Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret évfolyam

Ember és természet

műveltségterület

Természetismeret 5-6. évfolyam

Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013

Ajánlás A természetismeret tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál felhasznált dokumentumok: – NAT 2012 (110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet – EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 – Mozaik Kiadó kerettanterve – a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja – a Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2010. évi helyi tanterve A TANTERV TARTALMAZZA: 5-6. évfolyamon a természetismeret tantárgyra vonatkozóan: – A tantárgy céljait feladatait, fejlesztési követelményeket. – A tantárgy óraterveit. – Az értékelési elveket. – A tankönyv kiválasztásának elveit. – Az évfolyamok tananyagának témáit. – A továbbhaladás feltételeit. – Az év végi követelményeket. – Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Az átdolgozást végezte: 5. – 6. évfolyam:

Náhóczki Márta

_______________________

Czeglédi Karolina

_______________________

Varga Beáta

_______________________

Szolnok, 2013. március 31.

EMBER ÉS TERMÉSZET

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

Tantárgyi célok, feladatok, alapelvek

A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési mód megegyezik 10-11 éves tanulók világképével, hiszen ők is a maga teljességében észlelik a körülöttük levő környezetet, annak változásait. A tantárgy a korábban elsajátított ismeretekre és készségekre épülve alapozza meg a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyakbiológia, földrajz fizika, kémia - tanítását. Hídként teremt kapcsolatot az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között, miközben megőrzi és továbbfejleszti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a világ iránt. A természetben megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A cél olyan gyerekek nevelése, akik a világra nyitottak, felismerik a problémákat, keresik az okokat, egyszerű következtetéseket tudnak levonni tapasztalati tényekből, és életkoruknak megfelelő válaszokat adnak a felvetődött kérdésekre. Ez gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. Integrálja a többi tantárgyban elsajátított tudáselemeket, arra inspirálja a tanulókat, hogy éljenek a kor infokommunikációs lehetőségeivel, kritikusan használják az internet és a média által közvetített információkat A természetismeret témaköreinek feldolgozása során a tanulási a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése egymással párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően értelmezzék a természeti folyamatokat, jelenségeket, képesek legyenek a szaktudomány szókincsének felhasználásával közvetíteni megállapításaikat, gondolataikat. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tanuló megőrizze kíváncsiságát, motivált legyen az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vegyen részt a tanítás folyamatában. Ismerje és értse a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes legyen a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismereteit, képességeit hasznosítani a mindennapi életben és a munkában. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, visszajelzéseivel értékelésével eredményesebb, hatékonyabb munkára ösztönöz A testi-lelki egészség témaköreinek kibontásában a legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészség megőrzésében, formálja az egészséges életmód szokásrendszerét, hozzájárul a reális énkép és önismeret kialakításához. Segíti az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak elfogadását, betartását és a személyiség harmonikus fejlődését.

3



Kompetenciák

Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészségének fejlesztéséhez is. A természet törvényszerűségeinek megismerésével, az ember és a természet viszonyának megértetésével hozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. A csoportmunkában végzett tevékenységek, a kooperatív oktatási módszerek a természetismeret órán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a tanulók megismerik a környezetük egészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban is. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozva fejlődik médiatudatosságuk.

Értékelési szempontok

-

Milyen szinten sajátította el a tanuló a különböző tudományterületek szaknyelvét?

-

Milyen mértékű önállósággal használja a megismerési algoritmusokat?

-

Képes-e a megismert tények, jelenségek, folyamatok elemzésére, az oksági összefüggések felismerésére, példákkal történő illusztrálására?

-

Tudja-e megszervezett ismereteit csoportosítani, rendszerezni? Helyesen látja –e a hierarchikus kapcsolatokat?

-

Milyen szinten képes ismereteinek alkalmazására, mindennapokban való hasznosítására?

-

Elsajátított-e megfelelő szintű önállóságot a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében és az eszközök balesetmentes használatában?

-

Miként tud önállóan ismereteket szerezni, és társaival együttműködve dolgozni?

-

Igényli-e tanára segítségét az információhordozók kiválasztásában és használatában?

-

Hogyan képes használni az info–kommunikációs eszközöket az ismeretszerzés folyamatában?

-

Rendelkezik-e az értő és kritikai olvasás megfelelő szintjével?

-

Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet, az egészségvédelem és a permanens önművelődés igénye?

4



Az értékelés leggyakoribb formái

– Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése. – Szóbeli feleltetés. – Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, témazáró javítása, értékelése. – Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, “kutatások” megbeszélése, minősítése.

A tanulók értékelése

Az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterületet közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. A tanulók munkájának az értékelése az iskolai minőségbiztosítás alapja is egyben, a pedagógus önszabályozásának az eszköze. Általános elvként ajánljuk a következőt: a tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerű, azaz megnevezi a teljesítmény erősségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendőket is. Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek: Képesítési feltétel a pedagógus szakirányú végzettsége. Tárgyi feltétel a tankönyvön és a munkafüzeten túl, az iskolában meglévő demonstrációs és kísérleti eszközök, szükség szerint saját készítésű eszközök. Emellett az iskolai könyvtár, számítógép, internet. Néhány téma esetében szükséges a közvetlen tapasztalás, kísérletezés, tevékenykedtetés, az ehhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek megteremtése a munkaközösség feladata.

5



A tanulók értékelése A tanulói teljesítmények értékelése három egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a kompetenciákban való jártasság.

Formatív: –

Az önálló és csoportos tanulói tevékenység megfigyelés alapján történő értékelése.

Szóbeli feleltetés. A szóbeli értékelés alapjai lehetnek:  a tanuló tényismereti szintje,  a szaknyelv használata,  az ismeretek alkalmazása,  a megfigyelési tapasztalata,  a vizsgálódás eredménye,  a gyűjtőmunkája,  az órai aktivitása. –

Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, feladatlap, témaközi, értékelése.

–

Önálló (tanórán kívüli) megfigyelések, adatgyűjtések, gyűjtőmunkák, “kutatások” megbeszélése, minősítése.

–

Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka.

–

Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése.

–

Füzetvezetés esztétikája.

Szummatív:  A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével.

6



Témazárók egységes %-os értékelése: 100  90%

jeles (5)

89  75%

jó (4)

74  50%

közepes (3)

49  30%

elégséges (2)

29  0%

elégtelen (1)

Értékelés

Jelesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha -

megfigyelései pontosak

-

szóbeli és írásbeli kifejezőképessége pontos, szabatos

-

órákon aktív, tevékeny

-

tudatosan készül a továbbtanulásra

-

a taneszközöket és a tanulóidőn kívüli ismeretforrásokat önállóan használja

-

megfigyeléseiről, a szerzett ismeretekről képes írásban, szóban, röviden és a lényeget kiemelve beszámolni, rajzon, grafikonok ábrázolni

-

gyűjtőmunkája önálló és folyamatos

Munkájában jusson el az alkalmazás szintjére, legyen képes az ismereteket új helyzetekben felhasználni, új területeken alkalmazni.

1. Tények és fogalmak A fogalmakat pontosan, teljes tartalmukkal ismeri, önállóan alkalmazza. A szakkifejezéseket hibátlanul használja.

2. Jelenségek, folyamatok Legyen képes a folyamatokat, alapjelenségeket önállóan jellemezni a szakkifejezések pontos használatával. Ismereteit tudja alkalmazni tankönyvön kívüli példákon is.

7



3. Összefüggések, törvényszerűségek Az egyes folyamatok, működések közötti összefüggéseket önállóan felismeri. Ezeket logikusan, tényekkel alátámasztva magyarázni, indokolni tudja. Az önállóan szerzett ismereteit képes a tananyagba beilleszteni.

4. Topográfia A földrajzi nevek pontos megmutatása a térképen, tartalmi jegyeik pontos alkalmazása.

5. Gyakorlat A kísérleteket az utasításoknak megfelelően önállóan végrehajtja, értelmezi, a tapasztalatokat lejegyzi, ábrázolja. Megfigyelések végzésére adott és saját szempontok alapján is képes, a tapasztalatait társainak is átadja. Önállóan gyűjtő és kutatómunkát végez, arról beszámol, kiselőadást tart.

Jóra értékelhető a tanuló teljesítménye, ha:  Megfigyelései nem mindig pontosak, kevés tanári irányítást igényel  Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége jó, de nem mindig pontos, szabatos  Órai aktivitása változó  Taneszközeit rendeltetésszerűen, önállóan használja  A tankönyvön kívüli ismeretforrásokat nevelői irányítással használja  Megfigyeléseit tanári segítséggel képes rögzíteni rajzon, grafikonon ábrázolni

Munkájával jusson el a reprodukció szintjére, amely képessé teszi a fogalmak, folyamatok, összefüggések önálló felidézésére, értelmezésére, magyarázatára a tanultak alapján.

1. Tények, fogalmak: A fogalmakat, szakkifejezéseket önállóan, a lényeges tartalmi jegyeket nem tévesztve, kisebb pontatlansággal használja.

2. Jelenségek, folyamatok:

8



A folyamatokat és jelenségeket kisebb pontatlanságokkal ismerteti, hibáit tanári segítséggel javítani tudja. Ismereteit csak a tanult szituációkban tudja alkalmazni.

3. Összefüggések, törvényszerűségek: Az összefüggések felismeréséhez, magyarázatához kevés segítséget igényel. Az összefüggéseket, törvényszerűségeket ismeri, képes felidézni, magyarázni. Pontatlanságait helyesbíteni tudja.

4. Topográfia A földrajzi nevek pontos megmutatása a térképen, tartalmi jegyeik pontos alkalmazása.

5. Gyakorlat A kísérleteket, megfigyeléseket elvégzi, az értelmezésükhöz segítséget igényel. Az eredmények rögzítésére a megbeszélés alapján képes. A nevelő által előírt gyűjtő, kutatómunkát elvégzi, társainak felolvassa, bemutatja.

Szóbeli feleletére jó osztályzatot kap, aki a lényeges tartalmi jegyekben nem téveszt, de a fogalmakat, szakkifejezéseket nem mindig használja pontosan. Kisebb segítségre szorul, de hibáit javítani tudja.

Közepesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha:  Megfigyelései hiányosak, pontatlanok, állandó nevelői irányítást, segítséget, ellenőrzést igényel  Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége pontatlan, a szaknyelvet hiányosan alkalmazza  Órákon passzív, meglévő képességeit sem használja ki  Taneszközeit csak nevelője, társai segítségével tudja rendeltetésszerűen használni, munkája így is pontatlan  Gyűjtőmunkája rendszertelen, hiányos  Felkészülése megbízhatatlan, rendszertelen  Munkájában állandó nevelői odafigyelést, ellenőrzést, segítséget igényel

9



Tudása a megnevezése (felismerés) szintjén van.

1. Tények, fogalmak Önállóan nem képes a fogalmak teljes tartalmát elmondani, de a tartalmi jegyek felsorolása alapján meg tudja nevezni a fogalmat. A szakkifejezéseket pontatlanul használja. Az emberi testben csak a szervrendszerek elhelyezkedését ismeri pontosan, felépítésüket már nem. Pontosabb leírást csak tanári segítséggel tud adni.

2. Jelenségek, folyamatok Az életjelenségek lényegét csak segítséggel tudja elmondani. A folyamatoknak csak a szakaszait ismeri, a teljes folyamat elmondásához segítségre van szüksége.

3. Összefüggések, törvényszerűségek A többtényezős összefüggések felismerésére nem képes. A tanult összefüggéseket nem tudja hibátlan megfogalmazással logikusan elmagyarázni. Egyszerű, kéttényezős összefüggéseket felismer, ezeket magyarázni is tudja, de a megfogalmazás és a szakkifejezések használata pontatlan.

4. Topográfia Ismeretei hibásak és hiányosak, de segítséggel ki tudja javítani.

5. Gyakorlat Csak a kötelező, órákon elvégzendő kísérleteket, megfigyeléseket végzi el, ezekhez is segítséget igényel. Az eredmények rögzítésére csak segítséggel képes. Gyűjtőmunkát rendszertelenül végez, annak csak a bemutatására képes.

Szóbeli feleletére közepes osztályzatot kap, aki a lényeges tartalmi jegyekben téveszt, a fogalmakat, szakkifejezéseket pontatlanul használja. Hibáit nem mindig tudja javítani, felelete során segítségre szorul.

10



Elégségesre értékelhető a tanuló teljesítménye, ha:  Megfigyelései hiányosak, gyakorlati tevékenysége gyenge, pontatlan a nevelői irányítás, segítés, ellenőrzés mellett is.  Szóbeli, írásbeli kifejezőképessége gyenge, a szakkifejezéseket pontatlanul, sok hiányos tartalmi jeggyel alkalmazza.  Taneszközeit nevelői, tanulói segítséggel sem tudja rendeltetésszerűen használni.  Gyűjtőmunkát, önálló megfigyeléseket nem végez, a közös munkában passzív, a munkát hátráltatja.  Felkészülése nagyon rendszertelen, alkalomszerű, megbízhatatlan.  Állandó nevelői, tanulói segítséggel sem képes jobb munkát végezni.

1. Tények, fogalmak A fogalmakat csak példák alapján ismeri fel, a fogalmak használatánál is nevelői segítséget igényel. A tartalmi jegyeket keveri, hibásan alkalmazza. A szakkifejezéseket ismeri, de rosszul használja.

2. Folyamatok, jelenségek Csak a legalapvetőbb folyamatokat, jelenségeket tudja ismertetni. Bonyolultabb esetekben csak a részfolyamatok helyes sorrendbe állítására képes.

3. Összefüggések, törvényszerűségek Csak egyszerű, kéttényezős összefüggések felismerésére képes. Magyarázni, indokolni ezeket is csak segítséggel tudja. A többtényezős összefüggések közül csak a tanultakat ismeri fel, példák és rávezetés alapján. Példát önállóan is tud mondani az adott összefüggésre.

4. Topográfia Ismeretei hiányosak és hibásak.

5. Gyakorlat A kísérletek elvégzésére csak nevelői segítséggel képes. Az eredmények rögzítésére csak diktálás után képes. Gyűjtőmunkát nem végez.

11



A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – legegyszerűbb ismeretei a 11 és 12 évesek számára értelmet nyernek, összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, hogy magyarázatul szolgáljanak a természetes és mesterséges környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során a tanulók megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A (keret)tanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek és egészségkárosító szokások megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetősé-

12



get nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a természetismeret tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a természetismeret kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanulói kísérletek megértését, rögzítését;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek két éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal;

A természetismeret tantárgy heti óraszámai: Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

5. 2,5 92

13

6. 2,5 92



5. évfolyam Időkeret:

évi óraszám: 92 heti óraszám: 2,5 Új ismeret fel- Munkáltatásra, Ismétlés, elledolgozása

gyakorlásra

Év eleji ismétlés

nőrzés

Összesen

1

1

Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

6

4

2

12

Élet a kertben Az őszi kert

6

2

2

10

Állatok a házban és a ház körül

6

4

2

12

Tájékozódás a valóságban és a térképen

9

4

2

15

Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások

7

4

2

13

A Föld és a Világegyetem

9

3

3

15

Élet a kertben A tavaszi kert

6

2

2

10

4

4

20

92

Év végi ismétlés Összesen

49

23

14



6. évfolyam Időkeret:

évi óraszám: 92 heti óraszám: 2,5 Új ismeret fel-

Munkáltatásra,

Ismétlés, elle-

dolgozása

gyakorlásra

nőrzés

Év eleji ismétlés

Összesen

2

2

Hegyvidékek, dombvidékek

8

3

2

13

Erdő életközössége

10

2

2

14

Alföldi tájakon

7

2

2

11

Felszíni és felszín alatti vizek

5

2

2

9

Vizek, vízpartok

8

2

2

12

Természet és társadalom kölcsönhatásai

4

3

2

9

Az ember szervezete és egészsége

11

3

3

17

5

5

22

92

Év végi ismétlés Összesen

53

17

15



Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKTeszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése.

16



A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

17



5. évfolyam Állandóság és változás környezetünkben –

Tematikai egység/

Anyag és közeg

Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra

Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető Előzetes tudás

tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése. A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott

A tematikai egység halmazképző fogalmak alapján. nevelési-fejlesztési A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonsácéljai gainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A környezetben előforduló élő és Matematika: A becslés lati alkalmazások:

élettelen anyagok felismerése, és mérés, mennyiségek

Milyen közös és milyen eltérő csoportosítása megadott szem- nagyságrendi rendezétulajdonságai vannak a bennün- pontok alapján, szempontok ke- se, számok, mérések, ket körülvevő anyagoknak?

resése.

mértékegységek, mennyiségek használa-

Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni?

Mérési eljárások, mérőeszközök

ta,

átváltás.

Adatok

lejegyzése, ábrázolása, használata a hőmérséklet, hoszHogyan készíthetünk keverékerendezése, az adatok szúság, időtartam mérésének ket, és hogyan lehet azokat alkoközötti kapcsolatok önálló elvégzése során megadott

18






ismeretek tórészeikre szétválasztani?

szempontok alapján. A mért ada- vizsgálata.

Mi történik a cukorral, ha vízbe tok rögzítése, értelmezése. tesszük?

A tömeg és a sűrűség, mint

Mi a hasonlóság és a különbség a mennyiség. fa égése és korhadása között?

A különböző sűrűségű testek

Mi kell az égéshez?

elhelyezkedése a vízben.

Miért kell szellőztetni?

Olvadás, fagyás, párolgás, forrás,

Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája?

lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban.

Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára?

Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti kü-

Ismeretek:

lönbség felismerése megfigyelés,

Élő és élettelen anyag minőségi kísérleti tapasztalatok alapján. tulajdonságai, mérhető jellemzői. A talaj, a levegő és a víz tulaj- Keverékek és oldatok készítése, donságai, szerepük az élővilág és a kapott új anyag megfigyelése, az ember életében (konkrét pél- megnevezése. dák). Keverékek és oldatok szétválaszAz anyagok különféle halmazál- tása többféle módon. lapotainak és a halmazállapotváltozásainak hőmérséklettel.

összefüggése

a A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők. elsajátítása, gya-

19





ismeretek Keverékek és azok szétválasztá- korlása. sa. A víz fagyáskor történő térfogatnövekedésének bizonyítása, köA víz tulajdonságai, megjelenési vetkezményei a környezetben formái, jelentősége a természet- (példák gyűjtése, pl. kőzetek ben.

aprózódása, vízvezetékek szétfagyása).

A talaj szerkezete, képződése, szennyeződése és pusztulása. A talaj fő alkotóelemei (kőzet-

A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata.

törmelék, humusz levegő, víz,). A talaj védelme.

A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismerése.

A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása.

A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (öszszenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A

20







ismeretek légnyomás elemi szintű értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség, tulajdonság, mennyiség, mértékegység; tömeg, sűrűség; levegő, víz, oldat,

Élet a kertben

Tematikai egység/

Az őszi kert

Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tavaszi kert

Órakeret 20 óra

A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek. A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember szemé-

21



Élet a kertben

Tematikai egység/

Órakeret

Az őszi kert

Fejlesztési cél

20 óra

A tavaszi kert lyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A lati alkalmazások:

növények

életfeltételeinek Vizuális kultúra: gyü-

igazolása kísérletekkel.

mölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festmé-

Mire van szükségük a növé-

nyeknek ahhoz, hogy szépek, Ismert kerti növények összeha- nyeken. egészségesek legyenek, és bő sonlítása adott szempontok (testtermést hozzanak?

felépítés, életfeltételek, szaporo- Magyar nyelv és iroda-

Miért egészséges a zöldség-és dás, anyagcsere) alapján.

lom:

gyümölcsfélék fogyasztása?

szöveg egységei közötti

Az egyes fajok/fajták környezeti

szövegértés:

a

megfelelés Miben különbözik a konyhakert igényei és gondozási módja kö- tartalmi felismerése; a szövega virágos kerttől? zötti összefüggés megismerése. ben elszórt, explicite

Milyen növényi részt fogyasz-

megfogalmazott infortunk, amikor zöldséget, gyümöl- Zöldség- és gyümölcsfélék ehető mációk azonosítása, csöt eszünk? növényi részeinek összehasonlí- összekapcsolása, renMi a veszélye a kártevők vegy- tása. A termény és a termés dezése: a szöveg eleszeres irtásának?

megkülönböztetése konkrét pél- mei közötti ok-okozati viszony magyarázata; Miért találkozunk sok földigi- dákon keresztül. lisztával és csigával eső után? A főbb növényi szervek és a egy hétköznapi probléma megoldása a szöMiért képes az éti csiga sértetle- módosult növényi részek azonoveg tartalmi elemeinek nül átjutni az éles borotvapen- sítása ismert példákon. felhasználásával; hétgén? köznapi kifejezés al-

22






ismeretek A kártevők alapvető rendszertani kalmi jelentésének fel-

Ismeretek:

A növényi test felépítése, a szer- (országszintű) besorolása és a ismerése. vek működése, a növények élet- kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése.

feltételei. Gyümölcs-

és

Történelmi, társadalmi

zöldségfélék

és állampolgári ismere-

(őszibarack, dió, szőlő, burgo- A

vegyszermentes

nya, vöröshagyma, paprika, ká- fontosságának

védekezés tek: Amerika felfedezé-

tudatosítása,

a se.

posztafélék) környezeti igényei, biológiai védekezés lehetőségeitermőhelye, testfelépítése, ehető nek és jelentőségének felismeréMatematika: Fogalmak

részei, élettartama, felhasználá- se.

egymáshoz való viszo-

sa.

nya. A kert életközösségként való Rendszerezést segítő A zöldség- és gyümölcsfélék értelmezése. eszközök és algoritmuszerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai.

sok.

Összehasonlítás,

Egy tipikus egyszikű és egy tipi- azonosítás, megkülönböztetés. Osztályozás kus kétszikű növény virágának

vizsgálata; a tapasztalatok rögzí- egy és egyszerre két (több) saját szempont A gyümölcs- és zöldségfélék tése. szerint, adott, illetve kártevői: burgonyabogár, káposztalepke,

házatlan

csigák,

monília.

elkezdett válogatásban Növények telepítése, gondozása felismert az osztályteremben, iskolaudva- szerint. ron, a növények fejlődésének

A kártevők elleni védekezés. A megfigyelése. vegyszerhasználat következményei.

szempont

Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása.

23

Technika, életvitel és






ismeretek A petúnia és a tulipán szervei, testfelépítése.

gyakorlat: zöldség- és A kerti madarak szerepének be- gyümölcsfélék felhaszmutatása a kártevők megfékezé- nálása.

Dísznövények szerepe közvetlen sében. környezetünkben (lakás, osztály-

Informatika:

terem, udvar). A növények gon-

ciókeresés az interne-

dozásának elemi ismeretei.

ten.

informá-

A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége. Jellegzetes kerti madarak. Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres Kulcsfogalmak/ fogalmak

levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 12 óra

Háziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés.

A tematikai egység A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház nevelési-fejlesztési körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül.

24



Tematikai egység/ Fejlesztési cél céljai

Órakeret


12 óra

A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód,

a

testfelépítés-működés-egyedfejlődés

közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Önálló kutatómunka a kutya Történelem, társadalmi lati alkalmazások:

háziasításával kapcsolatban.

és állampolgári isme-

Hogyan vált háziállattá a kutya? Az állattartás, az állatok védelme retek: őskor. Mi a kérődzés?

iránti felelősség megértése. Magyar nyelv és iroda-

Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében? Hogyan védekezhetünk az álla-

algoritmusok lom: szövegértés: a alkalmazása az állatok megfigye- szöveg egységei közötA

megismerési

tok által terjesztett betegségek lése és bemutatása során. ellen?

ti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite meg-

Miért költöznek el egyes mada- A testfelépítés – életmód – élő- fogalmazott informácirak a tél beállta előtt? hely összefüggésének felismeré- ók azonosítása, össze-

25






ismeretek Miért és hogyan védjük télen a se, magyarázata.

kapcsolása, rendezése;

madarakat?

a szöveg elemei közötti A környezethez való alkalmaz-

Ismeretek:

kodás bizonyítása példákkal, a

Háziállatok: kutya

megfigyelés

Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése,

rendszerezése,

eredményének következtetések

ok-okozati,

általános-

egyes vagy kategóriaelem viszony felismerése.

levonása.

Matematika: Fogalmak életmódja, hasznosítása. Az álla- Az állatorvosi felügyelet jelentőegymáshoz való viszotok életfeltételeihez illeszkedő ségének felismerése az ember nya. Rendszerezést egészségének védelmében. felelős állattartás. segítő eszközök és algoritmusok ismerete. Az állati eredetű tápanyagok Gerinces és gerinctelen állatok Összehasonlítás, azoszerepe az ember táplálkozásá- testfelépítése közötti különbsé- nosítás, megkülönbözgek azonosítása. ban. Állati eredetű anyagok feltetés; különbségek, használása (toll, bőr). azonosságok megállaA megismert állatok csoportosí- pítása. A házban és a ház körül élő álla- tása különböző szempontok sze- Osztályozás egy és egyszerre két (több) tok: házi veréb, füstifecske, házi rint. légy testfelépítése,

saját szempont szerint,

életmódja,

jelentősége.

A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása,

Az állatok szerepe a betegségek

gyakorlása.

adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint. Matematikai modellek

terjesztésében. A megelőzés le-

(hierarchikus kapcsola-

hetőségei.

tok ábrázolása).

26






ismeretek Madárvédelmi alapismeretek.

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe.


Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás.

Kölcsönhatások és energia vizsgálata Tematikai egység/

Állandóság és változás a környezetünkben,

Fejlesztési cél

Órakeret 13 óra

kölcsönhatások Kölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapElőzetes tudás

csolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet. Energiaforrások, energiafajták. A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével.

A tematikai egység A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energianevelési-fejlesztési megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. céljai

Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése.

27






ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Példák gyűjtése a melegítés és a Történelem, társadalmi lati alkalmazások:

hűtés szerepére a hétköznapi és állampolgári ismere-

Mire való a hűtőszekrény, a gáz- életben.

tek: az ősember.

konvektor, a tűzhely és a klíma? Hogyan lehet könnyen össze- Példák gyűjtése arra vonatkozó- Matematika: táblázat-, szedni a szétszóródott gombos- an, hogy miért fontos a Nap a grafikonkészítés; egyetűt, apró szegeket?

földi élet szempontjából (fény- nes,

Mikor villámlik?

és hőforrás).

fogalma.

Miért nem esik le a Hold a Föld- Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, re? Miért van szükségük az élőlényeknek energiára, és hogyan

csoportosítása megadott és saját szempontok alapján.

jutnak hozzá? Miért fontos az energiával taka- A mágneses kölcsönhatások megfigyelése. Vonzás és taszítás rékoskodni? Mi történne a Földön, ha eltűnne

jelenségének

kísérlettel

való

igazolása.

a Nap? Az anyag két fajtájának (pl. a mágneses mező, mint anyag) Ismeretek:

felismerése.

A mozgás és mozgásállapotváltozás. A hőmérséklet- és a mozgás változásával járó kölcsönhatások

Annak magyarázata, hogy a déli féltekén miért nem esnek le az emberek a Földről, pedig „fejjel lefelé állnak”.

A mágneses kölcsönhatás: von-

28

kör,

középpont






ismeretek zás, taszítás. A mágneses mező.

Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsöléssel, elektromos állapotban lévő és semleges

A gravitáció.

testek

kölcsönhatásainak

vizsgálata. A villám keletkezésének elemi

kölcsönhatás: értelmezése a tapasztalatok alapvonzás, taszítás. Az elektromos ján. Az

elektromos

energia felhasználása, szerepe a A tulajdonság és mennyiség mindennapi életben. kapcsolatának tudatosítása. Mi

az

oka a testek moz- A súly értelmezése és meggásváltozásának? Az erőhatás és különböztetése a tömegtől. az erő elemi fogalma. Különféle erőhatások felismerése. Az erő mérése.

A

nyomás

kvalitatív

felis-

mertetése. A

légnyomás

változás

ér-

A háztartásban használt energia- telmezése konkrét példák alapján hordozók jellemzése, felhasználásuk.

Az energiatakarékosság.

Az energiahordozók csoportosítása

különböző

szempontok

alapján. Hőjelenségekkel járó kölcsönha- A mindennapi életből hozott tások következményei és energi- példákon keresztül az energiafajaváltozásaik (halmazállapot-vál- ták és az energiaátalakulások tozás, égés, hőtágulás, hőterjedés csoportosítása.

29






ismeretek A fény tulajdonságai és kölcsön- Példák a megújuló és a nem hatásai. A színek.

megújuló energiaforrások felhasználására.

Az élő szervezetek energiája.

A lassú és a gyors égés megkülönböztetése. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása.

Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás



Órakeret 15 óra

Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép. A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a tér-

30


Tematikai egység/



Fejlesztési cél

Órakeret 15 óra

képi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Irány meghatározása a valós Történelem, társadalmi lati alkalmazások:

térben. Az iránytű működésének és állampolgári ismere-

Hogyan készül a térkép?

mágneses kölcsönhatásként való tek: földrajzi felfedezé-

Miért van szükség térképre?

értelmezése.

sek.

Hogyan segíti a térkép jelrendTérbeli szere ismeretlen tájak megisme- A térkép és a valóság közötti Matematika: viszony megértése. Eligazodás mérési adatok felhaszrését? Iránytű használata.

terepen térképvázlattal.

Becslés. Nagyítás, ki-

Tájékozódás térképvázlattal. Útvonaltervezés térképen. Távolság mérése. Település-

és

nálása számításokban.

A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely rész-

turistatérképek letéről.

csinyítés. Mérés, mértékegységek használata.

Koordináta-

rendszer, aránypár.

használata. Felszínformák – alföld, dombIsmeretek:

ság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a tér-

31

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyaráza-






ismeretek Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.

képen.

A valós tér átalakítása, alaprajz,

információk A térkép jelrendszerének értel- mazott mezése. Különböző jelrendszerű azonosítása, összekap-

térképszerű ábrázolás.

A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat.

ta, explicite megfogal-

térképek elemzése, információ csolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térké-

alkalmi

jelentésének

felismerése.

pen. Informatika: keresés az

A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték.

Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és kontúrtérkép.

letessége

közötti

összefüggés

megértése.

A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása.

Hazánk nagytájai, szomszédos országaink.

Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.

Bolygónk térségei: földrészek és óceánok.

Méretarány és az ábrázolás rész-

Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretará-

Helymeghatározás: fokhálózat.

földrajzi nyú és ábrázolásmódú térképeken.

32

interneten, alkalmazások használata.






ismeretek A nevezetes szélességi körök Európa helyzete, határai. Hazánk felismerése a térképen. helye Európában.

Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken.

Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.


Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképfajták, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.

Topográfiai ismeretek

Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközitenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, KözépEurópa.

33


Tematikai egység/

Órakeret

A Föld és a Világegyetem

Fejlesztési cél

Előzetes tudás


15 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél. A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségei-

A tematikai egység nek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati nevelési-fejlesztési övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok köcéljai

zötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A Föld, a Nap és a Világegye- Matematika: Fogalmak lati alkalmazások: Hogyan álla- tem közötti hierarchikus kapcso- egymáshoz való viszopítható meg éjszaka iránytű nél- lat ábrázolása.

nya.

kül az északi irány?

Rendszerezést

Miért látjuk másnak a csillagos

eszközök és algoritmu-

34

segítő






ismeretek égboltot a különböző évszakok- A csillag és a bolygók közötti sok. különbség felismerése.

ban?

Összehasonlítás,

azo-

Miért van a sarkvidékeken hideg, A sarkcsillag és egy-két csillag- nosítás, megkülönböza trópusokon meleg? Hogyan

készül

az

jelentés?

kép felismerése az égbolton.

és a napszakok?

Osztályozás A holdfogyatkozás és a Hold

Miért hosszabbak a nappalok fényváltozásainak nyáron, mint télen?

értelmezése

modell vagy más szemléltetés

Hogyan keletkezik a szél és a alapján.

egyszerre

egy két

és

(több)

saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.

csapadék?

Matematikai modellek védhetjük

magunkat A napközpontú világkép egysze- (hierarchikus kapcsola-

villámláskor, hóviharban, hőség- rű modellezése. ben,

különbségek,

időjárás- Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap azonosságok megállapítása. csillag.

Miért váltakoznak az évszakok

Hogyan

tetés;

tok ábrázolása).

szélviharban?

Ismeretek:

A Föld mozgásai és a napi, évi Magyar nyelv és irodaidőszámítás összefüggéseinek lom: szövegértés - a

A Föld helye a Naprendszerben megértése.


és a Világegyetemben.

tartalmi Az éghajlati övezetek összeha-

Égitest, csillag, bolygó, hold. sonlítása.

megfelelés

felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott informáci-

Sarkcsillag, csillagképek.

ók azonosítása, összeAz

évszakok

váltakozásának kapcsolása, rendezése;

A Naprendszer. A Nap jelentő- magyarázata.

a szöveg elemei közötti

sége. A Nap, a Föld és a Hold

ok-okozati,

egymáshoz viszonyított helyzete,

egyes vagy kategória-

35

általános-






ismeretek mérete, távolsága, mozgása, köl- Nap és a Föld helyzetének mo- elem viszony magyarácsönhatása.

dellezése a különböző napszak- zata. okban és évszakokban.

Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége.

Informatika:

A Föld gömbalakja, a napsuga- ciókeresés az internerak hajlásszöge és az éghajlati ten.

A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés

övezetek

közötti

összefüggés

felismerése.

következményei. Időjárás-jelentés értelmezése, a Föld gömbhéjas szerkezete.

informá-

várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján.

Éghajlati övezetek. A csapadék és a szél keletkezéIdőjárás, éghajlat és elemeik: sének leírása ábra vagy modellnapsugárzás, hőmérséklet, csa- kísérlet alapján. padék, szél. A fizikai jelenségek (nyomásválLégköri alapfolyamatok: felme- tozás, hőmérsékletváltozás, hallegedés, lehűlés, szél keletkezé- mazállapot változások) bemutase, felhő- és csapadékképződés, tása a csapadék és a szél keletcsapadékfajták, a víz körforgása kezésében. és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek észlelése, Éghajlat-módosító

tényezők: mérése. A mért adatok rögzítése, földrajzi szélesség, óceántól való ábrázolása.

36





ismeretek távolság, domborzat.

Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számí-

Magyarország éghajlata: száraz

tása.

és nedves kontinentális éghajlat. Időjárás és a gazdasági élet köVeszélyes időjárási jelenségek: villámlás, hőség.

szélvihar,

hóvihar,

zötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító

tényezők

felismerése a példákban.

Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése.

A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban.

A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

37







ismeretek Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, Kulcsfogalmak/ fogalmak

Föld mozgásai: tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, kontinentális éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél

Topográfiai is- Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, meretek

Szaturnusz, Uránusz, Hold.

6. évfolyam Tematikai egység/


Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 9 óra

A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés. A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belő-

A tematikai egység lük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való nevelési-fejlesztési törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szincéljai

ten. A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképol-

38


Tematikai egység/


Órakeret


Fejlesztési cél

9 óra

vasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Helyi környezeti problémák fel- Magyar nyelv és irodalati alkalmazások:

ismerése.

Információgyűjtés lom: Szövegértés - a

Hol található hazánkban gyógy- tanári irányítással a lakóhely szöveg egységei közöt(környéke) vizeinek minőségé- ti tartalmi megfelelés fürdő? ről. Következtetések levonása. felismerése; a szövegMelyek a vízszennyezés forrásai ben elszórt, explicite lakóhelyeden (környékén)? Mimegfogalmazott inforlyen jelek utalnak a víz szennye- Felszín alatti vizek összehasonlímációk azonosítása, ződésére? tása, vizek különböző szemponösszekapcsolása, rentú rendszerezése. Milyen károkat okozhatnak az dezése: a szöveg eleárvizek és a belvizek?

mei közötti ok-okozati

Mi veszélyezteti hazánk ivóvíz- A felszíni és a felszín alatti vi- viszony magyarázata; készletét? zek kapcsolatának igazolása egy hétköznapi probléma megoldása a szö-

Melyek az egészséges, jó ivóvíz példákkal.

veg tartalmi elemeinek

tulajdonságai?

felhasználásával;

hét-

Hogyan takarékoskodhatunk az Az időjárás, a felszínforma és a köznapi kifejezés alivóvízzel otthon és az iskolában? belvízveszély közötti kapcsolat kalmi jelentésének fel-

39






ismeretek bizonyítása.

ismerése. A táj, a természeti je-

Ismeretek:

Felszín alatti vizek: talajvíz, A legjelentősebb hazai álló-és lenségek ábrázolásának hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jel- folyóvizek, a főfolyó, a mellék- szerepe. lemzői, jelentősége az ember folyó és a torkolat felismerése a életében, gazdasági életében.

térképen.

Történelem, társadalmi és állampolgári isme-

A belvizek kialakulásának okai A felszín lejtése, a folyó vízho- retek: folyami kultúrák. és következményei, az ellene zama, munkavégző képessége és való védekezés formái.

a felszínformálás közötti össze- Technika, életvitel és függés magyarázata. gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víz-

Felszíni vizek: hazánk legjelen-

tősebb állóvizei, folyóvizei. A Az éghajlat és a folyók vízjárása takarékosság. folyók útja a forrástól a torkola- közötti összefüggés magyarázatig. Vízgyűjtő terület, vízválasz- ta. tó, vízjárás, folyók felszínformálása.

Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti érté-

Árvizek kialakulásának oka, az keinek bemutatása önálló ismeellene való védekezés formái.

retszerzés,

információfeldolgo-

zás alapján. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Bala- Példák gyűjtése arról, hogy a víz ton (keletkezése, jellemzése).

mint természeti erőforrás hogyan hat a társadalmi, gazdasági fo-

A folyók, tavak haszna, jelentő-

lyamatokra.

40






ismeretek sége. Vízszennyezés okai, kö- Személyes és közösségi cselekvetkezményei,

megelőzésének vési lehetőségek összegyűjtése

lehetőségei. Vizek védelme.

az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító fo-

A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei.

Víztisztítási eljárások.

lyamatok káros hatásainak csökkentésére.

Különböző vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizitulajdonságainak

kai-kémiai

összehasonlítása.

Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen.


Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

Topográfiai is- Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetmeretek

köz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

41



Tematikai egység/

Órakeret

Vizek, vízpartok élővilága

Fejlesztési cél

12 óra

A víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása Előzetes tudás

különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei. Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. Az élőhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a vízvízpart élőlényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyí-


tése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének tudatosításával. A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A vízi és a szárazföldi élőhely Magyar nyelv és irodalati alkalmazások: Meleg, nyári környezeti tényezőinek összeha- lom: szövegértés - a napokon

olykor

tömegesen sonlítása.

szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés fel-

pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka?

Egysejtű élőlények megfigyelé-

42

ismerése;

szövegben






ismeretek Mire mondják, hogy virágzik a se, összehasonlításuk.

elszórt, explicite meg-

Tisza?

fogalmazott informáci-

Miért félnek az emberek a kí- A növények környezeti igényei ók azonosítása, összekapcsolása, rendezése; gyóktól, békáktól? és térbeli elrendeződése közötti a szöveg elemei közötti Mi a „kígyóing”? összefüggés bemutatása egy ok-okozati, általánoskonkrét vízi, vagy vízparti társuMit tehetünk, hogy kevesebb egyes vagy kategórialás példáján. szúnyog fejlődjön ki környezeelem viszony magyarátünkben?

zata. A

megismerési

algoritmusok

alkalmazása a lágy- és fásszárú

Ismeretek: A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői.

növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűzfavesszőből, nádból készült tárgyak a környezetünk-

során.

ben.

Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja.

A növényi szervek környezethez Matematika: Fogalmak való alkalmazkodásának bemu- egymáshoz való viszotatása konkrét példákon.

Vízi-vízparti

növénytársulások

nya. Rendszerezést

vízszintes tagozódása: lebegő,

segítő

eszközök és algoritmugyökerező hínár, nádas mocsár- A vízparti növények környezetsok. rétek, ártéri erdők jellegzetes védelmi és gazdasági jelentősénövényeinek

testfelépítése,

életmódja jelentősége.

gének bemutatása konkrét pél- Összehasonlítás, azonodákon.

sítás,

megkülönbözte-

tés; különbségek, azonosságok megállapítása. Az állatok különböző szempontú A vízi-vízparti életközösség jelOsztályozás egy és egylemző gerinctelen és gerinces csoportosítása.

43






ismeretek állatai: tavi kagyló, orvosi pióca,

szerre két (több) saját

kecskerák, szúnyogok, szitakö- A vízi élethez való alkalmazko- szempont szerint, adott, tők, (tiszavirág) ponty, leső har- dás példákkal történő illusztrálá- illetve elkezdett válogacsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés sa. réce, barna réti héja, fehér gólya

tásban felismert szempont szerint.

külleme, teste, élete, jelentősége

Hierarchikus kapcsolaTáplálkozási láncok összeállítáaz életközösségben, az ember tok ábrázolása. sa a megismert fajokból. életében, védettségük.

Kölcsönhatások az életközös- Az emberi tevékenység hatásaiségben: táplálkozási láncok, nak elemzése, a környezetszenynyezés és az ember egészsége

táplálékhálózatok.

közötti összefüggés felismerése. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: Az állatok egyedszáma, veszétápanyagdúsulás és a méreg- lyeztetettsége és védettsége köanyag koncentrálódása.

zötti összefüggés elemzése.

Az életközösség védelme.

Terepgyakorlat: egy vízi-vízparti életközösség megfigyelése.

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, Kulcsfogal-

ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gáz-

mak/fogalmak

lóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.

44



Tematikai egység/

Órakeret

Alföldi tájakon

Fejlesztési cél

11 óra

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet Előzetes tudás

– szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése. Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a

A tematikai egység hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjécéljai nek, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A Kisalföld, a Kiskunság és a Magyar nyelv és irodalati alkalmazások:

Nagykunság természeti adottsá- lom: Szövegértés - a

Hogyan alakultak ki hazánk al- gainak összehasonlítása.


földjei az egykori tenger helyén?

tartalmi megfelelés fel-

Mi a futóhomok?

A tájjellemzés algoritmusának

Hogyan lesz a búzából kenyér?

megismerése, gyakorlása a meg-

45

ismerése.

Szövegben

elszórt, explicite megfogalmazott informáci-






ismeretek Melyik hungarikum köthető az ismert tájak bemutatása során.

ók azonosítása, össze-

Alföldhöz?

kapcsolása, rendezése; a

Gyógyítanak-e

a

nyek?

gyógynövé- Információk leolvasása különbö- szöveg elemi közötti ok-okozati, általánosző diagramokról, tematikus téregyes vagy kategóriaképekről. elem viszony magyará-

Ismeretek:

zata.

Hazai alföldjeink keletkezése.

A

megismert

életközösségek Alföld

megjelenítése

ökológiai szemléletű jellemzése. irodalmi alkotásokban. A Kisalföld és az Alföld tájai, A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodátermészeti adottságai. sának bemutatása konkrét példákon. A füves puszták jellegzetes növényei:

fűfélék,

gyógy-

és

gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük.

egymáshoz való viszonya.

A környezet – szervezet – életmód összefüggéseinek bemutatása konkrét példákon A

Matematika: Fogalmak

megismerési

algoritmusok

használata az élőlények jellemAz életközösség állatai: sáskák, zése során. szöcskék, gyíkok, fácán, mezei Állatok különböző szempontú pocok, mezei nyúl, egerészölyv csoportosítása. szervezete, életmódja. Táplálékláncok készítése a meg-

Rendszerezést

segítő

eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás, azonosítás,

megkülönbözte-

tés; különbségek, azonosságok megállapítása. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját

ismert növényekből és állatok- szempont szerint, adott, A Kiskunsági vagy a Hortobágyi ból. Nemzeti Park természeti értékei.

illetve elkezdett válogatásban felismert szem-

Egy választott nemzeti park ter-

pont szerint.

Alföldek hasznosítása, szerepük mészeti értékeinek, vagy ősi Matematikai

46

modellek






ismeretek a lakosság élelmiszerellátásában. magyar háziállatok bemutatása (hierarchikus kapcsolaTermesztett

növényei:

búza, önálló kutatómunka alapján.

tok ábrázolása).

kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk.

A természeti és a kultúrtáj ösz- Történelem, társadalmi szehasonlítása. A gazdasági te- és állampolgári ismerevékenység életközösségre gya- tek: a honfoglaló ma-

A

növénytermesztés,

állatte- korolt

hatásának

bemutatása gyarok háziállatai.

nyésztés és az élelmiszeripar példákon. összefüggései.


Topográfiai ismeretek

Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 13 óra

Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetElőzetes tudás

szennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok, éghajlati térképek értelmezése.

A tematikai egység Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők

47


Tematikai egység/


Órakeret


Fejlesztési cél

13 óra

nevelési-fejlesztési egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepécéljai

nek megismerésével. A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása. A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával. A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A gyűrődés, vetődés, vulkáni Magyar nyelv és irodalati alkalmazások:

működés megfigyelése egyszerű lom: szövegértés – a

Hogyan keletkeztek a hegysé- modellkísérletekben.

tartalmi

gek? Hogyan működnek a vulkánok?


Példák a különböző hegységkép-

megfelelés

felismerése; szövegben

elszórt, explicite megződési folyamatok eredményeMi az oka annak, hogy a Bükkfogalmazott informáciként létrejött formakincs kapcsoben csak a hegy lábánál találunk ók azonosítása, össze-

48






ismeretek forrásokat?

latára.

kapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti

A biodízel mint energiaforrás.

Használatának előnyei és hátrá- Aprózódás és mállás, külső és ok-okozati, általánosegyes vagy kategórianyai. belső erők összehasonlítása. elem viszony magyaráMire használják a bazaltot és a zata. mészkövet? Néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonIsmeretek:

ságainak megállapítása, összeha-

Hazai hegységeink keletkezése, a sonlításuk, csoportosításuk. belső erők szerepe a hegység- Példák a kőzetek tulajdonságai képződésben: gyűrődés, vetődés, és felhasználásuk közötti összevulkánosság.

függésekre.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést

segítő

eszközök és algoritmusok ismerete. Összehasonlítás,

azo-

A külső felszínformáló erők: víz, Az Északi-középhegység és a nosítás, megkülönbözszél, jég, hőmérsékletingadozás Dunántúli-középhegység meg- tetés; különbségek, hatásai. A lepusztulás – szállítás adott szempontok szerinti össze- azonosságok megálla– lerakódás – feltöltődés kapcso- hasonlítása. lata.

pítása. Osztályozás

egy

és

Önálló ismeretszerzés, informá- egyszerre két (több) Kőzetek vizsgálata. Az andezit, ció feldolgozás a nemzeti park saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett bazalt, mészkő, homok, lösz, bemutatása során. barnakőszén, feketekőszén jel-

válogatásban felismert

legzetes tulajdonságai, felhasz-

szempont szerint.

nálásuk.

Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a különbségek okainak bemutatása

Az Északi-középhegység és a az éghajlati diagramok, temati-

49

Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).






ismeretek Dunántúli-középhegység termé- kus térképek elemzésével. szeti adottságai, tájai.

Technika, életvitel és

anyagok A mészkő- és vulkanikus hegy- gyakorlat: Bükki Nemzeti Park természeti ségek vízrajza közti különbségek megmunkálása. értékei.

indoklása.

Élet a hegyvidékeken: A termé- A

természetes

növénytakaró

szeti erőforrások és az általuk övezetes változásának magyarányújtott lehetőségek. Az erdő zata. gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők – szőlőtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk.

Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági

kapcsolatok

bemutatása konkrét példák alapján.

Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása.

Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.

A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai.

Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alfölddel éghajlati térképek, diag-

Élet a dombvidéken. Természeti ramok felhasználásával. Az eltéerőforrások.

rés indoklása.

Termesztett növényei: lucerna, A víz felszínformáló szerepének

50






ismeretek repce testfelépítése, termesztése, bemutatása a dombvidék felszífelhasználása.

nének formálásában. Példák az ásványkincsek és az

A

növénytermesztés,

állatte- ipar összefüggéseire.

nyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata.

Egy adott tájon termeszthető növények bemutatása a növény

A mezőgazdaság hatása a kör- környezeti igényei, valamint a nyezetre: talajpusztulás, környe- talaj és az éghajlati adottságok zetszennyezés.

alapján.

A

mezőgazdasági

környezet-

szennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon. Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, Kulcsfogalmak/ kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. fogalmak Gyökérgümő, pillangós virág. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, ÉszakiTopográfiai ismeretek

középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

51


Tematikai egység/


Az erdő életközössége

Fejlesztési cél

Órakeret 14 óra

Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, Előzetes tudás

összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet- szervezet- életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés. A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával. A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján. Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésé-

A tematikai egység vel, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és viselkenevelési-fejlesztési déskultúra fejlesztése. céljai

A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során. Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése. Aktív természetvédelemre ösztönzés.

52






ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A lati alkalmazások:

természetjárás

viselkedési Magyar nyelv és iroda-

szabályainak megfogalmazása.

lom: Szövegértés – a szöveg egységei közöt-

Hogyan változik a hegyvidéki

erdők képe a magasság emelke- Hazai erdők életközösségének ti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben désével? ökológiai szemléletű jellemzése. elszórt, explicite megMilyen jelei vannak az élőléfogalmazott informácinyek egymás közötti versengéAz élő és az élettelen környezeti ók azonosítása, összesének az erdőben? tényezők szerepének bemutatása kapcsolása, rendezése; Miért kedvelt táplálék a vadhús az erdők kialakulásában, előfor- a szöveg elemei közötti és az erdei gomba?

dulásában és az erdők függőle- ok-okozati, általánosegyes vagy kategóriaA gombák gyűjtésének és fo- ges tagolódásában. elem viszony magyarágyasztásának szabályai. zata. A kullancsok által terjesztett A növények környezeti igénye betegségek, jellemző tüneteik. A és előfordulása közti oksági ösz- Az erdő megjelenítése megelőzés és védekezés formái. szefüggések bemutatása konkrét irodalmi alkotásokban. Az erdőjárás magatartási szabá- példákon keresztül. lyai.

Matematika: Fogalmak A tölgy-, bükk- és fenyőerdők

Ismeretek:

összehasonlítása.

egymáshoz való viszonya. Rendszerezést

Hazai erdőségek földrajzi helye,

segítő

eszközök és algoritmukialakulása, gyakori erdőtípusa- A megismerési algoritmusok sok. inak jellemzői. alkalmazása az állatok és a nöÖsszehasonlítás, azovények faji sajátosságainak benosítás, megkülönbözmutatásakor. Az erdő mint életközösség. Az tetés; különbségek, erdő szintjei, a környezeti ténye-

azonosságok megálla-

zők függőleges irányú változá-

53






ismeretek Az ehető és mérgező gombapá- pítása.

sai.

rok összehasonlítása.

Osztályozás egyszerre

Az erdőszintek legjellemzőbb

egy két

és

(több)

(kocsánytalan A mohák, harasztok, nyitvater- saját szempont szerint, tölgy, gyertyán, bükk, erdei fe- mők és zárvatermők összehason- adott, illetve elkezdett válogatásban felismert nyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, lítása jellegzetes képviselőik szempont szerint. nagy seprűmoha) környezeti példáján. növényeinek

igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása.

Matematikai modellek Az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása.

A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata.

tok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe; a fa

A gombák szerepe az életközös-

lítása.

ciókeresés az interne-

Az erdő gerinctelen és gerinces Az orvoshoz fordulás eseteinek állatainak (szarvasbogár, gyap- felismerése. erdei

a

Informatika: informá-

ten.

jaslepke,

megmunkálása;

betegség tünetei.

ségekben, az egészséges táplál- A pókszabásúak, a rovarok, a kozásban. A gombafogyasztás lepkék és a bogarak összehasonszabályai.

(hierarchikus kapcsola-

vöröshangya,

koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy Erdei táplálkozási láncok összetarkaharkály, gímszarvas, vad- állítása. disznó, erdei fülesbagoly, róka)

54






ismeretek külleme, teste, élete, szerepe az A vadállomány szabályozása és erdő életében.

az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése.

A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való vé- A

környezetszennyezés,

dekezés. A kullancseltávolítás élőhelypusztulás fontossága, módszerei.

következmé-

nyeinek bemutatása konkrét példákon.

Táplálkozási láncok, táplálékhálózat.

Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei

A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége.

növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A kullancsfertőzés elleni védekezés alkalmazása természetjá-

Az erdő szociális, környezetvé- rás során. dő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai.

Herman Ottó munkásságának jelentősége. Erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomKulcsfogalmak/ ba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, fogalmak

pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr.

55


Tematikai egység/


A természet és társadalom kölcsönhatásai

Fejlesztési cél

Órakeret 9 óra

Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, enerElőzetes tudás

giahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa. A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért való aktív együttműködésre való késztetéssel.


A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével. Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével. Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Különböző termékek csoporto- Technika,

életvitel

lati alkalmazások:

nyersanyag,

sítása aszerint, hogy a gazdaság gyakorlat:

és

Lakóhelyed mely értékeire vagy mely ágazata állította elő.

termék;

büszke? Min szeretnél változ-

energia- és vízellátás,

56

közlekedés;






ismeretek A gazdasági ágazatok közötti takarékosság.

tatni?

bemutatása Milyen előnyöket, milyen hát- összefüggések rányokat nyújt a városi élőhely konkrét példákon keresztül. az állatok számára? A

szelektív

hulladékgyűjtés A települések eltérő társadalmi,

szabályai. Energia-

gazdasági szerepének bemutatáés

víztakarékosság sa konkrét példákon.

formái a háztartásban.

A falu és a város által nyújtott

Internetes menetrend használata szolgáltatások összehasonlítása. utazás tervezéséhez. A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: Előnyök

Ismeretek: Gazdasági ágazatok: mezőgaz-

és hátrányok bemutatása.

daság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei.

A városi élőhely nyújtotta előnyök és hátrányok elemzése az

Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi,

állatok

alkalmazkodásának

vizsgálata során.

gazdasági szerepe. Élet a városban.

A

gazdasági

együttműködése.

ágazatok Példák gyűjtése betegségeket Hálózatok terjesztő városi fajokra (például

szerepe a lakosság ellátásában parlagi galamb, vándorpatkány, (víz-,

energiaellátó

rendszer, róka) és az ezekkel kapcsolatos

közlekedési hálózat).

problémákra. A megoldási módok közös értékelése.

A város mesterséges életközös-

57






ismeretek ségének,

sajátos

állatvilága: A fenntarthatóságot segítő élet-

házi egér vándorpatkány, csó- vitel legfontosabb elemeinek tány, feketerigó, galamb, elsza- bemutatása. porodásuk feltételei és következményeik A A betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái.

szelektív

hulladékgyűjtés

szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában.

A háztartás anyag- és energia- A társadalmi-gazdasági és körgazdálkodása. Víz- és energia- nyezeti folyamatok kapcsolatáfelhasználás.

Környezetszeny- nak feltárása a lakóhely környenyezés és csökkentésének for- zetében. mái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív Az emberi tevékenységek által

hulladékgyűjtés.

okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóheA lakóhelyi táj természetföld- lyen és környékén. rajzi és gazdasági-társadalmi jellemzői. A főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszerzéssel és Hazánk

fővárosa,

Budapest: feldolgozással. földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége. Kulcsfogalmak/ Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersfogalmak

anyag, késztermék.

58


Tematikai egység/

Órakeret

Az ember szervezete és egészsége

Fejlesztési cél

Előzetes tudás


17 óra

Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz. Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti össze-

A tematikai egység függés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. nevelési-fejlesztési A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentősécéljai gének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése.




ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A kamaszkori változások jelei- Magyar nyelv és irodalati alkalmazások:

nek és okainak összegyűjtése.

szöveg egységei közöt-

Mi a serdülőkori változások oka?

lom: Szövegértés – a

Adatok elemzése a 10–12 éves

59

ti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben






ismeretek Miért gyakoriak a konfliktusok a fiatalok

egészségi

állapotáról elszórt, explicite meg-

serdülők életében? Hogyan old- (túlsúly, alultápláltság, tartáshi- fogalmazott informácihatók fel?

bák, lúdtalp, stb.) az okok elem- ók azonosítása, össze-

Mi a különbség a fiúk és a lá- zése következtetések levonása.

kapcsolása, rendezése;

nyok nemi működése között?

a szöveg elemei közötti

Mit jelent a függőség és melyek A testarányok és méretek összea tünetei?

hasonlítása a különböző életsza-

Milyen hatást fejt ki a serdülő

kaszokban.

szervezetére a cigaretta, az alko- A divat és a média szerepének hol és a kábítószer?

tudatosulása a testkép kialakítá-

Hogyan befolyásolják a barátok, sában.

általános-

egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata. Család, baráti kapcsolatok

ábrázolása

az

irodalomban.

a család a fiatal életét?

A külső megjelenés összetevői-

Fiatalkori bűnözés adatai.

nek, jelentésének és hatásainak

Helyes és helytelen testtartás.

ok-okozati,

felismerése.

Informatika: információkeresés, adatgyűjtés és

A mozgás és a fizikai, szellemi -értelmezés. teljesítőképesség összefüggései-

Ismeretek:

Testkép, testalkat, testtájak. Az nek bizonyítása példákon. emberi test méretének, arányai-

Vizuális

nak változásai az egyedfejlődés

emberi test ábrázolása,

kultúra:

az

A táplálkozás, a légzés és a a szép test fogalma a mozgás közti kapcsolatok bemu- különböző korokban.

során.

tatása konkrét példákon. A mozgás szervrendszere. A Technika, életvitel és

vázrendszer és az izomzat fő

mozgás- Egyszerű kísérletek a mozgás, a gyakorlat: elsősegélybetegjogok, szervrendszer felépítése és mű- pulzus, illetve a légzésszám kö- nyújtás; ködése közötti kapcsolat. A ka- zötti kapcsolatra. Az adatok rög- egészségügyi ellátás. jellemzői.

A

60





ismeretek maszkori elváltozások okai, kö- zítése és értelmezése. vetkezményei,

megelőzésük

lehetőségei.

Táplálékpiramis összeállítása.

A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szerv-

Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása.

rendszerei között. A túlsúlyosság és a kóros soAz egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és

ványság veszélyeinek bemutatása.

minősége. Az étkezések száma, aránya.

Nemi

szervek

működésének

serdülőkori változásai, a testalA férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdü-

kat és a lelki tulajdonságok öszszefüggéseinek elemzése.

lőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak Férfi és női szerepek megkülönkülönbségei. A nemi szervek böztetése, fiúk és lányok jellemegészsége, személyi higiéniája.

ző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi

Az

egyedfejlődés

szakaszai.

szerepekkel.

Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés.

Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása.

61






ismeretek A serdülő személyiségének jellemző vonásai.

A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituáci-

Az ember értelmi képességének, ókban. érzelmi intelligenciájának alapvonásai.

A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a

Az önismeret és az önfejlesztés feloldás formáinak megismerése. eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember Veszélyhelyzetek, kockázatok életében azonosítása különböző szituációkban. A családi és a társas kapcsolatok jelentősége.

A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizs-

Veszélyforrások és megelőzésük gálata. lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben.

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások meg-

Az érzékszervek szerepe. A látó ismerése, alkalmazása. és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja.

Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorla-

Elsősegélynyújtás elemi ismere- ta. tei.

62







ismeretek A környezet és az ember egésKörnyezet és az ember egészsé- zsége közötti kapcsolat felismege. Fertőzés, betegség, járvány. rése. A leggyakoribb fertőző betegségek

tünetei

és

megelőzésük Az eredményes gyógyulás és az módjai. Lázcsillapítás és diéta. időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása. Orvosi

ellátással

kapcsolatos

ismeretek.

A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemu-

Káros szenvedélyek. Az alkohol, tatása (irodalmi példák) a függőa dohányzás, kábítószerek hatá- ségek megelőzésében. sai az ember szervezetére, személyiségére.

A kipróbálás és a függőség öszszefüggéseinek megértése. Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés,


felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.

63



A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

64

Ember és természet. műveltségterület. Természetismeret évfolyam

Recommend Documents