Gímszarvas táplálkozása és károkozása különböző erdei élőhelyeken
Dr. Katona Krisztiá Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László szló, Bleier Norbert, Hajdu Má Márk SZIE Vadvilá Vadvilág Megő Megőrzé rzési Inté Intézet OEE előadás 2011. június 9
Ez erdő! Van vadkár?
Fotó: Internet
1
Ez erdő? Van vadkár!
Fotó: Fehér Ádám
2011: Az erdő erdők nemzetkö nemzetközi éve (ENSZ) • Ember kö központi szerepe • Erdő Erdő érté rtékei • 360 fokos szemlé szemlélet
Kép: Internet
2
Mi az erdő? „A vad az erdei ökosziszté koszisztéma ré része. Az erdő erdő a vad élettere.” lettere.”
„VADGAZDÁ VADGAZDÁLKODÓ LKODÓ SZEMMEL” SZEMMEL”:
„Az erdő erdő terí terített asztal a vad szá számára” ra” (mé (média üzenete, in: in: Haraszty, Haraszty, 1989)
„ERDŐ ERDŐGAZDÁ GAZDÁLKODÓ LKODÓ SZEMMEL” SZEMMEL”:
„ Az erdő erdő egy fö földterü ldterület, ami a fa termelé termelésére, valamint a fa termelé termelésével kapcsolatos mellé mellékhaszná khasználatok cé céljá ljára szolgá szolgál.” l.” (Endres, Endres, 1922) „Az erdei vad termé természetes, de nem szü szüksé kséges ré része az erdei ökosziszté koszisztémának.” nak.” (Koloszá (Koloszár, 1981)
„TERMÉ TERMÉSZETVÉ SZETVÉDŐ SZEMMEL” SZEMMEL”:
„KöM Termé Természetvé szetvédelmi Hivatalá Hivatalának Tanulmá Tanulmánykö nykötetei 7. A termé természetszerű szetszerű erdő erdők kezelé kezelése: „Erdő Erdőellenes erdei mellé mellékhaszná khasználat a vadgazdá vadgazdálkodá lkodás, a vadá vadászat” szat” (Sódor és Temesi, 2001)
Vágásos erdőgazdálkodás
Fotó: Olajos Tamás
3
„Kerítésmizéria”
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Olajos Tamás
(Költői) kérdés Növényevő nagyvadaknak van-e helyük a hazai erdőkben?
4
Alapismereteink: A CSERJESZINT ALAPVETŐ ALAPVETŐ TÁPLÁ PLÁLÉK: Katona, K. Szemethy, Szemethy, L. és Má Mátrai, K. 2010. Fűvelvel-fával, miegymá miegymással. In: : Csá á nyi, S. és Heltai, M. (szerk.) Vadbioló In Cs Vadbiológiai olvasó olvasókönyv. Mező Mezőgazda Kiadó Kiadó, Budapest, 145145-151.
Szemethy, Szemethy, L., Má Mátrai, K., Katona, K. K. és Orosz, Sz. 2003. Seasonal home range shift of red deer hinds Cervus elaphus: elaphus: are there feeding reasons? Folia Zoologica, Zoologica, 52(3): 249249-258.
A CSERJESZINT ALAPVETŐ ALAPVETŐ BÚVÓHELY: HELY: Mátrai, K., Szemethy, Szemethy, L., Tó Tóth, P., Katona, K. és Szé Székely, J. 2004. Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. Journal of Wildlife Management, 68: 879879-888.
Milyen a hazai erdők cserjeszintje?
Fotó: Katona Krisztián
5
Sefag Zrt. Zrt. Nagyatá Nagyatádi és Zselici Erdé Erdészete Gemenc Zrt. Zrt. Hajó Hajósi és Szekszá Szekszárdi Erdé Erdészete Egererdő Egererdő Zrt. Zrt. Felső Felsőtárká rkányi Erdé Erdészete Pilisi Parkerdő Parkerdő Zrt. Zrt. Pilisszentkereszti Erdé Erdészete Ipoly Erdő Erdészete Erdő Zrt. Zrt. Kirá Királyré lyréti Erdé
A vizsgálati területek
Királyrét Pilissztkereszt
Cserjeszint kínálata –rágottsága Hajtásszámlálás
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Olajos Tamás
6
Rágott hajtások
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián
Biomassza becslés 1. Rágott hajtások átmérőjével megegyező átmérőjű hajtások gyűjtése 2. Fajonként 50 db hajtás tömegmérése 3. Előfordulás és rágottság kg/ha-ban is
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián Fotó: Katona Krisztián
7
1000-3000 kg/ha táplálék a cserjeszintben
Vágásos üzemmód 3500 tél
tavasz
nyár
ősz
2500 2000 1500 1000 nincs adat
Növénykínálat (kg/ha)
3000
500
nincs adat
0
Hajós
Gemenc
Segesd
Zselic
Felsőtárkány
Fotó: Katona Krisztián
8
Fotó: Katona Krisztián
Gímszarvas rágása <10% a teljes cserjeszintben Vágásos üzemmód 0,6 tél
tavasz
nyár
ősz
0,4 0,3
0,1 0
nincs adat
0,2
nincs adat
Teljes rágottsági arány
0,5
Hajós 03
Hajós 04
Gemenc 04
Segesd 03
Segesd 04
Zselic 04
Felsőtárkány 03
9
Pilisi Parkerdő Zrt., Pilisszentkereszti Erdészet
Pilis-tető, szálaló bükkös
PilisPilis-oldal Erdő Erdőrezervá rezervátum védőzónája Kb. 100 éves Szá Szálaló laló üzemmó zemmódú bükkö kkös (2006) Utoljá Utoljára 19991999-ben volt vágásos fakitermelé fakitermelés Jó makkos években indult szá szálalá lalás Lecsö Lecsökkentett nagyvadá nagyvadállomá llomány
Fotó: Katona Krisztián
Fotó: Katona Krisztián
10
Bükkös, újulat Csemetesűrűség 30-60 ezer db/ha között 70000
Csemeték száma (db/ha)
> 250 cm 50-250 cm
60000
Friedman-Anova: Fr=57,402, N=100, p<0,0001
0-50 cm
50000 40000
nincs adat
30000
nincs adat
20000 10000 0 2008. április
2008. június
2008. július
2008. október
2009. április
2009. május
2009. július
2009. október
2010. június
2010. október
Bükkös, újulat Csemeték 93%-a nem károsított Csemeték száma (db)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008. április
2008. június
ép
2008. július
2008. október
oldalrágott
2009. április
2009. május
csúcsrágott
2009. július
2009. október
többször rágott
2010. június
2010. október
torz
11
2010. október
2000 1800 1600 1400 1200
2010. augusztus
2010. október
2010. augusztus
2010. május
600
2010. május
800
2010. március
2009. október
2009. július
2009. május
2009. április
2008. október
2008. július
2008. június
2008. április
Elérhető biomassza (kg/ha) 1000
2010. március
2009. október
2009. július
2009. május
2009. április
2008. október
2008. július
2008. június
2008. április
Biomassza (kg/ha)
Bükkös, kínálat - biomassza magas kőris > bükk > szeder > hegyi juhar
1200
Bükk
Szeder
Magas Kőris
Hegyi juhar
400
200
0
Bükkös, kínálat – biomassza
200-1800 kg/ha kínálat („optimális fogyasztott tartomány”) csekély rágott mennyiség (1-4%)
elérhető
rágott
1000 800 600 400 200 0
12
pref gyakori ns gyakori elkerülés gyakori
pref ns ns ns elkerülés ns
vadcseresznye
korai juhar
bükk
vadköszméte
kései meggy
bibírcses kecskerágó
pref ritka ns ritka elkerülés ritka
húsos som
Hegyi juhar
tölgy
vadegres
vadrózsa
Magas Kőris
kökény
veresgyűrűsom
2010. október
2010. augusztus
2010. május
2010. március
2009. október
2009. július
2009. május
2009. április
2008. október
Szeder
hegyi juhar
2008. július
2008. június
Bükk
mezei juhar
szil
galagonya
gyertyán
szeder
fagyal
virágos kőris
2008. április
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
magas kőris
Esetek száma (db)
Arány a rágott biomasszából (kg)
Bükkös, rágottság fajok között magas kőris > szeder > hegyi juhar = bükk
Egyéb
Rágási preferenciák (3 pilisi területre): bükk és a tölgy nem kedvelt!
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
13
A pilisi termé természetes folyamatokra alapozott és folyamatos erdő erdőborí borítást biztosí biztosító erdő erdőgazdá gazdálkodá lkodás:
Folyamatos erdő erdőborí borítást és vá változatos vadtá vadtáplá plálékot biztosí biztosít
Költsé ltséghaté ghatékonyabb erdő erdőgazdá gazdálkodá lkodás Nagy sű sűrűségű károsí rosítatlan termé természetes újulat Felú Felújítás kerí kerítések né nélkü lkül Növényevő nyevők szelektí szelektív tá táplá plálkozá lkozása Æ ápolá polás
Alkalmas az erdő erdő- és vadgazdá vadgazdálkodá lkodás, termé természetvé szetvédelem együ együttmű ttműködésére, ellenté ellentétek enyhí enyhítésére
Megfontolandó!
Vadkár biológiai, gazdasági, jogi értelmezése nem azonos
„túlszaporodott” nagyvad jó vagy rossz élőhelyet jelez?
Növényevők (szarvas!) szabályozó szerepének kihasználása a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás fontos része!
14
Köszönet
Fotó: Internet
Pilisi Parkerdő Zrt.
Minden partnerünknek és támogatónknak!
15
