EnSURE project Energy Savings in Urban Quarters through Rehabilitation and New Ways of Energy Supply PROGRAM CODE: 2CE166P3
Output 3.2.2. HAJDÚSZOBOSZLÓ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE WP3: Energiahatékony városfejlesztési koncepciók ACTION 3.2: Fenntartható városfejlesztési koncepciók és energetikai cselekvési tervek
Prepared by: StrateGIS Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
Project partner name and identification number: Eastern Hungarian European Initiations Foundation (KEK) PP5 Responsible name and surname: Dr. György Norbert Szabados Function: project manager Contact details (tel. and email address): +36 20 51 99 585,
[email protected]
2011.
COVENANT OF MAYORS EUROPEAN UNION
HAJDÚSZOBOSZLÓ FENNTARTHATÓ ENERGETIKAI AKCIÓTERVE
Tanulmány
Szakértői témafelelős: Dr. habil Bai Attila
Közreműködők: Jobbágy Péter PhD hallgató, DE-AGTC Gabnai Zoltán MSc hallgató, DE-AGTC Durkó Emília MSc hallgató, DE-AGTC Tarsoly Petra MSc hallgató, DE-AGTC
Debrecen 2011
1
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló
4
Bevezetés
10
1. Stratégiai elképzelések
12
1.1. A programmal elérni kívánt célok
13
2. Az alkalmazott módszertan
14
3. Szervezeti és gazdasági feltételek
18
3.1. Az energia-gazdálkodás szervezeti szabályozása Hajdúszoboszlón
18
3.2. Az akcióterv megvalósításának finanszírozási lehetőségei
21
3.2.1. A helyi költségvetés
21
3.2.2. Külső források
22
3.2.2.1. Európai Uniós támogatások
22
3.2.2.2. Nemzeti támogatások
25
3.2.2.3. Banki hitelek
28
3.3. A megvalósulást befolyásoló legfontosabb dokumentumok
29
3.3.1. Helyi rendeletek, szabályozások
29
3.3.2. Nemzeti szabályozás
36
3.3.3. EU célkitűzések, elvárások
44
4. Az alapeset (BEI) bemutatása
46
4.1. Hajdúszoboszló általános bemutatása
46
4.2. Az energiafogyasztás jellemzői (2004-2009)
51
4.2.1. Villamos áram
51
4.2.2. Földgáz
52
4.2.3. Távfűtés
53
4.2.4. Közvilágítás
54
4.2.5. Tömegközlekedés
55
4.2.6. Egyéni közlekedés
58
4.2.7. Mezőgazdaság
61
4.2.8. Tűzifa, szén
62
4.3. A referenciaév (2004) energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása
62
4.4. A 2004-2009 közötti energetikai beruházások és hatásuk az energia-fogyasztásra
69
4.4.1. Közvilágítás-bővítés és –korszerűsítés (2004-2009)
69
4.4.2. Önkormányzati épület-felújítások (2009-2010)
69
2
4.4.3. Lakossági épület-felújítások (2007-2009)
70
4.4.4. Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-)
71
4.4.5. Energia-audit (2007)
72
4.5. A 2009-es év energia-fogyasztása és széndioxid-kibocsátása 5. Javasolt intézkedések
72 80
5.1. Rövidtávú javaslatok (2015-ig)
80
5.1.1. Geotermikus erőmű
80
5.1.2. A távfűtési rendszer korszerűsítése és kibővítése
81
5.1.3. Ingyenes, őrzött külterületi autóparkoló
83
5.1.4. Kerékpárutak fejlesztése, helyi kerékpár-kölcsönzési rendszer bevezetése
84
5.1.5. Helyi buszjáratok átszervezése, esetleges sűrítése
86
5.1.6. Lakossági épületkorszerűsítések támogatása
87
5.1.7. Iskolai, lakossági, vállalkozói energetikai ismeretterjesztési lehetőség
87
5.1.8. Civil szervezetek fokozott bevonása a környezetvédelmi/energetikai döntésekbe 89 5.1.9. Monitoring rendszer továbbfejlesztése 5.2. Hosszútávú javaslatok (2015-2020-ig)
90 91
5.2.1. Taniskola (ökocentrum) létrehozása
91
5.2.2. CNG-üzemű buszok és önkormányzati járművek a helyi közlekedésben
92
5.2.3. Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások anyagi támogatása
95
5.2.4. Elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása
95
5.2.5. Környezetbarát mezőgazdasági termelés és építészet támogatása
97
6. A 2020-as év várható energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása (MEI) 6.1. Makrogazdasági hatások
99 99
6.2. A javasolt intézkedések és a makrogazdasági tényezők várható hatása
103
6.3. A 2020-as év várható értékei
105
7. Finanszírozás, a kibocsátás-csökkentés fajlagos költségei
115
Forrásjegyzék
119
Táblázatok és ábrák jegyzéke
122
Mellékletek
125
3
Vezetői összefoglaló A fenntartható fejlődés meghatározó jelentőséggel bír az EU stratégiai terveiben, ennek megvalósítását pedig számos közösségi kezdeményezés, illetve kötelező érvényű jogszabály segíti elő. Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban, hiszen nemcsak közvetlenül (az önkormányzati intézmények, a közvilágítás és járműpark energiafogyasztásán keresztül), hanem az ott lakók és a településen működő vállalkozások, sőt a turisták befolyásolásával közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása érdekében. Mindezek kellően indokolják a Polgármesterek Szövetségének létrehozását és azt az elvárást, hogy a szervezet tagjai ne csak betartsák, hanem dokumentálhatóan lehetőleg túlteljesítsék az EU által 1990-hez képest 2020-ban elvárt 20 %os széndioxid-kibocsátás csökkenést. A célok elérésének alapfeltétele az, hogy az adott önkormányzat rendelkezzen olyan Fenntartható Energetikai Akciótervvel (SEAP), mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, mellyel a kívánt emissziócsökkenés biztosan elérhető. Hajdúszoboszló eddig is elkötelezett volt a fenntarthatóság eszméjéhez, amit az utóbbi években megvalósult számos energetikai korszerűsítés, kiírt önkormányzati pályázatok, valamint stratégiai dokumentumok bizonyítanak. A tanulmány az előírásoknak megfelelően ismerteti a legelső teljes körű, megbízható adatbázissal rendelkező, kiindulási évként számításba vett 2004-es, valamint a rákövetkező esztendők széndioxid-kibocsátásának tényadatait, a változások okait, a város által számításba vett fejlesztéseket és ezek várható hatását a 2020-as kibocsátásra. A város 2004-es energia-felhasználásának meghatározó részét (82 %-át) az épületek, építmények fűtése tette ki, ezen belül a vállalkozói szféra részaránya a legnagyobb. A közlekedésnél viszont már a magánautók fogyasztása bír döntő jelentőséggel (93 %). Megjegyzendő,
hogy
kisvállalkozásoknál
ezek
a
kategóriák
egybemosódnak.
Az
önkormányzati szféra energiafelhasználása rendkívül szerény (3 %). Az energiahordozók szerinti megoszlás lényegesen eltér az országos átlagtól, a földgáz szerepe sokkal jelentősebb (59 %), amit tovább növel az is, hogy a távfűtés is földgáz-alapú. A megújuló energiák az 1587 TJ-os energiafogyasztás 2 %-át (32 TJ) tették ki, kizárólag tűzifa formájában. 2004-2009 között az alábbi energetikai beruházások valósultak meg:
Közvilágítás-bővítés és –korszerűsítés (2004-2009) 4
Önkormányzati épület-felújítások (2009-2010)
Lakossági épület-felújítások (2007-2009)
Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-)
Energia-audit (2007)
2009-ben a két legfontosabb tendencia a referencia-időszakhoz képest, hogy az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás lényegesen (7, illetve 6 %-kal) csökkent, a megújulók aránya pedig jelentősen (5,9 %-ra) nőtt. A földgáz részaránya nagymértékben lecsökkent a tűzifa (kisebb részben a szén) javára, a 2006-ban bekövetkezett jelentős földgáz-áremelés következtében. A távfűtés továbbra is földgáz-alapú. A megújuló energia túlnyomó része ekkor is tűzifa, ám megjelentek a kötelező bekeverés révén – igaz, minimális arányban - a bio-üzemanyagok (0,7 %). A CO2-kibocsátás kisebb mértékben csökkent, mint az az energiahatékonyság javulásából adódóan elvárható lett volna, elsősorban a villamos áram (mint legszennyezőbb anyag) fogyasztásának 6,5 %-os növekedése miatt. A fogyasztói csoportokon belül az önkormányzat kibocsátásának csökkenése kimagasló, hiszen a 22 %-os mérték önmagában túlteljesítette a 2020-ra vonatkozó elvárást. A 2020-ra várható energiafogyasztást és kibocsátási mutatókat nemcsak az általunk javasolt intézkedések, hanem makrogazdasági hatások is befolyásolják, melyeket az önkormányzat nem tud befolyásolni. Ezek hatása ellentétes: a villamos áram-fogyasztás növekedése nehezíti, míg a közlekedési szektor változásai segítik a kibocsátási előírások teljesítését. Javaslataink megvalósítása és a makrogazdasági hatások várható eredményeként 2009-hez képest 2020-ra várhatóan 45,4 TJ energia-megtakarítás és 27.033 t emisszió-csökkentés érhető el (1. táblázat).
5
1. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők Intézkedés/tényező neve
CO2csökkentés forrása
Alfejezet sorszáma
Energiamegtakarítás*
Helyettesített energiaforrás
6.1.
TJ/év 0/30,4 0/26,6 0/86,4
földgáz villamos energia villamos áram
13584
geotermális metán geotermia
-17,6/65,6
földgáz
3658
geotermia
5.1.3. 5.1.4. 5.1.5.
0,3
benzin
17
0,3
gázolaj
19
Épületkorszerűsítés
5.1.6.
8,5
földgáz
477
energiamegtakarítás
Lakossági tudatformálás
5.1.7. 5.2.1.
40,4
2705
energiamegtakarítás
Ökocentrum
5.2.1.
-1,3 0,0
földgáz, villamos áram, üzemanyag földgáz villamos áram
75 1
biosolar nap, szél
5.2.2.
0/8,8
gázolaj
105
CNG
20,6
villamos áram
3239
36,0
földgáz
2020
0,3 0,3 0 0/7,2
benzin gázolaj
19 19 275
benzin,
0/6,2
gázolaj
958
gázolaj
208
Termálvízből metánnyerés Geotermikus erőmű Távfűtés bővítése, geotermikus hulladékhővel Parkoló, buszjáratok, kerékpárbérlet,
CNG buszok és önkorm. járművek Vállalkozások szabályozása, képzése Elektromos kerékpár Bio-építészet
5.1.1. 5.1.1. 5.1.2.
5.2.3. 5.2.4. 5.2.5.
B-10, E-10 bevezetése (személyautók)
6.1.
Buszok B-10, EURO-5
6.1.
2,8
6.1.
-45
Villamos áram fogyasztás növekedése Összesen Megjegyzések:
CO2megtakarítás t/év 6730
energiamegtakarítás
energiamegtakarítás energiamegtakarítás fa, nád, szalma energiamegtakarítás, biodízel, bioetanol energiamegtakarítás, biodízel
-7075
45,4 27033 a negatív értékek az energia-fogyasztás, illetve széndioxid-kibocsátás
növekedését jelzik * az első érték az energiaigény tényleges összes változását, a második a helyettesített energiaféleség mennyiségét jelzi
6
Az energiafogyasztás mérséklése és emisszió-csökkenés mértéke lényegesen különbözik, ami azt mutatja, hogy a széndioxid-csökkenés elsősorban a megújuló energiaforrások nagyobb arányának köszönhető, nem energiatakarékossági intézkedéseknek. Mértékük lényegesen eltér a különböző szektorokban, várhatóan a lakosságnál tapasztalható a legkisebb különbség (2. táblázat) 2. táblázat: Az energiafogyasztás és a széndioxid-emisszió alakulása a különböző szektorokban Energiafogyasztás szerkezete
2004
2009
2009/2004
2020
2020/2004
szektorok szerint TJ/év
%
TJ/év
%
%
TJ/év
%
%
Önkormányzat
43
3,0
36
2,7
82
41
2,7
93
Vállalkozók
694
43,4
599
40,2
86
583
40,2
84
Lakosság
850
53,6
845
57,1
99
809
57,1
95
Összesen
1587
100
1478
100
93
1433
100
90
Széndioxid-
2004
emisszió
2009
2009/2004
2020
2020/2004
t/év
%
t/év
%
%
t/év
%
%
Önkormányzat
4419
3,6
3464
3,0
78
2854
3,3
65
Vállalkozók
59099
48,5
54919
48,0
93
39413
48,1
67
Lakosság
58413
47,9
56122
49,0
96
45205
48,5
77
Összesen
121931 100,0 114505 100,0
94
87472
100,0
72
A 2020-as évre vonatkozó EU-elvárások tekintetében a javasolt intézkedések végrehajtásának köszönhetően a 2004-es adatokhoz képest a következő megtakarítások várhatók a város energia-gazdálkodásában:
Energia-megtakarítás:
10 %
Széndioxid-kibocsátás megtakarítása:
28,3 %
Megújulók részaránya:
23,6 %
7
Amennyiben nemcsak a város mutatóinak abszolút értékeit, hanem az egy lakosra jutó mutatókat vizsgáljuk, de figyelembe vesszük a turisták által itt töltött vendégéjszakákat is (365 vendégéjszaka = 1 fő állandó lakos), akkor az energetikai hatékonyság egy főre vonatkoztatott értéke is meghaladja a 20 %-os mértéket, a széndioxid-kibocsátásban pedig 37 %-os csökkenés valószínűsíthető (3. táblázat).
3. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke Energia-
CO2-
Megújuló
fogyasztás
kibocsátás
energia
GJ/fő
t/fő
GJ/fő
2004
66
5,1
1,3
2020
53
3,2
12,5
79,4
63,1
938,5
2020/2004 (%)
Mindezek alapján úgy véljük, hogy javaslataink megvalósítása igen jelentős erőfeszítéseket, a célok pedig hosszú távú elkötelezettséget és „zöld” szemléletű városfejlesztési politikát igényelnek. Az összes javasolt intézkedés forrásigénye mintegy 4,3 Mrd Ft. Az önkormányzat részére 2012-2020 között – figyelembe véve a geotermikus erőmű ESCO finanszírozási konstrukcióját, valamint az időközben megvalósult termál-metán projektet – 1.114 MFt beruházási és 126 MFt/év működési költségigény jelentkezik. Utóbbi a 2010-es módosított költségvetésnek 2,3 %-át teszi ki, vagyis önkormányzati forrásból valószínűleg fedezhető. A beruházási költségekhez mindenképpen javasoljuk a 2.4.2. alfejezetben felsorolt EU és nemzeti pályázati lehetőségek felhasználását. Húszéves működést feltételezve, piaci alapon csak a lakossági tudatformálás és a termálvíz metántartalmának hasznosítása térülne meg pusztán a széndioxid piaci értékesítéséből. 11.000 Ft/t CO2-megtakarítási érték alatt (viszonylag közel a piaci árhoz) lennének még a következő javaslatok:
8
A geotermikus erőmű
A távfűtés bővítése és átállítása hulladékhőre
A lakossági tudatformálás
A vállalkozások szabályozása, képzése
A bio-építészet támogatása
A többi javasolt intézkedés kizárólag a széndioxid értékesítéséből ugyan közel sem térül meg, de ez nem zárja ki gazdasági hatékonyságukat, hiszen például a buszközlekedés piacosítható, a többi projekt megvalósítását pedig a támogatási lehetőségekhez lehet igazítani. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az önkormányzat részaránya minden energiaforrás felhasználásánál rendkívül csekély, a lakossági és vállalati fogyasztást viszont csak közvetve tudja befolyásolni, így ezek hatása a jövőbeni kibocsátásra jelentős bizonytalansággal terhelt. Az intézkedések kezdeményezésének mindenképpen az Önkormányzattól kell indulnia, de az egyes fejlesztések végrehajtásában nélkülözhetetlen a helyi lakosság, a helyi és külső vállalkozók, valamint a Hajdú Volán Zrt részvétele is.
9
Bevezetés Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) adatai szerint rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás 30,6 Gt mennyiséggel, ugyanakkor a tavalyi klímacsúcson elfogadott előirányzat teljesítéséhez az üvegházgázok koncentrációját 450 ppm alatt kellene tartani 2020-ig, ami legfeljebb 32 Gt/év energiaipari kibocsátást feltételez. 2000-ben a kibocsátás mértéke még mindössze 430 ppm volt, 2009-től pedig 1,6 Gt-val nőtt a károsanyag-kibocsátás – többel, mint amennyivel 2010-2020 között, tehát egy évtized alatt növekedhetne. A probléma tehát súlyos, globális és azonnali megoldást kíván. A klímavédelem két legfontosabb lehetősége az energia-takarékosság és a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználása.
Hazánk kibocsátási adatai ugyan kedvezőek (2002 és 2008 között 77,2 Mt-ról 73,5 Mt-ra csökkent), ám ebből a tüzelőanyagok kedvezőbb szerkezetének (a biomassza és az atomenergia nagyobb mértékű felhasználásának) csak 0,9 Mt csökkenés köszönhető (Fenntartható Fejlődés Évkönyv, 2010). A magyar épületállomány energetikai állapota az EUátlagnál lényegesen rosszabb, a családi házak csak mintegy 7 %-ának, a többszintes házak mintegy
15
%-ának
hőátbocsátási
tényezője
alacsonyabb
a
0,7-es
K-értéknél.
A
közintézményeknél sem jobb a helyzet: a fűtési célú hőfogyasztás átlaga 201 kWh/m2 évente (KSH, 2009). Mindennek köszönhetően ma a Magyarországon felhasznált összes energia
40%-át az épületeinkben fogyasztjuk el, ezért azok átalakítása, korszerűsítése különösen jelentős potenciált jelent az energetikai területen és a károsanyag-kibocsátásnál. A Világon a közlekedési ágazat az összes energiafelhasználásból 30 %-kal, de ezen belül a kőolajfelhasználásból mintegy 70 %-kal részesedik, ilyen módon az üvegház-gázok kibocsátásának 30 %áért felelős (Potori, 2008). Hazánkban Kovács E. (2007) szerint a közúti közlekedésből származik:
a szén-monoxid kibocsátás 80 %-a,
a nitrogén-oxid kibocsátás 62 %-a,
a szénhidrogén kibocsátás 56 %-a,
a kisméretű szállópor (PM10) kibocsátás 30%-a,
a széndioxid kibocsátás 20 %-a.
10
A nagyvárosokban fellépő közlekedési légszennyezés csökkentése érdekében a döntéshozók számos alternatívával rendelkeznek:
Az üzemanyagárak adókkal történő mesterséges növelése,
A járművek, üzemanyagok kibocsátási szabványainak szigorítása, megcélozva o a hagyományos üzemanyagok elégetésének tökéletesítését oly módon, hogy ez a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátással járjon (autógyártók), o olyan új, alternatív hajtóanyag alkalmazását, amely a jelenlegi motorkonstrukciókra alapoz és az emissziós határértékei kedvezőbbek a jelenleginél.
A forgalom időbeli (hétvégi), vagy térbeli (belvárosi) korlátozása, elkerülő utak építése, forgalomszervezés,
A kedvezőbb fajlagos energiaigényű szállítási módozatok preferálása, a vasút előtérbe helyezése a közúttal szemben, a kombinált szállítási megoldások segítése,
A tömegközlekedési módok támogatása az egyéni közlekedés rovására.
A fenntartható fejlődés meghatározó jelentőséggel bír az EU stratégiai terveiben, ennek megvalósítását pedig számos közösségi kezdeményezés, illetve kötelező érvényű jogszabály segíti elő. Az energia-gazdálkodás ezen belül is kiemelkedő jelentőségű, hiszen nemcsak a károsanyag-kibocsátásban meghatározó a hatása, hanem kereskedelem- és foglalkoztatáspolitikai, valamint mezőgazdasági hatásai sem elhanyagolhatóak. Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban, hiszen nemcsak közvetlenül (az önkormányzati intézmények, a közvilágítás és járműpark energiafogyasztásán keresztül), hanem az ott lakók és a településen működő vállalkozások, sőt a turisták befolyásolásával közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energia-gazdálkodás megvalósítása érdekében. Mindezek kellően indokolják a Polgármesterek Szövetségének létrehozását és azt az elvárást, hogy a szervezet tagjai ne csak betartsák, hanem dokumentálhatóan lehetőleg túlteljesítsék az EU által 1990hez képest 2020-ban elvárt 20 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenést. A célok elérésének alapfeltétele az, hogy az adott önkormányzat rendelkezzen olyan Fenntartható Energetikai Akciótervvel (SEAP), mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, mellyel a kívánt emisszió-csökkenés biztosan elérhető. Hajdúszoboszló eddig is elkötelezett volt a fenntarthatóság eszméjéhez, amit az utóbbi években megvalósult számos energetikai korszerűsítés, kiírt önkormányzati pályázat, valamint stratégiai dokumentumok bizonyítanak.
11
Magyarországról még igen kevés tagja van a Polgármesterek Szövetségének, városunk az elsők között kíván csatlakozni és jó példát mutatni más hazai városok számára is. A tanulmány a Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar megújuló energetikai témakörben járatos oktatóinak és hallgatóinak közreműködésével készült. Az előírásoknak megfelelően ismerteti a legelső teljes körű, megbízható adatbázissal rendelkező, kiindulási évként számításba vett 2004-es, valamint a rákövetkező esztendők széndioxidkibocsátásának tényadatait, a változások okait, a város által számításba vett fejlesztéseket és ezek várható hatását a 2020-as kibocsátásra. A korszerűsítések megvalósulásának előfeltétele a finanszírozási háttér megteremtése, ezért bemutatjuk az önkormányzat költségvetését és az egyéb elérhető forrásokban rejlő lehetőségeket is. Az ideális energia-ellátás véleményünk szerint nemcsak energetikai, hanem gazdasági szempontból is fenntartható, ezért a forrásigényen túlmenően kísérletet teszünk a károsanyag-kibocsátás fajlagos költségeinek becslésére is, 2011-es gazdasági adatok alapján.
1. Stratégiai elképzelések Hajdúszoboszló nemzetközileg elismert gyógyüdülő-hely, valamint kistérségi központ, melynek 2010-2020 közötti fenntartható fejlesztését a 2010 szeptemberében elkészült „Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve” irányozza elő. E dokumentum stratégiai céljai a következőkben foglalhatók össze:
A többszázéves település hagyományainak megőrzése,
A termálvíz használatára alapozott egészségturizmus fejlesztése,
A lakosság közszolgáltatásokkal és települési környezettel szemben támasztott szükségleteinek maradéktalan kielégítése,
A fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a szükséges önerő előteremtése.
E célok közül a második közvetve, a harmadik és negyedik pedig közvetlenül kapcsolódik jelen tanulmány témájához.
12
1.1. A programmal elérni kívánt célok
A program elkészítése és elfogadása mindenekelőtt egy olyan számon kérhető ütemtervet jelent, ami lehetővé teszi a globális klímaváltozási szempontokon túlmenően az itt élők életminőségének emelését, az egészségesebb települési környezet kialakítását és a turisztikai vonzerő növekedését.
A város jövőbeni fejlődésének elsődleges gazdasági alapját a jövőben is a felszín alatti termálvíz képezi, aminek mértéktartó, de sokoldalú használata a fenntartható gazdasági fejlődés alapja a város esetében. Ez nagymértékben segíti a turizmus fejlesztésén keresztül a helyi kis- és középvállalkozók megerősödését. A geotermikus energiakészlet becsült mennyisége ugyanakkor képes lenne biztosítani nemcsak az önkormányzati intézmények és a távfűtéses lakások hő- és hűtési energia-szükségletét, hanem akár egy ipari park ellátását is.
A Hajdúszoboszló és Nagyhegyes között található jelentős gázmezők (földtani vagyon 1959ben: 30 Mrd m³) és földgáztárolók (1,4 Mrd m3 kapacitás) nemcsak a hőellátásban játszhatnak szerepet, hanem a környezetbarát helyi buszközlekedés megteremtésében is.
A program kiemelt célja az alternatív energiahordozók arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül. A város kiemelkedően magas alternatív energetikai potenciállal rendelkezik, melynek hasznosítása azonban jelentősen elmarad a gazdaságosan kihasználható potenciáltól. Különösen igaz ez a geotermikus és a napenergia esetében.
A geotermikus energia gazdaságos hasznosítása elképzelhetetlen a távhő-hálózat kiterjesztése nélkül. Ez lehetővé teszi a jelenleg fosszilis energiára alapozott (esetenként szénnel és tűzifával fűtött) lakások olcsóbb és környezetbarát fűtését, esetleg hűtését, valamint a már meglévő rendszer jobb kihasználását. A gazdaságosság javulása két oldalról biztosított: az olcsóbb energiahordozó és az állandó költségek fajlagos mértékének csökkenése oldaláról. A rendszer hatékonysága jelentősen fokozható lenne a szállodák légkondicionálásának ellátásával, ami egyúttal turisztikai vonzerőt is jelentene. A megtakarítások természetesen
13
nemcsak a lakosságnál, hanem az önkormányzat költségvetésében is jelentkeznek, részben az energia-költségekben, részben – az elérhető támogatások segítségével – a beruházások finanszírozásában, illetve az önkormányzati vagyon gyarapodásában. Hosszú távú előnyként jelentkezik a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való függőség csökkenése, a helyi vállalkozások fejlesztése, az energiaköltségek kiszámíthatósága.
A turizmusban eddig szinte kizárólagos jelentőségű egészségturizmus mellett kedvezőbbek lesznek a feltételei a konferencia-turizmusnak, elsősorban megújuló energetikai szakterületen. Élő kapcsolatok alakulnak ki más, a programban résztvevő városokkal. Mindennek eredményeként a város hírneve, ismertsége is javul, ami egy turisztikai központ esetén nem elhanyagolható szempont.
A lakosság és a helyi vállalkozások környezettudatos viselkedése nélkül elképzelhetetlen bármiféle javulás. A program kiemelt része a megújuló energetika témakörének népszerűsítése és gyakorlati bemutatása kiemelten az iskolások, de a felnőttek részére is. A fejlesztéseket illetően a civil szervezetek az eddigieknél jobban be lesznek vonva a döntésekbe. A vállalkozások adókedvezménnyel számolhatnak, amennyiben környezetbarát termelést alkalmaznak. A megvalósítás sarkalatos pontja, hogy mivel az élhetőbb városban mindenki jobban érzi magát, ezért mindenkinek részt kell vennie a megvalósításban is. 2. Az alkalmazott módszertan A gazdasági elemzés általunk alkalmazott módszertana a rendszerszemlélet alapelvéből indul ki három vonatkozásban. A tanulmány alapvető célja annak demonstrálása, hogy az energia termelése, szállítása és fogyasztása egyaránt rendszerekben történik, ezért ezek együttes optimalizálása szükséges. A fogyasztóknál jelentkező végenergia-felhasználás országosan a megtermelt primerenergiamennyiség 61,3 %-át teszi ki (Eurostat, 2009), ami mintegy 3 %-kal marad el az EU átlagos értékétől. Ennek javítása energiatakarékos berendezésekkel, az épületek hőszigetelésével, valamint energia-tudatos viselkedésmóddal lehetséges. A felhasznált energia forrásául szolgáló primerenergia mennyisége az energiahatékonyság javításával (kapcsolt energiaelőállítás, hatásfok-növelés, helyi rendszerek alkalmazása) csökkenthető. Végezetül országos
14
és térségi szinten is lényeges az optimális energia-struktúra és ezen belül a megújulók részarányának, valamint összetételének meghatározása. Célunk
a
térség
optimális
energiahordozó-összetételének,
valamint
a
maximális
energiahatékonyságnak elősegítése. A megbízható eredmények alapvető feltétele a szükséges adatok teljeskörűsége és összehasonlíthatósága. Ennek érdekében kiindulási évként 2004-et jelöltük ki, mert a korábbi évekből csak az önkormányzatra vonatkozó adatoknak is csupán egy része állt megbízható forrásból rendelkezésünkre, így a korábbi években nagyobb térségre vonatkozó átlagadatokat, vagy a későbbi években kisebb adatbázist tudtunk volna számításba venni. Ez egyúttal az önkormányzat elkötelezettségét is jelzi, hiszen a program által biztosított időtáv (1990-2020) helyett közel fele annyi idő (16 év alatt) is mélyreható, a minimálisan elvártnál jóval nagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás megtakarítására vállal kötelezettséget. Befejező évként 2009et mutatjuk be, mert bár az önkormányzati és a távfűtési adatok 2010-ről is rendelkezésre álltak, de ezek a város energiagazdálkodásában minimális részarányt képviselnek és a TEIR településsoros adatbázisa a tanulmány készítésekor még csak 2009-es adatokat tartalmazott. A begyűjtött adatok tartalmazzák a település összes hő- és villamosenergia-fogyasztását, valamint ennek fogyasztói szektorok közötti megoszlását. A felhasznált adatok legfontosabb forrásai a következők voltak:
az önkormányzat által gyűjtött intézményi szintű adatbázis (2004-2010),
a 2004-2009 év településre vonatkozó energetikai adatait, valamint beruházásait tartalmazó Állami Számvevőszéki Jelentés (2010),
a KSH településsoros adattára (2004-2009)
Hajdúszoboszló Város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (2010)
a Hajdúszoboszlói Kistérség Energetikai Akcióterve (2010)
a Hajdúszoboszlói Kistérség Energiastratégiája (2010)
Hajdúszoboszló Város Települési Környezetvédelmi Programja (2008-2010)
Hajdúszoboszló és térsége energia-ellátásának alapadatai, műszaki és szolgáltatási jellemzői (2011)
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének témával kapcsolatos rendeletei, valamint megkötött szerződései a vizsgált időszakban.
15
Utóbbiak tartalmát röviden bemutatjuk a legfontosabb dokumentumok között, a következő fejezetben. Az energiafogyasztás kiszámításához használt fűtőértékek a SEAP Segédletből származnak, kivéve az ott nem szereplő adatok közül:
a tűzifát, amelynek fűtőértékét 20 %-os felhasználáskori nedvességtartalmat feltételezve, 14,4 GJ/t-nak vettük.
a gázolaj, a benzin, az LPG és a biodízel sűrűségét, 15 C-on 0,84 kg/l-nek, 0,76 kg/lnek, 0,53 kg/l-nek és 0,88 kg/-nek feltételezve, ebben a sorrendben.
a biodízel fűtőértékét, melyet 37 MJ/l-nek kalkuláltunk.
Az energiafogyasztás éves mennyiségét, szektorális megoszlását alapvetően az energia SImértékegységében, joule-ban (illetve a város nagyságához igazodva TJ-ban) adtuk meg. Tekintettel azonban arra, hogy a károsanyag-kibocsátás fajlagosai MWh-ra vonatkozóan is meg vannak adva a Segédletben, az összesített adatokat GWh-ban is kifejeztük, más városok esetlegesen GWh-ban kifejezett adataival való jobb összehasonlíthatóság érdekében. A közlekedés esetén az önkormányzat területén üzemelő járművek száma települési TEIRadatokból állt rendelkezésünkre. Az önkormányzat a tulajdonában lévő járművek adatait, a Hajdú Volán Zrt a helyi és helyközi tömegközlekedésre vonatkozó adatokat bocsátotta rendelkezésünkre. Az ezen kívül eső lakossági és vállalati üzemanyag-fogyasztás, valamint a tűzifa- és szénfogyasztás adatait viszont együtt szerepeltetjük, mert (1) pontosabb adatok nem állnak rendelkezésünkre, (2) ezek a gyakorlatban - elsősorban a kisvállalkozóknál - nehezen szétválaszthatók. Egyes becsléseinkhez országos szervezetek által publikált átlagadatokat vettünk figyelembe az alábbi adatbázisok alapján:
A
Magyar
Közút
Nonprofit
Zrt
forgalomszámlálási
adatai
(internet.kozut.hu/szakmai/orszagos_kozutak_adatai)
1/A. számú melléklet a 60/1992. (IV. 1.) Korm. Rendelethez: Üzemanyag-fogyasztási alapnorma meghatározása a műszaki alapadatok alapján (teherautó)
APEH fogyasztási normák jegyzéke (személyautó, motor)
Traktorok üzemeltetési tesztjeinek eredményei
16
Az átmenő személygépkocsi-forgalom becslését megkönnyíti, hogy a 4-es főút elkerüli a települést. A helyközi tömegközlekedés kibocsátását a menet-útvonalak városra eső hosszából, a jellemző átlagfogyasztásból és a járatok átlagos napi számából becsültük. A kibocsátásoknál figyelembe vettük a 2008 óta létező bio-üzemanyag bekeverésre vonatkozó jogszabályokat, ezek aktuális, valamint várható változásait. Itt jegyzendő meg, hogy 2003 szeptemberében adták át a 4-es főút várost elkerülő szakaszát, mely a városba érkező forgalom jelentős csökkenésével járt, a 2000-es 8493 jármű/nap átlagos forgalom 4500-5100 közé csökkent a főúton 2005-2009 között. Mivel azonban a többi adatcsoport egy részéről nem rendelkezünk megbízható 2003-as adatbázissal, ezért az elkerülő útnak köszönhető jelentős megtakarítást a károsanyag-kibocsátásban az adatok megbízható összehasonlítása érdekében nem vettük figyelembe, ám szükségesnek tartjuk jelezni, hogy ezáltal is sokkal tisztábbá vált a város levegője. A teljesség kedvéért a termőföld humusztartalmának csökkenéséből származó széndioxidkibocsátást is kiszámítottuk, hiszen bár külterületen, de a város közigazgatási területén belül keletkezik és nemcsak a keletkezés helyén hat a levegő minőségére. A Segédlet előírásaihoz igazodva azonban nem szerepeltettük ezeket az értékeket az egyes évek kibocsátási adatai között. A 2004-es és 2009-es években a távfűtés és a villamosenergia-ellátás teljes egészében fosszilis energiákra volt alapozva, ezért ezek károsanyag-kibocsátását is egyértelműen tükrözi a földgázra, illetve a magyarországi átlagos villamos áramra vonatkozó Standard Emission Factor-ral (SEF) való szorzata. Ugyanakkor a 2020-as év ezen energiafogyasztása várhatóan már részben helyben előállított, megújuló bázison fog történni. A jobb áttekinthetőség érdekében ezen két energiahordozó esetében együtt szerepeltettük a megújulós és a fosszilis alapú energiafogyasztást és ennek kibocsátását változatlan SEF-fel kalkulálva, és ezt követően vontuk le a helyi megújuló energia-előállításból származó kibocsátás-megtakarítást, melyek részleteit az ezt követő táblázatokban mutattuk be. Külön vettük számításba a bio-építészet várható emissziós megtakarítását is, hiszen ez nem kötődik az energia-fogyasztáshoz. A kibocsátott széndioxid mennyiségére vonatkozó adatokat településre vonatkozóan adjuk meg, hiszen Hajdúszoboszló állandó lakosainak száma nem változott nagymértékben és a jövőben sem várható nagyobb változás. A sarokszámokat azonban a tanulmány végén bemutatjuk fajlagosan, egy átlagosan itt tartózkodó főre vetítve is (a vendégéjszakák alapján 17
arányosítva), tekintettel a turizmus jelentőségére. Számításaink során a Standard Emission Factor-okat vettük figyelembe, mivel ez összhangban van mind a 2020-as EU-elvárásokkal, mind a nemzeti előírásokkal, megbízhatóan kalkulálható és jól felhasználható az energetikai fejlesztések, valamint a környezeti állapot értékelésére. Tanulmányunk
saját
számításainkat,
becsléseinket
tartalmazza,
kivéve
a
helyi
tömegközlekedés CNG-re való átállítását. Ezen vizsgálatainkba bevontuk a számításba vett CNG-üzemű buszokat gyártó NABI Zrt és a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület szakértőit is, akik az általuk erre a célra és konkrét busztípusra kifejlesztett szoftverük segítségével, a konkrét forgalmi adatok alapján az általános kibocsátási adatoknál sokkal pontosabb eredményeket szolgáltattak. Szükségesnek tartjuk előrebocsátani, hogy az önkormányzat részaránya minden energiaforrás felhasználásánál rendkívül csekély, a lakossági és vállalati fogyasztást viszont csak közvetve tudja befolyásolni, így ezek hatása a jövőbeni kibocsátásra jelentős bizonytalansággal terhelt. 3. Szervezeti és gazdasági feltételek 3.1. Az energia-gazdálkodás szervezeti szabályozása Hajdúszoboszlón
A város az Önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően működik közre a település energia-szolgáltatásában. Rendeleti úton nevesítette a közvilágítással, a távhő-ellátás szabályozásával, valamint az energia-racionalizálás támogatásával kapcsolatos feladatokat. Az energia-gazdálkodási feladatok ellátására önálló energetikust nem alkalmaznak, e feladatokat az ENEREA megbízási szerződés keretében látja el. Segítségükkel egy energetikai számlák tételes nyilvántartását lehetővé tevő analitikai program is kifejlesztés alatt van („Webrezsi”). Kapcsolt munkakörben egy fő közszolgáltatás-szervező és egy fő pályázati referens feladata a kapcsolattartás a közszolgáltatókkal és a fogyasztókkal (adatbekérés, összegzések), valamint az önkormányzati intézmények energiafogyasztásának analitikus nyilvántartása.
18
A jövőben a fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásához kapcsolódóan, a titkársághoz kötődően várhatóan felállításra kerül a Fenntartható Fejlődési Munkacsoport, melynek élén a kinevezett fenntartható fejlődési referens áll, tagjai:
a civil referens,
a környezetvédelmi referens,
az esélyegyenlőségért felelős önkormányzati munkatárs,
a városi főépítész
a pénzügyi főelőadó
projektmenedzserek, pályázati munkatársak
Feladatai:
a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai tervezés (akcióprogramok kidolgozása)
a stratégiai dokumentumok fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata
a fenntarthatósággal kapcsolatos programok operatív megvalósítása:
pályázati források feltárása
projekt-generálás
projektmenedzsment
a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása
tájékoztatás, nyilvánosság
stratégiák fenntarthatósági szempontú felülvizsgálata
Ehhez csatlakozhatna – lehetővé téve a lakosság bevonását az ellenőrzésbe és a döntéselőkészítésbe – az Állandó Civil Fórum. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését és benne a fenti szervezetek kapcsolódását az 1. ábrán mutatjuk be.
19
Jelmagyarázat: : vezeti
Polgármester
: irányítja
főépítész
: munkáltatói jogokat gyakorolja csak
POLGÁRMESTERI HIVATAL Jegyző
Belső ellenőrzés
Körzeti Gyámhivatal Minőségügyi vezető
Aljegyző 1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
Pénzügyi, gazdasági iroda
Titkárság
Igazgatási iroda
Vezeti: jegyző
Vezeti: aljegyző
Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző
Testületi ügyek
Egészségügyi, szociális csoport
Informatika
Körzeti építéshatóság
Személyzeti és munkaügy
Központi iratkezelő
Pénzügyi csoport
Adócsoport
Vagyoncsoport
Turizmus szervezés
Tájékoztató, pályázatkezelő szolgálat
Oktatási, művelődési, sport iroda Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző
Városfejlesztési, kommunális iroda
Közterületfelügyelet Általános igazgatási csoport
Körzeti okmányiroda
Vezeti: irodavezető Felügyeli: jegyző Közműnyilvántartó
1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
20
Az Önkormányzat energiagazdálkodásáról vezetett számítógépes dokumentáció teljeskörű és naprakész. A hozzá tartozó intézmények havi rendszerességgel szolgáltatnak adatokat a felhasznált energia mennyiségéről és költségéről, a Polgármesteri Hivatalban pedig nemcsak ezek összesítését, nyilvántartását, de még a károsanyag-kibocsátás mértékének kalkulálását is elvégzik. Az Önkormányzat honlapján megtalálhatóak a legfontosabb városgazdálkodást érintő dokumentumok energetikai és környezetvédelmi témákban is. 3.2. Az akcióterv megvalósításának finanszírozási lehetőségei 3.2.1. A helyi költségvetés Hajdúszoboszló 2010-ben 10,3 Mrd Ft-os költségvetéssel gazdálkodott, mely 3-5 Mrd Ft-tal magasabb, mint az előző évek jellemző értéke. Ez döntően nem a működési-, hanem a felhalmozási költségekből adódott, beruházásra közel 3 Mrd Ft-ot, felújításra mintegy 0,7 Mrd Ft-ot költött az önkormányzat. Magyarországi viszonyok között mindhárom érték egy főre vetítve igen kedvezőnek értékelhető. A beruházások mintegy 85 %-a, a felújításoknak pedig több, mint 70 %-a energetikai korszerűsítést szolgált, ez pedig jól mutatja azt, hogy az önkormányzat rendkívül elkötelezett ebben a kérdésben. A 172/2009 (IX. 10) sz. képviselőtestületi határozata egy külső vállalattal létrehozta a Hajdúszoboszlói Geotermia Zrt-t, a geotermális erőmű engedélyeztetése jelenleg is folyamatban van. A polgármester 1994. óta, a jegyző 1991. óta megszakítás nélkül, független tisztviselőként tölti be tisztségét, ami lehetőséget nyújt a hosszú távú tervezésre és jelzi azt, hogy az itt élők is maradéktalanul egyetértenek a megvalósult és megvalósulóban lévő fejlesztésekkel. A költségvetésből mintegy 5,5 Mrd Ft-ot tettek ki a működési kiadások, ebből az energiaköltségek 4-5 %-kal részesednek. Az önkormányzati fogyasztók által elfogyasztott 37 TJ/év energiamennyiség mintegy 60-65 %-át a földgáz, 30-35 %-át a villamos energia, a fennmaradó 5-7 %-át pedig a távfűtés teszi ki. Mindhárom energiahordozó megtakarítása érdekében megvalósultak, illetve előkészítés alatt vannak beruházások, melyek 2012-re tervezett forrásigénye megközelíti az 1,6 Mrd Ft-ot. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök értéke 2010-ben meghaladta a 3,3 Mrd Ft-ot, 2012-ben tervezett értéke 1,4 Mrd Ft, ami jól jellemzi az önkormányzatnál folyó sikeres pályázati munkát. A működési bevételekből a legjelentősebb tényezők az állami támogatás (33 %) és a helyi adóbevételek (22 %), amelyek kellő biztonságot és megfelelő mozgásteret nyújtanak a beruházások önerejének 21
finanszírozásához, utóbbi egyben aláhúzza a turizmus fejlesztésének szükségességét. A 2011. évi önkormányzati költségvetést az 1. mellékletben mutatjuk be. 3.2.2. Külső források 3.2.2.1. Európai Uniós támogatások Strukturális Alapok Az EU jelenlegi Strukturális Alapjait a 2007-2013 költségvetési időszakra határozták meg. Az alapok célja a regionális különbségek csökkentése. Az alábbiakban a Hajdúszoboszló város SEAP-ja szempontjából releváns alapokat ismertetjük: Az Európai Szociális Alap (ESZA, angolul ESF) célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak. Az Alap jellegéből kifolyóan elsősorban a SEAP keretein belül megvalósuló, új munkahelyek létrejöttével járó beruházások támogatására lehet érdemes pályázni. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, angolul ERDF) a Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek mintegy 45%a ezen az alapon keresztül jut el az érintettekhez. Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is (ec.europa.eu). Az EU kohéziós politikája keretében működő finanszírozási csomagok Az EU kohéziós politikáján belül négy finanszírozási csomag hivatott elősegíteni a kohéziós politika céljainak megvalósulását, ezek a JASMINE, JASPERS, JEREMIE, illetve JESSICA nevekkel illetett programok, melyek közül az alábbi három jöhet szóba a hajdúszoboszlói SEAP megvalósításakor: 22
JASPERS: (Joint Assistance to Support Projects in the European Regions), jelentése: az európai régiók projektjeit támogató közös program. A programot az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és 2008 júliusa óta a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) finanszírozza. A JASPERS technikai segítséget nyújt az Unióhoz 2004-ben és 2007ben csatlakozott 12 tagállam számára. Célja, hogy támogassa az új tagállamokat az uniós alapokból finanszírozandó jelentősebb projektek kidolgozásában. Ezen felül szakértői hálózatot bocsát rendelkezésükre a hozzáférhető források leghatékonyabb kiaknázásának vizsgálata érdekében. A technikai segítség a projekt felépítésétől és az előkészítő szakasztól kezdődően a finanszírozás odaítélésére vonatkozó döntés meghozataláig nyújtható.
JEREMIE: (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises), jelentése: a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források. Olyan pénzügyi eszköz, amelyet az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európai Beruházási Alappal (EBA) karöltve hozott létre, és amely a mikro-, kisés középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeit hivatott kibővíteni az EU régióiban. Célja, hogy az innovatív tevékenységek ösztönzése és a vállalatok növekedésének elősegítése érdekében a regionális alapokból bizonyos összeget kockázatitőkefinanszírozásra fordítson. A JEREMIE szakértőket és útmutatókat bocsát a vállalkozók rendelkezésére, hogy könnyen hozzá tudjanak férni ezen új finanszírozási lehetőségekhez. A kezdeményezés hatására az uniós régiókban több vállalkozás születhet és új üzletek jöhetnek létre. A JEREMIE program hozzájárul az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájához, amely az európai gazdaságot dinamikussá és versenyképessé kívánja tenni.
JESSICA: (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas), a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság indított útjára, és amelynek létrehozására az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) együttműködésben került sor. A JESSICA kezdeményezés célja az, hogy támogassa Európa városi térségeiben a fenntartható beruházásokat, és elősegítse a növekedést és a munkahelyteremtést. A kezdeményezés a tagállami irányító hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a 2007-13 közötti időszakra szóló uniós regionális finanszírozási kötelezettségvállalások
egy
részét
városfejlesztési
alapokba
fektessék.
A
városfejlesztési alapokból származó finanszírozás visszaforgatható kölcsönök, 23
garanciák és tőke formájában történhet, továbbá igen sokféle városrekonstrukciós projektben felhasználható. A JESSICA kezdeményezéstől származó forrásokat a városi infrastruktúra fejlesztésére, az elhagyatott ipari területek rehabilitációjának elősegítésére, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozására vagy szociális bérlakásokkal kapcsolatos projektek finanszírozása lehet fordítani (ec.europa.eu). Mindezeken kívül a MOBILIS Program támogatja a fenntartható közlekedést érintő politikák és intézkedések széleskörű alkalmazását, így a projekt partnerek közötti tapasztalatcserét, illetve együttműködést. Az elért eredmények minél szélesebb körű elterjesztését a CIVITAS Program segíti, amelyhez minden, környezetbarát közlekedés iránt érdeklődő, annak kialakításában a jövőben tevékenyen részt venni kívánó európai város csatlakozhat. Önerő-támogatás A 15/2011 (IV. 22.) BM rendelet alapján idén is pályázhatnak az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik az EU Önerő Alapjából finanszírozott saját erő kiegészítő támogatásra a saját erő 30-60%-át kitevő összeg, maximum 900 millió forint erejéig. A támogatás igénybevételének feltételei a következők:
Az uniós forrásról szóló - legalább első körös - támogatói döntés 2010. évben megszületett, és
az uniós támogatási szerződés aláírására az előző évi rendeletben rögzített benyújtási határidőt követően került sor.
A pályázó EU Önerő Alap támogatást akkor igényelhet, ha a fejlesztés nem kezdődött meg, vagy amennyiben a fejlesztés megvalósítása folyamatban van, annak műszakipénzügyi lezárása az EU Önerő Alap támogatási igény benyújtását követő 60 napon belül nem történik meg.
A pályázó az EU Önerő Alap támogatásra benyújthatja igényét abban az esetben is, ha az uniós támogatást az általa fenntartott költségvetési szerv nyerte el.
A pályázatot a korábbi évek gyakorlatának megfelelően várhatóan 2012 és 2013 években is kiírják majd, így Hajdúszoboszló város SEAP-jának végrehajtásában is komoly szerepet játszhat.
24
3.2.2.2. Nemzeti támogatások Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Az ENSZ Keretegyezményének Kyotói jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti
nemzetközi
kvótakereskedelmet,
azaz
az
üvegházgáz-kibocsátási
jogok
kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A 2007. évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, illetve a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül. A ZBR alapelvei közé tartozik, hogy csak olyan intézkedéseket támogat, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek a ZBR támogatása nélkül nem valósulnának meg, vagy nem olyan minőségben (azaz nem hoznának létre olyan mértékű kibocsátás-csökkentést) – ez az ún. addicionalitás elve. Fontos kritérium még, hogy a támogatott projektekkel elért kibocsátás-csökkentéssel el kell számolni a kyotói egységeket vásárló partnerek felé is. Ebből következik, hogy minden egyes projekt esetében ellenőrizni, illetve igazolni kell a projekt által elért közvetlen kibocsátás-csökkentést (zbr.kormany.hu). A ZBR tervezett alprogramjait a 2. ábra szemlélteti.
25
Forrás: zbr.kormany.hu 2. ábra: Az új ZBR tervezett elemei Mivel a SEAP végrehajtása jelentős mértékű ÜHG-emisszió csökkenést von maga után, számítani lehet a ZBR támogatására a cselekvési terv épületenergetikai, fűtéskorszerűsítési pontjainak megvalósításakor. Új Széchenyi Terv Az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési programban a 2011-2013 időszakra elkészített, az uniós támogatások felhasználására irányuló akciótervek fő célja a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés. Az akciótervekben található pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az ÚSZT hét kitörési pontjához, amelyek a következők:
egészségipar,
zöldgazdaság-fejlesztés,
otthonteremtés,
vállalkozásfejlesztés,
közlekedésfejlesztés,
tudomány-innováció,
foglalkoztatás (www.nfu.hu).
26
Hajdúszoboszló város SEAP-jának megvalósítása kapcsán a zöldgazdaság-fejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés kitörési pontokhoz kapcsolódó akciótervek keretein belül kiírt pályázatok jöhetnek szóba elsősorban fejlesztési forrásként.
KEOP A Környezet és Energia Operatív Program keretein belül megpályázható releváns támogatásokat az alábbiakban felsorolásszerűen ismertetjük:
KEOP-2011-4.2.0/A,B Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
KEOP-2011-4.3.0 Megújuló energia alapú térségfejlesztés
KEOP-2011-4.9.0
Épületenergetikai
fejlesztések
megújuló
energiaforrás
hasznosítással kombinálva című
KEOP-2011-4.4.0 Megújuló energia alapú villamosenergia, kapcsolt hő és villamosenergia, valamint biometán termelés
KEOP-2011-4.7.0 Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
KEOP-2011-5.4.0 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése
KEOP-2011-6.1.0 Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)
KEOP-2011-6.2.0 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek
Az utolsó két pontban ismertetett pályázatoknak komoly szerepük lehet a helyi lakosság szemléletformálásában, hogy a SEAP ne csak önkormányzati szinten legyen elfogadott, hanem a lakosság is magáévá tegye célkitűzéseit. KÖZOP A Közlekedésfejlesztési Program keretein belül lehetőség van pályázni kerékpárutak létesítésére. Erre a célra 2011-2013 között várhatóan 6,43 Mrd. Ft támogatási összeg áll rendelkezésre. A legújabb módosítások:
lehetőség van kizárólag „projekt előkészítés”-re pályázni,
27
az eddigi 85%-90%-os támogatási arány 100%-ra módosult,
a fenntartáshoz szükséges új gépek, berendezési tárgyak, felszerelések beszerzési költségeinek elszámolhatósága lehetséges, maximum 2 millió Ft értékben a Bíráló Bizottság egyedi döntése alapján.
3.2.2.3. Banki hitelek „Sikeres Magyarországért” Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Az MFB hitelprogramjának célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások törvény által előírt vagy önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges beruházások finanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel biztosításával. A kamat mértéke: az általános beruházási célok esetében 3 havi EURIBOR + legfeljebb 4%, minden egyéb hitelcél esetén 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%. Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program A program célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások által az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) keretében megvalósuló beruházások pályázati önrészének teljes körű, vagy részbeni finanszírozására kibocsátott kötvények MFB általi refinanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású forrás biztosításával. A kamat mértéke: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 3,5%/év, KEOP derogációs projektek megvalósítása esetén a türelmi időre legfeljebb 2,5%/év. Megújuló Energiaforrás Hitel Az Inter-Európa Bank által nyújtott lakossági hitel kedvező, lakáshitelekhez hasonló kamatozású jelzálog-alapú hitelkonstrukció, igénybe vehető minden olyan háztartási hőenergia-
vagy
villamosenergia-termelő
rendszer
kiépítésére,
amely
megújuló
energiaforrások felhasználásával működik. Amennyiben az Önkormányzat a lakosságot is be kívánja vonni a SEAP megvalósításába, ez a hitel kedvező választás lehet.
28
Erste Zöld Program Az Erste Zöld Program keretében az Esrte Bank a passzívháznak minősülő, valamint az energiatakarékos minősítéssel (A, A+ Energetikai Tanúsítvány) rendelkező ingatlanok esetében
a
teljes
futamidőre
kamatkedvezményt
nyújt.
Passzívházak
esetében
a
kamatkedvezmény mértéke 0,4 százalék, A+ energiahatékonyságú ingatlanok esetében 0,3 százalék, míg A energiahatékonyságú ingatlanok esetében a kamatkedvezmény mértéke 0,2 százalék. Társfinanszírozás Megújuló energetikai beruházások egyik jellemző finanszírozási formája az ún. ESCO finanszírozás. ESCO (Energy Saving Cooperation)-finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amelynek keretén belül az energiacég előfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a működés során keletkező energia-megtakarításból – általában öt-tíz év alatt – térülnek meg. Az ESCO-finanszírozás során tehát a kivitelező nemcsak a beruházás megvalósítását vállalja, hanem annak előfinaszírozását is (www.elmib.hu). 3.3. A megvalósulást befolyásoló legfontosabb dokumentumok 3.3.1. Helyi rendeletek, szabályozások Energiastratégia 2010-2020 Az ENEREA (Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség) által elkészített energiastratégia a kistérség SWOT analízise alapján a következő célokat határozta meg a 2010-2020 közötti időszakra: Átfogó stratégiai célok Az energiafüggőség csökkentése Az energiabiztonság megteremtése Az épületek energiahatékonyságának megvalósítása
A megújuló energiaforrások részarányának növelése, ezáltal hozzájárulás a CO2
szint csökkentéséhez
29
Települési környezet minőség állapotának és a lakosság életminőségének javítása Hozzájárulás a lokális gazdaság fejlesztéséhez Az energiaforrások lokalizálásának megvalósítása Stratégiai célkitűzések 2020-ra csökkenteni kell a települések intézményeinek összesített energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es évhez képest. 2020-ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát, a nemzeti tervet túlteljesítve a teljes energiafelhasználásban legalább 20%-ra növeljék a településeken a megújuló energia arányát Az energiastratégia nagy hangsúlyt fektet a kistérség komoly geotermikus potenciáljának kihasználásában rejlő lehetőségekre. Emellett javaslatot tesz a tömegközlekedés fejlesztésére, a személygépkocsi használat csökkentésének propagálására, a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kialakítására, valamint elektromos, illetve LPG-üzemű önkormányzati gépjárművek beszerzésére. A kitűzött célok elérése érdekében energetikai akciótervet készítettek, amelyet a következő pontban ismertetünk. Energetikai akcióterv Az ENEREA 2010-ben elkészítette a Hajdúszoboszlói kistérség energetikai akciótervét. Az akcióterv az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésének lehetőségeivel foglalkozik (célja, hogy az épületek energiaigénye 100 kWh/m2/év értékre csökkenjen), alapvetően a következő lehetőségekkel számol: hőszigetelés, nyílászárók cseréje napkollektor használati meleg víz előállítására biomassza kazán hőszivattyú napelem Az akciótervben a Display rendszer segítségével energetikai kategóriákba sorolták az épületeket, majd ezek alapján felállították a felújítási sorrendet. Mivel ez a sorrend várhatóan a SEAP végrehajtásakor is figyelembe lesz véve, az alábbiakban ismertetjük.
1. kör
30
Bocskai István Szakképző Iskola Polgármesteri Hivatal Szép Ernő Kollégium 2. kör Egyesített Óvodai Intézmény Konyha Bambínó Óvoda Manókert Óvoda Szivárvány Óvoda Lurkó Óvoda Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskola Aranykapu Óvoda Aprónép Óvoda
Mesevár Óvoda
Liget Óvoda 3. kör Hajdúszoboszlói Pedagógiai Szakszolgálat Egyesített Óvodai Intézmény Igazgatóság Gönczy Pál Kéttannyelvű Általános Iskola Bárdos Lajos Általános Iskola Városi Sportház Zichy Géza Zeneiskola 4. kör Közgazdasági Szakközépiskola Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola Az akcióterv mindezeken felül javasolja, hogy a Hajdúszoboszlói kistérség négy települése együttes erővel létesítsen energetikai faültetvényt, biztosítandó az olcsó faaprítékot a biomassza kazánok számára, valamint ajánlja a közvilágítás átalakítását LED-es rendszerre, amely jelentős energia- és költségmegtakarítást eredményezne.
31
Gazdasági program A hajdúszoboszlói önkormányzat gazdasági programja 2010-2014 között a kiemelt prioritások között kezeli a fenntartható fejlődés kérdését. A gazdasági program szerint „Hajdúszoboszló számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja az energiafelhasználást és a károsanyag kibocsátást csökkenteni, a megújuló energiák arányát növelni.”Ennek érdekében a dokumentum célként fogalmazza meg az alternatív energiaforrások felhasználását, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítését, a fenntartható mobilitás javítását, valamint a fenntartható vízgazdálkodás megteremtését. A célok megvalósítása érdekében az alábbiakban felsorolt feladatokat állítja a városvezetés elé: Közintézményekben megújuló energiák használata Önálló energiapolitika kialakítása (pl. közvilágítás) Szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése Gyalogosbarát közterületek kialakítása Csillapított forgalmú övezetek létrehozása A belváros gépkocsiforgalomtól való mentesítése Kerékpárút hálózat fejlesztése Helyi környezettudatos, és fenntartható fogyasztást népszerűsítő kampányok, előadások szervezése iskolákban, családi rendezvényeken Közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Pihenő erdő, pihenőpark kialakítása Zöldterületek felújítása, változatosabbá tétele Főkertész alkalmazása Fenntartható fejlődés Az önkormányzat fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a tavalyi év végén elkészült a város „Fenntartható Fejlődés Helyi Programja (Local Agenda 21)”. A program a fenntarthatóság szempontjából elemzi a város adottságait, a környezeti, gazdasági és társadalmi faktorokat, valamint külön pontban az energetikát, majd a fenntarthatósági SWOT-analízis alapján meghatározza a stratégiát. Alapvető célként fogalmazza meg a
32
termálvízre, mint speciális helyi megújuló erőforrásra, alapozott fenntartható gazdasági növekedést. A stratégia célrendszeréből a SEAP-ot érintő specifikus célok a következők: Fenntartható vízgazdálkodás megteremtése: A csapadékvíz talajba szivárgásának elısegítése a város belterületén A csapadékvíz elevezetı hálózat állapotának feltárása, szükséges rekonstrukciója A szennyvízcsatorna hálózat további fejlesztése A szennyvíztisztító kapacitások fejlesztése A takarékos vízhasználat lehetıségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára A hosszútávú termálvízhasznosítás elısegítése Felkészülés a klímaváltozás hatásaira: Tanulmány készítése a klímaváltozás hatásairól Hajdúszoboszlóra A polgári védelmi tervek aktualizálása A lakosság felkészítése a klímaváltozás hatásaira, a környezeti válsághelyzetek kezelésére Alternatív energiaforrások felhasználása, az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése: A lakosság, a közintézmények és gazdaság energiafelhasználásának csökkentése Az alternatív energiahordozók használatának növelése Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása: A helyi kapcsolatrendszerek erősítése, a közlekedés iránti igény csökkentése a térszerkezet átalakításával A meglévő közlekedési létesítmények felújítása, szerepének erősítése E-közigazgatási rendszerek fejlesztése Környezettudatos helyi gazdaságösztönzési rendszer kialakítása: Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások támogatása A tiszta technológiát alkalmazó vállalkozások letelepedésének ösztönzése A helyi mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek segítése
33
A helyi természet és környezet védelme Hajdúszoboszló város a helyi környezet és természet védelmét a 18/2003 (X. 16.) Ör. sz. rendeletben szabályozza. A rendelet SEAP szempontjából releváns passzusai a következők:
A víz és vízbázis védelme (III. Fejezet)
Zaj- és rezgésvédelem (IV. Fejezet)
A levegő védelme (V. Fejezet)
Önkormányzati Környezetvédelmi Alap (VII. Fejezet)
Szabályozási terv A város szabályozási tervét a többször (legutóbb 2011. I. 20-án) módosított 15/2004 (X. 1.) Ör. sz. rendelet tartalmazza. A terv részleteit jelen tanulmányban nem ismertetjük, azonban a SEAP megvalósításához szükséges egyes ingatlanfejlesztéssel járó beruházások kivitelezése előtt mindenképp tanulmányozni kell, szükség esetén lépéseket tenni módosítása érdekében. Helyi adók Hajdúszoboszló város Önkormányzata a 26/2007 (XI. 22.) Ör. sz. rendeletében a következő helyi adókat határozza meg:
építményadó
vállalkozások kommunális adója
idegenforgalmi adó
helyi iparűzési adó
A helyi adók a SEAP megvalósítását közvetve befolyásolhatják. Távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatást és díjait Hajdúszoboszló város Önkormányzatának 15/1999 (IX. 30.) Ör. sz. rendelete szabályozza. A rendelet értelmében az alapdíj a következő tényezőkből tevődik össze:
a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási, valamint a tevékenységet terhelő általános költségéből,
34
a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl.: a távhővezetékének és tartozékainak, az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak, üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési és karbantartási összegéből,
az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díjából és,
nyereségből, mely az állóeszköz bruttó értékének maximum 5 %-a.
A hődíj (fűtési-, illetve melegvíz hődíj) a következő elemekből áll:
az előállított távhő tüzelőanyag költségéből,
a számítással meghatározott hálózati hőveszteségből,
a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből áll.
Amennyiben a geotermikus erőmű a tervezett kondíciókkal (10 %-os önkormányzati tulajdonjog, harmadik feles finanszírozás) valósul meg, a távhő díjai valószínűleg nem csökkennének addig, amíg a külső forrás visszafizetésre nem kerül. Az alapdíjak arányát viszont csökkentheti a távhűtés elterjedése és a rendszer bővítése következtében bekövetkező jobb kapacitás-kihasználás. Helyi tömegközlekedés A helyi menetrendszerinti autóbuszjáratok díjait a többször módosított 1/2007 (I. 25.) Ör. sz. rendelet tartalmazza. A város SEAP tervében jelentős tényező a tömegközlekedés igénybe vételének ösztönzése, így nem kizárható, hogy a díjak módosítására lesz szükség. Parkolóhelyek kialakítása A Hajdúszoboszló területén kialakítható gépjármű-várakozóhelyeket a 17/2005 (VII. 7.) Ör. sz. rendeletben szabályozza az Önkormányzat. A rendeletet figyelembe kell venni a tömegközlekedésre
való
áttérést
ösztönző
ingyenes/kedvezményes
parkolóhelyek
kialakításakor. Fizető parkolási rendszer Hajdúszoboszló város Önkormányzata a fizető parkolási rendszert a 12/2008 (VII. 3.) Ör. sz. rendelettel szabályozza. A rendeletben 20 db fizetős és 2 db ingyenes parkolóhelyet
35
határoznak meg. A parkolási díjak attól függően változnak, hogy idegenforgalmi szezon vane, vagy sem, illetve melyik díjövezetbe (1-4) tartozik az adott parkolóhely. A parkolási napidíjak maximális összege idegenforgalmi szezonban 1.500 Ft, szezonon kívül 1.200 Ft. A jövőben a CO2-kibocsátás mérséklése érdekében szükséges lenne a tömegközlekedési eszközök igénybe vételének ösztönzése, ehhez azonban megfelelő számú ingyenes parkolóhelyre van szükség a város külső területein azon autósok számára, akik a tömegközlekedést választják. A rendelet jelenlegi formája nem teszi lehetővé annak honorálását, hogy a gépjárművet tömegközlekedési eszköz használata érdekében állították le a kijelölt parkolóhelyen. 3.3.2. Nemzeti szabályozás Alkotmány Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépő alkotmánya külön passzusokban foglalkozik az egészséges környezethez való joggal. Habár az alaptörvény ilyen irányú célkitűzéseit még meg kell tölteni tartalommal törvények és rendeletek segítségével, jól kifejezi a kormányzat igyekezetét a környezettudatosság elősegítésére. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 A megújuló energia hasznosítási cselekvési terv (továbbiakban Cselekvési Terv) az Unió felé megjelölt 13%-os megújuló részaránynál valamivel nagyobb, 14,65%-os megújuló energia részarány elérését is lehetővé teszi. Ennek elérése érdekében bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése. Meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket – mint például oktatás, szemléletformálás -, amelyek a célérték eléréséhez szükséges társadalmi feltételek alakítását segítik (NFM). A Cselekvési Terv 2020-ra reális célkitűzésnek tartja a a megújuló energiaforrások bruttó fogyasztásának legalább 120,56 PJ-ra történő növelését. A 4. táblázat a különböző megújuló 36
energiaforrások elterjesztésének elősegítéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területeket foglalja össze. 4. táblázat: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott, finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Megnevezés
Termelési
Közvetett
Beruházási
Zöld
támogatás
ösztönzés
támogatás
finanszírozás
Vízenergia Szélenergia Geotermikus energia Napenergia Hőszivattyú Biomassza Biogáz Bioüzemanyag
Forrás: Cselekvési terv A Cselekvési Terv által meghatározott megújuló energetikai célértékeket az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: A megújuló energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés ütemterve Megújuló energia
2005 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
2020
(%) Fűtés/hűtés Villamos energia Közlekedés Összes megújuló
5,4
9,0
8,8
8,6
8,5
9,1
9,8
11,8
13,7
15,7
17,4
18,9
4,3
6,7
6,5
6,9
7,5
8,6
8,1
7,1
8,6
10,2
10,7
10,9
0,22
3,7
4,6
5,0
5,0
5,2
5,4
5,8
6,4
7,3
8,0
10,0
4,2
7,4
7,3
7,4
7,5
8,0
8,3
9,3
10,7
12,3
13,4
14,65
Forrás: Cselekvési Terv A Cselekvési Terv megvalósítását szolgáló hatályos és tervezett intézkedések az alábbi négy pillér köré csoportosulnak:
37
Támogatási intézkedések, programok (hazai finanszírozás, EU-s társfinanszírozás, közvetlen EU-s források stb.)
Egyéb
(piaci,
költségvetési)
finanszírozása,
pénzügyi
kutatás-fejlesztés,
ösztönzők
zöldáram
(zöldgazdaság-fejlesztés
átvételének
átalakítása,
ösztönzők
(fenntartható
bioüzemanyagkedvezmények, tarifák, adókérdések stb.)
Általános
szabályozási,
átfogó
programalkotási
energiagazdálkodási törvény, megújulóenergia-törvény, engedélyezési eljárások egyszerűsítése, térségi energetikai programok kialakítása, épületenergetikai eljárások felülvizsgálata stb.)
Társadalmi intézkedések (foglalkoztatás, országos és regionális képzés, társadalmi tudatformálás, energiaszakértői hálózat stb.)
Bioüzemanyag törvény A bioüzemanyagok kötelező bekeverését a 2010. évi CVII. törvény szabályozza. A törvény előírásai
értelmében
6
V/V%
bioüzemanyag-komponenst
kötelező
bekeverni
a
töltőállomásokon forgalmazott üzemanyagba, ellenkező esetben a forgalmazó 35 Ft/MJ büntetést köteles fizetni a be nem kevert biokomponens energiatratalma után. A törvény közvetetten befolyásolja a hajdúszoboszlói SEAP megvalósulását, mert a bázisévhez viszonyítva a bekevert biokomponens által kiváltott CO2-mennyiséggel hozzájárul a város ÜHG-megtakarítási törekvéseihez. Távhőszolgáltatás szabályai A távhőszolgáltatást a 2005. évi XVIII. törvény, valamint a 157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza A törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. A
157/2005 (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza a távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosításával kapcsolatos rendelkezéseket, a Magyar Energia Hivatal által 38
kiszabható bírságok mértékét, a távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalmi elemeit, az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályokat, a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony és a távhőszolgáltatás korlátozásának általános elveit (EnergiaNova, 2011). Napirenden van a lakossági távhő árképzésének államosítása, mely csak az alapdíj mértékének megállapítását hagyná önkormányzati, illetve tulajdonosi hatáskörben. KÁT-rendszer A megújuló energiaforrásokból előállított villamos áram kötelező átvételét az 56/2002 (XII. 29.) GKM rendelet, majd az azt 2008. január 1-től hatályon kívül helyező 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint 2007. évi LXXXVI. törvény (villamos energia törvény) szabályozza. A rendszer lényege, hogy a megújuló energiahordozókból villamos energiát előállító regisztrált termelőegységektől az áramszolgáltatók kötelező jelleggel, szabott áron veszik át a villamos áramot. A rendszer eredetileg 2010-ig működő rendszert a villamos energia törvény értelmében 2015-ig meg lehet hosszabbítani. A hosszabbításról a Magyar Energia Hivatal döntött. A rendszer átalakításáról jelenleg is viták folynak, a MEH megbízásából a Pylon Kft. által elkészített vitairat energiaforrásonként differenciált átvételi árat javasol, ez látható a 6. táblázatban. 6. táblázat: Javaslat a megújuló alapú energiatermelők kötelező átvételi árára (forint kilowattóránként, 2010-es áron) Energiaforrás
Javasolt átvételi ár (Ft/KWh)
Vízenergia
24,4-33,0
Szélenergia
17,4-28,6
Napenergia
50,7-93,9
Geotermikus energia
29,3-38,6
Termál metán és geotermikus
16,9-19,6
Mezőgazdasági biogáz
30,7-43,5
Fásszárú biomassza
22,3-44,9
Lágyszárú biomassza
25,0-42,9
Forrás: Pylon Kft. 2011 in Leszák 2011
39
Épület-energetika Az alábbiakban ismertetett 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletnek a SEAP keretében végrehajtott épület-energetikai korszerűsítések tervezésekor, kivitelezésekor lehet döntő szerepe. A rendelet alapján huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületeket úgy kell tervezni, illetve megépíteni, kialakítani, hogy energetikai jellemzőik megfeleljenek a rendelet mellékletében ismertetett határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeknek. Rendeletek a levegő védelméről 2011. januárjától több új rendelet szabályozza a levegő védelmét. Az új rendeletek kibocsátásának elsődleges oka a 2008/50/EK irányelv (ún. levegőminőségi irányelv) jogharmonizációja volt, a szabályozás több olyan eleme is módosult azonban, amely az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata alapján vált indokolttá. A 2011. január 15-vel hatályba lépett új jogszabályokat, valamint az általuk módosított, illetve hatálytalanított rendeleteket a 7. táblázat tartalmazza.
7. táblázat: Az új levegővédelmi szabályozás keretében megjelent jogszabályok 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről Hatályát vesztő rendeletek: -21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Módosuló rendeletek: -30/1998 (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. Végrehajtásáról -310/2008 (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről -347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről -253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 4/2011 (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
40
Hatályát vesztő rendelet: -14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről 5/2001 (I.14.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegővédelemmel összefüggő módosításáról Módosuló rendeletek: -9/1995 (VIII. 31.) KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról -10/2001 (IV. 19.) KvVM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról -4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről -10/2003 (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyezési anyagainak határértékeiről -137/2004 (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 6/2011 (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Hatályát vesztő rendelet: -17/2001 (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Módosuló rendelet: -33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
Forrás: Finkerné, 2011 Hazánk az Európai Unió által megkövetelt levegőminőségi előírásokat továbbra is kétféle szabályozási elv párhuzamos érvényesítésével teljesíti: egyrészt levegőminőségi (immissziós) követelményeket ír elő, másrészt a levegőminőségi célok elérése érdekében a légszennyező források kibocsátásait (emisszió) is szabályozza. Az új rendeletekkel bevezetett változások döntően az immissziós előírásokat érintik (pl. határértékek,
zónakijelölés,
levegőminőségi
terv,
ózoncsökkentési
program,
expozíciócsökkentés, mérési és modellezési követelmények, stb.). Érdemes megemlíteni, hogy a szabályozás bevezeti a PM2,5 fogalmát (2,5 mikronnál kisebb méretű porrészecskék), hangsúlyozva ezek egészségügyi kockázatát. A 2008/50/EK irányelv ugyanis kimondja, hogy 41
a PM2,5 finom szálló por esetében jelenleg nem ismert olyan azonosítható küszöbérték, amely alatt ez a frakció ne jelentene veszélyt az emberi egészségre. Ennek megfelelően ez a szennyező anyag nem is szabályozható ugyanolyan módon, mint más légszennyező anyagok. Fontos változás a levegővédelmi övezetek kijelölésének megszűnése. A korábbi gyakorlat ugyanis - miszerint a levegővédelmi követelményeknek a védelmi övezet határán kellett teljesülniük - az új irányelv értelmében nem folytatható tovább. A jövőben a levegővédelmi követelményeknek a légszennyező forrás hatásterületének egészén teljesülniük kell, így a védelmi övezetek kijelölésére a továbbiakban nincs szükség. Kivételt képeznek ez alól a bűzzel járó tevékenységek, hisz ez esetben a távolságnak nagy szerepe lehet a "megelőzésben".
Ennek
értelmében
a
környezeti
hatásvizsgálat
vagy
egységes
környezethasználati engedélyköteles bűzkibocsátással járó tevékenységeknél továbbra is indokolt a védelmi övezet kijelölése (habár határérték betartására vonatkozó kötelezettség nem értelmezhető). Ennek nagyságát a hatóság a légszennyező forrás határától számított 3001000 méter távolságban állapíthatja meg. Új előírásként jelenik meg a légszennyező forrásokra vonatkozó engedélykérelmek kötelező tartalmi elemeként a hatásterület lehatárolásának kötelezettsége, amely jelentős többlet terheket róhat az üzemeltetőkre (Finkerné, 2011). Geotermikus energiát érintő jogszabályok A következőkben a geotermikus energiára vonatkozó jogszabályokat ismertetjük röviden (EnergiaNova, 2011 és Complex Jogtár, 2011 alapján): 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról – a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelességeket határozza meg. Hatálya kiterjed mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről – hatálya a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízimunkákra, különösen azok tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, továbbá a tervezőt, kivitelezőt, az építtetőt és a műszaki ellenőrt a tárgyi tevékenységgel összefüggésben érintő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.
42
219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről – célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljárásról – elrendeli az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez, a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez, vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történő csatlakozásra irányuló kérelemhez, a vízjogi üzemeltetés iránti kérelem, a meder és a part találkozási vonalának megállapítására irányuló kérelemhez, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelemhez szükséges mellékleteket, a tervezett műszaki megoldások ismertetését, a megbízás alapján eljáró tervező esetén a megbízás másolatát vagy az arról szóló igazolás csatolását, az engedély iránti kérelem és az engedélyezési tervdokumentáció kötelező tartalmi elemeit. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról – célja az ásványi nyersanyagok bányászatának, a geotermikus energia (a földkéreg belső hőenergiája) kutatásának, kitermelésének, a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról meghatározza a tevékenység folytatásához szükséges adatok, valamint a közreműködő szervek körét A hatályos bányatörvény értelmében „zárt területnek” minősül a geotermikus energia vonatkozásában az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. („Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület). A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és
43
hasznosítási engedélynek is minősül. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 év időtartamra
köthető
meg,
amely
egy
alkalommal
az
időtartam
felével
meghosszabbítható. 3.3.3. EU célkitűzések, elvárások Nürnbergi Deklaráció 2007. márciusában az EU tagállamok állam- és kormányfői megállapodást írtak alá, miszerint vállalják, hogy 2020-ra:
az EU primer energiatermelésének 20%-a megújuló energiahordozókból származzon,
az üvegházhatású gázok emisszióját 20%-kal csökkentik,
20%-os hatékonyságjavulást érnek el az energiafelhasználásban (Gyulai, 2009).
Megújuló energia technológiai útiterv A Nürnbergi Deklaráció megvalósulását hivatott elősegíteni a megújuló energia technológiai útiterv (továbbiakban Útiterv) (Renewable energy action plan), amely energiatípusokra lebontva tartalmazza az elérni kívánt célokat, valamint ismerteti az egyes megújuló energiaforrásokat és fejlesztési lehetőségeiket. A 8. táblázat az Útiterv célkitűzéseit foglalja össze. 8. táblázat: Az EU megújuló energia céljai 2020-ra energiatípusonként Energiatípus
Fogyasztási célérték 2020-ra
Villamos áram
1370 TWh
- szél
477 TWh
- víz
384 TWh
- fotovolatikus
180 TWh
- biomassza
250 TWh
- geotermikus
31 TWh
- szolártermikus
43 TWh
- óceán
5 TWh
Hőtermelés
139 Mtoe
- biomassza
120 Mtoe
44
- szolártermikus
12 Mtoe
- geotremikus
7 Mtoe
Üzemanyag
34 Mtoe
- biohajtóanyag
34 Mtoe
Forrás: Útiterv 2003/30/EC direktíva A bioüzemanyagok piacát alapvetően meghatározza a 2003/30/EC direktíva, amely előírja, hogy 2010-ig a teljes üzemanyag-felhasználás energiatartalmának 5,75%-át, 2020-ig 10%-át megújuló üzemanyagokból kell biztosítani. Ez utóbbi célkitűzést 2008-ban a drámaian hullámzó szemestermény-árak, valamint élelmezésbiztonsági, humanitárius és nem utolsó sorban egyéb megújuló energetikai üzemágak lobby-tevékenységének hatására az EU Ipari bizottsága úgy módosította, hogy csak 6%-ot képviselhetnek az első generációs bioüzemanyagok, a fennmaradó 4%-ot elektromos, vagy hidrogén meghajtású járművek forgalomba állításával, illetve második generációs bioüzemanyagokkal kell teljesíteni (Harrison, 2008). Bár a 2010-es célkitűzések nem valósultak meg, 2020-ra az Unió megpróbálja behozni lemaradását. 2007/0297 EC direktíva Az
új
személygépkocsikra
vonatkozó
kibocsátási
követelményeknek
a
könnyű
haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló 2007/0297 EC rendelet 2012-ig a személygépjárművek átlagos CO2-kibocsátását 130 g/km-ben maximálta. E cél egy integrált megközelítés részét képezi és további intézkedésekkel fog kiegészülni, amelyek további 10 g/km mértékű csökkentést irányoznak elő egy 120 g/km-ben meghatározott közösségi széndioxid-kibocsátási célérték elérése érdekében, miként azt a COM(2007) 19 bizottsági közlemény előirányozza. Az Európai Parlament – tekintettel a hosszabb távú célkitűzésre – ragaszkodott ahhoz is: az új gépkocsik átlagos szén-dioxid-kibocsátása 2020-ig csökkenjen 95 g/km-re, 2025-ig pedig lehetőség szerint 70 g/km-re, amely értékeket a Bizottság legkésőbb 2016-ban megerősíti vagy felülvizsgálja.
45
2012-től kezdve minden olyan naptári évre vonatkozóan, amelyben a gyártó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a gyártó ugyanazon évi fajlagos kibocsátási célértékét, a Bizottság a szóban forgó gyártót, illetőleg – csoportosulás esetében – a csoportosulás vezetőjét többletkibocsátási díj megfizetésére kötelezheti. A díjat a következőképpen kell fizetni: (többletkibocsátás) x (új személygépkocsik száma) x (kibocsátási díj). A kibocsátási díj mértéke a következőképpen alakul: 2012: 20 EUR 2013: 35 EUR 2014: 60 EUR 2015-től: 95 EUR A szabályozás közvetetten, a környezetbarátabb járművek terjedésének elősegítésével járul hozzá a CO2-kibocsátás csökkentéséhez. 4. Az alapeset (BEI) bemutatása Ebben a fejezetben bemutatjuk a város energiafogyasztással kapcsolatban álló legfontosabb általános jellemzőit, majd az egyes energiaforrások fogyasztási adatait, ezek szektorok közötti megoszlását, az önkormányzat által végrehajtott energia-racionalizálási beruházások hatásait, végül összegezzük ezek károsanyag-kibocsátását a 2004-es kiindulási évre, valamint a 2009es tényadatokra alapozva. 4.1. Hajdúszoboszló általános bemutatása Hajdúszoboszló Kelet-Magyarországon található, Budapesttől 200, Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város. A Hajdúszoboszlói Kistérség központja (3. ábra), itt található Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. A település területe 23870 ha, lakossága 2009-ben 23282 fő volt, mely évente 10-120 fővel csökkent 2004 óta. A népsűrűség mintegy 10 %-kal kisebb, mint az országos átlag, a népesség változása nem szolgálhat az energiafogyasztás változásának indokaként. Az önkormányzat kezelésében lévő külterület 511 ha, mely alkalmas lehet energetikai célú beruházások (pl. energetikai ültetvények, ökocentrum) létrehozására is.
46
Forrás: www.googlemaps.com 3. ábra: Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése A táj alföldi jellegéből adódóan a várost meleg és száraz éghajlat jellemzi. A nyári időszakban kifejezetten magas a napsütéses órák száma, mely turisztikai szempontból és a napenergia hasznosítása szempontjából is igen kedvező a város számára. A napfényes órák száma általában eléri évente a kétezer órát, a város területére 1250 kWh/m2/év napenergia érkezik, mely lehetővé tenné a napkollektorok, vagy napelemek hatékony alkalmazását is a település közigazgatási területén.
Hajdúszoboszló geotermikus energiakészlete jelentős, de hőmérséklete az 1000 m körüli vízadó-szintekben alacsony, az itt elérhető maximális vízhőfok 75°C körül alakul. Az ilyen kishőmérsékletű
termálvíz
hasznosítása
közvetlenül
villamosenergia-
és
kapcsolt
energiatermelésre még a legmodernebb technológiák felhasználása mellett sem hatékony, ám felhasználható lenne gőzturbina közegének, tápvíznek az előmelegítésére, vagy sűrített levegő hűtésére.
A távhőellátásban a 30 °C-nál kisebb hőmérsékletű geotermikus energia felhasználása jelenleg csak hőszivattyús berendezéssel oldható meg. Ahhoz, hogy a hőszivattyús fűtési megoldást optimálisan és költséghatékonyan a város távfűtési rendszerében alkalmazni lehessen, legalább 500-700 méteres fúrásokat célszerű mélyíteni és kiépíteni, melyek stabilan képesek biztosítani a város távfűtő rendszerének hőellátását. A 2500 m körüli mélységű forró
47
gőz azonban már alkalmas lenne geotermikus erőmű üzemeltetésére is. Az 50 m és 100 m közötti hőközeget elsősorban közintézmények, családi házak hőszivattyús rendszereiben lehetne használni, mely a város szinte minden pontján kivitelezhető lenne.
A város – bár 900 éves múltra tekint vissza - jelenlegi arculatát a XX. század második felében nyerte el, mai településszerkezete kétpólusú (4. ábra). A városközpont a középkori település belső lakóterületét foglalja magában, ezt veszi körül a külső kertségből kialakult lakóterületek gyűrűje. A központi rész két, településfejlesztési szempontból különböző egységből áll:
a város északi-északkeleti részén elhelyezkedő üdülőövezet fő részét alkotja a HungaroSpa Hajdúszoboszló Gyógyfürdő, amely a vendégek számára a nyári időszakban ténylegesen központként funkcionál;
a város térbelileg központi része a közszolgáltatások elérését és igénybevételét teszi lehetővé főként a helyi lakosság számára, a turisták csak alkalmanként keresik fel, központi funkcióját elsősorban az idegenforgalmi idényen kívül tölti be.
A két központi rész földrajzilag és funkcionálisan is elkülönül egymástól, más célcsoportok számára nyújt szolgáltatásokat.
48
belváros
turisztikai városrész, üdülő övezet
délkeleti, vegyes hasznosítású városrész
lakógyűrű
Forrás: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata, IVS 4. ábra: Hajdúszoboszló településszerkezeti egységei
A város közlekedési hálózatára jelentős hatással volt a 4. sz. főút átmenő forgalma. Az elkerülő szakasz megépítése után a belváros tehermentesült az átmenő forgalom káros hatásaitól és radikálisan lecsökkent a nitrogén-oxidok mennyisége. A teljes városközpont élő utcává alakítása az északi elkerülő út megépítésével valósulhatna meg, ami által a 33. számú útról érkező forgalom nem a városon áthaladva fog csatlakozni a 4. számú főúthoz.
A város belterületén a zöldterületek 22 ha-t tesznek ki, mely a belterületnek mindössze 2 %-a és elsősorban a városközpontra és a gyógyfürdő környékére koncentrálódnak. A város lakásállománya az utóbbi 10 évben mintegy 16 %-kal nőtt, ezért az épületek korösszetétele viszonylag kedvező.
Hajdúszoboszlón a működő vállalkozások száma a megyében Debrecen után a legmagasabb, ennek több, mint 60%-a egyéni vállalkozás, melyek közvetlenül kapcsolódnak a város
49
húzóágazatát jelentő idegenforgalomhoz (idegenforgalmi ingatlanok építése, értékesítése, üzemeltetése, a városba érkező turisták kiszolgálása). A város legnagyobb foglalkoztatója a HungaroSpa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt (460 fő) valamint a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. (85 fő). Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében 19 költségvetési intézményt működtet, a közfeladatok ellátásában pedig 3, önkormányzati többségi tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaság is részt vesz. Ezek és az általuk ellátott közüzemi feladatok a következők:
Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft: vízellátás, szennyvíz-kezelés, távhő-szolgáltatás,
Városgazdálkodási
Zrt:
szilárdhulladék-kezelés,
közterület-fenntartás,
temető-
üzemeltetés, ingatlan és közkezelés, egyéb városüzemeltetés.
Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt: gyógyfürdőüzemeltetés
Az idegenforgalom jelentőségét a városban, illetve a város jelentőségét a megye idegenforgalmában jól mutatja, hogy a szállodai szobák, az összes vendég, valamint az összes vendégéjszaka tekintetében Hajdúszoboszló részesedése a megyei érték 55-65% között mozog évek óta. A kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó számát tekintve Hajdúszoboszló szintén kiemelkedő értéket tudhat magáénak: a megyeszékhely értékének (32) több mint tízszeresét (380). 2000 óta a turisták száma közel a duplájára - ezen belül a belföldi turisták aránya nagyobb mértékben – nőtt (9. táblázat). Bár a turisták jellemzően kevesebb időt töltenek el 2009-ben a városban, mint korábban, ám a vendégéjszakák nagy száma és ennek növekedése indokolttá teszi a környezetvédelmi fejlesztéseket.
9. táblázat: Hajdúszoboszló legfontosabb turisztikai jellemzői 2000
2005
2006
2007
2008
2009
magyar turisták (fő)
93 278
162 013
205 347
207 795
202 634
189 124
külföldi turisták (fő)
65 378
60 760
66 946
91 475
96 798
93 443
vendégéjszakák (ezer éj)
932
1 006
1 166
1 194
1 191
1 095
IFA (MFt)
159
203
238
251
284
276
A fenntartható turizmus megteremtésében az önkormányzat mellett a magánszféra is részt vesz. Az országban egyedülálló módon a HungaroSpa Zrt. egy olyan gázmotoros kiserőművet
50
helyezett üzembe, mely a termálvíz természetes metántartalmát választja le és használja fel hő- és villamosenergia-termelésre. Emellett hőszivattyús és hőcserélős rendszereket is működtetnek, melyek segítségével a HungaroSpa Zrt. Magyarország egyik leginkább környezettudatos turisztikai szolgáltatójává vált.
Az ipar szerepe a város gazdaságában nem tekinthető jelentősnek, a befektetés-ösztönzés tekintetében normatív jellegű kedvezményeket az önkormányzat nem biztosít. A meglévő iparterületek a várost délről elkerülő vasútvonal építését követően, főleg a vasútvonal mellé települtek. A kijelölt ipari fejlesztési területek a város nyugati és déli részén, az 4. számú főút várost elkerülő szakaszához közel, az idegenforgalmi városrész határától megfelelő távolságra helyezkednek el. A turisztikai fejlesztések elsődlegessége miatt az ipartelepítés a legutóbbi évekig nem számított elsődleges fejlesztési célnak. 4.2. Az energiafogyasztás jellemzői (2004-2009) 4.2.1. Villamos áram Hajdúszoboszló villamosenergia-ellátását az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. végzi. A szolgáltatott villamos energia mennyisége mintegy 8 %-kal nőtt a kiindulási évtől 2009-ig. Ez nagyrészt a háztartások, kisebb mértékben a vállalkozások fogyasztás-növekedéséből adódott, az önkormányzat igen jelentős, 25 %-os megtakarítást ért el ezen a téren, elsősorban a közvilágítás korszerűsítése révén. A fogyasztással körülbelül azonos mértékben nőtt a kisfeszültségű elosztóhálózat hossza, mely lényegesen növelte az ellátás biztonságát (10. táblázat). Az összességében növekvő fogyasztási tendencia okai a következőkben keresendők:
A fogyasztók számának növekedése és modern háztartási berendezések, számítógépek háztartásokban való elterjedése, amelyek a műszaki fejlődés ellenére folyamatosan növelik a felhasználást.
Az önkormányzat részesedése a villamosenergia-fogyasztásban az időszak elején is csak 5 % volt, mely 2009-re 3 %-ra csökkent. Mindez igen erőteljesen mutatja azt, hogy az önkormányzat saját hatáskörben meglehetősen kevéssé tudja befolyásolni az összfogyasztást, ebbe mindenképpen be kell vonni a lakosságot és a vállalkozókat is.
51
10. táblázat: Hajdúszoboszló villamos áram-ellátásának jellemzői Villamos áram
2004
2005
2006
2007
2008
2009
81782
85106
84489
86143
87284
87403
Összes fogyasztás [TJ]
294
306
304
310
314
315
Önkormányzat fogyasztása [TJ]
11,5
9,9
13,6
11,5
8,9
7,7
közvilágítás nélkül (TJ)
6,7
5,8
9,4
7,3
4,7
3,5
199 83
209 88
200 90
214 84
218 87
210 96
13407
13770
13965
14122
14309
14401
176
179
187
191
193
195
Összes fogyasztás [MWh]
Vállalkozások fogyasztása [TJ] Háztartások fogyasztása [TJ] Háztartási fogyasztók száma [db] A kisfeszültségű elosztóhálózat hossza [km]
4.2.2. Földgáz
A földgázfogyasztás jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban, elsősorban a földgáz jelentős drágulásának tulajdoníthatóan. Miután az áremelkedés minden fogyasztói szektort egyformán érintett, az átlagosan 18 %-os megtakarítás mértékében sem volt nagy különbség. A lakossági fogyasztás visszaesése volt a legnagyobb, elsősorban azért, mert ők nemcsak fűtés-korszerűsítéssel próbálták csökkenteni költségeiket, hanem más, olcsóbb tüzelőanyagok nagyobb mértékű felhasználásával is, elsősorban 2006-ot követően. Az önkormányzat részaránya a fogyasztásban itt is csak 2-3 % között mozog (11. táblázat). A háztartási gázfogyasztók száma (10-11 ezer) – az egyéb fűtési lehetőségek miatt – valamivel alacsonyabb a villamos áram-fogyasztók számánál. 11. táblázat: Hajdúszoboszló földgáz-ellátásának jellemzői Földgáz
2004
2005
2006
2007
2008
2009
27558
26420
26648
23102
23466
22477
Összes fogyasztás [TJ]
937
898
906
785
798
764
Önkormányzati fogyasztás [TJ]
28
26
27
23
24
26
Vállalkozások fogyasztása [TJ]
466
404
421
338
380
357
Háztartások fogyasztása [TJ]
442
469
458
424
394
382
Összes fogyasztás [ezer m3]
52
4.2.3. Távfűtés
A távfűtési rendszert az önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúszoboszlói Közüzemi Kft üzemelteti, jelenleg (2011) 1916 m hosszú és 7 hőközpontot (1216 lakást-29 lakótömböt és 7 intézményt) lát el hővel és melegvízzel. Ezen belül a hőellátásra fordított energia részaránya 75-76 % között mozog. A fogyasztást érzékenyen befolyásolja az időjárás és a bekapcsolt lakások száma. Utóbbi mintegy 20 %-kal emelkedett 2004-től, ami viszont - az épületkorszerűsítéseknek köszönhetően - rendkívül mérsékelten gyűrűzött át a fogyasztás mennyiségébe (12. táblázat). Az önkormányzatnak csak két intézménye van bekapcsolva a távfűtésbe, ezért itt is mindössze 4-6 %-kal részesedik az összfogyasztásból.
12. táblázat: Hajdúszoboszló távhő-ellátásának jellemzői Távfűtés
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Összes fogyasztás [TJ]
45
49
45
49
50
48
Ebből fűtés [TJ]
34
37
34
37
38
36
Ebből melegvíz [TJ]
11
12
11
12
12
12
Önkormányzati fogyasztás [TJ]
2
3
2
2
3
3
Vállalkozások fogyasztása [TJ]
9
11
9
10
10
9
Lakossági fogyasztás [TJ]
34
35
34
37
37
36
1078
1241
1215
1215
1215
1215
Bekapcsolt lakások száma [db]
Egy m3 melegvíz előállításához 2010-ben átlagosan 0,34 GJ hő szükséges. Ez kisebb mértékben (0,32-0,37 GJ/m3) ingadozik a hónaptól, jóval nagyobb mértékben (0,27-0,60 GJ/m3) az ellátott hőközpont méretétől és elhelyezkedésétől.
A távfűtésben előállított hő két forrásból származik: saját kazánban és gázmotorban földgázból előállítva, illetve vásárlásból. A két saját kazán összes névleges teljesítménye 7 MW, a gázmotoré 1,5 MW. Utóbbi télen rásegít a gázkazánra, nyáron pedig a használati melegvizet állítja elő. A saját hő kezdetben lényegesen olcsóbb volt a vásároltnál, ennek megfelelően részaránya is nagyobb volt. 2009-re az árviszonyok kiegyenlítődtek és a vásárolt
53
hő részaránya is 11 %-kal nőtt (13. táblázat). Széndioxid-kibocsátás tekintetében a két forrás között nincs különbség.
13. táblázat: A távhő forrásainak szerkezete Vásárolt hő
Saját előállítású hő
Saját/vásárolt hő árának
Saját hő részaránya
TJ/év
MFt/év
Ft/MJ
TJ/év
MFt/év
Ft/MJ
30,2
53,0
1,756
40,6
59,9
1
0,84
0,57
2005
33,2
72,5
2,187
35,9
72,9
2
0,93
0,52
2006
33,5
81,5
2,430
26,5
57,7
2
0,90
0,44
2007
31,1
102,6
3,294
27,7
80,2
3
0,88
0,47
2008
29,2
93,8
3,211
25,0
78,0
3
0,97
0,46
2009
aránya
A hálózati veszteség 13 %, éves szinten 2010-ben mintegy 230 ezer m3 földgáznak felelt meg.
4.2.4. Közvilágítás
A közvilágítás önkormányzati feladat, melyet feladatátvállalási szerződés keretében a Mezeivill Kft lát el. A szerződés keretében jelentős korszerűsítést és – önkormányzati, valamint pályázati forrásokból - háromszori bővítést is végrehajtottak a közvilágítási rendszerben. 2004-hez képest összességében (a bővítések ellenére is) is mintegy 12 %-kal csökkent a villamosenergia-felhasználás, a fajlagos mutatók (egy km megvilágított úthosszra, illetve egy lámpatestre eső fogyasztás) pedig még ezt is jóval meghaladó mértékben javultak (14. táblázat). A bővítés elsősorban a Gyógyfürdő környékét, valamint az elektromos hálózattal frissen ellátott területeket érintette.
54
14. táblázat: Hajdúszoboszló közvilágításának jellemzői Közvilágítás
2004
2005
2006
2007
2008
2009
1347
1137
1158
1162
1162
1167
Összes fogyasztás [TJ]
4,8
4,1
4,2
4,2
4,1
4,2
Közvilágítási hálózatok hossza [km]
29
29
33
33
33
33
3636
3706
102
104
105
105
105
107
1,32
1,11
1,13
1,13
1,10
1,12
48
39
40
40
40
39
Összes fogyasztás [MWh]
Lámpahelyek száma [db] Közvilágított utak hossza (km) Egy lámpahelyre jutó áramfelhasználás (GJ) Egy km megvilágított útra áramfelhasználás (GJ)
3 720 3 720 3 720 3 763
4.2.5. Tömegközlekedés
A helyközi – és 2005 óta a helyi - autóbusz-közlekedést a Hajdú Volán Zrt végzi. A helyi buszközlekedés viszonylatai megközelítően, a buszok darabszáma pedig teljesen változatlan 2004 óta, a buszállomást a vasútállomással és a temetővel kötik össze, létezik egy vásárlást segítő, üzletközpont által működtetett járat is. Utóbbi fogyasztási adatait – a magánkézben lévő autóbuszokkal együtt – a helyi üzemanyagtöltő állomások forgalmánál vesszük számításba. 2009-ben 3.859 db bérletet értékesítettek, ez mindössze 321-400 rendszeres városi buszközlekedőt jelent, az évente vásárolt bérletek számától függően. A menetjegyek és bérletek nettó ára jóval az önköltség alatt van, 2009-ben egy menetjegy ára 150 Ft – az önköltség fele - volt. A bevételek 19 %-át a fogyasztói árkiegészítés, további 8 %-át állami-, másik 8 %-át önkormányzati támogatás (2009-ben 2,9 MFt) alkotta, ez tette lehetővé a veszteségek nagy részének finanszírozását, illetve a viteldíjak mérsékelt szinten tartását (15. táblázat). Utóbbi mindenképpen szükséges ahhoz a jövőben is, hogy a lakosság és a turisták az egyéni közlekedés helyett a jóval környezetbarátabb helyi tömegközlekedést válasszák. A kedvező árak ellenére mind a szállított utasok száma, mind az utaskilométer értéke majdnem felére csökkent 2004-2009 között, ami – a tömegközlekedés magas állandó költséghányada miatt – rendkívüli mértékben korlátozza a jegyárak alacsony szinten tartását.
55
15. táblázat: Hajdúszoboszló helyi tömegközlekedésének jellemzői Tömegközlekedés
2004 2005 2006 2007 2008 2009
Helyi autóbusz járműállomány [db] Autóbusz
útviszonylatok
száma
4 a
helyi
4
közlekedésben [db] Autóbusz hálózat hossza a helyi közlekedésben [km]
14,0 14,3 15,0 15,0 14,0 15,0
A járművek átlagéletkora (év)
n.a. 4,72 5,72 6,72 7,72 5,07
Szállított utasok száma [1000 db]
752
Utaskilométer [1000 km]
2368 2300 2088 1494 1395 1228
Fajlagos költség (Ft/km)
n.a.
711
255
665
269
511
236
446
234
394
304
2009-ben – az előző évekhez hasonlóan - összesen 41.452 helyi járat indult, 31 járat maradt ki. A helyi buszközlekedésbe jelenleg besegít 3, távolsági közlekedésben is működtetett autóbusz is. Az üzemeltetett busztípusok:
Solaris Urbino 12:
5 db (2 db helyközi közlekedésben is)
MAN SL222:
1 db
Ikarus 260:
1 db (helyközi közlekedésben is)
A járművek átlagfogyasztása a vizsgált időszak tényszámai alapján 30-34 l/100 km között ingadozott. Figyelembe véve az életkorukban bekövetkezett változásokat, a továbbiakban 32 l/100 km-es átlagfogyasztással végezzük számításainkat. A megtett éves távolság összesen 680 ezer km körül ingadozott, elsősorban a kieső járatok számától függően, 2004-ben 683.020 km, 2009-ben 678.416 km volt. Az előzőek alapján a becsült üzemanyag-fogyasztás:
2004: 218.566 l gázolaj
2009: 217.093 l üzemanyag (B-4,8), melyből 206.673 l gázolaj, 10.420 l biodízel.
Ennek energia-tartalma:
2004: 7,9 TJ gázolaj
2009: 7.5 TJ gázolaj, 0,3 TJ biodízel.
A károsanyag-kibocsátást azonban csökkenti az, hogy a jellemzően EURO-2-es motorokkal rendelkező autóbuszpark átlagosan EURO-3 motorokkal rendelkező járművekre cserélődött ki. 56
A helyközi tömegközlekedés működtetése a MÁV és a Hajdú Volán Zrt kezében van. A város területét a következő szakaszokon érintik:
A
Vasút város érintő szakasza (lakott rész): 1,6 km (2004, 2009: 75-77 járat/nap)
Távolsági busz város érintő szakasza: 8,9 km (2004: 177, 2009: 214 járat/nap)
vasúti
közlekedés
városon
áthaladó
hányadának
villamosenergia-fogyasztásának
kalkulációjához felhasznált alapadatok és a kapott eredmény:
V43 típusú villanymozdony, 2200 kW-os motorral, 70 % leterheltséggel
50 km/h átlagsebesség
44.384 km/év menettávolság (1,6 km x 76 járat x 365 nap)
Becsült villamos áram-fogyasztás az előzőek alapján: 1.367 MWh (4,9 TJ)
Mivel a menetrend és a mozdonytípus sem változott, ezért becslésünk 2004-re és 2009-re egyaránt vonatkozik.
A távolsági buszközlekedés Hajdúszoboszló területét érintő fogyasztásának kalkulációjához felhasznált alapadatok és a kapott eredmények:
28,6 l/100 km átlagfogyasztás (tényadatok: 28,3-28,9 l/100 km)
Menettávolság: o 2004: 574.985 km/év o 2009: 695.179 km/év
Becsült üzemanyag-fogyasztás az előzőek alapján: o 2004: 164.446 l gázolaj o 2009: 198.821 l üzemanyag (B-4,8), melyből 189.278 l gázolaj, 9.543 l biodízel.
57
Ennek energiatartalma: o 2004: 5,9 TJ gázolaj o 2009: 6,8 TJ gázolaj, 0,3 TJ biodízel.
A károsanyag-kibocsátásnál azonban az autóbuszpark korszerűsödését itt is figyelembe kell venni.
4.2.6. Egyéni közlekedés
Az egyéni közlekedés két, egymástól jól elkülönülő, ám lényeges szegmensre bontható: a városlakók tulajdonában lévő járművek hajdúszoboszlói üzemeltetésére és a turisták itttartózkodásakor használt saját tulajdonú gépjárművekre. A helyi lakosok és a turisták autóinak Hajdúszoboszlón belüli és kívüli üzemeltetésének elkülönítése, valamint az egyes járművek korosbodásával/korszerűsödésével, üzemeltetési körülményeinek változásával együttjáró fogyasztás-változás teljes pontossággal gyakorlatilag megoldhatatlan, ám a hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmi adatai segítségével viszonylag pontosan becsülhető az itt elhasznált üzemanyagok mennyisége.
A 16. táblázatból jól látható, hogy a városban meghatározó a benzinüzemű személygépkocsik aránya. Az egyéb járművek aránya az összes járművön belül nem éri el a 20 %-ot. Az LPG – a helyi tankolási lehetőség ellenére – 1 %-nál kisebb mértékben van jelen mind a személygépkocsikon, mind a teherkocsikon belül. A járműpark mérete 2004 óta – a 2006-os esztendő visszaesését leszámítva – folyamatosan nőtt, 2009-ben 13 %-kal múlta felül a referenciaértéket. Hajtóanyag szerinti bontásban azonban jelentős különbséget mutatnak a tendenciák: míg a dízelüzemű járművek darabszáma 40 %-kal nőtt a személy- és teherkocsiknál, addig a benzinüzeműek személyautóknál csak 4 %-os volt a növekedés, míg a teherkocsik száma felére csökkent. Az LPG-járművek száma töredékére (19, illetve 25 %-ára) esett vissza a vizsgált periódusban, elsősorban a lakossági/vállalkozói szférában.
58
16. táblázat: Hajdúszoboszló egyéni közlekedésének jellemzői Egyéni közlekedés
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Benzinüzemű személygépkocsik száma [db]
5086
5199
5278
5317
5421
5292
Gázolajüzemű személygépkocsik száma [db]
965
1088
1151
1245
1338
1347
LPG üzemű személygépkocsik száma [db]
59
42
24
17
9
11
Motorkerékpárok száma [db]
223
263
277
290
302
298
Benzinüzemű tehergépkocsik száma [db]
128
115
102
96
83
63
Gázolajüzemű tehergépkocsik száma [db]
1015
1025
1043
1090
1594
1409
LPG üzemű tehergépkocsik száma [db]
8
7
6
6
4
2
Vállalkozások autóbuszainak száma [db]
20
16
18
22
19
20
7504
7755
7899
6821
8770
8442
Összes hajdúszoboszlói jármű
Az önkormányzat tulajdonába jelenleg 4 traktor (az összes 0,7 %-a), 3 teherkocsi (0,2 %), 16 személygépkocsi (0,3 %) és 9 motorkerékpár (3 %) tartozik, ezek fogyasztása:
2004 o Benzin: 3.892 l (131 GJ) o Gázolaj: 30.818 l (1.113 GJ) o LPG: 2.300 l (58 GJ)
2009 o Benzin (E-4,8): 4.154 l (140 GJ) o Gázolaj (B-4,8): 27.630 l (998 GJ) o LPG: 2.457 l (62 GJ)
Az önkormányzat részaránya tehát ezen a területen is elenyésző: a benzinfogyasztásban 0,1 %-ra, a gázolaj-fogyasztásban 0,8 %-ra, az LPG esetében pedig 1,2 %-ra tehető. A lakossági és vállalkozói járművekről nem áll rendelkezésre külön-külön kimutatás. A város kerékpárútjának jelenlegi hossza 7 km.
59
A városban üzemelő benzinkutak összesített forgalmi adatai, valamint ezek energia-tartalma a 17. táblázatban feltüntetett adatokkal jellemezhetők:
17. táblázat: A hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmának jellemzői M.e.: ezer l/év
2004
Hajtóanyag
2009 (E-4,8, B-4,8) fosszilis
biodízel bioetanol
Benzin
3484
3540
-
178
Dízelolaj
3857
3292
166
-
LPG
130
200
-
-
M.e.: TJ/év
2004
Hajtóanyag
2009 (E-4,8, B-4,8) fosszilis
biodízel bioetanol
Benzin
117
119
-
4
Dízelolaj
139
119
5
-
3
5
-
-
LPG
A forgalom alakulását a következő tendenciák jellemezték a vizsgált időszakban:
Az üzemanyag-fogyasztás szerkezetének eltolódása a gázolaj javára,
Az összes forgalom folyamatos növekedése 2008-ig, ami 2009-re mintegy 10 %-kal esett vissza,
Az LPG-fogyasztás növekedése, a helyi LPG-üzemű járművek számának csökkenése ellenére, ami az idegenforgalom növekedésének tulajdonítható. Ezt az üzemanyagféleséget ugyanis elsősorban a Lengyelországból érkező turisták használják, ahol viszonylag jelentős szerepe van ennek az üzemanyagnak.
Megjegyzendő, hogy az elkerülő út 2003-as átadása után, az átmenő forgalom csökkenésének köszönhetően jelentősen visszaesett a forgalom, ami eleve jelentősen javította a belváros levegőminőségét, viszont a 2004-es bázisév miatt ezt számításainkban nem vehettük figyelembe.
60
4.2.7. Mezőgazdaság
A mezőgazdaság több szempontból fontos szektora a város gazdaságának: egyrészt a település talajviszonyai kedvezőek (a mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értéke: 32, míg az országos átlag: 17), másrészt a városba érkező turisták friss élelmiszerrel való ellátásában alapvető szerepe van a helyi gazdálkodóknak. A folyamatos kereslet miatt a mezőgazdasági termékek árai magasabbak a környező településeknél, ezért megfigyelhető a helyi lakosság vásárlási célú ingázása, amely főleg reggel jelentős közlekedési környezetterheléssel jár, aminek meghatározó része azonban a város területén kívül jelentkezik. A mezőgazdaság gépállománya közel 20 %-kal nőtt (18. táblázat) és jelentősen korszerűsödött az utóbbi években. Mivel a vetésszerkezet és a termesztés-technológiák nagymértékben nem változtak 2004 óta (ugyanazokat a munkákat több gép végzi el kevesebb idő alatt), ezért a széndioxid-kibocsátás véleményünk szerint ennek következtében nem növekedett, sőt csökkent, de ennek mértéke hitelesen nem igazolható. Mivel ezek a járművek szinte kizárólag a helyi üzemanyag-töltő állomásokat használják, ezért a kibocsátási értékeket a benzinkutak gázolaj-forgalmazási adatainál vettük számításba. Becslésünk szerint a helyi gázolaj-fogyasztás mintegy 20-25 %-a kötődik a mezőgazdasági tevékenységhez. 18. táblázat: A Hajdúszoboszlón használt lassú járművek száma 2004
2005
2006
2007
2008
2009
476
512
533
543
569
580
Lassú járművek száma (gázolaj-üzemű) [db]
A humusztartalom az elmúlt 40 évben 0-30 cm között átlagosan 0,6%-kal (2004-2009 között átlag 0,09 %-kal) csökkent. A csökkenéstől függetlenül a talajok humusszal való ellátottsága kedvező. A talajból kibocsátott minden tonna szén 3,67 tonna széndioxid többletet jelent a légkörben. Ha egy 1,2 g/cm3 átlagos fajsúlyú talaj felső 30 cm-es termőrétegében 0,09 %-kal csökken a szervesen megkötött szén mennyisége, akkor 3,24 t/ha szenet bocsát ki, ami 11,9 t/ha CO2-nek felel meg. A Segédlet szerint ennek számbavétele a SEAP elkészítéséhez nem szükséges, ezért nem szerepeltetjük további számításainkban, bár mértéke jelentős: Hajdúszoboszlón 2004-2009 között 179,2 t-ra becsülhető.
61
A mezőgazdaságilag hasznosított földterületek jelentős része, 84%-a (15.063 ha) szántó, 5 %a legelő. A magas ráfordítások mellett jelentős árbevételt hozó igényes mezőgazdasági kultúrák, kertészetek, gyümölcsösök aránya viszonylag alacsony. Az erdők részaránya minimális: a város közigazgatási területén található földterületek 3 %-át (mintegy 17 ha-t) borítják, ez is gyakorlatilag teljes mértékben védett jellegű. A 2000-2009 közötti vetésszerkezet meghatározó növénye a kukorica, mely több, mint felét foglalja el a szántónak, jelentős (10-15 %) még az őszi búza és a zöldborsó részaránya. Az előzőek alapján az energetikai ültetvények elterjedése nem várható, legfeljebb a melléktermékeknek lehet szerepe a hőellátásban.
4.2.8. Tűzifa, szén
A település fűtésében ugyan a gáz- és a távhő a meghatározó, ám a 2006-os gáz-áremelkedés óta megnövekedett a tűzifa és a szén lakossági fogyasztása is. Ennek mértéke az eladóktól kapott információk alapján a 19. táblázatban látható adatokkal jellemezhetők:
19. táblázat: Lakossági szén- és tűzifa-fogyasztás Szén
Tűzifa
t/év
TJ/év
t/év
TJ/év
2004
70
1,4
2200
31,7
2009
136
2,8
5340
76,9
Az értékesítési adatokon belül nem minden esetben kaptunk információt a településen belüli és kívüli értékesítés részarányáról, ezért feltételeztük, hogy a városon kívülre értékesített és a más településről behozott tűzifa és szén mennyisége közel megegyező. Ezen tüzelőanyagok jelentősége a település energia-ellátásában elenyésző, ezért a fenti becslés esetleges hibája nem okoz számításainkban észrevehető különbséget. 4.3. A referenciaév (2004) energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása A város 2004-es energia-felhasználásának meghatározó részét (82 %-át) az épületek, építmények fűtése tette ki, ezen belül a vállalkozói szféra részaránya a legnagyobb. A 62
közlekedésnél viszont már a magánautók fogyasztása bír döntő jelentőséggel (93 %). Az összfogyasztáson belül ennek köszönhetően a lakossági fogyasztás mértéke megelőzi a vállalkozók
arányát.
Megjegyzendő,
hogy
kisvállalkozásoknál
ezek
a
kategóriák
egybemosódnak. Az önkormányzati szféra energiafelhasználása rendkívül szerény (3 %). Az energiahordozók szerinti megoszlás lényegesen eltér az országos átlagtól, a földgáz szerepe sokkal jelentősebb (59 %), amit tovább növel az is, hogy a távfűtés is földgáz-alapú. A megújuló energiák az 1587 TJ-os energiafogyasztás 2 %-át (32 TJ) tették ki, mely kizárólag tűzifa (20. és 21. táblázat).
63
20. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (TJ)
KATEGÓRIA
A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók VILL. FŰTÉS/ BioENERGIA HŰTÉS Föld- Dízel Benzin Szén LPG üzem- Tűzifa Napgáz energia anyag
Geo- ÖSSZ. részarány termia Csoporton belül
Épületek, építmények Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%)
7
2
28
37
3
199
9
466
674
52
83
34
442
592
45
5
0
1308
100
1
32
5
Összesen belül 3 42 37 0 82
294
45
936
0
0
1
0
0
32
0
0
0 1
5
0
1
0
0
8
8
3
0
6
11
4
1
258
93
16
100
18
138
117
0
3
5
0
0
153
117
0
3
0
0
0
0
278
299
45
936
153
117
1
3
0
32
0
0
1586
18,9
2,8
59,0
9,6
7,4
0,1
0,2
0,0
2,0
0,0
0,0
100,0
100 Megújuló összesen (%)
2,00 % 31,7
64
TJ
21. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (GWh) B. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) KATEGÓRIA
VILL.
FŰTÉS/
FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK
Megújulók
ENERGIA HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia
ÖSSZESEN
2004 Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás
1,9
0,6
7,8
10,3
55,3
2,5
129,5
187,2
23,1
9,4
122,8
0,4
8,8
1,3
164,5 1,3
Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen
81,6
12,5
260,0
Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés
1,4
Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen
1,4 83,0
12,5
260,0
0,4 KÖZLEKEDÉS
8,8
363,3 0,0
0,3
0,4
2,2
2,2
1,6
3,0
38,3
32,5
0,8
71,7
42,5
32,5
0,9
77,2
42,5
32,5
0,4
65
0,9
8,8
440,6
A széndioxid-kibocsátás szektorok szerinti arányai az energia-fogyasztáshoz képest lényegesen módosultak, a villamos-áram fogyasztásának a többi energiahordozóénál (és sok más EU-országénál) magasabb kibocsátási értékei miatt. Az energiahordozókon belül mintegy kétszeresére nőtt a villamos áram jelentősége, mely a földgázzal együtt az összes emissziónak 82 %-át tette ki. Ugyanebből kifolyólag a kibocsátókon belül megnőtt a vállalkozások részaránya. Kibocsátás-csökkentés szempontjából tehát elméletileg a villamos áram és a földgáz-fogyasztásban, valamint a vállalkozói szférában rejlenek a legnagyobb tartalékok (22. és 23. táblázat).
66
22. táblázat: A 2004-es év széndioxid-kibocsátása (t) C. SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) KATEGÓRIA
VILL. FŰTÉS/ ENERGIA HŰTÉS
FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Földgáz
Dízel
Megújulók
Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa
ÖSSZ.
NapGeotermia energia
részarány
Épületek, építmények
%
Önkormányzati épületek
1101
112
1571
2784
2
Vállalkozói épületek
31287
505
26143
57935
48
Lakossági épületek
13049
1907
24796
39890
33
Városi közvilágítás
755
0
0
755
1
46192
2525
52510
101362
83
95
0
Épületek, építmények összesen
137
0
137
0
KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő)
0
0
0
82
7
0
0
0
585
0
585
0
770
0
0
437
0
1208
1
0
0
0
10226
8108
189
18523
15
770
0
0
11330
8115
196
20411
17
Mindösszesen
46962
2525
52510
11330
8115
137
196
121773
100
Részarány (%)
39
2
43
9
7
0
0
Közlekedés összesen
6
67
0 0
0
0
0
100
23. táblázat: A 2004-es év helyi távfűtésének energia-termelése és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS) ÉS A JÁRULÉKOS CO2-KIBOCSÁTÁS
HELYILEG TERMELT HŐ/HŰTÉSI ENERGIA
HELYILEG TERMELT HŐ/HŰTÉSI ENERGIA
ENERGIAHORDOZÓ
HŐ/HŰTÉSI
BEVITEL (TJ)
CO2/CO2
FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK
EGYÉB
EGYÉB
BIOMASSZA MEGÚJULÓK
EGYENÉRTÉK KIBOCSÁTÁS (t)
ENERGIA TERMELÉS JÁRULÉKOS CO2KIBOCSÁTÁSI
(TJ)
Földgáz
Távfűtő üzem/ek
25
25
56,1
Vásárolt hő
20
20
56,1
45
45
TÉNYEZŐJE (t/TJ)
Kombinált hő- és villamos energia
Kombinált hő- és villamos energia ÖSSZESEN
2524,5
68
4.4. A 2004-2009 közötti energetikai beruházások és hatásuk az energia-fogyasztásra 4.4.1. Közvilágítás-bővítés és –korszerűsítés (2004-2009) A 166/2003 (XII. 18.) sz. képviselő-testületi határozat alapján 3636 lámpatest cseréjét hajtották végre 2004-ben, 182,8 MFt-os beruházással. Az energiafogyasztás ennek köszönhetően 381 kW-ról 293 kW-ra csökkent, annak ellenére, hogy ugyanennek a projektnek a részét alkotta a 4. sz. főút bevezető szakaszán nagyobb teljesítményű lámpatestek beépítése is. A következő években hálózatbővítést hajtottak végre, melynek jellemzői:
2005: 70 új lámpatest, 5,191 kW teljesítmény-növekedés (16,7 MFt)
2006: 14 új lámpatest, 1,104 kW teljesítmény-növekedés (1,4 MFt)
2009: 43 új lámpatest, 3,981 kW teljesítmény-növekedés (21,8 MFt)
A 10,3 kW bővítés ellenére 13 %-kal csökkent a közvilágítás energiafogyasztása a vizsgált időszakban (24. táblázat). 24. táblázat: A közvilágítás energiafogyasztásának változása Megnevezés
M.e. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009/2004
Közvilágításra felhasznált MWh 1347 1137
1158 1162
1162 1167
villamos energia
4169 4183
4138 4201
GJ
4849 4093
87%
4.4.2. Önkormányzati épület-felújítások (2009-2010) A 276/2007. (XII. 13.) sz. önkormányzati határozat a Járóbeteg Centrum, míg a 195/2007 (IX. 6.) sz. önkormányzati határozat a Hőgyes Endre Gimnázium komplex felújítását irányozta elő, mely magában foglalta a fűtés és a világítás korszerűsítését is. Az épületeknél elért energia-megtakarítás előbbi esetben 1100 kWh/év, utóbbiban 409 GJ/év. A munkák 2008ban, illetve 2009-ben kezdődtek, a befejezésre 2010-ben került sor. Az önkormányzati hő- és villamosenergia-gazdálkodásban lezajlott változásokat összesített formában a 25. táblázatban mutatjuk be. Ebből jól látszik, hogy az önkormányzat 6 év alatt
69
megközelítőleg teljesítette a 2020-ig elvárt célértékeket az energia-megtakarításban (19 %) és a széndioxid-kibocsátásban (16 %) is. Mindezt annak ellenére, hogy mind a távhő-szektorban, mind a közvilágításban jelentős kapacitás-bővítés történt. Legnagyobb megtakarítás a villamos áramnál jelentkezett, bár ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban szervezeti átszervezések miatt a megvilágított alapterület 95 %-ára (51 ezer m2-ről 48,5 ezer m2-re) csökkent. A táblázat nem tartalmazza az önkormányzati járműpark energiafogyasztását. 25. táblázat: Az önkormányzat energiafogyasztásának változása Megnevezés Energia-felhasználás
M.e. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009/2004% GJ
42015 38042 42798 36730 35157 33335
79
ebből: villamosenergia
GJ
11525
67
földgáz
GJ
28394 25605 26806 22791 23774 23103
távhő
GJ
2096 2554
2398
2410
2525
2503
Összes energiaköltség
MFt
153
154
181
188
211
262
119 171
%
3,84
3,55
4
4,01
4,18
5,25
137
t
3178 2839
3014
2966
2614
2680
84
összesen
Ennek aránya az összes működési kiadásból Kibocsátott CO2
9883
13594 11529
8858
7729
81
4.4.3. Lakossági épület-felújítások (2007-2009) A távfűtött lakásokban végrehajtott fűtés-korszerűsítések mintegy 30-40 % energiamegtakarítást eredményeztek. Ez lakásonként 7-8 GJ/év, a teljes távfűtő rendszerben pedig 2004-hez képest 7,4 TJ (a fűtési energia 22 %-ának) megtakarítását tette lehetővé. Egyes lakásokban a nyílászárók korszerűsítését is végrehajtották, ennek révén viszont összességében értékelhető megtakarítás nem jelentkezett. Ennek magyarázata az lehet, hogy a zárt rendszerben bekövetkező vizesedés, penészesedés, levegőminőség-romlás ellen vagy fokozott levegőztetéssel, vagy páraelszívókkal védekeztek a lakók, előbbi a szigetelés előnyeit közömbösítette, utóbbi működtetése pedig többlet villamos-áram fogyasztást igényelt. A 16/2003 (IX. 12.) sz., többször módosított önkormányzati rendelet szabályozza a panellakások felújításának támogatási feltételeit. A meghirdetett pályázatra 2004-2008 között
70
a lakosság nem nyújtott be pályázatot. A 2009-es pályázat lakásonként 40 eFt-tal segítette az egyéni mérőórák felszerelését, ezen keresztül a hőfelhasználás csökkentését. Erre 2009-ben 2 társasház 135 lakása részesült összesen 5,4 MFt támogatásban. 4.4.4. Hévízi kutak kísérőgázának hasznosítása (2009-) A projekt célja a termálvízben jelenlévő metángáz kinyerése és gázmotorban történő hasznosítása volt. A képviselőtestület 179/2007. (IX. 06.) határozatával lehetővé tette a beruházás megkezdését és 149/2009. (VII. 02.) határozatával a metánkinyerésből származó ERU értékesítését. A létesítményt 2009 februárjában helyezték üzembe, a beruházási költség 457 MFt volt. 8 termálkútból a próbamérések szerint 303-313 Nm3/h gázhozam várható, melyből 2009-ben technikai okok miatt 233 Nm3/h-t használtak fel. A névleges teljesítmény: 1,169 MWe+1,339 MWth, hatásfoka 90 %. A rendszer jelenlegi kapacitása: 0,9 MWe+1,315 MWth. A gázmotor névleges teljesítménnyel történő üzemeltetése során a 26. táblázatban látható széndioxid-csökkentés számolható el, aminek 65 %-a biztosítandó minimálisan a 2009-2012 közötti években. Az ebből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg. Az értékesítés miatt a károsanyag-kibocsátásban jelentkező megtakarítás csak a 2012 utáni években vehető figyelembe a SEAP Segédlet szerint, így 2009-es számításainkban nem szerepeltetjük. 26. táblázat: A termálvízből nyert metán széndioxid-kiváltása Év
2009
29612
29612
29612
Elszámolható Elszámolható kibocsátás halmozott csökkentés kibocsátás (t CO2 eq/a) csökkentés (t CO2 eq/a) 29612 26650 26650
2010
29612
29612
29612
29612
26650
53300
2011
29612
29612
29612
29612
26650
79950
2012
29612
29612
29612
29612
26650
106600
118448
118448
118448
118448
106600
106600
Szerződés szerinti kibocsátás csökkentés teljes mennyisége
Megtermelt (t CO2 eq/a)
Igazolt (t CO2 eq/a)
Leszállított (t CO2 eq/a)
Éves kibocsátás csökkentés (t CO2 eq/a)
2009-ben 6500 hasznos üzemórával (10-hónapos üzemidővel) és a csökkentett gázkivétellel számolva, 46,3 TJ/év energiamennyiség volt kinyerhető. Ebből a gázmotorban előállítható energiahordozók mennyisége: 71
o 6.000 MWh villamos áram (21,6 TJ) o 24,7 TJ hulladékhő
4.4.5. Energia-audit (2007) A 76/2006 (IX. 27.) sz. képviselő-testületi határozat alapján a Polgármesteri Hivatal és a Gönczy Pál Általános Iskola komplex energetikai veszteség-feltárását végezték el, mely alapjául szolgálhat a későbbi fejlesztéseknek. A tanulmány megállapította, hogy a hasonló épületekhez képest a hő- és villamosenergia-felhasználás egyaránt kedvező. Előbbi intézményben a fajlagos energiafogyasztás (107 %) javítása érdekében elsősorban az energiafogyasztás dokumentálása és a fűtési rendszer szabályozása indokolt. Az iskolában az energia-menedzsment kialakítását és az egyedi fűtés kiváltását központi fűtéssel (hosszabb távon a nyílászárók cseréjét) javasolta a tanulmány. 2011-ben készült egy újabb audit a Polgármesteri
Hivatal
épületéről.
A
javasolt
hőszigetelés,
nyílászáró
csere,
fűtéskorszerűsítés végrehajtása a tanulmány szerint 133 MFt-os beruházással várhatóan 40-48 % energia-megtakarítással járna. 4.5. A 2009-es év energia-fogyasztása és széndioxid-kibocsátása A két legfontosabb tendencia a referencia-időszakhoz képest, hogy az energia-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás lényegesen (7, illetve 6 %-kal) csökkent, a megújulók aránya pedig jelentősen nőtt (5,9 %-ra,). A földgáz részaránya nagymértékben lecsökkent a tűzifa (kisebb részben a szén) javára, a 2006-ban bekövetkezett jelentős földgáz-áremelés miatt (27. és 28. táblázat). A távfűtés továbbra is földgáz-alapú (29. táblázat). Az energia-takarékosságban elért eredmények az önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak köszönhetők. Az önkormányzat 5 év alatt közel teljesítette a 2020-ra kitűzött energiahatékonyság-javítási
értéket
(18
%),
azonban
ennek
hatása
az
összes
energiafogyasztásra – az önkormányzat részesedésével megegyezően - csekély volt. Mindkét szektorban az épület-korszerűsítés játszotta a legnagyobb szerepet az energiahatékonyság javulásában. A lakosság összes fogyasztása mindössze 1 %-kal csökkent, ez pedig az üzemanyag-fogyasztás 3 %-os visszaesésének tulajdonítható (30. táblázat).
72
27. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (TJ)
KATEGÓRIA
A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS Megújulók ÜZEMANYAGOK VILL. FŰTÉS/ ÖSSZ. ENERGIA HŰTÉS FöldBioüzemNapDízel Benzin Szén LPG Tűzifa Geotermia részarány gáz anyag energia csoporton összesenen belül belül
Épületek, építmények Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen
4 210 96 4
3 9 36
23 360 382
314
48
765
3
0
0
77
3
77
0
0
30 579 594 4
2,4 48,0 49,2 0,3
2 39 40 0
1206
100
82 0
0
0
0
0 0
1 8
0,5 2,9
0 1
0
12
4,4
1
9 10 10
251 272 1479
92,2 100
17 18 100
KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%)
1 8 5
7
5 319
118 133 133
21,6
0 48 3,2
0 765 51,7
9,0
0
119 119 119 8,1
5 5 5
0 3
0,2 0,3
73
0,7
0 77 5,2
0 0 0,0
0 0 0,0
Megújuló 100,0 összesen (%):
5,86
%
86,6
TJ
28. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (GWh) B. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) VILL. KATEGÓRIA
ENERGIA
FŰTÉS/ FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK
Megújulók
HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia
ÖSSZESEN
Épületek, építmények Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás
0,97
0,83
6,39
8,20
58,34
2,50
100,01
160,85
26,67
10,00
106,12
0,78
21,36
1,17
164,93 1,17
Épületek, építmények, mezőgazdaság
87,15
13,33
Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés
1,36
212,52 0,78 KÖZLEKEDÉS
21,36
335,14
0,28 0,03
0,03
0,36
2,08
0,08
2,17
1,89
0,08
3,33
Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen
1,36 88,51
13,33
32,78 33,06
1,39
2,50
69,73
37,03 33,09
1,42
2,69
75,59
212,52 37,03 33,09 0,78 1,42
2,69
74
21,36
410,73
29. táblázat: A 2009-es év helyi távfűtésének energia-termelése és ennek széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS) ÉS A JÁRULÉKOS CO2-KIBOCSÁTÁS HELYILEG
HELYILEG ENERGIAHORDOZÓ
CO2/CO2
HŐ/HŰTÉSI ENERGIA-
TERMELT
BEVITEL (TJ)
HŐ/HŰTÉSI
FOSSZILIS
ENERGIA
TÜZELŐANYAGOK
(TJ)
Földgáz
Távfűtő üzem/ek
23
23
56,1
Vásárolt hő
25
25
56,1
48
48
TERMELT HŐ/HŰTÉSI ENERGIA
EGYENÉRTÉK TERMELÉS JÁRULÉKOS EGYÉB
EGYÉB
BIOMASSZA MEGÚJULÓK
KIBOCSÁTÁS
CO2-KIBOCSÁTÁSI
(t)
TÉNYEZŐJE (t/TJ)
Kombinált hő- és villamos energia
Kombinált hő- és villamos energia ÖSSZESEN
2692,8
75
30. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása (2004-2009) Energiafogyasztás szerkezete az
2004
önkormányzatnál
TJ/év
%
TJ/év
%
%
Épületek
37
87,3
29,5
86,1
80
Közvilágítás
4,8
10,0
4,2
10,6
88
Közlekedés
1,3
2,7
1,3
3,3
100
Önkormányzat összesen
43,1
100
35
100
81
Épületek
674
97,3
579
96,7
86
Helyi tömegközlekedés
7,9
1,1
7,8
1,3
99
Helyközi tömegközlekedés
10,8
1,6
12
2,0
111
Vállalkozások összesen
692,7
100
598,8
100
86
592,1
69,7
593,7
70,3
100,3
258
30,3
251
29,7
97,3
850,1
100
844,7
100
99
egyetlen
helyen
2009
2009/2004
Energiafogyasztás szerkezete a vállalkozásoknál
Energiafogyasztás szerkezete a lakosságnál Épületek Magánjárművek Lakosság összesen A
vizsgált
kategóriákon
belül
nőtt
a
fogyasztás,
a
helyközi
tömegközlekedésben, az indított járatok nagyobb száma miatt. A közvilágításban a 12 %-os fogyasztás-csökkenés is a lámpák számának növekedése ellenére következett be. Mindkét kategória az itt lakók és a turisták jobb kiszolgálását hivatott elősegíteni, ezért nem tekinthető hátránynak, jóllehet csökkentik a szorosan vett energia-hatékonyságot (31. táblázat). Az energiahordozókon belül a villamos áram és a távfűtés részaránya nőtt, előbbi a javuló életszínvonal általános tünete, utóbbi pedig elmaradt a bekötött lakások számának növekedésétől (tehát hatékonyabbá vált).
76
31. táblázat: Az energiafogyasztás változása 2004-2009 között a fogyasztási kategóriákban Energiafogyasztás, 2009/2004
2009/2004 (%)
Önkormányzati épületek
80
Vállalkozói épületek
86
Lakossági épületek
100
Városi közvilágítás
88
Épületek, építmények összesen
92
Önkormányzati járműpark
100
Helyi tömegközlekedés
99
Helyközi tömegközlekedés
111
Magánjárművek (helyi és bejövő)
97
Közlekedés összesen
98
Mindösszesen
93
A megújuló energia túlnyomó része ekkor is tűzifa, ám megjelentek a kötelező bekeverés révén – igaz, minimális arányban - a bio-üzemanyagok (0,7 %).
77
32. táblázat: A 2009-es év széndioxid-kibocsátása (t)
KATEGÓRIA
C. SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) FOSSZILIS VILL. FŰTÉS/ ENERGIA HŰTÉS ÜZEMANYAGOK Földgáz
Megújulók
Dízel Benzin Szén LPG
ÖSSZ.
BioüzemNap- GeoTűzifa anyag energia termia
részarány
Épületek, építmények Önkormányzati épületek
%
550
168
1290
2009
2
Vállalkozói épületek
33017
505
20196
53718
47
Lakossági épületek
15093
2020
21430
38816
34
660
0
0
660
1
49321
2693
95203
83
Önkormányzati járműpark
0
0
0
74
7
87
0
Helyi tömegközlekedés
0
0
0
556
0
556
0
770
0
0
504
0
1274
1
0
0
0
8744 8247
316
17306
15
770
0
0
9878 8254
322
19223
17
50091 44
2693 2
42917 37
114426 100
100
Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen
Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen Részarány (%)
273
42917 KÖZLEKEDÉS
0
273
0
6
9878 8254 273 322 9 7 0 0
78
0
0 0
0
0
A széndioxid-kibocsátás
(32. táblázat)
kisebb mértékben csökkent,
mint az
az
energiahatékonyság javulásából adódóan elvárható lett volna, elsősorban a villamos áram (mint legszennyezőbb anyag) fogyasztásának 6,5 %-os növekedése miatt. A fogyasztói csoportokon belül az önkormányzat kibocsátásának csökkenése kimagasló, hiszen a 22 %-os mérték önmagában túlteljesítette a 2020-ra vonatkozó elvárást, ezen belül az épületek 24 %-os megtakarítási értéke még kedvezőbb volt (33. táblázat). 33. táblázat: A széndioxid-kibocsátás szerkezete fogyasztási szektorok szerint 2004
Lakosság Összesen
2009/2004
t/év
%
t/év
%
%
3633
3,0
2757
2,4
76
59728
49,0
55548
48,5
93
58413
48,0
56122
49,0
96
121773
100,0
114426
100,0
94
Önkormányzat Vállalkozók
2009
Az önkormányzat közvetlen hatáskörén kívül eső szektorok és kategóriák szinte mindegyikében - a helyközi közlekedés kivételével – csökkent a széndioxid-kibocsátás, ennek mértéke azonban csak pár százalék volt (34. táblázat). 34. táblázat: A széndioxid-kibocsátás változása 2004-2009 között a fogyasztási kategóriákban 2009/2004 (%) Önkormányzati épületek
72
Vállalkozói épületek
93
Lakossági épületek
97
Városi közvilágítás
88
Épületek, építmények összesen
94
Önkormányzati járműpark
92
Helyi tömegközlekedés
95
Helyközi tömegközlekedés
106
Magánjárművek (helyi és bejövő)
93
Közlekedés összesen
94
Mindösszesen
94
79
Mindez jól mutatja, hogy az önkormányzat eddig is nagyon elkötelezett volt a fenntartható fejlődés irányában, ám csak közvetett eszközökkel rendelkezik az energiafogyasztás és károsanyag-kibocsátás 97 %-ának befolyásolásában és ez 2009-ig nem hozott átütő eredményeket.
5. Javasolt intézkedések A javasolt intézkedéseket két csoportban mutatjuk be, először a rövidebb- (2015-ig, 5.1. alfejezetben), majd a hosszabb távon (2020-ig, 5.2. alfejezetben) megvalósítandó javaslatokat. Ezen túlmenően a 6. fejezetben azokat a makrogazdasági tényezők várható hatását is bemutatjuk, melyeket az önkormányzat nem tud befolyásolni, ám az energia-fogyasztásra és a kibocsátásra jelentős hatással bírnak. Ezek hatása ellentétes: a villamos áram-fogyasztás növekedése nehezíti, míg a közlekedési szektor változásai segítik a kibocsátási előírások teljesítését. 5.1. Rövidtávú javaslatok (2015-ig) 5.1.1. Geotermikus erőmű A megelőző konkrét próbafúrások bizonyították, hogy Hajdúszoboszló délkeleti térségében olyan nagy kiterjedésű geotermikus mező található, mely – megfelelő mélységű fúrás esetén – alkalmas nemcsak hő, hanem geotermikus erőműben villamos áram és hő kapcsolt előállítására is. A geotermikus fúrásból kinyerhető hőenergia nemcsak a jelenlegi-, hanem a kibővítendő távhőrendszer teljes hő- és hűtési energiájának biztosítására, ezen felül még esetleg egy ipari park hőenergia-igényének biztosítására is alkalmas. A képviselő-testület 172/2009 (IX. 10.) sz. határozatában döntött a geotermikus erőmű létesítéséről és üzemeltetéséről, valamint egy erre a célra egy külső vállalkozással létrejött közös társaság létrehozásáról, melyben 10 % lenne az önkormányzat részaránya. A közel 10 M €-s beruházást (3 MWe+3 MWth kapacitás) a külső vállalkozás finanszírozná, mely ESCOjelleggel megelőlegezné az önkormányzatra eső részt, mely a későbbi bevételekből kamatmentesen törleszthető lenne. Az önkormányzat részére a fő vonzerőt a földgáztól való függőség csökkentése jelenti, ami az ellátásbiztonságban
és
a versenyképes
költségekben jelentkezik. 80
A cég számára
gazdaságossági szempontból lényeges – a zöld villamos áram értékesítésén túlmenően - a hulladékhő minél nagyobb arányú felhasználása, amire az önkormányzati távfűtő rendszer kiválóan alkalmas, különösen, ha megvalósul a tervezett bővítés is. Megjegyzendő, hogy az erőmű és a kutak létesítésének engedélyezésében az önkormányzatnak nincs döntő szerepe, tehát nélküle is megvalósítható. A megvalósítás kockázata az engedélyeztetési rendszer azon részével kapcsolatos, amely jelenleg maximum 2,5 km mélységben engedélyezi a koncessziós fúrásokat, szemben a 3,5 km tervezett mélységgel, amely a próbafúrások alapján szükséges a megfelelő hőmennyiség kitermeléséhez. Az engedélyek beszerzésének folyamat jelenleg is zajlik. 8000 hasznos üzemórás éves működéssel nyerhető energia-mennyiség:
86,4 TJ villamos áram és 86,4 TJ hulladékhő
A hulladékhő teljes egészében az önkormányzatnál kerülne felhasználásra, az igényeknek megfelelően. A villamos áramból a tulajdonrészt is figyelembe véve a kibocsátásból való részesedés:
Önkormányzat:
2619 t CO2/év
Külső vállalkozás:
23571 t CO2/év
Összesen:
26190 t CO2/év
5.1.2. A távfűtési rendszer korszerűsítése és kibővítése A távfűtés a legbiztonságosabb fűtési rendszer, hiszen a távhőforrások tüzelőanyagával, valamint a füstgázzal a fogyasztók nem kerülnek közvetlen érintkezésbe, ezáltal kizártak az ebből eredő balesetek. Lokális szinten környezetkímélő, mivel javítja a távfűtött városrészek levegőminőségét, szemben az egyedi fűtések sok környezetszennyező forrásával és nem utolsósorban energetikai előnyei is vannak, a kapcsolt energiatermeléssel elérhető energiatakarékosság révén. A helyi távfűtési rendszer felújításra szorul, ezért az Önkormányzat 2011-ben megvizsgálta a korszerűsítés lehetőségeit. Ebben a fűtőmű modernizálásán túlmenően a távfűtési rendszer jelentős bővítése is szerepel. Utóbbi indokoltsága nemcsak a hatékonyabb működésben (jobb rendszerhatásfokban, a vásárolt hő hálózati veszteségének csökkentésében) keresendő, hanem
81
abban is, hogy ennek hőenergia-szükségletét az előző pontban vázolt geotermális erőmű hulladékhője fedezhetné. Mivel a várható hulladékhő-mennyiség a távfűtési rendszer jelenlegi igényeit mintegy 3-4-szeresen felülmúlja, ezért a bővítéssel a fűtés anyagköltsége változatlan maradna, az állandó költségek (elsősorban az amortizáció) pedig lényegesen lecsökkenne, vagyis a távfűtés önköltsége rendkívül versenyképessé válna. Ez tovább fokozható lenne azáltal, ha nemcsak a téli fűtést, hanem a nyári légkondicionálást is ellátná a rendszer egyes, újonnan bekapcsolandó fogyasztóknál (Polgármesteri Hivatal, egyéb közintézmények, szállodák). Hosszabb távon még két elképzelés lenne javasolható: o Egy ipari park bekapcsolása a távfűtésbe, a fel nem használt hőenergia mértékéig, o Egyes frekventált utak, járdák téli fűtése is, kaszkád jelleggel a visszasajtolás előtti, alacsony hőmérsékletű vízzel. Ennek jelentősége nem az energiatakarékosságban, hanem a közlekedésbiztonságban lenne. A projekt jelenleg a következő feladatok megvalósításával számol: o Hőtermelés korszerűsítése o geotermia, vagy kondenzációs melegvíz-kazán, o füstgázhő-hasznosító, o alacsony hőmérsékletű szolgáltatói hálózat kiépítése o Fűtőmű felújítása o kazánköri szivattyú-üzem, o független új hidraulikai- és szivattyú-hálózatok az új hálózatban o Kétirányú hálózat-bővítés o Előszigetelt ISOPLUS vezetékek o Egyik kör: 3 oktatási intézmény, a Polgármesteri Hivatal, egy társasház bevonása (1196 m távvezeték) 4 hőközponttal. o Másik kör: egy később épülő szálloda (264 m távvezeték) o A már meglévő (bekapcsolandó) épületek felújítása o Hőszigetelés o Nyílászárók o Szellőzési rendszer o Hűtési energia-ellátó rendszer
82
A távvezetékek tervezett nyomvonalát a 6. mellékletben mutatjuk be. A projekt legfontosabb várható mutatói: o Beruházási költség: nettó 470 millió Ft o Méretezési teljesítmény: 4,07 MW, ebből 1,77 MW már meglévő gázfűtést vált ki, 2,3 MW pedig új fogyasztót lát el (szálloda). Amennyiben utóbbinál a nyári hűtési rendszert is a távvezetéken keresztül látják el, akkor ez további 1,3 MW igényt jelent. Átlagos leterheltség mellett ez mintegy 14,4 TJ/év téli plusz hőigényt és 3,2 TJ/év nyári hűtőenergia-szükségletet jelent, mellyel a felhasznált távhő mennyisége körülbelül 65.6 TJ/év-re nő. Ennek károsanyag-kibocsátása azonban szemben a jelenlegi rendszerrel - zéró. o A jelenleg gázfűtésű intézmények 2009-es energiafogyasztása 4,4 TJ, várható energia-megtakarítása: 436 GJ (10 %) A CO2-megtakarítás kalkulációjánál az energia-megtakarítást, a jelenlegi földgáz-alapú fűtés helyettesítését geotermális-, vagy termálvízből nyert energiával, valamint a hűtési energia várható felhasználását vettük figyelembe. Mindezek alapján a CO2-kibocsátás megtakarítása: 65,2 TJ földgáz = 3658 t CO2/év 5.1.3. Ingyenes, őrzött külterületi autóparkoló Mivel az autóbusz-végállomásnál található parkoló tovább nem bővíthető, ezért a városi kempingnél javasoljuk kiépíteni azt a 100-férőhelyes ingyenes, őrzött autóparkolót, amely lehetőséget nyújt a környezetbarát, gyakran közlekedő buszközlekedési-, vagy a kerékpárbérlési lehetőség igénybevételére, mentesítve az itt parkoló autók kibocsátásától a belvárost. Feltételezésünk szerint ez mintegy 20 ezer napnak megfelelő helyi autó közlekedését jelenti. Várható hatások:
Beruházási költség: 50 MFt
Működtetési költség: 5-6 MFt/év
A várható energia-megtakarítás: 14.000-15.000 l benzin/gázolaj (450-500 GJ/év), amely szétoszlik a kerékpár-bérlés és az autóbusz-közlekedés között.
CO2-megtakarítás: 36 t CO2/év
83
5.1.4. Kerékpárutak fejlesztése, helyi kerékpár-kölcsönzési rendszer bevezetése Az európai és amerikai nagyvárosokban már sok helyen működik automatikus kerékpárkölcsönző rendszer, kifejezetten turizmusfejlesztési és környezetvédelmi indokokból. Ezek a rendszerek az adott város sok helyén és olcsón igénybe vehetők. Viszonylag szerény múltra tekintenek vissza, de térhódításuk robbanásszerű: tíz éve még csak 5 városban mintegy 4000 kerékpárt foglalt magában, jelenleg 375 helyen 236 ezer bicikli kölcsönözhető ilyen módon (Midgley, 2011). Viszonylag rövid távolságok megtételére a gyaloglás után a legolcsóbb eszköznek tekinthető. Néhány ilyen rendszer legfontosabb jellemzőit a 35. táblázatban mutatjuk be. 35. táblázat: Néhány külföldi kerékpár-kölcsönzési rendszer legfontosabb jellemzői Ország
Város
Rendszer
Méret (db)
Brazília Kanada Olaszország Franciaország Dél-Korea Norvégia Lengyelország Spanyolország Svédország Egyesült Királyság USA
Rio de Janeiro Montreal Milánó Lyon Daejon Oslo Krakkó Barcelona Stockholm Reading
PedalaRio BIXI BikeMI Vélo’v Ta-shu Bysykkel BikeOne Bicing City Bikes OYBike
250 5000 1400 4000 224 1200 155 6000 2000 21
Denver
Denver cycle
B- 500
Állomások száma (db) 19 400 104 343 18 120 13 400 180 3
Kerékpárút hossza (km) 140 600 123 265 192 250 99 177 760 60
50
160
Forrás: Midgley, 2011 A legújabbnak tekinthető, 2005-ben Lyon-ban bevezetett rendszer (1. kép) és utódai jellemzői:
Magában foglalja a kölcsönző-állomásokon és a kerékpárokon kívül esetenként az elektromos kerékpárokat is
A kerékpárok és a kölcsönzők egyedi megjelenésűek
Elektromos zár (esetenként napelemes), valamint GPS-rendszer véd a lopástól
Mágneskártyával vehetők igénybe
Esetenként 30 percig ingyen használhatók
Hozzáférhető
adatok
az
igénybe
vehető
kölcsönzőhelyeken 84
kerékpárok
számáról
az
egyes
Esetenként vállalkozások is részt vállalnak a finanszírozásban cserébe a hirdetési lehetőségért.
1. kép: A Lyon-i kerékpár-kölcsönző rendszer 36. táblázat: A rendszer létrehozásának és működtetésének költségei néhány nagyvárosban Kerékpárok száma Beruházási
Montreal
New York
Washington DC
Lyon
Párizs
2400
500
500
1000
20600
7,2
1,8
1,8
4,5
90
3000
3600
3600
4500
4400
2,88
0,972
0,8
1,55
35
1200
1244
1600
1550
1700
költség
(MUSD) Fajl. beruházási ktg. (USD/db) Működtetési
ktg.
(MUSD/év Fajl. beruházási ktg. (USD/év/db)
Forrás: New York City Department of City Planning. 2009. Bike-Share Opportunities in New York City. New York. Az előzőek alapján (36. táblázat) és figyelembe véve a turisták számát, valamint várható igényeit, javasoljuk egy egyelőre 50 kerékpárból álló, 4 kölcsönzőhelyet magában foglaló rendszer létrehozását,
valamint
a
jelenlegi
kerékpárút-hálózat
jelentős
bővítését,
legalább
a
kölcsönzőhelyek összekötésével. A kölcsönzőhelyeket a kemping területén, a vasútállomásnál, a gyógyfürdő és az autóbusz-állomás között, valamint a belváros egy ezzel ellentétes részén lenne célszerű felállítani. A kemping és az ingyenes, őrzött parkoló várhatóan nagyobb igényei miatt az itteni kölcsönzőhöz javasolnánk több járművet. Feltételezésünk szerint ezzel legalább 9-10 ezer
85
napnak megfelelő helyi autóközlekedés (10 km/nap) lenne kiváltható. A legfontosabb várható hatások:
Beruházási költség: 400-450 MFt
Működtetés költsége: 15-18 MFt/év
Várható energia-megtakarítás: 6.500-7.000 l/év (230-250 GJ/év) benzin/gázolaj
5.1.5. Helyi buszjáratok átszervezése, esetleges sűrítése Magyarországon a tömegközlekedés személyközlekedésen belüli részaránya nagyobb, mint az EU országaiban, azonban ez a jelenleg még kedvező helyzet folyamatosan romlik. Az elmúlt években a gazdaság átalakulása miatt bekövetkezett munkahely-leépítések, az üzleti élet fokozottabb személygépkocsi használata nagymértékben csökkentette a helyi és helyközi tömegközlekedés
használatának
igénybevételét.
Egy
40
tömegközlekedési
vállalat
bevonásával végzett felmérés szerint a legfőbb stratégiai cél valamennyi közszolgáltató tömegközlekedési vállalatnál a szolgáltatás minőségének javítása (4. melléklet). A szállított utasok száma 2004 óta közel felére csökkent, annak ellenére, hogy a turisták száma és az itt töltött üdülési idő nőtt. A fontosabb helyi járatok sűrűségének növelésével, valamint a jegyek, bérletek dotálásával valószínűleg mind a turisták, mind a helyi lakosok egy része szívesen áttérne a buszközlekedés igénybe vételére. A buszjáratok közül különösen annak járatsűrűségét kellene növelni (javaslatunk szerint legalább duplájára), amelyik a kempingnél (illetve az oda tervezett parkolónál és kerékpár-kölcsönzőnél) is megáll. Nettó kibocsátás-csökkentést
csak
rendkívül
nagy
utasszám-növekedésnél
lehetne
elérni
a
buszközlekedés bővítésével, például a 2009-es évi 41.452 járatszám 46.000-re sűrítése a
következő energetikai hatással járna:
Várható többletfogyasztás a buszokon o Alapadatok: 5.548 pluszjárat, 14,9 km járathossz, 32 l/100 km fogyasztás o 26,5 ezer l/év gázolaj-, vagy ennek megfelelő CNG-fogyasztás (1 TJ/év)
Várható energia-megtakarítás az autóközlekedésben: 7.000-7.500 l/év (250-270 GJ/év) benzin/gázolaj, vagyis a nettó energiamérleg negatív. Ez csak mintegy 1,4 millió főnyi utasszám-növekedésnél kerülne egyensúlyba (aminek hatása természetesen gazdasági szempontból is hasonlóan pozitív lenne). A mostani utasszámhoz képest ez mintegy 350 %-os növekedést jelentene, ami reálisan nem várható.
86
Gazdasági szempontból a Hajdú Volán Zrt valószínűleg több önkormányzati támogatásra tartana igényt, hiszen 5548 busz közlekedtetésének változó költsége (gázolaj és személyi jellegű költségek) mintegy 10-12 MFtra tehető.
Következésképpen a buszközlekedésnél inkább az átszervezést kellene választani a kempingig közlekedő járat javára. Ezzel a kemping-parkolót igénybevevő autósok kerékpár-kölcsönzést nem választó részét, valamint feltételezésünk szerint ezen kívül legalább a 2004 óta elvesztett 350-360 ezer utast (helyi lakost és turistát) sikerülne ismét bevonni 2020-ig a tömegközlekedésbe. Várható hatások:
Beruházásigény: 3 MFt (buszmegállók kialakítása)
Működtetési költségek: o Többlet-támogatás a jegyek, bérletek dotálásáért: 10+4 MFt/év (50 Ft/vonaljegy, 500 Ft/bérlet, a várható forgalombővülést is figyelembe véve)
5.1.6. Lakossági épületkorszerűsítések támogatása A lakosság aránya a helyi földgáz-fogyasztásban eléri az 50, a távhő-szolgáltatásban pedig a 75 %-ot, ezért ebben a szektorban jelentős csökkentés érhető el az épület-korszerűsítés támogatásával. Az eddigi támogatási rendszer további folytatását javasoljuk a következő várható hatásokkal:
Működtetési költség: 40 eFt/lakás, évente maximum 5 MFt-os keret fűtéskorszerűsítésre, távfűtött lakásokban mérőórák felszerelésére
Várható megtakarítás: lakásonként 7-8 GJ/év, évente átlagosan 100 felújított gázfűtésű lakással számolva 0,7-0,8 TJ/év, 2009-2020 között: 8-9 TJ földgáz hőenergiája.
CO2-megtakarítás: 477 t CO2/év
5.1.7. Iskolai, lakossági, vállalkozói energetikai ismeretterjesztési lehetőség A jövőbe mutató módszerek alkalmazása elképzelhetetlen a jövő generációjának részvétele nélkül. Ehhez szükséges, hogy a károsanyag-kibocsátással, energia-takarékossággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismeretekkel már az általános- és középiskolai
87
tananyagban is találkozzanak, ám sokkal hatásosabb, ha időnként (pl. konferenciákon, kiállításokon, diákversenyeken) személyes élményeket szereznek és látják ezen módszerek működését a gyakorlatban.
konferenciákon,
diákversenyeken
való
részvétel
megújuló
energetikai/energiatakarékossági témában. Jó lehetőség erre a 20 km-re fekvő Debrecenben évente megrendezésre kerülő Energoexpo Konferencia és Szakkiállítás (www.energoexpo.hu), melynek 2009 óta van külön diákszekciója is. Rajz és tanulmányíró versenyt egyéb szervezetek mellett rendszeresen szervez az Országos Biomassza Klaszter (www.biomasszaklaszter.hu) és az ENEREA (www.enerea.hu) is.
tanulmányutak szervezése a megújuló energiákat alkalmazó legjobb gyakorlatok környékbeli helyszíneihez (Debrecen, Kunhegyes)
A város lakosságának 2010-ben mintegy 5 %-a vett részt a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokon, ami többszörösére emelhető lenne a következő módokon:
családi „zöld napok” szervezése, melynek részét alkotnák az ingyenes és fizetős kiadványok, termékbemutatók, ismeretterjesztő előadások.
képzések szervezése gazdálkodók, egyéb vállalkozók, önkormányzati tisztviselők számára neves szaktekintélyek meghívásával,
zöld tanácsadó iroda működtetése
mindezt (a 2015 utánra tervezett megvalósítását követően) lehetőleg a helyi ökocentrumban megrendezni
zöld oldal létrehozása az interneten, aktuális hírekkel és érdekességekkel, linkgyűjteményekkel, pályázati lehetőségekkel
Figyelembe véve, hogy a lakossági szférában 5 év alatt összességében 0,8 % fogyasztáscsökkenés következett be a javasolt intézkedések nélkül, ami a vállalkozási szféra tényleges értékeinek (14 %) csak töredéke, úgy véljük, hogy jelentős tartalékok vannak a lakossági szféra energia-megtakarításában. Ezek a széleskörű tájékoztatás és a várhatóan még jobban növekvő energiaárak hatására az életmódváltással 9 év alatt jórészt realizálhatók. Az előzőek alapján úgy véljük, hogy 5 % csökkenés realista várakozásnak tekinthető, melyet a különféle energiaforrásoknál
(villamos
áram,
földgáz,
üzemanyagok)
egyforma
szerepeltettünk. Ennek várható energia-és széndioxid-megtakarítása (37. táblázat):
88
mértékben
37. táblázat: Várható lakossági széndioxid-megtakarítás 2020-ig Energiaforrás
TJ
t CO2
villamos áram
4,80
755
földgáz
19,10
1072
szén
0,14
14
tűzifa
3,85
0
gázolaj
5,90
437
benzin
5,95
412
LPG
0,25
16
biodízel
0,25
0
bioetanol
0,20
0
Összesen
40,44
2705
A lakossági számításokból kivettük az épületkorszerűsítéseket, a távhőszektort, amit az 5.1.2. és az 5.1.6. alfejezetekben szerepeltetünk, de figyelembe vettük az ökocentrum tudatformáló hatását (5.2.1. alfejezet). A vállalkozói szféra várható fogyasztás-csökkentését az 5.2.3. alfejezetben mutatjuk be, az átfedések elkerülése érdekében. Várható működtetési költségek:
előadók felkérése:
1 MFt/év
kiadványok:
0,8 MFt/év
tanácsadó iroda:
1,2 MFt/év
Összesen:
3 MFt/év
5.1.8. Civil szervezetek fokozott bevonása a környezetvédelmi/energetikai döntésekbe A szélesedő tudásbázisra alapozva be kell vonni a társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteket önkormányzati döntések előkészítésébe, különösen a nagyobb horderejű beruházásokat megelőzően. Jelenleg 129 civil szervezet működik a városban, ebből 34 kap a Civil Alapból támogatást (3 MFt, 2010), ám a többi is részesül egyéb önkormányzati forrásokból. A környezetvédelmi céllal működőek száma 20. A döntés-előkészítő lakossági fórumok száma 2010-ben 3 volt, melyeken a lakosság 2 %-a nyilvánította ki véleményét. Javaslatunk:
89
Évente legalább egy rendszeres fórum tartása megújuló energetikai témában, meghívott szakértőkkel, civil szervezetek képviselőivel és minél több helyi lakossal. Nagyobb beruházások előtt alkalmankénti lakossági fórum megtartása, hasonló összetételben.
Elektronikus állandó fenntarthatósági fórum létrehozása az önkormányzat saját honlapján belül. Itt megtalálhatóak lennének a fejlesztési döntések dokumentumai, külön fiókban egy-egy aktuális energetikai/környezetvédelmi hírrel, melyekre a lakosság névvel, elérhetőséggel írásbeli véleményt nyilváníthat. Lehetőséget lehetne adni a lakosságnak kérdések feltételére is, amelyekre időnként egy-egy szakértő, bármikor pedig akárki válaszolhat.
Pótlólagos beruházásigénnyel az intézkedés végrehajtása nem jár, a működtetéssel kapcsolatos minimális többletmunkát pedig a jelenlegi munkakörben dolgozók képesek ellátni.
A javaslat végrehajtását nem a szűkebb értelemben vett energia- és kibocsátás-megtakarítás, hanem az ezzel kapcsolatos projektek végrehajtásához és társadalmi támogatásához szükséges lakossági egyetértés indokolja, mely nélkül a sikeres működtetés elképzelhetetlen. 5.1.9. Monitoring rendszer továbbfejlesztése A már jelenleg is kiválóan működő monitoring rendszert célszerű lenne kiegészíteni a következőkkel:
az előzőekben említett lakossági internetes véleményezési/tájékoztatási felülettel
rendszeres energetikai audittal
évenkénti összesített kimutatással az önkormányzat és a város energiagazdálkodásáról és széndioxid-kibocsátásáról
Beruházási- és működtetési költséget a megvalósítás itt sem igényel.
90
5.2. Hosszútávú javaslatok (2015-2020-ig) 5.2.1. Taniskola (ökocentrum) létrehozása Az elméleti képzésnél és bemutatóknál még maradandóbb, ha a fiatalok maguk is részt vesznek ezzel kapcsolatos munkákban. Hazánkban már több helyen működnek olyan ökocentrumok, melyek kiemelt célja a megújuló energiák népszerűsítése az ifjúság körében. Ezek közül két példa:
Zirc, Reguly Antal Szakképző Iskola o Az intézmény energiaigényét megújuló energiaforrásokkal - energiafűvel és lágyszárú energianövényekkel - látják el, ezek termesztéséhez a megyei önkormányzat biztosítja a szükséges földterületet. Az iskola a megtermelt energiafüvet pelletálja (magyar gyártmányú gépekkel!), majd az itteni kazánokban égetik el. az iskolában energiafüvet pelletálnak, és a pellettel fűtenek hét kazánt. Az oktatási intézmény energiaköltségének csökkentése mellett az iskola gyakorlati képzőhelyet biztosít energetikusok képzéséhez, s a zirci iskolában már két évfolyamon végeztek diákok megújuló energiaforrás energetikusként. A projekt összértéke 302 MFt, amelyhez a Norvég Alaptól 233 MFt támogatást nyertek, a fenntartó megyei önkormányzat pedig 69 MFtot biztosított.
Nagypáli, Innovációs Ökocentrum (2. kép) o A 2007-ben átadott intézményben a következő működő technológiák biztosítják a teljes energia-ellátást és tekinthetők meg: napkollektor: 140 m2, napelem 650 W, szélgenerátor 1,5 kW, pellet-tüzelésű kazán 50 kW. A létesítményben több szakmai konferenciát és tárgyalást bonyolítottak már le, valamint
6,
megújuló
energiával
foglalkozó
szaktanácsadó
cég
is
tevékenykedik. A fejlesztés forrásigénye 174 MFt volt, mely 90 %-os támogatással (Interreg III. Program keretében) valósult meg. Évente az energia-megtakarítás értéke 4,5-5 MFt-ot tesz ki.
91
2. kép: A nagypáli Innovációs Ökocentrum Az előzőek alapján javasoljuk egy ökocentrum létrehozását a következő paraméterekkel:
Energianövény-parcellákon különböző fajokból álló fásszárú és lágyszárú energetikai ültetvények létrehozása, részben bemutató jelleggel, részben az intézmény hőellátására, összesen mintegy 5 hektáron.
Biosolár
fűtés
beépítése,
nyáron
napenergiával
melegvíz-szolgáltatás,
télen
2
biomassza-fűtés és melegvíz-ellátás, napkollektoros rásegítéssel (30 m ).
Kisméretű szélgenerátor, napelemek beépítése (összesen max. 500 W)
A megvalósítás helye vagy egy oktatási intézmény és/vagy egy külterületi önkormányzati terület, autóbuszos megközelíthetőséggel.
A beruházási költség a helytől, a kapacitástól és a meglévő infrastruktúrától függ, valószínűleg 100-150 MFt-os összegből megvalósítható.
Megtakarítások: o Biomassza-fűtés (20 t/ha):
1,2 TJ hőenergia (földgáz)
o Napkollektor (1250 kWh/m2*nap): 37,5 MWh (135 GJ) hőenergia (földgáz) o Szélenergia, napelem (2000 h/év): 1 MWh (3,6 GJ) villamos áram o Összesen: 1340 GJ energia megtakarítása (cca. 6,4 MFt/év) o Összesen: 76 t CO2-megtakarítás A szemléletformálás hatását a lakossági energia-megtakarításnál vettük figyelembe. 5.2.2. CNG-üzemű buszok és önkormányzati járművek a helyi közlekedésben A tömegközlekedés optimális megoldásnak tekinthető a környezetbarát helyi közlekedésben, hiszen bárki által megfizethetően, nagy mennyiségű bio-hajtóanyag felhasználásával, könnyen ellenőrizhető módon, a belvárosban koncentráltan jelentkező károsanyag-kibocsátás csökkenthető
92
vele. Ugyanakkor a buszközlekedési vállalatok üzemeltetési költségeinek meghatározó hányada az üzemanyag-költség, ezért alapvető követelmény annak minél olcsóbb beszerzése, így valószínűleg nem használnák kizárólag környezetvédelmi megfontolásból az új hajtóanyagot, amennyiben az nem bizonyulna fűtőérték-arányosan a nagykereskedelmi gázolaj-áraknál olcsóbbnak. A tömegközlekedés egy főre eső fajlagos szennyezőanyag kibocsátása jóval kisebb, mint az egyedi személygépjármű közlekedésé. Ha villamos meghajtású járműre szállunk, közvetlenül csökkentjük a várost terhelő káros anyagok mennyiségét, hiszen e járművek helyi emissziója gyakorlatilag
nulla.
Autóbusszal
is
kevésbé
szennyezzük
környezetünket,
mint
személygépkocsival: a legkorszerűbb személygépkocsi emissziója is meghaladja egy korszerűtlen autóbusz fajlagos (utas/km) károsanyag-kibocsátását. Ez különösen igaz akkor, ha maga az üzemanyag is környezetbarát. A közeli földalatti földgáztározó lehetővé tenné, hogy a város közigazgatási területén belül, nagynyomású rendszerre alapozva hosszabb távon a CNG-t (sűrített földgázt), mint üzemanyagot is bevonják a közlekedésbe. Miután az országban még csak kevés közforgalmú CNG-kút található, ezért elsősorban a helyi közlekedésben (buszok, taxik, önkormányzati járművek) javasolható a megvalósítás. A közelben Debrecenben hosszú évekig működtek CNG-buszok és -töltőállomás, jelenleg ezek értékesítés alatt állnak. A tulajdonos, a hajdúszoboszlói helyi közlekedést is üzemeltető Hajdú Volán Zrt a tiszta gázüzemű autóbuszok üzemeltetését Hajdúszoboszlón csak abban az esetben tartaná reálisnak, ha a járművek töltését helyben meg lehetne valósítani, valamint megfelelő műszaki és esztétikai állapotú korszerű járművek és töltőállomás állna rendelkezésre. A Hajdú Volán jelenlegi leállított járműállománya erre nem alkalmas. A jelenlegi használaton kívüli gáztöltőállomás fenntartása 4 db járműre ugyanakkor gazdaságtalan és műszakilag elavult. A telepítési költségnek ekkora méretben a kompresszor csak csekély költségrészét alkotja, a csővezeték kiépítése, a terveztetés, engedélyeztetés akár jelentősen magasabb is lehet. Nagymértékben befolyásolja a beruházási költségeket, hogy a telephelynél mekkora gáznyomás áll rendelkezésre. A nagy nyomás alapvetően befolyásolhatja a komprimálás költségét is, valamint a feltöltési időt. Mindezek alapján egy 30-40 Nm3/h kapacitású CNGtöltőállomás létesítése várhatóan mintegy 6-8 MFt-os beruházást jelenthet. Előbbi méret csak
93
a jelenlegi buszok ellátására elegendő, utóbbi pedig az önkormányzati személyautók és teherkocsik CNG-üzeműre cserélésekor, esetleg a helyi taxik ellátására is megfelelő lehet. A helyi tömegközlekedésben a jelenlegi buszflotta felváltása CNG-üzemű buszokra a 38. táblázatban látható megtakarításokkal járna Domanovszky Henrik úr, a Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület elnökének számításai alapján: 38. táblázat: A CNG-buszokkal elérhető emissziós megtakarítás Alapadatok (jelenlegi buszflotta) Járműszám
4
Emissziós besorolás
db E3
Átlag vonalhosszúság
14,9
km
Átlagos megállótávolság
600
m
Átlagsebesség
20,3
km/h
Átlag munkanapi km teljesítmény
475
km
Figyelembe vett munkanapok száma
280
nap
Átlag szabadnapi km-teljesítmény
304
km
30-34
l
32
l
Flotta éves energia felhasználása
7,8
TJ
Prognosztizált éves metángáz felhasználás
240
ezer m3
Szükséges kompresszor kapacitás
27
Nm3/h
28,2
MFt/év
90
t/év
Átlagfogyasztás 100 km-re Számítási átlagfogyasztás 100 km Eredmények
Nettó energiaköltség megtakarítás jelenlegi (2011) árszinten CO2 megtakarítás
A motorokon kívüli önkormányzati járművek teljes cseréje 4,5 Nm3/h-val növelné meg a szükséges töltőkapacitást. Ebben az esetben (buszok+önkormányzati járművek) a várható hatások:
Beruházásigény: o Töltőállomás: 6-8 MFt o Használt buszok beszerzése: 8-12 MFt
94
o Új buszok beszerzése: 32-36 MFt
Működtetés: 32-33 MFt/év megtakarítás, melynek a jelenlegi tulajdonviszonyok szerint mintegy 85 %-a Hajdú Volán Zrt-nél, 15 %-a az Önkormányzatnál jelentkezne.
Energia-megtakarítás nem jelentkezik, ám a széndioxid-kibocsátás csökkentése nem elhanyagolható (105 t/év).
5.2.3. Környezetirányítási rendszert alkalmazó vállalkozások anyagi támogatása
A vállalkozások a városi energiafogyasztásból mintegy 40 %-ban részesednek, ezért a „tiszta technológiákat”
használó,
nagy
hozzáadott
értéket
előállító,
környezetbarát
ipar
meghonosítása lényeges eleme lehet a kibocsátás-csökkentésnek. A környezettudatos vállalati működésnek
jelenleg
számos
nemzetközileg
is
elismert
tanúsítványa
létezik,
a
legelismertebbek az ISO 14001 és az EMAS. Ezek bevezetésének ösztönzése az alábbi beavatkozások segítségével valósítható meg:
Önkormányzati rendelet megalkotása a környezetirányítási rendszerek bevezetésének kötelezettségéről: o 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében o 100 millió forintnál több éves bevételt elkönyvelő vállalkozások esetében o termálvizet használó vállalkozások esetében o 20 főnél több vendégnek szállást adó vállalkozások esetében
Közgazdasági eszközök az ezeken kívüli vállalkozások számára: o iparűzési adó alóli kedvezmény az ISO 14001 vagy EMAS rendszert működtető vállalkozások számára az aktuális vállalati környezeti jelentés érvényességének időtartamára o előny biztosítása a környezetirányítási rendszert működtető vállalkozások számára az önkormányzat közbeszerzései során o gyorsított önkormányzati engedélyezési eljárások biztosítása környezetirányítási rendszer bevezetését vállaló cégek számára o szélessávú internet-hozzáférés biztosítása a környezetbarát vállalkozások részére
95
Várható hatások: o
5 % iparűzési adóbevétel kiesése: 36 MFt (2010-es értéken)
o
2 MFt internet-bekötési költség
2004-2009 között 14 %-kal csökkent a vállalkozói szféra energia-felhasználása, ami pontosan megegyezik az épületek energia-fogyasztásának változásával. A javasolt intézkedések hatására 9 év alatt – tekintettel arra, hogy a leghatékonyabb energiatakarékossági intézkedéseket a vállalkozások már jórészt végrehajtották – további 10 % energia-megtakarítást tartunk reálisnak az épületenergetikában 2009-hez képest, kivéve a számításokból a távfűtést. o Energia-megtakarítás:
20,6 TJ villamos áram, 36 TJ földgáz
o Széndioxid-megtakarítás:
5259 t CO2/év
5.2.4. Elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása A hagyományos kerékpár mindennapos használatát sokan azért utasítják vissza, mert kellemetlen érzés fáradtan és izzadtan megérkezni a munkába. Az olcsó elektromos kerékpárok viszont erre is megoldást jelentenek, ezért elsősorban azok körében kedveltek, akik nem akarnak, vagy tudnak erős izommunkát kifejteni a kerékpározásra. Az elektromotor használata nem kötelező, azaz bármikor át lehet váltani a pedálos meghajtásra, ami a hagyományos kerékpárt kedvelők részére is vonzó lehet. Az elektromotoros kerékpárok közös jellemzője, hogy egy minimum 250 W teljesítményű akkumulátor a hátsó kerékben elhelyezkedő motort látja el energiával. A motor vagy csak segíti a pedálozást, vagy elegendő energiát biztosít a kerékpár mozgatásához anélkül, hogy a kerékpárosnak erőt kellene kifejtenie. A hazai közlekedésjogi szabályozásban még nem létezik az elektromos kerékpár fogalma, így a villanybiciklik is kerékpárnak minősülnek, ha megfelelnek az alábbi feltételnek: "olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. A hatékony elektromotorok és az újabb zselés akkumulátorok kifejlesztésével ez a 300 watt is elegendő ahhoz, hogy a járművet és vezetőjét 35-40 km/órás sebességre gyorsítsa. Egyes számítások (www.villanybringa.hu) szerint az elektromos biciklik feltöltése akár otthon is 96
történhet, és az áramfogyasztás is csupán 40-50 fillér kilométerenként. A jelenlegi szabályozás szerint nem kötelező a sisak viselése, és vezetői engedélyre sincs szükség. A
környezetbarát
közlekedési
eszközök
előretörésével
az
elektromos
kerékpárok
elfogadottsága is növekszik. Amerikában évente 21 százalékkal nő az eladások száma, 2016ra akár az évi 785 ezer darabos eladást is elérhetik (Pike Research, 2011). Kínában jelenleg 120 millió elektromos kerékpár működik és évente mintegy 27 milliót gyártanak, ebből mintegy 700 ezret exportálnak, elsősorban Európába. Javaslatunk szerint évente maximum 100 villanyhajtású kerékpár támogatása (20 ezer Ft/db, 10-15 % VNT) lehetővé tenné a helyi lakosoknak, hogy legalább 20 ezer nap belső utazását autó helyett ezzel a járművel bonyolítsák le. A 9 önkormányzati tulajdonban lévő motor cseréjénél szintén megfontolandó lehetne ilyen járművek beszerzése. Várható hatások:
Beruházás: o A lakossági járművek támogatására: 2 MFt/év o Az önkormányzatnál: 1,5-2 MFt, amely azonban más típusú motor beszerzésénél is felmerülne, tehát többletköltsége gyakorlatilag nincs.
Várható energia-megtakarítás: o A lakosságnál: 13.000-15.000 l/év (480-500 GJ/év) benzin/gázolaj o Az önkormányzatnál: 1.500-2.000 l/év (40-50 GJ/év) benzin/gázolaj o Ezek széndioxid-megtakarítása: 39,1 t/év o Várható elektromosáram-fogyasztás: 200 ekm/30 km/h = 6700 h * 0,3 kW = 2000 kWh, ennek kibocsátása: 1,1 t CO2
Nettó széndioxid-megtakarítás: 38 t/év
Míg a kerékpárkölcsönzés a turisták körében, addig az elektromos kerékpárok beszerzésének támogatása a helyi lakosok és az önkormányzat részére segítené a környezetbarát közlekedést. 5.2.5. Környezetbarát mezőgazdasági termelés és építészet támogatása A humusztartalom csökkentése, valamint a nagy energiaigényű talajművelési módok indokolatlanul gyakori használata jelentősen fokozza a széndioxid-kibocsátást. Ez ugyan nem elsősorban a belváros levegőjét szennyezi, de térségi és globális szinten növeli a széndioxidkibocsátást. A helyi piacok ellátására kifejezetten alkalmas magas biológiai értékű termékek (elsősorban a zöldségek), valamint a növekvő gázolajárak indokolttá tehetik gazdasági 97
szempontból is a biotermelés, a tárcsázásos és kombinált talajművelési rendszerek előtérbe kerülését. A levegőben található széndioxid tartós megkötésére kiválóan alkalmas a nagy fajlagos aktív felülettel rendelkező anyagok, például a pirolitikus koksz kijuttatása a szántóföldre (5. melléklet). Ezek az anyagok nemcsak a széndioxidot kötik meg, hanem a nehézfémekkel is kelátokat képeznek (növények által felvehetetlen formában), valamint a tápanyagokat is képesek megkötni a növény által hozzáférhető formában, ilyen módon a termésmennyiségre és –minőségre is pozitívan hatnak. Az építkezésben a fa, illetve egyéb biomassza (pl. nád, szalma) felhasználása viszont hosszú időre konzerválja a megkötött széndioxidot, ellentétben annak egyszerű eltüzelésével. Véleményünk szerint ezeknek a környezetbarát módszereknek a támogatása ugyan nem jár olyan látványos környezetvédelmi hatással a belvárosban, mint az előzőekben javasolt módszerek,
ám
globálisan
igen
jelentős
hozadéka
lehet.
Referencia-értéke
sem
elhanyagolható, hiszen egyáltalán nem megszokott, hogy egy önkormányzat (vagy egyéb döntéshozó) felvállalja ilyen tágabbra mutató és hosszabb távon eredményt hozó módszerek menedzselését. Ezirányú javaslataink:
A helyi MGSZH-iroda vállalja fel a gazdák ezirányú tájékoztatását.
Az Önkormányzat szervezzen a lakosság részére ismeretterjesztést (konferencia, kiadványok,
internetes
témakörében,
bevonva
tájékoztatás) ezzel
a
foglalkozó
biomasszával cégeket.
kapcsolatos
Ezeket
akár
építkezés energetikai
rendezvényekkel is egybe lehetne vonni.
Külön támogatás a biotermeléssel foglalkozóknak, valamint a jelentős mennyiségű fát építési (tehát nem lakberendezési) célra felhasználó helyi cégeknek, vagy fogyasztóknak (kerítések, tetők, épületek, építmények).
Ezek várható hatásai:
Működtetési költség: összesen kb. 10 MFt/év o Ismeretterjesztés: 1-3 MFt/év (szervezéstől függően)
98
o Zöldségnövények biotermelése, vagy talajaktív anyagok alkalmazása: 2,5 MFt/év (maximum 250 ha-ra 10 eFt/ha/év). A javasolt terület a zöldségnövények jelenlegi vetésterületének mintegy 5 %-a. A támogatás egyúttal a helyi termékek értékesítését is segíti. o A felsorolt építészeti jellegű, biomassza-alapú tevékenységek támogatására 3 MFt/év keretösszeg (max. 100 t fa építészeti felhasználására 25 eFt/t és max. 50 t egyéb biomasszára 10 eFt/t)
Várható megtakarítás: o Humusztartalom növekedése: 0,1 %, ami 13,2 t/ha/év CO2-ot köt meg
250 ha esetén a megtakarítás: 3305 t/év (SEAP-ban nem szerepel)
o 150 t biomasszában lévő 75 t szén kibocsátásának megtakarítása: 275 t CO2/év
6. A 2020-as év várható energia-fogyasztása és károsanyag-kibocsátása (MEI)
6.1. Makrogazdasági hatások A 2020-as esztendő várható kibocsátási értékeinek meghatározásánál nem elegendő az alapesetben szereplő 2004-es és a 2009-es évek adatait, valamint a javasolt intézkedések várható megtakarításait figyelembe venni, hiszen közben változik az energiafelhasználás szintje is. Ez elvileg Hajdúszoboszló esetében a következő okokra vezethető vissza:
A lakosság száma ugyan várhatóan stagnálni fog, ám jellemző tendencia és kiemelt gazdaságpolitikai prioritás a turisták létszámának és itt-tartózkodási idejének növelése. A több itt tartózkodó ember jobb infrastrukturális ellátást igényel és ennek során több energiát fogyaszt.
Az árváltozások és a jobb műszaki színvonalú eszközök a földgáz, a távfűtés és a közlekedés esetében várhatóan nem növelik a felhasznált energia mennyiségét. A villamos áramnál viszont más a helyzet, hiszen a jobb életszínvonal sokkal több olyan (elsősorban háztartási) eszközt igényel, mely villamos árammal üzemel (39. táblázat).
Az önkormányzat villamos áram-fogyasztása jelentősen csökkent a vizsgált években, itt az előzőekben felsoroltak sem indokolják a növekedést, ezért változatlan fogyasztást feltételezünk 2020-ig. A lakosságnál és a vállalkozásoknál viszont az
99
előzőekben alapján statisztikai eszközökkel becsültük a várható növekedést, mely véleményünk szerint szakmailag is indokolható értékeket ad. Ezekből a 2020-ra várható villamos áram-fogyasztási adatokból természetesen még levonásra kerülnek az energia-takarékossági intézkedések miatt várható megtakarítások (5.1.7. és 5.2.3. alfejezetek). 39. táblázat: A villamos áram-fogyasztás felhasznált alapadatai a statisztikai elemzéshez Év
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Vállalkozások fogyasztása [TJ] Háztartások fogyasztása [TJ]
199 83
209 88
200 90
214 84
218 87
210 96
Összes fogyasztás [TJ]
294
306
304
310
314
315
A 2020-as várható fogyasztás statisztikai becsléséhez több mutatót alkalmaztunk. Az átlag – a növekvő villamos áram-fogyasztás miatt – minden esetben alacsonyabb a 2009-es év adatánál. Mivel 2020-ig nem stagnálás, hanem folyamatos növekedés várható, ezért nem indokolt a figyelembe vétele. A szórás azt jelzi, hogy 2-4 %-nál nem tér el jobban az átlag értéke a tényleges értéktől, ami viszonylag megbízható becslést jelezne, amennyiben jelezné a tendenciákat is (40. táblázat). 40. táblázat: A statisztikai elemzés eredményei Statisztikai mutató
átlag
szórás
korreláció (r)
r2
regresszió, 2020
Vállalkozások fogyasztása [TJ]
200
7,6
0,83
0,69
235
Háztartások fogyasztása [TJ]
88
4,7
0,57
0,33
108
Összes fogyasztás [TJ]
307
7,8
359
A korreláció és az r2 értéke azt mutatja, hogy a vállalkozások villamos áram-fogyasztása közepes-erős összefüggést mutat az összes villamos áram-fogyasztással, míg a lakossági fogyasztás gyakorlatilag ettől függetlenül változik. A lineáris regresszióval kapott eredmény azt jelzi, hogy 2020-ra várhatóan a 41. táblázatban bemutatott mértékben nőne a villamos áram fogyasztása, amennyiben nem érvényesülnének energia-takarékossági intézkedések.
100
41. táblázat: A villamos áram-fogyasztás várható növekedésének mértéke 2020/2004 összesen (%)
2020/2004 éves átlag (%)
Vállalkozások
24
1,5
Háztartások
33
2
Összes fogyasztás
22
1,4
Növekedés mértéke
Az előzőekből következően statisztikailag az önkormányzati villamos áram-fogyasztás stagnálása prognosztizálható. A 20 %-os fogyasztás-csökkenés a villamos áramnál sokkal nehezebben hajtható végre a többi energiafajtával összehasonlítva, különösen a háztartások esetében. Következésképpen az energiatakarékossággal szemben, itt inkább a zöld áram fokozottabb használatában vannak kiaknázható tartalékok a kibocsátás-csökkentésben. További jelentős változás lehetne a 2004 és 2009 évi CO2-kibocsátással szemben a termálvízben található metángáz hasznosításának figyelembe vétele. A már működő, metángázt felhasználó gázmotorban, valamint a várhatóan megépülő geotermális erőmű turbinájában képződő hulladékhő-mennyiség teljes hasznosítása valószínűleg megoldhatatlan még a távhő-hálózat kiterjesztésével is, legfeljebb az ipari parkban lenne felhasználható, ennek megvalósulása azonban jelentős bizonytalansággal terhelt. Realista jövőképként ezért a távhő-, illetve a gyógyfürdő földgáz-igényével szembeni igények mértékéig vesszük figyelembe ezek együttes mennyiségét, optimista jövőképként ugyanakkor kiszámítjuk a teljes mennyiség CO2-megtakarításban jelentkező hatását is. A gyógyfürdőben működő gázmotor jelenlegi kapacitáson évi 8000 órát működtetve 2020-ban a következő mennyiségű energiát állítja elő, földgázt helyettesítve:
7385 MWh villamos áram (26,6 TJ) és 30,4 TJ hulladékhő
Ezzel a következő széndioxid-mennyiséget takarítja meg: 6730 t/év Nem függ az önkormányzattól, ám 2020-ig minden bizonnyal jelentősen változni fog a normál hajtóanyagokba bekeverésre kerülő bio-üzemanyagok részaránya is. Hazánkban 2004ben még 0 % volt a biohajtóanyag-hányad, 2009-ben 4,8 tf%, jelenleg 6 tf% - 2020-ra pedig a többször is megerősített EU-elvárás 10 e%. Napjainkban 7 tf%-ot lehetne bekeverni a szabvány minőségű normál hajtóanyagba, feltételezhetően 2020-ra ez 10 e%-ra fog emelkedni
101
a bekeverés mértékében, de legalábbis a felhasznált összes üzemanyag átlagában. A CNG-re átállítandó járművek kivételével ezért ezt az üzemanyag-összetételt vesszük figyelembe a benzin- és gázolaj-üzemű lakossági gépkocsik éa távolsági buszok vonatkozásában. További csökkenést okoz a kibocsátásban a személyautók várható széndioxid-kibocsátásának mértéke, mely 2004-ben átlagosan 161 g/km volt, az új autók esetében 2009-ben 140 g/km-re vállaltak az autógyártók garanciát, a 2007/0297 (COD) EU Tanács és parlament Rendelete pedig 2015re 125 g/km, 2020-ra 95 g/km maximális kibocsátást ír elő az autógyártók számára. Mindez elsősorban az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztással érhető el. A gépkocsipark jellemző átlagos élettartamát figyelembe véve, 10 %-kal kisebb átlagfogyasztással lehet számolni 2020-ra, amit véleményünk szerint éppen ellensúlyoz a városba látogató turisták számának várható növekedése és a helyiek birtokában lévő gépkocsik számának emelkedése. Összességében a személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásának stagnálásával és 10 e%-os bio-hányaddal számolunk 2020-as kalkulációinkban.
A 2009-es üzemanyag-fogyasztás: 123 TJ dízel (B-4,8tf), 123 TJ benzin (E-4,8tf) o Ennek összetétele: 118 TJ dízel+5 TJ biodízel, 119 TJ benzin+4 TJ bioetanol
A 2020-as üzemanyag-fogyasztás: 123 TJ dízel (B-10e), 123 TJ benzin (E-10e) o Ennek összetétele: 111,8 TJ dízel+11,2 TJ biodízel, 111,8 TJ benzin+11,2 TJ bioetanol
Kiváltott fosszilis üzemanyag: 6,2 TJ dízel és 7,2 TJ benzin
A széndioxid-kibocsátás mértékének várható csökkenése: 958 t CO2 A távolsági buszoknál viszont várhatóan nem változik a járatok száma, ezért figyelembe vesszük a szigorodó előírásokat is a bio-üzemanyagok fokozott bekeverésén kívül. A jelenlegi buszpark jellemzően EURO-3 normának megfelelő motorokkal rendelkezik. 2015-ben ugyan a tervek szerint az új buszoknál már EURO-6 motorokkal fognak üzemelni, ám figyelembe véve a buszpark várhatóan 7-10 éves átlagos élettartamát, ezek nagy része az EURO-5 kategóriába fog tartozni. Az EURO-5 és EURO-3 kategóriák közötti kibocsátás-különbség 37,5 % (0,8, illetve 0,5 g CO2/km), amit a fogyasztás-csökkenésben veszünk figyelembe.
102
A 2009-es üzemanyag-fogyasztás: 7,1 TJ dízel (B-4,8tf) o Ennek összetétele: 6,8 TJ dízel + 0,3 TJ biodízel
A 2020-as üzemanyag-fogyasztás: 4,4 TJ dízel (B-10e), o Ennek összetétele: 4 TJ dízel + 0,4 TJ biodízel
Kiváltott fosszilis üzemanyag: 2,8 TJ dízel
A széndioxid-kibocsátás mértékének várható csökkenése: 208 t CO2 6.2. A javasolt intézkedések és a makrogazdasági tényezők várható hatása Összességében az 5. fejezetben bemutatott javaslatok és az előzőekben (6.1. alfejezetben) kifejtett makrogazdasági tényezők várhatóan a 42. táblázatban jelzett hatással járnak 2009-hez képest 2020-ban az energiafogyasztásra és a széndioxid-kibocsátásra. 42. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők Intézkedés/tényező Alfejezet neve
Energia-
Helyettesített
sorszáma megtakarítás* energiaforrás megtakarítás TJ/év
Termálvízből metánnyerés Geotermikus erőmű Távfűtés bővítése, geotermikus hulladékhővel
CO2-
5.1.1. 5.1.1. 5.1.2.
Parkoló,
5.1.3.
buszjáratok,
5.1.4.
kerékpárbérlet,
5.1.5.
Épületkorszerűsítés
5.1.6.
Lakossági
5.1.7.
tudatformálás
5.2.1.
csökkentés forrása
t/év földgáz
0/30,4 6.1.
CO2-
villamos
0/26,6
6730
energia
geotermális metán
0/86,4
villamos áram
13584
geotermia
-17,6/65,6
földgáz
3658
geotermia
0,3
benzin
17
0,3
gázolaj
19
8,5
földgáz
477
földgáz, 40,4
villamos áram,
103
2705
energiamegtakarítás energiamegtakarítás energiamegtakarítás
üzemanyag Ökocentrum
5.2.1.
CNG buszok és önkorm. járművek
5.2.2.
Vállalkozások szabályozása,
5.2.3.
képzése Elektromos kerékpár
5.2.4.
Bio-építészet
5.2.5.
-1,3
földgáz
75
biosolar
0,0
villamos áram
1
nap, szél
0/8,8
gázolaj
105
CNG
20,6
villamos áram
3239
36,0
földgáz
2020
0,3
benzin
19
0,3
gázolaj
19
0
275
0/7,2 B-10, E-10 bevezetése (szgkcs)
6.1.
benzin, gázolaj
0/6,2
energiamegtakarítás
energiamegtakarítás fa, nád, szalma energia-
958
megtakarítás, biodízel, bioetanol energia-
Buszok B-10,
6.1.
EURO-5
gázolaj
2,8
208
megtakarítás, biodízel
Villamos áram fogyasztás
6.1.
-45
-7075
45,4
27.033
növekedése Összesen Megjegyzések:
a negatív értékek az energia-fogyasztás, illetve széndioxid-kibocsátás növekedését jelzik * az első érték az energiaigény tényleges összes változását, a második a helyettesített energiaféleség mennyiségét jelzi
A javasolt intézkedések összességében a villamos áram várható fogyasztás-növekedésének kétszeresét
kitevő
energiamennyiség
és
közel
ötszörös
széndioxid-mennyiség
megtakarításával járnak. Legnagyobb jelentőséggel a geotermikus erőmű megvalósulása bír, ennek hatása a villamos-energia és a távhő-hasznosításban, ezen keresztül a kibocsátási
104
értékekben is kiemelkedő (150 TJ, illetve 17 ezer t CO2 megtakarítása), valamint a termálvíz metánjának gázmotoros hasznosítása 36 TJ, 6,7 ezer t). A lakossági és vállalkozói tudatformálás és szabályozás a következő nagy tartalék (100 TJ, 8 ezer t). Az üzemanyag és a motor minőségének állami szabályozása a személygépkocsi-közlekedés várható növekedése ellenére 16 TJ, illetve 1200 t megtakarítással segíti az elvárások teljesítését. A többi intézkedés ugyan egyenként kisebb energetikai/környezetvédelmi haszonnal jár, ám megvalósításukat célszerűnek tartjuk, mert technológiailag előremutatóak és komplex értelemben gazdaságosak. Az intézkedések kezdeményezésének mindenképpen az Önkormányzattól kell indulnia, de egyes fejlesztések végrehajtásában nélkülözhetetlen a helyi lakosság, a helyi és külső vállalkozók, valamint a Hajdú Volán Zrt részvétele is. 6.3. A 2020-as év várható értékei A 2020-as évre vonatkozó EU-elvárások tekintetében a javasolt intézkedések végrehajtásának köszönhetően a 2004-es adatokhoz képest a következő megtakarítások várhatók a város energia-gazdálkodásában:
Energia-megtakarítás:
10 %
Széndioxid-kibocsátás megtakarítása:
28,2 %
Megújulók részaránya:
23,6 %
Ezek az értékek az energia-megtakarítás kivételével jelentősen túlteljesítik az elvárásokat. Az energia-megtakarításnál a villamos áram-fogyasztás várható növekedése mintegy 2,5 %-os negatív hatást fejt ki. A SEAP fő célja azonban a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami Hajdúszoboszló esetében a turizmus pótlólagos energiaigénye miatt véleményünk szerint nem az energia-fogyasztás csökkentésével, hanem sokkal inkább a megújuló energiaforrások, ezen belül is a geotermikus energia alkalmazásával érhető el. Ez teljes mértékben összhangban van a termálvízre alapozott turizmus városfejlesztési koncepciójával. A javasolt intézkedések megtétele esetén a 2004-es megújulók mennyisége és részaránya 11-12-szeresére növekedne, ami a magyarországi 2020-as elvárást is 9 %-kal felülmúlja úgy, hogy egyúttal a széndioxidkibocsátást is az elvárásoknál jóval nagyobb mértékben (8 %-kal) csökkenti.
105
Amennyiben nemcsak a város mutatóinak abszolút értékeit, hanem az egy lakosra jutó mutatókat vizsgáljuk, de figyelembe vesszük a turisták által itt töltött vendégéjszakákat (365 vendégéjszaka = 1 fő állandó lakos), akkor a következő mutatókat kapjuk:
Várható vendégéjszakák száma 2020-ban lineáris regresszió segítségével a 2004-2009 évek adatai alapján: 1637 ezer vendégéjszaka o Ez megfelel 4.484 állandó lakosnak
Hajdúszoboszló állandó lakosainak várható létszáma, ugyanilyen módon becsülve 2020-ban: 22.655 fő
Az itt-tartózkodók (helyi lakosok és turisták) átlagos várható létszáma 2020-ban: 27.139 fő.
Az egy főre jutó energetikai/kibocsátási adatok változását az állandó lakosok 2004-es számához képest a 43. táblázatban mutatjuk be.
43. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke Energia-fogyasztás
CO2-kibocsátás
Megújuló energia
GJ/fő
t/fő
GJ/fő
2004
66
5,1
1,3
2020
53
3,2
12,5
2020/2004 (%)
79,4
63,1
938,5
A 42. táblázat jól mutatja, hogy a turizmus révén itt-tartózkodókat és az állandó népesség várható enyhe csökkenését is figyelembe véve az energetikai hatékonyság egy főre vonatkoztatott értéke is meghaladja a 20 %-os mértéket, a széndioxid-kibocsátásban pedig 37 %-os csökkenés valószínűsíthető. Mindezek alapján úgy véljük, hogy javaslataink megvalósítása igen jelentős erőfeszítéseket, a célok pedig hosszútávú elkötelezettséget és „zöld” szemléletű városfejlesztési politikát igényelnek. A 2020-as energiafogyasztás várható értékeit a 44. és 45. táblázatokban mutatjuk be. 2009hez képest az energiafogyasztásban viszonylag csekély (45 TJ, 3 %), ám a széndioxidkibocsátásban radikális változások (27 ezer t, 24 %) tapasztalhatók, mely jól mutatja, hogy a megtakarítás nem energia-takarékossági jellegű, hanem megújuló energia-alapú.
106
A villamos áram-fogyasztás további növekedése várható, ennek várható mértékét azonban felére csökkentik a javasolt intézkedések, további 113 TJ (a felhasznált mennyiség egyharmada) pedig megújuló alapon kerül előállításra. Ilyen módon a felhasznált villamos áram helyi átlagos széndioxid-kibocsátása 0,377 t/MWh-ra csökken, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező adat. A távfűtés a mostaninál nagyobb kapacitással, jobb kihasználással (részben nyári hűtési üzemmel) és teljes egészében megújuló bázison működne. Képes lenne ellátni még mintegy 20 TJ hő-, vagy hűtőenergia-igényt, ami vagy egy ipari parkkal, vagy további rácsatlakozással, vagy egyes intézmények nyári távhűtésével lenne kihasználható. Mindhárom lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is:
Ipari park: folyamatos (ipari) hőigény, de hosszú távvezeték szükséges a jelenlegi és a kibővített rendszertől is.
További rácsatlakozás: olcsó, de a nyári üzem nem biztosított
Intézményi távhűtés: jó kihasználtság, de valószínűleg nem fedhető le a teljes kapacitás (és adott esetben többletköltség az adott intézményeknek)
A földgáz részaránya 50 % alá esik (44. és 45. táblázat), 260, illetve 90 TJ-lal csökken 2004hez, illetve 2009-hez képest, megszűnik a használata a távfűtésben is, ugyanakkor átveszi a szerepet a helyi tömegközlekedésben. A hagyományos hajtóanyagok mennyisége is 54 TJ-lal csökken 2004-től, mintegy harmadrészben energia-takarékossági okokból, a nagyobbik rész azonban az állami előírások és a helyi tömegközlekedés CNG-bázisú átállásának köszönhető.
107
44. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (TJ)
KATEGÓRIA
Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen
A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (TJ) FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK Megújulók VILL. FŰTÉS/ ÖSSZ. ENERGIA HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzem- Tűzifa Nap- Georészarány anyag energia termia csoporton összesen Épületek, építmények belül belül
4 222 103 4
7 22 36
23 291 354
333
66
668
1
0
35 566 569 4
3,0 48,2 48,5 0,4
2 39 40 0
1174
100
82
1
1
0,4
0
8
8
3,0
1
1
9
3,6
1
5
24
240
92,9
17
100,0
18
30 3
0
0
73
3
0
1
73
0
30
KÖZLEKEDÉS Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen
5 338
0 66
Részarány (%)
23,6
4,6
0
5
4
0
106
106
9 677
110 110
106 106
0 3
5 5
25 26
0 73
0 0
0 30
258 1432
47,2
7,6
7,4
0,2
0,3
1,8
5,1
0,0
2,1
100,0
108
100 Megújuló összesen (%):
23,61
%
338,3
TJ
45. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (GWh)
KATEGÓRIA Önkormányzati épületek Vállalkozói épületek Lakossági épületek Városi közvilágítás Épületek, építmények összesen Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen Mindösszesen
A. VÉGLEGES ENERGIA-FELHASZNÁLÁS (GWh) Megújulók VILL. FŰTÉS/ FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK ÖSSZ. ENERGIA HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG Bioüzemanyag Tűzifa Napenergia Geotermia Épületek, építmények 0,97 61,78 28,67 1,17
6,39 80,73 98,45
92,59
185,57
0,00
0,28
0,28
2,17
2,17
1,36
1,36 93,95
0,00 0,74
20,29
0,74 KÖZLEKEDÉS
20,29
1,11
18,22
29,34 29,34 1,32 2,44 30,45 29,34 1,32 188,02 30,45 29,34 0,74 1,32
109
0,08
0,00 8,45 0,00
9,78 157,12 158,15 1,17
0,08
8,45
326,22
0,14
2,61
6,67 6,81 7,08
66,66 71,71 397,94
20,29
0,08
8,45
A megújuló energiaforrások a földgáz mögött, a villamos árammal azonos mennyiséget képviselnek (23,6 %), aminek meghatározó része a geotermikus alapú kombinált villamos áram- és hőellátás, kisebb (csökkenő) hányadát a tűzifa, a fennmaradó részt pedig a benzin- és gázolaj biokomponensei alkotják. Felhasználók szerint vizsgálva az energia-fogyasztást, a következők állapíthatók meg:
Várhatóan a vállalkozói szektorban következik be a legnagyobb megtakarítás (16 %), főleg az épületkorszerűsítéseknél és a közlekedési célú energia-felhasználásban
A lakosság szerepe a csökkentésben szerény (5 %), ami közel azonos módon oszlik meg az állami-, illetve az önkormányzati szabályzók hatására.
Az
önkormányzat
(6
%)
2009-ig
javarészt
végrehajtotta
a
legfontosabb
energiatakarékossági beruházásokat (46. táblázat) 46. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása (2004-2020) Energiafogyasztás szerkezete az
2004
önkormányzatnál
TJ/év
%
TJ/év
%
%
37
85,8
35,2
87,1
95
4,8
11,1
4,2
10,4
88
1,3
3,0
1
2,5
77
43,1
100,0
40,4
100
94
674
97,3
565,6
97,0
84
7,9
1,1
7,8
1,3
99
10,8
1,6
9,4
1,6
87
692,7
100,0
582,8
100
84
592,1
69,7
569,31
70,3
96
258
30,3
239,95
29,7
93
850,1
100
809,26
100
95
Épületek Közvilágítás Közlekedés Önkormányzat összesen
2020
2020/2004
Energiafogyasztás szerkezete a vállalkozásoknál Épületek Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Vállalkozások összesen Energiafogyasztás szerkezete a lakosságnál Épületek Magánjárművek Lakosság összesen
110
A vizsgált kategóriák mindegyikében csökken az energiafogyasztás a referencia-év értékeihez képest. Az önkormányzati járműpark a legnagyobb-, míg a helyi tömegközlekedés a legkisebb csökkenést mutatja, a többi érték között viszonylag kicsi a szórás (47. táblázat). Ez azt mutatja, hogy nem maradtak ki a javaslatokból célterületek. 47. táblázat: Az energiafogyasztás változása 2004-2020 között a fogyasztási kategóriákban 2020/2004 (%) Önkormányzati épületek
95
Vállalkozói épületek
84
Lakossági épületek
96
Városi közvilágítás
88
Épületek, építmények összesen
90
Önkormányzati járműpark
77
Helyi tömegközlekedés
99
Helyközi tömegközlekedés
87
Magánjárművek (helyi és bejövő)
93
Közlekedés összesen
93
Mindösszesen
90
A széndioxid-kibocsátás –a fogyasztási adatok alapján – csak mintegy 10 %-kal csökkenne 2004-2020 között. Figyelembe véve azonban a villamos áram és a távfűtés forrásául szolgáló geotermikus energia megújuló voltát is – további 18 %-os csökkenés (18 ezer, illetve 5 ezer t) érhető el. Az előző két kategórián kívül esik a bioépítészet, mintegy 0,2 %-os emissziócsökkentéssel (48., 49., 50. táblázatok).
111
48. táblázat: A 2020-as év várható széndioxid-kibocsátása (t)
KATEGÓRIA
SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS (t) VILL. FŰTÉS/ FOSSZILIS ÜZEMANYAGOK ENERGIA HŰTÉS Földgáz Dízel Benzin Szén LPG
Megújulók
ÖSSZ.
BioüzemNap- GeoTűzifa anyag energia termia
részarány csoporton belül
Épületek, építmények Önkormányzati épületek
550
415
1290
Vállalkozói épületek
34966
1245
16303
Lakossági épületek
16225
2020
19882
660
0
0
52402
3680
0
0
56
0
0
0
0
438
0
770
0
0
0
0
770
0
Városi közvilágítás Épületek, építmények, mezőgazdaság összesen Önkormányzati járműpark Helyi tömegközlekedés Helyközi tömegközlekedés Magánjárművek (helyi és bejövő) Közlekedés összesen
0
2256
2
52514
47
38386
35
660
1
93816 0
85 0
0
56
0
0
0
438
0
296
0
0
1067
1
0
7825
7318
300
15443
14
494
8121
7318
300
17003
15
110820 100
100
259
37475 KÖZLEKEDÉS
0
259
0
Mindösszesen*
53173 3680 37968 8121 7318 259 300 0 Részarány (%) 48 3 34 7 7 0 0 0 0 * Nem tartalmazza a megújuló bázison nyert hő- és villamos-energia (49., 50. táblázat) CO2-megtakarítását. 112
0
0
49. táblázat: A 2020-as évben várható helyi villamosenergia-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill.t) C. A HELYI VILLAMOS ENERGIA-TERMELÉS ÉS A JÁRULÉKOS CO2-KIBOCSÁTÁS HELYILEG TERMELT VILLAMOS ENERGIA (KIVÉVE ETS ÜZEMEK, ÉS MINDEN ÜZEM, 20 MW FELETTI TELJESÍTMÉNNYEL
HELYILEG
VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS
ELŐÁLLÍTOTT VILLAMOS
geotermális termálvízből energia
nyert metán
113
86,4
26,6
113
86,4
26,6
ENERGIA
CO2/CO2 AZONOS
JÁRULÉKOS CO2-KIBOCSÁTÁSI
KIBOCSÁTÁS (t)
TÉNYEZŐJE (t/TJ)
(TJ)
Szélenergia Vízenergia Fotovoltaikus energia Kombinált hő- és villamos energia
0
Geotermia ÖSSZESEN
113
17766
50. táblázat: A 2020-as évben várható helyi távhő-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t) D. HELYI FŰTÉS/HŰTÉS (TÁVFŰTÉS/HŰTÉS, CHP) ÉS A JÁRULÉKOS CO2-KIBOCSÁTÁS HELYILEG TERMELT HŐ/HŰTÉSI ENERGIA Kombinált hő- és villamos energia
HELYILEG
ENERGIAHORDOZÓ
TERMELT
BEVITEL (TJ)
HŐ/HŰTÉSI
FOSSZILIS
ENERGIA
TÜZELŐANYAGOK
(TJ)
Földgáz
CO2/CO2 EGYENÉRTÉK geotermikus termálvízből MEGTAKARÍTÁS energia
nyert metán
96
65,6
30,4
96
65,6
30,4
(t)
geotermális energia termálvízből nyert metán
114
TERMELÉS JÁRULÉKOS CO2KIBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐJE (t/TJ) 0
Távfűtő üzem/ek
ÖSSZESEN
HŐ/HŰTÉSI ENERGIA
5385,6
Összességében a referencia-évhez képest 2020-ban az önkormányzat várhatóan 35 %-kal, a vállalkozói szféra 33 %-kal, a lakosság pedig 23 %-kal fogja csökkenteni kibocsátását (51. táblázat). 51. táblázat: A 2020-as év széndioxid-kibocsátása a referenciaévhez képest az egyes fogyasztói szegmensekben* Széndioxid-emisszió
2004
2020
2020/2004
t/év
%
t/év
%
%
Önkormányzat
3633
3,0
2545
2,9
70
Vállalkozók
59728
49,0
39482
45,2
66
Lakosság
58413
48,0
45366
51,9
78
121773 100,0 87393 100,0 * a megújuló hő- és villamos-energia (49., 50. táblázat) figyelembe vételével
72
Összesen
Az előzőek alapján a széndioxid-kibocsátás megtakarítása:
2009-hez képest:
27.033 t (23,6 %)
2004-hez képest:
34.380 t (28,2 %)
7. Finanszírozás, a kibocsátás-csökkentés fajlagos költségei A javasolt intézkedések finanszírozása – a környezetvédelmi projektek sajátosságaként – nem olcsó, hosszabb távon és csak makrogazdasági szempontokat is figyelembe véve hatékony. Ebből
következik,
hogy
a
forrásigény nem
terhelheti
kizárólag
a
megvalósító
önkormányzatot, szükség van jelentős külső forrásokra is. A Hajdúszoboszlói Önkormányzat, valamint a város lakói és vállalkozói számára a javaslatok 2011-es árak alapján becsült beruházási- és működési költség-igénye, valamint ezek egy tonna széndioxidra vonatkoztatott értéke az 52. táblázatban van részletezve.
115
52. táblázat: A javasolt intézkedések becsült összes- és fajlagos költségigénye (Ft/t CO2) Beruházási Működési Megtakarított Beruházá Beruházás Működés költség
költség
CO2
s (1 évre) (20 évre)
MFt
MFt
t/év
eFt/t CO2 eFt/t CO2
2700
n.a.
18431
146
7
n.a.
2700
n.a.
13584
199
10
n.a.
470
n.a.
3658
128
6
n.a.
478
36
36
13278
664
1000,0
0
44
477
0
0
92,3
0
3
2705
0
0
1,1
125
0
75
1657
83
0,0
41
0
105
390
20
0,0
0
38
5258
0
0
7,2
0
2
38
0
0
52,6
0
3
275
0
0
10,9
457
0
6730
68
3
0,0
4271
126
34.380
Átlag**
2267
113
194,0
Átlag***
431
22
59,7
Összes-, ill. fajlagos költség Geotermia összesen Geotermia, csak villamos áram Távfűtés kiterjesztése Parkoló létesítése* Épületkorszerűsítés Lakossági tudatformálás Ökocentrum létesítése CNG buszok Vállalkozások szabályozása Villamos kerékpár támogatása Bio-építészet támogatása Termál-metán hasznosítás Összesen**
(1 évre) eFt/t CO2
Megjegyzések:* a hozzá kapcsolódó beruházásokkal (buszjáratok, kerékpár-kölcsönzés) ** a geotermia összesent figyelmen kívül hagyva *** az előzőn kívül a parkoló létesítését is figyelmen kívül hagyva
116
Jól látható, hogy az összes javasolt intézkedés forrásigénye mintegy 4,3 Mrd Ft, ami mintegy 34 ezer t (a villamos áram-fogyasztás várható növekedését is beleszámítva 27 ezer t) széndioxid kibocsátásától mentesíti Hajdúszoboszlót. Mind a forrásigény, mind a kibocsátás esetén figyelmen kívül hagytuk a makrogazdasági tényezőket, melyeket az önkormányzat semmilyen módon nem tud befolyásolni. Ez az oka annak, hogy a megtakarítás és az intézkedések eltérnek a 2020-as széndioxid-kibocsátásnál közölt adatoktól és tényezőktől. Az utóbbiak a várható legpontosabb értékek, de a táblázatban feltüntetettek azok, amelyekre az önkormányzatnak – közvetve, vagy közvetlenül - ráhatása van. Amennyiben az egy évre vonatkozó beruházási és működési költségadatokat megvizsgáljuk, jól látható, hogy azok átlagosan 34-szer, illetve 59-szer nagyobbak a jelenlegi tőzsdei CO2áraktól (2011. augusztus 5.: 12,2 €/t, 270 Ft/€ árfolyamon 3294 Ft/t). Az összköltséget tekintve pedig egy tonna CO2 megtakarítása 307 ezer Ft-ba kerül. Amennyiben a legkevésbé költséghatékony intézkedést (a parkoló létesítését és a hozzá kapcsolódó beruházásokat) kihagyjuk, akkor ez az összérték 81 ezer Ft/t-ra csökken. Húszéves működést feltételezve, piaci alapon csak a lakossági tudatformálás és a termálvíz metántartalmának hasznosítása térülne meg pusztán a széndioxid értékesítéséből. 11.000 Ft/t CO2-megtakarítási költség alatt (közel a piaci árhoz) lennének még a következő javaslatok:
A geotermikus erőmű
A távfűtés bővítése és átállítása hulladékhőre
A lakossági tudatformálás
A vállalkozások szabályozása, képzése
A bio-építészet támogatása
A többi javasolt intézkedés kizárólag a széndioxid értékesítéséből ugyan közel sem térül meg, de ez nem zárja ki gazdasági hatékonyságukat, hiszen például a buszközlekedés piacosítható, a többi projekt megvalósítását pedig a támogatási lehetőségekhez lehet igazítani. Külső források segítségével azonban mindegyik intézkedést javasoljuk megvalósítani. Az önkormányzat részére 2012-2020 között – figyelembe véve a geotermikus erőmű ESCO finanszírozási konstrukcióját, valamint az időközben megvalósult termál-metán projektet –
117
1.114 MFt beruházási és 126 MFT/év működési költségigény jelentkezik. Utóbbi a 2010-es módosított költségvetésnek 2,3 %-át teszi ki, vagyis önkormányzati forrásból valószínűleg fedezhető. A beruházási költségekhez mindenképpen javasoljuk a 2.4.2. alfejezetben felsorolt EU és nemzeti pályázati lehetőségek felhasználását. A nemzeti támogatások jellemzően 85 %os vissza nem térítendő támogatást biztosítanak az önkormányzatoknak, kivéve a kerékpárutak (és kiszolgáló létesítményeik) támogatását, ahol 100 %, a távhőrendszer korszerűsítését, ahol 10-50 %, és a közlekedési jellegű tevékenységekre (CNG-buszok, kerékpár-kölcsönzők), amelyek jelenleg nem támogatottak. Utóbbiakra azonban az EU forrásai (különösen a Jessica, Mobilis és Civitas programok keretében) jó eséllyel igénybe vehetők, utóbbiakra Debrecenben volt is már példa.
118
Forrásjegyzék 1. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 2. 2010. évi CVII. törvény A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról
és
a
közlekedésben
felhasznált
energia
üvegházhatású
gázkibocsátásának csökkentéséről 3. 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 4. 56/2002 GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról 5. 7/2006 (V.24.) TMN rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 6. DIRECTIVE 2003/30/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 8 May 2003 on the promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport 7. ENEREA (2010): A Hajdúszoboszlói kistérség energiastratégiája 2010-2020 8. ENEREA (2010): Hajdúszoboszlói kistérség energetikai akcióterve 2010 9. EnergiaNova (2011): Megújuló energiák – Jogi és gazdasági környezet, szabályozás Magyarországon 10. Finkerné Sulcz Á (2011): Új szabályozás a levegő védelméről. in Műszaki Fórum. http://www.muszakiforum.hu/cikk/82751/uj-szabalyozas-a-levegovedelmerol?area=160 11. Gyulai I (2009): A biomassza dilemma. Lánchíd Kiadó Kft. 2009. 12. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 (I. 25.) Ör. sz. rendelete A helyi menetrend szerinti autóbuszjáratok, az iskolák, tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díjainak és az ehhez kapcsolódó pót- és mellékdíjak, illetve kezelési költségek megállapításáról 13. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008 (VI. 12.) Ör. sz. rendelete az állati hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás szabályainak meghatározásáról 14. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008 (VII. 3.) Ör. sz. rendelete a fizető parkolási rendszerről 15. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/1999 (IX. 30.) Ör. sz. rendelete a távhőszolgáltatásról és díjairól 119
16. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004 (X. 1.) Ör. sz. rendelete Hajdúszoboszló város Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat /HÉSZ/ területre vonatkozó előírásainak megállapításáról 17. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2005 (VII. 7.) Ör. sz. rendelete a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről 18. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003 (X. 16.) Ör. sz. rendelete a helyi környezet és a természet védelméről 19. Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2007 (XI. 22.) Ör. sz. rendelete a helyi adókról 20. Hajdúszoboszló
Város
Önkormányzata
Képviselő-testületének
a
hulladékgazdálkodásról szóló 19/2009 (XI. 6.) Ör. sz. rendelete 21. Harrison, P (2008): EU panel lowers biofuels goal, protects industry. http://www.reuters.com/article/GCAGreenBusiness/idUSBRU00673820080911?sp=true 22. Kovács E.: Gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi követelmények alakulása. GÉMOSZ konferencia, Galyatető, 2007. 05. 17-18. 23. Leszák T (2011): Melyik megújuló mennyi támogatást kap? – itt vannak a tervek. in Napi gazdaság. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/melyik_megujulo_mennyi_tamogatast_kap_itt_ vannak_a_tervek.488530.html 24. Magyarország Megújuló Energia
Hasznosítási
Cselekvési
Terve
2010-2020
http://www.kormany.hu/download/3/b9/30000/Nyomtathat%C3%B3%20v%C3%A1lt ozat_Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3% BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A 9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf 25. MEGAKOM (2010): Hajdúszoboszló város Helyi Fenntartható Fejlődési Terve (Local Agenda 21) 26. MEGAKOM (2011): Hajdúszoboszló város Önkormányzatának gazdasági programja 2010-2014 27. Midgley, P.: Bicycle-Sharing Schemes: Enhancing Sustainable Mobility In Urban Areas United Nations, Department Of Economic And Social Affairs Background Paper No. 8 CSD19/2011/BP8, New York, 2011 28. New York City Department of City Planning. Bike-Share Opportunities in New York City. New York, 2009. 120
29. Renewable Energy Technology Roadmap. European Renewable Energy Council
Internet:
www.hajduszoboszlo.eu,
www.energiainfo.hu,
www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium, www.complex.hu,
121
www.mataszsz.hu, www.zoldtech.hu,
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők
6
2. táblázat: Az energiafogyasztás és a széndioxid-emisszió alakulása a különböző szektorokban
7
3. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke
8
4. táblázat: Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott, finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek 5. táblázat: A megújuló energiával kapcsolatos 2020-as nemzeti célkitűzés ütemterve
37 37
6. táblázat: Javaslat a megújuló alapú energiatermelők kötelező átvételi árára (forint kilowattóránként, 2010-es áron)
39
7. táblázat: Az új levegővédelmi szabályozás keretében megjelent jogszabályok
40
8. táblázat: Az EU megújuló energia céljai 2020-ra energiatípusonként
44
9. táblázat: Hajdúszoboszló legfontosabb turisztikai jellemzői
50
10. táblázat: Hajdúszoboszló villamos áram-ellátásának jellemzői
52
11. táblázat: Hajdúszoboszló földgáz-ellátásának jellemzői
52
12. táblázat: Hajdúszoboszló távhő-ellátásának jellemzői
53
13. táblázat: A távhő forrásainak szerkezete
54
14. táblázat: Hajdúszoboszló közvilágításának jellemzői
55
15. táblázat: Hajdúszoboszló helyi tömegközlekedésének jellemzői
56
16. táblázat: Hajdúszoboszló egyéni közlekedésének jellemzői
59
17. táblázat: A hajdúszoboszlói benzinkutak forgalmának jellemzői
60
18. táblázat: A Hajdúszoboszlón használt lassú járművek száma
61
19. táblázat: Lakossági szén- és tűzifa-fogyasztás
62
20. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (TJ)
64
21. táblázat: A 2004-es év energia-felhasználása (GWh)
65
22. táblázat: A 2004-es év széndioxid-kibocsátása (t)
67
23. táblázat: A 2004-es év helyi távfűtésének energia-termelése és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill. t)
68
24. táblázat: A közvilágítás energiafogyasztásának változása
69
25. táblázat: Az önkormányzat energiafogyasztásának változása
70
26. táblázat: A termálvízből nyert metán széndioxid-kiváltása
71
27. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (TJ)
73
28. táblázat: A 2009-es év energia-felhasználása (GWh)
74
122
29. táblázat: A 2009-es év helyi távfűtésének energia-termelése és ennek széndioxidkibocsátása (TJ, ill. t)
75
30. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása (20042009)
76
31. táblázat: Az energiafogyasztás változása 2004-2009 között a fogyasztási kategóriákban 77 32. táblázat: A 2009-es év széndioxid-kibocsátása (t)
78
33. táblázat: A széndioxid-kibocsátás szerkezete fogyasztási szektorok szerint
79
34. táblázat: A széndioxid-kibocsátás változása 2004-2009 között a fogyasztási kategóriákban 79 35. táblázat: Néhány külföldi kerékpár-kölcsönzési rendszer legfontosabb jellemzői
84
36. táblázat: A rendszer létrehozásának és működtetésének költségei néhány nagyvárosban 85 37. táblázat: Várható lakossági széndioxid-megtakarítás 2020-ig
89
38. táblázat: A CNG-buszokkal elérhető emissziós megtakarítás
94
39. táblázat: A villamos áram-fogyasztás felhasznált alapadatai a statisztikai elemzéshez 100 40. táblázat: A statisztikai elemzés eredményei
100
41. táblázat: A villamos áram-fogyasztás várható növekedésének mértéke
101
42. táblázat: A széndioxid-kibocsátást 2020-ig várhatóan befolyásoló tényezők
103
43. táblázat: A legfontosabb mutatók egy főre jutó fajlagos értéke
106
44. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (TJ)
108
45. táblázat: A 2020-as év várható energia-felhasználása (GWh)
109
46. táblázat: Az energiafogyasztás fogyasztói szektorok közötti aránya és változása (20042009)
110
47. táblázat: Az energiafogyasztás változása 2004-2009 között a fogyasztási kategóriákban 111 48. táblázat: A 2020-as év várható széndioxid-kibocsátása (t)
112
49. táblázat: A 2020-as évben várható helyi villamosenergia-termelés mennyisége és széndioxid-kibocsátása (TJ, ill.t)
113
50. táblázat: A 2020-as évben várható helyi távhő-termelés mennyisége és széndioxidkibocsátása (TJ, ill. t)
114
51. táblázat: A 2020-as év széndioxid-kibocsátása a referenciaévhez képest az egyes fogyasztói szegmensekben
115
52. táblázat: A javasolt intézkedések becsült összes- és fajlagos költségigénye (Ft/t CO2) 116
123
1. ábra: A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
20
2. ábra: Az új ZBR tervezett elemei
26
3. ábra: Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése
47
4. ábra: Hajdúszoboszló településszerkezeti egységei
49
124
Mellékletek 1. melléklet: Hajdúszoboszló 2011-es költségvetése
125
126
2. melléklet: KEOP pályázati lehetőségek
4.2.0/A Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
2011 – 2013 keret: 3 Mrd Ft
Támogatási összeg: 1 – 50 millió Ft
Könnyített elbírálású eljárás
Formai ellenőrzés, automatikus értékelés
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 30 – 60 % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 %
Támogatható tevékenységek köre: o Napkollektoros rendszerek o Napelemes rendszerek o Biomassza (apríték, pellet, faelgázosító) kazánok o Hőszivattyús rendszerek -
Talajszondás
-
Talaj-kollektoros
-
Fúrt kutas, termálvíz hőtartalmát, felszíni vizek hőtartalmát hasznosító
4.2.0/B Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal
2011 – 2013 keret: 7 Mrd Ft
Támogatási összeg: o 1 millió Ft – 1 milliárd Ft o Minimum 50 millió Ft azon technológiákra, amely a 4.2.0/A-ban támogatható
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 30 – 60 % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 %
127
Támogatható tevékenységek köre: o Napkollektor o Biomassza hőigény o Pellet vagy biobrikett előállítása saját hőigény o Geotermikus energia o Hűtési igény kielégítése megújulóval o Hőszivattyús rendszerek telepítése 4.2.0/A-nál meghatározott technológia + -
Levegő – levegő
-
Levegő – víz
-
Gázmotoros és/vagy abszorpciós
-
Szekunder oldali fűtési rendszer ahol az előremenő fűtővíz 45 °C-nál magasabb
Ha az épület fűtési energiaigénye megújuló energiaforrásból lesz ellátva akkor a pályázat benyújtása előtt meg kell felelnie a 7/2006 TNM rendeletben előírt, az épület fajlagos hőveszteség tényezőjére vonatkozó követelményértéknek
4.3.0 Megújuló alapú térségfejlesztés
2011 – 2013 keret: 6 Mrd Ft
Támogatási összeg: o 70 millió Ft – 1,5 milliárd Ft Jelen pályázati kiírás a megvalósításra vonatkozik, megújuló energiaforrás alapú hő,
hűtési, villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia termelésére.
4.4.0 Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő- és villamos energia, valamint biometán termelés
2011 – 2013 keret: 11,5 Mrd Ft
Támogatási összeg: o 1 millió Ft – 1 milliárd Ft
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 30 – 60 % o Költségvetési szerv: 85 %
128
o Központi költségvetési szerv: 100 % o Nonprofit: 60 %
Támogatható tevékenységek köre: o Napelem -
sziget üzemmódban
-
hálózatra termelő max. 500 kWp
o Biomassza felhasználás kapcsolt hő és villamos energia termelésre max. 20 MWe o Vízenergia hasznosítás max. 2 MWe o Biogáz termelés és tisztítás (biometán) - Gázmotor üzemeltetése esetén az önfogyasztás felett keletkezett hő legalább 25%-át hasznosítani kell o Geotermikus energiahasznosítás o Szélenergia hasznosítás: -
szigetüzem
-
hálózatra termelő max. 50 kWp
4.7.0 Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2011 – 2013 keret: 1,6 Mrd Ft
Támogatási összeg: o 10 millió Ft – 1 milliárd Ft
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 30 – 50 % o Költségvetési szerv: 85 % o Központi költségvetési szerv: 100 %
4.9.0 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva
2011 – 2013 keret: 8 Mrd Ft
Támogatási összeg:
129
o 1 millió Ft – 250 millió Ft
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 30 – 60 % o Költségvetési szerv: 85 % o Nonprofit: 60 %
Támogatható tevékenységek köre: Komplex épületenergetikai fejlesztés: o Hőszigetelés o Nyílászáró-csere o Fűtési rendszer rekonstrukciója o Világítási rendszer korszerűsítése Megújuló energiaforrás alkalmazása o Napkollektor o Hőszivattyú o Geotermia o Biomassza A fejlesztéssel érintett összes épülethatároló szerkezetnek a fejlesztés után meg kell
felelnie a 7/2006 (V.24.) TNM rendeletben meghatározott hő-átbocsátásra vonatkozó követelményeknek.
5.4.0 Táv-hőszektor energetikai korszerűsítése
2011 – 2013 keret: 2,08 Mrd Ft
Támogatási összeg: o 10 millió Ft – 500 millió Ft
Támogatási intenzitás: o Vállalkozás: 10 – 50 %
Támogatható tevékenységek köre: o Táv-hőellátás energiahatékonysági korszerűsítése o Primer hő távvezetékek cseréje o Hőhordozó közeg váltása o Távfűtés kiépítése 1
1
Energiaközpont Nonprofit Kft
130
3. melléklet: A lakosság és az energiahatékonyság Már a lakosság több mint 80 százaléka foglalkozik energiahatékonysági beruházás gondolatával, igaz, még sokan egyáltalán nem vagy csak keveset költenének rá - állapítja meg a Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet és az energiainfo.hu közös felmérése. A megkérdezettek egyötöde legfeljebb tízezer forintot, ugyancsak egyötöde legfeljebb 100 ezer forintot szánna ilyen beruházásra. Legalább 500 ezer forintot 15 százalék, akár egymilliót pedig további öt százalék költene erre a célra. A többi megkérdezett kitérő választ adott. Egy év alatt csaknem a felére, 30-ról 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem
foglalkoznak
ezzel
a
kérdéssel.
A megkérdezettek mintegy fele a fűtési rendszert korszerűsítené, és a gázkazánt cserélné ki. Új nyílászárókkal 31 százalék növelné az energiahatékonyságot. A világítás korszerűsítését 22 százalék tartja szükségesnek, míg a korszerűbb elektromos háztartási készülékek beszerzését 14 százalék. A melegvíz-ellátás javítását 13 százalék jelölte meg célként. A felmérésből kiderül az is, hogy a lakosság jelentős része támogatná a megújuló energiaforrások elterjedését, de csak egyharmaduk lenne hajlandó erre pénzt áldozni. Ennek összege
havonta
legfeljebb
ezer
forint
lenne.
Az atomenergiát a többség nem, a bioüzemanyagot viszont a nagy többség környezetbarát energiaforrásnak tartja. Az elemzés készítői megjegyzik, hogy a felmérés még a japán földrengés és szökőár és a fukusimai atomerőműben történt robbanások előtt készült. A megújuló energiaforrások közül legtöbben a nap- és a szélenergiát jelölték meg. Ezeken és a vízi energián kívül a felnőtt lakosság nem is igen tudott említeni más megújuló energiaforrást. A módszertani ismertető jelzi, hogy a felmérés hibahatára plusz-mínusz 3,1 százalékpont, azaz a véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú lakosság megkérdezésének eredménye ennyivel térhet el attól az eredménytől, mintha az ország minden felnőtt lakosát megkérdezték volna. Forrás: www.greenfo.hu
131
4. melléklet: A tömegközlekedési vállalatok stratégiai céljai
Forrás: Kelemenné E. A., 2006
5. melléklet: Mezőgazdasági talajokban megköthető szén
Forrás: Gémesi, 2009
132
6. melléklet: A hajdúszoboszlói távfűtő-rendszer tervezett bővítései
133
134