ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
11048-16/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Keresztes Ágnes/ Kovács Gabriella
Melléklet:
nap:
KÜJ: 100415982 Tárgy:
KTJ: 102501499
Győr, POL-FRUCT Kft., Győr 01212/1516, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálata - határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) által készített és benyújtott Győr 01212/15-16, 01212/2223, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenység előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: KSH szám: KÜJ száma: KTJ száma: Székhely címe: Telephely címe: Bányatelek területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja: Kitermelhető ásványvagyon:
POL-FRUCT Kft. 12692703-0812-113-08 100415982 102501499 9111 Tényő, Hollómajor 24. Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz. alatti ingatlanok 24,7 534 ha +150,0 mBf +139,0 mBf 150.000 m3/év kavics
A bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái: Sarokpont 1 2 3 4
EOV Y[m] 550 943.00 551 392.68 551 100.00 550 891.67
EOV X[m] 258 776.70 258 561.05 257 950.00 258 045.87
Z [mBf] 144.9 146.2 148.8 147.9
A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A tervezett bányatelek Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el. Az ásványi nyersanyag kitermelését az Unitranscoop Kft. (9081 Győrújbarát, Imre u. 41.) alvállalkozó bevonásával tervezik.
G:\Hatarozatok\2014\11048-16.doc
A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. 2.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2109-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást – adja: Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett bánya előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tartja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/14292/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése és a megkereséshez mellékelt, „Előzetes vizsgálati dokumentáció A Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenység” szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. - A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan, talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01260-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr, 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett kavicsbánya létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel.
2
Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.298/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a Pol-Frucht Kft., Győr külterületi 01212/15,16,22,23,28,29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett jelentős mennyiségű új kavicsbánya kialakításához földvédelmi szempontból nem járult hozzá. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.298/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában módosította a 10.298/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint: „A 2014. június 27-én iktatott, hivatkozott számú megkeresésére a Győr, Pol-Frucht Kft., Győr külterületi 01212/15,16,22,23,28,29 hrsz-ú ingatlanokon tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálatával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ INGATLANÜGYI- FÖLDVÉDELMI – SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint a tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi - földvédelmi hatóság, a csatolt dokumentációk, valamint a Pol-Frucht Kft. (9111 Tényő, Holló major 24.), 2014. július 28-án iktatott kérelmében előadottak alapján a tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálatához földvédelmi szempontból kifogást nem emel, ahhoz HOZZÁJÁRUL, azzal, hogy a tervezett munka termőföldnek minősülő ingatlanokat érint, (Győr külterület 01212/15, 01212/16, 01212/22, 01212/23, 01212/28, 01212/29 hrsz.), ezért rájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-15. §-ai az irányadóak, így a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú időleges, és/vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős földvédelmi határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban – kérelemre – adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16-17. §-nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlan ügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32.§ (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie.” 5./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 49397-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) Győr, 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz. ingatlanokon tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében — kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 6./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2565-2/2014. számú végzése: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökség védelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr/Árpád u. 28-32.) megkeresésére Győr, Pol-Fruct Kft., Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
3
A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” IV. A POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS A POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Hatósághoz a Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenység vonatkozásában. A kérelemhez csatolt 2 példány dokumentációt és 1 példány elektronikus adathordozót. A Hatóság a 18234-1/2013 számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a POL-FRUCT Kft.-t (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a Hatóság és a szakhatóságok eljárásáért fizetendő szolgáltatási díj megfizetése és annak igazolása céljából. A Hatóság 11048-1/2014. számú végzésében foglaltakat a POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) teljesítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság az eljárása során megállapította, hogy a POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett bányászati tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A Hatóság azt is megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység a R. 3. számú mellékletének 19. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3-5. § -ai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: A tervezett bányatelek Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el. A bányatelek területe 24,7 534 ha. Az ásványi nyersanyag kitermelését az Unitranscoop Kft (9081 Győrújbarát, Imre u. 41.) alvállalkozó bevonásával tervezik. A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. A POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációjában akként nyilatkozott, hogy a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanokon nem folytatnak és nem terveznek azonos jellegű más tevékenységet, a legközelebbi 200 m-re fekvő bányatelken (Győr V. kavics bányatelek) a tervezett bánya megnyitásáig befejeződik a bányászati tevékenység. A technológia Letakarás: Az 1,0 m átlagvastagságú fedőréteg letakarását homlokrakodóval tervezi az alvállalkozó végezni. A letakarítási pászta a bányafal felső rézsű éle mögött ~5 méter szélességű lesz. A víz- és szélerózió miatt kerülendő az ennél nagyobb szélesség. A letakarítás összességében évente 1 – 2 munkanapot fog igénybe venni.
4
Jövesztés: Az átlagosan 4,8 m vastag kavicsösszlet a talajvíz felett helyezkedik el, amely kotró-rakodógéppel és homlokrakodóval 1 vagy 2 szeletben letermelhető. A kitermelés a nyitóárok kialakítása után a száraz bányaudvarról fog történni. A bányafalból a kitermelt nyers kavics a vevő tehergépjárművére kerül. A termelvény elszállítása a vevők és az alvállalkozó tehergépjárműveivel történik. A kavics osztályozását nem tervezik. Felhagyás Rekultiváció: A bányászat befejezését követő tájrendezés tervezett újrahasznosítási céljaként a terület erdő művelési ágú hasznosítása. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, majd a terület végállapotának kialakítását a kitermelés befejezését követően a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi tervben előírtak szerint kell végrehajtani. A visszamaradt száraz bányagödörbe először a letermelt és tárolt meddőt utána pedig a humusz depóniában tárolt nem szennyezett földet terítik vissza, majd a műszaki tájrendezés után a terület alkalmassá válik az erdőtelepítésre. A kitermelés befejezését követő rekultivációs munkák, majd az erdőtelepítés után a bánya-utótáj esztétikailag is rendezett képet nyújt, és a terület illeszkedni fog a környező tájba. A felhagyás a telepítés során elhelyezett sorompó és táblák felszedésével, a mobil konténerek elszállításával fejeződik be. A felhagyás után az ingatlanok tulajdonosai fogják hasznosítani a továbbiakban a területet. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Vízvédelem A tervezett bányászati tevékenység során technológiai vízigénnyel számolni nem kell, míg a keletkező kommunális szennyvíz gyűjtse zárt mobil gyűjtőben történik, melynek rendszer elszállítása alkalmanként megbízott vállalkozóval történik. A dolgozók vízellátása a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvízzel történik. A csapadékvíz normál üzem mellett nem szennyeződik, a területen elszikkad. A gépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik. A tervezett tevékenységgel érintett terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 19. pontja szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A terülthez legközelebb eső vízfolyás a Szentiváni-árok, majd Iparcsatorna É-ra, 2,6 km távolságban. A tervezett bányatelek vízbázis védelmi területet nem érint. Levegőtisztaság-védelem A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települése (Győr) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt, „Győr-Mosonmagyaróvár” kategóriába tartozik. A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: kis mértékű személygépkocsi és teherjármű forgalom a terület kitűzés, szociális konténerek szállítása, földút megerősítés során. A földúton való szállítás porképződéssel jár. További légszennyezést okoz a járművek kipufogógáz kibocsátása. A kibocsátás rövid idejű, térben változó. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A bánya üzemelése közben a munkagépek (1-1 db hidraulikus kotró és gumikerekes homlokrakodó), valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta 134 fuvar várható: 67 üresen, 67 18 t/jármű terheléssel. Az óránkénti 9 forduló során kb. 5 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. A szállítási útvonal: Bánya - DNY-ra földúton 80 m 01216/2, 01230, 01229, 01212/26, 01235 hrsz.-ú javított szórt kavicsos utakon Ny-ra majd É-ÉK-re 1,9 km Győr-Bábolna országút (Tatai út) Győr felé vagy M1 autópálya, illetve Bábolna felé. Az útvonal részben gazdasági- és lakóterületek mellett vezet. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben porkibocsátással kell számolni, mivel az átlagosan 4,8 m vastag kavicsösszlet a talajvíz felett helyezkedik el, a kitermelés a nyitóárok kialakítása után a száraz bányaudvarról fog történni. A humusz depóniák a tömörítés miatt nem jelentős porkibocsátók.
5
A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint értelmezett meghatározó hatásterület a szállító járművek és munkagépek nitrogén-dioxid kibocsátása következtében alakul ki: a felületi forrás (bányatelek) szélétől 69 m. A maximális 49,8 μg/m3 immisszió növekmény a felületi forrás szélétől 13 m-re alakul ki. A hatásterülettel érintett - nem lakó - ingatlanok: 01212/9-12, 17, 21, 01213/4-6. A szállításra vonatkozó számítások szerint a vonalforrás mentén nincs értelmezhető hatásterület. A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. Zajvédelem A bánya területe a rendezési terv szerinti külterület, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Környezetében gazdasági területek, működő bányák, hulladékhasznosító telephely, mezőgazdasági művelés alatt álló szántó és erdőterületek, közutak illetve nyugati irányban mintegy 800 méter távolságban Győr – Sashegypuszta területén lakóépületek találhatók. A tevékenység megkezdése nem jár számottevő építési munkával. A létesítmény meghatározó zajforrásai a kitermeléséhez használt célgépek (kotró, markoló, rakodó) valamint a szállítást végző járművek. A terület előkészítése is ezen eszközökkel történik. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került megállapításra számítással. A hatásterülettel érintett ingatlanok felsorolása: - Győr 01212/8-14, 01212/17-21, 01212/24, 01212/28, 01213/3-6, 01215/6-8, 01215/10-11, 01215/15-16, 0121/1, 01212/2, 01212/5, 01216/1-2, 01230, 01231 hrsz. - Töltéstava 027/3, 027/5, 027/2, 039/3, 039/4 hrsz. A benyújtott dokumentáció alapján a létesítmény zajvédelmi hatásterületén belül zajtól védendő terület nincs, a legközelebbi lakóingatlanon (Győr-Sashegypuszta 1241/8 hrsz.) várható zajkibocsátás a hatásterület vonalát képező 40 dB érték alatt marad. A bánya tevékenységhez kapcsolódó várható forgalom a meglevő megközelítési útvonal mentén az előzetes számítások alapján nem növeli meg jelentősen (3 dB-t elérő mértékben) a közlekedési zaj mértékét. Fentiek alapján a bánya részére külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. Természetvédelem Az érintett terület nem országosan védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek, így a tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Tervezett bányatelek: Győr 01212/15-16, 0212/22323, 0212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokat érinti. A tevékenység célja kavics ásványi nyersanyag kitermelése, várható időtartama 7 év. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiak kerültek megállapításra: A létesítés során a kitűzésre kerül a bányaüzem területe, mobil létesítmények telepítése, bányához vezető út megerősítése (kaviccsal vagy murvával) történik, amely nem jár hulladék keletkezésével. Az üzemelés során a letermelt humuszos talajt a bányateleken gyűjtik, majd a rekultiváció során felhasználják. A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik. Havária a munkagépek meghibásodása esetén fordulhat elő, üzemanyag, hidraulikai olaj elfolyásakor, amelynek során veszélyes hulladékok -szennyezett föld, kő (EWC 170503*), üzemanyag hulladék, mint dízelolaj (EWC 130701*), fáradt olaj (EWC 130205*) és olajos felitató anyag (EWC 150202*), veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (EWC 170503*)- keletkezésével számolnak. Gyűjtésük zárt tárolóban tervezett. A felhagyás: a tájrendezéshez nem szennyezett humuszos földet és kőzetlisztes homok és anyagos homok kerül felhasználásra, a terület erdő célú hasznosítása tervezett.
6
A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőségi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság a R. 3. § (4) bekezdése szerint megküldte Győr és Töltéstava település jegyzőjének a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat a kérelem alapján. 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2109-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „A bányatelket és környezetét állóvíz és természetes vízfolyás nem érinti. A bányaterület közvetlen környeztében élővízfolyások nincsenek. A legközelebbi jelentősebb vízfolyás a Szentiváni-árok, majd Iparcsatoma É-ra 2,6 km-re húzódik. Az Iparcsatoma a Mosoni- Dunába vezet. A területen lehulló és lefolyó csapadékvizek mesterséges vízelvezető árkokon keresztül érik el ezeket a vízfolyásokat. A bányatelek területén pangó víz nem alakul ki, mert a bányászat mélysége nem ér le a vízzáró agyagos feküig, és a talajvízig. A bányászati tevékenységnek a felszíni élővizekre nincs hatással. A térségben működő ivóvízbázisok (Győr-Révfalu, Győr-Szőgye ivóvízbázis) elsősorban a Duna, MosoniDuna menti partiszűrésű kutakra települtek. A bányászati tevékenység ivóvízbázis védőterületét nem érinti, a legközelebbi Győr-Révfalui ivóvízbázis védőterületének széle 6,3 km-re ENY ra húzódik. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak, amit a mobil melegedő helyiségben tárolnak, és szükség szerint pótolnak. A külszíni kavicsbányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen (Győr szennyvíztelep) kiürít. A bányagödör széle mentén kialakított védőtöltés védelmet nyújt a leesett csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A bányaudvarra hulló csapadék leszivárog a földtani közegbe. A bányatelek területén, kiemelt helyzetéből adódóan az első felszín alatti víz nyugalmi szintje a terepszint alatt ~20 m-nél mélyebben található. A bányászatot megelőző kutatófúrások sem találtak talajvizet. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §-a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/14292/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Észak- Dunántúli Környezetvédelmi És Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy: - A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. - A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinekbetartását a bányatelek létesítésével érintett ingatlanok ingatlanügyi engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. - Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtottdokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk.
7
Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél Pol-Fruct Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) a szakhatósági eljárás 50.000,- Ft. Igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket) 21. § (1) bek. c) pont a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007 -évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági^és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rend. 33. § bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről, szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-án alapul.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01260-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a POL-FRUCT Kft. (9111 Tényő, Hollómajor 24.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 3 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd é s folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.298/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2014. június 27. napján érkezett megkeresésében a Győr, Pol-Frucht Kft., Győr külterületi 01212/15,16,22,23,28,29 hrsz-ú ingatlanokon tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalását kért hivatalunktól, amelyre hivatalunk a tervezett jelentős mennyiségű bányatelek kialakítása miatt földvédelmi szempontból nem járult hozzá. Polgár Sándor, mint a POL-FRUCHT KFT. (9111 Tényő, Holló major 24.) szám alatti székhelyű társaság ügyvezetője a 2014. július 28. napján kelt kérelmében kérte a hivatalunk 10298/2/2014. számú nemleges szakhatósági állásfoglalásának a módosítását, akként hogy a tárgyi kavicsbánya előzetes vizsgálatához járuljon hozzá.
8
Kérelmében indokként az alábbiakat adta elő: A tervezett kavicsbánya kialakítása során felhasználásra kerülő nyersanyag elsősorban a kialakítandó Győr Keleti Elkerülő út építéséhez lenne felhasználva. A tervezett út kiemelt kormányzati beruházásnak minősül. Az egyeztető tárgyalások során az illetékes minisztérium állásfoglalásában kifejtette, hogy a bányabővítésekre is vonatkozik az a kiváltság, hogy akadálymentesen kell lefolytatni a bányabővítési eljárást. Előadta továbbá, hogy az elutasításban szereplő a 10.236/2009. számon a Győr külterületi 01215/14 hrsz.ra engedélyezett 10,8 ha nagyságú más célú hasznosítási engedély nem valósult meg, mivel a tulajdonosok nem járultak hozzá a bővítéshez, pedig az ingatlanra a bányatelek jogi jelleg is be van jegyezve. A meglévő bányát ilyen irányban nem lehet már bővíteni, ezért terveztük be a kérelemben szereplő átlagosnál gyengébb - szántó 5., 6. minőségi osztályú - minőségű területeket. A bánya-nyitásnál kötelezettséget vállaltak arra, hogy 10-12 hektárnál nagyobb nyitott, működő bánya nem fog működni a területen. Az esetleges további bővítés a felhagyott bánya rekultivációja - erdő, tó - után valósulhat meg. A viszonylag nagy megkutatni kívánt terület tervezésénél az esetleges tulajdonosi ellenállást is beleszámolták elkerülve a már említett esetet. A kérelemben előadott indokok és új ismeretek alapján hivatalunk a 10298/2014 iktatószámon kiadott elsőfokú ingatlanügyi-földvédelmi szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben foglaltak szerint módosítja. A hivatalunkhoz beküldött vizsgálati dokumentációkra vonatkozóan megállapítható, hogy a tárgyi munka termőföldnek minősülő ingatlanokon (Győr külterület 01212/15, 01212/16, 01212/22, 01212/23 01212/28, 01212/29 hrsz.), valósul meg, melynek során termőföld igénybevételére (pl. taposás, humuszréteg letermelése stb.) kerül sor. Az ingatlanügyi-földvédelmi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú időleges, vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt. 9. § (1) bek). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt 9. § (2) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7, §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. r. 1. § (1) bek., továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XI., 23.) Korm. r. 32/A. § (1) bek. és 4. sz. mellékletének 6. pontja alapján adtam meg. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását.” 5./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 49397-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2014. június 26. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Két.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki.
9
Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontja, 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Ket. 153. § alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” 6./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2565-2/2014. számú végzésének indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Győr, Pol-Fruct Kft., Győr 01212/15-16, 01212/22-23, 01212/28-29 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2 .§, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi bányászati tevékenység az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért nem szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A bányászati tevékenység megkezdése előtt a bányahatóság kitermelésre vonatkozó jóváhagyó határozatát kell beszerezni. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, a 43. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/d) pontja határozza meg. Győr, 2014. augusztus 22. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes
10
