ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Határozat jogerős: Iktatószám:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
11080-15/2014.
Hiv. szám:
Tárgy:-
Előadó:
Varga Lajosné/ Perjés Katalin
Melléklet:
-
100170656
KTJ:
102516769
Nyergesújfalu, SILOCEM Kft. 015/10 hrsz-ú területen 20 kV-os vezeték kiváltásának előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13.) megbízásából az Energiaterv Bt. (2534 Tát, Pf.: 37.) által benyújtott, Nyergesújfalu, 015/10 hrsz. 20 kV-os vezeték kiváltásának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Tevékenység: Nyergesújfalu, 015/10 helyrajzi számú ingatlan energia ellátása Érintett terület: 015/10 helyrajzi számú ingatlan. A vezeték üzemi feszültsége: 20 kV Az új vezeték nyomvonala hossza: 428,77 fm 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/01003-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Silocem Kft. által Nyergesújfalu 015/10 hrsz-ú területen létesíteni kívánt 20 kv-os vezeték kiváltásának létesítéséhez közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 38-32.) által az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Nyergesújfalu Város Jegyzője 3995-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr Árpád utca 28-32.) megkeresésére a SILOCEM Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság u. 1.) mint engedélyesnek, a Nyergesújfalu 015/10 hrsz-ú területen 20 kV-os vezeték kiváltásának előzetes vizsgálata tárgyban a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat kikötések nélkül megadom.
G:\Hatarozatok\2014\11080-15.doc
1
Hozzájárulásom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1678-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli „Szakértői vélemény az EnergiaTerv Bt. által tervezett „Nyergesújfalu, 015/10 hrsz. 20 kV-os vezeték kiváltás” rendeltetésű beruházás előzetes környezetvédelmi vizsgálatáról” című dokumentációban (Készítette: Tetraéder Környezetvédelmi Iroda 8200 Veszprém, Gyöngyvirág u. 16/A.; továbbiakban: EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása a következő: Az EVD-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/832-4/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Silocem Kft. (2534 Tát, Gárdonyi Géza u. 15.) megbízásából eljáró ENERGIATERV Bt. (2534 Tát, Fő út 157.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtott, a „Nyergesújfalu, 015/10 hrsz 20 kV-os szabadvezeték kiváltása” ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” A Esztergomi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.103/2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kérést küldött az Esztergomi Járási Földhivatalnak a 11080-4/2014. hivatkozási számon. Az Esztergomi Járási Földhivatal részéről a kérelmet valamint a mellékelt dokumentációkat áttanulmányozta. Megállapításra került, hogy a beruházás a Nyergesújfalu 015/8, 015/10, 018, 019, 020, 010 helyrajzi számú ingatlanokat érinti. A Nyergesújfalu 015/8, 015/10 és 010 helyrajzi számú ingatlanok esetében termőföldet is érint a beruházás. A Földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-ban előírtaknak megfelelően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Fentiekkel a földvédelmi szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk az alábbi feltételek betartásával: Amennyiben a beruházás megvalósítása során tényleges termőföld igénybevétel történik, a beruházás megkezdése előtt minden esetben meg kell keresni az illetékes földhivatalt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXrX. törvényben (továbbiakban: Tfvt) foglaltak szerint a termőföld időleges és/vagy végleges más célú hasznosításának ügyeiben a szükséges ingatlanügyi hatósági engedélyek beszerzése céljából. A Tfvt. 9. § (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a termőföld olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik, b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezéseaz Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. A más célú hasznosítási kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a pontos célját, tervezett időtartamát ha időleges, igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét), valamint az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást és a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben megjelölt cél a Tfvt. 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. A Tfvt. 11. §-a szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza, továbbá hogy a jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.
2
Ezen engedélyek megléte nélkül a beruházás kivitelezése engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, amely a 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott bírság kiszabását vonja maga után. Felhívom a figyelmét, hogy átlagosnál jobb minőségi termőföld más célú hasznosítása külön feltételekkel engedélyezhető! A szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a Tfvt. 18. § (3) bekezdése határozza meg, melyet V1105/2014/0000046 számlaszámon, az Ügyfél megfizetett. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 195-2/2014./VH számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában a Silocem Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság utca 1.) számára tárgyi előzetes vizsgálat elfogadásához kikötés nélkül járulok hozzá. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” III. A Silocem Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság u. 1.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadatóak meg. Indokolás Az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.(9027 Győr, Kandó Kálmán u. 11-13., továbbiakban. Zrt.) megbízásából az Energiaterv Bt. (2534 Tát, Pf.:37.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz a Nyergesújfalu, 015/10 hrsz. 20 kV-os vezeték kiváltásának előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta a Tetraéder Környezetvédelmi Mérnökiroda (8200 Veszprém, Gyögyvirág u. 16/A.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 76. pontjának - villamos vezeték, légvezeték 20 kV-tól-, előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§- 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A beruházás során oszlopokat cserélnek, és légvezetéket létesítenek. A vizsgált beruházás helyszíne Nyergesújfalu település általános mezőgazdasági, gazdasági, kereskedelmi szolgáltató funkciójú külterülete. Nyugati és déli irányban Nyergesújfalu külterülete, míg keleti és északi irányba Tát külterülete húzódik. A tervezett vezeték kiváltás során 428,77 méter 20 kV-os szabadvezetéket, 1 db B 12-800, 2 db B12-400 és 2 db B12-1800 típusú beton oszlopot telepítenek, valamint 1db meglévő vasoszlopot átalakítanak leágazó oszloppá. A légvezetékes hálózat megvalósításához a következő munkálatok elvégzése szükséges: előkészületi munkálatok, alapozási munkák, oszlopszerelési és állítási munkák, szigetelő és vezetékszerelési munkák, utómunkálatok.
Az összetett hatásterület az építkezés során az építéssel érintett oszlopok 50 méteres körzetében határolható le. Hatásterülettel érintett ingatlanok: Nyergesújfalu, 015/8, 015/18, 015/19, 015/20 hrsz.
3
Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A telepítés időszakában a tervezési területen szerelési munkák zajlanak, amelyekből veszélyes hulladékok üzemszerű keletkezése nem várható. Előfordulhat azonban a munkagépekből vagy a járművekből elcsöpögő olajjal szennyezett, és összegyűjtött föld. Ezt – ha keletkezésére sor kerül – a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával fogják elszállítani a beruházó telephelyén meglevő veszélyes hulladék gyűjtőhelyre. A szerelési munkák során nem veszélyes hulladékok keletkezésével is számolni kell (kábelhulladék, fémhulladék). Mennyiségük várhatóan nem lesz jelentős. A nem veszélyes termelési hulladékok a helyszínről elszállításra és azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére átadásra kerülnek. Üzemelés A távvezetékek üzeme nem jár hulladék üzemszerű keletkezésével. A távvezeték üzemeltetését, javítását, karbantartását szakszerviz fogja végezni, amely a munkavégzés során keletkező hulladékot összegyűjti, és a területről elszállítja. Felhagyás A felhagyás időszakában a vezeték leszerelését és a területről történő elszállítását végzik. A leszerelt távvezetékeket az üzemeltető tovább hasznosítja, vagy más beruházásnál felhasználja. Havária A telepítésre tervezett villamos távvezetékekből havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. A villámcsapás vagy elektromos hiba esetén előforduló tűz hatása olyan, amellyel védett vagy lakott területen rendkívüli helyzetben sem kell számolni, intézkedést nem igényel. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Létesítés A tervezett légvezeték, oszlopok és transzformátor telepítése - a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A munkagépek légszennyezése minimális, 50 m sugarú körön belül lokalizálódik. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken minimális többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. Üzemelés A működő villamos hálózat karbantartásának légszennyező hatása nincs. Felhagyás A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak.
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés A tervezet tevékenység 20 kV-os vezeték és tartóoszlopok létesítése és üzemeltetése. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a vezeték telepítése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a telepítési időtartama kb. 1 hónap, a munkálatokat csak nappali időszakban végzik. A telepítéssel érintett területek külterületi mezőgazdasági és kereskedelmi, gazdasági területek, melyeken zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A kivitelezéshez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen az utak jelenlegi zajterhelését. Üzemelés A vezetékhez nem kerül telepítésre transzformátor állomás, így az üzemeltetés során zajkibocsátással nem lehet számolni, az üzemeltetésnek nincs zajvédelmi hatásterülete. Felhagyás A felhagyás során a létesítmény bontásakor az építéskor alkalmazott berendezések üzemére lehet számítani. Táj- és természetvédelmi szempontból: Létesítés:
4
A légvezeték létesítése- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezetét. A tervező és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyeztetett tárgyi vezeték kivitelezéséről, a létesítés az alábbiak figyelembe vételével természetvédelmi érdeket nem sért: az elérhető madárvédelmi technológiák közül azt kell alkalmazni, ami természetvédelmi szempontból a legnagyobb védelmet nyújtja (Ensto szigetelőrendszerek), és műszakilag is megfelel. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Üzemelés Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Az előzetes vizsgálati dokumentációt táj- és természetvédelmi szempontból elfogadjuk. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/01003-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melléklet/11080-l.zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembevéve megállapítható, hogy a tervezett 20 kV-os vezeték nyomvonala külterületet érint. A beruházás felszín és felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincs, zajvédelmi szempontból problémát nem okoz. Az építési területek elhelyezkedéséből adódóan a szennyező hatás közvetlen lakott területet nem érint. A tervezett létesítés megvalósítása ellen közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében és 5. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/ 2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló
5
323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/1678-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A Silocem Kft. (2541 Nyergesújfalu, Szabadság utca 1., továbbiakban: Ügyfél) megbízásából az Energiaterv Bt. (2534 Tát, Széchenyi u. 8.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú beruházással kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a Tetraéder Környezetvédelmi Iroda, által készített EVD-t. A Felügyelőség 2014. augusztus 1-én kelt, 11080-4/2014. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §-a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EVD-ben ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése az érintett, illetve a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2014. augusztus 7-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.4. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm.rendelet 17. § (1) bekezdése alapján járt el.” Az Esztergomi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.103/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kérést küldött az Esztergomi Járási Földhivatalnak a 11080-4/2014. hivatkozási számon. A Hivatal a kérelmet és a http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleklet/11080-1.zip címen elérhető dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a beruházás termőföldet is érint, arra kihatással van, ezért szakhatósági hozzájárulásunkat, feltételek közlése mellett megadjuk. Szakhatósági állásfoglalásunkat a 2004. évi CXL. törvényben és a 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak alapján adtuk ki. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (6) bekezdése és 72 .§ (I) bekezdés da) pontja biztosítja. A szakhatósági eljárásért fizetendő eljárási díjat a Tfvt. 18. § (1) bekezdése állapítja meg. Illetékességemet a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012 (XII.23.) VM rendelet alapján, hatáskörömet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján gyakoroltam.” Nyergesújfalu Város Jegyzője a 3995-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr Árpád utca 28-32.) a Nyergesújfalu 015/10 hrsz-ú területen 20 kV-os vezeték kiváltásának előzetes vizsgálata ügyében megkereste hatóságomat, a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően és szakhatósági állásfoglalást kért Nyergesújfalu Város Jegyzőjétől a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően. A SILOCEM Kft. a nyergesújfalui 015/10 hrsz-ú 20 kV-os vezeték kiváltását tervezi. A 20 kV-os vezeték kiváltásának elvégzése érdekében dokumentáció benyújtása vált szükségessé. A tetraéder Környezetvédelmi Mérnökiroda (8200 Veszprém, Gyöngyvirág u. 16/A.) a tárgyban készített K0411/2014. azonosító számú dokumentációja áttekintése után megállapítottam, hogy a hatályban lévő Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének a Nyergesújfalu Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervről szóló 1/2014. (II.4.) számú önkormányzati rendelete 23-29. §-ainak a településvédelemre, táj- és természetvédelemre és a környezetvédelemre vonatkozó előírásai, valamint Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének a helyi természeti értékek védelméről szóló, a 16/2013. (VI. 28.) rendelettel módosított 1/2005. (II.1.) számú rendeletének rendelkezései nem ellentétesek a kérelemben és dokumentációban leírt tevékenységgel. Megállapítottam, hogy a dokumentációban bemutatott 20 kV-os vezeték kiváltása Nyergesújfalu Város közigazgatási területén védendő területet nem érint,
6
természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet és a hatályban lévő településrendezési eszközökkel és a helyi rendeletekkel nem ellentétes. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, a tervezett tevékenységhez a helyi környezet-, és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat feltételek nélkül megadtam. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdésének előírása alapján zártam ki és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 34. § (1) bekezdés b.) pontja és 6. sz. melléklete állapítja meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/832-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A Silocem Kft. (2534 Tát, Gárdonyi Géza u. 15.) megbízásából eljáró ENERGIATERV Bt. (2534 Tát, Fő út 157.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez benyújtott, a „Nyergesújfalu, 015/10 hrsz 20 kV-os szabadvezeték kiváltása” ügyében szakhatósági megkeresés érkezett hivatalunkhoz. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint. így - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § alapján - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom a kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a létesítés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a illetékes Kuny Domokos Múzeum (2892 Tata, Pf.: 224.), valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatáskörét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés, illetve 5. számú melléklete, illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem az előzetes szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 195-2/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 11080-11/2014. számon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Silocem Kft. (2541 Lábatlan, Szabadság utca 1.) Nyergesújfalu, 015/10. hrsz-ú területen 20 kV-os vezeték kiváltásának előzetes vizsgálata eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta a Tetraéder Környezetvédelmi Mérnökiroda (8200 Veszprém, Gyöngyvirág u. 16/A.) által K0411/2014. azonosító számú tervdokumentációt. A Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A tervezett távvezeték tartó oszlopainak betonalapjait készbeton felhasználásával fogják elkészíteni. Vízre lehet szükség a készbeton nedvességtartalmának a helyszíni beállításához is, és - attól függően, hogy az építési munkák milyen évszakra esnek - a betonalapok öntözéséhez is. A tervezett oszlopok száma alapján a várható vízigény 4 m3. A vízellátást tartálykocsikban a helyszínre szállított vízzel fogják megoldani. A helyszínen folyamatosan munkát végző dolgozók ivóvízellátása palackozott ásványvíz biztosításával kell megoldani.
7
A telepített konténerben a szennyvíz (nem közművel Összegyűjtött háztartási szennyvíz) zárt tárolóban kerül gyűjtésre. Mennyisége várhatóan kb. 5 m3. A telepítési munkálatok során ipari jellegű szennyvíz keletkezése nem várható. A kivitelezés során a felszíni vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése nem feltételezhető, felszíni vízgazdálkodási érdeket néni sért, nem veszélyeztet, a vizek lefolyási viszonyaira, az árvíz és jég levonulására hatást nem gyakorol. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A 2014. szeptember 8-12. közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 33 § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. november 13.
Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes
8
