DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA
NEVELÉSI TERV
DEBRECEN 2008
1
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon
tanulni,
hogy
felébredjen
érdeklődése, tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
(Szent-Györgyi Albert nyomán)
2
Bevezető 1. Jogi státusz Az intézmény elnevezése: Dózsa György Általános Iskola Székhelye: Debrecen, Dózsa György út 2. Elérhetőségek: 06 52 415-470 06 52 446-424 telefax
[email protected] Az iskola fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Debrecen, Piac utca 20. Állami feladatként ellátandó alaptevékenység: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR-ban meghatározott szakágazati besorolás: 85.20 alapfokú oktatás Szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás a.) A költségvetési szerv szakfeladatai: 80121-4 alapvető szakfeladat Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80511-3 szakfeladat Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás 80122-5 szakfeladat SNI tanulók nappali rendszerű általános Iskolai nevelése, oktatása 80591-5 szakfeladat Oktatási célok és egyéb feladatok beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, könyvtár 55232-3 szakfeladat Iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 szakfeladat Diáksport 55241-1 szakfeladat Munkahelyi vendéglátás 80521-2 szakfeladat Pedagógiai szakszolgálat:gyógy-testnevelés b.) A költségvetési szerv kisegítő, kiegészítő tevékenysége: 70101-5 szakfeladat Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Intézmény típusa: általános iskola Évfolyamok száma: 8 1.1 Az iskola tanulói és dolgozói a 2008/2009-es tanévben Tanulócsoportok száma: 36 (25 iskolai és11 napközis csoport ) Tanulók száma: 617 Az iskola vezetése: Igazgató: Kovács Tamásné ( matematika-ábrázoló geometria-technika szak, Közoktatás vezetői szakvizsga ) Tagintézmény vezető: Ujlakiné Erdős Judit ( tanító, rajz speciál kollégium, közoktatás vezetői szakvizsga) Igazgatóhelyettes: Bene Gáborné ( tanító, tehetség és fejlesztése szakvizsga) 3
Pallósné Bodnár Erika (német nyelv szak, tehetség és fejlesztése szakvizsga) Munkaközösség vezetők: Kovácsné Balogh Erzsébet ( tanító, fejlesztő pedagógus szakvizsga ) Kovács Dóra (tanító) Nagy Mária ( matematika, kémia szak ) Lovas Miklósné ( biológia, rajz, média szak) Dr Kemecseiné Kovács Zsuzsanna ( tanító, angol műveltségi terület ) Dr. Szabóné Barabás Ágnes ( történelem-angol nyelv szak, nem szakrendszerű oktatásra képesítés) Vadon Lajosné ( magyar-történelem-dráma szak, közoktatás vezetői szakvizsga, nem szakrendszerű oktatásra képesítés ) Zsámbáné Somorjai Katalin ( testnevelés-orosz nyelv szak, mérés-értékelés szakvizsga ) Pongorné Sziklai Erzsébet ( matematika, fizika szak) Orosz Péterné ( történelem, ének szak, nem szakrendszerű oktatásra képesítés) Dr Pappné Erdélyi Judit (biológia, földrajz, nem szakrendszerű oktatásra képesítés) Beosztott pedagógusok és nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak.
1.2 Az iskola épülete - 20155 hrsz.-ú Debrecen, Dózsa György út 2. szám alatti 1 ha 987 m2 területű ingatlan, kivéve a felül építmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 73,81 m2 nagyságú ingatlan része - 21443 hrsz.-ú Debrecen, Jerikó u. 17-21. szám alatti 3 ha 12 m2 területű ingatlanból 18633 m2 Az épület használattal kapcsolatos jogot a Sinay Miklós Utcai Óvoda, a Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és AMI, a Dózsa György Általános Iskola, a Városi Pedagógiai Szakszolgálat, a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium, valamint az Újkerti Közösségi Ház által kötött és a fenntartó által jóváhagyott külön megállapodás rögzíti.
2. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája 2.1 Szervezeti egységek - igazgatás - nevelőtestület - kisegítők Igazgatás: Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Feladatait közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár közreműködésével látja el. A szűkebb intézményvezetés tagjai az igazgató és az igazgatóhelyettesek.
4
Kibővített intézményvezetés az igazgató és helyettesein kívül magába foglalja a szakmai munkaközösségek vezetőit, a diákönkormányzat vezetőit, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet elnökét. Az intézmény vezetése, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Nevelőtestület: A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. Szakmai munkaközösség csak pedagógusokból álló, tantárgycsoportonként szerveződő közösség. Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Kisegítők: Ők egészítik ki és segítik a nevelő-oktató munkát. 2.2 Az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés és érdekvédelem fórumai -
Szülői munkaközösség Diákönkormányzat Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet
5
3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai 3.1 Az iskola önmeghatározása Önmeghatározásunk szerint személyiségfejlesztő és tehetséggondozó iskola vagyunk. Nálunk szabad, demokratikus légkörben személyre szabott módszerekkel sokoldalú személyiségfejlesztő pedagógiai munka folyik, amelyben legfontosabb elem a szeretet, az odafigyelés, a következetesség, a bátorítás. Minden gyermek más és más viszonyulást kíván egyéniségétől függően. Ezért iskolánk pedagógus közösségének feladata olyan pedagógiai folyamat megvalósítása, melynek során szuverén egyéniségük kiformálásához segítjük tanulóinkat. Nevelő-oktató munkánk állandó tökéletesítésre ösztönzi az egyént, saját képességeit, készségeit illetően. Tágítja érdeklődési körét, fejleszti jellemét. Az oktatás nem csupán tantervi keretek közé szorított információközvetítésből áll. Itt háttérbe szorul a „tanárközpontú” oktatás. Egyre inkább felcserélődik az ismeretátadó tanárszerep az ismeretek közötti eligazodásban segítőnek. A gyermekek nem tárgyai, hanem részesei a pedagógiai folyamatnak. Célunk az, hogy a gyermekek mindegyikét képességeihez mérten a lehető legjobban fejlesszük. Oktató munkánk során szilárd, megbízható, konvertálható, továbbépíthető, korszerű tudást biztosítunk idegen nyelvi-, humán-, természettudományos-, matematikai-, és informatikai ismeretek területén egyaránt. Biztosítjuk tanulóinknak a mindennapos sportolás lehetőségét. Segítjük és hagyjuk kibontakozni az eltérő személyiséget, az eltérő képességet. Tehetséggondozó munkánk kiterjed a tanórai, tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokra. 3.2 Egy lehetséges emberkép Ezen túl, eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat. Magatartásában, viselkedésében udvarias, fegyelmezett: -
helyes önértékeléssel rendelkezik betartja a harmonikus együttéléshez szükséges szabályokat toleráns talpraesett, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében önálló döntési képességgel rendelkezik megbízható jellemzője a reális önbizalom
Tanuláshoz, munkához való viszonyában: -
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit sokoldalú érdeklődéssel rendelkezik, nyitott ember öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban becsüli a tudást alkotó, kreatív a jó eredmények elérésére törekszik szorgalmas képes az értő olvasásra 6
-
gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban egyaránt ismeri a problémamegoldás örömét önállóságát fejlesztve pontos, kitartó munkára törekszik
Kultúrához való viszonyában: - ismeri, tiszteli, óvja és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit - tiszteli más nemzet értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit - Testi, lelki egészség terén: - életkorának megfelelő fizikai képességgel rendelkezik - ismeri és betartja az egészséges, harmonikus életvitel szabályait - ismeri a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módját - segítőkész a sérült, beteg, a fogyatékkal élő embertársai iránt - ismeri a szabadidő hasznos eltöltésének módját 3.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés-oktatás minden területére és formájára kiterjedő, a folyamat egészét meghatározó normatív jellegű irányelveinket a következőkben határozzuk meg: - A nevelés-oktatás folyamatában mindenkor szem előtt tartjuk az életkori és egyéni sajátosságokat. A méltányosság és minőségközpontúság elvét valljuk, mely szerint a gyermekeknek alanyi joga van az esélyegyenlőségre és a minőségi nevelésreoktatásra. - A képességek és készségek fejlesztése prioritást élvez pedagógiai munkánkban, mert ezáltal válhatnak képessé tanulóink harmonikus kapcsolat kialakítására a társadalmi és természeti környezettel. - A tapasztalatszerzés elvét érvényesítjük nevelő-oktató munkánkban, amelyet mindvégig a tapasztalati-cselekvéses tanulási folyamat jellemez, fokozatosan építve ebbe a deduktív megközelítési módot 7.-8. osztályban. - A hatékonyság alapjának tekintjük a következetességet, amely igényességben, határozott követelménytámasztásban nyilvánul meg. Egyben lehetőséget nyújt a tanulóknak önállóságuk, kreativitásuk kibontakoztatására is. - Az egyenrangúság és a pedagógus vezető szerepének elve együttesen érvényesül a pedagógiai folyamatban. - A tanuló és pedagógus partnerként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. Ugyanakkor a nevelőnek meghatározó szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának, tevékenységének megszervezésében. Ehhez pedagógiai-pszichológiai tudatosság szükséges, amely módszertani sokszínűséggel párosul. A szakmai műveltség folyamatos karbantartása és frissítése minden pedagógus elemi érdeke és kötelessége. 3.4 Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket, képességeket és tulajdonságokat alakítsa ki a tanulókban a nyolcadik évfolyam végére.
7
Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre - Legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére - Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével - Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával - Jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, nemzeti azonosságtudat, az EUhoz tartozás tudata, az egyetemes kultúra és a nemzeti kultúrák megbecsülése. - A hon- és népismerete segítse elő harmonikus kapcsolatának kialakítását a társadalmi és természeti környezettel. - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért, másokért és a közösségért. - Tanúsítson elfogadó és segítőkész magatartást beteg, sérült és fogyatékkal élők iránt. - Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje ezeket. - Tudjon a helyzethez illően viselkedni. - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Kommunikációs kultúrájának középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, érvei kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak. - Váljon az új információs környezetben eligazodni tudó és azt kritikus módon felhasználó fiatallá. - Legyen képes a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás) - Rendelkezzen a korszerű társadalom-, és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel. - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. - Legyen a világról és önmagáról reális képe. - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. - Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 3.5 Az esélyegyenlőség biztosítása A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései megfogalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Kiemelt hangsúllyal kezeli az esélyegyenlőség biztosítását, a különféle hátrányok kompenzálását, a tanulási képesség miatt lemaradók felzárkóztatását, segítését. Nem fordulhat elő, hogy tanulási képesség hiánya, vagy magatartási zavarok miatt gyerekek az iskolakötelezettség határa előtt kibukjanak az intézményrendszerből. A törvény megengedi, hogy akár 4. osztályig minősítés nélkül részesülhessen a diák felzárkóztató foglalkozásokban. A tanítási órán és tanítási órán kívüli tevékenységek egyaránt szolgálják a tehetség kibontakoztatását, a felzárkóztatást, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését.
8
3.6 A szociális hátrány felmérése Osztályfőnökök, szaktanárok és a napközis nevelők a szülők segítségével kiszűrik azokat a gyerekeket egy osztályon belül, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek. A felismerés lehetőségei: -
Közvetlen tapasztalás az osztályban Kérdőíves módszer Családlátogatás A tanulmányi munka megfigyelése, a képességekhez való viszonyítása Társas kapcsolatok az osztályban
3.7 Tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére - Az iskolán belül megoldott, illetve megoldható a napközibe, menzára való felvétel. - Szaktanári javaslatok alapján egy „Felzárkóztató program” keretében mindkét fél kitartó munkájával elérhető a szintre hozás. - A szociális hátrányt az étkeztetés terén normatív vagy rászorultsági alapon támogatja az állam. - A tankönyvtámogatás állami és önkormányzati segítséggel történik. Elvei és mértéke felmérés után határoztató meg. - A szociális juttatások lehetőségéről a szülői értekezleten tájékoztatást adunk a szülőknek. - Egészségügyi szempontból az iskola megelőző tevékenységét, felvilágosító munkáját tanórán belül és kívül is elvégzi. A drog-, az alkohol-, a dohányzás-, és bűnmegelőzési programokat külső szakértők bevonásával és az ifjúságvédelmi felelős segítségével végezzük. - A hátrányok megelőzése, enyhítése illetve megszűntetése érdekében rendelkezik az iskola megfelelően kiépített intézményközi kapcsolatokkal (Szakszolgáltató intézmények) - Szociálisan hátrányos, de tehetséges gyermek szaktanári segítséggel pályázatokon és versenyeken való indítása. - Részvétel a „Tehetséggondozó programban” 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos általános pedagógiai feladatok: a test és lélek harmonikus fejlesztése. Érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása: - szeretet (családtagok, társak, közösség, haza iránt) - gyűlölet a szerettek külső és belső ellenségei iránt (személyek, elvek, bűnök, tulajdonságok iránt) - tisztelete az értéknek, elkötelezettség Az akaraterő fejlesztése: - céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség 9
- kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége Becsületesség: -
a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése őszinteség, felelősségvállalás hűség az elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagához, állhatatosság az igaz ügy felismerése, szolgálata, lelkiismeretesség
Önismeret, önfejlesztés: - a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete - igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre - öntudat, önbecsülés Szomatikus nevelés: -
a mozgás-, a játék- és sportműveltség fejlesztése az alapvető fizikai képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése az igény kialakítása a szellemi-fizikai harmónia biztosítására az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata (helyes táplálkozás, öltözködés, napirend, stb.) - a személyi és környezeti higiéniára való nevelés - az elsősegélynyújtás alapelemei A tanuláshoz való viszony: - a tanulás, mint személyiségfejlesztés céljának ismerete, közelebbi és távolabbi célok kitűzése - az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, készsége - szorgalom, többre való törekvés - a gondolkodás és a gondolkodási műveletek képessége (megfigyelés, elemzés, osztályozás, szabályalkotás, emlékezet, asszociáció, következtetés, kombinálás, stb.) - alkotóképesség 5. Tanulási stratégiák, eszközök, eljárások Az ismeretek tapasztalati megalapozása az alapfokú nevelés – oktatás bevezető és kezdő szakaszában kerül előtérbe. A felfedezés, megismerés számára széleskörű lehetőségeket kell biztosítani. Kiemelt fontosságúak a differenciált fejlesztés eljárásai; a tanulási hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatásának megszervezése. A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlyára kell törekedni, valamint a tanulók egyenletes terhelésére. Az alapfokú nevelés - oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában a tapasztalati ismeretszerzés mellett annak deduktív módját is alkalmazzuk. Az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára törekszünk az eljárásrendszerünkben. E szakaszban növekszik az interaktív tanulási technikák szerepe. Növekszik a tanulók aktív megismerési tevékenységére épülő eljárások köre: megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb. 10
Növekszik a tanulók rendszerezett ismeretekre való igénye, ezt a tanulásszervezés során ki kell használnunk. A nevelés – oktatás minden szakaszában lényeges a tanulók kreativitását fejlesztő eljárások alkalmazása; az életkori sajátosságok figyelembe vétele az eljárások megválasztásánál; a fejlődésük követése; az életkornak megfelelő terhelés. A tanítási órán és a tanítási órán kívüli tevékenységek egyaránt szolgálják a tehetség kibontakozását, a felzárkóztatást, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését. Az alábbi tevékenységek, eljárások során a pedagógusok oktató – nevelő munkája a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és teljesítményéhez igazodik. A tanítási órákon megvalósuló munkaformák, eszközök, eljárások Kötelező órák: A tananyag feldolgozásánál, gyakorlásánál és ismétlésénél - differenciált foglalkozások - kiselőadás, tanulói beszámolók - tablókészítés - önálló feladatok (képesség és tudás szerint) - csoportos tevékenység - egyes tantárgyak csoportbontása - alsó tagozatban a vizuális módszer alkalmazása különböző tantárgyak tanítása során Választható órák: - gyakorló feladatok - szakirodalom elemzés - az ismeretanyag gyakorlása - dia- és filmvetítések - matematikából felzárkóztató, illetve képességfejlesztő órákat tartanak a pedagógusok - könyvtárban búvárkodás, kutatás, anyaggyűjtés - múzeumlátogatás, irodalmi emlékhelyek felkeresése - tanulmányi versenyekre való felkészítés (iskolai-, megyei és országos)
5.1 .Tanítási órán kívüli eszközök, eljárások
Napközi: A szülők igényének felmérése alapján tanítási napokon délután napközi működik 1-4. osztályban, illetve felső tagozatban 1 csoport. Tanítási szünetekben –munkanapokonösszevont napközis csoport működik, ha a szülők legalább 10 gyerek számára igénylik. Napközis csoportjaink szinte teljes osztálylétszámmal működnek. A napközi feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel segítse az iskolai céljainak elérését. A napközi otthon főbb nevelési területei: az önálló tanulásra nevelés, szabadidő hasznos felhasználására nevelés, a társas kapcsolatok irányítása, az egészséges életmódra nevelés.
Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek (tízórai, ebéd, uzsonna). A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet biztosít
11
az intézmény. Az iskola (fenntartója) által megállapított térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Szakkörök: Az igények és lehetőségek figyelembe vételével tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt arról, hogy milyen szakköröket, foglalkoztatásokat tartunk. Jellegüket tekintve lehetnek: szaktárgyakhoz kapcsolódó, művészeti, technikai jellegű szakkörök, illetve érdeklődési körök. Szakkör vezetését a nevelőtestület tagjain kívül más felnőtt is elláthatja. Énekkar: Az iskolánkban működő énekkar főleg alsós tanulóinknak nyújt tanítási órán kívüli elfoglaltságot. Az énekkari próbák célja: - Az alsós énektanítás, zenei nevelés kiegészítése. - Az énekelni szerető, jó hangú tanulók ének-zenei ismeretének bővítése a magyar és más népek népdalaival, az e korosztály számára írt műdalokkal, egyszerű kórusművekkel. - Az együtténeklés megszerettetése. - A tanult dalok, művek bemutatásával iskolai ünnepségek, rendezvények műsorának színesítése. Iskolai sportkör, sportrendezvények: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint felkészítésüket különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. Diákjainkat az iskolán kívüli (megyei, országos) versenyekre is felkészítik a szaktanárok. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, előadásokhoz, pályamunkákhoz szükséges kutatást, önképzést a tanítási napokon látogatható 8000 kötetes iskolai könyvtár segíti. Diákönkormányzat: A tanulók érdekképviseleti szerve, melynek tagja lehet az iskola minden diákja. Legfőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente legalább egyszer összehívunk. Az év többi részében a diáktanács tartja a kapcsolatot a tanulók és az iskola tantestülete és vezetősége között. A diáktanácsba minden osztály legalább három tanulót delegál. A diáktanács hetente egyszer ülésezik. Munkáját választott, de az igazgató által kinevezett tanár segíti. Kulturális rendezvények: A tevékenységi formák részletezése „A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok” címszó alatt található.
12
Létesítmények használata: Az iskolai létesítmények, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhassák. Vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek 6.1. A közösség szintjei Az ember társas lény és mint ilyen, csak közösségben fejleszthető igazán. A gyermek életkorának megfelelően fokozottan vágyik a közösség után. A 6-18 éves gyermek számára a közösséget elsősorban az iskola jelenti. Az iskolában a gyermek természetes közege az osztály. Osztályán keresztül kapcsolódik az iskolai közösséghez. Mint az iskola tagja, elsősorban versenyek, más iskolákkal közös sport-, kulturális rendezvények során az iskolások tágabb értelemben vett köréhez is tartozik. A tanulót minden szinten segíteni kell. Önmagától nem válik senki se egyetlen közösség aktív tagjává. Nekünk célunk, hogy tanulóinkat közösségünk hasznos, aktív tagjaivá neveljük. Feladatunk az elért eredmények megőrzése, illetve továbbfejlesztése. 6.2. A közösségfejlesztés feladatai - A közösségbe való beilleszkedés segítése - Alkalmazkodás gyakorlása - Helyes viselkedési formák kialakítása, gyakorlása - Kommunikációs készségfejlesztés a közösségben, kapcsolatteremtés, véleményformálás - Az egyén társas kapcsolatainak erősítése - A közösséghez való tartozás érzésének erősítése, összetartozás - Egymásrautaltság felismertetése - Együttműködést igénylő feladatok, játékok gyakorlása - Segítőkészség erősítése a csoportmunka során - Felelősségérzet kialakítása másokért és közvetlen környezetéért, a más nemű társakért. - Tolerancia kialakítása a más nézetek, kultúrák, szokások iránt. - Érdeklődés és bizalom más nyelvű népek, emberek iránt. 6.3. Az iskolai közösség kialakulását és formálását segítő tevékenységek. A „Dózsás” arculat kialakítása. Az iskolai osztályok, csoportok egymásutánjának története egyben maga az intézmény története. A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulják, gyakorolják tanulóink leginkább a szolidaritást, az egymásrautaltságot, és érzik meg a közösség erejét. Az osztályközösséget erősítjük a különböző felelősi rendszer kialakításával, valamint közös programokkal: pl: Karácsony, farsang. Az iskolai közösség hagyományteremtése és hagyományápolása mindig várt esemény az iskolánkban: 13
- Jeles napokon fát ültetünk, aminek az ápolását egy-egy osztály vállalja magára. - Dózsa napi rendezvényekkel erősítjük az iskolaközösséget, (közös játékok, népi mesterségek, sportfoglalkozások. - Kerek évfordulókon az iskola minden diákjának részvételével gálaműsort rendezünk. - Emlékplakettet adunk ki minden tanév végén, a tanulmányaiban legeredményesebb tanulónak. - Dózsa jelvényünk az összetartozást a nagyobb iskolai közösséget jelképezi. - Közvetlen környezetük formálását a rendszeres udvartakarítással, virágápolással, madáretetéssel valósítják meg a gyerekek. - Dráma és osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkoznak a vélemények megformálásával, konfliktusok kezelésével és együttműködéssel. - Minden év folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nemzeti ünnepeinken (1956. október 23-a, 1848. március 15-e, 1849. október 6-a évfordulóján). - Iskolai hagyományt erősíti az elsősök fogadása, alsóból felsőbe lépő gyerekek játékos vetélkedője – ötödikes avatás – és a nyolcadikosok ballagása. - Nagyobb gyermekek (7-8. osztályosok) segítik a kicsiket, számukra műsort, foglalkozásokat készítenek és vezetnek le. 6.4. A közösségfejlesztés lehetséges módjai Alapvető célunk az én központúság felől elmozdítani a tanulókat a közösség, a tolerancia felé. Ehhez ismerni kell a csoportok természetét. Minden év alapos helyzetfelméréssel indul. Ennek egyik eszköze a szociometria. A mérést és az eredményt elemezzük (osztályfőnökök, osztályban tanító tanárok), és ennek alapján megfogalmazzuk a stratégiát, illetve a fejlesztendő területeket. A közösségfejlesztés lassú folyamat. Célja az, hogy a tudatos közösségnevelés során az egyén személyisége megfelelően kibontakozzon, és felkészüljön a sikeres társadalmi szerepvállalásra. Ehhez részcélokat, feladatokat és tevékenységformákat Mindebben szerepet vállal a nevelőtestület, az osztályfőnök, a diákönkormányzat, a napközi otthon nevelőmunkája, a szabadidő-szervező.
14
Cél
Feladat
1. Közösség nevelőerejének kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében, 2. helyes értékrend kialakítása, 3. a másság elfogadása 4. a tolerancia kialakítása 5. iskolához való kötődés kialakítása 6. a nemzeti identitás tudat kiépítése
1. Közösségbe való beilleszkedés segítése, 2. alkalmazkodás gyakorlása, 3. véleményformálás, 4. egymásrautaltság felismertetése, 5. együttműködést igénylő feladatok adása, 6. felelősségérzet kialakítása egymásért, környezetéért, 7. nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, 8. iskolai hagyományaink ápolása, 9. karitatív akciókba bekapcsolódás
Tanórai tevékenységek
Tanórán kívüli tevékenységek
1. Önismereti játékok, 2. Közösségépítő/ fejlesztő játékok, 3. közös osztályprogramok szervezése: pl. klubdélután, Mikulás, anyák napja, karácsony, farsang, 4. osztályszépségverseny 5. gyűjtés az elesettek megsegítésére (árvízkárosultak, határon kívüli magyar iskolások segítése, stb.)
Szabadidős tevékenység 1. Fakultatív osztálykirándulások 2. iskolai szintű ünnepségek megszervezése, ebben való részvétel,(ütemezés szerint) 3. ügyeletesi rendszer 4. iskolatakarítási akciók, (meghatározott terv szerint) 5. diákönkormányzati fórum, /kirándulás, 6. iskolai ünnepek, 7. közös színház, bábszínház, hangverseny látogatások 8.Dózsa-nap, Dózsa-plakett, 9. elsősök fogadása, 10. ötödikes avató, 11. tánciskola, ballagás 12.testvériskolánkkal való kapcsolat ápolása, 13.Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonával való kapcsolat.
15
A Megvalósulás szinterei, felelősei Napközinapközis nevelő osztályosztályfőnök iskola Dök gyűlés/fórumDök segítő tanár /Dök iskola iskolai közösség közművelődési intézmények napközis nevelők iskolai közösség-Dök iskolavezetés 6. évfolyam 8. évfolyam Iskolák, intézmények közöttiskolavezetés
7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk nevelési rendszerébe szervesen beépül a beilleszkedési és magatartászavarral rendelkező gyerekek felismerése, gondozása. Intézményünk gyermekközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága, demokratizmusa, nemcsak a tanulók teljesítményének javulásához járul hozzá, hanem a harmonikus, kiegyensúlyozott személyiségfejlesztésnek is kedvez. A nevelés, tanítás – tanulás folyamatában találkozunk beilleszkedési és magatartás zavarokkal küszködő tanulókkal. Tantestületünk célzott pedagógiai és pszichológiai módszerekkel próbálja megelőzni illetve gondozni ezeket a problémákat a tanulók iskolai pályafutása alatt. A konfliktusos gyermekek nevelésénél törekedni kell a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. Kiemelt figyelemmel kell kezelni ezért az iskolába lépő gyermekeket, mert a beilleszkedési nehézségek korai felismerésével elkerülhető, hogy az átmenetekben (2. 3. osztály, 4. 5. osztály) ne súlyosbodjanak a magatartási zavarok. A Közoktatási Törvény módosításából adódó lehetőségek: - A tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól. - Előkészítő évfolyam, illetve a tanuló egyéni továbbhaladása. - Magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. - Kis létszámú tanulócsoportok szervezése a többi gyermekkel, tanulóval együtt, illetve külön foglalkoztatható tanulók számára. Pedagógiai tevékenységek a probléma kezelésére: - A beilleszkedési és magatartászavarral rendelkező tanulók kiszűrése, megfigyelése, helyzetelemzéssel, szociometriai felmérésekkel. - A tünetek okainak feltárása az adott tanulóknál: - Beszélgetés a tanulóval - A szülő bevonása a probléma megoldásába, enyhítésébe. (Családi körülmények, nevelési eljárások, biológiai, fiziológiai oknyomozás) - Tanulási képességek vizsgálata, tanulási zavarok feltérképezése. - Pedagógus kollégák bevonása. Egyéni és differenciált bánásmód személyre szabott kidolgozása. - Az osztályközösség bevonása. Kiemelt színtere: dráma, osztályfőnöki óra, napközi. - A jól kiválasztott drámajátékok sorozata megkönnyíti a szocializációs folyamatot. - Jó pedagógiai légkör kialakítása, mely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését. - Amennyiben a tanuló beilleszkedési és magatartási zavara a gondozás ellenére sem javul vagy nem oldódik meg, elkerülhetetlen a külső szakember bevonása. (Pszichológus, orvos, gyógypedagógus, Nevelési tanácsadó)
16
8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 8.1. Személyiségfejlesztés, tehetséggondozás Az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő tevékenysége hosszú és minőségileg is nagy változásokat hordozó személyiségfejlődést kísér végig. Az óvoda játékközpontú tevékenységeiből átkerülő kisgyermekből a folyamat végére önállóan gondolkodni és tanulni tudó serdülő lesz. Ebből következően a pedagógiai munka egészére megfogalmazott fejlesztési feladatok megoldásában az alkalmazott tevékenységi formákat, tanulási stratégiákat mindenkor az életkori szakaszokhoz, azok sajátosságaihoz kell igazítani. Személyiségfejlesztő munkánk kiemelt feladata a tehetséggondozás. Ez áll a pedagógiai programunk középpontjában. Úgy gondoljuk, hogy a tehetséggondozás a legjobb hatásfokú „befektetés” a humán erőforrások területén. Eddigi oktató-nevelő munkánk során tanórai, tanórán kívüli és szabadidős programokba egyaránt beépítettük ezt a szemléletet és tevékenységeket. 8.2. A tehetségfejlesztő program célja: - a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek feltárása - ezek fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerek alkalmazásával - a személyiség fejlesztése (önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra…) - a tanulók megfelelő külső és belső motiválása – reális önértékelés kialakítása - egyéni differenciálás Elsődleges feladat: - A tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, ugyanakkor tehetségük további kibontakoztatása a külön foglalkozásokon (blokkokon). - Ki kell alakítani az önismeretnek olyan fokát, amely a legjobban megóvja a diákot a fölösleges kitérőktől, ugyanakkor segít megőrizni a kíváncsiságot, az állandó tanulásvágyat, a világ megismerésének igényét. - Sokféle fejlesztési forma alkalmazása. 8.3. A tehetségfejlesztés folyamata: Középiskolák: tagozatok
Tanulmányi versenyek
8. osztály továbbtanulás
Egyéni tehetség gondozás
Választható órák
Kötelező óraszám
mérés, differenciálás Egységes követelmény szerinti képzés 17
8. 4. Színterek a megvalósításhoz: Tanórán: - emelt színtű csoportok szervezése - differenciált foglalkozás Tanórán kívüli iskolai programok - délutáni foglalkozások, kiegészítik a tantervi anyagot, lehetőséget kínálnak az egyéni - speciális képzések képességek kibontakozásához. - szakkörök - tanulmányi versenyekre felkészítés (kapcsolódik az előzőhöz) Iskolán kívüli programok - kiállítás, színház, városnézés… Tehetséggondozás főbb útjai: - gyorsítás, léptetés (maximum 1 vagy 2 év) tantárgyanként - emelt szintű oktatás - gazdagítás, dúsítás Módszerei: -
mást és másképp 1 – 1 témával elmélyült foglalkozás speciális fejlesztés gyermeki felfedezés segítése interdiszciplináris megközelítés gondolkodtatás kreativitást segítő feladatok vezetői készség fejlesztése
Tanulástechnika: - A tanulási stratégia és önismeret segíti a biztos, értő befogadást, kiküszöbölve a mechanikus tanulást. - A fejlesztendő gyermek motivációjának erősítése.
18
9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 9. 1. Gyermek- és ifjúságvédelmi program A gyermek- és ifjúságvédelmi munka alapja a közoktatásról szóló törvény 48. paragrafusa. Eszerint az iskolának el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Közre kell működnie a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében és pedagógiai eszközökkel törekednie, kell a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozáséra. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Ezek tehát a törvény szavai, amelyek meghatározzák számunkra a gyermekvédelem legtágabb értelemben vett feladatait. Minden pedagógus kötelezettségének és felelősségének tartjuk a gyermekvédelmi munkát. A feladat ellátásának feltételei adottak iskolánkban, hiszen egyik pedagógusunk félállásban végzi ezt a tevékenységet. Az iskola vezetője gondoskodik a szükséges feltételekről pl.: állandó helyiséget biztosít az egyéni beszélgetésekhez, fogadóórákhoz, hozzáférést biztosít a különböző adatokhoz, statisztikákhoz. A gyermek- és ifjúságvédelem résztvevői a gyermekek, az ifjúságvédelmi felelős, pedagógusok, szülők és a feladattal összefüggő segítő és tanácsadó intézmények dolgozói. A részletes adatok a pedagógiai program elején megtalálhatóak. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermekvédelmi törvény filozófiájából fakad a prevenció szükségessége, és a családi, családtípusú gondolkodás kiterjesztése. Cél: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszűntetésében, együttműködés a különböző szakemberekkel. 9. 2. A gyermek- és ifjúságvédelmi program végrehajtásának színterei: -
a gyermekek körében végzett tevékenységek a szülők körében végzett tevékenységek a nevelők, pedagógusok körében végzett tevékenységek önálló feladatok
Mindegyik színtér speciális, ám mégis összefüggenek, hisz egymásra is hatással vannak, képesek egymást befolyásolni. 9. 2. 1. A gyermekek körében végzett tevékenység A törvény által előírt feladat a tanulókat a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot, ellátó intézményt kereshetnek fel. Fogadóórát biztosítunk a gyermekek számára, ahol is személyes tanácsadással szolgálhat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Nagyon fontos a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség feltérképezése. Iskolánkra különösen a jómódú, jó dolgukban unatkozó gyermekek jellemzőek, ők válnak, vagy válhatnak veszélyeztetetté. A másik oldalon pedig az figyelhető meg, hogy a szülők egy része nem reálisan méri fel gyermeke képességeit és jóval a fölötti teljesítményt vár el 19
tőle. Ebből a pszichológiailag túlterhelt állapotból kerülhet ki a veszélyeztetett gyermekek másik csoportja. Az első csoport számára különösen fontos az értelmes elfoglaltság biztosítása, a másik csoport esetén pedig szükséges a szülők bevonása a probléma kezelésébe. A hátrányos és veszélyeztetett gyerekekkel való iskolán belüli felzárkóztatást szolgálja a tantárgyi korrepetálások megszervezése. Szintén a hátrányok csökkentését célozzák a különböző személyiségtréningek, mint pl.: önismeret, feszültségoldás, relaxáció. A logopédiai problémák kezelésébe szakember segítségét vonjuk be. A rehabilitációs és gyógytorna szervezése a tartáshibák kiküszöbölésére alkalmas. Táncterápia, drámajátékok a szabadidős tevékenységekbe, esetleg a napközis foglalkozásokhoz is beépíthetőek, személyiségformáló, feszültségoldó szerepüknél fogva. Az osztályfőnöki órák jó lehetőséget biztosítanak az ismeretközlésre, a felvilágosításra. A gyermekvédelmi felelős legalább félévente egyszer minden osztályba ellátogat, egyegy osztályfőnöki órát megtart. Így létrejön a kölcsönös megismerés, mely alapja a bizalom megteremtésének. A pályázatok jó lehetőséget biztosítanak a szabadidős és hétvégi foglalkozások anyagi feltételeinek megteremtésére, így minden pályázati lehetőséget megragadunk az anyagi feltételek megteremtésére. Félévente bolhapiacot rendezünk, ahol a csere-bere is hozzájárulhat a kölcsönös segítségadásnak és megismerkedésnek és még jó szórakozás is, ami behozza az iskolába azt a szülőt is, aki esetleg nem jár be rendszeresen. A pályaválasztási tanácsadó a nagyobbaknak nyújt segítséget. Az egyéni beszélgetés, a rajzoltatás, a problémás gyermekekkel való egyéni bánásmód, a rendszeres foglalkozás, viselkedésük, tanulmányi előmenetelük figyelemmel kísérése ás a nyári táboroztatás mindezek közül talán a legfontosabb. Kábítószer-ellenes és bűnmegelőzési programokat propagálunk, szervezünk és hajtunk végre. 9. 2. 2. A szülők körében végzett tevékenység Részvétel szülői értekezleteken. Tájékoztatást nyújtunk számukra arról, hogy a szülők hol és mikor fordulhatnak az ifjúságvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel. Szükség esetén családlátogatásra is sor kerülhet. A szülőkkel való foglalkozás szintén nagyon fontos része a munkának. Itt nem csak a problémás családok és szülők bevonását értjük. Jó módszer lehet erre a különböző klubok alakítása pl. anyukák számára torna, apukák, anyukák számára kosárlabda… Az előadások szervezése nem könnyű, de hatásos és eredményes lehet. Vonzó, érdekes, közérdekű téma és ismert előadó esetén azonban sikeres lehet. Témák lehetnek a következők: egészségmegőrzés, szenvedélybetegségek, hatékony tanulási módszerek… A szülők jó partnerek, ha segítségüket kérjük. Játszótér kialakítása, fásítás-parkos1tás, udvarrendezés. Az iskola alapítványa szervezhet rendezvényeket, amelyek szintén erősíthetik a szülőiskola kapcsolatot. 9. 2. 3. A pedagógusok, nevelők körében végrehajtandó feladatok Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az igazgatóval, az osztályfőnökökkel, a diákönkormányzat patronáló tanáraival.
20
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökökkel közös feladat. A pedagógusok, a kollégák megnyerése is fontos feladat. Hasznos a különböző tréningek szervezése pl.: AIDS, drog, alkohol, dohányzás, kommunikáció, konfliktuskezelés, mentálhigiéné… Mindezek alkalmasak a gyakorlati ismeretek és módszerek elsajátítására, melyek jól alkalmazhatóak az osztályfőnöki munkában és a napközis foglalkozásokon, azon kívül közelebb hozza egymáshoz a pedagógusokat. Nagyon fontos feladat az információ áramoltatása, szakirodalom ajánlása illetve a kollégák motiválása a területet érintő továbbképzésekre. 9. 3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős önálló feladatai A külső intézményekkel való kapcsolattartás, pályázatok közzététele, illetve készítése. Rendszeresen gyűjtjük és terjesztjük a gyermek- és ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket. Folyamatosan készítünk statisztikákat és nyilvántartásokat, Részt veszünk továbbképzéseken. 9. 3. 1. A veszélyeztetettség elhárítására szükséges intézkedések Környezeti okoknál: -
Családlátogatás, tanácsadás szülőknek Nevelési tanácsadóba utalás Családgondozóba való utalás, családgondozónak való átadás Szülők magatartásának bejelentése az illetékes gyám- és gyermekvédelmi osztálynak - Védő-óvóintézkedések - A gyermek kivonása a családból, illetve javaslat állami gondozásba vételére A gyermek személyiségéből eredő okoknál: - Egyéni bánásmód, szorongások oldása - A Nevelési Tanácsadó segítségének kérése - Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése Anyagi okoknál: - A Szociális Szolgáltató Irodába irányítás (segélyformák ismertetése) Egészségügyi okoknál: - Az iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése - Új eljárások javaslata a szülőknek 9. 3. 2. Drogprevenció és egészségnevelés Törvény adta kötelességünk, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes programot dolgozzunk ki, illetve folyamatosan figyelemmel kísérjük ennek végrehajtását. Szükség
21
esetén intézkedés megtételét kell kezdeményezni az iskola igazgatójánál, folyamatos tájékoztatást kell nyújtani a tanulók, szülők és a pedagógusok részére. Évek óta működik intézményünkben a gyermekek által is igen kedvelt „Egészséged testben és lélekben” című személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző program, amely részben beépült az osztályfőnöki órák tevékenységébe. 9. 4. Egészség – és környezeti nevelés Jogi háttér - Új Nemzeti Alaptanterv - (Nat) A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett – értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, - melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia - elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését - a tanítás-tanulás szemléleti egységét - a tanulók személyiségének fejlődését. - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. - 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, - Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. Ezen jogszabályok által körvonalazott célrendszer, valamint az ahhoz rendelt jogi feltételrendszer alapján fogalmaztuk meg az egészségnevelési tevékenységünket. 9. 4. 1.. Egészségnevelés Az egészség fogalma: „Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.” (WHO) Az egészségnevelés fogalma: „Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.” (WHO)
22
Segítő kapcsolatok: -
Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Intézetek ANTSZ Drogambulancia Családsegítő szolgálat
A drogprevenciós tevékenység segítői Iskola orvos osztályfőnökök drogkoordinátor gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
9. 4. 2. Közegészségügyi feladatok: -
közétkeztetés iskolaorvos baleset-megelőzés beteg gyerekek munkavédelem közegészségügyi feladatok, higiénés szokások kialakítás a napköziben
A következő közegészségügyi feladatokat, úgymint: közétkeztetés, az iskolaorvos és az iskola kapcsolata, baleset-megelőzés, teendők a tanuló hirtelen rosszulléte, megbetegedése esetén, munkavédelem, az iskola SZMSZ- ben került szabályozására. A gyermek és ifjúságvédelem adatai: Mérést végeztünk a tantestület körében az egészségneveléssel kapcsolatos feladataink megfogalmazásához, a következő témákban: - az iskola, mint egészségmegőrző munkahely - az otthon és az iskola kapcsolata - az iskolai környezet - változás a környezetben
9. 4. 3. Célmegfogalmazás -
Elő kell segíteni a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását A tanulók képesek legyenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat Váljanak képessé az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére A harmonikus életet értékként tiszteljék Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. 23
-
-
-
-
Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismerjék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). A gyerekek támogatása a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.
9. 4. 4. Az egészségnevelés témakörei -
önismeret –önmagunk lelki és egészségi állapotunk ismerete Étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe Betegségek kialakulása Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe Tanulás és tanulás technikái Tanulási környezet kialakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet, higiénia
Feladatok Feladat: az egészséges táplálkozás óra a mindennapi testmozgás személyiségfejlesztés az egészségfejlesztési oktatás egészséges életmódra nevelés drogprevenció
a megvalósítás területei: napközis foglalkozás, osztályfőnöki, biológia, kémia testnevelés óra, napközis foglalkozás minden óra, napközis foglalkozás, tréningek biológia óra osztályfőnöki óra, napközis foglalkozás, szabadidős programok osztályfőnöki óra, iskolai szintű vetélkedő az iskolai környezet barátságosabbá tétele
A fentiek értelmében feladat (rövid távú) - az iskolai büfé árukínálatát felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani úgy, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékekkel, pl. tejtermékek, gyümölcsök, az ott kapható termékek legyenek környezetbarát termékek. folyamatos visszajelzés a SODEXO –nak az iskolai étrendről
24
- Meg kell vizsgálni, hogy az iskola berendezései megfelelnek-e az egészségügyi szempontoknak, biztosított-e az egészséges környezet? (Padok, székek, világítás, tisztaság) - Az órarend készítésekor gondolni kell a tanulók egyenletes terhelésére! - Az iskolán belüli agresszió megelőzésére akcióterv készítése. - A Házirend szükségszerinti átdolgozása, a gyerek egészségének megőrzése érdekében - A dohányzással kapcsolatos szabályok betarttatása az iskolában - Az iskola dolgozói számára kialakított munka-és pihenőhelyiségek állapotának a javítása - A különböző helyi társadalmi szervezetekben az iskola nagyobb mértékű képviseletének biztosítása - A szülők nagyobb mértékű bevonása az iskola sportéletébe 9. 4. 5. Módszertani elemek -
önismereti csoport-foglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok szituációs játékok, részvétel a városi egészségvédelmi programokon,(szülők bevonásával) sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), vitafórum, vetélkedők (szülők bevonásával)
9. 4. 6. Drogprevenció Osztályfőnöki óra : 5-8 osztály - a dohányzás káros hatásai - az alkohol káros hatásai - a kábítószer fajtái, fizikai és pszichikai hatása - a függőség kialakulása - a döntéshozás mechanizmusa, hogyan mondjunk nemet - stressz helyzetek kezelése Iskolai szintű vetélkedő szervezése évente egy alkalommal. 9. 5. Környezetvédelem 9. 5. 1. Környezeti nevelés Cél: - elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. - Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére - a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására.
25
- A környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. - A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. - Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. - A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. - Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (kerettanterv) 9. 5. 2. Hulladékgazdálkodás Cél: A tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a hulladék keletkezése, kezelése és újrahasznosítása területén, ismerjék meg az ezzel kapcsolatos (kör)folyamatokat és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket. A tanulók tevékeny részvételükkel legyenek képesek kialakítani saját, környezettudatos “hulladékgazdálkodási” rendszerüket, melynek segítségével a hulladék keletkezésének megelőzése, a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtése, újrahasznosítási folyamat nyomon követése hozzájárulhat a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakulásához. Szelektív hulladékgyűjtés Cél: Az oktatási intézményekben a tanulók által megtapasztalhatóan újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megszervezése. A helyi társadalom figyelmének felhívása – a diákokon keresztül – a hulladékkezelésre, mint a közvetlen környezet egyik legfontosabb problémájára. Meghatározás: A szelektív hulladékgyűjtési program a tanulók közvetlen környezetéből kiindulva elsősorban az iskolában keletkező hulladékokra koncentrálódik Nevelési szempontból a gyűjtés mellett hangsúlyt kell fektetnünk arra is, hogy a tanulók lássák a teljes “életutat” a hulladék keletkezésétől az ártalmatlanításig, a környezeti károkat és az ennek csökkentésére irányuló egyéni és közösségi cselekvési lehetőségeket (kiadványok, szóróanyagok, plakátok). Ez a program a fenntartható fogyasztásra nevelés részeként a hulladék keletkezésének megelőzésére irányul. Az iskolákban keletkező hulladékok esetében a megelőzés elve alapján végig kell gondolni, melyek azok a hulladékfajták, amelyek keletkezése megelőzhető (pl. alumínium dobozok). Hulladékgazdálkodással kapcsolatos akciók támogatása Cél: A tanulók rendelkezzenek megfelelő képességekkel a hulladékgazdálkodási problémakör konfliktusainak kezelése terén és értsék az alapvető ökológiai és társadalmi összefüggéseket. Illegális hulladéklerakók feltérképezése Meghatározás: Az illegális hulladéklerakók, a tájcsúfító, és a települések körül, valamint az utak mentén szinte automatikusan kialakuló “szeméthalmok” feltérképezése . 26
9. 5. 3. Energiatakarékosság Cél: A tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel az energiaforrásokról, felhasználásáról, helyettesíthetőségéről. A gyerekek szerezzenek hasznos mérési tapasztalatokat. Az oktatási intézmények a tanulók tevékeny részvételével legyenek képesek kialakítani saját energiatakarékos “háztartásukat”, mely hozzájárulhat a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulásához. 9. 5. 4. A környezeti nevelés tantárgyakba beépítve Magyar nyelv és irodalom: - az anyanyelv, írni és olvasni tudás. Idegen nyelv - más népek környezetének megismerése - eszköz: idegen néppel való kommunikáció - a környezeti problémák megoldására való nemzetközi együttműködés Matematika - Gondolkodásmód formálása
Ember és társadalom - természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, politika, kultúra) - természettisztelő cselekvési kultúra - környezettudatos magatartás, nagyobb környezeti tűrőképességre készít fel.
Ember és természet - fizikai, kémiai, biológiai ökológiai alapelvek betartása - az ember létfeltételeinek biztosításakor a környezeti szintek minőségét ne sértse meg. - fontos elem a természetközelség
Földünk és környezetünk - természet, környezet ember egysége - egymástól való függésük - természeti és társadalmi folyamatok globális volta - természeti erőforrások végessége - ember természetátalakító képességének korlátai Művészetek - szó, hang, kép, alak, mozgás tánc - a képzelőerő, az élményképesség kifejlesztése - az ember külső-belső világának összekapcsolásának képessége Életvitel, gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika, vizuális ismeretek) - az ember biológiai lényege, testi, lelki egészsége. - ember környezetalakító igénye létfeltételének megjelenítését szolgálja - figyelembe kell venni a termékek készítésénél az esztétikus megjelenést Testnevelés - testi egészség, küzdőképesség - megfelelő mozgás a test energia-háztartását karbantartja - természet közeliség igényének feltámasztása 9. 5. 5. Iskolai szintű programok - A Föld Napja április 22 – iskolai programok - Környezetvédelmi Világnap június 5. – csatlakozás a városi programhoz 27
- Állatok Világnapja október 5. - A hulladék szelektív gyűjtése az iskolában, az udvaron és a folyosókon. 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Közoktakási Törvény módosulása az alábbi lehetőségeket biztosítja: - Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézségekkel küzd a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. - Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a 16. életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola 8. évfolyamát, a szakiskolában 1-2 éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. - Felzárkóztatás szervezhető továbbá nem kötelező tanórai foglalkoztatás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - 1-3 tanuló részére szervezett – foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján. - Ha az 1-4 évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, vagy a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, heti 2 alkalommal egyéni foglalkozás szervezhető. Feladat: - A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése minél hamarabb (már első osztályban) pszichológiai és pedagógiai módszerekkel. (Tesztek, megfigyelés, mint pedagógiai módszer) - A tanuláshoz szükséges funkciók hiányos területeinek a korosztály fejlődési szintjére történő fejlesztése, a funkciózavarok korrigálása. - (vizuális észlelés, hallási észlelés, koordinált mozgás, rövididejű vizuális – verbális memória és szándékos figyelemkoncentráció, olvasás) - Ellenőrzés - A szülők bevonása, tájékoztatása Módszerek: -
Egyéni beszélgetés a tanulóval Családlátogatás, családi háttér feltérképezése Tesztek, pedagógiai megfigyelések különböző szakórákon Konzultáció a szaktanárokkal Konzultáció az ifjúságvédelmi felelőssel
A fejlesztő tevékenység: - Az egyéni (egy – három tanuló számára szervezhet az iskola felzárkóztató programot a heti kötelező tanórai foglalkozások 5 % - ában). - Csoportos (igény szerint, felzárkóztatás, fejlesztés céljából) Szinterei: - Szakóra (a nevelőtestület összehangolt munkájára van szükség, amit az osztályfőnök koordinál) - Külön „tanulásmódszertani” foglalkozás időszakosan és intenzíven. - Különösen hatékony és eredményes egy felkészült csoport szakórán kívüli fejlesztő munkája. (szükség szerint)
28
Ellenőrzés: Szaktanár, koordináló tanár kéthavonta az órán vagy a foglalkozásokon illetve a fejlesztést végző tanári csoport. Az ellenőrzés eszközei: -
A fejlesztett területek mérése, tesztelése Pedagógiai megfigyelések Konzultáció A tanulmányi eredmények figyelemmel kísérése
11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 11.1. Feladatok. - Az iskola pedagógusainak a tanulók anyagi veszélyeztetettsége feltárásával kapcsolatos feladatai. - A tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatok. - A pedagógus köteles együttműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. 11. 2. A szociális hátrány felmérése Osztályfőnökök, szaktanárok és a napközis nevelők a szülők segítségével kiszűrik azokat a gyerekeket egy osztályon belül, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek. A felismerés lehetőségei: -
Közvetlen tapasztalás az osztályban Kérdőíves módszer Családlátogatás A tanulmányi munka megfigyelése, a képességekhez való viszonyítása Társas kapcsolatok az osztályban
11. 3. Tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére - Az iskolán belül megoldott, illetve megoldható a napközibe, menzára való felvétel. - Szaktanári javaslatok alapján egy „Felzárkóztató program” keretében mindkét fél kitartó munkájával elérhető a szintre hozás. - A szociális hátrányt az étkeztetés terén normatív vagy rászorultsági alapon támogatja az állam. - A tankönyvtámogatás állami és önkormányzati segítséggel történik. Elvei és mértéke felmérés után határoztató meg. - A szociális juttatások lehetőségéről a szülői értekezleten tájékoztatást adunk a szülőknek. - Egészségügyi szempontból az iskola megelőző tevékenységét, felvilágosító munkáját tanórán belül és kívül is elvégzi. A drog-, az alkohol-, a dohányzás-, és
29
bűnmegelőzési programokat külső szakértők bevonásával és az ifjúságvédelmi felelős segítségével végezzük. - A hátrányok megelőzése, enyhítése illetve megszűntetése érdekében rendelkezik az iskola megfelelően kiépített intézményközi kapcsolatokkal (Szakszolgáltató intézmények) - Szociálisan hátrányos, de tehetséges gyermek szaktanári segítséggel pályázatokon és versenyeken való indítása. - Részvétel a „Tehetséggondozó programban” 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. melléklete határozza meg (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. 13. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, tanuló, iskola partneri kapcsolatban működik együtt, amelyben a pedagógus, az iskola a koordináló, összehangoló szerepet tölti be. Az együttműködés törvényi szabályozását a Közoktatási Törvény 10., 11., 12., 14. §-a tartalmazza a tanulói, valamint a szülői jogok és kötelességek meghatározásával, különösképpen: - A tanulók kötelességeinek felsorolásával (saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartása, közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. - A szülők kötelességeinek felsorolásával (tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait). - Szülői közösség jogkörével (figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelő testületet és a fenntartót. Meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához). - A hátrányos megkülönböztetés tilalmával. - A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak titoktartási kötelezettségével (a titoktartási kötelezettség kiterjed a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, információra, adatra, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást). A törvényben foglaltak végrehajtásáról az iskola gondoskodik (a 11.§ (1.) b pontja értelmében.): - A tanuló által választható tantárgyak listáját minden tanév április 20-ig az iskola több helyszínén közzé tesszük, így biztosítva a megfontolt, a gyerek fejlődését és érdeklődését figyelembe vevő döntést. - A tanulóknak jogaik gyakorlásához szükséges információkat tartalmazza az iskola Házirendje, Sulikódex-e (ezen dokumentumokat két évente felülvizsgáljuk). A tanulói információszerzés, véleménynyilvánítás és döntés szintjei a következők: 1. osztályközösség-osztályfőnök 2. diák önkormányzati ülések - DÖK segítő tanár 3. DÖK – fórum - iskolavezetés, nevelőtestület 30
A tanulók tehetségüknek, egyéni érdeklődésüknek megfelelően szakkörökön, versenyre felkészítéseken vehetnek részt. A hitoktatás számára helyiséget biztosítunk. A foglalkozásokra tanítási idő után, ahhoz csatlakozva kerülhet sor. A környezet rendben tartása érdekében évente két alkalommal lomtalanítási akciót szervezünk. A tanulók az évszakhoz igazodó osztálydekorációs munkáit jutalmazzuk, ezzel is sarkallva őket a tiszta, szép környezet iránt érzett felelősségre.(egészség és környezetvédelmi program) Ha a gyermek kárt okoz, azt felnőtt segítségével köteles helyrehozni. 13.1. A szülők tájékoztatásának, tájékozódásának formái és fórumai: - Fogadóóra havonta: -a gyermek fejlődésének, problémáinak megbeszélésére - Konzultáció: szülő, pedagógus egyaránt kezdeményezheti az iskolai ütemtervben rögzített időpontokon kívül is. A rendkívüli megbeszélésre külön időpont egyeztetés alapján, a pedagógus időbeosztása fegyelembevételével kerülhet sor. - Szülői értekezlet: évente két alkalommal –az osztályfőnök vezetésével, az osztályközösség és az iskolai szintű információk továbbadása, a feladatok megbeszélése. Szükség esetén a szülői közösség vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a váratlan feladatok vagy a tanulóközösség egészét érintő nevelési kérdések, problémák megoldására. - Iskolai szülői munkaközösség: tagjait és vezetőit az osztályok szülői közössége választja mag. A szülői szervezet jogosultságait az 59. § szabályozza. 13.2. Iskolánkban a szülői szervezet feladatai a következők: - Az osztályközösségek érdekképviselete - Az információk továbbítása a szülőknek - A törvényben meghatározott véleményezési, javaslattevői és döntési jogok gyakorlása - Az iskola alapítványában a szülői közösség képviselete - az iskola által szervezett gyermekprogramokra a szülők mozgósítása 13.3 A szülői szervezet és az iskola kapcsolatának formái - SZM választmányi ülések: évente legalább két alkalommal, de ezen kívül minden olyan esetben, amely a szülői közösség véleményezését, egyetértését teszi szükségessé, vagy szülői együttműködést igényel. - Tevékeny részvétel az iskolai programokban 14. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 14. 1. A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján - A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
31
- Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 14. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelő testület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 14. 3. A pedagógiai program módosítása - A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -az iskola igazgatója -a nevelőtestület bármely tagja -a nevelők szakmai munkaközösségei -a szülői munkaközösség -az iskola fenntartója -A tanulók a szülői munkaközösség képviselői útján - A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 14. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy- egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - Az iskola fenntartójánál - Az iskola irattárában - Az iskola könyvtárában - Az iskola nevelői szobájában - Az iskola igazgatójánál - Az iskola igazgatóhelyetteseinél - A nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél
32
15. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Pedagógiai Programot az intézményben működő közösségek megismerték, véleményezték és elfogadták.
Debrecen, 2008. augusztus 28.
........................................................... Kovács Tamásné Igazgató
………………………………..
………………………………………
A nevelőtestület részéről
a diákönkormányzat részéről
…………………………………….. A szülői közösség részéről
33
Tartalomjegyzék 1. Bevezető.............................................................................................................3 2. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája .........................................................4 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai ....................................................................................6 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ………………..9 5. Tanulási stratégiák, eszközök, eljárások ..........................................................10 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek.......................13 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................16 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................17 9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...............................19 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..............28 11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.......................................29 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke.....................................30 13. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei .......................................30 14. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ..........................................32 15. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása...........................................33
34
