Gázellátás, kémények. Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 2013

Gázellátás, kémények Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék [email protected] 2013.

A földgáz

Fizikai tulajdonságai: 

Összetétel (budapesti körvezeték): 

  





Éghető anyagok: (Metán-CH4 ~96tf%, Etán-C2H6 ~1tf%, Propán-C3H8 ~1tf%, Bután-C4H10 ~1tf%, Pentán-C5H12 ~1tf% Kísérő anyagok (Széndioxid, Nitrogén, Nemesgázok) Szennyezők (Kén, Kénhidrogén) Nedvesség

Sztöchiometriai normálállapot (15°C, 101325Pa), minden adat erre vonatkozik. Relatív sűrűség: A levegővel összevetett sűrűség s=ρgáz/ ρlevegő  Földgáz : s=0.6 - 0.8  PB-gáz : s=1.8 - 2.2



Égéshő (felső fűtőérték), Fűtőérték (alsó fűtőérték): /földgáz/  

 

Felső fűtőérték: 37 700 kJ/Nm3 Alsó fűtőérték: 34 000 kJ/Nm3 (1m3/h fogyasztás: 9.44kW)

Gyulladási hőmérséklet: 500-700°C /földgáz/ Légszükséglet /földgáz/  

Elméleti légszükséglet: Földgáz: 9.5m3/m3 , PB gáz: 28.9m3/m3 Légfelesleg tényező Lgáz=1.2

BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

m3

Sztöchiometria

az égés kémiai egyenletei:

m3

Metán: CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O Meghatározható összetevőnként: 

 

1m3 gáz elégetésekor felszabaduló energia (Égéshő, fűtőérték), és a kívánt teljesítmény igényhez szükséges gázszükséglet (Nm3/h); Az égéshez szükséges Oxigén illetve levegő szükséglet; A keletkezett égéstermék összetétele (Széndioxid, Vízgőz,... stb.);

A számítást minden összetevőre megismételjük:  



Éghető anyagok (Szénhidrogének), szennyezők (Kén, Kénhidrogének stb. ); Figyelembe vesszük a tökéletes égéshez szükséges többlet levegő mennyiségét (Légfelesleg tényezőt); Figyelembe vesszük gáz és a levegő egyéb kísérő anyagait, összetevőit;

A számítás eredménye, a keletkezett füstgáz: 

Mennyisége (Nm3/h), összetétele: Széndioxid, Nedvességtartalom, Kén- (monoxid, dioxid, trioxid), Nitrogéndioxid (N2), Nemesgázok, Tökéletlen égéskor: Szénhidrogének, Szénmonoxid.



Az égéstermék tulajdonságai: Harmatponti hőmérséklet, normál sűrűség, viszkozitás, fajhő stb...


Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 1. Részei. Az épületbe történő becsatlakozás módjai

m3

A csatlakozó vezeték: 1. Bekötővezeték (Utcai alapvezeték) Gázközmű Főelzáró 2.

Külső alapvezeték Főelzáró Épület

Belső alapvezeték 4. Felszálló vezeték (Gázmérő-től) 5. Fogyasztói vezeték Közműhálózat nyomása: 3.





 

Nagynyomású vezeték (25bar felett) Nagy-középnyomású vezeték (4 .. 25 bar) Középnyomású hálózat (0.1 .. 4 bar) Növelt kisnyomású hálózat (0.1 bar) (csak a csatlakozó vezeték!)

Fogyasztói vezetékek nyomása: 


Kisnyomású hálózat (0.1bar-ig)

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 1. Részei. Az épületbe történő becsatlakozás módjai

A csatlakozó vezeték: 1. Bekötővezeték (Utcai alapvezeték) Gázközmű Főelzáró 2.

Külső alapvezeték Főelzáró Épület

Belső alapvezeték 4. Felszálló vezeték (Gázmérő-től) 5. Fogyasztói vezeték Közműhálózat nyomása: 3.





 

Nagynyomású vezeték (25bar felett) Nagy-középnyomású vezeték (4 .. 25 bar) Középnyomású hálózat (0.1 .. 4 bar) Növelt kisnyomású hálózat (0.1 bar) (csak a csatlakozó vezeték!)

Fogyasztói vezetékek nyomása: 


Kisnyomású hálózat (0.1bar-ig)

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 2.

m3

A fogyasztói vezeték kialakítása:

A fogyasztói vezeték részei: 1. Mérő 

 

2.

Fogyasztók  

Fogyasztói vezeték 200



3.

1" a NA15

Tuzhely - Típus

Csatlakozó vezeték






±0,00

Fali Gázkazán - Típus

Tűzhely Kazán Tartalék elzáró szerelvény

Füstgáz elvezetés

1200

1100

Gázméro

700

1600

telekhatár

1" a

Névleges gázáram Főelzáró Vízzsák



Huzatmegszakí tó Füstcső Kémény test

Csatlakozó- és fogyasztói vezeték 3. Kialakításának szabályai:

m3

Csatlakozó vezeték:    

 



Minden önálló ingatlanhoz saját bekötővezetéket kell biztosítani, Idegen ingatlanon csatlakozóvezeték csak szolgalmi joggal vezethető, Csatlakozó vezeték legkisebb mérete: NA25, Lakó és kommunális ingatlanra csak kisnyomású, illetve emelt kisnyomású vezeték építhető (maximális nyomás: 0.1bar), Csak 1.7m magas minimális belmagasságú, szellőztethető helyiségben építhető gázvezeték, Gépkocsi tárolóban (3 vagy annál több beállású), garázsban tilos csatlakozó vezetéket létesíteni, Csatlakozó vezetéket létesíteni tilos: hálóhelyiségben, lakószobában, kamrában, WC-ben, szellőztethetetlen helyiségben,

Gázvezetéket (Csatlakozó és Fogyasztói vezetéket) létesíteni tilos:    



Kéményben, Pince nélküli épület alatt a földbe fektetve, Födémszerkezetben, álmennyezetben, Gépházban, óvóhelyen, WC-ben, kamrában, hűtőhelyiségben,

Fogyasztói vezeték:   

  

Csak kisnyomású lehet, (kisebb, mint 0.1bar!) idegen bérleményen , közös használatú tereken nem haladhat át, „A”, „B” tűzveszélyességű helyiségeken, Gépkocsi tároló, 140kW összteljesítményűnél nagyobb hőtermelők, Garázsok, 0.4kV-nál nagyobb villamos kapcsolók helyiségeken csak akkor ha a gázkészülék a helyiségben van, A fogyasztói vezeték legkisebb átmérője NA15, Védőtávolságok – sugárzó hő Csőanyagok, kötések (acél - hegesztve, félkemény réz - keményforrasztással).


Gázmérők 1.

m3

Elhelyezési szabályai

100m3/h

névleges teljesítmény alatti mérők (háztartási mérő 15m3/h-ig): A helyiség „D”(mérsékelten tűzveszélyes) tűzveszélyességű osztályba sorolt. Gázmérő elhelyezhető:   

Szabadban vagy külső falon → Mechanikai és hővédelem, Külső falra, lépcsőházban, közös használatú helyiségben → Zárható fülke vagy szekrény, Pincében:   

 



Nem korrózió veszélyes, Talajvíz elleni szigeteléssel, szilárd burkolattal illetve vakolt fallal rendelkezik, Szabad űrszelvénye legalább 1.7×0.8m,

Több szintes összefüggő légterekben → a gázszolgálató hozzájárulásával, Lépcsőházban szintenként → Zárható fülke vagy szekrény, Nem fagyveszélyes, Kiszellőztethető, Csoportos szerelése → Közös használatú térben, kulcsra zárható szekrényben, külön közös elzáró szerelvénnyel (a mérőhelyiségen kívül, az ingatlanba lépés helyén),

Gázmérő nem helyezhető el: 

   

 

Lakószobában (nappali, háló stb.) – Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobával a gázmérő helyiségét összeszellőztetni nem szabad; Fürdőszobában, WC-ben; Garázsban, gépkocsi tárolóban; 400 V-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségben, "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt, vagy tűzveszélyes anyag rendszeres használatára (tárolására) szolgáló helyiségben Éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra, Kazánházban, 140kW-nál nagyobb összteljesítményű gázberendezések helyiségeiben,

Védőtávolságok:  

Gázfogyasztótól min.1m, de beépített szigetelő fallal min. 0.5m (vízszintes vetület), Füstcsőtől, vagy melegvíz vezetéktől min 0.5m (alkotóktól).


Gázmérők 2.

m3

200

Háztartási gázmérők helyigénye Csatlakozó vezeték

Fogyasztói vezeték

1600

500 900

1200..1700

600

1200

Csatlakozó vezeték

1000

Egyedi mérő elhelyezés  A csatlakozó (méretlen) vezeték mindig balról  A fogyasztói vezeték jobbról 3  Elzáró szerelvény 6m felett mindkét oldalról  Kiszellőztetett, zárható szekrény  Háztartási mérők G4,G6 (m3/h)  Méret: 30×24×10 (cm)  Csatlakozás:1” – 1”, 25cm

250

250

Csoportos mérő elhelyezés


Víz-zsákcső kialakítása

Gázmérők 3.

m3

Háztartási gázmérők kialakítása, csatlakozása a hálózatra Egycsonkú mérő, növelt kisnyomású hálózathoz

Csatlakozó vezeték 250

Fogyasztói vezeték Elzáró szerelvény

Nyomáscsökkento m3

200

Kétcsonkú mérő

Foelzáró

Fogyasztói vezeték Felszálló


Gázmérők 4.

m3

Elhelyezési szabályai 100m3/h névleges teljesítménynél nagyobb mérők (ipar, közintézmények):  

A helyiség „A” (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes) tűzveszélyességű osztályba sorolt Hasadó vagy hasadó-nyíló felület alakítandó ki.

A gázmérőnek önálló helyiséget kell kialakítani, mely helységre teljesülnie kell: 

   



  

A 100m3/h –nál kisebb névleges terhelésű gázmérőkre vonatkozó előírások, amennyiben szigorúbbak, mint az alábbiak; Külső fal mentén, földszinten és könnyen megközelíthető helyen kell legyen; Bejárata szabadból, vagy jól szellőző (mindenkor megközelíthető) közös térből nyíljon; Az „A” T. osztálynak megfelelő előírásokat kielégítse (feliratok, oltókészülék stb.); Fala 1.5h, födémszerkezete 1h tűzállóságú, nyílászárói nem éghetőek, padlója sztatikus feltöltődés mentes; Nem nyílhat olyan helyiség felé, melyben 140kW-nál nagyobb összteljesítményű gázkészülék van; Villamos berendezései „A-2”-es veszélyességi foknak megfelelően szerelt (RB, Ex); A helyiség fűtése csak közvetett lehet; Szabadba nyíló alsó-felső szellőzővel kell ellátni, melyre az alábbiak teljesülnek: 

  

A szellőzőnyílások összes szabad keresztmetszete a helyiség szabad alapterületének 1%-a;

Az alsó szellőző alsó éle a külső szinttől minimum 300mm-re legyen; (egymástól?) A szellőzők más nyílásoktól minimum 1m-re legyenek; A szellőzők mechanikai védelemmel legyenek ellátva (max. 15mm lyukbőségű ráccsal);


Gázkészülékek 1.

m3

Felosztása, fajtái

Típus:

Neve:

A

Nyílt égőjű gázkészülék

B

Kéménybe kötött gázkészülék

C

Zárt égésterű gázkészülék

Példa:

Fontosabb tervezési feltételek:

Tűzhely, Kisvízmelegítő, Gáz infrasugárzó.

A belső levegő szennyező anyag koncentrációja a méretezés alapja: Szükséges levegő egyidejű terhelésnél 12[m3/h/kW] (közelítő számítás)

Égési levegő: Égéstermék:

Helyiségből

Helyiségbe

Helyiségből

Szabadba, kéményen keresztül

Fali vízmelegítő, Kémény huzat a légutánpótlás biztosítója Fali fűtő készülék, Helyiség min. 8m3 Kazán. Az égési levegő számítandó!

Szabadba, zárt rendszerrel

Fali konvektor, Kettősfalú kéménykürtő Fali vízmelegítő, ha ez nem megoldható, Fali fűtő külső falra helyezett parapet készülék, kémény, az elhelyezésére külön előírások a GMBSZ-ben Kazán.

Szabadból, zárt rendszerrel



m3

A”- „B” típusú készülékek légellátásának általános előírásai Mivel a készülék égéstere a helyiséggel közös térben van ezért: 



Biztosítani kell a külső környezetből szellőző levegő bejutását, mely részben fedezi az égéshez szükséges oxigénszükségletet. A helyiségbe jutó szellőző levegő mértékét a gázkészülék teljesítménye (hőterhelése) határozza meg. HŐTERHELÉS : Névleges teljesítmény/hatásfok

A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és a bejutását biztosító műszaki feltételeket meg kell tervezni. Melynek módja: 



Lehetőleg közvetlenül a szabadból a helyiség légterébe vezető nyílás (nyílások) elhelyezésével. Mely nyílások hatásos átömlő keresztmetszete méretezett! Tanúsítvánnyal és jelleggörbékkel ellátott (V=K√ΔP), e célra szolgáló szerkezetek!

Ha szellőző nyílások közvetlenül nem helyezhetők el (megengedett):  



a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével össze kell szellőztetni. A gázfogyasztó készülék helyiségében a nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni.



m3

„A” típusú készülékek légellátása, szellőzése Alapelve: Az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációjának az egészségügyi követelményeknek megfelelő szinten tartása 1.: A feltételt teljesítő szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása végezhető közelítő módszerrel, fajlagos értékek alapján: a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW Egyidejűségi tényezők:   

3-4 főzőhelyes tűzhely: 0,50; 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65; egyéb gázfogyasztó készülék: 1,00;

2.: Részletes számítással, a gázfogyasztó készülék, mint szennyező forrás kibocsátásának és a megengedett belső szennyezőanyag-koncentrációnak a o G figyelembevételével: 3

V szell,elméleti 

ki ,meg  ko

[ m / h]

ki,meg – a szennyezőanyagra vonatkozó egészségügyi határérték [mg/m3]; ko– a külső levegő szennyezőanyag-koncentrációja [mg/m3]; G – a keletkező szennyezőanyag forráserőssége, [mg/h]; BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények


A kéménybe kötött készülékek áramlásbiztosítója (huzatmegszakító)

Terelő lemez Égéstermék Levegő Feladata: Mivel a kémény huzata függ a környezet, illetve az üzem paramétereitől, a készülék füstgázelvezetését függetleníteni kell a kémény huzatváltozásaitól;

„Normális” működés:   

Az égés közben keletkező füstgáz felfelé halad; A többlet huzatnak megfelelő többlet levegő hozzákeveredik a füstgázhoz; A hozzákeveredő hidegebb levegő csökkenti a huzatot (önszabályozás).

Indulási állapot:  

A helyiség hőmérsékletével azonos levegő akadályozza a feláramlást; Néhány másodperc alatt kialakul a huzat, addig a helyiségbe távozik a füstgáz.

Rövid ideig tartó huzat megszűnés (szél fúj a kéménybe): BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

m3


m3

„B” típusú készülékek légellátása, szellőzése Alapelve: Gondoskodni kell az égéshez szükséges levegő és az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből távozó levegő pótlásáról, A szellőző levegő bejutását a helyiségbe a kémény huzata biztosítja, A gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő térfogatárama [m3/h] az égéshez szükséges levegő és a hígító levegő összege:

Vszell  Vé ,lev  Vh,lev A hígító levegő minimum az égési levegő tömegáramának 30%-a, így 1m3 földgáz elégetéséhez minimum 9.5m3x(1,3)=12,35m3 levegőt kell biztosítani A készülék 8m3-nél kisebb térfogatú helyiségbe nem telepíthető. Ha a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani: 



szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő térfogatáramhoz alkalmas légbevezető elemekkel

Ha az épületben elszívó szellőzés létesül, az nem csökkentheti a „B” típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető berendezésének huzatát. Szükség esetén a gázfogyasztó készülék(ek), és a mesterséges szellőző-berendezés reteszelt üzemét biztosítani kell. BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények


Fogyasztói berendezések lehetséges szerelvényei és tartozékai


m3

Hasadó, Hasadó-nyíló felületek 1.

m3

Létesítésének szabályai

Létesítése a GMBSZ szerint kötelező amennyiben az adott helyiségben elhelyezett gázkészülék(ek)   

egységteljesítménye ≥ 140kW vagy összteljesítménye ≥ 1400kW, amennyiben a légtérterhelés ≥ 1100W/m3 (nagy légterű csarnokok esetében így eltekinthetünk).

Követelményei:  

1.2 – 3.0 kN/m2 túlnyomás hatására nyíljon meg, Felületének nagysága (F): F[m2]=f*V[m3] 

q[W / m3 ] 

Qht [W ] Vhelyiség [m3 ]

f – fajlagos felületi tényező, mely függ: hasadó, vagy hasadó-nyíló; A helyiség beépítetlen térfogata

El lehet tekinteni: 

2000m3 –nél nagyobb egyszintes, két oldalról szabadon álló, szabad bejáratú csarnokok esetén, 



ha a légtérterhelés ≤ 2800W/m3

Ha az épület szerkezete nem teszi lehetővé: 

Gázérzékelő hálózat létesítése mellett, mely 20%×ARH-n vészjelzést ad, 40%×ARH-n megszünteti a kazán gázellátását és vész-szellőzést indít.(2800W/m3 felett két független gázérzékelő rendszer)

Nem lehet eltekinteni: 





iskola, óvoda-bölcsőde, kórház, színház, filmszínház, áruház és hasonló jellegű épületek esetén, vegyes rendeltetésű épületekben, ahol a fenti rendeltetés alapterülete meghaladja az összes terület 40%-át, vagy a helyiségek a kazánház felett vannak, vegyes üzemeltetésű kazánházak esetén (gáz+szilárd, gáz+olaj).


Hasadó, Hasadó-nyíló felületek 2. fajlagos felületi tényező

m3

11. sz. melléklet A hasadó-nyíló felület méreteinek meghatározása A hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagyságát a rendelet1 alapján a következő számítással kell meghatározni. Ah = f · V , ahol Ah – a szükséges hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagysága [m2] V – a helyiség beépítetlen térfogata [m3] f – fajlagos felületi tényező [m2/m3], amely a rendelet alapján a következők szerint számítható:

ha

V

200 m3, akkor

ha

200 m3  V 

2000 m3, akkor

ha

2000 m3  V  10000 m3, akkor

ha 10000 m3  V  100000 m3, akkor ha 100000 m3  V  500000 m3, akkor ha

V 500000 m3, akkor

Hasadó felület 0,05  V f h  0,2  200 0,05  (V  200) f h  0,15  1800 0,045 (V  2000) f h  0,1  8000 0,040  (V  10000) f h  0,055  90000 0,005 (V  100000) f h  0,015  400000 fh = 0,01


Hasadó-nyíló felület 0,05  V f hn  0,15  200 0,05  (V  200) f hn  0,1  1800 0,02  (V  2000) f hn  0,05  8000 0,02  (V  10000) f hn  0,03  90000 0,005 (V  100000) f hn  0,01  400000 fhn = 0,004


Biztonsági és automatika szerelvények Súly Membrán

Gázáram

Gázhiány biztosító:

Légfurat



Elzáró szerelvény

Újra indító

Égő



A gázszolgáltatás kimaradása esetén lezárja a gázáramot a készülék felé. A gázszolgáltatás újra indulásakor csak kézi beavatkozással lehet megnyitni

Nyomásszabályozó: 





Az égő jó hatásfokú működése csak meghatározott gázkiáramlási sebesség esetén lehetséges, A kiáramlás sebessége és végnyomás függvénye, A csatlakozási nyomást a készülék számára megfelelő tartományban tartja.

Hőmérséklet korlátozó: 

Hőmaximum érzékelés.

Füstgáz visszaáramlás érzékelő 


Hőmaximum érzékelés


m3

Biztonsági és automatika szerelvények Segédenergia nélküli, átfolyó rendszerű vízmelegítő működési vázlata

Égésbiztosítók:

Feladata a láng valamely jellemzőjének figyelése  Ikerfémes (hőérzékelés)  termoelemes (hőérzékelés)  ionizációs (ionszint)  fotocellás (sugárzás)

Gyújtószerkezetek  



Piezzoelektromos, Villamos szikra gyújtó, Őrláng.

Vízhiány biztosító: 


Átfolyó rendszerű készülékek esetén a vízhiány károsodást okoz a berendezésben.

Gázkészülékek 9. Gáztűzhely

m3

Típus: „A” (nincs füstgáz elvezetés)

Fajtái:     

2 főzőlap 4 főzőlap ... Összeépített gázsütővel Beépíthető típus (főzőlap a pulton, sütő beépítve)

Gázcsatlakozás: ½” Teljesítmény:  

Háztartási: ~10kW Nagykonyhai : ^ 10kW

Az egyidejűség elvei:  

   

Valamennyi kéménybe kötött készülék 1,00 1 főzőhelyes gázfőző 1,00 2 főzőhelyes gázfőző 0,65 2 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,65 3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely 0,50 10,5 kW ( 150 kcal/perc) alatti nem kéménybe kötött, kisvízmelegítő 0,65

Gázkészülékek elhelyezésének szabályai 1.

m3

Kéménybe nem kötött készülékek („A”)

Nem helyezhetők el; szellőzőnyílás sem nyílhat az alábbi helyiségekre: 

 



alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek), testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével,

közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek!

Gáztűzhely elhelyezhető huzamos tartózkodású térben (konyha, konyha-étkező, Konyha-étkező-nappali helységében), ha: 



készülék égésbiztosítóval rendelkezik

a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel (szag- és páraelszívó) és a helyiség levegő-utánpótlása az elszívottal egyező mennyiségben közvetlenül a szabadból biztosított

Elhelyezés szabályai: 

min.: 1.2m magas mellvéd (parapet)



Felette éghető bútor min.: 0.5m (vagy hővédő burkolat)



Kéménybe nem kötött készülékek szerelvényeinek elhelyezése:


m3

Gázkészülékek10.

Átfolyó rendszerű vízmelegítők, kisvízmelegítők Huzatmegszakító

Típus: „A” (kisvízmelegítők), ”B” Biztonsági szerelvényei: 

Hőmaximum korlátozás Égésbiztosító

 

Égő



Gyújtóláng

 

Biztonsági szelep

Gázhiánybiztosító

Hőmaximum korlátozó Gázhiány biztosító Égésbiztosító gyújtólánggal Áramlás biztosító Biztonsági szelep Huzatmegszakító

Fajtái: 

Égési levegő Áramlás biztosító

Egy fogyasztóhely ellátására → Kisvíz melegítők („A”,”B”)  

Hidegvíz



Melegvíz

Névleges hőterhelés:~10kW, Előállított vízmennyiség: 5~6l/perc

Több fogyasztóhely ellátására → Fali vízmelegítők (csak „B”:)  

Névleges hőterhelés :18~28kW Előállított vízmennyiség: 7~14l/perc

Hátrányok:  

 


m3

Egyszerre csak egy fogyasztó Egykarú keverő csapteleppel nem tökéletes Változó vízhőmérséklet Cirkulációs vezeték nem építhető


m3

Kéménybe kötött vízmelegítő („B”)







Az átfolyó rendszerű és falra rögzített tároló rendszerű vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8-1,4 [m]

Ha a vízmelegítőt fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm2]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.

Erősáramú részeket (ventilátor, gyújtás) tartalmazó vízmelegítő vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében legalább freccsenő víz elleni villamos védettséggel szerelhető.



m3

Fali kazánok Zárt tágulási tartály

Típus: „B”, „C” Biztonsági szerelvényei: 



Az átfolyó rendszerű vízmelegítő biztonsági szerelvényei; Zárt tágulási tartály

Fajtái: 

Csak fűtésre:   





Szivattyú

Fűtésre és használati melegvíz termelésre:   

Égési levegő

Névleges hőterhelés:~10..40kW(60KW); Beépített szivattyú; Beépített zárt tágulási tartály; Vezérlése a szivattyú kapcsolásával. Névleges hőterhelés :18~28kW; Előnykapcsolás a HMV termelésre; Előállított vízmennyiség: 7~14l/perc.

Hátrányok: 



Az átfolyó rendszerű melegvíz termelés hátrányai; Melegvíz termelés ideje alatt nincs fűtés.

Korszerű kivitel:  „lángmagasság” szabályozás; Előremenő  Külső időjárás függő szabályozás;  Beépített megkerülő vezeték;  Kondenzációs készülékek;  Alacsony előremenő hőmérséklet.

Visszatérő


„B” típusú fali kazán


„C” típusú fali kazán, HMV termeléssel


m3


m3

Kéménybe kötött Fali kazán („B”)



Fali kazánok, kombi készülékek alsó éle a padló szint felett 0,4-1,4 [m]-re lehet.



Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakozása van csak abban az esetben

szerelhető kád fölé, kádhoz, zuhanyzóhoz (60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban), ha a villamos részeinek IP védettsége legalább IP X5 vagy fröccsenő víz ellen védett kivitelű. 

Egyébként, mosogató vagy más nyílt kifolyású vizes szerelvény fölé csak abban az esetben szerelhetők, ha villamos részei 60 cm-nél távolabb vannak a fröccsenést keltő felülettől.



Ha a gázfogyasztó készüléket fülkében, vagy szekrényben helyezik el, akkor a fülke, vagy szekrény padlószintig legyen kialakítva, határoló falát és ajtaját nem éghető anyagból kell készíteni. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm2]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni.


Gázkészülékek 13

Fali kazán, közvetett fűtésű melegvíztárolóval Radiátor

HMV termelés vezérlése : 

Kazán

Nyomáskorlátozó szelep

m3

A tároló termosztát indítja a kazán szivattyúját és a váltószelepet a HMV termelésre állítja

Fűtés vezérlése : 

Váltószelep

A helyiség termosztát indítja a kazán szivattyúját és a váltószelep alapállapotban marad

Előnyök: 

Termosztát



Melegvíztároló 

Kisebb beépített teljesítmény Egyenletes rendelkezésre álló melegvíz Cirkulációs vezeték

Háztartási méretek: 




Névleges fűtőteljesítmény10 .. 28kW vagy akár nagyobb Tároló térfogat: 50 .. 200l

Készülékek 14.

m3

Gázbojler

Típus: „A”, „B”  




Önálló hőforrás Kis teljesítmény (~7..10kW) Tároló kapacitás: 50 .. 200l

Gázkészülékek 15

m3

Helyi fali fűtő készülékek

Zárt égésterű „parapet” konvektor („C” típus):

Égési levegő

Előnyök:

Füstgáz

  

Fűtött levegő

Biztonságos; Gyors felfűtés; Könnyű szabályozhatóság;

Hátrányok: 

Kémény 

 

Füstgáz

Meleg felületek (por pörkölődés veszélye) Homlokzaton megjelenő füstgáz csatlakozás, füstgáz visszaáramlás Rossz hatásfok

Kéménybe kötött készülék („B” típus):

Hátrányok: 

Fűtött levegő BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

Égési levegő a helyiségből

Gázkészülékek 16 Gázüzemű hősugárzók Fajtái: 

Infra sugárzók („A” típus); 



A magas hőmérsékletű lángmagok sugároznak az infra tartományban.

Fekete sugárzók („B”, „C” típus). 

Az égő által felforrósodott levegő hald végig egy feketére festett csőben.

Előnyök:    

 

Helyi fűtés; Gyors felfűtés; Könnyű szabályozhatóság; Konvektív hőmérséklet alacsony lehet (energia megtakarítás); A költséghatékony beruházás; Széles teljesítmény tartomány;

Hátrányok:   


Csak ipari alkalmazás Hőérzeti szempontból hátrányosabb Sugárzó ernyő geometriai terében hatásos (~40°)

m3

Gázkészülékek 17. Kazánok

m3

Fajtái: 

Fali kazánok (10 .. 28 (40) kW)



Atmoszférikus kazánok: 







Hasonló a fali kazánokhoz, csak „lábon állnak”; Nincs beépített szivattyú, illetve tágulási tartály; Kéménybe kötés: huzat megszakítóval.

Túlnyomásos kazánok (10..1000kW): 

Különálló égőfej (gáz, olaj);



öntöttvas kazánok;



Acéllemez kazánok;



Kondenzációs kazánok.

Kazánházak helyigénye (szempontok):




Kazán(ok);



Melegvíz tárolók;



Szellőző berendezések;



Szerelvények.

Kazánház 1

Kialakításának szempontjai

m3

Kazánház: Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú, 140 [kW]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 140 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék(-ek) helysége 

Épületszerkezete nem éghető anyagú és legalább egy óra tűzállósági határértékű legyen.



A helyiség „D” tűzveszélyes







Az 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű készülék(ek) helyiségében vészkijáratot kell alakítani Hasadó, hasadó-nyíló felület: A 140 [kW] egység- vagy (egy helyiségben) legalább 1400 [kW] együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék helyiségében – ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m3]

Az égési- és az üzemi szellőző levegő be- és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető, nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, amelynek szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen.


Kémények 1. felépítése, részei

Kitorkollás módosító

Kitorkollás módosító: Fedko

tk(°C)

Kéményfej

csapadék kéménybe jutásának megakadályozása, szél zavaró hatásának csökkentése, füstgáz kiáramlás biztosítása

Fedkő:

Hatásos kémény magasság

Kéménytest védelme

Kéményfej: Kéménykürto Kéménytest Tisztító ajtó

a kéménytest tető feletti szakasza

Kémény kürtő:

a kémény belső része (járata, amiben a füstgáz áramlik)

Kéménytest:

Füstcso

a kéménykürtőt magába foglaló tartószerkezet Tisztító ajtó: (kettős záródású szerkezet)

Áramlás biztosító

a kéménykürtőbe a korrózió elleni védelem vagy tömörség fokozása érdekében elhelyezett béléscső Koromzsák ajtó: (kettős záródású szerkezet)

Kéménybélés:

Koromzsák: Füstcső:

tfg(°C)

a tüzelőberendezés és a kéményt összekötő, szétszerelhető, hőszigeteletlen cső.

Füstcsatorna: 1200

Koromzsák ajtó

±0,00

Koromzsák

Vízszintes, lejtéssel falazott, szerelt nem bontható szerkezet

Áramlás biztosító:

az atmoszférikus gázkészülékek kötelező tartozéka

Hatásos huzatmagasság:

A kémény statikus huzat meghatározásakor figyelembe vehető magasság


Kémények 2. feladata

A tüzelő berendezésekben keletkezett füstgáz szabadba vezetése Az égéshez szükséges levegő, vagy az odavezetéséhez szükséges nyomás biztosítása


Kémények 3. Csoportosítása

Az egy kéményre kapcsolt készülékek névleges teljesítménye alapján:  Egyedi kémények: Egymással belső összeköttetésben lévő helyiségek legfeljebb 60kW összteljesítményű tüzelőberendezésinek kéménye.



Központi kémények:

Az építmény 60kW-nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezéseink kéménye

Az építési mód alapján:  Falazott:

Téglából, könnyűbetonból, jellemzően habarcskötéssel készített kémény



Szerelt:

Csőelemekből készült, hőszigetelt, szerelőipari technológiával készített kémény

Használati mód alapján:  Egyféle használatú kémény:

azonos fajtájú tüzelőanyaggal üzemeltetett kémény



Vegyes használatú kémény:

Különböző fajtájú tüzelőanyaggal üzemeltetett kémény.


Kémények 4. Csoportosítása

A tüzelőberendezések égési levegő ellátása szerint: 

Atmoszférikus tüzelőberendezések kéményei: „GMBSZ – B” Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés a helyiségből nyeri.



Zárt égésterű készülékek kéményei: „GMBSZ-C”

Ha az égési levegőt a tüzelőberendezés külön csőhálózat segítségével a külső térből nyeri. Ez a csőhálózat akár a kéménnyel is integrálható (dupla falú kémények)

Zárt égésterű tüzelőberendezések esetén a belső tér és az égőtér fizikailag (gáztömören) el van választva. Gyűjtőkémények: (Több épületszint egymás feletti helyiségeiben levő tüzelőberendezések kéményei)  Egycsatornás gyűjtőkémény: ha a füstgáz közvetlenül a gyűjtő kürtőbe áramlik.



Mellékcsatornás gyűjtőkémény:

ha a tüzelőberendezésből távozó füstgáz először a szintmagasságú mellékcsatornába, majd onnan a gyűjtőkürtőbe áramlik.


Kémények 6.

Kéménybe kötött (B) gázfogyasztó készülékek Saját égéstermék elvezető berendezéssel és kitorkollással rendelkező készülékek (rendszer jellegű berendezés):

Zárt égésterű készülékek kéménybe kötött alkalmazásai:


Kémények 7.

Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Oldalfalra kivezetett készülékek, a levegő bevezetés és a füstgázelvezetés helye közel esik egymáshoz (pl.: koncentrikus csövek):

Saját égéstermék elvezető berendezéssel és kitorkollással rendelkező készülékek (rendszer jellegű berendezés):


Kémények 8.

Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Két függőleges járattal (pl.: koncentrikus kör) rendelkező kéményekbe kötött készülékek – a járatra egy vagy több készülék csatlakozik


Kémények 9.

Zárt égésterű (C) gázfogyasztó készülékek Szétválasztott járattal rendelkező kéményekbe kötött készülékek – a levegő bevezető járat a homlokzaton, a készüléknek saját füstgáz elvezető berendezése van:

Hagyományos gravitációs égéstermék elvezetőhöz csatlakozó készülék, homlokzatra kivezetett levegő bevezető járattal:


Kémények 10.

Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásai: A gáznemű égéstermék (füstgáz) elvezetésének szerkezetei (kémény, füstcsatorna) – re vonatkozó előírások (74. § ): (6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze. (7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen. (8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény teherhordó szerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet. (9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei (80. § ):

Homlokzaton (külső falon) égéstermék-kivezetési helyet kialakítani csak a helyiség légterétől elzárt égésterű gázüzemű tüzelőberendezés céljára lehet, akkor ha: a) az égéstermék tető fölé, a szabadba történő kivezetésére alkalmas kémény nincs, illetőleg a meglévő tartalékfűtés céljára szükséges, b) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az épület állékonyságát nem veszélyezteti és az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket nem sért, c) a tervezett homlokzati égéstermék-kivezetés az egészségvédelmi követelményeknek megfelel.

Tartalék fűtés (94. § ):

(1) A tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodni kell a) minden lakás legalább egy lakószobájában, b) minden olyan helyiségben, ahol folyamatos tartózkodás szükséges (pl. készenléti, ügyeleti helyiségekben). (2) A tartalékfűtés lehetőségéről szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés céljára alkalmas, gravitációs üzemű kémény vagy egyidejűleg és folyamatosan igénybe vehető többlet villamos energia biztosításával kell gondoskodni.


Kémények 11.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásai: Kémény, füstcsatorna, füstelvezetés (26. § ): (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék elvezetőjét nemzeti szabvány szerint nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. (2) Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °Cot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. (3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. (4) Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. (5) A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. (6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani.

Füstcsövek (27. § ): (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. (2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítő bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. (3) Az ,,A'' és ,,B'' tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. (4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.


Kémények 12.

A kéményekre vonatkozó általános előírások (MSZ 04-82/1-85) TILOS: (1) Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve azok határoló falain kéményt, füstcsatornát építeni nem szabad. (2) A kéménytest és a füstcsatorna nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, éléskamrával, kamraszekrénnyel. (3) A kéménytest és a füstcsatorna nem vezethet át hűtött téren vagy szerkezeten. (4) Füstcsatorna (és füstcső) nem vezethet át más lakás vagy más intézmény helyiségein. (5) A koromzsák, koromzsák ajtó más lakásban illetve intézményben nem lehet. (6) Épületek építésével és átalakításával a szomszédos épületek kéményeinek működése nem gátolható.

A létesítés legfontosabb szabályai: (1) A kéményben a káros lecsapódásokat kerülni kell (hőszigetelő szerkezet alkalmazásával). Amennyiben a lecsapódás nem kerülhető el akkor anyaga csak a keletkező korrozív közegnek ellenálló lehet, illetve a kondenzátum gyűjtését, elvezetését meg kell oldani. (2) A kéménynek megengedett legkisebb falvastagságát szerkezetileg gyengíteni nem szabad. (3) A kémény hő-mozgása az épület szerkezetétől független legyen, falazott téglafalakban kialakítható kémény 400cm2 névleges kürtőkeresztmetszetig (de csak egyedi kémény) (3) A füstgáz nem érintkezhet az épület beton, vasbeton tartószerkezetével.

(4) A kéménytestbe éghető anyag nem nyúlhat be, a kéménnyel szomszédos éghető anyag felületi felmelegedése 60°C lehet. A tetőszerkezet fagerendája a kéménytesttől min 12cm távol legyen.


Kémények 13. MSZ EN

MSZ EN 1443

Égéstermék-elvezető berendezések általános követelményei

MSZ EN 13384-1 Égéstermék elvezető berendezések hő- és áramlástani méretezése egy tüzelőberendezés esetén MSZ EN 13384-2 Égéstermék elvezető berendezések hő- és áramlástani méretezése több tüzelőberendezés esetén Az új EN szabványok legfontosabb alapelvei: A huzat nagyobb, mint az ellenállás. Száraz üzemmód esetén a hőmérséklet a leghidegebb felületen is nagyobb, mint a harmatponti hőmérséklet. Nedves üzemben a leghidegebb felület hőmérséklete is nagyobb, mint 0°C. A számításokat minden kritikus környezeti üzemállapotban meg kell ismételni. Túlnyomásos kémények esetén a kéményben keletkezett túlnyomásnak a szerkezete ellenálljon, illetve légtömör legyen.


Kémények 14.

Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának helye a tető felett

„B”

a a1 b γ c c1 c2

„C”

Magasság magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a ≥ 0,4m 0,4m Magasság szalmatetős magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a ≥ 0,8m a ≥ 0,8m Magasság lapostetők, vagy zárt mellvédek felett b ≥ 1,0m 0,4m A tető hajlásszöge. Megjegyzés: A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ≤20o és magastetőnek, ha γ>20 o. A legkisebb vízszintes távolság a magastetőtől c ≥ 2,3m vagy c1 c ≥ 1,4m vagy c1 Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság 1,0m 0,4m Magasság magastető felett ahol L a tetőgerinctől mért távolság 0,4m ha L< 8,0m 0,4m ha L< 8,0m


Kémények 15.

Az égéstermék-elvezető berendezés védőtávolsága a nyílászáróktól

A B C D d

Távolság a magastetőn elhelyezett szerkezetektől, ablakoktól és nyílásoktól Magasság a magastetőn lévő nyílászárók vagy nyílások felett Távolság magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablakok felett vagy mellett Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság Távolság a magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablak alatt BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

„B”

„C”

ha A < 1,5m akkor B ≥ 0,6m

ha A < 1,5m akkor B ≥ 0,6m

C ≥ 0,6m D ≥ 2,0m d ≥ 1,0m

C ≥ 0,6m 0,4 d ≥ 1,0m

Kémények 16.

A kémény körüli objektumok – a kéménykúp értelmezése (MSZ 04-82): (1) A kémény kitorkollása legalább

olyan magasan legyen, hogy a kéményfej fölé függőleges

tengellyel és a kitorkollásra illeszkedő lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60° félnyílású kúpot az épület (vagy a szomszédos épület) semmilyen széltorló

felépítménye ne közelítse meg 0,7 m-nél jobban (függőlegesen mért távolsága attól legalább 0,8 m legyen). (2) Szélzugot képező tetőgerincek, tetőfelépítmények közelében a

kitorkollás azoknál magasabban legyen. (3) Nagy felületű enyhe hajlású és lapostetők esetében a kitorkollás a tetősík felett legalább 1,20 m

magasan legyen. (10°-nál enyhébb hajlásszög esetén) BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

Kémények 17.

A kémény körüli objektumok Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásánál akkor kell feltételezni, hogy a szomszédos épületek befolyásolják a

működését, ha - az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának vízszintes távolsága (L) a szomszédos épülettől kisebb, mint 15 m és - az épület az égéstermék-elvezető

berendezés kitorkollásától nézve vízszintesen 30° –nál nagyobb szög alatt látszik (α szög) - az épület legfelső éle az égéstermék-elvezető berendezés

kitorkollásától nézve függőlegesen 10° –nál nagyobb szög alatt látszik ( β szög )


Kémények 18.

Égéstermék-elvezetésének homlokzati kitorkollása ("C" típus)

Az egyszeres égéstermék-kitorkollás legkisebb távolsága nyitható ablakoktól vagy homlokzati ajtóktól sima homlokzatok esetén BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

Kémények19.

Tisztíthatóságának biztosítása (MSZ 04-82/1-85): (1) Minden kéménytestbe koromzsák ajtót és ha a kitorkolló-nyíláson keresztül nem tisztítható, kéménytisztító ajtót kell elhelyezni. (2) A koromzsák illetve kéménytisztító ajtó csak nem éghető anyagból és kettős záródású szerkezetből készíthető. (3) A koromzsák ajtó alsó éle és a legalsó bekötés alsó éle közötti távolság legalább 50cm legyen. (4) A kémény tisztító ajtó könnyen hozzáférhető helyen, a kémény fedköve alatt legfeljebb 5m-rel legyen. (5) A padlástérben elhelyezett tisztítóajtó 60cm környezetében a padozat nem készülhet éghető anyagból. (6) Kéményseprő járdát kell létesíteni minden olyan magastetőn, ahol kéményenként tetőkibúvó nem létesíthető (1m magas lejtő oldali korláttal)


Kémények 20. A huzat számításának elméleti alapjai – a kémény statikus huzata H [m]

H [m]

H [m]

H [m]

tk(°C)

rlev

rlev-rfg-átlag

rfg-átlag

Dp [Pa]

tfg(°C)

D(Dpst) [Pa]

D(Dp) [Pa]

tfg [°C]

lev   füstgázátlag

(p) statikus  ( levegő   füstgázátlag ) gH

plev  lev gH

(p) statikus  phuzat  ( levegő   füstgázátlag ) gH

p füstágáz   füstgázátlag gH

phuzat  (

T0 T0  )  0 gH T0  tlev T0  t füstgázátlag


Kémények 21. A huzat számításának elméleti alapjai – a statikus huzat függvényei:

tk(°C)

tfg(°C)

T0 T0 phuzat  (  ) gH T0  tlev T0  t füstgázátlag Mitől függ a huzat:  Magasság: Δphuzat~ H  Füstgáz hőmérséklet: Δphuzat~-1/Tfüstgáz  Környezeti hőmérséklet: Δphuzat~1/Tlevegő  Hőszigetelés vastagsága:


Kémények 22. Az áramló füstgáz nyomásvesztesége és a huzat kapcsolata Dp [Pa]

T0 T0 phuzat  (  ) gH T0  tlev T0  t füstgázátlag Dphuzat=f(H,tlev,tfüstgáz-átlag)

p , áramlási 

 2

v 2füstgáz(

l    alaki ) d 0

0

 re _ rendezve V  Av v   v 

d5

0

V 4V  2 A d 

2

   4 V l   p , áramlási   2  (    alaki ) 2 d   d 0



V[m3/h]



0 2

p áramlási  phuzat ,

p , áramlási  C V , p , áramlási  C '


1 d5

Kémények 23.

A füstcső és a kéménytest kialakításának legfontosabb szabályai (60kW-ig) max. 2m   

Minimális hatásos huzatmagasság: 2m; Füstcső maximális hossza 2m Kéményelhúzás 

Kéménytest



min. 2m 

Füstcső  

Gázberendezés





Füstcső és elhúzás együttes maximális hossza : 3m, de max. a hatásos kéménymagasság fele Egy füstcső – egy készülék Könyökök száma: 2! de ekkor függőleges füstcső min.3D Több bekötés alsó-felső éle között 15cm Kürtő anyaga:   



  


Alumínium Korrózióálló acél Samott

Kéménytest és anyaga: 



30° maximális kúpszög 2x egy irányban

Falazott Szerelt Hőálló hőszigetelés 400cm2 felett önálló kéménytest

35kW felett önálló kémény

Kémények 24.

Gáztüzelésű, huzatmegszakítóval felszerelt tüzelőberendezés kéményének megengedett legkisebb keresztmetszete

Amin

cb  hk   QN a [cm 2 ] bc  hk

Állandók:  Alapkeresztmetszet: a = 100cm2  Alapmagasság: b = 20m  Kémény kiviteli tényező (kémény fal érdessége)  érdes falú (pl.: falazott tégla) c=0.6  sima falú (pl.: korr. acél) c=1.0  Üzemviteli tényező:  Ritkán használt (kisvíz melegítő) τ=0.51  Sűrűn használt (fali kazán) τ=0.86 Tüzelő berendezés és a kémény:  Hatásos kémény magasság: hk [m], (de max.:8m)  Névleges kazánteljesítmény: QN [kW] BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

Kémények 25.

Gyűjtőkémények kialakítása:

Levego

Füstgáz

Levego Füstgáz

Berendezés Berendezés


Kémények 26.

Zárt (LAS) rendszerű kémények szerkezeti kialakítása – szerelt kivitel


Kémények 27.

Zárt (LAS) rendszerű kémények szerkezeti kialakítása – épített kivitel


Kémények 28.

Zárt (LAS) rendszerű kémény – samott béléscsővel


Kémények 29.

Zárt (LAS) rendszerű kémény szükséges mérete 24kW névleges teljesítményű fali fűtőkészülék, 3m-es szintmagasság, 2m-es bekötési távolság, 1 könyök Szintek száma

A kémény kűrtő belső átmérője (befoglaló mérete) Szintenként 1 készülék

Szintenként 2 készülék

1

Ø14 (36x36)

Ø18 (40x40)

2

Ø16 (36x36)

Ø22 (48x48)

3

Ø18 (40x40)

Ø25 (48x48)

4

Ø20 (40x40)

Ø30 (55x55)

5

Ø22 (48x48)


Kémények 30. Kémény anyaga

Épített kémények • Kémény test

• Alumínium, Korr.Acél béléscső Szerelt kémények

• Alumínium burkolat • Hőálló hőszigetelés • Korr.Acél béléscső Egyéb anyagok: • Samott • műanyag BME Építészmérnöki kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék ©Szikra Csaba: Gázellátás, kémények

Gázellátás, kémények. Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 2013

Recommend Documents