Emésztőrendszer 2: vékonybél, vastagbél, hasnyálmirigy és máj dr. Bálint Eszter dr. Mezey Szilvia SE, Anatómiai Intézet 2012. okt. 24.
Vékonybél (intestinum tenue) 6-7 m hosszú, hengeres részei: 1. duodenum (patkóbél) 2. jejunum (éhbél) 3. ileum (csípőbél) A vékonybelet a mesenterium elérési helyétől eltekintve a hashártya beborítja - két kitüntetett szél: 1. mesenterialis: erek és idegek 2. antimesenterialis szél
Vékonybél (intestinum tenue) duodenum - pylorustól jejunumig - jobbra domborodó patkó alakú - részei: pars superior – máj jobb lebenye a hátsó hasfalhoz szorítja; intraperitoneális pars descendens – összenő a hasnyálmirigy fejével; retroperitoneális pars inferior – jejunumba megy át (flexura duodenojejunalis); retroperitoneális
Vékonybél (intestinum tenue) duodenum
Vékonybél (intestinum tenue) duodenum - ide nyílik a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezetőcsöve (papilla duodeni major) - a pancreas járulékos kivezetőcsöve a papilla duodeni minoron nyílik
Vékonybél (intestinum tenue) duodenum m. sphincter pyloricus Plicae circulares
Papilla duodeni major
Vékonybél (intestinum tenue) Jejunum (éhbél) & ileum (csípőbél) - nem különülnek el élesen egymástól - intraperitonealis - hurkok = bélkacsok - jejunum: flexura duodenojejunalistól bal csípőtányér felé, ahol a kacsok függőlegesbe fordulnak - a vékonybelek terének bal felső részén - ileum: függőleges kacsok bal csípőtányérnál – vakbél bal oldalán a vastagbélbe - a vékonybelek terének jobb alsó részén
- a jejunum és az ileum a hengeres, egyre szűkülő csatornát alkot
Vékonybél (intestinum tenue)
Vékonybél (intestinum tenue) jejunum - egyre több ileum magányos nyiroktüsző (*) az antimesenterialis szélen - csoportokban: Peyer-plaque
*
nyálkahártyredők (plicae circulares): muscularis mucosae miatt - jejunumban sűrűn, magasak * - duodenumban hasonló - ileumban ritkul, laposabb - felületnagyobbító
Vékonybél (intestinum tenue) A vékonybél szövettana bélbolyhok (villi intestinales): • felületnagyobbító berendezések (0,2-1mm hosszúak) • a duodenumban laposak • a jejunumban hengeresek • az ileumban fonálszerűek, számuk egyre kisebb, és az ileum vége felé elrövidülnek, majd elfogynak
bemélyedésekben: Lieberkühn-kripták bélnedvtermelés
Vékonybél (intestinum tenue) bélbolyhok (villi intestinales)
kb 1mm hosszúak 2 20/mm tengelyükben: laza kötőszövet, simaizomsejtek, érhálózat, a simaizmot szabályozó idegfonat, a csúcson vakon kezdődő centrális nyirokér simaizom: nyújtja-összehúzza – nyirokpumpa? artéria: szökőkútszerű végződés
A vékonybél szövettana tunica mucosa (nyálkahártya) egyrétegű, mikrobolyhos hengerhám lamina propria lamina muscularis mucosae: erős, hosszanti tela submucosa: laza kötőszövet erekkel, idegekkel (plexus submucosus) – musc. mucosae & bolyhok simaizomzatának mozgása tunica muscularis belső, vastag körkörös és külső, hosszanti izomréteg a kettő között idegek futnak (plexus myentericus) tela subserosa: laza kötőszövet erekkel
tunica serosa rostos kötőszöveti réteg, amelyet kívülről egyrétegű laphám határol – peritoneum
Vékonybél:nyálkahártyaképletek Enterocyták
Pótlásuk a bél csöves mirigyeinek nyaki részében található sejtek osztódásával történik
A kefeszegélyt vékony, nem keveredő vízréteg borítja – helyi mikrokörnyezet kialakítása
Vékonybél:nyálkahártyaképletek Mikrobolyhok – enterocyták EM
0,5 µm hosszú, 80-100 µm átmérőjű mikrobolyhok – 3000/sejt Felületnövelő szerep, de több bontóenzim is ezekhez kötődik – aminopeptidáz, laktáz, maltáz
Vékonybél:nyálkahártyaképletek Kehelysejtek mucint termelnek - merocrin szekréció a felszíni hámréteg sejtjei között helyezkednek el
Vékonybél:nyálkahártyaképletek Kehelysejtek EM
exocitózis
Vékonybél: nyálkahártyaképletek Lieberkühn-kripták
Paneth-sejtek: a Lieberkühnkripták fenéki részén – fehérje (enzim) termelés – bőséges RER enterocromaffin sejtek – endocrin működés – többféle, a központi idegrendszerre is jellemző anyag (serotonin, VIP, somatostatin, neurotensin) – a környező sejtek működésére hatnak A kripták felső részében kehelysejtek és a kripta fenekén lakó őssejtekből származó tartaléksejtek: élénk mitotikus aktivitás
Vékonybél: a submucosa képletei Brunner – mirigyek submucosa, duodenum (Oddi-féle sphincter felett) alkalikus (bikarbonát) váladékot termelnek megfelelő kémhatás az emésztőenzimek számára a bélnyálkahártya védelme a savas gyomortartalomtól Lieberkühn-kriptákba nyílnak (muscularis mucosaet átfúrja)
Vékonybél: a submucosa képletei Peyer-plakkok ileum szórtan elhelyezkedő magányos ill. csoportos (Peyerplaque) lymphoid szövetcsoportok
a tunica submucosában helyezkednek el, de muscularis mucosaet átfúrva beterjedhetnek a mucosába
B- és T-limfociták
Vastagbél (intestinum crassum) csípőbél beszájadzásától (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű ) a végbélnyílásig 150-160 cm hosszú, 6-8 cm átmérőjű
1. vakbél (caecum) 2. felszálló remesebél (colon ascendens) – flexura hepatica / fl. coli dextra 3. haránt remesebél (colon transversum) - flexura lienalis / fl. coli sinistra 4. leszálló remesebél (colon descendens)
5. szigmabél (colon sigmoideum) 6. végbél (rectum) 7. végbélnyílás (anus)
Vastagbél (intestinum crassum) csípőbél beszájadzása (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű )
Víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok felszívódása Bélbaktériumok: K- és B-vitamintermelése
Vénája a májkapuvénába ömlik
Vastagbél (intestinum crassum) gömbszerű kiöblösödések (haustra coli) – 3 párhuzamos sorban alakjuk & méretük a bélmozgástól függ
közöttük (belső oldalon) félhold alakú falredők (plicae semilunares)
a 3 sor haustrumot egymástól 3 hosszanti szalagkészülék választja el egymástól – teniae coli (a hosszanti izomréteg megerősödése) a szigmabélig
zsírszövettel telt tasakok (appendices epiploicae)
Vastagbél (intestinum crassum) a vastagbél kezdeti, vakon végződő, tág szakasza
a hasfalhoz fekszik (nagycseplesz)
felfelé éles határ nélkül átmegy a colon ascendensbe
az ileum vége mélyen betüremkedik a caecumba – valva ileocecalis – szelepszerű működés - a caecum tartalma nem ürül vissza az ileum felé
Vastagbél (intestinum crassum) Féregnyúlvány (appendix vermiformis) változatos: 6-8 cm (2-25 cm) hosszú, és 6-8 (2 cm) mm vastagságú
a taeniák találkozási pontjánál
néha billentyűszerű nyálkahártyaredő zárja el a caecumtól
fala a bélfal vékony rétegeiből áll
submucosájában folliculi lymphaciti aggregati – áthatol a tunica propriába
a tonsillával azonos szerepet tölt be
Vastagbél (intestinum crassum) Colon ascendens ●
máj jobb lebenye alá száll fel
●
hátsó felszíne hashártyamentes csíkkal rögzül a hátsó hasfalhoz
●
a hashártya csak elülső részét és oldalait borítja Colon transversum • flexura coli dextra - f. c. sinistra • gyomor nagy görbületének pylorikus részével összenő • álló helyzetben lefelé domborodik (gyomor teltsége) • hashártyaszalag rögzíti a rekeszhez • hashártyakettőzet húzódik hozzá • első felszíne a nagycsepleszhez (omentum majus) nőtt: taenia omentalis – t. mesocolica Colon descendens • vékonyabb, mint a többi szakasz • hashártya csak az elülső és oldalsó felszínét borítja
Vastagbél (intestinum crassum) Colon sigmoideum ●
S-idomú bélrészlet
Intraperitoneális Rectum • oldalról nézve enyhén S alakú • flexura sacralis – befekszik a keresztcsont vájulatába • flexura perinealis - megkerüli a farkcsont csúcsát – a székletürítéstől eltekintve üres, zárt cső • ampulla recti: a flexura sacralison levő tágulat – az előrehaladó korral alakul ki • a végbél felső harmadát a hashártya elölről és oldalról borítja, középső harmadáról lehúzódik és átcsap a húgyhólyagra (férfi) vagy a hátsó hüvelyboltozatra (nő) • nyálkahártyájában sok nyirokfollikulus ●
Vastagbél (intestinum crassum) A végbélnyílás (anus) a végbélnek a gáton található kimeneti nyílása 1. a belső körkörös réteg megvastagodásából kialakuló záróizom (musculus sphincter ani internus) – simaizom (nem akaratlagos) 2. a harántcsíkolt izomrostokból álló külső (akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani externus) • zona hemorrhoidalis: m. sphincter ani internus vénás fonat - aranyér • pigmentált, tölcsérszerű terület, enyhén elszarusodó
• pigmentált – gát határon ffiban szőrzet, faggyúmirigyek, mindkét nemben verejtékmirigyek (gll. circumanales)
A vastagbél szövettana a vékonybél rétegeivel megegyező rétegek a tunica mucosara jellemzőek a Lieberkühn-kripták bélbolyhok nincsenek
Vastagbél (intestinum crassum)
kehelysejtek és Lieberkühn-kripták: csak mucint termel (nyálkahártyavédő), valódi mirigysejtek nincsenek (nincs emésztőenzim)
Vastagbél (intestinum crassum) Appendix vermiformis • nyálkahártya mint többi bélrészletnél • tunica propriában nyiroktüszők áttörik a muscularis mucosae-t és a submucosába nyúlnak
• tunica muscularis csökevényes (gyulladásos folyamatok könnyen áttörik)
Vastagbél (intestinum crassum) végbél: - redők közti szakaszokban vastagbél-jellegű - redők tetején el nem szarusodó laphám - zona hemorrhoidalisnál egységes gyűrűbe fut össze - pigmentált bőrterület szélén vékony elszarusodású laphám (mint ajakpír)
Az emésztőkészülék fejlődéstana elsődleges bélkacs (köldökzsinórkezdeménybe) ductus omphaloentericus (ductus vitellinus) a szikhólyaghoz; maradványa felnőttben ileumban dorsalis mesenteriumban erek, idegek
bél további hossznövekedése – bélkacsok köldökzsinórba szorulnak, később beférnek a hasüregbe is
Az emésztőkészülék fejlődéstana
bélkacsok 270°-os forgása a „hajtű” hossztengelye körül óramutató járásával ellentétesen
Az emésztőkészülék fejlődéstana a hasnyálmirigy és a duodenum retroperitoneális helyezkedése
a nagycseplesz (omentum majus)
MÁJ (Hepar) Funkciói – anyagcsereszerv a test legnagyobb mirigye
●
●
●
Glikogén-raktár Zsírok képződése és átalakítása Aminosav-lebontás és átalakítás
●
Detoxikáció
●
Szérumfehérje-szintézis
●
Vérfesték-anyagcsere (Kupffer-sejtek)
•
Magzati vérképzés
•
Epe termelése
A rekesz jobb kupolájába illeszkedik be
MÁJ (Hepar) lig. falciforme hepatis lobus hepatis dexter lig. teres hepatis
lobus hepatis sinister
MÁJ (Hepar)
embrionális maradványok: lig. falciforme: ventralis mesenterium lig. teres hepatis: vena umbilicalis
Két felszín:
MÁJ (Hepar)
1. facies diaphragmatica (domború, rekeszi felszín) • bal – jobb lebeny • az elülső hasfallal ill. a rekesszel érintkezik 2. facies visceralis (alsó, laposabb felszín), ahol a májkapu (porta hepatis) található: • itt lép be a máj fő artériája (arteria hepatica propria) • itt lép be a vena portae • innen lép ki az epevezeték (ductus hepaticus) • a jobb mellékvesével, a jobb vese felső harmadával, a colon transverummal és a hasi aortával érintezik
MÁJ (Hepar) Glisson-tok: kötőszövetes tok hashártya (kiv. jobb lebeny hátsó része) lig. hepatoduodenale: máj – duodenum pars superior; nagyerek (a. hepatica propria, v. portae), idegek, nyirokerek, ductus hepaticus, ductus choledochus
MÁJ (Hepar) v. portae, a. hepatica propria: a májkapu környékén két ágra oszlanak - a további oszlások során a vénák és az artériák együtt haladnak - az artériát és a vénát egy epeút kíséri -> portalis trias Glisson-tok: a triast kíséri, a máj szöveti egységeit választják el egymástól (lebenykék) v. portae: gyomor, belek, rectum felső 1/3-a, pancreas, lép
MÁJ (Hepar) arteriae és venae interlobulares
májlebenyke sinusai: vénás és artériás vér keveredik!
v. centralis
venae sublobulares
vena cava inferior
venae hepaticae: portalis erek segmentumaival fele részben fednek át
MÁJ (Hepar)
• szöveti egység: májlebenyke: lobulus hepatis) • hossztengelyre vonatkoztatva sugaras elrendezésű hámsejtekből áll
• kívül több májsejt • a portális térség felé a lebenykét egy, a lebenyke felszínével párhuzamos májsejtréteg zárja le (ez a centralis tér felé nincs így)
MÁJ (Hepar)
Dissetér
Sinusoidok: speciális endothel jellegű sejtekkel (fenestralt endothel) borított rések, amelyek közlekednek egymással • nincs membrana basalis • kétféle endothelsejt, reticuloendothelialis rendszer részei: 1. normálishoz hasonló; 2. Kupffer-sejtek (fagocitálnak)
MÁJ (Hepar) Májacinus - egy májlebenykéhez általában 2-3-4 portalis trias kapcsolódik – új egység bevezetése szükséges - a máj funkcionális egysége: 1 acinus -1 portális trias - 1 acinusra 3 centrális véna jut
Intrahepatikus epeutak A májlebenyke szélén az epekapillárisokat rövid szakaszon májsejtek bélelik, majd epejárat-hámsejtek következnek - Hering-féle csatornák valódi epejáratokba vezetnek (port. trias) – köbhám/hengerhám két nagy epejárat lép ki a májból ductus hepaticusszá egyesülnek
MÁJ (Hepar) Extrahepatikus epeutak ductus hepatycus (májvezeték) ductus cysticus (epehólyag kivezetőcsöve)
epehólyag: • felszívó működésű (mikrobolyhos) hám – sűríti az epét • egységes izomfal és rugalmas rostos borítás
ductus choledochus közös epevezeték
papilla duodeni major Itt általában közösen nyílik a hasnyálmirigy kivezetőcsövével
Hasnyálmirigy (Pancreas) • 12-14 centi hosszú, keskeny mirigy • a hasüreg hátsó falához tapad • az 1. és 2. ágyékcsigolya testének magasságában • részei: fej (caput), test (corpus), farok (cauda)
Funkciói 1. belső elválasztású mirigyrészek: Langerhans-szigetek hormontermelés: inzulin és glukagon 2. hasnyál termelése: emésztőenzimek
fő kivezetője a ductus pancreaticus major • a lebenyekből mellékágak csatlakoznak • nyílása a ductus choledochusszal • a fejből indul a d. pancreaticus accessorius • a fő kivezetőcső alatt nyílik
Hasnyálmirigy (Pancreas) 1. exocrin részek • tipikus serosus nyálmirigy • kötőszöveti tok lebenyekre osztja • tubulo-alveoláris (csöves-bogyós) végkamrák • basalisan erősen basophilek a végkamra sejtjei (aciner s.) – sűrű RER • sejtek csúcsa acidofil (savasan festődik) • centroaciner sejtek
Hasnyálmirigy (Pancreas)
2. endocrin részek: Langerhans-szigetek • hámsejtgerendák, közöttük bőséges kapillárishálózat • α-sejtek - glucagontermelés • β-sejtek (több) – inzulintermelés • δ-sejtek – szomatosztatin • PP-sejtek - pancreaspolipeptid • a kivezetőcsövek hámjából származnak (regeneráció), bikarbonát (a kivezetőcső sejtjei termelik)
Köszönöm a figyelmet!
Vékonybél (intestinum tenue) Szénhidrátok lebontása és felszívódása ●
Nyál és hasnyálmirigy alfa-amiláza
●
Hatására nem keletkezik szabad glukóz, hanem csak di- és oligoszacharidok
A monomerekre bontást (glükóz, fruktóz, stb) a kefeszegélyhez kötött enzimek végzik – ezek legnagyobb mennyiségben a vékonybél kezdeti szakaszán ●
●
A glukózt és a galaktózt Na+--kotranszporttal veszik fel a bélhám sejtjei
●
Basolateralis membránon glukóztranszporter
Peptidek lebontása és felszívódása
●
A gyomorban kezdődik, majd a vékonybélben a pancreatikus enzimkkel folytatódik
●
A lumenben való bontás kevés aminosavat és oligopeptideket eredményez
●
Az aminosavakra bontás nagy részét a kefeszegélyhez kötött enzimek végzik
●
Az enterocyták aminosavakat valamint di- és tripeptideket tudnak felvenni
●
nagyrészt Na+-kotranszporttal veszik fel a bélhám sejtjei – másodlagos aktív trp
Vékonybél (intestinum tenue) Emulzifikáció: a lipidek micellákat képeznek és összekapcsolódnak az epesavak sóival – ezek hidrofil köpenyt alkotnak A micellák belső részében oldódnak a vitaminok is (D, E, K, A) 1. A pancreas lipáz enzime a triglicerideket zsírsavakra és monogliceridekre bontja, míg a gyomorlipáz glicerinre és 3 szabad zsírsavra
2. átjutnak az enterocyták hártyáján és a sejt apikális részén tömörülnek 3. a SERben újra zsírok szintetizálónak *belőlük 4. a Golgi-rendszerbe jutnak, itt glukolipoproteinek képződnek belőlük - chilomicron 5. a sejtek basalis résrendszerébe lépnek ki 6. a lamina basalison (exocitózis) keresztül eljutnak a lamina propria nyirokereihez
A vékonybél szövettana