Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52

Edelényi kistérség

A kistérség hazánk egyik legelmaradottabb, de egyben egyik legszebb, számos páratlan természeti értékkel és a régi idık hangulatát ırzı falvakkal, történelmi mőemlékekkel rendelkezı – a látogató számára különleges izgalmakat és kalandokat rejtı - tája. Legnevezetesebb természeti értéke az Aggteleki Nemzeti Park, mely az európai hírő karsztvidék a Gömör-Tornaikarszt része. A hegység északon, szlovák területen folytatódik. A különleges felszíni és földalatti karsztformákkal rendelkezı a maga nemében páratlan területet 1995 végén a Szlovák-karszttal együtt a világörökség részévé nyilvánította az ENSZ tudományos szervezete az UNESCO. Az Aggteleki-karszt területén mintegy 200 barlang található, amelyek közül sok még mindig aktív patakos, „élı barlang”. A 23 fokozottan védett barlang közül kiemelkedik Európa legnagyobb és legszebb cseppkıbarlangja a Baradla-barlang. Védett a cseppkıbarlangok egész kopár karmezıkkel, töbörsorokkal, nagy sziklákkal tagolt felszíne is, melyek vékony talajjal fedettek, vagy fedetlenek, területükön ısi vörösföldek éppúgy megtalálhatók, mint a jelenlegi vörösagyagos, barna és fekete rendzinák. A felszíni vízfolyásokban szegény karsztterületek felbecsülhetetlen értéke, a mélyben tárolt karsztvíz, amely helyenként forrásokban, néha forrásbarlangokban tör a felszínre. A mészkı sziklagyepek legnevezetesebb növényfajtái az osztrák sárkányfő és a bennszülött tornai vértı, amelyek az európai Vörös Könyvben említett legritkább 100 növény közé tartoznak. A védett ritkaságok közé tartoznak a kövi szeder, a bogáncsfélék, a nyúlfarkfüvek, és a kakasmandikó. Erdei fıleg gyertyános, kocsánytalan tölgyesek, kisebb részben bükkösökkel és hárs kıris sziklaerdıkkel. Gyakori a karsztbokorerdı. Állatvilágából kiemelkedik a kék meztelencsiga, foltos szalamandra, rézsikló, császármadár, vízirigó, parlagi sas, emlısök közül denevér, farkas, hiúz, vadmacska. Barnamedvét 1991-ben láttak utoljára a területen.

EDELÉNYI KISTÉRSÉG

Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. [email protected]

Ajánlás: Minden évszakban minden látogató számára kiemelkedı programlehetıségek adódnak a területen. Természetjárók, barlangászok, a néprajz, népi hagyományok iránt érdeklıdık, fotósok egyaránt több napra való élménydús programot állíthatnak össze. A hangulatos és romantikus felfedezéshez jól jelzett turistautak, a tudományos megismerést is segítı táblák és tanösvények adnak segítséget. A világörökség helyszínéhez kötıdı, - többnyire uniós forrásból megvalósuló – infrastrukturális fejlesztések ma már minıségi szállás és étkezési lehetıségeket biztosítanak, de vadregényes falusi szálláshelyek között is válogathatunk.


Települései a Bódva folyó és mellékpatakjainak völgyében helyezkednek el, a GömörTornai-karszt, a Szendrıi-, és a Rudabányai-hegység területén. Természetföldrajzi adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója, a fıként aprófalvas szerkezető települések viszonylagos elzártságuknak köszönhetıen sok különbözı értéket ıriznek a múltból. A történelmi idıkben Gömör és Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott a terület, amely jelenleg Borsod-Abaúj megye északi része. Ide tartozik a Galyaság is. A településeknek - a Miskolc-Kassa stratégiai útvonalhoz való kötıdésük miatt - hol fellendülés, hol hanyatlás volt a sorsuk. Különösen nehéz idıszakot jelentett a tatárjárás, a 16-17. századi török terjeszkedés, majd a lengyeljárás idıszaka. A gyakran teljesen elnéptelenedı településekre az északkeleti határszélektıl szlovákok és lengyelek, majd késıbb romák települtek be, különösen a rakacai-völgymedencébe. A táj fejlett népi építészete egyszerre tükrözi a célszerőséget, az erdei környezethez való alkalmazkodást, az önkifejezési vágyat, és a díszítés szeretetét. A falvak többnyire fésős beépítésőek, és szerkezetükben a hegyes-völgyes tájhoz alkalmazkodnak, megırizve a hagyományos faluképet. A trianoni határrendezés után vált elzárttá a terület. Napjaink hátrányos helyzetét a szénbányák, és Borsodi-medence egyéb ipari üzemeinek bezárása, és a hozzájuk kötıdı munkahelyek megszőnése okozta. Kilábalási lehetıség az iskoláztatás, a hazai- és nemzetközi idegenforgalom, illetve az erdı környéki biogazdálkodás fejlesztése lehet.

Jósvafı Közigazgatási rangja: község (népesség: 338 fı)


Megközelíthetı Miskolcról közúton (EdelénySzendrı útvonalon 66 km) és vonattal (Jósvafı-Aggtelek vasútállomáson kell leszállni) és innen még 12 km autóbusszal. Jósvafı a történeti Torna vármegyében a Jósva-, a Tohonya-, a Kecsı- és a Kajtapatak egyesülésénél erdıs hegyoldalak tövében kiszélesedı katlanába települt falu. Környékét elıször az 1272-bıl származó teresztenyei királyi adománylevél említi. Az Árpád-korban egészen a 13. század végéig királyi birtok volt, mint a Tornai Erdıuradalom része. 1340. évi birtokfelosztásban Ilswafeu néven szerepel, és a Szalonnaiaktól leszármazó Szini család birtoka lett. A falu részletes leírását egy 1399. október 24-én keltezett a leleszi konvent által készített oklevél – Szini István birtokainak összeírása – tartalmazza, amely említi a falu kıbıl épült torony nélküli templomát és Jósva patak vize által hajtott hámort is. Magyarország területén a vashámoroknak ez az elsı okleveles említése. A falu lakossága 1593 után áttér a református vallásra. A „lengyeljárás” idején Sobjeski János lengyel király katonái Jósvafıt is kirabolták és részben elpusztították. A 18. században a források a falu gyümölcstermelését és vízimalmait emelik ki. 1833-ban Jósvafıt fejlett, gazdag községnek írják le, református anyatemplommal, nagy szılıkkel, erdıségekkel, lisztmalmokkal, kendertörıvel, 143 házzal, és 910 lakossal. A szabadságharc téli hadjárata alatt a branyiszkói csatát (1849. február 5.) követıen Jósvafın keresztül vonult vissza a Görgey tábornok hadserege által megvert Schlick császári tábornok vezette hadsereg a Sajó völgye felé. A trianoni békét követıen Jósvafı határfaluvá vált. A falu egyik meghatározó családja a Klein család, megépítette az alsó malmot, majd 1920-ban a villanytelepet, ezt követıen a Tohonya-völgyi kapahámort, így a községben „vízi erıvel hajtott ásó, kapa és lapát gyár” jött létre. 1927-28 között 50 méter hosszú mesterséges táróval megnyitották a Baradla-barlang jósvafıi bejáratát, ettıl kezdve fontos szerepe lesz a turizmusnak a falu életében. A falu és a környék életét jelentısen meghatározó esemény az Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1978. évi megalakítása, amit 1985-ben az Aggteleki Nemzeti Park létrehozása követ. Itt mőködik az ANP Igazgatósága is. 1995. december 6-án az UNESCO az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait felvette a világörökség jegyzékre. Ez új lendületet adott a turizmusnak, a kulturális életnek és a hagyományırzésnek (népdalkör, Jósvafı Baráti Köre). 1993-tól évente rendezik a jósvafıi falunapokat. 1994-ben megnyílik a Tájház. 1997-ben a Baradla Galéria


Református templom A 14. században épült templomot 1793-ban megnagyobbították, fallal vették körül. Festett fa mennyezetének 84 kazettája van, melynek az 1734-ben készült nyugati része sokkal kidolgozottabb, igényesebb, a kazetták díszítése barackmag alakú széles vörös keretben indás növényi ornamentika, középen stilizált vörös liliom, kékes és fehér színő mezı. Az 1794-ben készített keleti rész rajzai és festményei gyenge, elnagyolt, fakó utánzatok. A templomtól 50 méterre, a korábbi fatorony helyébe késı barokk stílusban 1851-52-ben 22 méter magas különálló kı harangtornyot építettek.

Fejfás temetı A faragott fejfás régi temetıben a sírok mind kelet felé tekintenek, az ısi magyar temetkezési szokásokat felidézve. A fejfákat hagyományos szokások szerint faragták, tudták, hogy milyen mérető, tagolású és díszítéső legyen, amibıl a közösség kiolvashatta a halott elıd ismertetıjegyeit (nem, kor, családi állapot).

Jósvafıi tájház-falumúzeum A Jósvafıi tájházat 1994-ben alapították, az 1890-ben épült, az úgynevezett Szakáll-porta épületegyüttesében. A jellegzetes jósvafıi falusi porta lakó-, és gazdasági épületeit a helyi lakosság adományaiból, múlt századi bútorokkal és használati eszközökkel rendezték be. Gazdag bemutatót alakítottak ki a hagyományos paraszti életmód és gazdálkodás tárgyi emlékeibıl (vaskohászati eszközök, méhkasok, szánok, ekék, boronák, konkolyozógép, stb.). Az istállóban a helyi ipar emlékeibıl kovács-, cipészmőhelyt, és szikvízgyártó berendezést lehet megtekinteni. Az egyik szobában a környék nagy barlangjainak megismerését bemutató kiállítást hoztak létre, és itt látható a tájház alapító Szablyár Péter karsztkisplasztika győjteményének egy része. Dózsa György utca 3. Nyitva tartás: IX.16-IV.15.: 11-13, IV.16-IX.15.: 10-16 Tel.: +36 (48) 506-214 [email protected]

A barlang egészében látogatható (www.anp.hu): Aggtelekrıl rövid túra, kb. 1 óra, és 1 km (az aggteleki bejárathoz közel lévı hangversenyteremben rendszeresen tartanak klasszikus és modern zenei koncerteket). Vörös-tói túra (közép túra – a vörös-tói lejárattól Jósvafıig), kb. 2 óra, és 2,3 km Baradla hosszú túra, kb. 5 óra, és 6,7 km (Aggteleki fıbejárattól a jósvafıi kijáratig) kb. 7 Retek-ági speciális túra, óra+barlangász felszereléssel

Tengerszem-tó 1940-ben a Törıfej-völgyben alakították ki (a falu és a jósvafıi barlangbejárat között található – szép kirándulóhely).

Tanösvények Aggtelek-Jósvafı - Baradla tanösvény A Baradla-barlangtól víznyelık, töbrök és források között húzódó 7,5 km hosszú, kb. 120 m szintemelkedéső túra 18 megállóhelyén nagymérető ismertetı táblákkal találkozunk, amelyeken részben a helyszín értékeirıl, részben a tágabb területrıl szóló elemzı-oktató tudományos olvasmányt találunk. A bejáráshoz un. „kirándulásvezetı” kiadványt is vásárolhatunk, melyben a látnivalókról részletes leírást találunk. A tájékoztató táblák számozása szerint a tanösvény Aggteleken kezdıdik, a falu Baradla-tetı délnyugati letörésénél, a barlang fıbejáratánál, Aggtelek falu központjától mintegy 1 km-re. Az út során – melyet kényelmes túrafelszerelésben érdemes megtenni – láthatjuk a Baradla-tetıt, típusos karsztbokor erdıt, a Tó-hegyet, az aggteleki tó melletti ördögszántásokat, a ravasz-lyuki víznyelıket, borókás töbröket, a Baradla-barlang vörös-tói bejáratát, és a Vörös-tót a Medve-sziklákkal (koruk kb. 240 millió év!). Itt érdemes a


Baradla-barlang Az Aggteleki-karszt leghíresebb látványossága a Baradla-barlang, amely hazánk legkiemelkedıbb, legismertebb, leghosszabb és képzıdményekben leggazdagabb barlangja, és ezért kivételes természeti értéke. A több bejárattal nyíló 25 km hosszúságában ismert barlangrendszer a legjobban kutatott területek közé tartozik. 5,2 km-es szakasza a Domicabarlang Szlovákia területe alatt húzódik, a természetes bejáratától (Aggtelek) Jósvafıig húzódó meanderezı fıága egy 7 km hosszú, átlag 10 méter széles, és 7-8 méter magas sziklaalagút, amely néhány helyen hatalmas teremmé („Libanon-csarnok”, Óriások terme”) szélesedik. A barlang neve „Bradló”, többes számban „Bradla” szlovák eredető, sziklaszirtet jelent és egyben az aggteleki bejárat fölött lévı hegy, illetve tetı neve is. A Baradla lényegében egy összetett három szintes földalatti folyóvölgyrendszer, amely a felszíni vízfolyásokhoz hasonlóan egy tágas tengelyhelyzető fıágból és az abba beletorkolló kevésbé tágas mellékágakból tevıdik össze. Különösen szép mellékága a Retek-ág, amely felszereléssel és vezetıvel külön programként is járható. A barlang jelentıs részét változatos színő és formájú, világhírő látványosságot nyújtó cseppkıoszlopok, függı és álló cseppkıcsoportok, és más cseppkı-, és eróziós képzıdmények díszítik. A barlang természetes bejárata ısidık óta nyitott, a kıkori ember is menedéket talált itt. Elsı kiépítését 1806-ban végezték el, és 1890-ben a Vörös-tónál, 1928-ban pedig Jósvafın nyitottak bejáratot. 2004-ben a középtúra szakaszát uniós és világörökség támogatással a föld felszínén és föld alatt is teljesen felújították.

tanösvényt megszakítani, és utunkat a Vörös-tótól Jósvafıig a föld alatt megtenni (ez a középtúra szakasza). 1. Jósvafı-Tohonya Kuriszlán Tanösvény A 26 megállóhelyet ajánló tanösvény 8,4 km hosszú, kb. 250 m szintemelkedéső körtúra az Aggteleki Karszton, sárga sáv turista útjelzés jelöli, amelynek induló- és egyben végpontján állunk. A tanösvény kb. 2 és fél óra alatt járható be, ha a „kirándulásvezetı”-t is használjuk (érdemes!), akkor ez az idı megduplázódhat. A tanösvény az Aggteleki Nemzeti Park és Bioszféra Rezervátum területén mindenütt védett, a 12. és 26. pont között fokozottan védett területen halad. Mőemléki jelentıségő területrıl indulunk, szép, palóc jellegő, hagyományos falusi építészetet ırzı házsor kíséri utunkat. A szurdokba érve győrt mészkırétegeket tanulmányozhatunk, majd felérünk az erdıs töbrökhöz (különösen szép a gyepes töbör). Ezt követıen víznyelık és források mellett haladunk a Kis-Tohonya-forrás mésztufa gátjához. A Tohonyaszurdokban, a szurdok erdık jellegzetes növénytársulásait látjuk, majd a Nagy-Tohonyforrásnál a Kossuth-barlang bejáratához érünk (ha idınk van, érdemes bemennünk – csak vezetéssel). Fölfelé haladva egy szép dolomitfennsíkra érünk, ahonnan nemsokára elérünk a Vak-völgybe, a hucul lovak karámjaihoz. A hucul ló az egyik legrégebbi lófajta a világon. 1988-ban a ménest állami törzstenyészetté nyilvánították. A nyugodt vérmérséklető lovakkal érdemes kipróbálnunk a tereplovaglást (még alacsonyabb évfolyamokon is!) A Kaszáló rétrıl megtekinthetjük a Nagy-oldalt, melynek területére szigorúan tilos a belépés (a Bioszféra Rezervátum mag területe!) A Kuriszláni-víznyelı után érkezünk a Kuriszláni-barlanghoz, melyben nyugodtan kúszhatunk-mászhatunk (20 méter + „kukac járatok”). A Milonitszurdokon keresztül érünk vissza a faluba. A csoportok felszereléséhez föltétlenül ajánlott két könyv: Simon T. – Csapody V.: Növényhatározó, 1986. Tankönyvkiadó, és a Varga Z.: Állatismeret, 1986. Tankönyvkiadó – ezek segítségével eredmény természetismereti foglalkozásokat tarthatunk. A közelben még két tanösvény található, melyeket akkor érdemes meglátogatni, ha többnapos tábort rendezünk. Szín-Szelcepuszta - Borz Tanösvény Bódvaszilas-Alsó-hegyi - Zsombolyos Tanösvény

Kúria Oktatóközpont 3758 Jósvafı,Táncsics M. u. 1. Tel.: 48/350-056, anp.oktatá[email protected], www.anp.hu Nyitva tartás: egész évben, H-P: 8.00-16.00 2004 ıszétıl, az egykori kisnemesi kúria épületében kezdte meg mőködését az

„Jósva” Erdei Iskolai Bázishely 3758 Jósvafı, Ady E. u. 4. Tel.: 30/3311-722, Üzenetrögzítı/Fax: 48/350-053 E-mail: [email protected] Web: www.josvafo.hu/környezeti nevelés A mőködését 2001-ben kezdı „Jósva” Erdei Iskolai Bázishely Jósvafın, az Aggteleki Nemzeti Park központi településen – védett természeti és kulturális környezetben – a táj (egykori Gömör-Tornai-karszt) és benne Jósvafı adottságaira, sajátosságaira és lehetıségeire alapozott, az alap- és középfokú oktatásban résztvevı diákok számára kidolgozott változatos ajánlataival.

Egyéb programlehetıségek: Felszíni túrák Jósvafın és környékén: Jósvafıi faluséta: A nappali, vagy éjszakai faluséta során Jósvafı és környéke természeti környezetét és kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg a látogatók. A kb. 2.500 m hosszú és 100 m szintkülönbségő felszíni túra helyi vezetıvel kb. 3 óra alatt járható be. Ófalui séta: A nappali, vagy éjszakai körtúra során Jósvafı ófalu természeti környezetét és kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg a látogatók. A kb. 1.500 m hosszú és 100 m szintkülönbségő felszíni túra helyi vezetıvel kb. 2 óra alatt járható be. Szılıhegyi túra pinceház látogatással: A felszíni túra során a karszt fıbb élıhelyeivel, a hagyományos tájhasználattal, a kultúrtörténeti értékekkel, valamint a helyi gasztronómiával ismerkedhetnek a résztvevık. A településtıl 2,5 km-re található Szılıhegyen pinceház látogatás szerepel a programban. A kb. 4.500 m hosszú és 150 m szintkülönbségő felszíni túra helyi vezetıvel kb. 4 óra alatt járható be. A felszíni túrákkal kapcsolatos további részletes információ, ill. a programokra történı elızetes jelentkezés: Berecz Béla, tel.: 30/3311-722 , üzenetrögzítı/fax: 48/350-053, [email protected], www.josvafo.hu

Lovaglás hucul lovon: A lovaglással kapcsolatos további részletes információ, ill. a lovas programokra történı elızetes jelentkezés: Kúria Hucul Ménesközpont, 3758 Jósvafı, Táncsics u. 1., tel.: 48/350052, [email protected], www.huculmenes.hu, www.anp.hu Terepkerékpáros útvonaljavaslat: 1. A Jósvafı – Szelce-völgy – Szelcepuszta – Ménes-völgy – Szalamadra-ház – Szögliget közötti, piros jelzéssel ellátott kb. 15 km terepút, ill. ennek folytatásaként a


Aggteleki Nemzeti Park Oktatóközpontja. Különféle elıadásokkal, tantermi és terepi foglalkozásokkal, erdei iskolai programokkal várják az óvodás és iskolás csoportokat. Az épületegyüttes továbbá a szabadtartásban élı, hazánk egyetlen, génmegırzés céljából tartott hucul ménesére alapozott lótartás és lovas programok központja is. Elızetes egyeztetés után szívesen vállalkoznak felszíni túrák vezetésére, akár tanár továbbképzésre, vetélkedık lebonyolítására, természetismereti és kézmőves táborok szervezésére.

Szögliget – Szin – Szinpetri – Jósvafı közötti kb. 12 km közút, mint kerékpáros körtúra ajánlható. 2. Jósvafı – Vörös-tó - Aggtelek – Jósvafı; 13 km. Egyéb barlangtúra lehetıségek:

5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, barlangász táborok résztvevıi számára.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafı, Tengerszem oldal 1. Tel.: 48/506-000 Fax: 48/506-001 E-mail: [email protected] www.anp.hu

Turisztikai információ: TOURINFORM–Aggtelek Természetvédelmi és Turisztikai Információs Központ 3759 Aggtelek, Baradla oldal 3. Tel./Fax: 48/503-000 E-mail: [email protected] www.anp.hu

Balda Bakancsos Turistaszállás Jósvafı, Rákóczi út. 1. Tel.: 48/350-084 Vendégfogadás: egész évben Férıhelyek száma: 28 Az 1970-es években épült családi ház Jósvafı központjában, a Jósva-patak mellett található. A házban 2, a turistaszálláson 3 kiadó szoba közös fürdıszobával, felszerelt konyhával és ebédlıvel áll a vendégek rendelkezésére.


Vass Imre-barlang: A naponta induló túra barlangi idıtartama kb. 1 óra, hosszúsága kb. 500 m. A jósvafıi jegypénztár és a barlangbejárat közötti mintegy 3 km-es út során a terület ökoturisztikai értékeit ismerhetjük meg. Kossuth-barlang: Az elızetes bejelentkezés alapján induló túra barlangi idıtartama kb. 3 óra, hosszúsága kb. 1.500 m. A jósvafıi jegypénztár és a barlangbejárat közötti mintegy 1,5 km-es út során a terület ökoturisztikai értékeit is megismerhetjük. A barlangtúrákkal kapcsolatos további részletes információ, ill. a programokra történı elızetes jelentkezés: TOURINFORM-Aggtelek, tel.: 48/503-000, fax: 48/503-002, [email protected], www.anp.hu

Jósva Étterem Jósvafı, Petıfi u. 43.


„Jósva” Erdei Iskolai Bázishely és Református Oktatási Centrum 3758 Jósvafı, Ady E. u. 4. Tel.: 30/686-3645, 48/464-229, [email protected] Nyitva tartás: egész évben Elhelyezés: önálló, kúria jellegő épületben Férıhelyek száma: 30 Jósvafı ófalui részében, az egykori középsı vízimalom és tájház szomszédságában, a Jósva-patak mellett található. A felújított kúria jellegő épületben emeletes ágyakkal berendezett 3 lakószoba, 3 fürdıszoba, közös teakonyha és közösségi terem áll a diákcsoportok rendelkezésére.

Teresztenye Közigazgatási rangja: község (népesség: 26 fı)


Az ország egyik legkisebb lélekszámú települése, gyönyörő természeti környezetben, a Galyaságban található, az Aggteleki Nemzeti Park határán. Megközelíthetı közúton Szalonnától 12 km-re nyugati irányba. A falu az Aggteleki mészkıhegység peremén, a Rét-patak völgyének egyik kiszögellésében a Teresztenyei-karsztfennsík lábánál fekszik. Ez a kis zsákfalu a bejáratánál található nádasról kapta a nevét, Teresztenye ószláv szó, jelentése nádas. Természeti környezetének eredményeként saját mikroklímával rendelkezik, a nyár hővösebb, és párásabb, a tél nagyon hideg. A település már a tatárjárás elıtt létezett, a tornai királyi erdıuradalomhoz tartozott, a bejáratánál található sőrő nádas megóvta a tatárok pusztításaitól. Elsı okleveles említése 1272-bıl származik, Terestene néven. 1324-ben oklevél említi a hídját. A környezı vasmővességet kiszolgáló szénégetık lepusztították a dombokat, és ez lehetıséget adott, különösen az Almás-tetın a gyümölcs-, és híressé váló szılıtermesztésnek. A környéken folyó szılımővelést a szomszédos települések – például Szılısardó – nevükben ırzik. 1473-tól a település földjeinek és szılıs területeinek jelentıs része a gombaszögi pálos kolostor szerzeteseinek birtokába kerültek. Az itt folyó, jól jövedelmezı szılımővelést a filoxéra tette tönkre. A reformáció elsık között (1540-ben) hódított teret Teresztenyén, de az ezt követı harcok, az ide vetıdı martalócok, török portyázók a lakosságot elpusztították, előzték, a falu pusztafaluvá vált. Az újratelepítés 1705 körül indulhatott meg, a község a legkeletibb palóc faluvá vált. 1851-ben 304 református 17 katolikus és 6 zsidó lakta. A 19. század végétıl a lakosság száma folyamatosan csökken. Az 1970-es évektıl kezdıdıen a faluban beindul a falusi turizmus fejlesztése. A faluban ahol szép lábasházak, és mőemlék jellegő csőrök is láthatók, - olyan nyugalommal és harmóniával találkozhatunk, ami ma már csak ritkán fordul elı. A pihenésre, kikapcsolódásra, és a természet elmélyült megfigyelésére kiválóan alkalmas a hely. A Teresztenyei-fennsíkon érdemes meglátogatnunk a Vizetes víznyelı sorozatot, melynek környékén jellegzetes karsztbokor erdıt, sziklagyepet és gyeprétet láthatunk. A víz a teresztenyei Kinizsi forrásbarlangban tör a felszínre. A barlang omladékos, szők bejárata miatt még barlangász felszereléssel is nehezen bejárható, veszélyes, ezért nem látogatható.

Az 1761-ben készült kazettáknak egy részét mentették át a késıbbi (1796-97 között épült) kıtemplomba. A késı barokk stílusban nyugat-keleti tengellyel emelt templomnak 14 méter magas a kıtornya, melynek felsı részén fa sisakot találunk. A templom renoválása során a mennyezeti fakazettákat levették, restaurálták, jelenleg pénz hiányában nem a mennyezetre, hanem a karzatra kerültek vissza.

A templom rendszerint zárva van. A kulcsot a templom gondnokától, Kalos Ferencnétıl (Szerénke) kérhetjük el, a falu buszmegállójával szemközti házból.

Fejfás temetı A település régi temetıjében még jó néhány gazdagon faragott fejfát láthatunk, sajnos az idı múlásával rohamosan csökken a számuk. Ezért is érdemes elidızni ebben a szép fekvéső, múlt értékeit és temetkezési kultúráját ırzı temetıben, mely hő tükre az élı falu társadalmi tagozódásának, az élık és holtak összetartozásának. A teresztenyei temetı fejfái valóságos bálványok: ember arcúak, az asszony fejfákra kontyot faragtak (ez az országban egyedülálló!) Kós Károly híres néprajzkutatónk véleménye szerint ehhez hasonlókat csak az Ural környékén lehet látni. A fejfák emberi arcra, vagy


Református mőemléktemplom A falu korábbi temploma 1743-ban fából épült, a festett kazettás mennyezet 1761-ben készült el. Valójában a 16. századtól találkozunk azzal a szemlélettel, hogy a mennyezetet paradicsomkertnek, lugasnak gondolják a templom építık és így is díszítik. A virágdíszes mennyezeteket elıször a gömöri festıasztalosok készítették, akiket képíróknak is neveztek. A kazetták a keleti vonásokat is megırzı reneszánsz ornamentikákból merítik a motívumvilágot. A festett kazetták elsısorban a templom mennyezetein találhatók, de láthatunk ilyen díszítést a karzatok mellvédjén, padsorok elılapján, szószék hangvetıjén is.

A temetı délkeleti csücskében a temetıi út másik oldalán található az elhanyagolt régi zsidó temetı maradványa. 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, barlangász táborok résztvevıi számára.

Muskátli vendégházak Vanyó Jánosné Rákóczi u. 2. Tel: 48/463-506 Önellátás, melegítıkonyha. Összesen 50 fı elhelyezését tudják megoldani. Égervölgye Ifjúsági Tábor Varga Lászlóné Varbóc-Lászipuszta Tel.: 30/399-1297 Összesen 114 fı elhelyezését tudják megoldani.

Polgármester: Brogli Attila Tel.: 48/462-124, 70/312-1183 [email protected] Kerékpártúrához kerékpárok is kölcsönözhetık, elızetes egyeztetés alapján. Teresztenyérıl iskolás csoportok turistajelzéseken felfestett úton kényelmesen bejárhatják Jósvafı, Tornakápolna és Szalonna környékét. www.galyasag.hu


testrészre emlékeztetnek, a gyerekek és hajadon lányok sírjának fejfája pedig felül tulipán, vagy liliom-szerő négyszirmú virágban végzıdik. A házaspárokat általában egymás mellé temették, megható az utókor számára is, ahogy a házaspár fejfák egymáshoz simulnak. A fejfák többségét, a lábfákkal együtt ügyes kező falusiak készítették, mesteri tudással és az örökített formakincs pontos ismeretével.

Szalonna Közigazgatási rangja: község (népesség: 1088 fı)

Árpád – kori körtemplom A rotunda része (körtemplom) a 11. században épült, melyet a 13. században négyszögletes hajóval bıvítettek szintén román stílusban. Több falikép is kiemelkedı jelentıségő: Antiochiai Szent Margit vértanúsága (13. század) Próféták mellképei és Isten báránya(15. század eleje- szepesi származású András mester munkája). A 15. században gótikus kápolnával és mennyezettel bıvítik. A templom az 1562-es törökdúlásnál megrongálódott, mennyezete beomlott – bár katolikusok építtették - 1589-tıl reformátusoké, akik a freskókat lemeszelték, csak késıbb az 1922-es ill. 1970-es felújítás óta láthatóak ismét. A templom mővészi igényő festett, barokk berendezése 1777-ben készült, az északmagyarországi festı-asztalosság egyik legszebb munkája az 1801-bıl származó szószék és korona.


Elérhetı Miskolcról közúton és vasúton 45 km-re északra. A Szalonnai-hegység déli szélénél a Bódva folyó völgyében található település valószínőleg a határában fakadó enyhén sós, langyos forrás szláv elnevezésérıl „slana” (sós) kapta a mintegy ezerfıs település a nevét. Feltehetıen a jó természeti adottságok miatt már az ıskortól lakott terület volt, de az elsı írásos emlék 1240-bıl származik, ahol az oklevélen Zolouna néven említik. A terület többször cserél gazdát. A középkorban a vasmővesség is megjelenik a településen, mert a birtokosa 1474-ben ércbányászati jogot nyer Mátyás királytól Szalonna és környékére 1562-ben a füleki bég török lovassága felégeti a települést, a lakosság egy részét elhurcolják, de nem néptelenedik el teljesen a község, rövidesen megkezdıdik a házak újjáépítése. Építészeti emlékei miatt a település a „világörökség része” várólistáján szerepel.

Fa harangláb

Bódis-Gedeon kastély 19. században épült barokk stílusú mőemlék jellegő épület, mely régen az iskolának adott helyet, ma Teleházként mőködik.

Kalász László – költı Költı, könyvtáros, pedagógus. Perkupán született 1933-ban. 1958-tól itt élt és tanított 1999ben bekövetkezett haláláig. Részt vett a Napjaink címő irodalmi lap szerkesztésében, a Hetek néven ismert költıcsoport tagja volt. Verseinek gyakori témája a táj és a természet.

Rakacai – tó Szalonnától 1,5 km-re van Magyarország egyik legnagyobb víztározója (5,5 millió m3, 1,5 km széles és 3 km hosszú). Völgyzárógáttal duzzasztották fel a Bódva egyik jelentıs mellék vizét a Rakaca-patakot 1958-63 között. Gazdag élıvilága miatt ma kedvelt horgász-tava a környékbelieknek. Túraútvonal: Rakaca-tó – Szalonna – Telekes-völgy – Ifjúsági tábor – Varbóc (12 km) A tó mellıl induló több érdekességet is tartogató túraútvonalon végighaladva is megtekinthetjük a szalonnai templomot. Bejárva ezt a gyönyörő környéket, eljutunk Varbócra, ahol érdemes megnézni a fejfás református temetıt és gyönyörködni a vakolatdíszes népi lakóházakban. 8.. és 12. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


1765-ben készült a templom északi oldalánál álló 15 méter magas, galériás tornyú, népies barokk stílusú fa építmény. A templomot, a fa haranglábat és a temetıt középkori eredető „körítıfal” veszi körül.

Rakacai üdülı Szalonna, Ibolya u. 55. Kapcsolattartó: Borsodi Közszolgáltató Nonprofit Kft. Tel.: 48/525-202, 30/675-9732 [email protected] Étkezés önellátással. Összesen 7 szoba, 24 férıhellyel. Osztálykirándulás csoportjainak kedvezmények. Tópart vendégház Szalonna, Kossuth u. 7. Kapcsolat: Berzi Árpád Tel.: 48/458-052, 20/458-3327 [email protected] www.topartvendeghaz.hu Ékezés önellátással, felszerelt konyha, kertben szalonnasütési és bográcsozási lehetıség.

http:// szalonna.mindenkilapja.hu http://www.edeleny.hu/kistersegek.php


Karola-major Szalonna, Kálvin tér 1. Kapcsolattartó: Nagy Iván Tel.: 48/458-042, 30/218-0221 Férıhely: 42 fı Étkezés egyeztetés után megoldható.

Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52

Recommend Documents