AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.06
E-oktatás alkalmazása műszaki ismeretek átadására Tárgyszavak: oktatás; műszaki személyzet; hálózatra alapozott szakképzés.
A műszaki ismeretek rendszeres felfrissítése, kiegészítése az e-oktatás révén – az üzemfenntartási gyakorlatban is – hatékony eszközöket képes alkalmazni.
Érvek az e-oktatás mellett A termékekre egyre rövidebb korszerűségi élettartam jellemző. A technológiák által kiváltott innovációk jelentősége mind nagyobb. A gyors és jelentős átalakulásra úgy lehet felkészülni, ha a munkavégzés teljes időtartama alatt állandó a továbbképzés. A hagyományos szakmai képzés, valamint továbbképzés önmagában már nem felel meg ezeknek a fokozott képzettségi igényeknek. A személyes részvétellel tartott szakmai képzések, továbbképzések jelentős utazási, képzési költséggel, valamint a távollét miatt kieső veszteséggel járnak. Az e-oktatás is jár bizonyos ráfordításokkal mind a tananyagok összeállításának szakaszában, mind a betöltéssel, majd a folyamatos alkalmazással összefüggésben. Sok ismertető mint általános varázsszert propagálja az e-oktatást, amely a változó piacokhoz gyorsabb alkalmazkodást tesz lehetővé, és a reagálásokat meggyorsítja. További előnye, hogy kevesebb utazással és munkahelyi távolléttel jár a tanulás, amelyet a felvetődő igényt követően rövid időn belül megvalósíthatnak. Előnyös, hogy online módon, több helyen, párhuzamosan tartható oktatás. A Siemens szakértői szerint ezzel az oktatási eljárással 30%-kal csökkenthetők a gyártási költségek, és olcsóbb a szakmai továbbképzés is. A számítógép révén új oktatási eljárások váltják fel a hagyományos, párbeszédes ismeretátadást, amilyen pl. az osztálytermekben folyó iskolai oktatás. A korszerű informatikai és távközlési technológiákkal átalakul a tanítás és a tanulás folyamata, sokkal rugalmasabbá tehetők a képzés új formái. Az eoktatás (e-learning) időben rugalmasabb és szélesebb kínálatot tesz elérhető-
vé, mint a hagyományos csoportos képzés, akár az egyes munkahelyekhez is illeszkedhet a tananyag. Az e-oktatás néhány jelentősebb alkalmazási területe – A szoftver-alkalmazás gyakorlása pl. a gépvezérlések, az Office programcsomag megismeréséhez, vezetői és irányítási feladatokhoz; – nagy bonyolultságú berendezések karbantartása, üzemfenntartása, pl. repülőgépek, irodai és nyomdai berendezések esetén; – meghatározott szakterületek alapozó képzése, pl. a költségkalkuláció, a marketing stb. ismereteivel; – nyelvoktatás.
Számítógépre alapozott képzés A számítógépre alapozott képzés (computer-based-training – CBT) lényegében olyan oktatási programokat alkalmaz, amelyeket pl. CD-ROM tartalmaz és ezeket veszi át a helyi számítógép. A CBT-oktatások az ember és a számítógép párbeszéde révén folytathatók. A tanulók maguk vezérlik az ismeretátvétel folyamatát, és időtől, helytől függetlenül folytatható az oktatás. Ebben a párbeszédben az alkalmazó az aktív irányító és a rendszer passzív válaszolást teljesít. Erre tekintettel nagy figyelmet érdemel a tananyagok összeállítása, a navigálások megoldása, és az alkalmazott didaktikus módszer, amely az ismereteket közvetíti a tanulóknak. A tananyag ábrázolására multimédia alkalmazható, sokféle hipertext, grafika, kép, animáció segítheti a tanulást. Az alkalmazott számítógépben ennek megfelelő technikai feltételeket kell kialakítani, pl. grafikus és hangkártyával, a CD-lemezek olvasójával stb. Szükségesek az alkalmazás szoftverjei is, pl. a videó- és audióállományok igényeinek megfelelően, böngészők (browser). Vannak olyan tananyagok, amelyeket néhány óra alatt lefuttathatnak és olyanok is, amelyek akár 1–2 napig is tartanak.
Hálózatra alapozott képzés Az online képzések hálózati programjai (web-based-training – WBT) vagy a belső hálón (intranet), vagy a világhálón (internet) elérhető oktató szoftvert alkalmaznak. Az előbbi a vállalat e-oktatásához kapcsolódik, az internetes pedig egy szolgáltató céggel teremt kapcsolatot. Mindkét esetben a központi szervergépre telepítik a bármikor módosítható, kiegészíthető, új változatra cserélhető tananyagokat. A rendszerben olyan távoli oktatásvezető is (teletutor) jelen lehet, akivel a tanulók párbeszédet folytathatnak e-mail, illetve chat útján.
A tanulóknak megfelelő számítógép szükséges az ilyen hálózati képzésekhez, és ki kell építeni a hálózati csatlakoztatást. Az előbbi módszerhez képest korlátozással jár, hogy milyen az intranet teljesítőképessége, pl. mennyi ideig tart a betöltés, a műveletekre való várakozás. A számítógép – amennyiben a sávszélesség nem megfelelő – torzíthatja a hálózaton érkező képet és hangot. Lényeges tényező a hálózati kapcsolat biztonsága, pl. tűzfallal védik a rendszert a külső behatolások ellen. A gyakorlatban már több hétig futó hálózati tananyagokat is szolgáltatnak.
Virtuális tanterem, távoktatás A hálózati e-oktatásban a virtuális osztályterem (virtual classroom – VC) és a távoktató rendszer (distance-learning-systeme – DLS) arra az elvre épül, hogy a résztvevők egy szimulált tanteremben helyezkednek el a tanóra alatt. Ilyenkor akár egyénileg, akár csoportosan kapcsolatot tarthatnak a távoktatás irányítójával (tele-teaching). A távoktatásban a tanuló kidolgozza az előírt szorgalmi feladatokat, ezt az oktatója megkapja, rögzíti, értékeli (tele-tutoring). A tanulóknak megfelelő számítógépre van szükségük az ilyen hálózati online képzésekhez és ki kell építeni a hálózati csatlakoztatást. A fejhallgatórendszer és a web-kamera egészíti ki a tanuló gépét. Itt is mutatkoznak a sávszélesség, valamint a biztonságos hálózati kapcsolat előbbi nehézségei. A hálózatot a virtuális tanteremben úgy szinkronizálják, hogy az előírt tantervet az oktatásban résztvevők betarthassák és párbeszédet folytathassanak a „jelenlevőkkel”. A szimulált osztályteremben tartózkodók kérdéseket tehetnek fel, megvalósul a visszacsatolás közöttük. Lehetőséget kapnak így arra, hogy az erősségeiket, illetve gyengeségeiket a többiek és a távoli tanárok figyelemmel kísérjék. Erősebb így a tanulók motivációja, mint az egyéni tanulásban, különösen, ha a kurzus több hétig tart. A virtuális tanterem jobban ellenőrizhetővé és mérhetővé teszi az egyes tanulók előrehaladását a tananyagban.
A tanulás menedzselési rendszere Vannak olyan tanulásmenedzselési rendszer elnevezésű irányítástechnikai rendszerek (learning-management-systeme – LMS), amelyek támogatják az informatikai, a tanulási és az ismeretfeldolgozási folyamatokat. Ilyen rendszer birtokában sokféle eljárás közül kiválasztható az éppen alkalmazásra ajánlott, pl. a CBT, a WBT, a VC, vagy a tananyag egyes részeinek kiíratása. Ezeket a tananyagokat a klasszikus iskolai anyagokkal is kombinálni lehet, és a tanulók folyamatosan igénybe vehetik az ismeretek adatbázisait is. Ismertek a bárki számára elérhető, nyilvános oktatási portálok is (public-learningportale).
A tartalomszolgáltatás – a tananyagok elektronikus terjesztése Működnek olyan szoftverek, amelyek támogatják a tartalomszolgáltatások szerzőit. Ezek az alkalmazások abban is segítenek, hogy pl. tanulás célú szoftvereket alakítsanak ki. A szerzőt támogató szoftver az alkalmazónak segítséget nyújt a tananyag lehetséges tartalmának összeállítására, a követendő haladási irányok kialakítására, a grafikus részek és szöveges anyagrészek megszerkesztéséhez, az előírt kiemelés, tipografizálás formázásához és más visszatérő tananyagkészítési műveletekhez. A szoftver azt is segíti, hogy a kurzusok, valamint az oktatásban résztvevők adminisztrációs feladatait elvégezzék. A szoftver „assessments” része alkalmas a követelmények teljesítésének vizsgálatára. Egy másik programrész (multiple-choice-tests) a válaszkiválasztó tesztfeladatokat készíti, illetve értékeli. Sokféle e-oktatási rendszert fejlesztettek és vittek piacra, nem egyszerű feladat ezek szabványosítása, illetve csoportba sorolása. Fontosabb alkalmazási területek, amelyeken az ilyen rendszerek gyorsan terjednek, pl. a következők – az érintett munkatársak nagy számban vesznek részt az oktatásban, és ez kiemeli a nagyvállalatok érdekeltségét az e-oktatásban; – a tananyagok sokféle szakterületre tartalmaznak ismereteket; – viszonylag kiterjedt a tananyag; – az elsajátítandó tananyag nagyon lényeges a munkakör betöltéséhez; – nagyon kis követési idő van a szakmai képzés, továbbképzés és az ismeretek gyakorlati alkalmazása között.
A szakmai továbbképzésben alkalmazható e-oktatás Súlyos problémák leküzdése szükséges az e-oktatás gyakorlati alkalmazásához. Kiindulásként megfelelő teljesítményű műszaki háttérre van szükség, azaz számítógépre, távközlési rendszerekre. A másik korlátozó tényezőt a tananyagok képezik, hogy a kurzusok és a közvetített tartalmak megfeleljenek a helyi követelményeknek. A felhasználók sok esetben nehezen fogadják el az ilyen képzést, amire néhány gyakorlati példa: – viszonylag nagy a lemorzsolódók aránya, gyorsan elfogy a kezdeti motiváció; – az egyéni tanulók számára hiányzik a társadalmi érintkezés, és maga az e-oktatáson részvétel nem szolgáltat kellő társadalmi elfogadottságot; – az elsajátított ismeretek cseréjére alig van lehetőség, és a gyakorlatba átvitel is nehézségbe ütközhet; – a vállalatokon belül nincsen ismeretátadás.
A munkatársak hálózatra alapozott képzésének sikere sokféle tényezőtől függ, mint pl. a technikai eszközök elérhetősége, a megfelelő hálózati környezet. A tartalom és program is lényeges, ide értve az e-oktatás tanulási és tanítási folyamatait, továbbá a befogadóknak a technikai eszközökkel kapcsolatos előzetes ismereteit (mennyire járatosak az informatikában, valamint az ilyen tananyagok felhasználásában). Fontos az ellenőrzést végző (tutor) szerepe az előrehaladás követésében. Az elfogadásban sok függ a tartalomszolgáltatás színvonalától, ahogy a tananyag tartalmát összeállítják és amilyen a szerkesztése.
A tartalomszolgáltatás kínálata A felhasználók számára kevéssé vonzó, ha a szoftver forgalmazója csak a felhasználás engedélyezéséért kíván bevételhez jutni, és az eladást követően magára hagyja a vevőit az alkalmazás gondjaival. Az e-oktatás műszaki alkalmazásához, már a rendszer és a tananyagok beszerzése kapcsán sokféle kiválasztási szempont van, ezek közé tartozik az oktatásban részesülők célcsoportja, a közvetített tartalom jellege, a résztvevők jártassága az új technikák alkalmazásában, a csoportos tanulás lehetősége, valamint a segítségnyújtás közvetlen kapcsolatai (hotline). Egy üzemfenntartással vagy más műszaki feladatokkal foglalkozó célcsoport számára az e-oktatás rendszerét, tananyagait más szempontok szerint kell megválasztani, mint pl. a cég vezetőinek vagy a pénzügyi tervezés, ellenőrzés szakembereinek továbbképzése esetén. Az oktatott ismeretek csoportosításának alapkategóriái: – stratégiai ismeretek – szakmai, módszerre vonatkozó ismeretek – termékismertetők, az eszközök ismertetése. A stratégiai ismeretek rendszerint esettanulmányokra épített vezetői tréningek keretében oktathatók, célszerűen interaktív eljárásokkal. A résztvevők saját szakértelmük, ténybeli ismereteik alapján értékelhetik a példákban bemutatott helyzetet, és dolgozhatnak ki megoldási változatokat. A szakmai, módszertani ismeretek különféle elvont tartalmát olyan formában mutatják be az e-oktatás anyagai, hogy kellően érthetők legyenek a gyakorlati példák, az azokra alapozott elméleti háttér. A sikeres felkészüléshez meg kell értetni pl. a TPM (vagyis a gyártóüzembe integrált üzemfenntartás) lényegét, lehetőleg a mindennapos tapasztalatokkal, gyakorlati feltételekkel szemléltetve. Hasonló gyakorlati megközelítéssel tárgyalják a beszerezhető tananyagok a TQM (vagyis az átfogó minőségmenedzselés) alapvető ismereteit, a megvalósítás komplex feltételeit. Sok tartalomszolgáltatás irányul a termékek, a korszerű eszközök bemutatására, pl. a működés módja és az újabb funkciók ismertetésével. Segítséget nyújtanak a szakszerű kezelés elsajátítására, a felhasználás előírt (optimális) feltételeire. Lehetőség van olyan interaktív programok alkalmazására,
amelyek segítenek a gépet kezelők és a karbantartók begyakorlásában, a felhasználás gyakorlati eseteire alapozott példákkal. A tartalomszolgáltatók egyes esetekben a konkrét igények szerint állítják össze az ilyen tananyagokat (content-customizing). A tartalomszolgáltatók figyelembe veszik az oktatásban résztvevők előzetes ismereteit is. Az e-oktatás előfeltétele, hogy ismerjék az internet alkalmazását, illetve a számítógépes kapcsolattartás alapvető fogásait, technikáit. A csoportos e-oktatást is lehetővé kell tenni, amennyiben a résztvevők közötti tapasztalatcsere javítja az ismeretszerzést, és a résztvevők ebben érdekeltek. Az egyéni felkészüléssel szemben előnyei vannak a virtuális tanulócsoportoknak, erősítik a tanulók társadalmi kompetenciáját. A tartalomszolgáltatás korszerű fórumokkal, csevegő (chat) kapcsolatokkal, és pedagógiai téren felkészült oktatókarral tartott új kapcsolatokkal (a tutorok felügyeletével) jár együtt. Ezek a tanulókat megfelelően segítik az ismeretek elsajátításában, kellő motivációt nyújtanak. Megnövelik annak az esélyét, hogy folyamatosan haladjanak a tananyagaikban. Gyakorlati tapasztalatok szerint a jó felkészítők (tutorok) bizonyos mértékig ellensúlyozhatják az eoktatáshoz kialakított tananyagok fogyatékosságait, feltéve, hogy megfelelő fórumokat, párbeszédet alkalmaz a rendszer a szereplők (a tanulók és a tutorok) között.
A munkaadók és az e-oktatás Az e-oktatás iránt a munkaadók is növekvő érdeklődést mutatnak, és sokféle nehézséget kell leküzdeniük az alkalmazás érdekében. Nem érheti el a célját az a szemlélet, hogy a számítógépes, illetve hálózati alapú képzés beszerzett tananyagait átadják a munkatársaiknak és azt remélik, hogy ezekből (esténként, illetve a hétvégi pihenőnapokon) megtanulják az esedékes leckéket. A munkatársak hosszabb távon elvárt képzési programjához kellő késztetések is szükségesek, ennek a következő tényezői lényegesek: a vállalatvezetés részesítse elismerésben az e-oktatás erőfeszítéseit, eredményeit, aki képzettséget szerez, az kapjon nagyobb munkajövedelmet. Előfordul, hogy munkaidőben is végzik az e-oktatást, ezért az érintetteket szabaddá kell tenni ennek zavartalan folytatásához. A munkatársakat díjazzák, ha a pihenőnapon, a munkavégzés szempontjából értékes és elvárt képzésben vesznek részt. Az így elért nagyobb teljesítményt a nagyobb munkajövedelem is ismerje el. (Nádudvari Zoltán) Plate, C.; Ryll, F.: Gestaltung und Einsatz von E-Learningsystemen für die Qualifizierung von technischen Personal. = VDI-Berichte, 2002. 1650. sz. p. 203–212. Reinigunghaus, A.; Minrath, H.: Effiziente Instandhaltung durch Wissens- und Erfahrungsmanagement. = VDI-Berichte, 2002. 1650. sz. p. 213–228.
KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR SZAKIRODALOMBÓL Bacskai A.; Csekőné Csáky K.: A 0-állapot mint az állapotértékelés kiindulópontja. = Korróziós Figyelő, 43. k. 2. sz. 2003. p. 35–37. Horváth G.: Távfűtés – panelépületek fűtéskorszerűsítése. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 3. sz. 2003. p. 40–41. Létesítménygazdálkodás a Philips győri gyárában. Holland minta. = Facility Management, 5. k. 1. sz. 2003. márc. p. 40–42. Balassa Z.: Nagykonyhai elszívó légcsatornák tisztítása, felújítása. = Magyar Épületgépészet, 52. k. 2. sz. 2003. p. 19–20. Szautner Cs.: SEWAMENT rendszer szennyvíztechnológiai vasbeton szerkezetek felújítására. = Beton, 11. k. 4. sz. 2003. p. 14–16.
