ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZÉS AKCIÓTERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 1. jelentés 2007. június 7.
Készítette: OKEAN Mérnöki Tanácsadó Kft. (1163 Budapest, Cziráki u. 26-32) COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft. (1134 Budapest Tüzér utca 39-41. )
1
Tartalomjegyzék 1.
2.
3.
Az Akcióterv bemutatása................................................................................................... 6 1.1.
Akcióterv tartalma ...................................................................................................... 6
1.2.
Az Akcióterv fő céljai ............................................................................................... 10
1.3.
Az Akcióterv fő céljainak értékelése az SKV szempontok alapján .......................... 10
1.4.
Az Akcióterv kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez .................... 11
Az érintett területek állapotának ismertetése................................................................... 14 2.1.
Az Akcióterv által érintett területek jelenlegi állapotának rövid ismertetése ............ 14
2.2.
Az érintett területek lehetséges fejlődése az Akcióterv megvalósítása nélkül......... 19
Fennálló környezeti problémák........................................................................................ 21 3.1.
Az Operatív Program vizsgálata során feltárt környezeti problémák ....................... 21
3.2.
Az Akcióterv által érintett területeken jelenleg fennálló/azonosítható környezeti prob-
lémák 21 3.3. 4.
Az Akcióterv által érintett védett területeken fennálló környezeti problémák........... 30
A vizsgálat során figyelembe vett nemzetközi, közösségi és nemzeti természetvédelmi
normák és szabályok ............................................................................................................... 31 5.
Valószínűsíthető környezeti hatások és ezek összefüggései.......................................... 35 5.1.
Az Észak-alföldi Operatív Program vizsgálata során feltárt hatások és ezekre adott
SKV javaslatok ..................................................................................................................... 35 5.2.
„A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése” (1.1. konstrukció), és „A régió
innovációs potenciáljának fejlesztése” (1.3. konstrukció) „Kísérleti jellegű fejlesztések”(C komponens) által érintett területekre ható valószínűsíthető környezeti hatások.................. 37 6.
Javaslatok a pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és
egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására ........................ 49
7.
6.1.
Az akcióterv egészére vonatkozó javaslatok ........................................................... 49
6.2.
A konstrukciókra vonatkozó javaslatok.................................................................... 52
A „szennyező fizet” elv alkalmazásának lehetősége az esetleges negatív környezeti és
egészségügyi hatások kiküszöbölésére .................................................................................. 59 8.
A tervre vonatkozó alternatívák ....................................................................................... 60 2
9. 10.
Követő tevékenységek .................................................................................................... 61 Közérthető összefoglaló .............................................................................................. 63
3
Bevezető
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyszerű közbeszerzési eljárás keretében 2007. április 13-án Ajánlattételi felhívást küldött az OKEAN Mérnöki Tanácsadó Kft. részére „Gazdaságfejlesztési akciótervek stratégiai környezeti vizsgálata” tárgyában, Az OKEAN Kft. (mint ajánlattevő) és a COWI Magyarország Kft. (mint 10% feletti mértékben bevonásra kerülő alvállalkozó) ajánlata a közbeszerzési eljárást megnyerte, és megbízást kapott a feladat elvégzésére. A szerződés keretében megvizsgáltuk a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, valamint a regionális operatív programok prioritásainak azon akcióterveit, amelyek az alábbi típusú intézkedéseket tartalmazták:
Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra fejlesztése (beleértve a létesítményeket, a műszerezettséget és a kutatóközpontokat összekötő nagysebességű számítógépes hálózatokat) és adott technológiára szakosodott központok fejlesztése;
Kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történő beruházás (innovatív technológiák, új vállalatok, meglévő központok támogatása);
Barnamezős területek megújítását célzó fejlesztések.
A stratégiai környezeti vizsgálatot az Európai Parlament és az Európai Tanács 2001/42/EK irányelvének és a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltaknak, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek „A 2007-2013 közt megvalósuló ÚMFT operatív programjainak keretében készülő akciótervek környezeti értékelésének tematikája” figyelembevételével készítettük el.
A vizsgálat elkészítésének módszertana Az alábbi dokumentum az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program (ÉMOP) „Regionális gazdaságfejlesztés” prioritás 2007. május 25-i Akcióprogramjának (AT – 3.2 verzió) stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV) tartalmazza. A vizsgálat alapját az Operatív Program SKV-ja adja, az abban felvázolt irány szerint történt az Akcióterv elemzése. Ez biztosítja a koherenciát az SKV-k között, és garanciát nyújt arra, hogy minden olyan környezeti hatást számításba vettünk, amit a korábbi munkák során azonosítottak. Ahol az OP SKV-jában hangsúlyozták, hogy az adott kérdés az Akcióprogramok szintjén elemezhető, ott erre kiemelt figyelmet fordítottunk.
4
A megrendelő NFÜ elvárásainak és az OP SKV-jában kidolgozott elveknek megfelelően az értékelést a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével végeztük el. A környezetvédelemről szóló törvény szerint a fenntartható fejlődés „a társadalmi és gazdasági viszonyok és tevékenységek olyan rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. 1 ” A fenntarthatóság három pillére – gazdasági, társadalmi és környezeti – közül az első értékelése nem az SKV kompetenciája, ezért csak a környezeti és a társadalmi pilléreket vontuk be a munka keretébe. A vizsgálat célja, hogy a környezeti és fenntarthatósági szempontok a tervezési folyamatba való integrálásával növelje azok környezeti szempontú hatékonyságát a program negatív hatásainak csökkentésével vagy kiküszöbölésével. Ehhez első lépésként szükséges volt a várható támogatott tevékenységek feltérképezése, az ezekből származó várható hatások feltárása a környezet különböző elemeire (pl. talaj, élővilág, emberi egészség) nézve. Az akcióterv stratégiai környezeti vizsgálatának előkészítésében az érintett területek meghatározásánál több szempontot vettünk figyelembe, annak érdekében, hogy fókuszálni tudjunk a régió akcióterv által leginkább érintett iparágaira. Ezek előzetes meghatározásánál a korábbi hasonló programok tapasztalatait (Baross Gábor program, GVOP), illetve az OP helyzetértékelő fejezetében foglaltakat vettük figyelembe. Az ott meghatározottak alapján öt kiemelt ágazatcsoportot határoztunk meg, amelyek nagy valószínűséggel a tervezett beavatkozások legfontosabb szereplői lesznek. A vizsgálatnak hasznos eleme lenne a várható környezeti hatások számszerűsítése is, erre azonban információ hiányában nem vállalkozhattunk; a konkrét projektek ismerete hiányában a munka során csak a hatások számbavételére és szubjektív értékelésére került sor. Ennek megfelelően második lépésként a károk csökkentésére és megelőzésére adott javaslataink is csupán általános jellegűek, nem volt lehetőségünk gazdasági (pl. költség-haszon, költséghatékonysági) elemzésekkel alátámasztani érvelésünket. Erre az egyes projektek keretén belül látunk csak lehetőséget; a konstrukciók leírásánál, illetve a konkrét pályázatok bírálatánál kell törekedni ilyen elemzések lehetőség szerinti megvalósítására.
1
Kvtv. 4. § w) pont.
5
1. Az Akcióterv bemutatása A következő oldalakon bemutatjuk az Észak-alföldi Régió „Regionális gazdaságfejlesztés” prioritás Akciótervét. Az AT a régió gazdasági szereplőinek közvetett és közvetlen támogatását célozza meg, három konstrukción keresztül. Az akcióterv nem tartalmaz kidolgozott intézkedéseket.
1.1.
Akcióterv tartalma
1.1.1. Az Akcióterv intézkedései és konstrukciói
Az Akcióterv intézkedési szintet nem különít el, hanem három konstrukcióban, azokon belül komponensekre bontva foglalja össze a végrehajtás kereteit: 1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése; Cél: Az Észak-alföldi Régió ipari parkjai és területei kihasználtságának növelése, valamint az induló vállalkozások számának növelése és az induló vállalkozások megerősítése. A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése B) komponens: Inkubáció elősegítése C) komponens: Kiemelt projektek (ÉARFT javaslat és NFÜ döntés alapján kerül pontosításra) 1.2. Együttműködések ösztönzése; Cél: Az Észak-alföldi Régió gazdasági, társadalmi szereplői – elsősorban a KKV-k –, és nemzetközi partnerei közötti együttműködések kialakulásának elősegítése. A) komponens: Vállalatok közötti együttműködések ösztönzése B) komponens: Klasztermenedzsment támogatása C) komponens: Szakképző intézmények és gazdasági szervezetek együttműködése D) komponens: Nemzetközi együttműködések 1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése; Cél: Az Észak-alföldi Régió innovációját elősegítő intézményekben bővíteni az innovációs szolgáltatások körét, hozzájárulni az elvégzett kutatások eredményeinek terjesztéséhez és hasznosításához a gazdasági életben, valamint a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása. A) komponens: Innovációs tudatformálás B) komponens: Nem pólus programhoz kapcsolódó innovációs szolgáltató központok és hídképző intézmények C) komponens: Kísérleti jellegű fejlesztések
6
D) komponens: Üzleti tanácsadás Az AT részletes vizsgálata során megállapítottuk, hogy a fent felsorolt konstrukciók közül az 1.2es konstrukció esetében nem kell az SKV-t elvégezni a megbízásban megadott szempontrendszer alapján 2 . Így a további elemzéseket csak a 1.1 A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése és a 1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése konstrukciókra végezzük el. Az Akcióterv érintett konstrukcióinak jellemző támogatási mutatói: Konstrukció
1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése
1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése
Kedvezményezett típusa
A: önkormányzat és társulása; gazdasági társaság; szövetkezet; közhasznú társaság; non-profit szervezet B) önkormányzat társulása; gazdasági társaságok; nonprofit szervezetek; felsőoktatási intézmények; kutatóintézetek; A) INNOVA Kht. B) Pólushoz nem kapcsolódó:gazdasági társaságok; gazdaság- és vállalkozásfejlesztő non-profit szervezetek; kutatóintézetek; felsőoktatási intézmények szövetkezet egyéni vállalkozás C) gazdaság- és vállalkozásfejlesztő non-profit szervezetek; kutatóintézetek; felsőoktatási intézmények; középfokú okt. intézmények és azok fenntartói; gazdasági társaságok D) INNOVA Kht. gazdasági társaságok; gazdaság- és vállalkozásfejlesztő non-profit szervezetek; kutatóintézetek; felsőoktatási intézmények; szövetkezet; egyéni vállalkozás
Támogatási intenzitás
A: 50 % B: 50 % (+10%) C) később kerül meghatározásra
A: 100% B: 90% C: 80% D: 50% (+10%)
Támogatás értéke (kötelezettségvállalás, milliárd Ft)
Támogatandó projektek száma (db)
Támogatott beruházások becsült minimális értéke (milliárd Ft)
39040,15
29
70000
3
10
1400
847,60
2 Kutatási és technológiafejlesztési infrastruktúra fejlesztése (beleértve a létesítményeket, a műszerezettséget és a kutatóközpontokat összekötő nagysebességű számítógépes hálózatokat) és adott technológiára szakosodott központok fejlesztése Kutatáshoz és innovációhoz közvetlenül kapcsolódó vállalatokba történő beruházás (innovatív technológiák, új vállalatok, meglévő központok támogatása) Barnamezős területek megújítását célzó fejlesztések 3
Csak 2008
7
1.1.2. Támogatható tevékenységek A támogatható tevékenységeket konstrukciónként mutatjuk be: A „régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése” konstrukció támogatható tevékenységei A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése • Meglévő ipari parkokban és ipari területeken telekhatáron belül, - de nem az ipari parkba, ipari területre már betelepült vállalkozások tulajdonában lévő telkeken – és telekhatáron kívül maximum 200 m-ig termelő infrastruktúra építése, átalakítása, felújítása, bővítése, fejlesztése. Utak és vasúti iparvágány építése és fejlesztése kizárólag telekhatáron belül támogatható. • A vállalkozások működését és termelését elősegítő szolgáltatási kör bővítése és minőségének javítása. • Az ipari park, ipari terület által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények létesítése, bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök, berendezések (műszaki, kísérleti stb.) beszerzése. • Az ipari parkban, ipari területen a terület tulajdonosának, kezelőjének tulajdonában lévő, vagy bérelt épületek átalakítása, korszerűsítése vagy új épületek létesítése bérbeadás céljából. Önmagában nem, csak fenti tevékenységekkel együtt támogatható tevékenység: • Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó marketingtevékenység (pl. vállalkozások betelepülését segítő rendezvények lebonyolítása, tájékoztató anyagok elkészítése stb.). • A projekt megvalósításhoz szorosan kapcsolódó előkészítés, • A projekt megvalósításhoz szorosan kapcsolódó - a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelő - szolgáltatások igénybevétele, • Projektmenedzsment, • Barnamezős területek esetében a környezeti kármentesítés tevékenységei. B) komponens: Vállalati inkubáció elősegítése • Inkubációs szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények létesítése, bővítése, korszerűsítése. • Inkubációs, innovációs és K+F szolgáltatások megvalósításához szükséges eszközök, gépek, berendezések, technikai-, laboratóriumi eszközök, műszerek beszerzése, informatikai hálózat kiépítése • Inkubációs tevékenység teljesítését segítő inkubációs menedzsment szolgáltatások biztosítása Önmagában nem, csak fenti tevékenységekkel együtt támogatható tevékenység: • Kapcsolódó marketing tevékenységek (pl. az inkubációs és innovációs szolgáltatások megismertetését elősegítő tájékoztató anyagok elkészítése, vállalkozások betelepedését, vagy inkubációs szolgáltatások igénybevételét ösztönző rendezvények megrendezése stb.) • A projekt megvalósításhoz szorosan kapcsolódó előkészítés, • A projekt megvalósításhoz szorosan kapcsolódó - a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelő - szolgáltatások igénybevétele, • Projektmenedzsment, 8
•
Barnamezős területek esetében a környezeti kármentesítés tevékenységei.
A „régió innovációs potenciáljának fejlesztése” konstrukció támogatható tevékenységei A) komponens: Innovációs tudatformálás • Projektgenerálás cégeknél és a tudásközpontokban • Pályázati partnerkeresés • Innovációs szolgáltatások • Marketing tevékenység • Hálózatépítés (regionális és nemzetközi) • Képzések és tanulmányutak • Projektmenedzsment B) komponens: Nem pólus programhoz kapcsolódó innovációs szolgáltató központok és hídképző intézmények • Vállalkozásoknak nyújtott innovációs és technológia transzfer szolgáltatások fejlesztése • A szolgáltatás nyújtáshoz szükséges infrastruktúra fejlesztése: ¾ tudományos eszközök és berendezések beszerzése; ¾ szoftverek, hardverek beszerzése. • Képzés (belső képzés, képzések és tanulmányutak vállalkozások és egyéb szervezetek számára, illetve egyetemi környezetben) tapasztalatszerzés céljából • Marketing és PR tevékenység, rendezvényszervezés C) komponens: Kísérleti jellegű fejlesztések • A projekt végrehajtásához szükséges épületek létesítése, felújítása • A projekt végrehajtásához szükséges eszköz és gépbeszerzés • A projekt végrehajtásához szükséges kísérleti bemutató helyek kialakítása (labor, bemutató terem) D) komponens: Üzleti tanácsadás • Helyi kezdő és már működő vállalkozásokat segítő biztosítói, pénzügyi, jogi és üzletviteli szolgáltatások igénybevétele • Projektfejlesztési tanácsadás • Gazdasági-környezet elemzéshez, megtérülés elemzéshez, hasznosíthatósági elemzéshez, fenntarthatóság vizsgálathoz, kockázatelemzéshez, valamint marketing terv és üzleti terv készítéséhez tanácsadás igénybevétele • Környezeti követelmények felmérése és azoknak való megfelelés vizsgálata (pl. környezeti hatástanulmány) • Piac és versenyhelyzet elemzés, piackutatás • Üzleti és innovációs auditok készítése • K+F tanácsadás (pl. technológiai tanácsadás, ipari- és szerzői jogvédelmi tanácsadás) • Emelt szintű, hatékonysági tanácsadás (pl. lean elemzés, 6szigma tanácsadás, value engineering, continuos flow, CFM módszer, stb.)
9
1.1.3. Az Akcióterv jelentős hatással bíró beavatkozásainak azonosítása Az Akcióterv a beruházások minden típusát tartalmazza a barnamezős terület-előkészítéstől kezdve, az infrastruktúra kiépítésen, a magasépítésen, eszközbeszerzésen keresztül a szolgáltatások és inmateriális javak beszerzésig bezárólag.
1.2.
Az Akcióterv fő céljai
4
A fő cél az Észak - Alföldi Régió gazdasági infrastruktúrájának, vállalkozások együttműködésének erősítésével, a gazdasági és a K+F szereplők megerősítésével olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek a javítják térség versenyképességét.
1.3.
Az Akcióterv fő céljainak értékelése az SKV szempontok alapján
Az akcióterv céljának megállapítása csak a konstrukciókban található célok „összeolvasásával” történhetett meg, mivel a dokumentum nem tartalmaz általános célokat. Ennek megfelelően a dokumentum tervezői „eldobták maguktól” azt a lehetőséget, hogy felhívják a figyelmet a másodlagos célok bemutatására. Így nem jelennek meg a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot is támogató célok, pedig a tevékenységek tartalmaznak ilyen jellegű célokat. Ilyenek a támogatható tevékenységekben megjelenő barnamezős revitalizáció, illetve áttételesen a K+F tevékenységekben rejtőző alacsonyabb energia és anyagfelhasználásra való törekvés. Bár a horizontális kapcsolatok részben megjelenik a fenntarthatóságra vonatkozó kiemelt figyelem és „pluszpontokkal” történő támogatás – ennek konkretizálását a pályázati kiírásokban feltétlenül ki kell dolgozni -, de az összes Akciótervben szereplő „sablonszöveg” már hiteltelené teszi a törekvés komolyságát. Megfontolandónak érezzük a környezeti fenntarthatóság kiemelését a célok megfogalmazásában is, mert ezáltal a végrehajtás során hangsúlyosabban és nem csak egy esetleges preferencia formájában jelenik meg az elv érvényesítésének lehetősége.
4
Az Akciótervnek nincs külön célrendszere, ezért azt csak a konstrukciók céljai alapján lehet azonosítani.
10
1.4.
Az Akcióterv kapcsolata más politikákhoz, programokhoz, tervekhez
1.4.1. Kapcsolat a Közösségi politikákkal Az Akcióterv „Prioritás kapcsolódása a szakpolitikai és ágazati stratégiákhoz” fejezetében leírtakat megerősíteni tudjuk, hogy a dokumentum a vizsgált két konstrukción keresztül is közvetlenül támogatja az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiájában megfogalmazott célokat, az vonzó üzleti környezet fejlesztését, a KKV-k fejlődését ösztönző környezet megteremtését, az innováció támogatását. A versenyképes üzleti környezet megteremtése, az IKT hatékony alkalmazása szintén része azoknak az iránymutatásoknak melyek elérését az Akcióterv támogatja. Az Akcióterv értelemszerűen kapcsolódik a Közösségi Stratégiai Iránymutatások (CSG) fenti célkitűzésekkel összhangban megfogalmazottakhoz, kiemelten a KKV-k versenyképességének növelésének szándékához. 1.4.2. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II.) 2003-2008 Bár az Akcióterv közvetlenül az Új Magyarország Fejlesztési Terv tartós növekedés és munkahelyteremtés céljait szolgálja, horizontális szempontként a programban kötelezően megjelenik a fenntarthatóság, mint követelmény. Jelen Akcióterv vizsgált két konstrukciójában megvalósuló barnamezős rehabilitációs törekvések és eszközbeszerzések közvetve szolgálják az NKP bizonyos akcióprogramjainak megvalósulását a környezetterhelés csökkentése, a hatékonyabb energia- és anyagfelhasználás révén. A kapcsolatot erősíti, hogy az NKP-II. a környezetvédelmi ipar és a környezetvédelmi szolgáltatások jelentős bővülésében kiemelt szerepet szán a kis- és középvállalkozások fejlesztésének. 1.4.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megállapítása értelmében hazánkat kedvező környezeti adottságok jellemzik, de ennek fenntartásához komoly erőfeszítésekre van szükség. Ennek az Akciótervhez is kapcsolódó fontos aspektusa a hatékony energia- és anyagfelhasználás, a kibocsátás csökkentés stb., különösen, hogy a foglalkoztatás bővítésében és a növekedés elérésében az ÚMFT nagymértékben kíván támaszkodni a hazai kis- és középvállalatokra. Az Akcióterv és a vizsgálat tárgyát képező konstrukciók a technológia fejlesztésén keresztül a kkv-k versenyképességének növelésével, illetve termelékenységének fokozása, hatékonyabb működés révén hozzájárulnak a tartós növekedés megteremtéséhez.
11
1.4.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) A ÚMVP intézkedései, elsősorban az első 5 és harmadik 6 intézkedéscsoport szorosan kapcsolódnak a GOP, ezen belül a vizsgált Akcióterv egyes célkitűzéseinek megvalósításához, a lehatárolás a kedvezményezetti kör, illetve részben a beruházás tárgya alapján egyértelmű. 1.4.5. Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia (FFNS) A FFNS fenntarthatóság szempontjából jelentős folyamatnak minősíti többek között a termelési eljárások alakulásának hatását a természeti erőforrások felhasználására, a környezeti elemek állapotára és ezáltal a lakosság egészségügyi helyzetére vonatkozóan is. A környezeti infrastruktúra fejlesztése a környezetminőség megóvásán túl a lakosság életminőségének javítását és a gazdaság fejlesztését, tőkevonzó képességét is szolgálta. Ugyanakkor egyes területeken a környezetterhelés (szennyezés, erőforrás-használat és területhasználat) – főként a gazdasági növekedés és a fogyasztói társadalomra jellemző magatartásformák terjedése miatt – nőtt. A kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepét, és a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb termelékenységét elismerve, ezen Akcióterv célkitűzései harmonizálnak az FFNS-ben megfogalmazott társadalmi, gazdasági irányokkal, illetve a környezetei fenntarthatósági elvárásokkal. Ezzel összhangban az Akcióterv a gyenge innovációs teljesítményt, az informatikai eszközök alkalmazásában mutatkozó elmaradást kívánja kompenzálni. 1.4.6. Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a regionális operatív programok kapcsolata Mint azt a GOP lehatárolás fejezete kimondja a „regionális operatív programok (ROP) és a Gazdaságfejlesztési OP, mint ágazati operatív program egymás tartalmát kiegészítő és egymással összehangolt tartalommal, beavatkozási területekkel kerültek kidolgozásra”. A programok gazdaságfejlesztési célú beavatkozásai között a lehatárolás a fejlesztések területi hatásai alapján történt. A helyi, regionális műveletek a ROP-ok kompetenciájába kerültek, míg az országos hatással bírók a GOP keretein belül valósulnak meg.
5
A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a
strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése 6
A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése,
illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés javítása
12
A GOP 2. melléklete értelmében a jelen Akciótervhez kapcsolódóan a vállalkozások technológiai modernizációjához, fejlesztéséhez kapcsolódó eszközbeszerzést támogató beavatkozásokat a GOP finanszírozza, míg a ROP-ok gazdaságfejlesztési prioritás tengelyeiben a tanácsadás, üzleti szolgáltatások (ipari park, inkubátorház, innovációs transzferirodák, stb.), klaszterek kialakítása kap szerepet. A Közép-Magyarországi Operatív Program nem konvergencia régió, így területi lehatárolás alapján saját gazdaságfejlesztési prioritási tengellyel rendelkezik, melynek kialakítása a GOP intézkedéseivel összhangban, illetve a helyi sajátosságok figyelembe vételével történt. Az Akcióterv intézkedései, így a tárgyalt konstrukciók alatt megvalósuló fejlesztéseknek a Közép-Magyarországi Régióban nincs közvetlen hatásuk, ami fordítva is igaz, így ez a kapcsolat fenntarthatóság szempontjából itt nem kerül részletesebb tárgyalásra.
13
2. Az érintett területek állapotának ismertetése
2.1.
Az Akcióterv által érintett területek jelenlegi állapotának rövid ismertetése
Az Akcióterv által érintett földrajzi térsége az Észak-alföldi Régió területe. Az Észak-alföldi Operatív Program helyzetértékelése szerint a régió a GDP/fő mutatót tekintve az Európai Unió átlagának mindössze 39,4%-a volt, a magyar régiók között pedig az utolsó helyet foglalta el (2004). A régión belül a legkedvezőbb helyzetben Hajdú-Bihar megye, a legroszszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található. A térség 27 tervezési-statisztikai kistérségből 15 a leghátrányosabb, 9 pedig a hátrányos helyzetűek közé tartozik. A területi különbségeket jelzi, hogy 2004-es adatok alapján az egy főre jutó GDP tekintetében a legjobb értékkel rendelkező Debreceni kistérség adatának kevesebb, mint 9%-át érte el a legrosszabb értékkel rendelkező Derecske-Létavértesi kistérség, (amely szomszédos magyarország második legnépesebb településével). Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a régióban nagyon nagyarányú a képzetlen munkaerő, illetve a munkanélküliség is jóval átlag feletti. Az Észak-alföldi régió a 2001 és 2004 közötti időszak átlagában a beruházások fajlagos mutatóit tekintve az utolsó előtti helyen áll. A beruházások összetételét tekintve kitűnik, hogy a vállalkozások, valamint a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok szempontjából az Észak-alföldi régió az utolsó helyeken áll (igaz, az utóbbinál az egy főre jutó érték az összes beruházás esetében mért adatnál kisebb mértékben tér el az országostól), és csak a központi költségvetési szervek által végrehajtott beruházások esetében foglal el jobb pozíciót. Az új évezredben - a megközelíthetőség javulásának hatására - a külföldi tőke is egyre inkább felfedezte a Tiszántúlt, és ennek következtében fokozatosan nőtt a térségbe érkező külföldi tőke mennyisége (például Michelin, Elektrolux, Flextronics, National Instruments, FAG, TEVA, Samsung). Az Észak-alföldi régióban a külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjéből a külföldi részesedés összegét tekintve 2000 és 2004 között a növekedés 2,22-szeres volt, amely lényegesen felülmúlta az országos 1,75-szörös értéket. Hasonló tendencia figyelhető meg a külföldi érdekeltségű vállalatok esetében is: míg az országos értékek a vizsgált időszakban stagnáltak, addig a régióban közel kétszeres növekedés ment végbe, amely mögött elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő ukrán és román eredetű vállalkozások számának növekedése állt. A beruházásokat és a külföldi tőke-befektetéseket befogadó ágak legfontosabb sajátosságai közül az alábbiakat lehet kiemelni:
14
Az Észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21,7%-a található a régióban, ezzel a magyarországi régiók között - a Dél-Alföld után - a második. A bruttó hozzáadott érték és a foglalkoztatás alapján a mezőgazdaság a régió mindhárom megyéjében fontos szerepet tölt be. Fontos érték, hogy a régió átlagon felüli természeti adottságokkal és termelési tapasztalatokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek előállításához, amely kedvező alapot nyújt az innovatív és versenyképes agrárgazdaság kialakításához. Gondot okoz ugyanakkor, hogy alig működik hatékony termelési-feldolgozási-értékesítési együttműködés a mezőgazdasági termelők között, és kevés a magas feldolgozottságú mezőgazdasági termék. A gyenge termelésbiztonság pedig a nem kielégítő háttérre, azaz a hatékony gazdálkodáshoz szükséges fizikai infrastruktúrára, a logisztikai rendszerek mennyiségi és minőségi elmaradásaira, valamint a minőségbiztosítás, az agrár-innovációs és marketingtevékenység több területen jelentkező hiányosságaira vagy nem megfelelő színvonalára vezethetők vissza. Az ipari termelés tekintetében 2000 és 2004 között az Észak-alföldi régióban igen jelentős fejlődés játszódott le: a 2004-es érték a 2000-es érték 142%-a (az ipari termelői árindexszel számolva 124%-a), amely felülmúlja az országos 133%-os (123%-os) értéket. Mind az egy lakosra, mind pedig az egy ipari alkalmazottra jutó ipari termelés értékét vizsgálva a régió 2004-ben az országos átlaghoz viszonyítva jobb mutatókkal rendelkezett, mint 2000-ben. A növekedés ugyanakkor csak a lemaradást csökkentette és alig változtatott az Észak-alföldi régió országos viszonylatban elfoglalt pozícióján, sőt nőtt a lemaradás az előtte elhelyezkedő Északmagyarországi régióhoz képest. Az ipar fejlődése szempontjából fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek száma 2006 januárjában 26 volt található az Észak-alföldi régióban. Alacsony kihasználtságukat ugyanakkor jól jelzi, hogy a megindult fejlesztések ellenére a régió több mutató (például beépítettség nettó területre (54,64%), foglalkoztatottak száma, beruházások nagysága) szempontjából is csak a 4-7. helyet foglalja el országos összehasonlításban. Az ipari parkok fejlesztése során a környezeti fenntarthatóságot is figyelembe véve - a későbbiekben a zöldmezős beruházásokkal szemben a barnamezős beruházásokat kell előnyben részesíteni. Az ipar fejlődését a fentiek mellett jelentős mértékben akadályozza a magas színvonalú informatikai szolgáltató-háttér, a logisztikai támogató kapacitások és a befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó régió-marketing alacsony színvonala, egyes térségekben teljes hiánya. Mivel „Regionális gazdaságfejlesztés” prioritás célcsoportját több ágazat szereplői is képezhetik, a releváns környezeti problémák beazonosításához először a lehetséges releváns tevékenységi területeket (iparágakat) kell meghatároznunk.
15
Az Akcióterv által érintett iparágak előzetes meghatározásánál a korábbi hasonló programok tapasztalatait (Baross Gábor program), illetve a fent idézett OP helyzetértékelő fejezetében idézetteket vettük figyelembe. Az ott meghatározottak alapján öt kiemelt ágazatcsoportot határoztunk meg, amelyek nagy valószínűséggel a tervezett beavatkozások legfontosabb szereplői lesznek. Ezek az ágazatok fontossági sorrendben a következők: 1. élelmiszeripari termékek gyártása 2. elektronikai, villamos és műszergyártás 3. vegyipari termékek gyártása (beleértve a műanyag-, gumi- és gyógyszeripari termékeket); 4. gépipar; 5. fafeldolgozás; papír és nyomdaipar Meghatározó még a mezőgazdasági ágazat és az ahhoz tartozó K+F, de ennek az ágazat fejlesztési hatásait az ÚMVP SKV-ja fogja elemezni. A kiválasztás szükségszerűségét indokolja, hogy az Akcióterv egyes konstrukciói nem adják meg a támogatható ágazatok pontosabb lehatárolását. Az esetleges határokon átnyúló hatás közelebbi megállapítására a pályázatok helyszínének kiválasztása során kell tekintettel lenni. A régión belül Hajdú-Bihar megyében a vegyipar és a bányászat, villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása és a gépipar, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az élelmiszer, ital, dohány gyártása és a vegyipar szerepe nagyobb az országos átlagoknál. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar részesedése a bruttó termelési értékből 11,8 %. Az élelmiszeripar vállalati struktúrája 2000 óta arányaiban nem változott. A 20 fő alatti kis vállalkozások aránya 88,8 %, a középvállalkozások száma enyhén nő és a nagyvállalatoké csökken. Az iparág jellegét alapvetően a betelepült külföldi befektetők határozzák meg, mely befektetések fő mozgatórúgója a piac és hatékonyságkeresés. Jellemző a külföldi tőkebevonás, az exportértékesítés. Az ágazatban termelt bruttó hozzáadott érték alacsony. A foglalkoztatottak összlétszáma enyhén csökken. Az iparágban a K+F tevékenységet végzők száma a nagyvállalatoknál nő, a középvállalatoknál azonban az elmúlt néhány évben tizedére csökkent. A kkv-k klaszteresedése csekély mértékű. Az Észak-alföld hagyományosan az élelmiszeripar bázisa. Szinte minden térség rendelkezik valamilyen speciális termékkel, meghatározóak a feldolgozó, tartósító-üzemek, amelyek a szántóföldi növényektől a zöldség-gyümölcs feldolgozáson keresztül az ipari növényekig a teljes spektrumot többletértékkel látják el. Az iparág azonban nagyon érzékeny a globális piaci válto-
16
zásokra, amely az ágazat meghatározó üzemének (Kabai Cukorgyár) bezárását is eredményezte már. Elektronikai ipar Az iparágat két fő csoportra lehet bontani, az egyik az alkatrészek összeszerelését végző beszállítói réteg, a másik a végső fogyasztási piacra kilépő csoport. Ez utóbbi a jelentősebb hozzáadott értéket termelő csoport, és csak részben uralják multinacionális nagyvállalatok, jelentős számban vannak jelen kisebb vállalkozások is („no name” termékek előállítói). Magyar cégeknek reálisan az utóbbi körbe van esélyük belépni, ha ki akarnak törni a beszállítói státusból (természetesen beszállítói múlt nélkül is ugyanez igaz). Erre láttunk már pozitív példákat, ugyanakkor a tipikus magyar vállalkozás jelenleg még beszállító. Szakemberigénye emiatt az iparágnak jellemzően alacsony, az összeszerelést végző munkásoktól képzettséget nem igényel. Az elmaradott kistérségekben ez kifejezetten előnyös, mivel a munkanélküliek nagy része ott képzettség nélküli vagy legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezik. A nemzetközi versenyhelyzet az iparágban kiemelkedően magas. A térség területén számos elektronikai termék előállításával foglakozó üzemet találhatunk. Meghatározó a például a jászfényszarui Samsung, A jászberényi Electrolux, a debreceni National Instruments Kft, Globiz International Kft,. a Nyíregyházi Flextronics. Vegyipar Napjainkra a vegyipar növekedése lelassult, termelése csökkent, ennek ellenére a szektor gazdasági súlya továbbra is jelentős. Az ágazaton belül a gyógyszeripar forgalombővülés mellett a növényvédőszer és háztartási vegyianyag termelés visszaszorult. A hagyományosan nagyvállalati, erősen koncentrált szerkezetű vegyipar termelése a rendszerváltás után jórészt a multinacionális cégek, külföldi befektetők invesztálását követően megújult. Sikeres ágai a koksz- és kőolajfeldolgozás, vegyianyag termékgyártás (gyógyszergyártás), a műanyag- és gumiipar. A kisvállalkozási szféra a csomagolóanyag-gyártás, háztartási tömegcikk- és vegyitermékgyártás és kereskedelem terén teljesít. A hagyományosan nagy környezetterhelő iparág a környezetvédelmi folyamatok irányításában, technológiai fejlesztésében világszínvonalú. A nagy cégek teljesítményük kommunikálásában élenjáró módszereket alkalmaznak, a nagyvállalatok használják a monitoring, a környezetközpontú folyamattervezési és irányítási rendszer alkalmazását, a felelős gondoskodás egyetemes alapokmányát. Teljesítményük hatással van a főként csomagolással, csomagoló eszközök gyártásával foglalkozó és a nagy cégeket kiszolgáló kis és középvállalkozási szektor tevékenységé-
17
re, a szektorban a gépiparhoz képest kevés, de környezetvédelmi és gazdasági teljesítményét tekintve erősebb vállalkozás működik. A fejlesztési irányok a vegyiparban az integrációs hálózatok, a biokémiai kutatások, a folyamatmodellezési és irányítási módszerek, anyagtudományok, valamint a környezettechnológiai kutatások irányába folynak. A kis- és középvállalkozásoknak ez utóbbi kutatások területén vannak lehetőségei (szennyvízkezelés, szerves hulladékhasznosítás). A térségben a vegyipar több szegmenssel is jelen van, például Debrecenben a TEVA gyógyszergyára, Szolnokon a Henkel Kft, Nyíregyházán a Michelin és a TAURUS-Pálma,. Gépipar A gépipar hagyományosan vezető szerepet tölt be a magyar gazdasági szerkezetben. Szerkezeti összetétele a rendszerváltást követően átalakult, nagyvállalatai a betelepült multinacionális vállalatok ágazati cégei, az autógyárak, a járműipari beszállítók, a különféle villamos berendezésgyártók, ugyanakkor a gépiparra szintén jellemző a kisvállalkozások sokasága is. Az ágazatba a rendszerváltás után betelepült multinacionális vállalatok nem a hagyományos iparvárosok belterületein létesítették telephelyeiket, hanem zömmel zöldmezős beruházásokként korszerű technológiával létesültek. Ugyanakkor az ágazati kkv-kat a korszerűtlen technológiai és szervezettségi színvonal, lassú növekedési ütem és piaci perspektíva jellemzi. Az ágazat tényleges belső integráltsága kialakulóban van, melyet külföldi középvállalatok betelepülése jellemez. A térségben meghatározó gépipari telephelyek a jászberényi Aprítógépgyár, a debreceni Bumet Hungary Kft., Hungaerotech Kft., Fafeldolgozás A fafeldolgozás két szakaszra bontható. Elsődleges fafeldolgozásnak minősül mindenekelőtt a fafaragás, továbbá a fűrész- és lemezipar, a cellulóz-, a gyufa- és a fakémiai ipar. A másodlagos fafeldolgozás körébe tartozik a bútoripar, a papír- és épületasztalos-ipar, a láda-, a parketta- a hordógyártás, valamint a fatömegcikkek gyártása. A magyar cégek számára lehetőséget jelentenek a megnyíló nyugat-európai piacok, míg az ott honos vállalkozásokat a keletről érkező konkurencia fokozott innovációra és összefogásra kényszeríti. A faipar a fafeldolgozó ipari ágak összessége, amely magában foglalja a (fa)lemezipart, a farostés forgácslemezipart, a bútoripart, a gyufaipart, a ládaipart, a kádáripart, az épületasztalosipart, a vegyes faipart és a kémiai üzemeket (a fa kémiai feldolgozását). Ebből következően hatásai is
18
szerteágazóak lehetnek. Az iparágban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent az elmúlt években, vélhetően a növekvő gépesítettség hatására. A csökkenő foglalkoztatás a növekvő gépesítettséggel egymást erősítő negatív hatások. Pozitív tendencia, hogy a fafeldolgozóipar belföldi értékesítése növekszik, mely a szállításból eredő környezeti károkat csökkenti, azonban a feldolgozóipari ágazatok közül 2006-ben a legnagyobb mértékben, 14,3%-kal a fafeldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól. A térségben meghatározó a nyomdaipar, és ahhoz kötődő papíripar. A nagy Alföldi nyomdák (Alföldi, Kner) nyomán Szolnokon, a feldolgozás területén Nyíregyháza a meghatározó.
2.2.
Az érintett területek lehetséges fejlődése az Akcióterv megvalósítása nélkül
Amennyiben nem valósul meg az üzleti környezet erősítése, az ipari parkok továbbra is helyet biztosíthatnak ugyan a bennük működő vállalkozások számára, de fejlődésükhöz, növekedésükhöz a megfelelő alapinfrastruktúra és emelt szintű szolgáltatások elavultsága vagy hiánya miatt nem tudnak érdemben hozzájárulni. Emiatt a már betelepült vagy a betelepülést fontolgató, esetleg újonnan alakuló hazai kkv-k gazdasági szerepe háttérbe szorul. Az ipari parkok, ipari területek szolgáltatás-fejlesztő beruházásainak támogatása elmaradása esetén elmaradnak a parkok által kínált közös szolgáltatások (akár infrastrukturális, akár tanácsadási) előnyei. Az ezek által generált pozitív (vagy kevésbé negatív) környezeti hatások ismételten csak akkor érvényesülhetnének, amikor a kkv-k gazdasági kényszerből fognak beruházni, vagy amikor erre a gazdasági kényszerre nem tudnak reagálni és beszüntetik tevékenységüket. Az ipari parkok fejlesztésének elmaradása esetén nem lesz érdemes a parkokba települni, ezért a nem betelepülő vállalkozások környezeti hatásai diffúz módon érvényesülnek. Az ipari parkok által nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások (közös hulladékhasznosítás, szennyvíztisztítás stb.) a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások számára alacsonyabb költségeket, így nagyobb versenyképességet jelentenek ahhoz képes, mintha ezeket önállóan kellene igénybe venni. A barnamezős területek rehabilitációjának elmaradása esetén a környezetük állapota tovább romlik, a környező területek telekárainak esésével a társadalmi szegregáció koncentráltan jelentkezik és szlömösödési folyamatok indulnak be. Ezek a folyamatok további negatív környezeti állapotot eredményezhetnek. Amennyiben nem támogatjuk a vállalkozások közötti együttműködést, az innovációs eredmények hasznosítását, innovációs kezdeményezéseket, illetve nem biztosítjuk az információk jobb elérhetőségét a kkv-k versenyképessége csökken, gazdasági szerepe háttérbe szorul, ami a régió foglalkoztatottságára is kihat. 19
Az Akciótervben szereplő inkubációs szolgáltatások biztosításához szükséges eszközbeszerzés, inkubátorházak létrehozása támogatás nélkül nem valósul meg, mert piaci alapon ez nem várható. Közös szolgáltatások és üzleti-szakmai segítség nélkül a kezdő vállalkozások jelentős hányada megszűnik, a vállalatok fejlesztése és új munkahelyek teremtése sem valósul meg. A sikertelenség a kezdő vállalkozások számára a tudományos és műszaki ismeretek, illetve egyéb tényezők - irányítás, marketing, finanszírozás – hiányában várható. Az új vállalkozások esélyei és jövedelmezősége csökken, a megszűnés lehetősége és a sebezhetőség esélye nő. Az ipari területek fejlesztési támogatásának elmaradása esetén az elavult technológia, infrastruktúra és szolgáltatás környezetkárosító negatív hatása csak akkor szűnik meg, amikor a kkv-k gazdasági kényszerből fognak beruházni, vagy amikor erre a gazdasági kényszerre nem tudnak reagálni és beszüntetik tevékenységüket. Megfelelő beruházás esetén feltehetőleg jelentkeznek a pozitív hatások is, de csak időben késleltetve, megszűnés esetén megszűnik ugyan a termelés kibocsátási és szállítási hatása is, de a negatív társadalmi hatások (munkanélküliség növekedése és annak következményei) nyilvánvalóan nem tudják ezt kiegyensúlyozni.
20
3. Fennálló környezeti problémák
3.1.
Az Operatív Program vizsgálata során feltárt környezeti problémák
Az OP SKV általános tapasztalata, hogy a benne ismertetett környezetállapot csak közelíteni tudja a valóságot, így nem biztos alapja a várható környezeti változások mértékének megítéléséhez. A változások iránya, azok beavatkozásoktól függő terhelése megbecsülhető egy SKV eljárás során, ám a kiinduló pontok hiányában a környezet terhelhetőségének megítélése, illetve a fejlesztésekkel, vagy anélkül várható környezetállapot megítélése már bizonytalan. Az OP SKV-ja során végzett vizsgálatok ezért a fejlesztések várható irányának és a környezeti hatások mértékének növelése (pozitív hatások esetén), vagy éppen csökkentése (negatív hatások esetén) célja mentén ítélte meg a beavatkozásokat, melyek továbbvitele az Akciótervben szereplő adatok segítségével jelen vizsgálat tárgya. A régió környezeti állapotának ismertetését a 3.2.1 pontban részletezzük, támaszkodva az OP SKV jelentésben követett felosztásra, és tartalomra.
3.2.
Az Akcióterv által érintett területeken jelenleg fennálló/azonosítható környezeti problémák
Az Észak-Alföldi OP Regionális Akciótervének megvalósítása során a regionális szinten azonosítható környezeti problémák legtöbb esetben nem közvetlenül, hanem csak áttételesen jelentkeznek. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a feltárt környezettel kapcsolatos gondokat, nehézségeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak közvetetten (vagy közvetlenül is) az AT-ben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása esetén létrehozott outputokkal, eredményekkel és hatásokkal. Energiafelhasználás Bár folyamatosan javul az ország energiaintenzitási mutatója, még mindig mintegy 2,5 szerese az EU25 átlagának. Az összes országos energiafelhasználás stagnált. Az Észak - Alföldi régióban az éves összes villamos energia felhasználás 2000-től 2002-ig mérsékelten növekedett, ezen belül a háztartások villamos energiafelhasználása jelentős növekedést (10%) mutatott. A 2002-2005-ös időszakban az éves villamos energiafelhasználás és ezen belül a háztartások energiafelhasználása lényegében nem változott.
21
Az éves földgázfelhasználás a 2000-2005 időszakban folyamatosan növekedett, bár egyre inkább veszített növekedési intenzitásából. Az éves értékesített földgáz mennyiségének növekedése elsősorban a lakossági felhasználásnak köszönhető 7 . Anyagfelhasználás Különösen az árverseny szempontjából hátrányosabb helyzetben lévő kisvállalkozások esetében továbbra is meghatározó a kevésbé hatékony anyagfelhasználás, a nem visszaforgatott, nem újrafelhasznált anyagok alkalmazása. Légszennyezettség A régió levegőminőségi állapotát elsősorban a közlekedés okozta kibocsátások határozzák meg. Az utóbbi évekre jellemző, hogy a tüzeléstechnikai eredetű légszennyező anyagok kibocsátása az energiahordozóban bekövetkezett váltás miatt csökkent. Az ipari eredetű légszennyezés az elmaradt iparosítás miatt összességében nem okoz problémát. A működő, légszennyezést okozó technológiákra jellemző, hogy a kedvezőtlen kibocsátási értékeket elsősorban a technológiák korszerűtlensége okozta. A nagyvárosokban (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) elsősorban a közlekedési eredetű légszennyező anyagok jellemzőek: a hatályos jogszabály szerinti minősítésnek megfelelően a levegő szennyezettsége a nitrogén-oxidok és szálló por (PM10) értékek alapján lényegében „megfelelő” a szén-monoxid és a kén-dioxid szennyezettség a jó-kiváló minősítésként értékelhető. A légszennyezettség ezen komponensek tekintetében az utóbbi hat évben lényegesen nem változott, a szálló por terhelés pedig kis mértékben csökkent. Az épülő, ill. megépített elkerülő utak forgalomelterelő hatása érzékelhető módon csökkentette az érintett települések légszennyezettségét. Különösen így van ez Abony és Jászberény esetében. A hőerőművekből származó kibocsátások általában véve növekedő tendenciát mutatnak, azonban a jelentősebb ipari gőzfogyasztók (mint pl. egy húsipari vállalat) megszűnése és a távhőszolgáltatásról leváló háztartások miatt csökkenő hőigény miatt a kibocsátások csökkenhetnek. Az ipari kibocsátások közül a régióban légszennyezőanyag kibocsátás jelentősebben a fafeldolgozó iparban a termelés felfutása következtében emelkedett, a régió jelentős gumiabroncs gyá-
7
2000-2005 közötti KSH adatok felhasználásával készített értékelés
22
rában pedig technológia korszerűsítések eredményeként sikerült a VOC felhasználást és kibocsátást csökkenteni. Vízvédelem-szennyvízkibocsátás A régió egyik legfontosabb természeti kincse a rétegvíz. A rétegvíz kihasználtsága 26%-os és elsősorban a városokban koncentrálódik (elsősorban Debrecen, Nyíregyháza, Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tiszaföldvár-Martfű, Túrkeve térsége). Jelentős problémát jelent azonban a rétegvíz szennyezettsége (arzén, ammónia, vas, mangán, bór, nitrit, stb.) a térségben. A régió felszíni vízfolyásai a Zagyva kivételével az országhatáron túlról erednek, ami meghatározó vízminőségeikben. A régió felszíni vizei közül a Tisza folyó vízminősége a jó (IV) és a tűrhető (III) kategóriába sorolható, míg a Zagyva folyónál változatosabb a kép, a minősítés a tűrhető (III) és az erősen szennyezett (V) minőségi kategóriák között változik, erősen szenynyezett a felső vízfolyás szakaszon, illetve javuló trenddel a torkolat fele közelebb eső részeken. Így a vízfolyás a „szennyezett víz” jelzővel minősíthető. A Tisza és a fontosabb mellékfolyók (Szamos, Kraszna, Túr) vízminőségét a magyar területen a szennyvízbevezetések nem befolyásolják. A régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tiszató, amelynek vízminősége jellemzően a Tisza folyó vízminőség változásait követi, vízminősége általánosan a „tűrhető” (III) osztálynak felel meg alacsony szerves-anyag terheléssel, ellenben oxigén telítettsége széles határok között változik. A szennyvíz- és szennyezőanyag kibocsátás a 1986-1996 közötti időszakban bekövetkezett visszaesést követően növekvő tendenciát mutat, ami valószínűleg az újonnan létesült csatornaművek üzembeállításának a következménye. A régió területén néhány jelentősebb ipari üzem lelhető fel, szennyezőanyag kibocsátásuk a csatornaművekhez képest csekély. A közműellátottságban 2000-2005 között jelentős javulás észlelhető, bár a 2003-2005 közötti időszakban a szennyvízcsatorna hálózat növekedése némileg mérséklődött. Amíg 1990-ben a lakások 18%-ában vezették el a szennyvizet zárt rendszeren keresztül, addig 2003-ban már a lakások 41%-ában megoldódott ez a probléma. 2005-ben a régióban a lakások 49 %a volt rákötve a szennyvízcsatorna-hálózatra. Zajterhelés A lakosságot érintő kedvezőtlen zajhatások főként közlekedési eredetűek. A régióban több település (Nyíregyháza, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz, Abony, Jászberény, Pilis, Cegléd)
23
körül elkerülő út épül illetve fejeződött be az építése a közelmúltban. Az útépítési munkálatok következtében megnövekedett nehézteher-gépjármű forgalom miatt a lakosság több esetben panasszal élt. Az elkerülő utak építési szakaszának lezárulásával azonban a közlekedési zajterhelés csökkenésére lehet számítani. Jelentős a zajterhelés a vasúti pályák mentén is. A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. Ipari eredetű zajforrás (kompresszorház, élelmiszeripari gépek, erőművek kibocsátása) működése következtében néhány esetben határértéktúllépés tapasztalható. A tervszerű zajcsökkentés eredményeként azonban jelentős értékű zajcsökkentést elért üzemek (malomipar, sütőipar) is voltak 2005 évben. A karbantartás hiánya miatt és a technológia nem megfelelő kiválasztása miatt az is előfordult, hogy a zajkibocsátás nőtt. Hulladék A régióban 2001-ben közel 4 millió tonna hulladék keletkezett, melynek legnagyobb része mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék (37%), de számottevő a települési szilárd és folyékony hulladék, valamint az ipari (7,62%) és építési, inert hulladékok (11,9%) menynyisége is. Folyamatosan növekszik a rendszeres és szervezett hulladékgyűjtésbe bevont települések száma és lakások aránya és terjed a szelektív gyűjtés, ennek ellenére ma még csak a korszerű hulladékgazdálkodás megalapozásáról beszélhetünk. A hulladéktípusok aránya jelentős eltérést mutat az országos helyzettől, 2000-ben országos szinten mindössze a keletkezett hulladékok 7,2%-át tették ki a mezőgazdasági eredetű, míg 8%-át a kommunális szilárd és 31,2%-át az ipari hulladékok. Komoly problémát jelent, hogy a települési szilárdhulladék mintegy 99%-a és a folyékony hulladék közel 29%-a lerakásra került, igen alacsony az újrahasznosítás aránya. Természeti adottságok Az erdővel borított területek aránya az országos átlagnál alacsonyabb (11,2% az országos 19,1%-kal szemben), emellett komoly gondot okoz az erdőterületek feldaraboltsága. Eredeti növénytársulások viszonylag kis területen maradtak fenn. Mindemellett a régióban a folyóvizekhez, Magyarország első nemzeti parkjához, a világörökség részét képező Hortobágyhoz kap-
24
csolódóan számottevő nagyságú természetvédelmi oltalom alatt álló területek találhatók. A régió országos jelentőségű élőhely-típusai erdei homoktalajokon, homoki gyepeken, löszpusztagyepeken, lápréteken, ártéri erdőkben, hullámtéri kaszálóréteken, szikes gyepeken és mocsárréteken találhatók. Ezen élőhely-típusok és az élőhelytípusoktól többé-kevésbé független védett fajok egy része mára kritikus állapotba került, feldarabolódás, élőhely-csökkenés, antropogén beavatkozás, faji diverzitás csökkenése, kiszáradás stb. veszélyezteti fennmaradásukat. Települési jellemzők A települések épített környezetében leginkább a régi települési szerkezetek nagyarányú megmaradása a jellemző. A tájra jellemző építészeti emlékek csak néhány településen, elszórtan maradtak meg. Elsősorban a városokban jelent további problémát a barnamezős területek (egykori laktanyák, repülőterek és ipari létesítmények), a kevésbé vonzó településközpontok és a halmozottan hátrányos rétegek által lakott városrészek jelenléte. A zöldterületek hiánya, a meglévők elhanyagoltsága és a burkolt belterületi utak alacsony száma jellegzetes alföldi örökség. Emellett gyakori problémát jelentenek a rendezetlen közterületek, a rossz minőségű járdák és az aszfaltburkolattal nem rendelkező utak, melyek nagymértékben hozzájárulnak a magas porszennyezettségi értékek kialakulásához. Környezettudatos magatartásformák Alacsony fokú az informáltság a fenntartható fejlődésről, a környezet és fejlődés kérdéseinek összetartozásáról, a fogyasztók nem ismerik fel az összefüggést a fogyasztás növekedése és a környezet állapotának esetleges romlása között. Alacsony az érdeklődés a környezetbarát szemlélettel készített termékek iránt, az ebből adódó többletköltségeket a fogyasztók nem hajlandók megfizetni. A fogyasztók a kedvezőbb árat hosszabb távú érdekeik elé helyezik. Az alternatív környezettechnikák (pl. megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvíztisztítás, eső- és szürkevíz hasznosítás, ökoépítészet stb.) alkalmazása ismerethiány és megfelelő háttéripar hiánya miatt még rendkívül alacsony szintű. Egyre nagyobb jelentőségű az iskolai oktatáson kívüli környezeti nevelés. Mindez összefüggésben van az életen át tartó tanulás elvének az elterjedésével, a civil mozgalmak erősödésével, és általában a rendszerváltoztatást követő egyre erősödő természet- és környezetvédelmi felelősséggel. A problémák áttekintése a vizsgált iparágak szempontjából
25
Az AT ipari parkok, elsősorban barnamezős területek rehabilitációjával történő létesítésére, meglévők infrastruktúrájának bővítésére, szolgáltatásaik fejlesztésére, valamint inkubátorházak létesítésére, innovációs és technológiai szolgáltatások fejlesztésére irányul: Az ipari parkok fejlesztésének környezeti hatása bizonyos környezeti tényezők vonatkozásában ellentétes lehet. -
Növelheti a szállítási igényeket és ezzel a levegőszennyező anyagok kibocsátását (ilyenek
például a centralizált logisztikai bázisok és just-in–time rendszerek). Ugyanakkor a fejlesztés intermodális csomópontok kialakítására is irányulhat, mely a környezetkímélő közlekedési eszközök (pl. vasúti szállítás) igénybevételét is lehetővé teheti. -
Az új ipari parkok létesítése létrejöhet zöldterületeken a biodiverzitás veszélyeztetésével,
ugyanakkor megvalósulhat már ipari használatban lévő barnamezős területek rehabilitációjával is. -
Az összes környezeti terhelés az ipari park területén magasabb lesz, viszont a kibocsátások
kezelése (Pl. szennyvíztisztítás, hulladékkezelés) olcsóbban megvalósítható egyrészt a nagyobb volumenben képződő szennyvízáramok, hulladékok kezelése gazdaságosabb, másrészt az egymás mellé települt hasonló ágazati technológiák által kibocsátott szennyező komponensek is rendszerint hasonlóak, hasonlóképpen kezelhetők. Ugyanakkor a nagyobb mennyiségben keletkező, hasonló jellegű hulladékok helybeni feldolgozása is gazdaságosabbá válhat. A fenti ellentétes hatások mellett az ipari parkok környezeti hatásai nagyrészt közvetetten, a parkokban működő vállalkozásokon keresztül jelentkeznek. A környezeti hatások vizsgálatánál ezért célszerű a 2.1. pontban megjelölt iparágak fejlesztésének környezeti hatásait is megvizsgálnunk, mivel az egyes iparágak fő gyártási-, feldolgozási technológiának környezeti hatásai, problémái is hasonlóak. Így a fejlesztések támogatásánál gondot tudunk fordítani az egyes iparágakra specifikus környezeti problémák, hatások mérséklésére. Ugyanakkor a konstrukcióban szintén szereplő innovációs és technológiai szolgáltatások fejlesztése is az egyes iparágakon keresztül valósul meg. Az alábbiakban ezért bemutatjuk a jellemzőbb iparágak jelenlegi környezeti problémáit is. Élelmiszeripar Az iparág fejlesztési stratégiájának legnagyobb gátja a forráshiány, a források nem elég hatékony felhasználása. Az élelmiszeripar fejlesztési kihívásai: modernizációs igény a berendezések és technológiák területén integrált környezetvédelmi beruházásokkal, kiegészítő üzleti tevékeny-
26
ség (marketing, brendek kialakítása, technológia transzfer, magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése, speciális termékek gyártása (bio- és hungaricum termékek). Az innováció segítségével az árra kevésbé érzékeny termékek és szolgáltatások bevezetését lehet segíteni Magyarország előnyös természeti és területi adottságainak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységei területén fennálló komparatív előnyöknek a kihasználásával. Az élelmiszeripar jellemzően a vízbe emittált anyagokkal szennyezi a környezetet és jelentős a hulladék kibocsátása is. A kis- és középvállalkozások források hiányában nem fordítanak kellő figyelmet a hulladékkezelésre, szennyvízkezelésre. Elektronikai ipar Az elektronikai ipar termelői jellemzően beszállítói státusúak, részegységeket, alkatrészeket gyártanak. Ennek következménye a szállítási igény, nem helyi piaci igényeket elégítenek ki. A szállítás nagyrészt közúton valósul meg, a termékek kis súlya és az érzékeny mivoltuk miatt. Nemzetközi szintű szállítás hatékonysága javítható intermodális logisztikával. Az ipar környezetterhelése nagyrészt a szállításon keresztül történik, ezért ezt a területet kiemelten kell vizsgálni. Technológiájuk jellemzően nem elavult, mint a többi iparágban működő vállalkozásé, mert maga az iparági is relatíve új. Azon kívül a termékek előállítása nem jár jelentős környezetszennyezéssel, nem igényel vegyi folyamatokat, stb.; alkatrészek összeszerelése a jellemző. Energiaszükséglete is relatíve alacsony, nincs szükség nagyméretű berendezések mozgatására, nagy hőmérsékleten való hevítésre. Néhány területen kiemelkedő szerepe van a megfelelő újrahasznosításnak, illetve a veszélyes hulladékok megfelelő kezelésének. Vegyipar A vegyiparban – és ezen belül az alapanyagok, intermedierek nagy volumenű előállítására – alkalmazott technológiák összes anyag- és energiafelhasználása más iparágakhoz viszonyítva magas, valamint a képződő hulladékok mennyisége is jelentős. Mindemellett a mérgező, környezetre-, egészségre káros veszélyes anyagok nagy mennyiségben való felhasználása miatt a kibocsátások csökkentése kiemelt feladat. Azonban a vegyiparban az utóbbi években lezajlott változások (a nehézipar, ezen belül a műtrágyagyártás leépülése, a környezetvédelmi technológiák, menedzsment rendszerek fejlesztése) eredményeként a vegyipar környezetterhelése mérséklődött.
27
Megjelent és egyre szélesebb körben ismertté vált és alkalmazásra került a Zöld Kémia 12 alapelve, melyek irányelvként szolgálnak a vegyipari technológiák szennyező anyagkibocsátásának minimalizálására elsősorban a tervezés, valamint az üzemeltetés ellenőrzése során. A vegyipar környezetvédelmi helyzetének javulásában a jogszabályokban bekövetkezett változások is szerepet játszottak. Az utóbbi években bevezetésre került a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, a vegyi anyagok regisztrációjára, értékelésére és engedélyeztetésére irányuló európai rendelet), az egységes környezetvédelmi engedélyezés (Integrált Szennyezés-Megelőzés és Csökkentés – Integrated Pollution Prevention and Control, IPPC), a Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és – szállítási Nyilvántartás (European Pollutant Release and Transfer Register, PRTR). A jogszabályok hazai adaptálásának hatására elsősorban a multinacionális vállalatok csökkentették a fajlagos levegő- és víz szennyező anyag kibocsátásaikat a gyártási technológiák módosításával, a hulladékok ártalmatlanításában pedig a lerakást egyre inkább felváltja a hasznosítás, újrafelhasználás. A kisebb, forráshiányos cégek esetében a környezetbarát technológiák alkalmazása, a veszélyes hulladékok igen költséges kezelése és elhelyezése kisebb mértékben valósul meg a jogszabályok előírásai szerint. A múltban bekövetkezett talajszennyeződések felszámolása folyamatos, az állami tulajdonú ingatlanok területén található szennyezések a privatizáció során felszámolásra kerültek. Gépipar Az egyik legfontosabb probléma az energiafelhasználás alacsony hatékonysága és a kedvezőtlen anyag felhasználási mutatók, különösen a kisebb méretű vállalkozások esetében. A fémfelhasználás jelentős része az autóipari beszállításhoz kapcsolódik, aminek további áttételes negatív környezeti hatása van. Az iparág környezetvédelmi hatása esetenként jelentős lehet a technológia jellegéből következően a vízszennyezés, zajterhelés, levegőszennyezés és hulladékkezelés területén is. Az alakítástechnológiákra jellemző a zaj és a hulladék keletkezése, a felületkezelés és szerelés jellemző környezeti hatása emellett a szennyvíz keletkezése és a nem túl jelentős légszennyezés is. A nagyvállalati beruházással megvalósult modern technológiák rendszerint alkalmasak a határérték alatti kibocsátások biztosítására mind a légszennyezés, mind a vízbe emittált szennyező komponensek (főként szerves anyag) tekintetében. A nagyvállalatok kedvező gazdasági helyze-
28
tükből adódóan képesek a hulladékkezelés tervezésére és környezetvédelmi szempontból megfelelő kialakítására. Az iparban működő kisvállalkozások 95 %-át kitevő kkv-k főleg alakítási technológiákat végző üzemei jellemzően a hulladékkezelés, a talaj igénybevétel és -szennyezés, valamint a zaj kibocsátásával terhelik a környezetet. A zajterhelés a főként lakóterület közelébe települt kis- és mikrovállalkozások tevékenységét jellemzi, melyek a belföldi és helyi piacra termelnek. A kis- és középvállalkozások tevékenységének főbb problémái az elavult technológia, mely a környezetterhelés forrása, illetve az alacsony jövedelmezőség és a nagyvállalatoktól való erős függés, kiszolgáltatottság, mely nem teszi lehetővé a jövedelmezőség növelését. Fafeldolgozás A lehetséges környezeti hatások jellemzően a fakitermelés, -szállítás, elsődleges feldolgozás és szállítás eredményeként fellépő hatásokra korlátozódnak. A fakitermelés magyarországi üteme fenntarthatónak jellemezhető, ugyanis az erdősítettség fokozatosan növekszik az elmúlt éveket vizsgálva, azonban az illegális fakitermeléssel összefüggésbe hozható gazdasági aktorok kizárása a pályázásból elengedhetetlen. Elsősorban tölgyek kitermelése zajlik az országban, azonban a sarangolt fa árának felhajtása néhány hőerőmű által előre nem látható folyamatokat indított el a fapiacon. Ennek hatására a fából készült drágább termékek helyett a környezetszenynyezőbb helyettesítő termékek iránt nőhet meg a kereslet. A
faipar
hatására
kibocsátott
légszennyezés
a
közúti
szállításból
származik.
A
környezetbarátabb szállítási módok használata (kötöttpályás, vízi szállítás) csak bizonyos területeken alkalmazható, a termékek sérülékenysége miatt. További szennyező forrás lehet, ha bizonyos üzemek továbbra is vegyi bázisú festéket használnak, azonban jellemzően már megtörtént a vízbázisú festékek használatára való átállás, mely EU-s követelmény és nem ártalmas a környezetre. A másodlagos fafeldolgozás környezeti terhelései általában véve nem jelentősek, azonban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a ragasztási, felületkezelési műveletekben felhasznált anyagok minőségére, mivel pl. a bútorgyártásban gyakran az igen mérgező formaldehidet tartalmazó ragasztószereket alkalmaznak. A formaldehid a feldolgozásnál levegő- és vízszennyezést okoz, másrészt az előállított bútorokból kipárolgó mérgező anyagok a lakosok egészségét is veszélyeztetik.
29
3.3.
Az Akcióterv által érintett védett területeken fennálló környezeti problémák
Konkrét megvalósítási helyszínek ismerete nélkül nem azonosíthatók ilyen problémák. A pályázatok bírálatakor vizsgálni kell, hogy a projekt helyszíne érint-e NATURA 2000 területet, avagy egyéb szintű természetvédelem alatt álló területet.
30
4. A vizsgálat során figyelembe vett nemzetközi, közösségi és nemzeti természetvédelmi normák és szabályok A környezeti fenntarthatóságot elvi szinten az akciótervek, így a tárgyalt „Regionális gazdaságfejlesztés” akcióterv is figyelembe veszi, miután a programozási folyamat egyik sarkalatos pontja az erre vonatkozó Közösségi irányelvek érvényesítése, az olyan hazai stratégiai dokumentumokban foglaltak érvényre juttatása a fejlesztések során, mint a NKP II, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, Országos Területrendezési Terv stb.. Az idő rövidsége miatt valóban csak a Megrendelő által megkövetelt és a legrelevánsabb joganyag vizsgálatára szorítkoztunk. A specifikus jogszabályi kötelezettségek érvényesítésére egyébként is csak a pályázatok elbírálása során van lehetőség. Másrészt az akcióterv jellemzően nem tartalmaz kifejezetten környezeti vonatkozású, előre láthatólag nagy környezeti terhelést jelentő konstrukciót. A gazdaságfejlesztés témaköre közvetlenül nem kapcsolódik természetvédelmi tevékenységekhez, azonban mint minden gazdasági aktivitás, áttételesen hatással vannak rájuk. Ezért szükséges minden tervezési szakaszban megvizsgálni a majdan megvalósuló projektek lehetséges hatásait az aktuális normák és szabályok szempontjából. Ennek célja az, hogy a tervezésben előrehaladva, a növekvő információ birtokában már a látható hatások felmerüléskor pro-aktív jelleggel kezelni lehessen a lehetséges károsító elemeket. Az Akcióterv vizsgálata során kiindulásként a Közösség környezeti politikájának alábbi céljait ítéltük leginkább relevánsnak: A szennyezés és a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, és amennyire lehetséges, megszüntetése; Kielégítő ökológiai egyensúly fenntartása és a bioszféra védelmének biztosítása; A természeti erőforrások ésszerű használatának biztosítása, azok bármilyen, az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsító kiaknázásának elkerülése; A fejlődés minőségi követelményeknek megfelelő irányítása, különösen az élet- és munkakörülmények javításával Ehhez kapcsolódóan az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, illetve hazai leképezését, a NKP-II-t tekintettük még alapdokumentumnak (az alábbi fő területek számba vételével: Éghajlatváltozás; Természetvédelem és biodiverzitás; Környezet és egészség; Természeti erőforrások és hulladék fenntartható kezelése).
31
Az akcióterv még nem ad olyan részletezettséget és információt, amely alapján konkrétan vizsgálható volna a természetvédelmi normák érvényesülése, vagy az, hogy a fejlesztések érintenek-e valamilyen szintű természetvédelmi védettség alatt álló területet. A konstrukció indokoltsága rész és különösen az ipari területek fejlesztése komponensben foglaltak azt valószínűsítik, hogy az infrastruktúra fejlesztések túlnyomó részben nem járnak komoly természetkárosítással miután a fejlesztések helyszínét zömmel ipari területek alkotják. Munkánk során az alábbi, természetvédelmi előírásokat tartalmazó nemzetközi, közösségi és hazai szabályokat, normákat vettük figyelembe: Közösségi joganyagok: A Tanács 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) A Tanács 79/409/EGK számú, a vadon élő madarak védelméről szóló irányelve (madárvédelmi irányelv); 2000/60/EK Víz Keretirányelv; 35/2004/EK irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében, a környezeti felelősségről; EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Európai Tájegyezmény; Natura 2000 hálózat - madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (43/92/EGK) irányelven alapuló, az Unióban kötelezően megőrzendő élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelv (2001. június 27.) az egyes tervek és programok környezetre való hatásának vizsgálatáról COM(2001) 264 végleges: A Bizottság közleménye, Fenntartható Európát egy jobb világ érdekében: Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája (Bizottsági javaslat a göteborgi Európa Tanácsnak) COM(2005) 658., 13.12.2005 végleges: A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának 2005. évi felülvizsgálata: Cselekvési program
32
COM/98/0333: A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak: Partnerség az integrációért – Stratégia a környezetvédelmi megfontolások EU szakpolitikákba illesztésére, Cardiff, 1998. június Hazai jogszabályok: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 132/2003. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA); Éghajlatváltozási Keretstratégia (előkészületben) Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája (előkészületben) Biológiai sokféleség megőrzése nemzeti stratégia és cselekvési terv (előkészületben) 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről; 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről; 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról; 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről” A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. Törvény Nemzetközi egyezmények: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv
33
1990/7. Nemzetközi Szerződés: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény)
34
5. Valószínűsíthető környezeti hatások és ezek összefüggései
5.1.
Az Észak-alföldi Operatív Program vizsgálata során feltárt hatások és ezekre adott SKV javaslatok
Az OP elem a régió gazdaságának egészét fejleszteni nem tudja, de új szemléletet, újfajta szervezetirányítási modelleket kínálhat, alakítva ezzel a régiós gazdaság felvilágosultságát. Az elköltésre kerülő fejlesztési források környezetbarát megvalósítása terhelés csökkenést, illetve egy működő, felmutatható demonstrációs hálózatot jelent. A legnagyobb hatású éppen a tanácsadói hálózat és az együttműködések ösztönzése, amely környezetorientált irányba állításával már jelentős gazdasági célmeghatározó hatást és menedzsment modellt terjeszthet el. Beavatkozás nélkül várható környezeti helyzet - legrosszabb szcenárió A beavatkozás nélküli jövőkép a gazdasági szervezetek körében nem mutat érdemi elmozdulást a környezetipar, a környezettudatos működés során – sem az új vállalkozások, sem a már működő, megerősítésre szoruló KKV-k körében. Ez alól talán az egyetlen erős kivétel a megújuló energiaforrások hasznosítása, illetve a kialakuló regionális hulladékgazdálkodási rendszerek piacán tevékenykedő szektor szereplőinél lehet némi változást tapasztalni, amik viszont nagyságrendjük miatt nem tudnak kellően multiplikatív hatással lenni a teljes KKV szektorra. Ebben a helyzetben a KKV-k fejlődése ki van szolgáltatva egyrészt a ma csökkenő erejű, és adott helyzetben valószínűsíthetően nem erősödő környezettudatosságú belső keresletnek, illetve a régió meghatározó nagyiparának, ami nem a környezetbarát jellegéről ismert szektorokban erős. A régió gazdasága továbbra is bipólusú - a nagyobb városok és vonzáskörzete közelében erősebb, kisebb városok és települések körzetében alulfejlett. Az ipar koncentrálódása helyenként jelentős terhelést jelent, foglakoztatási mobilizációs hatása erős, a helyi, egyenletesen megoszló foglalkoztatást nem segíti, technológiája pedig nem anyag- és energiatakarékos, termékei nem környezetbarátok, kis számú az összefogás, így a vállalkozások szétaprózottak maradnak, nem erősödik a versenyképességük, továbbá a környezetipar, környezettechnika sem tud terjedni, így nem éri el a régiós piacon azt a méretet, amire már a többi szereplő is felfigyel. Jelen OP változtatások nélküli megvalósulásával várható környezeti helyzet - közepes szcenárió Az OP jelenlegi, teljes egészében még nem kellően érvényesített struktúrája hatására a KKV szektor számára létrejöhet, megerősödhet egy olyan háttérszolgáltatás, ami a tanácsadáson és a klaszteresedésen keresztül jelentős mértékben képes a régió erre nyitott és fejlődőképes, tehát erős hatású KKV-k megerősítésére. Ennek már a mostani célok megvalósítása mentén is
35
lenne pozitív környezeti hatása, főleg a megújuló energiaforrások alkalmazása, és a környezetipar lehetőségeire való figyelem felhívásán keresztül, a környezetipar terén. Az OP támogatásával új lendületet képviselő, de kis számú környezetipari vállalkozás jön létre, erősödik meg. A környezeti témákban néhány együttműködés, klaszter kialakul, de a további megerősödő KKV-k többsége révén összességében erősödik az ipari szektor környezeti negatív hatása. Az ipari park fejlesztések során azok kialakítása, működése egyaránt további terhet jelent a környezetre. A tanácsadás, együttműködések erősödése során is 10 % alatt marad a környezetvédelmi, környezeti témájú, és 30 % alatt a pozitív környezeti hatású fejlesztés. Adott OP ideális átalakításával elérhető környezeti helyzet - legjobb szcenárió Az OP ideális megvalósítása esetén, amikor azt teljes egészében, a céljaitól a végrehajtás utolsó szabályozásáig, mélyen integrálva áthatja a környezet-tudatosság, elérhető lenne, hogy valamennyi ezen keretben megvalósuló fejlesztés önmagában és hatásaiban is szolgáljon egy paradigma váltást. A cél az lenne, hogy valamennyi OP által érintett területen elősegítsük a környezeti célokat is szolgáló fejlesztések versenyképességét, megjelenését, piaci erősödését, szektoron belüli kialakulását, valamint minden egyes fejlesztés megvalósításával demonstráljuk, hogy minden fejlesztés során el lehet érni környezeti eredményeket úgy is, hogy az adott cél érdekében a rendelkezésre álló legjobb technológiákat alkalmazzuk, amivel a fejlesztésünk többnyire még olcsóbb, környezetbarátabb működésű is lesz. Minden támogatásban részesülő új és együttműködő KKV teljesít valamilyen környezeti célt - az egyértelmű felhívások hatására a fejlesztések több, mint fele felveszi az eredeti céljai mellé azok környezetorientált kiegészítési lehetőségét, mindegyikük alkalmazza a BAT-okat, mintegy 20-30 %-ban pedig célzottan környezetvédelmi tevékenységek erősödnek meg, ezekkel javítva a fajlagos energia felhasználást és növelve a megújuló energiaforrások felhasználását. Régiós piac szintjén is érzékelhetővé válik a környezetipar jelenléte, abban egyre többen látják meg a fejlesztési lehetőséget. Ez minden megalakuló klaszternél, nem csak a kifejezetten környezetvédelmi célúaknál erősíti a környezeti szempontot, egyúttal a környezetiparban lehetőséget látó vállalkozások révén fenntartható struktúrákat hoz létre. Mindezt a tanácsadói rendszer tudatosan segíti, erősíti felkészült szakértőikkel, versenyképes szolgáltatásaikkal, amire ráerősítenek a környezettudatos megoldásokat is alkalmazó, esetleg kifejezetten öko szemlélettel létesülő, esetleg zöld ipari parkok vagy inkubációs központok.
36
5.2.
„A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése” (1.1. konstrukció), és „A régió innovációs potenciáljának fejlesztése” (1.3. konstrukció) „Kísérleti jellegű fejlesztések”(C komponens) által érintett területekre ható valószínűsíthető környezeti hatások
A várható környezeti hatások szempontjából az 1.1. konstrukció (A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése) és az 1.3. konstrukció (A régió innovációs potenciáljának fejlesztése) C) komponense (Kísérleti jellegű fejlesztések) együtt vizsgálandó, mert céljaikban is hasonlóságot mutatnak: K+F tevékenységekkel és infrastruktúra fejlesztésekkel foglalkoznak. Az 1.1. konstrukció C) komponenséről (Kiemelt projektek) semmilyen információt nem tartalmaz az akcióterv, így környezeti hatásait sem lehetett értékelni. Így ebben a pontban a következő komponensek környezeti hatásaival foglalkozunk: •
1.1. konstrukció A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése
•
1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció elősegítése
•
1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti jellegű fejlesztések
A konstrukció(k) által okozott környezeti hatásokra valószínűleg nagy hatással lesz az, hogy a konstrukció keretében milyen konkrét pályázatokat fognak támogatni. Ezért rendkívüli fontossággal bírnak a pályázatok kiválasztási kritériumai. A konstrukciókban részben kimutatható a környezeti szempontok figyelembevételének pozitív szándéka a potenciális pályázatok kiválasztása során: •
Előnyt élvez és az értékelés során pluszpontot kap a környezetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázat.
•
Inkubáció elősegítése (1.1. konstrukció B) komponens) esetén: Előnyt élvez és az értékelés során pluszpontot kap a barnamezős beruházást megvalósító pályázat.
•
Kísérleti jellegű fejlesztések (1.3. konstrukció C) komponens) esetén: Előnyt élvez és az értékelés során plusz pontot kap az a pályázat, amely a következő területeken tevékenykednek: 1. Innováció-vezérelt technológiák: bio-, gén- és nano-, agrár, környezettechnológiai, farmainnovációs és információ-kommunikációs technológia 2. Logisztikai potenciál 3. Korszerű feldolgozóipar 4. A környezeti és természeti értékek: termálvíz, unikális természeti vonzerők 5. A régió szellemi, tárgyi és kulturális értékei
37
6. Vidéki, jelentős agrárpotenciállal rendelkező területek Ez azt bizonyítja, hogy a pályázatok elbírálása során valamilyen szinten előnyben kívánják részesíteni a környezeti szempontokat is, bár a kiválasztási kritériumok között pontosabban nevesítve is szerepelhetne a fenntarthatóság és környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Elgondolkodtató az is, hogy az 1.1. konstrukció A) komponensénél, „Ipari parkok és iparterületek fejlesztése” nem szerepel a szakmai kritériumok között a barnamezős beruházások előnyben részesítése. Számolni kell azonban azzal a ténnyel is, hogy a régióban a vállalkozások legnagyobb része a nagyobb városok köré szerveződik, a már meglévő ipari parkok is ezeken a területeken vannak, ezért várható, hogy az újabb iparterületi fejlesztések is ezeken a területeken fognak megvalósulni. Ez egyben maga után vonja, hogy a nagyobb városok környezeti állapota várhatóan tovább fog romlani a konstrukció támogatásaitól függetlenül, illetve annak következtében is, míg az elmaradottabb kistérségekben a gazdasági-társadalmi fejlődés nem fog megfelelően beindulni. 5.2.1. A konstrukció-komponensek keretében megvalósuló zöldmezős beruházások várható környezeti hatásai Mivel a vizsgált konstrukció-komponensek közül csak egy komponensnél jelenik meg kifejezetten a kiválasztási szempontok között a barnamezős beruházások támogatásának igénye, ezért elképzelhető, hogy az elkövetkező két évben a fent említett, előnyben részesített szempontokkal ellentétben nemcsak barnamezős beruházások kapnak támogatást az ipari parkok és kísérleti fejlesztések során, hanem részben zöldmezős beruházások is. A zöldmezős beruházások esetében komolyabb környezeti hatásokkal kell számolni, ezért nem hagyható figyelmen kívül ezek vizsgálata sem. Amennyiben az ipari parkok bővítése csak a környező zöldfelületek csökkentésével valósulhat meg, ez a zöldfelületek csökkenése miatt kedvezőtlen hatással lesz a levegőtisztaságra, és közvetve az érintett lakosság életminőségére is. Fokozottan negatív hatással lesz az élővilág és a biodiverzitás változására, rombolni fogja a tájképet, és erősíteni az elválasztó hatásokat az élőhelyek különböző szegmensei között, valamint növeli a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termelésből kivett területek arányát, és közvetetten ugyan, de fokozhatja a talajok állapotának minőségromlását is. Ha egy zöldmezős beruházást úgy valósítanak meg, hogy annak lenne barnamezős beruházási alternatívája is, a zöldmezős beruházásnak egyértelmű negatív anyag-, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási hatásai egyértelműek lesznek a barnamezős beruházással szemben.
38
Amennyiben a zöldmezős beruházás azért valósul meg, mert nincs barnamezős beruházási alternatívája, de a beruházás megvalósítása során nem veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, a környezeti technológiákat megvalósító megoldásokat, úgy a beruházás okozta, fent említett negatív környezeti hatások még erőteljesebben jelentkezhetnek. 5.2.2. A konstrukció-komponensek keretében megvalósuló barnamezős beruházások várható környezeti hatásai A konstrukció-komponensek keretében megvalósuló barnamezős beruházások várható környezeti hatásait első lépésben egy összefoglaló táblázat segítségével határoztuk meg, amely a fejezet végén található. A konstrukció-komponensek ilyen szintű kidolgozottsága mellett a környezeti hatásoknak csak a várható irányát lehetett megbecsülni. Azt, hogy pozitívan, negatívan, erősen, vagy kevésbé erősen fog a támogatások nyomán bekövetkező változások hatni a környezet állapotának kiválasztott elemeire. A legfontosabb iparágakat a 2. fejezetben jellemeztük, itt a konstrukció-komponensek okozta várható környezeti hatások elemzésére kerül sor. Élelmiszeripar Kevés élelmiszeripari vállalkozás települ be ipari parkokba a szigorú szabályozások következtében. A régió legjellemzőbb élelmiszeripari üzemei a feldolgozó- és tartósító üzemek, amelyek külön, önálló gyárakkal rendelkeznek, így ipari parkba településüknek valószínűleg kevés esélyei vannak. A legjellemzőbb ipari parkokba települt élelmiszeripari cégek a pékségek, illetve az internet információi szerint a Polgári Ipari Parkban tervezi a Wolff chipsgyártó cég a megtelepedést 2007ben. Ezen cégek számára létfontosságú a jó közlekedési kapcsolat, közlekedési infrastruktúra, és a magas szállítási igény. Amennyiben az ipari parkok szolgáltatásai fejlődnek, ezzel párhuzamosan fejlődhetnek az ő szolgáltatásaik is, amelyek csak még jobban növelni fogják a szállítási igényeket, és az ezzel járó, közúti közlekedésből származó légszennyező-anyag terhelést és zajkibocsátást, valamint a felhasznált vízmennyiségeket is. Az élelmiszeripari cégek fejlődése azonban pozitív hatással lehet az érintett lakosság életminőségére, egészségi állapotára, javulhatnak a helyi foglalkoztatási és munkakörülmények is. Az ipari parkok gazdaságosabb szennyvízkezelési, hulladékgazdálkodási megoldásainak, szolgáltatásainak fejlesztése révén közvetetten hozzájárulhatnak ezek a cégek a vízminőség és a hulladékgazdálkodás javulásához is.
39
Meg kell állapítanunk azonban, hogy hiába jelentős a régió élelmiszeripari termelése összességében nézve, mivel csekély számú élelmiszeripari cég települt be az ipari parkokba, így a támogatások élelmiszeriparon keresztül kifejtett pozitív, és negatív hatásai valószínűleg elég mérsékeltek lesznek a környezet egészére nézve. A támogatási konstrukció szolgáltatási és K+F fejlesztései valószínűleg élénkítő hatással lesznek az elavult élelmiszeripari technológiák korszerűsítésére is elsősorban a kisvállalkozói szektorban. Elektronikai ipar Az elektronikai iparnak alapvetően nincsenek jelentős környezeti hatásai. Kivételt képeznek ez alól a magas szállítási igény miatt keletkező közlekedési környezeti kibocsátások, valamint az elektronikai berendezésekben használt fémalapú alkatrészek ásványi-anyag szükséglete. Ez utóbbiak fajlagos anyagszükséglete ugyan igen alacsony, viszont az elektronikai készülékek nagy száma és egyre növekvő mennyisége összességében mégis növelni fogja az ásványi anyagok kitermelésének mértékét. Az iparág nagy szállítási igényei a jövőben várhatóan nem fognak csökkenni, illetve ellentétes hatások várhatóak. Ha az iparág vállalkozásai közel települnek egymáshoz, valószínűleg némiképp csökkenni fognak a szállítási igények, és ezen keresztül a közlekedésből származó légszennyező-anyag és zajkibocsátások. A nemzetközi verseny egyre fokozódó erősödésével azonban ezek a szállítási és közlekedési igények növekedni fognak. Így a pozitív és negatív hatások eredője nulla lesz. Az ipari parkok infrastrukturális fejlesztései közvetetten, hosszú távon pozitív hatással lesznek a talajok és a vízkészletek minőségének és mennyiségének állapotára. Ezek a fejlesztések egyre több vállalkozást fognak a parkokba vonzani, ezzel növelve a foglalkoztatottság mértékét, amely pozitív hatással lesz az érintett terület népességének életkörülményeire, a szállítási és közlekedési igények növekedése azonban negatív hatással lesz ugyanerre a szegmensre. A régió népességét érintő környezeti hatások tehát ellentétesek az elektronikai ipar tekintetében. Az elektronikai iparban nincsenek alapvető különbségek a nagyvállalatok és a kis cégek által okozott környezeti hatások irányát illetően. Az ipari parkok infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztései támogatásának köszönhetően az iparág energia, vízkészlet felhasználása és az elektronikai hulladékok kezelésének technológiai megoldásaival kapcsolatos kérdések nagy valószínűséggel kedvezően fognak változni a jövőben.
40
Vegyipar Mivel a vegyipari ágazatban hagyományosan hangsúlyosabban vannak jelen a nagyvállalatok, amelyeknek már megvannak a telephelyeik (és amúgy is élen járnak a környezetvédelmi folyamatok irányításában, a technológiai fejlesztésekben), ezért a konstrukció hatására bekövetkező iparipark-fejlesztések valószínűsíthetően inkább a kisebb vállalatokat érintik majd. Bár a vegyipari kis- és középvállalatoknál kisebb környezeti hatásokkal kell számolnunk, ebben a szektorban elsősorban annak lesz nagyon pozitív környezeti hatása, ha a kkv-k nagyobb hajlandóságot fognak mutatni alacsony színvonalú technológiáik lecserélésére. Elképzelhető, hogy a konstrukció-komponensek kedvezően fognak hatni a kisebb vegyipari vállalatok területi koncentrációjára, amely az anyag-, energiafelhasználás hatékonyságának növekedéséhez vezet. Javulhat az ágazati hulladékgazdálkodás megoldása, a vízminőség védelme (fejlettebb szennyvízkezelési technológiák bevezetésén keresztül), a talaj állapotára gyakorolt hatás, csökkenhet a levegőbe kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége (a gyártási folyamatok kibocsátásainak csökkenésével), és ezeken a tényezőkön keresztül közvetetten kedvező hatást gyakorolhat az élővilág és az érintett lakosság állapotára. Gépipar A régió ipari parkjaiban a legtöbb betelepülő vállalkozás elektronikai vagy gépipari tevékenységet folytat. Már meglévő ipari parkok további területeinek barnamezős infrastruktúra fejlesztése és az új iparterületek infrastruktúra beruházásai (gáz, ivóvíz, közlekedési infrastruktúra, csapadék-, szenny-, tüzivíz, elektromos áram, infokommunikáció) nagy valószínűséggel hasonló környezeti hatásokat fognak eredményezni. A közlekedési és szállítási teljesítmények növekedése miatt a jövőben romló tendenciát mutathat a levegőminőség, a zaj- és rezgésterhelés állapota az ipari parkok közvetlen környékén. A támogatások elvárt hatása, hogy növekedjen a foglalkoztatottság aránya az elmaradott térségekben. Különösen igaz ez a gépipari alkatrész-összeszerelő egységek esetén, ahol a szakképzettség nem előfeltétele a munkának, így kiválóan alkalmas a hátrányos helyzetű kistérségek olcsó munkaerejének felszívására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a konstrukciók támogatásainak hatására a régió életszínvonala is emelkedésnek indulhat. A szolgáltatások fejlesztése megfelelőbb munkahelyi körülményeket teremt, így az érintett népesség ipari parkokban dolgozó lakossága számára egyértelműen pozitív hatással jár. A technológia fejlesztés további hozadéka lehet a foglalkoztatottak számának és képzettségének növelése, a nagyobb jövedelemmel járó, komfortosabb, egészségesebb munkahelyek létrehozása, egyéni életszínvonal emelkedés a
41
lakosság kisebb csoportjánál, valamint a kibocsátások csökkenő tendenciája révén ez a lakosság egészségügyi helyzetére is kedvező hatásokat gyakorolhat. Hosszútávon javulhat a talajok állapota a megvalósuló barnamezős területek kármentesítése, rehabilitációja révén. A beruházások közvetetten hozzájárulhatnak a vízkészletek minőségi mutatóinak javulásához, amennyiben az ipari parkok szennyvízcsatornázásai, és szennyvíztisztítóinak kiépítése során is maximálisan figyelembe veszik a környezeti szempontokat. Barnamezős területek hasznosítása hozzájárulhat a tájképi jellemzők javulásához is. Az ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése révén a kkv-k számára elérhetőbbé válnak a tisztább termelési, és Legjobb Elérhető Technológiák, amely az energia-, és anyagtakarékosságra, a hulladékgazdálkodásra, valamint a vízkészletek mennyiségi és minőségi javulására lesz pozitív hatással. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések biztosításával csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel a helyi természeti és társadalmi adottságoknak, illetve követelményeknek. Fafeldolgozás, papír- és nyomdaipar Faipari tevékenység előfordulása a régió ipari parkjaira nem jellemző. Faiparból, fafeldolgozás területéről érkező pályázatokra inkább az „Inkubáció elősegítése” (1.1. konstrukció B) komponens), és a „ Kísérleti jellegű fejlesztések” (1.3. konstrukció C) komponens) keretében lehet inkább számítani. A faipar legnagyobb környezetkárosító hatásainak a közúti szállításból származó légszennyezés, illetve a vegyi bázisú festékek használata számít. Ezek a környezetkárosító hatások a pályázati konstrukciók technológia fejlesztéseinek köszönhetően valószínűleg kedvezően, pozitív irányba fognak változni: csökkenhet a légszennyező-anyag kibocsátások, és a veszélyes anyagok felhasználása a faiparon belül. Ez pozitív hatással lehet az érintett területek népességének egészségi állapotára, közvetetten az élővilágra, a tájkép alakulására, az energiafelhasználásra, és hulladékgazdálkodásra. Abban az esetben is pozitív hatással lehet a konstrukció az iparágban, ha olyan helyeken létesülnek faipari vállalatokat, vállalkozásokat befogadó ipari parkok, ahol igénybe vehetőek a környezetbarátabb szállítási módok (kötöttpályás, vízi szállítás) is, vagy a fakitermelés helyszíneihez közelebb esnek. Az első megoldás azonban feltételezhetően csak bizonyos területeken alkalmazható, a termékek sérülékenysége miatt. Az ipari park infrastruktúra fejlesztéseinek és szolgáltatásai fejlődése következtében bekövetkező iparági koncentrálódásoknak köszönhetően is elképzelhető, hogy a faipari vállalkozások
42
energiafelhasználási mutatói, különösen az megújuló energiaforrások esetleges felhasználása révén nagymértékben javulni fognak.
Az alábbi táblázatokhoz a „Várható jövőbeli környezeti hatások az intézkedés hatására” oszlopaiban az alábbi jeleket használtuk: ++
erősen pozitív hatást gyakorol
+ 0 --
pozitív hatást gyakorol semleges hatás erősen negatív hatást gyakorol
? E
negatív hatást gyakorol a hatás nem állapítható meg ellentétes hatás
43
A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése” (1.1. konstrukció), és „A régió innovációs potenciáljának fejlesztése” (1.3. konst-
Hulladékgazdálkodás
Energiafelhasználás
0
+
-
0
0
-
0
+
+
E
+
+
+
0
0
E
E
+
+
Vízminőség
Ásványkincsek
Zaj-, rezgésvédelem
Épített kulturális örökség
+
Vízmennyiség
Tájkép
1. Élelmiszeripar - Barnamezős beruházások száma növekszik, egyre nagyobb arányt képvisel a zöldmezős beruházásokkal szemben - A befektetők számára vonzó telephelyek jönnek létre 1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció - Jól felszerelt, tematikus inkubátorházak, innovációs és technológiai központok létrehozása elősegítése - A kkv-k versenyképessége javul 1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti - Jelentős mennyiségű új munkalehetőség teremtődik, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez jellegű fejlesztések - Növekszik a megfelelő infrastruktúrával ellátott és szolgáltatásokkal rendelkező ipari parkok és területek nagysága és kihasználtsága - Leghátrányosabb helyzetű kistérségek is pályáznak
Talaj
tó tevékenységek
Érintett területek népessége (életminőség, egészségi állapot)
Feltételezések (az AT-ban szereplő konstrukciók alapján létrejövő hatások)
Várható jövőbeli környezeti hatások az intézkedés hatására Vízkészletek Természeti erőforrások
Élővilág (flóra, fauna), biodiverzitás
A konstrukcióban szereplő támogatha-
Levegőszennyezés, klímaváltozás
rukció) „Kísérleti jellegű fejlesztések”(C komponens) várható környezeti hatásai kiemelt iparáganként
1.1. konstrukció A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése
2. Elektronikai ipar - Barnamezős beruházások száma növekszik, egyre nagyobb arányt képvisel a zöldmezős beruházásokkal szemben - A befektetők számára vonzó telephelyek jönnek létre - Jól felszerelt, tematikus inkubátorházak, innovációs és technológiai 1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció központok létrehozása - A kkv-k versenyképessége javul elősegítése - Jelentős mennyiségű új munkalehetőség teremtődik, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez 1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti - Növekszik a megfelelő infrastruktúrával ellátott és szolgáltatásokkal rendelkező ipari parkok és területek nagysága és kihasználtsága jellegű fejlesztések - Leghátrányosabb helyzetű kistérségek is pályáznak
-
0
1.1. konstrukció A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése
E
44
+
+
+
++
-
0
0
++
Hulladékgazdálkodás
0
Energiafelhasználás
0
Ásványkincsek
Épített kulturális örökség
Vízmennyiség
Vízminőség
Talaj +
Zaj-, rezgésvédelem
1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti jellegű fejlesztések
3. Vegyipar - Barnamezős beruházások száma növekszik, egyre nagyobb arányt képvisel a zöldmezős beruházásokkal szemben - A befektetők számára vonzó telephelyek jönnek létre - Jól felszerelt, tematikus inkubátorházak, innovációs és technológiai központok létrehozása - A kkv-k versenyképessége javul - Jelentős mennyiségű új munkalehetőség teremtődik, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez - Növekszik a megfelelő infrastruktúrával ellátott és szolgáltatásokkal rendelkező ipari parkok és területek nagysága és kihasználtsága - Leghátrányosabb helyzetű kistérségek is pályáznak
Tájkép
1.1. konstrukció A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése 1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció elősegítése
Érintett területek népessége (életminőség, egészségi állapot)
tó tevékenységek
Élővilág (flóra, fauna), biodiverzitás
Feltételezések (az AT-ban szereplő konstrukciók alapján létrejövő hatások)
Levegőszennyezés, klímaváltozás
A konstrukcióban szereplő támogatha-
Várható jövőbeli környezeti hatások az intézkedés hatására Vízkészletek Természeti erőforrások
++
45
Hulladékgazdálkodás
-
Energiafelhasználás
+
Ásványkincsek
Zaj-, rezgésvédelem
Épített kulturális örökség
Vízmennyiség
Vízminőség
Talaj
Tájkép
4. Gépipar - Barnamezős beruházások száma növekszik, egyre nagyobb arányt képvisel a zöldmezős beruházásokkal szemben - A befektetők számára vonzó telephelyek jönnek létre - Jól felszerelt, tematikus inkubátorházak, innovációs és technológiai 1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció központok létrehozása - A kkv-k versenyképessége javul elősegítése - Jelentős mennyiségű új munkalehetőség teremtődik, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez 1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti - Növekszik a megfelelő infrastruktúrával ellátott és szolgáltatásokkal rendelkező ipari parkok és területek nagysága és kihasználtsága jellegű fejlesztések - Leghátrányosabb helyzetű kistérségek is pályáznak
Érintett területek népessége (életminőség, egészségi állapot)
tó tevékenységek
Élővilág (flóra, fauna), biodiverzitás
Feltételezések (az AT-ban szereplő konstrukciók alapján létrejövő hatások)
Levegőszennyezés, klímaváltozás
A konstrukcióban szereplő támogatha-
Várható jövőbeli környezeti hatások az intézkedés hatására Vízkészletek Természeti erőforrások
1.1. konstrukció A) komponens: Ipari parkok és ipari területek fejlesztése
-
0
++
+
+
+
0
0
++
++
46
+
+
0
0
0
0
++
Hulladékgazdálkodás
0
Energiafelhasználás
+
Ásványkincsek
Épített kulturális örökség
Vízmennyiség
Vízminőség
Talaj 0
Zaj-, rezgésvédelem
+
Tájkép
5. Fafeldolgozás, papír- és nyomdaipar - Barnamezős beruházások száma növekszik, egyre nagyobb 1.1. konstrukció A) komponens: Ipari arányt képvisel a zöldmezős beruházásokkal szemben parkok és ipari területek fejlesztése 1.1. konstrukció B) komponens: Inkubáció - A befektetők számára vonzó telephelyek jönnek létre - Jól felszerelt, tematikus inkubátorházak, innovációs és technológiai elősegítése 1.3. konstrukció C) komponens: Kísérleti központok létrehozása - A kkv-k versenyképessége javul jellegű fejlesztések - Jelentős mennyiségű új munkalehetőség teremtődik, amely hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez - Növekszik a megfelelő infrastruktúrával ellátott és szolgáltatásokkal rendelkező ipari parkok és területek nagysága és kihasználtsága - Leghátrányosabb helyzetű kistérségek is pályáznak
Érintett területek népessége (életminőség, egészségi állapot)
tó tevékenységek
Élővilág (flóra, fauna), biodiverzitás
Feltételezések (az AT-ban szereplő konstrukciók alapján létrejövő hatások)
Levegőszennyezés, klímaváltozás
A konstrukcióban szereplő támogatha-
Várható jövőbeli környezeti hatások az intézkedés hatására Vízkészletek Természeti erőforrások
++
47
5.2.3.
„A régió innovációs potenciáljának fejlesztése” (1.3. konstrukció A), B), D) komponens) által érintett területekre ható valószínűsíthető környezeti hatások
A konstrukciók célja a régió innovációját elősegítő intézményekben bővíteni az innovációs szolgáltatások körét, hozzájárulni az elvégzett kutatások eredményeinek terjesztéséhez és hasznosításához a gazdasági életben, valamint a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása, hogy ez által javuljon az innovációs kooperációk hatékonysága, valamint az innovációs tanácsadás keresleti és kínálati oldalának összeillesztése. A következő három komponens környezeti hatásai hasonlóan alakulnak:
A) komponens: Innovációs tudatformálás
B) komponens: Nem pólus programokhoz kapcsolódó innovációs szolgáltató központok és hídképző intézmények
D) komponens: Üzleti tanácsadás
A különböző tanácsadási, képzési, marketing tevékenységeknek, projektmenedzsmentnek nincsenek közvetlenül, vagy iparáganként megjelenő környezeti hatásaik. Ha azonban ezen tevékenységek során fokozottabban figyelembe veszik a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat, akkor lehetnek pozitív hatásaik az innovációs tudatformálás és a környezettudatosság minél szélesebb körű elterjesztésén keresztül a kkv-k körében.
48
6. Javaslatok a pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására
6.1.
Az akcióterv egészére vonatkozó javaslatok
Általános javaslatok, értékelés A pozitív környezeti hatások erősítése és a negatív hatások mérséklése érdekében a konstrukciókban szereplő pályázati feltételeket oly módon kell kidolgozni, hogy a támogatott projektek működésében a fenntarthatósági elvek minél nagyobb mértékben érvényesüljenek. A ROP SKV-jában meghatározásra kerültek a fenntarthatóság minimumkritériumai, és a fenntarthatósági útmutatóban pedig – később majd a pályázati útmutatóban is - részletesen kidolgozásra kerültek az előnyben részesítendő feltételekkel pályázók. A fenntarthatósági útmutatók alkalmazását ezért kiemelten javasoljuk. A fenntarthatósági célok közül törekedni kell elsősorban a támogatott tevékenységek révén jobb – anyag- és energiatakarékosabb, kisebb szállítási igényű, kis környezeti kibocsátásokkal, barnamezős területek igénybevételével járó – pályázatok támogatására. A globalizáció helyenként igen kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozására a régión belül is támogatni kell a lokalizációt, melynek során helyi erőforrásokat többnyire helyi vállalkozások dolgoznak fel, s a helyi szükségleteket nagyrészt helyi termelés elégíti ki, ily módon a környezet terhelése alacsonyabb szinten tartható. Az akcióterv vizsgált konstrukciói keretében támogatandó projektek (ipari parkok, ipari területek fejlesztése, rehabilitációja, az inkubátorházak innovációs támogatása, széleskörű tanácsadási tevékenység) elősegíthetik ezeket. A környezeti tevékenységeknek az ipari parkok stratégiájába történő integrálása a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése által a tudatosság fejlesztését és fenntartását is szolgálja. A környezetirányítási rendszerek bevezetésének és a környezetvédelmi jelentések elkészítésének támogatható tevékenységként való figyelembe vételét szorgalmazzuk, és megfontolandónak tartjuk ennek kiterjesztését lehetővé tenni az ipari parkokba már betelepült vállalkozások számára is. A fejlesztések során a környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesítésére a legjobb elérhető technológiákat (BAT) célszerű alkalmazni azoknál a támogatható tevékenységeknél, amelyeknél ez értelmezhető.
49
A
fenti
általános
szempontokon
túlmenően
az
alábbiakban
bemutatjuk
azokat
az
ágazatspecifikus szempontokat, melyeket legalább közvetetten, általánosítva megfontolandónak tartunk a pályáztatás során. Élelmiszeripar Környezetvédelmi szempontból kiemelt területek a vízfelhasználás-vízminőség és a hulladékkeletkezés. Javasoljuk ezért a víztakarékos megoldások (zártkörű víz-visszaforgatás, CIP folyamat bevezetése, mosóvíz újrafelhasználás) ösztönzését, valamint a szennyvíz szennyező komponensei közül elsősorban az oldott szerves anyagok, a lebegő anyagok és a zsír-olaj mennyiségének a csökkentését vállaló pályázatok előnyben részesítését. Szintén célszerű a hulladékok mennyiségét csökkentő hasznosítási eljárások, megoldások támogatása. Elektronika Az elektronikai ipar nem tartozik a kiemelkedő környezeti terhelést okozó iparágak közé. Azonban a hulladékgazdálkodás területén a környezet terhelésének csökkentésére még vannak lehetőségek. Az iparágban alkalmazott fémek egy része veszélyes hulladékként kerül elszállításra és lerakásra. Az alkalmazott technológiák fejlesztésével azonban a gyártási folyamatban a hulladékok olyan formában keletkeznek, melyek más iparágakban rendszerint gazdaságosan hasznosíthatók. Másrészt az iparág magas ásványanyag szükséglete jelent komolyabb környezeti kockázatot. Javasoljuk ezért az ilyen jellegű fejlesztéseket is tartalmazó pályázatok támogatását. Vegyipar A vegyipar környezetterhelésének mérséklése során a legfontosabb feladat az alkalmazott technológiák fajlagos anyag- és energiafelhasználásainak, valamint a képződő hulladékok mennyiségének a csökkentése. A felhasznált anyagok mennyiségének csökkentésén belül fontos szempont:
a mérgező,
a környezetre ártalmas,
a nem megújuló,
a vegyi balesetek valószínűségét potenciálisan növelő
50
alapanyagok volumenének a csökkentése. A vegyiparban különösen lényeges az anyagfelhasználás csökkentésének támogatása a teljes életciklus alatt. Különös gondot kell fordítani arra, hogy olyan technológiákat alkalmazó pályázatokat célszerű támogatni, amelyek a szintézisek tervezésénél vállalják: a fent említett alapanyagok mennyiségének minimalizálását illetőleg kedvezőbb ha-
tású (kevésbé mérgező, kevésbé ártalmas, megújuló) anyagokkal történő helyettesítését,
a segédanyagok használatának minimalizálását,
reagensek helyett szelektív katalizátorok alkalmazását,
minél kevésbé mérgező és környezetre ártalmas hatású termékekkel járó technológiák bevezetését.
A vegyipari folyamatok ellenőrzésére javasoljuk új és érzékeny analitikai módszerek bevezetésének támogatását a veszélyes anyagok keletkezésének idejében történő észlelése érdekében. Gépipar A gépipar környezeti problémái közül elsősorban az energiahatékonyság javításának és az anyagfelhasználás-, elsősorban a fémfelhasználás csökkentésének támogatását javasoljuk. A keletkező veszélyes hulladékok csökkentése érdekében javasoljuk az olajos fémhulladékok, illetve az olajjal szennyezett vizek hasznosítását megoldó pályázatok támogatását. Ez a cél a gazdasági érdekek miatt kifejezetten innovációt serkentő hatású. Fafeldolgozás A faalapanyag előállítása során elsősorban a fenntartható erdőgazdálkodásból származó faalapanyagok támogatása javasolható. A fenntarthatóság és a legális eredet biztosítására elsősorban azon vállalatokat célszerű előnyben részesíteni, melyek vállalják, hogy kizárólagosan az Erdészeti Tanács (Forest Stewardship Council) által tanúsított erdőkből szerzik be a faalapanyagot. A forrásoldali csökkentések (nyersanyagok használatának csökkentésével, folyamatoptimalizálással stb.) valamint az újrahasznosítási kezdeményezések (beleértve az anyagok helyszínen történő visszanyerését) ezen iparág esetében is támogatandók.
51
A környezetre, egészségre ártalmas anyagokat alkalmazó pályázók támogatását ezért nem javasoljuk, viszont a helyettesítő anyagok bevezetését vállaló pályázatok előnyben részesítése megfontolandó.
6.2.
A konstrukciókra vonatkozó javaslatok
A javaslataink kidolgozásakor az 1.1. és 1.3. konstrukció esetében meghatározandó azon tényezőket vizsgáltuk, amelyek a környezeti és egészségügyi hatások mértékét, irányát, térben és időben való kiterjedtségét lényegesen befolyásolják. Az egyes javaslatok megfogalmazásának célja, hogy a pozitív hatásokat erősítsék, a negatív hatásokat kiküszöböljék, semlegesítsék vagy tompítsák. 6.2.1. A konstrukciók céljával kapcsolatos javaslatok A konstrukció célja összhangban van az operatív program regionális gazdaságfejlesztési céljával, támogatja azt. Azonban környezeti szempontból már közel sem mindegy, hogy az infrastrukturális fejlesztések milyen területen (barnamező) valósulnak meg, esetleg milyen mértékű környezeti terhelés csökkentést (megújuló energia) eredményező szolgáltatásokat valósítanak meg. Erre vonatkozó utalás a cél megfogalmazásában is üdvözlendő lenne. A ROP a horizontális célok (kohézió, fenntarthatóság) érvényesülésének dimenzióit egyrészt az érvényesítők személyében (kedvezményezettek, intézményrendszer), másrészt az érvényesítés helye tekintetében a projektek tervezése, előkészítése, megvalósítása szintjén azonosítja. Maga az érvényesítés az érvényesítőkre, illetve az érvényesítés helyére vonatkozó körülmények, feltételek meghatározásával biztosítható, tehát a konstrukciók és az azok megvalósítását jelentő eljárások (pályázatok) kereteit kell oly módon meghatározni, hogy a horizontális célok ne szoruljanak háttérbe az egyéb célokkal szemben. 6.2.2. A konstrukciók keretében támogatható tevékenységekkel kapcsolatos javaslatok A pozitív hatások erősítése érdekében a ROP SKV alapján javasoljuk, hogy olyan fejlesztési irányoknak biztosítsunk elsőbbséget, amelyek a fenntarthatósági szempontoknak megfelelnek, mint például az anyag és energiatakarékos, hulladékszegény és környezetbarát megoldások, és nem veszélyeztetik a biodiverzitást, ennek megfelelően például a biotechnológián belül nem kerül a támogatandók közé a géntechnológia. (Jelenleg az 1.3. konstrukció C) komponense keretében a támogatható tevékenységek között szerepel a géntechnológia.)
52
A konstrukciókban néhány helyen található csak utalás a környezeti szempontok figyelembevételére, de a módszertan nem ismert. Feltétlenül javasoljuk ezért a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz készített Fenntarthatósági Útmutató használatát a pályázatok elbírálása során. Megfontolandó a teljes környezetvédelmi szolgáltatás támogatásának vizsgálata. A szolgáltatás előnye mindkét fél számára egyértelmű: a betelepülő cégeknek a környezetvédelmi tevékenységet outsourcing-ban az ipari parkkal végezteti, az ipari park pedig a kedvezőbb volumen, a kisebb gyűjtési távolságok miatt kedvezőbb árat kínál és kedvezőbb nyereségességgel dolgozik. Ezen tevékenységet csak újonnan létesülő ipari parkoknál javasoljuk támogatásra, ahol a méretből adódó gazdaságosság feltételei még nem adottak. Javasoljuk, hogy a negatív környezeti hatások csökkentésére a barnamezős területek szakszerű rekultivációja mellett a megújuló energiaforrásra alapozott energiaellátás biztosítása is jelenjen meg támogatható tevékenységként. Ez közvetetten – keresletgenerálás révén - a környezeti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat is támogatná. 6.2.3. Kiválasztási kritériumok A fenntarthatóság érvényesülését leginkább a projekt kiválasztási szempontokon keresztül lehet elérni. Az NFÜ ezt felismerve útmutatót készíttetett a fenntarthatóság szempontjainak a pályázatok tervezése, értékelése és megvalósítása (működtetése) során való alkalmazására. Javasoljuk ezért az útmutató alkalmazását a pályázatok értékelésénél. Ezen szempontok érvényesítése azért is fontos, mert:
a pályázatokban a regionális illetve helyi jelentőségű ipari parkok vehetnek részt, amelyek hatása nemcsak a park kerítésén belül, hanem azon túl is érvényesül;
a környezeti hatások egy-egy ipari park közelében a koncentrált gazdasági aktivitás miatt különösen jelentősek lehetnek;
az ipari parkok a bennük letelepült vállalkozások körében hozzájárulhatnak a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek megismertetéséhez
A negatív hatások csökkentése érdekében javasoljuk, hogy az 1.3. konstrukció esetén a fenntarthatósági célok jelenjenek meg a pályázatok kiválasztási szempontjai között, úgymint:
Előnyt
élvezzenek
a
környezetvédelmi
és
egészségügyi
témájú,
vagy
környezetbarátabb technológiákat fejlesztő projektek.
A Legjobb Elérhető Technológia beszerzését tervező pályázatok előnyt élveznek.
53
Előnyt élvezzenek a környezeti tudatformálást elősegítő projektek, képzések, tevékenységek.
Amellett, hogy a fenntarthatóság szempontjából pozitív pályázó/pályázat előnyt élvez a bírálat során, javasoljuk annak megerősítését, hogy a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat be nem tartó – jogerősen elmarasztalt - pályázók nem kaphatnak támogatást a pályázatból. Pl. nem kaphat támogatást az a pályázó, aki ellen a pályázati felhívás megjelenését megelőző 3 évben környezetvédelmi és/vagy esélyegyenlőségi jogsértésben jogerős elmarasztaló határozatot hoztak. Ez a pályázó nyilatkozatával, illetve annak az illetékes hatóságoknál történő ellenőrzésével volna igazolható. Az 1.1. konstrukció esetén javasoljuk a következő környezeti szempontú kiválasztási kritériumok beillesztését az akciótervbe: •
Az új ipari parkok és iparterületek helyét a természet- és tájvédelem figyelembevételével tervezik, különösen a NATURA 2000 területek védelmét kell biztosítani.
•
Barnamezős beruházások előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben
•
Növekszik a környezetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázatok ökoinnovatív, alacsony hulladék-kibocsátású, a hulladékok szelektív kezelését és újrahasznosítási arányát növelő, energiatakarékos és megújuló energiaforrásokra alapozott megoldásokat, Legjobb Elérhető Technológiákat alkalmazó pályázatok, beruházások száma
•
Betelepülő vállalkozások várható környezeti terhelése, kibocsátási mutatói javulnak, csökkennek
6.2.4. Támogatás mértéke A támogatás mértékét – figyelembe véve a támogatásokra vonatkozó jogszabályok által előírt korlátokat - a nagyprojekteknél kötelezően alkalmazandó finanszírozási hiány számítás alapján kellene megállapítani. Ezzel elkerülhető volna, hogy csak azért és csak olyan fejlesztést hajtsanak végre, amire éppen támogatást lehet kapni. 6.2.5. Elszámolható és nem elszámolható költségek A fenntarthatóság szellemében javasoljuk a megújuló energiaforrások felhasználását, egy-egy betelepült vállalkozásnál keletkező, pl. hőenergia más vállalkozás által való felhasználásához szükséges infrastruktúrafejlesztés megjelenítését az elszámolható költségek között.
54
A szolgáltatások bővítéséhez szükséges építési beruházásoknál is javasoljuk kiegészíteni a felsorolást az energiatakarékossági korszerűsítéssel. Összhangban a támogatható tevékenységekkel, javasoljuk az elszámolható tevékenységek körét bővíteni a barnamezős területek rekultivációja során keletkező hulladékok ártalmatlanításának költségével (1.1. konstrukció), az eszközcserét nem vagy csak részlegesen tartalmazó technológia-korszerűsítéshez kapcsolódó szolgáltatások díjával, a hulladékká váló régi eszközök ártalmatlanításának költségével (1.3. konstrukció). Amennyiben azonban mindenképpen szükséges az eszközcsere, akkor annak elkerülése érdekében, hogy az elavultabb technológia továbbra is a termelésben maradjon, javasoljuk a lecserélt eszközök hulladékként való ártalmatlanítását elszámolható költséggé tenni. Az esélyegyenlőséget támogatná, ha elszámolható költségként jelenne meg a korszerűsítés során elvégzett akadálymentesítés olyan építményekben, ahol megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása és/vagy látogatók fogadása lehetséges. 6.2.6. A konstrukciók eredményei és hatásai 1.1. konstrukció: Ha a konstrukció célja azáltal valósul meg, hogy a támogatott ipari parkok korszerűbb körülmények (kevésbé negatív környezeti hatások) között, de feltehetőleg az ipari parkokban megtermelt áruknak nemcsak minőségi fejlesztésével, de a termelési volumen növekedésével tudnak eleget tenni, akkor a környezeti hatások tekintetében úgy érhető el pozitív változás, ha a termelésnövekedésből eredő negatív hatások kisebbek, mint amit a korszerűsítés, az emelt szintű szolgáltatások bevezetése révén elértek. Ha az ipari parkok fejlesztése további területek bevonásával, parkon belüli zöldfelületek beépítésével valósul meg, az negatív hatással jár az élővilágra, az ott dolgozók munkakörülményeire. Ha azonban a fejlesztések körében az ipari ökológia szempontjait veszik figyelembe (egymásra épülő iparágak betelepülésének elősegítésével, a hulladékok, pl. hulladékhő hasznosítása feltételeinek megteremtésével), az emelt szintű szolgáltatások révén előtérbe kerülnek az innovatív vállalkozások, akkor arra lehet számítani, hogy a konstrukció megvalósítása pozitív környezeti és társadalmi hatásokkal járhat. Az ipari parkok fejlesztésével egyértelműen fokozódik az a hatás, amely a kis- és középvállalkozások (és általában a vállalkozások) együttműködését, hálózatosodását segíti elő. Ugyanakkor amennyiben az innováció és a szolgáltatások fejlesztése az elérhető legjobb technológiák figyelembevételével, az ipari ökológia, a tisztább termelés szempontjai szerint történik, akkor az ipari parkok fejlődése fenntartható marad.
55
1.3. konstrukció: A versenyképesség elérésének egyik eszköze az innováció, ami ugyan rövidés középtávon járhat versenyképességet rontó többletköltséggel, de az innováció az inputokkal való takarékosságra ösztönöz, ezért közép- és hosszútávon a vállalatok számára versenyelőnyt teremt. A technológiai-technikai haladás adta lehetőségek kihasználása tehát a fenntarthatóság irányába mutathat, kivéve, ha ezzel újabb fogyasztást/termelést generálunk. A kutatás-fejlesztés megítélése a fenntarthatóság szempontjából nagyban függ a fejlesztés irányától, ezért fontos, hogy a támogatások odaítélésénél vegyék figyelembe a társadalmi hasznokat és az ökológiai kockázatokat, és ne támogassanak ezzel ellentétes kutatásokat. 6.2.7. Monitoring mutatók A konstrukciók monitoring mutatói kellő részletezettséggel kidolgozottak. A fenntarthatósági szempontok érvényesülését megfelelően megválasztott, további monitoring mutatókkal lehetne figyelemmel kísérni. Megfontolásra érdemesnek tartjuk a következő környezeti szempontú mutatók beépítését az 1.1. konstrukció monitoring mutatói közé: •
Gazdasági célra rehabilitált barnamezős terület nagysága”
•
A barnamezős beruházások zöldmezős beruházásokhoz viszonyított arányának bemutatása
•
Támogatott ipari parkokban a fejlesztések eredményeképpen elért energiafelhasználáscsökkenés illetve a felhasznált megújuló energia mennyiségének növekedése (kW/év)
•
Megvalósult technológiai és inkubátorházak, hídképző intézmények szolgáltatásait igénybe vevő/betelepülő hazai környezetipari kkv-k.
•
Klaszterek környezetterhelést is csökkentő high-tech eszközbeszerzéseinek támogatási aránya.
Az 1.3. konstrukció fenntarthatósági mutatói közé a következő monitoring mutatók beépítését javasoljuk: •
Kimutathatóan anyag- vagy energiahatékonyságot célzó K+F támogatására fordított források aránya.
•
Káros anyag kibocsátás csökkenését célzó K+F támogatására fordított források aránya.
•
Megvalósult innovációs szolgáltató központok és hídképző intézmények szolgáltatásait igénybe vevő/betelepülő hazai környezetipari kkv-k.
56
6.2.8. Közösségi politikák A közösségi politikákra vonatkozó aktuális szöveg felülvizsgálatát javasoljuk az alábbi szempontok figyelembe vételével: Kohézió
A fejlesztések tervezése során a szükséges hatósági és társadalmi egyeztetéseket meg kell tartani.
A korszerűsített üzemek működésének nyilvánosságát megfelelő és helyben egyezetett módon biztosítani kell.
Helyi, valamint a hátrányos helyzetű munkaerő alkalmazásának támogatása a fejlesztés során, különösen, amennyiben ez az esélyegyenlőségi célcsoporttal előre egyeztetett módon, és/vagy közhasznú foglalkoztatáson, más hasonló alternatív munkaerőpiaci programon alapul. Esélyegyenlőségi terv létrehozása azoknál a kedvezményezetteknél is javasolt, akik számára ez nem lenne kötelező.
A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása a kutató-fejlesztői és egyéb magas képzettséget igénylő munkahelyek megteremtése révén hogyan valósul meg.
A korszerűsítés eredményezte építmények és a munkahelyek (a munkakörnek megfelelően) akadálymentesek legyenek.
Fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődést a konstrukciók közvetlenül a termelés környezetterhelésének csökkentésén, a környezeti kockázat csökkentésén és az erőforrás használat hatékonyságának növelésén, közvetetten a környezettudatosság növelésén keresztül segíthetik.
A projektek tervezése során a műszaki változatok kidolgozása és értékelése során a külső környezeti hatásokat számszerűen is figyelembe kell venni.
A
beruházáshoz
vállalt
zöld
beszerzési
célokat,
BAT
alkalmazását,
az
ökohatékonyság mértékét szakmailag értékelni kell.
A helyi közösségek számára a fenntartható termelésfejlesztés kedvező, mert pozitív hatással bír a foglalkoztatási potenciáljukra és a környezeti kultúra terjedésére
Értékelési szempont a helyi munkaerő alkalmazása is.
57
A projektjavaslatoknak meg kell felelniük a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A projektek nem eredményezhetik a zöldfelület csökkenését.
58
7. A „szennyező fizet” elv alkalmazásának lehetősége az esetleges negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére Az ipari park és telephelyfejlesztés során – az értékelési szempontok alapján – kiemelten kezelendők azok a beruházások, amelyek barnamezős területek rekultivációjával valósulnak meg. Ezen területek kármentesítése/fejlesztése során olyan mennyiségű hulladék (akár veszélyes is) keletkezhet, amelynek megfelelő ártalmatlanítása környezeti hatással jár. A „szennyező fizet elv” oly módon érvényesül, hogy a szennyezett területet a szennyezéssel együtt – ebből következően feltehetőleg a kármentesítési kötelezettség költségeivel csökkentett áron – megvásárló, illetve most fejlesztő tulajdonos viseli a megfelelő és szabályos hulladékkezelés költségeit. Feltételezzük, hogy az építés, közműfejlesztés során keletkező hulladékok kezelése is szabályszerűen fog megtörténni. Az adott konstrukciónál, az AT-ben szerepeltetni kellene a fenti elvből származtatható kötelezettségeket is. Ezeket jelenleg nem tartalmazza az anyag.
59
8. A tervre vonatkozó alternatívák Alternatívák kidolgozásának lehetősége az akciótervek szintjén meglehetősen korlátozott. A prioritási tengelyek a DDOP keretében meghatározásra kerültek és mivel ennek SKV-ja már elkészült, a prioritási tengelyek az akcióterv SKV-jának elvégzése során adottságként jelentek meg, a prioritási tengelyekre vonatkozóan nem kerültek alternatívák kidolgozásra. Az akcióterv kidolgozásának ütemezése sem teszi lehetővé az akciótervben szereplő konstrukcióktól gazdasági és környezeti hatásaiban gyökeresen eltérő konstrukciók megvalósítását. Azonban az OP SKV értékelése felvázolta azokat a szcenáriókat, (lásd 5.1 pont), melyek megállapításai a vizsgált konstrukcióra vonatkozóan is érvényesnek tekinthetők. A vizsgálat alá vont konstrukciónak a környezeti hatások mérséklése vagy megelőzése érdekében történő módosítására a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. fejezetben tettünk javaslatot.
60
9. Követő tevékenységek Az akciótervek végrehajtása során a követő intézkedések rendszere alapvetően két tárgyra vonatkozik:
Programvégrehajtás követő intézkedései, illetve
A támogatott tevékenységek követő intézkedései
A fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás figyelemmel kísérése érdekében szükséges a programok olyan nyomon követése, amely külön tekintettel van a fenntartható fejlődés alapvető szempontjaira. Ennek lehetséges formája az OP SKV által javasolt fenntarthatósági menedzser kinevezése. Másik lehetséges megoldás, amikor formailag a monitoring bizottsági ülés napirendjére kell tűzni külön a fenntarthatósággal kapcsolatos indikátorok szerint a program előrehaladását. Ennek érdekében az akciótervnek olyan indikátorokat kell azonosítania, amelyek a fenntarthatóság tekintetében jól mérik a program végrehajtásának környezeti hatásait. A programvégrehajtás tekintetében: A programvégrehajtás során a fenntarthatósági szempontok megvalósulásának figyelemmel kísérése részben az akciótervekben rögzített ilyen típusú indikátorok alakulásának nyomon követésével, részben a projekt kiválasztási folyamat eredményeinek fenntarthatósági szempontú elemzésével lehetséges. A projekt kiválasztási folyamat fenntarthatósági szempontú ellenőrizhetősége érdekében a monitoring rendszer keretében javasoljuk rendszeresen megvizsgálni, hogy a kiválasztás során mennyiben jutnak érvényre a fenntarthatóság tekintetében kiemelten kezelendő szempontok. Így a kötelezettségvállalások, illetve a pályázati dokumentációk értékelésével javasoljuk megvizsgálni a támogatások megítélése után kialakuló helyzetet a következő területek figyelembevételével: Hogyan járulnak hozzá a támogatások a regionális különbségek enyhítéséhez? Milyen arányban jutnak a források a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségekben megvalósuló fejlesztésekhez? Mennyiben jutnak érvényre a szakmai kritériumok között meghatározott horizontális szempontok?
61
Milyen arányban érintenek a tervezett fejlesztések barnamezős, illetve zöldmezős területeket? Milyen arányban kapnak támogatást a környezetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázatok? Milyen arányban kapnak támogatást az esélyegyenlőségi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázatok? Az elemzéshez szükséges adatigények beépíthetők a pályázati űrlapokba, illetve a támogatási szerződésekbe, így a vizsgálatok az EMIR rendszer segítségével is elvégezhetőek. Javasoljuk, hogy a fenti szempontok figyelembevételével a Monitoring Bizottság, illetve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület rendszeresen értékelje a támogatási döntések lehetséges környezeti hatásait, és szükség esetén tegyen lépéseket a fenntarthatósági szempontból rossz irányba mutató folyamatok megfordítása érdekében. A támogatott tevékenységek tekintetében: Az Akcióterv szintjén olyan indikátorokat kell felhasználni a programozás során, amelyek jelzik a program végrehajtásának a fenntartható fejlődésre vonatkozó hatását. Ilyenek lehetnek az alábbi területekre gyakorolt hatásokat figyelő mutatók: Területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségekben megvalósuló fejlesztések aránya. Az itt létrejövő kapacitások kihasználtsága. A szolgáltatásokat (ipari park, illetve inkubátorház) igénybevevő vállalkozások közül környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozások aránya. A támogatások felhasználásával megvalósuló barnamezős rehabilitációk száma. A fejlesztések által érintett zöldmezős területek nagysága. A támogatott szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozásoknál jelentkező fajlagos anyag és energia megtakarítás, illetve kibocsátás csökkenés. A fentiek figyelemmel kísérése részben rendelkezésre álló, részben gyűjtött információkra alapozva lehetséges. Az adatgyűjtésnél szem előtt kell tartani, hogy az ne jelentsen aránytalan adminisztrációs terhet a támogatott szervezetek számára. Javasoljuk, hogy a fenti szempontok alapján készült összefoglalók legyenek részei a Monitoring Bizottság, illetve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület részére eljuttatandó, a programok előrehaladásáról szóló információknak, és hogy a végrehajtást felügyelő szervek rendszeresen értékeljék a lehetséges fenntarthatósági hatásokat is.
62
10. Közérthető összefoglaló A stratégiai dokumentumok minősége, környezeti hatékonysága és környezeti szempontú konzisztenciája, valamint negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében végeztük el a környezeti szempontú értékelést. Ennek során elsődleges célunk volt, hogy a források felhasználási folyamatában segítsük a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépülését az előkészítés és tervezés folyamatába is. A stratégiai környezeti vizsgálat elvégzésére rendkívül rövid idő állt rendelkezésre. Erre való tekintettel a stratégiai környezeti vizsgálatot a Megrendelő által átadott dokumentumok, valamint az elérhető szakirodalom elemzésével végeztük el. A stratégiai környezeti vizsgálat a Megrendelő által megadott tematika szerinti szerkezetben készült el, azaz az akcióterv bemutatása után ismerteti az érintett területek állapotát, bemutatja az ezzel kapcsolatban fennálló környezeti problémákat, a vizsgálat folyamán figyelembe vett nemzetközi, közösségi és nemzeti természetvédelmi normákat és szabályokat, majd bemutatjuk a valószínűsíthető hatásokat és összefüggéseiket. Ezután fogalmazzuk meg javaslatainkat a pozitív hatások erősítésére, az esetlegesen előforduló negatív hatások kiküszöbölésére vagy csökkentésére, majd összefoglaljuk javaslatainkat a monitoring rendszerrel kapcsolatosan. A stratégiai környezeti vizsgálat kiemelt megállapításai: Az AT részletes vizsgálata során megállapítottuk, hogy két konstrukció és az azokhoz kapcsolódó releváns komponensek esetében kell az SKV-t elvégezni a megbízásban megadott szempontrendszer alapján. Az akcióterv bár stratégiai céljainak tekintetében csak indirekt módon kapcsolódik a fenntarthatósági elvekhez, az értékelési szempontok között megjeleníti esélyegyenlőségi és fenntarthatósági céloknak való megfelelést. A meghatározott szakmai kritériumok konkretizálásával, következetes betartásával, és a végrehajtás nyomon követésével fejlesztések hatása kedvező lehet. Mivel az akcióterv beavatkozásai által a jövőben esetlegesen kiváltott hatások áttételesen egy – egy termelő ágazat szereplőinek tevékenységéből adódóan jöhetnek létre elsősorban a releváns környezeti problémák beazonosításához meghatároztuk azokat a tevékenységi területeket (iparágakat), amelyek a létrejövő támogatott szolgáltatások érintettjei lehetnek. Ehhez felhasználtuk a korábbi hasonló programok tapasztalatait, illetve az Operatív Program helyzetelemző fejezetét. Az információk alapján öt kiemelt ágazatcsoportot határoztunk meg, amelyek nagy valószí-
63
nűséggel, a tervezett beavatkozások legfontosabb közvetlen, vagy közvetett érintettjei lesznek,.ezek: élelmiszeripari termékek gyártása, elektronikai; villamos és műszergyártás; vegyipari termékek gyártása (beleértve a műanyag-, gumi- és gyógyszeripari termékeket); gépipar; fafeldolgozás; papír és nyomdaipar
A „Regionális gazdaságfejlesztés” című prioritás esetében az azonosítható környezeti problémák többségében áttételesen jelentkezhetnek. A jelentésben összefoglaljuk azokat a környezettel kapcsolatosan feltárt gondokat, nehézségeket, amelyek kapcsolatba hozhatóak közvetetten vagy közvetlenül az AT-ben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása esetén létrehozott outputokkal, eredményekkel, illetve hatásokkal. A jelentés 6. fejezetében részletesen kifejtjük (és jelen összefoglalóban terjedelmi okokból nem ismételjük meg) mindazokat a javaslatokat, amelyeket az akcióterv vizsgálat alá vont konstrukciói kapcsán a fenntarthatóság érvényesítésére, az esetlegesen fellépő negatív hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére vagy csökkentésére tettünk. Megítélésünk szerint javaslataink figyelembe vétele a pályázati felhívások megfogalmazása során csökkenti a környezeti kockázatokat, míg azok figyelmen kívül hagyása negatív környezeti hatások generálásával járhat. Konkrét projektek, valamint a megvalósítási helyszínek ismerete nélkül nem állt módunkban vizsgálni a határokon átnyúló, számszerűsíthető környezeti hatásokat, ahogy azt a korábbi, magasabb szintű programozási dokumentumokat elemzők is megállapították. Ezért csak valószínűsíthetjük, hogy a pályázati kiírások körültekintő elkészítése és a pályázatoknak a fenntarthatósági alapelveket figyelembe vevő előkészítése, értékelése, illetve megvalósítása mellett az akciótervnek csak a pozitív vagy semleges hatásai érintik a szomszédos Ukrajnát és Romániát. Amennyiben a konkrét fejlesztéseknél jogszabály írja elő, a környezeti hatásvizsgálatot el kell majd végezni, és ebben lehet és kell a határon átnyúló hatások számszerűsítésével és értékelésével foglalkozni.
64