GYAKORLÓISKO LA.
zyxwvutsrqpon
Felelős szerkesztő: DÉKÁNY MIHÁLY.
E rovatot vezeti: URHEGYI. ALAJO S.baZYXWV
Torna. E lő ké s zítő
g o n d o la to k.
Napjainkban, .amidőn ugy szólván mindnyájunkat áthatott a testnevelés fontossága, amidőn az eredmények lépten-nyomon bizonyítják, hogy a harmónikus nevelés, a test nevelése nélkül el sem képzelhető, talán nem érdektelen, ha az elemi népiskolai tornászat kérdésével is gyakrabban foglalkozunk. A kialakult testnevelő rendszerek bő anyaggal, hasznos utasításokkal állanak előttünk, de vajjon nem okoz-e gondot a tanítón'ak a tanterv megszabta ~ivánalmak mellett olyan tanmenet összeállítása, amely nem csupán a külföld bár hasznos, de sokban idegen gyakorlatainak szolgai átvételéből áll? Milyen szempontok vezéreljenek bennünket azon gyakorlat- csoport kiválogatásánál, melyet külföldön egyik nemzedék már a másiktól átvett s melynek ifjusága igy bizonyos, a miénknél jóval nagyobb veleszületett tornászkészséggel rendelkezik. Az magától értetődik, hogy ezen uj rendszer nemzeti vonatkozás, helyi I ~örülményekhez való alkalmazkodás nélkül nem vehető át és honosítható meg. A keleti puszta lóra termett pezsgővérü fia áll szemben a nyugodt, higgadt északi hajós néppel vagy a Jahn-Spiesz-féle torna rendszeren megedzett német fajjaJ. Mit és milyen arányban vegyünk tehát át az idegen rendszerekből ? Anémet és svéd rendszerü testgyakorlásból rnindazt, ami nekünk élénkebb véralkatu és mostohább tornászati multra visszatekinthető magyar fajnak megfelel és alkalmazzuk az átvetteket a gyermek testi és szellemi fejlettségéhez. A gyakorlatok minőségének átvételénél gondot ad a tanítónak az is, vajjon a tanterem felszerelése egyáltalán alkalmas-e az uj irányu szergyakorlatok meghonosítására, bár a svéd rendszer egyszerüsége még a legmostohább viszonyoknál is lehetővé teszi egy pad, egy gerenda segítségével a szervezetre oly fontos gyakorlatok részbeni feldolgozását. Az uj Tanterv modern pedagógiai érveléssel támogatja a testnevelés szükséges érdekeit. Ha a testnevelés terén előre akarunk: jutni, érvényesíteni kell mindazt, ami ezen érdekek előmozditása, Gyakorlóíakola.
10
146zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
Miben áll a lényege a modern testnevelésnek ? Melyek azon szükséges érdekek, melyeket nekünk előmozdítani kötelességünk r A fegyelmező, akaratnevelő pedagógiai céllal eddig is tisztában voltunk, de hogyatestnevelésnek az anatómia a gyökere s húgy a gyakorlatok kivitelének a mozgás 'csak eszköze, de a mozgás által kiváltott hatás a célja, ahhoz a testnevelésnek fiziológiai alapra volt szüksége és ezen alap megteremtése az északi népek érdeme. A nevelőtornászar tehát anatómiai alapon a testet fejlesztő, gyógyító, épségben tartó rendszeres gyakorlatok alkalmazása. Amennyire hasznos kellékei a modern nevelésnek a fiziológián nyugvó testgyakorlatok, épen olyan finom pedagógiai tapintatot, belátást, anatómiai tájékozottságot, az anyag saját átélését, ugy mondhatnám végig tapasztalását, kivánják meg azok összeállítóitól és alkalmazóitól, mert tulságba vive egy óra több kárt okozhat a gyenge fejlődő szervezetnek, mint sok [ieti 'szellemi munkának a testre' visszaható káros volta. Itt kell a figyelmet különösen az északi népek órabeosztásának három észszerü csoportjára felhivni, a j a BevezetőgyakorIatokkal, b ) a Főgyamely a testet előkészíti,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA visszahozza korlatokra és az óra végén e j Levezetőgyakorlatokkal a testet a normális állapotba. Vizsgáljuk meg, hogy az elemi isk. tantervnek megfelelően, milyen alakban, módszerrel és eszközökkel vihető be a mi helyi körülményeinknek megfelelően az uj irány gyakorlat-csoportja és három részre tagolt óra tervezete a mi kicsikéink testi jóvoltának előmozdítására. A tananyag három alakot ad rendelkezésünkre: a rendszeres tornagyakorlatok előkészítésére utánzó mozgásokat és játékot, felsőbb osztályokban rendszeres testgyakorlatokat a két említett alakkal váltogatva. A gyakorlatok enyhébb vagy erőteljesebb volta, továbbá a gyakorlatcsoportjainak mennyisége mindig a gyermek testi és szellemi fejlettségéhez alkalmazkodik. A nevelőtornászar eszköze a mozgás, melyet mindenkor a szervezet törvényeinek és szükségleteinek megfelelően válogatunk össze. Végcél a mozgás által kiváltott fiziológiai hatás. Az egészséges gyermek bájos naivkedélyt, legtöbbször élénk vérmérsékletet és nagyfoku mozgásvágyat hoz magával. Az iskola feladata a .gyermek ezen természetes mozgásösztönének és játékvágyának kielégítése. Mi lesz tehát a mi feladatupk? Használjuk fel a kis gyermek 'ezen természetadta hajlandóságát a mi céljainkra és az ő javára. Az uránzó ösztön kielégítése a .gyerrrieknek igen nagy örömöt
147zyxwvut
okoz. Utánozza az emberek tettét, az állatok mozdulatait, a ter.'mészeti erők megnyilvánulását. Korlátlan képzelő tehetsége az utánzó mozgások kivitelénél segítőtársa lesz, majd favágó nak, majd halásznak, madárnak, szélnek, viharnak képzeli magát. A gyermek mindenütt az életet keresi, neki a mozgás, az . örökös változás az eleme. Erre alapítva valóságos eseménysorozatokat tornázhatunk igy végig és a hármas tagoItságu óratervek alapján foglalkoztathatjuk az egész szervezetet. S mig mi az ismert fáradozunk, kis tanítványunknak elvek alapján s célunk elérésén ragyog az ar~a az öntevékenység és átélés örömétől s nem a technikai kivitel érdekli, hanem az esemény. Minél több irányu ez a foglalkoztatás az érzékszervek szempontjából, annál nagyobb a . mozgások által a: szervezetre irányuló hatás. A gyermek nemcsak a vonat járását, hanem sipolását, dübörgését is utánozza. S mivel a: torna a testet, a dal a lelket ápolja, ne hagyjuk el soha az éneket a testnevelési óránkon .. Mennyire elősegítjük a ritmus, az ütemérzék kifejlődését, ha a járást pattogó magyar nótákkal kísérjük. S ha igy utánzó mozgásokkal felépített gondolatbani földrajzi kirándulásokra visszük a gyermekeket, ragyogó arcuk, csillogó szemük elárulja, hogy a szük iskolaterem - mesebeli varázslatra - napsugaras rét, madárdaltói hangos virágillatos határ s kis szivükben a szünidő minden gyönyöre felébred. Lássuk most már, hogyan vihetnénk el a gyermekeket egy ilyen utánzó mozgásos testnevelő órában a Balatonra kirándulni.baZYXW T a n ítá s i
e ljá r á s .
Tornaterem nincs s az idő nem alkalmas arra, hogy a a szabadba vigyük. A szellőztetett tanteremben tornaznak. 1 l 1 ' ó d s z e r . A. játéknem megjelölése. Ezt követné a mozgás mintaszerü : bemutatása a helyes utánzás és szépérzék nevelése szémpontjáböl, V égre a mozgas végrehajtása következnék ütemben megfelelő felhivó vezényszöra, Mivel tömegmozgásról és együttes mozgasröl van szö s mert a rendszeres gyakorlatok előkészítése is egyik célunk, az ütemet szigoruan tartsuk be. Néhány be vezető szóval elmondja' a tanító, hogyikirandulni mennek. A kirándulás helye a gyermek előtt már ismert tanítási egység, igy tehát az ott lakó nép foglalkozását is visszaidézhetjük emlékezetébe. , A gyermekek kilépnek apadból sa' feldolgozandó anyag szerint vagy párok at vagy oldalsort alkotnak, mindkét esetber; egész tavolsagban. A J B e ve ze tő g ya é a r ia t-c s o p o r t, (Könnyü kar.lá])~;és törzsgyakorlat.) r. Járás helyben. Menjünk ki az állomásra! I-~~I-2, 1-'- 2 stb. Ének: (Megy a gőzös, megy a gőzös stb.) FelszállÍink avasutra. F e lté te l:
gyermekeket
148zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG 2. Hogyan megy a vasut? Kiinduló állás: szögállás, páros karhajlítás vállhoz, Mozgas : váltogatott térdemelés és egyoldalu karnyujtás mellső közép tartásba, gyorsabb mozgásnál karlökés. Utazzunk ! (h,angutánzással.) 1-2, 1-2 stb. U~zznnk gyorsvonaton ! 1-2, 1-2 stb. Alaguthoz értünk. Csináljunk mi is alagutat. 3. Alagut állás: szögállás, kar a csipőn. Mozgas : mindkét lábbal terpeszallásba lépni. Milyen az alagut ? 1-2, 1- 2 stb. B)baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA F ö g ya ko r la t·c s o p o r t. Ott a Badacsony oldalán sok az erdő. Nézzük meg hogyan vágják a fát. 1. Favágás (összetett kar, lab- és törzsgyakorlat). Állás: terpeszállás, páros karnyujtás magastartásba, jobb csuklöt átfogja balkéz. Mozgás: törzs dülés és páros karlendítés a törzs felé. Vágjunk mi is fát! 1-2, 1-2 stb. Amott a Balatonban halásznak, éppen a hálót húzzák. 2. Háló huzas. Állás: ballépőállás hátra, törzshajlítás előre, kar mély tartásban. Mozgas : t ö r z s nyujtas, páros karemelés mellső közép tartásba, Huzzuk ki a hálót 1-2, 1-2 stb. Nehéz volt a háló, elfá~adt a hátunk, egészen meggörbült. 3. Gerinc egyenesítő gyakorlat. Kiinduló állás: páros térdelés, kar tartasba, Mozgas : felső törzshajlítás hátra és kar nyujtás oldal közép nyujtás hátra sarok fogasig. (Törzshajlításnál állat behuzni.) Egyenesítsük ki a hátunkat ! 1-2, 1-2 stb. 4. Járás, futás. Ni ott megy a gólya, járjunk mi is ugy! a ) Gólya járás: járás váltogatott térdemeléssei (a felsőlábszár az alsölabszarral 90!) szöget zár be, labszar lefeszítve). Hogyan jár a gólya 1-2, 1-2 stb. b ) Fogjuk meg a gólyát! Futás helyben. Kiértunk a Balaton partjára, tanuljunk meg hát evezni is. 5. Törzsizom gyakorlatok. a ) Evezés. Kiindulási helyzet: földön ülés, karok mellnél, törzsdülés előre, páros karnyujtás oldal közép tartás ba. Mozgás: törzsnyujtás és karhajlítás mellhez (a nyujtásnál kissé hátra hajolva). Egyszerre hajoljunk, egyszerre nyujtsunk 1-2, 1-2 stb. Vigyázzunk, mert hullámzik a Balaton! b) Hullámzás. Állás: terpeszállás, páros karemelés oldal közép tartasba, Mozgás: tölcsér körzés előre, közben törzshajlítás jobbra és balra oldalt. Hogyan hullámzik a Balaton! Hogyan hintázott a csónak a vizen? Hintázzunk mi is. 6) Egyensulyozási gyakorlat. Bemutatom egy gyermekkel. Szemben állás kézfogás (egyik lábujjállás, másik guggolás). Álljunk fel a hintahoz. Hintázzunk mi is egyszerre 1-2, 1-2 stb. Igen melegen süt a nap, megfürödhetnénk. '7. Tamasz gyakorlat. a ) Uszás. Állás: terpeszállás, karhajlítás mellhez. Mozgás: karnyujtás oldal közép tartasba és \ vissza. Üsszunk 1.,-2, J-2 stb. b) Üsszunk most a lábbal is. Mellső fekvő tamasz, ebben guggolasba ugrás és vissza 1-2, 1-2 stb. 8. U&rás: ugorjunk a vizhe. Ugrás helyben. Bemutatás az ugrás 6 mozdulata szerint. Ugorjunk 1'2 3 4 56! 1 2 3 4 56!
,
.
149baZYXW
C ) B e fe j e z ő g y a k o 1 ' l a t o k . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM (Láb- és törzs-gyakorlatok). Haza kell indulnunk, mert harangoznak délre! Hogyan huzza a harangozó a kötelet ?' 1. Harangozás. Állás: szögállás, .karnyujtás magas tartásba, ujjfüzéssel a két kéz összefogva. Mozgás: lábujjállás és guggolás. Harangozzunk 1 Bim-barn, bim-barn stb. Most' már siessünk az állomáshoz, mert igen fú a szél, a Balaton felől. 2. Légzési gyakorlat. Hogyan fú a szél? Allas : alapállás. Mozgas : labujjallas, kar emelés mellső közép tartasori at magastartásba, sarok leb ocsajtás és kar emelés oldal közép tartasen át mély tartasba. Fujjon a szél (légzéssel összekötve), A gyerekek a szélzúgást is utánozzák. ' B r a u n A n g é la . Budapest.
Beszéd- es érteferng'yakorfat . •
• r.
Az
ö r e g fe c s k e .
Ezt a tanítást az alkalom szülte, Egy szeptembervégi hűvös reggelen megtépett, beteg fecské! hoztak az iskolába a gyermekek. Ott találták a nedves gyep en pihegve, vergődve. Látszott szegényen, hogy az utolját eu Felhozták, mert azt hitték, hogy értek hozzá s meggyógyítom. Részvéttel állott tanító és tanítvány az asztalra tett fecske körül. Hogyan került ide? Mi baj érhette? Talán éhes szegény? Vagy talán fázik? Mit tegyünk? Legyet fogtak az ablak között. Kínálták, nem kellett neki. Megtörülgettük nedves tollát, gyöngéden ruhába csavartuk s meleg helyre tettük. Hátha feléled ? Láttam a gyermekeken a részvétet és meghatottságot. Ereztem, hogy e jelenet értékét ki kell aknáznom. De hát miről tanítsak? A fecskéről, 'vagy annak életmódjáról? - Ez így kevés, mert látom, hogy most érzelem uralja a gyermek egész énjét. Párosítom hát. Az érzelmen keresztül fogok az, értelemhez szólni s erről az e g y fecskéről fogok tanítani, mely itt vergődik előttünk, melynek felépülését mindnyájan várjuk. Van ennek valami élettörténete is; Hogyan szólhat az? Készítsük el. Osztatlan iskolában tanítok. Melyik osztályban, melyik tárgy keretébe illesszem hát? Elhatároztam, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok keretében foglalkozom vele, de éreztem, hogy ennek a tanításnak köze lesz a felsőbb osztályok fogalmazásához is, azért a Ill-VI. osztály a tanításra figyelt. A fecskét részletes en tavaszkor szoktam tanítani, de röviden foglalkoztam vele szeptember 8-IO-ike körül, mikor a búcsuzó
150 \
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO
fecskeraj iskolánk déli oldalán gyülekezőt tartott. Látták tehát a költöző fecskét, tudják, hogy vándormadár. Ezt az ismeretet a~ előkészítésben számonkérem. Hangulatot s érdeklődést nem kell keltenem, mert azt megteremtette maga az esemény. Csupán arra" . figyelek, hogy hangommal a hangulatot folyton ébren tartsam, sőt fokozzam, még ott is, hol látszólag száraz ismeretnyujtásról van szó. Eljárásom további lépéseit a felmerülő kérdések adják. \
baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
V á zla t. E lő ké s zíté s . a) b) c)
Hangulatkeltés. (A helyzet adta.) . A gye.rmek tapasztalatainak szamonkérése, Célkitűzés.
T á r g ya lá s . a) b) c) ti) e)
Hová való lehet ez a fecske? Hogyan élt otthon a nyáron? -, Hova akart most menni? Hogyan került ide? Mit érezhetnek most hozzátartozói?
B e g ya ko r tá s .
a) Összefoglalás. b ) A többit is érheti baj. Mi kiméljük.
Mi lesz' vele, ha esetleg
meggyógyul? T a n ítá s . E lő ké s zíté s . aj
A
h a n g n la t
J
A
g ye r m e k
b
és
é r d e klő d é s
ta p a s zta la ta in a k
m e g va n . s zá m o n ké r é s e .
Mikor láttatok utoljára fecskét? Hol láttátok ? Hányan voltak? Miért gyülekeztek itt? Hova mentek? Merre mentek? (Dél felé mutat.) Miért mentek arra? (Mert arra messze, messze most is melegen. süt a nap s most is röpködnek a bogarak.) Miért mentek el? Mikor jönnek vissza? Hová építik fészküket? Míből építik? Mivel bélelik ki? Hol nevelik fel fiaikat? Hányan laknak egy fészekben? (Ketten. Fecskepár.) Örökké élnek a fecskék? Mikor pusztulnak el? (Ha öregek lesznek.) A' lábáról látom, hogy ez a szegény beteg fecske is öreg már s mint a tolláról látom: fecskeanyó . . c ) C é l k i t ű z é s . . De nem- volt mindig öreg. Beszélgessünk róla, J hogyan élhetett otthon .
•
151baZYXW T á r g ya lá s .
a ) H o vá
va ló
l e h e t e z a fe e s k e
?
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcba Csak Modorban
élnek fecskék? Nem bizony, hanem tőlünk messze is. Arra ni! (Észak felé mutatok.) Arra van Pöstyén, Galgóc, Trencsén. Ha azok a fecskék melegebb vidékre vándorolnak, merre kell nekik keresztül menni? (Modoron.) Hová való lehet ez a fecske? (Talán trencséni.) Lehet. Ott van a fészke, mit elhagyott. Sokszor elment onnan már melegebb vidékre, sokszor ott hagyta már fészkét, de tavaszkor ujra felkereste. Szerette azt a helyet, mert ott született. Az volt az ő otthona. Ott élt párjával és 'kis fiaival. Hová építi a fecske a fészb) H o g y a n é l t o t t h o n a n y á r o n ? két? Ennek a fecskének is szép helyen van a fészke. Miből van építve? Tudjátok, hogyan építették a fészküket? Elmondom. Úgy csinálták, mint az emberek. Az egyik hordta a sarat, a másik meg szájában megforgatta az apró golyócskát, megnyálazta és odaragasztotta. Sok, sok golyócskából nehány nap mulva kész lett a fészek. (Rajzolom.) Kibéllelték tollal, pehellyel, vékony szalmaszállal, hogy puha és jó meleg legyen. Mikor készen volt, felültek a csatorna szélére s vígan csicseregtek. Hálát adtak a jó Istennek, hogy megsegítette őket. A ház gazdája elnézte a vidám fecskepárt és 'velök örült. Azután öt tojást tojott ez a fecskeanyó a fészekbe. Ilyenek voltak ni! (Rajzolom.) Apró, barna pettyekkel voltak telehintve. Azután hol az egyik, hol a másik ült a tojásokra. Miért? (Hogy melegítse.) Míg az egyik a tojásokon ült, a másik bogarakat keresett. Néha oda ült a ház tetejére és vidám, kedves esicsergésével rnulattatta a tojásokon ülő párját. Mi let{ a tojásokból ? (Kis fecskék.) Bizony ennek a fecskeanyónak is volt öt szép kis fecskéje. Mikor a tojásból kibujtak, nagy f~jük volt s nem volt rajtuk toll. Mezítelenek voltak. Nem fázhattak szegények? Mit tehetett akkor ez 'a 'fecskeanyó? (Betakarta a szárnyaival. (Igy ni! (Mutatom.) Védte gyermekeit a hűvös széltől, mely a fészek ajtaján befújt. Ha jó idő volt, kiült az eresz alá s ott csicsergett kicsinyeinek vig nótákat. De azoknak enni kellett. Mit tett hát a fecskeanyó? (Bogarakat hozott kicsinyeinek. ) Gyorsan kirepült a fészekből. Sebesen repült a levegőben. Ha meglátott egy bogarat repülni, hamar elkapta. (Mutatom.) S vitte fiainak. Azok meg már messziről tátogatták szájukat anyjuk felé. Hol az egyiknek a szájába tette a bogarat, hol a másiknak. Sorba megetette valamenynyit. A kis fecskék különösen a lepkehúst szerették. Lepkét meg talált a víz partján eleget az édesanyjuk. Azért ott röpködött legszivesebben. A kis fecskék hamar megnőttek. Már a tolluk is ki-
153zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
nőtt. Akkor azt mondta nekik édesanyjuk: No most már jőjjetek ki ide a ház tetejére, majd megtanítalak . repülni. Azt is megmutatom, hogyan kell a repülő bogarat elfogni. A legbátrabb ki- . állt a fészek szélére, szárnyát gyorsan mozgatta, egyet lendített magán és sikerült is felszállnia a csatorna szélére. (Mutatom a mozdulatokat.) Onnan már könnyü volt neki a ház tetejére felmennie, Ez a szegeny fecskeanyó pedig oly örömmel és boldogsággal nézte kicsi gyermekét. Csakhamar a többi is megpróbálta. Nekik is sikerült. Nemsokára mind az öt ott ült a ház legtetején. (Rajzolom.) A sor egyik szélén az a fecskeanyó, a másikon meg a fecskeapó foglalt helyet. Csi-ri-ri, csi-ri-ri. Beszélgettek egymáshoz. Vajjon mit mondhattak ? Egyszer csak egy lepke repült arra. Meglátta a fecskeanyó. - Ha közel lesz, fogjátok meg, - mondotta. Ugy .is történt. Az egyik, a legügyesebb, hirtelen elkezdte a szárnyát mozgatni, lendített magán' egyet és ... zsupsz I Elkapta a lepkét s azzal visszaszállt a többi közé. Lett nagy öröm. Mind valamennyi egyszerre csiripelt. Fejüket -összedugták és mondogatták: Csiri-csiri-csíri-csiri-csícseri, de jó, hogyelkaptad. Ez a fecskeanyó meg mosolygott s igen örült, hogy az ő fia már lepkét is tud fogni. Nemsokára valamennyinek sikerült egy lepkét, vagy bogarat elfognia. Mikor már ügyesen repültek s a lepkefogás is jól ment, ez a szegény fecskeanyó maga köré gyüjtötte fiait és azt mondta nekik: - Ti már nagyok vagytok, mindenhez értetek, amihez a fecskének érteni kell, menjetek hát s keressetek egy alkalmas ereszalját s építsetek fészket magatoknak. A kis fecskék megköszönték anyjuknak és apjuknak szivességét és szét· repültek a faluba, fészekhelyet keresni. Nemsokára ugyanolyan fészkeket építettek, mint az öreg fecskék s .beleköltöztek kettesével. Egynek nem volt párja, az keresett. magának. Hiszen több fecskecsalád is volt a városban. De azért gyakran meglátogatták öreg szüleiket s boldogok voltak. Igy élt otthon ez a szegény öreg fecske.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA c ) H o vá a ka r t m e n n i'? De közeledett az ősz. Mindig kevesebb és kevesebb bogár röpködött. Mit kellett akkor tennie ennek a fecskének ? (Útra készült.) Már akkor érezte, hogy beteg. Szárnyait már alig tudta mozgatni. A város fecskéi a templom tetején gyülekeztek ésarról tanácskoztak, hogy mikor induljanak meleFiai körülvették. Mit gebb vidékre. Ő is oda repült a párjával, kérdezhettek tőle? (Nem beteg, édes anyám?) De bizony érzem már, hogy öreg vJlgyok, - mondotta a szegény fecskeanyó. Párja .és fiai
153
vigasztalták, hogy majd csak kibirja még az utat, ők majd vigyáznak rá. Néhány nap mulva valamennyi fecske ismét a templom tetején volt. Ez az öreg fecskeanyó is ott volt. Sokat csicseregtek. Biztosan bucsuztak a várostól, a fészküktől, a jó emberektől. Egyszer csak valamennyien a magasba szálltak, körülrepülték a várost és - Isten nevében - utnak indultak. Ez is összeszedte minden erejét s velük repült, hogy melegebb vidékre menjen. Gondolta, ha odaér, ott melegebben süt a nap, talán' meggyógyul.baZYXWVUT d ) H o g ya n k e r ü l t i d e ? Sokáig repültek a. magasban, arra a hegyek felett. (Mutatorji.) Ez is velük röpült. Egy darabig még ..~ t zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA az elsők között volt. Mi történhetett vele azután? (Hátra maradt.) Nem szólíthatta meg senki? (A fiai.) Mit kérdezhettek tőle? (Mi baja van, édes anyám?) Rosszul érzem magam. Talán éhes vagyok. Leszállok egy kicsit pihenni, -. mondotta. Mit tettek a fiai? (Leszálltak vele, enni és inni adtak neki.) Az öreg fecske egy kissé jobban lett. Valamennyien felrepültek a magasba s repültek a ,többi után. Még utól sem érték a többieket, míkor- Modor ~ fölé értek. Itt már ez a szegény öreg fecske nem birta tovább. Erezte, hogy ismét le kell szállnia. Rászálltak arra az öreg diófára, ami ott a : gyepen van. Fiai itt is körülvették. Mit kérdeztek tőle? (Éhes? Hozzunk enni? Szomjas? Hozzunk inni?) Lehet, hogy azt kérdezték, de az öreg fecske sem éhes, sem szomjas nem volt. Azt és fiainak, hogy csak repüljenek a többiek mondotta párjának után, mert elmaradnak s könnyebb repülni, ha többen vannak. Ő meg itt a fa tetején kipiheni magát s reggel utánuk repül. A fiatalok, meg a párja összecsókolták szegényt, fájó szívvel ugyan, de tova repültek. Repülés közben hátra-hátra néztek. Vajjon mit gondolhattak? (-) Ez talán tegnap este történt. Az éjjelt azon a diófán töltötte a beteg fecske. Hűvös volt, fázhatott, didereghetett szegény. Hajnalban indulni akart: Megmozgatta szárnyait. (Mutatom.) De nem birt már repülni ... Leesett a gyepre ... S azután ... ? •(Mi megtaláltuk és felhoztuk ide.) Vajjon meggyógyul-é? (Bárcsak meggógyulna !) . h o ze á ia r to zó i ? Hol lehetnek most hozzáe ) M it é r e zh e tn e k • rtartozói? Azok már messze lehetnek.) Bizony igen messze lehetnek már, mert éjjel is repülhettek. Mit gondolhatnak azok? (Bár·csak jönne már édes anyánk!) Ha utolérték a csoportot, hol repülhetnek, . elől, vagy hátul? Leshetik, hogy nem jön-é édesanyjuk.) Én is azt hiszem, hogy hátul repülnek és bánkódnak, szomorkodnak. Talán már azt is sajnálják, hogy eltávoztak mellőle. De jobb, I
I
154zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
hogy ők elmentek. Úgy sem segíthettek volna rajta. Ha tudnák, hogy ilyen jó helyen 'Van, talán megnyugodnának. Szegény szorriorkodó fecskék! Ha meggyógyulna édes anyátok, még viszont láthatnátok !baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA B e g ya ko r tá s . a ) Ö s s z e fo g l a l á s . Hová való lehet ez a fecske '? Hogyan élt otthon ez nyáron? Hová akart menni? Hogyan került ide? Mit érezhetnek hozzátartozói? b)
A
tö b b it is
é r h e ti
b a j.; lI 1 i
kim é ljü k.
Mi
le s z ve le ,
ha
e s e t-
le g m e g g yó g yu l? Hát azokat, kik 7-8 napig repülnek, tenger felett, sivatag felett, nem érheti baj? Annyia sok-sok fecske között több öreg is lehet, ki nem birja ki a hosszu utat. AZ0k is elhullanak szegények. Sok beleesik a. tengerbe, a nagy-nagy vizbe s ott lell halálát. Sokat meg gonosz emberek fognak el. A fecskeraj útjába hálókat állítanak s. ezzel fogdossák össze. A húsát megeszik. Pedig igen kevés hús van az ilyen kis állaton. Mi szeretjük a fecskét. Mindenki örül, ha házára építi a fészkét. Igen hasznos állat. Sok bogarat s lepkét pusztít el, melyek gyümölcsfáinkat termék tönkre. Kedves csicsergéséveI felvidít bennünket. Kimélr jük a fecskét! Mi lesz ezz.el a fecskével, ha meggyógyul? (Tervezgetnek. Jól tartjuk léggyel s útnak eresztjük. Itt tartjuk a télen s tavaszszal szabadon eresztjük, stb.)
* A fecske azonban nem gyógyult meg. Oda temettük a diófa alá, melyen az utolsó éjjelt töltötte. Ugyanezt a tanítást a felsőbb osztályok fogalmazás-tanításánál is felhasznáJtam. A következő csendes foglalkozási órán lerajzoItattam az öreg- fecske történetét. Egy fogalmazási órán pedig egy jobb rajz képezte a vázlatot sennek 'alapján írtuk le a történetet. Hogy a tanítás mély hatással volt a gyermek érzelemvilágára, bizonyítja az is, hogy mondatok szerkesztésénél később is e mcséből vették a gondolatot. Modor. D r o zd y G yu la .
•
'.
155zyxwv
Alkotmány tan.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHG T e r ve ze t.
Á lla m i
a d ó k.
F e lté te l:
A gyermekek
(V-VI.
o .)
az előző órán a községi
adóval fog-
lalkoztak. 1.
J
,
E lő ké s zü le t.
E tétel az alkotmány tan egyik legszebb tétele. Száraz, unalmas, ha csupán a tárgyi célt tartjuk szem előtt és gyönyörü, igazán nemes' hatást keltő, ha pedagógiai, erkölcsi alapon haladunk a tárgyi cél felé. . E tétel különösen alkalmas arra, hogy rámutassak, mennyire szükséges, hogy a tanító, bármely tantárgy bármely tételét dolgozza' is 'fel, folyton kutassa, hogy a tárgyi cél elérésén kivül, m i n ő n e v e l ő h a t á s o k a t b i z t o s í t h a t . Igy lesz tanítása valóban nevelői hatásu. S ennek a nevelve tanításnak különösen az alkotmány tan tanításában van, nagy jelentősége. Az ember, mint egyén, beleilleszkedik a saját családjába. Ott jogokat élvez - de kötelességeket is visel. Beleilleszkedik a község életébe, hol szintén jogokat élvez s kötelességeket visel. De egyuttal beleilleszkedik a legnagyobb társadalomba, az állam életébe, hol szintén számtalan előnyt élvez, mellyel szemben kötelességei vannak. S milyen az ember természete? A jót elveszi s természetesnek tartja - s a kötelesség elől hányszor begombolkozik, elzárkózik. A gyermek otthonában, mikor még azt sem tudja mi az az a d ó , hányszor hall kifakadást ellene? Hányszor hallja e szót a legnagyobb gyülölettel kiejteni? Milyen eltévesztett tanítás volna az, mely csupán a tárgyi célt tartván szem előtt, megelégednék avval, hogya gyermeket tisztán leendő kötelességéré figyelmeztetve, megismertetné az előtte gyülölettel emlegetett adók különböző nemeit? S micsoda más tanítás az, amely az adók különböző nemeinek megismertetése mellett a gyermek megértéséhez, itéletéhez apellálva, eloszlatja a magával hozott gyül öletet, beláttatja annak szükségességét, abban a 11-12 éves lélekben derengővé teszi az igazságosságot, a gyönyörü erkölcsi célt, mely nem elégszik meg avval, hogy a jót elveszi, de megérti az evvel szemben levő kötelezettséget is, mely ha érinti is az embert, mégis teljesen természetes. Ez az a tanítás, amely nem elégszik meg az intellektuális eredménnyel, az egyszerü tárgyi tudással, a gyakorlati ------vonatkozással, hanem a nevelői hatások alapján olyan voluntarisztikus eredményekre törekedik, melynek eredményeképen a belátás,
156
a megértés alapján a gyermekben olyan nemes érzés ébredjen fel, mely megszólaItatja benne a kötelességet, mely természetessé teszi előtte azt, hogy az élvezett jogok mellett mindenkor ott van az egészen természetes kötelesség. A tanítás tárgyi céljával tehát teljesen egyenrangu a pedagógiai cél. II.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA M ó d s ze r .. Tanítói továbbképzőkön összegyült tanítóktói számtalan panaszt tanítása unalmas, a tárgy száraz hallottam, hogy az alkotmánytan s .a gyermektől távol álló lévén, nem köti le a gyermek figyelmét. ~ Ha ez igaz, ugy a tanító módszerében van a hiba. Ha az . alkotmány tannak erkölcsi alapját megéreztetjük a gyermekkel, akkor az érdeklődés már felébred s ha megtaláljuk az anyagátnyujtás helyes módját, a gyermek érdeklődése teljes lesz. Az anyagátnyujtás helyes módját pedig a gyermek c s e l e k v ő v á g y a jelöli meg. Cselekedtessük a gyermeket! Ami csak lehetséges, történjék vele. A gyermek természetében levő b e l e é l é s készsége mindent valószinüvé tesz előtte. Az alkotmány tant előadni, magyarázni, a gyermekre nézve csakugyan unalmas. De az alkotmánytant v é g i g é l n i , végigcsinálni - természetesen túlzás nélkül - még tetszetős a gyermekre nézve. Miért ne alakulhatna át az iskola tanítás közben kis községgé, nagy községgé s választanának birót s megfelelő hivatalnokokat, kiknek munkakörét azután a tanító kijelöli. (Ez a megtanítandó tulajdonképeni anyag.) Amikor a telekkönyvról tanítunk, miért ne lehetne valamelyik gyermek édes apjának az ingatlanát a gyermekekkel. együtt a telekkönyvbe bejegyezni, betáblázni, ki, táblázni, átiratni? Amikor az országgyűlés működéséről tanítunk, miért ne alkottathatnánk törvényt ott az iskolás gyermekekből összeállított képviselőházban, főrendiházban ? S amikor az adóról tanítunk, miért ne lehetne az egyik gyermek az, aki épen az egyenes adóját, fizeti ki, a másik pedig aki egy kg. húst vásárolván, álmélkodva hallja a tanítójátói, hogy ő most a hús árával együtt a d ó t is fizetett, csakhogy nem egyenesen -az állarn pénztárába, hanem közvetve. A gyermek cselekvő hajlandóságát alapul véve, az eljárás tehát a következő: Hogy a kapcsoló ismétlés révén a gyermekhez .legközelebb álló jogok és kötelességekből megértse a távolabb it, állítsuk ót képzeletben a saját családja körébe, hol Őmaga jelölje meg mind-
•
157zyxwvut
azon .jogokat, amelyeket otthonában élvez s mindazon kötelességeket, melyekkel családjával szemben tartozik. Majd áthidalásképen állítsuk képzeletben baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA e g y n a g y o b b c s a l á d , a község keretébe, ugyancsak megállapíttatván az ezzel szemben járó jogait és kötelességeit. S melyik a legnagyobb család? A haza, az állam! S mi az a sok jó, amit a haza, az állam ad neki? Éveken keresztül jár a gyermek az iskolába. Az iskola mennyi előnyt nyujt neki s ingyen. Pedig egy kis számítás a gyermekkel is megérteti, hogy mennyibe kerül az államnak (ha történetesen állami az iskola) azon iskola fenntartása! Az épület, a berendezés, a fűtés, vi ágítás, a tanítók fizetése. S ilyen iskola a szomszéd községekben is van! Hány van a megyében?! Hány van az országban? Mennyi pénzbe kerül ez mind! Az államnak mennyi pénzt kell kiadnia! S ha így megértetünk még több ilyent a gyermekekkel, pl. katonaságra, közlekedésre, stb. vonatkozó óriási kiadásokat, (az összeg meg is nevezhető) s h a s ze m b e á llítá s t a lka lm a zva , a g ye r m e k e lé tá r ju k a z t a l e h e t e t l e n h e l y z e t e t , h o g y m i n d e e t n e m t e h e t n é a z állam, maga fogja megállapítani, hogy minden h a p é n ze n e m vo ln a r e á , polgárnak szent kötelessége ezekhez a szükséges kiadásokhoz hozzájárulni; a szegény kevesebbel, a jobbmódu többeL S itt önmagától kinálkozik az alkalom a . c é l k i t ű z é s ' r e . A tárgyalásban megismertetjük az adók nemeit: egyenes adó, közvetett (fogyasztási) adó s az illetékek. Mind a háromnak a megismertetésében konkrét esetet teremtünk. Az egyik gyermek szüleinek földje van, az a földje után fizet; a másik gyermek apja a háza után fizet; a tanítónak se földje, se háza nincs, de van fizetése, az azután fizet; az asztalos, a lakatos a jövedelme után fizet. Ezek felviszik adójukat a községházára s ott befizetik. A befizetett összeget beirják az adókönyvecskébe. (Szemléltetés.) E g y e n e s adó megértetése. Ugyánitt van helye a kataszter megismertetésének, hogy a gyermek lássa, hogy az adót i g a z s á g o s alapon rójják ki.) A közvetett, vagy fogyasztási adónál vétessük észre, hogy az még nem elég pénz, amennyit az állam az e g y e n e s adóból kap. Még más adófizetés is 'szükséges. (Részletcélkítűzés.) Itt vétessük észre, hogy mikor a gyermeket édesanyja elküldte húsért s ó a húsért egy bizonyos összeget fizetett, tulajdonképen kétféle pénzt fizetett, 1. a hús árát, 2. a hús után járó adót. Itt azután könnyü megértetni a k ö z v e t e t t a d ó v a g y fo g y a s z t á s i a d ó elnevezést. (Ugyanez az eljárás még néhány árucikkel, minő a bor, sör, szesz, cukor.) ő
158
,zyxwvutsrqponmlkjihgfe Az illeték megértetésénél hivatkozzunk a gyermek tapasztalatára. Egyik-másik bizonyosan látta, hogy midőn édesapja valamely pereskedési ügyben a birósághoz, vagy valamely ügyben a pénzügyigazgatósághoz (esetleg kérelemmel) fordult, 1-10, vagy még több koronás bélyeget ragasztott az irásaira. Azt könnyen megérti a gyermek, hogy magának a bélyegnek nincs akkora- értéke, amekkorát fizet érte. De ha viszont észrevétetjük azt, hogy' édesapja ott a biróságnál, vagy más hivatalnál, amiért ügyét elintézték,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA s e m m it s e m fi z e t e t t , könnyü lesz értelmi kapcsolatba hozni a látszólag ingyen végzett munkát a megfelelő' él:té'kü bélyegekkel. Megérttettük tehát a gyermekkel, hogy az államnak sok pénzre van szükséges e sok pénzt különböző címeken a polgárok fizetik be. Tovább mennünk· kisebb részletekre, különösen osztatlan népiskolában, nem lehet. De nem is szükséges. Nem az adófizetés útvesztőjébe akarjuk mi a gyermeket bevezetni. A mi célunk a megismert adófizetésnek erkölcsi alapot teremteni. S ezt el lehet, ezt el k e l l érnünk. Ha jnár most a tárgyak koncentrációjára gondolok, úgy a számtannal kapcsolatban, akkor, amikor a VI. osztály számtananyagában a százalékszámítással foglalkozunk, példákat számíttathatunk ki a földmíves, a háztulajdonos, az iparos, a tisztviselő adója köréből,
Az e' gondolatokon I. E l ő k é s z í t é s . a)
b)
e)
II.
előálló vázlat. a következő:
is m é tlé s ,' Jogok és kötelességek a családban, a községben. Á th a jlá s . Minő előnyökben részesíti a polgárt az állam? Mi evvel szemben a kötelesség? Célkitűzés .. K a p e s o ló
T á r g ya lá s .
Egyenes adó (kataszter). b) Közvetett adó. e ) Illetékek.
a)
Ill.
B e g ya ko r tá s . a) b)
Az adónemek összefoglalása. Erkölcsi vonatkozások összesítése. U. A.
•