Eger MJV nyilvános könyvtárainak közös marketing stratégiája

Eger MJV nyilvános könyvtárainak közös marketing stratégiája 2006-2010 Innovációs projekt

A projektcsoport tagjai: Sohajdáné Bajnok Katalin projektvezető Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Guszmanné Nagy Ágnes, Tőzsér Istvánné Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára Ferenczné Oszlánczi Krisztina, Kis-Tóthné Tóbik Krisztina, Kocsisné Prokai Laura Főegyházmegyei Könyvtár Balogh Ferenc, Ligeti Gabriella, Szász Zoltánné

Az innovációs projekt kidolgozását a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta.

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger 2006.

2

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................................................................3 BEVEZETŐ...................................................................................................................................................................5 A TÉMAVÁLASZTÁS AKTUALITÁSÁT ALÁTÁMASZTÓ DOKUMENTUMOK.......................................................................................5 A PROJEKT CÉLJA............................................................................................................................................................7 A PROJEKT SZAKASZAI.....................................................................................................................................................7 EGER NYILVÁNOS KÖNYVTÁRAI KÖZÖS MARKETING STRATÉGIÁJÁNAK JÖVŐKÉPE................9 EGER NYILVÁNOS KÖNYVTÁRAI KÖZÖS MARKETING STRATÉGIÁJÁNAK KÜLDETÉSNYILATKOZATA..................................................................................................................................9 A KÖNYVTÁRÜGY TRENDJEI – A KÖNYVTÁRAKRA HATÓ TRENDEK.................................................10 KÖNYVTÁRAK SZEREPVÁLTOZÁSA....................................................................................................................................10 INTEGRÁLÓDÁS A KÜLÖNBÖZŐ KÖNYVTÁRTÍPUSOK KÖZÖTT..................................................................................................10 ÁTALAKULÓ FELSŐOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS.................................................................................................................10 A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRÜGY VÁLTOZÁSA..................................................................................................................10 AZ EGYHÁZI KÖNYVTÁRAK FUNKCIÓVÁLTÁSA....................................................................................................................11 A KÖNYVTÁRHASZNÁLATOK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE.........................................................................................................11 AZ OLVASÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA...............................................................................................................................11 HASZNÁLÓI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA....................................................................................................................................12 KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSE ..............................................................................................12 A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG KÍVÁNALMA. ...........................................................................................................................12 EU-KONFORM SZOLGÁLTATÁSOK, A MINŐSÉGI SZEMLÉLET MEGJELENÉSE ÉS ALKALMAZÁSA.......................................................12 A KÖNYVTÁROSOK SZEREPVÁLTOZÁSA.............................................................................................................................13 A HAZAI JÖVŐKUTATÁS ÁLTAL FELVÁZOLT TRENDEK..........................................................................................................15 MERRE TART A VILÁG?..................................................................................................................................................15 MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÜNK ELEMZÉSE......................................................................................................16 NÉPESSÉG....................................................................................................................................................................16 FOGLALKOZTATÁS.........................................................................................................................................................17 IDEGENFORGALOM, VENDÉGLÁTÁS...................................................................................................................................18 OKTATÁS, MŰVELŐDÉS..................................................................................................................................................19 KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK............................................................................................................................................22 KÖNYVTÁRAK..............................................................................................................................................................23 MÚZEUMOK.................................................................................................................................................................24 MOZI, SZÍNHÁZ.............................................................................................................................................................26 KULTÚRA ÉS IDEGENFORGALOM......................................................................................................................................27 CIVIL SZERVEZETEK......................................................................................................................................................28 MARKETING TEVÉKENYSÉGÜNK SWOT ELEMZÉSE.................................................................................30 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ELEMZÉSE..............................................................................................................31 KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK ÉS ESZKÖZÖK.......................................................................................................................31 Általános tájékoztatók és kiadványok (promóciós anyag)..................................................................................31 Célzott reklámmegjelenés...................................................................................................................................31 Meghívó..............................................................................................................................................................32

3

Fax, e-mail, telefon.............................................................................................................................................32 MÉDIAKAPCSOLATOK.....................................................................................................................................................32 A kommunikációs környezet földerítése..............................................................................................................34 MÉDIATEVÉKENYSÉG.....................................................................................................................................................40 Sajtóközlemény....................................................................................................................................................40 Interjú..................................................................................................................................................................40 Híradások ütemezése és irányítása ....................................................................................................................41 Hírgenerálás.......................................................................................................................................................41 ON-LINE ESZKÖZÖK A KAPCSOLATTARTÁSBAN...................................................................................................................42 A kulturális honlap minőségi követelményei.......................................................................................................42 A kulturális honlap minőségi követelményeinek megvalósulása könyvtárainkban............................................44 A PIAC ELEMZÉSE – FOGYASZTÓI CSOPORTOK ÉS IGÉNYEK...............................................................58 VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA................61 VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA................62 VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA................63 ALAPVETŐ CÉLOK, KULCSFONTOSSÁGÚ TERÜLETEK, ELVÉGZENDŐ FELADATOK...................65 MARKETING STRATÉGIÁNK ALAPVETŐ CÉLJAI....................................................................................................................65 MARKETINGSTRATÉGIÁNK KIEMELT, FEJLESZTENDŐ, KULCSFONTOSSÁGÚ TERÜLETEI.................................................................67 A KULCSTERÜLETEK FEJLESZTÉSÉHEZ ELVÉGZENDŐ FELADATOK............................................................................................67 Képzés továbbképzés...........................................................................................................................................67 Piackutatás..........................................................................................................................................................67 Szolgáltatás, szolgáltatásmenedzsment..............................................................................................................68 Kommunikáció, PR.............................................................................................................................................68 Reklám, promóció...............................................................................................................................................69 Humán erőforrás menedzsment..........................................................................................................................69 Intézményvezetés.................................................................................................................................................70 ÜTEMTERV..................................................................................................................................................................70 AZ INNOVÁCIÓS PROJEKT KÉSZÍTÉSE SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEINK...........................................71 FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................................................72

4

BEVEZETŐ A témaválasztás aktualitását alátámasztó dokumentumok • A hazai könyvtárügy stratégiai céljai 2003 – 2007 Az 1997-ben megfogalmazott átfogó cél 2003-ban kiegészült azzal a lényeges követelménnyel, hogy a könyvtárak járuljanak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, biztosítsák mindenki számára az információhoz és a dokumentumokhoz történő korlátozás nélküli hozzáférést annak érdekében, hogy gyarapodjék az információban gazdagok száma, és az ország általános kulturális szintje. Ezt a célt akkor tudjuk elérni, ha nő azok száma, akik használják a könyvtárat.

• A magyar könyvtárügy marketing stratégiája 2005-2007 (tervezet) Stratégiai célok: - a könyvtárakkal szemben támasztott valós és látens társadalmi igények megismerése, mindezek beépítése a szolgáltatásokba, a könyvtári szolgáltatások minél szélesebb körű kommunikálása - a könyvtárakról rögzült kép átalakítása: a korszerű könyvtárkép társadalmi tudatosítása - a piaci térhódítás az információs versenyben - a könyvtár társadalmi presztízsének növelése, és a fejlesztési forrásokért folytatott verseny eredményességének fokozása •

Vidra Szabó Ferenc – Péterfi Rita: Félelmek és szükségszerűségek. Egy könyvtári marketingvizsgálat tanulságai == Könyvtári Figyelő. 2004/3. 525-547. p

Az innovációs projekt témájának kiválasztásában a legnagyobb ösztönzést illetve támpontot a marketing vizsgálat tanulságai jelentették. A Könyvtári Intézet munkatársainak irányításával 2003 őszén, három megyeszékhelyen (Egerben, Szolnokon és Debrecenben) történt kérdőíves vizsgálat, abból a célból, hogy az adott településen milyen megítélése, kisugárzása van a különböző könyvtáraknak. A vizsgálat az adott települések marketingkörnyezetét tárta fel többek között azért, hogy segítséget nyújtson egy tudatos marketingstratégia kidolgozásához. Néhány gondolat a tanulmányból. A könyvtárak ismertségéről a következő megállapítások születtek: „Eger kisváros, ahogyan a helyiek megjegyezték: itt mindenki ismer mindenkit. Ennek ellenére a településen működő könyvtárak ismertsége meglehetősen hiányos képet mutat. A megyei könyvtárról szinte mindenki hallott, és ez mindenképpen pozitív eredmény, még akkor is, ha az intézmény nevét olykor nem tudják pontosan. A leggyakoribb megnevezések: „Kossuth úti könyvtár”, „Nagy Könyvtár”, „Nagy Megyei Könyvtár”, „Egri Nagy Könyvtár”, „Városi

5

Könyvtár”. A város többi könyvtárát már korántsem ismerik ilyen arányban a megkérdezettek, annak ellenére, hogy a megyei könyvtáron kívül nyilvános könyvtári címet visel a főiskola könyvtára és az egyházi gyűjtemény is! A „könyvtár” szó hallatáról a háromszáz megkérdezett közül mindössze 92 főnek ugrik be, hogy van a városban gyerekkönyvtár, 50 főnek, hogy vannak fiókkönyvtárak, 45 főnek, hogy az iskolákban is van könyvtár. Mindössze 73 személy tud arról, hogy létezik főiskolai könyvtár, 49-en ismerik az idegen nyelvi könyvtárt, és csupán 48 személy hallott a város méltán híres egyházi gyűjteményéről. A többi könyvtár még ennél is kevesebb ismertséget mondhat magáénak: alig néhányan hallottak a zenei részlegről, a közigazgatási és a pedagógiai könyvtárról, valamint az orvosi könyvtárról. Az emberek csak elvétve tudnak arról, hogy a levéltárnak és a múzeumnak is van könyvtára, és csupán egy-egy személy hallott az igazságügyi könyvtárról illetve az idősek otthonában működő fiókról.” Megállapítások a szolgáltatások ismertségéről: „A könyvkölcsönzés olyan alapszolgáltatás, amelyről majdnem mindenki hallott Egerben. A megyei könyvtár, a fiókkönyvtárak, a gyerekkönyvtár, az idegen nyelvi könyvtár, az iskolai könyvtár és a főiskolai könyvtár esetében a válaszadók 70-90 százaléka tudja, hogy van kölcsönzési lehetőség. A kevésbé ismert könyvtárak esetében a megkérdezett óvatosabbak voltak: az egyházi könyvtárt, a kórházi könyvtárt, a zenei könyvtárt és a közigazgatási könyvtárt ismerők közül csak minden második személy vélte úgy, hogy onnan lehet könyveket kölcsönözni. Az olvasóterem használatának lehetőségével még kevesebben voltak tisztában: 80 százalék fölötti arányt csak a megyei és közigazgatási könyvtár ért el, a többiek ismertsége általában a 40 és a 70 százalék közötti mezőben szóródtak. Ahogyan haladunk a szolgáltatások sorában, úgy csökken az ismertségi arány is. A megyei könyvtárról a könyvtárt ismerők 70-80 százaléka gondolja, hogy lehet újságot olvasni, hogy van fénymásolási lehetőség, de csupán 40-50 százaléknyian tudják, hogy lehet telefonon információt kérni, hogy van irodalomkutatás, könyvtárközi kölcsönzés, hogy adatbázisokban lehet információkat keresni, hogy lehet videót kölcsönözni. Még ennél is kevesebben vannak azok, akik tudják, hogy sajtóterméket is lehet kölcsönözni, hogy szövegszerkesztőt lehet használni, vagy hogy gyermekfoglalkozások is vannak. A főiskolai könyvtár ismertsége lényegesen elmarad a megyei könyvtártól, de ezen belül elmarad az egyes szolgáltatások ismertsége is. Körülbelül minden második személy tudja, hogy sajtótermékeket lehet helyben olvasni, hogy van fénymásolási lehetőség, internet használat, alig néhányan tudják, hogy vannak könyvtári rendezvények, hogy zenét lehet hallgatni, hogy könyvtárközi kölcsönzést lehet igénybe venni, sajtóterméket lehet kölcsönözni. Elég sokan vélik úgy, hogy a könyvtárnak van közhasznú információs szolgáltatása, és hogy gyermekfoglalkozások is vannak, holott egyik sem jellemző a könyvtárra. Az ugyancsak nyilvános könyvtári címet viselő főegyházmegyei könyvtár esetében még alacsonyabb mutatókat találunk. A könyvkölcsönzés és az olvasóterem használata minden második ember számára ismert, de az egyéb szolgáltatások megítélése többnyire tippeléssel történt. Többen úgy gondolják, hogy van közhasznú információszolgáltatás, hogy vannak könyvtári rendezvények, de még olyanok is akadtak, akik gyermekfoglalkozások tartását is feltételezik, holott egyik szolgáltatás sincs. Irodalomkutatásról viszont csak a válaszadók 36 százaléka hallott, folyóiratok helyben olvasásáról 29 százalék, Internet használatról pedig 16 százalék.”

6

A projekt célja Megtervezni és végigvinni azt a folyamatot, amely során egy település – akár különböző típusú könyvtáraiban tevékenykedő – könyvtárosai megismerik a könyvtári marketing alapjait és a marketingtervezés lépéseit. A folyamat eredménye egy kidolgozott, csapatmunka eredményeként létrejött, méréseken, elemzéseken alapuló marketingstratégiai terv.

A projekt szakaszai Előkészítő szakasz 1. A munkacsoport összeállítása A feladat megoldásában Eger város három nyilvános könyvtára vett részt 3-3 fővel Könyvtár Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára Főegyházmegyei Könyvtár

Munkacsoport tagjai Guszmanné Nagy Ágnes, Sohajdáné Bajnok Katalin, Tőzsér Istvánné Ferenczné Oszlánczi Krisztina Kis-Tóthné Tóbik Krisztina, Kocsisné Prokai Laura Balogh Ferenc, Ligeti Gabriella, Szász Zoltánné

A tagok kiválasztásának fő szempontja volt, hogy rendelkezzenek az alábbi kompetenciákkal: a téma iránti érdeklődés, elkötelezettség, jó kommunikációs képesség, csoportmunka szabályainak ismerete, elfogadása, kreativitás, minőségmenedzsment ismeretek. 2. Elméleti felkészítés

7

elméleti felkészítő.szakasz

szeptember 12.

október 3.

2005 november 7.

november 21.

Könyvtári marketing. A marketingtervezés stratégiája és folyamata Előadó: Teveli Judit cégvezető, Tabula Ráza Bt, az MKE elnökségének tagja A kommunikáció szerepe a könyvtári munkában Külső kommunikáció eszközei. Írásos anyagok készítésének tartalmi és technikai kérdései, meghívók, ismertetők, kiadványok, reklám anyagok, sajtóközlemény írása és szerkesztése Előadó: Ráduly Margit média-tanácsadó Online marketing. Weboldal készítés tartalmi követelményei, weboldal szerkesztés kérdései, felhasználók mérése Előadó: Damjanovich Nebojsa, online kommunikációs tanácsadó és tréner Médiakommunikáció. Hogyan adunk interjút, önmagunk és cégünk bemutatása, fellépés, megjelenés Előadó: Szegedi Erzsébet főszerkesztő, Rádió Eger

8

A téma kidolgozásának szakaszai

2005

december

1. szakasz

január február

2006

március

2. szakasz

május

3. szakasz

április

június

Jövőkép, átfogó cél és küldetésnyilatkozat megfogalmazása Elemzések (trendek, környezetelemzés, SWOT, külső kommunikáció), piaci analízis, (versenytársak, fogyasztói csoportok) Alapvető célok meghatározása Kulcsfontosságú területek kijelölése A szükséges források (személyi, tárgyi, anyagi) számbavétele Ellenőrzés, javítás, módosítás

Szétsugárzás, megismertetés, visszacsatolás

Feladatmegoldás: munkacsoportokban

Külső szakértő bevonása

A három intézmény könyvtárosainak közös értekezlete

Eger nyilvános könyvtárai közös marketing stratégiájának jövőképe Eger Megyei Jogú Város nyilvános könyvtárainak együttműködése, közös marketing stratégiája eredményeként növekszik könyvtáraink ismertsége, egyre több elégedett felhasználó veszi igénybe szolgáltatásainkat.

Eger nyilvános könyvtárai közös marketing stratégiájának küldetésnyilatkozata Eger Megyei Jogú Város nyilvános könyvtárainak közös célja, hogy nőjön a lakosság informáltsága, tájékozottsága, ismerjék meg lehetőségeiket, így azonos esélyhez jussanak a munka világában, a továbbtanulásban, az érvényesülésben, javuljon az életminőségük. A marketing eszközeinek segítségével feltárjuk a valós és látens felhasználói igényeket, erre építjük szolgáltatásainkat, melyeket minél szélesebb körben népszerűsítünk.

9

A KÖNYVTÁRÜGY TRENDJEI – A KÖNYVTÁRAKRA HATÓ TRENDEK Könyvtárak szerepváltozása Az információs társadalom, a tudásalapú társadalom egyik meghatározó alapintézménye a könyvtár. A használók túlnyomó többségük segítő, szolgáltató intézménynek érzi a könyvtárat. A személyes kapcsolat, az emberi tényező tehát az egyik (ha nem az első) nagyon fontos "hozzáadott érték", amely a könyvtárat szinte automatikusan az információáramlás központi helyszínévé avatja. A könyvtár, mint nyilvános tér értékessé válik, a könyvtár, mint „harmadik hely” szerepe megnő. Ez azt jelenti, hogy a könyvtár, ez a munkahelyen, iskolán és az otthonon egyaránt kívül eső hely olyan funkciókat biztosít, amit a másik kettő nem. A könyvtár a tanulás, a munkára való felkészülés, a művelődés, a szórakozás színtere. Fontos szerepe van az életminőség javításában azáltal, hogy szolgáltatja az információt az életben való könnyebb eligazodáshoz. A könyvtár, mint helyszín, mellet ugyanakkor megjelenik a távoli elérésű, a falak nélküli virtuális könyvtár szerepének a növekedése ezzel párhuzamosan a tartalomszolgáltatás iránti igény. A könyvtári marketing feladata a sokféle funkció és sokszínű szolgáltatás kommunikálása megismertetése és népszerűsítése. Integrálódás a különböző könyvtártípusok között „Ennek leghatározottabb megjelenése az 1997. évi CXL. törvény a nyilvános könyvtári ellátásról. A kérdés ma már nem az, hogy milyen könyvtártípus látja el a könyvtárhasználót, hanem az, nyilvános-e a könyvtár vagy nem, függetlenül attól, hogy főiskolai könyvtárról, szakkönyvtárról vagy közművelődési könyvtárról van-e szó”1. Közös marketingstratégiánk kidolgozásának szükségességét ez a trend is alátámasztja Átalakuló felsőoktatás és felnőttképzés Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). A bolognai folyamat alapgondolata, hogy az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, egymással való összehasonlíthatóságát, az állampolgárok mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítése érdekében. .A bolognai folyamat rendszerszerű végig vitele a felsőoktatásban csakis a teljes szakképzési rendszerrel, az egész életen át történő tanulás megvalósításával, a képzési formák egymásra épülésével lehetséges. E fejlesztési programban, illetve stratégiában is meg kell találni azok a pontok, ahová a könyvtárak érdemben csatlakozhatnak. Pl. távoktatás, számítógép-használat oktatás, nyelvi képzés, célzott, tudatos állománygyarapítás az oktatási tervek ismeretében. A felsőoktatási könyvtárügy változása Az elaprózott szervezeti, szerkezeti felépítés a felsőoktatási intézmények 2000. évi integrációja után még markánsabban mutatkozik. Az Oktatási Minisztérium 2001-ben végzett könyvtári 1

Skaliczki Judit – Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban. 2. bőv. kiad. Veszprém – Budapest : Veszprémi Egyetemi Nyomda, 2003. p.43. 10

vagyonfelmérése szerint 11 egyetemen 907(!) tanszéki könyvtár működik, s közülük 477 tanszéki könyvtár működéséről a központi könyvtárban nincsenek adatok. Az információ- és kommunikációtechnika fejlődése nagymértékben segíti az egységes intézményi rendszer kialakítását, a fizikai szétaprózottságból adódó hátrányok leküzdését. Ezzel együtt is fontos, hogy a tanszéki könyvtárak száma radikálisan csökkenjen, elősegítve ezzel a hallgatók jobb hozzáférését a gyűjteményhez, és ezzel párhuzamosan a működés racionalizálását is. Elérendő cél, hogy a felsőoktatási könyvtárnak, mint központi szolgáltató szervezetnek egyértelműen meghatározott helye és szerepe legyen az intézmény belül egyúttal a könyvtári rendszer egységesen működtetett, világos felépítésű és átlátható szerkezetű legyen, minél kevesebb hierarchiai lépcsőfokkal.2 Az egyházi könyvtárak funkcióváltása Az egyházi könyvtárak szempontjából a 1997. évi CXL. törvény szemlélete volt mindenekelőtt fontos. Elsőként az, hogy a törvény minden magyarországi könyvtárra kiterjed, tehát. az egyházi könyvtárakat is számba veszi. Van olyan paragrafus, amely kifejezetten az egyházi könyvtárakról rendelkezik [54. § (4), 92. § (7)], de számos másiknak az értelmezése és érvényesítése során mindenképpen figyelembe kell venni az egyházi könyvtárakat is. A törvény másik nagy újdonsága a nyilvánosság, a nyilvános könyvtár fogalmak hangsúlyozása volt. A korábbi tipizálás háttérbe szorult: a törvény nyilvános és nem nyilvános könyvtárról beszél. Kimondja, hogy a nyilvános könyvtárakról az illetékes minisztérium jegyzéket vezet. A közművelődési könyvtárak automatikusan nyilvános könyvtáraknak számítanak, míg más könyvtárak kérhetik a nyilvános státuszt. Az egyházi könyvtár számára ez az új tipizálás azt jelentette, hogy ha megfelelt a követelményeknek, és kérte felvételét e jegyzékbe, bekerülhetett az élő könyvtári rendszerbe.3 A magyarországi 66 egyházi-felekezeti könyvtár közül 28 nyilvános könyvtár. A nyilvános státuszt elnyert egyházi könyvtárak a különböző alap- és pályázati támogatások segítségével napjainkra megfelelő számítástechnikai és infrastrukturális háttérrel rendelkeznek, mindenhol elkezdődött a retrospektív katalóguskonverzió, a jó működéshez szükségesen szabályozott a könyvtári ügyvitel, élénkebb és szakmailag megfelelőbb munka folyik, tudatos és folyamatos az állományvédelem.4 A könyvtárhasználatok számának növekedése A regisztrált könyvtárhasználatok száma emelkedik, ugyanakkor a könyvtárhasználók köre minden társadalmi rétegben csökken. A könyvtárhasználat koncentrálódik, egyre kevesebb ember jár egyre többször és többféle könyvtárba. Az olvasási szokások változása A 2000 őszén végzett reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit összevetve az 1985-ös (ugyanolyan módszerekkel lebonyolított) vizsgálat mutatóival megállapítást nyert, hogy a felnőtt népességen belül 1985 és 2000 között jól érzékelhetően megnőtt azok aránya, akik semmit (sem 2

Téglási Ágnes: A felsőoktatási könyvtárak fejlesztési irányai= Tudományos és műszaki 50. évf. 2003. 9-10. sz. 884. p. 3

Ásványi Ilona: Az egyházi könyvtárak a XX. század utolsó évtizedében = Könyv könyvtár könyvtáros, 12. évf. 2003. 6.sz. 28.p. 4 http://www.eke.hu/images/hirlevel/4ekehirlev.doc 11

könyvet, sem sajtóterméket), vagy csak napilapot szoktak olvasni, míg a könyvet és különböző sajtótermékeket együtt olvasóké jelentősen csökkent. Az együttes sajtó- és könyvolvasást, s azon belül a könyvolvasást rendszeresen művelők, vagyis bizonyos értelemben az olvasói elit aránya 18%-ról 9%-ra esett vissza.5 A könyvtárak számára kihívást jelentő feladat az olvasás megszerettetése, népszerűsítése a különböző korosztályú, nemű, iskolai végzettségű és foglalkozású emberek körében. Használói igények változása Az információs társadalomban a tudás maga az erőforrás. Például az idegen nyelvek tudásának és tanulásának egyre nagyobb szerepe van az oktatás, a tudományos kutatás és a mindennapi élet területén, de említhetnénk a gazdasági az EU-s vagy a közhasznú információk iránti igényt. Jellemző a szolgáltatások számának, és sokféleségének kívánalma, ezért ha meg akarjuk tartani felhasználóinkat és újakat is szeretnénk szerezni fel kell mérnünk a következőket: Kik a lehetséges használói a könyvtárnak? Milyen jellegzetességeik vannak? Mi indítja őket, hogy a könyvtárhoz forduljanak? Milyen szolgáltatásokat várnak el most és a jövőben? Milyen előnyre számítanak, amikor a könyvtárhoz fordulnak? Kommunikációs és információs technológia fejlődése Megváltoztatja, az olvasók dokumentumokkal, információval történő ellátásának színvonalát, pontosságát, gyorsaságát. valamint a kapcsolattartást, a hivatalos levelezést a partnereinkkel, a piac szereplőivel. Az információhoz jutás demokratikussá válik az informatika segítségével, de az infrastruktúra megteremtése kormányzati feladat! Biztosítani kell az elérhetőséget és megkönnyíteni a hozzájutást minden réteg számára. Az információhoz való hozzáférés nehézségeit az informatika feloldja. „Hozzáférés helyett hozzáértés”6 szlogennel kifejezett trend, hogy az EU az információs társadalom fejlesztésében a hozzáférésről a hozzáértésre helyezi át a hangsúlyt Az Informatikai és hírközlési minisztérium szerint a magyarországi lakosok legalább 60 százalékának nincs gyakorlata a számítógép használatában. A digitális szakadék felszámolására speciális képzési programok indultak vakoknak, mozgássérülteknek és időseknek. A könyvtárak számára új feladatot és új piacot jelenthet ez a program. Az elektronikus információforrások, a rájuk épülő információszolgáltatás, tartalomszolgáltatás szervesen kell, hogy integrálódjék a szolgáltatások rendszerébe, az irodalomkutatástól a könyvtárközi kölcsönzésig. A költséghatékonyság kívánalma. A minőségi szolgáltatás, az értékteremtő információ árát meg lehet és kell kérni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a pénzért a könyvtárhasználók minőséget várnak el. A költséghatékonyság feltételezi, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül a költségek szempontjából leghatékonyabb megoldást keressük. Eu-konform szolgáltatások, a minőségi szemlélet megjelenése és alkalmazása Hazánk az Európai Unió tagja, könyvtáraink szolgáltatási színvonala meg kell hogy egyezzék a tagországokéban tapasztalhatókkal. Elérendő cél, hogy a könyvtárhasználó minden könyvtárban 5 6

Gereben Ferenc: Olvasáskultúránk az ezredfordulón = Tiszatáj, 56. évf. 2002. 2.sz. 61. p http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/infbiz20051122.html 12

garantáltan azonos szintű szolgáltatásban részesüljön. Ennek a célnak az elérését, a könyvtárak korszerűsítését segíti az etikai kódex előírásainak és a minőségmenedzsment eszközeinek alkalmazása. A minőségmenedzsment már megismert eszközeit - a jövőkép, a küldetésnyilatkozat, a különböző elemzési technikák, a tényekre és adatokra építő tervezés –a marketing stratégiánk készítésénél is haszonnal tudjuk alkalmazni. A könyvtárosok szerepváltozása A könyvtárhasználó igényeinek előtérbe kerülése magával hozta a könyvtáros személyének és személyiségének előtérbe helyezését is. Csak felkészült, a szükséges ismeretekkel rendelkező, megbecsült könyvtáros lehet az információt igénylő könyvtárhasználó partnere. Hogy környezetünkben milyen pozitív vagy negatív a könyvtáraink megítélése, az nagyban függ az ott dolgozó kollégák felkészültségétől, hozzáállásától.7 Várható társadalmi tényezők, amelyek meghatározzák, hogy az információt kik és milyen mértékben igénylik.  élettartam növekedés  elöregedés  alulképzettség  egyenetlenség a felsőfokú képzésben  lemaradók, hátrányos helyzetűek arányának növekedése, a társadalomba integrálódásuk szükségessége  bevándorlók  munkanélküliség  EU csatlakozásból adódó külföldi tanulási és munkavállalási lehetőségek, közös vállalkozások, országokon átívelő projektek Megoldások, amelyek komoly feladatot jelentenek a könyvtárak számára is élethosszig tartó tanulás szakképzés struktúrájának átalakulása átképzés fontossága a távoktatás szerepének növekedése távmunka az esélyegyenlőség társadalmi célként jelenik meg – kompenzálás esélyegyenlőség kistelepülésen élők esélyegyenlősége – regionális ellátás nyelvi, informatikai képzés erősítése, szélesítése állampolgári és jogi ismeretek bővítés üzleti információk szerepének növekedése

helyett

7

Skaliczki Judit: Esélyteremtés, hozzáférés, minőségi szolgáltatások: félidőben a hazai könyvtárügy stratégiája = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006. 1 sz. 4. p 13

Az EU által támogatott kormányzati programok, melyek újabb olvasói rétegek megjelenését, újabb szolgáltatások iránti igényt, proaktív magatartást, felkészülést jelentenek könyvtáraink számára. „Lépj egyet előre” programban több mint 2 millió szakképzetlen vagy általános iskolai végzettség nélküli ember képzési költségét fedezi az állam. A program keretében 2006. januártól ingyen szerezhetnek szakképesítést azok, akiknek nem végezték el a nyolc általános iskolát, vagy elvégezték ugyan, de szakmát nem tanultak. A lehetőség azok számára is nyitva áll, akik a jelenlegi szakmájuk helyett piacképesebb tudást szeretnének, vagy érettségi után szeretnének szakmát tanulni.8 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) „Értékünk, az ember.” A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) szlogenjével is kifejezi: minden ember érték. Ettől az értéktől függ minden egyes ember és egyben a közösség boldogulása is. Az emberek értékének növelésével sikeresebbé tehető a közös jövő. A helyzet közös elemzése alapján a széles körű szakmai és társadalmi vita résztvevői eldöntötték, hogy merre érdemes továbbmennünk. Egyetértettek abban, hogy a lemaradók főként a munkanélküliek és a hátrányos helyzetű emberek - esélyeinek növeléséhez az őket munkához, korszerű tudáshoz, jobb egészséghez segítő állami intézmények, segítő szervezetek, kis- és középvállakozások megerősítésére is szükség van. Az emberek életkörülményeit is javítani kell ahhoz, hogy élni tudjanak új lehetőségeikkel, ehhez - különösen az elmaradottabb régiókban - elengedhetetlen az oktatás, a szociális és az egészségügyi ellátás feltételeinek javítása, infrastruktúrájának céltudatos fejlesztése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a romák esélyeinek növelésére.9 Az oktatással kapcsolatosan fontos trend a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése. Az egész életen át tartó tanulásmegalapozása biztosítja a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.. A digitális kultúra közoktatásban történő elterjedése ugyancsak elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerő-piaci boldogulás szempontjából. 10 Elektronikus kormányzat program az EU tagországoknak előírja, hogy a 12 állampolgároknak és 8 cégeknek szóló elektronikus kormányzati szolgáltatást indítsanak el. Az állampolgári szolgáltatások közé tartozik az adóbevallás, az állással és munkával kapcsolatos ügyintézés, a járulékokkal kapcsolatos szolgáltatások, a személyes iratok ügyintézése, a gépjárműnyilvántartás, az építési engedélyek kérése, rendőrségi bejelentések, közkönyvtári szolgáltatások, anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos ügyek, egyetemi jelentkezés, lakcímváltozás bejelentése és különböző egészségügyi szolgáltatások 11 8

http://www.gov.hu/kozigazgatas http://www.fmm.gov.hu 10 http://www.nonprofit.hu 11 http://www.gov.hu 9

14

A hazai jövőkutatás által felvázolt trendek A XXI. századi emberben megnő a részvétel jelentősége, a jövő építésének ”paticipatív” jellege. Az emberek felismerik, hogy részt kell venniük saját jövőjük és környezetük alakításában. A jövő várható társadalmi modelljei: az információs társadalom, a fenntartható társdalom és a tudástársadalom melyekben új társadalmi értékek jelennek meg: az információ, mint növekedési tényező, a környezet szeretete és tisztelete, hosszú távú elkötelezettség. Humán oldalról a jövő alakításának a kulcsa az iskolázott, gyakorlatban jártas és sokoldalúan kommunikáló ember.12 A társadalom gazdasági életében nagymértékben felértékelődhet és változhat a szabadidő szerepe, ezzel párhuzamosan életmódbeli változásokra is számítani kell. Merre tart a világ? Clicking - "klappolás"-nak lehetne fordítani Faith Popcorn amerikai szakértõ könyvének címét, amely a legfontosabb jelenlegi világtendenciákat taglalja. (A könyv Magyarországon nem jelent meg) A szerzőnő a legnagyobb amerikai vállalatok tanácsadója: arra inti őket, hogy milyen világtendenciák várhatók, amelyekhez hozzá kell igazítaniuk marketing stratégiájukat, ha életben akarnak maradni.13 Begubózódás. Egyre többen félnek a "külvilágtól", kimerészkedni biztonságos otthonukból, így az emberek vásárlásaik növekvő részét bonyolítják le hazulról: katalógusokból, az Interneten keresztül (e-kereskedelem).(Következmény: e-kölcsönzés, könyv házhozszállítás, e-közigazgatás betanítása) Klánosodás. A vevők mind inkább igénylik azt a megerősítést és kényelemérzést, amit a hasonló értékeket és érdekeket képviselő, hasonlóan gondolkodó embertársaik közössége nyújt számukra. (Következmény: közösségi programok) Ergonómia. Manapság a személyre szabott, egyéni igényekhez alakított, különleges termékek a menők, miután az emberek kapcsolataikat vesztik korunk elszemélytelenedett elektronikus világában. (Következmény: könyvtár arculatváltás) Kalandozások. Mind többen keresik a kockázatmentes, de a hétköznapok monotóniáját és a stresszt megtörő izgalmakat, kalandokat és "játékszereket".(Következmény: érdekes, játékos, izgalmas vagy az utazáshoz, tv műsorhoz kapcsolódó programok a könyvtárban) Visszafiatalodás. Megújulás, regenerálódás. Vonzók a nosztalgikus fiatalság jelképei. A 60 éves ma 40 évesnek akarja magát érezni, s eszerint is él, tesz. (Következmény: ennek megfelelő életmód, egészségügyi, trendi programok a könyvtárban) A nő dönt. Amit a nõ gondol, az nagyban befolyásolja a családi döntéseket. S a nők kapcsolatokra törekednek, mielőtt vásárolnának - mind az üzleti, mind pedig a magánéletben. (Következmény: nőknek szóló programok a könyvtárban, később tudatosan pároknak szóló, a férfiakat is bevonó programok a könyvtárban) Kilépés a taposómalomból. Világtendencia a fejlett országokban, hogy az egyébként jól fizetett közép- és felsővezetői réteg megelégeli a stresszt, a nagy szervezet nyomását, amely nem értékeli képességeit - s új, nívósabb életet kezd, amelyre több szabadidő, saját életének irányítása a jellemző. Ehhez viszont új jövedelemforrásra van szükség - korunk új hőse a kis- és 12

Nováky Erzsébet : Az emberi tényező szerepe a jövő alakításában. Kihívások és jövőképek a XXI. században. ECOSTAT konferencia. Bp.2005. október 28. = http://www.jovokutatas.hu 13 http://www.privatefranchise.net/karrier/vilagtendenciak.htm 15

középvállalkozó, akinek nincs ugyan hangzatos vállalati beosztása, de boldog.(Közülük kerülhet ki a könyvtárpártoló mecénás, kapjon rangot, becsüljük meg, járuljon hozzá a költségeinkhez, könyv örökbe fogadás, beszerzés támogatása, szolgáltatás támogatása) Élnivágyás. Erősödik a hosszú élet, a jobb egészség, a természetes gyógymódok iránti igény (Következmény: segítő programok a könyvtárban) Atmoszfélelem. A környezeti ártalmak, s tőlük való félelem, népbetegség. A környezet kihívásait csak erős immunrendszerű emberek élik majd túl.(Következmény: környezetvédelmi programok, közös program a helyi környezetvédőkkel, faültetés, kulTÚRA)

MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETÜNK ELEMZÉSE Az elemzés célja, hogy a marketingstratégia elkészítéséhez nyújtson segítséget. Ezért az általános demográfiai és a foglalkoztatási adatok mellett kiemelt részletességgel vizsgáljuk az oktatás és a művelődés intézményeit. Számbavételük indokolt, mivel az oktatás területéről kerül ki a legjelentősebb felhasználói réteg a kulturális intézmények és programjaik pedig versenytársként kezelendők. Eger megyei jogú város Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa. Népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont elbűvölően szép barokk városközponttal. A rendszerváltás óta egyre világosabbá válik, hogy meg kell találni a város ősi múltjához igazodó fejlődési irányokat. Ezek pedig: az idegenforgalom, a szőlő- és borkultúra, valamint a kulturális élet tartalmi továbbfejlesztése. Népesség Napjainkban, Heves megyében minden hatodik személy a megyeszékhely lakója. A kilencvenes évek közepétől Eger lakosságának növekedése lelassult, csökkenő tendenciát mutat, tartósan 60 ezer alatt marad a népességszám. A születések számának mérséklődése mellett a városlakóknak a közeli falvakba, továbbá Budapestre való kiköltözése figyelhető meg. A dinamikus növekedés időszakában a népesség korösszetétele rendkívül kedvezően alakult, növekedett a fiatalok aránya. A születések számának csökkenésével azonban – miként országosan is – lassan megindult a népesség öregedése. Ezzel párhuzamosan növekedett a népességen belül a nők aránya, mivel a születéskor várható élettartamuk 11 évvel több, mint a másik nemé. A város lakónépessége nem és életkor szerint (KSH 2001) Korév

Férfi

Nő

Együtt

0 - 14 15 - 19 20 - 59 60 Összesen:

4301 10776 7397 4245 26719

4255 11478 9124 6755 31612

8556 22254 16521 11000 58331

16

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint jelentős eltérés – mintegy 14 500 fő – mutatkozik a nappali és éjszakai népességszám között Egerben (az adatok nem tartalmazzák a turistákat és a városi szolgáltatásokat igénybe vevő környező településen élőket): Lakó (éjszakai) népesség összesen Nem dolgozik, nem tanul Más településen dolgozik, tanul (eljáró) Más településről jár be dolgozni, tanulni Nappali népesség összesen

58331 32535 2832 17383 72882

Az egriek 54,2%-a nő (átlagéletkoruk 39 év), 45,8 %-a férfi (átlagéletkoruk 35 év). A népesség 33%-a fiatal, 47%-a van munkavállalói korban, 20%-a nyugdíjas. A kedvezőbb korösszetétel a város gazdasági életében, foglalkoztatási helyzetében is kedvezőbb lehetőségeket nyújt. A 2002. évi statisztikai adatok alapján a megyeszékhely lakosainak 40,2 %-a folytat aktív kereső tevékenységet, 28%-a nyugdíjas, 28,6 %-a eltartott. A gyakorlatilag 100%-osnak mondható általános iskolát végzetteken túl, 32 %-uk rendelkezik középfokú bizonyítvánnyal, 17 %-uk pedig felsőfokú diplomával. A magasan képzett, diplomás szakemberek száma meghaladja az országos átlagot. Az alkalmazásban állók kétharmada egri lakos, egyharmada jár be más településekről. Ugyanakkor az itt élő aktív keresőknek csak mintegy 9,9%-a jár el más településekre dolgozni. Foglalkoztatás A KSH 2001. évi adatai szerint az Egerben az összes foglalkozatott 23 442 fő volt. Ennek 23%-a az iparban, 5,3%-a az építőiparban, 15,4%-a kereskedelemben, 4,85%-a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban, 5,06%-a szállítás, raktározás, posta, távközlés, 2,32%-a pénzügyi tevékenység, 7,25%-a ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, 8,99%-a közigazgatás, védelem, 12,18%-a az oktatásban és kulturális területeken, 8,85%-a az egészségügy és szociális ellátás területén, 5,1% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, 0,18%-a a mezőgazdaságban dolgozik. A foglalkoztatottak 96%-a teljes munkaidős, ebből a fizikai és a szellemi munkások megoszlása 61 illetve 39%. A termelő ágazatok ipar, építőipar, mezőgazdaság súlya 52, a szolgáltató ágaké 48%. A megyei átlagnál többen dolgoznak a kereskedelem, a szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás, a pénzügyi szolgáltatás, valamint a közigazgatás területén. A mezőgazdaságban itt inkább az erdőgazdálkodásnak van jelentősége. Kiemelkedő még az oktatásban dolgozók száma, ami a megyeszékhely iskolavárosi jellegéből következik. Eger Heves megye legjelentősebb foglalkoztatási centruma. A foglalkozási szerkezet kedvező mind a cégek mérete, mind a foglalkoztatottak képzettségi szintje szerint. Egerben elhelyezkedési nehézségekkel leginkább a képzettség nélküliek, vagy a nem versenyképes szakmát végzett szakmunkások és a középfokú végzettségűek küzdenek. A megyei jogú városok átlagához képest magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek

17

száma. Jelentősen hátrányos helyzetű korosztály a pályakezdő, vagy családalapítás küszöbén álló 21-30 éves fiatalok – a regisztrált munkanélküliek közel 30%-a. A városban foglalkoztatottak között magas a bejárók száma – ezzel is Eger térségi vezető szerepét igazolják. Az élet minősége Egerben az átlagosnál jobbnak mondható. Ez összefügg a város polgári hagyományaival, az iskolázottság és a szakképzettség magas fokával, az XX. század utolsó évtizedeiben kialakult gyors iparosodással, a szolgáltatási és idegenforgalmi szféra megélénkülésével. Eger rendezett, tiszta virágos utcái, történelmi hangulatot sugárzó terei az országos átlagot is meghaladóan fejlett infrastruktúrája, kedvező gazdaság szerkezete, magasan kvalifikált munkaerő kínálata az elmúlt tíz év során jó néhány multinacionális céget vonzott a városba. A városvezetés vállalkozásbarát politikájának, a helyi és iparűzési adókedvezményeknek köszönhetően 2004-ben 9436 regisztrált vállalkozás működött. S habár a megyeszékhely sosem számított ipari központnak, mégis a város bevételeinek jelentős része a vállalkozások iparűzési adója Idegenforgalom, vendéglátás Eger lakosainak életében a turizmus-vendéglátás jelentős szerepet játszik, a város gazdaságának egyik húzó ágazata. A kapcsolódó szolgáltatások és kereskedelmi tevékenységek révén a lakosság mintegy 20%-ának, a keresőképesek 33%-ának nyújt biztos megélhetést. A város önkormányzata elismeri, fontosnak tartja az idegenforgalom fejlesztését, beleértve azokat a beruházásokat, amelyek a turizmust közvetve is érintik. A város gyógyvizeinek jótékony hatását már a középkorban ismerték. Vizeinket európai hírnevűvé - századunk első harmadában - az egri úszók, Bárány István és kortársai tették. Ma a Termál-és élményfürdő, a Török fürdő és a Bitskey Aladár uszoda szolgálja a wellness turizmus és az úszósport iránt érdeklődők igényeit. Eger körül is sok termálfürdő működik Egerszalók, Bükkszék, Bogács, Mezőkövesd és Mátraderecske várja a gyógyulni, pihenni vágyókat. A város szőlő és borkultúrája a középkortól virágzik, s ma az egyik fő gazdasági tényező, megélhetési forrás. Az Önkormányzat építi, szépíti a város „vigalmi negyedét”, a Szépasszonyvölgyet, ahol a szervezők a szőlő-és borkultúrához kapcsolódó színvonalas idegenforgalmi, kulturális eseményekkel várják az idelátogatókat. Eger turisztikai kínálatának sarokpontjait a műemléki vonzerők, a kulturális rendezvények, gyógyvizei, a "tüzes" borok, a pincerendszer adta lehetőségek, a sport, a Bükk és a Mátra természeti szépségei alkotják Eger adottságaihoz kötődő rendezvények: a szőlő és a bor, egészségügy – gyógyturizmus, tudomány, kultúra, vallási élethez kötődő konferenciák. Eger környezete, idegenforgalmi adottságai ideálisak a kiegészítő rendezvények megszervezésére: Fogadás a barokk paloták

18

termeiben, folklór, koncertek, egri borkóstolás, pincelátogatás, kirándulás a Bükki Nemzeti Parkban, a szilvásváradi lipicai ménes és a híres egri gasztronómia. Egerben a belföldi vendégforgalom jelenti az idegenforgalmi piac alapját, a belföldi vendégszám és vendégéjszaka több mint a külföldi. Meghatározó részét a kiránduló- és diákturizmus alkotja. A KSH legfrissebb adatai szerint 2005-ben, Egerben 133 612 vendég fordult meg, ebből 35 023 volt a külföldi. Az 308 396 vendégéjszakából 98 984 a külföldi vendégek által itt töltött éjszaka. Oktatás, művelődés A város 2001-ben elfogadott kulturális koncepcióval rendelkezik: A megyeszékhely „jövője szempontjából megfogalmazott egyik legfontosabb cél az évszázadok alatt kialakult kulturális értékek egymásra épülésének kihangsúlyozása, megőrzése és továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a város intenzíven működő művészeti, kulturális központ jellege megmaradjon és tovább erősödjön a térségben. Eger tradicionális iskolaváros, az észak-magyarországi régió egyik legjelentősebb oktatásiképzési központja. . A város óvodai hálózata területileg jól lefedett. Az óvodák száma 19, a férőhelyek kihasználtsága 93%-os.

A tanulók számának megoszlása (KSH, 2002) Általános iskolai tanulók száma Középiskolai tanulók száma Felsőfokú oktatási intézmény hallgatója Összesen:

3 733 fő 13 933 fő 7 420 fő 25 086 fő

Eger Megyei Jogú Város fenntartásában 16 általános iskola, a Heves Megyei Önkormányzatéban 3 (a gyermekvárosi; az enyhén ill. középsúlyosan értelmi fogyatékosok valamint a hallássérültek óvodája, általános iskolája), az Eszterházy Károly Főiskoláéban 2 gyakorlóiskola működik. Új színfoltként jelentek meg az egyházi iskolák: a Deák Ferenc Római Katolikus Általános Iskola és az angolkisasszonyok által létrehozott „Sancta Maria” Általános Iskola, Zeneiskola, Leánygimnázium. A megye 30 középfokú oktatási intézménye közül 16 Egerben működik. A gimnáziumok mellett kiemelten fontosak a szakképző intézetek, amelyek sokféle képzést nyújtanak, biztosítva ezzel a város és a megye szakember utánpótlását. Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola. az eltelt évtizedekben korszerű ismeretekkel rendelkező gazdasági és idegenforgalmi szakembereket bocsátott ki. A Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium műszaki szakterületen kínál sokféle képzési lehetőséget a 8 általánost végzettek, az érettségizettek és a felnőttképzés számára.

19

Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium szakközépiskolai tagozaton kereskedelmi technikus, marketing-reklámügyintéző, vendéglátó-és idegenforgalmi technikus, sütő-cukrász technikus, mezőgazdasági és növényvédelmi technikus és vincellér képzést biztosít. A szakiskolai tagozat a kereskedő, cukrász ,szakács ,pincér , dísznövény és zöldségtermesztő, szőlő és gyümölcstermesztő, vadász, vadtenyésztő, dísznövénykertész, pék, borász szakmák utánpótlását neveli. Az Európai Üzleti Ismeretek Szakközépiskoláját 1999-ben alapította a Humánerőforrás Minőségéért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány. Az alapítványt egri üzletemberek hozták létre, akik kötelezettséget vállaltak egy olyan iskola megvalósítására, amely kinyitja kapuit az újszerű, EU normáknak megfelelő képzési struktúrák felé. Az Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola neve hűen tükrözi ajánlott, főbb szakképzési irányaikat, amelyek a következők: informatika, közgazdaságtan, nyomdaipar, és egyéb, a piac által keresett szakmák. A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, általános-és szakápolókat, gondozókat, asszisztenseket képez az egészségügy számára. A Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola küldetésnyilatkozata szerint elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségire és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges vendéglátó, idegenforgalmi és kereskedelmi ismeretek nyújtása. A Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium feladata az ipari szakember képzés. A gépészet és az elektronika oktatása mellett az utóbbi években az informatikai képzés is fő szakiránnyá vált. Felnőttoktatással a fenti szakképző intézetek valamint a városban szép számmal működő oktatási centrumok, átképző központok és egyesületek foglalkoznak. Egerben 3 pedagógiai szakszolgálati intézmény működik: a Nevelési Tanácsadó (3-18 éves korosztályt lát el,); a Móra Ferenc Általános Iskola Logopédiai Tagozata; a Heves Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői, Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ. A fogyatékkal élő és a nevelési problémákkal küzdő gyermekek oktatására, fejlesztésére speciális intézmények működnek. A Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Szakszolgálat 1901 óta működő hallássérült gyermekek számára alapított intézmény. Beiskolázási körzete: Borsod-AbaújZemplén és Heves megye.10 osztályos (2 előkészítő+8 osztály) általános iskolai tagozattal, diákotthonnal és saját óvodával, rendelkezik. A Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Iskola valamint a Szalaparti Általános Iskola Előkészítő Szakiskola és Diákotthon sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató intézmények. Feladatuk az egri és Eger környékéről bejáró tanulásban akadályozott és 20

értelmileg akadályozott tanköteles korú tanulók közoktatási törvény által meghatározott különleges gondozási igényeinek megfelelő fejlesztése. Alapfokú művészeti oktatást a Farkas Ferenc Zeneiskola és az Angolkisasszonyok Intézete folytat. Az Eventus Üzleti Tudományok Szakközépiskolája képző- és iparművészeti oktatást nyújt. Az Egri Városi Sportiskola 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy segítse a város élsportjának utánpótlás-nevelését. Jelenleg 7 szakosztályban, 28 sportcsoportban közel 500 gyerek részére tartanak rendszeresen edzéseket és szerveznek versenyeket. Heves megye négy felsőoktatási intézménye közül három Egerben működik. A Líceumban immár 225 éves a felsőoktatás, jelentős hatást gyakorolva az egész északmagyarországi régió szellemi-kulturális életére. A nagy múltú épületben működő Eszterházy Károly Főiskola sokszínű intézmény, melynek közel tízezer hallgatója van. 2005-ben huszonhat főiskolai és öt egyetemi szakot és kilenc felsőfokú szakképzést kínáltak emellett 28 pedagógusi szakvizsga-programot hirdettek meg. A főiskola a város kulturális életében is fontos szerepet tölt be 2003. május 1-jén hosszas szakmai és technikai előkészületek után elsőként az országban megkezdte működését a főiskola saját üzemeltetési televíziója, a Líceum Tv, amely naponta sugároz műsorokat Eger és környéke lakóinak. A televízió egyrészt oktatási céllal jött létre, másrészt pedig a főiskola külső és belső kommunikációjának fejlődését is szolgálja. Jól működő énekkar, tánccsoport, színjátszó csoport színesíti az önképzés lehetőségeit. A rajz szakosoknak kiállításait a lakosság is szívesen megnézi. A Líceumi Paletta havonta megjelenő főiskolai közéleti lapot, a hallgatók szerkesztik igen magas színvonalon. A másik két felsőoktatási intézmény hallgatói összlétszáma szerényebb, de jelenlétük a város életében korántsem elhanyagolható. A csaknem háromszáz éves múltra visszatekintő Egri Érseki Hittudományi Főiskolán 1951-ig csak az egri egyházmegye papnövendékei tanultak, majd a váci szeminárium feloszlatása óta, a váci egyházmegye növendékeinek egy részét is itt képzik, 1989től pedig a határokon túlról is érkeznek hallgatók.1992 óta ismét folyik teológiai oktatás a Líceum épületében, az Eszterházy Károly Főiskolával közösen meghirdetett hittanári szakon. A Főiskolához tartozik a Szent János Továbbképző Központ, amely az intézmény új épületszárnyában található. Az Egri Egyházmegye felnőttképző intézménye. Lelkigyakorlatokat és tanfolyamokat szervez világi híveknek a hitben való elmélyülés céljából. A budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskolának Eger az egyik konzultációs távoktatási központja, informatikai szakembereket képeznek. A főiskola elvégzésének olyan rugalmas kereteit teremtették meg, mely esélyt ad a munka és a család melletti tanulásra. Az iskola küldetésnyilatkozata szerint az itt végzett hallgató elsajátítva a ma és a jövő egyik legkorszerűbbnek számító szakmájához tartozó ismereteket képes lesz az informatika alkalmazásának több területén dolgozni. Elegendően széles ismeretanyagot kap ahhoz, hogy jó munkaerő-piaci esélyekkel induló szakember legyen.

21

Kulturális intézmények Eger kulturális és művészeti élete mindig jelentős értéket képviselt. A műemléki értékvédelem, a történelmi emlékhelyek gondozása mellett a szellemi hagyaték ápolása és ébrentartása napjaink fontos feladata. Eger város kulturális életének intézményesített és önszerveződő formáit elsősorban önkormányzati támogatásokból lehet fenntartani. A rendszerváltás után átalakult a helyi művelődési intézmények feladata. Ma már elsősorban mint közösségi terek működnek, teret adva a társadalom kapcsolati hálójának formálódásához. Ugyanakkor nagy szerepet töltenek be a kulturális értékek képviseletében, közvetítésében. Eger differenciált, „szakos” kulturális intézményhálózattal rendelkezik.

A Forrás Gyermek-szabadidő Központ Az intézmény közel 40 éve Úttörőházként jött létre, 1991 óta Forrás Gyermek-szabadidő Központ. Elsősorban a 6-14 éves korosztály számára biztosít programokat, de a középiskolások is megtalálják kínálatukban a nekik szóló szakköröket, rendezvényeket. Hétvégi programjaik nyitottak családok számára is. Szakköreik a tehetséggondozás, művészeti nevelés, hagyományápolás színterei. Évről évre 25-30 féle szakkört, klubot működtetnek (pl. fotó, népművész, néptánc, fazekas, kerámia, képregény, újságíró, tűzzománc, modellező, régész, diákszínpad, gyöngyfűző…) Ezen kívül állandó csoportjaik a Természetjáró Szakosztály és a Forrás Diáksport Egyesület. Céljuk olyan programok szervezése, melyekben nagy hangsúlyt kap a hagyományápolás- és átörökítés, a környezet- és természetvédelem, történelmi, kultúrtörténeti emlékeink megismertetése, az egészséges életmód népszerűsítése, a gyermekek, szülők és nagyszülők kapcsolatának, a család szerepének erősítése. A Művészetek Háza az Ifjúsági Ház a Vitkovics-ház és az Egri Városi Galéria - az egykori trinitárius templom épülete – összevonásával 2001-ben létrejött új kulturális centrum. Fő profilját a képzőművészeti tevekénység és a professzionális művészetek alkotják. 1998-ban közhasznú társasággá vált Ifjúsági Ház célcsoportját az Eger lakosságának mintegy 30-35%-át alkotó diákság jelenti. Havi rendszerességgel tartanak bábszínházi előadásokat óvodások és kisiskolások számára, stúdió és alternatív színházi előadásokat a főiskolások és középiskolások részére. Sikeresek az idegen nyelvi filmklub és a tematikus filmhetek programsorozatai. Eger zenei életének egyik meghatározója az Ifjúsági Ház zenei kínálata. A dzsessz-, pop-rock- és blues koncertek mellett a komolyzenei, népzenei előadások sem hiányoznak a kínálatból. A képzőművészek, fotósok igazi alkotóműhelyre leltek az első emeleti Kísérleti Galériában amely földszinti Galériával együtt a város lakossága számára népszerű kiállítások színtere. A Művészetek Háza két legjelentősebb rendezvénye a Gyermekbábosok Országos Fesztiválja és a MÁS Nonverbális Fesztivál. Bartakovics Béla Megyei Művelődési Központ a régió egyedülálló közművelődési intézménye. Itt működik a városi művelődési központ, a civil információs központ, valamint a megyei

22

közművelődési tanácsadó és szolgáltató feladatokat ellátó szervezet – a közös fenntartású Megyei Művelődési Központ. A negyven éve fennálló intézmény sajátos – a kultúra egészére kiterjedő – tevékenység szerkezetet alakított ki, amelyhez a patinás épületben korszerű műszaki és technikai feltételek párosulnak. Az intézmény nemcsak a közösségek, civil szervezetek számára nyújt információkat, de Európai információs pontként és számítástechnikai szolgáltató terme által bárki számára elérhető. Az épületben 52 művészeti, művelődési közösség tevékenykedik. Az intézmény országos és nemzetközi kulturális kapcsolatait a közösségek aktív közreműködő szerepére építi. Fesztiváljait a népzene, néptánc, színjátszás, képzőművészet és tárgyalkotó népművészet területein létrehozott partnerkapcsolataival együttműködve rendezi; ilyen többek között az Agria Nemzetközi Néptánc Fesztivál, az Országos Ifjúsági Szólótánc Fesztivál, az Egri Szüret, a Palóc Nemzetközi Népzenei Gála, a Nemzetközi Kárpát Grafikai Biennále, az Amatőr Artium, a Viseletkonferencia és divatbemutató, illetve az Interetnikus Találkozó. Egal klub Az 1993 tavaszán alakult Egri Alternatív Kulturális Egyesület által szervezett klub. Céljuk, hogy a kulturális sokszínűség jegyében, erőszakmentes területként, működjenek, valós alternatívát nyújtsanak a hagyományos szórakozóhelyek és művelődési intézmények mellett, helyet adva - illetve a RÉVület project segítségével kapaszkodót biztosítva - a kallódó és/vagy szenvedélybeteg fiataloknak. Az eddig eltelt évek igazolták a klub tevékenységének szükségességét és eredményességét. A Magyar Narancs év végi közönségszavazásán többször elnyerték „Az év vidéki klubja” címet. A Z Magazin olvasói az „Év szórakozóhelyének”, a Wanted tábora pedig „Az év klubjának” választotta a Mást (az Egal korábbi neve). Az Egri Alternatív Kulturális Egyesület pedig 1997ben „Az év nonprofit szervezete”díjat kapta. Könyvtárak Nyilvános könyvtárak Küldetésnyilatkozata szerint a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár települési és megyei feladatokat is ellátó nyilvános könyvtár, az információs esélyegyenlőség és a demokrácia helye. A tudásalapú társadalom alapintézményeként feladata az, hogy mindenki számára biztosítsa a szabad, korlátozás nélküli hozzáférést a dokumentumokhoz és az információhoz. A könyvár alapszolgáltatásain túl zenei, idegennyelvi, helyismereti, közigazgatási különgyűjteményével, önálló gyermekrészlegével, 3 fiókkönyvtárával áll a művelődni, szórakozni, tanulni vágyók rendelkezésére. Az Eszterházy Károly Fõiskola Központi Könyvtárának küldetése, hogy tevékenységével, személyzetével és eszközeivel az intézményben folyó oktató, kutató, valamint közművelődési tevékenység információs igényeit kielégítse.

23

A könyvtár jó példa arra, hogy a lehetõségekhez igazodva, muzeális épületben elhelyezve, igen nagy forgalmú, modern szolgáltatást lehet megteremteni. Kiegészítve egy stílszerű bútorzattal berendezett kutatóteremmel, ahol a leggyorsabb számítógépekkel végezhetnek többrétű szolgáltatást a könyvtárosok, alkalmat és teret adva a kutatóknak, oktatóknak, hallgatóknak az elmélyült munkára. Magyarország egyik legértékesebb történeti, s egyetlen nyilvános egyházi könyvtára a főiskola épületében működő Főegyházmegyei Könyvtár. Eszterházy püspök alapította a tervezett egyetem számára. Ma mintegy 160 000 egyházi és világi szakkönyv gazdagítja a gyűjteményt, köztük középkori kódexek, kéziratok, Mikes Kelemen levelei, de itt látható az ország egyetlen autográf Mozart levele is. Lenyűgöző a könyvtár tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetfreskója, s a monumentális, eredeti színében pompázó, körbefutó tölgyfa karzatos könyvállvány. Küldetésnyilatkozata szerint az intézmény célja, hogy minden olvasóját, de kiemelten az Egri Főegyházmegye intézményeinek dolgozóit, a hazai és külföldi kutatókat és a főiskolás hallgatókat segítse a tanulásban és a kutatásban. Szak-és felsőoktatási könyvtárak Az Egri Érseki Hittudományi Főiskola 36 000 kötetes könyvtára jelenleg a Főiskola tanárainak és hallgatóinak belső, házi használatára szolgál. Részben vállalja a nyilvánosságot; előzetes bejelentkezés alapján kutatható. Gyűjtőköre: teológiai és a papképzéshez kapcsolódó szaktudományok (filozófia, történelem, stb.), lelkiségi irodalom. Markoth Ferenc Kórház – Rendelőintézet Orvosi Szakkönyvtára tevékenységének célja hogy segítse az intézmény orvosainak, gyógyszerészeinek, egészségügyi szakdolgozóinak tudományos tevékenységét, képzését, továbbképzését valamint a megye területén mûködõ egészségügyi dolgozók szakirodalommal történõ ellátását. Ennek érdekében a könyvtár fõgyûjtõköre kiterjed az orvostudomány valamennyi szakágára, mellékgyûjtõköre pedig a biokémia, biofizika, pszichológia, szociológia, jog, informatika, egészségügyi gazdaságtan dokumentumaira. A nyomtatott dokumentumokon kívül hozzáférést biztosítanak jelentős adatbázisokhoz – EBSCO, Medline, Clinical Evidence. Heves Megye Önkormányzat Pedagógiai Intézete Könyvtára a pedagógiai tájékoztatást valamint az iskolai, kollégiumi könyvtárak tevékenységének módszertani segítését szolgálja. Állományát kb. 9000 könyv, brosúrák, videokazetták, CD-k és közel 4000 tankönyv ill. tanulást segítő segédkönyv gazdagítja. A szakirodalmi ellátást segíti még városunkban a Heves Megyei Levéltár Könyvtára, a Dobó István Vármúzeum Könyvtára, a Heves Megyei Bíróság Könyvtára valamint a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Könyvtára. Múzeumok

24

Az évente mintegy 500 000 látogatót fogadó Dobó István Vármúzeum kiállításai: az egri vár történetét bemutató Gótikus püspöki palota; a Hősök terme az 1552-es várvédők névsorával, a várkapitány Dobó István eredeti sírkövével; a XVI.-XVIII. századi olasz és németalföldi, valamint a XVIII.-XIX. századi magyar és osztrák festészetet bemutató Képtára; a Romkert románkori, gótikus és későgótikus székegyházának helyreállított romjai; a vár földalatti erődrendszere, a híres kazamaták; Kőtára; a börtönkiállítás joggal népszerűek. Az Éremverde, az Ispotály pince, az Egri csillagok Panoptikum felejthetetlen élményt nyújtanak a szolgáltatásaikat igénybe vevőknek. Látnivalókban gazdag, értékes anyagot tartalmaznak a város múzeumai, kiállítóhelyei: a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Kepes György Vizuális Központ, a Telekessy Patikamúzeum, a Csillagászati Múzeum (Spekula), a Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Palóc Népművészeti Kiállítás, Eger és Heves megye a XVIII-XIX. században (helytörténeti kiállítás), a Sportmúzeum, a 200 éves István Pince és Bormúzeum, a Kopcsik Marcipánia.

25

Az egri kulturális intézmények látogatottsági mutatói: Megnevezés

Fő

Múzeumi látogatók

571458

Állandó színházak látogatói

86 851

Önkormányzati könyvtárak beiratkozott olvasói*

14 390

Mozilátogatók

101 272

KSH, 2002 Kulturális intézmények látogatottsági mutatói

13% 2%

Múzeumi látogatók

11% Állandó színházak látogatói 74%

Önkormányzati könyvtárak beiratkozott olvasói Mozilátogatók

* Kiegészítés: az önkormányzati könyvtárak látogatóinak száma a 2002. évi könyvtári statisztika Mozi, színház szerint 177 998 fő Az Uránia mozi 1913. augusztus 23-án vetítette bemutató előadását. A korszerűen berendezett mozi 590 néző részére biztosított helyet.1950-ig viselte, majd 1990-től újra viseli az Uránia nevet. A köztes időben Vörös Csillag mozi volt. Az első nagy átalakítás 1968-ban történt.1995. februárban került sor a Kamara mozi kialakítására, 52 férőhellyel. Így lehetőség nyílt olyan filmek vetítésére, melyek egy szűkebb réteg igényeit elégíti ki. 2001-ben az Uránia mozi nagyterme lett felújítva. A terem egyedi kialakítása több funkció ellátására alkalmassá teszi a nézőteret. A mozit üzemeltető Agriafilm Kft. a Filmművészeti Nyári Egyetem évenkénti megszervezésével – határainkon túl is – segíti a magyar filmművészet terjesztését. Gárdonyi Géza Színház A színház a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény, amelynek finanszírozásához Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is hozzájárul. Tevékenységi területét érintően tehát alapvetően megyei színházról beszélhetünk, ugyanakkor műsorpolitikájával régiós

26

kihatású. A színház kőszínházi előadásaira évente 12000 bérletet váltanak a régióból, ami azért is figyelemre méltó, mert a városból a főváros könnyen megközelíthető, ezért a budapesti színházi kínálat is elérhető a nézők számára. A székhelyen kívüli sikerek is igazolják, hogy a színház valódi kortárs művészeti alkotóműhellyé vált. A szakmai körökben is elismerést élvező vezetői koncepció megfogalmazza, hogy teret kell adni a fiatal tehetségeknek - szerzőknek, színészeknek, rendezőknek - és a kísérleteknek. Művész Mozi A Művészetek Házában működő Művész Mozi 1994. szeptembere óta a város egyik kedvelt helye a filmrajongóknak. A város lakossága szinte egyedülállóan itt találkozhat az új magyar, európai és független amerikai filmekkel. Minden évben láthatóak a Magyar Filmszemlén bemutatott alkotások. A tavaszi hónapokban nemzeti filmhetek zajlanak (angol, francia, lengyel, német). A tematikus sorozatok egy-egy jeles alkotó életművét ölelik fel. A cél az, hogy elsősorban a hazai és európai filmkultúra támogatása és bemutatása legyen hangsúlyos, ill., hogy a kortárs filmművészet értékei minél szélesebb körben váljanak elérhetővé. Harlekin Bábszínház Az egri bábszínház közel négy évtizedes múltra tekint vissza. Elsősorban gyermekszínházi produkciókat készítenek óvodás és általános iskoláskorú gyermekek számára, de alkalmanként felnőtteknek szánt előadásokkal is jelentkeznek. Törekvésük, hogy Egert a kortárs bábművészet nemzetközi színterévé tegyék. Ennek jegyében első alkalommal 2005-ben rendezték meg a Harlekin a Nemzetközi Kortárs Bábfesztivált. A város támogatta a kezdeményezést, amelynek eredményeként Eger Európa egyik előkelő helyen számon tartott bábos találkozóhelye lehet. Kultúra és idegenforgalom A városa a kulturális szolgáltatások terén is különös gondot fordít az idegenforgalomra. Eger 2001-től felvételt nyert a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségébe, valamint bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál vidéki programgazdái közé. Ma már szinte egész évre szóló kialakult programsorozata van a városnak A turisztikai szezon nyitányaként az Egri Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata kínál professzionális hazai és nemzetközi produkciókat. Színhelyei a Gárdonyi Géza Színház, az Ifjúsági Ház, a vár és a város barokk műemlékei, templomai. A Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál évről –évre sok hazai és külföldi látogatót vonz. Nagy népszerűségnek örvend az immár ötödik éve megrendezésre kerülő „Egri Bikavér Ünnepe Szent Dónát napján” borgasztronómiai gála. A bemutató célja az ételek és borok harmóniájának bemutatása, a gasztronómiai igényesség iránti figyelemfelkeltés. 1995 óta az egri nyár fő attrakciója az Agria Nyári Játékok zenés színpadi előadása. Az 1000 néző befogadására alkalmas nézőtér telt házas produkcióinak gazdája a Gárdonyi Géza Színház. A „Fesztivál a Barokk Egerben” rendezvénysorozat keretében a középkori Piac téren, a mai Dobó téren gasztronómiai programok várják a vendégeket. Marionett-opera, komolyzenei koncertek, balett fesztivál szórakoztatják a közönséget.

27

Az egri vármúzeum a hagyományos kiállítások mellett 1995 óta szervez „Végvári Vigasságok” címmel történelmi hadijátékokat. A haditorna bemutatók, vásári komédiák, bábjátékok, zenei-és táncegyüttesek, kézművesek kirakodó vására, történelmi íjász- és falmászó verseny idején a vár látogatottsága ugrásszerűen megnő. A városi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális alapprogram hathatós anyagi támogatásával 1990 óta minden évben megrendezésre kerül a „Muzsikáló Augusztus”. A nyáresti koncertek hangulatos színhelyei a Városháza díszterme és a Kis-Dobó tér. A „Szépasszonyvölgyi Fesztivál” programjai a történelmi- és néphagyományokra épülnek, a családi szórakozásra és az igényesebb, mindenki számára kikapcsolódást nyújtó zenei rendezvényekre helyezi a hangsúlyt. Az „Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó” színes seregszemléjén a nemzetek bemutatói mellett különösen nagy sikerű a Dobó téri nemzetközi táncház. Az egri történelmi borvidék ünnepe az „Egri Szüreti Napok”. A látványos utcai felvonulással kísért nyitóprogramot követően vásári komédia, népzenei koncertek, borsátrak-borkóstolás, a Szépasszonyvölgyben pinceprogramok dicsérik az egri szőlősgazdák éves munkáját. Az új bor hagyományos megünneplése, borbemutatók, hangulatos vacsoraestek a „Szent János Napi Borszentelés” zárja az év tradicionális kulturális idegenforgalmi rendezvényeit. Civil szervezetek Az elmúlt évtized során számos kulturális civil szervezet alakult, amelyek a város kulturális életének számottevő szereplőivé váltak. Megjelentek a magánkezdeményezések, a kulturális vállalkozások is. Az 1999-ben megalakult Kálnoky László Egyesület a város egyik meghatározó, országosan is jegyzett kulturális szerveződése A mintegy száz fős szervezet hatékony együttműködést alakított ki a helyi Kálvin Házzal, a Bródy Sándor Könyvtárral, a Gárdonyi Géza Színházzal, a Dsida Jenő Baráti Körrel és a Harlekin Bábszínházzal. A miskolci Felsőmagyarország Kiadóhoz és az ugyanott működő Kelet Egyesülethez is szoros szálakkal kötődnek. Ezen kívül alkalmi kapcsolatban állnak az Eszterházy Károly Főiskolával. Kiadványaikkal, rendezvényeikkel Eger kulturális-szellemi értékeit gazdagítva, a legjobb hagyományokat követve, reprezentálják városunk szellemi-művészeti életét, nemegyszer túl is mutatva a térség és a régió határain. Az ún. „ház nélküli” művészetek: a komolyzene, a kortárs tánc-, képző- és fotóművészet is jelentős fejlődésnek indultak 1995 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az Eger Ünnepe, amikor a város polgárainak sokszínű programmal mutatkoznak be a civil szervezetek. Európa Kulturális Fővárosa címért 2005-ben Eger lakosai immár unióbeli polgárokként, újabb nagy vállalkozásba fogtak, még vonzóbbá tenni városunkat, környezetünket. Ismert, hogy 2010-ben egy magyar és egy német város nyerheti el esztendőkön át tartó versengés után az Európa Kulturális Fővárosa címet. Tíz másik magyar várossal együtt Eger is pályázott e címre. Sajnos nem lett győztes, de ennek kapcsán elkészült számos nagy értékű fejlesztésnek, beruházásnak, programnak a tervezete. Van mire építenünk, vannak igazi, gyarapítható értékeink 28

29

MARKETING TEVÉKENYSÉGÜNK SWOT ELEMZÉSE Erősség

Gyengeség

-

mind a 3 könyvtár a belvárosban, jól megközelíthető épületben található

-

-

könyvtári rendszerben elfoglalt helyünk révén sokféle alapfeladatot látunk el szolgáltatásaink megfelelnek a különböző korosztályok és olvasói rétegek igényének szolgáltatásaink hozzáadott értékkel bírnak gazdag, sokféle dokumentumtípust tartalmazó gyűjteménnyel rendelkezünk a könyvtárak különböző nyitva tartási ideje lépcsőzetes nyitvatartási időt biztosít segíteni akaró és tudó szakképzett személyzet valós és potenciális olvasók körében végzett felmérések, vizsgálatok eredményeire támaszkodhatunk fejlett ICT a tudatos arculatépítés folyamata elkezdődött a minőségbiztosítás eszközeinek, módszereinek alkalmazása gyakorlattá vált

-

-

-

Lehetőség

-

-

-

a magyar könyvtárügy marketing stratégiája segíti az egyes könyvtárak tevékenységét

-

-

új felhasználók megjelenése – a képzésbe bekerülő inaktív réteg számára információ-és dokumentumszolgáltatás egyre több használónak tudunk segíteni az esélyegyenlőség biztosításában, a hátrányok leküzdésében, a mindennapi életben való eligazodásban könyvtárosok továbbképzése marketing szakterületen egységes információs anyag készítése

-

-

-

egységes szolgáltatási színvonal biztosítása partnerközpontúság erősítése, szolgáltatásaink megbízhatóságának tudatosítása a partnereink számára a médiakapcsolat erősítése pozitív intézménykép (image) kommunikálása felhasználóképzés a honlapok fejlesztése könyvtári rendezvények különböző korú és

nincsenek közterületen elhelyezett eligazító táblák a főiskola homlokzatán nem jelzik az épületben működő könyvtárakat egymás honlapjáról nem vagyunk könnyen elérhetők a főiskolai könyvtárnak és a Főegyházmegyei Könyvtárnak nincs írásos könyvtárismertetője költségvetéseinkben nincs elkülönített összeg a promócióra a tanulás befejeztével többnyire a könyvtári tagság is megszűnik

Veszélyek

-

-

nincs hagyománya a 3 könyvtár együttműködésének marketing szemlélet hiánya a szervezetekben nincs megfelelő végzettségű marketing szakember a munkatársak között az információ menedzselése nem része a vezetői tevékenységnek

-

-

lemaradunk a piacon az információs versenyben az információhoz jutás új színtereinek megjelenése a szabadidős szokások változása, erős konkurencia forráshiány bevételi kötelezettség miatt a térítéses szolgáltatások árának további emelése arányeltolódás a könyvtárhasználat és az információ megszerzésének egyéb forrásai között a médiumok által sugallt életszemlélet erősödése

30

KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ ELEMZÉSE Tekintettel a hasonló problémákra és a külső kommunikációs környezet azonosságaira, a munkacsoport elfogadta a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárnak a minőségfejlesztés során készített elemzését. Ez indokolja a többes szám első személyben történő fogalmazást és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár nevének többszöri említését. A megvalósítandó javaslatok és ötletek könyvtáranként és közösen is hasznosíthatók.

Kapcsolattartási formák és eszközök Általános tájékoztatók és kiadványok (promóciós anyag) Ezeket az anyagokat könyvtárunk főbejáratánál helyeztük el, ahol minden látogató hozzáférhet. Jónak tartjuk, hogy a tájékoztatók mindig állandó helyen – egy promóciós állványon találhatók. Az érdeklődők az itt elhelyezett információs táblákon értesülhetnek minden könyvtárunkat érintő fontos eseményről. Veszélynek tartjuk azonban, hogy a sokféle plakát, hirdetés és felirat között elveszhet a releváns információ; másrészt ezek csak a könyvtárba belépő használóhoz juthatnak el. Javaslatok, ötletek - Az új anyagokat külön kiemelten kell kezelni! - Könyvtárunk minden részlegében jelenjenek meg a tájékoztató kiadványok. - Más intézményekben is jelenjenek meg a tájékoztató kiadványok: Társintézmények: Bartakovics Béla Művelődési Központ, Művészetek Háza, Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára, Főegyházmegyei Könyvtár Egészségügyi intézmények: Megyei Rendelőintézet, Megyei Kórház, háziorvosi rendelők Megyei, városi önkormányzat Tourinform iroda, Eger Színház, videotéka, mozi, öregek otthona stb Célzott reklámmegjelenés A könyvtár használót a könyvtárban és a város más helyein egyaránt el kell érni, célzottan megszólítani. Javaslatok, ötletek: - Programok előtt plakátokat és szórólapokat helyezünk el a könyvtárban és a város különböző pontján működő részlegekben, fiókokban. - Az információ ebben az esetben is a könyvtárba belépő használóhoz jut el. - Egy kolléga kapjon megbízást a föltett plakátok, tájékoztatók mennyiségi és minőségi figyelésére. - Más intézményekben is jelenjenek meg a tájékoztató kiadványok: Társintézmények: Bartakovics Béla Művelődési Központ, Művészetek Háza, Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára, Főegyházmegyei Könyvtár Egészségügyi intézmények: Megyei Rendelőintézet, Megyei Kórház, háziorvosi rendelők Megyei, városi önkormányzat Tourinform iroda, Eger - Célzottan, a programhoz kapcsolódó intézményben is (kismamaklub, munkaközvetítő iroda, öregek otthona, vállalkozók szövetségei, egyéb civil szervezetek stb.) - Járjunk utána, van-e lehetőség programjainkról „előzetest” megjelentetni. A program szereplőjével készíttessünk interjút. - A program után legyen róla beszámoló, kapcsolódó témáról cikk

31

Meghívó Elkészített partnerlistánk alapján minden nagyobb rendezvényre küldünk névre szóló meghívót a média képviselőinek. Javaslatok, ötletek: - Rendszeresen ellenőrizzük, frissítsük a partnerlistán szereplő meghívottak körét. A rendezvény előtt gondoljuk át, hogy milyen célcsoportot kívánunk megszólítani, s számukra is küldjünk tájékoztatót, meghívót. (pl. főiskolai hallgatók, egyházak, iskolák, civil szervezetek stb.) Fax, e-mail, telefon Valamennyi továbbított információra megfelelő eszköz. Célunk, hogy minél több és hatékonyabb információt tudjunk eljuttatni célcsoportjainkhoz. Minden telefon megszólalás és minden email tükrözi a könyvtárat, bárkivel bonyolítjuk is le. Javaslatok, ötletek: - Meghívók faxon, sajtóanyag, cikk e-mailben, rászólás az esemény előtt telefonon Kérdezzük meg a médiát, melyik kommunikációs csatornát részesítik előnyben. Faxon vagy email- ben szeretik-e megkapni az információkat. A faxküldés megbízható eszköz, de az újságírónak többletmunkát jelent a hírek begépelése. Az e-mail gyors, szerkeszthető, olcsóbb, de előfordulhat, hogy vírusproblémák miatt nem hatékony. - A helyi sajtóban érjük el, hogy programjaink állandó rovatban, a társintézményekkel azonos oldalon és hasonló formában jelenjenek meg. - E-mail esetén kérjünk visszajelzést arról, hogy megkapta-e az elküldött levelet. - Ha elérhetőségünket mobil telefonon is megadtuk, készülékünk legyen mindig bekapcsolva. Médiakapcsolatok A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár eddig is rendszeresen tájékoztatta tevékenységéről, programjairól, rendezvényeiről a helyi sajtó-, rádió- és televíziós orgánumokat. Elsődleges feladatunk volt könyvtárunk meglévő kommunikációs gyakorlatának elemzése. Erősség - meglévő, működő médiakapcsolatok - stabil címlista - egységes formában és tartalommal közvetített tájékoztatók Lehetőség: - médiafelelős megbízása -

új médiakapcsolatok földerítése

-

a könyvtár médiaüzenetének meghatározása

-

éves médiaterv elkészítése a könyvtár éves terve alapján

-

modern kommunikációs eszközök alkalmazása

-

személyes kapcsolatok kialakítása

Gyengeség - időtényezők (mikor küldjük az értesítést?) -

monitorozás hiánya (az elküldött anyagból mi jelent meg?)

- kevés személyes kapcsolat Veszély: - a sokféle városi kulturális esemény mellett a média érdeklődése esetleges marad

32

-

megjelenések dokumentálása

33

A kommunikációs környezet földerítése Médiakapcsolatok címlistája

34

SAJTÓ

Heves Megyei Hírlap

Módszertani O.

3300 Eger, Barkóczi u. 7.

Tel.:36/413-644 közp.; 36/413-853 fax a főszerkügyelet nek Fax: 36/513-605 e-mail telefon Szuromi Rita újságíró, kulturális személyes kapcsolat rovat Stanga István főszerkesztő

mobil: 20/571-0361) e-mail: [email protected] Négyessy Zita újságíró, egri hírek e-mail: [email protected] Egerinfo Kft. 3300 Eger, Csíky Sándor u. 19.

Honfi Gábor felelős kiadó Tel/Fax: 36/436-336, 36/436-125 Juhászné Bátory Beáta főszerkesztő Tel: 36/312-701, 36/321-351 Fax: 36/516-030 e-mail: [email protected]

fax e-mail telefon

e-mail mindkét újságírónak névre szóló meghívó a főszerkesztőne k Személyes kapcsolat az újságírókkal

Új kapcsolat- Módszertani O. felvétel: fax e-mail telefon névre szóló meghívó a főszerkesztőne k személyes kapcsolat kialakítása 35

RÁDIÓ

Rádió 1

fax

fax

névre szóló Módszertani O. meghívó a főszerkesztőne k

fax telefon

fax telefon

névre szóló Módszertani O. meghívó a főszerkesztőne k Személyes kapcsolat erősítése Főszerkesztő? Riporter?

fax

fax

névre szóló Módszertani O. meghívó a főszerkesztőne k

e-mail telefon

e-mail telefon

3300 Eger, Sándor I. u. 2.

Nagy Zoltán szerkesztő Fax: 36/414-460 Rádió Eger 3300 Eger, Trinitárius u. 1. Tel: 36/515-455 Fax: 36/410-450 e-mail: [email protected]

Szent István Rádió 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Simon György főszerkesztő Repka Magdolna riporter Tel: 36/510-610 Fax: 36/510-614 Clubrádió Irimias Alíz e-mail: [email protected]

Módszertani O.

36

TELEVÍZIÓ

Városi Televízió 3300 Eger, Törvényház u. 15.

Dorkó Zsuzsanna főszerk. Pilisy Csenge riporter Tel: 36/411-790; 36/424-424 Fax: 36/426/164

fax telefon

fax telefon

névre szóló Módszertani O. meghívó a főszerkesztőne k

37

WEBOLDALAK

Eger-Online

e-mail

e-mail

Módszertani O.

3300 Eger, Csiky Sándor u. 52.

Duskáné Dede Éva megyei igazgató Tel: 36/412-960; 30/218-2993 e-mail: [email protected] EgerOnline.com 3300 Eger, Kistályai út 6. (SCHÖN-KAEV irodaház)

e-mail

Oláh Zoltán főszerkesztő Tel: 36/322-747 e-mail: [email protected] Egercity.hu 3300 Eger, Szt. János u. 11.

Labirintus üzletház Tel/fax: 36/422-811

e-mail közvetlen adatfölvitel

e-mail közvetlen adatfölvitel

Módszertani O. Olvasószolgálati O. 2 megbízott

e-mail: [email protected]

38

WEBOLDALAK

Eger.lap.hu Eger.infooldal.hu Eger város honlapja Heves-megye.lap.hu Egercity.hu Egernet Heves Megyei Hírlap http://hevesmegyeihirlap.hu/index.php? apps=informacio&a=50 Tisza-tavi vízminőségi tájékoztató http://kotikvf.ktm.hu/tiszato/hlinkek.html Eger2010 http://www.eger2010.hu/linkek.php Heves Megyei Önkormányzati Hivatal http://www.hevesmegye.hu/intezmeny.htm eMagyarország.hu ajánló http://www.emagyarorszag.hu/helyi/ajanlo/heves/ Metszés.hu http://metszes.hu/konyvtarak/index.php? region=1 Hangoskönyv.lap.hu http://hangoskonyv.lap.hu/ könyvtár.lap.hu http://konyvtar.lap.hu/ e-konyvtar.lap.hu http://e-konyvtar.lap.hu/ Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – ajánlott web-lapok http://fulltext.lib.unideb.hu/weblist/deenk/eto/web/page_9 08.php3 Képeslap.lap.hu http://kepeslap.lap.hu/ Képeslap.vnet.hu képeslapajánló http://www.kepeslap.vnet.hu/webajanlo.htm Magyar Elektronikus Könyvtár – világkönyvtár

Megjelenési lehetőségek további honlapokon

Módszertani O. web-szerkesztő

Eger város hivatalos honlapja – rendezvények menüpont Google – bejelentkezés a csoportok menüponthoz

39

Médiatevékenység Sajtóközlemény Sajtóközlemények megfogalmazására hozzáértő kollégát kérünk fel. A közlemény szövegezésekor az alábbi szempontokra ügyelünk: - a cím rövid és figyelemfelkeltő - célzott stílus (kihez szólunk?) - a szöveg lényegre törő, objektív, pontos, közérthető, kerüljük a szakmai zsargont - legyen benne idézhető gondolat, mondat - adatok, számok, tények legyenek - jó helyesírás - számítunk rá, hogy a szövegből kevesebb jelenik meg, de ne tegyünk bele tölteléket, minden mondatunk legyen pontos és releváns A sajtóközlemény elküldése előtt telefonon értesítjük a szerkesztőt. Az elküldött szövegen mindig szerepeltetjük a közlésre vonatkozó kérésünket, elérhetőségünket, illetve azt a személyt, elérhetőségét, akitől további információ kérhető. A közleményben elhelyezünk olyan linkeket, amelyekről a honlapunkon lévő, kapcsolódó, letölthető oldalak háttéradatokat szolgáltatnak. Követjük a közlemény útját. Ha elégedettek vagyunk a megjelenéssel, visszajelzést küldünk a szerkesztőnek. Javaslatok, ötletek: Írjunk minden eseményről sajtóközleményt! Kérjük vissza a javítást megjelenés előtt! Vegyük fel a sajtó ritmusát, ne üljünk az anyagon, a hír csak egy napig újdonság A megjelenést dokumentáljuk eredeti digitális formában, megjelent formában, másolatban Interjú Az interjúadásnál a sajtótörvényben leírtakat vesszük figyelembe: Mindenki a saját hatáskörében adhat tájékoztatást. Az interjúalany jogosult saját anyagát a megjelenés előtt látni, kijavítani és jóváhagyni. Az interjúadásnál a következő szempontokra ügyelünk: - időt kérünk a felkészülésre, esetleg vázlatot is készítünk - csak akkor adunk interjút, ha célunk van vele - minden mondanivalónknak van üzenete, ami lehetőleg szlogenszerű, amely az interjú során többször is elhangzik - együtt működünk a riporterrel és válaszolunk minden kérdésre - amit el akarunk mondani, azt elmondjuk kérdés nélkül is

40

-

jól érthető stílusban beszélünk, a szakmai zsargont kerüljük legyen idézhető mondatunk

Híradások ütemezése és irányítása Mi hol jelenjen meg? Mennyi idővel a rendezvény előtt küldjük el a híradásokat? A híranyag elküldése előtt eldöntjük, hogy az anyagot - természetétől függően - hol szeretnénk megjelentetni: elegendő-e csak a helyi sajtóban vagy a helyi médiában hírt adni, esetleg más célcsoportot is szeretnénk elérni. A híradásokat mindig időben küldjük el. Tapasztalataink szerint a kisebb rendezvények, kiállítások meghívóit, híreit legalább 8-10 nappal, a faxokat, e-maileket 4-5 nappal a program előtt érdemes elküldeni. A nagyobb rendezvénysorozatok összesített programját egy hónappal a rendezvény előtt kell elküldeni, s már jó előre jelezzük, esetleg sajtóközleménnyel hívjuk föl rá a figyelmet. Jó, ha gondot fordítunk arra is, melyik rendezvény, esemény kínál lehetőséget riportok készítésére. Eredményes, ha a rendezvénysorozat egyes eseményeiről külön-külön is értesítjük a megfelelő médiát, sajtót. Hírgenerálás Milyen könyvtári eseményekkel jelenhetünk meg a különböző médiákban? Hír Bármilyen esemény, amelynek megjelenését fontosnak tartjuk: adatok, adatváltozások, újdonságok, rendezvények, programok, kiállítások, új szolgáltatások, évfordulók, jubileumok, kulturális események, stb. Mi küldjük el a médiának az összeállított sajtólista alapján. Sajtóközlemény A nagyobb horderejű rendezvényekről, programsorozatokról, országos akciókról, stb. az objektivitást, tényközlést szem előtt tartva. Mi fogalmazzuk meg és továbbítjuk a médiának. Tudósítás Bármilyen – számunkra fontos eseményről kérhetjük, hogy egy-egy újságíró készítsen tudósítást. Riport Felhívhatjuk az újságírók figyelmét azokra a rendezvényeinkre, programjainkra, eseményekre, amelyek jó alkalmat kínálnak riport készítésére. Az eredményesség mérése 41

A megjelenés hatékonysága Mi jelent meg rólunk? Javaslatok, ötletek: - Mindig nézzünk utána: - Megjelent-e és milyen minőségben mindaz, amit elküldtünk? - Mennyiben torzult üzenetünk a médiában? - Üzenetünk elérte-e a célját? Eljutott-e azokhoz, akikhez címeztük? Milyen volt a célcsoport visszajelzése? (Tudtak-e róla a használók és az érdeklődők?) - Sajtómegjelenésünket dokumentáljuk, esetleg tegyük visszakereshetővé honlapunkon. Elküldhetjük partnereinknek, fenntartónknak is. On-line eszközök a kapcsolattartásban A könyvtári honlap a közvetlen információszerzés legfontosabb elektronikus forrása. Szerkesztésénél az alábbi szempontokra ügyelünk: - gazdag, érdekes tartalmat kínálunk, egységes arculattal, felhasználóbarát felületen - mindig a naprakész információk közlésére törekszünk - a régebbi híreket, adatokat archívumban tesszük visszakereshetővé - interaktivitás Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár http://www.brody.iif.hu/ Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára http://www.ektf.hu/konyvt/index.php Főegyházmegyei Könyvtár http://probabf.uw.hu/ Az értékelés alapjául a Kézikönyv a minőségi elvekről14 (Quality Principles) c. dokumentum szolgál. A kulturális honlap minőségi követelményei15

14 15

http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/minoseg-10elv.htm http://www.mek.oszk.hu/minerva/html/dok/kulthonlapminkov.htm 42

A minőségi kulturális honlap az európai kulturális sokszínűséget tükrözi és mindenki számára biztosítja a digitális kulturális tartalom elérhetőségét. A minőségi kulturális honlap legyen: • átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelős szervezetet •

hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelően válogassa, digitalizálja, hitelesítse és jelenítse meg

•

karbantartott, azaz minőségi elvek mentén biztosítsák a naprakészségét

•

elérhető minden felhasználó számára - a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is - függetlenül a használó rendelkezésére álló műszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától.

•

felhasználó-központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könnyen használhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket

•

interaktív, adjon lehetőséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelő válaszokra. Adott esetben ösztönözze a felhasználót kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára

•

többnyelvű, legyen tisztában a többnyelvűség fontosságával, biztosítson minimális színtű érthetőséget több nyelven is

•

átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetővé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő tartalmat és szolgáltatást

•

jogkövető, vegye tekintetbe a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket

• kövesen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megőrzését. Átláthatóság - hatékonyság - karbantartottság - elérhetőség - felhasználó-központúság - interaktivitás - többnyelvűség - átjárhatóság - jogkövető hosszú távú megőrzés. A munkaanyagot a 2003. november 20-21-én Pármában tartott Európai Minerva Konferencián tette közzé a Minerva Minőség Munkacsoportja (WP5 - Identification of user needs, content and quality framework for common access points). Az elvek elsősorban kulturális weboldalakra vonatkoznak (múzeumok, könyvtárak, archívumok, közművelődési intézmények), ugyanakkor egyszerre általános érvényűek is, szinte bármilyen weboldal elemzésekor alkalmazhatók.

43

A kulturális honlap minőségi követelményeinek megvalósulása könyvtárainkban A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára és az egri Főegyházmegyei Könyvtár honlapjainak áttekintését a fenti elvek alapján végeztük 2006. februárjában. Legtöbb esetben támaszkodtunk a tanulmányban közzétett ellenőrzőlistára, néhány esetben kiegészítettük azt olyan kérdésekkel, melyeket fontosnak tartottunk rögzíteni.

1. Átláthatóság, áttekinthetőség BSK Kezdőlap áttekinthetősége A site-név megjelenik a böngésző címsorában A site aktív része megjelenik a böngésző címsorában A site-név tisztán és jól láthatóan fel van tüntetve a honlapon A site-név utal a site jellegére és céljára Az URL utal a site céljára Létezik küldetésnyilatkozat A küldetésnyilatkozat megjelenik a kezdőlapon

A küldetésnyilatkozat több nyelven is elérhető A küldetésnyilatkozat nyelve könnyen változtatható A fenntartó szervezet neve jól látható

Bármilyen animáció, vagy vizuális megjelenítés átléphető Logo szerepel-e Alapvető és szükséges alapinformációk szerepelnek-e

EKF

igen

FK

igen, de rövidítve nem nem igen igen igen igen nem nem igen igen kezdőoldalró kezdőoldalról l elérhető elérhető nem nem nem nem igen igen nincs ilyen nincs ilyen

igen

igen

igen

igen

nem igen igen nem nem nem nem nem igen nincs ilyen

44

nyitva tartás

igen

igen

elérhetőség

igen

igen

néhány szavas könyvtártörténet könyvtárhasználat feltételei állományra vonatkozó adatok

igen igen igen

igen igen igen

elérhető

nem elérhető

igen igen

nem nem nincs feltöltve igen, de új adatokkal ablakban nyílik meg, ez zavaró

igen

nincs feltöltve adatokkal

nem

folyóiratlisták, új szerzemények

igen

nem

publikációk, saját kiadványok online tájékoztatás

igen nem

igen, de nem frissített nem nem

elektronikus katalógus, elérhető adatbázisok szolgáltatások linkgyűjtemény

Bővebb tájékoztatás a könyvtárról, a könyvtár munkájáról és szolgáltatásairól tematizált linkgyűjtemény

igen, de új ablakban nyílik meg, ez zavaró igen, de új ablakban nyílik meg, ez zavaró igen nem hivatkozás nélküli gomb nincs

nem nem

45

online könyvtárközi kölcsönzés archívum, régebbi adatok virtuális kiállítás, gyűjteményrészek bemutatása

igen igen igen

nem nincs nincs

nem nincs igen

Sajnos a Főegyházmegyei Könyvtár honlapja olyan ingyenes tárhelyen szerepel, ahol a honlap tartalmától teljesen eltérő jellegű és tematikájú reklámfelület jelenik meg. Ez hátráltatja a könnyű tájékozódást, navigálást. A frame-es megoldás még 1024x768-as felbontásnál is zavaró, mert két csúszka jelenik meg a függőleges mozgatásnál. Egyes oldalakon a bordó alapon kék betűk nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem olvashatók, ez egyszerűen javítható a stíluslap módosításával. Az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtárának honlapja szépen komponált, egységes szerkezetet alkot. A kezdőlapról a navigálás egyszerű, bár az almenük megjelenése nem egyértelmű (kérem válasszon egy menüpontot), mert nem szembetűnő az almenü rendszere. Zavaró, hogy egyes esetekben fent és oldalt is ugyanazok a menüpontok szerepelnek. Megjelenése az általános képernyőbeállításokhoz igazodó. A Bródy Sándor Könyvtár kezdőlapja három osztatú, a menüben egyszerű a navigálás, az aktuális hírek rögtön itt megjelennek. Tükrözi a könyvtár arculatának színvilágát, de képileg egységesebb, formatervezettebb lehetne. Megjelenése az általános képernyőbeállításokhoz igazodó. 2. Hatékony a felhasználó szempontjából BSK nem

EKF nem

FK nem

igen, de nem teljes a menürendszer

igen

igen, de nem teljes az oldalak feltöltöttsége igen

A felhasználók igényeit felhasználócsoportokkal végzett kutatás alapján határozták meg Minden hyperlink oda vezeti a felhasználót, igen ahova a felhasználó a megadott információ alapján várja A képek megfelelő felbontásban vannak megjelenítve

igen

46

Ahol szükséges, bélyegképek használhatók Nagy felbontású képek is elérhetők (szerzői jogok, IPR) Van útvonal-mutató A kezdőlap bármikor elérhető

igen igen

igen nem

igen igen

nem

nem

igen

igen

Site-térkép elérhető Van lehetőség site-on belüli keresésre

nem igen

nem igen

nem igen, de új ablakban nyílik meg, ez zavaró nem nem

47

3. Naprakész, karbantartott BSK Utolsó frissítés időpontja

napi frissítés

EKF Legutolsó frissítés : 2004.12.9

FK 2005. statikus

statikus

Aktuális események, rendezvények Site mentés Az elavult anyag archiválásra kerül átmeneti időre a törlés előtt

igen igen igen

nem nem nem

nem nem nem

A beszámoló jelentések tartalma mindig naprakész

igen igen

nem igen

nem igen

igen

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

igen

igen igen igen nem

nem nem igen nem

nem nem igen nem

A hardver és szoftver platformok megfelelőek a rendszer fenntartásához

igen

igen

nem

A rendszergazda intézmény(egység)en belül

igen

nem

igen

A site nem tartalmaz félbehagyott, vagy függőben lévő beszámoló jelentéseket A véget ért beszámoló jelentéseket a site-on belül (migrálják) egy új helyen tárolják Létezik a nem-statikus tartalmak átvizsgálására és frissítésére vonatkozó politika A site tartalmáért és az azon megjelenő iformációkért van kijelölt, felelős személy A periodikus frissítés valóban megtörténik Az elmúlt hat hónapban volt arculatváltás, ill. külső megújítás Az arculatváltás, ill. külső megújítás tervbe van véve Van technikai szolgáltatás szintű politika

48

dolgozik, így mindig elérhető, s a frissítések egyszerűen elvégezhetőek

4. Elérhető minden felhasználó számára

A site követi a W3C WAI irányelveket. Animációk és multimédiás alkalmazások csak ott jelennek meg, ahol szükséges A site nem használ gyártói saját technológiákat vagy pluginokat A site többféle böngésző platformot támogat Lassú Internet-kapcsolat nem jelent nagy akadályt a site használatánál

Lehetőség van a betűméret növelésére Vakok és csökkentlátók számára akadálymentesített

BSK igen igen

EKF igen

FK igen igen

igen igen igen

igen igen igen

igen igen igen

nem nem

nem nem

nem nem

igen

49

5. Felhasználó-központú

Felhasználók is részt vettek a specifikáció és a tervezés folyamatában A felhasználók átvizsgálták a site prototípusának elemeit Kértek visszajelzéseket és javaslatokat a felhasználóktól Van online lehetőség a felhasználói vélemények és visszajelzések fogadására A felhasználói véleményeket figyelembe veszik a site átvizsgálásánál és átalakításánál A site lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználó saját tartalom járuljon hozzá

BSK nem

EKF nem

FK nem

nem

nem

nem

nem

nem

nem

igen

nem

igen

igen

nem

igen

nem

nem

nem

BSK igen igen nem nem igen

EKF nem

FK igen igen nem nem igen

6. Interaktív

Kapcsolattartó személy elérhetősége Munkatársak elérhetősége Feliratkozás hírlevélre

Vendégkönyv Van azonosított válaszadó humán erőforrás

igen

nem nem nem

50

A forrás megfelelően képzett és felkészült A válaszadó forrás kapcsolatban van a kulturális szektor szakértőivel Képzett és elkötelezett szakértők segítenek a válaszadásban Szolgáltatási szintre vonatkozó politika el van fogadva a válaszadásra is Van felhasználói fórum

igen igen

nem nem

igen igen

igen nem

nem nem

igen nem

nem

nem nem nem nem

FK nem nem nem nem nem

Van azonosított emberi erőforrás a fórum irányítására

nem

Számláló jelzi-e a site látogatottságát

igen igen

nem nem nem nem

BSK nem nem nem nem nem

EKF nem nem nem nem nem

Hozzáférhető-e olyan adat, amely a látogatottságot elemzi

7. Többnyelvű

A tartalmak egy része több nyelven is elérhető A site-tartalmak egy része jelnyelven is elérhető Az alapfunkciók több nyelven elérhetők Könnyű a nyelvváltás Végeznek többnyelvűségi vizsgálatokat a site-on

51

8. Átjárható

A site-tervezés során relevánst szabványokat használnak A website nem használ gyártói saját HTML kiterjesztéseket Láthatósági profil létezik

BSK igen

EKF igen

FK igen

igen igen

igen nem

igen nem

A Google keresőprogrammal végzett egyszerű keresések eredményei:

52

<meta name="title" content="Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Online"> <META NAME="description" CONTENT="Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár honlapja"> <META NAME="keywords" CONTENT="Bródy könyvtár elektronikus-könyvtár e-könyvtár könyv könyvtáros Gárdonyi Géza Eger olvasó olvasószolgálat helyismeret közigazgatás gyermek idegennyelv zene zeneműtár képeslap képeslapgyűjtemény"> <META NAME="copyright" CONTENT="Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger"> <META NAME="Content-Language" CONTENT="hu"> <META NAME="robots" CONTENT="INDEX,FOLLOW">

53



<TITLE>Az egri Főegyházmegyei Könyvtár honlapja

A keresőrobotok egyszerű keresés során a Főegyházmegyei Könyvtár régebbi elérhetőségét adják találatként, mely így téves információt nyújt. Érdemes lenne átgondolni, hogy a főiskola szerverén elhelyezhető-e az új oldal, s annak rendszeres és intézményen belüli frissítése megoldhatóe. Így megszűnne az a hátrány is, hogy az oldal tartalmához nem illő reklámok jelennek meg.

54

9. Jogkövető BSK A felhasználók személyiségi jogaira vonatkozó nem politika megismerhető a felhasználók számára Nem használnak kémprogramokat (spyware), nem illetve nyomkövető cookie-kat használnak Az elektronikus tartalmak közzététele nem sérti jogkövető a szerzői jogokat

EKF nem

FK nem

nem használnak

nincs

nem használnak jogkövető

nem igen

EKF nincs nincs nem nem nem nem

FK nincs nincs nem nem nem nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

10. Szabványos

Van hosszú távú megőrzési politika Van rövid távú megőrzési stratégia A website-ot rendszeresen mentik Katasztrófa esetére helyreállítási terv létezik A helyreállítási tervet tesztelték Periodikus mentések történnek tartósabb adathordozókra (pl. DTL) A website-tartalmak szabványos fileformátumot használnak A website szabványos megjelenítési technológiákat használ

BSK nincs igen igen nem

55

A website kerüli a gyártói saját kiterjesztések és pluginok használatát

igen

igen

igen

56

57

A PIAC ELEMZÉSE – FOGYASZTÓI CSOPORTOK ÉS IGÉNYEK

Fogyasztói csoportok

Fogyasztói igények

Könyvtárak BSK

Tizennégy éven aluliak óvodások alsó tagozatosok

felső tagozatosok

mesehallgatás, csoportos foglalkozások ismeretszerzés, könyvtárhasználati ismeretek,csoportos foglalkozások, nyelvtanulás ismeretszerzés, könyvtárhasználati ismeretek, olvasótábor, nyelvtanulás

EKF

FK

x x

x

Fiatalok középiskolások szakközépiskolások főiskolások, egyetemisták

ismeretszerzés, nyelvtanulás x szakismeretek bővítése, x nyelvtanulás szakismeretek bővítése x magasabb szinten, nyelvtanulás, nyelvvizsga, szakdolgozat

x x x

x

Felnőttek

58

felnőttoktatás

aktív felnőtt lakosság pedagógusok könyvtárosok papok, hitoktatók vállalkozók inaktívak kismamák

új szakismeretek elsajátítása, x x továbbképzés, nyelvtanulás ismeretszerzés, hobby, x x szabadidő hasznos eltöltése oktató, kutató munkához x x szükséges információk szakmai információ, tanácsadás x x a papi hivatáshoz szükséges dokumentumok gazdasági információ x

gyermekgondozás,-nevelés, háztartás, fittnes nyugdíjasok szabadidő hasznos eltöltése, hobby munkanélküliek munkaerőpiaci információ, szociális gondoskodás a városban élő és dolgozó magyar nyelv tanulása, külföldiek közhasznú és helyismereti információ a városban tartózkodó belföldi közhasznú és helyismereti és külföldi turisták információk Fogyasztói csoportok Fogyasztói igények Egyéb, korosztálytól független csoport segítséggel élők

speciális szolgáltatások és

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

Könyvtárak BSK EKF FK x

59

otthonukhoz kötöttek hátrányos helyzetűek fenntartó társintézmények, civil szervezetek

eszközök, információhoz jutás segítése dokumentumok házhoz szállítása esélyegyenlőség segítése, szociális tevékenység munkájukat segítő gyors információszolgáltatás munkájuk segítése, tevékenységükkel kapcsolatos információ

x x x

x

x

x

A szépirodalom, az Internet hozzáférés és a számítógép használat igénye minden fogyasztói rétegnél jelentkezik.

60

VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA Dokumentumszolgáltatás, kölcsönzés hagyományos dokumentumok (könyv, időszaki kiadvány) klasszikus irodalom "kötelező" olvasmányok gyermekirodalom olvasmányos "népszerű" irodalom szakirodalom pedagógia vallástudomány történettudományok ismeretterjesztő könyvek bekötött folyiratok hangzó dokumentum kotta elektronikus dokumentum hangoskönyv videodokumentum (videokazetta, DVD) Helybenhasználat hagyományos dokumentumok (könyv, időszaki kiadvány)

BSK

EKF

FK

Versenytársak, lehetséges együttműködő partnerek

x

x

x

szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak, házikönyvtár, baráti kör, könyv-és folyóiratkereskedelem

x x x x x

x x

x x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x x x x

x

x

x

x x

szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak Farkas Ferenc Zeneiskola szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak helyi videotékák, baráti kör szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak

hangzó dokumentum kotta elektronikus dokumentum hangoskönyv videodokumentum (videokazetta, DVD) Tájékoztatás, közhasznú információszolgáltatás

x x x

x

x x x x x x

szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak Farkas Ferenc Zeneiskola szakkönyvtárak, iskolai könyvtárak

x

szakkönyvtárak,iskolai könyvtárak, videotékák Kisokos, Szaknévsor, Szuperinfo, otthoni Internethasználat

VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA Helyismereti dokumentumok Idegen nyelvi gyűjtemény Nemzetiségi könyvállomány EU Információs tájékoztatás Szofi pont Speciális szolgáltatások vakok és gyengénlátók ellátása (vakolvasógép, hangoskönyvtár) mozgáskorlátozottak ellátása (házhozszállítás) Elektronikus adatbázisok EBSCO adatbázis EISZ NAVA Könyvtárközi kölcsönzés, ODR szolgáltatások Irodalomkutatás

BSK x x x x x

EKF x x

FK x x

Versenytársak, lehetséges együttműködő partnerek

Európai Információs Pont

x

Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Heves Megyei Szervezete

x x

szakkönyvtárak Heves Megyei Önkormányzat Markoth Ferenc Kórház és Rendelőintézet Orvosi Szakkönyvtára

x x

x x x

x x

x

szakkönyvtárak szakkönyvtárak

Fénymásolás

x

x

x

Számítógépes szolgáltatás

x

x

x

x

x x

WiFi Internetes helyismereti tartalomszolgáltatás

magáncégek, Művészetek Háza, BBMK, eMagyarország pontok, EKF eMagyarország pontok, EKF, Internet kávézó, otthoni felhasználók EKF, nagyobb szállodák Agria Computer, Eger Online : Heves megye hírportálja, Egercity.hu, Eger.infooldal.hu, Eger.lap.hu, Eger város honlapja, EgerOnline.com, Egri Civil Kapu, Eger - a Wikipédiából, a szabad lexikonból

VERSENYTÁRSAK, LEHETSÉGES EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MEGHATÁROZÁSA Elektronikus Helyismereti Gyűjtemény

BSK x

EKF x

FK

Használóképzés Internet tanfolyam Könyvtárhasználati foglalkozás Tanácsadás e-önkormányzat elérési pont

x x x x x x a közeljövő feladata

Gyermekfoglalkozások, táborok

x

Vetélkedők, versenyek, pályázatok

x

Versenytársak, lehetséges együttműködő partnerek Agria Computer, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar Elektronikus Könyvtár

Forrás Gyermek Szabadidőközpont, Művészetek Háza, Dobó István Vármúzeum, iskolák, civil szervezetek iskolák, Művészetek Háza, BBMK, Kulturális Bizottság

Író-olvasó találkozók, könyvbemutatók

x

Kamarahangverseny Kiadói tevékenység könyvtárszakmai helyismereti

x x x

Muzeális gyűjtemény Galéria, kiállítás

x

x

Kistelepülések könyvtárellátási szolgáltatása Módszertani ellátás, szakmai rendezvények Kötészeti szolgáltatás

x x x

x

x

BBMK, Művészetek Háza, Keresztény Ifjúsági Klub, Kálvin Ház, Gárdonyi Társaság, Dsida Jenő Baráti Kör, Kálnoki Társaság, EKF, könyvesboltok Farkas Ferenc Zeneiskola, EKF, iskolák, énekkarok, zenekarok

x

Heves Megyei Levéltár, Dobó István Vármúzeum, Eger megyei Jogú Város, Heves megyei Önkormányzat, magánkiadók A város egyéb múzeumai Egri Galéria, Művészetek Háza, Kepes Gyűjtemény, BBMK, Keresztény Ifjúsági Klub, Kálvin Ház, Gárdonyi Géza Színház, Szenátor Ház, Forrás Gyermek Szabadidőközpont,

x

Pedagógiai Intézet Szakkönyvtára magáncégek

ALAPVETŐ CÉLOK, KULCSFONTOSSÁGÚ TERÜLETEK, ELVÉGZENDŐ FELADATOK Marketing stratégiánk alapvető céljai A könyvtárról kialakított kép pozitív megváltozása érdekében könyvtárszakmai ismereteken túl szükség van a marketingmunka alapjainak megismerésére, gyakorlati alkalmazására. Fontos, hogy a könyvtárainkban már jelen lévő minőségi szemlélet mellett kialakuljon a marketing szemlélet is. Legyenek könyvtárainkban olyan kollégák, akik ismerik a marketingterv készítésének technikáit, alkalmasak a problémamegoldásra, a változások menedzselésére, a panaszhelyzetek gyors kezelésére és mindkét fél számára megfelelő megoldására, a határozott és bizalomkeltő kommunikációra. Cél, hogy a marketing tudatos rendszerszemléletű alkalmazásával a munkatársak szemlélete frissüljön, a munkakörök gazdagodjanak, a könyvtári munkában nagyobb hangsúlyt kapjon az olvasók érdekében végzett tevékenység, az olvasók köre szélesedjen és a könyvtárunkról kialakult kép jobban megfeleljen az ott folyó tevékenységnek. Könyvtáraink esetében a kínált „termék” maga a - dokumentumon, információn, technikai felszereltségen és humán erőforráson alapuló - szolgáltatás. Az elvégzett makro és mikrokörnyezeti elemzések megmutatták számunkra azt a funkcióbővülést, ami a társadalom egésze számára új lehetőségként jeleníti meg a könyvtárakat, amire a könyvtáraknak szolgáltatásbővítéssel kell válaszolniuk. Eger nyilvános könyvtárainak célja, hogy megőrizve a könyvtári rendszerben elfoglalt szerepükből adódó, küldetésüknek megfelelő szolgáltatási kínálatukat új szolgáltatások bevezetésével alkalmazkodjanak a társadalom és a könyvtárügy trendjeihez, a meglévő és a potenciális felhasználók igényeihez. Szolgáltatási struktúránk bővítésekor tartsuk szem előtt az a gondolatot, hogy a kultúra ma már nem kizárólag a művelődést, hanem az életben való eligazodás képességét jelenti. Versenytársaink - a városban működő közoktatási intézmények, a közművelődéssel, kultúra-és információterjesztéssel foglalkozó szolgáltató helyek, vállalkozások, civil szervezetek – számbavételét elvégeztük. Az azonosításból kiderül, hogy versenytársaink a könyvtári gyűjtemény és a tradicionális könyvtári szolgáltatások tekintetében nem jelentenek számunkra komoly konkurenciát. Egyéb területen célunk, hogy versenytársaink partnereinkké váljanak, ennek érdekében ki kell építeni a velük való együttműködés körét és lehetőségei. A partnerkapcsolatok kialakításának első, legszükségesebb lépése, hogy a három nyilvános könyvtár a hatékony együttműködés érdekében minél jobban megismerje egymás tevékenységét, állományát, szolgáltatásait és olvasói körét.

Szükséges a „piac” vagyis a célcsoportok részletes feltérképezése. Nincs olyan könyvtár, amely a szolgálni kívánt közösség valamennyi tagjának igényeit ki tudná elégíteni, de a három nyilvános könyvtár együtt már nagyobb lefedettséget tud biztosítani a piac számára. Törekedjünk a szolgálni kívánt csoportok számának meghatározására, a csoportok definiálására. Támaszkodva a használók körében végzett korábbi elégedettségmérés eredményeire, tapasztalataira, újabb felmérésekkel szerezzünk minél pontosabb információt felhasználóink igényeiről, elégedettségéről. Figyeljük azokat a társadalmi változásokat, melyeknek révén újabb csoportok újabb szükségletei merülhetnek fel. Szolgáltatásaink sikeres „értékesítésének” sok feltétele van. Ezek egy része fizikai természetű (a könyvtár helye a városban, az épület nagysága, korszerűsége stb.). A megbízhatóság, az egyenletes minőség, a felhasználó bizalmának az elnyerése viszont emberi természetű feladat. A szolgáltatásokon túli, ún. másodlagos használói igény (kedvesség, igyekvő kiszolgálás, törődés, tisztelet) kielégítése segíthet az elégedettség érzésének kialakulásában, csökkenheti a távolmaradás okait. Célunk a szolgáltatás minőségének biztosításával, javításával megnyerni használóink, partnereink bizalmát. A 2003-ban végzett marketingvizsgálat során kiderült, hogy a lakosság nem ismeri eléggé a városban működő könyvtárakat, szolgáltatásaikat, az általuk elérhető lehetőségeket. A tájékozatlanság ellensúlyozására a meglévő, de nem ismert szolgáltatásaink megismertetésére, népszerűsítésére megoldást jelentene a három könyvtár közös egységes információs kiadványa. A nyomtatott kiadvány mellett hatásos eszköz a közvetlen kapcsolat útján történő népszerűsítés egyik formája a könyvtárhasználók képzése. A lakosság számára szervezett Internet-használatot oktató tanfolyam módszerei, tapasztalatai, évek óta tartó sikere, bizonyítja a felhasználóképzés hatásosságát. Kitűnő példa arra, hogy egy igényeken alapuló szolgáltatás bevezetése milyen közvetlen és közvetett hatással van a használóra és a könyvtárra egyaránt. A reklám eszközeinek alkalmazásával győzzük meg a felhasználót termékeink, azaz szolgáltatásaink igénybe vételéről. A közönségkapcsolatok következetes építésével érjük el, hogy partnereink úgy érezzék, fontosak számunkra, és mi is fontosak és nélkülözhetetlenek vagyunk az ő számukra. Mind a három könyvtár kialakult, intézményi profiljának megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik Célunk, hogy megtaláljuk a reklámtevékenységnek és a prnak azokat a formáit, fórumait, csomópontjait, ahol együttesen vagy egymásra hivatkozva hatékonyabban jelenhetünk meg. Egyre nagyobb szerepe lesz az online reklámnak. Ezen a területen kiemelt célunk honlapjaink minőségének, a tartalom frissességének biztosítása. Az elvégzett elemzés megállapításait figyelembe véve kell a honlapokat fejleszteni és gondozni, szem előtt tartva az átláthatóság, hatékonyság, karbantartottság, elérhetőség, felhasználó-központúság, interaktivitás, többnyelvűség, átjárhatóság, jogkövető magatartás, hosszú távú megőrzés elvét.

A könyvtár, mint szolgáltató és közösségi tér valamint a könyvtárosokról alkotott kép formálásához szükséges a médiában való színvonalas és folyamatos megjelenés. A három könyvtár médiakapcsolatai, tekintve, hogy egy városban működünk nagyjából azonosak. A médiakommunikációs kapcsolataink elemzése számba veszi a települési és regionális médiumokat, amelyek a Főegyházmegyei Könyvtár egyházi kapcsolatrendszerével bővülnek. A Főiskolai Könyvtár médiakapcsolatai az Eszterházy Károly Főiskola kommunikációs rendszerében jelennek meg. A Bródy Sándor Könyvtár rendszeres sokféle és folyamatosan bővülő médiakapcsolattal, külső kommunikációs stratégiával rendelkezik. Legfőbb teendőnk, hogy kihasználjuk a közös és az egyedi lehetőségeket a minél gyakoribb közös média megjelenésre. Könyvtáraink fenntartóit és a helyi döntéshozókat tájékoztatnunk kell arról a szándékunkról, hogy hatalmas gyűjteményünkkel és sokrétű szolgáltatásainkkal egymást kiegészítve, egymás munkájáról tájékoztatást adva kívánjuk biztosítani a lakosság könyvtári ellátását. Szakmai sikereinkről, rendezvényeinkről tudósítani kell őket, keresni kell azokat a fórumokat, ahol találkozhatunk egymással. A tájékoztatásnak fontos szerepe lehet a források megszerzésért folytatott versenyben.

Marketingstratégiánk kiemelt, fejlesztendő, kulcsfontosságú területei képzés, továbbképzés piackutatás szolgáltatás, szolgáltatásmenedzsment kommunikáció, PR reklám, promóció humán erőforrás menedzsment intézményi menedzsment

A kulcsterületek fejlesztéséhez elvégzendő feladatok Képzés továbbképzés Előadások, tréningek szervezése az intézményeinkben a marketing, a kommunikáció témakörében. Az MKE kommunikációs tanfolyamának akkreditálása esetén, könyvtáranként, létszámarányosan néhány kolléga vegyen részt a képzésben. Javasolt az intézményvezetők részvétele. Piackutatás A piac, vagyis a használók körének bővülése érdekében a potenciális használókat bizonyos élethelyzetekben el kell érni: pl. oktatási, kulturális és egészségügyi intézményekben, a felnőttképzés színterein, a civil szervezetekben. Meg kell célozni az új diákot, az újonnan

munkába állót, a kismamát, a friss nyugdíjast, de törődni kell a hátrányos helyzetűek, a segítséggel élők könyvtári ellátásával is (pl. jelelés megtanulása, indukciós hurok beszerelése). Mérni és elemezni kell a piaci térfoglalás mutatóit (pl.: a beiratkozott olvasók/potenciális használók aránya, az elsőéves hallgatók milyen arányban vettek részt a könyvtárbemutatókon). Szolgáltatás, szolgáltatásmenedzsment Feladatunk a meglévő szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségmérés, az igényelt szolgáltatások felmérése.

rendszeres

használói

A felmérések alapján a meglévő szolgáltatások javítása, az igények szerinti új szolgáltatások, megtervezése, bevezetése, népszerűsítése. Az új szolgáltatások segítsék az élethosszig tartó tanulást, az élet dolgaiban való eligazodást. A meglévő szolgáltatások színvonalának biztosítása érdekében a minőségbiztosítás eszközeivel végezzük el a szolgáltatások minőségének, a szolgáltatás érzelmi és gyakorlati tartalmának az értékelését A szolgáltatások minél jobb megismerése és használata érdekében foglalkoznunk kell a felhasználók képzésével. Célszerű a különböző korosztályokkal történő, az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalmú és stílusú differenciált foglalkozás. Új szolgáltatás bevezetésekor tanítsuk meg felhasználóinkat annak használatára (pl.: Internet tanfolyam, elektronikus katalógus használata, e-kormányzati szolgáltatások használata). A szolgáltatás árának megállapításakor vizsgáljuk meg annak minőségét, a szolgáltatás tárgyi, technikai és humán környezetét Kommunikáció, PR A sikeres külső kommunikáció érdekében a könyvtárak végezzék el partnereik azonosítását, súlyozását. Készítsenek listát partnereikről, nevezzék meg a kapcsolattartó személyeket, gondoskodjanak a lista folyamatos karbantartásáról. A médiakommunikáció terén törekedni kell meglévő kapcsolataink személyesebbé tételére, új médiakapcsolatok kialakítására. Jelöljünk ki intézményeinkben médiafelelőst, kinek személye garantálja a korrekt, megbízható tájékoztatást. Fogalmazzuk meg médiaüzenetünket, éves munkatervünk alapján készítsük el éves médiatervünket. A közös média-megjelenésre használjuk ki a könyvtárainkhoz közel álló médiumok adta lehetőséget. (Líceum TV, Líceumi Paletta, Szent István Rádió, Kapcsolat)

A nyilvános könyvtáraknak az önkormányzattal együtt kell működnie az információszolgáltatásban, biztosítva, hogy a település lakói egyenlő eséllyel jussanak információhoz. A döntéshozók meggyőzése, támogatásuk megszerzése érdekében közös marketingcéljainkat meg kell ismertetni a helyi önkormányzattal, bátran használva a különböző kommunikációs formák adta lehetőséget. Reklám, promóció Könyvtáraink teremtsék meg saját arculatukat, a külső és belső környezeti elemek, a nyomtatott arculati elemek (névjegy, levélpapír, prospektusok) és a honlap egységes designnal történő megjelenését. A felhasználóval való személyes találkozás alkalmával használjuk a direkt marketing módszerit, mutassuk meg saját és a másik két könyvtár szolgáltatásainak előnyeit. Készítsünk könyvtárunkról, rendezvényeinkről, szakmai eseményekről digitális fotóarchívumot, hogy a sajtó számára bármikor tudjunk vizuális információt nyújtani. Archiváljuk sajtómegjelenéseinket. A városban közterületen elhelyezett információs táblákon jelenjenek meg a könyvtárak. A Líceum külső homlokzatán jelenjen meg az épületben működő két könyvár nyitva tartási ideje. Készüljön közös, többnyelvű könyvtárismertető kiadvány a három könyvtár elérhetőségéről, nyitva tartásáról, szolgáltatásairól. Az ismertetők kerüljenek el a társintézményekhez, egészségügyi intézményekhez, háziorvosi rendelőkhöz, megyei, városi önkormányzathoz, turisztikai irodához Honlapjaink tartalma legyen naprakész, nyújtson minél több információt a látogatók számára. Könyvtáraink, mint kiemelt partnerek legyenek egymás nyitó oldaláról közvetlenül elérhetők. A személyes megszólítás érdekében, hozzunk létre elektronikus hírlevelet. Szervezzünk közös rendezvényeket, illetve közösen vegyünk részt helyi vagy országos akciókban. (pl. egri Civil Ünnep, őszi könyvtári hetek, Kulturális Örökség Napjai) Humán erőforrás menedzsment munkatársaink rendszeres tájékoztatását intézményeink Biztosítsuk marketingstratégiájáról. A marketingtevékenység sikere nagymértékben az embereken múlik, ezért fontos, hogy a munkatársak kellőképpen motiváltak legyenek. Kollégáink megnyerhetők az új feladatra, ha tudják, miért van arra szükség, és ha abban aktívan rész vehetnek.

A kitűzött feladatok megvalósítása során eszközként alkalmazzuk a csapatmunkát. Engedjünk teret kollégáink innovatív képességeinek. Képzéssel, tréningekkel fejlesszük azokat a képességeket, amelyek növelik a szolgáltatás piaci értékét (törődés a használókkal, empátia, problémamegoldó képesség, udvariasság, kommunikációs képesség, panaszhelyzetek kezelése, média-szereplés, dokumentációs készség) Intézményvezetés Az intézmények vezetése adjon teret a marketingtevékenységnek és koordinálja azt az egyéb tevékenységekkel. Az éves intézményi munkatervbe a prioritásokat figyelembe véve jelölje ki a marketingstratégiából a megvalósítandó feladatokat. A tervezés fázisában a könyvtárak vezetői jelöljék ki közös feladataikat, azok felelőseit. A vezetés felelőssége a személyi, tárgyi és anyagi feltételek biztosítása. A könyvtár menedzsmentje segítse elő a források megteremtését, a költségvetés, a továbbképzési keret, a pályázatok, a szponzorok figyelembe vételével. Tudatosítsa a fenntartóban, hogy érdemes a könyvtárba befektetni. Eger város nyilvános könyvtárai fogalmazzák meg és rögzítsék írásban együttműködésük formáit, módszereit.

Ütemterv A stratégiai tervben megfogalmazott feladatok ütemezése az éves cselekvési tervben történik a felelősök megnevezésével, a feladat elvégzéséhez szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételek számba vételével, a források biztosításával.

AZ INNOVÁCIÓS PROJEKT KÉSZÍTÉSE SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEINK Eger város nyilvános könyvtárai a közös munkát a pályázati anyag elkészítésekor kezdték 2005. februárjában. Az intézmények dolgozói között ezt megelőzően is volt kapcsolat – MKE Heves Megyei Szervezetében való tagság, Heves megyei könyvtárosok továbbképzésén való részvétel. A Főegyházmegyei Könyvtár két dolgozója részt vett a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár által szervezett minőségmenedzsment tréningen. A tréningről cikket írtak, ami megjelent a Könyvtári Figyelőben és a Heves megyei könyvtárosok lapjában, a Kapcsolatban. Az aktív együttműködés az elméleti felkészítő szakasz után 2005 decemberében kezdődött. Büszkék vagyunk arra, hogy már a pályázat kidolgozásának szakaszában is tudtunk eredményeket produkálni. Megtanultunk együtt, csapatmunkában dolgozni. Egyre jobban megismertük a könyvtárakban folyó munkát, a problémákat, sikereket. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Heves Megyei Szervezete 2006. március 16-án taggyűlést tartott. A taggyűlés helye a Főegyházmegyei Könyvtár olvasóterme volt, az egyik napirendi pont, pedig a Főegyházmegyei Könyvtár, mint nyilvános szakkönyvtár bemutatkozása. Könyvtár-túra elnevezéssel, közös programmal jelentkeztünk a Kulturális Örökség Napjai rendezvényre. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Főegyházmegyei Könyvtár nyitó weboldaláról már közvetlenül el lehet érni a másik két nyilvános könyvtár honlapját. Az Eszterházy Károly Főiskola honlapján a partnerek menüpontban szerepel a Főegyházmegyei Könyvtár és a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár.

FELHASZNÁLT IRODALOM ALFÖLDINÉ DÁN Gabriella: Könyvtárgazdaságtan 3. Piacképes-e a könyvtári szolgáltatás, avagy a szolgáltatás-marketing eszközei könyvtári nézőpontból = Tud.műsz.táj. 43. évf. 1996. 9. sz. 340-345. p. ÁSVÁNYI Ilona: Az egyházi könyvtárak a XX. század utolsó évtizedében = Könyv könyvtár könyvtáros, 12. évf. 2003. 6. sz. 28. p. BÁTONYI Viola: Könyvtári marketing: szakirodalmi szemle. – Bp.: OSZK, 1997. CRONIN, Blaise: Az információmenedzsment alapjai = Tud.műsz.táj. 38. évf. 1991. 5/6. sz. 183-191. p. GEREBEN Ferenc: Olvasáskultúránk az ezredfordulón = Tiszatáj, 56. évf. 2002. 2. sz. 61. p. HORVÁTH Tibor – PAPP István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 4. köt. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 397-428. p. MIKULÁS Gábor: Meddig lehet túlélő a könyvtár? A könyvtárak visszaszorulásáról az információszolgáltatás terén = Kvt.figy. 10.(46). évf. 2000. 3. sz. 392-398. p. A magyar könyvtárügy marketing stratégiája, 2005-2007. Kézirat. SÁNDORI Zsuzsanna: Hosszúra nyúlt útibeszámoló a könyvtárvezetési ismeretek (b)irodalmából / Sándori Zsuzsanna ; [kiad. az] Országos Széchényi Könyvtár . — Budapest : OSZK, 1998 . — 406 p. ; 24 cm SKALICZKI Judit - ZALAINÉ KOVÁCS Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárakban. Veszprém-Budapest: Informatikai és Könyvtári Szövetség, 2003. WALTERS, Suzanne: A marketing és a könyvtárak = Kvt.Figy. 36. évf. 1990. 1/2. sz. 125-127. p ZALAINÉ KOVÁCS Éva: A könyvtár tevékenységének és szolgáltatásai minőségének értékelése az európai modell alapján = Kvt.figy. 10.(46). évf. 2000. 3. sz. 385-391. p.