EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

118. EGYSÉGES SZERKEZET Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testület 20/2012. (IV. 12.) ÖR, 39/2010. (IX. 23.), ÖR, 30/2010. (IX. 15.) ÖR, 29/2010. (IX. 15.) ÖR, 1/2009. (I. 19.), 54/2008. (XII. 17.), 38/2007. (X. 3.), 5/2007. (VIII. 28.) számú rendeletekkel módosított 29/2005. (VII. 1.) rendelete Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7. § (3) c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. § (1) (2)

(3)

2

Jelen elıírások hatálya Budakeszi Város teljes közigazgatási területére terjed ki. A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, és együtt alkalmazandó az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képezı övezeti tervlappal, valamint a belsı területek sajátos szabályozását tervlapokon ábrázoló, jelen rendelet 2. sz. mellékletét képezı Szabályozási Tervvel, az ezt módosító 2/A „Temetı térsége Szabályozási Terve” tervlappal, és a 2/B „József Attila u.- Hunor u. – Villám u. által határolt terület Szabályozási Terve” tervlappal, továbbá a 2. sz. mellékleten nem szereplı településrészek sajátos szabályozását tartalmazó, jelen rendelet további mellékleteit képezı szabályozási tervlapokkal, az alábbiak szerint: 2,5 a) 3. sz. melléklet: Hidegvölgy gazdasági terület szabályozási tervlapja, 2,5 b) 4. sz. melléklet: Barackos külsı – Barackos-belsı – Darányi – Meggyes szabályozási tervlapja, 2,5 c) 5. sz. melléklet: Szılıskert, Dél és Nyugat gazdasági területek szabályozási tervlapja, 2,5 d) 5/A sz. melléklet: Szılıskert utca dél nyugati oldalának szabályozási tervlapja,,2,5 e) 6. sz. melléklet: Makkosmária Szabályozási Tervlapja. 1,5 f) 7. számú melléklet: Új Szennyvíztisztító Szabályozási Terve6,7 g) 8. számú melléklet: „Budakeszi, Márity László utca – Konth Miklós utca – Miller János utca – Arany János utca által határolt terület Szabályozási Terve, amely a jelen Helyi Építési Szabályzat 2. számú mellékletét módosítja.8 Makkosmária sajátos elıírásai Makkosmária területére, illetve az SZT-6 jelő Szabályozási tervlapon lehatárolt területre vonatkoznak és csak a mellékelt SZT-6 jelő M = 1:2000 méretarányú szabályozási tervvel együtt érvényes.1

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 6 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1., hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 5

(4)

(5)

(6)

A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/A melléklet szerint szabályozott, a 2. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek. A 2/A melléklet jelkulcsa azonos a 2. sz. melléklet jelkulcsával.2 Az 5. sz. melléklet azon területére, amely az 5/A melléklet szerint szabályozott, az 5. sz. melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe az 5/A sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek.2 A 2. sz. melléklet azon területére, amely a 2/B melléklet szerint szabályozott, a 2. sz melléklet vonatkozó szabályozási elemei hatályukat vesztik, helyükbe a 2/B sz. melléklet szerinti szabályozási tervlap szabályozási elemei lépnek.5 A Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képezı az övezeti tervlap hatályát veszti azon a területen, amely a rendelet 7. számú melléklete szerint szabályozott.6,7 1/A. §8

(1)

(2)

Az építési övezetek, övezetek térbeli beosztását ábrázoló, a jelen Helyi Építési Szabályzat 1. sz. mellékletét képezı övezeti tervlap módosul. A módosítást a Helyi Építési Szabályzat 1/A melléklete ábrázolja.8 E rendelet 2. számú melléklete a HÉSZ 1/A számú melléklete.8 Az elıírások alkalmazása 2. §

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Az övezeti tervlap és a szabályozási tervlapok kötelezıen betartandó elemeit a 2. és a 35. sz. melléklet tünteti fel. Az övezeti tervlapon jelölt tájékoztató elemeket, az azokhoz kapcsolódó szabályokat kötelezıen be kell tartani, azokról, illetve azok módosításáról azonban illetékesség hiányában nem a helyi önkormányzat képviselı-testülete rendelkezik, megváltoztatásuk jelen rendelet módosítása nélkül is átvezethetı a tervlapokon.4 A kutató reaktor biztonsági zónája azt a területet jelenti, amelynek érintettsége esetén a rendezési tervezés eljárásába a nukleáris biztonság tekintetében illetékes államigazgatási szervet be kell vonni. Az egyes építési övezetekben elıírt, a kialakítható telekterületre és méretekre vonatkozó elıírásokat a telekalakítás engedélyezése során kell figyelembe venni. Az ezen elıírásoknak meg nem felelı mérető meglévı telkek – ha az adott területre a részletes övezeti elıírások a legkisebb beépíthetı telekszélességre külön elıírást nem tartalmaznak - az övezetre elıírt többi szabály szerint építhetık be. A jelentıs részben átépülésre kerülı, illetve újonnan beépítésre kerülı területeken különös figyelemmel kell betartani a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet elıírásait. Az ilyen területeken – a 9/1998. (IV. 3.) Ktm rendelet 6. § (4) b) elıírásainak megfelelıen – telekalakítás engedélyezése során a városi fıépítész közremőködését kell kérni.4 Hatályát vesztette4

2

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 8 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 5

2

Belterületi határ 3. § A település közigazgatási területe bel- és külterületbıl áll, amely területeket egymástól a belterületi határvonal választja el. A település belterületi határvonalát, valamint annak a korábban az önkormányzat által elfogadott, de az ingatlan-nyilvántartásban át nem vezetett „elfogadott határvonalát” – tájékoztató elemként – az Övezeti Tervlap és a Szabályozási Terv tünteti fel. A telekalakítás és a létesítmények elhelyezésének általános szabályai 4. § (1)

(2)

(3) (4)

(5)

Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhetık a) a nyomvonal jellegő építmények és mőtárgyaik, a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak (közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló, a településképbe illeszkedı mővészeti, kegyeleti köztárgy, szobor, emlékmő, díszkút, szökıkút) a helyi tervtanács, valamint közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti mőtárgy, illetıleg geodéziai jel, utcabútor a fıépítész elızetes véleményének beszerzésével, és elvi engedélyezési eljárás lefolytatásával. c) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények a helyi tervtanács elızetes véleményének beszerzésével, d) a nyilvános illemhelyek és hulladékgyőjtık a fıépítész elızetes véleményének beszerzésével. A település belterületén épület csak teljes közmővesítéssel ellátott ingatlanokra építhetı, az alábbi feltételekkel: a) A korábban kialakult, zárt csapadékcsatornával nem rendelkezı területeken a csapadékvíz-elvezetést nyílt árokrendszerrel is meg lehet oldani b) A felszíni vizek megfelelı elvezetésérıl legkésıbb az út- és térburkolatok kialakításával egyidejőleg - az illetékes szakhatóságok elıírásai alapján gondoskodni kell. c) A kialakult, közmővel el nem látott beépített területeken ideiglenesen közmőpótló berendezések létesítése és alkalmazása is megengedhetı. Ilyen esetben a közmőellátás megvalósítása esetén az építményt egy éven belül a közmőbe be kell kötni, és a közmőpótló berendezés használatát - a kút kivételével - meg kell szüntetni. A település külterületén a legalább házi, vagy vezetékes vízzel, elektromos energiával ellátott, legalább zárt szennyvíztárolóval rendelkezı telkek építhetık be. Építmények a beépítésre szánt területeken általában az egyes építési övezetekben meghatározott beépítési mód szerint helyezhetık el, az OTÉK-ban foglalt, az elı, oldalés hátsókertre vonatkozó szabályok szerint. Az ettıl eltérı szabályokat az egyes építési övezetek részletes szabályai, vagy az egyes településrészek sajátos elıírásai tartalmazzák. A kialakult oldalhatáron álló beépítési módú lakóterületeken az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m lehet, ha a hatályos tőzvédelmi szabályok ezt lehetıvé teszik. Az elıkertekkel kapcsolatos „a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen” kifejezés jelen rendeletben azt jelenti, hogy új épület elhelyezése esetén az elıkert méretének valamelyik közvetlenül szomszédos telek elıkertjének méretével meg kell egyeznie, vagy az a két szomszédos elıkert közötti mérető lehet.

3

(6)

(7)

(8)

(9) (10) (11)

(12) (13)

(14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21)

A településen a terepszint alatti létesítménnyel beépített terület nagysága legfeljebb 25 %-kal, az Mk övezetben 30 %-kal haladhatja meg a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, amelybe maga a felépítmény is beletartozik. A terepszint alatti létesítmények felett, ha az túllépi a területre elıírt maximális beépítettséget, legalább 100 cm vastag földtakarás létesítendı, kivéve a terepszint fölött is beépített, illetve a burkolt területeket. A már nagyrészt beépített területeken a telekcsoport újraosztásának engedélyezése során a kialakuló közlekedési területek korlátlan közhasználatra átengedett magánutak is lehetnek, amelyek kialakítása során a közutakra vonatkozó mőszaki elıírásokat kell betartani. Az ilyen magánutakat kezelésre és fenntartásra az önkormányzatnak át kell adni, ennek feltételrendszerérıl az Étv. vonatkozó elıírásai szerint a tulajdonos és az önkormányzat közötti megállapodásban kell rendelkezni. A 6,0 m-nél keskenyebb utakról legfeljebb két telek kiszolgálása létesíthetı. Telekalakítás esetén a már nagyrészt beépített területeken a meglévı telekszélesség akkor is fenntartható, ha az nem éri el az építési övezetben elıírt legkisebb méretet. Az Erdı u. – Napsugár u. – Gábor Áron u. – Jókai Mór u. – Kossuth L. u., valamint a Makkosi út – Székely köz – Székely u. – Kalmár u. által határolt tömbökben az építési telkeknek az utcavonaltól 50 m-nél távolabbra esı része nem tartozik az építési helyhez, e területrészekre épület nem építhetı. Hatályát vesztette.4 A közterületek kialakítását összehangoltan kell elvégezni, az ezt biztosító, út, közmő és kertészeti terveket tartalmazó közterület-építési tanulmányterv alapján, amely tartalmazza mindazon tervi elemeket, mőszaki megoldásokat, amelyek a külön-külön engedélyezett út- és közmőépítési, kertépítési tervek összhangjának biztosításához szükségesek. A (13) pont szerinti létesítmények akkor tekintendık megvalósítottnak, ha azokat üzembe helyezték. Hatályát vesztette.4 Üzemanyagtöltı-állomás az övezeti tervlapon Ü jellel jelölt területeken létesíthetı, az adott építési övezetre/övezetre vonatkozó elıírások megtartásával. A repülıtér biztonsági védıövezetében az övezeti tervlapon feltüntetett magassági korlátozásokat mindenfajta építmény elhelyezése során be kell tartani. A rendelet általános elıírásain túlmenıen az egyes területekre érvényes további szabályokat a 66. § tartalmazza. Az országos jelentıségő védett természeti területtel határos 20 m-es sávban való építkezés esetén az illetékes tájvédelmi hatóság állásfoglalását kell kérni. Az egyes építési övezetekben/övezetekben a 65. §-ban elıírt környezetvédelmi határértékeket kell betartani. A településen szılı mővelési ágba tartozó mezıgazdasági területek mezıgazdasági mővelésbıl kivonása nem engedélyezhetı. Településszerkezet, terület-felhasználás 5. §

(1)

4

A település területe – függetlenül attól, hogy bel- vagy külterület – építési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt), és b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

4

(2)

(3)

(4)

A település beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) lakó-, b) vegyes, c) gazdasági, d) üdülı, e) különleges területekre tagozódnak. A település beépítésre nem szánt területei az építési használatuk általános jellege szerint a) közlekedési, b) zöld-, c) erdı-, d) mezıgazdasági-, illetve e) vízgazdálkodási területekre tagozódnak. Az egyes építési övezetekre/övezetekre elıírtakat az egyes településrészek sajátos elıírásait tartalmazó 66. §-ban foglaltakkal együtt kell alkalmazni. Beépítésre szánt területek Lakóterületek 6. §

(1)

(2)

(3)

(4)

A lakóterületek a a) kisvárosias, és b) kertvárosias lakóterületekhez tartoznak. A lakóterületeken – a kialakult tömbtelkes területek kivételével, ha az adott építési övezet elıírásai másként nem rendelkeznek – egy telken lakóépületbıl legfeljebb kettı helyezhetı el, az egyes építési övezetekben megszabott elıírások betartásával. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a lakóterületeken 1,5 m. A lakóterületen a támfal magassága a rendezett terepszinttıl mért 1,5 m-t nem haladhatja meg, kivéve az épületek legalsó szintjén elhelyezett gépjármőtárolóhoz vezetı lejárókat, ahol a tereplejtés által indokolt esetben a támfal 1,0 m-nál magasabb is lehet. 1,5 méternél magasabb támfal létesítése esetén a fıépítész véleményét ki kell kérni. A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. Kisvárosias lakóterületek - Lk építési övezetek 7. §

(1) (2) (3)

A kisvárosias lakóterület sőrőbb beépítéső, legfeljebb négyszintes lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lk felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lk1) tünteti fel. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhetı: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5

(4)

(5)

d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı: a) szálláshely szolgáltató épület, b) igazgatási épület, c) termelı kertészeti építmény, d) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A kisvárosias lakóterület tömbtelkein önálló (különálló) személygépjármő-tároló épület nem létesíthetı, földalatti, illetve támfalgarázs építhetı. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Az Lk1 építési övezet elıírásai 8. §

(1) (2)

(3)

Az Lk1 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az Lk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 % e) az elıkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 Az Lk1 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítandó meg, lefelé kerekítve. Az Lk2 építési övezet elıírásai 9. §

(1) (2)

(3)

4

Az Lk2 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, Az Lk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 55 % e) az elıkert legnagyobb mérete 5 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 Az Lk2 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve.

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

6

Az Lk3 építési övezet elıírásai 10. § (1) (2)

(3)

Az Lk3 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja szabadon álló. Az Lk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület általában 1200 m2, a 66. § (4)-ben foglalt Északnyugati lakóterületeken 7500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m, a beépíthetıség legfeljebb 30 %, új tömbtelkek nem alakíthatók ki, a Barackos városrészben (66. § (5) bekezdés) 1000m2-nél kisebb telkek esetén a legnagyobb beépíthetıség 30 %4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legkisebb mérete 5 m. Az Lk3 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma – ha egynél több lakás épül – a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. Az Lk4 építési övezet elıírásai 11. §

(1) (2)

Az Lk4 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az Lk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, telkes övezetek esetében a telekterülethez, kialakult tömbtelkes övezeteknél pedig a tömbtelek és az úszótelkek együttes területéhez viszonyítva, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m, új tömbtelkek, úszótelkek nem alakíthatók ki,4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legkisebb mérete 5,0 m. Az Lk5 építési övezet elıírásai8 11/A. §

(1) (2)

4 8

Az Lk5 kisvárosias lakóterület építési övezet beépítési módja zártsorú.8 Az Lk5 építési övezet8 a) beépítettsége legfeljebb 30 %,8 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1440 m2, 8 c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, 8 d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %,8 e) az elıkert mérete 5,0 m, 8 f) A telken elhelyezhetı legnagyobb lakásszámot a telek területének 250-nel való osztásával kell megállapítani, lefelé kerekítve. 8

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 20/2012. (IV. 22.) Hatálybalépés: 2012. április 13.

7

Kertvárosias lakóterületek - Lke építési övezetek 12. § (1) (2) (3)

(4)

(5)

(6)

A kertvárosias lakóterület elsısorban laza beépítéső, kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Lke felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Lke1) tünteti fel A kertvárosias lakóterületeken elhelyezhetı a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,4 b) a helyi lakosság közvetlen ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítmény, e) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület (pl. fizetıvendég-szolgálat), terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha az adott területrész tömbfeltáró úttal (köz, vagy magánúttal) történı megközelítése nem valósítható meg. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Az Lke1 építési övezet elıírásai 13. §

(1) (2)

4

Az Lke1 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen. Az Lke1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 % e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

8

Az Lke2 építési övezet elıírásai 14. § (1) (2)

Az Lke2 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, Az Lke2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 % e) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 Az Lke3 építési övezet elıírásai 15. §

(1) (2)

Az Lke3 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen. Az Lke3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 500 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 Az Lke4 építési övezet elıírásai 16. §

(1) (2)

Az Lke4 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, a kialakult viszonyoknak megfelelıen, Az Lke4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke5 építési övezet elıírásai 17. §

(1) (2)

4

Az Lke5 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló.4 Az Lke5 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 700 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

9

c) d) e)

az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke6 építési övezet elıírásai 18. §

(1) (2)

(3)

(4)

Az Lke6 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı.4 Az Lke6 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke6 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki. Az Lke7 építési övezet elıírásai 19. §

(1)

Az Lke7 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı.4

(2)

Az Lke7 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1500 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-4,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke7 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki.

(3)

(4)

Az Lke8 építési övezet elıírásai 20. § (1) (2)

4

Az Lke8 építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló, az építési övezetben telkenként egy lakás építhetı.4 Az Lke8 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 méter,4 c) az építménymagasság 2,5-4,5 m közötti,

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

10

(3)

(4)

d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legkisebb mérete 6 m. Az Lke8 építési övezetben csak a belterülethez tartozó telkek építhetık be, kizárólag teljes közmővesítettség, az útszabályozás megvalósítása, illetve szilárd burkolatú út kiépítettsége esetén, nyeles telek nem hozható létre. Ezen építési övezetben telkenként 1 fıépület építhetı, melyben 1 lakás alakítható ki. Vegyes területek 21. §

(1)

(2) (3)

(4)

(5) (6)

A vegyes területekhez a a) településközpont vegyes (Vt), és b) központi vegyes (Vk) építési övezetek tartoznak. A vegyes területeken egy telken legfeljebb két épület helyezhetı el, az egyes építési övezetekben megszabott elıírások betartásával. A kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, valamint településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A terepszint-alakítás megengedett legnagyobb mértéke a vegyes területeken 1,0 m. A terep megváltoztatása csak tereprendezési terv alapján, és olyan módon valósítható meg, hogy az ne járjon hátránnyal a szomszédos telek használatára. A vegyes területeken nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. A vegyes területeken épület elhelyezéséhez a települési tervtanács, ennek hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. Településközpont vegyes területek – Vt építési övezetek 22. §

(1)

(2) (3)

(4)

(5)

A településközpont vegyes építési övezet zártsorú beépítési móddal lakó, és olyan helyi települési szintő igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területeket a szabályozási terv Vt felirattal, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Vt1) tünteti fel. A településközpont vegyes területen elhelyezhetı a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyházi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében elıírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetı környezeti és településképi szempontból nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A településközpont vegyes területen – ha az építési övezet, vagy a terület sajátos elıírásai nem tiltják –az elsıdleges rendeltetést kiegészítı építmény (pl. garázs, tároló)

11

(6)

elvi engedély alapján a teleknek az elsıdleges rendeltetést biztosító épülettel átellenes határán is építhetı, ha az nem gátolja a szomszédos telkek beépíthetıségét. A településközpont vegyes területeken az egyes övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság 1,0 m-rel növelhetı, ha a telek átlagos lejtése a 15 %-ot meghaladja. A Vt1 építési övezet elıírásai 23. §

(1) A Vt1 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, a 66. § (2) szerinti Kukoricás területén lakóépülettel való beépítés esetén 30 %, e területen gazdasági építmény és termelı kertészeti építmény nem helyezhetı el. b) a legkisebb kialakítható telekterület általában legalább 500 m2, a Kukoricás területén legalább 720 m2. c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-5,0 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § elıírásainak betartása lehetıvé teszi – 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az elıkert legkisebb mérete 0 m, amelytıl csak a másként kialakult állapot esetében lehet eltérni. (2) A Vt1 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. A Vt2 építési övezet elıírásai 24. § (1)

(2)

4

A Vt2 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § elıírásainak betartása lehetıvé teszi – 3,0-9,0 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 A Vt2 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma a telek területének 350-nel való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve.

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

12

A Vt2.1 építési övezet elıírásai 24/A §2 (1)

(2) (3) (4)

A Vt2.1 építési övezetben2 a) a beépítettség legfeljebb 30 %, saroktelek esetében, ha a gépkocsi-elhelyezés telken belül biztosítható, legfeljebb 50 %,2 b) a legkisebb kialakítható telekterület 1200 m2, 2 c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-7,5 m közötti, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § elıírásainak betartása lehetıvé teszi – 3,0-9,0 m, 2 d) a szintterületi mutató nem haladja meg a 2,0-t, 2 e) a legkisebb zöldfelületi arány 30 %,2 f) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.2,4 A Vt2 építési övezetben egy telken építhetı lakások száma a telek területének 80-nal való osztásával állapítható meg, lefelé kerekítve. 2 Az épített szintterület legalább 10 %-át a HÉSZ 22. §. (3) b), c), d), e) pontjaiban meghatározott funkcióra kell kialakítani, és használni. 2 Az épületeket úgy kell elhelyezni, és kialakítani, hogy az övezethatárok mentén, és azoktól mért 3 m-es sávban tőzfalak ne keletkezzenek. 2 A Vt3 építési övezet elıírásai 25. §

(1)

(2)

A Vt3 építési övezetben a) a beépítettség legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2000 m2, c) az építménymagasság lakó, kereskedelmi és szolgáltató, valamint az azokat kiegészítı épületeknél 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen4 A Vt3 építési övezetben egy telken legfeljebb négy lakás építhetı.

A Vt4 építési övezet elıírásai 25/A §1 (1.) A Vt4 építési övezetben1 a.) a beépítés módja szabadonálló, 1 b.) a beépítettség legfeljebb 15 %,1 c.) a legkisebb kialakítható telekterület 1.000 m2, a kialakítható telekszélesség legalább 16,0 m, 1

2

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 1 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 4

13

d.)

(2) (3) (4)

az építménymagasság lakó, valamint az azt kiegészítı épületeknél 3,0-4,5 m közötti, kereskedelmi, szolgáltató, kulturális, szociális, oktatási, egészségügyi, egyházi épületeknél – ha azt az OTÉK 36. § elıírásainak betartása lehetıvé teszi – 3,0-6,0 m, 1 e.) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %.1 A Vt4 építési övezetben egy telken legfeljebb 1 lakás építhetı. 1 Egy épületben két fı rendeltetés is kialakítható, ha abból az egyik rendeltetés lakás. 1 Az építési övezetben fı rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú (önálló) épület nem helyezhetı el. 1 Központi vegyes területek - Vk építési övezetek 26. §

(1) (2) (3)

(4)

A központi vegyes területek elsısorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. A központi vegyes területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Vk felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Vk1) tünteti fel. A központi vegyes területeken elhelyezhetı a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) a környezetét nem zavaró egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás. A központi vegyes területen nem helyezhetı el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. A Vk1 építési övezet elıírásai 27. §

(1) (2)

4

A Vk1 építési övezet beépítési módja zártsorú. A Vk1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 720 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter,4 c) az építménymagasság 3,0-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

14

A Vk2 építési övezet elıírásai 28. § (1) (2)

A Vk2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,4 c) az építménymagasság 2,5-7,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 6 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 A Vk3 építési övezet elıírásai 29. §

(1) (2)

A Vk3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 méter,4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen,4 f) a Makkosi út, Zichy köz találkozásánál lévı területen új épület csak a környezı lakóövezet max. 5,0 m-es építménymagasságához illeszkedıen alakítható ki.1 A Vk4 építési övezet elıírásai 30. §

(1) (2)

A Vk4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Vk4 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 6000 m2, a kialakítható legkisebb telekszélesség 40 méter,4 c) az építménymagasság 3,0-8,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz építési övezetek) 31. §

(1) (2)

1 4

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nem jelentıs zavaró hatású, elsısorban üzleti tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, szabadon álló beépítéssel. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Gksz felirattal, és az övezetre utaló szám-, vagy betőjellel (pl. Gksz1) tünteti fel.

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

15

(3)

(4) (5)

(6) (7) (8)

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetı: a) mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) minimum 3.000 m2 ingatlan nagyság esetén a gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át, és nem lehet nagyobb nettó 150 m2-nél, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) egyéb, a környezetét nem zavaró közösségi szórakoztató épület (a Gksz2 építési övezet kivételével. A zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Gksz építési övezetekbe sorolt telkeken az elıírt minimális zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy a kereskedelmi-szolgáltató övezetbe, vagy lakóövezetbe sorolt területekkel határos telekhatár mellett legalább 5,0 m-es védı zöldsáv keletkezzen. Jármővek elhelyezését az OTÉK 42. § alapján, telken belül kell biztosítani. Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthetı. A Gksz övezetekben állattartó épület nem létesíthetı. A Gksz1 építési övezet elıírásai 32. §

(1) (2)

A Gksz1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 35 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 3000 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az elıkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz2 építési övezet elıírásai 33. §

(1) (2)

A Gksz2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 40 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2500 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, e) az elıkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz3 építési övezet elıírásai 34. §

(1) (2)

A Gksz3 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz3 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 30 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 2.750 m2, a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m, c) az építménymagasság 4,5 – 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 – 10,0 m között lehet 16

d) e)

a legkisebb zöldfelületi arány 35 %, az elıkert legkisebb mérete 10 m. A Gksz4 építési övezet elıírásai 35. §

(1) (2)

A Gksz4 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz4 jelő építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 1.500 m2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 2000 m2 teleknagyságig 25 m, 2000 m2 teleknagyság felett 30 m lehet, c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhetı be, d) az építménymagasság 4,5 – 7,5 m között, az 5.000 m2-nél nagyobb telkek esetében 4,5 – 10,0 m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az elıkert mérete legalább 10 m lehet. A Gksz5 építési övezet elıírásai 36. §

(1) (2)

A Gksz5 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Gksz5 jelő építési övezetben: a) telekalakítás, telekmegosztás esetén a legkisebb kialakítandó telekterület legalább 2.500 m2 lehet, b) a legkisebb kialakítható telekszélesség 30 m lehet,4 c) az építési telek területének legfeljebb 30 %-a építhetı be, d) az építménymagasság a terület elsıdleges funkcióját szolgáló épületek esetében 4,5 – 10,0 m között, egyéb építmények esetében 3,0-10,0 m között lehet, e) a telkek zöldfelületi aránya legalább 35 %, f) az elıkert mérete legalább 10 m lehet. Különleges területek 37. §

(1)

A különleges területek az alábbi építési övezetekhez tartoznak: a) egészségügyi terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ke jellel jelölve, b) sportolási célú terület építési övezetek, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Ks jellel, és az építési övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) jelölve, c) temetı terület építési övezet, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kt jellel jelölve, d) temetı, kegyeleti park építési övezet, az övezeti tervlapon Kt-kp jellel jelölve, e) hulladékkezelık, lerakók területe, az övezeti tervlapon és a szabályozási terven Kh jellel jelölve, f) szennyvíztisztító telep elhelyezésére szolgáló terület, a szabályozási terven K-SZV jellel jelölve.6,7

4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 6

17

(2)

(3)

A különleges területeken az egyes területhasználati módokhoz tartozó építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel, a részletes elıírásokban foglaltak betartása mellett. A különleges területeken a zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. A Ke építési övezet elıírásai 38. §

(1) (2)

A Ke építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ke építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 15 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 5000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,4 c) az építménymagasság 3,0-12,5 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 70 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 A sportolási célú területek – (Ks építési övezetek) 39. §

(1)

(2) (3) (4) (5)

(6)

A sportolási célú területeken sportpályák, sportolási célú, valamint az azzal szorosan összefüggı kereskedelmi, szolgáltató, szállásférıhely-szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel. A sportolási célú területeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv Ks felirattal, és az övezetre utaló számjellel (pl. Ks1) tünteti fel. Jármővek elhelyezését az OTÉK 42. § alapján, telken belül kell biztosítani. Hulladék-elhelyezési építmény csak más épülettel együtt létesíthetı. A Ks építési övezetekben az építéshez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedélyben meg kell határozni a telek beépítését, az épület elhelyezését, a közlekedési útvonalakat, az áru- és vendégforgalmat, a zajterhelést, az összes parkolási igény kielégítésének módját, a közmőterheléseket, a közterület kapcsolatot, a telek lekerítésének módját, a burkolt felületek elhelyezkedését, méreteit, a telepítendı növényzet mennyiségét, minıségét az épület formáját, színeit. Az elvi engedélyezés elıtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. A Ks építési övezetekben állattartó épület nem létesíthetı. A Ks1 építési övezet elıírásai 40. §

(1) (2)

4 4

A Ks1 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ks1 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 25 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 4.000 telekszélesség 30 m,4 c) az építménymagasság 3,0-10,0 m közötti,

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

18

m2,

kialakítható

legkisebb

d)

e)

a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, az elıkert legkisebb mérete általában legalább 5,0 m, a Telki úton 20 m, a Márity László utcán 0 m. A Ks2 építési övezet elıírásai 41. §

(1) (2)

A Ks2 építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Ks2 építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 80 m,4 c) az építménymagasság 3,0-9,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 50 %, a nem szilárd burkolatú sportpályákkal együtt. A telek valamennyi határán háromszintes növényállományt kell kialakítani, e) az elıkert legkisebb mérete a Telki úton 20 m, f) az oldal- és a hátsókert legkisebb mérete 7 m. A Kt építési övezet elıírásai 42. §

(1) (2)

(3) (4)

2

A Kt építési övezet beépítési módja szabadon álló. A Kt építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 10 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,4 c) az építménymagasság 3,0-5,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen,4 Az övezetben az építési engedélyezés elıtt kötelezı az elvi építési engedély megszerzése, a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. A Helyi Építési Szabályzat 2. sz. mellékletét képezı szabályozási terven jelölt, kötelezı fásítással érintett területen, legalább 16 m széles sávban temetkezni tilos. A védıterületen csak zöldfelület, és parkoló alakítható ki. A védıterületen a megengedett legkisebb zöldfelület aránya 65 %, a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell betelepíteni.2

38/2007. (X. 3.) Hatálybalépés: 2007. október 4. /43/2007. (X. 4.)/

19

A Kt-kp építési övezet elıírásai 43. § (1) (2)

(3)

Az építési övezetbe a Telki út melletti zsidó temetı tartozik, amely a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendeletben foglaltak alapján védett. A Kt-kp építési övezetben csak a fenntartáshoz, bemutatáshoz szükséges építmény, valamint tároló, illemhely, esıvédı tetı építhetı, legfeljebb 10 % beépíthetıséggel és legfeljebb 5,0 m építménymagassággal, legalább 80 % zöldfelületi aránnyal.4 A védett temetı sírköveit, rácsait, egyéb - temetkezéshez használt - jeleit, növényzetét eredeti helyükön és eredeti formájukban kell megırizni. Felújítás esetében a meglévı és a tervezett állapotot dokumentálni kell. A Kh építési övezet elıírásai 44. §

(1)

(2)

A hulladékkezelık, lerakók területén a folyékony települési hulladék (szennyvíz), valamint a szerves és zöldhulladék kezeléséhez technológiai és kiszolgáló építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel. A Kh építési övezet a) beépítettsége legfeljebb 20 %, b) a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m2, kialakítható telekszélesség 50 m, c) az építménymagasság mértéke 3,0-10,0 m közötti, d) a legkisebb zöldfelületi arány 40 %, e) az elıkert legnagyobb mérete 10 m lehet, a szomszédos telkek kialakult viszonyainak megfelelıen.4 K-SZV építési övezet elıírásai6,7 44/A §

(1)

(2) (3)

(4)

Az építési övezetben a város szennyvíztisztítójának olyan technológiai és kiszolgáló építményei helyezhetık el, melyek védıtávolsága az Országos Településrendezési és Építési Követelmények szerint nem nagyobb 150 m-nél. Technológiai építmény a szennyvíz tisztító, szennyvíziszap-kezelı, -tároló építmény.6,7 Szennyvíziszap az övezet területén legfeljebb 6 hónapig tárolható, véglegesen nem helyezhetı el. 6,7 Az építési övezet telkén több épület is elhelyezhetı, szabadon álló beépítéssel, kizárólag a szabályozási terven „építmények elhelyezésére kijelölt terület”-en belül. Technológiai építmény kizárólag csak a szabályozási terven „technológiai építmények elhelyezésére kijelölt terület”-en belül helyezhetı el. 6,7 A K-SZV építési övezetben6,7 a.) a telek beépítettsége legfeljebb 25 %,6,7 b.) a legkisebb kialakítható telekterület 10.000 m2, 6, 7 c.) a megengedett legnagyobb építménymagasság 8 m, 6,7 d.) a legkisebb zöldfelületi arány 60 %6,7 e.) az elıkert, oldalkert, hátsókert legkisebb mérete 15 m. 6, 7

4

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 7 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 6

20

(5)

(6) (7) (8)

Az épületeket, építményeket a technológia megengedte mértékig, természetes anyagok és színek használatával kell tájba illeszteni. Ugyanez vonatkozik a létesítendı támfalakra is. Beton felülető, vagy betonelemes támfal nem építhetı.6 7 Az épületeket 30-45o-os, vagy zöldtetıvel kell kialakítani. 6, 7 Kerítés legfeljebb 20 cm magas lábazattal, efölött áttörten építhetı. A kerítés magassága a telekhatáron, vagy telken belül is 2,5 m lehet. 6, 7 A szennyvíztisztító telepet – kerítésen belül, vagy kívül – legalább 15 m széles, 3 szintes növényállománnyal betelepített sávval kell körbevenni. A növénysáv kialakításához a termıhelyi adottságoknak megfelelı, ıshonos fajtákat kell alkalmazni.6, 7 Beépítésre nem szánt területek A közlekedési és közmő-elhelyezési területek övezetei 45. §

(1)

(2)

A közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi köz- és magánutak, a kerékpárutak, a gépjármő várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minısülı telkeken megvalósulók kivételével-, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmővek és a hírközlés, építményeinek, valamint a közlekedéshez szükséges építmények, kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közmő elhelyezési területeket jelen szabályzat az a) általános közlekedési terület (KÖu), b) fásított közlekedési terület (KöuF) és a c) légiközlekedési terület (repülıtér) (KÖl) övezetbe sorolja. A KÖu övezet elıírásai 46. §

(1) (2) (3) (4) (5)

6

A közlekedési és közmő elhelyezési terület övezetét a szabályozási terv KÖu jellel tünteti fel. A közutaknak összefüggı hálózatot kell alkotniuk, a területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. Az M0 győrő településen áthaladóan tervezett szakaszának hálózati szerepe I. rendő fıút. Tervezési osztályba sorolása K.III.C. A 8102. sz. út települést elkerülıen tervezett szakaszának hálózati szerepe összekötı út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C. Az országos mellékúthálózatba tartozik az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötı út. a) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthetı. b) Belterületen – az országos közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bıvítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelıi és közlekedési szakhatósági hozzájárulás szükséges. c) Az országos közutak belterületi szakaszán közmővek a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelıen helyezhetık el.

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.)

21

d)

A 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. közút hálózati szerepe összekötı út. Tervezési osztályba sorolása K. V. C., B.IV.b.D. e) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytıl mért 50 m-es védıtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelıi hozzájárulás szükséges. Közmővek általában az út területén kívül helyezhetık el. Általánosan kerítés 20 m-nél, épület 30 m-nél jobban nem közelítheti meg az úttengelyt. f) A 8102. sz. közút települést elkerülı szakaszának forgalomba helyezésekor az 1102. sz, 1103. sz., és a 8102. sz. összekötı utak települési átkelési szakaszai – az érintettek megegyezése esetén – az országos úthálózatból a helyi (települési) úthálózatba kerülnek - tervezési osztályba sorolása B. IV. c. D-re változik (6) Az országos közúton kiszolgáló út számára útcsatlakozás csak a szabályozási terven feltüntetett helyen létesíthetı, a közútkezelı hozzájárulásával. (7) Új tömbök kialakításakor a helyi (települési) közúthálózatba tartozó közterületek szabályozási szélessége a) győjtıút esetén legalább 16 m, b) lakó és gazdasági terület kiszolgáló (lakó) útja esetén legalább 12 m, c) külterületi egyéb közút (mezıgazdasági út) esetén legalább 10 m d) önálló kerékpárút, vagy gyalogút esetén legalább 4 m. A fenti minimális értékektıl csak mőszaki, természetvédelmi kötöttségek esetén lehet eltérni. (8) Már beépült területegységen belül (pl. tömbfeltárás esetén) kialakítandó új lakó- és kiszolgálóút legkisebb szabályozási szélessége, ha arról két teleknél több kiszolgálása történik, 10,0 m, egyéb esetekben 7,0 m. (9) A helyi(települési) közúthálózat alábbi elemeinek hálózati szerepe győjtı út. Tervezési osztályba sorolása B.V.c.D, szabályozási szélességük – ha a szabályozási terv másként nem jelöli – a kialakult. a) Az Erkel F. utca Erdı u. - Márity L. u. közötti szakasza, b) a Márity L. utca, c) a Meggyes utca, d) a Budakeszi árok melletti kapcsolat a Meggyes u. - Fı út között, e) a Fenyı utca, f) a Tölgyfa utca Fenyı u. - Pátyi út közötti szakasza, g) a Kossuth L. utca Erdı u. - Fı u. közötti szakasza, h) az Erdı utca Fı utca – a Napsugár u. közötti szakasza, i) a Napsugár utca, j) a Makkosi út, k) a Megyei út Makkosi út-Kert u. közötti szakasza, l) a Kert utca Domb utca-Megyei út közötti szakasza, m) a Domb utca, n) a Tiefenweg utca. (10) A (9) pontban nem szereplı közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. Tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.C. és K.VIII.C. Az új szennyvíztisztító telep megközelítését biztosító külterületi út tervezési osztálya K. VI.6,7 (11) A Szabályozási Tervlapon kizárólagosan gyalogos közlekedésre kijelölt közterületek hálózati szerepe gyalogút. Tervezési osztályba sorolása B.X.

6

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. A hatálybalépésig az alábbi mondat a hatályos: A (9) pontban nem szereplı közterületek hálózati szerepe belterületen kiszolgáló út, külterületen egyéb közút. Tervezési osztályba sorolásuk B.VI.d.C. és K.VIII.C.

7

22

(12) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához szükséges jármő-elhelyezési lehetıséget az OTÉK-nak megfelelı módon és mennyiségben kell biztosítani, az országos érvényő elıírások mellett különös tekintettel a helyi önkormányzat mindenkor hatályos parkolási rendeletére is. (13) A közmőhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közmőhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földmőveit is ki kell alakítani. (14) Az országos közúthálózatba tartozó közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a helyi (települési) közutak hálózati szerepét, tervezési osztályba sorolását a közút kezelıje módosíthatja. (15) Az övezetbe sorolt területeken a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi elıírások alkalmazandók. A KÖuF övezet elıírásai 47. § (1) (2) (3) (4)

(5) (6)

A fásított közlekedési terület övezetéhez azok a közlekedési és közmőelhelyezési célú területek tartoznak, amelyek egy része zöldfelület jelleggel alakítandó ki. A fásított közlekedési övezeteket a Szabályozási Terv KÖuF jellel tartalmazza. A területen – a 4 § (1) bekezdében foglaltakon, valamint a közlekedés építményein kívül - hírlap- és virágárusító pavilon helyezhetı el. Az övezetben a) a beépítettség nem lehet nagyobb 2 %-nál, b) a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 15 %-nál, c) a legnagyobb építménymagasság 3,50 m, d) az elhelyezhetı építmény bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25 m2-nél. Az övezetbe tartozó területeken a zöldfelületeket engedélyezett kertépítészeti tervek alapján kell kivitelezni. Az övezetbe sorolt területeken a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi elıírások alkalmazandók. A KÖl övezet elıírásai 48. §

(1) (2) (3)

A KÖl övezetben a repülıtér létesítményei, a légiközlekedéshez szükséges építmények, berendezések helyezhetık el. A KÖl övezet legnagyobb beépíthetısége 3 %. Az övezetbe tartozó területen a 65. §-ban foglalt környezetvédelmi elıírásokat kell alkalmazni. Zöldterület (közpark), a Z övezet elıírásai 49. §

(1) (2) (3) (4)

Az övezetbe tartoznak az 1 ha-nál nagyobb, komplex zöldfelületi funkcióval rendelkezı közpark területek. Az övezetben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetık el. Lakóépület az övezetben nem helyezhetı el. Az övezet területén telket megosztani nem lehet.

23

(5)

A Z övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a beépítettség legfeljebb 2 %, b) az építhetı legnagyobb épület bruttó szintterülete legfeljebb 100 m2, beépített bruttó területe legfeljebb 70 m2, c) a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, d) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %. (6) Az elıírt zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagymérető lombos díszfa telepítése kötelezı. (7) A közpark látogathatóságát a nappali idıszakban korlátozni nem lehet. (8) Parkolók az övezetben térszín alatt, vagy fásított megoldással a felszínen létesíthetık. (9) A közparkok építését, rendezését, felújítását csak az önkormányzat által jóváhagyott, táj- és kertépítész mérnök által készített komplex kertépítészeti tervek alapján lehet elvégezni. (10) A Z övezetben építmény engedélyezése elıtt a Települési Tervtanács, illetve annak hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. (11) A Zp-01 övezet az 1 ha-nál kisebb zöldterület.1 (12) A Zp-01 övezetben a beépítési mód szabadonálló,1 a.) a beépítettség legfeljebb 2 %,1 b.) a legnagyobb építménymagasság 3,0 m, 1 c.) a legkisebb zöldfelületi arány 90 %.1 Erdıterület 50. § (1) (2)

(3) (4)

Az erdıterületek elsıdleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik. Az erdıterület övezeti, illetve erdımővelési ág szerinti besorolásától függetlenül védelmi rendeltetésőnek kell tekinteni a 40%-nál nagyobb hajlásszögő területeken lévı/létesítendı erdıket. Az erdımővelési csak az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával változtatható meg. Az erdı telepítése és fenntartása csak jóváhagyott erdészeti üzemterv alapján történhet. Az Ev övezet elıírásai 51. §

(1) (2)

(3) (4) (5)

1 4

Az övezetbe tartoznak az országos jelentıségő védett Budai Tájvédelmi Körzet területébe tartozó erdısült területek. A védett erdı területén bármilyen építményt elhelyezni, utat kialakítani, területet elkeríteni csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet. Az övezet területén csak szilárd burkolat (pl. beton, aszfalt, stb.) nélküli (pl. föld, szórt kı, stb.) utak létesíthetık. Az Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.4 A zöldfelületi arány az övezetben legalább 95 %.4

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

24

Az Eg övezet elıírásai 52. § (1)

(2)

(3) (4) (5) (6)

Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdık, valamint a nem védelmi erdık övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetéső erdıtagok. Az övezetben 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 250 m2 alapterülető az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. Ilyennek minısülnek a szabadidı eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és az erdı fenntartásához, mőveléséhez szükséges építmények. Az övezetben az építmények közül vadászház is elhelyezhetı. Az építmények közül önálló lakóépület az övezetben nem helyezhetı el. Az övezetben telekrészt a közhasználat elıl elzárni (lekeríteni) csak az illetékes erdészeti hatóság engedélyével lehet. Az Eg övezetben a beépítési mód szabadon álló, a) a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, b) a legkisebb zöldfelületi arány 95 %. Mezıgazdasági terület 53. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) (7)

A mezıgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, lakó és szállás építményei elhelyezése céljára szolgáló része. A kertes mezıgazdasági terület elsısorban a szabadidı-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertmővelés célját szolgálja. A kertes mezıgazdasági övezetet a szabályozási terv Mk jellel tünteti fel. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló mezıgazdasági területek az általános mezıgazdasági övezetekbe tartoznak, azokat a szabályozási terv Má jellel, és az egyes övezeteket megkülönböztetı számjellel (pl. Má1) tünteti fel. Az 1 ha vagy annál nagyobb kiterjedéső telken a mezıgazdasági mővelést, a megtermelt termékek tárolását, feldolgozását (pld: borfeldolgozás, terménytárolás, főszergyógynövény szárítás, feldolgozás) biztosító funkciójú pince alapterülete legfeljebb a telekterület 7,5 %-a lehet. Az Má jelő általános mezıgazdasági területek övezeteiben kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli dróthálós, vagy faanyagú, karámszerő kivitelben építhetı. Az Má jelő övezeteken az építési engedélyezési eljárásba az illetékes táj- és földvédelmi szakhatóságot be kell vonni. Az Má jelő övezetekben telkenként legfeljebb egy lakás kizárólag a gazdasági célú épületen belül, az adott övezetre elıírt építmény-magasság betartásával és minimum a kialakítható ingatlan nagyság megléte esetén, az összes ténylegesen megépülı bruttó szintterület legfeljebb 20 %-án építhetı. Használatbavételi engedély az ilyen lakásokra csak a gazdasági épület használatbavételét követıen, vagy azzal legfeljebb egyidıben adható.

25

(8)

(9)

Mezıgazdasági major az Má jelő övezetekben az egyes övezetekre vonatkozó sajátos elıírások betartásával az OTÉK 29. § szerint a birtokközpontokra vonatkozó elıírások szerint létesíthetı. A HÉSZ 7. sz. melléklete szerinti, a szennyvíztisztító telep szabályozási tervén jelölt „technológiai építmények elhelyezésére kijelölt terület”-tıl mért 150 m távolságon belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem helyezhetı el.6,7 Az Mk övezet elıírásai 54. §

(1)

(2)

Az övezetben a legalább 720 m2 alapterülető földrészleten a telek területének 3 %-át meg nem haladó beépítettséggel legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a tájba illı, a földrészlet megmőveléséhez szükséges - ideiglenes tartózkodásra alkalmas, illemhelyet és tisztálkodási lehetıséget is magában foglaló - gazdasági épület helyezhetı el. A telken növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, és növényház, valamint a 4. § (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint telkenként legfeljebb egy terepszint alatti építmény is elhelyezhetı, az OTÉK 35. §-ában foglalt, az elı-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok betartásával.4 Az övezeti tervlapon jelölt utcák esetében kerítés az utca tengelyétıl számított 5 m-en belül csak lábazat és alapozás nélkül építhetı, épület az utcatengelytıl legalább 10 m-re építhetı.4 Az Má1 övezet elıírásai 55. §

(1) (2) (3)

Az Má1 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2, a legnagyobb beépíthetıség 3,0 %. Az övezetben az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet. Az övezet fejlesztésre tervezett területrészein a tervezett felhasználás megvalósulásáig rekreációs, szabadidıs és sportlétesítmények is elhelyezhetık, ideiglenes épületekkel. Az Má2 övezet elıírásai 56. §

(1) (2)

Az Má2 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2. Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetık el, az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, a legnagyobb beépítettség 1,0 % lehet. Az Má3 övezet elıírásai 57. §

(1) (2)

Az Má3 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 30.000 m2 Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetık el, legfeljebb 1,5 % beépítettséggel, az építménymagasság legfeljebb 5,0 m lehet.

6

30/2010. (IX: 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 7

26

Az Má4 övezet elıírásai 58. § (1) (2)

Az Má4 övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 200.000 m2 Az övezetben építmények az OTÉK 29. § szerint helyezhetık el, legfeljebb 0,1 % beépítettséggel, az építménymagasság legfeljebb 7,5 m lehet. Vízgazdálkodási terület, a V övezet elıírásai 59. §

(1) (2) (3)

(4)

A vízgazdálkodási terület övezetet az övezeti tervlap V jellel tünteti fel. A vízgazdálkodási területen építkezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. A vízfolyások mellett az elıírt fenntartási sávot, amely a partéltıl számított 4-4 m, a vízfolyás fenntartója számára hozzáférhetıvé, szabadon kell hagyni, e területen kerítés nem létesíthetı. A HÉSZ 7. sz. melléklete szerinti „Új Szennyvíztisztító Szabályozási Terve” területén a Budakeszi árkon híd, áthidalás csak a természetvédelmi szempontok érvényre juttatásával létesíthetı.6,7 Településkép- és tájvédelem 60. §

(1) (2)

(3) (4) (5) (6) (7)

(8) (9)

6 7

A Fı u.- Szerviz út által határolt tömbben az ingatlanok lehatárolása csak jelképes – legfeljebb 0,5 m magasságú – lehet, anyaga fa, kı, kovácsoltvas vagy sövény. A település belterületén lakóépületek, illetve a mezıgazdasági területen létesített épületek csak magas tetıvel építhetık, 25-45 fok közötti hajlásszöggel, pikkelyszerő, vagy ehhez hasonló megjelenéső fedéssel, valamint zöldtetıvel létesíthetık. 45 foknál nagyobb hajlásszögő tetı csak olyan épület bıvítése, átépítése során létesíthetı, ahol az eredeti tetıhajlásszöghöz való illeszkedés ezt megköveteli. A lakóépületek homlokzatfelülete legalább 50 %-ban vakolt felületképzéssel alakítandó ki, a rikító színek kerülendık. A településkép és a tájkép védelme érdekében a gazdasági területeken lapos tetı legfeljebb az adott épület beépített területének 50 %-án létesíthetı. A lapos tetı felületeknek legalább 50 %-át zöldtetıként kell kialakítani, amely extenzív zöldtetı is lehet. A magas tetıt csillogásmentes (matt) felülettel kell kialakítani, a településképbe illı az égetett cserép színéhez hasonló, vagy fekete, szürke árnyalatú színben. A telekhatárokon legfeljebb 1,80 m magas kerítés létesíthetı, amely lábazatának magassága sehol sem haladhatja meg a közterület terepszintjétıl mért 1,0 m-t, efölött az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 80 %-át teheti ki. A telken belül csak 70 cm-t nem meghaladó magasságú, lábazat nélküli kerítés létesíthetı, kivéve a dróthálóból, vagy élı sövénybıl készültet. A kilátás védelme érdekében azon telkek esetében, ahol a telek átlagos lejtése eléri a 15 %-ot, vagy ahol azt a szabályozási terv feltünteti, a geodéziai felmérésen alapuló kilátásvédelmi munkarésszel kell igazolni, hogy az adott építmény hogyan változtatja meg a szomszédos, és az utca túloldalán fekvı ingatlanok kilátását a lejtı irányában.

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1.

27

(10) A kilátás és a rálátás védelme érdekében a Jókai Mór u., Virágvölgy u., Rákóczi Ferenc u., Szanatórium u., Rózsa u., Reviczky u., Esze Tamás u., Kálló esperes u., Madár köz, Medve köz, Róka köz, Székely u., Gerinc u., Napsugár u. két oldalán az építési engedélyezést megelızıen a települési tervtanács, ennek hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. (11) Falazott szerkezet nélküli, burkolatlan fémlemez kémény a lakó és a vegyes, valamint üdülı övezetekben az épület homlokzatán kívül, a közterületrıl látható módon nem létesíthetı. A kulturális örökség védelme 61. § (1) (2)

(3)

A régészeti lelıhelyeket az övezeti tervlap és a szabályozási terv tünteti fel. A régészeti lelıhelyek területén végzendı bármilyen építési, vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetén a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni. Régészeti lelıhelyek területén való építkezés idıpontját, ütemezését egyeztetni kell az illetékes hatósággal. Települési értékvédelem 62. §

(1)

(2)

(3)

(4)

A település épített környezeti értékeinek védelme érdekében helyi területi védelem alá tartozik a településközpont szabályozási terven feltüntetett területrészének településszerkezete. E területeken a közterületi határvonal megváltoztatása, a telekalakítás, valamint az építés és bontás érdekében elvi engedély kérése kötelezı. Az elvi engedélyezési eljárás elıtt a Települési Tervtanács, ennek hiányában a városi fıépítész véleményét ki kell kérni. A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanokat, építményeket a szabályozási terv tünteti fel, részletes listájukat a helyi védelemben részesülı lakóépületek homlokzati helyreállításának önkormányzati támogatási rendjérıl szóló 20/1993. sz. helyi önkormányzati rendeletet melléklete tartalmazza. A védett településszerkezető területre vonatkozó további elıírások: a) Hagyományos, természetes anyagok alkalmazása kötelezı. Mőanyag, alumínium a homlokzaton nem alkalmazható, b) Tetıtérbeépítés esetén csak akkora térdfal létesíthetı, amely az épület eredeti arányait nem torzítja, c) A telek közterület felıli határán a kerítések fából, kıbıl, míves vasrácsból és növényzetbıl készüljenek, térfalalkotó tömörségőek, az adott utcák hagyományainak megfelelıek legyenek, d) Portálok kialakítására, illetve reklámtáblák, cégérek elhelyezésére a védett épületeknél elrendeltek vonatkoznak. e) Az épületek utcavonalra merıleges mérete legfeljebb 50 m lehet. A helyi védelem alá tartozó építményekre vonatkozóan - az (1)-(3) pontban foglalt szabályokon túlmenıen - építési munkálatoknál (felújítás, átalakítás, átépítés) az alábbiakat kell betartani: a) Az épületek utcai homlokzatának megváltoztatása, a homlokzati díszítések, párkányzatok, ablakkeretek megszüntetése tilos, b) A nyílászárók esetében a ritmus, illetve arányok megváltoztatása nem engedélyezhetı, továbbá csak faanyag alkalmazható,

28

c) d)

e)

f)

g)

h)

i)

j) k) l) m) n)

A tetıhéjalás anyaga csak hódfarkú, vagy hornyolt cserép lehet, Tetıtér-beépítésnél az utcai homlokzaton és az attól számított kétszeres utcai homlokzatszélességnyi távolságon belül térdfal-magasítás a tetıgerinccel párhuzamosan nem engedélyezhetı, a tetı hajlásszöge, a homlokzatmagasság nem változtatható, Tetıablak az utcai homlokzaton, ill. a védett épületrésznek az utcáról látható oldalhomlokzatán csak a hagyományos helyi építésmódnak megfelelıen építhetı, amit fényképekkel kell igazolni, a védett településszerkezeten kívül esı védett épületek utcai homlokzatán tetısíkban fekvı tetıablak is létesíthetı. Épületbıvítés, keresztszárny-építés az oldalhatáron álló, keresztszárny nélküli épületek esetében csak a védett oromzat megırzésével, valamint a meglévı eresszel azonos szerkezető és magasságú kialakítással építhetı, Portál létesítés esetén a homlokzati tervet 1:50 méretarányban is el kell készíteni, meg kell ırizni az eredeti álló nyílásformákat, fal- és nyílásarányokat, osztatlan nagy üvegfelületek alkalmazása nem megengedett, A portálosítás során a vagyonvédelmet a nyílászárókhoz fából készülı zsalutáblákkal kell biztosítani, ezek belsı felülete reklámtábla is lehet. A zsalutáblák színezése a hagyományokhoz igazodjon, barna, ill. zöld színnel, Védett épületek esetében minden reklámtábla, hirdetıfelület, cégér építésiengedélyköteles. Falsíkra merılegesen elhelyezett kismérető cégérek természetes anyagokból készüljenek ipar-, vagy építımővész által készített, legalább 1:20 méretarányú terv alapján, Reklámvilágítás, cégérek megvilágítása nem történhet neonfénnyel, csak pontszerő, rájuk irányított fényforrással, A homlokzatok színezésénél a települési hagyományokat kell követni, (sárga, fehér, halványszürke), a rikító színek használata tilos, A kerítések, kapuk esetében hagyományos megoldásokat, természetes anyagokat kell alkalmazni, a meglévık átalakítása, átépítése is engedélyköteles. A védett épületekhez, épületrészhez tartozó kertet engedélyezett kertészeti terv szerint kell kialakítani. A helyileg védett építése, bontása, átalakítása, vagy új épületek építése, illetıleg a kertek átalakítása esetén a kertre vonatkozó tervekrıl a tervtanács, ennek hiányában a fıépítész véleményét ki kell kérni. Közmőlétesítmények elhelyezése 63. §

(1)

(2) (3) (4)

A meglévı és tervezett közmőlétesítmények (hálózatok és mőtárgyak) számára a közlekedési és közmőterületek szabályozási szélességén belül kell helyet biztosítani. Ahol a közterületek kialakult szabályozási szélessége a közmővek szabvány szerinti elrendezését nem teszi lehetıvé, és a közterület közlekedési okokból nem kerül bıvítésre, a közmővek elhelyezhetıségét a szabvány alóli felmentés érdekében az engedélyezési tervben mintakeresztszelvény készítésével kell igazolni, vagy egyes közmőveket szolgalmi jog megszerzése mellett magánterületeken kell vezetni. Az újonnan létesülı közmővezetékek építését megelızıen részletes talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. A csapadékvíz és a szennyvízelvezetést a településen elválasztott rendszerben kell megvalósítani. A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethetı be. A közmőkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

29

(5)

A szennyvizek elvezetési módjára vonatkozó egyes sajátos elıírásokat az adott terület részletes elıírásai tartalmazzák. (6) Az újonnan létesülı közterületeken a felszíni vízelvezetést – az országos közutak, és a „K-SZV” építési övezetben elhelyezett szennyvíztisztító megközelítését szolgáló külterületi út mellett elhelyezett árkok kivételével – zárt csatornarendszerrel kell a területen belül biztosítani a befogadóig.6,7 (7) A villamos energia, és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok létesítésére, és átépítésére vonatkozó szabályok:5 a) Belterületen, új hálózat építésekor, meglévı utca (f) pont szerinti jelentıs átépítése során a közép-, kisfeszültségő, valamint közvilágítási villamos energia és hírközlés ellátási hálózatokat föld alatt kell elhelyezni.5 b) Belterületen ba) új villamos energia ingatlan-bekötés csak a földalatti csatlakozás kiépítésével létesíthetı. 5 bb) az egyes ingatlanok meglévı bekötése az ingatlan építési engedély alapján végezhetı átépítéséig, bıvítéséig maradhat föld feletti.5 c) Külterületen a kertes mezıgazdasági területeken, valamint az ezeket határoló utakon a belterületen érvényes szabályokat kell alkalmazni.5 d) Külterületen a c) pont hatálya alá nem tartozó területek közül a beépítésre szánt területeken, valamint az országos természetvédelmi területeken belül kell a belterületre vonatkozó szabályokat alkalmazni.5 e) Külterületen a c) és az d) pontban fel nem sorolt területeken lehetséges a légkábel elhelyezése. A madárvilág védelmét szolgáló természetvédelmi követelményre tekintettel a föld feletti elhelyezéső villamos energia hálózatokat megfelelı madárvédelmi szigeteléssel kell ellátni.5 f) Meglévı utca jelentıs átépítése: fa) az utca teljes szabályozási szélességét érintı (útpálya, vízelvezetés, járdák, zöldsávok) együtemő kiépítése, átépítése, vagy5 fb) amikor az útépítés, útpálya szélesítés, vagy valamely közmő kiépítése, átépítése miatt az elektromos, vagy vezetékes hírközlı hálózat oszlopainak áthelyezése válik szükségessé az átépítéssel érintett utcaszakaszon legalább 40 % arányban.5 (8) A transzformátorokat az újonnan beépülı területeken épületben kell elhelyezni, közterületrıl történı közvetlen megközelítésüket a szolgáltató számára biztosítani szükséges. (9) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályozókat az épületek udvarán, vagy az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni. (10) Korlátozások az elektromos légvezetékek biztonsági övezetében: a) Közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építéső, vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármő közlekedhet, illetıleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a jármővön szállított személy, illetıleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármő a mőködés közben sem haladhatja meg, b) A jármő legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetıleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon,

6

30/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. , hatályon kívül helyezte a 38/2010. (IX. 23.) 39/2010. (IX. 23.) Hatálybalépés: 2010. december 1. 5 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 7

30

c)

A jármő legkiállóbb része az áramvezetıket sem vízszintesen, sem függılegesen, a következıkben megadott távolságértékeknél jobban - a legkedvezıtlenebb helyzetben és esetben sem - közelítheti meg: ca) 120 kV-on: 2,0 méter, cb) 35 és 20 kV-on: 1,5 méter. (11) Tilos a (10) pont szerinti biztonsági övezetben: a) anyag tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az az oszlop jármővel való megközelítését akadályozza, b) nem éghetı anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építıanyag), melynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, d) robbanás- és tőzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi hulladék, szilárd, folyékony, gáznemő tüzelı- és üzemanyag, lıszer) tárolása és felhalmozása, a mezıgazdasági termelésben szükségszerően, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; e) munkavégzés a d) pontban felsorolt robbanás- és tőzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezıgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkamőveleteket, f) jármő, (gépjármő, mezıgazdasági vontató, munkagép, stb.) üzemanyaggal való feltöltése, g) a d) pontban említett robbanás- és tőzveszélyes anyagok elégetése. Zöldfelületek, tájalakítás 64. § (1)

(2)

(3) (4) (5)

(6)

A telkek zöldfelületein – a Ks övezetekbe sorolt telkek kivételével – a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db nagymérető lombos fa telepítése, vagy megléte a használatba vételi engedély feltételét képezi. Öt beálló helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthetı, 4 beálló helyenként 1-1 közepes-, vagy nagy lombkoronájú elınevelt fa ültetése kötelezı. A kialakításra kerülı utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú fákból, fasorok létesítendık. Az elkerülı út menti zöldsávokba a fasorok mellett cserjesáv is telepítendı. A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülı fajokat úgy kell megválasztani – a kedvezı táji, természeti adottságok megırzése, hangsúlyozása érdekében-, hogy a felhasznált fák legalább 50 %-a honos fajokból, vagy azok termesztett fajtáiból kerüljön ki. Amennyiben a településen meglévı 10 cm-nél nagyobb törzsátmérıjő fa építmény elhelyezése miatt kerül kivágásra, úgy a törzsátmérıt 50 %-kal meghaladó fapótlásról, vagy az áttelepítésrıl az adott ingatlanon belül, vagy a polgármesteri hivatal által megjelölt helyen gondoskodni kell.

31

Környezetvédelem 65. § (1) (2)

(3)

(4)

(5) (6) (7)

(8)

(9)

Határértéket meghaladó környezetterheléssel (zaj-, rezgés-, légszennyezés) járó tevékenység a településen nem végezhetı. Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek a vonatozó jogszabályok szerint, az átmeneti győjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhetık. A településen csak a tevékenység során helyben keletkezı veszélyes hulladékok átmeneti győjtése megengedett, külsı forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása tilos. Az építkezések megkezdése elıtt a termıföld szakszerő letermelésérıl, deponálásáról és az építés befejezése után a telken belüli elterítésrıl gondoskodni kell. A termıföld legfeljebb egy évig deponálható. Az építési munkálatok során esetlegesen elıkerülı talajszennyezı anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetınek be kell vizsgáltatni. Az elszállíttatás és az ártalmatlaníttatás során a kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelıen kell eljárni. A településen építési munkák során csak bevizsgált és szakhatóság által engedélyezett anyaggal történhet feltöltés. A településen szabadtéri raktározás csak vízzáró burkolattal ellátott felületen végezhetı, a környezetet veszélyeztetı anyagok szabadtéri tárolása tilos. A szennyvíztisztító védıterületén belül esı telkeken esetében az építési engedélyezési eljárásba az illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságokat be kell vonni. A repülıtér 60 dB-es isophongörbéje által határolt területen belül lakások létesítéséhez, meglévı lakások bıvítéséhez, átalakításához, továbbá azok használatbavételéhez igazolni kell, hogy a belsı téri zajhatárértékek teljesülését biztosító akusztikai védelem, illetıleg annak tervek szerinti kivitelezése megtörtént. E területen szerint a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet szerint az E jelő övezetre elıírtakat kell betartani. A repülıtér 65 dB-es isophongörbéje által határolt területen belül a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet szerint a D jelő övezetre elıírtakat kell betartani. Az egyes településrészek sajátos elıírásai 66. §

A város egyes településrészein a terület sajátosságainak megfelelı további szabályok érvényesek, az alábbiak szerint: (1) A Tiefenweg területén (Pátyi út, a Budaörsi köz (755 hrsz.), a 775/4 hrsz-ú telek és a 716 hrsz-ú út közötti területen) a Pátyi út mentén az elıkert mérete 5,0 m. (2) A Kukoricás területén (a Fenyı u. – Munkácsy Mihály u. – 196. hrsz-ú út – Tavasz u. – Ady E. u. által határolt területen) a) Az eltérı övezetbe esı telkek határai legfeljebb 6,0 m-rel változtathatók meg. b) A közterület felıli építési helyen az utcavonallal párhuzamos gerincő, 38-45° közötti hajlású cserépfedés, vagy hasonló megjelenéső egyéb fedés építhetı. A tetıformából oromfalas kiemelés kialakítható, a telek belsı irányába nyeregtetıs kialakítással oldalszárny, ill. középszárny építhetı az építési hely területén belül. Az oldalszárny ereszvonala oldalhatáron való elhelyezés esetén sem nyúlhat a

32

(3)

(4)

szomszéd telek fölé. Zártsorúan egymáshoz csatlakozó épületek ereszvonalai és a tetık gerincvonalai legfeljebb 1,20 m-rel térhetnek el egymástól. c) Az árkok partján 6 m-en belül új fa nem telepíthetı, a meglévı, e területen belüli fák védendık. d) A Budakeszi-árok rendezett területe mellett 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani. Az e területen belül meglévı fák az árok rendezése és fenntartása során védendık. A Hidegvölgy gazdasági területen (a Pátyi út - a Táborba vezetı út (Hrsz. 0158) - Fenyı u. vonalától keletre esı, jelenleg 0177/10 hrsz. alatti területen) a) A területen telekmegosztás a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet szerinti elvi telekalakítási terv alapján végezhetı, függetlenül a kialakítandó telkek számától. b) A szabályozási terven irányadó elemként feltüntetett integrált közmőelhelyezési sáv a terület korszerősítendı, bıvítendı közmőveinek elhelyezésére szolgál. c) A területen új épületek az integrált közmőelhelyezési sáv tengelyvonalától számítva legalább 25 m-re a telekhatároktól legalább 10 m távolságra helyezhetık el. d) Az autóbusz-végállomás gépjármőforgalmát a Tölgyfa és a Táborba vezetı út (Hrsz. 0158) felıl kell biztosítani. e) A szennyvízelvezetést zárt csatornarendszerrel kell a területen belül kiépíteni a közterületi befogadóig. Az Északnyugati lakóterületen (0194, 0196/21 szántó, 2410/55, /56, /57, /58. Hrsz földrészletek) a) Az OTÉK 42. §-a szerint méretezett parkoló mennyiséget (ill. azok területét) az épület telkén, a terepszint alatt elhelyezett gépkocsi tárolókban kell biztosítani. b) A szabályozási terven feltüntetett építési helyen belül egy, ill. több szabadon álló épület helyezhetı el, épületenként legfeljebb 450 m2 beépített területtel. c) Épületek létesítéséhez részletes talajmechanikai szakvéleményt, tereprendezési és csapadékvíz-elvezetési tervet, beépítési és kertészeti tervet is készíteni kell. d) Az Lk3 övezetbe tartozó területtıl keletre fekvı, 2410/55, /56, /57, /59 Hrsz. közmőtelkek területén belül épület nem helyezhetı el. A területet növényfelülettel borítottan kell fenntartani. Növényültetés csak a közmőelhelyezést figyelembe vevı kertészeti terv alapján engedélyezhetı. e) A területen lévı árok területére a vízelvezetési és üzemeltetési szempontoknak is megfelelı, a szomszédos közparkkal összehangolt kertészeti, növénytelepítési tervet kell készíteni. f) A közmővesítési tervek készítése elıtt részletes talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. g) A tervezési területrıl a szennyvizeket elválasztott rendszerő zárt szennyvízcsatornával kell elvezetni a meglévı hálózati rendszerbe, a talajvíz, az élıvízfolyások és a talaj védelme érdekében egyéb megoldás (szikkasztás, győjtımedence) még átmenetileg sem engedélyezhetı. h) A szabályozás területérıl lefolyó csapadékvizek a 2410/55, /56, /57, /59 hrsz. árokba vezethetık be. Ha a csapadékvizek szennyezıdésének veszélye fennáll, akkor a csapadékvizek telken belüli megtisztításáról (hordalék-, szénhidrogénfogó) gondoskodni kell. i) A közterületi útkapcsolatnál a 2410/55, /56, /57, /59 hrsz. árkon átvezetı gépkocsi forgalmú és gyalogos hidak kialakítása az illetékes vízügyi hatóság elıírásainak megfelelıen történhet. j) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Magyar Geológiai Szolgálatot, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát.

33

(5)

(6)

A Barackos városrész területén (a József Attila utca – Márity utca – Arany János utca – József Atilla utca – Knáb János utca – Honvéd utca – Konth Miklós utca – Óvoda – Vadverem utca – Berekalja utca - Villám Miklós utca által határolt területen) a) A területen a kisvárosias lakóterületen különálló, a fı rendeltetést kiegészítı vagy kiszolgáló épület nem helyezhetı el. Kivétel ez alól a kerítéssel egybeépített hulladéktároló. b) Az Lk3 övezetbe tartozó telkeken a legnagyobb építménymagasság a Honfoglalás sétány melletti teleksoron a Miller J. u. – Kútra dőlı közötti szakaszon 5,0 m, a Kútra dőlıtıl északnyugatra 6,5 m, a Paplanhát u. melletti teleksoron a Miller J. u – Elekpada köz közötti szakaszon 5,0 m, az Elekpada köztıl északnyugatra 6,5 m lehet. c) A Vk építési övezetbe tartozó területen tervpályázat hiányában az elvi engedélyezési terv készítése kötelezı. d) A központi vegyes területeken különálló, fı rendeltetést kiegészítı vagy kiszolgáló épület nem helyezhetı el. Kivétel ez alól a Vk3 jelő övezet, mely területén a lakásokhoz tartozó szükséges gépjármő elhelyezés különálló épületben, de a szomszédos telken elhelyezhetı sorházas beépítésekhez csatlakozó módon is lehetséges. e) A Vk2, Vk3 jelő építési övezet területén lakás a földszinten nem alakítható ki. f) A Vk4 jelő építési övezet területén épített kerítés nem létesíthetı, a terület közhasználat jellegét biztosítani kell. g) A központi vegyes területeken csak az épületek saját funkciójához kapcsolódó tájékoztató tábla, egységes tervezéssel, a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezhetı el. Új épület esetén reklám csak az épülettel együtt tervezetten, a homlokzathoz illeszkedı módon helyezhetı el. h) A közpark övezetben közösségő célú egyházi épület létesíthetı a szabályozott építési helyen, amelynek beépítési aránya nem lehet több a közpark területének 2 %-ánál. i) A csapadékvíz elvezetést csapadékvíz elvezetı csatorna kiépítésével kell megoldani. Nyílt árok csak átmenetileg létesíthetı, illetve tartható fent, a használtba vételi engedélyen feltüntetett idıpontig. j) A településrészen kizárólag kedvtelési célú állattartást szolgáló építmény alakítható ki, az önkormányzat állattartási rendelete szerint. A Barackos-külsı, Barackos-belsı, Darányi és Meggyes területén (a 0196/21, 0194 út, 2410/35 Mandula utca, 2410/36 út, 2306/27 Vadverem utca, 1019/11 Márity László út, 0165/26, 0165/1, 0164 Meggyes utca, 0165/16, 0165/18, 0165/115, 0189/1 Telki út által határolt területen) a) Építési engedélyhez kötött a 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott munkákon kívül az épület homlokzatán megjelenı bármely közmő vagy épületgépészeti berendezés, vezeték elhelyezésével kapcsolatos munka. b) Azon ingatlanok esetében, ahol az építési helyet az elektromos távvezeték védısávja érinti, az építési engedélyezési eljárásába az elektromos energia szolgáltatót és az illetékes szakhatóságot (TMFB) be kell vonni. c) A járdáknak az Önkormányzat által engedélyezett egységes terv szerinti megépítése az építési engedélytıl számított legfeljebb 3 éven belül kötelezı. d) A betöltött vízfolyás nyomvonalától számított 30 m-es sávban a megfelelı talajés rétegvíz elleni szigetelésrıl, illetve a felszín alatti vizek elvezetésének biztosításáról gondoskodni kell.

34

e)

(7)

4

Az elıkert mérete általában 6 m, a Telki út mellett 15 m, legalább 6 m az ÉNYDK irányú utcák (kivéve a Telki utat) ÉK-i oldalán. Nincs kötelezı elıkert azokon a telkeken, amelyeken az áthúzódó elektromos távvezeték védıtávolsága építési hely fölé esik. Az elıkert mérete kötelezıen 3 m, a saroktelkeken oldalhatáron álló beépítés esetében az építési hely csurgó felıli, közterülettel (utcával) határos oldalán, szabadon álló beépítésnél a 6 m-es elıkertre merıleges oldalon. Az oldalhatáron épülı épületeket a telek északi határa mellett kell megépíteni. f) A hátsókert elıírt legkisebb mérete 8 m, illetve a 0191/29, 0191/30 hrsz.-ú telkekbıl alakított és a 0196/7 hrsz.-ú telkeken 6 m. Oldal- és hátsókert legkisebb méretébe medence 3 m-t benyúlhat, de a telekhatártól 3 m-re el kell maradnia. Az elı-, oldal-, és hátsókert méretébe szint alatti építmény (pince) nem nyúlhat be. g) A kertvárosias lakóterületeken 1000 m2 teleknagyság alatt csak egy lakás építhetı. h) A terület Telki út menti elsı teleksor megengedett építménymagassága az északi oldalon 5,5 m, a déli oldalon 6,0 m. i) Tetıfelépítmény (a ferde tetısíkból kiálló épülettömeg, amely a tetıtér, padlástér belsı bıvületét határolja) csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhetı. A gerincet függılegesen mért 80 cm-en belül tetıfelépítmény nem közelítheti meg. A tetıfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tetı eresz hosszának legfeljebb egy harmada lehet. A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevı függıleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetıfelület függıleges vetületének. Nyeregtetı esetében a tetıfelépítmény az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg. Kontytetı esetében a tetıfelépítmény az élgerincet legfeljebb egy méterre közelítheti meg. A tetıfelépítmény egyetlen része sem állhat elırébb a homlokzatsíknál. Egy épületen csak egyféle formai megjelenéső tetıfelépítmény építhetı. j) A telkek egymás közt húzódó kerítése csak drótháló lehet. Az utcai kerítéssel egybeépíthetı a legfeljebb 2,0 m2 alapterülető kukatároló. k) Hatályát vesztette.4 A Szılıskert területén (a Budaörsi út – Szılıskert u. – 10103/126 hrsz. földút – a 10103/120 hrsz. út által határolt területen) a) A területen szılımővelési ágba tartozó mezıgazdasági területeken telekalakítás nem engedélyezhetı. b) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 10,0 m-nél kisebb nem lehet. Terepszint alatti létesítmény az elı-, hátsó- és oldalkert elıírt legkisebb méretén belül nem létesíthetı. c) A Gksz3 építési övezetében egy telken építhetı épületek legnagyobb számát a telek területének 1500-zal való osztásával lehet megállapítani. d) Az építési övezetnek a tervezett elkerülı út mellett fekvı telkein az elıkertben – a közterületrıl megközelíthetı – közönségforgalmi parkolókat kell kialakítani, amelyek területe a közterülettıl nem keríthetı el. e) Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felıli oldalon kell kialakítani. Kerítés ezen az oldalon az épület homlokzatsíkjában létesíthetı.

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19.

35

(8)

A Temetı térségében (a Márity László u. – Zichy Péter u. – Knáb János u. – Temetı u. által határolt területen) a) A településközpont vegyes építési övezetekben gazdasági építmény és termelı kertészeti építmény nem helyezhetı el. b) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességő építési területeket kell biztosítani: Zichy Péter u. beépített szakasza: 10 m, egyoldali járdával, Zichy Péter u. tervezett beépítés mellett: 16 m, Temetı melletti új utca: 10 m, egyoldali járdával, egyoldali párhuzamos parkolással (az út kialakítása opcionális, építés az út nyomvonalán belül nem engedélyezhetı), Knáb János u.: változó, min. 10 m, kétoldali járdával, c) A már kialakult, oldalhatáron álló épületek felújíthatók és bıvíthetık oly módon, hogy a bıvítés 2 méternél jobban ne közelítse meg a tervezett utat. (9) A Szılıskert-dél térségében (a Budaörsi út - 0103/410 – 0103/416 – 0103/471 – 0103/472 – 0103/473 – 0103/527-536 – 0103/567 – 0103/570-576 – 0103/555 – 0103/556 – 0103/120 hrsz. földrészletek közötti területen, beleértve a határoló földrészleteket is) a) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 8,0 m-nél kisebb nem lehet b) A telkek zöldfelületein a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db elınevelt, legalább kétszer iskolázott, nagymérető lombos fát az elsı épület használatba vétele elıtt el kell ültetni. c) A kialakításra kerülı utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú elınevelt, többször iskolázott fákból, fasorok létesítendık. d) A hátsó telekhatár mentén legalább 5 méter széles zöldsáv alakítandó ki, mely a zöldfelületi minimum részét képezi. e) Az építési övezetben a tervezett elkerülı út mellett kialakuló telkek esetében az elıkert mérete 15 m, az építési hely elıkert felıli határvonalához az épület közterület felıli homlokzatsíkja legalább 30 %-ának, íves határvonal esetében pedig legalább egy pontjának illeszkednie kell. Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felıli oldalon kell kialakítani. A közterület felıli telekhatáron legfeljebb 1,20 m magas kerítés létesíthetı. f) A Gksz4 építési övezetben az egy telken építhetı épületek legnagyobb számát a telek területének 1000-rel való osztásával lehet megállapítani. (10) A Szılıskert-nyugat térségében (a 0103/55 – 0103/126 – 0103/599 – 10103/650 – 0103/663 – 0120/314 – 0120/315 – 0120/302 – 0120/305 – 0120/311 – 0120/3 hrsz. földrészletek közötti által határolt területen, beleértve a határoló földrészleteket is) a) A területen az oldalkert mérete 3,75 m-nél, a hátsó kert mérete pedig 8,0 m-nél kisebb nem lehet. b) A telkek zöldfelületein a zöldfelületként kialakítandó telekrész minden 100 m2-ére számítottan 1-1 db elınevelt, legalább kétszer iskolázott, nagymérető lombos fát az elsı épület használatba vétele elıtt el kell ültetni. c) A kialakításra kerülı utak mentén 8-8 méterenként telepített azonos korú és fajtájú elınevelt, többször iskolázott fákból, fasorok létesítendık. d) A hátsó telekhatár mentén legalább 5 méter széles zöldsáv alakítandó ki, mely a zöldfelületi minimum részét képezi. e) Az építési övezetben a tervezett elkerülı út mellett kialakuló telkek esetében az elıkert mérete 15 m, az építési hely elıkert felıli határvonalához az épület közterület felıli homlokzatsíkja legalább 30 %-ának, íves határvonal esetében

36

pedig legalább egy pontjának illeszkednie kell. Az épületek közönségforgalmi bejáratát, portálját az út felıli oldalon kell kialakítani. A közterület felıli telekhatáron legfeljebb 1,20 m magas kerítés létesíthetı. f) A Gksz5 jelő építési övezetben egy telken építhetı épületek legnagyobb számát a telek területének 1200-zal való osztásával lehet megállapítani. (11) Makkosmária területén:1 a) Telekalakítás és építmény elhelyezés:1 – Új nyeles telek nem alakítható ki. 1 – A tömböt feltáró meglévı gyalogutakról új telek nem alakítható ki. 1 – Az Angol utcától, valamint a Skót utcától nyugatra fekvı tömbökben, továbbá a Basa és Bég utca közötti tömbben csak egy sor telek alakítható ki. 1 – Építési engedély csak rendezett telekre adható ki1 megsemmisítve1,9. – Beépítés csak a min. 16 m széles és az övezeti elıírásokban meghatározott területő telken létesíthetı. Amennyiben ezen elıírásoknak nem megfelelı mérető telken már épület található, az épület nem bıvíthetı. 1 – Az Lke6 jelő építési övezetben, csak a min. 950 m2; az Lke7 jelő építési övezetben csak a min. 1200 m2; Lke8 jelő építési övezetben csak a min. 1500 m2 meglévı területő telket lehet beépíteni, ha a telek rendezett és az egyéb övezeti elıírások teljesülnek Telekalakítás esetén az övezeti elıírások szerinti telekméret megléte esetén lehet építeni. 1 – Makkosmária területén csak az SZT-6 jelő tervlapon jelölt építési sávon helyezhetı el új épület. 1 Építési sáv: teleksoronként az építési helyek összessége, melyen belül az épületelhelyezést az elı és oldalkertre, valamint a telepítési távolságra vonatkozó elıírások pontosítják. 1 – A tömbbelsıben, építési sávon kívül álló meglévı min. 80 m2 alapterülető épület rendeltetésének megváltoztatása lakóépületté csak abban az esetben lehetséges, ha az épület meglévı mőszaki kialakítása a lakóépület funkciót lehetıvé teszi és a telek rendezett. 1 – Építési sávon kívül álló meglévı fı rendeltetéső épület alapterülete csak egyszeri alkalommal max. 25 m2-el növelhetı, ha az egyéb övezeti elıírások is teljesülnek, és a telek rendezett. Meglévı, építési sávon kívül álló, fı rendeltetést kiszolgáló épületek, építmények nem bıvíthetık. 1 – Az építészeti mőszaki terv véglegesítése elıtt a városi fıépítésszel minden esetben egyeztetni szükséges. A fıépítészi véleményt az engedély kérelemhez csatolni kell. 1 – Antenna, átjátszó állomás a terepszinttıl 8,0 m-nél magasabbra nem nyúlhat. 1 – megsemmisítve 1,9 – Telkenként legfeljebb 1 lakás kialakítása engedélyezhetı. 1 – Csak max. 3 szintes - pince + földszint + emelet(tetıtér) – kialakítású épületre adható ki építési engedély1 – Az építési övezetekben az elıírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók, a több telek ellátását biztosító közmőépítmények elhelyezése céljából. (pl. szennyvízátemelı, transzformátorház, vízgépház stb.) 1

1

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5031/2012/11. számú határozata alapján megsemmisítve. (Megjelent a Magyar Közlöny 2012. évi 76. számában) 9

37

b) Beépítésre és épületelhelyezésre vonatkozó elıírások1 – Az oldalhatáron álló beépítésnél 0 és 1,0 m közötti csurgótávolsággal telepíthetı az épület. 1 – Terepszint alatti beépítés és támfal építése esetén hidrogeológiai és talajmechanikai szakvélemény készítendı 1 – Terepszint alatti beépítés támfalgarázs esetében a telek max. 10 %.-a lehet. 1 – Ha a szabályozási vonaltól max. 8,0 m mélységben min. 3,0 m az eredeti szintkülönbség, akkor max. 8,0 m széles és max. 2,80 m magas utcai homlokzatmagasságú támfalgarázs helyezhetı el, melynek bejárata min. 1,0 mre lehet a rendezett telekhatártól. A támfalgarázs min. 0,30 m földtakarással alakítható ki, továbbá a földdel borított tetınek a terepszinthez kell csatlakoznia. A támfalgarázshoz csatlakozó kerítésszakaszok támfalként, a garázshoz illeszkedı kialakítással létesíthetık. 1 – Szabadon álló beépítés esetén az épületek oldal- és hátsókertjeinek minimális méretei - ahol a SZT-en és a HÉSZ-ben más elıírás nem szerepel - az oldalkert legalább. az elıírt min. építménymagasság mértéke; a hátsókert min. 6,0 m. 1 – Az elıkertben, amennyiben a határos utcaszakasz nem fásított, legalább 5,0 m utcára merıleges szélességben háromszintő (gyep, cserje és fa) zöldsáv létesítése kötelezı, kivéve a gépkocsibeállót és a támfalgarázs burkolt tetejét. 1 c) Személygépjármő elhelyezésre vonatkozó elıírások: 1 – Építési telkenként legalább 2 db személygépjármő elhelyezésének biztosítása szükséges. 1 – Új épület építése esetén a személygépjármő-tároló a fı rendeltetés szerinti épületben, vagy azzal egységes módon összeépítve helyezendı el, kivéve támfalgarázs építése esetén. 1 – Meglévı és az elıírásoknak megfelelı épület esetén személygépjármő-tároló különálló épületben is elhelyezhetı. 1 – A személygépjármő-tárolók gerincmagassága nem lehet több mint 3,50 m, építészeti kialakítása anyaghasználatában megegyezı kell legyen a fı rendeltetés szerinti épülettel. 1 – A telek parkolóként kialakított területe nem számítható bele a minimális zöldfelületbe. 1 d) Az Lke6, Lke7 és Lke8 jelő építési övezetekben a beépítés módját a szabályozási terven jelölteknek megfelelıen kell meghatározni. 1 e) Az Lke6* és a Vt3 jelő építési övezetben az építési engedélyezési tervet az engedélyezési eljárás megkezdése elıtt a települési tervtanáccsal véleményeztetni kell. 1 f) A közterületek elıírásai: 1 – Telkenként egy, támfalgarázs esetén két kapubehajtó létesíthetı, a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet. 1 – A 12 m-es, illetve a 12,0 - 14,0 m közötti szabályozási szélességő utcák esetén egyoldali fasor; a 14, 0 m szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítendı. 1 – Közterületen csak az adott utcaszakaszra egységesen megtervezett köztárgyak helyezhetık el. (elektromos hálózat, közvilágítás oszlopai, közlekedési-, információs táblák, utca bútorok, illemhely stb.) 1 – Közterületen pavilon, árusítófülke célú építmény nem helyezhetı el. 1 1

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/

38

–

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármő és gyalogos közlekedést. 1 g) Közlekedési területek (KÖu) és létesítményeik elıírásai:1 – A helyi közúthálózat győjtıútjai B.V.-c, lakóútjai B.VI.-d tervezési osztályba tartoznak. 1 – Helyi győjtı út: Makkosi út, Kert utca, Megyei út. 1 – A közlekedési területen belül a mőtárgyakat, a közmőveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a biztonságos közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. 1 – A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság és az Önkormányzat hozzájárulásával lehetséges. 1 – A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani: 1 • Makkosi út: 16,0 m, Kút köztıl keleti irányban 12,0 m; 1 • Megyei út: 16,0 m, a Kert utcától déli irányban 14,0 m; 1 • Kert utca: 16,0 m; 1 • lakó utak: SZT-en jelölt min. szélességő. – A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül min. 1,50 m szélességő, lakó utak esetében egyoldali gyalogjárdát, győjtıutak esetében kétoldali gyalogjárdát kell építeni. 1 – Szilárd burkolattal az utak vagy útszakaszok csak az alépítményben elhelyezendı – a.) bekezdésben meghatározott - közmővek megépülése után láthatók el, amennyiben a szabályozási szélesség biztosított. 1 – A közútépítéssel egyidejőleg az utcafásítást is meg kell valósítani. 1 – Az útépítési engedély kiadásának feltétele kell legyen az összes – út alatt vezetendı vezeték, és alépítményeik megléte. 1 h) Közmővekre vonatkozó elıírások: 1 – A közmővesítésre kerülı telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. 1 – A szolgalmi jogot és a szükséges védıtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. 1 – Közmőhálózatok építése csak a vonatkozó közterületre elkészített és jóváhagyott útépítési engedélyezési tervek figyelembevételével, az összes közmőszolgáltatóval történı nyomvonal egyeztetés után történhet. 1 – A közterületek és utak alatt a közmővek elrendezésénél mindig a távlati összes közmő elhelyezési lehetıségét kell biztosítani. (Elektromos kábel, víz, gáz, csatorna, felszíni vízelvezetés, hírközlés, informatika.) 1 – Útépítésnél, útrekonstrukciónál, telekrendezés és egyéb építési tevékenység során a tervezett közmővek egyidejő kiépítésérıl, vagy a meglévı közmővek szükséges, egyidejő áthelyezésérıl illetve rekonstrukciójáról a szolgáltatóval egyeztetetten gondoskodni kell. 1 – Szennyvízelhelyezés során: a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhetı. 1 – A közmőhálózat járulékos építményeinek elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelem (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.1 1 1

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/

39

A keletkezı csapadékvizet nyílt árokhálózattal, illetve zártrendszerő csatornával kell elvezetni a befogadóba (Az intézkedési javaslatnak megfelelıen elkészített felszíni vízrendezési terv szerinti mőszaki megoldással), Budakeszi felszíni vízelvezetési rendszeréhez csatlakoztatva.1 i) Építészeti elıírások: 1 – Többszintes tetıterő építmény nem alakítható ki. 1 – Az oldal és a hátsó kerítés csak áttört kialakítású lehet, legfeljebb 30 cm magas, tömör lábazattal. 1 – A telek közterület felé nézı oldalán csak áttört kerítés fa, élı sövény, drótfonat, fémpálca és drótkerítés lehet, ha a drótháló élı sövénnyel eltakarásra kerül. (Színezés esetén színterv szerinti színezéssel.) 1 – 60 cm-nél magasabb tömör kerítés nem építhetı. Kivéve támfalszerő utcai kerítés, a teleknek az emelkedı terepszint felıli oldalán. 1 – Az épület homlokzata, fa, nyerstégla, kı, nyersbeton vagy vakolt felülető lehet. 1 – Az épületek max. homlokzatmagassága legfeljebb 1,0 m-el haladhatja meg az adott építési övezetben elıírt max. építménymagasságot. 1 – Vakolt homlokzat esetén az épület színezése fehér, törtfehér, vagy világos árnyalatú, tompított telítettségő szín legyen. A fehértıl eltérı színek esetében minden esetben színtervet kell készíteni, RAL színskála alkalmazásával. 1 j) Településkép és tájvédelem: 1 – Antennát, átjátszó állomást telepíteni csak helykijelölési eljárás lefolytatása esetén lehet. 1 k) Zöldfelületi elıírások: 1 – A területen telepítendı fasorok 18/20 cm-es törzskörmérető, kétszer iskolázott faiskolai egyedek legyenek. 1 – A SZT-ben jelölt fasorok tengelyétıl mért 1,0-1,0 méterén belül közmővet fektetni tilos. 1 – A beültetési kötelezettséggel jelölt területekre háromszintő növényzet telepítendı. 1 – A tervezett fejlesztések (út, közmő építések) lehetıleg a már meglévı fák és díszcserjék megtartásának figyelembevételével történjen. 1 – A védett fasor fája csak a növény teljes biológiai pusztulása, vagy közvetlen balesetveszély esetén, kertészeti szakvélemény figyelembevételével vágható ki. 1 – A Gesztenye sor (3902 hrsz-ú út) vadgesztenye fáira, védett fasorrá való nyilvánításáig is vonatkozik az elızı bekezdés. 1 – A Gesztenye sor hiányzó faegyedeit azonos fajú, elınevelt fákkal pótolni kell. 1 – A Makkosmáriai kat. templom környezete zöldfelületi szempontból kiemelten kezelendı. A 3581, 3582, 3583, 3584 hrsz-ú telkek beépítésre nem kerülı része kertként tartandó fenn. 1 – A gyeprács mértéke az egész zöldfelület mértékének max. 20 %-a lehet. 1 l) Táji és természet védelmére, valamint a föld védelmére vonatkozó elıírások: 1 – Az országos jelentıségő védett természeti terület határától mért 20 méteren belül épület, építmény nem helyezhetı el. A telkeknek ezen védıterületbe esı része kötelezı elıkertnek, vagy hátsókertnek minısül, ahol a beültetési kötelezettséget a SZT szerint kell megvalósítani. 1 – Az országos jelentıségő védett természeti területtel határos telkeken elıírt beültetési kötelezettséget kerttervezı által készített növénytelepítési terv alapján kell megvalósítani. 1 –

40

A természeti értékek védelme érdekében a jelentısebb beavatkozásokat (fakivágás, 0,8 méternél magasabb tereprendezés, kerítésépítés) kizárólag az illetékes építési hatóság engedélyével lehet végezni. 1 – A kialakult vízmosások - horhosok – rendezését ökologikus kertészeti tervek alapján kell biztosítani. A vízmosásokat lefedni még átmenetileg is tilos. 1 – A táj esztétikai megjelenése érdekében a SZT szerinti beültetési kötelezettség alapján takaró fásítás ültetése kötelezı. 1 – A telkek Budai Tájvédelmi körzet biztonsági zónájába esı területén csak honos, a tájvédelmi körzetre jellemzı növények ültethetık. 1 – A termıföld védelme érdekében a mezıgazdasági területeken csak a talajvédelmi követelményeket figyelembe vevı föld- és tájhasználat folytatható. 1 – Telken belül a rézsők csak úgy alakíthatók ki, hogy állékonyságuk a telek területén belül biztosítható legyen. 1 m) Helyi védelem1 – A területen helyi védelem alatt áll: 1 – hrsz.:3581 - Makkosmária Kegytemplom1 – Helyi egyedi védelemre javasolt: 1 – a Gesztenye sor végén található kápolna épülete1 – a Kút közben található kerekes kút. 1 – Helyi területi védelemre javasolt: 1 – a Kút köz területe, 1 – a Gesztenye sor fái. 1 (12) A József Attila u. – Hunor u. – Villám utca által határolt területen (HÉSZ 2/B melléklet)5 a) a szabályozási terven megszőnt, illetve megszőnıként jelölt közterületek közterületi nyilvántartása megszüntethetı,5 b) a közterületrıl magánterületre kerülı közmő vezetékek fenntarthatóságát, az ehhez szükséges megközelíthetıséget az átsorolások során, és azt követıen a kiváltásukig biztosítani kell,5 c) villamos energia ellátási hálózat vezetéke magánterületen nem üzemelhet.5 –

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazása 67. §

(1)

A tervezett elkerülı út területébıl az országos közút elhelyezésére szolgáló, a szabályozási terven ábrázolt terület esetében az Önkormányzat – a tulajdonosokkal kötött egyéb megállapodás hiányában – külön rendeletet alkot a közérdekbıl történı kisajátítás alkalmazásáról, az Étv. 26. §-ban foglaltak szerint.4

(2)

A szabályozási terven feltüntetett kiszolgáló és lakóutak tekintetében az Önkormányzat képviselı-testülete – a tulajdonosokkal kötött egyéb megállapodás hiányában – külön rendeletet alkot a kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés alkalmazásáról, az Étv. 27. §-ban foglaltak szerint.4

1

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 29/2010. (IX. 15.) Hatálybalépés: 2010. november 15. 4 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 5

41

(3)

Az Étv. 29. § (2) pontjában foglalt beépítési kötelezettség lép érvénybe a védett településszerkezető terület telkein meglévı épület lebontása esetén, a bontási engedély hatályba lépésétıl számított 3 éves határidıvel. A kötelezettséget a bontási engedély kiadásával egyidejőleg kell az ingatlan-nyilvántartásba bevezetni.4

(4)

Az Étv. 29. § (3) szerinti helyrehozatali kötelezettség keletkezik a védett településszerkezető területen álló, továbbá a védett településszerkezeten kívüli, de helyi védettség alá esı épületek esetében, ha a homlokzat burkolata (pl. vakolat, lábazat), illetve a tetı héjalás, vagy kiegészítı szerkezetei (pl. oromdeszka, csatorna, stb.) hiányosak. A helyreállítási kötelezettség teljesítéséhez támogatás ítélhetı meg, a hatályos helyi önkormányzati rendelet szerint.4

(5)

Az Étv. 29. § (4) szerinti beültetési kötelezettségnek új épület építése esetén a használatbavételi engedélyig eleget kell tenni. Meglévı közterületeknek a szabályozási terven feltüntetett fásítását jelen rendelet hatálybalépését követı 5 éven belül el kell végezni.4

(6)

Makkosmária területére vonatkozó Feltétel teljesüléséhez kötött építési engedélyezés1,4 a) Makkosmária területén építés csak az alábbi feltételek teljesítése esetén lehetséges:1 - a szabályozási terv szerinti rendezett telek kialakítása, megsemmisítve 1,9 – a teljes közmővesítés (víz, gáz, csatorna, felszíni csapadékvízelvezetés, elektromos energia, utcai közvilágítás, járda, úttest) és az adott tömb telkei önálló, ellátó bekötıvezetékeinek kiépítése megtörtént. 1 – külterületen, ha a tömb belterületbe vonása megtörtént. 1 b) Amennyiben az építési övezet területének közmővesítettségi szintje nem felel meg az övezeti elıírásoknak és/vagy az ingatlanok feltárása a követelményeknek megfelelı közúttal nem biztosított, akkor az ingatlanok tulajdonosai -a tulajdonukat képezı ingatlant kiszolgáló közmőhálózat és közút - követelmények szerinti kiépítésérıl az általuk létrehozott közmő- és közútfejlesztési társulás révén is gondoskodhatnak. 1, 4

Záró rendelkezések 68. §

(1)

Jelen Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az ettıl az idıponttól kezdve induló ügyekben kell alkalmazni. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott módon gondoskodik.

(2)

E rendelet kihirdetésével hatályát veszti az 51/2004. (XII. 20.) sz. önkormányzati rendelet.

1

5/2007. (VIII. 28.) Hatálybalépés: 2007. szeptember 1. /32/2007. (VIII. 29.)/ 1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 9 A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5031/2012/11. számú határozata alapján megsemmisítve. (Megjelent a Magyar Közlöny 2012. évi 76. számában) 4

42

(3)

Hatályát vesztette4

(4)

E rendelet a belsı piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz.3

Budakeszi, 2012. június 25.

Dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottilia polgármester

Dr. Szelenczy Gabriella jegyzı

Közzétételi záradék: E rendeletet 2012. június 26-tól július 26-ig közzétettem.

Dr. Szelenczy Gabriella jegyzı

4 3

1/2009. (I. 19.) Hatálybalépés: 2009. január 19. 54/2008. (XII. 17.) Hatálybalépés: 2008. december 17.

43

Függelék – a legfontosabb, a rendelet megalkotása során figyelembe vett jogszabályok, szabványok tájékoztató listája Törvények a) 1976. évi 24. tvr. a kisajátításról b) 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésrıl c) 1993. évi XLVIII. tv. a bányászatról d) 1993. évi XCV. tv. a vasútról e) 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól f) 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról g) 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyrıl h) 1995. évi XCVII. tv.a légiközlekedésrıl i) 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl j) 1996. évi LIV. tv. az erdırıl és az erdı védelmérıl k) 2001. évi XL tv. a hírközlésrıl l) 2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelmérıl m) 2003. évi XXVI. tv- az országos területrendezési tervrıl Országosan érvényes rendeletek a) 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a légiközlekedési törvény végrehajtásáról b) 176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól c) 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet a repülıtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól d) 18/1997. (X. 11) KHVM-KTM együttes rendelet a repülıterek környezetében létesítendı zajgátló védıövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes szabályairól szóló e) 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról f) 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról (a település területének szennyezıdésérzékenységi besorolása a 2. melléklet szerint A, kiemelten érzékeny kategória) g) 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegıtisztaság védelmérıl h) 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási i) 204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezethetı vizek minıségi követelményeirıl j) 203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minıségi követelményeirıl k) 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl l) 35/1996. (XII.29.) BM rendelet (Országos Tőzvédelmi Szabályzat) m) 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól Helyi rendeletek a) Budakeszi Képviselı-testületének módosított 20/1994. (VI. 1.) számú rendelete a víz és csatornamő fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításáról és összegérıl b) Budakeszi Város Képviselı-testületének többször módosított 20/2004. (IV. 22.) számú rendelete a közterület-használat általános rendjérıl, engedélyezésérıl

44

c)

d) e)

f)

Budakeszi Város Képviselı-testületének többször módosított 43/1996. (XII. 30.) számú rendelete a helyi környezet védelmérıl, a közterületek és ingatlanok rendjérıl, a település tisztaságáról, valamint az ültetési (telepítési) távolságról Budakeszi Város Képviselı-testületének többször módosított 66/2003. (XII. 22.) rendelete az állatok tartásáról Budakeszi Város Képviselı-testületének többször módosított 20/1993. (VII. 30.) számú rendelete a helyi védelemben részesülı lakóépületek homlokzati helyreállításának önkormányzati támogatási rendjérıl Budakeszi Város Képviselı-testületének 20/2003. (III. 26.) rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, mőködésének rendjérıl.

A település országosan védett épületeinek tájékoztató listája a) Rk. templom, barokk, 1761-66, Fı u. hrsz. 879, MJ 6930; b) Kıkereszt, rokokó, 1775, Fı u., hrsz. 879, MJ 6930; c) „Bagolyvár”, Fı u. 208. hrsz. 867, MJ 10618; d) Lakóház, klasszicista, 1838, Fı u. 187. hrsz. 25/2, MJ 6929; e) Lakóház, klasszicista, Jókai u. 10. hrsz. 1175, MJ 10617; f) Lakóház, barokk, 1776, Jókai u. 12. hrsz. 1174/1, MJ 6926; g) Kálváriakápolna, barokk, 1739, Jókai u. hrsz. 1166, MJ 6927; h) Rk. Segítı Szentek kápolna, Fı u. 239. hrsz. 1606, MJ 10619; i) Erdészeti épületek, 1942-43 hrsz. 0178/1, 0178/2 (külter.), VK 9185. A régészeti lelıhelyek tájékoztató listája 1. jelő: Árpád-kori falu, késıközépkori templom és temetı. A Telki út mentén feltárt, az elıkerült leletek alapján Felkeszivel azonosított település, amely egyébként a török hódítás elején teljesen elpusztult. 6. jelő: Koravaskori, római kori, árpád-kori és késıközépkori település; árpád-kori, késıközépkori templom és sírok. A Fı utca központi térségében (templom, gimnázium, Erdı u.) feltárt középkori lelıhely a tulajdonképpeni Keszi ill. késıbb Alkeszi nevő településsel azonosítható. A barokk plébániatemplom kertjében XI. századi román, majd XII. és XIV. századi gótikus templom egymásra épült romjait tárták fel. 9. jelő Bronzkori, késıbronzkori urnasírok;, római kori, árpád-kori és késıközépkori település. A Szél u. és Vásárhelyi u. térségében a középkori leletek Alkeszi település szélét jelzik. 10. jelő Római kori temetı, kıemlék. A mai temetı keleti részén, valamint a Széchényi és József Attila utca térségében egy nagyobb kiterjedéső késı római kori (III-IV. századi) temetı sírjait tárták fel. Kisebb területő, szórványosan elhelyezkedı lelıhelyek (fıként sírok és cseréptöredékek): 2. jelő: Bronzkori település. 3. jelő: Római kori villa.

45

4. jelő: Késıbronzkori település; római kori villa és kıemlék. 5. jelő: Újkıkori település. 7. jelő: Újkıkori, bronzkori település; bronzkori urnasírok. 8. jelő: Újkıkori, késıbronzkori település, urnasírok. 11. jelő: Római kori település (valószínőleg összefügg a 6. jelővel). 12. jelő: Feltételezett római kori temetı. 13.jelő: Középkori kaptárkı-fülkék. 14.jelő: Bronzkori, késıközépkori település. 15.jelő: Honfoglalás kori temetı, lovas sírok. 16.jelő: Római kori kocsi-temetkezés. Újabb emlék: Középkori falmaradvány a régi zsidó temetıben A közmővezetékek védıtávolságára vonatkozó fontosabb szabványok a) A közmővezetékek térszint alatti elrendezését, védıtávolságait az MSZ 7487/2-80. számú szabvány tartalmazza. b) A gázvezetékek biztonsági övezetét az MSZ 7048/3 szabvány határozza meg, annak szélessége középnyomású gázvezetékek esetében DN 90 mm felett 5,0 (3,0) m, DN 90 mm mérető névleges átmérı alatt 4,0 (3,0) m, kis nyomás esetében 3,0 (2,0) m, a vezeték tengelyétıl mérve, mindkét oldalon. (A zárójelekben lévı távolságok védelemmel ellátott vezetékek esetében alkalmazhatók). c) A gáznyomás-szabályozó állomások védıtávolságát az MSZ 11414-es szabvány tartalmazza, amely szerint a védıtávolság nagy középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétıl és épületektıl általában 10,0 m.

46