Én édes Uram, Jézus Krisztus, kérlek a Te szent nevednek tisztes méltóságáért, hogy

„Én édes Uram, Jézus Krisztus, kérlek a Te szent nevednek tisztes méltóságáért, hogy az én lelkemet el ne szakítsd a Te szent malasztodtól – örökkön örökké.” (Szent György imája, Érdi kódex, részlet)

17. szám

REMÉNY XXVII. évfolyam

2016. április 24. – Húsvét 5. vasárnapja

Az isteni irgalmasság a húsvét fényében A húsvéti időszakban járunk, az irgalmasság szentévében. Ez a kettős egység elmélkedésre késztet. Vajon miből fakad Isten irgalma felénk? A válasz erre a húsvéti Krisztus-esemény. Ha jol értelmezzük a kinyilatkoztatás előbbi fázisait, a Krisztus előtti korszakot, akkor sok ószövetségi prófécia világossá válik húsvét fényében. Isten a kezdetektől fogva, amikor szakítottunk vele, megváltást készített. Ez az Ő irgalmának első gesztusa felénk. Megígéri és az idők teljességében elküldi az Új Asszony Ivadékát, aki végleg összetöri a Gonosz fejét. Majd a választott nép történelmében gyakran megfordul ilyen utalás, jövendölés a végső korszakra. Ábrahám próbatételében is ott rejlik Isten szándéka, miszerint „úgy szerette a világot, hogy Egyszülött Fiát adta érte” (Vö. Ter 22; Jn 3,16). Ekkor még csak az úgynevezett helyettesítő áldozat lép érvénybe, kosok, bakok vérének engesztelése, melynek önmagában semmi ereje nem volna, csupán az Eljövendő vérére utal. Megtaláljuk mindezt József történetében is, akit testvérei eladtak (Ter 37), a Pászka bárányának feláldozásában, melynek vére megmentette a Népet, és előképe lett a mi „átvonulásunknak” (Ex 12). Mindebben Isten irgalmassága fejeződik ki, mely Krisztusnak önként vállalt áldozatában éri el csúcsát. Mindezt Isten készítette a mi javunkra. Ő az, aki „engedi” feláldozni testet öltött Egyszülöttét, hogy nekünk életünk legyen, mégpedig bőségben. ( Jn 10,10b). A húsvéti Krisztus-eseményből árad ki az isteni irgalmasság fénye minden ember felé. Jézus ezt világosan kifejti, mikor feltámadottként megjelenik tanítványainak: „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer...” ( Jn 20,22-23) Itt teljesedik be előzőleg mondott ígérete: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek” ( Jn 14,27). Ez a béke egyben üdvösséget hoz. Itt nyeri el értelmét az ároni áldás: „Fordítsa az Úr az Ő Arcát reád, és adjon neked békességet/üdvösséget” (Vö. Num 6,26). Tehát Isten irgalmasságát csak így, a húsvéti események fényében ismerhetjük fel. Ezért lett az irgalmasság ünnepe húsvét nyolcada, amikor arra emlékezünk, hogy irgalmasságában lehajolt a kétkedö tanítványhoz és hitet fakasztott szívében. Irgalmasságával mindenkit szeretne ily módon elérni, hogy a hit útján járva magához vezessen, keblére ölelhessen. Bizonyára ez késztette Ferenc pápát is az irgalmasság szentévének meghirdetésére. Használjuk ki tehát a kegyelmi idő lehetőségeit, hogy mindnyájan részesülhessünk gyümölcseiben. Így már a kegyelem fényében járva bizonyára eljuthatunk az örök Jubileumra – Nála, Vele és Általa. „Azért van síró, hogy vigasztald, éhező, hogy teríts neki asztalt. Azért van seb, hogy bekösse kezed, vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. Azért van annyi árva, üldözött, hogy oltalmat nyerjen karjaid között. Azért roskadnak mások lábai, hogy terhüket te segíts hordani. Az irgalmat kínok fakasztják. Mélység felett van csak magasság. Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van, hogy te befogadd szívedbe boldogan. Megmutattad

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur

5 7 9

Szeder Fábián, a kiváló bencés szerzetes Átlátható belső tájakon Lakótelepi (hit)életképek

néha legalább, hogy lelked által enyhült, szépült a világ? Vagy tán kezedtől támadt foltra folt ott is, hol eddig minden tiszta volt?” Elgondolkodtatók az ismeretlen költő szavai, egyben programot állítanak számunkra, nem csupán a szentévre, de egész életutunkra. Gyakoroljuk hát mi is az irgalmasságot az élet sok kihívásainak közepette, hogy kellő időben „irgalomra leljünk” (Vö 2Kor 6,2).

EZ TÖRTÉNT VATIKÁN

„Legyetek nagyon irgalmasok” Április 17-én, húsvét negyedik vasárnapján, a hivatások 53. világnapján délelőtt Ferenc pápa tizenegy papot szentelt a Szent Péter-bazilikában. Homíliájában a papi szolgálatról elmélkedett. „A szóval és a példamutatással legyetek nagyon irgalmasok” – mondta többek között a Szentatya.

Tanításotok legyen táplálék Isten népe számára, életetek illata legyen öröm és támasz Krisztus híveinek, mert a szó és a példa mindig együtt járnak: szó és példa – hangsúlyozta Ferenc pápa. Építsétek Isten házát, amely az egyház. Folytassátok Krisztus megszentelő művét. Szolgálatotok révén a hívek lelki áldozata tökéletessé válik, mivel kapcsolódik Krisztus áldozatához, amelyet kezetek az egész egyház nevében, vértelen áldozatként mutat be a szent titkok ünneplésének oltárán. A keresztséggel új híveket vesztek fel Isten népébe. A bűnbánat szentségével Krisztus és az egyház nevében megbocsátjátok a bűnöket. És arra kérlek benneteket az Úr Jézus Krisztus és az egyház nevében – tette hozzá nyomatékkal Ferenc pápa, – hogy legyetek nagyon irgalmasok. A szent olajjal enyhítitek a betegek szenvedését. A szent szertartásokat végezve, a nap kü-

GNIEZNO

LESZBOSZ SZIGETE

1050. évforduló

Közös nyilatkozatot írtak alá Április 16-án szombaton Ferenc pápa Leszbosz szigetére látogatott. Látogatása során a Szentatya találkozott a menekültekkel, a helyi görög lakosokkal, majd imával emlékezett meg a migráció áldozatairól, végül pedig Bartolomeosz pátriárkával és Jeromos érsekkel együtt egy-egy babérkoszorút dobtak a tengerbe az emlékükre. Ferenc pápa a leszboszi menekülttáborban tett látogatása után Bartolomeosz ökumenikus pátriárkával és Jeromos athéni ortodox érsekkel együtt közös nyilatkozatot írt alá, mellyel az egész emberiség, de főként a felelős vezetők felé fordulnak. A világ közvéleménye nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a kolosszális méretű humanitárius válságot, mely az erőszak, a fegyveres konfliktusok, az üldöztetés, a családoknak a házaikból való elűzése, a nemzeti és vallási kisebbségek áttelepítése, az emberi méltóság és az alapvető emberi jogok megsértése miatt született meg – áll a nyilatkozatban. Arra biztatja a nemzetközi közösséget, hogy bátran válaszoljon diplomáciai, politikai és karitatív kezdeményezésekkel. Minden eszközzel biztosítsuk, hogy egyének és közösségek megmaradhassanak a szülőföldjükön. Sürgős szükség van egy tág nemzetközi egyetértésre és a segítségnyújtás programjára, hogy fenntartsák a jogállapotot, védelmezzék az alapvető emberi jogokat ebben a tarthatatlan helyzetben, hogy oltalmazzák a

REMÉNY katolikus hetilap

Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József, [email protected] Tel.: +421 (0)948 057 510

lönböző óráiban Istent dicsőítő és kérő imákat mondva Isten népe és az egész emberiség hangjává váltok. Legyetek tudatában annak, hogy kiválasztottak vagytok az emberek közül. „Kiválasztottak” – ne feledjétek ezt. Kiválasztottak! Az Úr hívott meg benneteket, mindnyájatokat, egytől egyig. Az emberek közül lettetek kiválasztva az ő javukra, és nem az én javamra! A tizenegy újonnan szentelt pap mély lelki átéléssel vett részt a szertartáson. Kilencen közülük a Római Egyházmegye szeminaristái voltak, egy a Jézus Szíve Rogacionista Kongregáció, egy másik pedig Néri Szent Fülöp Oratóriumának tagja. Ferenc pápa a következő szavakkal áldotta meg mindegyiküket: „Isten gyermekkorodban kezdte el benned művét, vidd azt véghez.” Magyar Kurír

kisebbségeket, hogy küzdjenek az emberkereskedés és csempészet ellen, hogy kiküszöböljék a veszélyes útvonalakat, melyek az Égei- és a Földközi-tengert átszelik, továbbá hogy gondoskodjanak biztonságos visszatelepítési útvonalakról. Ily módon lesz lehetőség arra, hogy megsegítsék azokat az országokat, melyek közvetlenül elkötelezettek abban, hogy szembenézzenek megannyi szenvedő testvérünk és nővérünk szükségleteivel. Különösképpen is kifejezésre juttatjuk a görög nép iránti szolidaritásunkat, mely saját gazdasági nehézsége ellenére, nagylelkűen válaszolt erre a válságra. Ünnepélyesen fohászkodunk, hogy a háború és az erőszak érjen véget a Közel-Keleten, hogy legyen igazságos és tartós béke és tisztességes visszatérése mindazoknak, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonaikat. Ferenc pápa rövid, ötórás leszboszi látogatása után szombaton délután visszatért Rómába. A pápai különrepülőgép fedélzetén magával hozott tizenkét szíriai menekültet. A három család elhozatala Ferenc pápa kezdeményezésére született, a konkrét megvalósítás ügyében pedig az Államtitkárság tárgyalt a görög és az olasz külügyminisztériummal. Mindhárom szíriai család muzulmán, kettő Damaszkuszból, egy pedig Deir Azzorból származik. Mindhárom család otthonát lebombázták. A szíriai családok befogadása és eltartása a Vatikán költségére történik. MK

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: [email protected] Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária e-mail: [email protected] Telefon: +421 (0)948 057 506

Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: [email protected] Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

A kereszténység felvételének 1050. évfordulóját ünnepli Lengyelország. A megemlékezéseket április 14-én nyitották meg Gnieznóban, ahol ünnepi szentmisét mutattak be Pietro Parolin vatikáni bíboros államtitkár és Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke részvételével. A szejm és a szenátus április 15-én Poznanban tartott összevont, kihelyezett ünnepi ülést. Gnieznóban Pietro Parolin és Erdő Péter bíborosok részvételével ünnepi ülést tartott a lengyel püspöki konferencia április 14-én. A bíborosok által este, a gnieznói székesegyházban bemutatott koncelebrációs szentmisén a lengyel elnöki házaspár is részt vett. A szentmise elején a lengyel prímás, Wojciech Polak gnieznói érsek Szent Adalbert püspök és vértanú ereklyéinél hálát adott Istennek a mártír vérének ajándékáért, aki – Szent II. János Pál szavai szerint – „olyan lett számunkra, az egyház és hazánk számára, mint a keresztségre tett pecsét, amelyet ősatyáink felvettek ezer évvel ezelőtt”. Pietro Parolin bíboros államtitkár szerint az idei nagy ünnepségek nem csak a múltról való megemlékezésre adnak alkalmat, hanem arra ösztönöznek minket, a jövőbe vetett a reménynyel és megújult hittel éljünk. A pápai legátus szólt a lengyel egyház sajátos küldetéséről és felelősségéről is. Az isteni irgalmasság üzenetéhez szorosan kapcsolódik e nemzet leánya, Szent Fausztina nővér és a nagy pápa, II. János Pál, aki megmutatták az isteni irgalmasság súlyát életük és írásaik által. – fordult Pietro Parolin a lengyel hívekhez. Magyar Kurír

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: [email protected] Grafika: namedia – Nagy Attila

Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava. Terjesztik a plébániák. Megjelenik 7500 példányszámban. Index: 49574 ISSN 1335-6534. Nyilvántartási szám: EV 242/08. A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT TALLÓS

Elsőszombati engesztelés A helyiek és környező települések hívei engesztelő délutánt tartottak a Szűzanya tiszteletére a hónap első szombatján. A Keresztény Ifjúsági Közösség hagyományteremtő céllal hirdette meg a zarándoklatot, amelyet rózsafüzér imádsággal nyitottak meg. A helyi plébános, Tóth Sándor köszöntötte a szentmisét bemutató Kiss Róbert nagyszombati püspöki helynököt, Halász Imre atyát, a kispapokat és a megjelent híveket. Róbert atya elmélkedésében végighaladt a Szűzanya fatimai üzenetein, amelyeket a három gyermeknek adott. Feltette a kérdést: „Vajon miért volt szükséges, hogy az Úristen annak idején, 1917-ben, az I. világháború alatt elküldje Szent Anyját a három fatimai pásztorhoz: a 10 éves Lúciához, a 9 éves Ferenchez és a 7 éves Jácintához? Azért, mert az emberiségnek akkoriban is nagy szüksége volt az Úristen irgalmára.” Beszédében elmondta, hogy az Úristen irgalma meg akarta és akarja menteni az embereket Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete által. Ismer-

tette a fatimai történéseket és a Mária-jelenések jelentőségét. Hangsúlyozta a Szűzanya szavait, melyekben azt ígérte, hogy a halál órájában azok mellé áll majd, akik öt egymás után következő hónap első szombatján meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért imádkozzák és 15 percet vele töltenek engesztelésül, a rózsafüzér 15 titkáról elmélkedve.

Hozzátette, hogy ennek a nekünk is küldött felhívásnak kell eleget tennünk, és meg kell valósítanunk Mátyusföld és Csallóköz határában Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét. Szólt a harmadik titokról is, amelyet Ferenc és Jácinta boldoggá avatásakor hoztak nyilvánosságra, s az Egyház XX. századi vértanúságát tartalmazza. A hívek megtudhatták, hogy Lúcia ma Coimbrában, kármelita kolostorban él, 94 éves. A szónok beszéde végén megismételte: az Úristen üzenete a Szűzanya által minden kor minden emberének, így nekünk is szól. A szentmise után körmenetben imádkozva, énekelve kimentek a zarándokok a temetőbe, a lourdes-i barlanghoz, ahol felajánlásokkal fejeződött be az elsőszombati engesztelés. Mészáros Angelika

BUZITA

TÖRÖKORSZÁG

Az isteni irgalmasságot ünnepelték

Új ferences testvéri közösség

Április 3-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapján tartották meg az egyházközségben az irgalmasság óráját. Száraz János plébános atya nagyon tartalmasan szervezte meg az alkalmat. A Misericordes sicut Pater jubileumi himnusz dallamaira vette kezdetét az ünnepség. A kihelyezett Oltáriszentség előtt történt az engesztelő imádság: felajánlás az Isteni Irgalmasságnak, az irgalmasság rózsafüzére rövid elmélkedésekkel. A Schreiber István kántor

által vezetett énekek, illetve a helybeli asszonyok énekei tették felemelőbbé az ünneplést. Ezután következett az Isteni Irgalmasság dicsőítése, imádság a felebaráti szeretet kegyelméért, a bűnösökért és a boldog halálért, valamint az Egyházért és a papokért. A Te Deum eléneklése után, a szentségi áldás előtt a Szentatya szándékára imádkoztak a teljes búcsú ajándékáért. Végül a Tantum ergót énekelték latinul, és a szentségi áldás könyörgése is az Egyház hivatalos nyelvén hangzott el. Az irgalmasság éve himnuszának záró versszakaival fejeződött be az ünnep.

Buzita és széles környékének hívei az Isteni Irgalmasság vasárnapja előtti szombaton – mint ahogy ez már náluk hagyomány – lengyelországi zarándoklaton vettek részt Krakkó-Lagiewnikiben. Az Isteni Irgalmasság központi helyén tartottak bűnbánatot, végeztek engesztelést, jártak keresztutat és szentmisén nyertek búcsút a zarándokok. Április 10-én, húsvét 3. vasárnapján egy kassai születésű újmisést köszöntöttek a hívek egyházközségükben, Martin Lučko nagykaposi káplán személyében. Első szolgálati helyén a szlovák nyelvű híveknek hirdeti az igét, de tanulja a magyar nyelvet, hogy teljes önátadással sz olgálhassa Krisztus Urunk újszövetségi választott népét. Prédikációjában többek között arról beszélt, hogy személyes találkozásra hív bennünket az Úr, és Istenre való hagyatkozásra bátorít bennünket a Mester. Márton atya közvetítette az újmisés áldással járó kegyelmeket, az Istentől nyert teljes búcsú ajándékát. A hívek hálásak a prédikációjában tett tanúságtételéért, áldozatvállalásáért és a bizonyságtételért, hogy irgalmas a mi Urunk, aki ma is apostolaivá, az Ő követésére hív fiatalt és időst egyaránt. ka/J. D.

Az isztambuli mellett új fraternitást hoz létre a ferences rend. Fő tevékenysége az ökumenikus és a vallások közti párbeszéd előmozdítása. Az új ferences nemzetközi közösség İzmirben, Törökország nyugati területén jön létre. A nemzetközi testvéri közösségek története 1995-re nyúlik vissza. Az akkori miniszter generális, Hermann Schalück kezdeményezte, miután meglátogatta I. Bartholomaiosz pátriárkát. A későbbi elöljárók felkarolták az ügyet, és megalapították az isztambuli nemzetközi fraternitást. Közösségben vannak a helyi egyházzal, és részt vesznek az élethosszig tartó tanulás biztosításában a ferences renden belül. Tizenkét évvel az isztambuli után most létrejön a második, az izmiri nemzetközi testvéri közösség. Az isztambuli ferencesek küldetésének középpontjában a felekezetés vallásközi párbeszéd áll, imahetet tartanak a keresztények egységéért, kapcsolatban állnak a muszlim testvérekkel, vallásközi imatalálkozót szerveznek Assisi szellemében, közös tevékenységeket végeznek a helyi egyházzal, képzéseket vezetnek. Az ökumenikus és vallásközi dialógusról szóló képzésüket idén októberben tizenkettedik alkalommal rendezik meg Isztambulban. Magyar Kurír/ Remény

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Miatyánk

Tudom, rossz ezt hallani, de a Miatyánk bizonyos esetekben veszélyes is lehet. Ha a megbocsátásról szóló részt nem gondoljuk komolyan, áldás helyett átkot is kérhetünk magunkra… Ahogy ennek a résznek a bevezetőjében írtuk, most szokatlan óhajjal fordulunk az Úrhoz: azt mondjuk Neki, úgy bocsásson meg nekünk, ahogyan mi is megbocsátunk másoknak. Épp úgy. Épp annyira. Ha tehát a szívünkben valaki, valakik iránt még maradt harag, sértődöttség, keserűség és keménység, vagy a legroszszabb forgatókönyv szerint esetleg gyűlölet, akkor átkot kérünk magunkra. Szándékkal és tudatosan meg akarjuk kötni a Mindenható kezét. Mintha arra biztatnánk, ne öntse ki ránk az irgalmát teljesen, csak olyan mértékben, amennyire mi hajlandóak vagyunk irgalmasnak lenni. Nem hiszem, hogy bárki ezt szeretné. Nem hiszem, hogy akad, aki erre vágyik. Nem hiszem, hogy ép elméjű és ép lelkű lenne, aki azt akarná mondani az Istenének: Én nem bocsátok meg teljesen X-nek…; Uram, így bocsáss meg nekem Te is.

ráállni a dologra. De a pap sem engedett: csak így lehet, csak így megy a dolog, másképp nincs értelme, mondta. Na, végül nagy nehezen sikerült rávenni az öreg Müllert erre is…; S bár – mintha a fogát húznák –, de azért csak kimondta: - Jó, akkor annak a szerencsétlen flótásnak is megbocsátok… A pap óriási megkönnyebbüléssel emelte föl a kezét a feloldozásra – régen izzadt meg ennyire egy gyóntatásban -, amikor a haldokló felkönyökölt kissé, megrángatta a reverendáját és összehúzott szemöldökkel hozzátette: - No, de atyám, azt jobb, ha megjegyzi, hogy ha esetleg mégis felgyógyulnék, akkor ebből az utolsóból semmi sem érvényes! Mosolyoghatunk rajta, de csak egy dolgot lehet hozzátenni: ez így nem működik. A halálos ágyon sem, egyetlen gyónásban sem. Borzas István is hoz egy hasonló történetet, s bár abban a megátalkodottság legalább igazán őszinte, a benne szereplő óvatosság sem járható út… „Egy szilágysági faluban lakott egy ember, akinek szomszédságában egy egyszerű szalmafedeles házban egy öreg néni élt beteg lányával. A kerítés nem

Ha valamit megtanulunk ebből, akkor azt, hogy a miképpen mi is megbocsátunk szavakat az Úr imájában, bizony halálosan komolyan kell gondolni és mondani! Tréfás, de beszédes a bajor történet Müller gazdáról, akiről az egész falu tudta, hogy ősi ellensége a szomszédjának, Brückner gazdának. Meg tudták volna fojtani egymást egy kanál vízben. Amikor aztán az öreg Müller a halálos ágyán volt, a szerettei nagy nehezen rábeszélték, hogy fogadja a helyi plébánost és gyónjon meg nála. Nem volt könnyű harc ez sem. Végül aztán engedett a gazda, és letette a bűneit. Elmondott mindent, ami az életében bántotta, de a Brückner gazdáról szóló viszonyáról bizony, hallgatott, mint a csuka. Az atya egy darabig feszengett, aztán kénytelen volt rákérdezni a dologra. – Neki aztán nem bocsátok meg soha! – jelentette ki a haldokló. Újabb hosszas kínlódás következett. A plébános elmagyarázta, kifejtette, hogy neki is muszáj megbocsátania, a régi ellenséggel is ki kell engesztelődnie, ha békében akar az Isten elé járulni. Müllernek ez sehogy sem tetszett, nem akart

volt épp a legjobb rendben. Ha a néni majorsága átjött az ő udvarára, abból mindig nagy csetepaté lett. A harag általában mindig semmiségből született, és a tyúkok nagy rikácsolással kerültek vissza a szomszéd udvarára, ha egyáltalán visszakerültek. Ez így ment hónapról hónapra, évről évre. Valaki aztán megkérdezte: mondja kérem, jól van ez így? A Miatyánkot nem szokta imádkozni? – Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk?... Erre aztán egyszerűen azt válaszolta: én azt ki szoktam hagyni!” Másképp fogalmazva: itt nincsenek kiskapuk! Ha az Isten bocsánatát szeretnénk kérni, akkor előtte le kell számolni a démonjainkkal! Bármilyen régen kísértenek, bármennyire is jólesik őket dédelgetni, növesztgetni, hergelni magunkat velük – el kell őket végleg küldeni. Nemhiába figyelmeztet Jézus az evangéliumban: még az Istennek szánt áldozatot is félbe kell szakítani, ha a harag ott van a szívünkben. (Vö. Mt 5,23) Vissza kell fordulni, és rendezni kell az adósságot. Csak utána lehet folytatni az Isten tiszteletét.

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

MÚLTIDÉZŐ

Jeles egyházi személyiségeink az Ipoly mentén Szeder Fábián, a kiváló bencés szerzetes, a palócok tudós kutatója (1784 – 1859) 1. Szeder Fábiánt, korának sokoldalú és nagy műveltségű emberét a katolikus egyház elsősorban tudós szerzetesként tartja számon. Olyan alakja volt ő a bencés rendnek, aki valamennyi területen megállta helyét: kiváló volt tanárnak és igazgatónak, gazdasági ügyintézőnek és kertésznek, könyvtárosnak és gyűjteménykezelőnek egyaránt. Azon túl, hogy a lelkeket is pallérozta, tudósként híven támogatta a reformkor törekvéseit, népszerűsítette a magyar irodalmat, művelte anyanyelvünket stb. De ott volt az akadémia életrehívói közt, írásaival gyakran szerepelt a kor különböző újságjaiban, tudományos folyóirataiban. S akkor még mi mindenről nem szóltunk! Nem mondtuk el például, hogy kapcsolatban állt a XIX. század első felének legnagyobb irodalmi alakjaival, tudós férfiúival; hogy népismereti dolgozatot írt földijeiről, a palócokról; s ő alkotta meg néprajztudományunk első nagyobb táji-csoport tanulmányát, mintegy elindítva a szakirányú magyar néprajzi érdeklődést. Szeder Fábián érdemei tehát felbecsülhetetlenek. Szinte valamennyi lexikonunkban szerepel, bár a róla szóló adatok itt-ott pontatlanok. Van, ahol azt írják, hogy 1784. június 24-én Érsekújvárott született; tanár, igazgató, szónok és házfőnök volt több helyütt (Révai Nagy Lexikona, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái). A Magyar Életrajzi Lexikon (Budapest, 1982) már Csábot jelöli meg születési helyül, s néprajzi és egyházi íróként, nyelvjáráskutató szerzetesként mutatja be őt. Néprajzi Lexikonunk 1794-re teszi az íróként és tanárként emlegetett akadémiabeli tag születését, s a három, palócokról szóló tanulmánya közül az 1819-est említi (4. kötet. Budapest, 1981. 570. l.). Írásunkban nem a Szeder Fábiánnal kapcsolatos tévedések korrigálására törekszünk elsősorban, s nem is az a célunk, hogy egy tökéletes, mindenre kiterjedő portrét rajzoljunk földinkről. A születéssel, a szülőhellyel s az iskolákkal kapcsolatos biográfiai adatokat már pontosítottuk több helyen, köztük e lap hasábjain is. Elmondtuk, hogy a Szeder Fábián születési helyével kapcsolatos félreértések valószínűleg Kemenes Illés tanulmányáig vezethetők vissza. Az egyébként nagyszerű munka szerzője írja, hogy a születési hely Érsekújvár, s 1858-ban a Religio című lap tévesen jelölte meg Csáb falut Szeder születési helyéül. (Kemenes tanulmánya A Pannonhalmi főapátság története című kiadványban jelent meg. Szerk.: Sörös Pongrác. Budapest, 1916. 446-467. l.) Újabb kutatásaink után több dokumentummal is bizonyítani tudjuk, hogy e tekintetben nem Kemenes Illésnek, hanem a Religionak volt igaza. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzik azt a kéziratot, amelyben Szeder Fábián saját életének főbb eseményeit foglalja össze. Ebben többek közt az alábbiakat olvassuk: „1784-dik esztendőben 24. Juniusban Csábon Nagy-Honth vármegyében születtem. Atyám, Imre, kitanult mészáros, most is életben van; Anyám, Brogyányi Erzsébet, Duna-Patai, Solt vármegyei születés, ki 1809-ben meghalt. Atyám attya Tejfaluból, Csallóköz azon részéből, melly Poson vármegyéhez tartozik, költözött ki.” (K 1237:51.)

A csábi templom, ahol Szeder Fábiánt keresztelték (A szerző felvétele) A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban is megtalálható Szeder Fábián töredékes önéletrajza. A Chronológiám című kéziratban többek közt az áll, hogy jeles szülöttünk 1789-ben Csábon kezdett iskolába járni „Csomordányi alatt“. 1790-ben ugyanitt tanult Raj József tanítónál. Ugyancsak Pannonhalmán őrzik azt az anyakönyvi kivonatot, melyet Szeder János csábi plébános állított ki 1798. augusztus 29-én. Ebben közli, hogy Szeder János, Imre és Brogyányi Erzsébet gyermeke 1784. június 23-án született Csábon. (A Fábián nevet később, szerzetesként vette fel.) Az említett plébános valószínűleg rokona volt a családnak, talán az apa, Imre, vagy a nagyapa tetsvére. Az 1755-től vezetett első csábi anyakönyv felsorolja a falu plébánosait is. Innen tudjuk, hogy Szeder János 1774-től 1799-ig volt a falu papja. Talán az ő révén került ide Szeder Fábián apja mint mészáros. A Besztercebányai Állami Levéltárban őrzött anyakönyvben megtalálhatók a leghitelesebb bizonyítékok, Szeder Fábián János születési adatai is. A 81. lapon az ötödik szülöttként jegyezték őt be. Eszerint tehát teljes biztonsággal állítható: Szeder Fábián 1784. június 23-án született Csábon. Huszonnegyedike a keresztelés napja. A keresztségben a gyermek a János és a László nevet kapta. A szülőket nemesemberként jegyezték az anyakönyvbe. A keresztszülők Dacsó Károly és Simon Anna voltak. 1804-ben Szeder Fábián belépett a bencés rendbe, majd Győrött és Pannonhalmán folytatta teológiai tanulmányait. 1808-ban szentelték pappá, s 1832-ig a rend gimnáziumaiban tanított, többek közt Panonhalmán, Esztergomban, Győrött, Komáromban, Nagyszombatban és Sopronban. 1832-

től pannonhalmi levéltáros és könyvtáros, 1841-től pedig a rendi birtok jószágkormányzója volt Komáromfüssön. Ott is halt meg 1859. december 13-án. Számunkra különösen fontosak tanári állomáshelyei, valamint a pannonhalmi évek. Ezeknek ugyanis gazdag irodalmi kötődései vannak. A tanári pálya egyik helye Esztergom volt, ahol elsősorban retorikát, poézist, esztétikát és oklevéltant oktatott. Itt indította az Uránia című Nemzeti Almanachot, melyet 1828 és l833 közt szerkesztett és jelentetett meg. Ekkor a kor számos írójával – Kazinczyval, Kisfaludy Károllyal, Döbrentei Kornéllal – került közelebbi kapcsolatba. Szeder sokat tett a reformkori magyar nyelvű irodalom kibontakoztatása és felvirágoztatása érdekében. Szervezte az irodalmi és tudományos életet: levelezett írókkal, költőkkel, nyelvészekkel; írt könyvismertetéseket, irodalmi tanulmányokat, nyelvészeti cikkeket stb. Győrben a poézis tanáraként és a gimnázium igazgatójaként működött. Ugyancsak igazgatója volt a naggyszombati, a soproni és az esztergomi főgimnáziumnak is egy időben. 1831-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagja lett. Megismerkedett Czuczor Gergellyel, s biztatására nagyszombati tanárként összeállította a Válogatott Darabok, mellyek néhány jeles honnyi Munkákból a magyar olvasást kedvelő Ifjúság számára szedettek ki című kiadványt (Nagyszombat, 1821). Ebben többek közt olyan jeles költők írásaiból is közöl szemelvényeket, mint Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Fáy András, Dayka Gábor stb. Szeder törekvését és szorgalmát igen nagyra értékeli mai monográfusa is, aki többek közt így ír: „Gondoljunk csak bele, alig több, mint tíz évvel azután, hogy Horvát Istvánhoz fordult ‚irodalmi szomját‘ csillapítani, már azon munkálkodott, hogy a hozzá hasonló, érdeklődő ifjak ne szenvedjenek hiányt igényes és ízléses irodalmi alkotásokban.“ (W. Nagy Ágota: „... Az időt okosan használni...“ Budapest, 2000. 32. l.) S hogy a könyvnek nagy kelete volt, a benne foglaltakat igényelték a kor ifjai, bizonyítja a második kiadás gyors megjelenése is. Okulásként érdemes néhány megszívlelendő gondolatot idéznünk a könyv előszavából: „A nemzeti nyelvnek és literatúrának is bővebb megtanulását – írja a szerző – a gyakor és figyelmes olvasás eszközli ugyan leginkább; de csak akkor: midőn olly könyvek kerülnek az Ifjúság kezébe, mellyek ezen czélnak megközelítésére elegendő segédséget nyújtanak.“ Éppen ezért, mint a további eszmefuttatásban olvassuk: „Nem vala enél fogva haszontalan foglalatosság, némelly jeles honnyi Szerzőink írásaiból néhány darabokat kiválogatni, és az Ifjak elejbe terjeszteni, hogy bennek anyai nyelveket voltaképen szemlélhessék, és idővel példányúl használhassák azokat.“ Szeder összeállításában nemcsak szépirodalmi anyagot közöl, hanem a kor jó pedagógusához híven pedagógiai célzatosságú munkákat is. Így olvashatunk például részleteket Péteri Takács Józsefnek Erkölcsi Oktatások nevezetű Munkájából. „A Becsületes Magaviseletről“ egyebek közt az alábbiakat: „A külső Udvariasság, ha nincs jó erkölcsre, becsületes egyenes szívre építve, egy ideig rászedheti ugyan az embert; de lassanként ki fog bizonyosan minden tettetés mellett is tetszeni a szeg, a lélek romlottsága.“ • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Húsvét 5. vasárnapja

VASÁRNAP ról ra

Jelencsics Erich j parancsot adok nektek, szeressétek egymást”– mondja Jézus a mai evangéliumban. De milyen is az a szeretet, amellyel szeretnünk kell? Ha az utcán valaki kérdőívvel a kezében megkérdezne, szeretjük-e Istent, és csak három válaszlehetőség lenne – igen, nem, nem tudom -, nem tudnánk határozott igent mondani, mert mindenki mást gondol az isteni szeretetről. Valahol persze mindenki vallja, hogy hisz Istenben, szereti őt, hozzá fordul, mert ő abszolút, felsőbbrendű, természetfeletti. De csak az előcsarnokban vagyunk. Isten nem véletlenül nyilatkoztatta ki magát Jézus által és adta parancsba a szeretetet. Istent nemcsak az érdekli, hiszünk-e benne, a létezésében, hanem hogy szeretjük-e őt. Szent Ágoston szerint ahhoz, hogy szeressem Istent, meg kell ismernem. A szeretet minőség, hozzáállás, nem pedig tárgy vagy eszköz. A szeretetnek a megtapasztalása a fontos. A szeretet nemcsak romantikus dolog, hanem transzcendens, önmagam átlépése. Valakitől ered. Istentől. Kilépés önmagamból Istenhez, a másik emberhez. Az a baj, hogy sohasem szeretjük, nem ismerjük Istent eléggé. Kevésbé tudatosítjuk, hogy Isten a szeretet forrása és minősége. C. S. Lewis az „Isten a vádlottak padján“ könyvében arról ír, hogy az ókori ember úgy folyamodott Istenhez, mint ahogy vádlott a bírójához. A modern ember számára ezek a szerepek felcserélődtek. Ő lett a bíró, és az Isten a vádlottak padjára került. Eléggé megértő bíróvá vált, mert lehetőséget adott Istennek, hogy bizonyíthassa istenségét: miért engedte meg a háborúkat, a szegénységet, a betegségeket. Az ember nyitott lett arra, hogy meghallgassa őt, de mint vádlottat. Mennyire más lenne, ha az ember törekedne Istent megismerni, és nem csak a saját nézeteit vallaná. Jézus búcsúbeszédében elmondja, hogy elküldi a Szentlelket, aki elvezet az igazságra,

„Ú

a teljes ismeretre: „a világ nem kapja meg őt, mert nem látja és nem ismeri; de ti ismeritek, mert bennetek lesz.“ A nagyvilág csak a nagy dolgokat veszi számba: a pragmatizmust – csak annak van értelme, ami hasznos: karrier, tekintély, vagyon. Nem a jóságodat, az egyszerűségedet, a szolgálatra való készségedet keresi, hanem a vizsgáid, a diplomád, a rangod, a becsvágyad, a funkcióid felől érdeklődik. Bálványozza az egyént. Légy önmagad! Mutasd meg a szelfidet! Ezért is van távol Istentől a mai individualista, metroszexuális, nárcista ember. Csak magát látja, nem Istent! Lehetőleg légy immunis az emberi érzésekkel szemben: tartsd magad távol a részvéttől, a megértéstől, a másokról való gondoskodástól, segítségtől, mert ez csak gátol abban, hogy magaddal törődj. Kerüld a szenvedést, alakíts magadnak egy „wellness“ világot, ahol minden kellemes számodra; ne törődj másokkal, ne hozz értük áldozatot, mert az kényelmetlenséggel jár. A mai világ a technikára, a tudományra és teljesítőképességre kíváncsi. Csakhogy a computernek nincs szíve, nem érez. A világ nem akar tűrni, nem akarja a mások törődését. És nem is érez. Lehet magas az IQ-ja, de alacsony az EQ-ja. A hatalom és a rendelkezés joga uralkodik. A szeretet ellentéte nem a harag, hanem az egoizmus, a hitnek az ellentéte sem az ateizmus, hanem az önimádat. Jézus egyértelműen kiadja az új parancsot: szeressétek egymást! Lehet, hogy nem sanyargatjuk az özvegyet és az árvát, nem vesszük el a szegény ember köntösét, de tele van az életünk szeretetlenséggel, mulasztásokkal, megalkuvásokkal. Tegyük Istent az első helyre a szívünkben, lelkünkben, értelmünkben! Isten nem kér sokat, csak nyitottságot. Isten mindent oda akar adni. Adj neki teret, add neki oda a szíved, hogy beléd ültethesse az új és örök érvényű parancsot, „a szeretet parancsolatát”!

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 14,21b-27) Abban az időben Pál és Barnabás (útra kelt Derbébe. Ebben a városban is hirdették az evangéliumot, sok tanítványt szereztek, majd) visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antiochiába. Erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, bátorították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert „sok szorongattatás közepette kell bejutnunk az Isten országába”. Az egyházak élére kézrátétellel elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket, akiben hittek. Áthaladva Pizidián Pamfiliába jutottak, majd azután, hogy Pergében hirdették az Isten szavát, lementek Attáliába. Innét Antiochiába hajóztak, ahonnan annak idején elindultak, Isten kegyelmébe ajánlva, hogy teljesítsék azt a feladatot, amelyre elküldték őket. Mihelyt megérkeztek, összehívták az egyházat, elbeszélték, mi mindent tett az Isten általuk, s hogy a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját.

Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy harsány hang: „Nézd, ez az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt.” Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáalkotok mindent!”

Evangélium Szent János könyvéből ( Jn 13,31-33a. 34-35) Abban az időben, amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni kezdett: „Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha Isten Szentlecke megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti a Jelenések könyvéből őt saját magában, sőt hamarosan megdi( Jel 21,1-5a) csőíti. Én, János, új eget és új földet láttam. Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veAz első ég és az első föld ugyanis elmúlt, letek. Új parancsot adok nektek: Szeresés a tenger sem volt többé. Akkor láttam, sétek egymást! Amint én szerettelek titehogy a szent Város, az új Jeruzsálem alá- ket, úgy szeressétek ti is egymást! Arról száll az égből, az Istentől. Szép volt, tudják majd meg, hogy tanítványaim mint a vőlegénynek fölékesített menyvagytok, hogy szeretettel vagytok egyasszony. más iránt.” Válaszos zsoltár (Zsolt 144,8-9. 10-11. 12-13ab) Válasz: Istenem és királyom, magasztallak téged, szent nevedet áldom örökkön-örökké.

Liturgikus naptár Április 24. Húsvét 5. vasárnapja (György, Fidél, Debóra, Hunor) Április 25. Hétfő. Ünnep (Szent Márk evangélista, Ányos, Ervin, Niké) Miseolvasmányok: 1Pét 5,5b-14; Zsolt 88,2-3. 6-7. 16-17; Mk 16,15-20 Válaszos zsoltár: Hadd énekeljem örökké Urunknak irgalmas jóságát! Április 26. Kedd. Köznap (Ervin, Klétusz pápa, Aida, Kilit) Miseolvasmányok: ApCsel 14,19-28; Zsolt 144,10-11. 12-13ab. 21; Jn 14,27-31a Válaszos zsoltár: A te barátaid, Uram, ismertessék meg országod dicsőségét!

Április 27. Szerda. Köznap (Anasztáz pápa, Marianna, Zita) Miseolvasmányok: ApCsel 15,1-6; Zsolt 121,12. 3-4a. 4b-5; Jn 15,1-8 Válaszos zsoltár: Isten házába indulunk, örömtől dobban a szívünk. Április 28. Csütörtök. Köznap (Chanel Péter, Valéria, Dóra, Teodóra, Nimród) Miseolvasmányok: ApCsel 15,7-21; Zsolt 95,12a. 2b-3. 10; Jn 15,9-11 Válaszos zsoltár: Hirdessétek minden népnek, mondjátok el az Úr csodás tetteit! Április 29. Péntek. Ünnep (Sienai Katalin szűz és egyháztanító, Európa társvédőszentje, Péter, Antónia, Roberta, Robin) Miseolvasmányok:

ApCsel 15,22-31; Zsolt 56,8-9. 10-12; Jn 15,12-17; Válaszos zsoltár: Hadd magasztaljalak, Uram, minden nép között! Április 30. Szombat. Köznap (V. Piusz pápa, Zsófia, Katalin, Hilda) Miseolvasmányok: ApCsel 16,1-10; Zsolt 99,2. 3. 5; Jn 15,18-21 Válaszos zsoltár: Örvendezzünk Isten előtt, az egész föld őt dicsérje! Május 1. Húsvét 6. vasárnapja ( József, a munkás, Zsigmond, Berta, Amarilla) Miseolvasmányok: ApCsel 15,1-2. 22-29; Zsolt 66,2-3. 5. 6 és 8; Jel 21,1014. 22-23; Jn 14,23-29 Válaszos zsoltár: Magasztaljanak, Isten, a népek, minden nemzet áldjon téged!

LELKI TÁPLÁLÉK

Pásztorhiány

Csendkóstoló

HÉT

ről re

Jakubecz Márta

Átlátható belső tájakon Minap az utcán egyik ismerősömbe botlottam, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, szóba jöttek a naponkénti tevékenységek, a család és a szabadidő. Ő nemrég váltott munkahelyet – egy virágüzletben lett eladónő. Olyan lelkesen beszélt új munkájáról, a virágok illatáról és azok lélekre gyakorolt hatásáról, hogy beismertem: elmúlt napjaim legjobbika számomra is az volt, mikor otthon az udvaron virágokat ültettem. Ismerősöm hozzátette, hogy a virágok üdítő hatásán felül még egy dolog „felszabadította” mostanában: szabadidejében minimalizálta a világháló használatát, hanyagolja a közösségi portálokon való jelenlétet. Helyette inkább kimegy a kertbe vagy emberi kapcsolatait ápolja. Mostanáig elhitette vele a világ, hogy aki nincs jelen az interneten, az szinte nem létezik. Nos, rádöbbent, hogy ennek éppen ellenkezője az igaz: most él csak igazán! Egyszeriben mindenre jut ideje: többet van családjával, beszélgetéseik egyre mélyülnek, még a rokoni kapcsolatai is szépségesre kerekednek. „Ez az igazi szabadság!” – tette hozzá diadalittasan, átszellemült arccal. Lelkesedésének megörülvén és a témát továbbgondolván feltettem magamnak a kérdést: mitől is leszünk valójában szabadok? Hogyan szabadít fel belsőleg Isten közele az ima szárnyalásában, és mit hoz személyiségünknek, „belső lelki tájainknak” a függőségektől való szabadulás? Milyen végtelenség-érzetet nyújtanak szeretetteljes emberi kapcsolataink? És vajon tényleg eléggé odafigyelünk-e arra, hogy mi a fontosabb: egy távoli „baráttal” való társalgás a világhálón, vagy meghallgatni a közelünkben élő családtagot, ismerőst, munkatársat vagy akár egy hozzánk bizalommal forduló idegent? Mi az elsődleges: „kifelé”, a külvilágnak prezentálni magunkat, avagy azoknak a valós emberi kapcsolatainknak az ápolása, melyek kötelékében élünk? A pedagógusok tudnának csak igazán regélni azokról a gyermekekről, akikre a szüleiknek lényegtelen vagy haszontalan dolgok miatt „nincs idejük”, s akik helytelen otthoni mintákat látva maguk is minduntalan az „ o k o s t e l e f o n j a i k a t ” n yo m k o d -

lélek sötétjébe fényt vinni! – ez a pásztor legfőbb feladata, leginkább modern világunkban, ahol oly nagy mértékben tapasztalhatjuk a lelkek elsötétedését. A pásztor leginkább jó szóval, egyéniségével, személyes életpéldájával adja a fényt, melyért oly sokan áhítoznak. Fényt vinni a lelkek sötétjébe, még akkor is, amikor az lehetetlennek tűnik, mikor leküzdhetetlennek tűnő akadályokba ütközik. „Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült.” (Mt 9, 36). Így van ez napjainkban is, korunk embere hiteles példaké-

vezetők nélkül éljük az életünket, mert elhitettük önmagunkkal, hogy nincs rájuk szükség, hogy egyedül is képesek vagyunk boldogulni – „önmegvalósulni”. Ez a legalapvetőbb hiba, hogy elzárkózunk a lehetőségtől, nem akarunk vezetettek lenni. Másodsorban azzal a ténnyel is szembesülnünk kell, hogy a jó vezető, az igazi pásztor, aki hivatásként éli meg küldetését – papként, tanárként, politikusként stb. – hiánycikk lett. Nincsenek előttünk példaképek, amelyeket szívesen követnénk, akik szavára szívesen adnánk. A „negyvenéves kihagyás” nem csupán próbálta ellehetetleníteni, hiteltelenné tenni az egyházat, a józanul gon-

pek, jó vezetők, pásztorok nélkül kénytelen élni az életét. Kimerülten, elcsigázottan, mert a cél nélküli bolyogás fárasztó, kimerít. Szétszéledtünk, úgy tűnik, nincs, aki összetartson, tereljen a helyes úton a „zöldellő mező felé”. Ennek két oka van: elsősorban nehezen viseljük, ha mások irányítani próbálják az életünket. Már a szárnyait bontogató diák is fellázad, ha a tanár vagy szülő mederbe próbálja terelni szétfolyásnak induló életét. Vagy a felettes intő szava, aki hibáinkra, mulasztásainkra figyelmeztet. A pap moralizáló, óvó figyelmeztetései, melyek oly sok indulatot képesek kelteni, mert ugye „nekem más ne mondja meg, mit és hogyan cselekedjek”… Pásztorok,

dolkodó polgári réteget, hanem azt is eredményezte, hogy a véleményüket, meglátásaikat őszintén felvállalni merő embereket – akiknek most a pásztor(ok) szerepében kellene lenni – sikerült megingatni, elbizonytalanítani. Így lettünk mi pásztor(ok) nélküli nyáj, mely olykor pásztorért kiált, a fölérendelt bérest szidja vagy meglévő pásztora szavát nem hallja (érti) és nem követi őt. A Jó Pásztor azonban a pásztorok hiányán keresztül is gondoskodik nyájáról, valami nagyot akar végbevinni azzal, hogy kevés a pásztor, mert ha a bőségük nem volt elégséges jel, lesz majd talán a hiányuk. Ez a hiány adjon erőt, hogy még buzgóbban kérjük az aratás Urát!

A

„Csak az él, akiben a lélek tiszta csöndjén Némán izzani kezd a titokzatos tömjén S füstjén az Angyal megjelen. És ámuló szeméről a fátylakat leoldja, Az Angyal, az Istennek alázatos heroldja: A csend-foganta Kegyelem.” (Sík Sándor)

ják unalmukban, mert még hobbijuk sincs. Viszont a lelkük mégis folytonfolyvást csodára (szerető odafigyelésre, meghitt beszélgetésekre) vár! Miután napi programjainkban felállítottuk a helyes fontossági sorrendet, saját rejtett és érezhető félelmeinket kellene feltérképeznünk. Átlátni, miben találhatók szerteágazó aggályaink gyökerei, miért olyan nehéz önmagunkban azt az áhított lelki békét megtalálni, amelyet az Úr e szavakkal kínál fel nekünk: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék a szívetek, s ne csüggedjen.” ( Jn 14,27) Szorongásainkon felülemelkedve ragadhatjuk meg igazán az állandóság varázsát, mégpedig azáltal, hogy igyekszünk „átláthatóvá válni”: egyre nagyobb lelki egyszerűségbe fogadva be a „konstans értéket” – az örömhír üzenetét –, amitől lelkünk sokkal nemesebbé válik. „Legyen vállalható, aki átlátható…”(Nagy László) – mondja a költő, s bizony nem is lehet nagyobb kiegyensúlyozottságra vágyni, mint amikor valaki önmagával lesz azonos, és nem hasonlik meg hamis ideák terhe alatt. Lemondásaink gyümölcse az a valóra vált álom, amit úgy neveznek: lelki béke. Vajon mennyi viszontagságon kell átmennünk azért, hogy ezt megtaláljuk? A mai ember nem mer hinni a csodákban, s ha legbelül mégis csodát vár, azt erősen titkolja, nehogy félkegyelműnek nézzék. Holott egészséges csodavárásunk (örök optimistaként) alapvető emberi vonás, benne foglaltatik a remény – keresztény jövőnk kecsegtető üzenete. Nem kell látványos csodákra várnunk ahhoz, hogy elhiggyük: kitartó munkánk nyomán éppen az történik velünk, amihez segítő kegyelmet kaptunk. A sok kis apró csodával szembesülve ismerjük fel, hogy amennyiben életünk vezércsillagát követjük, ha nem is oly látványosan, de folyamatosan jó irányba haladunk. És akkor nemcsak önmagunkra, de szeretteinkre is bőven jut idő!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

ZARÁNDOKÚTON

A Vizcayai-öböl partján Santiagóba 5.

Tanya az óceán partján

Asztúriai pillanatkép Tudom, ha hazaérkezem, lesznek, akik megkérdezik, vajon mit adott nekem az út. Feleletként megkérdezem majd tőlük, vajon meg tudják-e mondani, mit adott nekik a szerelem. Mert az nem a kapásról szól, hanem az adásról, mikor feltétel nélkül átadjuk egyéniségünket a másiknak, mintegy feloldódva benne. Én is felajánlom önmagamat az útnak, vigye csak, úgyse megy sokra vele, mert én sem. Ha jól megy majd minden, és nem lázad fel, mint rendesen az első megpróbáltatásnál, akkor megtanulja, milyen nagy értéke van a kis dolgoknak, amelyből annyi van, de odahaza ezt nem veszi észre… A víznek, az üres bagettnek, a működő végtagoknak, a két négyzetméternyi ágynak, a hálózsák biztonságának és melegének. És néha az egyeurósnak is, mikor nincs aprónk. Az egyik nyögvenyelős szakasz végén, kompot keresve egy néptelen halászmólóhoz érek, sehol egy lélek. Vizem már rég elfogyott, a strand csapjai üresek, nincs szezon, nekem viszont nincs nyálam. Egy bezárt kioszknál automatát találok, tele ásványvízzel és kólával. Bedobom egyetlen eurósomat, és nyomom a gombot. Csörgés, kijön a pénz, az ital viszont nem. Meg akarom ismételni, kiveszem az érmét, amely ötvencentesre zsugorodott. Becsapott a gép − gondolom, elvette fele vagyonomat. Mitévő legyek, papírpénz nem kell neki, így hát most bedobom az ötvencentest, lesz, ami lesz, hátha revanzsálhatom a szemfényvesztést… Itt a piros, hol a a piros? Gombnyomás, csörgés. Most már két ötvencentest találok benne, de vizet nem. Beugrik a párhuzam, Don Quijote földjén járok, csak én nem a szélmalmokkal csatázom, hanem ezzel a nyavalyás automatával. Ilyenkor jól jön egy kis gondolkodás és a megvilágosodás: rossz gombot nyomtam meg. Szedem is ki a pénzt, de az egyik ötvencentesem elhatározza, hogy önállósul, leesik és begurul a gép alá. Lehasalok, a rés alig egy centiméter, hogy piszkáljam ki? Sehol egy drót vagy fadarab, mert erre nem

szemetelnek, de nem adom fel, mert a szomjhalál fenyeget. Azután körülnézek, látok egy parton felejtett vödröt, megmerítem a tengerben és kiöntöm a pénzt, mint gyerekoromban az ürgét. Újra két érmém van, bedobom, egy másik gombot nyomok meg, és jéghideg ásványvíz a jutalmam. Megdolgoztam érte! Spanyolország északi kontúrjait az Atlanti-óceán határolja be. A Vizcayai-öböl partjai. Az öböl egész hosszát hegységek koszorúzzák, a Pireneusok, majd a Kantábriai Kordillera, más nevén az Északi-hegység. A hegyek le is ereszkednének az óceán szintjéig, de a víz ereje leharap belőlük, így a part sziklatorzókban végződik, magasan a szint felett. Viharban csak úgy döngenek a sziklák. Az öböl rengeteg hajó sírhelye, mert sok helyen örvények vannak a felszín alatt, és irdatlan viharok uralkodnak a felszín felett. Az októberi időjárás felhőbe borítja a Kantábriai Kordillera 600 kilométer hosszú vonulatát, és a belőle kiemelkedő Picos de Europa hegységet. Napokig gyalogolok mellette, de semmit se látok belőle, egy felvételt sem tudok készíteni. Avilés mögött néhány szakasszal, Ribadeo városka elé érve újra óperenciányi folyó deltája állja utamat. A város csak egy 613 méter hosszú és 58 méter magas hídon át közelíthető meg, amely az északi autópálya forgalmát is lebonyolítja egyben. A Los Santos, a szentek nevű híd úttestét két oldalról magas rács védi a gyalogosoktól, kerékpárosoktól.

A Los Santos híd Ribadeóban

Mintha ez nem is járda volna, hanem a karbantartók szervizplatója, mert csak 80 centiméter széles, két ember nem fér el egymás mellett. Mielőtt rátérnék, égnek áll a hajam, hisztérikus víz- és tériszonyom van, ráadásul a híd korlátja alig derékig ér. Néhány lépés után a rosszullét kerülget, azon gondolkodom, négykézláb teszem meg a távot, de aztán a hálóba kapaszkodva, oldalazva lépkedek. Egészen addig, míg egy ifjú pár nem jön velem szemben. Már messziről mulatnak rajtam. Megállok, mintha pihennék. Csak úgy tudnak kikerülni, hogy kihajolnak a korláton. Ahogy elmennek, újra visszatérek oldalmenetbe, ahogy a tengeri rákok oldalaznak. Hangosan mondom a rózsafüzért, hogy lekössem figyelmemet, elképzelem, ahogy Jézus az Olajfák hegyén készül a halálra, és ez az önhipnózis aztán működni kezd. Épp jókor érek át, mert egy kerékpáros érkezik, nem száll le, a korlát fölé magasodva nem mutat különösebb félelmet. Hamarosan a túlsó parton van, miközben fohászkodom érte is. A városközpont a hegyen van, ott megtudom, az alberg lent van a hídnál, ahonnan jöttem, vissza kell fordulnom. Valóban, a bakterház kinézetű és nagyságú pici épület a folyó magas partján van, egy korlát védi a meredélytől. De ez nem is folyó, hanem maga az óceán hátramenetben. Délután két óra, az ajtó zárva, a falon egy telefon, egy euróért fel lehet hívni a turistairodát, ahol megmondják, a telefon mellé zárt kulcsdoboz nyitókódját. A telefon természetesen nem működik, így a kódért fel kell mennem az irodába, ami ugyancsak nehezemre esik. Az irodában az ifjú hölgy valamit magyaráz rettenetes gyors asztúriai nyelvjárással, amit harmadjára sem értek meg. Mikor látja, végképp nem értem, odaadja a számot egy cetlin. Azt mondja: cada dia − minden nap. Hát ezzel meg mit akar mondani? Hogy minden nap szívesen látnak? Kezemben a titokzatos kóddal elindulok vissza, közben megejtve a bevásárlást. Aztán a kulcsszekrénnyel babrálva rájövök, nincs is zárva, és azért nem megy a telefon sem. A kód minden nap ugyanaz, talán évek óta, és nem is kell, mert bárki bemehet napközben is a szállásra, de nem él ezzel vissza senki. Reggel aztán utolsóként én zárom be az ajtót, és teszem a kulcsot a helyére. Este hétkor érkezik a hölgy az irodából, inkasszálja az öt eurót, megkínálom egy pohár borral, és jót nevetünk a „cada dia” jelentésén és „értelmi fogyatékosságomon”. Azt mondom neki, ez nem én vagyok, hanem az egóm, aki most tanulja a Camino igazságait. (folytatjuk) Fotó: a szerző és Világháló

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

LÉLEK ÉS ÉLET

Lakótelepi (hit)életképek A házbizalmi lehangoló „statisztikája” Gyakran találkozom egykori, kedves, ma már nyugdíjas munkatársammal, akivel hosszú évek óta egy lakótelepen koptatjuk a járda aszfaltját. Ugyanis, csak néhány bejárattal lakom tőle odébb. Legutóbbi talákozásunkkor szinte megkönyebbülve újságolta, hogy több mint harminc év után lemondott házbizalmi tisztségéről, ami házmesteri teendőkkel is járt, hiszen amolyan ezermesterként sok mindent meg tudott javítani, szerelni lakóházukban, és persze, az ott lakó családoknak is. Ennél fogva jól meg- és kiismerte lakótársait, közelről ismerte örömeiket, gondjaikat, problémáikat. Mindegyikükről tudta, milyen vallási felekezethez tartoznak, mennyire gyakorolják vallásukat. Mint mondta, a bejáratban élő 24 családból 17 katolikus, négy evangélikus, a maradék három, eléggé zárkózott család hovatartozását nem sikerült kiderítenie. Meglepődve hallgattam „statisztikai“ kimutatását, miszerint az evangélikus családokból három rendszeresen, minden vasárnap jár templomba, viszont a katolikusokból is csak ugyanannyian, vagyis az ő családjával együtt hárman. Kivétel jobbára csak karácsony és húsvét, de akkor is csak alig valamivel többen mutatkoznak fejezte a templomba járást. Kiderítette azt is, hogy a katolikus családok zöme utola templomban. Elszomorító, hogy a katolikus családokból csak kilencnek a gyer- jára gyermekeik elsőáldozásakor gyónt és áldozott. mekei voltak elsőáldozók és bérmálkozók, és legtöbbje a bérmálkozás után be is Illusztrációs felvétel: Világháló

A Mária Rádió kezdetei Sokan a kedves olvasók közül már bizonyára hallották a Mária Rádió nevét, vagy esetleg hallgatják is. Felmerülhet a kérdés, honnan is indult ez az egész kezdeményezés, mit csinálnak, hol is lehet őket hallani. A Mária Rádió története egészen 1983-ig nyúlik vissza. Akkor alakult az észak–olaszországi Erba városának egyik plébániáján egy rádió, amely a Szűzanya tiszteletére a „Radio Maria“ nevet veszi fel. Naponta közvetít szentmiséket és teljes rózsafüzéreket,

különös figyelmet fordítva a betegekre és szenvedőkre. Akkoriban még teljesen amatőr szinten működik. 1987–ben Szent II. János Pál pápa felhívására megalakul Erbában a „Radio Maria“ egyesület, melyben világi hívek és egyházi személyek önkéntes alapon működnek együtt. Mária Rádio Projekt néven új programot dolgoznak ki, melyben az imádságot és a katolikus hit oktatását helyezik a középpontba. 1990–re már Olaszország-szerte elterjed és ismertté válik a „Radio Maria“, hallgatók milliói segítenek imával, önkéntes munkával és anyagiakkal. 1998–ban megalakul a Mária Rádiók Világcsaládja, hogy különböző országokban az olasz mintára létrejövő Mária Rádiók egységesen és összehangoltan

tudjanak működni. Szlovákiában 2009–ben alakult meg a Mária Rádió Sk, ezzel a felvidéki magyarság is bekapcsolódik a műsorszerkesztésbe. A saját műsor sugárzása 2012-ben indul a magyarországi Mária Rádió segítségével, folyamatosan bővülő terjedelemben. A jelenlegi műsoridő és a lefedettség a következőképpen néz ki: – 12:00 – 16:00 – Komáromi vételkörzetben sugárzunk regionális műsort. (FM 88,3 MHz) – 16:00 – 20:00 – Telkibányai vételkörzetben sugárzunk regionális műsort. (FM 100,6 MHz) Ez az itt készített regionális műsorra vonatkozik, a fennmaradó időben a magyarországi Mária Rádió műsora hallható. A komáromi vételkörzet hatósugara Nemesócsáig, Gútáig, Naszvadig, Perbetéig, Bátorkesziig, Dunamocsig terjed. A telkibányai adás Debrődig, Kassáig, Nagyszaláncig ér el. Emellett természetesen interneten keresztül az egész országban hallhatóak vagyunk. Ha valaki felkeresi a rádió honlapját, www.mariaradio.sk, ott egész nap élőben hallgathatja a rádió műsorát. (Mária Rádió)

A hét imája Édesanyám, aki betegeskedik, ismét megkért, hogy kuldjem el az alábbi imádságot, amit akkor szokott imádkozni, ha nem tud részt venni a szentmisén. Kusnír Magdolna

Ima azoknak, akik nem tudnak részt venni a szentmisén Őrangyalom, óh szállj oda, hol halkan szól az orgona. Hallgass helyettem szentmisét, az Úr kegyelmét nekem kérd. Engedd, hogy mindig jó legyek, bűneimet bocsássa meg.

Midőn felajánlás lészen, ajánlj fel engem is teljesen. Amim van és ami vagyok, áldozatajándékul adom. A legszentebb Úr-változást, angyali hévvel áldd, csodáld. Imádlak megváltó Jézusom, ki ott jelen vagy, jól tudom. Imádkozz azért, kit szeretsz, és azért is, ki Téged nem szeret. Imádkozz élőkért, holtakért, mosson mindenkit tisztára a szent vér. És a szent áldozatban, mit magukhoz vesznek az emberek, kérlek, részesíts engemet. Ne hagyj el, Jézusom, sem élve, sem halva. És kérd, hogy ez a szent áldozat mindnyájunk üdvére legyen. És ha cseng a szentmise végszava, őrangyalkám az áldást hozd nekem haza. Amen. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRJÁK

Levelet kaptunk Remény

Krakkóban jártunk Mint minden évben, idén is – az irgalmasság jubileumi szentévében – április 2-án, Száraz János buzitai plébános vezetésével 29 zarándok, vággyal a szívében utazott Krakkóba, az isteni irgalmasság előünnepére. A kora hajnali órákban indultak, reménnyel eltöltve és a rózsafüzér imádkozása közben kérve a Szűzanya, az Irgalmasság Anyja oltalmát szerencsés megérkezésükért, kegyelemnyerésért. Első látogatásuk az Örökimádás kápolnájában volt, ahol mindenki letehette terhét, háláját, kérését az Úr Jézus lábai elé. Ezután voltak, akik szentgyónáshoz járultak, és így megtisztult lélekkel, két szín alatt vehették magukhoz az Oltáriszentséget az ünnepi szentmisén. Már itt tapasztalni lehetett Isten érintését, amikor több ember szemében könnyek jelentek meg… A szentmise után Blanka nővér tartott előadást az irgalmasság képe és az irgalmasság évének logója közti hasonlóságról. Ő is megerősítette, hogy ezen a vasárnapon Jézus olyan irgalmas, hogy még annak az embernek is megbocsát, akinek skarlátpiros bűnei vannak, csak tárja ki szívét és kövesse Őt. Bölcs információkkal lettek gazdagabbak, amelyekből töltekezhetnek a hétköznapok gondjai között. Délután 3 órakor a Szentség előtt együtt imádkozták a rózsafüzért lengyel nyelven az Irgalmasság kápolnájában. Lelki napjuk utolsó programja a keresztút volt, amelyben az önkéntesek az Isten gazdag irgalmasságban című keresztúti ájtatosságot imádkozták elő. Hazafelé még megcsodálhatták Szent II. János Pál pápa bazilikáját, amelyben vérereklyéje van elhelyezve, és gyönyörködhettek az ember nagyságú festményekben, amelyek utazásai egyes állomásairól árulkodnak. Köszönet a lehetőségért a szervezőknek és a lebonyolítóknak! Jómagam második alkalommal zarándokoltam ide, ahol átölel a béke, a szeretet és az irgalom. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megfürödve a kegyelem tengerében tért haza szeretteihez.

Számomra ez a nap ezt az üzenetet véste a szívembe: bármennyire is fájnak dolgok és megbántanak embertársaink, nekünk az a feladatunk, hogy bár szenvedve, de mindig örömmel, szeretettel, mosolyogva viseljük ezt a keresztet, mert ezt mondja az Úr: „Bocsásd meg bűneit, akkor megbocsátanak neked, de ha nem bocsátasz meg, nem nyersz bocsánatot.” Kívánom minden léleknek, hogy egyszer megtapasztalja Isten végtelen irgalmát és őszintén ki tudja mondani: Jézusom, bízom benned, egyedül csak Tebenned! Egy zarándok

Budapesti zarándoklat 2016. április 9-én már kora reggel útnak indultak Léva és vidéke magyar hívei a Lévai Szent László Kör Sztyehlík László jóvoltából szervezett budapesti zarándoklatára. Már az autóbuszút során magyar szentjeinkhez és Szent László királyunkhoz intéztük énekes könyörgésünket, majd Budapesthez érve a „Hol vagy, István király…” kezdetű ének, a Margitsziget mellett elhaladva pedig Szent Margit himnusza csendült fel lelkesülten ajkunkról. Felemelő érzéssel vonultunk be a Szent István-bazilikába, hiszen sokan először pillanthattuk meg e csodálatos kivitelezésű szentélyt. A lélekemelő érzések csak fokozódtak, mikor Gájer László atya, a bazilika káplánja a szentmise elején nagyon kedves üdvözlő gondolataiba beleszőtte a zarándokok szülőfalujának, szülővárosának - Garamkálna, Zsemlér, Barsendréd és Léva - nevét is. László atya szentbeszédében az összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: Az emberek által alkotott szabályok nem tökéletesek, a közösségeken belül gondokhoz vezethetnek. Egyedül Jézus tanításának követése hozza meg a közösség igazi összetartozását. Arra biztatott minket, hogy közösségeink valamennyi formájában (család, egyház, iskola, munkahely, polgári társulásaink stb.) Jézussal együtt, az Ő tanításának szellemében legyen jelen az összetartozás. A szentmise végén a kör elnöke meleg szavakkal köszönte meg László atyának időtálló útmutatásait, lelket simogató szavait. További élmény volt számunkra, hogy a szentmisén velünk együtt vett részt kedves feleségével egy híres lévai család, a nagyrákói Féják ma Budapesten élő leszármazottja, Féja Endre író, a Budapesti Piarista Gimnázium nyugalmazott magyar-történelem szakos tanára, a léva-szentjánospusztai születésű Féja Géza, József Attila-díjas író fia. A szentmise után László atya vezetésével átvonultunk a bazilika Szent Jobb-

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

kápolnájába, ahol röviden megismerhettük az ereklye történetét. Érezve nemzeti ereklyénk kisugárzását, imádkoztunk közösségeinkért és betegeinkért. Ezt követően ki gyalog, ki felvonón tette meg az utat a bazilika kupolájába, ahonnan Budapest panorámájában csodálatos látvány tárult elénk. Ebéd után a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kezdtük meg zarándoklatunk második részét. Az előre megtervezett útvonalon haladva először Görgey Artúr, majd a Petőfi család síremlékét kerestük fel. Ezt követően a temető legrégebbi piarista sírkertjéhez zarándokoltunk, ahol a lévai születésű, iskolaalapító piarista paptanárnak, egyházi zeneszerzőnek, Szepesi Imrének van végső nyughelye. Itt imával, koszorúzással, gyertyagyújtással, valamint Szepesi Imre „Mondj szívem dalt…” kezdetű, Szűz Máriát dicsőítő szerzeményének eléneklésével róttuk le kegyeletünket nagyra becsült földink előtt. Majd Blaha Lujza, Jókai Mór, Ady Endre, Ybl Miklós, Móricz Zsigmond, Babits Mihály síremlékénél tisztelegve ju-

tottunk el a volt lévai diák, Reviczky Gyula síremlékéhez, ahol Weppery László lévai költő, Reviczky Gyula nagy tisztelője és munkásságának ismerője a modern kori magyar költészet előfutárához írt szép versét szavalta el. A közös ima és mécsesgyújtás után megkoszorúztuk a számos gyönyörű istenes vers szerzőjének impozáns mellszobrával díszített síremléket. Tovább folytatva barangolásunkat Európa egyik legszebb sírkertjében, láthattuk Vajda János, Egressy Béni, Kosztolányi Dezső, József Attila, Antall József, Mádl Ferenc, Lotz Károly, Fadrusz János, Klapka György, Erkel Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János és még hosszan sorolhatnám… szebbnél szebb síremlékét, nem is beszélve a Deák-, Kossuth-, illetve Batthyány-mauzóleumról. A hosszú sétát követően kellemesen elfáradva ültünk autóbuszra, hogy pár óra múlva élményekben gazdagodva érkezhessünk haza. A zarándoklat időpontját az égiek szervezték meg: április 9e Szepesi Imre 205. és Reviczky Gyula 161. születésnapja volt. Müller Péter Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – a [email protected] e-mailcímre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Van-e „öregkori reuma”? Élvezettel olvastam kedves olvasónk sorait, és eszem ágában sincs „megszidni” őt. Aktív orvos koromban nekem is voltak ilyen betegeim. Sosem veszekedtem velük, hanem elmagyaráztam nekik, milyen betegség, veszély állhat a látszólag nem súlyos, általában a magas kor rovására írt panaszok mögött, és hozzátettem: „én az Ön helyében ezt és ezt csinálnám.” Most is ezt teszem. Kezdjük a „reuma” szóval. Ilyen betegség nincs – sem fiatal –, sem időskorban. A „reuma” szó egy gyűjtőfogalom, egy „zsák”, amelybe a mozgásszerveink, lábak, kezek, ízületek, izmok stb. fájdalmait szoktuk „begyömöszölni”. Nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a megszüntetésükre. Például a bal váll fájdalma, különösen, ha kisugárzik az alkarba, a kisujj felé is, az első jele lehet a szívizom rossz vérellátásának, a rettegett „iszkémiás” szívbetegségnek. Minél idősebb az ember, annál kisebb az esélye annak, hogy ízületei, izmai csak a „kortól”, a szokatlan megerőltetéstől fájnak. Megértem kedves Olvasónk érvelését: a felsorolt vérvizsgálati eredmények valóban azt sugallják, hogy talán nem „reumás” gyulladás van a panaszok hátterében. Létezik azonban olyan „reumás” betegség is, amelynek egyik jele éppen az alacsony, „normális” FW (vérsejtsüllyedés). Talán ezért is nehezen ismerhető fel, annak ellenére, hogy évszázadok óta található utalás előfordulására. Van ugyanis egy érdekes tünete, amely rendkívül szembetűnő. Ez a halántéktáji ütőér (artéria), tapintásra fájdalmas, feszülő köteggé való átalakulása. Az is feltűnhet, már a laikusnak is, hogy az így „begyulladt” halántéktáji érben nem érezni az érlökést (pulzust). Igaz, ezek a tünetek csak a betegek egyötödénél figyelhetők meg, ám ha jelen vannak, jó biztonsággal kimondható, hogy a beteg ún. reumatikus polimialgiában szenved. A „polimialgia” azt jelenti, hogy az embernek sok izma fáj. Ezért

Agapé

Epres-rebarbarás linzerpite

Tisztelt Doktor Úr! Kérem ne szidjon meg, kapok eleget a lányomtól és a feleségemtől. Hónapok óta fájdogálnak a vállaim, a csípők, néha még mintha a nyakam is nehezen mozogna. 75 éves vagyok, egy lábtörésen és a vakbélműtéten kívül nemigen volt sok dolga az orvosoknak velem. Ezért nem szeretném e panaszok miatt sem háborgatni őket. A lányom – nővérke a kórházban – annyit elért, hogy vért vett tőlem itthon, és azt kivizsgáltatta. A vizsgálat szerint nem vagyok vérszegény, az FW sem magas, köszvényem sincs, májam, vesém rendben. Családom nőtagjai mégis állandóan ösztökélnek, menjek orvoshoz. Nem hiszik el, amit én mondok, hogy ez csak öregkori reuma. Ugye, létezik ilyen betegség? Jelige: Öreg ember nem vén ember a betegek többségénél a helyes diagnózis kimondása és a kezelés elkezdése a reumatológus szakorvos feladata. Különösen érvényes ez azokban az esetekben, amikor az említett halántéktáji tünet hiányzik és/vagy a polimialgiától szenvedő nagybeteg benyomását kelti. Ez a „reumatikus” megbetegedés az időskorúak leggyakoribb mozgásszervi betegsége. Az 50 év feletti korosztályban minden 133. embernek van vagy volt ilyen betegsége. Tehát – igazat adva kedves Olvasónknak – akár „öregkori reumának” is nevezhetnénk. Nem nevezzük azonban így, mert az 50 évnél fiatalabbnál is előfordul, és a többi „reuma”-fajtától – köszvény, sokízületi gyulladás - mégiscsak különbözik. Különbözik nemcsak abban, hogy nem okoz magas FW-értékeket, hanem abban is – és most tessék kedves Olvasónk jól figyelni –, hogy gyorsan és hatékonyan reagál egy gyógyszercsoportra. E gyógyszercsoportot kéreghormonoknak, kortikoidoknak, kortikoszteroidoknak nevezzük. Utalva arra, hogy testünkben a mellékvese kérgi része (ez az ún. kortex) termel ilyen „serkentőket”, hormonokat. E hormonok egyik főhatása a gyulladásgátlás. A szintetikus, gyárilag előállított kortikoid a polimialgia egyetlen hatásos

gyógyszere. Tabletta formában is létezik, és megfelelő adagolása mellett egy-másfél éven belül a beteg meggyógyul. Ez a betegek többségére érvényes, előfordulhat azonban a panaszok, tünetek kiújulása. Sajnos, a kortikoidok esetében duplán érvényes, hogy „nincsen hatás mellékhatás nélkül”. A kortikoid-kezelés mellékhatásai aránylag jól ismertek: felerősítheti a csontritkulás (oszteoporózis) folyamatát, felboríthatja a cukorháztartást a diabéteszes betegeknél, emelheti a vérnyomást. Éppen ezért, az aránylag egyszerű kezelés – a megfelelő adagok beállítása, majd a kívánt hatás elérése után a lassú, fokozatos adagcsökkentés – nagy odafigyelést kíván az orvostól, betegtől egyaránt. Összegezve tehát válaszom lényegét: ha én 75 éves lennék, és nap mint nap fájna a vállam, csípőm, ízületeim, izmaim, hallgatnék aggódó hozzátartozóim szavára. Ebben a korban ugyanis számos olyan kóros elváltozás lappanghat az emberben, amelyet csak orvosi vizsgálat deríthet fel. Igaz, hogy ezek közül sokra nincs megfelelő gyógyszer, ezért sok idős ember szerint „jobb róluk nem is tudni”. Van azonban néhány olyan betegség – ilyen a reumatikus polimialgia is – amely jól gyógyítható.

Hozzávalók: 7 dkg búzaliszt, 5 dkg kukoricaliszt, 5 dkg darált mandula, 5 dkg porcukor, 1 kk sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 5 dkg vaj, 0,5 dl tejszín, 50 dkg eper, 30 dkg rebarbara, 8 dkg barna cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 0,5 csomag vaníliás pudingpor (v. 1 ek liszt) Elkészítése: Az eperszemeket alaposan mossuk meg, majd csepegtessük le, és vágjuk félbe. A rebarbara külső fás részét éles késsel vágjuk le, majd 2-3 cm-es darabokra vágjuk fel. A barna cukrot keverjük össze a vaníliás cukorral és a pudingporral. Ezután a gyümölcsöket öntsük bele a piteformába, majd szórjuk rá a cukros keveréket, és óvatosan keverjük össze. Egy tálba tegyük bele a kétféle lisztet és a hideg vajat, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kezd morzsalékos

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Április 30., szombat 10.00 Hitünk és életünk. Katekézis Lépes Lóránt atyával 12.05 Imalánc. Imaszándékok fogadása 14.00 Perikópa. Jelenits István atya Szentírás-magyarázata 18.00 Szentmise Mocsáról 21.00 Szombat esti beszélgetés

Duna Tv Április 27., szerda 11.35 Világörökség Portugáliában. Porto. Portugál dokumentumfilm-sorozat Április 30., szombat 5.55 Hazajáró Görgényi-havasok 2. - Erdély vadászparadicsoma 6.25 Magyar történelmi arcképcsarnok. Erkel Ferenc. Magyar ismeretterjesztő film Május 1., vasárnap 5.55 Rome Reports - Vatikáni híradó

6.15 Így szól az Úr! 9.00 Isten kezében 9.25 Kereszt-Tények 9.40 Katolikus krónika

lenni, adjuk hozzá a porcukrot, a vaníliás cukrot, a sütőport és a darált mandulát, majd alaposan morzsoljuk össze. Végül adjuk hozzá a tejszínt, majd gyors mozdulatokkal gyúrjunk belőle jól nyújtható tésztát. Ezután lisztezett felületen nyújtsuk ki 1-1,5 cm vastagságúra, majd közepes méretű pogácsaszaggatóval szúrjunk ki belőle korongokat. A formában lévő gyümölcsös keverék tetejét fedjük be a tésztakorongokkal úgy, hogy kisebb hézagok maradjanak ki közöttük. Ezután a tésztakorongok tetejét kenjük le tejszínnel, majd ízlés szerint szórjuk meg mandulaforgáccsal. Helyezzük be előmelegített sütőbe, és közepes lángon kb. 30 perc alatt süssük készre. Tálalás előtt hagyjuk kicsit hűlni, majd porcukorral megszórva, ízlés szerint fagylalttal kínáljuk! • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Humor

Az én árnyékom Egy árnyékocskám van nekem, mely föl-le jár velem, de nem tudom, mi haszna van, és meg sem érthetem. Tetőtől talpig pont olyan, mint én vagyok, s előttem ugrik ágyba ő, ha az ágyba huppanok. Míg más gyerek, ahogy szokás, csak lassan, szépen nő, az árnyékom bizony fura, és másképpen tesz ő. Mint labda szökken néha, és tetőig ér feje, és néha oly picinyke lesz, mint senki, senki se.

Bűnbánat Egy fiatalember gyónni megy a paphoz. - Atyám, én vétkeztem. - Mi a vétked, fiam? - A hiúság bűnébe estem. Naponta többször belenézek a tükörbe, és csodálom magam, hogy milyen szép vagyok. A pap megfordul, és ránéz a fiúra: - Ez nem bűn, fiam, csak egyszerű tévedés. A széken Mórickát fenyíti a tanárnő: - Mondtam, hogy ne hintázz a széken! Nincs füled? - De van, csak azon nem tudok hintázni!

A játékhoz nem is konyít, sosem játszik velem, de ahhoz jól ért, mondhatom, bolonddá hogy tegyen. A sarkamban van szüntelen, mert gyáva kis legény, dadus mögé se bújtam úgy, mint ő bújik mögém. Egy reggel, pirkadás előtt fölkeltem jó korán, a harmat gyöngye csillogott boglárkák bársonyán; de az árnyék nem tartott velem: ez a hétalvó alak otthon maradt, és hortyogott a paplankám alatt. Robert Louis Stevenson

A családom. Molnár József, 2. A, Kazinczy Ferenc AI, Tornalja

Bachorecz Hanna Lara, 2. osztály, Endrődy János AI, Muzsla

Ziman Monika, 7. osztály, Endrődy János AI, Muzsla

Marsal Botond, 3. osztály, Endrődy János AI, Muzsla

Molnár Tamás, Érsekújvár, 5 éves

Készítette: Hagony János

Rejtvény

Berki Veronika, 2. A. Kazinczy Ferenc, Tornalja Meghatározások: 1. Ülőhely, lóca, 2. Szomját oltó, 3. Kenyér része, 4. Torlasz, 5. Tucat fele, 6. Öt van belőle egy kézen, 7. Pék és a nap teszi. Megfejtés: Római helytartó, aki a felbőszült tömeg követelésének eleget téve kiszolgáltatta Jézust.

Árvai Márk, 2. A. Kazinczy Ferenc, Tornalja A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán április 29-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, P.O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy [email protected] (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó, és küldjétek el levelezési címeteket is).

Megfejtés A 14. számban közölt rejtvény megfejtése: Szent Sándor.

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

A nyertes: Morvai Mátyás és Lili, Ebed. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük! 5 1 3 7

2

4

6

AJÁNLATUNK

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Az alázatosság és a szeretet együtt járnak. Az egyik megdicsőít, a másik megszentel. Az alázatosság és az erkölcsi tisztaság két szárny, melyek Istenhez emelkednek, és szinte megistenítenek minket (Szent Pio atya gondolatai). Rejtvényünk fő soraiban egy közmondást fejthetnek meg a lap olvasói, amelynek vezérfonala az „alázatosság“. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán 2016. április 29-ig küldjék el szerkesztőségünk postai:

Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo vagy e-mail címére: [email protected] Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés A 14. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „... ezért ad hatalmat a bűnök megbocsátására.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Bodzsár István, Ipolybalog. Gratulálunk!

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a rejtvények megfejtését ezentúl kizárólag a következő postacímre küldjék: Remény, P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Magyar ötvösremek könyvborító a húsvéti vigílián Az idei húsvét vigíliai szertartás során is az Ozsvári Csaba domborműveivel díszített aranyozott könyvborítót használták az evangeliáriumhoz a Szent Péter-bazilikában. Az 1991-ben a magyar püspökök ajándékaként a Vatikánba került liturgikus műremeket előbb XVI. Benedek, újabban pedig Ferenc pápa is rendszeresen használja. Így amikor a Szentatya kezébe veszi az evangeliáriumot (evangéliumos könyvet), hogy megáldja a híveket, szemei előtt a Magyarok Nagyasszonya, valamint Szent István, László, Imre és Gellért alakja jelenik meg. • HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.

Értékét még inkább emeli, hogy nem csupán egy remekműről van szó, hanem benne az alkotó, Ozsvári Csaba személyes hite is tükröződik: „Műalkotásai hívő lelkéből és hittől áthatott életviteléből forrásoztak. (…) Nem engedett az egyénieskedő vagy túl modern törekvéseknek, hanem mindent a hitvalló egyházművészet élő hagyományainak megfelelően alkotott. Ugyanígy az imaélete, egész magatartása, családi élete arról győztek meg, hogy családját egészen Isten akarata szerint vezette, kiváló édesapa és kiváló férj volt.” – írta róla Karl-Josef Rauber bíboros, volt budapesti nuncius. Ozsvári Csaba (1963-2009) a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia posztumusz Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott az ötvösművésznek. A kitüntetéssel az egyházművészet területén maradandót jelentő liturgikus és szakrális alkotásait, valamint küldetésként megélt munkásságát kívánta elismerni. Magyar Kurír

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Minden jóért köszönet és hála, ezer áldás szálljon lelkiatyánkra! Tisztelettel és szeretettel köszöntjük névnapja alkalmából lelkiatyánkat, Dr. HERDICS GYÖRGY apát urat. Az Úr árassza el kegyelmével, adjon erőt, egészséget áldozatos munkájához, és a Szűzanya védelmezze őt! Ezt kívánják a bakai és a nádasdi rózsafüzér-társulat, valamint a hívek

„Adj, Uram, erőt, egészséget azoknak, akik szent nevedben híven dolgoznak!” Hálás szívvel köszöntjük 70. születésnapja alkalmából GYEVÁT ERZSÉBET munkatársunkat, aki a vágai római katolikus templomban segítőként dolgozik. Áldja meg az Isten hosszan tartó boldog évekkel szerettei körében, hogy még sok-sok évig végezhesse ezt a munkát Isten dicsőségére! Szeretettel a társaid, Erika, Marika, Ilike, Kati, Anna néni, valamint a hívek

Tisztelettel és szeretettel köszöntjük Névnapja alkalmából őszinte szeretettel köszöntjük kedves jó lelkiatyánkat, ĎURÁS MÁRKOT. Áldott az a nap, amikor az Úr hozzánk küldte, azóta minden nap áldott lett, drága lelkiatyánk. Minden jóért sok-sok köszönet és hála, ezer áldás szálljon lelkiatyánkra! Szívből kívánunk erőt, egészséget, kitartást, a Szentlélek erejét és a Szűzanya oltalmát. Kérjük az Úr Jézust, hogy nagyon sokáig tartsa meg közöttünk a drága jó Márt atyát. Hálás szívvel a koloni hívek Születésnapja alkalmából szeretettel és tisztelettel köszöntjük szeretett lelkiatyánkat, SIEKEL ISTVÁNT. Szívből kívánunk neki jó egészséget és a Jóisten áldását további munkájához! A nánai hívek

ĎURÁS MÁRK lelkiatyánkat, aki április 25-én ünnepli névnapját. Ez alkalomból kívánjuk a legjobbakat, sok erőt, egészséget és kérjük a Jóistent, árassza őt el mennyei áldással pásztori szolgálatában! Szeretettel a csitári hívek

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

„Jézusomnak Szívén megnyugodni jó...” ANDA JÁNOSNÉ BOSÁK ERZSÉBET 81 éves korában, április 1-jén visszaadta Teremtőjének a lelkét. Köszönetünket fejezzük ki a főtisztelendő lelkiatyáknak, Józsa Attilának és Lengyel Sándornak, akik Tósnyárasdon, illetve főtisztelendő Hrotkó Géza atyának, aki Győrött mutatott be lelke üdvéért engesztelő szentmiseáldozatot, és mindazoknak, akik imáikkal, virágaikkal, személyes részvétükkel vagy lélekben április 5-én elkísérték utolsó útján s mellettünk voltak. A gyászoló család SZOLGÁLTATÁS

Templombelsők díszítő festése, külsők felújítása, oltárok, szobrok, képek restaurálása, aranyozási munkák. Orgonák javítása és felhangolása. Százszázalékos minőség, többéves jótállás, árkedvezmény. Tel.: 035/6596139, 0905389162, www.reart.eu ZARÁNDOKLAT

Édes jó Istenem, hallgasd meg imánkat, áldd meg minden jóval a lelkiatyánkat! Mély tisztelettel és sok szeretettel köszöntjük névnapja alkalmából KASÁŠ BÉLA lelkiatyánkat. Kérjük a Jóistent, adja rá bőséges áldását, adjon neki jó erőt, egészséget és megértést hívei körében! Égi Édesanyánk legyen kísérője élete minden napján! Ezt kívánják a nagyfödémesi hívek és a rózsafüzér-társulat

ZARÁNDOKLAT LOURDES-ba 2016. augusztus 27. – szeptember 3. MARKTL – ARS - PARAY LE MONIAL – NEVERS – LOURDES – MARSEILLE – TORINÓ – MILÁNÓ ÁR: 420 € Lelkivezető: Sranko László, bacsfa-szentantali plébános Érdeklődés és jelentkezés: 0911 911 809, [email protected]

6. Csábi ORGONAest A koncerten egy elismert orgonaművész, az erdélyi származású Tóth Rita Zsófia szólaltatja meg a csábi templom hangszerét. A meghívott előadóművész a Csábi Szeder Fábián Dalegylettel, a helyi zeneiskola gyermekkarával, valamint Híves Mária és Híves Boglárka szólistákkal együtt is előad műveket. A felcsendülő darabokhoz rövid kommentárok is elhangzanak majd a budapesti dr. Tóth Árpád tolmácsolásában, melyek segítik a művek megértését. Mindenkit nagy szeretettel várnak 2016. május 1-jén, vasárnap 17 órakor, Csábon a római katolikus templomban!

Papi lelkigyakorlat Időpont: 2016. szeptember 18-21. Helyszín: Dóval (Donovaly). A lelkigyakorlat vezetője: Majnek Antal, munkácsi megyés püspök Jelentkezés: Parák Lászlónál, a 0905626756-os telefonszámon vagy a [email protected] e-mail-címen.

Figyelem! Felhívjuk kedves olvasóink, lapterjesztőink figyelmét, hogy a laprendeléssel, példányszámváltozással kapcsolatos kéréseiket a jövőben kizárólag munkanapokon, 8-15 óráig a 0918/ 462 411-es telefonszámon tudjuk fogadni. Köszönjük megértésüket. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Léleksimogató P. Henri Boulad SJ gondolataiból A chicagói egyetemen diplomáztam pszichológiából, de nem gondolom, hogy a pszichológia megoldaná az ember végső problémáját. Ha nem érintjük a lélek legmélyét, semmiféle terápia nem változtat az életünkön. A gyökereknél kell változtatni. Sokan járnak pszichológushoz, mert hiányzik az életükből a végső cél. A világ ma keresi a célját: nem értelmet keres, hanem célt. És ha a vallás nem adja meg ezt, akkor nagy baj van. Sok fiatal azért veti el a vallást, mert a nyelvezete inadekvát a mai világban. Mit jelent kilépni a világba? Ha üres vagy, mit fogsz adni a világnak? Ha nem vagy kovász, mit viszel a tésztába? Igen, menj a világba, de vajon van üzeneted, amit át akarsz adni, vagy engeded, hogy elborítson a világ? Tudni kell, hogy evangélium a világgal való szakítás, ha a világot negatív értelemben vesszük. A világnak az evangélium szerint kétféle értelme van: negatív értelemben mindazt jelenti, ami felszínes, világias; pozitív értelemben pedig az adja az értelmét, hogy Isten szerette ezt a világot. (...) Szociális és karitatív tevékenységünknek sokkal mélyebben kell gyökereznie, nem lehet pusztán filantrópia. Ahhoz, hogy szeressünk, túl kell lépnünk saját egónkon. A világunknak, a pszichológiánknak az a célja, hogy felépítse az egót: ez jó, fel kell építeni, de aztán le kell rombolni. Ezt vallják a hinduista bölcsek is… (…) Először is fontos leszögezni, hogy le kell leplezni az erőszakot. A keresztény ember nem azért vállalja a mártíromságot, mert meg akar halni. Az erőszak ellen elsősorban harcolni kell, és amikor nincs más lehetőség, akkor jön a mártírhalál. Jézus harcolt az ellenségei ellen, de ők győzedelmeskedtek. Ám a bukása a világ üdvére volt. Hiszek a szenvedés, a halál, a kereszt erejében. Sokszor mondják nekem is: „Túl sokat beszélsz, meg fogunk ölni.” Azt mondtam, hogy akkor mártír leszek. Nem keresem a vértanúságot, nem szeretnék mártírként meghalni, de az igazságért harcolni fogok. A harcom az emberért folytatott harc. Végső soron az emberért küzdök, és azért vagyok ellene a mai áramlatoknak, mert az embert nyomják el. (Magyar Kurír – interjú, 2015. május)

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk [email protected] Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 [email protected]

Lapterjesztés (hétköznap 9.00–15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: [email protected] vagy 508 0948/057 KÖNYVRENDELÉS:

Feltámadási menet Zoboralján Zoboralján először 2008-ban fogadták a Feltámadási keresztet, akkor hat templomban kötötték fel szalagjaikat a hívek, majd a következő négy alkalommal a nyitrai Szent László királytemplom volt a helyszíne a rendezvénynek. Május 4–12. között a Feltámadási kereszt ismét bejárhatja Zobor-vidék templomait, amennyiben az egyes magyarlakta települések magyar hívei igénylik és megszervezik a fogadását templomukban. A központi rendezvény a szalagok felkötésével a nyitrai Szent László király-templomban lesz 2016. május 8-án, vasárnap, 14:30-tól. További információ: a Facebook „Feltámadási Menet Zoboralján” oldalon és e-mailben a [email protected] címen.

Fatimai engesztelő imanap Bacsfa–Szentantalon 2016. május 13., péntek PROGRAM: 17.00 - rózsafüzér, gyónási lehetőség 18.00 - ünnepi szentmise: Dr. Marics István, a győri Székesegyházi Plébánia plébánosa 20.00 - szentségimádás 22.00 - szentségi áldás Szeretettel várják a híveket. Engeszteljünk együtt! www.szentantal.sk

Pünkösdi gyalogos zarándoklat a bényi Szűzanyához Útvonal: a majdani máriavölgyi zarándokút nyomvonalán, Érsekújvár – Udvard – Fűr – Cigléd – Kürt – Szőgyén – Bart – Bény – Bény-Szentkút Szervező: Via Mariae (szlovákiai Mária út) Polgári Társulás Zarándoklat időpontja: 2016. május 14-15. (szombat-pünkösdvasárnap) Találkozás helye és időpontja: Érsekújvár, Szent Kereszt-plébániatemplom, május 14., 8:00 órakor Napi szakaszok: május 14. Érsekújvár – Kürt: 31 km; május 15. Kürt – Bény-Szentkút: 25 km. Megtett táv összesen: 56 km. Szállás: Kürtön, helyszín létszámtól függően. A program során a zarándokok Udvardon, Fűrön, Cigléden keresztül mennek Kürtre. Másnap Szőgyént érintve érnek Bény–Szentkútra, ahol 13:00 órától részt vesznek a pünkösdi ünnepi lelki programon, 15:00 órakor pedig az ünnepi szentmisén a Szűz Mária-kegykápolnánál. Bővebb tájékoztatás és jelentkezés: Méhes Richárd, Egyházgelle (Holice), Pósfa 57., tel.: +421 915 112 564, e-mail: [email protected] Jelentkezési határidő: 2016. május 6.

Hitoktatók találkozója Az SzPK Hitoktatási és Iskolai Bizottságának Magyar Kateketikai Albizottsága találkozót szervez a lelkiatyák, kispapok, katekéták és minden érdeklődő részére április 30-án (szombaton) Pozsonyban, a Miletič utcai Szalézi Rendházban, a következő programmal: 9.00 – szentmise 10.00 – 13.00: Dr. Obbágy László, PhD., nyíregyháza-kertvárosi parókus, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanárának előadásai: 1) Egerek és emberek, 2) Szőnyegen a katekézis, 3) Láttalak a fügefa alatt címmel.

Jubileumi ünnepség Bodollón A Kassa-vidéki járásban lévő Bodolló község polgárai idén emlékeznek meg településük első írásos említésének 700. évfordulójáról. Közösségi életük jelentős helye a templom volt, amely a II. világháborúban annyira megsérült, hogy kénytelenek voltak azt lebontani. Újat építeniük csak a rendszerváltozás után volt lehetőségük, amelyet 20 évvel ezelőtt szentelt fel Alojz Tkáč, kassai érsek-metropolita, aki 10 éve ebben a templomban vette át Erdő Péter bíboros, Magyarország prímás-érseke kezéből a jubiláló 100 éves makranci templom új oltárába elhelyezendő Szent István király-ereklyét. A jubileumok kapcsán Bernard Bober, kassai érsek-metropolita meghívására a bodollói Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt filiális templomban, 2016. május 13-án hálaadó szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, aki ünnepélyesen megáldja a jubileumokra készült szárnyasoltárt, Király Tamás és Kiss Virág Glória alkotását. A program 16:00 órakor kezdődik. A köszöntőket követően 16:15 órakor az irgalmasság koronája, majd 16:45-től szentmise lesz. Ezt követően kerül sor az engesztelő szentségimádásra, majd 18:00 órakor aláírják a Budapest XVIII. kerület egyházi iskolái és a szepsi Boldog Salkaházi Sára egyházi iskola testvériskolai egyezményét. Az ünnepségre tisztelettel és szeretettel hívnak és várnak minden engesztelőt.

• HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA • 2016. ÁPRILIS 24.