ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év: Hónap: JOGERŐS Iktatószám: 933-14/2015.
Nap:
KÜJ: KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): 100753563 100334949 101617292 STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft.
Ügyfél:
Előadó:
dr. Sebő F. Dániel
Telephely:
9400 Sopron, 0466/32 hrsz. – Harkai úti hulladéklerakó
Szakértő:
Bedők László
Tárgy:
IPPC-engedély – Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
Farkas Katalin
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) – felülvizsgálva az – 5991-36/2009; 611-12/2011; 661-17/2010; 1717-11/2011; 101-4/2013. és 103-1/2014. sz. határozataival módosított – 5991-15/2009. sz. határozatával kiegészített, 5991-13/2009. sz. határozatával kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz., statisztikai számjel: 13221371-3811-572-08; a továbbiakban: ügyfél) részére a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó további üzemeltetésére
környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt
ad az alábbiak szerint: II. A környezethasználóra vonatkozó általános adatok és előírások: 1. Az engedélyes, mint üzemeltető adatai Név:
STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely:
9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.
Cégjegyzékszám:
Cg. 08-09-011946
Környezetvédelmi ügyféljel: 100 753 563 Statisztikai számjel:
G:\Hulladek\2015\Sebo\933-14
13221371-3811-572-08
1
2. A tulajdonos adatai Név:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)
3. A telephelyen lévő hulladéklerakóra vonatkozó műszaki jellegű adatok Cím:
9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 és 0466/32 hrsz.
KTJ szám:
100 334 949
Létesítmény KTJ szám:
101 617 292
Települési statisztikai azonosító szám: 08518 EOV koordináták:
EOV X: 260060 EOV Y: 466250
3.1. A tevékenység megnevezése: Hulladéklerakás műszaki védelemmel (D5) A tevékenység TEÁOR kódja: 38.21 – nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása A tevékenység NOSE-P kódja: 109.06 – szilárd hulladék külszíni ártalmatlanítása Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely 50 tonna/nap kapacitáson felül és 25.000 tonna/év teljes kapacitáson felüli hulladéklerakó üzemeltetése.
3.2. A 9400 Sopron, Harkai domb 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó adatai: - Az üzemelő lerakó medence alapterülete: 10.120 m2 - Összkapacitása: kb. 177.500 m3 - A felülvizsgálat kezdetének időpontjáig, 2014. júliusáig lerakott hulladékok mennyisége 123.020 m3 - Rendelkezésre álló szabad kapacitás az engedélyezett legnagyobb 240 mBf magasságig: 5.925 m3 - 1,3 t/m3 térfogattömeggel számolva a még rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig elhelyezhető hulladék mennyisége: 7.700 tonna
3.3. A hulladéklerakó besorolása: B3 alkategória: vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó
3.4. A hulladéklerakó medence szigetelése: 3.4.1. Aljzatszigetelés - Meglévő, egybefüggő agyagszigetelés, min. 2 m, k≤1*10-9 m/s szivárgási tényezővel - Kéttengelyű georács geotextíliával - 50 cm iszapos homok ágyazó réteg - Geofizikai monitoring rendszer - 2,5 mm vastag HDPE-geomembrán szigetelőlemez - Geotextília a HDPE-geomembrán szigetelőlemez mechanikai védelmére (egységsúlya 1200 g/ m2) - KPE DN 200 vízelvezető dréncső - 30 cm vastag felületi szivárgó (OK 16/32 kavics, k≥10-3 m/s) - Az eltömődés elleni védelmet szolgáló geotextília (egységsúlya min. 200 g/ m2)
2
3.4.2. Rézsűszigetelés - Oldalrézsű - 0,5 m vastag ásványi szigetelés, réteges terítéssel tömörítve k≤1*10-9 m/s szivárgási tényezővel - 2,5 mm vastag HDPE fóliaszigetelés (kettős varratokkal hegesztve) - Geotextília védőréteg (1200 g/m2) - Osztályozott kavicsszivárgó (gumiabroncs kitöltéssel) - Geotextília elválasztó réteg (400 g/m2)
4. A tevékenység adatai 4.1. A telephelyen az engedélyes által folytatott tevékenységek rövid bemutatása: A végleges lerakással ártalmatlanítható (D5) nem veszélyes hulladékok megnevezése és mennyisége: Azonosító kód 17 01 07 17 05 04 17 09 04 20 03 03
Hulladék megnevezése Beton, tégla, cserép és kerámia frakciók vagy azok keveréke, mely különbözik a 17 01 06-tól Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól Kevert építkezési és építési bontási hulladék, amelyek különböznek a 17 09 01-től a17 09 02-től és a 17 09 03-tól Úttisztításból származó hulladék
Mennyiség (tonna) 3.200 1.000 3.300 200
A lerakással ártalmatlanítható hulladékok éves összmennyisége: 7.700 tonna. A hulladéklerakás engedélyezett határideje: 2015. december 31.
4.2. A telephely létesítményei: - Bekötőút - Sorompó - Hídmérleg és portaépület - Szociális épület, műhelyek - Gépjárműmosó - Szigetelt hulladéklerakó tér - Depóniagáz-gyűjtő rendszer és hasznosító telep - Csurgalékvíz-gyűjtő rendszer gyűjtőaknával (10 m3 térfogatú szivárgásmentes vízzáró tartály) - Csarnok - Kerítés és egyéb birtok-határvédelem
4.3. A hulladéklerakó telepen alkalmazott hulladékkezelési technológia főelemei: 4.3.1. Átvétel, mérlegelés A hulladéklerakóra inert és úttisztítási hulladék kerül beszállításra. A hulladékot előbb hídmérlegen mérlegelik, számítógépes nyilvántartásba veszik, majd ellenőrzés után közvetlenül a lerakási front elé kerül. 4.3.2. Hulladék szemrevételezése, idegen anyagok kiválogatása, hulladék elegyengetése, lerakással történő ártalmatlanítás A szigetelt depóniatérbe beszállított hulladékokat prizmás rendszerben, feltöltéses technológiával rakják le. A hulladék lerakása rétegesen történik. A lerakás fázisai: - I. ürítés: A speciális hulladékgyűjtő gépjárművek a prizma koronasíkján ürítenek. Az ürítés távolsága a homloklaptól 3-5 méter. - II. ürítés: gépi egyengetés, tömörítés: az ürített hulladék a prizma irányába történő eltolása, tömörítése.
3
4.3.3. Biogáz kezelése A képződő biogáz kinyerésénél a szabályozott megszívással dolgozó aktív kinyerési módszert alkalmazzák. A gázt – a kondenzátum leválasztást követően – gázkompresszorral komprimálják, gáztartályban gyűjtik, majd csővezetéken keresztül jut a fogyasztó helyekre. A rendszer gázszűrővel, belobbanás gátlóval, mérő és ellenőrző műszerekkel fel van szerelve; a biogáz kezelést a Perkons Kft. végzi. 4.4. A levegő terhelését okozó technológiai műveletek: a) Hulladékkezelést végző gépek kibocsátásai (közlekedési levegőterhelés) b) Hulladékszállító gépjárművek ürítése, lerakó művelése (diffúz levegő terhelés) 4.4.1. Légszennyezést okozó technológia megnevezése T1 kommunális szilárd hulladék lerakás 4.4.2. A létesítmény, illetve technológia légszennyező forrása a T1 technológiához tartozó diffúz forrás D1 Kommunális hulladéklerakó Kibocsátott anyagok: az 1. sz. technológia felületi légszennyező forrásán jellemzően szilárd anyag (por) és metán távozik. 4.5. Személyi és pénzügyi feltételek: A lerakó üzemeltetője felsőfokú környezetvédelmi végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. A létesítmény tulajdonosi jogait gyakorló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a benyújtott szerződésben foglaltak és nyilatkozat szerint az üzemetető által fizetett bérleti díj elkülönített fejlesztési alapba kerül, mely az üzemeltető nyilatkozata szerint képzett céltartalékkal együtt a hulladéklerakó lezárásához és utógondozásához fedezetet biztosít. Az üzemeltető káresemény (havária) elhárításához a Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) 955992377920220600 kötvényszámú – környezet-szennyezésre is kiterjedő – felelősségbiztosítással rendelkezik. III. 1. A tevékenység végzése során az alábbi, elérhető legjobb technika alapján meghatározott BATkövetelményeket (Best Available Techniques) kell teljesíteni 1. A nemzetközi gyakorlatban megvalósuló új hulladékkezelési technológiákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni és vizsgálni kell azok bevezetésének gazdasági lehetőségeit. 2. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni és a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: - a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről - a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről - a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanításra csak gazdaságosan nem hasznosítható hulladék kerülhet - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről - a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról - valamint arról, hogy a minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken:
4
4.
5. 6. 7. 8. 9.
10. 11.
a) a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások b) a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés c) a forgalom okozta zaj- és rezgésterhelés d) a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás e) az aeroszolok képződése f) a tűzesetek Lerakásra csak az a hulladék kerülhet, melynek anyagában történő hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A géppark cseréjének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani. Az oktatásról, továbbképzésekről nyilvántartást kell vezetni. Gondoskodni kell a folyamatszabályozás további optimalizálásáról. A karbantartást rendszeresen el kell végezni. Az engedélyes köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csurgalékvizek, csapadékvizek elvezetését, amennyiben szükséges, kezelését, mindenkor az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelő szinten végezni. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződjenek. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni.
2. A tevékenység végzésére vonatkozó környezetvédelmi előírások 2.1. Hulladékgazdálkodási előírások: 12. Tárgyi lerakóban a hulladéklerakási tevékenység jelen határozat jogerőre emelkedését követően – figyelemmel a lerakó tényleges szabad kapacitására – 2015. december 31. napjáig folytatható. 13. A kialakított depónián a hulladéktest magassága a 240 mBf szintet nem haladhatja meg. 14. A lerakó üzemeléséig a geofizikai monitoring rendszer ellenőrző méréseit négy havonta el kell végezni; a lerakó szigetelésének sérülése esetén a kárelhárítás egyidejű megkezdésével azt a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. 15. A lerakóra beszállított hulladék csak ellenőrzés után rakható le. Az esetlegesen előforduló veszélyes hulladékokat ki kell válogatni. A kiválogatott veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyűjteni és további kezelésükről gondoskodni kell. 16. A telephelyre beszállított hulladékok mennyiségét tömegmértékegységben, mérlegeléssel kell megállapítani és nyilvántartani. 17. A lerakónak a hatóság 1486-8/2013. sz. határozatával jóváhagyott lerakó üzemeltetési tervében bekövetkezett változását be kell jelenteni a hatóság felé és az új tervet ismételt jóváhagyásra meg kell küldeni a hatóságnak. 18.
19.
20.
21.
A lerakóba jelen határozat II. fejezetének 4.1. pontjában meghatározott táblázatba foglalt hulladékokon kívül más hulladék nem rakható le. A lerakott hulladékok összességének biológiailag lebomló hányadát a hatályos jogszabályokban előírt mértéken kell tartani. A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A 17 09 04 azonosító kódú kéményseprésből származó hulladékok és a 20 03 03 azonosító kódú úttisztításból származó hulladékok csak alapjellemzés és megfelelőségi vizsgálatok birtokában vehetők át ártalmatlanításra. A megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján a fent megjelölt hulladékok abban az esetben vehetők át és ártalmatlaníthatók, amennyiben a mért értékek nem haladják meg a B1b alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat. Amennyiben valamely hulladékanyag-szállítmányban a mért szennyezőanyag koncentráció meghaladja a B1b
5
22. 23. 24. 25.
26.
alkategóriájú hulladéklerakóra megállapított átvételi határkoncentrációkat, úgy ezen hulladékok nem ártalmatlaníthatók tárgyi telephelyen. A lerakás során a hulladéktest felszínének és rézsűknek kialakítását úgy kell végezni, hogy az megfeleljen az előzetes rekultivációs tervben foglaltaknak. A hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezett engedélyesnek a lerakó területén elektronikus megfigyelő és beléptető rendszert kell üzemeltetni. A környezeti károk elhárítására szolgáló pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítani kell. A hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése során akként kell céltartalékot képezni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. A céltartalékot – külön jogszabályban meghatározott kivétellel – a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével időarányosan és teljesítményarányosan kell elkülöníteni. A telephelyen végzett hulladékkezelést a hatályos jogszabályokban előírt környezetvédelmi végzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottnak kell felügyelni.
2.2. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 27. Az egyéb települési hulladék szállítását zárt gépjárművekkel kell végezni, a lom és közelebbről meg nem határozott települési hulladék szállításánál a rakományt le kell takarni. 28. A fedetlen lerakó-területeknél a nagy méretű, szilárd hulladékok szél általi kihordását, kiszóródását műszaki védelem üzemeltetésével meg kell akadályozni. 29. Meg kell akadályozni, hogy a keletkező depóniagázok (metán, kén-hidrogén és hidrogén) robbanóképes elegyet alkothassanak az oxigénnel és a környezeti levegővel. A gázmotor üzemeltetésére vonatkozóan a hatóság 5163-14/2012. sz. határozatába foglalt levegőtisztaságvédelmi engedély előírásait az üzemelés során be kell tartani. A diffúz légszennyező forrást úgy kell üzemeltetni, hogy zavaró szaghatás a lakosságot ne érje, ezért a hulladéklerakó telep üzemeltetése során az elérhető legjobb technika feltételeinek megfelelő üzemeltetési paramétereket biztosítani kell. 30. A hulladéklerakó területén tilos a hulladék égetése. 31. A kezelés során törekedni kell az aerob bomlási felületek nagyságának és működési idejének csökkentésére, a földtakarást rendszeresen el kell végezni. A lezárt felületek erózió elleni védelmét füvesítéssel, vagy egyéb növényzet telepítésével kell megoldani. 32. A depóniák lefedés előtti, illetve a munkahelyi utak kiporzás-mentesítését szükség szerint locsolással kell biztosítani. 33. Az üzemeltető a légszennyező forrásra vonatkozóan köteles elektronikus úton adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges elektronikus űrlapok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén (http://web.okir.hu/hu/adatszolgaltatas) korlátozás- és térítésmentesen hozzáférhetők. 34. Az elektronikus űrlapokat általános nyomtatványkitöltő keretprogram (a továbbiakban: ÁNYK) segítségével lehet kitölteni. A kitöltött űrlapokat az ÁNYK elektronikus beküldési funkcióját használva ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. 35. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a hatóság részére be kell jelenteni (LAL adatlapcsomag), és egyúttal kérni kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. 36. A telephelyen nincs légszennyező pontforrás; a LAIR rendszerben a KTJ: 100 334 949 sz. telephelyen két darab pontforrás került bejelentésre, ezért 30 napon belül LAL/V változásjelentésen a két pontforrást (P1 és P2) ki kell jelenteni a LAIR rendszerből. 37. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31. napjáig az erre rendszeresített formanyomtatványon (LM-adatlapon) kell teljesíteni. 38. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésévek, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. Amennyiben rendkívüli légszennyezés következik be, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi, továbbá valamennyi illetékes hatóságot. 39. A hulladéklerakóra vonatkozó üzemi kárelhárítási tervet a hatóság 1845-3/2011. sz. határozata időbeli hatályának lejártát megelőzően 60 nappal be kell nyújtani a hatóság felé jóváhagyásra.
6
2.3. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 40. A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül – külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) – köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóság felé. 41. Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését és az új üzemeltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a változást követő 30 napon belül. 2.4. Természet- és tájvédelmi előírás: 42. Növénytelepítésre tilos tájidegen és invazív fajokat (fehér akác, ezüstfa) alkalmazni a közelben található védett és Natura 2000 területek megóvása érdekében.
3. Tájékoztatási kötelezettségek 3.1. Értesítési kötelezettségek: 43. Az üzemeltető engedélyes köteles: a) a rendkívüli esemény előfordulásakor – a szükséges intézkedések azonnali megtétele mellett – haladéktalanul értesíteni a hatóságot, egyéb esetekben (tűz-, fertőzés-, járványveszély) az illetékes hatóságokat; b) a rendkívüli eseményeket dokumentálni. 3.2. Bejelentési kötelezettségek: 44. Az üzemeltető engedélyes köteles a hatóság felé 15 napon belül – egyidejűleg az engedély módosításának kérelmezésével – bejelenteni: a) az engedélyben alapul vett körülmények jelentős és nem jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős és nem jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, b) a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 3.3. Adatszolgáltatási kötelezettségek: 45. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatóság felé. 46. Az átvett, kezelt és keletkezett nem veszélyes hulladékokról évente a tárgyévet követő év április 30. napjáig a külön jogszabály által előírt formanyomtatványokon adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatóság felé. 3.4. A telephelyi tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó információs kötelezettségek: 47. A hulladéklerakó ideiglenes vagy végleges bezárására irányuló döntést a hulladéklerakási tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a hatóság felé. 48. A hulladéklerakó üzemeltetésének felhagyását a jóváhagyott előzetes rekultivációs és utógondozási terv alapján kell végezni. A lerakó elfogadott előzetes rekultivációs tervét a lerakás befejezését követően, a tényleges állapotnak, tulajdonviszonyoknak megfelelően pontosítani, aktualizálni kell. IV. A hatóság fentiekkel egyidejűleg jóváhagyja a telephelyi hulladéklerakó előzetes rekultivációs tervét.
V. Tárgyi hulladéklerakóra vonatkozó – 2016. július 14. napjáig hatályos – üzemi kárelhárítási terv a hatóság 1845-3/2011. sz. jogerős határozatával került jóváhagyásra.
7
VI. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00265-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) által üzemeltetett 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatát követő egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1812/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Igazgatójának felhatalmazása és a T. Cím által csatolt GEO '96 Kft. (székhely: 1154 Budapest, Gábor Áron u. 76.) által készített munkaszám nélküli „Sopron Harkai úti hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” szakanyag alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adjuk: 1. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. 2. A hulladéklerakó üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változás nem következhet be, a mezőgazdasági tevékenységet nem akadályozhatja. A talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000,- Ft, (azaz ötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/531-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésre a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély-felülvizsgálat tárgyában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.102/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Tisztelt Cím fenti szám alatt szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be hivatalunkhoz az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) kérelmére a Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálat tárgyában indult eljárás keretében. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy az érintett 0466/32 hrsz. alatti ingatlan nem termőföld.” 5. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság 35800/1399-1/2015.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 933-5/2015. sz. megkeresése alapján az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) részére a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltétellel járulok hozzá: 1. Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó H-14497-4/2008. sz. vízjogi üzemeltetési engedély előírásait. 2. A csurgalékvízaknában a szivattyút úgy kell beállítani, hogy a kitermelés megkezdődjön, mielőtt a csurgalékvíz szintje a kavics szivárgó réteg felszínét, azaz a 228,5 mBf szintet eléri. 3. A csurgalékvíz a tavaszi, nyári és őszi időszakban (március 1. napjától október 31. napjáig) a hulladéktestre visszalocsolható. 4. Téli időszakban (november 1. napjától február 28. napjáig), valamint nagymennyiségű csapadék esetén a csurgalékvizet ki kell termelni és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek át kell adni. Az átadást a Felügyelőség részére az átadást követő 10 napon belül
8
igazolni kell. 5. A csurgalékvízrendszert úgy kell működtetni, hogy a lerakott hulladéktestben csurgalékvíz ne tározódjon. 6. Gondoskodni kell a tóroló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 7. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” 6. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága VBK/183-2/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Veszprémi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély (felülvizsgálat) kiadásához feltétel nélkül hozzájárul. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 7. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság VI/58935/2015. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 933-5/2015. ügyiratszámon érkezett megkeresésére az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) kérelmére a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében indult szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” VII. 1. A környezetvédelmi hatóság a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül, továbbá környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően a) korlátozhatja, b) felfüggesztheti, c) megtilthatja. 2. Amennyiben a környezethasználó az 1. pontban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt az eltelt időtartamra a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 3. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő – továbbá adott esetben más környezetvédelmi – bírság megfizetésére (is), valamint intézkedési terv készítésére kötelezi.
A hatóság elrendelheti a kötelezettséget tartalmazó határozat végrehajtását, melynek során eljárási bírságot szabhat ki.
VIII. Jelen környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdve 2020. április 15. napjáig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál jelen határozat jogerőre emelkedésének napját követő egy éven belül.
9
IX. Az ügyfél tárgyi eljárásért megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) összeget a hatóság részére, mint igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetett további 50.000,- Ft, (azaz ötvenezer forint) összeget, mely az eljárásban kötelező jelleggel közreműködő talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja. Az eljárási költség viselője az ügyfél.
X. Jelen határozattal szemben annak kézhezvételét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, (azaz háromszázhetvenötezer forint), melyet a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 1003300101711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni vagy átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS
Az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz., statisztikai számjel: 13221371-3811-572-08; a továbbiakban ügyfél) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) – 5991-36/2009; 611-12/2011; 661-17/2010; 1717-11/2011; 101-4/2013. és 1031/2014. sz. határozataival módosított – 5991-15/2009. sz. határozatával kiegészített, 5991-13/2009. sz. határozatával kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyének (a továbbiakban: IPPC-engedély) – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 20/A. § (6) bekezdése szerinti – felülvizsgálata iránti kérelem érkezett a hatósághoz. Tárgyi eljárás előzményeként az ügyfél korábban az IPPC-engedélyben foglalt, az engedélyezett kapacitáson belül, a 2014. január 4. napjáig meghatározott depónia tér üzemeltetési időt a közszolgáltatás ellátása érdekében az IPPC-engedély teljes időbeli hatályán belül, lerakó tér üzemeltetésének határidejét 2014. július 29. napjáig kérte meghosszabbítani. A hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a lerakó engedélyezett kapacitásának és a hulladéktest engedélyezett legnagyobb magasságának változatlanul hagyása mellett előírások betartásával a depóniatéren folytatott lerakási tevékenységet 2014. július 29. napjáig engedélyezte. Az ügyfél 2014. június 26. napján kelt és 12724-1/2014. számon iktatott levelében bejelentette a hatóság felé, hogy a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti kommunális lerakó telephelyén (a továbbiakban: telephely) 2014. július 29. napján a hulladéklerakási tevékenységgel felhagy. A továbbiakban a hulladékok ártalmatlanítását a Cséri Hulladékkezelő Központban (9375 Csér, 06/12 hrsz.) tervezi végezni. Mindezeket követően az ügyfél 2014. július 23. napján kelt és 13249-1/2014. szám alatt iktatott beadványában a hulladéklerakási tevékenység tárgyi telephelyen történő folytatásának engedélyezését kérte a hatóságtól további egy éves időtartammal. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata nyomán a hatóság megállapította, hogy az ügyfél által folytatni kívánt tevékenység továbbra is – a Khvr. 1. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően – a Khvr. 2. sz. melléklete 5.3. és 5.4. pontjainak tárgyi hatálya alá esik, melynek alapján egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A 13249-1/2014. szám alatt iktatott kérelemnek a Khvr. 20/A. § (6) bekezdése és 8. sz. melléklete; a környezet védelmének általános szabályairól szóló a 1995. évi LIII. törvény 75. § (1) bekezdése; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 7. § (1) bekezdése és 2. sz. melléklete; valamint a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 7. § (3) bekezdése szerinti jogi tárgyú és
10
műszaki szempontú vizsgálatai nyomán – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – többszöri hiánypótlási felhívásra került sor, melyeknek az ügyfél megfelelően eleget tett: A hatóság felhívására az ügyfél igazoltan megfizetett 750.000,- Ft, (azaz hétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rend.) 2. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete III. fejezetének 4. főszáma alapján, figyelemmel 10. főszámának 1. alszámában foglaltakra; továbbá igazolta az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak teljesítését is: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján megfizetésre került 50.000,- Ft, (azaz ötvenezer forint) talajvédelmi szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj. – A Ket. 15. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése alapján a hatóság 933-3/2015. sz. elektronikus iratával értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, akik nem kérték ügyféli jogállásuk megállapítását, az eljárással kapcsolatban nyilatkozatot nem tettek; emellett az Khvr. 21. § (2) bekezdése alapján közzétett közlemény nyomán sem érkezett az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül. A hatóság által a Ket. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt közmeghallgatáson – az eljáró hatóság, valamint az ügyfél képviseletében jelenlévőkön kívül – más személy nem vett részt. Fentieket követően a Ket. 44. § (1-1a) bekezdései, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján a hatóság megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek a következő állásfoglalásokat adták ki: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 1. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) kérelme alapján a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat ügyében a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési határidő: 10 nap. A 2004. évi CXL törvény 44. § (9) bekezdése értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet; a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos egészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet; a felszín alatt vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a Kr. 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és 2. § (3) bekezdése; valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti szakigazgatási szervek kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 2. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot tárgyi környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyezési eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. A megkereséshez mellékelt környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk és megállapítottuk,
11
hogy: A hulladéklerakó működése a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti kivett komposztáló telep művelési ágú ingatlanon történik; A felülvizsgálati dokumentációban rögzített vizsgálati eredmények alapján a telep működése a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változást nem idézett elő; A hulladéklerakó termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos; A hulladéklerakó működtetését úgy kell végezni, hogy a környező termőföldek minőségében negatív irányú változás nem történhet. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötések közlése melletti állásfoglalást alakított ki a tárgyi környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyezési eljárás során. Jelen szakhatósági állásfoglalás a 2004. évi CXL. törvény 22. § (1) bekezdése, 44. § (1) bekezdése; a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § (1) bekezdése, 31. § (1) bekezdés b) pontja, 43-44. §-ai; a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete; valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése előírásain alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 3. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély-felülvizsgálat tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 13. § (1-2) bekezdéseire – nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A döntés a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a Kkr. 2. §-a és 1. sz. mellékletének 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatala szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 4. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az Önök által is hivatkozott 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 9. pontja értelmében a Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatalának, mint elsőfokú ingatlanügyi hatáságnak nincs hatásköre szakhatósági eljárásra jelen engedélyezési eljárásban.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 5. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) kérelmére indult 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9335/2015. számon 2015. január 29. napján megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi szakhatóságot állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A keletkező kommunális szennyvizet zárt 3 m3 térfogatú POLYDOX-12 típusú szennyvíztisztító kisberendezésbe juttatják, mely érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik; Technológiai szennyvíz keletkezik. A depóniatér kiépített műszaki védelemmel rendelkezik, amely megakadályozza azt, hogy a hulladéktestbe infiltrálódó, kavicsszivárgó rétegig eljutó csurgalékvízzé vált csapadékvíz a környezetbe kerüljön. A depóniatér alsó részén összegyűlő csurgalékvíz a kavicsszivárgó rétegben elhelyezett gyűjtődréneken keresztül jut egy külső, zárt szivárgásmentes 10 m3 térfogatú befogadó kapacitású tározóba. A tározóban összegyűlt csurgalékvíz mennyiségét az üzemeltető napi gyakorisággal ellenőrzi; A szivárgó rétegben betárolható csurgalékvíz mennyisége 600 m3. A keletkező többletcsurgalékvizet a depóniatestre az üzemeltető folyamatosan visszaforgatja. Rendkívüli időjárási körülmények esetén a csurgalékvíztöbbletet a soproni szennyvíztisztító telepre szállíttatják be. A csurgalékvíz mennyiségét és minőségét rendszeresen mérik; A felszín alatti vizek védelme érdekében 17 db monitoring
12
kutat üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes H-14497-4/2008. sz. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság fenti állásfoglalását a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szemben a fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén és 5. sz. mellékletén; illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján alapul. A Hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 6. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „A Felügyelőség a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján megkereste a Bányakapitányságot 2015. január 29. napján fenti tárgyban szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Bányakapitányság nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tervezési területen működő szilárd ásványi nyersanyaglelőhely nem található. A Bányakapitányság a hatáskörébe tartozó kérdésekben megvizsgálva a nem veszélyes hulladékgazdálkodási tevékenységet megállapítja, hogy a hulladéklerakó rendelkezésére álló szabad kapacitásának hulladékkal való feltöltése megépített műszaki gátakkal védett területen történik, a földtani környezetre veszélyt nem jelent. A jogorvoslati tájékoztató a 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság hatáskörét a Kr. 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. sz. melléklete állapítja meg.” Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője, mint helyi környezet- és természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalásának rendelkező részét a hatóság e határozat VI. fejezetének 7. pontjában rögzítette, indokolása a következőket tartalmazta: „Az STKH Sopron és Térsége Nonprofit Kft. (székhely: 9400 Sopron, Harkai domb 0466/31 hrsz.) a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti Harkai úti hulladéklerakó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hatóságomat. A megkeresés 2015. január 30. napján érkezett. A 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése szerint, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot és megszünteti a szakhatósági eljárást. A benyújtott dokumentáció vizsgálata során megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, a tevékenység jogszabályba nem ütközik, önkormányzati érdeket nem sért. A tárgyban jelölt ügyben, tekintettel Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 33/1999. (XII. 8.) ÖK rendelete szabályozási tárgyköre alapján megállapítottam hatásköröm hiányát, ezért szakhatósági eljárásomat megszüntettem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A Ket. 45. § (3) bekezdése előírja a megkereső hatóság tájékoztatását. Ez a végzés megküldésével ezennel megtörténik. Tárgyi ügyben hatóságom hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik.”
A hatóság eljárása során a GEO '96 Kft. (székhely: 1154 Budapest, Gábor Áron u. 76.) által kiegészített teljes körű felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg jelen határozat II. fejezetében a folytatni kívánt tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben:
13
1. A BAT (Best Available Techniques) alkalmazásának szempontjából: Az INDOKOLÁS rész bevezetőjében ismertetett előzmények tükrében a hatóság 2015. december 31. napjáig határozta meg a hulladéklerakási tevékenység végzésének időtartamát, miután az előterjesztett dokumentáció alapján azt állapította meg, hogy a hulladéklerakó szabad kapacitása 5.925 m3, ami alapján 1,3 t/m3 térfogattömeggel számolva a még rendelkezésre álló szabad kapacitás erejéig elhelyezhető hulladék mennyisége: 7.700 tonna. A hatóság fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja. A BAT-követelményekre vonatkozó előírások a Khvr. 9. sz. mellékletében foglaltakon alapulnak.
2. Hulladékgazdálkodási szempontból: Fenti hulladéklerakó a Sopronból Harkára vezető útról keletre helyezkedik el. A teleptől délre találhatók a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt keretében kialakított létesítmények (átrakó állomás, válogatómű és komposztáló telep). A hulladéklerakó telep, valamint a szomszédságában létesített komplex hulladékgazdálkodási rendszerelemeknek megvalósítási helyszínt biztosító terület Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének A Sopron, dél-keleti gazdasági terület Szabályozási Tervéről és Helyi építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (VI. 3.) ÖK rendelete értelmében KTG1 különleges terület településgazdálkodási területként besorolt terület. A legközelebbi lakott terület a depóniától délnyugati irányban, Sopron-Brandmajor területén található, mely mintegy 590-600 méter távolságra található a hulladéklerakótól. Az érintett telephelyen 1981 óta végeznek hulladéklerakási tevékenységet, kezdetben kiépített műszaki védelmi rendszer nélkül. A hatóság az 5991-13/2009. sz. határozatába foglalt egységes környezethasználati engedélyt módosító határozatában engedélyezte a 9400 Sopron, 0466/32 hrsz. alatti területen egy – KvVM rendelet szerint kialakított – aljzat és rézsűszigeteléssel ellátott kazetta létesítését. A jelenlegi – hulladékártalmatlanítási céllal igénybevett, műszaki védelemmel ellátott – szigetelt hulladéklerakó tér 2009ben került kialakításra részben a korábbi aszfaltkezelő betonaljzatára, részben a korábbi manipulációs terek agyag aljzatára építve, oly’ módon, hogy az ne akadályozza a korábban (1981-2009 között) lerakott hulladéktest lezárását és rekultivációját. Tárgyi hulladéklerakó besorolását a KvVM renedelet 4. § (1) bekezdés bb) pontja határozza meg. A hatóság az alábbi szempontokra figyelemmel állapította a hulladéklerakási tevékenység végzésének határidejét: - A Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében a hulladékok a cséri hulladéklerakó telepre kerülnek beszállításra - A 9400 Sopron, Harkai úti hulladéklerakó telepre jellemzően a közszolgáltatási feladatokon kívüli – a közelség elvét figyelembe véve – Sopron Megyei Jogú Város lakosságának eseti jellegű konténeres megrendeléseiből zömében inert hulladékfrakciók kerülnek beszállításra. E fejezet előírásai a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (69/A. § (1-2) bekezdései és 70. § (1-2) bekezdései), továbbá a KvVM rendelet rendelkezésein alapulnak.
3. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen lévő hulladéklerakó Győr-Moson-Sopron megyében, Sopron külterületén helyezkedik el, melytől a legközelebbi lakott terület 590 méterre található. A telephely közvetlen környezetében mezőgazdasági területek helyezkednek el. A hulladéklerakó a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint „11. az ország többi területe” légszennyezettségi zónába tartozik. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatások 2015. január 1. napjától kizárólagosan elektronikus úton teljesíthetők, ezért a javított változásjelentést is így kell megküldeni a hatóság részére. Az alkalmazott hulladékkezelési mód települési hulladék lerakása dombépítéses technológiával – dózeres terítéssel, kompaktoros tömörítéssel, földtakarással – történik.
14
A hulladéklerakón gázkivezető kutak és depóniagáz-kezelő rendszer létesült, amelyet a Perkons Kft. üzemeltet a hatóság 5163-14/2012. sz. határozatába foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélye előírásainak megfelelően. A KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 5.1. pontja értelmében: „Ha a lerakómedencében a lerakott hulladékból gázképződés lehetséges, gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-gázok rendszeres eltávolításáról, gyűjtéséről és kezeléséről. A B3 kategóriájú hulladéklerakón a biológiailag bomló összetevőkből képződő gázok kezelésére minden esetben ki kell alakítani a gázkezelő rendszert.” Az 1. sz. „Hulladéklerakás” technológiában szereplő felületi légszennyező forrásra – melyek jellemzően metán és szilárd anyag kibocsátással rendelkeznek – technológiai határértékek nem kerültek megállapításra (ilyet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I. 14.) VM rendelet sem tartalmaz). A felületi légszennyező források esetében a környezeti levegő egészségügyi határértékeit szükséges betartani (a metánra vonatkozóan nincs ilyen határérték, illetve tervezési irányérték; a szálló por esetében a közlekedési létesítmények tisztántartására, locsolására és a járművek rakománykezelésére vonatkozó előírások rögzítésre kerültek). A hulladéklerakón üzemelő gépek légszennyező hatásának bemutatására készített terjedésszámítás szerint az a működési területtől 100 méterre telephatáron belül határolható le. Az üzemelés során a beszállítás gépjárműforgalma nem okoz levegőterhelés-változást. A hatóság a rendelkező részben szereplő levegőtisztaság-védelmi követelményeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 25. § (4) bekezdése, 26. § (2) bekezdése és 6. sz. melléklete alapján állapította meg. A LAL változásjelentésre vonatkozó rendelkezések az Lr. 31. § (4) bekezdésében foglaltakon alapulnak.
3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az ügyfél a 94000 Sopron, H0466/31 hrsz. alatti ingatlanon működő hulladéklerakó telephelyére vonatkozóan benyújtott felülvizsgálati dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi munkarésze alapján a hatóság azt állapította meg, hogy a létesítmény zajkibocsátásának és a zajvédelmi hatásterületének vizsgálata mérés és számítás útján történt. A hatásterület által érintett területek területfelhasználási kategóriái Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Külterület Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 36/2012. (XII. 1.) ÖK rendelete előírásainak figyelembevételével kerültek meghatározásra. A hatóság azt is megállapította, hogy a környezeti zajkibocsátás a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet (a továbbiakban: Zr.) előírásainak megfelelő, Sopron Megyei Jogú Város legközelebbi zajtól védendő területei a hulladékkezelő létesítmény hatályos területi besorolásoknak megfelelően lehatárolt zajvédelmi hatásterületén kívül esnek, melyre tekintettel a létesítmény környezetében zajterhelési határértéknek nem kell teljesülni. A zaj- és rezgésvédelmi előírások a Zr. 11. §-ában foglaltakon alapulnak.
4. Természet- és tájvédelmi szempontból: A hatóság megállapította, hogy a telephely nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság vonatkozó előírását a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján emelte.
5. Tájékoztatási kötelezettségek: Fenti tárgyú előírások a Kvt. 82. § (1) bekezdésén alapulnak; míg a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat a Ht. 65. § (5) bekezdése és 66. § (1) bekezdése; a Hnyr. 10. § (1) bekezdés b) pontja, 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja és 3. sz. melléklete; valamint a KvVM rendelet 18. §-a és 3. sz. melléklete állapítja meg.
15
Fentiek nyomán a hatóság megállapította, hogy – jelen határozat III. fejezetében foglalt előírások megtétele mellett – az egységes környezethasználati engedély kiadása iránti kérelem az ügyfél által teljesített hiánypótlási felhívásokat követően megfelel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) és a Kvt. 75. § (1) bekezdésében, továbbá a Khvr. 8. sz. mellékletében, a KTM rendelet 2. sz. mellékletében, valamint a KvVM rendelet 7. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, ezért a hatóság – a Kvt. 81. § (1) bekezdésének, a Khvr. 20. § (11) bekezdésének és 11. sz. mellékletének, továbbá a KvVM rendelet 8. §-ának megfelelően – a Kvt. 66. § (1) bekezdés b-c) pontjai, 71. § (1) bekezdés c) pontja és 79. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Khvr. 20/A. § (12) bekezdés a) pontja alapján – a Khvr. 9. §-ában foglaltak figyelembevételével – jelen határozatával környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. (I. fejezet) A kezelhető hulladékok körét a hatóság a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint felsorolt azonosító kódok alapján állapította meg. A hatóság a KvVM rendelet 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján jelen határozat rendelkező része IV. fejezetének megfelelően döntött. A VII. fejezet 1. pontjában foglalt rendelkezések a Khvr. 26. § (1) és (5) bekezdésein, 2. pontjában foglalt rendelkezések ugyanezen jogszabályhely (3) és (5) bekezdésein alapulnak. Ugyanez fejezet 3. pontját a Khvr. 26. § (4) bekezdése; további rendelkezéseit a Ket. 61. §, 134. § d) pontja és 135. § (2) bekezdése állapítja meg. A Khvr. 20/A. § (2) bekezdés c) pontja értelmében: „A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki, ha a környezethasználó ezt kérelmezi.” A Khvr. 20/A. § (4) bekezdése értelmében: „Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat…legalább ötévente a Kvt-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni.” Az ügyfél 13249-2/2014. szám alatt iktatott beadványában „a hulladéklerakó működési idejének a felülvizsgálati dokumentáció hatóság általi elbírálásától számított további négy-öt hónappal történő meghosszabbítását kérte”, azonban fenti jogszabályhely alapján az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának minimális időtartama öt év. A hatóság fentiekre – valamint tárgyi lerakó (még meglévő) tényleges kapacitásra (240 mBf magasság elérése) – figyelemmel határozta meg az időszakos felülvizsgálat időpontját, melyet a hulladéklerakó KvVM rendelet 15. §-a és 4. sz. melléklete szerinti rekultivációja követ majd. (VIII. fejezet) Jelen határozat IX. fejezete – a Ket. 71. § (1) bekezdésének és 72. § (1) bekezdésének megfelelően – a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél. A határozattal szembeni fellebbezési jogot – a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a hatóság az ügyfelet a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A fellebbezési kérelem igazgatási szolgáltatási díját a Rend. 2. § (4) bekezdése alapján állapította meg. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. (X. fejezet) A hatóság hatásköre a Kr. 8. § (2) bekezdésén, illetékessége ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletén alapul. Győr, 2015. március 11.
Dr. Buday Zsolt s.k.
Igazgató
16
