E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

E-Adóellenőrzési Tanácsadó 2012. június

Szakmai folyóirat

VIII. évfolyam 6. szám

In-house szeminárium!

Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

Tartalom 1 ADÓELLENŐRZÉS • A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra

4 ART.

ADÓELLENŐRZÉS

• Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban

A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra

7 ÁFA • A szolgáltató szektor fokozott adóhatósági ellenőrzése

9 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Írta: Botházy Béla osztályvezető NAV – Ellenőrzési Osztály

• Diákmunka nyáron

14 OLVASÓI KÉRDÉSEK

Az Országgyűlés 2012. május 14-i ülésnapján elfogadta a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

• Az eho megfizetése osztalék után

A módosítások érintik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (áfatv.), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. (art.) törvényt.

Lapszámunk szerzői:

A 2012. július 01-től hatályba lépő új rendelkezések az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózást, valamint az ehhez kapcsolódóan előírt adatszolgáltatási kötelezettséget 2 éves átmeneti időszakra vezetik be. Az Áfatv. kiegészül a 142. § (1) bekezdésébe beépülő i) ponttal, a 142. §-ba beépülő (8) bekezdéssel, a 276. §-sal, valamint a termékek felsorolását tartalmazó 6/A. számú melléklettel. Az Art. a 31/A. és a 191. §-okkal egészül ki.

• Fel nem vett osztalék • Bérmunka elszámolás • Fordított ÁFÁ-s ügylethez kapcsolódó előleg Bonácz Zsolt – adószakértő Botházy Béla – NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Tisztelt Olvasónk!

A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media. hu e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek258 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. május 29. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser

1 E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

| 2012. június, VIII. évfolyam 6. szám

Az Áfatv. 142. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. Áfatv. 6/A. számú melléklete nevesíti azokat a termékeket, amelyek setében alkalmazni kell a fordított adózás szabályait. A 142. § (1) bekezdése i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám 1.

Megnevezés Kukorica

előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2012. július 01. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti, az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően; a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.

Vtsz. 1005

2.

Búza és kétszeres

1001

3.

Árpa

1003

4.

Rozs

1002

5.

Zab

6.

Triticale

1004

7.

Napraforgómag, törve is

8.

Repce- vagy olajrepcemag, törve is

1205

9.

Szójabab, törve is

1201

Egy példával szemléltetve: 1.500 eFt + 27% áfa ellenértékű termékbeszerzés során a vevő 2012. július 01. napját megelőzően 1.000 eFt + 27% áfa előleget ad.

1008 90 10 1206 00

Az Áfatv. 142. §-ának (8) bekezdése alapján az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás nem alkalmazható az Áfatv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó (kompenzációs felárra jogosító) termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Az Áfatv. 276. §-a tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket. Eszerint az Áfatv. 142. §-a (1) bekezdésének i) pontját azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 01. napjára esik, vagy azt követi; azzal a kiegészítéssel, hogy az Áfatv. 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2012. július 01. napjára esik, vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július 01. napját megelőzően kellene megállapítani, a 142. § (1) bekezdésének i) pontja nem alkalmazandó, tehát az egyenes adózást kell alkalmazni. Amennyiben a 142. § (1) bekezdésének i) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett

Az eladó az átvett előlegről szóló számlán 1.000 eFt adóalapot és 270 eFt adót: összesen 1.270 eFt-ot szerepeltet. Az áthárított adót a számla befogadója az Áfatv. 120. §-ának d) pontja alapján egyéb feltételek teljesülése mellett levonásba helyezheti. A 2012. július 01-jét követő teljesítés után a végszámlában az adóalapból a korábban előlegként fizetett nettó összeget, 1.000 eFt-ot le kell vonni, így a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége (1.500–1.000) 500 eFt adóalap után 135 eFt értékben keletkezik. Ezt az összeget a termék beszerzője az Áfatv. 120. §-ának b) pontja alapján egyéb feltételek teljesülése mellett levonásba is helyezheti. A jogalkotó az egyes mezőgazdasági termékek értékesítésére és beszerzésére vonatkozó fordított adózás bevezetésével egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettséget is előírt. Az Art. új, 31/A. §-sal egészül ki, amelynek rendelkezése alapján az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfatv. 142. §-a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a

2 2 0 1 2 . j ú n i u s , V I I I . é v f o l y a m 6 . s z á m | E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint – az Áfatv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általánosforgalmiadó-bevallásában azon, az Áfatv. 142. §-a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint – az Áfatv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Tekintettel arra, hogy a fordított adózást e területen 2 éves átmeneti időszakra vezetik be, az adatszolgáltatást első alkalommal a 2012. július 01. napját magában foglaló adómegállapítási időszak, utolsó alkalommal a 2014. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni. Az adózóknak különösen a jogszabályváltozások hatálybalépését közvetlenül követő időszakban kell fokozottan ügyelni az ügyletek megvalósítása és a számlázás során. A kezdeti időszakban előfordulhat, hogy az értékesítést teljesítő eladó még nem rendelkezik kellő ismeretekkel a jogszabályváltozásokról, és a számlát az Áfatv. 6/A. mellékletében felsorolt termékekre is az egyenes adózás szabályai szerint állítja ki, amely áfatartalma hasonló figyelmetlenség esetén jogosulatlanul kerülhet levonásba. 2012. július 01-jét követően célszerű lehet, ha a terméket beszerző adóalany a számlázást megelőzően jelzi az eladónak, hogy a termékbeszerzésre a fordított adózás szabályai érvényesek.

A könyvelők különösen segíthetik a terméket beszerző adóalanyokat, ha időben tájékoztatják megrendelőiket a jogszabályváltozásokról; továbbá amennyiben olyan, az egyenes adózás szabályainak megfelelően kibocsátott számlát kapnak feldolgozásra, amelyet a fordított adózás szabályainak megfelelően kellett volna kiállítani, azt jelzik a megrendelőjük részére. A könyvelők felelőssége is, hogy az ily módon tévesen felszámított áfát a jogszabályoknak megfelelően ne helyezzék levonásba. A fordított adózás a költségvetés számára is hordoz kockázatot. Vélhetően a jogalkotó ezt figyelembe is vette, amikor a mezőgazdasági termékekre vonatkozó adózást átmenti időszakra vezette be. A fordított adózás során az adófizetés egyfázisúvá válik. Ezáltal a költségvetés az utolsó, adófizetési kötelezettség keletkezésével járó értékesítés után juthat a felszámított adóösszeghez. Triviális, hogy ez a hosszabb értékesítési folyamatok esetében jelentős likviditási hátrányt okozhat. Például, az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára irányul, gyakran előfordul, hogy az adó felszámításával történő értékesítés csak évekkel később következik be. Ez alatt az időtartam alatt a költségvetés nem jut a beszedendő adóhoz. Ugyanez – bár jellemzően rövidebb időtartamban – előfordulhat a mezőgazdasági termékek fordított adózása esetén is. A nagyobb kockázat azonban az, hogy a magasabb adóösszeg – tekintve, hogy az már más adózó hozzáadott értékének adótartalmát is magában foglalja – nagyobb motivációt jelenthet az adóelkerülésére. A magasabb adóösszegek miatt jelentkező nagyobb érdekeltség vélhetően növeli majd azon esetek számát, amikor az adózó (amely jellemzően korlátolt felelősségű társasági formában működik) az adófizetést megelőzően vagy azzal 3

E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó


közel azonos időben fizetésképtelenné válik, így az adó megfizetésére már nem lesz képes. Az így jelentkező adóelkerülési praktikákat ellenőrzéssel visszaszorítani hasonlóan nagy feladat, mint amekkora feladatot az egyenes adózás esetében a számlázási láncolatok feltárása jelent. Az átmeneti időszakra történő bevezetés is azt jelzi, hogy a jogalkotó tisztában van a fent vázolt költségvetési kockázat lehetőségével. Bár az adózók részére többletadminisztrációt eredményez, az ellenőrzéseket nagymértékben segítheti az Art. hatályba lépő 31/A. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség.

ADÓZÁS RENDJE Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban Írta: dr. Kovács Ferenc NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (art.) részletesen meghatározza, hogy milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik az adózót és az adóhatóságot. Jelen cikkben az adóhatóság jogai és kötelezettségei kerülnek kiemelésre, melyek ismerete hasznos lehet egy esetleges ellenőrzés során. A szabályokat az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (art.) 97–98. §-ai tartalmazzák. I. Az adóhatóság kötelezettségei „97. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.”

Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően – a próbavásárlás kivételével – köteles magát és ellenőrzési jogosultságát igazolni. Ez a szolgálati igazolvány felmutatásával és a megbízólevél átadásával történik. A szolgálati igazolvány azt tanúsítja, hogy az illető az állami adóhatóság ellenőrzésre feljogosított alkalmazottja; míg a megbízólevél bizonyítja, hogy a konkrét vizsgálat elvégzésére őt jelölték ki. Az ellenőröknek a megbízólevelet, illetve a szolgálati igazolványt minden kérés nélkül be kell mutatniuk. Ha ezt mégsem tennék meg, az adózónak jogában áll az eljárási jogosultság igazolását kérni. A megbízólevél tartalmazza az eljáró adóellenőr nevét, az ellenőrzés típusát, a vizsgálat alá vont időszakot és adónemeket, továbbá természetesen az adózó nevét. Az Art. 93. §-ának (7) bekezdése alapján ugyanakkor az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét, de a vizsgálandó adózó nevét nem. Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdésekor köteles tájékoztatni az adózót az ellenőrzés várható időtartamáról. „97. § (2) Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.” Bár az adóellenőrzés lefolytatása nem szünetelteti az adózó gazdasági tevékenységét, a mindennapokban változásokat okozhat. Erre való tekintettel rögzíti a törvény, hogy az adóellenőrzés során az adóellenőr a vizsgálatot úgy köteles elvégezni, kötelezettségeit teljesíteni és jogait gyakorolni,


hogy az a legkisebb mértékben korlátozza az adózó gazdasági tevékenységét. E szabályhoz kapcsolódik az Art. 94. §-ának (2) bekezdése, mely szerint a helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8–20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. Fő szabályként az adóhatóság az ellenőrzésről az adózót előzetesen értesíti, így az adózónak van ideje arra felkészülni. Az art. a magánszemély adózó számára – de csak a magánszemély számára – különleges lehetőséget biztosít. Amennyiben a kiértesítésben megjelölt időpont az adózónak nem megfelelő, úgy kérheti az adóhatóságtól új időpont megjelölését. Előfordulhat olyan eset, hogy az adózónak gazdasági tevékenységével összefüggésben az adott időpontban fontos üzleti tárgyalása van, és emiatt pl. külföldre kell utaznia, melynek következtében nem tudna jelen lenni az ellenőrzési cselekményeknél, az utazás elmulasztása miatt viszont gazdasági vállalkozása jelentős bevételtől esne el. Ilyen esetben törvényi szabályozás lehetővé teszi az adózónak, hogy az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szünetelését kérje. Nem élhet azonban az adózó ezzel a jogával az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, valamint az egyszerűsített ellenőrzésnél. Az említett lehetőséget csak a magánszemély adózó számára biztosítja a törvény, más adózó számára nem. Mivel azonban az art. szerint az egyéni vállalkozó is magánszemélynek minősül, így ő is élhet ezzel a lehetőséggel. „97. § (3) Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.”

Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényállást teljes körűen tisztázni. A feltárt tényeket, körülményeket, adatokat minden összefüggésében köteles értékelni, és annak eredményéről az adózót, képviselőjét vagy alkalmazottját az ellenőrzés folyamán köteles tájékoztatni. A tényállás tisztázásában az adózó köteles együttműködni, bizonyítást kezdeményezhet. Az adózó által felajánlott bizonyítékokat az ellenőr megvizsgálja, és visszautasítás esetén először szóban, majd a jegyzőkönyvben írásban is köteles megindokolni, hogy miért nem tartotta azt elfogadhatónak. Az is előfordulhat, hogy az adózó nem ajánl fel az ellenőrzés során bizonyítékokat. Amennyiben a körülmények indokolják, ezen tényről az adóhatóság az adózó által is aláírt nyilatkozatot vesz fel. Ezáltal kívánják elkerülni, hogy az adózó fellebbezésében jelezze, miszerint az adóellenőrzés során az általa felajánlott tények visszautasítását az adóhatóság nem indokolta sem szóban, sem írásban. „97. § (4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.” Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. Az egyes bizonyítási eszközökről részletesen – terjedelmi okokból – egy külön cikk keretében fogok szólni. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhető. 5



Az adóhatóság törvényi kötelezettsége az ellenőrzés során a tényállás teljes körű tisztázása. Feltárni az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényeket azonban nem egyoldalú tényfeltárást jelent, mert az adóhatóság törvényi kötelezettsége az adózó javára szolgáló tények felderítése és értékelése is. Az adóhatóság csak a kellően bizonyított tényeket, körülményeket veheti figyelembe eljárása során. Az adózót védő szabály, miszerint a nem bizonyított tényt, körülményt – még akkor sem, ha arról az adóhatóságnak tudomása van – az adózó terhére értékelni nem lehet. Kivétel ezalól a becslési eljárás, amely módszeréből adódóan a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Viszont itt is joga van az adózónak bizonyítással élni a becslés megállapításaival szemben.

II. Adóhatósági jogok az ellenőrzési eljárásban „98. § (1) Az adóellenőr az ellenőrzés során a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben részt vevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, f) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, g) próbagyártást rendelhet el, h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.” Az adóellenőr az ellenőrzés során a bizonyítás érdekében széleskörű, de nem tételesen meghatározott cselekvési szabadsággal bír, melyek közül

azokat választhatja ki, amik az ellenőrzés megállapításait valóban képesek alátámasztani. Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az Art. 103. §-ának (1) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylat-kiállítási és -megőrzési, nyilvántartás-vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha annak valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek. Az Art. 92. §-ának (11) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt


vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

ÁFA A szolgáltató szektor fokozott adóhatósági ellenőrzése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adóhatóság az Art. 90. §-ának (1) bekezdésében előírtak szerint közzétette a 2012. évre vonatkozó ellenőrzési tájékoztatást. Az ellenőrzési tájékoztatás szerint a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai 2012. év folyamán az alábbiak: – kiskereskedelem, különösen a dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, valamint a csomagküldő, internetes kereskedelem; – jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; – a magánrendelőkben végzett járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás, valamint az egyéb humánegészségügyi ellátás. Az ellenőrzési tájékoztatóban foglaltak egyrészről azt jelentik, hogy az adóhatóság várhatóan az említett területen tevékenykedő vállalkozásoknál jelentős számú nyugtaellenőrzést kíván elvégezni 2012. év folyamán. Amennyiben a vállalkozás nem teljesítette nyugtaadási kötelezettségét, számíthat arra, hogy az adóhatóság az év hátralévő részében legalább még egyszer ugyancsak ellenőrizni fogja. 2012. január 1-jétől az adóhatóság ún. fel nem fedett próbavásárlást is lefolytathat. Ennek során az ellenőröknek – feltéve, hogy jogsértést nem állapítanak meg – nem kell felfedni kilétü-

ket, ezáltal a vizsgálat alá vont adózó az ellenőrzés lefolytatásáról az utólag megküldött jegyzőkönyv alapján értesül. Továbbá, az adóellenőrök nem szolgáltatják vissza a megvásárolt terméket sem, így az eladó sem kötelezett az ellenérték visszatérítésére. Az ún. fel nem fedett próbavásárlás lehetőséget ad az adóhatóság számára, hogy csak utólag hozza az ellenőrzött személy tudomására a vizsgálat lefolytatásának tényét. Ez a körülmény hasznos az adóhatóság számára, mert az ellenőrök ugyanazon vállalkozásnál, rövid időn belül lefolytatott próbavásárlásnál már ismerős kuncsaftként jelenhetnek meg, hiszen ott már korábban vásároltak, s ennek során kilétüket nem fedték fel, az nem derült ki. Ennek következtében azoknál a vállalkozásoknál is feltárható a bevétel eltitkolásának ténye, akiknél (amelyeknél) az a szabály érvényesül(t), hogy ismeretlen kuncsaftok esetében a bevétel elszámolása, a nyugta kiállítása minden alkalommal megtörténik, de a „régi” kuncsaftok esetében már csak részben valósul meg a bevétel bizonylatolása. Továbbá, a vállalkozás nem tudja beazonosítani az ellenőröket, ezáltal a következő vizsgálat hatékonysága még ugyanazon ellenőrök esetében is biztosított; ezentúl a vállalkozás is bizonytalanságban tartható, ami arra ösztönözheti, hogy mindenkinek nyugtát adjon, hiszen „bármelyik” vásárló lehet adóellenőr. A fel nem fedett próbavásárlás intézménye abból a szempontból is előnyös az adóhatóságnak, hogy ugyanannyi idő alatt vélhetően több ellenőrzést képes lefolytatni változatlan számú adóellenőr, hiszen a nemleges ellenőrzés esetén nem kell azonnal dokumentálni a vizsgálatot, ezáltal a dokumentálásra ez idáig fordított munkaidő felszabadul, amelyet további ellenőrzések lefolytatása érdekében lehet hasznosítani. A nemleges ellenőrzések dokumentálása is egyszerűbb, valószínűleg jobban sematizálható, ami az adóhatóságnak szintén munkaidő-megtakarítást eredményezhet. 7



Az adóhatóság mind ez idáig, tudomásom szerint, elenyésző mennyiségben végzett orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózóknál nyugtaellenőrzés teljesítésére irányuló vizsgálatokat. A gazdaság említett szektoraiban tevékenykedő adózók a 2012. évre vonatkozó ellenőrzési tájékoztatásban foglaltak szerint az adóhatóság részéről kiemelt figyelemre tarthatnak számot, de az adóhatóság valószínűsíthetően a következő években is rendszeresen sort kerít nyugtaellenőrzések lefolytatására. Ezekben a szektorokban működő vállalkozásoknál ez idáig az adóhatóság nem végzett nagyobb számban ilyen típusú ellenőrzéseket, ezért a kiválasztással kapcsolatos adóhatósági szempontok nem válhattak ismertté. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Igazgatóságának ellenőrei az adóhatóság honlapján közzétett közlemény szerint ügyvédi tevékenységet végzőknél folytattak le nyugtaellenőrzéseket. A közlemény szerint a vizsgálat alá vont öt ügyvédnél, illetve ügyvédi irodánál elvégzett ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont adózók 60%-a nem adott nyugtát. A közleményben leírtak szerint az NAV Keletbudapesti Adóigazgatóságának revizorai a kiválasztáshoz ügyvédi irodák honlapjairól és a tárgykörrel foglalkozó internetes blogokból szereztek adatokat. Az ellenőrök az adatok alapján öt, az adójogot jól ismerő fővárosi ügyvéddel személyes konzultációra telefonon időpontot egyeztettek. A revizorok a vizsgálat keretében, az előadott adózási probléma megbeszélését követően az ellenőrzött ügyvédek közül hárman bizonylat nélkül vették át a konzultációs díjat, illetve az ügyintézéshez szükséges előleget. Ezek összege tízezer és egymillió forint között mozgott. Az adóhatóság szóban forgó közleményéből következtetni lehet, hogy az adóhatóság orvosi, számviteli és adószakértői tevékenységet folytató adózóknál is alapvetően hasonló módszereket kíván alkalmazni.

Ebből adódóan, azok a vállalkozások számíthatnak nagyobb eséllyel nyugtaellenőrzésre, akik (amelyek) irodát tartanak fenn, tehát nem saját lakásukban végzik gazdasági tevékenységüket. Az is lehetséges, hogy az adóellenőrök nem jelentkeznek be előzetesen, hanem bejelentés nélkül jelennek meg az irodában, s kérik a könyvelő, adótanácsadó segítségét. Ugyanilyen módon lefolytatott ellenőrzésre azok az orvosi tevékenységet végzők is számíthatnak, akik (amelyek) előzetes bejelentés nélkül is fogadnak pácienseket. Természetesen az adóhatóság azoknál a vállalkozásoknál is lefolytathat nyugtaellenőrzést, akik saját lakásunkban végzik gazdasági tevékenységüket, de valószínűleg nem ez lesz a jellemző. Amennyiben a nyugtaadásra sor kerül, az adóellenőrök várhatóan nem fogják felfedni magukat, hanem ún. fel nem fedett próbavásárlást folytatnak le. Az adóhatóság tapasztalata szerint az ismételt ellenőrzés nagyon sok esetben már a nyugtaadás elmulasztását állapítja meg. Az Art. 90. §-ának (6) bekezdése alapján az adóhatóság „az adózókat – a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre”. E jogszabályi rendelkezés d) pontja alapján az adóhatóság az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait is figyelembe veszi az ellenőrzésre történő kiválasztásnál. Amennyiben az adóhatóság orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózónál nyugtaadási kötelezettségét állapítja meg, az adózónál valószínűleg utólagos ellenőrzés is elrendelésre kerül. Erre az ügyvédeknél végzett ellenőrzések során tapasztaltakat összefoglaló adóhatósági közleményből is következtetni lehet („A mulasztáson ért fővárosi ügyvédek a kiszabott bírságon felül bevallásaik utólagos ellenőrzésére is számíthatnak.”). Az Art. 108. §-ának (1) bekezdése szerint: „a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti”.


Előfordulhat az az eset, hogy az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását adóéven belül többször állapítja meg. Ez a körülmény orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózó esetében (is) nyilvánvalóan azt vonja maga után, hogy az adóhatóság a bevételt becsléssel állapítja meg, főleg akkor, ha a vállalkozónak, illetve vállalkozás tagjának bevallott jövedelme nem áll arányban életviteléhez kapcsolódóan felmerült kiadásaival. Az Art. 108. § (3) bekezdésének c) pontja alapján, többek között, becslés alkalmazható, „ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására”. Az Art. 108. §-ának (4) bekezdése szerint a becslési eljárás lefolytatását megalapozó, jelentősnek tekinthető adatnak, ténynek, körülménynek tekinthető, különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugta-kibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása. A szolgáltató szektor más területein tevékenykedő vállalkozások is számíthatnak arra, az előző évekhez képest nagyobb valószínűsége van annak, hogy náluk az adóhatóság nyugtaellenőrzést végez.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Diákmunka nyáron Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Lassan vége a tanévnek, és sok diák a nyári szünidő alatt megpróbál valamilyen pénzkereseti forrás után nézni. Vannak emellett olyan tanulók is, akiknek kötelező a nyári szakmai gyakorlat. A lehetőségek formái rendkívül változatosak, ami magával hozza, hogy a járulékfizetési és szociá-

lisadó-kötelezettségek is sokféleséget mutatnak. Ebben a tarka világban kívánunk eligazítást nyújtani úgy a diákoknak, mint az őket foglalkoztatóknak. A foglalkoztatási formákat e cikkben a kedveltségük sorrendjében ismertetjük, ezért az iskolaszövetkezet keretén belül történő foglalkoztatással kezdjük. Iskolaszövetkezet tagja A szövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozóan a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. §-a rendelkezik. Eszerint: „56. § (1) A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez képest – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. (2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.” A Tbj. szerint a munkaviszonyban álló személy, illetve a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelemmel rendelkező megbízási, vállalkozási szerződés alapján személyesen munkát végző személy biztosított. A Tbj. rendelkezése alapján azonban az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja nem biztosított, vagyis akkor sem terjed ki rá a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében működik közre. Biztosítási jogviszony nélkül járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A szociális hozzájárulási adó tekintetében szintén mentességet élvez az iskolaszövetkezet a 9



nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja foglalkoztatása esetére. Lényeges azonban, hogy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató nem tekinthető tanulmányokat folytatónak, így rá a biztosítás kiterjed; és ha az iskolaszövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében működik közre, a biztosítási és járulékfizetési, illetve a szociális hozzájárulási adókötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az ehotv. is tartalmaz mentesítést ebben a körben, így nem kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után. Háztartási munka Nyáron a diákok gyakran vállalnak gyermekfelügyeletet, korrepetálást, vagyis háztartási munkát. Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony. Alapesetben egy díjazás ellenében végzett munka megalapozza a járulék- és adófizetést, azonban a foglalkoztató az általa foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére nem kötelezett, de csak akkor, ha a foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettségének a foglalkoztatást megelőzően eleget tett. A bejelentés teljesítése történhet elektronikus

úton az ügyfélkapun vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. A bejelentést módosítani és visszavonni is lehet a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, melynek megtételére a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. A bejelentés megtételére, módosítására és visszavonására elektronikus úton történt bejelentés esetén a 1043H jelű bejelentő- és változásbejelentő lap szolgál. A telefonon történt bejelentés telefonos úton is módosítható. Jogszerű foglalkoztatás esetén a foglalkoztatót háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, tehát pl. sem táppénzre, sem szolgálati időre nem jogosít. Bevallási-befizetési kötelezettség Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. A regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha a foglalkoztató pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg, a NAV „Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számla” 10032000-01076215 javára. Egyszerűsített foglalkoztatás Ha rövid időre, nem háztartási munkára szeretnénk valakit egyszerűbb formában foglalkoztatni, az egyszerűsített munka jöhet először számításba.


Egyszerűsített formában létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. A munkaszerződés írásba foglalása azonban nem mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. Alkalmi munka esetén a foglalkoztatott létszám tekintetében létszámkorlátot állít fel a törvény. Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg a) A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de azt is figyelembe kell venni, hogy alkalmi munkának csak az minősül, ha a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig áll fenn a határozott időre szóló munkaviszony. A létszámkeret egyenlőtlen beosztása azt jelenti, hogy ha például az egyéni vállalkozónak nincs az Mt. szerinti munkavállalója, akkor alkalmi munkára 1 fővel létesíthet jogviszonyt, elvileg 365 napra, vagy 365 fővel 1 napra. Ez azért csak elvileg lehetséges, mert egybefüggően 5 napra, egy hónapon belül 15 napra és évente maximum 90 napra teheti ezt meg. Ha azonban a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Fontos az is, hogy az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a fizetendő közterhek és a foglalkoztatót terhelő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig nem jogosult, míg adótartozását ki nem egyenlíti. Amennyiben a közteherrel terhelt munkára a létszám-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja a közteher fizetésire vonatkozó rendelkezéseket. Ilyen esetben az általános szabályok szerint kell az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek eleget tenni a feltételek meg11



sértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat jogosulatlanul alkalmazta.

• telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti, amelynek feltétele az ügyfélkapun történő regisztrálás.

Fizetendő közteher A munkáltató az általa idénymunka keretében foglalkoztatottak esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi foglalkoztatás esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint közterhet köteles megfizetni. A munkáltatót a közteher megfizetésével nem terheli szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség.

Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

A munkavállalót nem terheli a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a személyi jövedelemadó-előleg fizetésének kötelezettsége.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén • az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításbejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

A foglalkoztatónak nincs közteher-fizetési kötelezettsége, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással is rendelkezik. Bejelentési és bevallási szabályok Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, a foglalkoztatás jellegét, a munkaviszony napjainak számát. A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint: • elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy

Elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a ’T1042E számú elektronikus adatlapot, és azt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. A telefonon keresztül történő bejelentés a 185ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthető. A munkáltató az ügyfélkapun keresztül benyújtott 08-as bevallás keretében a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget bevallási kötelezettségének. Papíralapon teljesítheti a bevallását az a munkáltató, aki elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett. Eddig az időpontig kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget is.


Eddig az egyszerűbb formákat tárgyaltuk, természetesen a munkavégzés történhet „hagyományos” formában is, amelynek leggyakoribb módja a munkaviszony. Mivel ezek a foglalkoztatási formák társadalombiztosítási szempontból kevés eltérést mutatnak az „aktív” munkavállalókhoz képest, rövidebben érintjük ezeket a kérdéseket. Munkaviszony keretében történő munkavégzés A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló a tbj. szabályai szerint biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a munkavégzés teljes vagy részmunkaidőben történik. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét. A biztosított ennek megfelelően 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A kifizetőt 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli. Tekintve, hogy itt jellemzően néhány hetes, 1-2 hónapos munkáról van szó, arra is nagyon lényeges odafigyelni, hogy nyugdíjjárulék megállapítása során figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határt is, amelyet a biztosítási jogviszony időtartamára – arányosan – kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ 2012-ben napi 21 700 forint. A szociális hozzájárulási adót is felső határ nélkül kell megfizetni. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Ide soroljuk többek között a megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződésen alapuló, és a bedolgozói jogviszonyt. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott tanulók akkor válnak biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. (2011. január 1-jétől a minimál-

bér összege 93 000 forint, ennek 30 százaléka 27 900 forint, naptári napi 930 forint.) A foglalkoztató ebben az esetben is 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót fizet, és ez a fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a biztosítási jogviszony nem jön létre. A biztosítottól levont járulék tekintetében azonban eltérés van a munkaviszonyban állókhoz képest, mert a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tanuló nem kötelezett 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére, tehát a nyugdíjjárulék mellett csak 7 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlatot folytató tanulók, hallgatók közül csak azok biztosítottak, akik tanulószerződéssel rendelkeznek. A tanulószerződéses tanulóval összefüggésben a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége keletkezik, azaz a tanulószerződésben meghatározott díj figyelembevételével 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A tanulótól szintén a tanulószerződésben meghatározott díj figyelembevételével kell levonni a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A tanuló 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot nem fizet. Hallgatói munkadíj A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: fk. tv.) 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására A munka törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy – munkaviszonyban állóként – az általános szabályok szerint biztosított a Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján. A járulékokat a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott részére kifizetett (juttatott) járu13



lékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A hallgatói munkadíj után mind a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, mind az egyéni járulékokat [10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék (3 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci) járulékot] meg kell fizetni. A szakmai gyakorlat alatt folyósított hallgatói munkadíj Az Fk. tv. 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb ös�szefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege 15 százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve az Fk. tv. 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell járulékokat fizetni. Természetesen szóba jöhet még a vállalkozói tevékenyég is, azonban cikkünk nem az „önfoglalkoztatás” társadalombiztosítási vonzatát, hanem a „hagyományos” diákmunka társadalombiztosítást illető kötelezettségeit kívánta bemutatni.

OLVASÓI KÉRDÉSEK Az eho megfizetése osztalék után Kérdés 2011-es adóévben osztalékelőleget vettek fel a Kft. tagjai (a tulajdoni hányad arányában), ami után

a Kft. a személyi jövedelemadót megfizette a kifizetést követő hó 12-ig. A 2011-es beszámoló elfogadását követően ez végleges osztalékká vált. Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni? Ki a fizetésre kötelezett: a Kft. vagy a magánszemély? Válasz – Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály A véglegessé vált osztalék utáni ehót a magánszemélynek kell megfizetnie az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Ehotv.) 3. §-a alapján, figyelemmel a 450 000 forint felső határra. Az idevonatkozó rendelkezés az, hogy a belföldi magánszemélyek az osztalékból származó jövedelem után az Ehotv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelesek mindaddig, amíg az általuk fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az ekhóban megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás adóévben megfizetett összege el nem éri a 450 ezer forintot. A véglegessé vált osztalék utáni ehót az éves adóbevalláskor kell megfizetni az Ehotv. 10. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint.

Fel nem vett osztalék Kérdés: A 2004-es adóévben jóváhagyott osztalékot az egyik tulajdonos nem kívánja felvenni. Milyen fizetési kötelezettsége van a magánszemélynek vagy a Kft.-nek az elengedett kötelezettség után? Válasz – Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály Amennyiben a magánszemély nem veszi fel az osztalékot, akkor jövedelme sem keletkezik, így esetében szóba sem jön az adókötelezettség. Ebben az esetben a társaságnak az elengedett összeg után viszont illetéket kell fizetnie az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. alapján. A fel nem vett összeg a társaságnál adóalapot növelő tétel, de e tekintetben kedvező jogszabály-módosítás vár-


ható; a Tao. tv. 29/Q. § (3) bekezdése jelenleg csak a 2007–2009. évig tartó üzleti évek esetén engedi meg az adóalap-csökkentést, viszont a változással várhatóan nem lesz ilyen időkorlát.

tásra, vagy más módon; továbbá, jogosult-e a vevő, a magyarországi autógyártó cég – amennyiben a 27%-os áfa felszámítható a német anyacég számlájában – annak levonására?

Bérmunka-elszámolás

Válasz – Bonácz Zsolt adószakértő A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a német anyavállalat és a belföldi székhelyű megrendelő, továbbá a magyar leányvállalat és a német anyavállalat között létrejött ügylet az áfatv. rendszerében termékértékesítésnek tekintendő. A kérdésben leírtak alapján a magyar leányvállalat a német anyavállalat megrendelése alapján autóipari gyártóeszközöket állít elő, amelyeket leszállít a német anyavállalat belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelői részére. A gyártóeszközök értékesítésére vonatkozó szerződés a német anyavállalat és a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelők között jön létre.

Kérdés: Ügyfelünk, egy németországi autóipari beszállító cég már évtizedek óta Magyarországon gyártat bérmunkában, az általa biztosított alapanyagokból autóipari gyártóeszközöket. Az elkészült termékeket visszaszállítják Németországba, ahol ezt követően kiszállítják azokat a felhasználó németországi járműgyártó vállalkozások részére. 2012 második felétől azonban új magyarországi gyárak beindulása az eddig megszokott bérmunkafolyamatot kényszerűen megtöri, tekintettel arra, hogy az elkészült termékek egy része az említett gyárak részére kiszállítva, közvetlenül Magyarországon kerül értékesítésre. A fentiek szerinti magyarországi értékesítésről a magyarországi autóipari cégek részére a számlát a németországi cégnek kell kiállítani, figyelemmel a megkötött szerződésekre, ami szerint a szállító a németországi cég. Az átlátható és jól elkülöníthető folyamatok érdekében a németországi cég Magyarországon leányvállalatot, gazdasági társaságot alapítana, melynek a feladata lesz a magyarországi értékesítésre kerülő autóipari gyártóeszközök gyártása és magyarországi felhasználók részére történő közvetlen leszállítása a saját anyacégének megrendelése alapján. A kérdésünk a közvetlen magyarországi leányvállalati teljesítés és a németországi számlázás, számlakiállítás áfa-felszámítási és -levonhatósági témakörének tisztázására irányul. A magyar leányvállalat (gyárak) részére közvetlenül kiszállítja a gyártóeszközöket, majd a teljesítést követően számlát állít ki megrendelője, a németországi anyavállalata részére, a magyarországi teljesítésből fakadóan a jelenleg 27%-os mértékű áfa felszámításával. Ezt követően a német anyacég kiszámlázná a magyar leányvállalati teljesítés ellenértékét a vele szerződéses viszonyban álló német tulajdonú magyarországi székhelyű cégek részére. Kérdés: a Németországban kibocsátott számla a tényleges magyarországi teljesítés miatt 27% áfa felszámításával kerül-e kiállí-

A német anyavállalat és a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelők között létrejött ügylet termékértékesítésnek minősül, amelynek teljesítési helye az Áfatv. 26. §-a alapján belföld; továbbá adómentesség sem állhat fenn az értékesítéssel kapcsolatban, hiszen annak következtében a termék változatlanul belföldön marad. A belföldi teljesítési hely miatt a német anyavállalatnak az általános forgalmi adó alanyaként be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál. Ha a német anyavállalat belföldön gazdaságilag nem telepedik le (nem hoz létre állandó telephelyet, fióktelepet), akkor a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságánál kell a bejelentkezéssel kapcsolatos ügyeket intézni. Ebben az esetben a német anyavállalat az adóalanyiságával kapcsolatos teendők elvégzésével pénzügyi képviselőt (Art. 9. §) bízhat meg. A kérdésben leírtak alapján, Magyarországon előállított termékek értékesítésére oly módon kerül sor, hogy annak következtében a termék nem hagyja el Magyarország területét, ezért a kérdésben leírtakkal egyezően az értékesítést jelenleg 27%-os adó terheli. A német anyavállalat belföldi adóalanyisága folytán semmiféle akadá15



lya nincs annak, hogy az állami adóhatóság által kiadott adószám alatt kibocsátott számlákban áthárított általános forgalmi adót a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelő levonásba helyezze, ha erre az áfatv. rendelkezései szerint jogosult. Tekintettel arra, hogy a német anyavállalatnak értékesítése után belföldön adóalanyisága áll fenn, a magyar leányvállalat által áthárított áfát (az adó mértéke szintén 27%) belföldi adóalanyként levonásba helyezheti.

Fordított áfás ügylethez kapcsolódó előleg Kérdés: Társaságunk fordított áfás ügylethez kapcsolódóan előleget utal a szállítónak. A szállító az előlegről számlát állít ki, melyre ráírja: „AZ ÁFA NEM ÉRTELMEZHETŐ, AZ ELŐLEG FORDÍTOTT ÁFÁS ÜGYLETHEZ KERÜL MEGFIZETÉSRE”. Kérdésem: helyes-e az előleghez kapcsolódó fordított áfa bevallása, és megfizetése abban az adóidőszakban történik, mikor a végszámlát megküldik? Válasz – Bonácz Zsolt adószakértő Az Áfatv. 142. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfatv. 60. § (1)–(2) bekezdése szabályozza, amely szerint azt az időpontot kell figyelembe venni, amelyik a legkorábban bekövetkezik, az alábbiak közül: számla kézhezvétele, vagy ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja. Az Áfatv. 60. § (1)–(2) bekezdése az előleg fizetéséhez adófizetési kötelezettséget nem kapcsol, kivéve, ha 100 %-os előleg fizetése (azaz a fizetett előleg a teljes ellenértéknek feleltethető meg) történt. A fordított Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

adózás alá tartozó ügylethez kapcsolódó előleg fizetése esetén – feltéve, hogy annak összege nem a teljes ellenértékkel egyezik meg – az előleg fizetőjének azon okból sem keletkezhet adófizetési kötelezettsége, mert az előlegre vonatkozó adózási szabályok szerint az előleget kapó felet terheli adófizetési kötelezettség. Ha az előleg az Áfatv. 142. §-a szerint fordított adózás alá eső ügylethez kapcsolódóan kerül megfizetésre, akkor a fizetett előleg nem tartalmaz általános forgalmi adót, így az előleget kapó fél nem fizethet adót, valamint az előleg fizetéséhez – feltéve, hogy annak összege nem a teljes ellenértékkel egyezik meg – az Áfatv. 60. § (1)–(2) bekezdése a vevő terhére sem ír elő adófizetési kötelezettséget. A fentiek alapján a szállító helyesen járt el az előleg számlázásánál, valamint Önöknek a végszámla kézhezvételekor keletkezik a teljes ellenérték után adófizetési kötelezettség, feltéve, hogy az Önök által fizetett előleg csak a teljes adóval növelt ellenérték egy részét tette ki, továbbá a végszámla kézhezvételét követően kerül sor a fennmaradó (a fizetett előleget meghaladó) ellenérték megfizetésére, valamint a végszámla kézhezvétele megelőzte a teljesítés napját követő hónap 15. napját.

Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, hatodik szám, 2012. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1787-5811 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Recommend Documents