KISKUNMAJSA
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2013-2014. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA
EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS
VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ
Szeged, 2013. november hó
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
Megrendelő:
Kiskunmajsa Város Önkormányzata Kiskunmajsa, Fő út 82. Tel. 06/77/481-144 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel. 06/62/421-256
[email protected] Felelős tervező: Balogh Tünde építészmérnök (TN: TT-1-06-0006/2011) Tel. 06/20/429-07-02 Táj- és kertépítészet: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök (Cs.M-i Építész Kamara TK-1 06-0102/2011) Közlekedés: Csapó László építőmérnök (Mérnöki Kamara TRk-T 06-0199/13) Víziközművek: Vargáné Patkós Margit vízépítő mérnök Csongrád Megyei Mérnökkamara TV-T/06/0006/H-1509/08 Régészet: Somogyvári Ágnes régész Zaj- és rezgésvédelmi szakértő: Dr. Szanka Károly dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök MMK.: SZÉS-4/06/0021/H-1170/05 Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő, környezetvédelmi szakértő Csongrád Megyei Mérnöki Kamara KB-T/06/0171/H-1684/08
TARTALOM 1. Módosítás tárgya 2. Képviselő-testület előzetes döntése 3. A településszerkezeti változás bemutatása 4. Szakági alátámasztás a Településszerkezeti terv módosításához 5. Határozati javaslat 6. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása 7. Tervezett szabályozási módosítások leírása Üdülőterület és fürdőbővítési terület Kereskedelmi szolgáltató terület 8. HÉSZ-módosítás tervezete 9. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 10. Környezetvédelem
3. 4. 6. 10. 13. 14. 24. 27. 29. 33. 34.
Szeged, 2013. november hó
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
2
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
1. Módosítás tárgya A hatályos településrendezési eszközöket Kiskunmajsa képviselőtestülete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 28/2004. /X. 15./ Ktr. számú rendeletében (HÉSZ) és a Településszerkezeti tervről szóló 188/2004. számú határozatában hagyta jóvá. Több módosítási eljárás is lezajlott az azóta eltelt időben: 1. Az új SPAR áruház telkét érintő tervi változtatásról és kisebb HÉSZ-módosításokról rendelkezett a döntéshozó testület 2005. év folyamán. 2. 2006-ban négy, 2008-ban 7 témában vált szükségessé tervi változtatás. 3. 2009-ben 6 helyszínen (5 bel- és 1 külterületi témában) módosult a Településszerkezeti terv, valamint 4 helyszínen (mind belterület) a szabályozási terv. 4. 2010-ben egy egyszerűsített módosítási eljárás érintette az Ipari Parkot 2011. február 25-i jóváhagyással és két témában rendes eljárás zajlott, ami 2011. június 29-i elfogadással zárult. 5. 2011-ben négy helyszínen történt módosítás, a jóváhagyás a 2/2012. (I.26.) önkormányzati rendelettel és az 5/2012 határozattal zárult. 6. 2012-13 évben a Kozák-Transz szállítmányozási cég területére és a Petőfi utca melletti lakóterületre fogadott el módosítást a képviselő-testület a 180/2013.(VII.10.) számú határozattal és a 16/2013.(VII.15.) önkormányzati rendelettel. Jelen eljárás elindításáról a város képviselő-testülete a 209/2013.(IX.03.) és 249/2013.(X.16.) számú határozataiban döntött (ld. következő oldalon). Az alábbi ábra mutatja a módosítási helyszíneket. A T-2 Településszerkezeti tervben változás csak az Üdülőterület egy részén (É-i helyszín) történik. Az SZ-2 Szabályozási tervben mindkét helyszín egyes részterületeiben hoz változást a módosítás az övezeti előírásokban.
A változások nem keletkeztetnek új beépítésre szánt területet.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
3
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
2. Képviselő-testület előzetes döntése
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
4
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
5
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
3. A településszerkezeti változás bemutatása Kiskunmajsa termálfürdője és bővítési területe a „Kgy” különleges gyógy-idegenforgalmi területbe van besorolva. A fürdő és a kemping az elmúlt évtizedekben jelentős beruházásokon ment át, mint a szolgáltatási kínálatot, mind pedig azok minőségét illetően. A bővítési területen (a Kőkúti szőlők tájrészen) azonban 2004. óta csak szerény hasznosítások történtek a kijelölt célterületen, ami a széttagolt tulajdonviszonyok mellett a legyengült gazdasági környezetnek is betudható. Településszerkezeti terv jelenleg hatályos állapota
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
6
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14. Fürdőtörténet a 2004. évi TrT településtörténeti munkarészéből: „A Jonathán Tsz szép, gondozott szabadidőparkot tartott fönn hat hektáros tórendszerrel az ún. Halásztanya (majd bővítve a Halászcsárdával) körül, ahol az 1980-as években főleg külföldi fizető vendégeket is fogadtak. 1983-ban a Tsz fölkérésére meddő olajkutak föltárása révén 1500 méter mélyről 74 ºC-os termálvizet hoztak föl a községtől 4 km-re. Ezt követően a Tsz termálprogramot dolgozott ki a víz mezőgazdasági és kommunális hasznosítására; 1984-ben saját erőből és hitelekből két medencével és fogadó épülettel fölépítette a termálstrandot, melyet 1987-ben gyógyfürdővé minősítettek. A következő évtől úszómedence és motel (90 ágy), majd a hárommedencés, födött rész, (500 személyes) kemping és étterem fogadja a vendégeket. Azóta vízicsúszda és konferenciaterem is készült; a fürdő fejlesztése jelenleg is folyik. A mára nemzetközi hírűvé lett termálstrand körül lendületes ütemben épül az üdülőfalu, 1996-ban már kétszáz üdülőház várta a pihenni vágyókat. A terep- és tájlovaglás lehetőségei is adottak. Az első kerékpárutat a belterület és a strand között adták át 1986-ban.”
Az üdülőterület a termálfürdővel együtt a város egyéb belterületeként külön beépített területet alkot. A példamutatóan szabályos rendben kialakult „Üh” hétvégi házas üdülőterület szerkezetileg a faágakhoz hasonlóan szerteágazó utcákra felfűzött kicsiny telkekből áll (ld. címlapon). Egy-egy telek általában 360-420 m2 nagyságú, a fürdőhöz legközelebb eső tömbben lévő telkek nagyobbak, de ezek már „Üü” üdülőházas üdülőterületbe kerültek át egy korábbi településszerkezeti módosítás során. A feltáró utak hálózatát egy helyen vezeti fel becsatlakozó út az 5402 jelű országútra, a Kemping főbejáratával szemben.
Ezt a logikus rendszert – amely Markolt László településtervező munkásságát dicséri – a közúti forgalomtól mentes gyalogút teszi még barátságosabbá, amely szintén egy helyen, a fürdő főbejáratával szemben lévő átkelőhelyen keresztezi az országos utat. A jelenlegi módosítás nem kívánja megváltoztatni a kialakult kedvező szerkezetet. A Jonatermál Zrt., mint a fürdő és a bővítési terület, továbbá több üdülőtelek gazdája azonban jelezte, hogy a beépítettség megengedett mértékét emelni szükséges, hogy a tervezett beruházásaik megvalósíthatók legyenek. Az idegenforgalmi fejlesztés támogatása érdekében az önkormányzat támogatja a kezdeményezést. Szakmai szempontból első gondolatként felvetődhet a kialakult egységes településkép miatti aggodalom az új építések kapcsán. Az utcaképek és kiegyensúlyozott telekhasználat azonban nem kerül veszélybe. Jelenleg ugyanis a 15 % előírt beépíthetőségen túl vannak ún. „kerti építmények” a telkeken, amik vagy önálló esőtetőként („filagória”) vagy az épülethez toldott fedett teraszként létesültek. A 2012. augusztus 6-át megelőzően hatályos országos építésügyi szabályok (OTÉK) szerint ezeket nem kellett beszámítani a beépített területbe. A jogszabályváltozás óta azonban ezekkel is beépített területként kell számolni. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
7
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14. 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 2012. augusztus 6. előtti állapota 1. melléklet „45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő]. 67. Melléképítmény: az építési telek, illetve azon álló épületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges építmény a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény, e) kerti építmény, f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) állat ól, állatkifutó, h) trágyatároló, komposztáló, i) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, j) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető - az építmény tömegétől kiálló részeinek - az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”
Az üdülőterületen többnyire épültek kerti építmények, ezért a most hatályos előírások szerint a régebben szabályos állapot eleve kb. 5 % túlépítettséget jelent (360 m2 teleknél a korábban megengedett 20 m2 építmény 6 %-os, a 420 m2 telek esetében 5 %-os beépítettséget képvisel). Ebből látható, hogy a beépítettség mértékének 20 %-ra növelése csak a korábbi szabályok szerinti kialakítással egyenértékű építést enged meg, a valós növekedéshez legalább 25 % beépítettséget szükséges biztosítani. A szabályozás módosítása (ld. később) biztosítja, hogy ne különálló „kulipintyók” épüljenek (bár nincs ilyen szándék ismereteink szerint), hanem a meglévő épületek bővüljenek terasszal, vagy egy-egy helyiséggel. Az „Üh” hétvégi házas üdülőterületen az országos előírások legfeljebb 20 % beépítési intenzitást engednek meg, ezért szükségessé vált a sajátos rendeltetési besorolás megváltoztatása „Üü” üdülőházas üdülőterületre. A terület használatának egységesen kialakult rendje miatt a módosítást is egységesen, az egyéb belterület összes „Üh” telektömbjére vonatkozóan indokolt elvégezni, a az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírása szerint: 7. § (1)16 A 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználási egységek területeit közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre kell tagolni. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
8
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14. (2)17 Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan eltérő építési jog is megállapítható. Településszerkezeti terv módosított állapota
Az előbbiekben leírt változtatáson túl a módosított terv feltünteti a kialakult gyalogutat és az aktuális ingatlannyilvántartási állapot szerint ábrázolja a belterületi határvonalat (szürke pont-vonal).
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
9
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
4. Szakági alátámasztás a Településszerkezeti terv módosításához Tájrendezés, környezetalakítás A 2004. évi alapterv vonatkozó munkarészében a módosítás nem tesz szükségessé változtatást, a javaslat továbbra is jól alátámasztja az üdülőterület és környéke Településszerkezeti tervét. Tájrendezési és környezetalakítási alátámasztó tervlap 2004. – nem változik
Közlekedési hálózatok Az „Üh” hétvégi házas üdülőterület „Üü” üdülőházas üdülőterületbe történő átsorolása nem keletkeztet településszerkezeti változásokat. A közterületek határa sem módosul, ezért a közlekedésben a kialakult állapot fennmaradásával számolhatunk. A 2004. évi alátámasztó tervlapon nem szükséges módosítás, csak az üdülőterületen belüli gyalogút nyer feltüntetést: Közlekedési alátámasztó tervlap 2004. – üdülőterületi gyalogút jelölést kap
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
10
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
Geológia, vízrajz, földtani adottságok Az üdülőterület sajátos használatának megváltoztatása nincs kihatással a város geológiai, vízrajzi, földtani helyzetére. A 2004. évi alapterv megállapításai ma is helytállóak. „Kiskunmajsa területe mélyföldtani szempontból a „Dunai szerkezeti árok” szélén helyezkedik el. A medence aljzat 2000 méter mélység alatt található, amelyre rátelepült a tengeri eredetű üledék összlet. A felső pannon korú homokkő rétegek jó hévíztárolók. (700-1000 méter mélységben.) A pannon üledékre rakódott mintegy 200-300 méter vastagságú agyagos iszapos levantei összlet. Ezt követte a pleisztocén korú ős-duna és mellékfolyóinak hordaléka, amelyet tektonikus tevékenységek tagoltak, így finomabb és durvább homokos üledéksorok alakultak ki, amelyek jó ivóvíztartó rétegek. A jégkorszak végén, amikor a Duna elfoglalta mai É-D irányú medrét, a folyók üledéképítő munkája helyébe a szélerózió lépett: eolikus eredetű üledékek rakódtak le különböző vastagságban a Duna-Tisza közén. A szélhordta réteg többször átrendeződött, amíg a mai felszín kialakult. Vízföldtani szempontból az alsó-pannon (hévíz) és a pleisztocén (ivóvíz) rétegek bírnak jelentőséggel. A város ivóvíz kútjai is e rétegekre települtek 250-450 méter mélységben. A készletek hosszú távon kielégítik a lakossági igényeket. A vízügyi nyilvántartás (kút-kataszter) szerint 1933 óta kb. 50 db mély-fúrású kút lemélyítése történt a város területén, de abból ma már csak 10-15 üzemképes. A mezőgazdasági üzemek területén még a 10 m-es belső védőtávolság sem minden esetben biztosított, a régi felhagyott kutak helye és sorsa pedig ismeretlen. Feltehető, hogy a szakszerű eltömedékelés nem minden esetben történt meg. Az ilyen kutak potenciális szennyező forrást jelentenek a vízadó rétegek számára. Az eolikus rétegösszletben tárolt vízkészlet is fontos vízbeszerzési forrás az egyedi kutas vízellátás szempontjából, amelyet a tanyák és állat-tartó gazdaságok vesznek igénybe. Ezek védettsége kevésbé biztosított, mint a mélyebb rétegeké. A terület felszíni szennyeződésre érzékeny. A felszín közelének földtani felépítésére az É-i és középső területeken nagyrészt futóhomok, illetve homokos-lisztes üledékek a jellemzők, a laposabb területeken pedig helyenként meszes, mésziszapos üledékek fordulnak elő. Az uralokodó széliránynak megfelelően felmalmozódott futóhomok és homokliszt általában 2-3 m vastag rétegekben váltakozva települt, de egyes helyeken a rétegvastagság a 10 m-t is meghaladja. A területen előfordulnak felszín alatti 1,4-3,0 m mélységben húzódó mészkőpadok. Alatta iszapos homok, folyós homok található. A talajvíz nagy vonalakban követi a domborzatot. A talajvízszint figyelése 40-60 éve folyamatos a város területén, több figyelőkútban. A közepes talajvízszint az évek folyamán kb. 2 métert süllyedt. A talajvíz gyengén agresszív. A környezetvédelmi hatóság által végzett külterületi (olajfás) talajvíz vizsgálatok szerint a talajvíz nitráttartalma 5-30 mg/l között változik.”
Csapadékvíz-elvezetés Az üdülőterület a Kőkút településrészhez tartozik, amelynek legnagyobb része jó víznyelőképességű homoktalaj. A beépített területen azonban szélsőséges időjárási viszonyok esetén 2000. év óta időnként belvízprobléma jelentkezik. Problémát okoz a belvizes időszakban az üdülőterületen a csapadékvíz elvezetésének a hiánya. Az önkormányzat ennek megoldására készíttetett tanulmányt, de mivel nincs elég közel befogadó hely, ahová viszonylag egyszerűen bevezethető volna a felesleges csapadékot, így a tervezés nem jutott el az engedélyezési fázisba. Két mély pontja van a területnek, az egyik a Sün u. 16. számnál, a másik a Barka u. 42. házszámú területen. Az üdülőterület csapadékvíz elvezetése két irányba történhet, vasút vagy a közút keresztezésével, valószínűleg átemelő szivattyú beiktatásával. Kiskunmajsa érintett K-i része a 11.01. számú Algyő–Tápé–Gyála–Kőröséri belvízvédelmi szakasz területére esik. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
11
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14. A belvízelvezető csatornák jól kiépítettek, kapacitásuk – jól karbantartott állapotban – elégséges a terület belvizeinek elvezetésére. A felszíni vizek védelme szempontjából általában problémás jelenségek (szennyezőanyag-bemosódás, illegális hulladék lerakás) a módosítási területen nem szoktak előfordulni. A használt termálvíz bevezetése a csatornahálózatba a fürdő esetében fennáll.
Ivóvízellátás Az üdülőterület vízellátását a város közüzemi vízellátó rendszere biztosítja. A Félegyházi út mentén 3 km hosszú NA 200 ac. vezeték van kiépítve az üdülőterületig. Erre kapcsolódik az üdülőterületi hálózat, amely minden utcában kiépített. A kapacitás megfelelő. A vízellátó rendszer vízbázisa rétegvíz, amelyet 200–450 méter mélységből termelnek ki. A vízműtelepen 4 db kút található, amelyek teljes kapacitása 6000 m3/d. A vízminőségi kategória II. osztályú rétegvíz. A határértéket meghaladó vastartalom miatt vastalanító üzemel, szintén 6000 m3/d kapacitással (vízszintes zárt szűrőtartályok.) A kezelt víz minősége megfelelő. Az azbesztcement vezetékeket távlatban cserélni szükséges. A termálfüldő és a kemping-motel területén is van ivóvízellátás saját üzemeltetésű kútból.
Szennyvízelhelyezés A városban 1992-ben épült ki az elválasztó csatornahálózat I. üteme, amely a nagyobb közintézményeket fogta össze és a városnak csak egy-egy utcáját érintette. Hossza összesen 13,5 km volt. 1994 és 1996 között további kb. 7 km csatorna épült. A több, mint 3500 vízbekötés mellett azonban még így is csak 988 csatorna bekötés volt, a 100%-os vízellátottsághoz csak 20 %-os csatorna ellátottság társult. 2002-2003-ban a csatorna fejlesztési program keretében megépült a város teljes területére a csatornahálózat, a bekötések száma ma már csaknem 3000 db. A csatornarendszer műszaki átadása 2003. végén megtörtént. Az elvezetett szennyvizet 1992-ig egy földoldómedencés (labirintszerű) tisztítás után vezették a befogadóba. 1994-ben megépült egy BIOGEST típusú 500 m3/d kapacitású biológiai tisztító telep, amely télen alul-, nyáron túlterhelt volt. E kapacitás mellé még 1500 m3/d teljesítményű UTB–2AB tisztítási technológiával történt bővítés. Az üdülőterület nincs még csatornázva, arra tartalék kapacitás biztosított a telepen. A termálfürdő területén önálló BLG - 50 típusú kis kompakt tisztító egység működik teljes kihasználtsággal. A pihentető tóban való tárolás után a Marisi II.sz. belvíz-csatornába vezetik a tisztított szennyvizet.
Megjegyzés az ivóvízellátás és szennyvízelhelyezés leírásához A Jonathermál Zrt. kezdeményezte, hogy az üdülőfaluban található ingatlanjainak egy részét saját tulajdonú víz-, szennyvíz-, és termálvíz vezetékkel látná el. Egyelőre csak közútkezelői hozzájárulást kért, szakági rajzok készítése folyamatban van. A méretezést célszerű úgy tervezni, hogy kapcsolódhasson az üdülőfalu többi része is az új hálózatokhoz.
Földgázellátás Az üdülőterület ellátását középnyomású földgáz elosztóvezeték biztosítja. Az üdülőterület gázellátása majdnem 100 %-os. A termálfürdő mellett földútban épített gázvezeték néhány ingatlan gázellátását biztosítja.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
12
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
Villamosenergia-ellátás A Kiskunmajsai 120/20 kV-os alállomásból jelenleg 9 db 20 kV-os légvezeték indul. Az üdülőterület energiaellátását a Jásszentlászló 20 kV vezeték biztosítja. Erről a középfeszültségű vezetékről kapnak ellátást a Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza vasútvonaltól keletre eső területek, így a fürdő is, valamint az olajkutak és a csengelei út mentén levő kiskertek. Az üdülőterületen a Venyige utcai új GALAXI „ÉHTR” tip. transzformátorállomáshoz földkábeles csatlakozás épült.
Elektronikus hírközlés Kiskunmajsa távbeszélő szolgáltatója a Magyar Telekom Nyrt. A Kiskunhalas felől kiépített optikai kábel a belterületen többnyire alépítményben halad. Az üdülőterületi területfelhasználási mód változása nem idéz elő távbeszélő igény-növekedést. A mobiltelefon állomások szóráskörzete lefedi az üdülőterületet. Kiskunmajsán kábeltelevíziós rendszer üzemel, melynek tulajdonosa a CATEL Kft. A fejállomás, egy helyi stúdióval kiegészítve a Félegyházi út, Petőfi Sándor u. sarkán levő, erre a célra épített épületben üzemel. A KTV hálózat a város teljes területét lefedi. A város területét mikrohullámú rendszer nyomvonala nem érinti.
5. Határozati javaslat Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 188/2004. számú határozattal elfogadott Településszerkezeti tervet az alábbiak szerint módosítja: Az Üdülőterület egyéb belterületen belül az „Üh” hétvégi házas rendeltetésű terület a 8501 helyrajzi szám alátörésein felvett telkek kivételével átkerül „Üü” üdülőházas üdülőterületbe az idegenforgalmi fejlesztések befogadásának biztosítására. Felelős: Faludi Tamás polgármester Határidő: 2014. január ...
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
13
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
6. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban településfejlesztési rendelet) 3. melléklet 1.2.2. pontja a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészei között előírja a „területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép” „és leírás (számítás)” készítését. Jelen fejezet ennek az előírásnak tesz eleget. Bács-Kiskun Megye Közgyűlése 2011. év novemberében fogadta el a megye területrendezési tervét (BKmTrT), amely a 2003. évi XXVI törvénnyel hatályosított, a 2008. évi L törvénnyel módosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. A megyei tervi harmonizációt és az OTrT szerkezeti elemeivel való összhangot igazolja ez a tervfejezet. Kiskunmajsa az OTrT-ben:
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
14
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14.
Országos jelentőségű infrastruktúra elemek a város igazgatási területén Közlekedési szempontból az OTrT-ben szereplő főúttá (Soltvadkert 53. sz. főút – Kiskunmajsa – Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Szegvár) nem érinti a módosítási területet. A városon keresztülhaladó 51. számú „Csongrádi kerékpárút” – (Románia) – Nagylak – Makó – Szeged – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac országos törzshálózati kerékpárnyomvonal a módosítással érintett területen áthalad, kiépült, a tervlapokon jelölve van. Az egyéb országos törzshálózati vasútvonalak közé tartozik a településen áthaladó Kiskunfélegyháza – Kiskunhalas vasútvonal, amely a módosítási terület közelében halad, de nincs rá kihatással a tervezett rendeltetés-változás. Nagynyomású szénhidrogén vezetékek szintén harántolják Kiskunmajsa igazgatási területét, ezek nyomvonalait és szolgalmi sávjait a szabályozási terv az FGSZ Zrt. és a MOL Nyrt. átadott adatai szerint tünteti fel.
Országos övezetek Kiskunmajsát nem érinti az OTrT-ben kijelölt „Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület” az „Országos jelentőségű tájképvédelmi terület”, a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” a „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe” és a „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezete. Területe nem tartozik az „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület” övezetébe sem. Érintett viszont a város a „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezetében, a szénhidrogén bányatelkeket figyelembe veszi a terv. Kiskunmajsának nincs kötelezettsége a más településsel való együtt-tervezésre. Honvédelmi szempontból sem kell kiemelten kezelni a várost.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
15
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2013-14. A mellékelt átnézeti rajz a 2008. évi OTrT ökológiai hálózatának kiskunmajsai kivonatát ábrázolja. A megyei terv módosítása a területfoltokat „magterület”-re, „zöldfolyosó”ra és „puffer terület”-re osztotta és pontosítást is végzett (ábrát ld. a megyei övezeteknél). Annak megfelelően jelen módosítás minden elemet aláfestéssel tüntet fel a szabályozási tervben. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának korábbi adatállománya alapján a hatályos terv további természetvédelmi érdekű kijelölést is tartalmaz (természeti, ex lege védett láp és szikes tó, helyi védettségű természeti terület).
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe! Az OTrT „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet”-ébe a település elszórtan elhelyezkedő kis területfoltjai tartoznak bele. Minden folt meglévő erdő, ezért a TRT erdőterületbe is sorolja be. A törvény megfogalmazása szerint ezek: „az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek” A tv. 13/B szakasza szerint itt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában tervezhetők, s bányászati szempontból a terület „kivett”-nek minősül.
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe! Natura 2000
Figyelmet érdemel még az európai jelentőségű természeti védettség. A hálózat által érintett területekre a 2006. október 17-től hatályos 275/2004-es kormányrendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. Az egyes területek helyrajzi számainak legfrissebb átdolgozott listája a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletének mellékleteként került nyilvánosságra. Kiskunmajsán a (HUKN20035) Harkakötöny-Bodoglári homokbuckák nevű kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területbe tartoznak az igazgatási terület ÉNy-i részén fekvő alábbi helyrajzi számú telkek: 0670, 0676, 0677, 0679/1, 0679/2, 0679/4, 0679/6, 0679/7, 0679/10, 0679/12, 0679/13, 0679/14, 0679/15, 0681/1, 0681/2, 0681/4, 0681/5, 0681/7, 0681/8, 0681/10, 0682/1, 0682/2, 0682/3
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
16
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
Bács-Kiskun Megye Területrendezési terve – Szerkezeti terv részlete
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
17
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
Megyei szerkezeti terv jelmagyarázat
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
18
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
Megyei tervben kijelölt területfelhasználási térségek adatai - kivonat
A Településszerkezeti terv módosítás nem keletkeztet új beépítésre szánt területet és a változás kizárólag a városias települési térségen belül történik, ami belterületi státuszú. A térségi területfelhasználási kategóriák területének alakulása ezért nem releváns kérdés, teljesülésük igazolása nem szükséges. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
19
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. Megyei övezetek - Kiskunmajsa érintettsége az egyes megyei övezetekben
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot. A város országos jelentőségű táji értékekkel az OTrT szerint nem rendelkezik, a megye vonatkozásában azonban van érintettsége. A térségi táji értékek lehatárolására a megyei terv folthatáros övezeti kijelölést alkalmaz. Kiskunmajsán a belterület és az üdülőterület környéke, valamint természetközeli állapotú területfoltok vannak kijelölve. Utóbbiak jellemzően erdőterületek vagy rétek. A szabályozási terv jelenleg is tartalmazza a terület határát és a HÉSZ 37. § (5) rendelkezik az előírásokról. Az „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók. A törvény 16/A § előírása szerint a „terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.” Kiskunmajsa hatályos településszerkezeti terve és az SZ-1 terv ténylegesen kijelöli a bányaterületeket, ezeken kívül a HÉSZ hatályos előírása /24. § (2) bek./ lehetővé teszi a homokbányászatot az Máh jelű mezőgazdasági övezetben. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. Országos ökológiai hálózat övezetei: Az övezetbe az OTrT törvény szerint az "országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik". A Kiskunmajsa területére eső mag-, folyosó- és pufferterületet a módosított tervlapok a megyei terv digitális állománya szerint közlik.
Jelöli a külterületi szabályozási terv az OTrT ökológiai hálózatát (alászínezéssel) és a NATURA2000 uniós érdekű területeit is.
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe! Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete A lehatárolás célja, hogy a Nemzeti Erdőtelepítési Program megvalósítására alkalmas területek védelmét biztosítsa. Az övezetben beépítésre szánt terület csak a 76/2009. (IV. 8.) Kormányrendeletben meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe!
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
21
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Kiskunmajsa területén a volt szeméttelep és egy feltúrt terület tartozik az övezetbe.
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe!
Rendszeresen belvízjárta terület övezete A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). Az OTrT törvény előírja: "Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki." A belvízveszélyes területeket 2011. év eleji súlyos belvízhelyzet térképi adatfelvétele alapján tartalmazza a szabályozási terv, kiegészülve a megyei tervi lehatárolásokkal. A HÉSZ-ben már szerepelnek a területre vonatkozó megszorító előírások.
A módosítási helyszínek nem tartoznak az övezetbe!
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
22
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
Széleróziónak kitett terület övezete Az övezet a szél által okozott talajpusztulás területeit foglalja magába, amely a talajösszetétel, a talajfelszín jellemzői és a növényborítottság által befolyásolt potenciálisan vagy ténylegesen erózióveszélyes terület. Az erózióveszély területének kijelölését a jelenleg hatályos szerkezeti terv a megyei övezeti határoknak megfelelően tartalmazza. A gyenge minőségű szántókon előirányzott erdőtelepítések, valamint a gyepművelés megtartása csökkenti a szél romboló hatását. A beépített területeken a szélerózió hatása mérsékelt a burkolt felületek és a kertek zöldfelületi fedettsége miatt, ezért az üdülőterületi módosításnak nincs hátrányos hatása a szélerózióra.
Vízeróziónak kitett terület övezete Az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásaival szemben kevésbé ellenálló talajadottságokkal jellemezhető területek tartoznak az övezetbe. Kiskunmajsa területén három É-D-i irányban elnyúló keskeny sáv tartozik az övezetbe. A lehatárolást a Településszerkezeti terv tartalmazza, mint „vízeróziónak kitett terület”. A módosítási
helyszínek nem tartoznak az övezetbe!
Szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete Az övezethez a megyei terv ajánlja: - minden természetvédelmi érintettségű területet kerülni érdemes, - a kijelölt tájképvédelmi területeken nem javasolt az elhelyezés, - a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építményektől dőléstávolságot kell tartani, - beépített területektől célszerű 5 h távolságot tartani, ahol a "h" a szélerőmű teljes magassága, - a kijelölésnél gondot kell fordítani a felvonulási utak tervezésére. A HÉSZ 37. § (2) bekezdés szerint az épület létesítését nem igénylő (műtárgynak tekinthető) szélerőmű Máh övezetekben a természeti területek és 500 méteres körzetük, valamint a belterületek 200 méteres körzete kivételével bárhol elhelyezhető. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
23
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
7. Tervezett szabályozási módosítások leírása 7.1. Üdülőterület és fürdőbővítési terület A Településszerkezeti módosítással szoros összefüggésben a belterületi fekvésű „Üh” jelű hétvégi házas üdülőterületi telektömbök „Üü” jelű üdülőházas üdülőterületi övezetbe kerülnek át és a beépítettség megengedett értékének paramétere is módosul a következők szerint: Jelenleg Tervezett Rendeltetési övezet (módosul): Üh Üü Beépítés módja (nem változik): Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló Beépítettség maximum (módosul): 15 % 20 % (+5 %)* Épületmagasság (nem változik): „H”: 4,0 – 4,5 m „H”: 4,0 – 4,5 m Legkisebb kialakítható telekterület (nem változik): 420 m2 420 m2 *: a +5 % beépíthetőség csak az épületnek nem minősülő melléképítményekre érvényesíthető A változás nem érinti a belterületbe újabban bevont, még nem kialakult szerkezetű telekcsoportot, melyek 8501 helyrajzi szám alátörésein szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban és előírt beépítettségük már jelenleg is 20 %. A Településszerkezeti tervi módosítás leírásában szerepel a beépítettség növelésének indoklása. A határérték 20+5 %-ra növekszik. A 20 % a jelenlegi épületek bővítésére szolgál, a + 5% pedig arra alkalmas, hogy a korábbi jogszabályok szerint a beépítettségbe nem számító, de a jelenlegi szabályok szerint már a beépítettséget növelő kerti építmények (általában esőtetők, vagy teraszlefedések) jogszerűen fennmaradhassanak. Az üdülőterület egységes utcaképeinek és rendezett kerthasználatának megtartása érdekében az „Üü” övezetre vonatkozóan belekerül a szabályrendeletbe, hogy az 500 m2-nél kisebb telkeken csak egy épület helyezhető el. A kerti tetők olyan építmények, melyek nem minősülnek épületnek, ezért ezek továbbra is létesíthetők lesznek. A „Kgy” jelű különleges gyógy-idegenforgalmi övezet már beépített telkein (hrsz.: 8500 – termálfürdő és kemping, hrsz.: 0208/5, 0208/17 – üdülőház, hrsz.: 0208/18 – lovarda) a beépítettség határértéke 40 %-ra növekszik. A jelenlegi és tervezett övezetei paraméterek a következők: Termálfürdő Rendeltetési övezet (nem változik): Beépítés módja (nem változik): Beépítettség maximum (módosul): Épületmagasság (nem változik): Legkisebb kialakítható telekterület (nem változik):
Jelenleg Kgy Szabadon álló 15 % „H” max. 12,5 m* 50000 (5000) m2
Tervezett Kgy Szabadon álló 40 % „H” max. 12,5 m* 50000 (5000) m2
* 50000 m2-nél kisebb telek esetében „H”= 3,5 – 6,0 m Kemping és bővítési területe Rendeltetési övezet (nem változik): Beépítés módja (nem változik): Beépítettség maximum (módosul): Épületmagasság (nem változik): Legkisebb kialakítható telekterület (pontosítódik):
Jelenleg Kgy Szabadon álló 15 % „H” max. 7,5 m 20000 (2000) m2
Tervezett Kgy Szabadon álló 40 % „H” max. 7,5 m 20000 m2
Megjegyzés: a jelenlegi telekterületi előírásban a „(2000)” bejegyzéshez nem tartozott előírás, ezért törlésre került. A kemping nem volna működőképes 2 hektárnál kisebb telken. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
24
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. Idegenforgalmi célú fejlesztési terület Rendeltetési övezet (nem változik): Beépítés módja (nem változik): Beépítettség maximum (módosul): Épületmagasság (nem változik): Legkisebb kialakítható telekterület (nem változik):
Jelenleg Kgy Szabadon álló 10 % „H” max. 7,5 m* 5000 m2
Tervezett Kgy Szabadon álló 40 % „H” max. 7,5 m* 5000 m2
* 30000 m2-nél kisebb telek esetében „H”= 3,5 – 6,0 m A beépítettség határértékének növelése lehetővé tesz új beruházásokat a már jelenleg is idegenforgalmi célra hasznosított telkeken. Egyéb övezeti paraméterek nem változnak. Fényképek az idegenforgalmi fejlesztési területről
Lovarda és csárda bejárata Üdülőház
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
25
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
SZ-2 Szabályozási terv jelenleg hatályos állapota (módosítási javaslat a HÉSZ-tervezet mellékletében)
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
26
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
7.2. Kereskedelmi és szolgáltató terület A belterülethez ÉNy-ról közvetlenül csatlakozó „Gksz” kereskedelmi szolgáltató célú módosítási terület egy része (a több évtizede gazdasági hasznosítás alatt álló ingatlanok csoportja) 60 %-os beépítettségi lehetőséget kap a tervezett fejlesztések megvalósíthatósága érdekében. A Gksz területen belül az alábbi térképen lila vonallal lehatárolt üzemi telephelyeket (Grape-Vine Kft., Vintage Kft., M és K Baromfifeldolgozó Kft. és Bács-Bau System Kft.) érinti a módosítás: SZ-2 Szabályozási terv jelenleg hatályos állapota (módosítási javaslat a HÉSZ-tervezet mellékletében)
A változással érintett, lehatárolt üzemek mindegyike termelőegység, melyeknek a telkén a beépítés kialakult intenzitása elérte a jelenleg megengedett szintet. A Gksz besorolású területegység többi részén más jellegű a területhasználat (főleg kereskedelem, szállítmányozás, tekepálya, disco, valamint két tanya), ahol a megengedett beépítettség még nincs kihasználva. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
27
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
Fényképek a változó szabályozást kapó gazdasági területről
Húsüzem és borászati üzem közös bejárata Üzemépületek és parkoló
Üzemek légifotón
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
28
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
8. HÉSZ módosítás tervezete Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete …/2014. (…) önkormányzati rendelete a Kiskunmajsa Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 28/2004. (X. 15.) Ktr. számú rendelet módosításáról Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, BácsKiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala, a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok, valamint a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, a Catel Korlátolt Felelősségű Társaság, az EDF-Démász Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Vízközmű Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság és a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2004. (X. 15.) Ktr. rendelete (továbbiakban: Rendelet). 2. sz. mellékletét képező SZ-2 terv a jelen rendelet 1. számú mellékletében szereplő szabályozás szerint módosul.
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
29
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. 2. § A Rendelet 19/A § új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az 500 m2-nél kisebb területű telkeken csak 1 db épület és melléképítmények elhelyezése megengedett. (4) Az övezeti paraméterek szabályozási tervi jelölésében a zárójelben szereplő „+5 %” beépítettség csak épületnek nem minősülő építményekre vehető igénybe.” 3. § A Rendelet 41. § lelőhelylistája a következő 3 lelőhellyel egészül ki: 83571 36082
Tajó-Határ-dűlő Bodoglár-Ördögárok
83955
Ördögárok I.
0554/134-135 0589/5-6,0589/8-9 0593/27,0593/55, 0593/57-58,0593/63-66, 0593/138,0599,0605/10, 0605/62-63,06/1-4, 0608/9,0649/6,0649/10-11, 4001,4002/2,4007-4008, 4009/4,4010,4011,4014, 4015,4017,4019,4022,4029 0605/28-29,0605/3, 0605/49-50,0605/65
4. § (1) E rendelet a kihirdetése napját követő tizenötödik napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni e rendelet hatályba lépésekor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Faludi Tamás polgármester
Dr. Tárai Éva jegyző
Záradék: Az önkormányzati rendelet kihirdetése: .
Dr. Tárai Éva jegyző
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
30
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. 1. melléklet a …./2013. (…..) önkormányzati rendelethez SZ-2 terv módosított részletei 1. Üdülőterület, Termálfürdő, Kemping és bővítési területe
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
31
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013. 1. Félegyházi úti gazdasági terület
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMNETÁCIÓ
32
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
9. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A Településszerkezeti tervnek az a feladata, hogy az önkormányzat képviselőtestületének a 178/2003. (X.1.) számú határozatával elfogadott Hosszútávlatú Városfejlesztési Koncepció teljesülhessen. A koncepció 1. fejezete, amely Kiskunmajsa településhálózati szerepkörének és térségi kapcsolatainak fejlesztéséről szól, kiemelten foglalkozik a termálfürdő szerepével: „A fürdő és a gyógyvíz már csaknem 20 éve szorosan hozzákapcsolódik Majsa nevéhez. Általa a város jövőjének egyik meghatározó pillérévé vált az üdülés és az idegenforgalom. A kialakult jóhírű környezetiszolgáltatási színvonal megőrzése, továbbfejlesztése érdekében rövid távon meg kell célozni a gyógyhellyé nyilvánítást, s ki kell aknázni a kapcsolódó pályázati lehetőségeket. A fürdő stratégiai jelentősége miatt hatékony partneri viszonyt kell kiépíteni az önkormányzat és a tulajdonosok között. A tulajdonosok területfejlesztési elképzelései a város rendezési tervébe illesztendők.”
A mostani Településszerkezeti módosítás a fürdő tulajdonosának, a Jonathermál Zrt.-nek a kezdeményezésére történik. A fürdő nagyrészt birtokba vette a jelenlegi építési lehetőségeit a medencék építése és a kemping kiszolgáló épületállományának gyarapítása során. A funkcióbővítéshez, amely városi érdek, szükséges a beépítettség megengedett értékének emelése. A koncepció 2. fejezetében a „Tájhasználat városszerkezet” fejlesztése kapcsán az üdülőterület településrendezési kezelésmódjáról is szó esik: „A meglévő üdülőterület nyugalmát, igényes környezetét, védőerdejét mindenképpen meg kell őrizni, a szabadon hagyott területet közpark céljára kell kialakítani a gyógyhellyé nyilvánítás, majd a cím megtartása érdekében. A még hasznosítatlan beépítésre szánt telkeken is ennek szellemében kell beruházásokat kezdeményezni. A következő fejlesztési ütem a magántulajdonosok kezdeményezésével fokozatosan valósul meg, az egységes színvonal érdekében szükség szerint alkalmazandók az építési szabályozás eszközei (ütemezési előírás, beépítési-, beültetési kötelezettség, önkormányzati elővásárlási jog). A Kőkúti szőlők a strand vonzásában kialakuló idegenforgalmi-üdülési igényekhez alkalmazkodva a zöldfelületi jelleg megőrzésével rendezendők, előnyben részesítve a hosszú távon pozitív hatású fejlesztési szándékokat (kemping, szálloda, golf-pálya, stb).”
A megcélzott fejlesztési irányvonal ölt testet a „Kgy” területen előkészítés alatt álló beruházásokban, amelyek megvalósításához a beépítési intenzitás tervezett növelése szükséges. A „Gksz” kereskedelmi szolgáltató területen belül a tartósan itt működő termelőüzemek telephelyeinek racionálisabb kihasználását teszi lehetővé a módosítás a beépítettség mértékének emelésével. A koncepció 3. fejezete a „Gazdaság” fejlesztésének lehetőségeire fókuszál. A prioritások sorában is megtaláljuk ezt a fontos feladatot. „Az egész város tartós és megalapozott fejlődésének, a lakosság ellátásának és megtartásának, új vállalkozások betelepedésének és a meglévők előrehaladásának alapja és ezért fejlesztési prioritás az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése az agráriumtól kezdve a feldolgozó ágazatokon át a szolgáltatásokig minden területen. Ez a cél ágazatokon belüli tennivalókat is magába foglal. Az agráriumban pl. a termelési szerkezet átalakítására van szükség, emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a termelők összefogására, együttműködésére, együttes fellépésére. Az igazi erőt a termelés – feldolgozás – értékesítés láncolatának kialakítása jelentené, ezáltal a különböző fázisokban keletkezett hozzáadott érték helyben jövedelmezne. A feldolgozóiparban továbbra is jelentős szerepe van – az előbbiekkel összefüggésben – az élelmiszeriparnak, emellett a hagyományos iparágak megőrzésére, azok modernizációjára, az EU-s elvárásokhoz való igazodás megteremtésére van szükség.”
VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
33
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA KISKUNMAJSA 2012-2013.
10. Környezetvédelem Ebben a fejezetben Kiskunmajsa város jelenleg hatályos Településrendezési eszközeinek tárgyi módosításaira vonatkozóan környezetvédelmi értékelést végeztük el, hogy megállapítsuk: a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelést a jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályok és előírások figyelembevételével végeztük. Az ügyleírásokban szereplő változások környezetvédelmi értékelése
Településszerkezeti tervet érintő módosítás: Az egyéb belterületnek minősülő üdülőterület „Üh” hétvégi házas üdülőterület rendeltetésű tömbjei átkerülnek „Üü” üdülőházas üdülőterület rendeltetésbe. Az átsorolással érintett terület változatlan alaprendeltetését (üdülőterület) figyelembe véve a tervezett változtatás a környezeti elemek állapotában jelentős változást nem fog okozni. A beépítettség 5 %-os növekedése környezetvédelmi szempontból lokálisan kedvezőtlen, de a hatás a település viszonylatában nem számottevő. A terület közműellátása nem teljes, a szennyvízcsatornázást szükséges lesz megoldani. A Jonathermál Zrt. kezdeményezése saját csatornarendszer kiépítésére kedvező változást jelentene, ezért a Zrt. által kezdeményezett tervmódosítás közvetve pozitív hatással lehet a talaj és a talajvíz állapotára. A csatorna építésére kivitelezési tervet kell készíteni. A szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornába bocsátott szennyvizek minőségi előírásainak melyet jelenleg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmaz. Az üdülőterületen keletkező csapadékvizek elvezetése a területről nem megoldott, a tanulmánytervek szerint el kell végezni a szükséges építést. Zajvédelmi szempontból a terület jogállása nem változik.
Szabályozási tervet érintő módosítások 7.1. Üdülőterület és fürdőbővítési terület A tervezett módosítás a „Kgy” különleges gyógy-idegenforgalmi terület három telkének beépíthetőségét a jelenlegi 10-15 %-ról 40 %-ra emeli, de a terület használat besorolását nem változtatja meg. A megengedett zajterhelési határértékek nem változnak. Távlatilag bizonyosan a területhasználat intenzitásának növekedéssel jár a változtatás, de ennek zajkibocsátás növelő hatása elenyésző. Zajvédelmi szempontból nincs akadálya a beépítési mérték kért növelésének. A tervezett változtatás környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változással érintett területek besorolását és méretét – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fog eredményezni.
7.2. Kereskedelmi és szolgáltató terület A tervezett módosítás a „Gksz” kereskedelmi szolgáltató terület egy részének beépíthetőségét a jelenlegi 40-50 %-ról 60 %-ra emeli, de a terület használat besorolását nem változtatja meg. A megengedett zajterhelési határértékek nem változnak. A környezet ugyancsak gazdasági rendeltetésű, ezért a kismértékben megnövekvő zajkibocsátás nem okoz konfliktust. Zajvédelmi szempontból nincs akadálya a beépítési mérték kért növelésének. A tervezett változtatás környezetvédelmi szempontból – figyelembe véve a változással érintett területek besorolását és méretét – a jelenlegi tervhez képest számottevő változást várhatóan nem fog eredményezni. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
34