ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\7826-14.doc
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
7826-14/2013.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ Hornyán Sándor/
Melléklet:
nap:
KÜJ: Tárgy:
KTJ: Petőháza – Jókai u. mögötti új telekosztás vízellátása és szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedély
Vízikönyvi szám: Petőháza – 6., 8.
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 42.) kérelmének helyt ad, és részére a „1/2013.” munkaszámú tervdokumentáció alapján, a Petőháza, Jókai utca mögötti új telekosztások vízellátására és szennyvízelvezetésére vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: 1. Engedélyes: 42.)
Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca
2. Érintett ingatlanok:
hrsz.: 45/142., 45/181., 45/149., 45/119., 45/190., 45/3.
Vízellátás: A tervezett D90x5,4 a D110x6,6 mm-es vezeték PE100 SDR 17 (10 bár nyomásfokozatú) KPE cső. A beépített szerelvények és idomok a csomóponti vázlatokban feltüntetetteknek megfelelően öntvényből és KPE-ből készülnek. A csőkötéseket karimás, valamint elektrofúziós hegesztéssel kell készíteni. A tervezett vezetékekre NA80-as HAWLE tip. kitörésbiztos földfeletti tűzcsapok kerülnek felszerelésre. Az ingatlanok ivóvízellátására D32 KPE csőből vízbekötések készülnek V-1-0 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték a VI. sz. úton a Lovarda vízellátását biztosító D110-es KPE nyomóvezetéktől indul, a 0+328 m szelvényben éri el a Jókai utcai D110-es KPE ivóvízvezetéket. Az így visszacsatlakoztatott vezeték körvezetéket alkot. A tervezett út burkolata alá D160 KGPVC csőből védőcsövet kell elhelyezni. A körvezeték teljes hosszában D90 KPE csőből épül.
2 V-1-1 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték II. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. V-1-2 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték III. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. V-1-3 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték IV. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül.
V-1-3-1 jelű ivóvízvezeték: Az épülő vezeték a IV. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. Épül összesen: Ivóvízvezeték: Vezeték jele Hossz (fm) V-1-0 328,0 V-1-1 48,0 V-1-2 47,0 V-1-3 47,0 V-1-3-1 104,0 Összesen: 328,0
Átmérő (mm) D90x5,4 D110x6,6 D110x6,6 D110x6,6 D110x6,6 D90x5,4
Anyag
Nyomásfokozat
KPE KPE KPE KPE KPE KPE
Összesen:
D110x6,6
KPE
PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar) PE100 SDR17 (10 bar)
246,0
Tűzcsapok Száma (db) 1 1 1 1 1 1
Vízbekötések száma 8 db D32 KPE 2 db D32 KPE 4 db D32 KPE 2 db D32 KPE 10 db D32 KPE 8 db D32 KPE
4
18 db D32 KPE
Szennyvízmennyiség: Napi szennyvízmennyiség: Óracsúcs:
Qd = 20,5 m3/nap Qó = 2,05 m3/h = 0,57 l/s
Szennyvíz-elvezetés: Gravitációs csatorna: A gyűjtőhálózat teljes egészében D200-as SN10 gyűrűmerevségű polipropilén (PP) csőből és idomokból, a bekötőcsatornák D160-as, úgyszintén SN10 gyűrűmerevségű polipropilén csőből és idomokból épülnek. A beton tisztítóaknák előre gyártott LEIER gyártmányú termékek. SZ-1-0 jelű csatorna: Az I. sz. úton megépítendő szennyvízátemelőből indul. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 ‰-es lejtés kialakításával. SZ-1-1 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 2. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 9. sz. végaknáig. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 7 ‰-es lejtés kialakításával.
3
SZ-1-2 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 2. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 10. sz. végaknáig. A végaknát átfolyó aknaként kell megépíteni. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 ‰-es lejtés kialakításával. SZ-1-3 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 4. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 11. sz. végaknáig. A végaknát átfolyó aknaként kell megépíteni. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 ‰-es lejtés kialakításával. Szennyvíz nyomóvezeték: A nyomóvezeték a Jókai utcai gravitációs gyűjtőcsatorna „A” jelű tisztítóaknájából indul, végpontja a tervezett szennyvízátemelő szerelvényaknája. A tervezett D90-es KPE vezeték PE100 SDR 17 (10 bár nyomásfokozatú) cső. A kötéseket elektrofúziós hegesztéssel kell elkészíteni.
Szennyvízátemelő, szerelvényakna, biofilter: A helyszínrajzi elrendezésnek megfelelően kell megépíteni Ø 1,6 m belső átmérővel, MOTTO gyártmányú előre gyártott hengeres vb. csőelemekből. A szerelvények az átemelő mellé épített előre gyártott MOTTÓ típusú aknába kerülnek beszerelésre. Az átemelő szagtalanítására passzív biofolter épül. Épül összesen: Gravitációs csatorna: Csatorna Hossz jele (fm)
Átmérő (mm)
Anyag
SZ-1-0 SZ-1-1 SZ-1-2 SZ-1-3 Összesen:
NA200 NA200 NA200 NA200 NA200
PP SN10 PP SN10 PP SN10 PP SN10 PP SN10
281,0 108,0 49,0 49,0 487,0
Szennyvíz nyomóvezeték: Csatorna Hossz Átmérő jele (fm) (mm) NY-1 67,0 D90
Beton akna (db) 7 2 1 1 11
Bekötések száma (db) 10 10 2 4 26
Anyag
Nyomásfokozata
KPE
PE100 SDR 17
Bekötések hossza (fm) 88,0 80,0 24,0 32,0 224,0
Átmérő (mm)
Anyag
NA150 NA150 NA150 NA150 NA150
PP SN10 PP SN10 PP SN10 PP SN10 PP SN10
Szennyvízátemelő: Belső átmérő: Beépítet szivattyú típusa: Darabszáma: Vízszállító-képesség: Emelőmagasság Teljesítmény:
Ø 1,6 m FLYGT NP 3085.160 2 db Q = 8,0 l/s H = 8,8 m P = 2,0 kW
Szerelvényakna:
1 db (1,20 x 1,50 m belméretű, 1,8 m hasznos magasságú)
Biofilter:
típusa: BZ 06 HLP
4 II. Az engedélyes köteles az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. b./A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszereknek, illetve szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó rendszerekkel, illetve a szennyvíz rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. c./A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. d./Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. e./A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. f./A Soproni Vízmű Zrt. maradéktalanul be kell tartani.
2013-001703-004/2013
iktatószámú
nyilatkozatában
foglaltakat
g./A megvalósult létesítményekre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. A rendszer üzemeltetésére vonatkozó adatokat és előírásokat ezen eljárás során adjuk meg. h./Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. i./A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. j./A közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. k./ A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. l./Száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, m./A gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell, n./Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni, o./Üzemelés során a szennyvízátemelő folyamatos karbantartásával, előírás szerinti üzemeltetésével meg kell akadályozni a bűzkibocsátást.
5 p./A közmű vezeték építése során a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezés nem érheti. q./A munkaárok víztelenítése a felszín alatti víz minőségi változását nem okozhatja, a felszín alatti vizet szennyezés nem érheti. 2./A Győr-Moson-Sopron Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00158-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból az alábbi feltétellel hozzájárult: a./Az ivóvízvezeték védelmét a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében leírtak szerint biztosítani kell. b./A beépítésre kerülő, az ivóvízzel közvetlenül érintkező anyagoknak rendelkezni kell a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésben előírt OTH engedéllyel. c./Az ivóvízvezetékek üzembe helyezése csak megfelelő bakteriológiai vizsgálati eredmény birtokában lehetséges. 3./Be kell tartani továbbá az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7129-766-2/2013. sz. hozzájáruló, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/429/2013. sz. hozzájáruló, a Magyar Telekom 5321T330-053/2013. sz. hozzájáruló, valamint a Soproni Vízmű Zrt. 2013-001703-004/2013. sz. hozzájáruló nyilatkozatában foglaltakat. III. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 08-04/506-2/2013/SH számú nyilatkozatában előadta, hogy a Petőháza Község Önkormányzata – 45/3, 45/142, 45/119, 45/190, 45/181 hrsz. alatti ingatlanok vízellátása, szennyvíz elvezetése vízközmű fejlesztéséhez a benyújtott dokumentációk alapján hozzájárul. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vizilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Petőháza – 6., 8. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
6 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 100.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VII. Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál. U. 42..) az eljárás lefolytatásáért a 200.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 42.) 2013. március 13.-án kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez Tóth Ferenc víz-építmény tervező által 1/2013. tervszámon elkészített tervdokumentációt valamint a szükséges műszaki kellékeket csatolta a Petőháza, Jókai utca mögötti új telekosztások vízellátásának, szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte. A kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a hiánypótlási felhívást követően megfizette. A kérelmező a hatóság eljárása során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a hatóság által engedélyezett határidőn belül csatolta. A kérelmező a hatóság eljárása során csatolta a Vidanet Zrt. 515/2013/L sz. hozzájáruló nyilatkozatát. A hatóság megállapította, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosa Petőháza Község Önkormányzata. Az eljárás során a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00158-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza,, Kinizsi Pál. U. 42.) kérelmére indult ügyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hivatkozott számon megkereste hatóságomat a 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése alapján. A tárggyal kapcsolatban megküldött, Tóth Ferenc vízi-építmény tervező által készített tervdokumentációt áttanulmányoztam. Ez alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 30 nap, a tényleges ügyintézési idő: 7 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál figyelembe vettem a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kom. Rendeletben foglaltakat. Hatóságom hatáskörét a 2004. évi CXL. törvény 44. §-a, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, illetékességét a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.”
7 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2285-2/2013. szakhatósági állásfoglalásában örökségvédelmi szakhatósági eljárását hatáskörének hiánya miatt megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Észak – dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Petőháza – Jókai u. mögötti új telekosztás – vízellátása és szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így a szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes település önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzésérők gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Megyei Múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 9021 Széchenyi tér 5.)), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A hatóság a benyújtott dokumentációk figyelembevételével megállapította, hogy a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható, a vonatkozó engedély kiadható. A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvizek minőségét a hatóság „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében „egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A tervdokumentációhoz becsatolásra került a Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.) 2013. július 4-én kelt 2013-001703-006/2013. iktatószámú befogadói nyilatkozata. A nyilatkozatokban rögzítetteket maradéktalanul be kell tartani! A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva Felszíni Vízvédelmi, Felszín Alatti Vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból a hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység – szennyvízelvezetés kiépítés- végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A létesítés során építési, bontási hulladékok keletkeznek. Az üzemelés során a karbantartásból kis mennyiségű hulladék keletkezhet. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése
8 várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. A keletkező hulladékok további kezelése megoldott. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A tevékenység idején a meg növekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az üzemelés során valamint a beépített akna közvetlen környezetében időszakos, kis mértékű bűzhatás lehetséges. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében csak bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében kell a bűzterhelőnek védelmi övezetet kialakítania, így jelen esetben védelmi övezet kialakítását és terjedésszámítás elvégzését nem tartjuk indokoltnak. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zajvédelmi szempontból a közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett terület nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a természetvédelem céljait nem veszélyezteti. Felszín Alatti Vízvédelmi szempontból a tárgyi ügyben benyújtott engedélyezési tervdokumentációból megállapítható, hogy a tervezéssel érintett terület felszín alatti vízbázis védőterületét, illetve védőidomát nem érinti. A közmű vezeték kiépítése felszín alatti vízkészletet nem veszélyeztet, a kivitelezés során nem valószínűsíthető a vízkészlet veszélyeztetettsége. A munkaárok víztelenítése során 5800 m3 vizet vesznek ki, melyet a település zárt csapadék csatornájába emelnek. Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás (szennyvízcsatorna építés) Felszíni Vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszer kapacitásán belül kielégíthető. A benyújtott engedélyezési tervdokumentáció megfelel a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak, így a hatóság műszaki szempontból a vízjogi létesítési engedély, rendelkező rész szerinti műszaki tartalommal és előírásokkal történő kiadása mellett döntött. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja.
9 Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013. október 22.
dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
