ME 01 Minőségirányítási Eljárás
1. melléklet
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat logopédus álláshelyének gyógypedagógus álláshellyé történő módosítására ELŐTERJESZTŐ NEVE: Szlahó Csaba polgármester Előterjesztés készítéséért felelős: Albert Ildikó Előterjesztést véleményezi még: NÉV:
VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:
Oktatási Bizottság NÉV:
VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:
NÉV:
VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:
MEGHÍVOTTAK NEVE:
A HATÁROZATRÓL ÉRTESÜLNEK:
Önkormányzati fenntartású óvodák vezetői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Üzemeltetési Osztály vezetője
Ügyintéző
Előterjesztést ellenőrizte: Halápiné Borbás Ágnes Igazgatási osztály vezetője
Előterjesztést jóváhagyta: Mohainé Jakab Anikó Jegyző
ELŐTERJESZTÉS Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29-i ülésére Tárgy: Javaslat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat logopédus álláshelyének gyógypedagógus álláshellyé történő módosítására Előterjesztő: Szlahó Csaba polgármester
Tiszt elt Képvis elő-testület! Logopédus álláshely Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 213/2012. (IX.18.) határozatával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál 2012. szeptember 15-től 1 fő határozatlan idejű logopédus álláshelyet biztosított. Az álláshelyet betöltő logopédus azonban 2013. október 21-i hatállyal áthelyezéssel a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Üllői Tagintézményéhez került. A szakszolgálat vezetőjének szóbeli tájékoztatása szerint az intézményéhez került logopédus a továbbiakban is az eddigi gyakorlatnak megfelelően látja el a vecsési óvodáskorú gyermekek logopédiai szűrését, és szükség szerinti ellátását. A megüresedett logopédus álláshelyen indokolt lenne egy gyógypedagógus végzettségű szakembert alkalmazni, mert a hatályos jogszabályok értelmében az óvodát fenntartó önkormányzat feladata a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (integrált nevelés-oktatás). A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 8.§ (3) bekezdése előírja, hogy az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. Gyógypedagógus álláshely A fentiekben hivatkozottakon túl a gyógypedagógus álláshely biztosítását a képviselő-testület 149/2013. (VI.25.) határozatával jóváhagyott Helyi Esélyegyenlőségi Program is tartalmazza. A Knt. 4.§-a meghatározza a sajátos nevelési igény (SNI) fogalmát. Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy
gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTMN) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A szükséges fejlesztő foglalkoztatást fejlesztő pedagógus is elláthatja. A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, - együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában, - kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, - részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, - részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára: a) a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása; c) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; d) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; e) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; f) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; g) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. Integrált fejlesztés A többségi óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás: A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit,
b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének területei: - mozgásszervi fogyatékosság - látássérülés - hallássérülés - enyhe értelmi fogyatékosság - középsúlyos értelmi fogyatékosság - beszédfogyatékosság - autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek - a fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek. Óvodáinkban a fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő és a BTMN-s gyermekek fejlesztését kell előtérbe helyeznünk, melyet az alábbi táblázat is alátámaszt. A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképességzavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. SNI-s és BTMN-s gyermekek száma összesen
Gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus általi fejlesztés heti óraszáma összesen
Falusi Nemzetiségi Óvoda
6 fő
8 óra
Mosolyország Óvoda
4 fő
4 óra
Bálint Ágnes Óvoda
4 fő
6 óra
Tündérkert Óvoda
2 fő
4 óra
Összesen
16 fő
22 óra
Az álláshely megnevezésének módosításával az önkormányzatot többlet finanszírozási kötelezettség nem terheli. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé: HATÁROZA TI JAVASLAT 1. Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 213/2012. (IX.18.) határozatával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál engedélyezett logopédus álláshelyet 2013. november 1-jétől gyógypedagógus álláshelyre módosítja. 2. Felkéri a Polgármestert, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító önkormányzati fenntartású óvodák alapító okiratának módosításáról gondoskodjon. 3. Felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon az érintett intézményvezetők tájékoztatásáról. Felelős: Szlahó Csaba polgármester Határidő: azonnal; az intézményvezetők értesítésére: a döntést követő 8 napon belül; a módosított alapító okiratok képviselő-testület elé terjesztésére: a novemberi képviselő-testületi ülés. Vecsés, 2013. október 24.
Szlahó Csaba polgármester
