E-SZÁMVITEL. elektronikus szakmai folyóirat

2017. május IX. évfolyam 5. szám

E-SZÁMVITEL

elektronikus szakmai folyóirat

TARTALOM Felkészülés a 2016-os üzleti év zárására 3. rész Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Oktatás költségének elszámolása közvetített szolgáltatásként • Árrés után fizetendő áfa elszámolása • Utólagos engedmény nyújtása • Kreditpontok beszámítása • Továbbterhelt vám szerepeltetése • Kft felszámolásának lehetőségei • Kft megvásárlásának elszámolása • Tulajdonosi részesedés növekedésének elszámolása • Tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke • Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás • Szolgáltatás bekerülési értékének elszámolása • Egyszerűsített vagy éves beszámoló? Szerző: Botka Erika – a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extra tartalmakhoz.

Felkészülés a 2016-os üzleti év zárására 3. rész

Mérleg rendezése

Az eszköz és forrás oldalon a 2016-os szabályok szerint új mérlegsorok jelennek meg a jelentős tulajdoni részesedés bevezetésével, mely több eszköz és forrás sorban rendezést jelenthet, ha a vállalkozásnak 2015-ben volt kapcsolt vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozással szembeni tétele, mert ezek között ha van a 2016-os szabályok szerinti jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozással szembeni tétele, akkor azokat az új szabályok szerint rendezni kell.

A 2015-ös üzleti évről készült beszámoló rendezése a 2016-os szabályok alapján

A számviteli törvény átmeneti szabályai szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az új mérleg- és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. A számviteli törvény a mérleg- és eredménykimutatás sémák változása miatt nem írja elő külön nyitó rendező mérleg- és eredménykimutatás készítését, ezért a 2015ös üzleti évről készült beszámoló tárgyévi adata nem fog megegyezni majd a 2016-os üzleti évről készülő beszámoló előző üzleti év adatával. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy mivel nincs rendező mérleg és rendező eredménykimutatási készítési kötelezettség, ezért nem lehet a 2016-os üzleti évre vonatkozóan három oszlopos beszámolót készíteni, a cégszolgálat honlapján nincs ilyen mérleg- és eredménykimutatás séma, így közzé tenni sem lehet (három oszlopos beszámoló csak akkor lehet, ha korábbi lezárt üzleti évek vonatkozásában jelentős összegű hibát tártak fel). A 2015-ös üzleti év adatainak átrendezését javasolt a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az átmeneti szabályok előírása szerint a rendezés során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a 2015-ös üzleti évre jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. Az átrendezés során a 2015-ös mérlegfőösszeg – egy esetet kivéve (ha 2015-ben a tulajdonosok osztalékelőleget vettek fel) – jellemzően nem változik. Az átrendezés miatt az eredménykimutatásban szereplő adózott eredmény sem fog változni, de a rendkívüli tételek átsorolása miatt változhat az üzemi eredmény, illetve a pénzügyi műveletek eredménye.

Mivel a 2016. évi előírások szerint az eredménykimutatás az adózott eredményig tart, ezért a 2015-ös mérleg szerinti eredményt vissza kell rendezni az adózott eredményig, ami a 2015-ös üzleti év után jóváhagyott osztalék visszarendezését jelenti kötelezettségből saját tőkébe. A rendezés miatt nem változik a mérlegfőösszeg, kivéve azt az esetet, hogyha 2015-ben osztalékelőleget vettek fel a tulajdonosok, mert ebben az esetben a felvett előleget követelésként kell a mérlegben kimutatni, így megnő az átrendezés után a mérlegfőösszeg. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a rendezést 2016-ban nem szabad könyvelni. A 2014-es vagy a korábbi üzleti évekre jóváhagyott osztalékot nem kell rendezni, hogyha azok a 2015-ös mérlegfordulónapig sem kerültek kifizetésre, mert azok a 2015-ös saját tőke adatokat nem érintik (korábbi üzleti években kerültek a saját tőkéből kötelezettségbe kikönyvelésre). A hivatkozott átmeneti szabályokból következik, hogy a részesedéssel kapcsolatos pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket nem kell rendezni. A 2015. évi eredménykimutatás rendezése

2016-tól az eredménykimutatásban a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások és a rendkívüli eredmény megszüntetésre kerültek, így 2015-ben a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások között elszámolt tételeket rendezni kell. Mivel 2016-tól az üzemi eredményt és a pénzügyi műveletek eredményét tartalmazza csak az eredménykimutatás, ezért a 2015-ben elszámolt rendkívüli tételeket az átrendezés során az üzemi eredménybe és a pénzügyi műveletek

2 E-számvitel

|

2017. május, IX. évfolyam 5. szám

eredményébe kell átsorolni. A gazdasági események tartalmi vizsgálatán túl az átrendezésnél arra is tekintettel kell lenni, hogy 2015-ben a rendkívüli eredményben bruttó elszámolás volt, az új előírások szerint viszont az eredménykimutatás nettó módon jelenteti meg a gazdasági események eredményét (az ügyletek nettó nyereségét vagy nettó veszteségét). A rendkívüli tételekben 2015-ben elszámolt gazdasági események átsorolásánál az alábbi alapelveket kell követni: minden olyan gazdasági eseményt, amely tárgyi eszközökkel, készlettel, beruházásokkal, immateriális javakkal és rövid lejáratú követelésekkel – kivéve a vásárolt követelések – kapcsolatosak, azokat az üzemi eredménybe, ezen belül az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások közé kell átsorolni, minden olyan gazdasági eseményt, amely az 1-es számlaosztályban lévő részesedéssel függ össze, azokat a részesedések származó bevétel, árfolyamnyereség vagy a részesedésekből származó ráfordítás, árfolyamveszteség sorra kell átrendezni, - minden olyan gazdasági eseményt, amely az 1-es számlaosztályban lévő értékpapírral, tartósan adott kölcsönnel összefüggő gazdasági esemény, azt befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel, árfolyamnyereség vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítás, árfolyamveszteség sorokba kell átsorolni, - forgóeszközök között kimutatott részesedéssel, értékpapírral, valamint a vásárolt követeléssel összefüggő gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása sorokba kell átrendezni, - mindegyik esetben az átsorolásoknál az adott gazdasági esemény nettó nyereségét vagy nettó veszteségét kell átsorolni. Beszámoló közzétételének új rendszere, eddigi tapasztalatok A beszámolók közzététele megkezdődött, így már gyakorlati tapasztaltok is vannak az új rendszer használatával kapcsolatosan.

Először is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Céginformációs Szolgálat rendszere csak és kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelő mérleget, eredménykimutatást fogadja be, ezért informatikai ellenőrzéseket is végez a rendszer.

Meglepő tapasztalat, hogy a könyvelői felkészültség a mérleg- és az eredménykimutatás összeállítása tekintetében milyen eltérő. Miért nem fogadja be a rendszer a beszámolót? Az egyik leggyakrabb hiba, hogy a mérlegben és az eredménykimutatásban nem egyezik meg az adózott eredmény. Így felmerül a beküldőben a kérdés, hogy ennek meg kell-e egyezni. Igen, meg kell egyezni, ugyanúgy, mint ahogyan a korábbi üzleti években a mérleg szerinti eredménynek is egyeznie kellett a mérlegben és az eredménykimutatásban. A hiba feltárása során kiderül, hogy a mérlegben a 2016-os üzleti évre jóváhagyott osztalékot az adózott eredmény csökkenéseként mutatják ki a kötelezettségekkel szemben, míg az eredménykimutatás erre vonatkozóan nem tartalmaz sort, így itt nem kerül figyelembevételre. Az eggyel korábbi lapszámban már írtam, hogy a 2016-os üzleti évre jóváhagyott osztalékot 2017-ben kell könyvelni, így ennek semmilyen adata nem jelenhet meg a 2016-os mérlegben és eredménykimutatásban. A másik probléma, hogy sok könyvelő nem tudja, hogy a 2015-ös beszámoló adatokat rendezni kell a 2016-os szabályoknak megfelelően, ezért a rendszer mérleg- és eredménykimutatás sémája előző év adatába mérleg szerinti eredményt akar beírni, de ilyen sort az elektronikus sémák nem tartalmaznak (ugyanúgy a rendkívüli sorokat sem tartalmazza az eredménykimutatás séma). A harmadik leggyakrabban előforduló hiba a csatolmányok (kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói jelentés, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat) helytelen formátumban való csatolása. A csatolmányok esetében fel kell arra hívni a figyelmet arra, hogy A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 18. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a szkennelés nem megengedett, tiltott eljárás (megjegyzem, ez eddig is így volt, a jogszabály e tekintetben nem változott). A szövegszerkesztővel előállított dokumentumokat valamely PDF konverter alkalmazással kell átalakítani, és így lehet csak és kizárólag a felületen PDF fájlként csatolni. A Ctv. 18. §-a (6) bekezdésének előírása alapján, ha a cég a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a beküldő személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni. 3

E-számvitel

|


Felhasználói oldalon jönnek olyan jelzések, hogy a kitöltött adatok „elszállnak”. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a rendszer nem végez automatikus mentést, sem központi tárhelyre, sem a felhasználó munkaállomására. Ezért bizonyos időközönként javasolt a „Letöltés OBR fájlként” funkciógombra kattintva az adatokat menteni annak érdekében, hogy a kitöltött adatok ne vesszenek el. Az .obr fájlt nem lehet megnyitni semmilyen egyéb programmal, az kizárólag az OBR felületére visszatöltve válik olvashatóvá, illetve szerkeszthetővé.

Az eddigi tapasztalatok alapján az új rendszerrel tovább tart a beszámolót közzétenni – mivel az új rendszert többek között meg kell szokni –, ezért nagyon javasolt, hogy a beszámoló összeállítását és közzétételét senki se halassza az utolsó napokra.

Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media. hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.

Oktatás költségének elszámolása közvetített szolgáltatásként Kérdés: Autós iskola közvetített szolgáltatásként hogyan érvényesítheti az iparűzési adóalap kiszámításánál az oktatók által az autós iskola felé leszámlázott elméleti és gyakorlati oktatás költségeit, valamint a tanulóktól beszedett vizsgadíjakat, amit az autósiskola fizet be a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, számlája ellenében? Ezen kívül érvényesítheti-e a vizsgáztatók által leszámlázott vizsgáztatási díjakat? Válasz: A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja határozza meg a közvetített szolgáltatás fogalmát. E szerint közvetített szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített

szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. A kérdés szerinti esetben, ha az autós iskola tanulókkal kötött oktatási szerződése tartalmazza, hogy az oktatásba, vizsgáztatásba harmadik feleket is be lehet vonni, akkor az oktatók által számlázott oktatási díjakat, valamint a számlázott vizsgáztatási díjakat közvetített szolgáltatásként el lehet számolni, ha a tanulók felé kiállított számlán mind az oktatás, mind a vizsgázatás számlázott összege mellé külön-külön feltüntetésre kerül, hogy az közvetített szolgáltatás. A Nemzeti Közlekedési Hatóság által az autósiskolának számlázott vizsgadíjnál is így kell eljárni, ha a vizsgadíjról a számlát az autós iskola nevére állították ki (azaz külön a kimenő számlában szerepeltetni kell, feltüntetve, hogy az közvetített szolgáltatás). Ha azonban a vizsgadíjról szóló számla a tanuló nevére szól, akkor a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak fizetett vizsgadíjat – mint a tanuló helyett fizetett összeget – a tanulóval szembeni követelésként kell elszámolni. A tanuló által kifizetett vizsgadíjjal a követelés megszűnik. Ebben az esetben a vizsgadíj költségként nem kerülhet az autós iskolánál elszámolásra, illetve nem történhet számlázás sem.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás az általános forgalmi adó megállapítása tekintetében az Áfa tv. 2. alfejezet szerinti Viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazza. A megállapított adó alapja az Áfa tv. 217. §-ának előírása alapján a viszonteladó árrése. Hivatkozott jogszabály szerint értékesítési ár és a beszerzési ár különbözeteként megállapított fizetendő áfa számviteli elszámolása nem egyértelmű számunkra. A számviteli törvény 72. §-a (2) bekezdés a) pontjának az előírása szerint: “A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó

4 E-számvitel

|


számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.” Jelen esetben a számlán a teljes eladási ár kerül feltüntetésre és a fizetendő áfa nem, ugyanakkor az értékesítést terheli általános forgalmi adó. A számviteli elszámolásra két megoldást találtunk: 1.) Egyéb ráfordításként történő elszámolás (T 867 - K 467) vagy 2.) Az értékesítés árbevételét csökkentő elszámolás (T 91 K 467). Az áfa vállalkozás könyveiben történő elszámolására véleményünk szerint a számviteli törvényt kell alkalmazni, nem pedig az áfatörvényt, hiszen ez utóbbi csak az adó megállapítására vonatkozik. Az elszámolás helyessége különösen fontos, hiszen befolyásolhatja a helyi iparűzési alapját! Kérdés, hogy mi a helyes elszámolás ebben az esetben? Válasz: A kérdésben felvetett esetben a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdése e) pontjának az előírását kell alkalmazni, így az árrés után fizetendő áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, azzal az értékesítés nettó árbevételét nem lehet csökkenteni (elméletileg ebben az esetben az elábé és a nettó árbevétel is áfával növelt érték). Megjegyzem, a kérdésben hivatkozott számviteli törvény 72. §-a (2) bekezdés a) pontjának az előírása az általános szabályok szerint fizetendő áfára vonatkozik, hogy az nem lehet a nettó árbevétel része.

Utólagos engedmény nyújtása Kérdés: Amennyiben számviteli szabályok szerint nem kapcsolt vállalkozások között jön létre az utólagos engedmény nyújtása, azzal társasági alapot kell-e növelni (azonos tulajdonos mindkettő egy kft.-ben)? Válasz: A társasági adóalap korrekciót nem a számviteli kapcsolt vállalkozások, hanem a társasági adó szerinti kapcsolt vállalkozások között kell elbírálni (a két kapcsolt fogalom eltér egymástól, bár lehetnek átfedések). Így például magánszemély tulajdonosok által számviteli szempontból a vállalkozások nem lehetnek kapcsolt vállalkozások, de társasági adó szempontjából igen (a kérdésben ehhez nincs elegendő információ). Amen�nyiben társasági adó szempontjából kapcsoltak a vállalkozások, akkor fordulhat elő, hogy kell az utólagosan adott engedménnyel társasági adóalapot növelni, amennyiben az nem piaci szintű engedmény.

Kreditpontok beszámítása Kérdés: 2017. december 10-én lesz 3 éve, hogy mérlegképes könyvelőként dolgozom, és ahhoz, hogy regisztrálttá váljak, a regisztrálást megelőző 12 hónapban meg kell szereznem 16 kreditpontot. Tb konferencián veszek részt, ahol megszerezhető 6 nem számviteli kreditpont. A kérdésem, hogy ez a 6 nem számviteli kreditpont is beleszámít a kötelező 16 pontba? Válasz: Röviden a válasz: igen. A szabály itt is az, hogy legalább 8 számviteli kreditet kell gyűjteni, a másik 8 kredit egyéb témákból is összegyűjthető. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a 16 kredit lehet mind számviteli kredit is.

Továbbterhelt vám szerepeltetése Kérdés: Társaságunk közvetett vámjogi képviseletet lát el ügyfelei részére. A közvetett vámjogi képviselet során a Társaság által megfizetett vámterhet továbbterheljük az ügyfeleink felé. A kérdésünk a következő: helyesen járunk-e el, ha a vevőink részére továbbterhelt vámot csak mérlegtételként szerepeltetjük a könyveinkben? Válasz: A vámteher vámhatóság általi – a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó – kivetésekor a vámterhet a megrendelő (vevő) vállalkozással szembeni egyéb követelésként kell szerepeltetni a számviteli elszámolásban. A közvetett vámjogi képviselő szolgáltatásának – a vámeljárásban történő közreműködésének – ellenértéke kerül csak a képviselőnél az értékesítés nettó árbevételeként elszámolásra. Így a vevő részére továbbterhelt vám valóban csak mérlegtételként jelenik meg.

Kft felszámolásának lehetőségei Kérdés: Egy kft.-ről van szó, amelynek a saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke alatt van. Ezt pótbefizetéssel rendeztük 2014-ben, ez 1 500 000 Ft volt. 2015. évben tagi kölcsönre volt szükség 1 200 000 Ft összegben. 2016-ban újra veszteséges lett a cég, a jegyzett tőkét felemelte 3 000 000 Ft-ra. Alapításkor 5

E-számvitel

|


500 000 Ft volt a jegyzett tőke. A 2015. évi saját tőke mínusz 527 000 Ft. A 2016. évi saját tőke 973 574 Ft lesz. Szeretnék a tulajdonosok megszüntetni a céget, és ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem. Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosoknak az adófizetési kötelezettségek mérséklésére? Megszünteti-e a cégbíróság automatikusan a céget, ezért legyen 2016-ban is pótbefizetés? Válasz: A saját tőke helyzet rendezésére a legegyszerűbb az lenne, hogyha ismételten pótbefizetést teljesítenének a tulajdonosok. Az új Ptk. szabálya alapján követelést is be lehet adni pótbefizetésként, így a tagok a tagi kölcsönkövetelésüket is beadhatják pótbefizetésként, de ez a kérdésben leírt számok alapján még nem lesz elegendő ahhoz, hogy legalább 3 000 000 Ft saját tőkéje legyen a kft.-nek, így még mást is adni kell pótbefizetésként. A kft. megszüntetése végelszámolással csak akkor lehetséges, hogyha a kft. tartozásainak –beleértve az esetleges tagi kölcsöntartozást is – megvan az eszközfedezete (ettől független, hogy a saját tőke mekkora, mert ha vannak olyan eszközei a kft.-nek, amit a végelszámolás befejezésekor fel tud értékelni, akkor a tartozásoknak meg lehet az eszközfedezete). Ha nincs meg a tartozások eszközfedezete, akkor felszámolással tud a kft. megszűnni (a felszámolást a tag is indíthatja, mert a kölcsönkövetésével ő is hitelező). Ha mindenféleképpen végelszámolással szeretnék megszüntetni, de nincs a tartozásoknak fedezete, akkor a tartozásokat a kft. felé el lehet engedni, de az így elszámolt bevétel miatt nyereséges lesz a kft., akkor a társasági adót meg kell fizetni, illetve ha magánszemély engedi el a követelését, akkor még ajándékozási illetéket is kell fizetni (kivéve az osztaléktartozás elengedése, mert az társaságiadóalap-csökkentő, illetve illetékmentes).

Kft megvásárlásának elszámolása Kérdés: Társaságunk 3 000 000 Ft jegyzett tőkéjű kft., melynek taggyűlése 2016. 12. 14-én döntött az egyik kisebbségi tulajdonos 15%-nyi (450 000 Ft-os) tulajdoni hányadának 15 000 000 Ft értéken történő visszavásárlásáról. A saját tőkén belül a visszavásárláshoz szükséges eredménytartalék rendelkezésre állt (+110 M Ft). A kisebbségi tulajdonossal a szerződést 2016. 12. 14-én kötötték meg, melyben 2016. 12. 20. – 2017. 01. 20. és 2017. 02. 20-i ha-

táridejű, 5–5 M Ft-os részletfizetésben egyeztek meg. A társaság szándékát a cégbíróságon bejelentette. A végzést 2017. 01. 23-i dátummal keltezték. A végzésben változás időpontjaként 2016. 12. 14., míg bejegyzés kelteként 2017. 01. 23. szerepel. Kérdésünk: mit, mikor és milyen értékben kell könyvelni az elszámolás helyességének a biztosítása érdekében? Válasz: A kft.-nek a megvásárlás időpontjával, azaz 2016. december 14-ével el kell számolnia a saját üzletrész megvásárlását vételáron, elszámolása: T 37. Saját részesedések – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettsége 15 M Ft. Ez a 15 M Ft tartozás kerül majd több részletben, a megállapodásnak megfelelően kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a visszavásárlási értékre eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni, elszámolása: T 413. Eredménytartalék – k 414. Lekötött tartalék 15 M Ft.

Tulajdonosi részesedés növekedésének elszámolása Kérdés: Az alábbiak számviteli elszámolásához kérném állásfoglalását. Egy részvénytársaság a jegyzett tőkéjét új részvények kibocsátásával az eredménytartalék terhére megemelte, ezáltal minden tulajdonos újabb részvényekhez jutott. A tulajdonos gazdasági társaságoknak mint tulajdonosoknak a könyveikben hogyan kell ezt a változást könyvelni? Álláspontom szerint a tulajdonosnál a részesedés növekedése anélkül következett be, hogy az eszközeik csökkentek, illetve kötelezettségeik nőttek volna, a részesedésnövekedést a térítés nélküli átvétel szabályai szerint számolandó el. A befektetés értéke a tőkeemelés során átadott részvénycsomag névértékével egyező összegben kerül elszámolásra. Kérdésem, hogy abban az esetben, ha a részvénytársaság tulajdonosai a térítés nélküli átvétel szabályi szerint számolják el a befektetés állomány növekedését, szabályos-e az elszámolásuk? Válasz: A kérdésben leírt tényállás alapján a tulajdonosoknál a térítés nélkül kapott részesedés szabályai szerint kell elszámolni az újonnan kapott részvényeket, mivel a jegyzett tőke emelése új részvények kibocsátásával valósult meg. A kapott részvényeket piaci értéken kell állományba venni, ami jellemzően nem a névértékkel egyezik meg.

6 E-számvitel

|


Tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke Kérdés: Az ügy szereplői 3 cég: „A” Kft., „B” Kft. és „C” Zrt. „A” Kft.-nek 30 000 000 Ft értékű dematerializált részvénye van „C” Zrt.-ben. „A” Kft. ezt a részvénycsomagot eladja „B” Kft.- nek 2 000 000 Ft-ért. „B” Kft.-vel kapcsolatosak a kérdéseim. A „B” Kft. nyilvántartásában T 171 Tulajdoni részesedést jelentő befektetett pénzügyi eszköz 2 000 000 Ft. A banktól év végén kivonatot kapott, melynek az egyenlege: 30 000 000 Ft. (Valószínű ezt az összeget még régen az „A” cég fizette be a részvényekért.) Helyes-e így a nyilvántartása „B”-nek? A „B” cég megbízott ügyvezetője úgy ítéli meg, hogy a kifizetett 2 000 000 Ft sem fog soha megtérülni, ezért le szeretné írni. Megteheti-e ezt? „C” Zrt. saját tőkéje 1 milliárdon felüli, 2015-ről 2016-ra nem csökkent. Viszont a saját tőke részét képezi egy viszonylag jelentős (600 M Ft) értékelési tartalék, amellyel kapcsolatosan „B” Kft. ügyvezetőjének kétségei vannak. A saját tőke részét képezi még jelentős negatív eredménytartalék, mely 2015-höz viszonyítva csökkent, a 2015. évi 18 M Ft és a 2016. évi 5 M Ft nyereség miatt. Válasz: A számviteli törvény 49. §-a (3) bekezdésének az előírása szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke a vásárláskor a részvényekért fizetett ellenérték (vételár). Így a „B” Kft. helyesen mutatja ki a „C” Zrt.-ben megvásárolt részvényeket 2 M Ft összegben (a kérdésből nem derül ki, de feltételezem, hogy a 30 M Ft a részvény névértéke lehet). A kérdésben nincs információ arra vonatkozóan, hogy a részvények melyik évben kerültek megvásárlásra, illetve a megvásárolt részvények mekkora tulajdoni arányt képviselnek a „C” Zrt.-ben, így a részesedésre piaci érték alapján elszámolható-e egyáltalán értékvesztés csak általánosságban válaszolható meg. A számviteli törvény 54. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a részesedés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés ese-

tén a számviteli törvény 60. §-a szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken. Ha az előbb felsorolt három feltétel közül bármelyik teljesül, a részesedést mérlegfordulónapon le kell értékelni. A piaci érték meghatározásának módszere a tőzsdén nem jegyzett, elismert piacon nem forgalmazott részesedések esetén a következő lehet: a kibocsátó megelőző két üzleti éve mérlegének saját tőke/jegyzett tőke aránya alacsonyabb mind a két évben a részesedés könyv szerinti értékénél. Amennyiben a kibocsátó saját tőkevesztése csak egy évben következett be, bármekkora is a tőkevesztés, a tartósság feltétele önmagában nem teljesül, ezért ebben az esetben nem lehet értékvesztést elszámolni. Így a „B” Kft.-nél akkor lehet a részesedésre értékvesztést elszámolni, ha tartósan – azaz éven túl – a saját tőke/jegyzett tőke aránya alacsonyabb mind a két évben (a tárgyévben és a tárgyévet megelőző üzleti évben is) a részesedés könyv szerinti értékénél (azaz 2015. és 2016-ban is a részvényre jutó saját tőkeérték kevesebb 2 M Ft-nál). Ha 2016. évben történt a részvényvásárlás, akkor a tartósság nem is áll fenn, így 2016-ra nem lehet a részvényekre értékvesztést elszámolni. Részesedést értékelni a saját tőke/jegyzett tőke arány alapján a tulajdonos által elfogadott beszámoló (esetleg közbenső mérleg) alapján lehet. Így a „B” Kft.-nél a 2016. évi beszámoló összeállítása során a „C” Zrt. 2016. évi beszámolója akkor használható fel, ha azt a „C” Zrt. tulajdonosai a „B” Kft. mérlegkészítési időpontjáig elfogadták.

Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás Kérdés: Könyvelőként a fejlesztési tartalékkal rendelkező tárgyi eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenés elszámolásában nem értünk egyet a könyvvizsgálómmal. 2015-ben vásárolt és aktivált ingatlanra, melynek bekerülési értéke 10 M Ft, 2016-ban 4 M Ft fejlesztési tartalékból (fejlesztési tartalék 2015-ben képzett) aktiválás történt. Én úgy értelmezem az adótörvény szerinti értékcsökkenés elszámolását, hogy amíg a nettó érték nem éri el a 4 M Ft-ot, nincs eltérés a számviteli törvény szerinti és az adótörvény szerinti értékcsökkenés között. A könyvvizsgáló álláspontja, hogy az első évtől kezdve arányosan a bekerülési érték és a fejlesztési tartalék arányában csökkenteni kell az adótörvény szerinti értékcsökkenés összegét. Ha neki van igaza, akkor 7

E-számvitel

|


mihez arányosítok, hiszen nem a bekerüléskor került rá a fejlesztési tartalék, csak később, és mi történik, ha nagy felújítás történik még esetleg szintén fejlesztési tartalékból? Akkor hogyan lesz az arányszám? Válasz: A társasági adótörvény e tekintetben nem tartalmaz külön előírást, így a fejlesztési tartalékból megvalósított beruházás bruttó értéke után kell mind számvitelben, mint társasági adóban az értékcsökkenést elszámolni. A fejlesztési tartalék felhasználása csak annyit jelent, hogy társasági adóban aktiváláskor már elszámolt az értékcsökkenés összege (jelent esetben 4 M Ft), így társasági adóban hamarább kerül 0-ra leírásra az eszköz, mint számvitelben.

Szolgáltatás bekerülési értékének elszámolása Kérdés: Egy gazdasági társaság szárnyas vágóhidat üzemeltet. A vágóhídon az üzembe hízott liba, kacsa kerül feldolgozásra, melyből csomagolt állatrészeket (szárny, comb, mell, máj stb.) állítanak elő és értékesítenek. A társaság számára az egyik legtipikusabb anyagköltség a hízott állat, melyet az üzemben feldolgoznak. A hízott állatot kétféle úton szerzik be: - hízott állat hízott állapotában való megvásárlása, - napos (frissen született kisállat) beszerzése, melyhez nevelőtápot és tömőtápot vásárolnak. A napos állatot kihelyezik libanevelő telepekre, ahol mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők az állatot a rendelkezésre bocsátott takarmányt felhasználva felnevelik. A felnevelt sovány állatot ezután szintén erre alkalmas liba-, kacsatömő telepekre kihelyezik, ahol szintén mezőgazdasági vállalkozók elvégzik a tömést a rendelkezésre bocsátott tömőtápot és kukoricát felhasználva. Az így létrejött hízott állat kerül be az üzembe, melyet a társaság levág és készterméket készít belőle. Tekintettel arra, hogy a társaság nevelési és tömési tevékenységet nem végez, így az üzembe bekerülő és feldolgozásra váró hízott állat költség az alábbi költségekből tevődik össze: napos állat beszerzési értéke, nevelőtáp, takarmány beszerzése, nevelési díj, tömőtáp, takarmány beszerzése, tömési díj. A kérdésünk a második pontban említett szituációhoz kapcsolódik. A társaság szempontjából a nevelési szolgáltatás és tömési szolgáltatás a felhasznált hízott liba (anyagköltség) bekerülési értékének részét képezi-e, és így levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából?

Válasz: Röviden megválaszolva: ebben az esetben a tömési szolgáltatás mint igénybe vett szolgáltatás a saját előállítású késztermék – hízott liba – közvetlen önköltségének a része, mivel az állat nevelésében saját teljesítmény is van a takarmányfelhasználás miatt, itt bérmunka elszámolási szabály nem jöhet szóba. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése és ezen bekezdés c) pontja alapján állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, melyet csökkenteni lehet – többek között – az anyagköltséggel. A Htv. 52. § 37. pontja értelmében a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében az anyagköltség a vásárolt anyagoknak a számviteli törvény szerint anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értékével egyezik meg. A számviteli törvény 78. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A Htv. 52. §-a 38. pontja alapján anyagnak a számviteli törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagokat kell érteni. A számviteli törvény 3. §-a (6) bekezdésének 5. pontja szerint a vásárolt készletek között anyagnak minősülnek az alap-, segéd-, üzem és fűtőanyagok, alkatrészek, valamint azon anyagi eszközök (szerszámok, műszerek, berendezések, felszerelések, munkaruhák egyenruhák, védőruhák), melyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. A számviteli törvény 78. §-a (2) bekezdése szerinti anyagköltség fogalmából, illetve a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdés b) pontjából [mely szerint a készletek között kell kimutatni a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk) függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják] következően a kérdésben szereplő első esetben – amikor is a hízott állatot hízott állapotában megvásárolják és egyből levágják – lehet a hízott liba bekerülési értékét (vételárát) anyagköltségként elszámolni, és az így elszámolt összeggel az iparűzési adóalapot csökkenteni. Ugyanakkor a kérdés szerinti második esetben szereplő nevelési és tömési szolgáltatás a számviteli törvény alapján nem anyagnak, hanem a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdés 1. pontja szerinti igénybe vett szolgáltatásnak minősül, ezért e szolgáltatások bekerülési értékét

8 E-számvitel

|


nem lehet anyagköltségnek elszámolni, így ezzel a helyi iparűzési adó alapját sem lehet csökkenteni.

Egyszerűsített vagy éves beszámoló? Kérdés: A munkáltatóm ügyvezetője kérte, hogy kérjek állásfoglalást a 2016. évi beszámoló éves vagy egyszerűsített éves beszámoló választásával kapcsolatban. A könyvvizsgálat lezárult és a könyvvizsgálói jelentést várom, hogy feltöltsem a beszámolónkat. Könyvvizsgálónk egy továbbképzést követően megváltoztatta a véleményét és kéri az egyszerűsített beszámolóról az éves beszámolóról való áttérést. Kérem az alábbiak figyelembe vételével állásfoglalását! Két cég „A” és „B” kapcsolt vállalkozások. - „A” cég két tulajdonos 50–50% tulajdonosi arányban, ügyvezetői jogkörük önálló. - „B” cég 5 tulajdonos. Tulajdoni arányok: - „A” cég 43,4%, - „A” cégben egyik tulajdonos 20%, - „A” cégben másik tulajdonos lánya 20%, nem eltartott. - „C” cég 8,3%, - „C” cég egyik tulajdonosának lánya 8,3%, nem eltartott. A „B” cég ügyvezetője az „A” cég egyik ügyvezetőjének felesége. Összesítve: „B” cégben az „A” cég tulajdonosi aránya: „A” cég egyik tulajdonosa 43,4% fele = 21,7% + 20% = 41,7%. „A” cég másik tulajdonosa 21,7 %. „A” cég másik tulajdonosának lánya 20%. „A” cég másik tulajdonosának felesége ügyvezető. Nem kötöttek olyan tartalmú szerződést a cégek tulajdonosai, hogy döntő irányítási és ellenőrzési jogot gyakoroljon bármelyikük, illetve más tulajdonosokkal sem kötöttek megállapodást, hogy a szavazatok többségét egyedül birtokolja valamelyikük. A társaság tulajdonosaként senki sem jogosult önállóan a vezető tisztségviselők megválasztására vagy visszahívására. Az „A” cég meghatározó befolyás gyakorlására nem jogosult. A 2016. évre az előző két év figyelembevételével az „A” cég egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult. Az ügyvezetők a piac átrendeződése miatt a 2016. évről egyszerűsített beszámoló közzétételét szeretnék mind a két cégben, és ha lehet, akkor a 2017. évről is majd egyszerűsített éves beszámolót szeretnének készíttetni. Anya-leányvállalati kap-

E-számvitel

|

csolódás szerintem nincsen, így az én véleményem szerint mind az „A”, mind a „B” cég egyszerűsített beszámolót készíthet. Lehetséges-e ez, vagy a könyvvizsgálónak van igaza? Válasz: Ahhoz, hogy a számviteli törvény szerint anyavállalat legyen az „A” cég, a „B” cégben több, mint 50%-os szavazati jogának kellene lennie, ez a kérdésben leírt számok alapján nincs meg. Lehetne még úgyis anyavállalat az „A” cég, hogy a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján döntő irányítási és ellenőrzési jogot gyakorol a „B” cég fölött, vagy külön szerződés alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, de a kérdésben leírtak alapján ilyen szerződések nincsenek. Így az „A” cég nem minősül a számviteli törvény szerinti anyavállalatnak, ezért egyszerűsített éves beszámolót készíthet, hogyha az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó, a 2016-os üzleti évtől érvényes megemelt nagyságrendi mutatószámokat tudja 2014–2015-ös üzleti évekre vonatkozóan teljesíteni. Megjegyzem, hogy valószínűleg a könyvvizsgáló az adózási kapcsolt vállalkozás és a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozás fogalmát keveri, pedig ez a két fogalom nem azonos.

E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel IX. évfolyam ötödik szám, 2017. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya A kézirat lezárásának dátuma: 2017. április 24. HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-SZÁMVITEL. elektronikus szakmai folyóirat

Recommend Documents