ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Kö zponti: 96/524-000, Ügyfélszo lgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zo ldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zo ldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év : JOGERŐS Iktatószám:
Hónap:
Nap:
KÜJ: 103376855
KTJ (telephely): KTJ (létesít mény): 102548531 Alumetal Group Hungary Kft .
1749-16/ 2015.
Ügyfél:
Előadó:
dr. Ku ller Gábor
Telephely:
2900 Ko máro m, Honfoglalás utca 16.
Szakértő:
Ódor Imre
Tárgy:
Előzetes vizsgálat
Melléklet :
Hiv. szám:
Ügyintézőjü k:
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság), az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16., a továbbiakban: Ügyfél) megbízásából a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) által benyújtott, és a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, és a Komárom, 7135/7 hrsz. alatti ingatlanon tervezett, nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység végzésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárását l e z ár j a é s me gá l la p í t ja az alábbiakat:
II. 1.)A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes adatai: Az engedélyes neve: Alumetal Group Hungary Kft. A cég székhelye: 2900 Komárom, Honfoglalás u. 16. Cég adószáma: 24990280-2-11 Cégjegyzékszám: 11 09 022961 Cég KSH azonosító: 24990280 2442 113 11 A telephely adatai: A telephely címe: Komárom 7135/7 hrsz. EOV koordinátái: X: 576324 m Y: 266162 m Telephely területe: 100.000 m2 A terület tulajdonosa jelenleg Komárom Város Önkormányzata. A tervezett tevékenység célja: Az Ügyfél a Komárom 7135/7 hrsz. alatti ingatlanon tervezett tevékenysége során 100.000 tonna/év mennyiségben kíván átvenni nem veszélyes hulladékokat, melyek válogatásra, aprításra, oxidálásra, előzetes tárolásra és 60.000 tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet gyártásnál hasznosításra kerülnek. Az Ügyfél a válogatás során a technológiában nem hasznosítható hulladékokat engedéllyel rendelkezők részére továbbadja.
G:\Hatarozatok\2015\1749-16.doc
1
Az átvenni tervezett nem veszélyes hulladékok köre, fajtánkénti maximális mennyisége: Azonosító Hulladék megnevezése Maximális kód mennyisége (tonna/év) 191002 nemvas fém hulladék 360 101003 kemence salak 15000 101099 közelebbről meg nem határozott hulladék 200 101012 egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től 200 100316 fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től 4000 110501 kemény cink 30 120101 vasfém részek és esztergaforgács 30 120103 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 25700 25000 120104 nemvas fém részek és por 120199 közelebbről meg nem határozott hulladék 5000 150104 fém csomagolási hulladék 10000 160117 vasfémek 300 160118 nemvas fémek 20000 170401 vörösréz, bronz, sárgaréz 1500 170402 alumínium 70000 170403 ólom 30 170404 cink 60 170405 vas és acél 500 170406 ón 30 170407 fémkeverék 6050 170411 kábel, amely különbözik a 17 04 10-től 240 191001 vas- és acélhulladék 100 191002 nemvas fém hulladék 6500 191203 nemvas fémek 12000 200140 fémek 1000 A telephelyen összesen átvenni tervezett hulladék mennyiség: 100.000 A kezelt hulladékok eredete: A telephelyen kezelt hulladékok külföldi és magyarországi termelő üzemekből és hulladékkezelő létesítményekből származnak. A kezelés kódja: A telephelyen zajló hulladék előkezelési és hasznosítási tevékenység kódjai: R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén az elszállításig történő átmeneti tárolás kivételével, ahol az átmeneti tárolás a 2. § (1) bekezdésének 17. pontja szerinti előzetes tárolást jelenti). R12 Átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1–R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); E 02-06 válogatás anyagminőség szerint E 02-03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés) E 03-04oxidáció, redukció R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása 2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, jelentős környezeti hatás nem várható és ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt.
2
3.)A Hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. Az egységes környezethasználati engedélyt e határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül kérheti az Ügyfél. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletében felsorolt tartalmi követelmények mellett tartalmaznia kell az alábbiakat: a) Fel kell sorolni a zajvédelmi hatásterület által érintett összes ingatlant, és meg kell adni azok funkcióját. b) El kell készíteni a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges zajvédelmi munkarészt. c) A szállítási útvonalakat be kell mutatni helyszínrajzon, térképen. d) A 131-es főútra le kell határolni a tevékenységhez kapcsolódó szállítás forgalmának hatásterületét, fel kell sorolni az érintett ingatlanokat. e) Az átvenni tervezett hulladékok mennyiségét kezelési technológiánként, fajtánkénti mennyiségben kell a kérelemben feltűntetni. 4.)Jelen határozat nem mentesít egyéb, a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának KE-06D/EP/456-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 2832.) 2015. február 9. napján érkezett megkeresésére a „Komárom, 7135/7 hrsz; Alumetal Group Hungary Kft.; tervezett hulladékkezelő és ötvözetüzem előzetes vizsgálata” ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye; az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.
2./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10022/2/2015. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat a tárgyban nevezett eljárásban. Az eljárásban hatásköröm hiányát állapítom meg. A beruházással érintett terület az ingatlannyilvántartás adatai szerint ipari park megnevezésű, ezért az eljárást megszüntetem. Az eljárásban költség nem keletkezett. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs.” 3./A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányságának BBK/294-2/2015. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi tevékenység engedélyezéséhez hozzájárul. A szakhatósági állásfoglalás ellen Önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának KEF/TAL/117-2/2015. sz. szakhatósági állásfoglalása:
3
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli „Az Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladékkezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység 314/2005 (XII.25.) Kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálata” című dokumentációban (Készítette: DENKSTATT Hungary Környezettechnológiai és - management Tanácsadó Kft. 1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.; továbbiakban: EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉBELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a a következő: Az EVD-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalással szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A szakhatósági közreműködés során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel.” 5./Komárom Város Jegyzőjének 2120-4/2015. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére, a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) az Alumetal Group Hungary Kft megbízásából, mint kérelmező részére a Komárom 7135/7 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hulladékkezelő létesítmény és alumínium ötvözet termékek gyártásának engedélyeztetése ügyében„ Alumetal Group Hungary Kft hulladékkezelő és alumíniumötvöző tevékenység (2015. január) előzetes vizsgálati dokumentációja alapján helyi környezet-, és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” 6./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/1748-1/2015.ált. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 1749-3/2015. számú megkeresése alapján a Denkstatt Hungary Kft. (1048 Budapest, Vörösmarty u. 64.) kérelmére, az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás u. 16.), mint engedélyes részére, a Komárom 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladékkezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f e l t é t e l l e l j á r u l ok h oz z á :
Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, szivárgás és szennyezésmentes tárolásáról. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a felszín alatti vizek és földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékeltében megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr-MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”
4
7./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00250-2/2015. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) hulladék kezelőlétesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenységre vonatkozó, a Denkstatt Hungary Környezettechnológiai és -management Tanácsadó Kft. által elkészített előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat elfogadja. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” IV. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. Az eljárási költség viselője az Ügyfél. V. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, (azaz egyszázhuszonötezer forint), melyet a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-0171189900000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell befizetni vagy átutalni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16., a továbbiakban: Ügyfél) képviseletében a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty utca 64.) kérelmet nyújtott be a Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Hatóság). Az Ügyfél kérelméhez csatolta a „Alumetal Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység 314/2005 (XII.25.) Kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálata” tárgyú tervdokumentációt, és a tárgyi tervdokumentáció alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. Az Ügyfél a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. fejezetének 49. főszáma szerinti 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítő Denkstatt Hungary Kft. szakértője az egyes szakterületekre vonatkozó szakértői jogosultságát igazolta. A kérelem és mellékleteinek vizsgálata alapján a Hatóság megállapította, hogy az Ügyfél által végezni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 3. sz. mellékletének 61., 107., 108. és 128. a) pontjai alá tartozik, melynek alapján előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. A Hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel az Ekr. 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást az Ekr. 3-5. § -i alapján folytatta le. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a Hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot.
5
A Hatóság az Ekr. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalában, honlapján valamint a telepítés helye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A Hatóság az Ekr. 21. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2015. március 9-én, a Hatóság 9021 Győr, Árpád út 28-32. szám alatti hivatali helyiségben közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. Az Ügyfél által a Komárom, 7135/7 hrsz.-ú ingatlanon tervezett nem veszélyes hulladékhasznosításával alumínium ötvözetgyártási tevékenység előzetes vizsgálati eljárása tárgyában benyújtott kérelem, tanulmány és kiegészítése - készítette: DENKSTATT Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) - és az eljárás során a Hatóság tudomására jutott adatok alapján a Hatóság megállapította, hogy a.)
A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak, ezért részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges.
b.)
A tervezett tevékenységhez kapcsolódóan a Hatóság hatáskörébe tartozó alábbi engedély beszerzése szükséges: - A tervezett tevékenység az Ekr. 2. sz. melléklet - 2.5. b) pontja „nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beelértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.”, - 5.3. bc) pont „salak és hamu kezelése”, - 5.3. bd) pont „Nem veszélyes hulladékok hasznosítása 75 tonna/nap kapacitáson felül, fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése ideértve a hulladék elektromos és elektronikai berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit” alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység, melybe belefoglalásra kerül a hulladékgazdálkodási engedély.
1. A Hatóság eljárása során az alábbi technológiát vizsgálta a tervezett tevékenységgel összefüggésben: A hulladékhasznosítási tevékenység lépései, az alkalmazott technológia: A tervezett tevékenység célja összhangban van a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 6. § (3) bekezdésben foglalt elvvel, mely szerint: „A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.” A tervezett tevékenység hulladék átvétele, szelektálása, a telephelyen belül hasznosítható hulladék hányad öntödei tevékenység során történő hasznosítása, a fennmaradó, továbbértékesíthető hulladékhányad kereskedelmi forgalomban történő értékesítése a külön jogszabály szerinti engedélyek birtokában. A tevékenység során táblázatban ismertetett hulladékok fogadása tervezett, melyek szükség szerint szelektálásra, darálásra, időszakos tárolásra, vagy hasznosításra kerülnek. Emellett a fémmegmunkálás során keletkező forgács bizonyos esetekben magasabb mennyiségben tartalmaz olajos szennyezést (1-3% között), melynek eltávolítása erre kialakított berendezésben történik meg. Ezen tevékenység részeként a telephelyen alumínium öntöde üzemeltetése tervezett, mely jelentősebb mennyiségben alumínium, kisebb mennyiségben egyéb fémhulladékok hasznosításával állít elő alumínium ötvözetet. Az öntödében nem hasznosított, fennmaradó hulladékok, azok típusától függően vagy értékesítésre kerülnek, vagy hulladék hasznosító, ártalmatlanító szervezetnek kerülnek átadásra. Az öntödei tevékenység célja alumínium ötvözetek gyártása hulladékok felhasználásával. A tevékenység főbb lépései: Hulladék szállítása, tárolása, szelektálása A hulladék előkészítése az olvasztásra Olvasztás
6
Finomítás Öntés Minőség ellenőrzés
A tevékenység során felhasznált segédanyagok: 3900 tonna/év mennyiség só az olvasztási technológiához 1.1. A tevékenység volumene, személyi feltételei: A telephelyi tevékenységet folyamatos munkarendben 3 műszakban kívánják végezni. A telephelyen 150 fő munkavállaló alkalmazása tervezett. Az átvenni tervezett 100.000 tonna/év mennyiségű hulladékból az előállítani tervezett alumínium ötvözet mennyisége 60.000 tonna/év. A Kft. öntödei és hulladékhasznosítási tevékenysége a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Kormányrendelet alapján környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött. 1.2. Tárgyi feltételek: válogató sor: vibráció és állítható sebességű szállítószalag kalapácsos őrlőgép szárítóberendezés az 1-3 % olajos szennyezést tartalmazó fémforgács kezelésére 132 t/nap kapacitású forgó, dönthető kemence „OXY-FUEL” égővel 60 t/nap kapacitású kétkamrás olvasztó kemence hőn tartó kemencék A gázüzemű forgókemence és kétkamrás kemence kapacitása (132 t/nap, illetve 60 t/nap) összesen 192 tonna x 365 nap = 70.080 tonna/év, amely alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló és tervezett berendezések kapacitása elegendő a 100.000 tonna/év mennyiségű átvett hulladékból 60.000 tonna/év mennyiségű alumínium ötvözet előállításához. 1.2.1. A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja, időtartama: A létesítmény 3 fejlesztési lépésben kerül kialakításra: 1. fázis: Olvasztási technológia épületeinek telepítése, 2015. 3. negyedévben tervezett, üzemelés megkezdése 2016. 3. negyedévben alapanyag feldolgozás, olvasztás, öntés, csomagolás, raktározás, olvasztásból származó salak gyűjtése Irodaépület telepítése Külszíni burkolt tároló területek kialakítása Parkolók kialakítása 2. fázis: Végrehajtása várhatóan 2020 végéig (Jelentősen függ a piaci lehetőségektől, igényektől) Forgács előkészítő és szárító rendszer kiépítése Salak tároló épület bővítése Öntödei hulladék szortírozó és tároló épület kiépítése Személygépjármű parkolók bővítése 3. fázis: Kalapácsos törő és szortírozó berendezés telepítése Külszíni burkolt tároló területek bővítése 1.2.2. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények:
7
7300 m2 Központi épület az öntési és olvasztási technológiának 7670 m2 Alapanyag épület 270 m2 Dolgozói épület 685 m2 Iroda épület 120 m2 Porta épület 200 + 85 m2 Trafó épület I. és II. 715 m2 Karbantartó épület 115 m2 Hűtőtorony és tüzivíz tározó 5 m2 Gázfogadó 1250 + 1010 m2 Salaktároló csarnok 648 m2 Tetővel ellátott boxok 432+864+1080+1296+864 m2 Tároló boxok 2015 m2 Forgácskezelő épület 675 m2 Öntési hulladék szortírozó és tároló épület 530 m2 Kalapácsos törő épülete 790 m2 Szortírozó berendezés épülete 65 m2 Klórtechnológia épülete A hulladékok gyűjtése épületen belül, vagy épületen kívül burkolt felületeken történik. 1.3. A tevékenység felhagyása: A felhagyás után a telephelyen hulladék nem marad hátra, amennyiben az előkezelt és hasznosított hulladékok elszállítása folyamatos. Havária a munkagépek, gépjárművek üzem-, illetve kenőanyag elfolyása esetén hulladékok képződésévelezen belül veszélyes hulladékok keletkezésével is - kell számolni. Hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatással nem kell számolni hulladékgazdálkodási szempontból, nem szükséges. 2. A Hatóság eljárása során az alábbi környezeti igénybevételeket állapította meg a tervezett tevékenységgel összefüggésben: 2.1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tárgyi ügyben benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel az Ekr. előzetes vizsgálatról szóló 4. számú melléklet tartalmi követelményeinek. 2.1.1 Létesítés: A tervezett beruházás területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 3. Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. A tervezéssel érintett ingatlan részét képezi a Komáromi Ipari Park területének, azonban jelenleg mezőgazdasági területként funkcionál. A legközelebbi lakóépület a telephelytől 934 m-re található. A kivitelezés során a munkagépek és tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógázok illetve a felvert por okozhat levegőterhelő hatást. A létesítmény kialakításához kapcsolódóan a jelentős munkagép és tehergépjármű mennyiségre tekintettel 4 db földmunkagép és 16 db nehéztehergépjármű együttes jelenléte - időszakosan megemelkedik a közvetlen környezet imissziós terhelése, mely a kivitelezés befejeztével megszűnik. A tervezési területre irányuló, és azt elhagyó tehergépjárművek és betonkeverők a közlekedési utakon többlet légszennyezést okoznak. A meglévő forgalomra jellemző hatásterület érdemben nem változik. A számított kibocsátások alapján terjedésszámítást végeztek a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület lehatárolása céljából. A kipufogógázok kibocsátásának hatásterülete a munkaterület középpontjától mért 279 m távolságban jelölhető ki. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: 034, 039, 047/6, 050, 7135/2, 7135/4, 7135/5, 029/2, 031/10, 031/13, 032, 033/1, 033/10, 036/4, 036/5, 038/2, 047/2, 062, 066, 067, 7135/1, 7135/6, 7135/7. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti
8
határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalakon nem lép fel. 2.1.2 Üzemelés: A telephelyen 3db légszennyező pontforrás létesítését tervezik. A P1 jelű pontforráshoz kapcsolódó elszívások:1 db forgó olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 1 db kétkamrás olvasztó kemence (belső tér és elszívó ernyő), 3 db hőntartó kemence (belső tér és elszívó ernyő) 5 db salaktároló elszívó és a finomító berendezés. A fűstgázok ciklonon, mészadagoló reaktoron, illetve szövetszűrőn történő átvezetés után kerülnek kivezetésre. A P2 jelű pontforráshoz a forgácsszárító elszívása kapcsolódik, mely az olajjal szennyezett fémforgácsról leégetett olaj szennyeződések füstgázait szövetszűrős leválasztás után vezeti ki. A P3 jelű pontforráshoz a kalapácsos törő elszívása tartozik majd, mely ciklonos porleválasztás és szövetszűrős leválasztás után kerül kivezetésre. Kibocsátott légszennyező anyagok: nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid, szilárd anyag, sósav, hidrogén-fluorid, szerves anyagok, szén-dioxid. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő légszennyezés a térség légszennyezettségi állapotában várhatóan számottevő változást nem okoz. Az Aermod View 8.8 szoftver modellezés során alkalmazásával elvégzett terjedésszámítás alapján a levegőterhelést okozó anyagok hatásterülete a PM10 szálló por esetében a legnagyobb, a pontforrások súlypontjától számított 192 m. A hatásterület által érintett ingatlanok helyrajzi számai:039, 7135/1, 7135/2, 7135/4, 7135/6, 7135/7. A dokumentáció alapján, a tervezett létesítmény üzemeltetése során a levegőtisztaság-védelmi követelmények és a kibocsátási határértékek betartásra kerülnek. 2.1.3. Felhagyás: Az üzemelés felhagyásakor a technológiai kibocsátások megszűnnek, az építési munkálatokhoz hasonló kibocsátásokkal kell számolni. 2.1.4. Havária: Tűz esetén légszennyező anyagok kerülhetnek a levegőbe, mely átmenetileg levegőminőség romlást okozhat. A létesítmény megvalósítása és üzemeltetése során a környezeti levegőt terhelő hatások tekintetében nem várható jelentős környezeti hatás, levegőtisztaság-védelmi szempontból környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2.2. Zaj és rezgésvédelmi szempontból A tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció zaj és rezgésvédelmi szempontból, az Ekr. előzetes vizsgálatról szóló 3. §. és 4. számú mellékletének tartalmi követelményeinek, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, elbírálható. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható, zajvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 2.2.1. Létesítés: A telepítési időszakban az építési tevékenység zajforrásaival, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott számítások alapján, az építési tevékenység során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületnél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A kivitelezési munkákat nappali időszakban tervezik végezni a 0600 - 2200 óra közötti időszakban. Az építéshez kapcsolódó járműforgalom időszakos és átmeneti. 2.2.2. Üzemelés: Az üzemelés során az üzemépületen belüli technológiai zajforrások és a szabadba telepíteni kívánt zajforrások (hűtőtorony, szortírozó berendezés, kalapácsos törő, tolólapos munkagépek, leválasztó berendezések, tetőn elhelyezett klíma, légkezelő klíma, légkezelő lesugárzott) valamint a szállítási rakodási
9
tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban működnek. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél – a 031/9 és 024/8 hrsz. alatti lakóépületeknél, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek a benyújtott számítások alapján. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet. A telephely zajvédelmi hatásterülete a 031/9 hrsz.-ú lakóingatlan irányában 834 m, a 024/8 hrsz.-ú lakóingatlan irányában 300 m, a gazdasági területek irányában 445 m. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) alapján a létesítmény – zajvédelmi szempontból – zajkibocsátási határérték birtokában üzemelhet. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítás, az M1-es autópályán, az 1-es főúton, a 13-as főúton és a 131es úton fog történni. A szállítási tevékenység az M1-es autópályán, az 1-es főúton, a 13-as főúton hosszútávon nem növeli meg számottevően az utak zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A 131-as számú úton – a benyújtott számítások alapján – hosszútávon várhatóan a járulékos zajszint változás nappali időszakban nem növeli meg jelentősen az út zajterhelését, éjjeli időszakban azonban a várható járulékos zajszint változás nagyobb lesz mint 3 dB, de az érintett útszakasz nem érint belterületi részt, csak külterületi ingatlanokat, melyek zajvédelmi szempontból nem védendőek. A zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok: Komárom 020/2, 023/31, 031/11, 034, 039, 047/6, 050, 2887 2915, 2921, 2928, 2929, 2950, 2975, 7135/2, 7135/4, 7135/5, 017/10, 017/12, 017/13, 017/14, 017/15, 017/18, 017/19, 017/20, 017/22, 017/23, 017/25, 017/27, 017/28, 017/31, 017/32, 017/33, 017/35, 017/36, 017/38, 017/40, 017/42, 017/43, 017/44, 017/48, 017/49, 023/10, 023/19, 023/20, 023/21, 023/29, 023/33, 023/34, 031/10, 031/12, 031/13, 031/14, 031/15, 031/16, 031/5, 031/6, 031/9, 032, 033/10, 036/10, 036/10, 036/11, 036/12, 036/13, 036/14, 036/15, 036/16, 036/17, 036/4, 036/5, 036/9, 038/2, 047/2, 062, 066, 067, 2911/2, 2912/1, 2912/2, 2913/1, 2913/2, 2914/1 2914/2 2916, 2917, 2918, 2919, 2920/2, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927/1, 2927/1, 2927/2, 2930, 2971, 2973/1, 2973/2, 2974/1, 2974/2, 2976/1, 2976/2, 5771/6, 5771/7, 7135/1, 7135/6, 7135/7 hrsz.-ú ingatlanok. 2.2.3. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. 2.3. Természetvédelmi szempontból A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció természet- és tájvédelmi része tartalmilag és formailag megfelelő. Tárgyi tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírását természetvédelmi és tájvédelmi szempontból nem a Hatóság nem tartja szükségesnek. Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Az előzetes vizsgálati dokumentációt táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. 2.4. Hulladékgazdálkodási szempontból 2.4.1. Létesítés: Az emberi jelenlétre visszavezethetően várható települési szilárd hulladék keletkezése. A települési szilárd hulladékhoz hasonló hulladék gyűjtésére telepített konténer szükséges. Az építési tevékenységből várhatóan keletkező hulladékok fajtája és mennyisége az alábbiak szerint alakul: hulladék megnevezése EWC kódszámok Becsült mennyiség Megnevezés Azonosító kód Várható mennyiség (tonna) Kitermelt talaj
17 05 04,17 05 06
10
83000
Betontörmelék
17 01 01
20
Fahulladék
17 02 01
12
Fémhulladékok
17 04 01, 17 04 02, 17 04 03, 17 04 04, 17 04 05, 5 17 04 06, 17 04 07, 17 04 11
Műanyag hulladék
17 02 03
1
Vegyes építési és bontási hulladék 17 09 04
12
Ásványi eredetű hulladékok
18
építőanyag 17 01 17, 17 01 07, 17 02 02, 17 06 04, 17 08 02
Az építkezés alatt esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően elkülönítetten, szelektíven gyűjtik, a minél nagyobb arányú hasznosíthatóság érdekében. Hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról arra jogosult szakcég bevonásával kell intézkedni. Az építés alatt a munkagépek, beépítésre kerülő gépészet elemeinek meghibásodása, karbantartása, során keletkező veszélyes hulladék a műveletet végző szakcég felelősségi körébe tartozik, illetve a beruházó felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladék esetén ideiglenes veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása történik meg a munkaterületen. A keletkező építési hulladékok gyűjtése és elszállíttatása a kivitelező feladata. A települési szilárd hulladékot a közszolgáltatónak adják át ártalmatlanításra. A hulladékok elkülönített gyűjtéséről, valamint megfelelő kezeléséről – mivel várhatóan meghaladják az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletében található küszöbértékeket – a rendelet szerint fognak majd gondoskodni. Az építése során az előírások betartása esetén a környezet hulladék általi veszélyeztetése, szennyezése nem várható. 2.4.2. Üzemelés: Átvenni és kezelni tervezett hulladékok Az előkezelni és hasznosítani kívánt nem veszélyes hulladékok (összmennyiség: 100 000 tonna/év) a megadott táblázatban részletesen bemutatásra kerültek. Az Alumetal Group Hungary Kft. veszélyes hulladékok átvételét és kezelését nem tervezi. Telephelyi hulladékgyűjtés és -kezelés módja A telephelyen kezelni tervezett nem veszélyes hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó információk „A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények” részben ismertetésre kerültek. Telephelyen keletkező hulladékok Települési szilárd hulladék A vegyesen gyűjtött szilárd települési hulladék a telephelyen dolgozók napi tevékenységéből fog származni. Üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Azonosító Megnevezés kód
Származás
Maximum mennyiség (tonna/év) 10.000
10 03 08*
másodlagos termelésből származó sósalak
Olvasztási technológia
10 10 09*
veszélyes anyagokat tartalmazó füstgáz por
Leválasztó berendezés
12 01 09*
halogénmentes hűtő-kenő emulzió és oldat
karbantartás 32
13 01 13*
egyéb hidraulikaolaj
karbantartás 32
13 02 08*
egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj
karbantartás 4
11
400
15 01 10*
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék
karbantartás 1
15 02 02*
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
karbantartás 2
16 01 07*
olajszűrő
karbantartás 1
16 02 13*
veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól
karbantartás 2
Üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Azonosító Megnevezés kód
Származás
Maximum mennyiség (tonna/év) 1
08 03 18
hulladékká vált toner, amely különbözik a 08 03 17-től
Irodai tevékenység
10 03 05
hulladék timföld
hulladékvál 200 ogatás
10 03 16
fölözék és salak, amely különbözik a 10 03 15-től
Olvasztási 7000 technológia
10 03 20
füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19-től
Leválasztó berendezés
10 10 03
kemence salak
Olvasztási 7000 technológia
10 10 12
egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11-től
Forgács szárítás
2000
10 10 99
közelebbről meg nem határozott hulladék
Forgács szárítás
1000
12 01 03
nemvas fém reszelék és esztergaforgács
Hulladék válogatás
500
15 01 01
papír és karton csomagolási hulladék
csomagolás 25
15 01 02
műanyag csomagolási hulladék
csomagolás 25
15 01 03
fa csomagolási hulladék
csomagolás 50
15 01 04
fém csomagolási hulladék
csomagolás 12
15 02 03
abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től
karbantartás 15
16 01 03
hulladékká vált gumiabroncsok
karbantartás 5
16 02 14
kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól
karbantartás 2
16 02 16
kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től
karbantartás 1
17 04 05
vas és acél
Hulladék válogatás
7200
19 10 01
vas- és acélhulladék
Hulladék válogatás
3000
12
2000
19 10 02
nemvas fém hulladék
Hulladék válogatás
1000
19 12 02
fém vas
Hulladék válogatás
1500
19 12 03
nemvas fémek
Hulladék válogatás
20000
19 12 04
műanyag és gumi
Hulladék válogatás
15
19 12 12
egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)
Hulladék válogatás
4500
A tényleges összes hulladék mennyisége éves szinten várhatóan nem haladja meg az 51.500 tonnát. A hulladékok válogatása során nagy mennyiségű másodlagos hulladék keletkezik. Ezek azok az idegen anyagok, amelyek a technológiában nem kezelhetők, ezeket a beadagolás előtt utólag kézzel kiválogatják a hulladékáramból. Ezen hulladékok eltávolítása indokolt a hasznosíthatóság érdekében. A technológiában tovább nem hasznosítható másodlagos hulladékokat érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át. A technológiából nagyobb mennyiségben keletkezik salak. A kemence salak (101003) a létesítményen belül hasznosításra kerül a technológia részeként, míg a sósalak (100308*) hasznosító/ártalmatlanító szervezet részére kerül átadásra. 2.4.3. Felhagyás: A felhagyási tevékenység bontási, illetve építési-bontási hulladékok keletkezését vonja maga után. A beépítésre tervezett anyagok kiválasztásakor törekednek arra, hogy a későbbiekben hasznosíthatók legyenek. A keletkező hulladékok típusa és a vonatkozó kötelezettségek megegyeznek a létesítésnél leírtakkal. Felhagyás esetén az építési-bontási hulladékok mellett átvett, de még nem hasznosított, nem kiszállított hulladékok keletkezése várható. A felhagyás során a telepítéshez hasonló hatások jelentkezhetnek. 2.4.4. Havária: A létesítés és felhagyás során a munkagépek és szállítógépek üzem és kenőanyag elfolyása következhet be, mely során veszélyes hulladék (szennyezett föld) keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során a kezelési tevékenységhez kapcsolódó szállítási, anyagmozgatási tevékenységből fordulhat elő kiömlésből adódó környezeti hatás, mely nem jelentős, mert a gyűjtés, szállítás helye telephelyen belül burkolattal ellátott. A csapadékvízbe kerülő veszélyes anyag, illetve hulladék olajos része az olajfogó műtárgyban leválasztásra kerül, így közvetlen környezetterhelést nem okoz. A Hatóság a továbbtervezésnél az alábbiakra hívja fel az Ügyfél figyelmét:
Az egységes környezethasználati engedélykérelmet a Hatóságnál kell előterjeszteni a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet. 8. sz. melléklet szerint, figyelemmel a 9. sz. mellékletben foglaltakra, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal, figyelemmel a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényre és a vonatkozó egyéb végrehajtási rendeletekben foglaltakra is.
A tárgyi ügyben benyújtandó egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációnak zaj- és rezgésvédelmi szempontból a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében felsorolt tartalmi követelményeket kell tartalmaznia.
A zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges dokumentációt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján és a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint zaj- és rezgéskibocsátás
13
ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § szerinti tartalommal kell elkészíteni. A közlekedési zajszámítást és hatásterület lehatárolást a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése szerint kell elvégezni. A Hatóság eljárása során a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal KE-06D/EP/456-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a „Komárom, 7135/7 hrsz; Alumetal Group Hungary Kft.; tervezett hulladékkezelő és ötvözetüzem előzetes vizsgálata” ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz. Megállapítottam, hogy a tervezett beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásban nem veszünk részt. Felhívom az engedély kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a kivitelezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint Hivatalomhoz bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatáskörét a Kr. 2. § (1) bekezdésének a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. mellékletének 6. pontja; illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése alapján az 1. melléklet határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10022/2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) (a továbbiakban: Felügyelőség) Szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat az Alumetál Group Hungary Kft. által Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártási tevékenység 314/2005 (XII.25.) Kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálata ügyében. Az eljárásban megállapítást nyert, hogy a beruházás termőföldet nem érint. A termőföld fogalmát a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: tfv. tv.) 2. § 19. pontja határozza meg, mely szerint termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül. A tfv. tv. a termőföldnek nem minősülő ingatlanokról csak a földhasználó mellékhasznosítási kötelezettsége kapcsán
14
rendelkezik (5. § (4)). Az ingatlanügyi hatóság tfv. tv. 7-8. §-ban biztosított földvédelmi hatásköre e területekre nem terjed ki, csak a mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését jogosult ellenőrizni az 5. § (5) bekezdésben foglaltak szerint. Fentiek alapján a szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 30. § b) pontja és 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntettem. Az eljárásban költség nem keletkezett. A fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (2) bekezdése zárja ki. Döntésem a hivatkozott jogszabályhelyek, továbbá a Felügyelőségnek a Ket. 44. § (l)-(2) bekezdésére illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésére és 5. sz. mellékletére alapozott megkeresése alapján a Ket. 72. § szerint, a Ket. 33. § (8) bekezdésében biztosított tizenöt napos ügyintézési határidőn belül hoztam meg. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben tfv. tv. 7-8. §-a, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (FER) 1. § (1) a), (2) c) pontja, illetékességét a FER 3. § (2) bekezdése és 1. sz. mellékletének 12. 2. pontja határozza meg.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/294-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 3 pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1749-3/2015 iktatószámú, 2015. február 5-i keltezésű levelében (2015. február 10-én érkezett a Bányakapitányságra) szakhatósági állásfoglalást kért a fenti tárgyban. Bányakapitányság nyilvántartása szerint a tervezett tevékenység bányatelket, nyilvántartott ásvány vagyont, felszínmozgás-veszélyes területet nem érint. Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) kormányrendelet 5. számú melléklet 10. pontja alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §. (1) bekezdése szerint adta meg. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság KEF/TAL/1172/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.; továbbiakabn: Ügyfél) megbízásából eljáró DENKSTATT Hungary Környezettechnológiai és -management Tanácsadó Kft. 1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.; továbbiakban: Kérelmező) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte az Alumetal Group Hungary Kft. által a Komárom, 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladékkezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység kapcsolatos beruházás előzetes vizsgálati eljárásának lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a DENKSTATT Kft. által készített EVD-t. A Felügyelőség 2015. február 5-én kelt, 1749-3/2015. számú levelében megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát (továbbiakban: Igazgatóság), mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §-a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Az Igazgatóság az eljárás során megállapította, hogy az EVD-ben ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése az érintett, illetve a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja.
15
Jelen szakhatósági állásfoglalás a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és: : szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44.§ (1) és (6), valamint 72.§ (1) bekezdésén alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2015. február 9-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12,9.4. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98.§ (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Az Igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el.” Komárom Város Jegyzőjének 2120-4/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkereste Komárom Város Jegyzőjét a helyi környezet-, és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a Komárom 7135/7 hrsz.-ú ingatlanon tervezett hulladékkezelő létesítmény és alumínium ötvözet termékek gyártásának engedélyeztetése ügyében. Megállapítottam, hogy az egyes városi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló Komárom Város Képviselő-testület 1992. évi 3. számú önkormányzati rendelete szerint az érintett területen helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, érték nem található, az előzetes környezeti vizsgálat az önkormányzati rendelet előírásaival nem ellenkezik. A dokumentáció szerint a tervezett tevékenység természeti, környezeti értékekre veszélyt nem jelenthet. Illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdés, a;) pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII.17.) Korm. rendelet 6. számú melléklete állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/1748-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Denkstatt Hungary Kft. (1048 Budapest, Vörösmarty u. 64.) kérelmére indult, Komárom 7135/7 helyrajzi számon létesíteni tervezett hulladék kezelő létesítmény és másodnyersanyag felhasználásával üzemelő alumínium ötvözet termékek gyártása tevékenység előzetes vizsgálata ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1749-3/2015. számon, mint engedélyező hatóság 2015. február 6-án megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A megkereső hatóság által csatolt iratok alapján az előzetes vizsgálat elfogadásához feltételek közlése mellett hozzájárultam. Az eljárás során a szakhatóság az alábbi megállapításokat tette: A Kft. komáromi telephelyén másodnyersanyag felhasználásával végez alumínium öntödei tevékenységet. Komárom, 7135/7 helyrajzi számú területen létesíteni tervezett telephelyen, éves szinten 100.000 tonna átvett hulladékból éves szinten 60.000 tonna alumínium öntvény, illetve olvasztott alumínium előállítása tervezett. A kivitelezés során vízrendezés végrehajtása nem szükséges, azonban a későbbiekben a csapadékvíz csatornahálózat bővítésre kerül.
16
A bővítési területen a felszín közeli talajréteg kitermelése tervezett ~1,0 méteres mélységig. Ennek egy része a fentebb ismertetettek szerint a humuszmentés részeként helyben felhasználásra kerül, egy részét várhatóan a területről el kell szállítani. A szociális igények kielégítése érdekében mobil WC-k, vagy ideiglenesen telepített konténerek kerülnek telepítésre, melyekkel a szennyvizek gyűjtése biztosítható. Az üzemelés időszakában a tetőről összegyűlő csapadékvíz tisztaterületi csapadékvíznek tekinthető. A parkoló területek és rakodó területek beton burkolattal ellátottak, mint ahogy a hulladék tároló boxok területei is. A hulladéktároló területekre hulló csapadékvíz a boxok közepén elhelyezett csatomaszemekbe kerül gyűjtésre. Az olajjal szennyeződhető területeken (parkoló és rakodó felületek, közlekedő felületek, hulladék tároló területek) a pontszerűen összegyűjtött csapadékvizek 3 db ÉME vagy CE engedélyes szűrőberendezésen keresztül kerülnek bekötésre a befogadóba. A létesítményben kommunális és technológiai szennyvíz keletkezésével kell számolni. A technológiai szennyvíz a hűtőtorony üzemeltetéséből származik. A létesítmény üzemeltetése során normál üzemmenetet feltételezve a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyeződésének valószínűsége igen csekély Felszámolás során a tevékenység megszüntetésével felszíni vizekre vonatkozó hatások Összefüggenek a megszűnő szennyvízkibocsátással, illetve a csapadékvíz lefolyási viszonyok esetleges megváltozásával. A befogadók csökkenő hidraulikai terhelésével és a szennyezőanyag kibocsátás megszűnésével kell számolni. A tervezési területen a talaj és talajvíz mintavételezés és vizsgálatok történtek. A laborvizsgálati eredmények alapján a vizsgált paraméterek egyike sem mutatott a „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. Azonban a felszín alatti víz analízise általános vízanalitikai paraméterekre, TPH-ra, toxikus fémekre, nitrátra és klórozott szénhidrogénekre megtörtént. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy a felszín alatti víz a „B” szennyezettségi határértéknél magasabb nitrát és szulfát koncentrációkat mutatott. A telephely területének nagy része burkolattal van ellátva, így a talaj szennyezése a kezelési tevékenységből nem lehetséges. Az esetleges meghibásodások esetén előforduló olajfolyások felitatására a helyszínen homokot, olaj felitató anyagokat tárolnak. Az összegyűjtött szennyezett felitató anyagokat gyűjtik és feljogosított szervezetnek ártalmatlanításra átadják. A vizsgálattal érintett terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján fokozottan és kiemelten érzékeny területnek, lokális besorolás alapján, azonban „2c”, azaz érzékeny területnek minősül. A telephely kijelölt vagy kijelölés alatt álló vízbázis védőterületét nem érinti. A létesítmény közvetlen környezetében felszíni vízfolyás nem található. Az eljárás során megállapítottam, hogy a vizsgált tevékenység végzése során sem felszín alatti, sem felszíni vízhasználatok nincsenek és nem is lesznek, így hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra:
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1.) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben a bevezetésre szánt csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A bevezetésre a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3. §. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5.) és (6.) bekezdésben elővizsgálatot is.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége
17
védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján alapul. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER/067/00250-2/2015. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú és tárgyú megkeresésében, szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/közérdekű/2015/melléklet/1749-1.zip honlapra feltöltött előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: Az Alumetal Group Hungary Kft. (2900 Komárom, Honfoglalás utca 16.) a lengyelországi központtal rendelkező Alumetal Group tagja, amely fő profilként másodnyersanyag felhasználásával végez alumínium öntödei tevékenységet Lengyelországban. A cég minden telephelye rendelkezik ISO TS 16949, ISO 14001 és MEBIR minősítéssel. A tevékenységből adódóan a létesítmények egységes környezethasználati engedély kötelesek. Az üzemeltető minden telephelyén törekszik arra, hogy az ipari normákat meghaladó mértékben teljesítse a BAT referencia dokumentum előírásait. A Komárom, 7135/7 helyrajzi számú telephelyen, éves szinten 100.000 tonna átvett hulladékból éves szinten 60.000 tonna alumínium öntvény, illetve olvasztott alumínium előállítása, emellett a hulladék szelekciós tevékenység eredményeként előálló hulladékfrakciók értékesítése tervezett. A hulladék feldolgozó és alumínium öntödei tevékenység során a hulladékot hasznosító üzem a lengyelországi Nowa Sól-ban üzemelő létesítménnyel közel azonos technológia alkalmazását tervezik. A tervezéssel érintett ingatlan a Komáromi Ipari Park részét képezi. A Komárom, 7135/7 helyrajzi számú tervezési területen az Alumetal Group Hungary Kft. hulladék kezelő, hasznosító létesítmény kialakítását tervezi. A hasznosítás alumínium ötvözetek előállítása során valósul meg. A tevékenység során: - Az átvett hulladékot szelektálják, vagy kezelés nélkül hasznosítják. - A szelektált hulladékot hasznosítják, vagy továbbértékesítik - A helyben nem hasznosítható és nem értékesíthető hulladék hányadot hasznosító, vagy ártalmatlanító szervezetnek adják át.
18
A tervezési területen ipari épületek, valamint burkolt területek kialakítása tervezett. A hulladék épületen belül, vagy épületen kívül, a burkolt felületeken kerül tárolásra. A tevékenységhez kapcsolódóan napi 44 tehergépjármű és -150 személygépjármű közlekedésével, az olvasztási tevékenységhez kapcsolódóan földgáz és villamos energia felhasználással, az öntödei tevékenységhez kapcsolódóan ivóvíz felhasználással kell számolni. A kivitelezés 3 ütemben valósul meg: - Az első ütem üzemeltetése előzetes tervek szerint 2016. 3. negyedévében kezdődik meg. - A 2. és 3. ütem végrehajtása a piaci igényektől függ. Ezen ütemekben a hulladék kezelését biztosító berendezések (kalapácsos törő, szortírozó sor, forgács szárító és öntödei salak kezelő) és hozzájuk kapcsolódó épületek telepítése tervezett. A létesítmény kapacitása 100.000 tonna átvett hulladék és 60.000 tonna alumínium ötvözet/év. A dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: - a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, - az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, - a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti - A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. - A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. - A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne féljenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XIL 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” Fentiek alapján a Hatóság azt állapította meg, hogy a tervezett tevékenység hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A Hatóság ugyanakkor megállapította, hogy a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a tervdokumentáció, a hiánypótlási felhívásokra küldött dokumentációk, a hivatkozott jogszabályi helyekre valamint a R. 5. § (2) bekezdés ab.) pontja alapján és az 5. § (7) bekezdése alapján hozta meg.
19
Jelen határozat IV. fejezete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés dd) valamint de) pontján, továbbá a Ket. 153. §-ának 2. pontján alapul, amelynek viselője a Ket. 157. § (1) bekezdése értelmében az ügyfél. A határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a Ket. 99. § (1) bekezdése biztosítják, melynek igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak elleni jogorvoslat útját a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2015.03.10. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. igazgató-helyettes
20