Esélytér Intézményfenntartó (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 3. tel.: )

Nebuló Általános Iskola Cím: 3534 Miskolc, Bertalan u. 4.;Telefon/Fax: 46/508-965; 508-966; e-mail: info@nebuloiskola„hu; www. nebuloiskola.hu

Esélytér Intézményfenntartó (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 3. tel.:0642 788631) email:[email protected]

Nebuló Általános Isko la

I

PEDAGOGIA I PROGRAMJA

2017. május

1


„Ha úgy vesszük az embereket, amilyenek, a kkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, amiknek kellene lenniük, akkor segítjük őket azzá válni,amivé válni képesek." (Goethe) 1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény adatai

Az intézmény neve:

Nebuló Általános Iskola

Az intézmény székhelyének címe:

Miskolc, Bertalan utca 4.

OM azonosító száma:

028994

Az intézmény törzsszáma:

18435696

Beiskolázási körzete:

Miskolc és vonzáskörzete

Az alapítás éve:

1994

Az intézmény alapítójának neve:

Szabó Istvánné (Simon Mária) tanár vállalkozói ig. sz. : 12.446/1993

Az intézmény fenntartójának neve:

Esélytér Intézményfenntartó Egyházi Jogi Személy

Az intézmény fenntartójának címe:

4400 Nyíregyháza, Csillag utca 3.

Adószáma:

18509401-1-15

Számlavezető:

Szabolcs Takarékszövetkezet

Bankszámlaszám

68800099-11110206

Képviseli:

Orosz Ferenc képviselő

Az intézmény közfeladata:

általános iskolai nevelés-oktatás

Az intézmény törvényességi felügyeletét gyakorolja:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály

Az intézmény típusa:

Általános Iskola

Az intézmény jogá llása:

Önálló jogi személyk ént működő egyház i fenntartású közneve lési intézmény

2


Gazdálkodása:

Részben önállóan gazdálkodó köznevelési intézmény

Az intézmény vállalkozási tevékenysége:

Nincs

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az intézmény élén a nevelőtestület által véleményezett és a fenntartó által kinevezett igazgató áll. Az igazgató felett a fenntartó gyakorolja a munkáltató jogokat 1.2. Az intézmény alaptevékenysége:

•

• • •

• •

• •

• •

Általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás; a tovább tanulásra, ill. alapvizsgára való felkészítés, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. Emelt szintű természettudományos képzés A tanulók részére napközi otthoni ellátás biztosítása az 1-8. évfolyamon, tanulószobai ellátás biztosítása az 5-8. évfolyamon, Szervezett intézményi étkeztetés . Bejáró tanulók ellátása. Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása. Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása. Képesség kibontakoztató foglalkozás, valamint hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Magántanulók ellátása orvosi igazolás, valamint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló ellátása: o különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, o

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és inkluzív oktatása a felsorolás alapján: akit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az érzékszervi fogyatékosok közül az enyhe vagy középfokban hallássérült, enyhe fokban értelmi, beszédfogyatékos, autista, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). 1.3 Az alaptevékenységet kiegészítő tevékenység: • • • • • •

Tanfolyamok szervezése Helyiségek, eszközök bérbeadása Iskolarendszeren kívüli oktatás Diáktáborozás, sport- és szabadidős tevékenység Kulturális, ifjúságvédelmi, közösségi és lebonyolítása Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

családi

ünnepek,

rendezvények

1.4. Az intézmény szakágazati megnevezése, száma (TEÁOR) és szakfeladat szerinti besorolása:


8520

Alapfokú oktatás 852011-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása. (1-4. évf.)

852012-1

Sajátos nevelési igényű ált. isk. tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.)

852021-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)

852022-1

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.)

8559

M.n.s. egyéb oktatás

855911-1

Általános Iskolai napközi otthoni nevelés

855912-1

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914-1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915-1

Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai ellátása

855937-2

M.n.s. egyéb felnőttoktatás

8560

Oktatást kiegészítő tevékenység

856000-2

Oktatást kiegészítő tevékenység komplex támogatása

856013-1

Fejlesztő felkészítés

856099-2

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

5629

Egyéb vendéglátás:

562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

562917-1

Munkahelyi étkeztetés

6820

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése:

682002-2

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

9101

Könyvtári, levéltári tevékenység:

910120-1

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123-1

Könyvtári szolgáltatások

9312

Sporttevékenység és támogatása:

931204-1

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

8219

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

821900-3

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás


II. H ELYZETELEMZÉS A Nebuló Általános Iskola a 201.7-2018 tanévtől az Esélytér Intézményfenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmény, amely vállaltan sajátos feladatokat lát el. Minden évfolyamon egy-egy osztály működik alacsony tanulói létszámmal, mely lehetőséget ad a nagyobb odafigyelésre, az iskolahasználók napi együttműködésére, a hangsúlyozott gyermekközpontúságra olyan tanulók esetében, akik igénylik mindezt. Így nyújt lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésé re, a beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek megfelelő módú szocializálására. A tanulók elsősorban Miskolcról és vonzáskörzetéből kerülnek ki. Az intézmény 1994. szeptember 1-jétől működik, 8 évfolyamos általános iskola. A fenntartó által kiadott Alapító Okirat szerint fő feladata az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás; a tovább tanulásra, ill. a lapvizsgára való felkészítés, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás. az iskolaérett, tanköteles korú gyermekek műveltségének megala pozása, illetve az alapkésségek kialakítása. Ellátja az enyhe fokban értelmi sérült, az ép értelmű, testi, hallás, látás és beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását.

Célunk az, hogy eleget tegyünk az oktatásban felmerülő korszerű igényeknek, módszereknek. Mivel iskolánkban tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés egyaránt folyik, éppen ezért fontos a különböző egyéni képességgel rendelkező gyermekek optimális módon történő tanítása, nevelése. Európai értékrendünk fontos alappillére a nyelvismeret, melyet az általános iskolában kell elkezdeni, kialakítani. Az Európai Unió által kínált lehetőségekkel csak akkor tudunk élni, ha több nyelven beszélünk. Iskolánkban kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet a nyelvoktatásra. A z osztály létszámok adta lehetőséget kihasználva első osztálytól biztosítjuk az angol nyelv tanulását, természete sen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz. Az elmúlt évek eredményének tekintjük, hogy a javító vizsgára bocsájtott tanulók száma elenyésző. Ez bizonyítja, hogy iskolánk nemcsak tehetséggondozást, képességfejlesztést, ha nem a felzárkóztatást is messzemenően biztosítani tudja. Eredményeink között kell megemlítenünk azt is, hogy a gimnáziumba továbbtanulni szándékozó tanulóink nemcsak sikeresen felvételiznek, de a folyamatos visszajelzések azt mutatják, hogy a későbbiekben is jó eredménnyel, megalapozott tudással állnak helyt a középiskolában. Kis létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat, (matematika, angol nyelv, anyanyelv, szavaló, népdaléneklési, környezetvédelmi, sport versenyek stb.) ahol nem kis büszkeségünkre eredményesen szerepelnek. Jelen Pedagógiai program tartalmazza a jelenleg érvényben lévő Pedagógiai program jogszabály szerint továbbra is kötelező elemeit, valamint a hatályos jogi szabályzók által előírt új tartalmi elemeket. Ez az új Pedagógiai program 2017. szeptember 1-jétől válik hatályossá.


III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA:

III.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai III.2 Elsődleges célok, feladatok: a. A korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal. Egyéni különbségeket toleráló, kezelő, úgynevezett „befogadó" iskolának tekintjük magunkat. (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek) b. Esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk, mert minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát. Olyan nevelést és oktatást igyekszünk biztosítani, mely növeli a gyermek általános műveltségét, és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit, személyi ítélőképességét, erkölcsi és társadalmi felelősségérzetét, ahhoz hogy a társadalom hasznos tagjává válhasson. c. Személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján. d. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésekre késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket. e. Iskolánk gyermekközpontú, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben i. reményeink szerint - minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

f. A korszerű pedagógia alapja az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás, európai szintű nyelvtudás megalapozása és fejlesztése, amely elsődlegesen meghatározza céljainkat. Az osztálylétszámok adta lehetőséget kihasználva első osztálytól tudjuk biztosítani a nyelvtanulást, természetesen alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz. g. Célunk az egyéni szükségletnek megfelelő fejlesztés minden tanulónál. Ez a gyakorlatban magába foglalja a több mélyítést, gyakorlást igénylő tanulók megerősítését, a speciális szükségletű gyerekek egyéni fejlesztését és a kiemelkedő, gyorsan haladó tanulók optimális terhelését is. h. A tehetséggondozást elsősorban tanórai és házi feladat differenciál ással, fakultatív órák, szakkörök szervezésével és egyes órákon (pl. nyelv, természettudományos tantárgyak) csoportbontás segítségével valósítjuk meg. i.

Kis létszámunk ellenére igyekszünk minél több tanulmányi versenyre benevezni tanulóinkat (matematika, angol nyelv, anyanyelv, környezetvédelem, zenei, sport, informatika).

j.

Célunk az egészséges életvitel megalapozása, a család életmódjának kedvező befolyásolása. A gyermekek mozgáslehetőségeit szélesítjük mozgásfejlesztő programunkkal, mely során rendszeresen látogatják - testnevelés óra keretén belül - az uszodát és a korcsolyapályát, valamint dzsúdó órákat tartunk. Törekszünk az megfelelő fokozatos terhelésre , figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességeit és tempóját.


k. A pedagógus és a tanuló között kialakuló pozitív érzelmi kapcsolatra építő jutal mazási, értékelési rendszer kialakításán fáradozunk. l.

Kiemelt szempontunk, hogy a tervezett tevékenységek a gyermeki adottságok minél szélesebb körét fedjék le, mert hisszük: minden gyermek valamiben tehetséges, tehát van olyan adottsága, melyben képességei az átlag fölé emelhetők.

m. Az iskola vezetősége és tantestülete sem világnézeti, sem faji alapon nem tagadja meg azok jelentkezésének elfogadását, akik kinyilvánítják szándékukat az itteni képzésben való részvételre. Ugyanakkor fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározott értékek, pedagógiai szempontok illetve a különbözeti vizsga eredménye alapján dönt az iskolába jelentkezők felvételéről bármely évfolyamra. n. A ötödik osztályba vagy attól magasabb évfolyamra jelentkező tanulók esetében a szaktanárnak kell segítenie a helyi tantervünknek megfelelő t a n t á r g y i követelmények elérését, amelyhez egy tanév felzárkózási időt biztosítunk. Sikertelen felzárkózás esetén csoportbontással segítjük a tanuló továbbhaladását.

III.2.1 Pedagógiai alapelvek: Az iskolában olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat. Ennek érdekében a következőket szükséges megvalósítani : • a tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani, • a gyermekek bevonása az iskolai életük megszervezésébe, • a diák-tanár viszonyt ne jellemezze az alá-fölérendeltségi viszony, • a tanulói munkáltatás kiemelt szempont, • a tanuló egyéni képességeinek figyelembe vétele az oktatás során, • a tanulót egészséges és biztonságos környezetben kívánjuk nevelni, oktatni, az iskola tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével , sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki. • megismerhetik előre a velük szemben támasztott követelményeket, • minden gyermek számíthat a pedagógus segítségére tanulmányi és nevelési téren egyaránt, • példás emberi kapcsolatok jellemezzék tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, szülő-nevelő és nevelő-nevelő egymás közötti viszonyát, •az emberi személyiség szabadon fejlődhessen, azzá lehessen, aminek a lehetőségeit magában hordozza. • a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítésével egy időben a teljes személyiség fejlesztése a feladatunk. • szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni tanítványainkból. • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt, • az iskola olyan ismereteket közöl (ember, társadalom, művészetek, természet, tudományok, technika), amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az oktató tevékenység célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése, •sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit, • legyen becsülete a tanulók körében a szorgalomnak, a munkának és a tudásnak,


• teremtsenek értéket iskolájukban, a már meglévőket óvják meg és adják át az utánuk jövő tanulóknak, • tiszteljék az egyént és a közösséget, • vegyék észre a jót, és értékeljék, ismerjék fel és előzzék meg a rosszat, • az emberek közötti kommunikációban az elfogadott normák helyes formáit alkalmazzák, • ismerjék a nemzeti kultúra és a történelem jelentős eseményeit, személyiségeit és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén erősödjön bennük a haza és a szülőföld iránti szeretet. A közös családi és iskolai nevelés eredménye alapján tanulóink a következő tulajdonságokat vallják magukénak: • • • • • • • • •

erkölcsös humánus, a közösségi életet elfogadja, kötelességtudó, kreatív, érdeklődő, állampolgári tudata van, demokratikus, problémát érzékel és kezelni képes,

• • • • • • • • •

képes eligazodni környezetében, a környezeti kultúrát óvja, egészséges életmódot folytat, a munkát elismeri, van elképzelése a jövőjéről , a másságot elfogadja, a művészeti értékeket megbecsüli, önál ló ismeretszerzésre képes, informatikai ismeretekkel rendelkezik, a családi élet szabályait betartja, a hagyományokat tiszteli, versenyszellemű, fegyelmezett, igazságos, szorgalmas, a tehetséget tiszteli, a kommunikációs képessége megfelelő, az emberi jogokat tiszteletben tartja, a kihívást elfogadja, testileg edzett, szeret sportolni, mozogni, megjelenése, környezete tiszta, ápolt, gondozott.

• • • • • • •

•

• ,,.--.._

•

• •


III.2.2 Eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: • az oktatás valamennyi módszere • meggyőzés • minta • példa • példakép • példakövetés • eszménykép • bírálat • önbírálat • beszélgetés • felvilágosítás • tudatosítás • előadás • vita • beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: • követelés • megbízás • ellenőrzés • értékelés • játékos módszerek

•

gyakorlás

A magatartásra ható módszerek:

a)

ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái : osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ). írásbeli dicséret formái: osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél,kitüntetés, osztályozás, jutalmazás. Jutalmazzuk: a hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, a szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, a rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések). A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, sportfelszerel ések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút).

b) kényszerítő módszerek : felszólítás, követelés, parancs, büntetés, szóbeli figyelmeztetés (észrevétel,


egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás), osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, intés, nevelőtestülete elé idézés, szigorú megrovás, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!}, tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c)

gátlást kiváltó módszerek: Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. Például: felügyelet, ellenőrzés, figyel meztetés, intés, tilalom, elmarasztalás.

III. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.3.1. Céljaink e területen a következők: • • •

A tanulói személyiség „erejének", épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is,

• Iskolánk fő nevelő ereje elfogadó légkörében az osztályközösségének integráló hatásában rejlik. Hisszük, hogy a nevelés személyiségformálás, személyiségfejlesztés. A személyiségfejlesztésében a képességek kibontakozásának van központi szerepe . A személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. • Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása , amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. • A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése; • Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; • A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós • feladatok, programok megvalósítására való törekvés;

• A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár

ösztönzése, ezzel

párhuzamosan a destruktív megnyilvánul ások leépítése;

• A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi,gyakorlati képességeinek fejlesztése . III.3.2. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának:

•

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),

•

az „én" harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),

•

a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),

•

a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, probléma érzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),

•

a humanizált társadalom - és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb .).

III.3.3. A személyiségfejlesztés folyamatában használt eszközök, módszerek:


Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve - szükség esetén személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás és felzárkóztatás. A kiemelkedő tehetségű és a tanulási nehézségekkel küzdő diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciáltmód szerek ismeretét kívánja. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot , kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott nyelvi órák, a szakkörök, és az iskolai rendezvények. III.3.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendők: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: a megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködé s változatos formáival. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

III.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: III.4.1 Egészségfejlesztés iskolai feladatai: A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejleszt és az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: • egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); • mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); • a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); • számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása.


Az egészségfejleszt ési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma.

A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környez et egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrz ése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozá s és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A f elnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértéke/és, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személ yiség jellemzői. A társas kapcsolatok . A nő szerepe i. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együtt élés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedél ybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfog yasztás, játék szenvedél y, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személ yiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségüg yi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. A teljes körű iskolai egészségfejl esztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): •

a tanulási eredményesség javítása;

• • •

az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges


megelőzése; •

bűnmegelőzés;

• • • • •

a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó készség,a stressz kezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri , mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

•

a társadalmi tőke növelése.

III.4.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségta n-, osztályfőnöki -, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjté s során) alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók • • •

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében - foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése


érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY- NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés

Kémia

Fizika testnevelés

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

Az ötödik - nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos,védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik - nyolcadik évfolyamon egy egy osztályfőnökióra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

•

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

•

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak évente egy egészségvédel emmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára_

•

III.5. K özösségfejlesztéssel k a p c s o l a t o s feladatok: A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: •tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,

• tanórán-kívülifoglalkozások - napközi és iskolaotthon,


-

séta, kirándulás, szakkörök, diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

III. 5.1 Eszközök módszerek: Kiválasztásuknál arra kell törekednünk, hogy tevékenyen hozzá tudjunk járul ni: • • • • • •

az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához, harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez

III.5.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok: Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként jelölte meg az alkalmazotti közösség számára _ III.5.3 Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: • Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, •

Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

•

Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

•

Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,

•

Valami lyen módon közvetlenül is vállaljon ápolásában,

•

Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni,

részt a nemzetközi kapcsolatok

• Tanuljon megtanulni,

•

Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

•

Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

•

Tevékenysége

erősítse

a

közösséghez

való

kötődést.

A

közösségfejlesztés


egészségnevelési és környezetvédelmi vonatkozásait lásd az iskolai egészségnevelési, egészségfejl esztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési programban.

III.5.4. A nevelőtestület feladatai a tananyag elsajátítás során a közösségfejlesztéssel kapcsolatban: •

segítse a tanulók kezdeményezéseit,

•

járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

•

biztosítson elegendő lehetőséget kialakításának/fejlesztésének segítésére, közösségi cselekvések alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

•

•

késztessen az ezekért végzett egyem es közösségi tevékenységre, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,

•

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

•

kapjon átfogó képet a munka világáról,

•

az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

•

A közösségfejlesztés egészségnevel ési és környezetvédelm i vonatkozásait lásd az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programban, illetve az iskolai környezeti nevelési programban .

III.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai: Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:

•

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; • tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságai nak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; • tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; • a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;


•

•

•

• • • •

• • • • •

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyem foglalkoztatással , sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodi k az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

az értékelésben törekszik az írásbeliés szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanul ás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; •

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; • a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; • a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; • a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; • megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; • az iskolavezetés jóváhagyásával a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; • foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;


•

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik, és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik.

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok,


könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői • •

•

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciá lt emberkép és identitástudat alakulásához . A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.

•

Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már S. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). • Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. • Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. • Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

III.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység III.7.1A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: A tehetséggondozás alapja az esélynövelés. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett tágabb értelemben iskolánk profilját is meghatározzák. Ugyanakkor biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek:

• • • • •

iskolai szakkörök, felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, pályázatok, pályamunkák írása, házi versenyek, iskolák közötti versenyek, diáknapok – bemutatkozás i l ehetőségekkel (művészeti, tudományos és egyéb területen} .


III.7.2 A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási nehézségekkel , magatartászavarral küzdő gyerekeknél is az önmagukhoz viszonyított fejlődés a mérvadó, figyelembe véve lehetőségeik behatároltságát, fejlődésük speciális útját. A fentiek értelmében lehetővé válik, hogy a gyerek a tanulást, mint felfedező, örömteli tevékenységet élje meg. Nem nyomasztó számára a teljesíthetetlen követelmények súlya, nem menekül különböző betegségekbe és egyéb tünetekbe a feszültség elhárítása céljából. Ugyanakkor a számára túl alacsony szint sem teszi elbizakodott, unalmában rendetlenkedő gyermekké. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik.

A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység} útján történik. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségijogok tiszteletben tartására. A Közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Fontosnak tartjuk a családdal való szoros kapcsolattartást a nevelés eredményessége érdekében. Az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Kimenetele:

• • • •

• •

ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük ha állandó, meg nem oldható, a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk. ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk. ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama} kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését. ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló napközis elhelyezését kezdeményezzük . ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük.(Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szakszolgálat, szükség szerint egészségügyi intézmény.) • szükség szerint a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk.

III.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése: az intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását működési engedélyünkben foglaltaknak megfelelően integrált formában végezzük.


A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az iskolánk vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. Iskolánk pedagógusai, valamennyi dolgozója, gyermek- és szülői közösségek felkészültek a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság" alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési 1genyű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti,a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján -szükség esetén -megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő,a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, terapeuta  

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság , a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényei hez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);


 

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről: javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;



figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;



együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatai t;



terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;



segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.



Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló nevelési, oktatási intézményként igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. Fogyatékosság típusához megfelelő és igazodó fejlesztő program. Előírt tananyag és követelmény:

1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionál is, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszédés nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet: - beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés (disfasia) - artikulációs zavar: (pöszeség, orrhangzósság), - beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás), - centrális zavar: (disarthria), - hangképzési zavar :(disfonia), - parciális teljesítményzavar: (dyslexia, disgrafia, diskalkulia), - beszédészlelési, megértési zavar. Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából - amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg.

Kiemelt fejlesztési feladatok: a. Énkép, önismeret: 

erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki önbizalma, kudarctűrő képessége,


feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön  a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, - ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, 

a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikáci ós zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává  a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. b. Információs és kommunikációs kultúra:  a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. c. Tanulás:







a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés: >egyéni terápiás tervű -> tudatos módszerválasztás -> komplexitás a fejlesztésben -> folyamatos kísérés, munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait", ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

d. Testi, lelki egészség:  a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. e. Felkészülés a felnőtt életre: 

tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg.

A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat.

A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. a. Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuáliskultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más


hangsúlyt kaphatnak:  az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,  olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a prevenciós módszert használjuk,   

diszlexia

beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk, az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén, a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszéd technikával kommunikáljanak a gyermekekkel.

A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztal hatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a tér-orientáció- mozgás- ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelvoktatásnál körültekintően járunk el,a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemé nyek, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzá k:  segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten,  a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés : - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz,  szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését,  tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodi k inkább a gyermek,  a célok szintjé n: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek,  értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés. b. Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás: Logopédiai terápia: sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével , utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. A logopédus feladatai:  a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségei ről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról,  a beszédben akadályozott gyermek 11erős” és „gyenge" oldalainak bemutatása,  konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről,előmeneteléről,  kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel,  kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitáci ós fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő),




a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése .

e. Tanórán kívüli tevékenységek: Napközis foglalkozások:    

A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási, techni kákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályo k kialakítására, gyakoroltatására törekszünk. Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-,mozgás,figyelemfejlesztő játékok .

Szülői értekezletek, fogadóórák: Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számá ra, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat , életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekei ket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében.

M utizmus fejle sztését segítő program Mutizmus kommunikációs illetve viselkedés zavar. A mutista gyermek vagy csak egyes emberekkel vagy senkivel sem beszél, vagy csupán suttog, bizonyos helyzetekben, időpontokban kommunikál. A gyermek (általában lányok) szabadon választja ki, hogy kivel kommunikál (saját maga által kiválasztott módon). Rendkívül súlyos esetben senkivel. Gyakran társul egyéb viselkedészavarral. Minden előjel nélkül kialakulhat, általában óvodás korban jelenik meg, oka ismeretlen és többrétű lehet. Érinti a teljes személyiséget, annak fejlődését , kihat a magabiztosságra, öntudatra, identitásra. Ellátása a beszédfogyatékosság ellátásához hasonlóan történik. Szükséges pszichoterápiás megsegítés is, családterápia. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetükben is alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A számonkérés folyamata írásbeliségre kell, hogy hagyatkozzon. 2. Enyhén értelmi fogyatékosok fejlesztését segítő program

Az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik alcsoportját képezik. Az enyhe értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített, másrészt az általános iskolában tanulási nehézségekkel küszködő tanulók. Ide tartoznak azok a gyerekek, akik az idegrendszer biológiai és/ vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.


Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza két részre tagolódik: • 1 - 4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciálással, terápiákkal kell felzárkóztatni a gyermekeket. A képességfejlesztésben hangsúlyt kell fektetni a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. • 5-8. évfolyamot felölel szakaszban a tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményei re, megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléltetés képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokások ra épül. Kiemelt célok:

a. Énkép,önismeret - Céltudatra és önállóságra tegyenek szert, dönteni is képesek legyenek. - Információs és kommunikációs kultúra - Szociális-kommunikációs készségeik fejlődjenek, azokat megfelel en tudják felhasználni. b. Testi és lelki egészség ,.. - Pszichikai-fizikai állapot fejlesztése. - A gyermek kapcsolatainak erősítése kortársaival egy olyan iskolában, amelyben a heterogenitás természetes és szívesen látott tényező. c. Felkészülés a felnőtt életre - Jelenlegi és jövőbeli szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása. - A fogyatékos tanuló tanulási útja végén legyen a saját életéről dönteni képes, munkája révén a társadalomba integrálódó személyiség.

Fejlesztési feladatok:  megismertetni a tanulókkal közvetlen tárgyi és személyi környezetüket úgy, hogy azt alakítani is képesek legyenek,  téri tájékozódás fejlesztése,  finommotorika fejlesztése,  egyensúlyészlelés javítása,  laterális dominancia kialakítása,  utasítások végrehajtására nevelés,  figyelemkoncentráció fejlesztése,  a belső beszéd kiépítése,  bonyolultabb gondolkodási folyamatra szoktatás,  kommunikációs készség fejlesztése,  a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

Módszerek, eljárások: Olyan befogadó környezet megteremtése, ahová a fogyatékos gyermek is szívesen illeszkedik: - etikai módszerekkel emberi méltóságukra épülő nevelés,


-

pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés, gyakorlati /munkára nevelő / jelleg, egyedi tulajdonságok figyelembe vétele, a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, fejlesztésükben az életkori sajátossághoz igazodó módszerek választása.

Megvalósítás keretei Normál osztály - a tanítót gyógypedagógus látja el tanáccsal. Normál osztály - gyógypedagógus valamilyen terápiában részesíti a gyermeket .

Szükségleteik kielégítéséhez fontos: - olyan tanterem, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség, - humánus, befogadó osztályközösség, - tanulás szervezése, differenciálása - a közérdek és mindennapi életet szolgáló információkhoz való hozzájutás biztosítása, - az állapotának megfelel hatékony egészségügyi ellátás biztosítása. Az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanárt, logopédust, pszichológust is be kell vonni a fejlesztő munkába.

Színterek - tanórán a kortárs csoporttal együtt nevelés differenciálással , - tanórán kívül, szünetben a téri tájékozódás fejlesztésére vonatkozó játékok, - fejlesztő foglalkozások speciális szakember segítségével. 3. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdők megsegítésére irányuló program A rész képesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudá s (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. E fogyatékosság definiál diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítmény szóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

Kiemelt célok, feladatok:  

Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.

 A sajátos nevelési igény tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.  Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.  A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.  Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és / vagy gyógy-úszás alkalmazása.  Önállóságra nevelés.


Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:  

 

testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés,aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betű tévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással,hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü- ,ö- ), figyelem megosztása az olvasástechni ka és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel ,



segít környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,



kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során



olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.



    

A megvalósítás színterei - minden tanórán, - fejlesztő , felzárkóztató foglalkozáson, - napközi,tanulószoba.

Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén:  testséma kialakítása, 

téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,



számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés-észlelés, a figyelem az emlékezet , a gondolkodás és a beszéd összehangolt,intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb .),

 

 az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása  gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyen1 sajátosságokhoz igazított megjegyzést segít technikák megtalálása, alkalmazása,  szerialitás erősítése.


A megvalósítá si színterei - matematika óra, - napközi, tanulószoba, - rehabilitációs célúfejlesztő foglalkozás, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképes ség zavar és/ vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén {hiperkinetikus zavarok) : A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: - a vizuális, az akusztikus,a mozgásos észlelés folyamatait, - a motoros képességeket, - a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. - Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. - Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei - tanóra, - napközi,tanulószoba, - gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján. 4. A hallássérült tanulók fejlesztését segítő program A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fej lettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezete k értése és haszná lata,hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A nagyothalló tanulónál {a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 3045 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében.

Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a


beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása.

A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

A hallássérült tanulók speciális fejlesztésének céljai, feladatai, módszerei A tanulásban akadályozott hallássérült gyermekek oktatása megoldható a speciális általános iskolába való integrálással. A tananyag mellett párhuzamosan jelen kell lennie a speciális képzési tevékenységnek, amellyel a hallássérülésből fakadó hátrányokat kell csökkenteni.  Anyanyelvi nevelés  Hangkialakítás, beszédkorrekció, szókincs bővítés Hallásritmus nevelése  Hallásfigyelem fejlesztés, ritmusos mozgások, mondókák tanulása, a mozgás és beszédritmusok kialakulásának segítése.  Vizuális készségek fejlesztése. Minél nagyobb mértékben csökkent a hallás, a hallássérült annál nagyobb mértékben kénytelen igénybe venni a vizuális lehetőségeket. Első helyen áll a szájról olvasás. Fontos feladat a maradványhallás ápolása. A meglévő hallást fel kell haszná lni a szájról olvasás tanításánál. Csak a természetes beszéd tekinthető mintának.

Technikai feltételek Megfelelő ültetés, a tanuló láthassa a tanár - ha lehetséges a társai- szájról olvasási képét. Legideálisabb a teremben a padok félkörben való elhelyezése. Jó fényviszonyokat kell teremteni, ki kell szűrni a háttérzajokat. Lassan, érthetően kell beszélni. A szájról olvasót zavarhatja a túlzott szájmozgás, kiabálás, gesztikuláció- minél több hallásmaradványa van a tanulónak, annál kevesebb kísérő mozgásra, gesztikulációra van szüksége. Súlyt kell fektetni a megfelelő hallókészülék viselésére is. A tanórai munkán kívül szükség van a tanulók egyéni speciális fejlesztésére is. Ezt heti 2-5 órában szakképzett szurdopedagógus, logopédus végzi. Ellátandó feladatai:- hallásfejlesztés - beszédfejlesztés - szókincsbővítés - kombinációs készség fejlesztése - tanórán tanultak megértésének segítése

A megfelelő technikai feltételek, az egyéni fejlesztés mellett minden tanórán differenciáltan és a megfelelő mértékű segítséget nyújtva foglalkozunk a hallássérült tanulókkal. 5. Az autista tanulók fejlesztését segítő program Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, feltehetően veleszületett (genetikai) ártalmának következményei. Az iskoláskori g vagy tovább kezeletlenül maradt fejlődési zavar és deviancia gyógyító és fejlesztő célú ellátása a növekvő korral egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autisztikus állapot lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képesség minőségi károsodása, amely a jellegzetes


viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az alapvető deficitek egész életen át megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentesig változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Szükség van a fogyatékos készségek kompenzációs-habilitációs fejlesztésére, a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelésére, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítására. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentő ségű a különböző tanulási-szociális és munkahelyzetekben való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása

A jellegzetes gondolkodási nehézségek ,rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az isme retek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból , hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához (az egyén fejlettségi szintén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti , hogy a hiányzó, vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési periódusból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Egy példa: a veszélyeztető viselkedések kezelése, alternatív viselkedések kialakításával, viselkedés terápiával, a célok hierarchikus rendjében: - ön- (esetleg -) veszélyes viselkedések kezelése, - családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - taníthatóság és csoportba való beilleszkedés kialakítása, - iskolán kívülikörnyezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Típusos erősségek, amelyekre egyes autisztikus tanulóknál építeni lehet:

- a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív, - tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, - jó mechanikus memória, - megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás,


- egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem szöveges számtan, földrajz, zene). - félelmek, fóbiák, szorongás. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében:

- A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális adaptáció, mentális kor, illetve mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességés készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel való folyamatos követésével (pl. fejlődési kérdőív). - Protetikus jellegű környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális augmentatív kommunikációs struktúra kialakítása). - Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. - Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő, és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket és médiumokat, pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb. Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásai nak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél. (Pl. a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás). - A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a viselkedés-kognitív terápiás megközelítése és módszertan.

A fejlesztés formája: többségi iskolában integráltan Az autisztikus tanulók fe jlesztésének pedagógiai szakasza:

Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában megegyeznek a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szaka szokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez előfordulhat, hogy hosszabb időkeretre van szükség. A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók esetében egyes műveltségi területeken meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban meghatározott életkorban képesek elsajátítani. Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív készségek párhuzamosan fejlesztése szükséges. Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú-, közép- és rövidtávú tervre épül. Célja a tanuló elemi beilleszkedési képességeinek, adaptív viselkedésének kialakítása . Ennek érdekében: szociális/kommunikáci ós készségek célzott fejlesztése, az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, a sztereotip, inadekvát viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve korrigálása, fogyatékosság-specifikus protetikus, augmentatív környezet, eszközök és módszerek/rutinok kialakítása, és használatának elsajátíttatása.

Fejlesztési területek:


a. Kommunikáció/szociális viselkedés: szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel}, tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása, augmentatív kommunikációs eszközök (nem kizárva pl. az olvasást) használatának tanítása napi rutinokban. b. Fejlődési funkció-elmaradások, önkiszolgálás: alapvető készségek kialakítása (étkezés, tisztálkodás, öltözködés). c. Kognitív fejlesztés: elemi ismeretek, fogalmak, elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása, szociális kognitív készségek fejlesztése, egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között(pl. játék-, használati · és munkaeszközök célszerű használata}, általánosítás képességének fejlesztése, az elsajátított képességek önálló használatának tanítása, az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben. d.

Viselkedésproblémák kezelése: viselkedésproblémák megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása, meglévő viselkedésproblémák kezelése.

A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés szükséges.

•

• • • • • • •

• • •

Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: elemi szociális-kommuni kációs készségek, viselkedési problémák (dührohamok, autoés heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, elmaradt pszichoszomati kus elemi funkciók, önkiszolgálás, önellátás, saját speciális segédeszközei nek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása.


A magántanuló lehet az a tanuló, aki szakorvosi javaslattal rendelkezik, vagy a szakértői bizottság tesz rá javasl atot. Ebben az esetben a tanév végi értékelés osztályozóvizsgával , szükség szerint a tanév meghosszabbításával is történhet. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg. A NAT alapján a helyi tantervben megfogalmazott követelmények főtantárgyai nak követelménye alapján történik a beszámoltatás. III.7.4. A Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok: Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk oktató- nevelő munkánk szerves részét képezi. Úgy gondoljuk, hogy a tanulóinkért érzett felelősségvállalás nem torpanhat meg az iskola kapuinál. Az iskola minden pedagógusának egyéni és közös felelőssége, kötelező részvétele az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatokban, különös tekintettel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi,értelmi,érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség okai: • Környezeti ok • A gyermek személyiségében rejlő ok • Anyagiok • Egészségügyi ok • Egyéb ok Gyermekjóléti tevékenységek: • Kapcsolat a családdal: eljárások: a személyes beszélgetés, családlátogatás, a szülői támogatás megnyerése, a fogadóóra, a szülői értekezlet, szülőknek szóló tanácsadás, a család aktív bevonása az iskolai programokba különös tekintettel pl. a gyermeküket egyedül nevelő elvált szülőkre

•

•

•

Anyagitámogatás: étkezési és tankönyvtámogatás biztosítása, segítjük az önkormányzati támogatásokhoz jutást

Pedagógiai eljárások: • a megfelelő légkör, a tanár és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat erősítése, a segítő • kapcsolat feltételeinek megteremtése. • speciális közösségi,szabadidős és fejlesztő foglalkozások szervezése • az iskolai és az iskolán kívüli rendezvényeken való részvételhez segítésnél is a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aktivizálása kapjon hangsúlyt (pl. szereplések, táborok) • felvilágosító munka, speciális témájú felkészítés (kiemelten a drogprevenció) kapjon hangsúlyt • a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenys égekben: alkoholizmus,


•

• •

bűnözés, kábítószer-fogyasztás, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatások, tanácsadások: a gyermekjogi információkhoz juttatás a diákönkormányzatok jogérvényesítő szerepének erősítése, a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermeke k szerepének növelése a DÖK-ben

• Szervezeti lépések az iskolában • • •

a veszélyeztetett gyermekek napközi otthoni elhelyezése időnként speciális szakemberek igénybevétele (logopédus, gyógytornász drámapedagógus, Sindelár tanfolyamot végzett pedagógus, mentálhigiéniás tanfolyamot végzett pedagógus,iskolaorvos, védőnő, gyermekpszichol ógus)

•

Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele: • kapcsolatot tartunk fönn a Nevelési Tanácsadóval,Gyermekjóléti Szolgálatokkal, • adott helyzetben a rendőrséggel.

•

Nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások: • hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekre is vonatkoznia kell a személyiségfejl esztés és képességkibontakoztatás korábbiakban megfogalmazott elveinek • integráltan nevelhető oktatható gyermekek felvételét csak abban az esetben vállalja fel iskolánk, ha ehhez megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk • értékelés és minősítés alól részlegesen felmentett tanulóink esetében kieme lten figyelünk arra,hogy a társaikhoz való felzárkóztatásuk megvalósuljon.

III.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység • Iskolánk tanulóira családi hátteréből adódóan nem jellemző a hátrányos anyagi jellegű veszélyeztetettség. A tanulók egyedi helyzetét vizsgálva kell segítő tevékenységünket tervezni • Felmerülő problémák esetén a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokban már említett módon járu k el.

III.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló, diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az osztályok jogkörei döntési jog • az osztály képviselőjének megválasztásában és visszahívásában • a képviselők hatásköreinek megállapításkor • az osztályszintem szervezett rendezvények szervezésében és lebonyolításában egyetértési jog • az osztály tagjainak jutal mazásakor


•

a DÖK SZMSZ-ének kialakításakor

véleményezési jog • a házirend elfogadásakor • a diákok fegyelmi ügyeiben • az iskolai szinten szervezett programok szervezésében javaslattételi jog • az iskolai élettel kapcsolatos valamennyi kérdésben kezdeményezési jogkör • kezdeményezheti a nevelőtestületi értekezlet összehívását A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor • a házirend elfogadása előtt Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

működésére, jogállására

a diákönkormányzatra

III. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel: III.9.1 Az intézményt használók (tanuló, pedagógus, szülő) közötti kapcsolatok: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek - a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek - hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. a. A tanulók, annak érdekében, hogy: • megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; • érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak;

•

gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a

közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez; • a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény fe ladata: • • •

az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai,és tanórán kívüli programjainak meghatározása.

b. A pedagógusok annak érdekében, hogy - képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat;


- rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata: • kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; • • •

•

a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); a hatékony kapcsolattartás,továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

A szülők (gondviselők) annak érdekében, hogy: • mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; • kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; • együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: • a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; • megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos • igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: • a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni,őszinte légkört kialakítani,hogy a szülő elmondhassa a véleményét; • a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. e.

A tanulói közösségek fejl esztésével kapcsolatos kiemelt pr eferenciájú pedagógiai feladatok : • A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása . Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások , a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő

d.

fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. • A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm - a felnőttek elvárásai nak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes -személyiséggé válásig. • Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.


Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. • Az iskolai közösség egyéni arculatának,hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. III.9.2. Külső kapcsolatok:

Kapcsolattartás az óvodákkal: Az óvodákkal történő kapcsolattartásban fontos a kölcsönös nyitottság, ennek érdekében nem csak mi várjuk az óvodásokat, hanem ünnepi műsorokkal, koncertekkel mi is bekapcsolódunk az óvodai programokba. A hagyományos Föld napi vetélkedő sorozatunkba is mindig bevonjuk az óvodás korosztályt. Amelyik óvoda igényli, szülőértekezlet keretében bemutatjuk iskolánk arculatát, az itt folyó nevelő-oktató munkát. Mindezekkel az iskolába történő zökkenőmentes átmenetet kívánjuk biztosítani. Az óvodások szá mára nyílt napokat szervezünk, illetve lehetőséget biztosítunk arra, hogy az érdeklődő gyerekek egyegy napot eltölthessenek iskolánkban. Ezzel próbáljuk megismertetni az óvodás gyermekekkel az iskolában folyó munkát, napirendet. Iskolánkat népszerűsítő kiadványunkat a beiskolázást megelőzően eljuttatjuk a környező óvodákba.

Kapcsolattartás más iskolákkal: Továbbtanul ni szándékozó diákjaink a középiskolák ·által szervezett előkészítő foglalkozásokon, konzultációkon rendszeresen részt vesznek. A felvételt elért tanulóink további előmenetelét is figyelemmel kísérjük. Élményközpont kialakításával más intézményekkel való szakmai kapcsolat kialakítása, bővítése. A város iskolái közül jó kapcsolatot tartunk fenn az Egressy Béni Zeneiskolával. Rendezvényeink rendszeres szereplői a zeneiskola növendékei és tanárai. Iskolánk minden tanév végén helyben biztosítja a tehetségkutatást, ezzel is elősegítve a tehetséges gyerekek zeneiskolai felvételét. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgálatokkal: Nevelési problémával küszködő tanulóink szakszolgálatokkal: Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyermekjóléti Szolgálat, Logopédus, Pszichológus Éltes M. óvoda, Ált. Isk. és EGYMI

érdekében

kapcsolatot

tartunk

fenn

a

pedagógiai

Az együttműködés partneri, segítőtársi viszonyban valósul meg, mivel véleményük támaszt jelent számunkra munkánkhoz, arra szükség van. A gyermekek fejlesztése érdekében hasznosítjuk a kapott visszajelzéseket. Probléma esetén a szülőkkel elfogadtatjuk, hogy a megoldás érdekében vegyék igénybe a szolgáltatásokat. Nevelői-oktatói munkánk fejlesztése érdekében szükségünk van a szakmai szolgáltató


intézményekkel való kapcsolattartásra. Figyelemmel kísérjük és részt veszünk az általuk Együttműködés egyéb partnereinkkel: •

• • • • •

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőséggel tíz éve folyamatos kapcsolatban állunk. A hagyományos Föld napi rendezvénysorozatunk fő támogatói, a szervezésben és lebonyolításban aktívan segítő résztvevők. Az ÉSZAKERDŐ Rt.-vel hat éve szoros kapcsolatot tartunk, évente kétszer, a Madarak és Fák Napja illetve az Erdők Hete játékos vetélkedők közös szervezésével. A KÖR-TE egyesület és az Ökológiai Intézet Alapítvány segíti a környezetvédelmi munkánkat. Ifjúsági és Szabadidő házzal közös művészeti programokat szervezünk . Herman Ottó Múzeum segítségével rendhagyó tanórai foglalkozásokat tartunk. Természettudományi bemutatók tartása Miskolci és más intézményekben országszerte.

Honlapunk segítségével környezetünkkel.

(www.nebuloiskola.hu)

aktív

kapcsolatot

tartunk

fent

belső

és

külső

III. 10. Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, a vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

III.10.1.Iskolánk vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára : aki osztályozó vizsgára jelentkezi k, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javító vi zsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Érvényes továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. • • •

• • ---

•

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg.


A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők • A vizsgakötel ezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. III.10.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: szóbeli vizsga, írásbeli vizsga III. 10.3. A tanulmányok alatti vizsgák különös -eljárási - szabályai • Az írásbeli vizsga időtartama - a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével - tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. •

Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

•A szóbelivizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. • Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. • A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. • A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani,kivéve a 1. pontban tett kivételt. • A szóbeli feleletek maximál·is időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. • A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. • Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni,annak megismétlésére. • A vizsga a vizsgázó számára díjtalan • A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. • A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. • A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. • A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. • A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetel és (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. • Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. • A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. • Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.


III.11. A felvételi eljárás különös szabályai

Az első osztályba történő beiratkozás feltételét a mindenkori törvényi szabályozás határozza meg. (20/1012. (Vlll.31.) EMMI rendelet 11.22§ 4. pont.) Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek lakhely azonosító kártyáját, - Társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó kártyáját, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt - a gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek lakhely azonosító kártyáját, - Társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó kártyáját - a gyermekvédelmi támogatásról szóló határozatot - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások

A beiratkozás idejét,a fel nem vett tanulókkal, a szülői fellebbezéssel kapcsolatos eljárásokat az adott tanév rendjére vonatkozó rendelet határozza meg. A felvett tanulókat az iskola a sikeres felvételről és a beiratkozás napjáról levélben értesíti. A beiratkozás során a tanuló születési anyakönyvi kivonata alapján kitöltik a beírási naplót. A tanuló személyi adatai, vagy tanulói azonosító száma alapján felvezetésre kerül a KIR rendszerbe. Szülői, tanulói tájékoztatók A jelentkezést követően több

alkalmat biztosítunk, hogy a családok megismerhessék iskolánkat, igyekszünk részletesen bemutatni az iskolát, megbeszélni, mire van szüksége a családoknak, s mit tud vállalni az iskola.


IV. AZ INTÉZMÁNY HELYI TANTERV IV.1 Helyi tanterv Tantárgyi rendszer és heti óraszám 2017-18. tanévtől óraterv,kötelező órák Alsó tagozat (1-4. évf.)

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

·-

Matematika

4+1

4+1

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1.

1+1.

Ének-zene A v. B

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Tantárgy

Életvitel és gyakorlat

2

·

1

4+1

1

4+1 1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

Összes tantárgyi óra száma:

25

25

25

27

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma

30

30

30

35

Tervezett továbbképzési időkeret (tanórán kívüli fogl.)

22

22

22

20

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret

52

52

52

55

Nkt.27.§ (5) értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1

1

1

1


Felső tagozat (5-8. évf.) 2017-18. tanévtől

Tantárgy

5.évf.

6.évf.

7.évf.

4+1

4+1

3+1

4+0,5

3

3

3

3

4+1

3+1

3+1

3+1

2+1

2+1

2+1

2

Erkölcstan v. hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan A. v. B

2

1+1

Fizika A v. B

2

1

Kémia A v. B

1

2

Földrajz

1

2

Magyar nyelv és irodalom A v. B Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ------...

8.évf

Ének-zene A v. B

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5+0,5

Dráma és tánc (integrálva a magyar nyelv és irodalom tantárgyba) Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31


35

35

35

35

Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogi .)

16

16

21

21

1

1


AZ osrtályok számára engedélyezh'ető időketet Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

51

51

56

56

1

1

1

1

IV. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

IV.2.1 Óraterv szerint tanítandó tantárgyak: Az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervet építettük be helyi tantervként a pedagógiai programunkba IV. 2. 2. Az alkalmazható tankönyvek, ta nulmányi segédletek és ta neszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv tartalma: tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez. A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait. Fontos ugyanakkor az is, hogy használhassuk (és bemutathassuk) a saját pedagógusaink által készített segédleteket. A tanórán is állandóan megvalósuló differenciált foglalkozások szükségessé teszik, hogy ne csupán egyféle tankönyvet használjunk a tanítás eszközeként. Célunk, hogy változatos, többszintű feladatok segítsék a tananyag elsajátítását. A differenciálás megvalósításához egy-egy évfolyamon a nevelőknek többféle tankönyv áll rendelkezésére, melyből szabad belátásuk szerint és a gyermekek képességeihez igazodva dolgozzák föl a tananyagot.

Ezen tankönyvek, ill. tankönyvcsaládok a következő kiadók termékei: Alsó tagozatban:

Felső tagozatban :

Apáczai Tankönyv Kiadó, Nemzeti Tankönyv Kiadó, Műszaki Tankönyv Kiadó, Mozaik Tankönyv Kiadó Oxford Kiadó,

Apáczai Tankönyv Kiadó, Nemzeti Tankönyv Kiadó Műszaki Tankönyv Kiadó Mozaik Tankönyv Kiadó OFI T an k ön y v Oxford Kiadó,

Nyelvi fakultációs órákon a nyelvvizsgához kapcsolódó feladatokat, segédanyagokat, könyveket dolgozzák fel a tanulók, illetve segítséget kapnak a nyelvi versenyfeladatok megoldásához, elsajátításához. Egyéb szakköri és fakultációs órákon a továbbtanulást elősegítő, a versenyekre való felkészülé st támogató kiadványokat is használunk . IV.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái „A mennyiségi növekedés után most a minőségfejlesztést kell célul tűznünk magunk elé. A program egyik célja ezért, hogy olyan eszközöket adjon az iskolák kezébe, mellyel képessé válnak arra, hogy folyamatosan értékeljék, ellenőrizzék saját tevékenységüket, és a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre maguk tudjanak java slatokat megfogalmazni." (Pokorny Zoltán)


IV.3.1. Alapkoncepciónk:

Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában . Iskolánk pedagógiai programjának meres1 értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi változások figyelembevétel ével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszer elemeivel. A korábbi gyakorlatunkhoz képest az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kacsolódó elemeivel. Célunk - tágabb értelemben - hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Szűkebb értelemben pedig a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jó l ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk. Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha az sokoldalú, objektív, ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, változatos (szóbeli, írásbeli,szöveges, osztályzattal történő), rendszeres. Az értékelésnél általában törekszünk a pozitív teljesítmény - motiváció elérésére, az optimális értékelési rendszer kialakítására, készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára. IV.3.2. Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei:

•

A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. • Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését. • A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban. • Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. • Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. • Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. • A szakértői véleményben illetve a Nevelési Tanácsadó által javasoltak figyelembe vétele.


IV.3.3. Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai :

•

•

• • • • •

Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladat megoldásokban Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket? Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében? Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje? Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye? Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Fontos! Az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk - minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás. IV.3.4.Az értékelés fajtái:

1. Diagnosztikus értékelés: Célja: Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási - tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: Kiinduló, kezdő szint megá llapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor. Egyegy újtantervi téma kezdetén. Egy-egy téma lezárása előtt. (Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.}

2. Format ív értékelés Célja: Folyamatos információgyűjtés, a tanítási - tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási - tanulási folyamat egészében megerősítésre, önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.

korrigálásra, a tanulók

3. Összegző -lezáró -minősítő értékelés Célja: A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási - tanulási szakasz lezárása kor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél - a minősítés. Alkalmazása: Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák).


4. Külső értékelés Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében. Tanulmányi,művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény. Továbbtanulás ,beiskolázás sikeressége. Külső mérések (bemeneti,kimeneti...) eredményessége ,tapasztalatai. IV.4.5 Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten 1. Az első pedagógiai szakaszban, alsó tagozatban (1-4. évf.) a közoktatási törvény előírásait, szabályait alkalmazzuk - (70.§. 1-6. bekezdés) - úgy, hogy az 1. évfolyamon nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és a tanév végén.2-4. osztályban érdemjegyekkel értékelünk. Célunk: A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az értékelés 11tágabb",humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé tenni az első évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első évfolyam az iskolai élet stabilizálásának bevezető szakasza. Pedagógiai alapelvünk: Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is - nem az ismeretek halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés. Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését. A 2. 3. 4. évfolyamokon érdemjegyekkel - (1-5 fokozatú skála) - és szöveges értékeléssel történt a tanulók tudásának mérése, értékelése. Félévkor osztályzatot és szöveges értékelést kaptak, a tanév végén csak érdemjegyekkel értékelünk. 2. Az alapfokú nevelés második szakaszában, felső tagozatban (5-8. évf.), minden teljesítményt érdemjeggyel értékelünk - (ötfokozatú skála, - (1-5) - a tanév folyamán. A félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. (1-5)

IV.3.5. Az értékelés rendszeressége és formái A tanulók előmenetelét félévkor és a tanév végén minősíteni kell, aminek célja a fejlődés, a tanulás, a teljesítmény motiválása.

Az 1. osztály szöveges értékelése félévkor és a tanév végén: Minősítés:

Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul Külön jelezzük a dicséretet.

Á tfogó szöveges értékelésf élévkor és tanév végén: Ebben az értékelési időszakban az alábbi értékelési tartalom jelentkezik dominánsan:

Nebuló Általános Iskola Cím:Miskolc, Bertalan u. 4.;Telefon/Fax: 46/508-965 ;508-966; e-mail: info@nebuloiskola „hu; ww w.nebuloiskola.hu

4


az iskolába lépés óta mutatott pozitív vagy negatív fejlődés, személyiségjegyek fejlődése pozitív, vagy negatív értelemben, a tanuló előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, és hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki Javaslatok, tennivalók a jövőre (rövid, tömör lényegre mutató megfogalmazásokkal.) A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért. Szöveges értékelés esetében a felzárkóztatásra szorult minősítést kapjon. A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel értékeljük. Szöveges értékelésnél kiválóan megfelelt minősítést kapjon. A modulok értékelése nem önállóan, hanem a tantárgyakba integráltan történik. Érdemjegyek minimális száma havonta: heti 1órás tárgynál 1jegy heti 2 órás tárgynál 1-2 jegy heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy heti 4, vagy ennél több órás tárgy esetében legalább 3 jegy

A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszba n alkalmazhatók. IV.3.6.A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb) pótlására, esetleges javítására akkor, ha a tanuló egészségügyi okok miatt, pszichés problémái miatt, az esetleges szociokulturális nehézségei miatt, nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben - adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell. Konkrétan meg kell mondani a javítás , pótlás idejét, formáit, módját. Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási kötelezettség alól - természetesen a törvényesség keretein belül - a tanuló problémáinak (pl. egészségügyi, szociális) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélés után hoz döntést.

IV.3.7.Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai: Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: piros szín alkalmazása: felmérők, témazárók félévi és tanév végi osztályzatok kék szín alkalmazása:


szóbeli feleletek, írásbeli feleletek zöld szín alkalmazása: gyűjtőmunkák, szorgalmi munkák IV.3.8 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Közoktatásról szóló törvény 71. § vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak. Az évfolyam követelményeit szülő írásbeli kérésére magántanulóként is teljesíthető, erre engedély az intézmény vezetője adhat mérlegelve a tanuló érdekeit és figyelembe véve a törvényi szabályozást. A továbbhaladás feltétele az eredményes vizsga letétele. A modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Miután a tantárgyi modulokat nem önálló órakeretben tanítjuk, hanem egyes tantárgyakba integráltan (lásd A ill. B óraterv) így annak értékelése és minősítése megegyezik a főtantárgy értékelési és minősítési szempontjaival. Így a fentiek alapján a tantárgyi érdemjegyek tartalmazzák a modulok értékelését is. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelmén yei és formái. A részletes elvi kidolgozást a nevelési program, követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Fontosnak tartjuk a szóbeli és az írásbeli számonkérések megfelelő arányának kialakítását, amelynek alkalmazkodnia kell a tanulók egyéni sajátosságaihoz. Minden esetben figyelembe vesszük, ha a gyermek rendelkezik szakértői véleménnyel, ha az tartalmaz a számonkérésre vonatkozó javaslatot. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás értékelése egyenlő súllyal jeleni k meg a tanulók tudásának értékelésében.

IV.3.8. Az értékelés tantárgyi elvei: • • • • • • •

A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell. A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt. Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. Hangsúlyozza a pozitívumokat. Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést. Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük

1. Érdemjeggyel történő értékelés: • témazárók, dolgozatok • írásbeli, szóbeli feleletek • kiemelkedő órai munka • memoriterek • gyűjtőmunkák

50


•

szorgalmi munkák

2. Írásbeli felmérések: • Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását. {Csak százalékoljuk!). • Tanév közben évfolyamonként , tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró dolgozatok {tematikus tudáspróbák) . • Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további fejlesztőmunkához. • Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minőségfejlesztési programjához kapcsolódóan az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott feladatsorokkal .

3. Értékelési skálák kialakítása: • Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztetten. • A tanulók tudásának írásbeli {témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a nevelőtestület tagjai megvitatják, majd a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják . • Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb kialakításához, segítve ezzel a szaktanárok értékelési skáláinak kialakítását . A javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók.

•

Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű feladat.

4. Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 100 % - 90 % 89 % - 75 % 74 % - 50 % 49 % - 35 % 34 % - 0 %

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

51


IV.4.A tanulók jutal mazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei: IV.4.1Magatartás: A magatartás osztá lyzata a tanulók életkori sajátosságai hoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontár gyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2)

IV.4.2.Szorgalom: A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. Az értékelés négy fokozatban történik, havonta: példás (5}; jó (4); változó (3); hanyag (2) A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.) IV.4.3. A magatartás és szorgalom minősítésének fokozatai és az ezekkel kapcsolatos követelmények Jutalmazások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. (A

Szaktanári, tanítói,napközis nevelői szóbeli és írásbeli dicséret Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret I gazgatói írásbeli dicséret Nevelőtestületi dicséret Közösségek - Nevelőtestületi dicséret Jó tanuló, jó sportoló (egyéni) 4-6.fokozatokat a tanulóifjúság előtt ismertetni kell!)

Fegyelmezések: 1. Osztályfőnöki szóbeli és írásbeli figyelmeztetés 2. Szóbeli figyelmeztetés lehet • szaktanári • ügyeletes tanári • osztályfőnöki

52


3. Osztályfőnöki intés 4. Igazgatói figyelmeztetés 5. Igazgatói intés 6. Igazgatói megrovás 7. Nevelőtestületi megrovás 8. Fegyelmi eljárás (A 6. 7. fokozatot a tanulóifjúsággal ismertetni kell!) A jutalmazás és fegyelmezés alkalmazá sánál indokolt esetben nem kell ragaszkodni a fokozatok betartásához.

IV.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Tanulóink egy része képességei miatt nehezebben tanul, ilyen irá nyú tevékenységét folyamatosan segíteni,felügyelni kell,ezért otthoni feladatot csak meghatározott esetekben kapnak : Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. • Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészül és otthoni (napközis, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál.

IV.6. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánk tanulóinak összetételéből adódóan idegen nyelvből és informatikából év eleji szintfelmérés alapján szükség szerint csoportbontás alakítható ki, ennek szakmai indoka, hogy tanulóink SNI státuszuk alapján eltérő készségekkel és képességekkel, gyakran érékelés alóli mentesítéssel bírnak, illetve az iskolaváltásból adódó különböző előképzettségek ezt szükségszerűvé teszik. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányai kat folytatni. Amennyi ben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. IV.7.A tanulók fizikai állapotána k, edzettségének méréséhez szükséges módszerek:

Az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni,mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására . A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, 53


melyek egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók, és megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek: • • • • • •

Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés Hajlékonyságiteszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) Futási sebességet,fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás Kardio-respiratorikus á llóképességi teszt: 12 perces futás - Cooper teszt

V. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek:

A személyi és tárgyi feltételek biztosítása folyamatosan, az iskola fejlődésének megfelelően történik. V.1 Személyi feltételek, alkalmazotti állomány:

Az alkalmazásnál törekszünk arra, hogy a szaktanári végzettséggel rendelkezők mellett minél több olyan szakembert vegyünk fel, aki a különleges képességekkel rendelkező diákjaink számára tud megfelelő szakmai segítséget nyújtani. Jelenleg (2017. évben) a foglalkoztatottak száma és a végzettsége a következő: • 9 fő teljes munkaidős pedagógus • 2fő részmunkaidős pedagógus • 1fő részmunkaidős gyógypedagógus • 6 fő óraadó pedagógus • 1fő iskolatitkár • 1fő takarító segíti munkánkat • 1 fő rendszergazda részmunkaidős

V.2 Tárgyi feltételek:

Iskolánk a 2014-2015 tanévben új épületben kezdi meg munkáját. Az ingatlan adatai: Miskolc Ill. kerület, belterület 30018/1 helyrajzi számú, természetben a Bertalan u. 4. szám alatt álló, kivett üzem megnevezésű, 11549 m2 épület, pince, földszint + 2 szintes betonvázas szerkezetű lapos tetős épület. A fenntartó tulajdonát képező épületben a felújítások után a következő helyiségek állnak a rendelkezésünkre: 8 tanterem 2 szaktanterem: 1 szertár 1 egyéni fejlesztő és könyvtár 1tornaszoba a hozzá szükséges: 2 öltöző, 1 szertár,1 raktár 1 orvosi szoba 1tanári szoba 2 iroda helyiség (igazgatói,helyettesi,ügyviteli) 6 tanulói WC, 2 tanári WC, 2 hideg-meleg vizes zuhanyozó 1 aula 1porta Az új épületben részben a korábbi tulajdonunkat képező bútorokat, berendezéseket és eszközöket használjuk, melyek később bővülhetnek. Jelenlegi eszközállományunk a használt helyiségenként a 54


következő: A tantermekben:

Informatikai szaktanterem:

Egyéni fejlesztő és könyvtárszoba:

Tornaszoba

Nevelőtestületi szoba:

Irodák (2db)

tanulói asztalok, székek a létszámnak megfelelően nevelői asztal,szék eszköztároló szekrény tábla {esetleg interaktív) CD leját szó sötétítő függöny szeméttároló Számítógép-asztal székekkel tanulói létszámnak megfelelve Nyomtató, szkenner Programok (igény szerint) Végponti berendezés projektor szintetizátor CD lejátszó íróasztal székkel tanulói asztal székkel (6db) tükör szekrények (2 db) könyvespolc diavetítő, írásvetítő labdák (20 db) maroklabdák (15 db) medicinlabda (Sdb) tornaszőnyeg (2 db) zsámoly (3 db) tornapad bordásfal mászókötél (2db) gumikötél,ugrókötél (10 db) stopper kiegész ítő atlétikai készlet floorball készlet egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések fiókos asztalok, székek a létszámnak megfelelően könyvszekrény igény szerint Napló- és folyóirattartó Szám ítógép perifériákkal Számítógép asztal,szék, Fénymásoló Fogas létszám szerint Mosdó tükörrel Íróasztal (3 db),szék (5 db) Tárgyalóasztal székekkel Számítógép perifériákkal (3db) Telefon (2 db), telefon és fax (1db) iratszekrény (3 db) Fénymásol, Telefon)

55


Audio- és videótárunk fo lyamatosan bővül. Folyóiratokat járatunk a tanóra i munka kiegészítésére és tanuló ink olvasási szokása inak fejlesztésére. Könyvtári állo mányunk fokozatosan bővül. Jelenleg mintegy 600 db könyvvel rendelkezünk. Négy tantermünk interaktív táblával és a hozzátartozó eszközökkel felszerelhető.

56


Természettudományi emelt óraszámú képzésünket 2017/2018-as tanévtől indítjuk felmenő rendszerben Emelt óraterv (5 -8. osztály) Évfolyam 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Tantárgy Természetismeret Természetismeret Kémia Biológia Kémia Biológia

Órakeret 4 óra (2 alap +2 tagozati) 4 óra (2 alap +2 tagozati) 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra

5-6. osztályban: A természetismeret órákon nincsenek csoportbontások emelt és normálosok között. A +2 tagozati órán viszont csak az emelt tanulók vesznek részt melynek tematikája már eltér a normál tantervtől. 7-8. osztályban: A biológia-kémia órákon a tanulók már csoportbontásban tanulják a tantárgyat! A tagozatokon az új hatékony tanulási módszereket alkalmazzuk. Ennek köszönhetően a gyerekek nem csupán tényanyagot kapnak, hanem az elsajátítás folyamatában ők maguk is aktívan részt vesznek, kompetens személyekké válnak Használt módszerek például: tandem, diákcsoport, mozaik, csoportos projekt, stb. Preferáljuk a kooperatív módszereket. Az eddig alkalmazott módszereknek köszönhetően nőtt a gyerekekben a természettudományi tantárgyak iránt az érdeklődés. A természettudományi tagozat emelt természettudományi órákat takar, amelyek nagy része laboratóriumi órák lennének. A tagozatos tanulóknak mind félévkor mind tanév végén szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenniük. Az írásbeli vizsgán legalább 50%-ot el kell elérni hogy a tanuló szóbeli vizsgára menjen. A szóbeli vizsga bizottság előtt zajlik. A vizsgán a tételek A és B résszel rendelkeznek melyben a B-rész laboratóriumi gyakorlatot jelent. A tagozaton a testnevelés óra egy része integráltan jelenik meg terepgyakorlatok során valamint kiegészítő diáksportköri órával. A technika és vizuális órák integráltan vannak beépítve a természettudományos órákba. Az SNI-s tanulók magas létszáma miatt a szabadon tervezhető órák a fő tárgyakba vannak beépítve.

57


Emelt Felső tagozat (5-8. évf.) 2017-18. tanévtől Tantárgy

5.évf.

6.évf.

7.évf.

4+1

4+1

3+1

4+0,5

3

3

3

3

4+1

3+1

3+1

3+1

2+1

2+1

2+1

2

1

1

1

1

2+2

2+2 2+2

2+2

Fizika A v. B

2

1

Kémia A v. B

1+3

2+2

1

2

1

1

Magyar nyelv és irodalom A v. B Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ------... Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A. v. B

Földrajz Ének-zene A v. B

1

1

Vizuális kultúra

1

1

8.évf

0,5

1

1

Dráma és tánc (integrálva a magyar nyelv és irodalom tantárgyba)

1

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


3

3

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31


35

35

35

35

58


Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogi .)

16

16

21

21

AZ osrtályok számára engedélyezh'ető időketet

51

51

56

56

1

1

1

1

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

A tagozatra való jelentkezés feltételei 4. osztály tanév végén a jelentkező tanulónak szóbeli elbeszélgető vizsgán kell részt vennie melyen a szakos tanárok és az intézményvezető által összeállított tételekből kell számot adnia tudásáról. A kiválasztott tanulóknál írásbeli szülői nyilatkozatot kérünk tagozaton való részvétel elfogadására. A tagozatról való lejelentkezés csak tanévvégén történhet meg lezárt osztályozás értékelést követően. Tagozatra való jelentkezés évközben is lehetséges különbözeti tantárgyi vizsgával. Az emelt képzés értékelési rendszere Értékelés a vizsgán: 34% => elégséges (2) 51% => közepes (3) 71% => jó (4) 86% => jeles (5) Értékelés a tanórán: 30% => elégséges (2) 50% => közepes (3) 75% => jó (4) 85% => jeles (5) Tagozat indításához szükséges személy és tárgyi feltételek Személyi feltétel:  1 fő főállású kémia-biológia szakos tanár  1 fő részmunkaidős biológia szakos tanár  1 fő óraadó biológia- kémia szakos tanár  1 fő laboráns megbízási szerződéssel Tárgyi feltételek:  12 fős szaktanterem/ tanterem  Megfelelő bútorzat, elszívófülke  Szekrények a megfelelő fogyó és használati eszközökkel Szükséges felszerelési és eszközjegyzék  Tablók  Modellek  IKT eszközök  Szakkönyvek  Vegyianyag az előírásnak megfelelő tárolóhelyen  Szertár és abban az előírásnak megfelelő bútorzat és vegyianyag

59


Minimális

Demonstrációs 1. Árammérő műszer (nagy méretű) 2. Ásványi szén minták 3. Dróthálók 4. Borszeszégők 5. Bunsen állványok 6. Bunsen égők 7. Büretták 25 cm3-es 8. Bürettafogók 9. Csipeszek nikkelezett 10. Diók (kettős szorítók) 11. Dörzsmozsár 12. Dörzspapír 13. Elsősegélyláda gyógyszerekkel 14. Erlenmeyer lombikok 100,200, 300 cm3-es 15. Egyenáramforrás 16. Égetőkanalak 17. Fali periódusos rendszer 18. Fémlépcső gyertyákkal 19. Floppy disc-ek (1,44 MB) 20. Folyadéküvegek 21. Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) 22. Főzőpoharak 50, 100, 250, 500, 1000 cm3-es 23. Frakcionáló lombikok 250, 500 cm3-es 24. Gázfejlesztő készülékek 250 cm3-es 25. Gázfelfogó hengerek (magas) 26. Gömblombikok 250, 500 cm3es 27. Grafit elektródok 28. Gumidugók különböző méretekben 29. Gumikesztyűk 30. Gumicsövek különböző méretekben 31. Gyertya 32. Gyufa 33. Gyújtópálca 34. Edények vegyszerhulladékoknak 35. Harapófogó 36. Hőmérők (-10 - +110 0C) 37. Hűtő Liebig féle 38. Hűtőfogó 39. Írásvetítő 40. Írásvetítő fóliák (üres) 41. Írásvetítő fóliák (nyomtatható) 42. Írásvetítő transzparensek (készek) 43. Kalapács 44. Kémcsövek 45. Kémcsövek (lyukas)

Tevékenykedtető eszközök – 2 fő részére 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

1 db drótháló 1 db állvány 1 db borszeszégő 2 db csempe fekete-fehér 3 db cseppentő 2 db csipesz 1 db dió (kettős szorító) 1 db Erlenmeyer lombik 250 cm3-es Feladatgyűjtemények gyakoroltatáshoz és felméréshez (személyenként) 5 db főzőpohár 50 cm3-es 2 db főzőpohár 100 cm3-es 3 db főzőpohár 250 cm3-es 1 db gömblombik 100cm3-es 3 db gumidugó 3 db gumigyűrű 3 db gyertya 1 doboz gyufa 10 db gyújtópálca 2 db hőmérő (-10 – +110 0C) 2 db lyukas kémcső 15 db kémcső 2 db kémcsőfogó (fa) 1 db kémcsőfogó (fém) 1 db kémcsőállvány 10 helyes 1 db kristályosító csésze 6-8 cm-es 1 db kristályosító csésze 12-15 cm-es 1 db lombikfogó 1 db mérőhenger 100 cm3-es 5 db óraüveg 6-8 cm-es Szakirodalom (kémiatörténetről, környezeti kémiáról) 2 db szívószál 1 db szűrőkarika 6-10 cm-es tölcsérhez 1 doboz tanulói molekulamodell készlet 1 db tálca 1 db törlőruha 5 db üvegbot 1 db üvegcső hajlított 2 db üvegcső kihúzott végű 2 db üveg tölcsér 6-10 cm-es 1 db vas háromláb 5 db vegyszerkanál (műanyag)

Ajánlott Demonstráció s 1. Digitális mérleg 2. Egyszerű levegővizsg álatok elvégzésére alkalmas eszközkészl et 3. Egyszerű talajvizsgála tok elvégzésére alkalmas eszközkészl et 4. Egyszerű vízvizsgálat ok elvégzésére alkalmas eszközkészl et 5. Hajlított üvegcső üveggömbb el 6. Interaktív szoftver az atomok felépítéséről 7. Interaktív szoftver a kémiai kötések kialakulásár ól, a molekulák szerkezetér ől 8. Interaktív szoftver a témában tárgyalt technológiai folyamatokr ól 9. Interaktív szoftver a technológiai folyamatokr ól, a korrózióról és korrózióvéd elemről

Tevékenykedtető eszközök – 2 fő részére 1. 1 db árammérő műszer 2. 1 db egyenáram forrás 3. 1 db egyszerű levegővizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet 4. 1 db egyszerű talajvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet 5. 1 db egyszerű vízvizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközkészlet 6. 1 db égetőkanál 7. 2 db grafit elektród 8. Interaktív szoftver a kémiai számítások gyakorlására 9. Interaktív szoftver az atomok felépítésének és az ionok képződésének gyakorlására 10. Interaktív szoftver a halmazok tulajdonságainak modellezésére, gyakorlására 11. Interaktív szoftver a kémiai egyenletek felírásának és rendezésének gyakorlására 12. Interaktív szoftverek a környezeti problémák kialakulásáról, megelőzéséről, megoldásáról 13. Internet hozzáférés 14. 2 db krokodil csipesz 15. 2 db mérőlombik 250cm3es 16. 1 db oldalcsöves kémcső 17. 1 db rázótölcsér 18. 1 db szorító Mohr féle 19. 1 db táramérleg súlysorozattal 20. 3 db vezeték

60


46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

53. 54.

55. 56. 57. 58. 59.

60. 61. 62. 63.

64. 65. 66. 67.

68. 69.

70.

71. 72. 73.

74. 75. 76.

Kémcsövek (nagyméretű) Kémcsőállványok 10 helyes Kémcsőfogók (fa) Kémcsőfogók (fém) Kémcsőkefék Képek az említett tudósok munkásságáról Képek a témakörben tanult folyamatok és kémiai reakciók bemutatására Képek a gyufagyártás történetéről Képek a tűz történetéről, veszélyességéről, a tűzoltásról és a tűzvédelemről. Képek az elemi részecskék méretének szemléltetésére Képek az ionképződésről Képek az elektronszerkezet felépítéséről Képek az ivóvíz és az uszodavizek klórozásáról Képek a levegő cseppfolyósításáról és a folyékony levegő (nitrogén) hatásáról Képek a nitrogén körforgásáról a természetben Képek az ózon keletkezéséről, bomlásáról és szerepéről Képek a vasgyártásról Képek a korrózió mindennapi és ipari hatásáról valamint a korrózióvédelemről Képek a háztartási és ipari vízlágyításról Képek a háztartási tisztítószerek kémiájáról Képek az építőanyagok kémiájáról Képek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozásairól Képek az atomerőművek működéséről, környezetre gyakorolt hatásukról Képek az ipari és háztartási energiatakarékosság lehetőségeiről Képek a kőolaj és földgáz keletkezéséről, feldolgozásáról, környezetkárosító hatásukról Képek az üvegházhatásról Képek a szmog keletkezéséről és káros hatásukról Képek a különböző hulladékkezelési lehetőségekről, azok előnyeiről és környezetre gyakorolt hatásukról Kés Kihúzott végű üvegcsövek Konzervdoboz

10. Lyukas kémcsövek 11. Képek a hidrogén izotópjairól és jelentőségük ről 12. Képek a sósavgyártá s, az ammóniaszi ntézis és a salétromsav gyártás ipari folyamatáról 13. Képek az ékszerkészít ésről 14. Képek a növényvédő szerek élő szervezetekr e gyakorolt hatásáról 15. Képek a műtrágyák élő rendszerekr e gyakorolt hatásáról 16. Képek az üvegtípusok ról és az üveggyártás ról 17. Képek a szilíciumról, mint az elektronikai ipar alapelemérő l 18. Kipp készülék 19. Mázatlan, égetett agyaghenge r 20. Mozgóképek az említett tudósok munkásságá ról 21. Mozgóképek az anyagok sokféleségér ől 22. Mozgóképek a kémiai és fizikai változásokró l, különös

61


77. Kőzetek 78. Kristályosító csészék 10 cm-es 79. Kristályrács modellek (gyémánt, NaCl) 80. Krokodil csipeszek 81. Laposvas 82. Lombikfogók 83. Mérőhengerek 10, 500 cm3-es 84. Tanári molekula modell készlet 85. Oktató CD-k 86. Olló 87. Óraüvegek 6-8 cm-es 88. Petri csészék 10cm-es 89. Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott 90. Porcelántálak 91. Porüvegek 92. Reszelő háromszög metszetű 93. Spatulák 94. Szűrőkarikák (10 cm-es tölcsérhez) 95. Szűrőpapír 96. Tálcák 97. Táramérleg súlysorozattal 98. Tégelyfogók 99. Törlőruha 100. Üvegbotok 101. Üvegcsövek különböző méretűek 102. Üvegkádak 103. Üveglapok 10x10 cm-es 104. Üveg tölcsérek 10 cm-es 105. Vas háromlábak 106. Vaslap 10x10 cm-es 107. Vatta 108. Vegyszerkanalak fém 109. Vezetékek banándugóval 110. Videokazetta (üres) 111. Videokazetták oktatófilmekkel 112. Virágcserép 113. Vízbontó Hoffmann féle 114. Védőszemüvegek

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30. 31.

tekintettel az iskolában be nem mutatható folyamatokr a Mozgóképek a részecskék világáról Mozgóképek a szervetlen anyagok tulajdonsága iról, alkalmazásá ról Mozgóképek a fémek tulajdonsága iról, alkalmazásá ról Mozgóképek a szervetlen anyagok tulajdonsága iról és alkalmazásá ról Mozgóképek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozása iról Mozgóképek a műanyagok csoportosítá sáról, felhasználás áról, újrahasznála táról és újrahasznosí tásáról Működő modellek, eszközök a megújuló energiahord ozók témakörébe n Nagyméretű kémcsövek pH-mérő műszer üvegelektró ddal

62


32. Porcelántég elyek 33. Termosz

63


Minimális Térkép / eszköz / modell Falikép / transzparens applikáció / preparátum Tematikus- és falitérkép 1. A Föld éghajlata 2. A Föld vegetációja 3. A Föld vadon élő állatai 4. Európa domborzata és vizei

Demonstrációs / tevékenykedtető eszközök 5. Tanári labormikroszkóp 6. Metszettároló 7. Bonctű 8. Bonckés 9. Mikrometszetek (készlet) 10. Emberi szövetek 11. Tanulói mikroszkóp 12. (egyokuláros mikroszkóp) 13. Nagy tálca 14. Csipesz 15. Bonctű 16. Kézi nagyító 17. Óraüveg Embertani modell * torzó 18. Torzó 19. Fog 20. Szem 21. Fül 22. Bőr (keresztmetszet) 23. Agy 24. Szív 25. Vese (keresztmetszet) Képcsomagok (applikáció) 26. Tanári képcsomag 6. 27. Tanulói képcsomag 6. 28. Tanári képcsomag 7. 29. Tanulói képcsomag 7. 30. Vitaminok , vitaminforrások Csontvázak / preparátumok 31. Emberi csontváz 32. Csont szerkezete 33. Ízület szerkezete

Faliképek 1. Élő és élettelen környezeti tényezők 2. Tűrőképesség grafikonja 3. Táplálék piramis 4. Tápláléklánc – Hálózat 5. Rendszertani váz Rendszertani falikép sorozat 6. Emlősök, madarak, hüllők, halak, ízeltlábúak (rovarok, rákok, pókszabásúak), puhatestűek (csigák, kagylók, fejlábúak/lábasfejűek), gyűrűsférgek, csalánozók, szivacsok) Transzparensek / diasorozat * rendszerezés 7. Növények testfelépítése 8. Moszatok 9. Zuzmók 10. Harasztok 11. Nyitvatermők 12. Zárvatermők 13. Egyszikűek 14. Kétszikűek Falikép - növénytani ismeretek 15. Erdei fenyő

16. Tölgy Páfrányok Mohák Csiperke Mérgező gombák Ehető gombák Édesvízi moszatok Egysejtűek Faliképek életközösségek 24. A világ esőerdői 25. A szavanna 26. A sivatagok élővilága 27. Mediterrán növények 28. Füves puszták életközössége 29. Mohák, zuzmók 30. Élővilág övezetes elrendeződése a hegységekben Táplálékhálózatok 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

31. Dél-Amerikai esőerdők 32. Afrikai szavannák 33. Európai lombhullató erdők 34. Tajga 35. Tenger Faliképek - állattani ismeretek 36. Az amőba testfelépítése 37. A papucsállatka testfelépítése 38. A ragadozó nagymacskák 39. A majmok 40. Az elefánt 41. A bálnák és a delfinek 42. A delfin jellemzői 43. A cápa jellemzői

Ajánlott Térkép / eszköz / Falikép / transzparens modell preparátum diasorozat / videofilm Tematikus- és falitérképek Ázsia klímája és vegetációja 2. Észak-Amerika klímája és vegetációja 3. Dél-Amerika klímája és vegetációja 4. Afrika klímája és vegetációja 5. Ausztrália és ÚjZéland klímája és vegetációja Eszközök 1.

Mérőszalag Stopperóra Lázmérő Vérnyomásmérő Mo dell ek növ ény ek 10. Almafa virága 11. Tulipán virága 12. Egyszikűszár keresztmetszete 13. Kétszikűszár keresztmetszete Embertani modell 14. Gége 15. Emésztőszervren dszer Dombor oktatótábla sorozat: 6. 7. 8. 9.

16. Az emberi szaporodás Diasorozatok 17. Élő és élettelen környezeti tényezők 18. A Föld nagy biomjai Videofilmek - tájak életközösségek 19. Az életközösségek pusztulása 20. Élet a lombhullató erdőben , szteppén, prérin, pampán 21. A lombos erdők és a tajga pusztulása

Faliképek növénytani ismeretek 1. Gyapot 2. Kávé 3. Citrusfélék 4. Rizs Faliképek - állattani ismeretek 5. Az emlősállatok fogazata és tápláléka közti összefüggés 6. Madarak csőre, és a tápláléka közti összefüggés 7. A pókok jellemzői 8. A kígyók jellemzői 9. Az emberszabású majmok Faliképek - embertani ismeretek 10. Az élet szakaszai 11. Nyirokrendszer 12. A mellkas szerkezete, be- és kilégzés 13. A szem és a látás 14. A fül és a hallás, egyensúlyérzékelés 15. A vegyi érzékelés Preparátumok 16. Gerincesek mellső végtagcsontjai (dobozos) 17. Gerincesek hátsó végtagcsontjai (dobozos) 18. Házi tyúk 19. Halcsontváz 20. Békacsontváz 21. Macskacsontváz 22. Lóláb 23. Sertésláb Beágyazott preparátum 24. Peronoszpóra 25. Lisztharmat Diorámák 26. Szivacs gyűjtemény 27. Korallgyűjtemény 28. Tüskésbőrűek gyűjtemény 29. Szivacsok 30. Korallok 31. Gyűrűsférgek 32. Puhatestűek 33. Ízeltlábúak 34. Tüskésbőrűek Portrésorozat 35. Linné 36. Darwin Határozók

64


44. A tengeri halak 45. A fókák fajtái 46. Erszényes állatok Faliképek transzparensek - ember- és egészségtana 47. Az emberi sejt 48. Izomzat (elölről és hátulról) 49. Vérkeringés 50. A vér 51. Az emberi szövetek 52. Belső szervek 53. Menstruációs ciklus és a petebeágyazódás 54. Posztembrionális fejlődés 55. Az élet szakaszai 56. Légzőszervrendszer 57. Az emésztőszervrendszer 58. Kiválasztás szervrendszere 59. Központi idegrendszer 60. Belső elválasztású mirigyek 61. Érzékszervek, érzékelés 62. A feltételes-, feltétlen reflex 63. Tápanyagok, vitaminok 64. Gerincoszlop, rendellenességek 65. Az emésztőrendszer betegségei 66. Bélparaziták 67. Kábítószerek 68. Az alkohol káros hatásai 69. A dohányzás veszélyei

22. A mérsékelt 37. Növényismeret övezet 38. Állatismeret termesztett növényei és állata 23. Jegesmedvék 24. Pingvinek 25. A gyöngykagyló 26. A medúzák 27. Tengerpart madarai 28. Egysejtűek jelentősége 29. Betegséget okozók (baktériumok) 30. A gombafogyasztás szabályai, a gombák jelentősége Videofilmek egészségtan Elsősegélynyújtás Drogok veszélyei Egészséges életmód Ismerd meg önmagad 35. Az ember nemi élete, fogamzásgátlás 36. Terhesség, szülés 37. A bőr betegségei és a bőrápolása 38. A napozás és a veszélyei CD-ROM 39. Az emberi test 31. 32. 33. 34.

65


Záradékok Érvényességi rendelkezések:

Jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2022. június 30-ig

A pedagógiai program módosításának feltételei:

•

A tantestület 75%-ának kérése,

• •

A pedagógiai programot érintő törvényi és jogszabályi változások A pedagógiai program felülvizsgálatára az 2021-22-es tanévben kerül sor

Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás

Véleményezte:

Elfogadta:

Nebuló Általános Iskola nevelőtestülete

2017. május 22-én

Egyetértését nyilvánította: Iskolai SZMK választmánya

2017. május 22-én

Jóváhagyta:

Fenntartó

2017. május 22-én

A publikálás formája: Sokszorosított formában elhelyezésre kerül a következő helyeken: • •

1példány az iskola könyvtárában 1példány a tanári szobában

• •

1példány az igazgatói irodában 1példány az irattárban

66

Esélytér Intézményfenntartó (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 3. tel.: )

Recommend Documents