EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

EGYÜTT A SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK HÍRADÓJA

EGYÜTT

A Szolnok megyei könyviárak együttműködési körének híradója

18. évfolyam 1-2.

19S7

•'L'HELY A JÖVŐ GENERÁCIÓ NEVELŐI A KÖNYVTÁEOSOK LEGTÖBB SEGÍTŐTÁRSAI KULTÚRAKÖZVETÍTŐ FELADATAIK HEGVALÚSÍTÁSÁBAN

Ktnyagi, társadalmi-politikai és kultúrális-tudományos értékek koz-

Rlásulbatnak meg, ha a társadalom tagjai naprakész információk-

aal vesznek részt a kultúra termelésében és fogyasztásában.Ili Szocialista társadalmunkban az eddiginél nagyobb mércékben Mása, egyenrangúvá válása a gazdasági építő funkcióval. Ili

ik, elsősorban a: iskolának és a könyvtárnak. lesi cél az integrált szenélyiség kialakítása, amelyre lemző az értékalkotó beállítódás, az optimálisan szabályozott

• könyvtárakra támaszkodva, az önálló ismeretszerzés, az önntSve• és önképzés igényének kialakítása, eszközeinek,módszereinek

képességének megalapozása. Ennek eredményeképpen a tanulók, a leendő felnőtt társadalom tagjai szokásrendszerükbe beépítik a helyes és gazdaságos tanulás pesek Önállóan feldolgozni a különböző ismereteket és élményeket, ben. Életük során meg tudnak felelni a folytonosan változó gazdasági-társadalmi elvárásoknak: a továbbképzés, átképzés - oeg— felelő könyvtári háttér biztosításával - nen jelent megoldhatat-

kség,

ntveltjeik számára is A széleskörű társa fejlődés érdekében szükséges megvi? z 1970-BS évek végétől hazánkhan előtérbe került a pedagótatás, amely alapkutatás szintjén vizsgálja, hogy a pedagó-

ramja részeként vizsgálat fokásainak felderítésére Is. tanévében I I I . évfolyamon tanulók hallgatói művelődésének néhány jellemzőjét mutatja be. Ennek célja egyrészt az, hogy a könyvtá-

Művelődésükhöz azonbí-n erősen igénylik a segítséget, önéllóságik nem alakult ki a kívánt mértékben. Ennek okai közül ki. kell enelni az önművelés társadalmi értékrendünkben elfoglalt nem megfelelő helyét, az önművelés szemlélete, nódszerei és lehetőségei gyi programokban, s a nevelési gyakorlatban. leményei az önművelésről, a többkönyvű oktatásról. A fogainak lés egyike a műveléseknek, tűi fárasztó, a többkönyvű oktatás megnehezíti az ismeretanyag feldolgozását, kényelmetlen, nem es-

te itánti érdeklődés eredménye: a Magyar Pedagógiai Irodalmat, a Hsgy&r Nemzeti Bibliográfiát és a Könyv és Nevelést nem ismeri a megkérdezettek átlagosan 80 I-al A jászberényi tanítójelöltek a hivatásra felkészülésre fordditott ideié a tanítási órákon kívül naponta nagy szóródást mu0-15 perc Í5-3O " 30-45

a hallgatók -

"

45-60 " 60-BO "

•

16,3 I 23,6 I

'•

17,2 I

• •

lí.O I 5,4 %

80-100 "

•

5,4 I

100-120 "

i

21,1 Z

Közel 60 I-uk naponta 45 percnél kevesebbet foglalkozik ta-

m á k a t találjuk: szakirodalom olvasása folyóiratok olvasása

35, '1 Z 14,? I

házi faladat megoldása megbeszélés tanulótársakkal szemináriumi dolgozat készítés

7,3 I 6,2 1 6,2 I

tanítási eszköz késiítés

6,2 I

unkatevékenység több, mint 50 Z-a £e]

lyára való felkészülés idejének kell tekintenünk: a nűvelSdés báraaly formája gaidagitjs személyiségüket, élnényeík, ismereteik későbbi neveltjeikben tovább élnek és hatnak. A képző ina könyvtárak feladata, hogy kialakítsák és elmélyítsék a hali-

70 percet fordítanak

e tevékenységre: 15 percet tájékozódó jel-

' országos olvasási átlag a lakosság körében napi 24 perc, s például s debreceni tanítóképző főiskolai hallgatók napi olvasási átlag I. 75,5 p e r c / 8 ' a tömegkommunikációs eszközök művelődést kínáló programjai igény-

s 54 percig hallgatják a rádiót. A legkedveltebb TV műsorok - a tékfllmek, a Stúdió, a természettudományos adások, a vetélkedők

sorok tartalai köre az átlagos követelményeknek megfelelő nyit

áll az élen, mely háttértevékenységként is funkcionálhat. Ezt

6 a gyermekműsorokat is. A tönegkommunikácíós eszközök igénybevétele elemzésénél figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a tanítójelöltek nem a teljes műsorkínálatból választanak, hanem csak a "munkáidé jBkön" kívüli adásokból, tehát például a 6-8 óra közötttböl, illetve a 17-18 óta utániból.

velésre nevelő tevékenységük érdekében. a különböíö települések különböző lehetőségeket nyújtanak a művelődésre vágyóknak. Jászberény, mint Szolnok megye második legaa-

nál többféle szolgáltatást nyújt, s a jó feltételekkel működő Hűtőgépgyár által fenntartott művelődési háa. Elfogadható körülmémüködík a város filmszínháza, s megoldatlan a lakosság színházi előadások Iránti igényének kielégítése. Színházi

produkciók Szol-

lődési fonaa elterjedését. A színház Iránti igényeket pódiuméi; adásokkal igyekszik a város pótolni, s jó hagyományai vannak a zenéhez és a táncművészethez kapcsolódó közösségek működésének

kéthavo Iskolán működő klubokat. Ez a kép nagy vonalakban megfelel B

művelődésében. megmutatkozik abban is, hogy irodalmi alkotást a hsllgatoknak 10

csak 52 S-a ismer meg legszívesebben olvasás útján, 48 I-uk aegkal. A fő okok között az időmegtakarítás, a türelem hiánya, a léA hallgatók 41,8 I-ának kedvenc időtöltése az olvasás, ezt követi a könny5zenehaUgatás /remélhetően, nint életkori sajátos-

gslst időszaka a pályára való felkészülés legaktívabb szakasza, a Pécsi Tanárképző Föísknlálie vagy a szegedi egyel eni liallgatQkhoz, abol az olvasás kedveiteége aessze meghaladja /68,5 1/ a vizsgált eintáét.' 9 '

lyíteni, a tájékozott kíván lenni),az önművelés igénye a hallga-

tár /63 XI. de jeleneös helyet foglal el a könyvvásárlás /23 XI, könyvtárának, mint a pályára való felkészülést leginkább szolgáló könyvtámak J tagja kell legyen minden hallgató. Indokolt lennep ha si forrásaként is. A hallgatók infcrmációi szerint valóban tagjai nen /IS S-uk közművelődési könyvtárból/, s ennek is csak alig 11

san számontartott átlagos ZDO kötet nagyságrendjének , azonban megoszlása nem elégíti ki a pedagógusokkal si-emhen támasztom korszerű igényeket. Ugyanis e könyvgyűjtemények nagytöbbsége szé,

főiskola könyvtárának /vagy más könyvtáraknak/ a jelenleginél nagyobb arányú igénybevétele, melyet elsősorban a tanári követeimé.

t részletesebben is beauta

zvények

Z I

könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, a különböző típusú inf mációhordozók használat ának megismertetése r.eveUjeikltel - a

ni ismereteiket tanítványaiknak, nagyobb gondot kell fordítani - a gé válására a tanítók körében. Ha a különböző könyvtípusok kézbevételének gyakoriságát vizsja színvonalának emelésében, l-eggyakrabban /7íi,5 Z/ a legények

harmadban foglalnak helyet, csak kevéssé előzve meg 3 képzőművészeti albumokat és a szakácskönyveket. Legkevésbé, illetve egyáltalán nem forgatják a tanítójelöltek a statisztikai kiadványokat, sák a drámákat.

kevesebbet, s u t-uk miért vásárol kevesebb könyvet, a megelőző A könyvtár feladatkörét, szerepét a hallgatóknak csak 13 I-a Ismeri pontosan, 58 X-uk(teszten helyes)válaszai felületes információkat takarnak. Jellemíő válaszok a könyvtár funkcióira: kölcsöoiöhely, sok könyv van benne, könyvek tárolóhelye, a könyvtárban művelődni lehet. De gyakoriak a következő tipusú Biegnyilvániilások is "megőrjít a csend", "zavar a suttogás", "bele lehet fulladni az ismeretekbe", "nyomott a levegő", seb. A könyvtáros szerepkoré sem ismert eléggé a hallgatók előtt.

ketesztrejtvényt fejt. E reflexiók elsősorban az olvasószolgálati munkát

8

érdekében.

ók jellemzők; 11 I-uk olvas rendszeresen folyóiratokat:, a

Világ Ifjúsága,

s alig mögötte marad a Képes 7, az Új Tükör és a

Képes Újság.

külföldi klasszikus irodaion

30,4 !

ma? magyar irodalom

25,7 %

pedagógia

5,4 I

ponyva

2,7 X

klasszikus nagyar irodalom

2,0 X

pszichológia

2,0 X

irodalontudonáoy művészetek 14

1,6 I -

1,2 X

foglalásából isnerjűk' l ''. Asonban például a jövő könyvtárhasználójának várható pozitív igényel még nem [rajzolódnak ki kellő kéfpea a baligatoknál * nevezetesen a szakirodalom /könyv, folyóirat/ » az információs szolgál Lat ások, az audlo -vizuális dokumentumok fokoioCtabb hasEnálata, az információra ocientáltság. Élesen nucatsorbím nem a i értelmiségi magatattás jellemzője

M l

s a jovSben

foglalkozó személyek és intézmények meg tudjanak felelni gaz3a.sápények folytonos emelésével, a körülményekhez való dinamifrus kce-

és módszereit megfelelően tudjuk megválasztani. A helyes értéitrend, a kívánatos művelődési szokások kialakicáaában igen fontos szerepe van a tanítóknak, elsősorban őket kell alltalmassá tenni e feladat megoldására- Ebben döntő szerep jut 3 képző intézményeknek, a képzés programjának, az oktatók személyiségének, követelményeiknek, segítségnyújtásának. Szükség van a művelődési alkalmak, lehetőségek bővítésére a település, Lllet-.QŰ kapcsolat kiépítésére, a kulturális élmények közös feldolgozísáre, elmélyítésére. A képző intézmények legfőbb segítői e munkában a könyvtárak léte környezetükben. EEyre&zc, mint igetsyes köpyvt a (hasznai ok, 17

egyaránt gazdagodhatnak. A jelen helyzetben mindkét pályán vannak súlyos hiányossága

Bégének, aniért le ria főiskolai doce

Suppné

Tarnay Cyörg

. Az OPI közoktatásfejlesitési koncepciuia.Bp.19B3. OPI. 189. 1.

. Permanens nevelés. Szerk. Illés Lajosné. Hp. Tankönyvkiadó, 1975. 6. 1. . Bemátti József: Iskola és önművelés. Bp. Tankönyvkiadó, 1982. 94. 1. nélkül?- FelsóokCaUsi Szemle. 1987. 5. sí. 257-263. 1.

6. Faragó Magdolna: Az egyetenl és főiskolai hallgatók beilleszkedése a felsőoktatásba. Bp. 1979. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, 108. 1. 7. Supp Györgynél Tanitójelöltek olvasási kultúrája. Disszertáció. Debrecen, 1985. 64. 1. 8. Suppné Tarnay Györgyi: Tanítójelöltek kulturális tevékenysége. - Kultúra és Közösség, 1987. 2. sz. 93. 1. 9. Bernáth József: Tanárjelöltek olvasási kultiliájáról. • Könyv és Nevelés, 1978. 4-5. sí. 196. 1. Í0. Károlyi Ágnes: Pedagógusok - információ - könyvtár. Bp. 1974.

közművelődési könyvtárakban.

a

Könyvtári Figyelő, 1986. 1. sz

13-30. 1. 12. Vidra Szabó Ferenc: A könyvtárosok. - Kultúra és Közösség, 1987. 2. sz. 62-75. 1.

ARCOK

TISZAFÜRED MÚLTJÁBÓL

1818 - 1912

tának egyik kialakítója és jelentős képviselője, az Itteni Régé-

és Pesti Karalin gyermekeként született 1818. november 18-án. A család elég tehetséggel bírt ahhoz, hogy gyermekét vágyainak.

Ez elé tanulmányi eiredfiiényei S Í D Gördítettek akadályt« elemi

mint Percer János későbbi. kassai püspök, vagy az Irodalomtor té— Iskolaéveinek 1342—bee szakadt vége, ekkor szentelték pappá, s ekkortól jelentkezett első írásaival különböző lapoknál. Egyházi pályája első színhelye Tisxanána volt, ahol - mint 1846-tól Jászárolcszállason - káplánként dolgozott. A szabadság-

•ak számukra létfontosságú területen. E szőlőművelésről ne~ BS vidéken Ö Í9 Síölötelepet hozott létre, B tekintélyét Bnövelhette, mikor szakértelmét igazolva 1858-ben küzölJlB62-ben Tiszafüred plábánosává nevezték ki, haláláig itt

sz ekkor induló "Eger" c. lapban nyújtott tájékoz^ lebb közönségnek. Eljárt a katolikus iskola körül-

Történelmi érdeklődését a Religio c. lapban "A gyöngyösi jeták 1706-1750" c. írása már 1862-ben jelezte, B 1872-ben eldöntötte, hogy - amire olvasmányain keresztül régóta t - komolyan foglalkozzon (régészeti kutatásokkal. Erre ösze a millennium kapcsán orsiágosan elStérbe került történelÚ. érdeklődés és az is, hogy tudomást szerzett az 1839-ea tisza-

a kettős megyét magába foglaló régészeti egyletet ítson. Az ez iránti érdeklődést volt hivatva felkelteni a zfl—Eörvény történetéről, egy otCani ásEtá&rúl, leletekről" E cikksorozata az Eger -ben, ám ez a kísérlete még kudarcba rfil a közelmúltban Makkay Jár.os írt könyvet A tisíaszólösi >1. /Bp. Gondolat,1985./ 21

Az 1B74-75-ÖB "Régészeti búváclatok" c. soroiata már az 1876os egyletalapítási felhívását készítette elű, s ennek későbbi síié keket kiállították a Budapesten Mgrendezett VIII. űsrégászeti

msl kísérte. Az egylet, mely öt elnökévé választotta 1877-ben alakult meg. Gyűjteménye alapját Tarlczky kSzel. kétszáz darabos rágiség- ás hasonló számú écímgyűjteménye képettc. Rövidesen beléptek az Oi-

űtépítésl tervek, vagy a károkat és tiagédiákat ukozú áradások. 1882-ben az Országos Vereskereszt-egylet tiszafüredi fiókkörére hakertésieti Egylet alelnöke lett

honfoglalá

nyos muakásfága révén szakmai körökben is nőtt elismertsége. 22

EZ

3uajaf apazsaq paBlznsjnq^aoiBH qqg] ^?udsd saa.3 9^ jc

Í8oi| 'a-[af JisuaSassaansTTa 3a nauaSasjjiamsf OJpO3 X) O^-[E33OI - Iri3 ua^aiasaA oI[BT3ajuoq B - jzio

s | ?m X^ai

\ JÁ SS ZENT ANDRÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉKET-:

Községi

már az önállósulás elótt megkezdődett. A jómódú gazdák Varga Ls-

1885-ig. 1875-18B8-Íg Kis János volt a tanítómester. 0 végezte a kántori és lelkész! teendőket is. 1888-ban Jurán István lett

birtokosság, ez a mai Hártirok Úti Iskola. A közság els6 plábánosa Kovács Mihály (í892-19O9-ig működött) nagyon szorgalmazta A pusztán 1885-ben 520 lakoss házban 2437 £ö élt. Aa 1E99.

ben az idSben még a postaszolgálat sem működött.

közponcban egyaránt. lS90~ben az Alsótsnyáni1893—ban a központ—

atán díjat nyert.

3 Barnán a o D D n n

'

5 3 q _• _t aa 1

-t-C

DD D

DDGD D D D • Ü DD D a D.D

QD

a lakosság is igénybe vehetett volna, ha jelentős többsége nem Az iskolai oktatás bővülése magával hozta a szakképzett tanítók beállítását, akik nagy lelkesedéssel végeitek oktató munkájukat. Nekik köszönhető, hogy egyre több gyermek fejezte be az elemi Iskolát. A taoítás mellett szorgalmazták a könyvtárak létrehozását is. így alakult meg az iskolatanitói könyvtár 150 kö-

ral, de ez az olvasási igényt már nea elégítette ki. Könyvek hi-

Az 1926-29-es években nagy iskolaépítési program kezíödött; 1926-ban a. központban elkészült a harmadik iskola két tanteremmel, I lakással /rost a napközi épülete a MártÍEok Úton/, 1927ben a Felsócanyán lijaV-b 1 tantermes 2 lakásos, 1928-ban a Járás-

kölisönözhettek. sát Sz-jís£ Károly plébános is % 1885—ben a plébánia hivatalban 200 A legjelentofiebb könyvaoyaggal az új központi iskolában

el-

helyezett Népkönyvtár rendelkezett. Állománya 400 kStet volt. A lakosság érdeklődése » könyvek iránt figyelemre méltó: a családból olvasni tudó kölcsönözte a könyvet, melyből esténként 26

kötetes könyv- és folyóiratgyűjtenénye, amit díjtalanul kölcsönzött az érdeklődőknek. Ezenkívül szívesen kölcsönzött még néhány

- Római Kaehólikus Olvasókör, 1901-1949-igj - Alsótanyal Hónai KathóUkus Olvasókör, 19I2-19*9-ig; - Iparosok, és Kereskedők Köte, 1923-1949-ig; - Öakéatea TŰEoltó Testület Olvasóköre, 1925-1949-ig; - Felsötanyai Olvasókör, I928-1949-ig;

A körök is rendelkeztek könyvtárral. A legnagyobb a Levente Könyvtár v Q lt. A mintegy 1000 kötetes állománya, a kör nevelési szellemének negfelelóen, főként irredenta művekből állt.

Kivel minden családból volt katona nen lehetett senki síImára

27

val vitték haia. A képes folyóiratok közül legolvasottabb volt a Tolnai Világ Lapja
például: Rózsa

Sajnos

lálható egy-egy ember könyvtárában. A könyvtár története 1945-tÖI 1960-ig A község népessége 1945-ben 5428 fő (96 í-a földműves). A település mezőgazdasági jellegű, ipari üzem nélkül. Csak magántulajdonban van néhány cséplőgép, olajütő stb. 1945-ben imi-ol-

2B

üss«Sen

1955

425

1958

253

ebből gyei

• integy 9 í .

rasít,

hh

inkább a i

etleges.

i

űk i s

Nénány

faként

értei

könyvsze

A Népkönyvtár állománya a DÉFOSZ, és a* FHSZ ajándékltöiiyveiszapoiodott,

1960. december 31-én már 2092 k ö t e t v o l t

35.633,-

ülésünkre ma is jellemző

a kleetjedt tanyavllág,19

ín, ax Alsótanyán. Az I t t lakók köiött még nindlg é

al), 1

3 3831 fő [35 I a tanyai).

n a tersiel5szövetkezet gazdálkodik. (Az évek folyamáo en kiváló lelt.) TerületüokÖQ ipari üzen az 1970-es k aránya 80 I-ról

60 I-ra csökkent.

- ..UHbriol.

Könyvtárunk ;Eltartója

1961 óta a közséai tanács . Ez idő-

SCb. 1964-ben könyvbeszerzésre 25.000.- Ft-ot, bútorvásárlás15.000.- Ft-ot adott a községi tanács: ebből újabb polcokat.

m átalakítottak: megnövelték 117 m - r e , 1983-ban további b5etült sor, így az alapterület 147 m -re nőtt. Köoyv-

t - kapott 200.000 Ft-nak köszönhetjük. A szép helyiségek I Hgfeleltek a kSvetel*ényéknek.

órára* cövekedet £ a mioksideje} . A nyitvatartási Ido 9 of arol 18

változás tapasztalható: például megkezdődött a katalógus kiépíté-

té működését a külön Ryermekrészles is. 1964-tól fiókkönyvtárakat létesítettünk a Járástanyán, a Felsőtanyán, ai Alsótanyán, állományuk 300-500 kötet közötti. Forgalmuk a kezdeti időszakban nem érte el a kívánt szintet: Olvasók száma

Látogatók száma

Kölcsönzés

Járás

Alsótanya FelsScanya

1964 1974

118 52

458

1! 1964

52

412

313

1974 91 S95 IS 1983-ban é rdeklódés hián yáb>an negszünt

99? 528 970 2290

33

césze a belterületté koltöllk. A megszGnt fiákkönyvtár z óvodában és a fürdőben hoztunk létre újakat 1982-ben, aján-

kol.áskoi

alunh

•i«.

írók Icö,«i .1[BÖSCirban Galgóczí Er-

gy

19'60-as évt 0,

bán Ernő

F. Horváth

j év.kb.n:

Kl„0,! n

Vörös Mári .

ioltán

Jobbágy Károly

dr.Kőszegi Hárla

Janlkovsiky Év B

Lénárt Zoltánné

Hóricz Virág

Bárány Tamás

Csák Gyula

Horgas Béla

Andrásfalvi Andrá

Görög Júlia

Tiborci György

ényiink fejlődésében újabb fellendüli ározat, amely kiemeli a klubok, kisc

redményes, jól szolgálja a szabadidő has

A kiscsoportos foglalkosások sorát bővítettük a nyári táborokkal, amelyek. 1978 óta működnek rendszeresen. Eddig 8 alkalon•al volc közművelődési cáfaot általános Iskolás gyerekek részére. 30 állani gondozott első ízben 1984-ben vett résut ilyen táboro35

egy része nem "profilba vágó", ml a könyvtár iránti étdeklödéet és a fo C. Mezei Mária TV bemc

sal a Pajtás fÖsíerktsittőjével,

Szebelkó r.rzsébettel a Kök Lapja

munkatársával, Gévay Jánossal a Kertészet és Szőlészet

főszer-

kesztőjével.

kel, gazdasági egységektel már az 1960-as éveiben i£ jó volt (igazolják a jelentős ar gádmozgólom. Ettől kezdve mái igen jelentős, gazdag a köt. Akik velünk együtt dolgoznate a községben es községen t u l is - az isko— jászkiséri MÁV, a jászapáti Áfésl, a helyi KISZ. és a községi tartalmazza a vállalásokat, s ennek köszönhetően nőtt az olvasók Könyvtárunk 1975-tól gyűjti a tanglemezeket. Akkor mintegy

4 lap, ez évenként 1-2-vel emelkedett. Kezdetben még bejártak o l a néhány is "szenzáció" volt. Mit vehettek kézbe - az 1960-as években - az olvasók: Népszabadság, Néplap, Élet és Irodaion,

végétől ebből már 5 féle a gyermekeké, t984-ben 4S a rendelt folyóirat, ebből 10 a gyermeklap. Az Irányelvekben leírtaknak

kül - segítséget kaptam: Sípos István nyugdíjas nűvelödési ház igai

t ó i , László Sándor nyugdíjas pedagógustól, László Sándomé nyugdíjas pedagógustól. Nekik ezűtoo mondok köszönetet. További forrásmunkáin: Szása Károly plíbános községünk történetéről - 1938-ban - ké-

]eáö időszakról, /alaninc a könyvtári beBzámolók és jelentések 195Í.-1984 köiött-

Néplap 19B3. április 10-ér.

Ismeretterjesztés csinnadratta nélkil

Kihasznált lehetőségek Kíváncsi emberek A könyv nem szobadísz

SssSsSs Ss-F.S"£!ss TSsúZ?™

" " """

"""g

i munkánk legjellemzőbb

VITA GONDOLATOK A HELYI HÍRLAPOK FELTÁRÁSÁRÓL Nyitrai Lajos repertóriumáról

a történésnek túlnyomó többsége is elismeri, sőt hangsúlyozza a hírlapok forrásértékét. Ha már nyilvánvaló. hof>y az új- és legzett sajtóközlemények tanulmányozásával kaphatunk kellően árnyalt

in, már az 1960-as évek derekán eljutottak annak felismeréséig,

ni szükségletekre való reagálás megnyilvánulása, hogy a levéltáítatokig lehatoló segédletek készítéséhez. A hírlapközleményelt 42

repercorizálasát /vagy E&ás módon történő Tegisztrálását/ egyéb— kéne nyugodtan hasonlíthatjuk ahhoz a levéltári segedlethez,anely nemcsak a gyű}teményegységeket /fondokac, állagokat, csomókat/, hanem 32 iratokat külön-külön Is bemutatja. Mindkét segédeszköz karitja meg. Könyvtárosi es kucscói tapasz tála raini alapj an usy látom* hosy a hírlapok /és általában a sajtótermékek/ repertóriumai kittős funkciót vállalhatnak, tölthetnek be. Egyrészt az összeállítás

Másrészt lehetővé teheti azoknak a közleményéknek, adatoknak a

E kettős feladat együttes megoldása az újságok esetében titkán lehetséges! hiszen az első megköveteli a közlemények maximális

kaszánál kivitelezhető. /Az eddigi hazai példák is elt igazolják/

pókban található helyismereti Információk feltárását célozza,szór-

43

bizottsága által 1975. októberében Zalaegerszegen szervezett tanácskoíás, amelynek két előadása és néhány hozzászólása megjelel a "Sajtóbibliográflák és sajtórepertóriumok szerkesztése, a hírl

Lzálási, feltárási kísérletek két dologról győztek meg. Az egyik: hírlapok feldolgozására vállalkozó könyvtár, bibliográfus óhaatlanul szembekerül azzal a kettős problémával, hogy mit vegyen ?1 és hogyan írja le, közölje a felvett Információkat. A másik;

dül Üdvözítő módszer, legfeljebb követendő szempontok, Irányelvet fogalmazhatók meg. Ez utóbbi a vonatkozó szakirodalomban a kiilön-

44

- elemzése, amely a fentebb jelzett tanácskozás anyagában,

Tt~.i ismerettel rendelkezik /ez leginkább úgy érhető el* ha kugosabban körülhatárolhatok, az információértéit könnyebben megha-

A történeti kutatás és a könyvtári tájékoztatás gyakorlati

t

tény, hogy az újságok szép számmal közölnek olyan cikkeket, ame-

évfardulós és életrajzi megemlékezés, memoár-r ész letelt /akár in-

Ezek bibliográfiai feltárása okvetlenül szükséges és a helytörhogy egy-egy témáról, kérdésről, személyről, incéznényról stb. •elyik napi- vagy hetilap és mikor jelentetett meg érdemleges

.tárás nélkül is megtalálja - ráadásul szövegkörnyezetben. lásác, de szigorúbb szelekciót enged. Bár a negoldás módozatai még mindig kidolgozatlanok - pontolyei azt bizonyítják, hogy kiaknázatlan lehetőségek rejlenek bibliográfiai és faktográfiai feltárás összekapcsolásában. 45

így jól

iaaert példát említenék. A hírlapi köilemények jelenté-

keny hányada Jciilönféle eseményekről sióló tudósítás /napihír, rövid kommüniké, hosszabb bee i á m ló stb./i ezek zöme egyetlen léaí adatokat kurrens eseménynaplóban és retrospektív kronológiában rögzltjtik» a szóban forgó cikkek címfelvételére niucs szükség. /Kivételt képeinek azok a tudósítások, amelyek a hírközlésen kigiát és időt takaríthatunk meg, ha a napi- és hetilapok repertocsoljuk az eseménytárak vezetésével. A. S Z O E O S kapcsolac mefnnaradhat a publikációs formákban is: ai eseniénynapló negjeleohet a nológial, időrendi táblázat pedig egy-egy hírlaprepertóriiUDi ret-

külöuválasztása. /Részletes kifejtés nélkül jegyzen iBeg: az utóbbi nem feltétlenül azonos az országossal és a nenzetközivel, hl-

keznek egymással. Ebből az következik, hogy nem lehet mindig p dául: egy-egy nemzetközi esemény helyi vlsszh&ngjaről, fogadta

feltárását is. A fotók többsége egyértelműen helyi /és nemeg) fontosabb információkat tartalmaznak, mint az a szöveg, arai) kapcsolódnak/ és egy részük Önálló produkció; ezért sem értht földrajzi alapon tagolódnak., ezért az a helyes, ha nemcsak ai helyi szerzők grafikáit, fényképeit, verselt stb. veszik fel

lúen bánnak a hírlapi kritikákkal is. A helyi kiadványoktól, kiállításokról, hangversenyékről, színházi előadásokról seb> szolo

ják fel.

bibliográfiai leírása mindig szükséges /noha a rovatok felsorolása talán nen feltétlenül indokolt/. Egy ilyen jegyzete racionálisabbá teheci a cinleírásokat is; bár úgy vélea, a jövőt illetden nem ez az igazi probl(>i^, hanem sokkal inkább az, hogy tu— dunk-e újfajta, a mainál tSbb /vagy többféle/ információt kínáló feltárási nódszertr találni, alkalmazol. Az előrelépés egyik iránya az indexelés lenne; vagyis a címekben található információkon túlmutató feltárás /az eseménytár már ilyen megoldás/. Hagyo-

47

gozással viszont - negfelelS előmunkálatok után - elképzelhetőnek

M á r fentebb utaltam rá, hogy szerintem nincs egyetlen Igazi próbálkozásnak lé[jogosultsága van. Ilyennek tekintem a Verseghy gyei Néplap repertóriumának elkészítését is. A legutóbb megjelent X. kötet az 1959-es évfolyam anyagát tárja elénk. Az ÖSBZeállító, vita, a szakirodalom és az előző köteteket érintS kritikai Begálnunkát végzett; vannak egészen érdekes, mondhatni példaadó megol-

imet az utóbbiakta korlátozom• de azokat kifejez?tten az együtt* gondolkodás, a segíteni akarás szándékával vetettem papírra.

nyi célú információk" kategóriáját /itt példákra lenne szükség/,

vétkeiétes és bátor; kevésnek tűnik a kronológia 80 tétele, már

hogy a mutatóban a tételsiánaV és a lapserszamok keverednek. Leg-

a lap sorszáma és a vonatkozó oldalszám útin zárójelben vagy fél sorral felébb gépelve jelezni lehet, ha két vagy több cikk foglalkozik a helységgel /pl. 16/6 /.

függő kérdéskörön és sokkal részletesebb kifejtést igényelnetmiaE

az országos hírlapok helyismereti ttözlemenyeinek számbavételéről, lalkozó kedvű könyvtárak, könyvtárosok közreműködésével. /Persze,

lekben egyezségre kell jutni./

hányada, amelynek inforaációi a helyi lapokban neo találha-

n mindig a felvétel mellett donte elafisorbsn s feldolgozandó napi- és hetilapok n de gyakran a helyi kötődés megállapítása Is kon lefogásával meginduló - és központilag szervezett, irányítc

E5ERVAK ISTVÁN

A HÍRLAPREPERIORIZÁLÁS KÉRDÉSEIBŐL Lászlónak A negyei napilapok analitikus feltáráaa címufajjal való korábbi tanári és bibliográfus! foglalkozás az alábbi gondolatokat váltotta ki bennem, amelyeknek csak vázlat

ára gondol-e elsősorban, továbbá melyek azok a feltárásbeli nóE rövid, summázó bevezetés után előadón téílsszerúen rendeett gondolataimat, amelyek egyben a problémamegoldás lépéseit is

egoldatlan feladata a hazai szaktudományoknak, általános Demzeti 5 németi siakbiblio gráf Iáknak, repertóriumoknak. Klg a aiilt száad végén a világ élvonalában jártunk, addig napjainkra a fejlődő rszágok színvonalán vagyunk, e téren. Mind az egyedi, mind a kol-

módszertani felzárkózás a világ élvonalához. 2. Mind a kollektív, nind az egyedi hirlaprepertorlzálás beillesztendő az általános nemzeti és helyismereti, illetve a szakbibliográfiái rendszerbe. Ebből a háttérből, összefüggésből kiszakítva öncélúvá. Ismétlődővé vagy éppen provinciálissá vál-

tartalmilag, mind módszertanilag. Az utóbbiak az előbbieknek alárendelt fÜKEvényeii kiegészítő elemei. Nálunk — az utóbbi szint föleserélésén /tiszántúli "tajbibliogrsfia", törzsblbliog-

lelŐ országos szakmai és intézményi anyagi háttér híján buktak meg. A megyei honismereti mozgalom és helytörténeti kutatás ideigóráig támpgat egy-egy tetszetős ajánló vagy szakbibliográfiát, évkartoték, köztük a cikk-katalógus és származékai nem ezek közé tartoznak. Heg kellene értetni országos könyvtárügyi és szakmai szervekkel, hogy a hírlapfeltárás, köztük a vidéki hírlapoké, országos szaksai Ugy, nem pusztán megyei helyismereti-helytörié-

igénylik a hírlapok rendszeres vagy visszamenőleges feltárását,

a/

az

általános nemzeti bibliográfia rendszerében /pl.

53

cl a helyismereti bibliográfia rendszerében az előbbi két bibliográfia-típussal vald mmtemegosztss alapján. Tehát például a tág értelemben vetC helytörténeti cikkek és hitek különféle módszerí feltárásával - általános vagy helyismereti szakbibliográfiában,

OSZK sajtdrepertoriíálással foglalkozó osztálya, a szépirodalom eálya stb./.

módszereit alapján repertorizáljunk, indexeljünk, eseménynaplózbire is/: a/ kartoték vagy publikált formában, c/ kollektív /általános, 111. szak-/ repertóriumban vagy d/ egyedi repertóriumban, e/ mely műfajokat kell "címleírni" /pl. azerzös canulnányok, cikkek, recenziók, szépirodalom/, 54

falni /pl. a cikkek jeleoidöhSz

ó részt kiegészítő m ani kérdések megoldási bűz számba kellene ven zült /publikált és aen publikált/ kollektív tait. /Ez a számbavétel a "mit" kérdésre is hasz hatna pozitívumaival és fehér foltjaival egyarán pertórlumainak annotált bibliagtáfiája /Egyedi repertórlmsok/ címnél munkán 2. átdolgozott és bővített kiadása, s már ennek annotációi i s sokat elárulnak a módszertani megoldásoktól. /SzUkBíbllográfiai felmérésünk szerint az egyedi hírlaprepertóiiuook

a /szakdolgozat/, de köztük szánós a figyelemre méltó mód-

bibliográfiai tanulnia

nyok képwiselJi is meghívandók.. A szaktudományi igényekkel számot

féle országos koordinációit szervet nen lehetne megnyerni és a mai gazdasági viszonyok között létszánót, pénzt nem lehet kicsive - a következő országos bibliográfiai munkaértekezletnek is lehetne egy szekciója /vagy a nemzeti, helyismereti és siakbibliográfiai szekció egyes köaös napirendi pontja/. Az MKE BUillográfiai

SZÁMVETÉS ÉS TERVEK

AZ ALLOMÁNÍGYARAPÍTÁS KÉRDŐJELEI Megyénk tanácsi könyvtáraiban járva már lassan egy évtizede jutnak az olvasók annyi új könyvhöz, mint az ezt megelőző időszakban. Az elnúle öt évben pedig aég eiÓteljesebben is gyaraáruk miatt - B ég a "B" típusúak is kénytelenek voltak elhagyni. Hangzó és egyéb dokumentumra pedig igen titkán - és kevés jut. Ezek után jogosan gondoltunk arra, hogy az egyes évek adatait egybevetve, a helyzetet pontosabban érzékeltetve egy nagyobb ciklusban - 1982-től t986-ig terjedő időszakban - vizsgáljuk

Bekből milyen mennyiségben tudtak vásárolni könyvtárosaink. A vizsgált 5 év alatt több, mint 1,5 millió forinttal

azonban még a szintentartáshoz sem volt elegendő. Mig 1982-ben 108.150 db dokumentumot vásárolhattak, 1986-ban csak 99.873-at - s látszólag szépen megemelt pénzösszegekből. Ebből könyv:

Btipusok éves gyarapításának, változási aránya 1982-ben és

II

az egyéb dokumentumoknál 115 X ez a vlsionyszáa.

m könyv jellegü

umok gyíijtésén

désé ségében első 1982-ben ér. 1985-ig 2,a miilió Ft állt ttn d e l k , z é S r kéreBztm

Váró sl köoyvtá

•

.

.

.

.

az i éven

zerény körülnen yek közöt t sin

beszerzé vásárlás darabszána. Százalékokban klfeje;

í 5í

á

.» = -...=

i

S = I

ss

l s I

•=

5

s = s t ; s g

i í

= 5 I

i

3

e ; s s i : = ,

"

». - =5 s

• ! _

5 í s

i s i

s s : ; s ; s

s

: - : •

2 ~

~

!

-

? I !

j

ll 11

j ;

:

;

s. l ! . ! *

kun

hoz

•SS

raf

j t i t o t t . mi

•nos ábra ZOUB a meglehetősen capszódikus képe

hol

zolja,

hoftv & aeftnöveket inetc az álemelkedi^sek követéséhez. Mint

a hagzó és egyéb dokumentumok vásárlását. E tekintetben 1 E változatos a kép. A türkével gyűjtemény például 1986-ban 3 e a hangzó, sem egyéb dokumentummal nem biviilt, hiszen a bázisévhez képest 1986-ban csupán 16 dj dokumentum esik 100 lakosia. jellegű anyafiot Ryéren képesek szerzeményein!. Vissonylag sokrétíi mindegyike évről-évre bővíti időszaki kiadványait, hanglemezeit és egyéb kategóriájú anyagát- Ezzel ellentétbea sivár képet nyújt zési kereteik rendkívül kis mértékben gyarapodtak, Így 680-nal kevesebb új könyvet vásárolhattak, mint egy-ket évvel eielütt, dokiraentummal gyarapodott állományuk. Az állománygyarapítás változásai

l

1983

1984

1985

19S

;olnokí körzetben

1982

1983

z állomány váJCc

..

Üi !s

2 '

Ú

S £ S '

35

1 5 5 S

S :•

3 • • ; _ _

§ S 3 Z

Is |

S! S

S 5

É 1

l!

S S -

?

11

ll 1 1 E;

g 3

i 3 SÍ ;i

i

Hí i

5

>

, X

%r SS

i

KÖNYV - KÖNYVTÁR - OLVASÓ

RÉGI KÖNYVHETEK TAVASZI ZSONGÁSA

könyvhétt

békárzuhanás. Infláció, áremelkedés és fizetési mérleghiány; változatos, a legkülönbözőbb olvasói igényeket is kielégítő új könywálasztek kínálja magát ezen a könyvhéten is. Gondot lég-

teherbíró képességét. Érzelmeim másikát valamiféle nosztalgikus szomotÚEágnak is nevelhetném. Okát négsem abban a nem túlzottan örömteli, költő

s é m i , hanem hátra." Sokkal Inkább forrása az Én szomorkás han gulatomnsk a* a hiányérzet, amely az utóbbi évek könyvheteit k sécö jelenségek láttán eltölt. Régi könyvhetek tavasli zsongása

tudósok, politikusok közérdekű vitáinak emlékét. Jlóadóniiív eszek, együtteEek szines műsorai villŐ£[iak előttem korongiergető faze~

zös Ügy érdekében történő egymásra találása* hová lett a "Hogyan közös gondolkodás! Költőinek e kérdések legfeljebb aiért tekinthetőimért választ megkeményedett viszonyokra való hivatkozás adott esetben olyanfajta válasz csupán mint a piiprrrp a "csak"• A tény azonban akkor is tény:

hovatovább az ünnepi könyvhéttel való rürödés a

Kérem, ne tekintsék az imént elhangzottakat egy, az idő múláaz Ünnepi alkalomhoz nem illő morgolódnának. Szavaimmal mai Éle-

harcban a kelleténél jóval gyakrabban a kulturalódás ügye maradjon alul. Nem nyugodhatunk bele, hogy - ténáhknál maradva - irovissza.

n házam az én vátam" szemlélet győzze le.

dŐÍ közülit I s a kic

Akkor

aztán késó minden -

Mozdulhat a t e t s z h a l o t t ! . . . "

B művelésére

nemcsak egzisztenciális

okokba! rákény-

kétdése. Ehhez sokkai nagyo

Ct Bgetben a i vekből

nullás

fe léjük 1. áradó eszmei-érzelmi gazdagág

ki lomécerköve, ahonnan a

befogadása;

.„«

>b halad ás irányának,

Alig ha v i t a t h a t ó , hogy miniiig 1(•aznek oljfanok,

bek kozotc ünnepi könyvhétre ia t i s é r ő jelenségre, embert ragadja

meg-

ee zkö-

s nem i s ke-

és az ünnepi könyvhéten ralndama

amelyeknek egyike az egyik, másika a másik

ként más és mas hófokúfde nindlg a lélek gyógyulását* a napi gonelegendö sokszor egyetlen gondolat, egyetlen ajánló gesztus, hogy

az indikáló könyv kell, s macis izzásba jön az olvasd! lélek. Ennek melege pedig szerencsés visszacsatolás esetén - s ennek egyik legjobb alkalma az ünnepi könyvhét - újabb mii megteremtésére serkenti az alkotót.

futó gondolat, egy-egy pillantás erejéig az idei ünnepi könyvhétté megjelent 75 mű k3zül pusztán a választás megkönnyítésére egyetAz ilyenkor szokisos féláras Körképen, Rivaldán és Síép verseken kívül szívesen ajánlom figyelmükbe s további antológiák közül a legfrissebb szovjet elbeszéléseket tartalmazó "A lélek viszből elég C S O Ó T Í Sándornak, Nádas Péternek, Nemes Nagy Ágnesnek Legsiivesebben mind az Bt, Síívemhez köiel álló, s t»st új kötettel jelentkező költőtől szólnék mégis talán Takáts Gyula egy életmód teljességét é B egyensúlyát tükröző

össiegyüjsött

A prózaírók közül három nőiró művére hívom fel ezúttal a fi-

évek eseményei és elhallgatásai sorjáznak

Az együttlét,a Napló

között-a Csokonai Lili névvel jegyzett Tizenkét hattyúk-at. Engem •ár a regényből ai ES-ben fcösölt részlet megragadott. A könyv a 17. századi prédikátorok oyelvén megszólaló asazonykálvária kendő-

Btódéa alapján rallte

György groteszk kisregényét, a Csodát. Az esszék, tanulmányok gazdag sorából Csoári Sándor Készülődés a számadásra cínOt emelem ki. Folytatása ez a két év előtti A félig bevallott élet-nek. Mindkettő a mögöttünk levő emlékeiokben élő 30-40 esztendő történéseinek tudatunkba vésése. így vall e£zöl: "Ebben a könyvben én elég sokat politizálok- De ez terjnéácitatja,mint ahogyan a középkort a vallás". A történelmi-politikai mífvek iránt érdeklődök is bö válaszA kiegyezés utáni első nemzedék

ielmei

c. aÖvét, amely hazánk XX. szá-

c. könyve. Régebb

tékelését találjuk az olvasmányos stílusban megfrt mfl^eit. A világirodalmat kedvelők Beekett, Böll. Páral,Ir»in Sha« uriózumként Vole Soyinka Hobel-dijas nigériai író müveivel

Erre itt is, a könyvesboltban is, könyvhét núltán pedig a könyvtárban is meglesz a lehetőség. Könyvhetí gondokról, könyvhéti örömökről saólcan. Bizom

érzelmi élményt, amelyre mai gyönyörűséggel, de olykor gyötróen

egész ünnepi könyvhét * 3Z ebben a CetembeD sorjázó iró—olvasó találkozók e nemes célt is szolgálják majd.

ÍRÓ-OLVASŰ TALÁLKOZÓ KISS ANNÁVAL, ÖRDÖGH SZILVESZTERREL*

1927-ben javasolta a könyvnap szervezését- Gondolata hét év núlva. 1929-ben érett tetté, így ma, a könyv ünnepén egy 60 éves kerek évfordulót s az 58. alkalommal megrendezett könyvhetet iinnepeljük.

"... ameddig ember lesz, könyv is kell legyen. A könyv értelme

vágy? A szórakozás? Ne menjünk most bele ebbe a kérdésbe. A szépgát akarja megismerni, tehát olvas- Ez az Ösztönös szándék azonban a szépet és az igazat egyszerre keresi, s az ünnepi könyvhé-

ás, melyet Kiss Anna például Így fogalmaz meg: hajítsa el, de úgy az ácsszekercét.

75

mely "a kétségbeesése egyensúlyozni képes erőt egyszerre szahi

gyünk: "aki siépea kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja," Cott emberiség érdekében teret kap a cselekvésre. Higgyünk 5nmagunkban és a szép szó varázslatokra képes erejében. Kiss Anna költőt és Ördűgh Szilveszter prózairól kÜEzÜnthets pályájukat £Ígyelemnél kisérve személyes isme[ősünkként üdvözölhetjük őket. Ezt is figyelembe véve elevenítek fel néhány ada-

natkozó egyik ntegjegyzesét, hogy akár központi gondolatként Is

nokságnak es nesitöroíl ősségnek kéne kivesznie -" Hajd így f oly tat js a költónS: "...mindig kerül valaki, aki örül annak, hogy ö fújtatja a szelei. zik bennem mindegyik. De rég kinőttem ártatlan időmet, nem interpellálok, állom a szelet, és nem becsülök senkit, aki fújja." Kiss Anna 1985-bQl itfezetl: szavai érezhető ellentétben állnak egyik kritikusának, Vasytézának1980-ból származó megállapításával, ffliszerint "Kiss Anna /k61től/ nitoszai konszolidált társadalmi kor-

76

A kritikus egyébként három kor endékanyagát, világképét fede-

vendégül költészetében. A költőnőt a kritikus szerint a társada-

vel: "Mikor még ríkattuk a kukoricaszár hegedűket, és széllel jártuk a tágas mezőt, sokszor megültünk hallgatagon» belenéztünk egy tulipánba. Volt, hogy botokkal zengettünk mindent, m f t magától semmi sem akart megszólalni.

bölcső ringott, és megfagyott a naspolya, de tél végén au üregek magot dugtak egy cserép földbe, kemencére tették. Azután vártunk. Hogy a férfiakat elvitték, csak az asszonyok lettek szomorúbbak és a mező. Idegen katonák jöttek, még idegenebb katonákat kerestek, álmukban anyjukért kiabáltak. Hlkor a lódögöket eltemették és osztották a földet, a világ-

nyok megjelenése - ez Kiss Anna Feketegyűrű /1974/, Kísértenek 71976/ című köteteinek és másoknak a kora.

látomásukkal. boszorkányEágukkal fognak meg. 1

münemek keveredése, egybeolvadása. : "Ha itt vagyok itt vagyok. Őriznek a csillagok. Ne bánts te engem!

Leszáll a köd mögöttem. Ne kérdezz engem."

irosan elhangzik majd egy Kiss Anna-vers. A kötetnyit nyörgés. Az Isten pedig, akihez szól, maga is agyagot ekasmester. A hoziáintézett fohász a munka saenélyes

Ördögli Szilvesz Likából:

figyelő

5 hősökkel, a lunpen-

1973-ban jelene meg első kötete, A csikó. A gyermekien naiv idillböl. . kibomló tragédiákat intonálja itt az író. aki felvillantja egymásai síemben egy távozó s egy küzdelmeit megkezdő generáció jelképeit. A Lázár békéje ée a Titkos értelmíl rózsa legutóbbi kötetek a bizonyítékai annak, hogy az író a rendkívül Összetett érzelmi ka

kapcBán mondanivalóját. A Lázár békéjéből klérezzült a lázároknál belenyugvást, és a belenyugvás kiváltotta tehetetlen dühöt - és neuesak a szereplő [észéről! Az általános morál fele £ordul Ördösh Szilveszter Koponyák hegye című regényében. Egy gondolatot ragadjunk csak ki a műből: ság fogalmairól modellszerűen mutatják be Sióknak a hatalmi szei veknek loanipulativ mechanizmusát, amelyek visszaélnek a aépképviselet jogával. E o.U a bizonyíték arca, hogy irónk "pozitív statisztikai adatként" már cégen nen kezelhető. E kijelentés igazságát támasztják alá Ördögh Ssilvesztec napjainkban meg]elen

Céijuk

Eleinte ugyanazok jelentkeztek és eléggé ismírt meséket mondn&jd kértük őket, hogy mindenki próbáikoszon, és lehetőleg újabb

végété csodálatos eiednényt értünk el. Lefoglalták előre a napoki az, aki sár régebben mesélt,és leintették azt, aki újból neséló akart lenal. Hég 3rveötletesebb, hogy az értelnesebb nagycsoportosok maguk "költötte" meséket, történeteket mondtak el. (A 13 gyermekből 3 mesél nehézkesen, de 5k is megpróbálták több

ten állnak.)

legjobban, mivel azonosul a meséből.

Gárdonyi Géza: ligri és Bugtí {állatmese), Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony (tündérmese), Tasnádi Éva: Bocika takarít (gyermektörténet, elbeszélés). 81

1

,113*..uuspunj

'

!1

1u

.„„11""""

T9V

,rL. O 5 f

U35|11i

•„513133 DoBEBJpotnXll,, -

na 'UBB mgío /3BA Sesnjo

•„auaaq nenoBA i(D8Top of 4 ' ( 1 ) „sfníoqcq ^oXTE

lás.) 5. A 3 mese szereplői közül melyiket játszanid el szívesen? Legtöbben (12 gyérnek) király vagy királykisasszony lennéne*

- "Királykisassionyt, mert tetszett a sierepe e mesében" - "Királylány, mert szeretem, és szép, megbecsüli az emhere- "Király, mert igazságos, jóságos", - Királykisasszony, mert szép és jó", - BugrL mókus, mert szép és jó kunyhót épített magának", - "Bugri mókust,mert segített a testvérén".

Példák a válaszokból:

Tizennégy gyerek a boszorkányt nevezte meg, négy Borika nem

replőket, melyekkel nem kívánnak azonosak lenni.

Három - évközben már tanult - verset mondtam a nagycsopo gyerekeknek: Weöres Sándor Száncsengő, Nemes Nagy Ágnes: L U

dés terén

a családi környezet, a saülöl ház hacása.Saj-

nos sok gyermek úgy kerül be az óvodába, hogy szülei nem mondtak felmérésem során jöttén rá - amikor volt olyan gyermek, aki elmondta; "nincs könyve, de sok autója van", s "anyukája néha az újságokból olvas fel" neki mesét. (Ez az a gyermek, aki nem sze-

sunk. Hegismerkedhettek a könyvtár bensőjével és a könyvtári szolgáltatással- Kölcsönöztünk, ki könyveket,Hlyeket az óvodában körei belőle. Akinek nem volt otthon könyve, egy-egy estére - szü1ÓI beleegyezéssel - haza is vihette. Másnap örömmel mondta el, hogy anyukája vagy apukája olvasott fel neki a könyvből. így létegy "kényszerítve" van a gyermekével valcS foglalkozásra.

gok helyett a könyv Is szép, értékes ajándék lehet. Ünnepek előtt vagy szülöértekezleten tehát javasoltunk könyvcímeket. aaelyek jött el délutánonként könyvet árusítani az óvodába. így a szülőnek alkalma volt kikérni a ni véleményünket is, hogy melyik könyvet vegye meg gyermekének. Hár két alkalommal - karácsony és gyermeknap elótt — rendeztünk ilyen "vásárt". Ezálfi sikerült a

•uúndákákat hallgathasson otthon is. A kapott könyvekei: behozhat-

kÖEÖs órámé a családtagoknak. Felmérésem egy réssé, amelyet most nem fejtettem ki, azt bizonyítja, hogy nagyobb tészben anyukák mesélnek otthon. Sok esetben a IV esti meséiének a meKaézésével "van kielégítve a gyer^glt l'rj'!"' szomja". Az óvodánknak továbbra is azon kell fáradoznia, hogy a szülőket meggyőzze okos ráhatagokkal arról, hogy QZ l-t odalnii közös elmeny az érzelmi kötődést la táplálja. Felmérésem néhány igen értékes és őszinte gyermeki

Arra a kérdésre hogy: - "Igen, mert akkor szeretem a gyermekemet, örömet szerzek - "Hogy ők Is megszeressék a meséket", amikor kérik mesélek nekik", - "Igen, hogy megszeressék a mesét, mert jó dolgok történnek - "Igen, hogy jókat és szépeket álmodjanak", - "Igen, ha aranyosak lesznek", - "Igen, jutalomból örömet sierzek nekik". Minden megkérdezett gyermek mesél majd gyermekeinek. A válaszok önniagukért beszélnek. galnaz meg, akkor azt hiszem eleget tettünk az iskolaelókésiító

ÉLEIHÖDVIZSGÁLÖDAS A HEZÖTÚKI CIGÁNYGYERMEKEK KÖRÍBES

\ mezStúri vácosi könyvtár a Baza£ias Népfront támogatásával o az évben kilencedik alkaIámmal rendezte meg a cigánytanulók

szabadidő eltöltéséről kérdezősködtünk. Fe 1 mécésünket valójában belső használattá, saját tapas cn is akartunk készíteni, hiazen a gyermekeket egyenkénc élyesen ismerjük. A gyakoriság táblázatok, az adatszerű £ olások inkább az összképet igyekeznek kézzelfoghatóbbá te

A családok helyzetéről:

családban 5-5 fő, családban 6-6 fő. családban 1-7 fó, családban 8-í fő, családban 11-11 íő él egy lakásban, gy gyermek anya nélkül nevelkedik.

aieknek kényszernyugdijas,

aek édesapja dolgoz! 4 28 vizsgált anya közül :sak háztartásban dolgozik 11 f5.

lapján a köveckea házimunkában Illetve sport (13-13), a zenehallgatás (5), mozi (5), illetve csavargás (5), unatkozik 2 £5. Mivel a televíziózás a játéknál is előkelőbb helyet foglal nézni? Az általuk megfogalmazott kategóriák alapián a következő

mindenféle filmeket 19, zenei műsorokat 5,

információkat azzal 3 kérdéssel, melyben azt kértük: Írják fel azokat a kívánságaikat, melyeket szeretnék ha teljBeülnének. Tíz

Házat kíván magának 27, ruhát 21, békét 20, állatokat 18, kerékpárt 14, boldogságot 13,

egészséget 2, video-készüléket, gazdagságot, lemezjátszót 2-2 gyermek. A további kívánságok, melyek csak l-l főnél fordulnak elő a nes sapkát, aktatáskát, piros overállt, tornatermet (!) szeretnének. Ai egyes kívánságok között is vannak olyanok, melyek mély érzésekről tanúskodnak például: "apu és anyu éljenek egyStt", "szép gyerekeim legyenek", "sokáig gyerek macádhassak", "legyen "hatalmas játszóteret a gyerroekennek", stb. ságok is mint: "legyek szép", "legyen hosszú haján", "kapjak

90

ágot, 7 a jószágot, 6 a pénzt, 5-5 a hosszú és jó

álaszt kapni, hog, a 9-14 éves cigánytanúlóknak a i ése az általános Iskola elvégzése után. MIat latha

« r « n é n k Mgvalósitani.

t: gyerek Indokolta az olvasást aűvelődéssel.. következőket felelték:

a gyerekek köztitei kapcsolatok tartalmat kaptak, ez is magyarázata annak, hogy olvasmányaikat megbeszélik egymás között. Sajnos a családban erre nincs alkalom és Lehetőség. ugyancsak több válása volt adható arra a kérdésre, hogy ál21 fo a barátaival, 15 £6 az anyukájával 12 fö a testvérével,

beszélgetni. Nem mondhatjuk és nem is mondjuk, hogy az olvasótábor képes

ki olyan hatásokat, melyek az évek folyamán felerősödhetnek, és állandósulhatnak, olyan jegyeket, melyek a személyiséget - ha

hogy a: érzelmi, művelődési hátrányok ne fokozádhaBsanak tovább ennál a gyermekcsoportnál. Ma már ennél többet tudhatunk magunk snögöttM Hü vizsgálódásunkat egy kontroll—csoporttal Is elvégez—

PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZŐ OLVASÓTÁBORA

zafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Olvasóhogy a pedagógusok C

sdagógiai Intézet közvetítésével levélben keres-

és márciusban a szokásos egyeztetések zajlottak: az előadok megkeresése - felkérése, a táborhely lekötése, és - már hagyományoIs megszerveztük Budapesten a HNF-QT székházában. Márciusban újabb, küldtünk a résztvevőknek. Ehhez irodalomjegyzéket is mellékeltünk. Az előzetes programot majdnem teljesen sikerült megvalósítani Összesen egy lemondás jütt váratlanul. A téma - a tehetség értelmezése, gondozása, fejlesztése - sokoldalú megközelítésére a közgazdász stb./- érkeztek előadók. A vendégek vitaindítói után élénk beszélgetés alakult ki. amely nem egyszer a késő éjszakai

A 1A BOR NAPIRENDJE ÉS PROGRAMJA AH.

987

a S Rífroct Orsságos Tanácsa, a

ápr lis

kolai tanác. Siombathely

LVA ÖTÁB

PROGRAM

/vá la 7 áráig 10

94

gyülekező Szolnokon - ponto sac 7 órakor indulás a Vasútállomás elöl.

11 órakor

12.30 óráig 13.30 órakot 16 órakot

Bánffy György előadóművész készleteket mutat Széchenyi mGsotából. Eit követően beszélgetés a művésszel. Ebéd A tehetség gondozása a mai magyar pedagógián Előadó: Csorna Gyula, az OPI igazgatója, Ifjúság - éttékrend - cehetáég Előadó: Boros László szociológus, az HSZMF T dalomtud rimányi Intézetének munkatárs

19 órától

Megismerkedés a kiscsoportban majd: Schuajda Ludas Matyi c. népidemokra

12.30 órakor Ebéd 13.30 órától kiscso

rills a. i

Előadó: Jtfh ás z Róbert, A tehetség - a tehetséges ember Előadó: Klein Sándor pszichológus, tanszékvezető egyetemi canár_ 12.30 árakor

Ebéd,

13.30 órakor

kiscsoportos foglalkozás. Előadó: Elekes Attila szociálpszichológus.

19 órakor

Olvasótáborok, a tehetséggondozás szolgalatába^

21 órakor

Barangolás a csillagok világiban

Könyvkultúránk néhány időszerű kérdése Előadó: Balogh Ernő, az MSZKP KB munkatá kiscsoportos foglalkozás. 12.30 órakor

Ebéd,

13.30 órakor

A ml Iskolánk c. filn v

Nepsz

9 órakor

10.30 órakor 12.30 órakor 13.30 órakor

Számadás és űtravaló {a tábor kri mérlege). tójával. Fórum és plenáris konzultáció Szolnok negye mnvelódésl-oktatási Ebéd. Hazautazás, közben (fakultatív) 1

ra reggel[31 - 65 mégis mindig s regényben teljesen

el»rüló

nsg a ternÉszeces anyagokká

5 nspot, a siép hetek, hűnapok sori

Haa hinta, hegy 1 Ml kButpketilik

Húltidézésünk nem a divatos nosztalgia, önkéntelenül ás természetesen rémlik fel s gazdag programot kitaláló-szervező gyenapokkal, az árakkal, de egymással is kezdeni alt sem tudó tiHonnan is tudnákí Nem volt alkalmuk "megtanulni" szabadidejük, szórakozásuk tervezését, s alig van lehetőségük a maguk, kö-

könyvtár: nekünk köayvtárósoknak jobban akad időnk beszélgetni kicsivel és nagyobbal egyaránt. Kapcsolatunkban nincs sem szülői, sem tanári függőség, így olyan légkör alakulhat ki, amelyben még is ismerhető. Ezek után neo meglepő, hogy már másfél évtizednél is régebben, elsőként (annyi más mellett) a gyerekkönyvtárósok vették észre - 5 igen gyakran hangot is adtak szomorú felfede-

s szinte mozgalomként a gyerekek aktív közreműködésére számító szóhazak rangos elődei, mintái a gyerekkönyvtári foglalkozások. fel a gyerekeknek - sem mi, sem később más közművelődési intézné ny, mert hároméves koruktól a serdülésig a napjukat késő délutánig felügyelet alatt "programozva" töltik, így helyettük oindlg a pedagógusok - óvónők, tanítónők, tanárnők - döntenek. Ezért a most felnövők szórakozásaikban nem élhetnek kedvük, hajlanuk szerint: óvodás koruktól az általános iskolai évek végéig

99

ugyan, vagy pontosabban találkoznak a művelődési lehetŐEégekheli

a napközis csoportját /sokszor még az úttörő őrsét is/, a Eomá-

kel - az óvodai és a napközis léttel, s még délután is kötelező

válasszanak is! - a kulturális kínálatból.

100

— Kg

mód!

módját. tott színes orosz mesekönyvek fordításával nyáron Is gyakorolják a nyelvet az olvasók. Majd az "űrből" a könyvtárba érkező "lény" mutatta be hetenként a folyóiratokat, s feladványaival megismer-

oldani. A Múltkutatásta jelentkezők értékes gyűjtését mát gyei múzeum néprajzi adattára vette át, sót publikáltak is

átfogó foglalatosságot. A kutatás eredménye - a látható képekből, csiga, kagyló-, növény-

ai a szellemi gazdagodás ri kutató "útján".

volt, amellyel ki-ki gyarapodott a nyá-

Pajtások figyelem; Hlnden Szolnok i •" mak. Varjuk jelentkezési Lé Szervezi Bizottsága a; zdfidik és szeptember 79-ig tor a nyári szünetbenfissíveaen tórb^SzSfmunkaját

is «1I«-

vakrol (nemcsak Szolnok negyéből!) mse-A készíthetnek: 1/ fényképeket a Tiszáról, :/ rajzot, íesfjrfnyt atb. a szép Tisiatéjról, a lett lakúk pinkájáról, életéről. (* fényképek és rajtok hátára írjátok

í l , múltjáról, fontos t rekríl prtbáljm'a lehetfi legtöbb rekríl prtbáljm Ól katatdsi k t t d ioanldbanldb %£niDljcn b TÓl 3

pekkel Illusztrált isi)abálDEásardl,

i árvizekről szolna a faluban: ragnéra p á ve vagy lejegyezve, lekottásva^ ( I t t fel kell jegyezni annak a nevét is életkorit, aki énekelte.) 1 d/ A padláson található régi használati és díszíts i^rgyakafc (sulykoló, köcsSg, tányér stb.), a csalíeríl keszUlt régi fénjképeket, rtel Szolnok negjei újságokat ÍB gytijt heti a csoport tagja.

/

regi és új Játék btn játszanak (a a ne*ét ét és és életkurá*, é l e t k , aki elnondta.

ilyen ruhát hát kkik és mikor viselték.)

..aljegyeíve, hol gyüjtöttén), c/ levélgyüjteményt Veszíteni a Ttsia-parti bokrok, iák li d/ rovarBjüJtmenyt összeállftanl(feljegyez™. hol gyfije/ kavics- vagy kagylógyOjtemény készítése. * kutatócsoportok 16 feladatából ki-ki kedvére, érdeklődésénektfesfelelóenválaszthat egyet vagy többet is. Szeptemberben a Szervező Bizottság érték részesíti a legeredményesebb DMrikát végzi gyCjtewnyekMl Viíllítást rendeEtink.

AE expedfcíúbfl várunk tehát (tdnden JttörotY a Szervest Bizottság: a YeraeghT ftrenc Hegjei Könyvtár és afegyarÜttSn * Heiyd Elnokaégs t i k ! Ezt a felhívás ülfirsitagmfaolja le! fejtsétek benevezései

a/ Kérdezze neg - és trja le részletesen, mint az renlet - családja legidősebb tagjának hogyan ti trja le, B hogyan tölti nnst nyáron a napját.) b/ Hegkérdezheti as étkezési szokásokat: - mit főztek Ünnepekkor (husiét, karácsony a+b

a/ 0/ 0/ d/

népszokásokat (diszn, gyerek Játékokat, népKsátet, találoa kérdéseket, 1 koealnd. varélyvers), e/ népdalokat. tatőcsoport tagjai nunk; Íjának i». Itt fel kell t tagja rajzol Ja le vsgjr a/ a régi házakat vsgy a házak egy-egy réíletét /oromdísz, kapu, atb/, b/ a padláson talilhatd rfgt használati és dÍEiitfl tárgyakat /sulykolí, köcsög, tsnyír stb./, c/ a régi népviselet egy-egy nEgtalálhatd darabját, d/ másolhatnak hiiREésnintdlutt runaröl, párnáról, abroszról stb. e/ bekilldhetnek családJukrdl készUlt rígl rényképeket. A rajzokat, fényképeket ragasszátok albuiba. Be: mlnSen kép alá írjátok oda, ndt ábrázol: a ház pontos cl-

fel, amelyek a régi korok gyerekeiről szolnak vagy a maiak életét mutatják be. b/ írja fel milyen könyvben - s pontosan hol - közölnek Szolnok megyei népdalokat, játékokat, szokásokat s+b. A k u t a t ó c s o p o r t o k 12 f e l a d a t á b ó l ki-ki kedvére, érdeklődésének mgfelelően választhat egyet vagy -többet i a . A Szervező Bizottság é r t é k e s jutalomban részesíti a leg— eredményesebb munkát végző kisdobosokat és úttörőket. Munkátokhoz segítséget, tanácsot éa részletes felvilágosítást - egész nyáron át - a helyi könyvtarakban kaphattok. Jelentkeznetek i s i t t kelll Jó kutatást! Gazdag gyűjteményt! Minden csapatot várunk az expedícióba! a SzervsS Bizottság: a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és a Magyar Úttörők Ssövetsége Kegyei Elnöksége

let.ec k i t a l á l n i , és - ami igen fontos - a gyerekeket

sikerült

hozzászoktatnunk a szünidei könyvcári böngészéuhezli.j j á t é k - közösen

a könyvtárhoz - t á r s k é n t - a többi közművelődési intézményt i s •eghivtuk, s most már közösen dolgoztuk k i a nyári kalandozások

ú t i t e r v é t . Ez bizony először nem volt egyszerű mert

könyvgyűjte-

mény ugyan mindenhol van, de a művelődés egyéb lehetőségei a

Legalább a játékban - most, nyáron - ne erezzék a h á t r á n y t : pél-

iyázatunkac elfogadták, s annyi támogatást adtak, hogy minden teHivel jelentett többet az összefogás? m é r t éreztük ennek szükségességét, mit akartunk így elérni? A kínálat gazdagítását) színesebb, változatosabb időtöltése. Nem divatos "koordináció" nagy iskolása eresze: a kö Imiivel Ód és i intézmények az öveik Is, természetes a helyük benne. Ügy gondoltuk, a vonzó rendezvényekre

sót igénylik majd a folytatást. Az igen óvatosan nffigfogalmazott távoli cél pedig: lassan

a könyvtárba, elmenni a művelődési házba, múzeuiookba stb. Hllyen "kalandozásokat" kínaltunk? Az első kaland a könyvek, folyóiratok világiba vitt: a negyei

ni. (Művelődési- és sporttörténet;

a VIT-ek világához fűződő föld

A második kaland a hazai tájakra, emlékhelyek, kiállítások, 106

van tündén településröl-egy napi úttal {vonattal, autóbusszal) Megközelíthető, megtekintésre taéltá történelmi vagy természeti A múzeumi kaland a néprajzi gyűjtésre, illetve az irodalmi t lakhelyek felkutatására ösztönzött. A településükön hagyományosí ismert - természetes anyagokból készült - gyermekjátékokat kés? :ták el, illetve az énekes-táncos gyermekjátékok, a gyermekkí éktábIákat örökíthették meg. volt a Kalandozás a tudomány szó- és táncházat, gyermekirodalkat, egy-egy esti csillagnézéssel

is. A régi mesterségek (gyékény- és kosárfonás, anyag- és börmGvesség stb.)

fogásait is elsajátíthatták az érdeklődők. Segító-

dal. Ennyi idő alatt a szűkebb honi környezet felfedezhető. A kirándulók iitíélményeikről naplót írhattak* amelyet túrájuk térképével, rajzaikkal, fényképekkel, a gyűjtött növényekkel sííne-

rócsapatvezetőtől kapták meg a programfüzetet (esztendőként 40004000 példányban jelentetjük meg). Ai els6 két éfbeo egy-egy sasi-

erre a célra készített bélyeggel igzolták a helyi intézmények. A kalandozáai központnak a könyvtárakat jelöltük ki. Az irá-

linden könyvtárban ki függési tel; t ük a negye műemlékeit és természet-

A gyermekjátékokból 3 szolnoki Damjanich ttlzeum vándorkiállítást is n dezett, B az anyag

ismét a negyei gyűjteménybe került. Valójában

még sem tudjuk sikerről vagy kudarcról számoljunk-e be. Az első

másfél-kétezren

még egy-egy rendezvényen részt vettek. Sokan o

településen is, ahol a gyerekeknek eddig még soha nen szervezte

mintegy hatszázra emelkedett, bizonyságául annak, hogy a velíi való törődés nev hiábavaló fáradozás: a kinyitott ajtón egyre

t . színes kövekből nyár msaikképéc.

PÁLYÁNK VONZÁSÁBAN EDÉLYE A KÖNTVTÁR

a dohányzásról, többet fogok mozogni, az új év kezdetétől minménnyel járó fogadkozásokat. Dévainé Eppinger Karolát, a Verseghy Ferenc Hegyei Könyvtár dolgozóját egy merőben más dátum Inspirálta fogadalmára.

tisztában voltam vele, hogy a legsötétebb Időszak köszöntött Mami ndenlcépp könyvtáros leszek. Már korábban is szerettem volna - Kiért nen! - Apám meghalt 1907-ben, amikor én születtem, s rövid bécsi tartózkodás után Budapestre

vetett a sors bennünket. Apa nélkül

nőttünk fel két testvéreméi együtt. Az akkori Andrássy úton léosztály után abba kellett hagynom. /Thury Zsussa egyik könyvének olvasása közben képzeletben újra bejártam az alma mater termelt. Jó érzés volt összehasonlítani az általán 112

is megélt valóságot

iskolai francia alttatáson kívül a nyelvet a fővárosban BÖkSdő fran-

- Röviddel azután gép- és gyorsírást tanultam, majd 1927-től

kezdődőtc, felmondtak nekem. NetD sokkal Azután a Modain feherneniu Üzemébe szegődtem levelezőiek /sokat számított az Idegen nyelvtudás/, a munkások bérének, emeléséért harcba szálltán én Is. Egyszerűen bántotta az igazságérzeten az, hogy a főnök lehúzta a dolgozók fizetését.

a rendőrség kapott ebben az épületben helyet./ A szövőgyárnak iga—

után pedig már negyvennel... Akkoriban nekem 120 pengő volt a fizetésen, de bármennyire is jól ment a gyár igazgatójának, fizetés-

T,dcatn, mi fán terem a marxizmus.

.-! magának, az egész világot: behálózta működésével, következééképp állást kaptam. Egyébként ide Is - sejthetően - idegen nyelvtudáson

Eonia. Egyik alkalomnál fizetésemelést kérten, de úgy repülted a szobájából, mint a pinty. Haskor pedig javasoltam neki, hogy olyan

Tehát amolyan napközis óvodára gondoltam én, csakhogy akkortájt ez

- Az ember azt gondolhatná, hogy ebben a "szigorúan" kapitális-

kisegítő ápolónőként dolgoztam egy szükBégkárházban. - Az 1944~es esztendő utolsó harmadában dühöngött a fasizmus 114

Selyems2Övögyárban ismerkedtem meg. 3 ieges Dunába lőtték a nyi-

A lakásunkat lebombázták, szinte alig maradt valani holmim. Többszőr a halál torkából menekültem neg. Egyszer a nyilasok betereltek a Lóverseny térre. Körülbelül

sorra minket; egy, kettő, három... tíz! Kiállni! Egy másik alkalommal /akkor még élt a férjem/ a Téglagyárba

rokat kaptam, .melyben az állt, hagy erdélyi menekült vagyok. így

elmegy akár a nylJísok székházába is. Engem kért meg mint közvetlen asztalszöms2édját, hogy tanúskodjam mellette, ha kijönnek a nyilatok. Alig tudtuk est az embert lebeszélni szándékáról! El

- Igen, számomra 1945. január I8-a volt az a nap, amelyre most is hálával gondolok. Ledőltek a gettófalalt végte - csoda-

szagú keksz egy kis avas szalonna társaságában - nem nercem megenni sosem, mert nem tudtam, nit hol a holnsp. - A nagy lendülettel kezdódn újjáépítésből én is hamarosan kivettem a részem: az egyik dunai híd helyreállítási munkálataiban segédkeztem huzamosabb ideig. A körülmények azonban rSvideEgy r£gi barátnőm fogadott be, ahonnan aztán egy olyan lakásba

aluli gyermekeknek vqlt szükségük leginkább tejrt

életet éltem.

- Igen, akkortájt ismerkedtem meg második férjemmel, aki a körülöttem az élet, dolgoztam a Magyar Szovjet Baráti Társaságban, az SZMT-ben, majd 1947-ban tagja lettem a Magyar Konaunista

Pártnak. Egy évvel később elérkezett a várva várt nap. Dr. Bsa Imrével, a gyöngyösi ginnásium tanárával engedélyt kértünk a he-

•em volt, a világításhoz is én vettem az izzót. A mostoha kSrfllaények ellenére nagyon megszerettem ezt a tulajdonképpeni minikÖnyvtárat, ahol egyébként társadalmi munkában végeztem a dolgom-

Itt történt meg az a bájos eset 1 9 , anelyen még ma is jókat derülök. Egy ízben valaki sakk-könyvet kért tőlem. Mondtam: azzal nem szolra nem

bökött az egyik könyvre, mondván: Ugye, hogy van!" A kötet

- Misek köszönhető, hogy mi most nem Gyöngyösön, hanem Szolnokon beszélgetünk? 117

- Férjemet 1951-ben Szolnokra helyeitek a Hagyat Nemzeti San..

könyvtárban, amely a Városi Tanács jelenlegi házasságkötő teraében működött. Hegy kell említenem, hogy 1949 januárjától 1953. december elsejéig Gyöngyösön és Szolnokon is egyaránt társadalmi

gálát vezetője is lettem rövid ideig. Kitüntetéseket is kaptam

rengeteget fejlődött, gazdagodott. Öntól mint szemtanútól mégis azt kérdezném inkább, mi az, ami akkor LB gond volt, s Jószeré- Elsősorban a helyiség-probléma kísért régóta. A helyzet mára sem javult ugrásszerűen. A raktározás, a tárolás továbbra - Pihenésre soha nem gondolt? 118

- Férjem 1964-ben neghalt, s én két évvel később nyugdíjba

sége humánusan úgy döntött, hogy továbbra la alkalmaz a kölcsönzés ben. Ennek módfelett örültem, hiszen nekem lételemem az emberek se gítése. Bár egészséges vagyok, de miután egykori szenvedélyeimnek mondanom, maradt az egyetlen, mindenek fölött álló: a könyvtár Bíolgálata. Féltő gonddal figyelem ma is a könyvtár gyarapodását, fejlődését, eredményeit - mintha csak a gyermekem volna...

KDUACSMA

KORKÉP-KITEKINTÉS £ 6RSEKÚJVÁRI JÁRiiS

éhány siót szólni. A kölnivel

pasára vaEy szaknál hovatartozásra.

iasagossag köve 1 szolgáltatásokb. yv

p

A nagyar iryvlvú lakosság a lvEkÍB*bb konyvcárban la keresi BE anyanyel

Kevésbé aegavugtató a aagyar nyelvű könyváilonány növekedése.

j e l z i ti a tény i s . hagy al elnűlt évedben nőtt: a tájé

Je

"

" a l ° gaidagodast j*UnCl. így v,l

g S z á D á i a U>l :;;'•;;:":«:;

ven töiténS gyér

..li

(.,l.lk„.f

lehetőségét.

itásról.

A jovaben bíiven adódnak tennivalók, hisz Járásunk legnagyobb kSz-

.

lehetéleg nég ebben al ötéves tecvben. El i s egyik útja a könyv-

A nemzed bizottságokra tovabra is a következő feladat var: megsiabott feladatuknak eleget téve gondoskodniuk kell a könyvtárait kul- 3 művelődési otthonokban,kultúrházakban - negfeleló önálló helyiaindennapos olvasást, kölcsönzést. Tudom, hogy a fenti célok eléréséhez az áilaml és társadalmi szervek erőfeszítése, erkölcsi és anyagi támogatása egyaránt szükséges, de reméljük, hogy már a közeljövőben várható az Ismertetett könyvtári feladatok eredraéQye£» gyümölcsöző kiteljesítése.

Tóth Mária

FINMORSZAGOT LATNL ÉS

...

simogató melegsége, octhonossága, az otthon-lét igé-

Vlbtálö lángja,

a

„ ) , „„„énebbnél nemesehb fo™),!

£ Igényes, elnélyült nfonációk központja.

égzóknek Írógéppel, nik-

nzés, a helyben hallgatás

/a hangsEigetelt szobában is!/ az

folyóiratolvasó. A könyvtárban naponta kb. 1000-lZOO-sn fordulnak meg, ebből kb. 700 ember kölcsönös is. Mindezt a munkát 8 főhsny részfoglalkozású, szerződéses nunkav iszonyban álló munkatárs lyef kapott egy tágas raktárhelyiség, s az olvasóktól elkülönítve^ szobák./ Időnként finn kollégáim felsóhajtanak: elképzeléseikhez, ter-

beB^éléaen, melyen a könyvtár valamennyi dolgozója részt vesz -

128

Csakúgy, H£OC a száaitógippel. Ez ugyanis, i t t igazán kiderült, n*m hallatni, Eszfcöz caupán. Arra, hogy az olvasó és könyvtáros szüv^t-

5 hagy igaz-e a gonbiiyúmásTB kapott lnfornáeio? Pecst?, hogy az,

Finnországot látni é t . . . : Erierré válni? Enbernek. európainak

HÍREK - ESEMÉNYEK VERSEGHY TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A könyvtári események, rendézvények sorából ségével en telgó kétn

tudósok éa a nyelv-, irodalomtörténet Iránt érdeklődők a vátanács nagytermében a legfrissebb kutatási eredményeket hallne- és

könyvét pedig Fried István kandidátus Dutatca be. A Verseghy Könyv— a Káldi féle bibliafordítást, pontosabban annak nyelvi és nflvelő-

A helyi, szolnoki előadók közül elsőnek Kaposvári Gyula nyu mázott aűzemigazgatd szült, aki kutatómunkájával Verseghy új ab megkapták a jelenlévők.

olásáról beszélt: új ah


siágos Mgnyitdjáhai.

cegóciában

Í5-6. és 7-9./ 10-10 CBlékémet /Sinon F

SOMFAI BOGLÁRKA 6, o. - Pápa, Zalka h* Általános Isko

a 7-a. ositálTQSQi. csopartjábun BALOGH MtelIKA B. o. - Soglátlelle Tanára: fejes Lajosné Tanára: Follani Erisébtt

MEZŐTÚR HELYE AZ ALFÖLD NÉPI KULTÚRÁJÁBAN

A városunkban folyó honlsnereti kutatás sok évtizedes múltra

leni segítséget nyújtani e tavaszi konferencia, melynek megfogal zott célja Is az volt * hogy műltunkat átgondolva összegezzük hsl léceket, amelyeken rövid időn belül előre kell lépni. A miit

azért, nett a környék jelentősebb települése lévén, innen Intézte a kunok ügyét. Mezőtúr tehát csak beékelődött a kun települések közé* Kézműves Ipara

révén központi

szerepet játszott ugyan, de

azonosítani a kuaságggal mégsem lehetett.

azután olyan oélteS hagyonánnyá, mely pó-

k sajátos Jegyeit.

•"••»" - " • • « ' •

„ é, ™,S, V.,.,dk„

cást

l „ o „ é n . t l d.k.-

» . ;u»anyagrnl. ínként a

•••»»•"• ' * • ' is találh

Intéz

„, ,....„ i.

nagí hagyonányas infoEHációhordo^ó eszközök n e l l e t t é l pár az új ada r6 B zít5kkel i s . /Erre j ó példa: a Hit nap anyagát videón - bacfc

számira hozzáférhet6en d r z l fwg-/ A

zárszóban Tálas László kiemelte, hogy a j ó l átgondolt, a

posan előkészített rendezvény jelentős eseményívé v á l t a megye

/Hegedűs Annamária/

lcsümésre alkalnatla

-

vasok agyarán

Uék.

"ídtiglene

" ípület

Ám

ászt hóolvadás és esőié ,

"

—

„ g .l„U, a házat : téped* 9

" - • " " '

" * • • ' - -

áprilisba n

- nenekítf yiséget kSlcsöniéare és

.„...

1.

S^lnok

l-UJ.,.1

He

„„ M „„.„...i.,«.... dott

"••••

-

3

Karcagon

kDn

>^cárb'

l ó j í r a , és mói

r

ös

?

lb n - r e l

' " k "° "

tiográflát á l í i t o t t a k

i és . n*

oo

sy

>"- hoz I S .

'••'»

nagyobb,

ifcl

(IS

s níg

Már hagyon

ftz eldző évek gyakorlatának megfelelően ajánlójegyzék készült hoz a következő némakörökben- állattenyésztés a kisgazdaságokban, gyümölcs-zöldségtermesztés, a házikertek növényvédelme, Icaimából kisbibliográfiát állítottak össze.

cól síóló anyagából. Évfordulók* társ3dslnil és mozgalmi ünnepek

Tiszafüreden

országosan Is példát adó az év elején ha-

JÁNOS ac é r d i Hagyat t o t t előadást.

; J

_.

s

j

k

(taensíggel. i

Kítcagon

bls'fuf 1 1 F r t

vá-

e t t e k könyvj utalóitól a n

neiögazdaságl

NépnrŰvészetl Stúá

_

v

y Könyvtárban FO^TA^AS, arca

új

A Hauai-

"

„ i S

r

B

DAJKA SÁNDOR k

"

5 1 5

-

8

13-ín T ű t k e v í n

" "

6

"

DR.GYÖRf-

* N Ö O Í ( kecésinérnölt A tántend-

kabaicatas

volt.

HÉSZÁSOE GYULÁT, a Fénzügynini t i k nagy érdeklődísseL,

cdeklődöketj

DK. HtSt SÁNDOR, a Mezöga céríun EóosrcályaeEÍtőj e

aki A

1 1 i

BORSZÉKI ÉVA

TárkOZgEEdáBl előadást;

aB-

ségekböl, n l n t ók E t h . , e z e k e t a BosomaBíatóvát i Agrártudományi Egyetemtől kap

HÁfilA siociolQguBt l á t t á k vendégQl. aki a nfik társadalmi hely-

Ai anyanvelv

Április 10-én GEDŰS VALÉ1I

városi döntőben. Ai é c t é k . l í s t GyárváEi János oj' szliatwvéax vé-

hetének rendelvényei EHDI LAJOS koltö v o l t ,

a háló-.

ROK IMRE t a t t ó l;i eliadásc a dl-

'I ny«vi l U » t -

f

osztályán

*

t DAJKA SAWWR kertászaérnöfc ,Előadását h a l l g a t -

DR BACüAT ÍÍSJI

i

iláciiai

h a B í

ö ÓTán

„eg .

•lmlfik,

lSfnldünk népe.

nyelve az írífc.

fiata

Az i f í ű s á g

SIUR»« S í Jd...I 1.1,.; kücÉsi.ce c£«el 7.oei-

zenektséret -

"

"

"

"

"

•

ERtiO. A ten Ulti

tartott^

deivínyt a canulók raj-

KEHEBE ISTVÁN t a l

Náju= 12-én

*MJ,ZS, a S i i g l i g e t i Sz aúvésie n u c a t t a be Kazi gyes . S s o r í t .

bizottság apparátusi é l tén - Caál Sándor könyv

táÍüj^a-

Kat ölén ií FENIVES HÁRU AJ1NUNCIÁT kusnüvész a l k o t á s a i b á l teiidettek érdrködö slk k i á l l í t á s t a IV. or^ágos tvédelni foíópályáiat a n yágból v képeketf

nyvtlrban

hez t a

„ndazt

könyvtárosok""*

Május 22-én t a Klub

eSltő«gi

ankétjai

Kor

t a g j a i HIBSCHL

fösMrkesitö

/KTV/ VFIC tésável a

Hájus 23-án a t.s vén

NEHEH6

lyosain ak rendE etvédtlm Június 3- án e

MISKQLCZI MIKLÖS

" " "

tenények d o l g o z o l k c B I O

K l u b ^ gltségév

ru-aí

könyvt á r e g y l e t e c

ala-

önyvtác

I M Gépgyárban * a j -

vendég.

Üreg temetőben a « C O S 1 könyv-

•uzeüB- és

S i

IATE Kuta-

tvédeloi

DIKŰ, a negyei tanács *lnSkhe-

ismereti gyűjteménnyel

gen közrenffködott:

l a t c s e r e kőrútjuk alkalmával

TARDY BALÁZS,

' diákban - JÓKAI ANNA v o l t az Íróvendég;

S^XSZl OLCA éa ÚJLAKI LÁSZLŰ Eenés i r o d a l n i e s t j é v d

A városi negnyicnkon llívül t o vábbi 72 rendelvényen - í r ó olvasí találkozón, könyvanké-

és siolgs - a

Parterdő volt i s n í t a színhElyí könyvtár és n iskola dctarócsap t a si*rvezecc, a népfront r a köí-

újra .agnyltották a telnŐEtck kiilcsS

ű

i/í•ktn

f

N F AI B/LÍKT i . . . .

i

5."" SSrő-ozr .'ÍÍIÍÍÍ;1 . " '

nagv K,

cing : 10-én T

Ha n n !

A

;,?'£« •f^kködyv-

íÍ

nSíödc .írott

27-ÍQ S

c. művet 51 b ' «

ek

,

rirlltí

okissi-

_.™ JB

...»

k"ncs avarkptl^ováBlr^a -* ElSatór VÉKONY UBOR régész

Előadó; PAP GÁBOR BűvészeEtöttéaés könyv: a velsnéri teiíploB Előadó KOVÁCS JÖZSEF egyháitBr-

ó az űj nódszert A gyerekkönyvtir napokig nem jele

fordították.

F0LLÁT1L ZSUZSÁNAK f ETELKÁNAK U n y a s z ü A és DANXÓNE 5ZABÚ ünyvtit

Ectfkl

úti

lyére MOLNÁR CTŰSCTNÉ, a gyetek könyvtáros került- Űj kollégái: ketten

érettségizettek.

n s s e n l n á r t o n b a n régebben megüresedett

illis-

,

a GYES l e j á r

e -unkáját BAR' ÁGNES S z o l n o k o n

és

körzetében

o k á t végző

kollégiink

SZABÓ ERVIN EMLÉKÉREM

SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT Nagy Mihályné - V á c o s i Orbánné S i e g S Agnea

Könyvtár

- V á t o s i KB

nyvtit. K

ÁLÖ MllNKAÉRt

m s Cyuláné - Tlsifl C

VÁLÚ TÁRSADALMI MUNKÁS

TÍBSADALHI MUNKAÉRT

kőiül

Bényei

Könyvtár

örgyi

főiskolai docens, TanítÓképiö

könyv t i

gyújtesényéböl válogaccuk. Készítették:

Bordás Fereoc /19. o l d . / ,

fery Antal /51.119. o l d . / . Hínyl.áct Jóisef /122. o l d . / . Nagy László Lúár /6a,B7,97,lll,145. o l d . / , P e n l i o l t í n / Í 4 .

old./.

ppné Tarnay

títő

Györgyi:

feladataik

A jövő generáció neue

megvalósításában

Bényei Miklós: G

SZÁMVETÉS ÉS TERVEK

K$H\V - KÖNYVTÁR - OLVASÖ

Síunmay En,ó:

tése

Bégi töüyvhec,

óvodistorban

gyerekek körében

PÁLVÁKK VOHZÁSÁB/lN

KÖHKÉF - KITEKIKIÉS

HÍREK - ESEMÉNYEK