TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002
eLEMÉR
ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT1-eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához
TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az eLEMÉR 2 önértékelő méréshez szolgál információkkal. eLEMÉR az informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatát vizsgálja. A mérőeszköz 100 pozitív, orientáló állítást tartalmaz négy területen: a tanulással, a tanítással, az iskola szervezeti működésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. IKT-eszközök alatt ebben a mérésben a számítógépen és az interneten kívül a digitális eszközök sokaságát értjük, például a mobiltelefont, a digitális fényképezőgépet, hangrögzítő eszközöket, a közösségi oldalak szolgáltatásait stb. A digitális pedagógiai módszerek a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot jelentik. A kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul az iskola reális önértékeléséhez, valamint az országos összkép kialakításához. A névtelenségről Önök döntenek, a kérdőívek az iskolában maradnak. Köszönjük.
Kitöltés időpontja: Kitöltő tanár által tanított évfolyamok: Kitöltő tanár által tanított tárgyak:
1
Információs és kommunikációs technológia, számítógép és egyéb digitális eszközök
2
eLEMÉR lakcíme: http://ikt.ofi.hu
1
1. A TANULÓ ÉS A TANULÁS 1.1. Eszközhasználat, felelős tartalomkezelés Ez a mutató azt tárja fel, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanulás során az IKTeszközök használatára, és azt is megmutatja, hogy milyen mértékben vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel, illetve a digitális tartalmak felhasználásának szabályaival. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
1.1.1. Rendszeresen használnak a tanulók IKT-eszközöket többféle tanórán? 1.1.2. Rendszeresen oldanak meg a tanulók különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik? 1.1.3. Lehetőségük van a tanulóknak arra, hogy különféle feladatok megoldása esetén válasszanak az IKT-eszközök közül? 1.1.4. Lehetőségük van arra a tanulóknak, hogy a tanórákon kívüli időben használják az iskola IKT-eszközeit? 1.1.5. Tisztában vannak a tanulók életkoruknak megfelelően az internet használatának veszélyeivel? 1.1.6. Meg tudják ítélni a tanulók életkoruknak megfelelően a digitális források megbízhatóságát? 1.1.7. Tisztában vannak a tanulók a szellemi tulajdon fogalmával és a felhasználás szabályaival?
2
1.2. Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés Ez a mutató arról ad képet, hogy szeretnek-e a tanulók IKT-eszközöket használni feladataik megoldásakor, illetve hogy hogyan tudnak élni az IKT-eszközök által kínált lehetőségekkel a tanulás során. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Nem
1.2.1. Szívesen használják a tanulók az IKT-eszközöket (pl. számítógép, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.) különféle feladatok megoldására? 1.2.2. Képesek a tanulók önállóan kiválasztani és célszerűen felhasználni a feladataik megoldására legalkalmasabb IKTeszközöket? 1.2.3. Képesek a tanulók arra, hogy különböző digitális állományokat (pl. szövegeket, képeket) elgondolásaik szerint szerkesszenek meg? 1.2.4. Képesek a tanulók arra, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal? 1.2.5. IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulók a tanulásban és különféle feladatok megoldásában?
1.3. Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés Ennek a mutatónak a segítségével megismerhetjük, hogy a tanulók mennyire önállóan és milyen tudatosan használják az IKT-eszközök által kínált lehetőségeket a tanulás során, illetve mekkora önállóság jellemzi őket digitális kompetenciáik fejlesztésében. Arra is rávilágít, hogy kreativitásuk kibontakoztatásában milyen szerepet játszik az IKT. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
1.3.1. Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére? 1.3.2. Tükröződik az IKT-t igénylő feladatok megoldásában, hogy a tanulók önállóan is fejlesztik digitális kompetenciáikat? 1.3.3. Használják a tanulók önállóan az IKT-eszközöket tudásuk és képességeik felmérésére, pl. digitális tesztek megoldásával? 1.3.4. Tanulnak a gyerekek egymástól az is IKT-használat terén? 1.3.5. Tisztában vannak a tanulók az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel? 1.3.6. Kreatívan használják a tanulók az IKT-eszközöket? 1.3.7. Törekszenek a tanulók arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikusak legyenek?
3
1.4. Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra A mutató segítségével azt ismerhetjük meg, hogy az iskolavezetés milyen szerepet játszik a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésében. Megmutatja, hogy mennyire figyelik az IKT-eszközök és a digitális pedagógiai módszerek hatását a tanulásra, illetve hogyan élnek azokkal az IKTlehetőségekkel, amelyek fokozhatják a tanulás eredményességét. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
1.4.1. Támogatja és ösztönzi az iskolavezetés az IKT-val segített tanulást? 1.4.2. Példamutatóan használja a vezetőség az informatika adta lehetőségeket a tanulókkal való kommunikációra? 1.4.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy a tanulók milyen mértékben és milyen hatékonysággal használják tanulásra az IKT-eszközöket? 1.4.4. Felhasználja az iskolavezetés az IKT-használat tapasztalatait a tanulási folyamat támogatására? 1.4.5. Tanulási/tanulmányi problémák esetén mérlegeli az iskolavezetés, hogy milyen IKT-eszközzel lehet ezeken enyhíteni?
4
2. A tanár és a tanítás 2.1. A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e az IKT tanórai alkalmazásához szükséges digitális kompetenciákkal, ismerik és tudatosan alkalmazzák-e a digitális pedagógiai módszereket. Rávilágít arra, hogy ismerik-e a tantárgyukhoz illeszkedő forrásokat és lehetőségeket, s hogy ők maguk tudnak-e hasznos anyagokat készíteni és megosztani egymással. Digitális pedagógiai módszereken a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot értjük. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
2.1.1. Rendelkezik Ön az alapvető IKT-készségekkel és van módja továbbképzésen fejlődni? 2.1.2. Magabiztosan alkalmazza Ön az IKT-eszközöket a tanítás során? 2.1.3. Ismer Ön digitális tanulásszervezési megoldásokat,
pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás; feleltető rendszer; közös, online produktum készítése? 2.1.4. Meg tudja választani a tantárgyához való IKT-eszközöket? 2.1.5. Használja Ön az IKT-t digitális tananyagok készítésére (prezentáció, animáció, weblap, digitális feladatlap stb.)? 2.1.6. Tisztában van Ön a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival?
5
2.2. IKT-használat a tanítási folyamatban Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok hogyan használják az IKT-eszközöket a tanítási folyamatban és a tanulók haladásának nyomon követésében, értékelésében. Feltárja a tanulásszervezés és a pedagógiai célú digitális kommunikáció alkalmazásának helyzetét. Rávilágít, hogy a tehetséggondozás, a leszakadás megakadályozása érdekében, illetve a sajátos nevelésű igényű tanulók támogatására igénybe veszik-e az IKT által nyújtott lehetőségeket. Digitális tanulásszervezési eljárás alatt azt értjük, hogy a tanulók egyénileg és csoportmunkában is dolgoznak számítógéppel, órán és otthon is. Ezt digitális kommunikáció, esetleg virtuális tanulási környezet3 is támogatja. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
2.2.1. Elfogadja Ön, hogy a digitális kompetencia fejlesztése nem csak az informatika tanár feladata? 2.2.2. Alkalmaz Ön a tanítás során IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is, pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás;
feleltető rendszer; közös, online produktum készítése?*. 2.2.3. Használja Ön a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására (e-mail, fórum, chat, Skype, Moodle stb.)? 2.2.4. Használja Ön az informatikai eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális portfólió)? 2.2.5. Használ Ön speciális IKT-eszközöket és szoftvereket a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására és / vagy tehetséggondozásra? 2.2.6. Használ Ön valamilyen digitális kommunikációs eszközt, pl. online szakmai fórumot szélesebb szakmai kapcsolattartásra? 2.2.7. Igaz, hogy a feladatlapokat általában számítógéppel készítik a tantestület tagjai, és ezek esztétikusak és kreatívak?
3
Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is.
6
2.3. A tanulók IKT-használatának fejlesztése Ez a mutató képet ad arról, hogy hogyan fejlesztik a pedagógusok a tanulók digitális kompetenciáit a tanórán és azon kívül. Megmutatja, mennyire járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanulók sokféle nézőpontot megismerve képesek legyenek a releváns és megbízható információk kiválasztására és jogszerű felhasználására, valamint az internet biztonságos használatára. Feltárja, hogy ösztönzik-e a kreativitást, valamint az iskolában és az iskolán kívül megszerzett digitális kompetenciák összekapcsolását. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
2.3.1. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit saját tanóráin? 2.3.2. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában? 2.3.3. Többféle nézőpontot és információszerzési lehetőséget is megismerhetnek a tanulók az internet segítségével az Ön óráin ? 2.3.4. Gondoskodik arról, hogy tanítványai tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival? 2.3.5. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók önálló döntéseket hozhassanak, szabadon alkothassanak az IKTeszközök használatával? 2.3.6. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül készült digitális alkotásaikat?
7
2.4. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra Ez a mutató képet ad arról, hogy az iskola vezetése hogyan biztosítja a pedagógusok számára az erőforrásokhoz, képzésekhez és továbbképzésekhez való hozzáférést, valamint az iskolán belüli és az iskolák közötti kommunikációs lehetőségeket. A mutató vizsgálja azt is, hogy az iskola vezetése figyelemmel kíséri és értékeli-e az IKT pedagógiai célú alkalmazását, és beépítik-e az elvárásokat az iskolai folyamatokba és dokumentumokba. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
2.4.1. Megszervezi az iskola vezetősége az IKT tanórai használatához szükséges képzéseket? 2.4.2. Megjelennek a helyi tantervben a digitális kompetencia fejlesztési feladatai? 2.4.3. Támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel segített tanítási-tanulási folyamatot az iskolavezetés? 2.4.4. Támogatja és használja az iskolavezetés az iskolán belüli digitális kommunikációt (pl. intranet, levelezőlisták)? 2.4.5. Biztosít vagy használ az iskola virtuális tanulási környezetet4 a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle, social networking)? 2.4.6. Figyelemmel kíséri a vezetőség, hogy milyen mértékben épül be az IKT a tanulás támogatásába? 2.4.7. Felhasználja az iskola vezetősége az értékelés eredményét az iskola IKT-stratégiájának kialakítása vagy fejlesztése során? 2.4.8. Részt vesznek az iskola vezetői, pedagógusai az IKT alkalmazásával kapcsolatos konferenciákon, tájékoztatókon (pl. Sulinet rendezvények, innovatív tanárok stb.)? 2.4.9. Ösztönzi a vezetés az IKT-alkalmazást is igénylő projektekben való részvételt (központi, sulinetes, egyetemi stb.)?
4
Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is.
8
3. Szervezeti működés 3.1. Az iskola vezetése Ebben a kategóriában találhatók azok az állítások, amelyek a vezetés szerepét vizsgálják az iskola IKThasználatával kapcsolatos tervezésében és a tervek megvalósításában. Választ keres arra, hogyan jelenik meg az alapdokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek, IKTstratégia) a digitális kompetencia fejlesztése, s milyen mértékben vannak jelen az IKT-eszközök és a lehetőségek a fejlesztő munkában, az intézményi kommunikációban. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
3.1.1. Ön szerint meghatározza az iskola IKT-jövőképe a technikai eszközök szerepét a tanulásban és a tanításban? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz „nem”. 3.1.2. Ön szerint épít az iskola IKT-stratégiája az iskola minden munkatársának tudására? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz „nem”. 3.1.3. Ön szerint tükrözi az általános tervezés (munkaerőgazdálkodás, továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv) az iskola IKT-jövőképét? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz „nem”. 3.1.4. Megjelenik a digitális kompetencia fejlesztése az informatika tantárgy mellett más tárgyak helyi tantervében is? 3.1.5. Összehangolja a helyi tanterv az informatika és a többi tantárgy tantervét úgy, hogy meghatározza, a többi tantárgy keretében mikor milyen eszközöket, alkalmazásokat használjanak a tanulók? 3.1.6. Biztosítja a vezetés a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják az IKT-t a tanulókkal kapcsolatos, tanórán kívüli tevékenységek során (korrepetálás, versenyfelkészítés, szabadidős programok)? 3.1.7. Biztosítja a vezetés, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha otthon nincs hozzáférésük? 3.1.8. Otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők a digitális tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKTeszközökkel adminisztrált hiányzást, eredményeket? 3.1.9. Megfelelő lehetőségeket teremt a fenntartó / az oktatási kormányzat az iskola informatikai kultúrájának fejlesztéséhez? 3.1.10. Határozott elvárásokat fogalmaz meg a fenntartó/az oktatási kormányzat az informatikai eszközök használatával kapcsolatban?*
9
3.2. Az iskola értékelési kultúrája E részterület az IKT-stratégia minőségfejlesztési felügyeletével foglalkozik, különös tekintettel az IKThasználat lehetőségeinek és eredményességének mérésére, monitorozására. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
3.2.1. Az IKT-t is használja az iskola a tanulói teljesítmény és tudás mérésére és nyomon követésére? 3.2.2. Figyelemmel kíséri és értékeli az iskola vezetése az IKTstratégia megvalósulását? Ha nincs IKT-stratégia, a válasz „nem”. 3.2.3. Integrálja az iskola az IKT használatának felülvizsgálatát más minőségbiztosítási folyamatokba? 3.2.4. Elemzik és felhasználják a kompetenciamérés eredményeit a tanulási folyamat optimalizálására? 3.2.5. Elemzik és felhasználják a kompetenciamérések eredményeit? 3.2.6. A tantestület legalább 75%-át megkérdezik az eLEMÉRÉS során? 3.2.7. Negyedik évfolyamtól kezdve legalább a fele tanulót megkérdezik az eLEMÉRÉS során? 3.3. Az iskola kapcsolatrendszere E terület állításai az intézmény belső és külső tudásmegosztó gyakorlatára vonatkoznak. Az iskola infokommunikációs rendszerének működtetését, az IKT-használat lehetőségeit vizsgálják az iskola belső és külső kapcsolatainak intenzívebbé tételében. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
3.3.1. Megosztja Ön digitális tudását, sikeres IKT-alkalmazási gyakorlatát kollegáival pl. belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer által? 3.3.2. Használja Ön a digitális lehetőségeket a kollegáival közösen tanított tanulók összehangolt fejlesztése érdekében? 3.3.3. Megosztja sikeres IKT-alkalmazási gyakorlata során szerzett tapasztalatait más intézményekkel? 3.3.4. Használja Ön az IKT-t az iskolán belüli kommunikációra (pl. belső dokumentumok, hírlevelek online is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista)? 3.3.5. Használja Ön az IKT-t a szülőkkel való együttműködésben (e-mail, honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló)? 3.3.6. Működtet az iskola külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert? (e-mail, web2-es
alkalmazások, folyamatosan frissített honlap stb.). 3.3.7. Részt vesznek a pedagógusok IKT-használatot is igénylő nemzetközi együttműködésben? (pl. e-Twinning)? 3.3.8. Rendszeresen jelennek meg az iskola életét bemutató fotók, videók, beszámolók az iskola honlapján vagy más online
10
felületen?
4. Infrastruktúra 4.1. Technikai eszköztár A technikai eszköztárra vonatkozó állítások segítségével feltárható, hogy adottak-e az infrastrukturális feltételek arra, hogy az IKT valóban támogassa az iskola egészének munkáját, különösen pedig a tanulást és a tanítást. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
4.1.1. a. Rendelkezik az iskola megfelelő mennyiségű IKTeszközzel? Módot adnak a változatos és célszerű IKThasználatra? 4.1.1. b. Megfelelő minőségűek az IKT-eszközök? Módot adnak a változatos és célszerű IKT-használatra? 4.1.2. Zavartalan az eszközök üzemelése és fenntartása? 4.1.3. Hamar kijavítják a hibákat? 4.1.4. Használnak a tanárok és a diákok szabad szoftvereket az iskolában? 4.1.5. Jogtiszták az iskolai szoftverek? 4.1.6. Vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt biztonságos az iskola informatikai rendszere? 4.1.7. Támogatja az iskolai tanulási környezet, a tantermek felszereltsége és berendezése az IKT-eszközök és a korszerű tanulási módok alkalmazását? 4.1.8. Támogatja az iskola belső hálózata a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.)?
11
4.2. Hozzáférés A hozzáféréssel kapcsolatos állítások azt vizsgálják, hogy az iskolai eszközöket és dokumentumokat, illetve a technikai szolgáltatásokat hol és hogyan lehet igénybe venni. Digitális forrásközpontról akkor beszélünk, ha van szabad számítógép, lehet információt keresni, és vannak digitális tananyagok, pl. CD-k is. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
4.2.1. Biztosították az iskola belső hálózatához való hozzáférést az iskola egész területén? 4.2.2. Hozzá lehet férni az internethez az iskola egész területén? 4.2.3. Biztosítja az internet sebessége a tanórai használatot? 4.2.4. Hatékonyan támogatja az Ön és a diákok munkáját az iskolai könyvtár digitális forrásközpontként? 4.2.5. Megtanulják a gyerekek is az iskola technikai eszközeinek használatát (pl. videokamera, fényképezőgép, vágó szoftver stb.)? 4.2.6. Hozzá tudnak férni az érdekeltek a digitális tanulási forrásokhoz az iskolán belül és kívül is? 4.2.7. Vannak olyan szoftverek az iskolában, amelyek kifejezetten a tehetséges és a lemaradó és / vagy a sajátos igényű tanulók fejlesztését szolgálják? 4.2.8. Naprakész információkat tartalmaz az iskola honlapja? 4.2.9. Használja Ön a digitális napló szolgáltatásait? 4.2.10. Akadálymentesek az informatika/számítástechnika termek, a könyvtár és a közösségi terek? 4.3. Az iskolavezetés hatása az infrastruktúrára A terület vizsgálatával elemezhetők az intézmény eszközfejlesztési módszerei, valamint az infrastruktúra értékelésének gyakorlata. Nem tudom
Nem
Nem jellemző
Előfordul
Igen
4.3.1. Tudatosan és tervszerűen, az iskola pedagógiai programjával összhangban történik az IKT-eszközfejlesztés? 4.3.2. Kihasználja az iskola a pályázatokban rejlő informatikai fejlesztési lehetőségeket?* 4.3.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és figyelembe veszi a tapasztalatokat a tervezés során? 4.3.4. Figyelembe veszik az IKT-t eszközfejlesztés során a gyengén és a kiemelkedően teljesítők és az SNI-s tanulók fejlesztésének szükségleteit?
4.3.5. Az iskola tervszerűen törekszik a tantermi IKThasználat feltételeinek megteremtésére. Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az iskola reális önértékeléshez!
12
