Ennek nem lesz jó vége!

VIII. évf. 1. szám

2015. Húsvét „Ennek nem lesz jó vége!”

A mai időkben ilyen módon reagálnának a farizeusok és írástudók, látván Jézus húsvét előtti bevonulását Jeruzsálembe. A nép királyként ünnepli abban a tudatban, hogy tönkreteszi, felforgatja a rómaiak uralmát és megváltja Izraelt az ő hatalmából. A nép ezt várta, de a farizeusok ezt nem tudták lenyelni, mert még mindig hamis prófétát láttak benne, lázadót és Isten káromlót. Krisztus viszont nem indult el Pilátus palotája felé, ahogy a tömeg ezt várta tőle, de a templomba ment. Nem forgatta fel a rómaiak uralmát, sem Pilátus gazdagon megterített asztalát, de az árusokét és pénzváltókét a templomban (Mt 21,1 n.). Akkor viszont a változás kedvéért az ünneplő tömeg kiáltott volna „ennek nem lesz jó vége”. Hiszen így cselekedni a templomban annyit jelentett, mint aláírni saját halálos ítéletét, az ünnepi nyakkendő helyet hurkot kötni a nyakukra. Így a nép, pálmaággal a kezében és Hozsannával a nyelvén elragadtatásban és csalódásban maradt, hogy az események nem az ő tervük szerint zajlanak le. A farizeusok viszont először lélegezhettek fel és gyúrták kezeiket. Jól jött ez nékik. Beteljesíthették azt, ami után vágyott az „én-jük” – eltávolítani

körükből azt a kellemetlen személyt, aki annyiszor kritika alá vetette őket. Nagy lehetőség volt ez arra, hogy a saját felükre rántsák a tömeget. A vélemény és a tömeg ordibálása sokkal erősebb mint az igazság és egy ember hangja. Főleg akkor, amikor az Igazság a legérzékenyebb húron pendül, ami nem más mint a büszkeség. Hiszen mi a legjobban tudjuk, hogy kell kinéznie és cselekednie az igazi Messiásnak. A helyzet az ő oldalukon állt. Legalább is ők így gondolták. Így tehát a csalódás pillanata és a fönt említett reakció ránehezedett az apostolokra, akik szemtanúi voltak a Getszemáni kert eseményeinek. Azt gondolták, hogy minden veszve van. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hallották, hogy Mesterüket halálra ítélték. Ott már teljesen bebizonyosodott, hogy a Rabbival ez nem fog jó véget érni. Minden egyértelmű lett volna, hogyha… Hogyha elfelejtenénk azt-az Isteni tulajdonságot, amelyet a Szentírás tár elénk: „Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, és az én útjaim nem a ti útjaitok“ (Iz 55,8). Ezek az Ószövetség szavai, amelyekre abban a pillanatban még az apostolok sem gondoltak és amelyeket nekünk is fel kell idéznünk.

1

CSÁBÍTÓ

Lehet, hogy hála a Húsvétnak érte. Ez a meglepetés pillanata, amelyre az Úr nagy specialista. Amikor ugyanis a nép és az apostolok őrjöngve kiáltották: „Most van itta idő!”, most fogják a rómaiak a hosszú adóságukat lefizetni az uralom és elnyomás miatt: Krisztus a templomba veszi a irányt és nem a palotába. A népet korholja, nem pedig Pilátust. Amikor pedig az apostolok azt gondolták, hogy most van itt az idő harcolni a Királyért, Ő Péternek azt parancsolja, tegye hüvelyébe kardját. És amikor a farizeusok úgy vélekedtek, hogy végre véget ért a harc az Istent káromlóval, már halott, Ő a fejezetük utáni pontot vesszővé változtatja és feltámad a halálból. Krisztus nem azért jött, hogy harcoljon Pilátussal, de a sátánnal. Feltámadásával legyőzte őt. Mert ahogy Max Lucado az egyik könyvében írja: „Krisztus azt-a harcot választotta, amelyben mi nem győzhettünk. Annak mondta a nemet, amit akartak tőle és igenjét annak, akinek szüksége volt erre. Nemet mondott Izrael felszabadulására és igent az emberek szabadságára”. Isten az, aki többet tud az életről mint mi. Elküldte Fiát, hogy leporolja, felújítsa, megtisztítsa társadalmunkat saját magával, emberi közösségeinket a családban, plébániákon, munkahelyeken vagy az ismerősök között. Mindenki közülünk került már olyan helyzetbe vagy még majd kerül, amikor azt fogja mondani:„Ez már a vég!“ Lehet, hogy otthon egy családi veszekedéskor, valami konfliktusnál a munkahelyen, vagy nem megértésben a barátok között, amikor azt gondoljuk hogy ezt már nem járjuk szét. Hasonlóan az emauszi tanítványokhoz, akik elbágyadtan és szomorúan vonszolják magukat Emauszba, vagy Péter, aki csalódottságában a főpapi udvarban történt bukásánál a halászatban keresi a sikert. A Feltámadt

2

2015. Húsvét

Krisztussal való találkozás az ő életükben is megváltozatja a pontot vesszővé, a csalódást örömmé, a véget egy új kezdettéé. A kezdetet Vele. Ezt hasonlóképen szeretné megtenni a mi kapcsolatainkban is, családjainkban, plébániáinkon. Hogyha tehát újból átéljük a csalódás perceit, vagy a nem megértését, ne essünk pánikba, ne adjuk fel, őrizzük meg nyugalmunkat és türelmesen engedjük meg az Úrnak, hogy juttassa eszünkbe, hogy néki sem csúszott ki minden a keze közül. Próbáljuk meg azt-a kapcsolatot, munkát vagy talán életünk egy újabb szakaszát újból kezdeni, természetesen a fényben, amelyet a feltámadt Krisztus hozott nékünk. Mert hogyha kialszik a Nap, kialszik az élet is a Földön. Hasonlóan, hogyha eloltjuk életünkben Krisztust – a világ világosságát, a kétségbeesés sötétjében fogunk tapogatózni, reménytelenségben és depresszióban. Azért van szükség vinni újra és újra Krisztus fényét a kapcsolatokba, családjainkba és társadalmunkba, engedni a Feltámadottat és az Ő Örömhírét saját magunkba, másokba és legfőképpen a bezárt szívekbe. Ez lesz az igazi feltámadás, úgy mint az emauszi tanítványoknál vagy szent Péternél. Éljük az igazi húsvéti örömöt egész évben, mert hogyha lehet, nem hagyományosan zárnám soraimat – egy címmel a végén, amely lehet hogy egy cím lesz, a mi, már nem színnel írott életünkben, de élettel írt folytatása ennek a gondolatnak: Ahol mások Krisztus nélkül végzik, mi Krisztussal kezdünk. Már Istennek sokkal nagyobbak a tervei velünk, mint amilyeneket mi terveztünk el magunknak. Alleluja!

József atya

2015. Húsvét VELÜNK TÖRTÉNT… Karácsonyi ünnepkör A Karácsonyi ünnepkör egyházközségünkben a hagyományokhoz híven zajlott le. Az előkészületeket, mint mindig, a karácsonyfák beszerzése, díszítése tarkította, míg a lelki felkészülés már az ádventi időben kezdetét vette. A karácsonyi nagygyóntatás után jöhetett a díszítés – lelki téren jó cselekedetekkel míg a fákat gyermekeink és fiataljaink szorgos keze tette szebbé. Az ünnepi légkört híveink megannyi áldozatos munkája tette színesebbé – gondolva itt az énekre, ministráns, felolvasói szolgálatra vagy pedig más-más külsőleg nehezen megmutatható cselekedetekben. Jézus születését már az éjféli szentmisén és az azt követő Nagykarácsony napján ültük meg. Ezen a napon lelkiatyánk megáldotta egyházközségünk gyermekeit, szent család vasárnapján pedig a házasságban élők újították meg egymás iránti hűségüket.

CSÁBÍTÓ Az Ó-év búcsúztató éjféli szentségimádással vette kezdetét, az Új esztendőre pedig a polgári év első perceiben kaptuk meg az áldást. Vízkereszt napjának tájékán házszentelésekkel vettünk búcsút a karácsonyi időszaktól.

Acies 2015 A Mária Légió közösségi ünnepére március 14.-én került sor Zselízen, a Commicium székhelyén. Tíz aktív és segédimádkozó indult el egyházközségünkből, hogy megújítsa Máriához tett fogadalmát és egyben beszámolót tartson a Commicium előtt a helybéli „Örömünk oka” praesidium működéséről. Mivel tavaly ősztől új lelki vezetője van a Commiciumnak – Ďurás Márk, koloni lelkiatya személyében, segédimádkozóink is megismerhették őt.

3

CSÁBÍTÓ A szentmisét a havi gyűlés követte. Közös agapé és kötetlen beszélgetés zárta az ünnepélyt. Bibliaversenyek

Március 12.-én szlovák nyelvű bibliaversenyre került sor a helyi alapiskolában. Az esperesi fordulón csupán két csapat versenyzett – a házigazda csábi csapat és a nagykürtösi hittanosok csapata. A csábi csapatot az idén három lány képviselte – Pásztor Bernadett, Kanaloš Tamara és Galbáč Vanda. Három könyvből mérték össze tudásukat – az ószövetségi Tóbiás és Józsue könyvéből és az újszövetségi Apostolok cselekedeteiből. A verseny külön élménye egy rövid színjelenet volt, amit az előírt könyvekből kellett a lányoknak előadni. A választás István diakónus megkövezésére esett. Gazdag élményben volt része a két csapatnak, annak ellenére is, hogy nem jutottak tovább az egyházmegyei fordulóba (15 esperességből csupán 8 jutott tovább, nehéz volt megbirkózni az évről-évre nehezebb kérdések és igényekkel). Március 24.-én a magyar tagozat diákjai is részt vettek a bibliaversenyen, amit Nagy Túron rendeztek a nagykürtösi és ipolysági esperesség részére. Csábot

4

2015. Húsvét szintén három lány képviselte – György Mária, Zatyko Dóra és György Veronika. A nagykürtösi esperesség részéről három csapat indult – Csáb, Lukanyénye és Ipolynyék. A lányok sikeresen versenyeztek és helytálltak – a második helyet érték el, győztesként az Ipolynyék csapata távozott a versenyről. Nagy élmény volt megtekinteni az új templomot és közösen együtt lenni másmás hittanosokkal. Köszönet és hála mindkét csapatnak – szlováknak,magyarnak egyaránt, hogy volt bennük akarat és igyekeztek felkészülni a versenyre és naponta kezükbe vették a Szentírást.

Virágvasárnapi keresztút Március 29.-én, Virágvasárnap a Mária Légió tagjai imádkozták a délutáni keresztutat – Mária keresztútját. Megható szöveggel, Mária szemszögéből nézve a keresztutat, majd a saját, mindennap elkövetett gyarlóságaik felett elmélkedtek. A keresztutat aktív és segédimádkozó Mária Légiós testvérek vállalták – Bojtos Mária, Balga Mária, Petrovsky Mária, Jakab Magdolna, Filip Éva, Csécs Frederika, György Ilona, Pajer Mária, Balga Margit, Skerlec Csilla, Balga Rozália, Králik Mária és Zatyko Magdolna.

2015. Húsvét

CSÁBÍTÓ

Nagyböjti előkészületek Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjti idő, amit jó cselekedetekkel, önfegyelemmel és buzgóbb lelki élettel igyekeztünk tarkítani. Rendszerességekkel végeztük a keresztutakat, más-más szándékra. Kétszer beat-rock keresztutat is végeztek a fiatalok, ami már hagyománnyá vált. A gyermekszentmisék alkalmából, szerdai napokon, lelkiatyánk – Novák József atya – lelki feladatokkal halmozta el a gyerkőcöket. Buzdította őket a lemondások, jó cselekedetek és gyakoribb ima-életre, amit színes papírokra feljegyeztek és a templomban elhelyezett keresztet díszítették ki vele. A nagyböjti idő záróakkordja a húsvéti nagygyónás volt, amivel kicsúcsosodott ez idő jelentősége.

5

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét Egy sítúra emlékére (egy kis humorral ízesítve)

A sportfanatikusok fejéből kipattant ötletként és a lelkiatya téli sportok iránt való lelkesedéséért született egy döntés, hogy töltsük a téli szünet egy részét a Magas Tátrában. Rögtön elővettük ismerőseink elérhetőségeit és kerestük a legmegfelelőbb szállást. Amikor megszületett a döntés, már csak a fuvar hiányzott. Hálát adtunk az Úrnak, hogy nem a „Žaky“ autóbusz jött értünk, hanem a legkiválóbb luxus személykocsikkal utaztunk. Az indulás előtti napon találkoztunk a plébánián és részletesebben megbeszéltük a legfontosabb tudnivalókat. A lelkiatya minden áron a „Lomnici nyeregről” álmodott, még a havat is át akarta fúvatni, de sajnos nem valósult meg az álma, mivel csak azt a távozásunk után két nappal nyitották meg. A vasárnapi szentmise után a délután pakolással és az élelem bespájzolásával telt. Három óra előtt már türelmetlenül álltunk a plébánia előtt, hatalmas rakományokkal. Távozásunknak szüleink jobban örültek mint mi a közel három és fél órás útnak és az ebbe beletartozó szembe jövő problémáknak (matrica és egyeseknél törülközők hiánya, GPS vacakolása…). Az est beálltával megérkeztünk szállásunkra – Csorbára (Štrba). Egy jól kifűtött házikóban foglaltuk el szobáinkat. Mivel a kosztot magunknak készítettük (amit mindenki kb. egy hónapra valót hozott), kipróbáltuk a rendszerváltás előtti háztartási gépeket, kisebbnagyobb zűrzavarokkal – a sütő égetett, a hűtő fagyasztott a Tv-ben hiányzott az RTL Klub és rizsás volt a képernyő. A nagy pakolás után nyugovóra tértünk, mert másnap nehéz nap állt előttünk. Hétfőn a Csorba tónál síeltünk – már aki. A méregdrága bérletek kirepítettek a „Solisko” tetejére. Ott köd, jeges pálya és megannyi hóbucka várt ránk. Volt aki két méterenként tízszer esett, volt aki felvonóval ment le vissza, olyan is akadt közöttünk, aki a törpefenyők társaságát élvezte … de a profik száguldottak lefele. (Némelyek) illegálisan eladtuk jegyeinket és bentről ücsörögve lestük az „apró” síelőket, akik ovis léttükre lepipáltak bennünket a pályán. Késő délután visszaértünk szállásunkra. Este mindenki a kedvteléseinek élt. Egyesek nem bírtak jóllakni, mások társasoztak, de a fiúk csapata elindult feltérképezni a 100 m-re levő pizza lehetőségeket. Az esti program kicsúcsosodása a szentmise volt. Azután folytattuk elkezdett tevékenységeinket, majd izomlázzal és nagy fáradtan „bedőltünk” az ágyba. Másnap reggel holdkórosan támadtuk meg a konyhát, ahol a legfőbb konyhai eszköz a

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét

gyorsforraló volt. Miután mindenki megreggelizett és összeszedte magát, rétegesen öltözve kiléptünk a -14 ⁰C hidegbe. Aki még „nem ébredt fel”, az udvaron sikerülhetett néki. Irányba vettük Tátralomnict, ahol gyönyörűen tűzött a nap. A lelkiatya „eltűnt” és már csak a telefonos utasításait hallgattuk. Hosszú győzködések után sikerült rávenni az amatőröket, hogy vegyenek bérletet és legalább a legegyszerűbb pályán csússzanak le. A lecsúszás sikeres lett, de olyannyira, hogy nem is lehetett őket a nap végén leállítani. A kiváló síelés után a Kakaskára (Hrebienok) mentünk fel, ahol egy „jég dóm” pompás kivilágított falait csodálhattuk meg. A világ nevezetességeinek kicsinytett másainál selfisztünk. Visszatérve Csorbára újból megtámadtuk a hűtőt. Ismételten jött a nap csúcspontja – a szentmise – ami előtt a lelkiatya kirendelte a 100 m-re levő pizzéria étlapját – házhozszállítással!!! A mennyei vacsora után újból kedvteléseinknek éltünk. A fiúk filmet forgattak, amit aztán házi moziként néztünk. A jelenethez a ruhát a tulajdonos asszony komódjából vették, amit igen humoros látványt nyújtott. Nagy meglepetésünkre „magától” elment az áram és ezért a gondnok urat kellett tárcsázni. Kis idő múlva meg is érkezett egy hatalmas lámpával és csavarhúzó készletével a hóna alatt. Goral tájszólásával kijelentette, hogy a villanykapcsolót „drefkoval” (drievko - fadarabbal) kell felkapcsolni. Nagyon meglepődtünk, hogy idős kora ellenére minden szociális hálózaton elérhető volt – javítás közben ugyanis egy-két üzleti ügyet bonyolított le előttünk, karosszékre állva a csillár alatt. Mi pedig néztük és hallgattuk ágyainkon ülve és teszteltük a szerelői képességeit. Amikor „magától” visszajött az áram, leültünk társasozni. Nagy csöndben gondolkodtunk értelmes magyar szavak felett, amikor hirtelen robbanás törte meg a csendet. Nem tudtuk, hogy a gáz-e robbant ki, vagy kommandósok állták-e körbe a házat. Szerencsére csak az egyik edény robbant ki, amit bűz felhő elárasztása követett a konyha légterében. Kiderült, hogy a karácsonyi erjedésnek indult krumpli saláta volt a robbanás okozója. Ez volt sítúránk záró programja. Már csak egy kiadós alvás és a hazaút választott el szeretteinktől. Nagy hálával gondolunk mindazokra, akik szebbé tették számunkra a téli szünet egy részét és felejthetetlen élményekben részesítettek.

Gy.A. és M.M

7

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét Egy rejtett tehetség kibontakozása

Január 28.-án 14.13 perckor egy nem mindennapi üzenetem érkezett a Messengeren – „Elmennék játszani a gyerek misére, hogyha nem akadály J J J J J A válaszom az volt – „Ezt díjaznám”. A következő mondat így szól – „de orgonán” J J J J. Ez már komolynak tűnt és a válaszom csupán annyi volt – „Veronikát kell megkérdezni”, hiszen tudom, hogy a templomi orgona nem kis akadály. A válasz pozitív volt, így nem igen maradt más, csupán annyi, hogy „Ok, alig várom”. A feladó válaszolt – „Jó, akkor majd György kántor színre lép”. Türelmetlenül vártam a nem egész három órát, hogy meghallgassam az ifjú tehetséget. Bevallom, nem csalódtam és azóta is merészen vallom, gyakorlat teszi a mestert. Két hónap telt el, és főleg a hétköznapi szentmiséken halljuk, milyen tehetség van kibontakozóban. Még mielőtt vallana magáról, csupán annyi, hogy míg más egyházközösségekben kántor hiánnyal küszködnek, a miénkben, hála az Úrnak, mindig tudunk utódokat támasztani. Valljon tehát magáról „György kántor úr”. Mi ébresztette fel benned a vonzalmat az orgonálás iránt? Már kiskorom óta lappangott bennem a vágy, hogy majd egyszer én fogom megszólaltatni a nagy templomi orgonát. Ehhez persze zenehallás, rengeteg gyakorlás és önfegyelem kellett. A vonzalmat iránta pedig maga az orgona, a hangszer ébresztette fel bennem és nem utolsó sorban az, hogy olyan egyszerűen és csodálatosan szól. Nem hiába nevezik a hangszerek királynőjévé. Mikor kezdtél el önállóan játszani? Első ilyen önálló zongorálás kb. öt éve történt meg. Természetesen otthon nagymamám volt az, aki ebben nagyon támogatott. Minden karácsonykor végigjátszottam az összes közismert éneket. Amikor visszaértünk a betlehemezésekből a faluból, mindig az volt a záró program, hogy eljátszottam egy pár éneket a társaimnak, akik nagyon megcsodálták tehetségemet.

8

2015. Húsvét

CSÁBÍTÓ

Mennyi ideig jártál zeneiskolába? Zeneiskolába négy évig jártam, ám az igazi ismereteimet Balga Ferenc nagybácsimtól tanultam. Őnála fedeztem fel és lestem el azokat a könyveket, amikből tudtam volna játszani, de csak álom volt számomra, mivel nem lehetett őket beszerezni. Balga Zoltán atyán keresztül is már próbálkoztam beszereztetni őket Budapestről, de sajnos nem voltak kaphatók. Most már sikerült megvenni, így gyakorolhatok és játszhatok belőlük kedvem szerint. Milyen műfajok iránt érdeklődsz? Nincs kimondottan egy konkrét műfaj, ami egyénileg érdekelne, inkább vegyes a vonzalmam. Szeretek „bele kóstolni” mindenbe. Van-e példaképed? Hát példaképem nincsen, inkább kitűztem magam elé egy célt, amit el szeretnék érni. Hogyan képzeled el a jövődet? Ez egy nagyon nehéz kérdés számomra. Igaz, hogy már kilencedikes vagyok, és jó lenne, hogyha volna egy bizonyos elképzelésem arról, hogy is szeretném folytatni a megkezdett szolgálatot, de még sok dolog érlelődik bennem. Nem tudom, majd lesz valahogy, az Úrra bízom, de egy biztos, ha csak egy mód van rá, szeretnék orgonálni. Mi és ki segít a kántorkodásban? Nagy segítséget nyújt számomra Híves Veronika, aki támogat és segít a tevékenységemben valamint Balga Ferenc, akinek jelenlegi orgona tudásomat köszönhetem. Nem gondolkodtál kántorképző végzése felett? Természetesen igen. Egyik célom közé tartozik az is, hogy elvégezem a kántorképzőt. Hogyan telik a szabadidőd? Szabad időm nagyon nincsen, mivel eléggé levagyunk terhelve az iskolában is, mint említettem végzős vagyok és késő délutánig bent vagyunk a suliban, de ha van egy kis időm, akkor azt is a zongora előtt töltöm, néha kint vagyok, vagy csak számítógépezek. Minden embernek vannak álmai, milyenek a tiédek? Hát álmaim most nagyon nincsenek, inkább hogy még jobb legyek az orgonálásban mint most és profibb. Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy legyenek a kántorkodáshoz merész álmaid. Kitartásoddal, akaratoddal és felcsendülő orgona játékoddal továbbra is dicsérd az Urat és szolgáld az Ő népét. Balga Jácinta

9

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét Bemutatkoznak elsőáldozóink

Egyházközségünkben tizenöt gyermek készül elsőáldozásra. Május 10. először találkoznak az Úr Jézussal az Oltáriszentségben. Mivel több községből járnak egy osztályba, a szomszédos plébánia gyermekei is elhatározták, hogy együtt ünneplik meg ezt a nagy eseményt. Röviden így nyilatkoznak magukról: Tóth Karol Csábon élek szüleimmel és tesómmal, aki még ovis. 3.A osztályba járok. Nagyon szeretek a nagyszüleimhez járni. Már nagyon várom az elsőáldozást, hogy a jövőben majd ministrálhassak barátaimmal együtt.

Anastázia Klimentová 15 éves vagyok, Dacsókeszin élek apukámmal. Kassán születtem és ott nőttem fel. Három éve kiutaztam anyukámmal Angliába, ahol két évig voltam. Visszajövetelem után Dacsókeszire költöztünk apuval. Nagyon szeretek olvasni és kedvenc tantárgyam az informatika. Nem jellemző, hogy ilyen korban valaki elsőáldozó, de én nagyon várom már az időt, hogy közelebb kerüljek a mi Urunkhoz. Szeretnék jó gyermeke lenni a Mennyei Atyának.

Csécs Dániel 9 éves vagyok, Csábon élek szüleimmel és testvéremmel Mikivel. A magyar tagozaton tanulok a 3.B osztályban. Szabadidőmben szeretek biciklizni és sétálni a természetben. Alig várom már az elsőáldozást és a közeljövőben azt, hogy ministráns lehessek.

12

2015. Húsvét

CSÁBÍTÓ Michal Kováč 9 éves vagyok, Dacsókeszin élek szüleimmel és két testvéremmel – Marekkal és Sofiával. Nagyon szeretek focizni. A hittanból a Tíz parancsolat tetszik a legjobban és már nagyon várom az elsőáldozást, hogy meggyónhassam bűneimet.

Jaroslav Kováč Dacsókeszin élek szüleimmel. Szeretek focizni és nagyon kedvelem a történeteket a hittanból. Várom már a szentgyónást, hogy tiszta legyen a lelkem.

Karolína Kováčová 9 éves vagyok, Dacsókeszin élek szüleimmel és testvéremmel Tomášal, aki tavaly volt elsőáldozó. Szeretek számítógépezni és a hittan a kedvenc tantárgyaim közé tartozik. Már nagyon várom az elsőáldozást, hogy együtt ünnepeljen az egész családunk.

Jakab Natália Csábon élek szüleimmel és dédnagymamámmal. Nagyon szeretek iskolába járni és a legjobb barátnőm Lea, akivel együtt leszünk elsőáldozók. Szeretek táncolni és énekelni. Csábi nagymámmal sokat járok a templomba kiskorom óta. Sok mindenre megtanított. A hittanból szeretem a Jézusról szóló történeteket.

13

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét Ľubomrír Liščík 9 éves vagyok és Lukanyényében élek anyukámmal és nagymamámmal. Szabadidőmben a kiskutyámmal szeretek játszani. Mivel Csábra járok alapiskolába, úgy döntöttünk anyukámmal, hogy itt leszek az osztálytársaimmal elsőáldozó. Nagy élmény számomra, hogy a plébánián készülünk minden szombaton az elsőáldozásra. Már nagyon várom ezt a napot.

Bodžár Évike Csábon élek szüleimmel és kistestvéremmel Vikivel, akit nagyon szeretek. Szeretem a zenét, szeretek olvasni, biciklizni, számítógépezni és kedvelem a történelmet. A cicák a kedvenc állataim, nekünk is van otthon kettő. Már nagyon várom az elsőáldozást, mivel szeretek templomban járni és hálás vagyok nagymamámnak, hogy a szerdai szentmisékre elkísér.

Matej Hulec Bátorfaluban élek szüleimmel és testvéremmel Petivel. Mivel Csábon tanulok, szintén szeretnék az osztálytársaimmal együtt lenni elsőáldozó. A legjobb barátom Karol, akinél nagyon sok időt töltök hétvégeken. A hittanból a kedvenc témám a Tízparancsolat.

György Natália 9 éves vagyok és Csábon élek apukámmal és testvéremmel Vikivel. Ricsi testvérem Pozsonyban él. Az idén költöztem Csábra és nagyon örülök néki, hogy nagymamámmal eljárok a templomba. Vasárnapokon ő visz el minket a testvéremmel, szerdán pedig egyedül megyünk. Kedvencem a Tízparancsolat és már nagyon várom az elsőáldozást, mert szeretek az Úr Jézus közelében lenni.

14

2015. Húsvét

CSÁBÍTÓ Martin Ádám Csábon lakom a Komensky utcában szüleimmel, testvéremmel Dáviddal és nagymamámmal. 9 éves vagyok és kedvenc időtöltésem a videó készítés. Legjobb barátom Dani, akihez sokat eljárok, együtt biciklizünk és játszunk. Nagyon szeretem a bibliai történeteket.

Lea Tóthová Dacsókeszin élek szüleimmel és nagyszüleimmel. Legjobb barátnőm Natali, együtt táncolunk és sokat járok hozzájuk. Számomra a hittanból a Mózes története a legszebb. Már nagyon várom az elsőáldozást, mivel majdnem mindenki lesz elsőáldozó az osztályunkból és igazi nagy ünnepély lesz ez a számunkra

Marek Kováč Dacsókeszin élek szüleimmel és két testvéremmel Mišoval és Sofiával. Hatodikos vagyok és bevártam a testvéreim elsőáldozását, hogy együtt ünnepeljünk. Szeretek focizni a hittanból pedig a legszebb történetem a Világ teremtése, amiről nemrég tanultunk. Komolyan veszem az előkészületeket az elsőáldozásra és már nagyon várom ezt a napot.

Sofia Kováčová ötödikes vagyok és Dacsókeszin élek szüleimmel és testvéreimmel, akikkel együtt leszünk elsőáldozók. Örülök néki, hogy szüleink komolyan veszik az elsőáldozási előkészületeket. Szombatonként együtt megyünk mindig anyukámmal az órákra a plébániára. Kedvenceim közé tartozik a foci, habár nem igen lányos sport és szeretem a matekot. Már nagyon közel vagyunk az elsőáldozáshoz, aminek én nagyon örülök.

15

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét

Derűs pillanatok A hatásos ellenszer A káplán nagyon szereti a vöröshagymát, és szomorú volt, hogy azokon a napokon, amikor gyóntat, nem ehetett belőle. Egyszer megkérdezte a főnökétől: - Plébános atya, van valami, ami elveszi a vöröshagyma szagát? - Hogyne volna! - És mi az? - A fokhagyma. Keresztút A plébános a keresztúti ájtatosságot vezeti, amikor sürgősen beteghez hívják. Hogy ne maradjon félbe az ájtatosság, felkéri Mari nénit, a rózsafüzéresek koszorúfőjét, hogy folytassa tovább, majd igyekszik visszatérni a befejező áldásra. A beteglátogatás azonban elhúzódott. Visszafelé jövet a plébános csodálkozva látja, hogy a templomban még mindig égnek a villanyok. Ahogy belép, meghökkentve hallja Mari néni kántáló hangját: - Huszonhatodik stáció: Cirenei Simon feleségül veszi Veronikát. Kíméletes hírközlés Az egyik buzgó ministráns, aki gyakran segít a virágok elrendezésében, azt mondja a sekrestyésnek: -Marika néni, tetszik emlékezni, hogy mindig aggódott a Jézus Szíve oltár előtt álló nagyvázáért? - Hogyne emlékeznék! Hiszen az egy igazi antik váza! - Csak szólok, hogy már nem kell aggódnia miatta. Biztató kilátások Nagycsütörtök. Anyuka megkérdezi kisfiától: - Ugye tudod, hogy Jézus rövidesen meghal? - Igen. Tudom. De ne legyél szomorú, mami, a papunk vasárnap életre kelti! Na ja! A falu derék plébánosa saját költségén megcsináltatta a templom utcában a járdát. Az egyik hitetlen gazda éppen arra sétált és találkozik vele: - Tisztelendő úr, sok pénzt fordított erre a járdára, de szerintem mégsem ez az égbe vezető út. - Igaza van! Ha az volna, maga biztos nem járna rajta. Bátor lélek Egy férfi bebocsájtást kér a mennyországba. - Ha volt egy bátor tetted az életben – mondja szent Péter, akkor beengedlek. - Volt. Egy alkalommal focimeccset vezettem, és tizenegyest ítéltem a hazai csapat ellen. - Remek – szól Péter – és mikor volt mindez? - Úgy öt perce.

16

CSÁBÍTÓ

2015. Húsvét Kávés muffin (12 darab) • 100 g vaj vagy margarin • 100 g főző csokoládé • 3 tojás • 150 g porcukor

• 150 g félgrízes liszt • 20 g kakaó • 2 t.k. instant kávé • 1/2 csomag sütőpor

Elkészítés: Pára felett szétolvasztjuk a  csokoládét és a  vajat vagy margarint.A tojásokat és a  porcukrot habosra felverjük. Folyamatos keverés közben, beleöntjuk még a meleg csoki masszát.A lisztet   kakaóval,kávéval és a  sütőporral lassan belekeverjük. A  masszát papírformákba öntjük és 180°C fokon sütjük kb.20 percig. Kávés öntet a tetejére: 1 t.k. instant kávé 2 vagy 3 ev.k. porcukor 1 ev.k. langyos víz Habosra keverjük egy kiskanállal, és a  muffinokra öntjük és díszítjük reszelt csokival ,vagy cukorkával.

Csécs Frederika

Magvas sós rudak 60 dkg félgrízes liszt, 10 dkg lenmag, 10 dkg szézámmag, 10 dkg napraforgómag, 1 dcl bor, 1 sütőpor,1 tojás (2 sárgája a megkenéshez), 1 hera, 1 csapott leveseskanál só, 1 dcl olaj. A hozzávalókat összegyúrni és 1 cm vastagságúra nyújtani. Rudakat vágni belőle és tojássárgájával megkenni. Aranysárgára sütni. Hegedűs Magdolna A csábi plébániaközösség lapja, VIII. évfolyam 1. szám, 2015. Húsvét Felelős szerkesztő: ThLic. Balga Jácinta. Római Katolikus Egyház – Csáb, Petőfi utca 31, 991 25 Csáb. Tel.: +421 4882 148, +421 903 174 933. E-mail: [email protected] Web: www.fara.cebovce.sk

17

A képeken Jézus keresthalálának allomásai vannak. Össze vannak keverve, és a te feladatod számmal bejelölni a helyes sorrendükot.

Színezd ki és hozd el a templomba, ahol egy kis ajándék vár a kifestődért.

készítette Csécs Frederika

Reviczky Gyula: Húsvét Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök lészen… Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen!