A SÓVIDÉK EZÜSTJE Időjárási- és földtani kockázat
Dr. Unger Zoltán
NyME-SEK TTK Matematika-Fizikai Intézet Fizika Intézeti Tanszék
„ … elmélkedj a FÖLD-ről, az is tanít”
/Jób könyve 12, 7-8/
Szeretném bemutatni: • Parajdi Sóhegy térbeli helyét; • a „só” szavunk eredetét; • az erdélyi só eredetét – mint a paleoklíma feltételezett termékét, avagy lagunáris eredetét; • néhány földtani szelvényt; • a felszínen megjelenő sódiapírok szerkezeti hatásait; • a mai időjárás a sóra kifejtett hatásait (felszíni erózió, sókarsztosodás, stb.); • az emberi tevékenység kockázata a só kitermelésben; • az időjárás és az ember közös hatása a Parajdi Sóhegyre; • időjárás és földtani – geotechnikai, környezetvédelmi kockázatok; • összefoglaló és következtetések.
Digitális terepmodell (SRTM) 90 x 90m (Timár et.al.2003) Megjelenítés: Unger Zoltán 2005
Sóvidék – kistáj, nevét az ásványkincséről kapta (akárcsak Vas megye)
Só = „sol/sal”
(latin/ószláv/ugor)
30 db „sókavics” Etiópiában 1 Mária Terézia tallért (1780) ért „salarium” római katonák zsoldja „in salum” latinul sziget „sol” a perui pénzegység „herba salata” - salátánk „sószövetség” beduinoknál „13 edény sóért feleséget lehetett venni” – pangwe indiánok „200 g sót ért” egy napi munka Malajziában és Szumátrán még a XX.sz. elején is sórúdakkal fizettek Mongoliában és Tibetben
A kősó vagy tudományos néven a halit, egy halogenid ásvány, amely köbös rendszerben kristályosodik.
A „hal” kelta nyelven sót jelent. Hallstatt Salzkammergutban Hallein Salzburgban Hall Tirolban és Württembergben Halle a Saale mellett Hallstatt-kor volt a világ első ismert sóbányája, itt már a bronzkorban fejtették a kősót
Alsósófalva Atyha Békástanya Felsősófalva Fenyőkút Illyésmező Kalonda Korond
Küsmöd Pálpataka Parajd Sóvárad Siklód Szolokma Szováta
Matenco & Krézsek 2010
Krézsek &Bally 2006.
Matenco & Krézsek 2010
Krézsek &Bally 2006
Krézsek & Bally 2006
Krézsek 2010
1. táblázat. A havi és évi középhőmérséklet néhány erdélyi meteorológiai állomáson (1896 - 1915 ; 1921- 1975) °C (Atlasul climatologic al României 1966, Atlas R.S.R. 1975, Date meteorologice – alapján) * A középértékek 1896-1915; 1921-1991 közti időszakra érvényesek.
Meteorológiai Tszf. állomás mag.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII IX.
X.
XI. XII. ÉV °C
Segesvár
341 -4,3 -1,5 3,5
9,1 14,1 17,1 18,7 17,6 13,8 6,7
2,9 -1,3 8,2
Sepsiszentgyörgy
529 -4,7 -2,5 2,6
8,4 13,3 16,4 18,0 17,4 13,7 8,4
2,6 -2,1 7,6
Székelyudvarhely*
524 -4,5 -2,4 2,9
6,8 12,5 16,0 179 17,0 13,1 8,0
3,0 -1,9 7,4
Szováta
475 -3,7 -2,3 2,6
8,3 12,7 15,6 17,4 17,5 13,1 8,2
3,1 -1,3 7,6
2. táblázat. A légnedvesség havi és évi középértékei néhány erdélyi meteorológiai állomáson (1896 - 1915 ; 1921- 1975) % (Atlasul climatologic al României 1966, Atlas R.S.R. 1975, Date meteorologice – alapján) * A középértékek 1896-1915; 1921-1991 közti időszakra érvényesek.
Meteorológiai Tszf-i I. magas. állomás Székelyudvarhely*
II. III. IV.
V.
VI. VII. VIII IX.
X.
XI. XII. ÉV %
524 83 80 74 68
71
74
80
83
72
75
78
87
77
Each year, 50,00050,000-100,000 tones of salt are washed away (Gherasie&Stoica, 1981) 3. táblázat. A havi és évi csapadékmennyiség néhány erdélyi meteorológiai állomáson (1896 - 1915 ; 1921- 1975) mm (Atlasul climatologic al României 1966, Atlas R.S.R. 1975, Date meteorologice – alapján) *A középértékek 1896-1915; 1921-1991 közti időszakra érvényesek
Meteorológiai állomás Erdőszentgyörgy Segesvár Székelyudvarhely* Szováta
Tszf-i. m.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII. VIII
IX.
X.
XI.
XII.
ÉV mm
342 25,9 26,5 28,9 46,5 63,1 84,8 80,4 67,9 43,3 39,0 30,8 26,9 564,0 341 35,7 37,2 41,7 50,6 79,8 96,5 81,7 76,4 42,7 32,8 28,0 31,9 635,0 524 31,5 24,7 26,1 49,0 76,3 93,2 96,0 73,9 50,2 39,4 33,0 35,7 629,0 475 38,9 40,6 43,1 59,9 94,8 106,9 99,3 86,0 55,1 52,7 42,4 35,3 755,0
Szováta-Parajd vidékén: - az éves csapadék > 50%-a május-augusztusban esik le, - az éves csapadék > 75 %-a áprilistól-október végéig, ~ 20%-al több a csapadék, mint pl. Székelyudvarhelyen
Dumitru Voicu 2011
Tszf 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Átlag m
Maros308 m 685,5 762,8 661,8 408,7 739,9 595,1 481,2 633,1 852,6 652,8 745,9 644,9 655,4 vhely Bátos 449 m 676,1 600,0 765,8 494,9 748,6 600,7 421,5 596,8 801,4 625,1 777,0 600,0 642,3 Erzsé318 m 728,3 betvár. Balázsf 337 m 664,0 alva Dicső523 m 667,5 sztm. Gyula246 m 608,4 fehérv. Székely 524 m 656,6 uhely. Átlag Szov.szám.
848,5 696,3 464,5 816,3 627,5 473,6 675,5 946,4 656,8 652,3 633,2 684,9 786,0 632,8 351,4 777,5 952,0 444,9 591,1 611,3 574,3 584,5 648,4 634,9 823,3 666,2 454,7 757,0 596,8 475,9 622,4 751,0 698,1 702,3 632,9 654,0 740,2 608,0 319,9 740,2 474,0 419,4 642,5 638,1 588,5 585,8 628,9 582,8
810,5 632,7 435,7 691,4 633,0 454,5 556,7 872,7 587,5 689,4 694,1 642,9
669,5 767,3 666,2 418,5 753,0 639,9 453,0 616,9 781,9 626,2 676,7 640,3 642,5
787,9 972,6 759,2 522,8 829,6 759,6 545,4 668,0 1047,2 705,0 827,3 832,9 771,5
„Each year, 50,000-100,000 tones of salt are washed away (from Sovata) (Gherasie & Stoica, 1981).
KÖVETKEZTETÉSEK (I.): A só, itt is láthatjuk, mennyire befolyásolja életünket. (Jelentőségét csak akkor éreznénk, ha sószegény vidéken élnénk mégis áldásos és veszélyes is lehet a só.)
A só eredetére vonatkozóan két szemlélet áll egymással szembe: - kiszáradás elmélete – amely az Erdélyi-medence szárazulattá válását feltételezi a „messziniai sókrízis” idején, amely bepárlódás a teljes mediterránemura jellemező volt (de hol vannak az ezt kísérő események?) - lagunáris elmélet – amely mély medencében lefűződő, túltelített sós oldatok kialakulásából származtatja a sót, ennek aktuális bizonyítéka is született, és a beágyazó mélytengeri üledékek is ezt támasztják alá.
KÖVETKEZTETÉSEK (II.):
A só, sóhátak összetett vizsgálata, nemcsak tudományos „öncél”, hanem szükségszerűség, végzetes földtani kockázatot rejt. A nyílt karrok láthatók! - a fedett sókarrosodás jelenti a legnagyobb veszélyt, amely rejtve fejti ki hatását; részletes mérnökgeológiai és mérnökgeofizikai mérésnek kell végezni! Így számos térkép előállítható, amelynek összegző eredménytérképe a veszélyeztettségi/kockázati térkép lenne. E térképek alapján összetett munkaprogramot kellene végrehajtani még (!!!) a katasztrófavédelmi program előtt!
KÖVETKEZTETÉSEK (III.): Mi a legnagyobb gond? A környék lakosai nem érzik a helyzet súlyát! A veszélyt bagatellizálják! Felelőtlenül bér beadják a lakásokat, nyaralókat, (a vendég sem ismeri a kockázatokat). Ami ennél is nagyobb gond! Több geológus és bányamérnök is dolgozik a településen! Van polgármestere a falunak, - idegenforgalmi adót, - helyi iparüzési adót is szednek (a „Sóhivataltól”) - sőt, van ahol már történt csatornázás a faluban. Megyei szinten sem érzik ennek a súlyát (nyaralójuk is van)
Tehát a katasztófa elhárítására várnak!
Köszönöm, hogy meghallgattak, Önökön kívül, hátha más is elhiszi, amit mondok.
Egymillió euró csatornázásra Farkaslakán, Bogárfalván, Szentléleken és Malomfalván rövidesen befejezik az ivóvízhálózat kiépítését. Az önkormányzat közel egymillió eurót nyert a Sapard-programra benyújtott pályázaton az ezután következő csatornázási munkálatokra, valamint egy, Malomfalva alsó felében építendő derítőállomásra.
(egy 2003-as hír)
http://tengerekesfolyokelovilaga.network.hu/video/viragoktajak/parajd_sohat_sobanya
A FÖLD TÖRTÉNETE (Géczy B. 1984 nyomán):
Kainozoikum Mezozoikum Paleozoikum
Prekambrium
„Halite is the main component and it was diagenetically recrystallized due to salt diapirism. (Har et.al.) (Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, October 2010, Vol. 5, No. 2, p. 127 - 135)
Szakács & Krézsek 2006
1875-1879
Kalecsinszky Sándor 1901