ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
9327-26/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Keresztes Ágnes/ Kovács Gabriella/Sulyok Zoltán
Melléklet:
KÜJ: 102177617 Tárgy:
KTJ: 102081670
Győr, GLÁZER-TRANSZ Kft. – „Győr III.” homokbánya bővítésének előzetes vizsgálata - határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) által készített és benyújtott „Győr III.” homokbánya termelés bővítésének előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: KSH szám: KÜJ száma: Székhely címe: Telephely neve: Telephely címe: Bányatelek területe: Bányatelek alaplapja: Kitermelhető ásványvagyon:
GLÁZER-TRANSZ Kft. 12887875-4941-113-08 102177617 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A. „Győr III.” védnevű bányatelek Győr 01145/18, 01145/51, 01145/52, 01145/53, 01145/92 hrsz. alatti ingatlanok 20,3246 ha +122,0 mBf 300.000 m3/év homok
A bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái: Sarokpont 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
EOV Y[m] 550 161,88 550 441,44 550 525,38 550 448,00 550 604,00 549 804,00 550 080,00 549 988,94 550 069,88 550 089,00
G:\Hatarozatok\2014\9327-26.doc
EOV X[m] 259 879,94 259 722,80 259 623,44 259 604,00 259 300,00 259 598,00 259 672,00 259 783,91 259 843,92 259 851,50
Z [mBf] 134,5 138,8 137,5 142,6 142,7 138,5 140,7 137,8 133,7 134,2
11 12 13 14
550 071,00 550 129,00 550 152,00 550 168,00
259 909,00 259 926,00 259 928,00 259 892,50
131,8 132,3 130,7 131,4
Tervezett kitermelés: A bánya tervezett maximális kitermelési kapacitása 300 000 m3 homok/év 2014. évtől 2022 évig. A bányászati tevékenység tervezett területe: A tervezett bányatelek területe Győr 01145/18, 01145/51, 01145/52, 01145/53, 01145/92 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el. 2.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 3.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 4.) A Hatóság jelen határozat jogerőre emelkedését követően hivatalból módosítja a H-10378-7/2003. számú határozattal kiadott, a H-6996-4/2010. számú határozattal és a H-9956-4/2011. számú határozattal módosított környezetvédelmi működési engedélyt. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1271-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást – adja: Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett bányabővítés előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tartja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10242/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése és a megkereséshez mellékelt, „Előzetes vizsgálati dokumentáció „A Győr III.-homok” bányatelken üzemelő bánya bányatelkének tervezett bővítéséhez” szakanyag szerint az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. - A bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre alapozottan, talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00927-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása:
2
„A Győr, „Győr Ill.-homok” bányatelken üzemelő bánya bővítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.212/2014 számú szakhatósági állásfoglalásában a „Győr III. - homokbánya” tervezett jelentős mennyiségű bányatelek bővítéséhez földvédelmi szempontból nem járult hozzá. 5./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 28898-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) „Győr III. - homok” bányatelke bővítéséhez — a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében — kikötés nélkül hozzájárulok. Felhívom a figyelmet, hogy a bányatelek tervezett bővítési területének rendeltetését megváltoztatni a Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet szerint szabad. Eljárási költség nem merült fék Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügyérdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 6./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1744-7/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Győr, Glázer-transz Kft. - Győr III. homokbánya bővítésének előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltételekkel: - A területen található régészeti lelőhely védelméről a 2001. évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 7./ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/1194-2/2014 számú végzése: „A Veszprémi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a szakhatósági eljárását megszünteti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
3
IV. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai a módosított kérelem alapján: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1271-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást – adja: Fenntartja 1271-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalását. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslatkeretében gyakorolható.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10244/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján meghoztam az alábbi VÉGZÉST. A Tisztelt Cím hivatkozott számú megkeresésében kérte a „Győr III.” homokbánya bővítésének előzetes vizsgálati eljárása során szakhatóságunk állásfoglalását. A hatóságunk által 17.2/1024-2/2014. számon kiadott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást az előzetes vizsgálati eljárás során változás nélkül fenntartjuk. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Döntésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00927-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr, „Győr III.-homok” bányatelken üzemelő bánya bővítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. a GYR/047/00927-2/2014. ügyiratszámon kiadott közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásban foglaltak fenntartásával. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.212/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában a „Győr III. - homokbánya” tervezett jelentős mennyiségű bányatelek bővítéséhez földvédelmi szempontból nem járult hozzá. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.212/4/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában módosította a 10.212/2014. számú és a 10.212/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint: „A 2014. május 30-án iktatott, hivatkozott számú megkeresésére a Győr, GLÁZER-TRANS Kft. - „Győr III. – homokbánya” - tervezett bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban az alábbi módosított
4
ELSŐFOK Ú IN GAT LAN ÜG YI -F ÖL D VÉ DEL MI – SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi-földvédelmi hatóság, a csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint Dr. Mürkl Máté ügyvéd (9022 Győr, Teleki L u. 17.) 2014. július 17. napján érkezett kérelmében előadottak alapján a tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy a fenti munka termőföldnek minősülő ingatlanokon is történik (Győr külterület 01145/18, 01145/51, 01145/53, 01145/92 hrsz.), ezért reájuk a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX, törvény 7-15. §-ai az irányadóak, így a tárgyi munka megkezdése előtt a termőföld más célú időleges, és/vagy végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani, Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban kérelemre - adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat, nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szőlő 2007. évi CXXI., törvény 16-17. §- nak szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXI. törvény 9. § (2) bekezdése szerint: „Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk sorén kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szőlő ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 32. § (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie.” 5./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 28898-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: „Glázer-Transz Fuvarozó Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) „Győr III. - homok” bányatelke módosított bővítéséhez — a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében — kikötés nélkül hozzájárulok. Felhívom a figyelmet, hogy a bányatelek tervezett bővítési területének rendeltetését megváltoztatni a Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendelet szerint szabad. Eljárási költség nem merült fék Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügyérdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” V. A GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS A GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Hatósághoz a „Győr III.” homokbánya bányatelken üzemelő homokbánya bányatelkének bővítése céljából. A kérelemhez csatolt 3 pld. dokumentációt és 1 db elektronikus adathordozót. A becsatolt dokumentáció szerint a homok kitermelési kapacitást 120.000 m3/év mennyiségre tervezik.
5
A Hatóság a 18234-1/2013 számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a GLÁZER - TRANSZ Kft.-t (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) a Hatóság és a szakhatóságok eljárásáért fizetendő szolgáltatási díj megfizetése és annak igazolása céljából. A Hatóság megállapította, hogy a 18234-1/2013 számú hiánypótlási végzésében foglaltak alapján a GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) a végzésben meghatározott határidőn belül nem igazolta a szakhatóságok eljárásáért fizetendő szolgáltatási díj megfizetését, ezért a 9327-1/2014 számú végzésében ismételten hiánypótlásra szólította fel. A Hatóság 9327-1/2014. számú végzésében foglaltakat a GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) teljesítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) 2014. május 14. napján módosította a kérelmét és csatolta a Hatóság részére a kiegészítő előzetes vizsgálati dokumentációját. A GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) a kérelmét akként módosította, hogy a homok termelési kapacitását az eredeti kérelmükben feltüntetett 120.000 m3/év-hez képest 300.000 m3/év termelési kapacitása tervezi növelni. A Hatóság a GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) fentiek szerinti módosított kérelmére tekintettel az előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítését elektronikus úton történő elérhetőségével ismételten megkereste a szakhatóságokat. A Hatóság az eljárása során megállapította, hogy a GLÁZER - TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u 5/A.) a Győr 01145/18, 01145/51, 01145/52, 01145/53, 01145/92 hrsz- ú ingatlanokon alatti ingatlanokon tervezett 300.000 m3/év kapacitású homokbányával kapcsolatban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A Hatóság azt is megállapította, hogy a bányatelek és a kitermelés módosítása a R. 3. számú mellékletének 19. és 130. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3-5. § -ai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: A tervezett bányatelek területe Győr 01145/18, 01145/51, 01145/52, 01145/53, 01145/92 hrsz.-ú ingatlanokon helyezkedik el. A bánya tervezett maximális kitermelési kapacitása 300 000 m3 homok/év 2014. évtől 2022 évig. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban R.) 3. számú melléklet 142. pontja alapján a Hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, amennyiben feltételezhető jelentős környezeti hatás. Jelen esetben a kapacitásbővítés jelentős módosítás a R. 2. § (2) bekezdés abg.) pontja alapján, mivel a tevékenység volumene a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett kavicsbányával kapcsolatban a Hatóság nem tartja szükségesnek a R. szerinti környezeti hatásvizsgálatot, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását. A bányatelek növelése (bővítése) nem változtatja meg a tevékenység eddig alkalmazott technológiáját. A letakarás (feltárás) a bányatelek felén (~ 5 hektáron) már megtörtént. A letakarást a kotrógéppel, vagy homlokrakodóval tervezik továbbra is végezni. A letakarított humuszt elkülönítve tárolják. A letakarítás évente ~ 1 hónapot fog igénybe venni. A 14505-12/2009. számú határozat alapján a GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) hulladék kezelési engedéllyel rendelkezik a homokbánya tájképi rendezéséhez, a bányagödör nem veszélyes inert hulladékkal történő feltöltéséhez. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Vízvédelem Felszíni vízfolyás nem található a hatásterületen. A felszín alatti vizekre csak havária bekövetkezésekor a bejutott szennyezőanyag gyakorol káros hatást, melyet meg kell szüntetni.
6
A tevékenység határozattal kijelölt vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A tevékenységgel érintett terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 19. pontja szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján tilos olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz. Ezért a bányászat nem hatolhat le a talajvízig. A bányaüzemben található zárt rendszerű mobil illemhely kommunális szennyvize szippantás után a Győri szennyvíztelepre kerül. Az ivóvizet palackozott ásványvízzel biztosítják. A bányában üzemelő munkagépek kenő és üzemanyag, hidraulika olaj csöpögésének megelőzésére fokozott figyelmet fordítanak rendszeres karbantartás keretében. A gépek javítása szervizelése bányaüzemen kívüli telephelyen történik. A gépek tárolása bányagödrön kívüli burkolt területen történik. Az esetlegesen elfolyó, elcsöpögő olaj felfogását a bánya területén megfelelő méretű fémtálcával biztosítják. Hulladékgazdálkodás Üzemelés A telephelyen végzett tevékenységeket tekintve a homokkitermelés, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes, illetve települési szilárd hulladék. A bányászati műveletek során a talajréteget letermelik, majd ideiglenesen a helyszínen deponálják, majd később a rekultivációs, takarási műveleteknél használják fel. A települési szilárd hulladékot zárt edénybe gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A munkagépek karbantartása, javítása során a következő veszélyes hulladékok keletkezésével kell számolni: EWC 15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat EWC 130205* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű és kenőolaj EWC 170503* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek A gépek szükséges karbantartását, javítását a bányaüzemen kívüli gépjavító műhelyben végzik. A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária, az üzemelés során alkalmazott munkagépek üzem-, és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során fenti veszélyes hulladékokon túl, szennyezett föld (EWC 17 05 03*) keletkezésével is kell számolni. Természetvédelem A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Zaj- és rezgésvédelem A bánya területe a rendezési terv szerinti különleges bánya terület. Környezetében a Győri Nemzetközi Ipari Park kiterjedt gazdasági területe, mezőgazdasági művelés alatt álló szántó és erdőterületek, közút illetve déli irányban a Banai út mellett kertes mezőgazdasági területek találhatók. A tevékenység megkezdése nem jár építési munkával. A bánya működik, a művelés alá vont terület növekszik meg számottevő mértékben. A létesítmény meghatározó zajforrásai a kitermeléséhez használt célgépek (kotró, markoló, rakodó) valamint a szállítást végző járművek. A terület előkészítése is ezen eszközökkel történik. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került
7
megállapításra számítással. A hatásterülettel érintett ingatlanok tételes felsorolása a 9327-23/2014 sz. hiánypótlásban található. A benyújtott dokumentáció alapján a létesítmény zajvédelmi hatásterületén belül zajtól védendő terület nincs, a legközelebbi lakóingatlanon (Győr-Sashegypuszta 1241/8 hrsz.) a zajterhelés a hatásterület vonalát képező 40 dB érték alatt marad. A bánya tevékenységhez kapcsolódó várható forgalom a megközelítési útvonal mentén az előzetes számítások alapján nem növeli meg jelentősen (3 dB-t elérő mértékben) a közlekedési zaj mértékét Fentiek alapján a bánya részére külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. Levegőtisztaság-védelem A tervezett bővítés a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. sz. Győr-Mosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik. A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: kis mértékű személygépkocsi és teherjármű forgalom a terület kitűzés, szociális konténerek szállítása során. A földúton való szállítás porképződéssel jár. További légszennyezést okoz a járművek kipufogógáz kibocsátása. A kibocsátás rövid idejű, lakott területeket nem érint. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A bánya üzemelése közben a munkagépek (1-1 db kotró, homlokrakodó), valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta 226 fuvar várható: 113 üresen, 113 18 t/jármű terheléssel. Egy forduló során kb. 5 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt nem jelentős porkibocsátók. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A meghatározó hatásterület NOx esetén alakul ki: a bányaterület határától 164 m távolságban jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok: 01145/20, /21, /42-/48, /88-/91, /93, /95, /98, /101, /104, 01211, 01252, 01254/15-16. A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Továbbtervezésre vonatkozó javaslatok: - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt - Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett/fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. – március 15. közötti időszakban szabad folytatni. - Az üzemelés, illetve az esetlegesen bekövetkező havária során keletkező hulladékokat környezet szennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről, pedig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőségi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A Hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság a R. 3. § (4) bekezdése szerint megküldte Győr település jegyzőjének a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján
8
megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat a kérelem és a módosított kérelem alapján is. 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1271-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a Győr, Glázer-Transz Kft. - „Győr III” homokbánya bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására a dokumentáció elektronikus úton történő megküldésével.. A bányatelket és környezetét állóvíz és természetes vízfolyás nem érinti. A bányaterület közvetlen környeztében élővízfolyások nincsenek. A legközelebbi jelentősebb vízfolyás a Szentiváni-árok, majd Iparcsatoma É-ra 1,2 km-re húzódik. Az Iparcsatoma a Mosoni-Dunába vezet. A területen lehulló és lefolyó csapadékvizek mesterséges vízelvezető árkokon keresztül érik el ezeket a vízfolyásokat. A bányatelek területén pangó víz nem alakul ki, mert á bányászat mélysége nem éri el a vízzáró agyagos feküt és a talajvizet. A bányászati tevékenység ivóvízbázis védőterületét nem érinti, a legközelebbi Győr-Révfalui ivóvízbázis védőterületének széle 4,8 km-re ÉNY -ra húzódik. A bányagödör széle mentén kialakított védőtöltés védelmet nyújt a leesett csapadék bányaudvarra történő beáramlása ellen. A bányaudvarra hulló csapadék leszivárog a földtani közegbe, pangásos helyek nem alakulnak ki. A keletkező kommunális szennyvíz elhelyezését zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg, aminek tartalmát időszakonként az arra feljogosított vállalkozó a legközelebbi szennyvíztelepen (Győr szennyvíztelep) kiürít. A külszíni homokbányászatnak technológiai vízigénye nincs, így ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A dolgozók részére a kereskedelmi forgalomban kapható ásványvizet biztosítanak. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. §-(9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. §-a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10242/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy: - A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. - A humuszos: termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását a bányatelek létesítésével érintett ingatlanok ingatlanügyi engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni. - Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél Glázer-Transz Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) a szakhatósági eljárás 50.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette.
9
Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004, évi CXL. Tv. (Kel) 21. § (1) bek. c) pont a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007 -évi CXXIX tv. 1, § (1) bek.t a 41. §, a 43: §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági^és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rend. 33. § bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről, szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-án alapul.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00927-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 5 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd é s folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII.21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” 4./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 28898-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2014. április 30. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Két.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontja, 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján,
10
illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Két. 153. § alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” 5./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1744-7/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Győr, Glázer-transz Kft.- Győr III. homokbánya bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, viszont a benyújtott tervdokumentáció pontatlan megállapításokat és valótlan tényállást tartalmazott. Ennek megfelelően a hivatal a GY-01 D/EPH/1744-2/2014 számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az Engedélyest, amiben a fenitek javítását írta elő. A hiánypótlási felhívásnak megfelelő tervdokumentáció 2014. június 27-én érkezett a hivatalba, amit átvizsgálva megállapította, hogy a hiánypótlási felhívásnak az Engedélyes megfelelő módon eleget tett, így a szakhatósági állásfoglalást a hivatal a fentiek szerint megadja. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Mivel ennek a benyújtott dokumentáció eleget tett, a hivatal a szakhatósági állásfoglalását a fentiek szerint megadja. Felhívja továbbá a hivatal a figyelmet, hogy az előzetes vizsgálati eljárás alapjául szolgáló tevékenység végzéséhez - további eljárási cselekmények kapcsán - a hivatal földmunkák ismeretében fog feltéteket megfogalmazni. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §, 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.
A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” 6./ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/1194-2/2014 számú végzésének indoklása: „A Felügyelőség a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (Rendelet) 33. § és 5. számú melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Bányakapitányságot 2014. május 5-én a fenti tárgyban. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. melléklet 10. pontja értelmében a szakhatósági bevonási feltétel — „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet; amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. ” - nem teljesül mivel a kérelem bányászati tevékenységre (homokbánya bővítés) irányuk ezért a Bányakapitányság hatásköre hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárást megszüntette. A jogorvoslati tájékoztató a Két. 44. § (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL, törvény 45/A, § (3) bekezdése alapján hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg.” Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásainak indoklása a módosított kérelem alapján: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1271-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a Győr,
11
Glázer-Transz Kft. - „Győr III.” homokbánya bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására a dokumentáció elektronikus úton történő megküldésével. Állásfoglalásunkat 1271-2/2014 számon megadtuk. A bánya további horizontális bővítése vízgazdálkodási kérdéseket nem befolyásol, és fenntartottuk korábbi állásfoglalásunkat. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL, törvény (továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. §-(9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet 33. §-a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10244/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú megkeresésében kérte a kiegészített dokumentáció alapján az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatóságunk állásfoglalását. Hatóságunk a kérelmet és az ügy előzményes iratait megvizsgálta és megállapította, hogy - a tervezett beruházás előzetes vizsgálati eljárása során a 17.2/1024-2/2014. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás került kiadásra, - a 17.2/1024-2/2D14. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban előírt talajvédelmi követelmények betartása jelen eljárás során is indokolt. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen végzés, a közigazgatási hatósági eljárás-és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bekezdése, a 33. § (3) bekezdés c) pont, 50. § (1) bek., 71. § (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. r. 17. §-án alapul.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00927-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a GLÁZER-TRANSZ Kft. (9011 Győr, Ezerjó u. 5/A.) ismételt kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött kiegészített dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 4 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló
12
323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.212/4/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u, 28- 32,) 2014. április 30. napján érkezett megkeresésében a Győr IIl. — homokbánya - tervezett bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalását, illetve 2014. május 30. napján ismételt szakhatósági megkeresést kért hivatalunktól, amelyre hivatalunk a tervezett jelentős mennyiségű bányatelek bővítéséhez földvédelmi szempontból nem járult hozzá. Dr. Mürkl Máté 9022 Győr, Teleki László u. 17., mint a GLÁZER-TRANSZ Fuvarozó KFT. 9011 Győr, Ezerjó u. 5/A, szám alatti székhelyű társaság jogi képviselője a 2014. július 17. napján kelt kérelmében kérte a hivatalunk 10212/2/2014. számú nemleges szákhatósági állásfoglalás módosítását, akként hogy a tárgyi bővítéshez járuljon hozzá. Kérelemében indokként előadta, hogy a Srabag Általános Építő – Kft.-vel előszerződést kötött a Győr-Keleti Elkerülő nyomvonalának megépítéséhez szükséges ásványi anyag bányatelekből történő kitermelésére és értékesítésére, melynek teljes mértékben elengedhetetlen feltétele a fent hivatkozott bányabővítés. Továbbá az ügyfele kártérítési kötelezettség mellett kötött szerződést a GyőrKeleti Elkerülő építéséhez szükséges ásványi anyag kitermelése és értékesítése tárgyában, tekintettel azon körülményre, hogy korábban a terület megkutatásakor benyújtott dokumentációt a f. Földhivatal nem emelt kifogást a bánya területének bővítése tárgyában, így a megbízója joggal bízhatott abban, hogy jelen eljárásban sem emel kifogást a T. Földhivatal. Indokként előadta azt is, hogy a Győr Keleti Elkerülő kiemelt kormányzati beruházásnak minősül, ezen túlmenően a Belügyminisztérium állásfoglalásában kifejtette azt is, hogy a bányabővítésekre is vonatkozik az a privilégium, hogy akadálymentesen kell lefolytatni a bányabővítési eljárást illetve Győr Város kiemelt érdeke a Keleti Elkerülő megépítése. Az előadott indokok és új ismeretek alapján hivatalunk 10212/2014, illetve a 10212/2/2014 iktatószámon kiadott elsőfokú ingatlanügyi-földvédelmi szákhatósági állásfoglalását a rendelkező részben foglaltak szerint módosítja. A hivatalunkhoz beküldött vizsgálati dokumentációkra vonatkozóan megállapítható, hogy a tárgyi munka részben termőföldnek minősülő ingatlanokon (Győr külterület 01145/18, 01145/51, 01145/53, 01145/92 hrsz.) valósul meg, mélynek során termőföld igénybevételére (p., taposás, humuszréteg letermelése stb.) kerül sor. Az ingatlanügy földvédelmi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani, ezért felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben - értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - az érintett ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú időleges, és végleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatát (Tfvt 9. § (1) bek). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9.§ (2) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §-ban foglaltakon, illetve a földhivatal hatásköre a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdésében és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2000. (Xll.23.) Kormány rendelet 1. § (1) és 2. § {1) bekezdésében foglaltakon, illetékessége a járási földhivatalok illetékességi területéinek kijelölésétől szóló 449/2012.(XII. 28.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 8.2. pontján alapul. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását.” 5./ A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjének 28898-4/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat 2014. május 30. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet
13
(továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt - módosított - dokumentációt a Kr. 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Két.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. § (1) bekezdés b) pontja, 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján, illetékességemet a Két. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Két. 153. § alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi bányászati tevékenység bővítése az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért nem szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A bányászat kitermelés növelésének megkezdése előtt a bányahatóság kitermelésre vonatkozó jóváhagyó határozatát kell beszerezni. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, a 43. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/d) pontja határozza meg. Győr, 2014. július 28. dr. Buday Zsolt s.k. Igazgató
14
