Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét

Merza Katalin [email protected]

Egészségmagatartás fogalma Minden olyan viselkedés, amelyet a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse

vagy fenntartsa egészségét függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e.

„az egyén többet tehet saját egészségéért, mint bármely orvos, kórház, gyógyszer vagy

egzotikus gyógyászati eljárás” (Califano)

Miért foglalkozik a tudomány az egészségmagatartással? A fertőző betegségek csökkenő számának oka a 19-20. sz-ban (McKeown, 1979)  Orvostudomány fejlődése: antibiotikumok, oltások  Megváltozott szokások: táplálkozás, higiénia, védekezés A 20. sz. leggyakoribb betegségeinek okai:  egészségkárosító magatartásformák dohányzás egészségtelen táplálkozás kevés testmozgás

Miért foglalkozik a tudomány az egészségmagatartással? A daganatos betegségek okozta halálozások 75%-a a nem megfelelő egészségmagatartás következménye egyéb (pl. genetika) 25%

dohányzás 30% dohányzás alkohol

helytelen táplálkozás

felelőtlen szexuális élet 7%

felelőtlen szexuális élet alkohol 3% helytelen táplálkozás 35%

egyéb (pl. genetika)

Az egészségmagatartás demográfiai meghatározói Szociokulturális faktorok Alacsonyabb szocioökonómiai státusz rosszabb egészségszokásokkal jár együtt:

 dohányzás  helytelen táplálkozás  kevés fizikai aktivitás + a helytelen szokások megváltoztatásának fokozott nehézsége

rövidebb várható élettartam, magas mortalitás

Az egészségmagatartás demográfiai meghatározói Szociokulturális faktorok Mi az oka annak, hogy az alacsonyabb SES rosszabb egészségszokásokkal jár együtt? Alacsonyabb iskolázottság

Hiányos készségek (kommunikáció, elemzés, problémamegoldás)

Csökkent életirányítási képesség

Alacsonyabb társas támogatás

Az egészségmagatartás demográfiai meghatározói Életkor Intrauterin: anya egészségviselkedése, fejlődési rendellenességek kockázati tényezői:  terhesség alatti fertőzések  kémiai anyagok  elégtelen táplálkozás Csecsemő- és kisgyermekkor:  baleseti kockázattal járó viselkedésformák gátlásának kialakítása  egészségtudat és egészségvédő magatartásformák kialakítása Serdülőkor:  kockázatos viselkedések indulása  szociális kiscsoportok nagy hatása Felnőttkor: életkor előrehaladtával nő a tudatosság

Az egészségmagatartás demográfiai meghatározói Nemi különbségek A női szerep hatásai az egészségmagatartásra:  70-es évektől speciális női problémák elemzése  80-as évektől „női egészségtudomány” Szocializáció + Biológiai faktorok

Több egészségvédő magatartásforma Fokozott tünetészlelés

DE!  több gyógyszer  több szomatizációs probléma

Magasabb várható élettartam

Az egészségmagatartás demográfiai meghatározói – Nemi különbségek A férfi szerep hatásai az egészségmagatartásra: Szocializáció + Biológiai faktorok

Kevesebb egészségvédő magatartásforma Későbbi tünetészlelés

Nők örző-védő szerepe a férfiak egészsége felett

Alacsonyabb várható élettartam

Egészséghiedelem modell (Rosenstock, 1966; Becker, Maiman, 1975) Funkciója: bejósolja az egészségmagatartást és az orvossal való együttműködési készséget (compliance). Észlelt hajlam a betegségre → nagy az esélye annak, hogy tüdőrákos leszek A betegség súlyossága → a tüdőrák súlyos betegség Észlelt költség → ha nem dohányzom ideges leszek Észlelt haszon → ha abbahagyom a dohányzást, több pénzem lesz

Akcióra figyelmeztető jelzések (külső vagy belső) → nehéz légzés vagy a plakát a rendelőben

Egészséghiedelem modell (Rosenstock, 1966; Becker, Maiman, 1975) Miért hasznos ez a modell?  segít bejósolni a betegséget megelőző egészségvédő viselkedést (pl. szűréseken való részvétel)

 támpontokat ad a betegség alatti együttműködő viselkedéssel és a terápiás utasítások betartásával kapcsolatban  jól alkalmazható a befolyásolásban, ha a beteg veszélyeztetettnek érzi magát, akkor akcióra biztató jelzéseket kell biztosítani, hogy egészségvédő magatartást mutasson.

Egészséghiedelem modell (Rosenstock, 1966; Becker, Maiman, 1975) Észlelt hajlam, a betegség súlyossága és az észlelt haszon segítenek bejósolni:  az orvos által megszabott a diéta betartását  a védőoltások beadatását  a fogorvosi szűrővizsgálatokon való részvételt  a javasolt testmozgás elvégzését Akcióra késztető külső jelzések használata az egészségpromócióban: Információ adás

Tudás gyarapodása

Preventív viselkedés

Az egészséghez való viszony változásait befolyásoló tényezők a fejlett társadalmakban  az orvostudomány és az orvosi technika fejlődése  irreális elvárások az eü-i szakértőkkel szemben  „minden megvásárolható, megjavítható” fogyasztói attitűd  humán tőke újratermelődése  életérzés része a jó egészség, a fittség, a lelki harmónia  a kormányzat számára az egészségnek számszerűsített értéke van

 az egészségügyi fogyasztás esetén nem a fogyasztó, hanem a szolgáltató definiálja a szükségleteket

Fokozott figyelem káros hatása

hétköznapi élet és tevékenységek kockázatosak

fokozódó aggodalom az egészségért, életért

mindennapi élet teljes kontrollja

egészségügyi szolgáltatások fokozott igénybevétele

Következmény  fokozódó függőség  kiszolgáltatottság  csökkenő autonómia  gyengülő megküzdés  egyéni felelősség = ellátók által kínált szolgáltatások igénybevétele

Köszönöm a figyelmet!