Épületek energiatudatos gépészeti tervezése Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
[email protected] 2011.
A napsugárzás intenzitása
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A közvetlen és a szórt sugárzás aránya Magyarországon Napi globális és szórt besugárzás havi átlaga vízszintes felületen (kWh/m², nap) 6
5
4
3
2
1
0
jan.
feb.
már.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szep.
okt.
nov.
dec.
60,2%
52,3%
52,6%
50,0%
46,6%
46,9%
45,0%
44,1%
47,5%
50,7%
60,2%
63,3%
• Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található. • A napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, • a vízszintes felületre érkező napsugárzás Szórt hőmennyisége ~1300 Globál kWh/m2 év. • Magyarországon a szórt sugárzás részaránya jelentős, meghaladja az 50%-ot. • A napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban, derült, tiszta égbolt esetén eléri, esetenként meghaladja az 1000 W/m2 értéket.
Forrás: http://eosweb.larc.nasa.gov – 22 éves átlagértékek alapján, keletei félteke 19°hosszúság (longitude), északi félgömb 47°szélesség (latitude) területe (ország közepe) BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A sugárzás hozama fűtési idényben Napi globális és szórt besugárzás havi átlaga vízszintes felületen (kWh/m², nap) 6
Éves jellemzők: globál: 1234 kWh/m²,év szórt: 613 kWh/m²,év szórt hányad: 50%
5
4
Szórt
3
Globál
2
1
0
jan.
feb.
már.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szep.
okt.
nov.
dec.
60,2%
52,3%
52,6%
50,0%
46,6%
46,9%
45,0%
44,1%
47,5%
50,7%
60,2%
63,3%
Jellemzők fűtési idényben (ti=20°C, Δtb=8°C): (okt. közép – ápr. közép) globál: 362 kWh/m²,év (Qtot) szórt: 202 kWh/m²,év szórt hányad: 56%
Forrás: http://eosweb.larc.nasa.gov – 22 éves átlagértékek alapján, keletei félteke 19°hosszúság (longitude), északi félgömb 47°szélesség (latitude) területe (ország közepe) BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Átlagos globális sugárzás eloszlása függőleges felületen (Budapesten) A függőleges felületekre jutó globális sugárzás átlagos havi és évi értékei Budapesten (kWh/m2). Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December ÉV
Forrás:Othmar Humm – Alacsony energiájú épületek
Qsd értékeinek származtatása: BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Észak 12 16 27 38 57 60 59 47 33 22 14 10 395
Dél 40 59 86 92 101 89 95 106 102 88 55 38 951
Kelet 19 32 54 76 103 107 112 101 72 47 25 17 765
Ny 19 31 51 69 94 98 99 89 65 45 23 16 699
A függőleges felületekre jutó globális sugárzás átlagos havi értékei fűtési idényben, Budapesten (kWh/m2). Észak Dél Kelet Ny Hónap 12,0 40,0 19,0 19,0 Január 16,0 59,0 32,0 31,0 Február 27,0 86,0 54,0 51,0 Március 25,3 61,3 50,7 46,0 Április 2/3 Május Június Július Augusztus Szeptember 14,7 58,7 31,3 30,0 Október 2/3 14,0 55,0 25,0 23,0 November 10,0 38,0 17,0 16,0 December
Fűtés
119,0
398,0
229,0
216,0
Éves besugárzás eloszlása vízszintes felületen
Magyarország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek jelentős eltérések. A legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és nyugati részen. Az eltérés az egyes országrészek között 10% alatti. BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A hasznosítható sugárzás irányérzékenysége
A hasznosítható napsugárzás mennyiségét befolyásolja a hasznosító berendezés dőlésszöge és tájolása. Magyarországon a legtöbb napsütés - megközelítőleg évi 1450 kWh/m2 - déli tájolású és 40-42°-os dőlésszögű felületre érkezik. Jelentős csökkenés csak függőleges dőlés, és keleti vagy nyugati tájolás közelében tapasztalható, mivel a napsugárzás jelentős része határozott irány nélküli szórt sugárzás.
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A hasznosítás lehetséges módjai
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Építmények energiamérlege stratégiák, egyensúlyi hőmérséklet
Qg = Ql(tib) → QF~ (ti-tib) QSG+QLG+QVG+QOG= QTRL+ QTBL+QGRL+QFIL BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Az üvegezés hővesztesége fűtési idényben
ti
U te
A U QTR H ti , z 1000 BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Teljes szoláris energia átbocsátási tényező (g) Árnyékolás nélküli üvegek
QTOT
az árnyékolatlan épületszerkezeten átjutó, valamint az arra ráeső teljes szoláris energia időben
g
átlagolt hányada.
Qsd
Qsd g QTOT
Egyszeres üvegezések: Normál üveg (3mm) Táblaüveg (6mm) Abszorbens üvegek: a=40-48% a=48-56% a=56-70% Kettős üvegezések: Normál üveg (3mm) Táblaüveg (6mm) Abszorbens üvegek: Kívül a=48-56%, belül normál üveg Kívül a=48-56%, belül tábla üveg (6mm) Hőszigetelő üvegezések: U= U= U= Fényvédő üvegezések: r= r= r= Hármas üvegezések: Normál üveg (3mm) Táblaüveg (6mm) Hőszigetelő üvegezés
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Naptényező N(-)
Teljes sugárzás áteresztő tényező g (-)
1,00 0,94
0,87 0,82
0,80 0,73 0,62
0,70 0,64 0,54
0,90 0,80
0,78 0,70
0,52
0,45
0,50
0,44
0,87 0,81 0,78
0,72 0,67 0,65
0,58 0,45 0,30
0,48 0,37 0,25
0,83 0,69 0,60
0,72 0,60 0,50
Direkt sugárzás hatása a helyiségben
Qsd AÜ g QTOT
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Az üvegezés hő-mérlege fűtési idényben elvi levezetés
Aü Qsd A g QTOT A
Qhm Qhm Qtr
g
A U H Qtr 1000
Aü Qhm A g QTOT U H A Qsd – Üvegszerkezet direkt sugárzási nyeresége (kWh/m2,év) Qtr – Üvegszerkezet transzmissziós vesztesége (kWh/m2,év) Qhm – Üvegszerkezet hőmérlege (kWh/m2,év) Aü – Üvegszerkezet transzparens felülete (m2) A – Üvegszerkezet névleges felülete (m2) g – a transzparens felület sugárzás átbocsátó képessége U – az üvegszerkezet hőátbocsátási tényezője (W/m2K) H – Hőfokhíd a fűtési idényben (hK) QTOT– Energiahozam a fűtési idényben (kWh/m2,év)
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
U
Az üvegezés hő-mérlege fűtési idényben Normál, kettős üvegezésű 3mm-es síküveg (U=1.6, g=0.78) QTOT H g U
2
Sugárzás hozama fűtési idényben (kWh/m ,a) Fűtési hőfokhíd, ti=20°C (h·K) Kettős, 3mm-es üvegezés teljes sugárzás átbocsátó képessége (-) A szerkezet névleges mérete névleges méretére vonatkozó hőátbocsátási tényező (W/m 2K)
A szerkezet névleges mérete (m 2) A veszteség- és nyereségáramokat kifejező U/g tényező hányadosa Aü/A Traszparens részarány A
Q sd
g
Q tr
Az üvegezett szerkezeten keresztül érkező hőnyereség fűtési idényben(kWh/m 2 ,év) A névleges felületre vonatkozó hőveszteség fűtési idényben (kWh)
Qhm Energiamérleg (kWh)
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
D
K, NY
É
400 72000
200 72000
100 72000
0,78
0,78
0,78
1,6
1,6
1,6
1
1
1
2,1
2,1
2,1
0,8
0,8
0,8
124,8
62,4
115,2
115,2
A ·g·(A ü /A)·Q TOT 249,6 A·U·H/1000
Qsd-Qtr
115,2
134 9,6 -53
U
Az üvegezés hő-mérlege fűtési idényben „High-tech” üvegezés, 3x, U=0.83, g=0.6 QTOT H g U
D
K, NY
É
400 72000
200 72000
100 72000
0,6
0,6
0,6
0,83
0,83
0,83
1
1
1
1,4
1,4
1,4
0,8
0,8
0,8
A ·g·(A ü /A)·Q TOT 192
96
48
59,76
59,76
132 36
-12
2
Sugárzás hozama fűtési idényben (kWh/m ,a) Fűtési hőfokhíd, ti=20°C (h·K) Háromszoros 3mm-es üvegezés teljes sugárzás átbocsátó képessége (-) A szerkezet névleges mérete névleges méretére vonatkozó hőátbocsátási tényező (W/m 2K)
A szerkezet névleges mérete (m 2) A veszteség- és nyereségáramokat kifejező U/g tényező hányadosa Aü/A Traszparens részarány A
Q sd
g
Q tr
Az üvegezett szerkezeten keresztül érkező hőnyereség fűtési idényben(kWh/m 2 ,év) A névleges felületre vonatkozó hőveszteség fűtési idényben (kWh)
Qhm Energiamérleg (kWh)
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A·U·H/1000
Qsd-Qtr
59,76
U
Tervezői stratégiák Az építmény méretének növekedésével a szoláris eszközök alkalmazhatósága csökken. A nagyobb épület összetettebb, az üzemvitel feltételei szigorúbbak, a számítási eljárások megbízhatatlanabbak. Több tartózkodó, magasabb elégetetlen szám A., A hagyományos és passzív rendszerek méretezése csúcsigények ellátására B., Domináns passzív rendszer kiegészítő hagyományos rendszerrel C., Domináns hagyományos rendszer, kiegészítő passzív berendezéssel BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Direkt rendszerek direkt üvegezés
üvegházzal takart homlokzat, direkt nyereséggel
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
diffúz üvegezés
bevilágító
Indirekt rendszerek tömegfal
üvegházzal takart homlokzat
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Trombe féle tömegfal
Barra - Constantini
Tömegfal
alapok, részei Alapok A legegyszerűbb indirekt napenergiát gyűjtő épületszerkezeti elem. A tömegfal egy jó hővezetőképességű, nagy tömegű fal, melynek nap felé néző oldala hőelnyelő felület, mely a hőveszteségek csökkentése érdekében üvegezéssel burkolt. Egyes változataiban a szilikát alapú falazat helyett vizet (vízfal), illetve fázisváltó anyagot helyeznek. Részei: Nagy tömegsűrűségű, jó hővezetőképességű, és nagy fajhőjű (tehát jó hőtároló-képességű) külső falból ("tömegfal") és az elé épített üvegezésből áll. Ezt mozgatható árnyékoló-szerkezet egészítheti ki. BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Tömegfal
felületképzés, árnyékolás, hőtárolás szerepe Felületképzés A tömegfal külső felületét nagy hőelnyelő képességű, sötét felületképzéssel látják el. Az ablakon átjutó napból érkező sugárzás jelentős részét ez a felület nyeli el. A nagy hőtárolóés hővezető-képességű fal az elnyelt energiát késleltetve jutatja a helyiségbe . Árnyékolás Az árnyékoló az éjszakai veszteségáramokat csökkenti télen, nyáron napközben a túlzott felmelegedés ellen véd. Az üvegfelület ellátható kiszellőztetést segítő szárnyakkal melynek célja a nyári hővédelem.
Hőtárolás Télen a teljes hőveszteség 65%-a éjjel, míg 35%-a nappal következik be. Tehát a napközben bejutó energia 65%-át tárolni kell éjszakára. A hőtárolás fontos szerepe abban rejlik, hogy a nagy felületű ablakokon bejutó napsugárzás energiája az a fal tárolja, éjjel pedig a fal mögötti helyiségnek átadja. A tömegfal késleltetése a méretezés fontos eleme.
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Tömegfal
energetikai működése A napsugárzás 15-20%-át az üvegfelület visszaveri. Az üvegezésen átjutott maradék hányad 80-90%-a tömegfal külső síkján elnyelődik. Az elnyelt hő egy része - a tömegnek megfelelő késleltetéssel a helyiségbe jut. A külső oldalon is felmelegedett tömegfal felülete konvekcióval melegíti az üveggel bezárt légréteget, illetve infra tartományban kifelé is sugároz. A tömegfal energetikai hatékonyságát jelentősen befolyásolja, hogy az infravörös tartományú hőt milyen hatékonyan lehet a nagy tömegű fal és üvegezés között tartani. Az indirekt energiagyűjtő szerkezetekre jellemző, hogy légkör szórt sugárzásából kevesebbet hasznosít, mint a direkt rendszerek. BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Tömegfal
késleltetés, csillapítás Késleltetés: Késleltetés kisméretű tégla vagy avval egyenértékű falazat esetén centiméterenként 20-24 perc. Helyesen méretezett késleltetés esetén a téglában tárolt hő abban az időszakban fejti ki hatását, mikor a direkt energiát gyűjtő szerkezeteknek már benapozatlanságuk miatt hozamuk már nincs. Egynapos ciklust felételezve az energiagyűjtő szerkezetet délfelé tájolva, 12 óra a megfelelő késleltetést. Kelet felé hajló homlokzat esetén növelni, nyugat felé hajló homlokzat esetén csökkenteni kell a késleltetési időt. 12 órás késleltetés 34cm kisméretű téglafalazat két oldalán 2-2 cm cementvakolat esetén alakul ki. BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
A tömegfal hő-mérlege fűtési idényben
Qsid
Atr A g aN A
Rki Qtot Rki Rbe
Rki
Qsid
Rbe
Rki Atr A g aN Qtot A Rki Rbe Qhm
A U QTR H 1000
Atr A g A
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Qsd g Qtot
Qtot U H
Számítási paraméterek
Ufie
Belső oldali hőátadás Cementvakolat km tégla falazat Cementvakolat Külső oldali hőátadás
számítási példa
0,78 0,9 0,8 400 α λ b R hőáthő- vastag- ellenbocsátás vezetés ság állás W/m2K W/mK cm m2K/W 8 0,125 0,87 1,5 0,017 0,78 30,0 0,385 0,87 1,5 0,017 8 0,125
Falazat hőátbocsátási tényezője (W/m2K) Ellenállás a külső falsíktól befelé (vakolat+fal+vakolat+alfai), (m2K/W)
1,495
Légréteg, árnyékoló
i v t v e
Tömegfal
20 72000
Rle Rá
Levegőréteg egyenértékű ellenállása árnyékoló nélkül Árnyékoló többlet ellenállása (redőny, mely éjszaka zárt állapotban van, ~/2
0,200 0,100
ablak
Tömegfal
betű-jel ti belső hőmérséklet (°C): H Fűtési hőfokhíd (h°C): Üvegezés teljes sugárzás átbocsátó képessége, gü a keretaránnyal együtt (hőszigetelő, 2x) Aü/An Üvegezett részarány: Aüveg/Anévleges (%) aN Tömegfal abszorpciója (-) Qtot Sugárzás hozama fűtési idényben (kWh/m2)
Uat Rat Ra
Az ablak katalógus szerinti hőátbocsátása (W/m2K) Az ablak ellenállása: Rat= 1/Uat (W/m2K) Ablak ellenállása a belső oldali hőátadás nélkül Ra=Rat-1/8 (m2K/W)
1,100 0,909 0,784
Veszt eség
R arány
Rbe
Rki Ellenállás a külső falsíktól kifelé: Rki=Rle+Rá+Ra (m2K/W) Rki/Rbe A kifelé és befelé mutató ellenállások aránya: Rki/Rbe (-) Uie qtr
Eredmények
A qsg gtf Ntf qhm
0,544
1,084 1,992
A teljes rendszer hőátbocsátása Uie=1/(Rbe+Rki) Transzmissziós veszteség: (1*Uie*H/1000 (kWh/m2))
0,614 44,22
Fal felületen elnyelt hő: A= Qtot*g*aN*Aü/An (kWh/m2) Az ellenállások arányában a helyiségbe érkező szoláris hőnyereség: qsg=A*Rki/(Rki+Rbe) (kWh/m2) A sugárzás éves hozamára vetített hőnyereség: qsg/Qtot (kWh/m2) A tömegfal naptényezőhöz hasonló hányadosa: Ntf=gtf/0,87 (-) A fal hőmérlege fűtési szezonban: qhm=qsg-qtr (kWh/m2) A sugárzás éves hozamára vetített hőmérleg: qhm/Qtot (kWh/m2)
224,6 149,57 0,37 0,43 105,35 0,263
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )
Rki
Rbe
Direkt és indirekt energiagyűjtő szerkezetek A direkt energiagyűjtő szerkezet hatékonyabb, mint az indirekt Az üvegezett szerkezetek teljes sugárzásátbocsátó képességének mintájára definiálható az energiagyűjtő szerkezetek „teles energiaátbocsátó képessége” Az energiagyűjtő szerkezetek hatékonyságát csökkenti a hőtárolóképességének növelése
BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Szoláris épületek (2011 Épszerk8 )