EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM HOSSZÚHETÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
2017. NOVEMBER 24. HOSSZÚHETÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7694 Hosszúhetény, Verseny u. 9.
Tartalom Bevezető .......................................................................................................... 2 Helyzetelemzés ............................................................................................... 3 Az egészségnevelés célja................................................................................ 3 Az iskola feladatai az egészségnevelés terén ............................................... 4 Tevékenységformák az egészségnevelésben................................................ 4 Az egészségnevelés színterei iskolánkban ................................................... 5 6.1. Tanítási órákon történő egészségnevelés .............................................. 5 6.2. Tanórán kívüli egészségnevelés ............................................................ 7 7. További feladatok, célkitűzések ................................................................... 8 1. 2. 3. 4. 5. 6.
1
„A test egészségének megóvására nincs jobb szer a vidám léleknél.” Anne Bronte
1.
Bevezető
A kormány 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékleteként megjelent Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében az egészségnevelés, a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A Nat több helyen is foglalkozik az egészségnevelés kérdésével. Nemzeti alaptanterv: I.1. A köznevelés feladata és értékei A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. I.2.1. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok A mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.
2
2.
Helyzetelemzés
A tanulóink testi, egészségi állapota jónak mondható. Az elmúlt három tanévben a testnevelés órákon elvégzett általános fizikai állapot felmérés eredményei azt mutatják, hogy tanulóink 7075 %-nak jó a testtömeg-indexe, fokozott fejlesztésre 5-10 százalékuk szorul. A védőnő által végzett szűrővizsgálatok is azt igazolják, hogy a tanulók többségének jó a fizikai állapota, viszont évről évre egyre több lúdtalpas és gerincferdüléses gyereket szűrnek ki. Ez mindenképpen figyelmet érdemel. Az iskolában igénybe vehető sportolási lehetőségek (kézilabda, futball, karate aerobic) mind a tanulók fizikai állapotának javulását szolgálják. A közétkeztetésről szóló 37/2014. EMMI rendelet bevezetése óta az iskolai menzán változások következtek be, a tanulók egészségesebb ételekhez jutnak. Kevesebb só, cukor, több zöldség, teljes kiőrlésű kenyér kerül az asztalukra. Káros szenvedélyek – alkohol- drogfogyasztás, dohányzás – iskolánkra minimális mértékben jellemzőek. Az épület környezete az egészségre pozitív hatással van. Az iskola világos, száraz, nagy udvar tartozik hozzá sok fával, ami a szünetekben és délután lehetővé teszi a tiszta levegőn való tartózkodást. A szünetekben való szellőztetés azonban nagyon fontos, és az is, hogy a gyerekek az udvaron töltsék a szüneteket, ha az időjárás engedi.
3.
Az egészségnevelés célja
Diákjaink rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához szükséges, életkoruknak megfelelő reális ismeretekkel, attitűdökkel. Ismerjék önmagukat, értékeiket. Ismerjék a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét. Tudjanak helyes döntéseket hozni, feszültségoldó, konfliktuskezelő módszereket alkalmazni. Megszerzett ismeretek, tapasztalatok birtokában tekintsék az egészséget értéknek, amit vigyázni, óvni kell. Váljanak boldog, boldogságra képes felnőttekké. Szerezzenek kellő motivációt és az egészséggel kapcsolatos alkalmazható tudást, hogy időben felismerjék a betegségeket előidéző tényezőket és váljanak alkalmassá az egészséges életvitel kialakítására. Ismerjék az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát. Alapvető cél, hogy a tanulók megszerezzék az egészségük védelméhez szükséges korszerű ismereteket és az azok gyakorlásához elengedhetetlen készségeket és jártasságokat. Ismerjék fel: - milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között, - miért szükséges a jövő tervezése és az életút tudatos építése, - milyen szerepe van az egyéni döntéseknek, helyzetmegoldási technikáknak.
3
4.
5.
Az iskola feladatai az egészségnevelés terén Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Tevékenységformák az egészségnevelésben
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Meg kell ismertetni a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Támpontokat, értelmezési kereteket kell nyújtani a tanulóknak az életmódbeli döntések meghozatalához. El kell érni, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a tanulók mindennapi életében. Lényeges, hogy az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába a fontos fogalmak értelmezése terén. Váljon számukra érthetővé és élményszerűvé a pozitív életszemlélet, az „egészséges” és a „kevésbé egészséges” tevékenységformák és anyagok közötti megkülönböztetés. A fentiek megvalósításához szükséges tevékenységformák: tapasztalatszerzés a személyes biztonság megőrzésének fontosságáról azon társadalmi helyzetek felismerése, amelyekben tiltott anyagokkal kínálhatják őket, illetve a hasonló veszélyhelyzetek elhárításának gyakorlása szerep-, és szituációs játékok részvétel a helyi egészségvédelmi programokon a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése sportprogramok, kirándulások szervezése
4
6.
Az egészségnevelés színterei iskolánkban
6.1.
Tanítási órákon történő egészségnevelés
Az egészséges életre való nevelés egyik színtere a tanóra. Különböző tantárgyak (kémia, fizika, testnevelés, technika) első tanóráján a tanulók balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Több tantárgy tananyagában is megjelennek az egészségnevelés témái. A Nat is meghatározza ezt. Nemzeti alaptanterv: II.3.5. Ember és természet A) Közműveltségi tartalmak Környezetismeret (1–4. Évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Testkép, testalkat, mozgás. Az emberábrázolás. Az ember főbb testrészeinek, létfenntartó szerveinek megnevezése; normál testsúly, túlsúly, elhízás, alultápláltság. Mozgásszervek; hajlékonyság, erő, gyorsaság, ügyesség, edzés. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. Önfenntartás. Tápanyag, élelmiszer, étel, ital, étrend, táplálékpiramis. Érzékszervek – érzékelés. Egészségvédelem. Az egészséges életmód (egészséges és biztonságos táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, tisztálkodás, mozgás, tisztaság és higiénia). Egészségünket védő és károsító szokások. A betegség ismérvei. A gyógyítás. Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. Az életkornak megfelelő segítségnyújtás. Természetismeret (5–6. Évfolyam) 6. Az ember megismerése és egészsége Testkép, testalkat, mozgás. Az emberi test arányai, méretviszonyai. Testalkat, szimmetria, testtájak. Testsúly (normál, túlsúlyos). Az ember mozgásképessége (mindennapi és sportmozgások, munka), a vázrendszer és az izomzat alapelemei, működésük (csontok, izmok, ízületek). Sérülések, mozgásszervi betegségek és megelőzésük. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. Önfenntartás. Az emberi test létfenntartó szervrendszerei, szervei, azok funkciói. Az egészséges táplálkozás alapelvei, módjai. Minőségi és mennyiségi szempontok a táplálkozásban. A személyi higiénia jelentősége, fenntartása. Az érzékszervek és védelmük higiéniai alapjai. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Alapfokú elsősegélynyújtás. Fertőző és járványos betegségek. Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Az emberi egyedfejlődés fő szakaszai. Nemek különbözősége, másodlagos nemi jellegek. Öröklődés. Öröklött és szerzett tulajdonságok. Magatartás és lelki egészség. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Társas szükségletek, a családi és személyes kapcsolatok jelentősége.
5
Biológia 7–8. évfolyam 6. Az ember megismerése és egészsége Testkép, testalkat, mozgás. A főbb belső szervek, szervrendszerek elhelyezkedése és funkciója. A testalkat változása a növekedés és fejlődés során. A mozgás aktív és paszszív szervei. A mozgásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása. Mozgás, pihenés, tanulás egyensúlya, a test napi energiaigénye. Bemelegítés. Sérülések, mozgásszervi betegségek és megelőzésük. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség. Önfenntartás. Az emberi szervezet anyagforgalmi szervrendszerei és folyamatai. Alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly. Minőségi és mennyiségi éhezés. A bőrfunkciói, bőrbetegségek, bőrápolás, a bőr védelme. A táplálkozásnak a keringésre, a légzésre, az anyagcserére gyakorolt hatása, az elhízás következményei. Immunrendszer feladata, elemei. Központi és környéki idegrendszer, ezek főbb részei, funkciói. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei. Szaporodás, egyedfejlődés, szexualitás. Szaporodási szervrendszerek. Nemi jellegek, nemi hormonok. Menstruációs ciklus. A szexualitással kapcsolatos alapvető egészségügyi szabályok. Családtervezés, fogamzásgátlás. A méhen belüli fejlődés, születés, születés utáni életszakaszok. Öröklődés. Öröklött és tanult magatartásformák, a környezet szerepe. Magatartás és lelki egészség. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. A testkép és zavarai. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Társas szükségletek, kapcsolatok jelentősége. A tanulás szerepe. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. Családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, probléma feloldás. Egészség. A leggyakoribb fertőző betegségek, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel elemek (táplálkozás, mozgás, higiénia, felelős szexualitás, lelki egészség, függőségek kerülése). Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek. Betegjogok. Fizika 7–8. évfolyam 6. Az ember megismerése és egészsége Az energia szerepe az élővilágban. Táplálkozás – energiafelhasználás. A táplálék, mint energiahordozó. Az érzékelés fizikája. A fény, a színkép. A látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk. A hang, az ultrahang szerepe az élővilágban. A hallás fizikai alapjai. Káros környezeti hatások (fény- és zajszennyezés). Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Kémia 7–8. évfolyam 6. Az ember megismerése és egészsége
6
Önfenntartás. Egyes elemek élettani szerepe. A legfontosabb tápanyagok kémiai összetétele (makromolekulák, víz, ásványi sók). Vitaminok oldhatósága. Magatartás és lelki egészség. Ismertebb pszichoaktív szerek, energiaitalok, metanol és etanol kémiai tulajdonságai, élettani hatásaik. Egészség. Egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe a táplálkozásban, a túlfogyasztás következményei, a különböző élelmiszerek tápanyag- és energiatartalma, a tápanyagtáblázatok használata. Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban (vízkőoldó, hypo, hideg zsíroldó, fagyálló folyadék). Fogyasztóvédelem, a háztartási cikkek összetétele és minőségellenőrzése, élelmiszerek adalékanyagai, élelmiszerbiztonság. II.3.10. Testnevelés és sport A) Alapelvek, célok Preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése (mozgásszükséglet-kielégítés szokásai, egészségkárosító motoros tevékenység tudatos elkerülése, egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és szokások, sporttevékenységgel kapcsolatos egészségügyi szokások). B) közműveltségi tartalmak 1–4. évfolyam 2. Ismeretek, személyiségfejlesztés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Higiéniai alapismeretek, mint felelősségtudatos szokásrendszer. Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság. Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság. Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek. Relaxációs alapismeretek, a stressz kezelése, a feszültségek feloldása. 5–8. évfolyam 2. Ismeretek, személyiségfejlesztés Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek. A primer prevenció szerepe az életvezetésben, baleset-megelőzésben. Fizikai fittségi és edzettségi szint: egészséges táplálkozás, napi rutinok, az elhízás megelőzése. A helyes testtartás és a gerincvédelem kapcsolata a motoros képességekkel, az egészséggel. A rendszeres testmozgás és a sport hatása a szervezetre, az agresszió levezetésére és az önkontrollra, az önuralom kialakítására.
6.2.
Tanórán kívüli egészségnevelés
Egészségnap - általában március hónapban megrendezésre kerülő, az egész iskolát érintő program. A rendezvény keretében a gyerekek osztályonként mozognak a különböző hely-
7
7.
színek között. A korosztályuknak megfelelő előadásokat hallgatnak, játékos egészségmegőrző feladatokat oldanak meg, mozgásos foglalkozáson vesznek részt, egészséges ételeket kóstolnak. A rendezvénynek mindig nagy sikere van a gyerekek körében. Az előadókat igyekszünk a helyi közösségből meghívni (helyi méhész, védőnő, mentős, az iskola fogorvosa, kozmetikus, dietetikus stb.). A helyszíneket forgószínpad szerűen látogatják az osztályok. Igyekszünk minden évben újítani, hogy kétszer ugyanazon a foglalkozáson ne vegyenek részt a gyerekek. A nap lebonyolításában az egész tanári kar részt vesz. Volt olyan év, amikor a védőnőink vérnyomás és vércukorszint mérést végeztek az iskolában dolgozó felnőtteknek, illetve a falu lakói is eljöhettek a mérésre. Az iskolában a következő sportolási lehetőség közül választhatnak a gyerekek: kézilabda, futball, aerobic, karate. Klubok, szakkörök keretén belül is előkerül az egészségnevelés témaköre pl.: gyógynövény ismereti szakkör, vöröskeresztes szakkör. Az iskolaegészségügyi ellátás feladatát a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szerint az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő látja el. A felújított iskolaépület korszerű orvosi szobát kapott. Az iskolaorvos, a védőnő a 2., 4., 6., 8. évfolyamos tanulóknál egészségügyi szűrést végeznek. (Vérnyomásmérés, látásvizsgálat, gerincvizsgálat, hallásvizsgálat, testsúly, testmagasság mérés…) Az iskolafogászatra minden osztály eljut a tanév folyamán. A védőnő ezen kívül osztályfőnöki óra keretein belül különböző témákban tart előadásokat, beszélgetéseket: 6. és 7. osztályban Serdülőkori változások címmel; 8. osztályban Tetoválás, piercing címmel. Szoros kapcsolatot tartunk a gyermekvédelmi szolgálattal, munkánkat nagyban segítik. A Hetényi 7próba sport program 7 alaklommal várja a gyerekeket. A tanév folyamán 3 túra (ősz, tél, tavasz), 2 futás, 1 biciklis és egy tornatermi próba várja a gyerekeket. Az iskolapszichológus vezetésével tematikus osztályfőnöki órák tarthatók a felső tagozatosoknak, lelki egészség témakörben. Kisebbeknek tanulás módszertani program, az 5. évfolyamon kortárs bántalmazás elleni program, felsőbb évfolyamokon pedig Önértékelés fejlesztése, illetve Biztonságos Internet címmel kerülne sor összejövetelekre. A Baranya Megyei Rendőrség és egyéb szakemberek bevonásával továbbra is folyik iskolánkban a drog-prevenció. Szexuális felvilágosító előadásokra kerül sor fiúknak, lányoknak. (Ciklus-Show, Nagy Péter előadása fiúknak) Ebben a tanévben először nyílik lehetőség az egyik 8. osztályban biblioterápiás személyiségfejlesztő foglalkozások igénybevételére.
További feladatok, célkitűzések A testi egészség mellett, a lelki egészségre is figyelmet kell szentelnünk. Az épület bútorzatának, felszerelésének, az épület állagának folyamatos fejlesztése, megóvása ezáltal az egészséges környezet biztosítása. Jó lenne a harmadik szint klímával való felszerelése, hogy a melegebb hónapokban is kellemes hőmérséklet legyen a tantermekben.
8
