Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőrendezéstani Tanszék
Erdőtervezési munkák a Gyula város tulajdonában levő erdőkben
Csősz József V. OEMH Sopron, 2007. április 1.
1
1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék 2. Bevezetés 3. Előzetes jegyzőkönyv
2 4 5
3.1. A gazdálkodó területi adatai 3.2. A város erdeiben folytatott gazdálkodás általános jellemzői 3.3. A gazdálkodási irányelvek a nem gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőkben 3.4. Tervezési irányelvek a tervidőszakra 4. Szöveges értékelés
5 5 6 7 8
4.1.Területi adatok 4.1.1.Területi adatok ismertetése 4.1.2.Területváltozások értékelése 4.1.3.Terület-elszámolás 4.1.4.Geodéziai munkák és feldolgozásuk 4.1.4.1.Geodéziai mérések, térképezések 4.1.4.2.Határállandósítás 4.1.4.3.Üzemtervi térképek ismertetése
8 8 8 10 10 10 11 12
4.2.Termőhelyi értékelés 4.2.1.Földrajzi fekvés, erdőgazdasági táj 4.2.2.Geológiai viszonyok 4.2.3.Domborzati viszonyok 4.2.4.Klíma Jellemző meteorológiai adatok 4.2.5.Hidrológiai viszonyok, vízjárások 4.2.6.Talajviszonyok 4.2.7.Természetes erdőtársulások
12 12 13 13 14 15 16 17 20
4.3.Az erdő állapotának értékelése 4.3.1.Az erdő múltjának történelmi áttekintése 4.3.2.Az erdő állapotának értékelése 4.3.2.1.Faállományviszonyok 4.3.2.2.Faállomány típusok 4.3.2.3.Fatermő képesség 4.3.2.4.Záródás minősítése 4.3.2.5.Vadeltartó-képesség, vadállomány 4.3.2.6.Egészségi állapot 4.3.3.Természetvédelem 4.3.4.Közjóléti, turisztikai értékelés 4.3.5.Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területek
21 21 24 24 32 32 33 34 35 36 36 37
4.4.Az elmúlt tervidőszak erdőállomány-gazdálkodásának értékelése 4.4.1. Erdőtervezői értékelés a terepi felvételek alapján
37 37
2
4.5.Átfogó tervezés 4.5.1.Hosszú távú erdőtervezés 4.5.1.1.Távlati erdőtervezés, erdőprognózis 4.5.1.2.Hozamszabályozás, hozamkiegyenlítés Hozamvizsgálat táblázatai 4.5.2.Tízéves (középtávú) tervezés 4.5.2.1.Termelési célok 4.5.2.2.Erdőgazdálkodást korlátozó tényezők 4.5.2.3.Előhasználatok – nevelővágások tervezése 4.5.2.4.Véghasználatok tervezése 4.5.2.5.Erdőfelújítások tervezése 4.5.3.Egyéb átfogó tervezés 4.5.3.1.Mellékhaszonvétel 4.5.3.2.Természetvédelmi tervezés 4.5.3.3.Egyéb szakhatóságok kezelési tervei 5. Záró jegyzőkönyv
37 38 38 38 38 39 39 40 40 42 42 43 43 43 43 45
5.1. Területi adatok 5.2. Állapotadatok 5.2.1. Rendeltetések 5.2.2. Faállománytípusok 5.2.3. Korosztályok területe fafajonként és összesen 5.2.4. Fakészlet – folyónövedék 5.3. Tervadatok 5.3.1. A tartamosság vizsgálata 5.3.2. Tervfeladatok összefoglalása
45 45 45 45 45 46 46 46 47 47 47 48
5.4. Szöveges indoklás, hozzászólások 5.4.1. Terület- és állományadatok 5.4.2. Tervezés indoklása 6. Összefoglalás 7. Köszönetnyilvánítás 8. Melléklet 9. Irodalomjegyzék
50 51 52 62
3
2. Bevezetés A gazdálkodási tevékenységek mindegyikének, így az erdőgazdálkodásnak is meghatározó fontosságú része a gazdálkodás kereteit biztosító tervek elkészítése. A tervekkel a szakemberek irányelveket adnak a gazdálkodó számára, aki így feladatát mind gazdasági mind természetvédelmi tekintetben megfelelőbben tudja ellátni. Nem mellékesen a gazdálkodói tevékenység tervektől való eltérésének vizsgálatával az elvégzett munkák ellenőrizhetővé válnak. Az erdők felvételezését és az üzemtervek elkészítését napjainkban az Állami Erdészeti
Szolgálat
jogutódja
a
Mezőgazdasági
Szakigazgatási
Hivatal
Erdészeti
Igazgatóságának szakemberei végzik. Az erdőtervezéssel a gyakorlatban először első éves egyetemistaként találkoztam a nyári gyakorlatom letöltése során. Már akkor megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy a diplomamunkámat ebben a témakörben írjam. Mindez Gál János tanár úr, Veszeli János erdőtervező, és Puskás Lajos a DALERD oktatási igazgatójának segítségével valóra is vált. A diplomamunka tartalmazza a Gyula város tulajdonában lévő erdők erdőtervének átfogó részét, valamint feltárja a tulajdonos és az erdő hosszú távú érdekeinek kapcsolatát.
4
3. Előzetes jegyzőkönyv Az előzetes jegyzőkönyv feladata, az erdők állami nyilvántartásba vételénél és tíz évre szóló körzeti erdőtervének elkészítésénél, az alkalmazandó helyi irányelvek megállapítása. Ez a rész tartalmazza a tervezés kezdetén rendelkezésre álló adatokat azok részletezése nélkül. A tervezés idején, a terepen tapasztalt tényleges adatok a Szöveges értékelésben kerülnek részletezésre. 3.1. Az erdőgazdálkodó területi adatai Helységnév Gyula Összesen
Területi adatok (ha) Erdőállomány Adattár Ingatlan-nyilvántartás erdőrészlet egyébrészlet összesen 85,50 1,20 86,70 177,01 85,50 1,20 86,70 177,01
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az adattári és ingatlan-nyilvántartási adatok között jelentős eltérés van, amit ellenőrizni és tisztázni kell! Az elmúlt 9 év területi változásai Község Gyula Összesen
1996 adatai 80,70 80,70
2005 adatai 86,70 86,70
Változás 6,00 6,00
3.2. A város erdeiben folytatott gazdálkodás általános jellemzői Korosztályok megoszlása fafajonként ha-ban Fafaj
1-10
KST
1,11
11-20
21-30
31-40
26,90
10,59
41-50
összesen
%
38,60
45,6
4,65
5,5
VT
4,65
CS
4,77
0,65
5,42
6,4
0,11
4,30
0,50
4,91
5,8
1,16
7,01
5,46
15,62
18,5
0,12
1,40
1,7
A J-EKL
0,89
1,10
NNY
1,28
HNY
0,63
2,49
10,20
13,32
15,7
F-ELL
0,22
0,18
0,28
0,68
0,8
3,40
50,30
27,80
84,60
100
összesen
2,00
üres
1,10
0,90
5
A gazdálkodó az előírt beavatkozásokat végrehajtotta. Üzemtervtől eltérően csak olyan beavatkozás történt, amely az adott erdő elsődleges rendeltetéséből eredő funkció betöltésével összhangban van (egészségügyi termelés, mely biztonsági szempontból indokolt). Összességében megállapítható, hogy az elmúlt tervidőszak alatt a gazdálkodó az állományaival szakszerűen gazdálkodott. Az elmúlt időszak vágásérettségi korai (Jellemző faállománytípusok főfafajaira vonatkozóan, év-ben) Fafajok Kocsányostölgy Vöröstölgy Cser Akác Kőris Hazainyár Nemesnyár
Faanyagtermelést szolgáló Különleges erdőkben rendeltetésű erdőkben 100 91 94 91 30 35 100 79 51 40
Vadászat, vadgazdálkodás Az vizsgált erdők területe a Békési Apróvadas körzetben találhatóak. Az erdőgazdálkodó területén a vadászati jogot az alábbi vadásztársaságok gyakorolják: -
Kettős-Körös menti Vadásztársaság, Doboz (9533)
-
Dózsa Vadásztársaság, Gyula (9539)
-
Gyulavári- Dénesmajori Földtulajdonosok, Gyula (9541)
A terület jellemzően apróvadas. 3.3. A gazdálkodásra vonatkozó szakhatósági irányelvek a nem gazdasági elsődleges rendeltetésű erdőkben A gazdálkodó kezelésében túlnyomó többségében különleges rendeltetésű erdők találhatók. Ezek rendeltetés szerinti megoszlása az adattári nyilvántartás szerint jelenleg a következő:
6
Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdők: Parkerdő (üdülő, sport, turisztikai, kiránduló és sétaerdő)
59,00 ha
Összesen:
59,00 ha
Védelmi rendeltetésű erdők: Talajvédelmi erdő
1,10 ha
Mezővédő erdő
3,40 ha
Településvédelmi és belterületi erdő
16,60 ha
Műtárgyvédelmi erdő
0,50 ha
Összesen:
21,60 ha 80,60 ha
A parkerdőben csak olyan előírások indokoltak, melyek a parkerdő közjóléti funkcióját szem előtt tartják. Ilyenek a szükségszerű tisztítások, gyérítések, egészségügyi termelések. Kerülendők a véghasználatok, esetleg a vágáskor emelését látom lehetségesnek. 3.4. Tervezési irányelvek a tervidőszakra A gazdálkodónál alkalmazandó vágásérettségi szakaszok Vágásérettségi szakaszok Faanyagtermelő Különleges 90-100 év 70-100 év 70-100 év 70-90 év 20-30 év 20-30 év 30-40 év 40-70 év 30-50 év 30-40 év 30-40 év
Faállomány-típusok KST KST-CS KST-K A A-NNY EKL HNY HNY-NNY NNY
Vágásérettségi viszonyok 0-9
Gazdasági Különleges Összesen
ha 3,80 8,20 12,00
10-19 éven belül vágásérett 3
ezer m 1014 3183 4197
ha 0,00 5,00 5,00
3
ezer m 0 1438 1438
7
20-29 Átlag 1 év ha 0,00 3,40 3,40
3
ezer m 0 1124 1124
ha 0,13 0,55 0,68
3
ezer m 34 191 225
Általános tervezési szempontként az alábbiak állapíthatók meg: -
Az állományok vágásérettségi korát a lehető legmagasabban, úgy kell megállapítani, hogy kitermelésre akkor kerüljön sor, amikor rendeltetésüket az állományok betölteni tovább már nem tudják. Ennek megfelelően a jelenlegi vágásérettségi korokat felül kell vizsgálni, és azokat az állomány egészségi állapotának, fenntarthatóságának megfelelően kell megállapítani.
-
Minden erdőrészletben csak a rendeltetésnek megfelelő, azt tartósan nem akadályozó munkák tervezhetők.
-
Parkerdők esetében csak közjóléti funkció betöltését segítő beavatkozások tervezése indokolt. (pl.: a látogatók és a különböző üdülési, pihenési célokat szolgáló létesítmények védelmében végrehajtandó egészségügyi- és száradék termelés)
4. Szöveges értékelés 4.1. Területi adatok (2.1.1. tábla) 4.1.1. Területi adatok ismertetése A Gyula Város Városgazdálkodási Igazgatóság területe Gyula közigazgatási területén helyezkedik el. Az gazdálkodó által kezelt állomány 1 nagyobb, összefüggő erdőtömbből és több elszórtan található részletből áll. A gazdálkodó üzemtervi területe jelenleg 79,06 ha, melyből 2,96 ha az egyéb részletek területe. Az állományok és egyéb részletek összesen 7 tagot alkotnak, a tagok átlagos területe 11,29 ha. Az erdőrészletek száma 31 db (átlag 2,45 ha/db), egyéb részleteké pedig 4 db (átlag 0,74 ha/db). Az erdőterületek megoszlását az erdőtest jellege szerint több mint 50%-ban (43,77 ha) a „Közepes erdők” jellemzik, kevesebb (28,16 ha) tartozik a „Kiserdő” kategóriába.
4.1.2. Területi változások értékelése Területváltozások az elmúlt 10 évben Község Gyula Összesen
1996 adatai 80,70 80,70
2006 adatai 79,06 79,06 8
Változás -1,64 -1,64
Az Ingatlan-nyilvántartási (177,01 ha) és az Erdőállomány Adattár (79,06 ha) területi adatai között nagy eltérés mutatkozik, amelynek okai, hogy sok helyrajzi számon lévő fásítás a kis területe miatt nem esik az Erdőtörvény hatálya alá. Oka még, hogy több egyenként jelentősebb területű részlet zárt kertben található. Ezek szintén nem üzemtervezett területek. Gyula Város Városgazdálkodási Igazgatóság összes területe Adattári adatok szerint 1,64 ha-ral csökkent. Ennek okai, hogy az előző üzemtervi időszakhoz képest a 202 A, 202 NY, 203 B, 203 E, 203 Ti, 207 A és 208 E részletek törölve lettek, mivel területük az Erdőtörvényben az erdőrészletekre meghatározott minimális kiterjedést nem érték el. A részletek száma majdnem kétszeresére növekedett az előző tervidőszak 16 részletéhez képest. Ennek oka a meglévő részletek megosztásában valamint az új tagok kialakításában keresendő. A megosztásokat főként az elkülönülő állományképek indokolták, pl. a 200-as tag C részletében, ahol a szürkenyár a kocsányos tölgyet a részlet nyugati felén elnyomta.
A dobozi útról jól látható, hogy a szürkenyár túlnőtte az egyébként főfafajként ültetett kocsányostölgyet.
Rendeltetések területváltozásai Védelmi Vonatkozás éve
Gazdasági
Eü. - Szoc. Oktatásk turisztikai utatási
elsődleges rendeltetésű erdők h
e
k
t
Összes erdőrészlet á
Egyéb részletek területe
Összes terület
r
1996
20,80
0,00
59,90
0,00
80,70
0,00
80,70
2006
15,38
4,21
56,51
0,00
76,10
2,96
79,06
9
Az állományok rendeltetésének elemzésénél általában az un. halmozott rendeltetések szerinti adatokat célszerű vizsgálni, hiszen itt minden - az adott részletre vonatkozó, az abban folytatandó gazdálkodást befolyásoló - rendeltetésforma megjelenik. A korábbi tervezésnél csak az erdők elsődleges rendeltetése került meghatározásra, további rendeltetés megadására nem volt lehetőség. Ma már az elsődleges rendeltetés - néhány kivételtől eltekintve - veszített a jelentőségéből és az egyes rendeltetéseket a „helyüktől” (elsődleges, vagy további) függetlenül, a gazdálkodás során, megegyező módon és súllyal kell figyelembe venni. Az gazdálkodó állományaiban a meghatározott rendeltetések halmozott területe szerint készített statisztikában látható, hogy 4,21 ha-on (az állományok területének 6 %-án) elsődleges rendeltetésként gazdasági - jellemzően faanyagtermelés - rendeltetés, 15,38 ha-on (az erdők 20 %-án) védelmi - főként településvédelmi erdő - szerepel. A tíz évvel ezelőtti állapothoz képest a gazdasági rendeltetésű erdők növekedése 4,21 ha. A védelmi rendeltetésű erdők területe 5,42 ha-ral csökkent. A védelmi rendeltetésű erdők területi bontásban: településvédelmi és belterületi erdők területe 12,47 ha, mezővédő erdő 2,91 ha. Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű és ezen belül parkerdők (üdülő, sport, turisztika, kiránduló és sétaerdők) 3,39 ha-ral csökkentek. Mostani területük 56,51 ha, amelynek nagy része egy tömbben, a 200-as tagban található ( Kisökörjárás ). A gazdálkodó területén másodlagos és harmadlagos rendeltetés nem lett előírva. A területen található erdőkben 71,89 ha-on részleges a korlátozás, 4,21 ha-on, tehát a gazdasági rendeltetésű erdőkben pedig nincs korlátozás. 4.1.3. Terület elszámolás A terület-elszámolás a földnyilvántartási adatok, és az erdőtervi térképek összevetésével készülhet el. Az adattári és ingatlan-nyilvántartási adatok között jelentős eltérés van, amit ellenőrizni és tisztázni kell! 4.1.4. Geodéziai munkák és feldolgozásuk
4.1.4.1. Geodéziai mérések, térképezés Az erdőgazdasági üzemi térképek készítéséhez a korábbi felvételekből származó 1:10000-es méretarányú erdőgazdasági üzemi térképek és az ingatlan-nyilvántartási térképek numerikus állományai képezték az új üzemi térképek kiindulási alapját.
10
A térképek kiegészítése GPS illetve egyéb mérésekkel, és a légifotók digitális kiértékeléseinek eredményeivel történt meg. Kiegészítő földi mérések GPS készülékkel, illetve mérőszalaggal, míg a mérések jelentős részének feldolgozása numerikusan, illetve néhány esetben grafikusan történt. Alkalmazott feldolgozó programok: GeoProfi, ITR, DigiterraMap, AeroMap, Pathfinder Office, WGPS. A gazdálkodó területét érintő erdőgazdasági térképek már digitálisan készültek. A földhivatali digitális állomány és a numerikusan feldolgozott mérések eredményei kerültek felhasználásra. Az így létrehozott állományba történt a digitálisan kiértékelt légifotók és a rendelkezésre
álló
topográfiai
térképek
vonalainak
beépítése.
Ezen
állományok
szerkesztésével készültek el a digitális térképi állományok. A területszámítás a digitális térképi állomány alapján, numerikusan, a területre állás pedig segédprogrammal történt. A térképek helyesbítésénél felhasznált alapanyagok: ·
földmérési topográfiai térképek,
·
GPS mérések,
·
a 2004. évi légi fényképezés egyes adatai digitális módszerrel kiértékelve.
4.1.4.2. Határállandósítás
A határjelek azonosítása a terepi felvételek során megtörtént. A meglévő határjelek állapota felújításra szorul, zömükön a festett szám nem olvasható. A legtöbb részletben a határjelek hiányoznak, vagy annyira benőtte őket a cserje, hogy nem találhatóak. A határjelek általában a véghasználatok és felújítások során szoktak eltűnni, azonban ezen erdők esetében nem ez lehet az ok, mivel a legtöbb részletben véghasználatra még nem került sor. A térképen a meglévő határjelek egyezményes jellel és számmal jelennek meg, míg a hiányzó határjelek helyén kör látható. A határjelek pótlása, illetve folyamatos karbantartása (festése, cseréje) a gazdálkodó feladata. A térképi tájékozódáshoz, illetve a gazdasági beosztáshoz feltétlenül szükséges határjeleket minél hamarabb kell pótolni. A birtokhatár miatt feltétlenül pótlandók a határjelek a 206-os tag É-i szélén.
11
Ténylegesen ennél sokkal több határjel pótlására, javítására lesz szükség. A térképek alapján fel kell mérni az oszlopok festésének állapotát, illetve a hiányzó határjeleket! A pótlásokat - bár a fentiek kivételével sok esetben nem feltétlenül pótlandó határjelekről van szó - a megfelelő tájékozódás és a tulajdoni viszonyok elhatárolása végett (ez utóbbi esetben csak pontos kimérések után!) érdemes elvégezni.
4.1.4.3. Üzemtervi térképek ismertetése A térség erdőterületeinek első felmérése a II. Világháború után, 1953-ban illetve 1955ben történt meg, amit 1959-60-ban illetve 1974-ben újítottak meg, majd ettől kezdve 10 évenként volt üzemtervezés a területen. Az erdészeti alaptérkép térképlapjai 1:10000-es méretarányban, EOV vetületi rendszerben készültek. Az üzemterv mellékletét képező térképek a digitális állományból nyomtatott tematikus térképek, melyek az elsődleges rendeltetés-csoportok szerinti színezéssel készültek. A digitális térképi állomány lehetővé teszi, hogy a területre igény szerint –másik tematikával- könnyen és gyorsan készüljenek további térképek is. 4.2 A termőhelyi viszonyok értékelése 4.2.1. Földrajzi fekvés, erdőgazdasági táj Gyula Város Városgazdálkodási Igazgatóság erdei az előző erdőtervezés idején, az Alföld erdőgazdasági tájcsoport (VI.) délkeleti részén, a Körösvidék (4.) erdőgazdasági tájban álltak. 2005, január 1.-től új erdőgazdasági tájhatárok léptek érvénybe, amelyek alapján az erdők a Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport délkeleti részén találhatók. Területeik teljes egészében a Berettyó-Körös-vidék (50) erdőgazdasági tájba, ezen belül a Körösmenti- sík kistájba vannak. Itt főként réti és szikes talajok találhatók. A terület földtani viszonyait jól jellemzi, hogy az ősi alapzatban bekövetkezett különböző méretű süllyedés és az ezt követő feltöltődés jelentős mértékű üledékképződéshez vezetett. A több ezer méter vastag üledékkel fedett alaphegység a Körösök közén található a legmélyebben. A Hármas-Körös süllyedéke és környezete felszíne alapján holocén süllyedékből és egy jelentősen kierodált pleisztocén kori hátsági lejtőterületből áll. A hátsági lejtő területén különböző magasságokban fekvő lefűzött meanderek, morotvák sorakoznak. A mélyebb rétegekben nagy mennyiségű homok és vastag, agyagos iszaptakaró egyaránt előfordul. A holocénsüllyedék legáltalánosabb üledéke az öntésiszap és a réti agyag. Gyula városa 87-88 m tengerszint feletti magasságban, síkságon fekszik. A területet lösziszap és ártéri infúziós lösz borítja, amihez téglaagyag-készletek kapcsolódnak.
12
A város környékén többnyire típusos réti talaj, szolonyeces réti talaj, réti öntéstalaj és sztyeppesedő réti szolonyec található. Jellemző termőhely típus változata (54 %): Közepesen mély, agyag fizikai talajféleségű, többlet vízhatástól független, öntés réti talaj. 4.2.2. Geológiai viszonyok Alföldünk helyén a földtörténeti ókorban, az un. Tisia masszívum állott, mely a középkor folyamán lesüllyedt és tenger borította el. A tengeri üledék fokozatosan lerakódott a mélybe süllyedt részekre. A süllyedés, és a tengeri üledék felhalmozódása nem volt egyenletes, így az egyes rétegek vastagsága és szerkezete nem egyforma. A tengeri felhalmozódásokat az újkori képződmények takarják be. Az Alföld szempontjából a pannonkor vége felé történt hatalmas süllyedés nevezetes, mert ennek a süllyedésnek a törésvonala jelöli ki az alföld szerkezeti határait. A süllyedés folytán az Alföld zárt medencévé alakult, és a beömlő folyók megkezdték a feltöltését, hatalmas törmelékkúpokat teregetve szét a medence szélein. Az esés csökkenése folytán a folyók középszakasz jellegűek lettek, hatalmas kanyarokat képezve, medrüket folyton változtatva és szélesítve haladtak (a régi folyómedrek még ma is sokfelé megtalálhatók). A magasabb részeken és az ártereken 3-4 m magas halmok keletkeztek a folyómeder széleiből szél által kifújt finom törmelékből, elsősorban iszapból. A negyedkor elején, a jégkorszakban lehullott porból alakult ki a lösz, amely legnagyobb arányban alkotja mai talajaink alapkőzetét. A térség ásványi alapkőzetei általában igen mélyen helyezkednek el a pannon-korban történt nagymérvű süllyedés miatt. 4.2.3. Domborzati viszonyok A Berettyó-Körös-vidék lényegében két nagy területi egységre bontható: Az ó-diluviumban szárazra került hátság, ahol a térszint tengerszint feletti magassága átlagosan 90-99 m. Ezt a térszintet a folyók hordaléka és a szél munkája építette fel. Az ódiluviumban még kisebb folyók voltak rajta, amelyek azonban hamarosan feltöltődtek és kiszáradtak. A folyók hordalékát lösz takarta be, s ezt a növényzet megkötötte. Egyes helyeket a folyók medréből kifújt homok borította el, így a homokos és agyagos hordalékok váltogatják egymást. A kútfúrások folytán megismert szelvényekben is homok, lösz, agyag, iszapos homok rétegek vannak egymás felett.
13
A felszínt nézve azt mondhatjuk, hogy a magasabb helyek általában homokosak (90-99 m), amelyek a folyómedrekből kifújt homokból keletkeztek, míg az alacsonyabb részek (91-93 m) agyagosak, ezek régi folyómedrek voltak. A másik nagy területi egység a hátságnál átlag 2-10 m-rel alacsonyabb térszint, amely a folyók mentén gyenge esést mutat a Tisza felé. Ez a térszint a Körösök új-diluviális és jelenkori ártereit foglalja magában. Ebből következik, hogy a folyók hordalékából épült fel. Általában réti agyag és szikes agyagtalajok vannak itt, homokos rész nagyon ritkán fordul elő, inkább csak a mélyebb rétegekben. Felismerhetők a régi folyók medrei, nagy kanyarulatai, kisebb parti dűnéi és teraszszigetei, melyek váltogatják egymást. A folyamszabályozás megtörténte előtt ez a terület az év nagy részében víz alatt volt. A tengerszint feletti magasság jellemzően 82-100 m között változik. 4.2.4. Klíma Az erdőtervezett terület éghajlatára jellemző a kemény tél és a nyári száraz meleg, valamint a szűkös, ingadozó és szeszélyes csapadékviszonyok. Gyakoriak az aszályos évek. Az Alföld többi tájrészletéhez viszonyítva kevésbé szeles terület, az uralkodó szélirány az északi és észak-nyugati. Gyula város erdeinek éghajlati viszonyai fő vonalaiban az Alföld éghajlati vonásaival jellemezhetők. Egy terület éghajlatát általában és elsősorban földrajzi helyzete, másodsorban pedig, sajátságos földrajzi viszonyai határozzák meg. Az Alföldet a 47o földrajzi szélességi kör metszi. Éghajlatában a szárazföldi, kontinentális hatás a legerősebb. Éghajlati jellegzetessége a változékonyság, ami a hőmérséklet nagy évi és napi ingásában, a meleg nyári és hideg téli időjárásban, az aszályos (csapadékszegény) időszakok szeszélyességében, a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakori előfordulásában is megnyilvánul. A klíma a légnedvesség, a relatív páratartalom alakulása szempontjából is meghatározó környezeti tényező az erdőgazdálkodás számára. A levegő páratartalmának alakulása a tenyészidőszak folyamán meghatározza egyes fafajok termeszthetőségét az adott térségben. Az erdészeti klíma elhatárolására a júliusi 14 órai légnedvesség értékeit használták fel, mivel a légnedvesség a változatos időjáráson belül is szabályos napi és évi ingást mutat, és a legszorosabb kapcsolatban áll a növényi vegetációkkal. A növényzet fejlődése szempontjából igen jelentős a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása, a hőmérséklet és légnedvesség viszonyok, különös tekintettel a vegetációs időszak paramétereire.
14
A gazdálkodó kezelésében lévő erdőterületek, különösen a folyó közeli részeken, a júliusi 14 órai légnedvesség tekintetében kedvezőbb környezetben vannak, mint a térség más területei. A Kárpát-medence síkvidéki területei erőteljes kontinentális hatás alatt vannak, és a növénytakaró szempontjából átmenetet képeznek a közép-európai lomberdők és a sztyepp között. Ezért használjuk a klímamegnevezésnél az erdős-puszta vagy az erdős-sztyepp megjelölést. Az
erdős-sztyepp
klíma
erdőgazdálkodás
szempontjából
legjellegzetesebb
tulajdonságai, az alacsony légnedvesség, a nagy hőmérséklet-ingadozások, a változatos és gyakran kedvezőtlen talaj és hidrológiai viszonyok, a zárt erdők életfeltételeit biztosító csapadékmennyiség hiánya. Ezért természetes erdőtársulások csak többletvízhatás alatt álló területeken
találhatók.
Ezt
az
ökológiai
tényt
(ökológiai
meghatározottságot)
az
erdőgazdálkodás során messzemenően figyelembe kell venni. Az Alföld területe bizonyos szempontból klímahatár is. Egyes időszakokban a szomszédos földrajzi tájak klímájának hatásai átmenetileg módosítják a területen egyébként uralkodó kontinentális vonásokat. Így bizonyos években, vagy időszakokban a szubmediterán, az alpin, a kárpáti, vagy a ponthusi klíma hatásai érzékelhetők erőteljesebben, fokozva a terület medence jellegéből adódó időjárási változékonyságot. Az erdőgazdálkodás számára a környezeti feltételek eléggé mostoha viszonyokat biztosítanak. Jellemző meteorológiai adatok GyulaVáros Városgazdálkodási Ig. átlagos évi csapadék
Országos átlag
576 mm
600 mm
328 mm
330 mm
a hőmérséklet évi átlaga
10,3 °C
10,5 °C
a tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga
18,2 °C
17,5 °C
a hőmérséklet téli átlaga
+3,5 °C
+2,5 °C
az évi napsütéses órák száma
2080 óra
2000 óra
1455 óra
1450 óra
a havas napok száma
30 nap
30 nap
jellemző szélirány
északnyugati
északnyugati
- a tenyészidőszak csapadéka
- ebből a tenyészidőszakban
Ezek a meteorológiai adatok az országos átlagtól nem mutatnak nagy eltérést. A mégis jó termőhelyi adottságokat a Körös okozta mikroklimatikus hatás eredményezheti.
15
4.2.5. Hidrológiai viszonyok, vízjárások Gyula város talajainak kialakulásában, de különösen a só-felhalmozódási és szikesedési folyamataiban a terület felszín alatti vizeinek volt, és napjainkban is van szerepe. A pannon rétegek fölött elhelyezkedő pleisztocén és holocén folyóvízi rétegsorok az egymásra település jellegzetességeinek megfelelően igen változatosak és összefüggő víztartó és vízzáró réteget nem képeznek. A homokos rétegeket elválasztó vízzáró iszap és agyagcsíkok különböző vastagságúak, és néhol nagyobb lencséket alkotnak, az egész rétegszerkezet mégis egy összefüggő vízrendszert képez. Ennek fő táplálója a perem tájak vízgyűjtőire hulló csapadékvíz. A beszivárgó vizek a vízzáró rétegek felszín alatti lejtőin hidrosztatikusan szivárognak a 80 - 90 m tengerszint feletti magasságú medence felé. A perem vízgyűjtők és a medence vízháztartásában tapasztalható különbségek horizontális áramlással is igyekeznek kiegyenlítődni, a változatos talaj-rétegzettség miatt a felszín alatti vizek megtorlódnak (felhalmozódnak), „pangó” talajvíz keletkezik. Ezek a pangó vizek felszín közelben a gyors párolgás következményeként, fokozatosan betöményednek, s nátrium-hidrokarbonát, calcium (magnézium)-hidrokarbonát, és helyenként, a mélységi szivárgásokból nátrium-clorid sófeldúsulással, szikesedést okoznak. A talajok alapkőzete a leggyakrabban vályog vagy lösz, ritkábban agyag vagy homok. A terület 15 %-át ( 11,28 ha ) időszakos vízhatású, 1,5 %-át ( 1,16 ha ) változó vízellátású, 84 %-át ( 63,66 ha ) a többletvízhatástól független hidrológiai kategóriába soroltuk. Az időszakos vízhatású kategória magas aránya a szélsőséges termőhelyi viszonyokra hívja fel a figyelmet, ami a gazdálkodás nehéz körülményeit okozhatja. A Hármas-Körös a környék meghatározó folyója. A Fekete- és a Fehér-Körös Gyula közelében egyesül Kettős-Körössé, ebbe ömlik Körösladánytól délnyugatra a Sebes-Körös. Innen fut tova Hármas-Körös néven az Alföld második legnagyobb folyója, hogy Csongrádnál a Tiszába torkolljon. Évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, bizonytalanná téve a termelést, ezért már a XIX. század elején felmerült a szabályozás gondolata. A folyószabályozás munkái a XIX. század végére befejeződtek. 248 helyen vágták le a folyó kanyarulatait, gátakat építettek, 30 millió m3 földet mozgattak meg. A Körösök hossza 1035 km-ről 455 km-re csökkent. A folyószabályozással párhuzamosan 6000 km belvízcsatorna és 65 átemelő szivattyútelep épült. A szabályozás a Körös menti területek vízrajzi térképét alapvetően átrajzolta, és megváltoztatta a vidék növény- és állatvilágát.
16
A Kisökörjárási tömb mellett húzódik a Fehér-Körös töltése
A töltést túloldalán lévő tömlős gát, amelynek feladata a Fehér-Körösből vizet juttatni az Élővíz csatornába.
A Körösök vízrendszerén a folyószabályozási munkákat az 1800-as években hajtották végre, kialakítva napjainkra egy olyan másodlagos tájat, ahol a töltések között kanyargó folyót ártéri erdők, rétek, mezőgazdasági földek és holtágak kísérik. Azok a töltéseken kívül rekedt Körös-medrek, melyek partját még nem építették be nyaralókkal, máig megőrizték gazdag élővilágukat. A Körösök vizével táplált csatornák és természetes erek gazdagon behálózzák az egész vidéket, biztosítva ezzel a vízi élőlények szabad mozgásának feltételeit.
4.2.6. Talajviszonyok (2.2.1. tábla) A talajképződési folyamatok a térségben akkor indulhattak meg, amikor a felszíni vizek hatása ezt megengedte, mikor a terület felszabadult a meg-megismétlődő árvizek üledéklerakásától, illetve az állandó vízborítástól. Természetesen ez a terület egyes részein igen különböző időben és mértékben következett be. A térséget átszelő folyók árterein még mindenhol napjainkban sem indultak meg a talajképző folyamatok, de a szárazzá vált térszinteken a különböző korú, származású, változatos rétegezettségű és mechanikai összetételű üledéken a változó kémiai összetételű felszín alatti vizek, a növénytakaró és később az emberi beavatkozások (folyó-szabályozás, vízelvezetés, lecsapolások) hatására többirányú talajfejlődés (talajképződés) indult meg.
17
Jellemző talajtípusok a körzetben: A leggyakoribb talajtípus a típusos és öntés réti talaj 96,2 % ( 73,19 ha). A szolonyeces réti talaj 0,51 ha-on, a sztyeppesedő réti szolonyec 2,4 ha-on fordul elő. A típusos réti talaj és az öntés réti talaj elkülönítése nehézkes, csak néhol egyértelmű, azonban a Körösök közelségét figyelembe véve valószínűsíthetően többségében öntés réti talajokkal találkozhatunk. Erre utalnak a szelvényekben fellelhető kagyló maradványok is.
A talajszelvény gödör falán jól látható a réti talajra jellemző feketés színárnyalat
Az erdőállományok alatt leggyakrabban előforduló talajtípusok, azok kialakulása, röviden a következőkben ismerhetők meg: Réti talajok: E főtípusba azok a talajok tartoznak, melyek kialakulásánál az időszakos túlnedvesedés játszik szerepet. Ez időszakonkénti felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek a következménye. A talajképződés jellemző folyamatai: a humuszosodás, amely rendszerint levegőtlen viszonyok között, vasvegyületekhez kapcsolódva megy végbe, ezért a színe fekete. A kilúgozás, amelynek egyik oka, hogy a mély fekvés miatt, a felületi lefolyás a talajtípus fele irányul, így a csapadéknál több víz jut rájuk. A másik ok, hogy a talajvíz közelsége miatt a kapilláris zóna eléri a talajt. A vasmozgás: a levegőtlenség következtében a vegyértékváltás hatására a mélyebb szintekben a két vegyértékű vas az uralkodó, ez a kékeszöldes glejréteg formájában jelentkezik, ami a növények számára mérgező, előfeltétele a magas szervesanyag-tartalom és a vízzel való telítettség. A sófelhalmozódás: az "A" szintben hasonló a szikesekhez, csak jóval gyengébb, főként szulfátok formájában történik, míg a "B" szintben a szolonyeces réti talajoknál fordul elő, de itt is gyengébb, mint a szikeseknél. A
kicserélhető nátriumtartalom megnövekedése a szoloncsákos és a szolonyeces réti talajban jelentős, de mennyisége nem éri el a szikesekre jellemző értéket.
18
A típusos réti talaj szelvényében csak a réti talajra jellemző folyamatok és bélyegek alakultak ki. Az "A" szint humusztartalma magas, a humusztartalom az "A" szintben fokozatosan csökken, szerkezete szemcsés, hasábos. A mélyebb rétegekben vasborsók, vasfoltok, glej észlelhető. Ha a talajképző kőzet karbonátot tartalmaz, akkor mészgöbecsek, mészkőpad is keletkezik. E talajtípus tápanyag és vízgazdálkodása kedvező lehet a fás vegetáció számára is. Az öntés réti talaj szerkezetében mind a réti mind az öntés jellegek felismerhetők. A réti talajok humuszképződése mellett a szelvényben fellelhető az öntésből származó rétegzettség is. E talajok vízgazdálkodása és tápanyag-gazdálkodása általában kedvező. A szolonyeces réti talaj esetében a réti talajképződési folyamatokhoz kismértékű szikesedés társul. E talajt sötétbarna vagy fekete "A" szint jellemzi, az alatta lévő szint szerkezete hasábos, vagy gyengén oszlopos. Itt jelentkezik a kicserélhető nátrium mennyiségének növekedése is. A talajtípus vízgazdálkodása kedvezőtlen, a felhalmozódási szint nátriumtartalma és tömődöttsége miatt a hasznos víz mennyisége kevés. Tápanyaggazdálkodásukat a nagy tápanyagtartalom és a kis hasznosíthatóság jellemzi. Szikes talajok: E talajok kialakulásában, a vízben oldható sók döntő szerepet játszanak. A talajban előforduló sók közül elsősorban a nátrium szerepe a meghatározó. Ezek részben oldott állapotban, a talajoldatban, részben pedig kristály alakban kicsapódva, vagy ionos formában a kolloidok felületén adszorbeálva találhatók. A nátriumionok e három formájának mennyisége és aránya szabja meg a szikes talajok jellegét és tulajdonságait. A szikes talajokban lejátszódó folyamatok: a humuszosodás folyamata a nátrium jelenlétében zajlik, s így nátriumhumátok képződnek. A kilúgzás e talajtípusnál csak kis mértékben érvényesül, mert a száraz éghajlat alatt a talajfelszín párolgása nagyobb, mint a talajra jutó csapadék. A sófelhalmozódás a talajvíz magas sótartalmára, a felszínig ható magas talajvízszintre, a száraz éghajlat miatti erőteljes felszíni párolgásra vezethető vissza, amelyeknek együttes következménye a talajodat betöményedése és a sók kicsapódása és felhalmozódása a talajba. A sztyeppesedés a szikes talajoknál a feltalajban bekövetkező, talajvízsüllyedéssel járó, kedvező változás, amely elsősorban a szikesedést okozó sók mélyebb talajszintekbe történő bemosódásával és ezzel a talajszerkezet javulásával jár. Kísérő jelensége a felső szürkés humuszos szint barnulása és vízelnyelő képességének javulása. Erdészeti jelentősége jóformán csak a sztyeppesedő réti szolonyec talajnak van, a többi szikes talajra, csak kényszerből, véderdőfásítások során telepítettek faállományokat. A talaj felső rétege kikerül az állandó talajvízhatás alól, így a talajoldatok betöményedése, csak a mélyebb talajrétegekben okoz szikesedést.
19
A feltalaj szerkezete szemcsés, morzsás, a szelvény felső szintje egyre inkább a réti csernozjom talajok felső szintjéhez hasonlít. Az "A" szint rendszerint mély, a talajvíz általában 3 m alatt van, így a szénsavas mész és a vaskiválások mélyebben találhatók. Vízgazdálkodása a szikes talajok között a legkedvezőbb, tápanyag-gazdálkodása kielégítő. 4.2.7. Természetes erdőtársulások Gyula város erdei teljes egészében a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföldi flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartoznak. Talajai fizikai talajféleségei között az agyag az uralkodó, a lösz másodrendű szerepet játszik. A Fekete- és a Fehér-Körös menti erdők ma az Alföld keleti részének legnagyobb kiterjedésű, összefüggő folyó menti keményfás ligeterdei. A vidék eredetileg egységet képezett a két Körös és mellékvizeinek teljes völgyével egészen az Erdélyi-szigethegységig. Az Alföld keleti peremén az erdők a folyókat követve mindenütt leereszkedtek a hegyekből, foltokra
szakadozva
elvesztek
a
nagy
mocsarakban
vagy
a
füves
pusztákon.
Ezek az erdők legnagyobb kiterjedésben és legmélyebben a Körösök vidékén nyúltak le, és itt maradtak meg a legtovább. A táj legnagyobb része kultúrtáj, intenzív mezőgazdálkodással. A táj egykori természetes állapota: A táj eredeti, természetes állapotában egy vízjárta, erdős és az évenkénti elöntések által erősen befolyásolt, mocsaras vidék volt. A különböző méretű vízfolyások (folyók és erek) partján puhafás ligeterdők, a vízfolyásokat kísérő hátakon - különféle öntéstalajokon - elegyes keményfás ligeterdők húzódtak, a hátakon túli mélyebb fekvésű részeken a vízállás miatt ritkás, nem záródott, gyakran átmeneti állományokkal. A köztük levő szélesebb laposokban nedves rétek, magassásosok és mocsarak, pangóvizes mélyedéseikben pedig, égeres és kőrises láp- és mocsárerdők lehettek. Ma az ártéri erdők többsége nemesnyáras, míg a kisebb, értékes társulásokat a puhafa ligetek és a tölgy-, kőris-, szil ligeterdők képviselik. Sok helyen találkozhatunk a kúszónövények mindent behálózó liánrendszerével, így a ligeti szőlővel is. A töltésoldalakon és a hullámtéri kaszálókon jelentős állománya tenyészik a védett réti iszalagnak, míg a védett nyári tőzike a ritka növények közé tartozik. Az erdőgazdálkodás számára legfontosabb őshonos állományalkotó fafajok: a kocsányos tölgy, a magyar kőris, a magas kőris, a hegyi- és mezeijuhar, a mezei- és a vénicszil, valamint a szürke nyár.
20
Idegenföldi ill. nemesített fafajok: az akác, a nemes nyárak, a pusztaszil és az amerikai kőris (vörös kőris), valamint a vöröstölgy. 4.3 Az erdő állapotának értékelése 4.3.1. Az erdő múltjának történelmi áttekintése A ma kialakult állapot megértéséhez vissza kell tekintenünk a múltba, mivel a jelenlegi állapotokat a múlt gazdálkodása alakította ki és teremtette meg a gazdálkodás alapjait. Az újkőkortól a török hódoltságig A vízmentes hátak már a neolitikum óta - időnként igen sűrűn - lakottak. A vidéken a középkortól fogva váruradalmak és főrangú családok birtokközpontjainak védelmében rendszeres és kiterjedt víz- és erdőhasználat folyt (sánc- és várépítés, tűzifa, épületfa stb.). A mocsaras laposon feltehetően már az Árpád-kor előtt is volt fokgazdálkodás, s ez a török hódoltságig fontos megélhetési forrás volt az itt élők számára. Az erdőket makkoltatásra, méhészkedésre és erdei legeltetésre intenzíven használó lakosság érdeke az erdők fenntartása, területük megőrzése volt, a középkortól bizonyíthatóan nagyarányú fakitermelés ellenére is. Az erdős, mocsaras vidék már az Árpád-korban is híres királyi makkoltatóhely, a disznókat az év nagy részében a mocsarakban tartották, ősszel pedig a nagy kiterjedésű tölgyelegyes erdőkben hizlalták fel. Erdei legeltetés a disznón kívül feltehetően marhával és lóval is folyt, mely elősegíthette az erdők ligetesedését és a nagy kiterjedésű fás legelők kialakulását. A 18. és 19. századi állapotok A táji mozaik: A hátakon az erdők mellett irtványok (legelők, kaszálók és szántók), illetve települések, azok környékén szőlők, gyümölcsösök és kertkultúrák voltak (főleg Gyula és Szeregyháza vidékén). A községi tulajdonban levő erdők az erdőirtások és a legeltetés miatt jelentős veszteségeket szenvedtek, és ekkorra már általában nagy kiterjedésű, nedvesmocsaras és egyre kevésbé fás legelővé, majd – a lecsapolások után - szántóvá váltak. A 18-19. század fordulójára fennmaradt zártabb erdőtömbök helye a korabeli térképek alapján már jól azonosítható a mai erdőterületekkel.
21
Az ilyen, általában uradalmi tulajdonban lévő erdők felújítása valószínűleg döntően természetes módon, leginkább szálalással vagy sarjasztatással zajlott. A rendszeres kiöntések, illetve a természetes magtermés évenként változó kombinációja diverz, többkorú és többfajú vegetációmozaikot eredményezett. A folyószabályozás: Az erdőirtásoknál és a legeltetésnél jóval drasztikusabb beavatkozást jelentettek a folyószabályozások, melyekre már a 18. század végén is történtek próbálkozások. A múlt század 50-es éveitől 1895-ig lezajlott a Fehér- és a Fekete-Körös szabályozása, mely döntően megváltoztatta a táj arculatát, új feltételeket és lehetőségeket teremtett a térség gazdálkodásában. Az 1850-es folyószabályozás előtt a Fehér- és a FeketeKörös Békés központjában folyt össze. A Fehér-Körös többszöri szabályozás következtében közvetlen Gyula alatt Szanazugnál egyesül a Fekete-Körössel és Békés mellett Kettős-Körös néven folyik el mesterséges ásott mederben. Békésen a Fehér-Körös eredeti folyómedre a város belterületét szeli ketté, helyén jelenleg az un. Élővíz csatorna található, melynek vízszintjét a Fehér-Körösön épített tömlős gáttal szabályozzák. A gátat 1996-ban adták át, előtte ugyan ezen a helyen egy tűs gát működött, melynek feladata ugyan úgy a víz visszaduzzasztása volt. A szabályozást a többszöri nagy árvizek tették szükségessé, melyek jelenleg is - főleg a tavaszi hó olvadások során - árhullámokkal fenyegetnek. A vízrendezési munkálatok az erdők területére a vártnál kisebb közvetlen befolyással voltak, leginkább csak a gátak és csatornaépítések környékén történtek nagyobb letermelések. Az erdők általános szárazra kerülése nem okozott nagyobb pusztulásokat, annál erősebben hatott viszont használatukra, s így minőségükre, fafaj összetételükre is. A 20. század második fele és napjaink Az állami erdőgazdálkodás: Az uradalmi erdők területét az államosítás utáni nagyüzemi, szocialista erdőgazdálkodás örökölte, mely az erdők kialakult kezelését, felújítási módjait is bizonyos szempontokból átmentette, később azonban technológiai váltás következett be, a fogatolást felváltották a nehézgépek. Gyorsult a természetes fafajoknak tájidegen fajokkal (nemesnyár, feketedió, akác) való fokozatos lecserélése. Az 1950-es években nagyobb arányú erdősítési program indult be, néhány, az elmúlt évszázadokban nem erdős területen is. A Fekete-Körös térségében az erdőterületek ekkor érték el mai kiterjedésüket. Ha a város erdeinek korosztályviszonyait megfigyeljük, azt vesszük észre, hogy 40 évesnél idősebb állomány nincs a területen.
22
Korábbi Gyula környékéről készített térképeket megvizsgálva nem találtam rá bizonyíték, hogy a vizsgált területen az 1970-es években történt telepítések előtt lett volna erdő. Erdőgazdálkodástól eltérő hasznosításra utal a városkörnyéki területek megnevezése is (Kis-
és Nagyökörjárás). Valószínűsíthető, hogy e részeken korábban legelő gazdálkodás folyt. E feltételezést támasztja alá a Huszár Mátyás felmérése alapján készült térkép is.
„1822, A Körösök és a Berettyó folyónak, valamint azok számos kiágazásának hidrográfiája”- című mű alapján elkészült térképvázlat részlete.
A korabeli térkép jelmagyarázata említi elszórt fák jelenlétét a legelőkön. Leírások szerint a fás-legelő a táj jellegzetes típusa volt, erdők közelében, általában korábbi erdők helyén, hátakon fordult elő. A felsorolt tények, valamint a jelenlegi erdők lágyszárú növényzete is arra utalnak, hogy az erdőtervi terület első generációs telepített állomány.
23
4.3.2. Az erdő állapotának értékelése
4.3.2.1. Faállományviszonyok Korosztályviszonyok (2.3.1. tábla) Az egyes korosztályok területét és azon belül a fafajok arányát az alábbi diagramok szemléltetik.
Faanyagtermelést szolgáló erdők korosztályainak területi megoszlása
31-40
41-50
Korcsoportok (év)
Kőris 21-30
11-21
Kst A 1-10
Terület (ha)
3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
Az állomány összetételét vizsgálva megállapítható, hogy 30 évesnél idősebb faanyagtermelést szolgáló erdő a város tulajdonában nincsen. Ennél fiatalabb is csupán 4,0 ha, amelyből 2,51 ha akácos a 21-30-as korcsoportban, 0,63 ha pedig a 11-20-ban található. A további gazdasági rendeltetésű kőris (0,13 ha) és kocsányos tölgy (0,73 ha) erdők egyaránt 110-es korcsoportban vannak. Bár az akácos vágásérettségi korához közel áll a kor adatok szerint, azonban a terepi bejárás során szembetűnő volt, hogy a részletben található fák nagymértékben elmaradnak az ebben a korban várható méretektől. Ez elsősorban nem a rossz termőhely, hanem inkább a település közelsége miatti nagymértékű falopás számlájára írható.
24
Különleges rendeltetésű erdők korosztályainak területi megoszlása A Fűz-ELL Vt J-EKL össz Cs HNY
41 -5 0
21 -3 0
110
35 30 25 20 Terület (ha) 15 10 5 0
Korcsoportok (év)
Kst
Az ebbe a kategóriába tartozó erdők elegyesebbek, fafajsoruk több fafajjal bővül. Itt az akác szerepe jóval kisebb, míg a hazainyár, juhar és egyéb keménylomb, cser és a vöröstölgy területe arányaiban jelentős. A meghatározó fafaj, területét tekintve azonban a kocsányostölgy (35,25 ha azaz 50,1 %). A legtöbb erdő a 31-40-es korcsoportban található (67,40 ha). Ezek együttesen az erdőterület 95,7 %-át adják. Az idős erdők a hazai nyárasok kivételével, amelyek vágásérettségi korukat már elérték, innen is hiányoznak, valamint a fiatalok is csekély mértékben vannak jelen. A vágáskorukat elért nyárak kitermelése indokolt, azonban néhol nehézségekbe ütközik, mivel elegy fafajként jelen van a tölgy. Letermelésük a tölgy maradandó károsodása nélkül igaz nem lehetséges, mégis szükséges.
Vágásérettségi viszonyok (2.3.5.-2.3.6. tábla) A területen a vágásérettségi korok eloszlása igen egyenetlen, mivel a hosszú és a rövid vágásfordulóval kezelt fafajok egyaránt megtalálhatóak. Annak ellenére, hogy az erdők zöme parkerdő rendeltetésű a kocsányostölgynél előírt vágásérettségi korok sok helyütt elmaradnak az ezen a területen várható maximális koroktól. Ennek legfőbb okai az állományok elegyessége valamint, hogy az elmaradó vagy nem megfelelően elvégzett nevelővágások miatt a cser és a kőris helyenként túlnőtte a tölgyet, így ezeken a helyeken a vágásérettségi korokat is e kevésbé állékony fafajokhoz kellett igazítani.
25
A te rüle t e los zlás a vágás é re tts é gi korok s ze rint 30 Terület (ha)
25 20 15 10 5 0 -20
21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90
91100
101110
Korosztályok (év)
Vágásérettségi csoportok területe 100 évre 30 Terület (ha)
25 20 15 10 5 0 0-9
10-19
20-29 30-39 40-49
50-59 60-69
70-79 80-89
90-
Vágásé re ttsé gi csoportok (é v)
A következő 100 évben a várhatóan vágáséretté váló állományok eloszlása egyenetlen. Nagyobb ugrás tapasztalható a 40- 49 éves vágásérettségi csoportban, aminek az oka az, hogy az első tölgyesek elérik vágásérettségi korukat. A hozamkiegyenlítés indokolt lenne, ám a város tulajdonában lévő erdőterület nagysága (76,10 ha) ezt nem teszi lehetővé. A minimális területnagyság, amelyre már lehet, és célszerűen kell is hozamszabályozást végezni, 200 ha.
26
Terület (ha)
Vágásérettségi táblázat 30 évre 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0-9 éven belül
10-19 éven belül
20-29 éven belül
30 év összesen
30 év átlaga
A vágásérettségi korok alapján az elkövetkezendő tíz évben a gazdálkodónak lehetősége lesz 12 ha erdőterület letermelésére. Az érintett fafajok a rövid vágásfordulójú hazainyár (9,07 ha) és az akác (3,14 ha). A gazdálkodó területén túltartott állományok nincsenek.
Az egyes állománytípusok átlagos vágásérettségi kora az alábbi KST KST-CS KST-EL CS-KST A K-T EKL HNY HNY-EL FÜ-E átlag:
96 év 90 év 88 év 100 év 30 év 76 év 56 év 44 év 61 év 50 év 69 év
27
Az elmúlt időszak vágásérettségi korai* KST KST-CS KST-K A A-NNY EKL NNY HNY HNY-NNY átlag:
92 év 84 év 84 év 30 év 35 év 55 év 40 év 44 év 40 év 56 év
Megjegyzés: *Az adatok a 1996. évi adattárból valók
Az előző két táblázat adatainak összehasonlításából kiderül, hogy minden állománytípusnak, ahol a tölgy jelen van, a vágásérettségi korát felemelték 4- 6 évvel, ami az erdők rendeltetése miatt indokolt is. Az elmúlt tervidőszakhoz képest megjelentek új állománytípusok, így a CS-KST, HNY-EL és a Fű-E. Ennek okai, a nevelővágások és természetes mortalitás miatti elegyarány változásokban keresendők. A tervezés előtt megállapított – alkalmazandó – vágásérettségi szakaszok: Vágásérettségi szakaszok Faállomány-típusok Faanyagtermelő Különleges KST 90-100 év 70-100 év KST-CS 70-100 év KST-K 70-90 év A 20-30 év 20-30 év EKL 40-70 év HNY 30-50 év Jelenlegi átlagos vágásérettségi korok főbb fafajonként: Jelenlegi átlagos véghasználati korok Fafajok Faanyagtermelést szolgáló Különleges erdőkben rendeltetésű erdőkben Kocsányostölgy 100 91 Vöröstölgy 94 Cser 93 Akác 30 45 Kőris 100 78 Hazainyár 50
A tervező munka során az állományok vágásérettségi kora minden esetben felülvizsgálatra került. 28
A vágásérettségi korok a kocsányostölgy esetében a termőhelyet is figyelembe véve néhol alacsonynak tűnnek, ennek oka, hogy a kísérő fafajok elegyaránya néhol megnőtt és a vágásérettségi kort a kevésbé állékony fafajokhoz kellett igazítani. Itt azonban még megjegyezném, hogy a meglévő nagyszámú kőris, parkerdő rendeltetésű erdőkben nem kívánatos. E fafajra jellemző, hogy idősebb korban ágai könnyen leszakadnak, a törzs pedig minden előjel nélkül kidőlhet. E tulajdonságai miatt indokolt lenne az állományból való eltávolításuk még a vágásérettségi koruk elérése előtt. A hazainyárasok vágáskorát változatlanul lehet hagyni, mivel károsításuk nem számottevő, jól bírják a termőhelyi viszonyokat és a fatermő-képességük is megfelelő mértékű. Fafajösszetétel Fafajösszetétel tekintetében vegyes állapotot találunk. Megfigyelhető, hogy az akác és hazainyár állományokat kivéve, elegyes fafajszerkezet kialakítására törekedtek, felhasználva parkfásításhoz alkalmazott fafajokat is (pl.: ezüstjuhar, platán) Az előző és a mostani tervidőszak fafajösszetétel adatait összehasonlítva, a következő változásokat figyelhetjük meg: A kocsányostölgy területének és arányának (48,4 %) változása a teljes területre nézve elhanyagolható mértékű, azonban elmaradó vagy nem megfelelően elvégzett nevelővágások hatására az elegyfajok nagyobb súlyra tettek szert egyes részletekben. Ez nyomon követhető a kőris és a cser előző tervidőszakhoz viszonyított térnyerésén is. Az 1996-os adattári adatok szerint a kőris területe 4,7 ha volt. Ez mostanra 7,04 ha-ra (9,5 %), tehát a másfélszeresére növekedett. A cser területe 5,4 ha-ról 7,6 ha-ra növekedett. A kocsányostölgy után második legnagyobb arányban (18,5 %) jelenlévő fafaj a hazainyár. Területe kisebb mértékben mint a kőrisé (12 ha-ról 13,8 ha-ra), de szintén gyarapodott. A nemesnyár a fafajsorban már nem jelentkezik. A vöröstölgy területe 4,65 ha-ról 1,95 ha-ra, a juharoké pedig 3,25 ha-ról 0,78 ha-ra csökkent. Ezek a változások azonban csak a becslés pontatlanságából adódhattak. A többi előforduló fafaj területe egyáltalán nem vagy csak elhanyagolható mértékben változott. További előforduló fafajok és a hozzájuk tartozó területeik: -Akác (3,37 ha) -Fehérfűz (1,59 ha) -Hársak (0,03 ha) -Egyéb keménylomb (dió, vadkörte, ostorfa, platán stb.) (2,29 ha)
29
Fakészlet adatok
Élőfakészlet fafajonként és rendeltetésenként Fatermelést szolgáló területen
400 350 300 250 3 m 200 150 100 50 0
359
336
Akác
4
19
Kőris
Kst
Őssz.
Az akác élőfakészlete kimagaslik a többi fafajhoz viszonyítva. Ennek oka, hogy a fatermelést szolgáló erdőterület nagy része akácos, valamint idősebb is a másik két fafajnál. Különleges rendeltetésű területen
8000
7066
7000 6000 5000
4011
3 m 4000
3000
1741
2000
1067 525
1000
223
194
169
8
Fű-ELL
EKL
J
A
0 Kst
HNY
Cs
K
Vt
A parkerdőben már jelentős szerepet kapnak a kocsányostölgy és a heterogén állományképet biztosító elegyfafajok, mint például a kőris, cser, vöröstölgy, juharok és szilek. A településvédelemben főként hazainyarakat használnak fel, ezért ezek jelentősége is megnő a különleges rendeltetésű erdőkben. Akác ezeken a területeken csak elszórtan található, elsősorban a településvédelmi erdőkbe elegyedve.
30
Az előző tervidőszakhoz képest nagyságrendileg kétszeresére növekedett a város tulajdonában lévő erdők fakészlete (6712 m3- ről 15363 m3-re). Ettől a tendenciától csak a nyárak és az akác térnek el. Az akác az előző tervidőszakban még nem szerepelt a fafajsorban, tehát hozzá élőfakészlet adat sem tartozott. Jelenlegi fakészlete azonban már 344 m3. A hazainyár fakészlete a duplájára növekedet, 2211 m3-ről 4011 m3-re. A nemesnyár élőfakészlete csökkent 255 m3-ről 0 m3-re. Ennek az okát a rövid vágásforduló indokolhatja, mely jelen esetben az elmúlt tervidőszakba esett.
Fatérfogat-meghatározás módja, fatermési táblák: A terepen a fakészletfelvételi módok közül az Egyszerű körlapösszeg mérést és a
Fatermési táblás mérést alkalmaztuk. A fatérfogat kiszámításához a személyi számítógépen futó feldolgozóprogram által használt fatérfogat függvényeket illetve az 1971-72-es fatermési nomogramokból manuális leolvasással készített fatermési tábla-mátrixokat (tömböket) használtuk. Ezek a következők, illetve a következő fafajokra kerültek alkalmazásra: 1.
KST (Kiss R.)
kocsányos, későn fakadó és szlavón tölgy, juharok, magyar kőris, diók, platánok, vadgesztenye, bálványfa
2.
KTTmag (Sopp)
szilek, magas és amerikai kőris, vadgyümölcsök, hársak
3.
KTTsarj (Sopp)
sarj eredet esetén a kocsánytalan tölgyhöz sorolt fafajok
4.
VT (Sopp)
vöröstölgy
5.
Csermag (Sopp)
cser
6.
Csersarj (Sopp)
sarj eredetű cser
7.
GY (Birck)
gyertyán, molyhostölgy, virágoskőris
8.
Akácmag (Sopp)
akácok
9.
Akácsarj (Sopp)
sarj eredetű akácok
10. FRNY (Szodfridt)
hazainyárak
11. Fűz (Palotás)
füzek
31
4.3.2.2. Faállománytípusok Faáll. típ.
ha
51,29 Ks. tölgyes 1,73 Cseres 3,14 Akácos 2,75 Kőrises 1,67 EK.lombos Hazai nyáras 10,65 3,17 Fűzes 74,40 Össz.
% 68,9 2,3 4,3 3,7 2,2 14,3 4,3 100
A terület termőhelyi adottságait jól jellemzik az állomány-viszonyok. A faállománnyal borított terület 68,9 %-án kocsányos tölgyesek, 4,3 %-án akácosok és ugyan ennyin fűzesek, 14,3 %-án hazai nyárasok találhatóak. A faállományok egésze erdőssztyepp klímába esik, amely nagyrészt (54,6 %) öntés rétitalajon található. A faállománytípusokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a terület 81,4 %-án kemény lomb- és 18,6 %-án lágylombos állományok találhatóak. Az üres terület nagysága 1,7 ha.
4.3.2.3. Fatermőképesség Fatermelést szolgáló erdőkben Ha a faállomány típusok megoszlását fatermőképességi csoportok szerint nézzük, azt tapasztaljuk, hogy a fatermelést szolgáló erdők teljes egészében a közepes fatermőképességű kategóriába tartoznak. Ez kocsányostölgyből 0,86 ha-t és akácból 3,14 ha-t jelent. Különleges rendeltetésű területen Ebben a rendeltetésben az állományok zöme a jó FTK-ű kategóriába tartozik. Ez tölgyből 47,69 ha-t, kőrisből 2,75 ha-t, cserből 1,73 ha-t és egyéb keménylombból 0,51 ha-t jelent. Hazai nyárasból ebbe a kategóriába tartozik 1,58 ha, fűzesből pedig 3,17 ha. Közepes FTK-gel rendelkező hazai nyarak alkotják a közepes FTK-ű csoport zömét, 9,07 ha-t. Ehhez jön a 2,74 ha tölgy és az 1,16 ha egyéb keménylomb. Ez a kép még fatermelést szolgáló erdőkben is megfelelő lenne. Az akác és a nemesnyár település védelmi rendeltetésű erdőkben található, lecserélésük csak a parkerdő rendeltetésű területen lenne indokolt.
32
Összes területen
Faállo mány típus o k me g o s zlás a fate rmő k é pe s é g i cs o po rto k s ze rint K őris CS
100%
EK L 80%
HNY A
60%
ha
F űz 40%
K st
20% 0% Jó
Kö ze p e s
Gye n g e
fatermők épes s ég i cs op.
Gyenge FTK-ű csoporba egyetlen erdő sem tartozik a vizsgált területen. Közepes FTK-ű csoportba összesen 16,97 ha erdő található melynek kicsit több mint a felét hazainyáras alkotja. A legnagyobb részt a jó FTK-ű csoportba tartozó erdők alkotják, ez 57,43 ha-t, az állomány 77,2 %-át jelenti.
4.3.2.4. Záródás minősítése A vizsgált erdőterület 68,2 ha-on megfelelően záródott. Faállomány típusonként ez a következőképpen mutat: Faállománytípus
Megfelelően záródott állományok aránya
KST
95,3 %
CS
100 %
A
67,8 %
K
100 %
EKL
59,2 %
HNY
73,6 %
Fűz
100 %
33
- Kocsányostölgyesekben a záródás 49,1 ha-on megfelelő és 2,4 ha-on észlelhető természetes záródáshiány. - Cseresekben sem túlzott záródás, sem záródáshiány nem tapasztalható. - Akácosokban 3,14 ha-on megfelelő, valamint van még 1,49 ha felújítandó üres vágásterület. - Kőrisesek teljes területe megfelelően záródott. - Egyéb keménylombosokban 0,51 ha a zárt állományok nagysága és 1,16 ha a természetes záródáshiányos terület. - A hazainyárasok 7,84 ha-on megfelelően záródottak, és 2,81 ha-on természetes záródáshiányuk van. - A füzesek 100 %-ban megfelelően záródottak.
Záródás minősítése
2% 8%
megfelelő felújítandó üres vágásterület 90%
Természetes záródáshiány
A legjellemzőbb záródási hiba a természetes záródáshiány. Ez jellemzi az állományok 8 %-át. Az elhanyagolt vagy a túlzott mértékű gyérítések egyaránt negatívan befolyásolhatják a záródás alakulását.
4.3.2.5. Vadeltartó-képesség A terület a Békés megyei vadgazdálkodási körzethez tartozik. A körzet az ország kiemelkedően jó mezei nyulas, fácános és őzes területe, mely minden szempontból az ország legjobb apróvadas területei közé tartozik. A mezei nyúl állománya igen jó, gazdasági szempontból a mezei nyúl befogása meghatározó. A vadgazdálkodási körzet megmaradt fogoly állományai szintén jelentősek. Különösen értékesek az őz Békés megyei állományai. A körzetben a gímszarvas a Körösök háromszögében fordul elő.
34
A vaddisznó folyamatosan megjelenik, de tartós megtelepülése nem következett be és ez az apróvad érdekei miatt nem is kívánatos. A dám Békésben, Gyula környékén fordul elő, ez az állomány országosan is védendő érték. A gazdálkodó területén a vadászati jogot az alábbi vadásztársaságok gyakorolják: -
Kettős-Körös menti Vadásztársaság, Doboz (9533)
-
Dózsa Vadásztársaság, Gyula (9539)
-
Gyulavári- Dénesmajori Földtulajdonosok, Gyula (9541)
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a terület nagy része parkerdőben található, ahol annak elsődleges rendeltetéséből fakadóan jelentős az emberi zavarás. Összességében megállapítható, hogy a parkerdő területe vadgazdálkodási szempontból elhanyagolható jelentőségű. Az általam vizsgált erdőrészletekben vadvédelmi rendeltetésű erdő, vadaspark, vadaskert és veszélyeztetett terület nem található. Az e rdé s ze t te rüle té ne k vade ltartó k é pe s s é ge
8%
1%
8% 13%
Nincs Ig en gyenge Gyenge Közepes Jó
70%
4.3.2.6. Egészségi állapot Az állományok egészségi állapotának ismerete igen fontos az erdőállománygazdálkodás során. Az erdőket ért jellemző károsítások és kórokozók erdőrészletenként és fafajonként 10 %-os kárfokozatos pontossággal lettek felvéve. Az erdőrészlet lapokon a károsítás okozója és mérteke is megjelenik. A felvett adatok minden esetben a tervezés időpontjában észlelhető károsodásokat tükrözik. A vizsgált erdők egészségi állapota jónak mondható. Károsodásként a csúcsszáradást, bekorhadt sarjtuskót és egyéb tuskókárosodást, a fagylécet és fagyrepedést lehetett leírni.
35
Vad által okozott károsítás nem volt tapasztalható. A valamilyen károsítással, károsodással érintett erdőterület 19,98 ha, amiből a károsodott tényleges terület 2,0 ha. A károsodott terület 94,7 %-án abiotikus és 5,3 %-án biotikus károk tapasztalhatók. A tölgyesekben csak a csúcsszáradás írható le károsításként. Az érintett terület nagysága 5,82 ha, a károsításuk mértéke pedig, 11-30 %-os. A többi károsító-károsítás önállóan csekélyebb mértékű, kis mértéke miatt területtel nem jellemezhető, gazdasági kárt pedig nem jelentenek. Ezek a következők: törzstaplók, golyvák, rákos sebek, fekélyek, egyéb károsodás és rovarok rágásával okozott kár. A Nagy Távolságra Ható Légszennyezésre vonatkozó 1979-es Genfi Konvenció keretében,
az
ENSZ
Európai
Gazdasági
Bizottsága
által
koordinált
nemzetközi
együttműködési program útmutatója alapján, Európa 35 országában évente felmérik az erdők egészségi állapotát. Hazánkban az Erdővédelmi Hálózat (EVH) 4 * 4 km-es hálózatban elhelyezett állandó mintapontjain 1988 óta azonos módszer szerint veszik fel a mintafák egészségi állapotát. A vizsgált területen nem található EVH mintapont. 4.3.3. Természetvédelem A Gyula város kezelésében lévő erdőterületek között természetvédelem alatt álló terület nem található.
4.3.4. Közjóléti, turisztikai értékelés Gyula város erdőterületén található parkerdők összesen 56,51 ha-t foglalnak el. A 200-as tag A,B,D,F,G a 201-es tag A,B és a 206-os tag teljes egészében adja a parkerdő területét. Legnagyobb része a 206-os tagban található (46 ha). Ez a tömb az úgynevezett
Kisökörjárás-hoz tartozik. Az erdőtömböt ösvények szelik át, amelyek mellett azonban a látogatók számára kihelyezett padok, tűzrakó helyek, szemetesek nem találhatóak. Az erdők szemetesek és az ösvények nincsenek megfelelően karbantartva. A parkerdőben található utak elsősorban nem is a turisták érdekeit, hanem sokkal inkább a helyi lakosok közlekedését szolgálják. Ennek ellenére a város közelsége és a terület kedvező megközelíthetősége miatt igen sok látogatót vonzanak ezek az erdők. A nem megfelelő parkerdő szerkezet oka az lehet, hogy az állományok fiatalok, valamint az erdőtömb jövője a felvétel időpontjában még nem volt letisztázott. 36
4.3.5. Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területek Az egyéb részletek területe 2,96 ha. Ebből 0,43 ha nyiladék és vezeték védősávja. Az erdei tisztások területe 2,53 ha. Rakodók nincsenek kialakítva a tömbökben, így többnyire a készletezés helye a részletek vagy nyiladékok széle. Általában a nyiladékok és utak nagyobb részének állapota jó, a város közelsége miatt a közlekedés időjárástól függetlenül biztosított. Az út- és nyiladékrendszer megfelelően feltárja a területet. Az erdőtervben erdészeti létesítményhez tartozó területek nem szerepelnek. 4.4. Az elmúlt tervidőszak erdőállomány-gazdálkodásának elemzése 4.4.1. Erdőtervezői értékelés a terepi felvételek alapján Jelentősebb területű, vagy gyakran előforduló rendeltetésváltozások az elmúlt tervezéshez képest nem voltak. Az erdők elegyessége igen jó a rendeltetések szempontjából. A monokultúrák aránya csekély, csak a 300-as tagban akác lett elegyetlenül ültetve. A 200-as tagban szürkenyárat találhatunk monokultúrában, ez a részlet azonban tölgyesnek indult, csak a nyár túlnőtte és elnyomta a lassabban növekvő tölgyet. Leromlott állapotú, illetve rontott erdő a gazdálkodó területén csak kevés helyen található. Ilyen volt néhány törölt erdőrészlet (fásítás), és a 300-as tag akácosának sarj eredetű része. Az akácos erősen kilopott és nem is a fafajnak megfelelő termőhelyen áll. Általában jók voltak az előző tervezéskor történt leírások. Az elmúlt időszak gazdálkodása is megfelelőnek mondható, bár néhány helyen az illegális fakitermelés jelentősen érzékeltette hatását. Az előző tervidőszakban, az erdőkben semmilyen korlátozás nem volt. Ezt – a faanyagtermelő erdőket kivéve – részleges korlátozásra módosult, amelyet az erdők rendeltetése indokolt. 4.5. Átfogó tervezés Az átfogó tervezés – a gazdálkodó teljes területre vonatkozó műveletek és hozamok tervszámainak kialakítása - az erdőrészlet szintű tervezés alapján történt.
37
4.5.1. Hosszútávú tervezés
4.5.1.1. Távlati erdőtervezés, erdőprognózis Gyula városának tulajdonában lényegében – 4,21 ha Faanyag termelő erdőt kivéve – csak parkerdők és különleges rendeltetésű erdők találhatók, amelyekben a faanyagtermelés legfeljebb csak közvetett cél lehet. Ezen erdők területére csupán egy közelítő távlati erőkép adható meg. Várható, hogy a jelenlegihez hasonló korosztályszerkezet hosszútávon is megmarad. Idővel – amikor az egyes állományok elérik azt a kort és egészségi állapotot, amikor már tovább nem tarthatók fenn és így véghasználatuk elkerülhetetlenné válik – a fiatal korosztályok területe ismét dominálni fog. Itt szükséges megemlíteni, hogy a teljes erdőrészletek véghasználatát lehetőleg kerülni kell. Ennek érdekében szükséges az állományok egészségi állapotának folyamatos figyelése, és a szükséges beavatkozások pillanatnyi állapothoz igazítása. Kiemelten érvényes ez azon erdőrészletekre, amelyekben rövid és hosszú vágásfordulójú fafajok együtt fordulnak elő.
4.5.1.2. Hozamkiegyenlítés, hozamszabályozás A hozamszabályozás célja: a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység feltételeinek folyamatos biztosítása. Mivel a gazdálkodó területén csak olyan különleges rendeltetésű erdők találhatók, amelyekben
a
faanyagtermelés
legfeljebb
csak
közvetett
cél
lehet,
a
területre
hozamszabályozás elkészítése nem indokolt.
Hozamvizsgálat táblázatai Egy évre eső átlagos T E R Ü L E T ha/10 év ha/ év véghasználatra 0 - 9 éven belül 30 évben belül hozami terület tervezett vágásérett vágásérett átlaga Fatermelés
3,14
3,14
0,10
0,11
Különleges
9,07
9,07
0,45
0,92
Összes
12,21
12,21
0,55
1,03
38
redukált folyónövedék
Egy évre eső átlagos F A K É S Z L E T m3/év redukált véghasználatra tervezett fakészlet átlagnövedék mennyisége a folyónöv. az átlagnöv. %-ában %-ában
Fatermelés
27,0
13,0
41,6
154
320
Különleges
653,0
397,0
303,4
46
76
Összes
680,0
410,0
345,0
51,0
84,0
Mortalitási tényező: 5%
4.5.2. Tízéves (középtávú) tervezés
4.5.2.1. Termelési célok Az erdőrészletek állapotfelvétele során azok termelési céljait is felülvizsgáltuk, és – amennyiben szükséges volt – azt módosítottuk. Az új termelési célt minden esetben az elsődleges rendeltetéshez igazítva határoztuk meg. Így a faanyagtermelő erdő teljes területén az erőrészletek termelési célja a „faanyag termelés” (4,21 ha), a parkerdőkben és a település védelmi és belterületi erdőkben pedig „véd és közjóléti erdő megőrzés” (71,89 ha) lett. Az erdőgazdálkodás módja – az üzemmód – egy adott erdőrészletben lehet: -
vágásos üzemmód, amely az erdő egy határozott vágásterületén végzi a fakitermelést,
-
nem vágásos (szálaló) üzemmód, amely vágásterület nélkül, az egész erdőn, illetve egy részén az ún. „szálalón” végez folyamatos fakitermelést,
-
faanyagtermelést nem szolgáló „üzemmód”, amely lényegében nem végez klasszikus értelemben vett fakitermelést (itt csak egészségügyi és egyéb fakitermelési mód fordulhat elő). Emiatt ez jelentősen különbözik az előző két kategóriától.
-
valamint lehetnek még átalakítás alatt álló erdők.
A gazdálkodó kezelésében lévő erdők teljes mértékben vágásos üzemmódban kezeltek.
39
4.5.2.2. Erdőgazdálkodást korlátozó tényezők A gazdálkodás részleges korlátozása a gazdálkodó területének 94,5 %-át, 71,89 ha-t (29 db erdőrészlet) érinti. Ezek legnagyobbrészt védő- illetve parkerdők. Teljes korlátozás egyetlen erdőrészletben sincs.
4.5.2.3. Előhasználatok – nevelővágások tervezése (2.4.3.B tábla) Az előhasználatok tervezésénél - optimális törzsszám fenntartása mellett - a faállományok megfelelő szerkezetének, elegyarányának kialakítása a fő cél, a faanyagnyerés ezeknél a beavatkozásoknál csak másodlagos szempont. Az előhasználatok hatékonyan segítik a termőhely optimális hasznosítását, ezen keresztül a véghasználati korú, faanyagtermelést szolgáló erdőkben az elérhető legjobb minőségű, ill. legnagyobb mennyiségű faanyag gazdaságos és környezetbarát megtermelését. Az előírás szükségessége, erélye és elvégzésének legkedvezőbb időpontja mindig szakmai–, erdőművelési érdekek alapján került meghatározásra az erdőnevelési modelltáblák segítségével, felhasználva a gyakorlatban alkalmazott erdőművelési-fahasználati eljárások tapasztalatait és az erdőtervezők terepi méréseit. Az előhasználatok tervezés során minden esetben csak olyan beavatkozások kerültek előírásra, melyek feltétlenül szükségesek és a terület rendeltetését tartósan nem akadályozzák. Ilyen beavatkozások a parkerdő területén, pl. az olyan törzskiválasztó gyérítések és egészségügyi termelések, amelyek során az ott található létesítményeket (padok, esőbeállók) és a látogatókat veszélyeztető faegyedek kerülnek letermelésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a parkerdő területén a szokásostól eltérő – egyedi – szemlélettel kell az állományokat kezelni, ezért az elkövetkező tervidőszak alatt szükség lehet olyan további – nem tervezett – beavatkozások
végrehajtására,
melyek
a
rendeltetésnek
megfelelő
működéshez
elengedhetetlenek. Minden fahasználat célja a parkerdő turisztikai feladatainak elősegítése, megfelelő – esztétikus – erdőkép kialakítása, ezért azok kivitelezése során nagy körültekintéssel, odafigyeléssel kell eljárni.
40
Tisztítások Az előírások szerint a tervidőszak alatt két részletben (204 A, 206 G) összesen 1,56 ha tisztítást kell elvégezni. Ez a terület növekedhet, hiszen az első években végrehajtott erdősítések egy részében a tervidőszak végén tisztítás válhat szükségessé. Ezen beavatkozások erdőrészlet szintű tervezésére az erdőterv elkészítésekor nem volt lehetőség. Várható ugyanakkor az is, hogy pl. kedvezőtlen időjárás esetén, néhány állomány fejlődése elmarad a várttól és így, a tervezett előhasználatot nem kell elvégezni. E tényeknek megfelelően tehát az éves tervek elkészítésénél illetve a feladatok végrehajtásánál a fentieket figyelembe kell venni. A tervezett átlagosan kitermelhető fajlagos fatömeg 14,1 m3/ha. Gyérítések A tervidőszakra 10 részletben ( 201 B, 203 A,F, 206 A,C,I,K,L,M, 300 A) összesen 22,50 ha törzskiválasztó gyérítés előírására került sor. A gyérítésre előírt állományok legnagyobb része tölgyes (65 %), kisebb része cseres, akácos és kőrises (10-10 %). A terv szerint a törzskiválasztó gyérítések 90 %-a különleges rendeltetésű, 10 %-a pedig fatermelési erdőkben kerül végrehajtásra. A törzskiválasztó gyérítések végrehajtása során kitermelhető fakészlet tervezett mennyisége 513 m3 (átlagosan 22,8 m3/ha), ami az összes gyérítés alatt kitermelendő fakészlet 84 %-a. A tervidőszakra összesen 7,39 ha növedékfokozó gyérítés előírására került sor egy részletben (206 B). A gyérítésre előírt állomány hazainyáras. A gyérítés végrehajtása során kitermelhető fakészlet tervezett mennyisége 78 m3 (átlagosan 10,6 m3/ha), ami az összes gyérítés alatt kitermelendő fakészlet 6 %-a. A gyérítések végrehajtására nagy figyelmet kell fordítani, hiszen a szakszerű vágásjelöléssel és fakitermeléssel jelentős mértékben emelhető a majdani véghasználati fatömeg minősége és mennyisége. Egyéb termelések Az egészségügyi termelés előírására egy erőrészletben (205 A) került sor. A tervezett fatömege összesen 6 m3. Ilyen jellegű használatok előírása csak a leromlott egészségi állapotú foltokat, vagy egyedeket tartalmazó, de összességében még fenntartható erdőrészlet esetében történt. Az egészségügyi termelés csúcsszáradás következtében került előírásra.
41
Kedvezőtlen időjárás – aszály – esetén szükség lehet további – nem tervezett – egészségügyi termelések végrehajtására is. A tervidőszakban összességében 31,45 ha-on, a jelenleg faállománnyal borított terület 41 %-án szükséges előhasználatokat végezni. A nevelővágások és az egészségügyi termelések tervezése az erdőállapot alapján történt.
4.5.2.4. Véghasználatok tervezése (2.4.3.A tábla) Ezeknek
a
fahasználatoknak
a
tervezése
is
az
előzetes
jegyzőkönyvben
megfogalmazottak szerint történt. Az elkövetkező 10 éves időszakban - a tervadatok alapján – 12,21 ha véghasználatra (tarvágásra) kerül majd sor. Ezen állományok 28 %-a faanyagtermelést szolgáló és 72 %-a különleges rendeltetésű. Az előírások sürgősség szerinti megoszlása: 1-es sürgősségű 1,23 ha (10 %), 2-es sürgősségű 4,0 ha (33 %) és 3-as sürgősségű 6,98 ha (57 %). A kitermelésre tervezett fatömeg 3449 m3, a hektáronkénti átlag 282,5 m3. A véghasználatra előírt állományok területének 28 %-a akácos, 72 %-a hazai nyáras. A véghasználatok esetében a kitermelésre kerülő fakészlet 12 %-a akác, 88 %-a hazai nyár. A véghasználatok módja – az állomány-, a klimatikus- és a termőhelyi viszonyok miatt – csak tarvágás lehet.
4.5.2.5. Erdőfelújítások tervezése (2.5.12. tábla) A tervidőszakban erdősítésre tervezett terület jelenleg 13,70 ha, ez 6 erdőrészletet jelent. A részletek közül 5-ben a tervidőszakban termelik le a faállományt, egy részlet pedig üres vágásterület. Az erdőfelújítások két célállománytípussal lettek megtervezve, egyéb keménylombossal (4,63 ha) és hazai nyárassal (9,07 ha). Az első helyen szereplő felújítások között a hazai nyárasoknál természetes sarjaztatás előírásra került sor. Az akácosok esetében tuskózás utáni teljes talaj-előkészítést követő mesterséges felújítás javasolt. A gazdálkodó területén az elkövetkező 10 évben további fahasználatok válhatnak szükségessé. Ezek között előfordulhatnak olyanok is, amelyek újabb felújításokat eredményezhetnek.
42
Fontos megjegyezni, hogy ezeket az elsődleges rendeltetésnek megfelelően kell végrehajtani, vagyis nagy hangsúlyt kell helyezni az állományok fajgazdagságára, és a megfelelő állományszerkezet kialakítására már az ápolások során oda kell figyelni. Ez nagy szakértelmet és állandó odafigyelést igényel. 4.5.3. Egyéb átfogó tervezések
4.5.3.1. Mellékhaszonvételek Mellékhaszonvételre a területen nincs lehetőség.
4.5.3.2. Természetvédelmi tervezés (természetvédelem kezelési tervei) Jelenleg ilyen jellegű -a területre vonatkozó- kezelési tervek nincsenek.
4.5.3.3. Egyéb szakhatóságok kezelési tervei, az erdők jövője A város erdőterületeinek meghatározó részét képező Kisökörjárási erdőtömb jövője heves viták kiváltó oka. E terület hasznosítására több elképzelés is született. A város „Fürdő 2” nevű programjában ezt a területet szeretné felhasználni egy újabb strandkomplexum kialakításához. Ez a Kisökörjárási tömb mélyebb, régen gyakrabban vízjárta D-i részét érintené. Elképzelések vannak még konferencia túrizmus céljából kialakított létesítményekről is. Ehhez már az erdőtömb belső részeinek területét használnák fel. Ide gondoltak kialakítani a városi rendezvények számára egy új placcot is, ami tehermentesíthetné a jelenleg igen igénybevett várkörüli zöld területet. Részlet Gyula Városfejlesztési Koncepciójából:
„Új szabadidő- és idegenforgalmi központ létesítése Az ún. Fürdő II. néven ismert fejlesztés a Kisökörjárásban, ma már fásított területen kialakítandó olyan új szabadidő-központ kialakítását célozza meg, amely a sportolás, az aktív wellness iránt érdeklődők célcsoportjára épít. A város morfológiai, városszerkezeti, városképi adottságaiból származtatható lépték és hangulat megtartása, egyedi, a környezeti, természeti lehetőségekre épített városkép kialakítása, a gyógy-üdülővárosi légkör megteremtése. Mindezt komplex szolgáltatáshalmazzal kiegészítve Gyula teljes turisztikai termékké válhat. Ez olyan komparatív előnyt jelent a város számára, melynek tudatos kihasználása csak fokozná a város idegenforgalmi pozícióját, és kihatással lenne a település valamennyi gazdasági szférájára.”
43
Az erdő jövőjéről két egymással ellentétesen gondolkozó fél vitázik. Az egyik oldal a most meglévő erdőket csupán akadálynak tekinti fejlesztési céljainak elérésében. A másik oldal– az erdész szakma és más a környezetüket megbecsülő gyulai polgárok– azt szeretné elérni, hogy az értékesebb erdőterületek továbbra is megmaradhassanak és csak az értéktelen erdők, valamint az üres területek kerüljenek a fejlesztések során felhasználásra. Hogy a kompromisszum a két fél között hogyan fog megszületni, és ez mit jelent majd az általam vizsgált erdőkre nézve, azt még nem lehet tudni. Az biztos, hogy a terület lehetséges jövőbeni hasznosítására a pályázatok már készülnek. Amennyiben a város úgy dönt, hogy a Kisökörjárási tömbben lévő erdőket erdőművelési ágból kivonja, célszerűen valahol gondoskodnia kell ezen erdők pótlásáról. A pótlás módjáról is születtek már elképzelések. Nagy valószínűséggel ezt a város saját üres területein és más magántulajdonosok által felajánlott területeken hajtja végre.
44
5. Záró jegyzőkönyv
5.1. Területi adatok Helységhatáros terület-kimutatás (erdő- és egyéb részlet) Helység megnevezése (kódja) Gyula
Terület (ha) 79,06
(1005) Mindösszesen:
79,06
5.2. Állapotadatok 5.2.1 Rendeltetések Elsődleges rendeltetés megnevezése
5.2.2 Faállománytípusok Terület (ha)
Terület (ha)
%
51,29
68,9
Cseresek
1,73
2,3
Akácosok
3,14
4,2
Kőrisesek
2,75
3,7
4,21
Egyéb kem. lombosok
1,67
2,2
76,10
Hazai nyárasok
10,65
14,3
Fűzesek
3,17
4,3
Üres terület
1,70
2,3
76,10
100
EÜ.-I, SZOCIÁLIS, TURISZTIKAI Parkerdő
56,51
VÉDELMI Védő erdők
15,38
GAZDASÁGI Faanyagtermelő erdő ÖSSZES ERDŐ EGYÉB RÉSZLETEK
2,96
MINDÖSSZESEN
79,06
Faállománytípus csoportok Kocsányos tölgyesek
ÖSSZES ERDŐ
5.2.3
Korosztályok területe fafajonként és összesen Fafajcsoportok területe (ha) Tölgy
1-10
0,73
11-20
0,27
Cser
EKL
HNY
ELL
0,86
1,01
0,03 10,8
2,51 36,93
7,57
(ha) 14,8
1,59
21-30 31-40
Akác
Összesen
7,51
41-50
13,80
1,59
30,5 7,6
50Üres terület
1,70
Mindösszesen
79,06
45
5.2.4
Fakészlet – folyónövedék
Élőfakészlet
15363 m3
202 m3/ha
Folyónövedék
781 m3/év
10,3 m3/ha/év
5.3. Tervadatok 5.3.1.
A tartamosság vizsgálata A következő 10 évre eső T E R Ü L E T (ha/10 év)
Véghasználatra tervezett 12,21
0 – 9 éven belül vágásérett
30 éven belül vágásérett átlaga (ha/év)
12,21
0,55
Hozami terület (ha/év) 1,03
Egy évre eső átlagos F A K É S Z L E T (m3/év) Redukált folyónövedék
Redukált Átlagnövedék
680
410
Véghasználatra tervezett fakészlet Mennyisége a folyónöv. %-ában az átlagnöv. %-ában 345
51
Véghasználati terv fafajonként (10 évre) Fafajcsoport HNY A Terület (ha/10év) 3
Fakészlet (m /10év) 3
Fajlagos (m /ha)
46
9,07
3,14
3033
416
334
132
84
5.3.2. Tervfeladatok összefoglalása (10év) FAHASZNÁLAT Megnevezése
TERVEZVE
Erdősítés
Összesen Évi átlag
Tervezett Célállományok
12,21
1,22
3
3449
344,9
ha
0
0
3
0
0
ha
12,21
1,22
m3
3449
344,9
ha
7,39
0,74
3
78
7,8
ha
22,50
2,2
3
513
51,3
ha
1,56
0,15
3
22
2,2
Eü.és egyéb term.
m3
1,16
6,0
Mindösszesen
m3
4068
406,8
Véghasznála t
ha
Tarvágás Felújítóvágás Összesen
Növedékfokozó Gyérítés Törzskiválasztó Gyérítés Tisztítás
m m
m m m
Összesen ha
%
Egy év Átlaga ha
EKL
4,63
33,8
0,46
Hazai nyáras
9,07
66,2
0,9
13,70
100
1,55
5.4. Szöveges indoklás, hozzászólások 5.4.1. Terület- és állományadatok A gazdálkodó kezelésében lévő erdőterületek (76,1 ha) nagyrészben különleges elsődleges rendeltetésűek. A gazdasági rendeltetésű erdők területe 4,21 ha, parkerdő 56,51 ha és a védelmi rendeltetésű erdők 15,38 ha. A különleges rendeltetésű erdők teljes területe részleges korlátozás alá esik. A parkerdő teljes területén a fafajmegválasztás és a felújítási módja korlátozott. Területeik teljes egészében a Berettyó-Körös-vidék (50) erdőgazdasági tájba, ezen belül a Körösmenti- sík kistájba vannak. Itt főként réti és szikes talajok találhatók. Ez a térség az erdőssztyepp klímába tartozik, éghajlatára az erős kontinentális hatás -kemény, hideg tél, nyári
száraz
meleg,
valamint
a
szűkös,
ingadozó
mennyiségű
és
szeszélyes
csapadékellátottság- jellemző. Gyakoriak az aszályos évek is, azonban a vízellátottságon javítanak Gyula városának vízrajzi adottságai.
47
Jellemző termőhely típus változata (54 %): Közepesen mély, agyag fizikai talajféleségű, többlet vízhatástól független, öntés réti talaj. Az erdőrészletek termelési célja az elsődleges rendeltetéshez igazodva lett meghatározva, így a gazdasági erdőben „fatermelés”, a parkerdő teljes területén pedig „Véd és közjóléti erdő megőrzés” lett a termelési cél. A tervezett terület faállománytípusok szerinti megoszlása a következőképpen néz ki: 68,9 % kocsányos tölgyes, 14,3 % hazai nyáras, 4,3 % fűzes, 4,2 % akácos, 3,7 % kőrises, 2,3 % cseres és 2,2 % egyéb kemény lomos. Fontos megjegyezni, hogy a parkerdő területén elegyes állományok találhatóak, amelyekben kellő fedettségű és fajgazdagságú cserje szint található. Ez a terület közjóléti funkcióját tekintve kedvező. Az erdőterület 2,3 %-a (1,7 ha) üres. A záródás az erdőterület 90 %-án megfelelő. Az állományok egészségi állapotának felmérése a tervezés során minden erdőrészletben megtörtént. A valamilyen károsítással, károsodással érintett erdőterület 19,98 ha, amiből a károsodott tényleges terület 2,0 ha. A károsodott terület 94,7 %-án abiotikus és 5,3 %-án biotikus károk tapasztalhatók. A terepen a fakészletfelvételi módok közül az Egyszerű körlapösszeg mérést és a
Fatermési táblás mérést alkalmaztuk. Az átlagos vágásérettségi kor jelenleg 69 év. Ez az előző tervidőszakhoz képest jelentősen nőtt. (Az átlagos vágásérettségi kor a gazdálkodó jelenlegi erdőterületeire a tervezés kezdetén 56 év volt.) A vágásérettségi korok – és ezáltal az átlagos vágásérettségi kor – emelését az indokolta, hogy a tervezett területen nagyrészt különleges rendeltetésű állományok vannak, amelyekben – mivel ezen erdőkben a faanyag termelés legfeljebb közvetett cél – indokolt volt a új vágásérettségi korokat az un. „biológiai vágáskor” közelében megállapítani. 5.4.2. Tervezés indoklása A gazdálkodó területén – mint azt az előzőekben már említettem – különleges elsődleges rendeltetésű erdők vannak. Ezekben a faanyagtermelés csak közvetve lehet cél, ennek megfelelően csak olyan beavatkozások kerültek előírásra, amelyek feltétlenül szükségesek az adott erdőrészlet funkciójának betöltéséhez (pl. olyan egészségügyi termelések, amelyek elengedhetetlenek a parkerdő látogatóinak illetve területen található pihenési célokat szolgáló létesítmények védelme érdekében). E mellet szükség volt a vágásérettségi korok felülvizsgálatára és emelésére is.
48
Fahasználat az alábbi erdőrészletekben került előírásra: - Tisztítás :
204 A, 206 G
- Törzskiválasztó gyérítés : 201 B, 203 A,F, 206 A,C,I,K,L,M, 300 A - Növedékfokozó gyérítés : 206 B - Tarvágás : 200 C, E, G, I, 300 A - Egészségügyi termelés: 205 A Várható, hogy -kedvezőtlen időjárás (aszály) esetén – további károsítások lépnek fel a parkerdő területén, és emiatt újabb –nem tervezett- egészségügyi termelések végrehajtására lesz szükség A tisztítások során átlagosan 14,1 m3/ha, a törzskiválasztó gyérítéseknél 22,8 m3/ha és a növedékfokozó gyérítéseknél 10,6 m3/ha a terv szerint kitermelhető fakészlet. Az erdőterület 2,3 %-a (1,7 ha) jelenleg üres terület. A felújítása egyéb keménylombbal került előírásra.
49
6. Összefoglalás A diplomamunkámból egyértelműen kiderül, hogy Gyula városának kezelésében első generációs fiatal erdők vannak. Ezen erdők túlnyomó többsége különleges rendeltetésű, első sorban parkerdő. A termőhely kialakításában döntő szerepe volt a város mellett folyó Fehér-Körösnek. Ennek is köszönhető, hogy az erdők szinte teljes egészében jó termőhelyen állnak. A részletek nagy része egy tömbben, az úgynevezett Kisökörjárásban található. Az állományok képe a parkerdő képét még nem mutatják. A helyesen elvégzett nevelővágásokkal és a pihenést elősegítő létesítmények telepítésével még ez után lehetne elkezdeni az „igazi” parkerdő kép létrehozását. Az erdőket fafajösszetételük, egészségi állapotuk, és kedvező fekvésük is igen alkalmassá teszi e rendeltetés betöltésére. Az azonban még máig nem biztos, hogy ezek az erdők megélik, hogy betölthessék igazi rendeltetésüket. A városfejlesztési programban ugyanis, ezekkel a területekkel is számolnak.
50
7. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom mindazoknak, akik segítettek diplomamunkám elkészítésében. Ki szeretném emelni Gál János tanár urat, mint belső konzulensemet, és Veszeli János erdőtervező urat, mint külső konzulensemet. A felmerülő problémák megoldásában nagy segítséget nyújtottak szakértő és építő jellegű tanácsaikkal, ezzel is döntő mértékben befolyásolva diplomamunkám elkészültét. Köszönettel tartozom Puskás Lajos erdőmérnök úrnak is, a DALERD oktatási igazgatójának, aki az ott-tartózkodásom alatt szakmai bölcseletekkel segítette munkámat, valamint tájékoztatást adott helytörténeti vonatkozásokban.
51
8. Mellékletek
52
Részletes területkimutatás Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Erdőterv 2.1.1.
(területek hektárban)
Halmaz neve: Csősz Diploma
Iroda: 7 Szegedi ETI
Hely: 1005 Gyula
Megye: 3
BÉKÉS MEGYE
Mindösszesen:
FT TLV
NI TKGY 1 RÉ
79,06
79,06 53
1
TRV
3
TRV
3
TKGY 2 TKGY TI EÜ TKGY NFGY TKGY
1 3 1 3 2 2
TI
1
TKGY 3
TKGY 1 TKGY 3 TKGY 1 TKGY 3
TRV
3
Gazdálkodó kód
RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ
TRV
Sürgősség
TLV MVE MVE TLV TLV PA PA PA PA PA PA PA PA PA PA PA PA PA
2
3. használati mód
RÉ RÉ TKGY 1
TRV
Sürgősség
PA PA
Sürgősség
RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ RÉ NI RÉ
Korlátozás
PA PA TLV PA TLV PA PA FT TLV
Rendeltetés
2. használati mód
1. használati mód
További II.
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1,58 1,43 4,00 2,74 1,23 1,16 2,22 1,07 1,62 0,46 1,65 1,96 0,43 1,91 2,40 0,51 1,06 1,16 3,26 7,39 12,92 3,18 1,90 3,17 1,73 5,29 0,44 0,60 0,77 1,69 1,43 1,29 0,78 3,14 1,49 Helység összesen:
További I.
Művelési ág
Jellemző HRSZ
Terület
Elsődleges
A B C D E F G H I TI A B NY A C F A A A B C D E F G H I J K L M TI 1 TI 2 A C
M ű v e l e t
Védettség foka
200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 201 201 201 203 203 203 204 205 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 206 300 300
Részlet
Tag
Részlet
7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852 7002852
Korosztály táblázat fafajonként Terület hektár
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Erdőterv 2.3.1.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI ÖSSZESEN Fafaj
1-10
11-20
Kst m Kst s Ktt m Ktt s Et
0,73
0,27
T össz
0,73
21-30
101- Összesen
%
34,98
35,98
48,4
1,95
1,95
2,6
36,93
37,93
51,0
Cs m Cs s
7,57
7,57
10,2
Cs össz
7,57
7,57
10,2
2,74 0,63
3,7
3,37
4,5
0,27
31-40
41-50
51-60
61-70
71-80
81-90
91-100
Bükk m Bükk s B össz Gyertyán Akác m Akác s
0,23 0,63
2,51
A össz
0,86
2,51
Juhar Szil Kőris EKL
0,22
0,56
0,78
1,0
0,79
4,66 2,29
7,04 2,29
9,5
7,51
10,11
13,6
NNY HNY
13,80
13,80
18,5
NY össz
13,80
13,80
18,5
1,59
1,59
2,1
J-EKL össz
1,59
1,59
Fűz Éger Hárs ELL
1,01
3,1
0,03
0,03
Fűz-ELL ö
0,8
0,03
1,62
1,59
2,2
EF FF LF VF EGYF F össz
Összes
2,32
2,17
2,51
74,40 100,0
67,40
Üres
1,70
Mindösszes
76,10
54
Termőhelytípus-változatok megoszlása Terület hektár
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Erdőterv 2.2.1.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI
Genetikai talajtípus
H i d r o l ó g i a i v i s z o n y Termő- Fizikai TöbbletVáltozó Szivárgó- Időszakos Állandó Felszínig Vízzel réteg talaj- vízhatástól vízellátású vízű vízhatású vízhatású nedves borított mélység féleség független
Erdőssztyepp klíma KMÉ 630 RSZC 710 TR KMÉ
740 SZCR 750 ÖR Klíma összesen:
Összesen:
MÉ KMÉ KMÉ
A H A A A A
2,40 1,07 14,63 4,96
o
k Összesen
40,60 63,66
1,16
11,28
2,40 1,07 26,56 4,96 0,51 40,60 76,10
63,66
1,16
11,28
76,10
1,16
10,77 0,51
55
Vágásérettségi csoportok területe fafajok szerint 100 évre Terület hektárban
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Erdőterv 2.3.5.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI ÖSSZESEN Fafaj
túltartott
0-9
10-19
V á g á s é r e t t s é g i 20-29 30-39 40-49
Kst m Kst s Ktt m Ktt s Et
0,41
T össz
0,41
c s o p o r t o k 50-59 60-69
9,92
70-79
80-89
900,73
Összesen 35,98
6,78
18,14
1,07
0,88
9,92
7,85
19,02
Cs m Cs s
1,33
1,79
4,45
7,57
Cs össz
1,33
1,79
4,45
7,57
1,95 0,73
37,93
Bükk m Bükk s B össz Gyertyán Akác m Akác s
2,51 0,63
0,23
2,74 0,63
A össz
3,14
0,23
3,37
Juhar Szil Kőris EKL J-EKL össz
0,78
0,22
0,27
0,29
0,53 0,03
2,03 1,10
2,02
2,33
0,13
1,16
7,04 2,29
1,16
0,78
3,40
2,31
2,33
0,13
10,11
NNY HNY
9,07
1,58
0,64
1,48
0,65
0,38
13,80
NY össz
9,07
1,58
0,64
1,48
0,65
0,38
13,80
Fűz Éger Hárs ELL
1,59
Fűz-ELL ö
1,59
1,59 0,03
0,03
0,03
1,62
EF FF LF VF EGYF F össz 12,21 3,17 1,16 2,09 16,13 12,60 26,18 Összes Üres Vágásos üzemmód teljes korlátozás Faanyagtermelést nem szolgáló és a nem vágásos (szálaló) üzemmódú erdők – részletes fafajbontást lásd a 2.3.2.A és B táblákban – összesen Mindösszes
56
0,86
74,40 1,70
76,10
Vágásérettségi csoportok terület és fakészlet adatai fafajok szerint 30 évre Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02. Halmaz neve: Csősz Diploma
Erdőterv 2.3.6.
Iroda: 7 Szegedi ETI ÖSSZESEN Fafaj
V á 0-9 éven belül ha m3
g á s 10-19 éven belül ha m3
é
r e t 20-29 éven belül ha m3
t 30 év összesen ha m3
30 év átlaga ha/év m3/év
Folyónöv. Átlagnöv. Hozamt. ha m3/év m3/év
Kst m Kst s Ktt m Ktt s Et
422
228
0,42
35
18
0,02
T össz
457
246
0,44
Cs m Cs s
85
56
0,07
Cs össz
85
56
0,07
Bükk m Bükk s B össz Gyertyán Akác m Akác s
2,51 0,63
386 82
2,51 0,63
386 82
0,08 0,02
13 3
23 4
14 3
0,09 0,02
A össz
3,14
468
3,14
468
0,10
16
27
17
0,11
11
6
Juhar Szil Kőris EKL
1,16
171
1,16
171
0,04
6
83 12
44 5
0,08 0,03
J-EKL össz
1,16
171
1,16
171
0,04
6
106
55
0,11
NNY HNY
9,07
3033
1,58
553
10,65
3586
0,35
120
94
116
0,27
NY össz
9,07
3033
1,58
553
10,65
3586
0,35
120
94
116
0,27
Fűz Éger Hárs ELL
1,59
300
1,59
300
0,05
10
12
7
0,03
Fűz-ELL ö
1,59
300
1,59
300
0,05
10
12
7
0,03
3,17
853
16,54
4525
0,55
151
781
497
1,03
EF FF LF VF EGYF F össz
Összes
12,21
3501
1,16
171
Vágásos erdők teljes korlátozással Faanyagtermelést nem szolgáló erdő –részletes fafajbontást lásd a 2.3.2.A táblában Nem vágásos (szálaló) üzemmódú erdő –részletes fafajbontást lásd a 2.3.2.B táblában Üres területből számított évi hozami terület
57
Távlati célállománytípusok és a jelenlegi faállománytípusok részletező táblázata Terület hektárban
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Erdőterv 2.4.1.C.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI Távlati célállomány / faállománytípusok kód 25 26 29 30
KST KST-CS KST-K KST-EL
Kocsányos tölgyes
Távlati célállomány Faanyag Különleges Összesen termelés 1,07
1,07
11,17
12,24
22,11 28,82
22,11 28,82
62,10
63,17
J e l e n l e g i faállománytípusok Faanyag Különleges Összesen termelés 0,86
0,86
34 CS-KST Cseres 44 A 47 A-EL Akácos 54 K-T 55 K-E 58 EKL Egyéb kemény lombos
16,52 1,37
33,40
33,40
50,43
51,29
1,73
1,73
1,73
1,73
3,14
3,14
3,14
3,14 2,75
2,75
3,14
1,06 5,56
1,06 8,70
1,67
1,67
3,14
6,62
9,76
4,42
4,42
3,17
3,17
9,07 1,58
9,07 1,58
3,17
3,17
10,65
10,65
3,17
3,17
3,17
3,17
70,40
74,40
66 HNY 70 HNY-EL Hazai nyáras 74 FÜ-E Egyéb lágy lombos Összesen
15,66 1,37
4,21
71,89
Üres Mindösszesen
76,10
4,00
1,70 76,10
58
Fakitermelési terv mód és fafaj szerint Véghasználatok Erdőterv 2.4.3.A.
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI ÖSSZESEN Fafaj
Tölgyek
Összes előhasználat ha m3
FFV. Bontóvágás ha m3
FFV. Végvágás ha m3
Szálalóvágás ha
m3
Tarvágás ha
m3
Összes véghasználat ha m3
Fakitermelés összesen ha m3
15,05
326
15,05
326
2,76
66
2,76
66
Akácok
2,30
53
5,44
469
Juharok
0,51
12
0,51
12
2,61
43
2,61
43
0,46
18
0,46
18
7,76
95
9,07
3.033
9,07
3.033
16,83
3.128
Összes
31,45
613
12,21
3.449
12,21
3.449
43,66
4.062
1. sürg.
7,40
156
1,23
373
1,23
373
8,63
529
2. sürg.
16,30
304
4,00
1.362
4,00
1.362
20,30
1.666
3. sürg.
7,75
153
6,98
1.714
6,98
1.714
14,73
1.867
Cser Bükkök Gyertyánok
3,14
416
3,14
416
Szilek Kőrisek Diók Vadgyüm. EKL N.nyárak H.nyárak Fűzek Égerek Hársak Nyírek ELL E.fenyők F.fenyők L.fenyők Egy.f.
Készletgondozó fahasználat: Egészségügyi termelés: Szálalás: Egyéb termelés: Mindösszesen:
59
1,16
6
44,82
4.068
Fakitermelési terv mód és fafaj szerint Előhasználatok Erdőterv 2.4.3.B.
Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Halmaz neve: Csősz Diploma Iroda: 7 Szegedi ETI ÖSSZESEN Fafaj
Tisztítás ha
TK. Gyérítés ha m3
m3
NF. Gyérítés ha m3
Összes előhasználat ha m3
Tölgyek
0,50
8
14,55
318
15,05
326
Cser
0,24
10
2,52
56
2,76
66
Akácok
2,30
53
2,30
53
Juharok
0,51
12
0,51
12
1,79
39
2,61
43
0,46
18
0,46
18
0,37
17
7,39
78
7,76
95
7,39
78
31,45
613
7,40
156
16,30
304
7,75
153
1,16
6
Bükkök Gyertyánok
Szilek Kőrisek
0,82
4
Diók Vadgyümölcsök EKL Nemes nyárak Hazai nyárak Fűzek Égerek Hársak Nyírek ELL Erdeifenyők Feketefenyők Lucfenyők Egyéb fenyők Összes
1,56
22
22,50
513
1. sürg.
0,50
18
6,90
138
8,91
226
6,69
149
2. sürg. 3. sürg.
1,06
4
7,39
78
Készletgondozó fahasználat: Egészségügyi termelés:
60
Erdőfelújítási tervek és a jelenlegi faállománytípusok részletező táblázata Nyomtatás ideje: 2007. 03. 02.
Terület hektárban
Erdőterv 2.5.12.
Iroda: 7 Szegedi ETI Jelenlegi Első erdőfelújítási terv faállománytípusok kód jel Különleges Összesen
Második erdőfelújítási Különleges
Összesen
25 KST Kocsányos tölgyes 44 A 47 A-EL
3,14
3,14
1,49
3,14 1,49
Akácos
3,14
1,49
4,63
3,14
66 HNY
9,07
Hazai nyáras Összesen
3,14
1,49
3,14 1,49
1,49
4,63
9,07
9,07
9,07
9,07
9,07
9,07
9,07
10,56
13,70
10,56
13,70
61
3,14
9. Irodalomjegyzék
http://www.vendegvaro.hu/4-94-1741 http://209.85.135.104/search?q=cache:RALBWJcc9ZQJ:www.bekesvaros.hu/dokumentu mtar/ktules/20060223/szennyvizprogrammod.doc+foly%C3%B3szab%C3%A1lyoz %C3%A1s+a+k%C3%B6r%C3%B6s%C3%B6n&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=4 http://www.gyula.hu/lapfile/1000/1209_CITYCONC.doc ÁESZ (2004): Erdőtervezési útmutató, Budapest ÁESZ (2004): Erdőtervezési útmutató kódjegyzéke, Budapest BÖLÖNI JÁNOS, FORGÁCH BALÁZS, MOLNÁR ZSOLT (1998): A Fekete és Fehér-Körös menti keményfás ligeterdők történeti, erdészeti és botanikai értékelése, jövőbeni természetvédelmi kezelésének koncepciója, Vácrátót DANSZKY ISTVÁN (1963): VI. Nagyalföld erdőgazdasági tájcsoport, Budapest HUSZÁR MÁTYÁS (1822): A Körösök és a Berettyó folyónak, valamint azok számos kiágazásának hidrográfiája MAROSI SÁNDOR dr., SOMOGYI SÁNDOR dr. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I., Budapest VESZELI JÁNOS (2004): A Juniperus parkerdészet erdőgazdálkodási egység körzeti erdőterve, Szeged
62
