Doktori (PhD.) értekezés

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

Doktori (PhD.) értekezés

Az áruszállítási logisztikai folyamatok hatékony működését szolgáló informatikai rendszer

dr. techn. KOVÁCS János Témavezető: dr. TÓTH Lajos egyetemi docens

2002.

TARTALOMJEGYZÉK T A R T A L O M J E G Y Z É K................................................................................... 1 BEVEZETÉS .................................................................................................................. 4 1.

Alapfolyamati struktúrák......................................................................................... 6 1.1

1.1.1

Az áruszállítás, mint közlekedési folyamat ............................................ 6

1.1.2

Az áruszállítás, mint kereskedelmi folyamat........................................ 10

1.1.3

Az áruszállítás definiálása................................................................... 12

1.1.4

Az áruszállítás logisztikai megközelítése ............................................ 12

1.2

2.

Az áruszállítás fogalma ................................................................................ 6

A logisztikai lánc és az áruszállítás ............................................................ 13

1.2.1

Az áruszállítás, helye a logisztikai láncban ......................................... 13

1.2.2

Az informatika szerepe a logisztikai gondolkodásban ......................... 18

Informatikai alapstruktúrák ................................................................................... 21 2.1

Az áruszállítás reálfolyamata ..................................................................... 21

2.2

Az áruszállítás szereplői............................................................................. 23

2.3

Az áruszállítás folyamatában keletkező és feldolgozandó információk ...... 25

2.4

Informatikai kapcsolatok az áruszállítás szereplői között ........................... 28

2.4.1

Az áruszállításban érintett rendszerek belső kapcsolatai.................... 28

2.4.2

Az áruszállításban érintett rendszerek külső kapcsolatai .................... 30

3. a teljes logisztikai folyamat hatékony működésének feltétele, a korszerű informatikai háttér......................................................................................................... 34 3.1

A nagy térbeli kiterjedésű áruszállítás informatikája................................... 34

3.1.1

Informatikai és ügyviteli problémák ..................................................... 34

3.1.2

Az

áruszállításhoz

kapcsolódó

fontosabb

információk

és

dokumentumok.................................................................................................. 36 3.1.2.1

Az áruszállítás kereskedelmi előkészítése................................... 36

3.1.2.2

Az áruszállítás technikai előkészítése.......................................... 38

3.1.2.3

Az áru helyváltoztatásával kapcsolatos informatikai tevékenységek 38

3.2

3.1.2.4

Közvetlenül az áru helyváltoztatása utáni feladatok..................... 39

3.1.2.5

Számlázás és fizetés ................................................................... 39

Az áruszállítás rendszerének működő, informatikai modellje ..................... 40

3.2.1

Az általános modell kiterjesztése a részes elemekre .......................... 40 1

Tartalomjegyzék

4.

3.2.1.1

A grafikus modell ......................................................................... 40

3.2.1.2

Az analitikus modell ..................................................................... 42

3.2.2

Az elméleti modell egyszerű esete a gyakorlatban ............................. 46

3.2.3

A modell kiterjesztése a valós környezetre ......................................... 51

3.2.4

A kidolgozott modell gazdasági szükségszerűsége ............................ 54

Az áruszállítás informatikai korszerűsítésének információtechnológiai háttere... 58 4.1

Az elektronikus adatcsere .......................................................................... 58

4.1.1

Mi az EDI ............................................................................................ 59

4.1.2

EDI szabványok .................................................................................. 60

4.2

Az UN/EDIFACT szabványra épülő üzenetrendszer az áruszállítási

folyamatok kezelésében........................................................................................ 62 4.2.1

Az UN/EDIFACT struktúrája és szabványrendszere ........................... 63

4.2.1.1

Az üzenetek szerkezete ............................................................... 65

4.2.1.1.1 Adatszegmensek ...................................................................... 66 4.2.1.1.2 Adatelemek............................................................................... 68 4.2.2 4.3

5.

Az EDIFACT szintaktikája ................................................................... 70

Kommunikáció az EDIFACT rendszerben, szabványüzenetek .................. 71

4.3.1

Az EDIFACT meglévő és fejlesztés alatt álló szabványüzenetei......... 71

4.3.2

A még hiányzó és fejlesztendő üzenetek ............................................ 72

az áruszállítás korszerű informatikáját szolgáló technikai háttér.......................... 74 5.1

Az EDI technikai környezete ...................................................................... 74

5.1.1

Az EDI rendszer számítógépe............................................................. 74

5.1.2

Az adatátviteli hálózat ......................................................................... 75

5.1.3

A szolgáltatók...................................................................................... 78

5.1.4

Az EDI szoftver ................................................................................... 79

5.1.5

Az EDI és a biztonság......................................................................... 81

5.2

A WebEDI .................................................................................................. 84

5.3

Az XML....................................................................................................... 86

5.4

Járműkövetés, mobil kommunikáció........................................................... 88

5.5

Vállalatirányítási rendszerek ...................................................................... 88

5.6

Elektronikus

adatcserére

épülő

áruszállítási

logisztikai

rendszer

megvalósítása....................................................................................................... 89 5.6.1

Az áruszállítási folyamat működése az elektronikus rendszerben ...... 89

5.6.2

A modellre épülő rendszer-tervezési folyamat .................................... 90 2.

Tartalomjegyzék

Ábrajegyzék .................................................................................................................. 94 Irodalom........................................................................................................................ 96 M E L L É K L E T E K.............................................................................................. 105

3.

BEVEZETÉS Az informatika elmélete és alkalmazása a közlekedés területén igen komoly múltra tekint vissza. E területen is élenjáró volt az áruszállítás – különösen a kötöttpályás – amely a kezdetektől telematikai rendszerként működött. De említhetnénk a légi fuvarozás földrészekre kiterjedő rendszereit is. A közlekedés – ezen belül az áruszállítás – informatikai rendszerei hagyományosan a fuvarozó vállalatok szemszögéből, annak munkáját segítendő jöttek létre. Ugyanez mondható el a kérdés tudományos megközelítéséről. Ez a szemléletmód helytálló volt a 80-as évek közepéig-végéig. A logisztika fogalmának, szemléletmódjának megjelenése a gazdaságban – és ennek függvényeként, az áruszállításban – az informatika szerepét is új megvilágításba helyezte. Bár a fuvarozó cégek áruszállítási informatikai rendszereiben korábban is megjelentek a fuvaroztatók informálódását szolgáló modulok, ezek azonban sokkal inkább kereskedelmi, mintsem informatikai indíttatásúak voltak. Az elmúlt egy-két évben, hazai viszonylatban is megjelent az áruszállítás átfogó – folyamatokon alapuló – teljes körű informatikai támogatásának igénye A közlekedési informatika elméleti megközelítése mind a mai napig hiányolja azt a fajta logisztikai szemléletű megközelítést, amely ma az áruszállítás területét jellemzi, illetve egyre inkább szükséges, hogy a logisztikai szemléletmód uralkodóvá váljon. Elöljáróban le kell szögezni, hogy nincs arról szó, hogy az áruszállításban érdekelt egyes vállalatok komplex informatikai együttműködésre lépnének. Ez egyébként elméletileg is nehezen lenne kezelhető, gyakorlati megvalósítása pedig reménytelen. Ugyanakkor a számítástechnika eszközeinek és módszereinek soha nem látott mérvű

fejlődése

ma

már

a

legkisebb

gazdálkodó

szervezeteknél

is

az

információkezelés-feldolgozás folyamatait erre az eszközbázisra tereli. Egy – bármilyen kis – szervezet informatikai rendszere csakis megfelelő integráltság mellett képes kellő hatékonysággal működni. Az áruszállítási lánc szereplői 4

Bevezetés

egymással szoros kapcsolatban ténykednek. A szereplők egy része magával az áruval tulajdonképpen nem is foglalkozik, viszont jelentős munkát fektet az áruhoz kapcsolódó információfeldolgozási folyamatokba. Amennyiben az egyes szervezetek mindegyike – önmagában – hatékony, számítógépes rendszerrel dolgozza fel az adatokat,

akkor

is

komoly

fennakadások

keletkeznek

a

szervezetek

(egymáshoz)kapcsolódási pontjain. Ez a fennakadás az információfeldolgozás – adatok felvétele – keletkezik, de megállítja az áru fizikai mozgását is. Az áruszállítás a logisztikai lánc több pontján is meghatározó tevékenységként jelenik meg. Késedelme, vagy éppen idő előtti megtörténte komoly fennakadásokat, illetve többletköltséget okozhat. A logisztikai szemléleten alapuló termelés nyilvánvalóan megköveteli az ehhez a szemlélethez igazodó információfeldolgozást. Másként fogalmazva: a logisztika tulajdonképpen az informatika korszerű eszközeivel és módszereivel szervezett erőforrás kezelés/biztosítás. Disszertációmban az áruszállítás informatikai rendszerének e szemléletmódon alapuló modelljét dolgozom ki.

5.

1.

ALAPFOLYAMATI STRUKTÚRÁK

Az áru különböző kezelési helyek közötti mozgatása – az áruszállítás – különböző aspektusokból vizsgálható. Attól függően, hogy mit tekintünk az áruszállítás céljának, illetve maga az áruszállítás a cél, vagy csak eszköz, az áruszállítást vizsgálhatjuk, mint: ! önálló, közlekedési-technológiai folyamatot, ! a kereskedelmi folyamat egy tevékenységét, ! a komplex logisztikai folyamat egy tevékenységcsoportját. Ezek a nézőpontok alapvetően befolyásolják a az áruszállítás és az informatika kapcsolatát. Dolgozatomban arra szeretnék rámutatni, hogy az áruszállítás valójában a logisztika részeként, az egyéb tevékenységekkel összhangban az árutermelés és a fogyasztóhoz jutás eszköze, és mint ilyen, az informatikával szemben támasztott követelmények és lehetőségek lényegesen túlmutatnak azon az alkalmazáson, amelyek az áruszállítás informatikai támogatását ma jellemzik.

1.1

Az áruszállítás fogalma

Az anyagi javak termelése során folyamatos igény az alapanyagok, a félkész- és késztermékek – áru – térben távoli partnerek közötti mozgatása. Az áru mozgatásának két – jellegében, funkciójában – eltérő technológiai művelete: ! Az áruszállítás, és ! A (belső) anyagmozgatás. A témám szempontjából csak az áruszállításnak van jelentősége, ezért az anyagmozgatás kérdésével a továbbiakban csak annyiban foglalkozok, amennyiben az, az áruszállításhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységként – rakodás, raktározás – jelentkezik. 1.1.1 Az áruszállítás, mint közlekedési folyamat Az áruszállítást a fuvarozó szemszögéből alapvetően közlekedési folyamatként tekintjük. A közlekedési vállalat, vagy a magánfuvarozó nem foglalkozik azzal, hogy

6

1. Alapfolyamati struktúrák

milyen célból, milyen gazdasági kapcsolatok és összefüggések érdekében történik a szállítás, számára ez egy feladat, amelyet meghatározott technológia alapján el kell végezni. Az áruszállítás ebből a nézőpontból egy egyszerű, 3 szereplős ügylet, amelynek középpontjában a fuvarozó áll.

Feladó Feladó

Fuvarozó Fuvarozó

Címzett Címzett

1-1. ábra Az áruszállítás egyszerűsített modellje Az áruszállítás feladata a fuvarozónál, termelési feladatként jelentkezik. Az áruszállítás tehát – a vállalati cél, maga a szállítás – mint a célt megvalósító vállalati

főfolyamat

tevékenységek,

működik.

igazgatás

–

A tehát

többi

folyamat

ennek

–

és

– az

gazdálkodás, esetleg

kisegítő

létező

más

főfolyamatoknak, pl. személyszállítás – vannak alárendelve, ezek megvalósulását hivatottak támogatni. Ezt a célt szolgálja tehát az irányítást segítő informatikai rendszer is. Az áruszállítás a célját tekintve, tehát egy közlekedési folyamat. Az áruszállítás, mint technológiai folyamat a szállítóeszköz megrendelésétől annak kiürítéséig, készre jelentéséig tart. Az áruszállítás elszámolása e szerint már egy másik

folyamat,

amely

független

az

eszközöktől,

és

pusztán

informatikai

tevékenységeket tartalmaz. A szállítási folyamat az egyes alágazatok esetében, de alágazatokon belül is a szállítási módtól függően némileg eltér. Az 1-2. ábra egy olyan általános modellt mutat, amely ezeket az eltéréseket nem tartalmazza.

7.

1. Alapfolyamati struktúrák FELADÓ

FUVAROZÓ

Fuvarozás megrendelése

Megrendelés

Megrakás

Fuvarozási eszköz kiállítása

CÍMZETT

Áru továbbítás

Célállomás?

igen

nem nem

Áru kiakása, átadás

Átrakás? igen Áru átrakása, fuvareszköz váltás

Számla

Fuvarozás elszámolása

1-2. ábra Az áruszállítás folyamatábrája A folyamatot az informatikai oldalról vizsgálva, egyértelműen a fuvarozó információ igénye a meghatározó. A fuvarozó célja, hogy termelési tevékenységét – jelen esetben: áruszállítás – gazdaságilag minél hatékonyabban végezze. Ezt a célt kívánja az irányítással, illetve az irányításhoz felvett és feldolgozott információkkal szolgálni. Az 1-3. ábra mutatja a fuvarozó információs kapcsolatait, és a kezelt információkat.

8.


A fuvarozó által kezelt információk – az ábra alapján – az alábbi egyenletekkel adhatók meg: [51] ITB={IJB, IFB, ISB, IHB, IPB, IEB} ITK={IJK, IFK, ISK, IHK, IPK, IEK} B

K

T

(1-1. )

F

IT ={IT , IT , IT , IT }

IHK

ITK

Tárolt információk ITT

IPB

Információk továbbítása

ITF

ITB

IEK

INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSA

ISB

IEB

SPEDITŐRÖK és MÁS FUVAROZÓK

Információk vétele

IFB

IPK PÉNZINTÉZETEK (Bankok, biztosítók)

FUVAROZTATÓK (Feladó és Címzett)

IHB

IJK

IJB

IFK

HATÓSÁGOK, ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Törvények, jogszabályok, nemzetközi egyezmények,

ISK ÁRUSZÁLLÍTÁS ANYAG - ENERGIA RENDSZERE forgalmi- és utazó személyzet, műszak, pálya, jármű, segédberendezések, töltőállomások, szervízek

1-3. ábra Az árufuvarozás informatikai rendszere – a fuvarozó szemszögéből Természetesen a környezet felé is áramlik információ a fuvarozó rendszeréből, de csakis azok, amelyek abból nyerhetőek. Nem tranzitál például információt a feladó és a címzett, vagy a hatóságok felé.

9.


1.1.2 Az áruszállítás, mint kereskedelmi folyamat Az áru szállítása természetesen nem lehet öncélú folyamat. Ezt is valamilyen gazdasági cél kell, hogy vezérelje. Az áru elszállításakor annak tulajdonságában két lényeges változás áll be: ! értéke megnövekszik, ! (általában) megváltozik a tulajdonosa. Az első változás a szállítás értéknövelő hatása, a második pedig az áruszállításhoz kapcsolódó kereskedelmi folyamat miatt következik be.

VÁSÁRLÓ

Áruszállítási igény jelentkezése

EGYÜTTES/ EGYÉB RÉSZTVEVŐK

Megkeresés

ELADÓ

Áruszállítási lehetőség

Tárgyalás, szerződéskötés

Áruszállítás előkészítése (Beszerzés, termelés, fuvarozás előkészítés)

Áru átvétel, kirakás Okmánykezelés

Áru szállítása, közbeni okmánykezelés, hatósági ellenőrzések

Áru berakása, Okmányok elkészítése

Egyeztetés, elszámolás

1-4. ábra Az áruszállítás kereskedelmi szemléletű folyamatábrája

10.


Az 1-4. ábra-n ezt a kereskedelmi jelleget kiemelve mutatom be az áruszállítás folyamatát. Az árut tehát azért kell szállítani, mert – általában – "gazdát cserélt". Ez a két fél – az eladó és a vevő – közötti kereskedelmi folyamat eredménye. Az áruszállítás tehát az okát tekintve egy kereskedelmi ügylet része. Informatikai

oldalról

vizsgálva,

két

élesen

szétváló

informatikai

feladatot

különböztethetünk meg: 1. Az eladó és a vevő közötti informatikai kapcsolat, amely a kereskedelmi ügylet megkötését szolgálja. 2. A fuvarozó informatikai rendszere, amely a technológiai folyamat irányítását szolgálja.

Érték, és keresleti információ

Saját szállítóink

MI

Forgalmazóink

MI MI MI Versenytársak

Forgalmazók partnerei Végfelhasználó

Szállítóink beszállítói

Költség, és kínálati információ

1-5. ábra Az értéklánc Az elsőt szemlélteti az 1-5. ábra-n bemutatott értéklánc [84], míg a második azonos az 1.1.1 fejezetben tárgyalt modellel.

11.


1.1.3 Az áruszállítás definiálása Az előzőekben feltárt technológiai és kereskedelmi megközelítés alapján tehát az áruszállítás: Az áruszállítás alatt a nyersanyagok, félkész-, és késztermékeknek, illetve hulladékoknak – a továbbiakban: áru – olyan helyváltoztatását értem, amelynek során az áru értéke a helyváltoztatás miatt felmerülő költséggel, vagyis a fuvarozásban résztvevők ráfordításaival és az elvárható nyereséggel – mint hozzáadott értékkel – nő. Az áruszállítás egy kereskedelmi folyamat része, amelynek során az áru tulajdonjoga általában az eladóról a vevőre száll. [61] Az áruszállítás tehát egyrészt egy önálló, értéknövelő termelési folyamat, és mint ilyen, a szállított áru egyben ennek a termelési folyamatnak – az áruszállításnak – az alapanyaga. Másrészt az áruszállítás egy kereskedelmi folyamat egy tevékenysége, és ebben a minőségében része a teljes logisztikai folyamatnak. Az áruszállításhoz mind a két minőségében jelentős mennyiségű információ, illetve informatikai tevékenység kapcsolódik. Az áruszállítás, mint termelési folyamat esetében a hangsúly a fuvarozó vállalat informatikai kiszolgálásán van. Kereskedelmi – logisztikai – folyamatként tekintve a szállítást, informatikai szempontból több szervezet részbeni, vagy teljes információellátását kell biztosítani. 1.1.4 Az áruszállítás logisztikai megközelítése Az áru mozgatása a logisztika fontos területe, egyik alapvető tevékenysége. A térben kiterjedt logisztikai lánc helyhez kötött elemei közötti kapcsolatot az áru, az anyag áramlása teremti meg. A kereskedelmi ügyletek szintén ebben a termelési láncban zajlanak, e nélkül nem lenne lehetséges a termelő-elosztó folyamatok szoros egymásra épülése. (ld. még 1-5. ábra)

12.


"A logisztika az anyagoknak, alkatrészeknek és késztermékeknek az ellátási láncon keresztül, vagyis a beszerzéstől a gyártási folyamaton és a végső elosztási folyamaton történő mozgatásának, raktározásának és az ezekhez tartozó információknak stratégiai menedzsmentje." (J. Cooper) A logisztika tehát irányítás, mégpedig aktuális információk alapján történő, hatékony irányítás. A logisztikai szemlélet informatikai oldalról is más követelményeket támaszt. Mind a technológiai, mind a kereskedelmi szemlélet megengedte a résztvevők egymástól független – legfeljebb laza, off-line jellegű kapcsolatra építő – informatikai feldolgozását. Amennyiben az áruszállítás kereskedelmi és technológiai részeit

összekapcsoljuk,

a

logisztikai

szemlélet

helyezzük

előtérbe.

Ez

a

szemléletmód az informatikai rendszerek előbbinél sokkal szorosabb – on-line és időazonos – kapcsolatát kívánják meg.

1.2

A logisztikai lánc és az áruszállítás

A logisztikai lánc – adott árura vetítve – annak teljes termelési és elosztási folyamatát végig követi, a nyersanyag feltárásától egészen az áru elhasználódásáig, illetve megsemmisüléséig. A lánc, termelő- és kereskedelmi, illetve ezeket összekapcsoló szállítási folyamatokból épül fel. ( 1-6. ábra) 1.2.1 Az áruszállítás, helye a logisztikai láncban A logisztikai lánc elemei valójában a termelés és elosztás tevékenységei, amelyeket a szállítás kapcsol össze. Az áruszállítás hagyományos tárgyalásakor általában nem foglalkozunk azzal, hogy a termelési-elosztási láncban az áru feladója, vagy címzettje milyen szerepet tölt be. Erre valójában nincs is szükség, hiszen egy "egyszerű" technikai művelet két résztvevője – a feladó és a címzett – közötti árumozgatásról van szó. Disszertációmban a folyamatot logisztikai szempontból vizsgálom, és így már meghatározó az is, hogy az előbbi két fél milyen szerepet játszik ebben a 13.


műveletben. Mivel ezt a vizsgálatot végső fokon a logisztika szemszögéből végzem, a szereplőket is ebbe a környezetbe helyezem.

Nyersanyagtermelés

Nagykereskedő

Termelés

Hulladékfeldol gozás

Kiskereskedő

Végfelhasználó

Hulladék

1-6. ábra A logisztikai lánc Az 1-6. ábra egyszerűsített formában mutatja az anyag áramlásának folyamatát, azonban az áruszállítás szerepére nézve nem ad kellő áttekintést. A termelés során ugyanis egy adott áru esetében nem egy termelővel, egy kereskedővel, stb. találkozunk, hanem azok halmazával. Egy adott árunak az előállításában az egyik termelő esetleg alkatrészgyártóként szerepel, míg ugyanez a termelő egy másik áru esetében késztermék előállító. Sőt, ugyanaz a termék is tölthet be különböző szerepet, attól függően, hogy ki vásárolja meg. Az 1-7. ábra-n, illetve az 1-1. táblázatban összefoglaltam az áruszállítás feladójának és címzettjének lehetséges módozatait.

14.


Nyersanyagtermelő

Alapanyaggyártó

Félkésztermékgyártó

Késztermékgyártó

Hulladékfeldplgozó

Nagykereskedő Kiskereskedő

Végfelhasználó

1-7. ábra Áruszállítási lehetőségek a logisztikai lánc elemei között A fentiek alapján dolgoztam ki a logisztikai lánc kiterjesztett, áruszállítás centrikus modelljét. Az 1-6. ábra, és az 1-7. ábra a leírtak szerint átalakítva már alkalmasnak látszik az áruszállítás informatikai folyamatainak logisztikai szemléletű vizsgálatára. A modellt az 1-8. ábra mutatja. Ugyanakkor megállapítható, hogy ebben a formában a rendszer túl bonyolult. Célkitűzésem szerint egy olyan modellt szeretnék létrehozni, amely lefedi az áruszállítás logisztikai követelményét, és alkalmas az általános informatikai modell kialakítására.

15.


Feladó 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Címzett Nagykereskedő Kiskereskedő Gyártó Végfelhasználó Hulladékhasznosító Szeméttelep Gyártó Nagykereskedő Kiskereskedő Végfelhasználó Hulladékhasznosító Szeméttelep Nagykereskedő Kiskereskedő Gyártó Végfelhasználó Hulladékhasznosító Szeméttelep Gyártó Végfelhasználó Hulladékhasznosító Szeméttelep Hulladékhasznosító Szeméttelep Szeméttelep Gyártó

Termelő

Gyártó

Nagykereskedő

Kiskereskedő Végfelhasználó Hulladékhasznosító

1-1. táblázat Az áru feladójának és címzettjének szerepe a logisztikai láncban A logisztika szemszögéből a lánc termelő- és kereskedő elemei, a tevékenységükhöz szükséges anyagokat, illetve a termelés eredményét helyezik az áruszállítási csatornára.

Erre

tekintettel

a

nem

termelő

funkcióval

rendelkező

elemek

tevékenységét is termelésként értelmezem. Valójában tehát az áruszállítás egy anyagbeszerző – termékelosztó tevékenységet szolgál ki, és az áruszállítás szempontjából teljesen közömbös az áruszállítási folyamat két végpontjának a láncban betöltött szerepe. A logisztikai láncban az áruszállítás tehát kereskedelmi ügyleteket szolgál ki, amelyben a lánc elemei csakis, mint az áru feladója és fogadója jelennek meg. 16.

Nyersanyag


Termelés Kiskereskedelem

Végső felhasználó

Nagykereskedelem

Hulladékkezelés-újrafeldolgozás

Hulladék

1-8. ábra Az áruszállítás-centrikus logisztikai lánc

Ezt felismerve, az áruszállítás szempontjából kiemelhető a láncból minden "feladó – szállítás – címzett" hármas. Így a vizsgálat szempontjából a modell nagymértékben egyszerűsíthető. Ezzel hibát nem követek el, hiszen az áruszállítás folyamata soha nem a teljes logisztikai láncon zajlik egy időben, hanem mindig a feladó(k) és a címzett(ek) között.

Áruszállítás

Termelés

Beszerzés

GAZDÁLKODÓ SZERVEZET GAZDÁLKODÓ SZERVEZET (A logisztikai lánc i. eleme) (A logisztikai lánc i. eleme)

1-9. ábra Az áruszállítás helye

17.

Áruszállítás

Elosztás


A logisztikai lánc bemutatása és szem előtt tartása az áruszállítás szemléletmódja miatt lényeges, nevezetesen annak figyelembe vétele miatt, hogy nem pusztán két fél közötti kereskedelmi ügylet, hanem a teljes logisztikai folyamat megvalósulása érdekében végezzük a szállítást. Ennek ui. alapvető jelentősége van a témám szempontjából, hiszen az információ áramlása és feldolgozása pontosan e szemléletmód miatt változik. Az 1-9. ábra azt mutatja, hogy a lánc bármely eleme az áruszállítást saját tevékenysége kiszolgálására – anyag- és eszközbeszerzés, illetve késztermék elszállítás – használja. A be- és kimenet ismerete, illetve tervezhetősége viszont a termelési tervkészítés alapja. 1.2.2 Az informatika szerepe a logisztikai gondolkodásban A logisztikai gondolkodásmód nem képzelhető el "informatikában" gondolkodás nélkül. A logisztika hatékonyan csakis korszerű informatikára alapozottan működhet. A logisztika általánosan elfogadott meghatározásai a termelési folyamatok kiszolgálását, valamint az elkészült termékek fogyasztókhoz juttatását megvalósító tevékenységek szervezését tekintik a logisztika feladatának. Ezt a célt szolgálják együtt, és külön-külön is a logisztika területei: ! beszerzés, ! termelés, ! készletgazdálkodás, ! raktárgazdálkodás, ! szállításszervezés, ! rendelés feldolgozás. A logisztika – mint fogalom – a gazdaságban a 70-es évek elején jelent meg, de igazából a 80-as évek közepétől beszélhetünk a kiteljesedésről. Eleinte inkább az egyes területekhez kapcsolódó logisztikai folyamatok, megoldások kaptak hangsúlyt, majd megjelent a teljes termelési-elosztási folyamatra kiterjedő logisztikai szemlélet. A logisztika tulajdonképpen csak egy szemléletmód, amely különböző módszerek segítségével alkalmazható a termelés során.

18.


A logisztika módszerei: ! szervezési módszerek, ! matematikai módszerek, ! informatikai módszerek. Ezek a módszerek az informatika és a kommunikáció korszerű eszközeire támaszkodva tudnak működni. A logisztika ilyen módú térhódítását az informatika és a kommunikációs technika fejlődése és széleskörű elterjedése, valamint a szállítás technikai fejlődése tette lehetővé. E nélkül nem lenne lehetséges gazdaság szereplői között a logisztikai szemléletmód érvényesítése, sőt az még egy szervezeten belül is nehézségekbe ütközne. Az alábbi – az első ránézésre talán megütközést keltő – definíció szolgáltat alapot arra a vizsgálatra, illetve az informatikai modellre, amelyet az áruszállítás reálfolyamataira építve megpróbálok kidolgozni. A logisztika valójában az informatika eszközeinek és módszereinek alkalmazása a vállalati célok elérése, így különösen a szervezet tevékenységét biztosító anyagok és eszközök beszerzését és a termékek kibocsátását lehetővé tevő kereskedelmi folyamatok és az ahhoz kapcsolódó áruszállítás megvalósítása érdekében. (Kovács J.) Az informatika tehát: ! összeköti adott gazdálkodó szervezet különböző területeit, ! összeköti a logisztikai láncban érintett különböző szervezeteket, ! segítségével összehangolható a termelés-ellátás érintett szervezeteinek tevékenysége, ! érvényesíthető a logisztikai szemlélet a szervezet alaptevékenysége és a lánc teljes működése során.

19.


I N F O R M Á C I Ó Á R A M L Á S

Termelés/értékesítés Termelés/értékesítés tervezése tervezése

Beszerzés Beszerzés

Beszállítók Beszállítók

Szállítás

Termelés Termelés

Piaci igények Piaci igények

Szállítás

Vásárlók Vásárlók

A N Y A G Á R A M L Á S

1-10. ábra Információ és anyagáramlás a logisztikai rendszerben Az 1-10. ábra, jól mutatja a termelő és piaci környezete információ- és anyagáramlási folyamatait, és kapcsolódását.

20.

2.

INFORMATIKAI ALAPSTRUKTÚRÁK

Az informatikai rendszer vizsgálatához alapvetően a rendszer 4 fő összetevőjét kell figyelembe vennünk: ! A reálfolyamat, ! A folyamatban részes szervezetek, ! Az egyes szervezeti elemek által igényelt és feldolgozott információk, ! A szervezetek és az elemek közötti átviteli utak és módozatok.

2.1

Az áruszállítás reálfolyamata

Az áruszállítás – a korábbiak alapján – két partner között valósul meg, de a folyamatban lényegesen több szereplő vehet részt. Alapesetben az áruszállítás – és a belföldi szállítási esetek jelentős része ilyen – viszonylag egyszerű két1-, vagy háromszereplős folyamat. (2-1. ábra)

Megrendelés

Diszponálás

Szállítóeszköz kiállítás

Áru kezelés és szállítás folyamata

Az áru fizikai szállítása

Az áru szállítását megelőző tevékenységek

Áru kiszolgáltatás

Elszámolás

Az áru szállítását követő tevékenységek

2-1. ábra Az áruszállítás teljes folyamat-modellje Az áruszállítást több szempont szerint csoportosíthatjuk. Az alábbi csoportosítás nem öncélú, az információs rendszer vizsgálata szempontjából lényeges. Mindenek előtt meg kell különböztetnünk az alábbi három módozatot: (2-2. ábra) ! két pont közötti áruszállítás, ! gyűjtő fuvarozás, és ! terítő fuvarozás.

1

Az áruszállítás során a fuvarozó lehet valamelyik érintett fél.

21

2. Informatikai alapstruktúrák

két pont közötti fuvarozás terítő fuvarozás

gyűjtő fuvarozás

2-2. ábra Alapvető áruszállítási módozatok I. Kicsit bonyolítva az előző módozatokat, beszélhetünk: ! egyfokozatú, vagy közvetlen, ! többfokozatú, vagy közvetett, illetve ! vegyes szállításról. (2-3. ábra)

Egyfokozatú / közvetlen árufolyam

Kombinált / közvetlen és közvetett árufolyam

Többfokozatú / közvetett árufolyam

2-3. ábra Alapvető áruszállítási módozatok II. A forgalom iránya alapján beszélhetünk: ! belföldi, és ! nemzetközi szállításról. 22.


Ezek a módozatok a fuvaroztató feleknek a logisztikai láncban betöltött szerepéhez kapcsolódóan mind a belföldi, mind a nemzetközi forgalomban megjelennek, és jelentőséggel bírnak. Ezen belül – a témafeldolgozás szempontjából – meghatározó áruszállítói formák: ! Az áru feladója és a fuvarozója azonos. ! A címzett és a fuvarozó azonos. ! A fuvarozó független vállalkozás. ! A lebonyolítást speditőr végzi.

2.2

Az áruszállítás szereplői

Az áruszállítás reálfolyamatának számos szereplője van, akik természetszerűleg érdekeltek az informatikai folyamatokban is. Az áruszállítás informatikai rendszere ki kell, hogy elégítse valamennyi szereplő információigényét. A reálfolyamat lehetséges "szereplői": ! Az áru feladója (eredeti tulajdonos) – gyűjtő fuvarozásnál: feladói, ! A tulajdonos megbízottja (speditőr), ! Az áru 1. fuvarozója, ! Az áru i. fuvarozója, ! Az áru n. fuvarozója, ! Fuvarozás közben igényelt szolgáltatást nyújtók – töltőállomás, távközlési szolgáltatók, szállás-étkezés, szerviz, út-tulajdonos, útkezelő, stb., ! Az áru címzettje – terítő fuvarozásnál: címzettjei, ! A címzett megbízottja (speditőr), ! Biztosító társaság(ok), ! Közlekedési hatóság, ! Települési önkormányzatok – hatósági szerep, ! Rendőrség, ! Egészségügyi hatóság – tisztiorvos, ! Állategészségügyi hatóság, ! Mezőgazdasági hivatal – növényvédelem,

23.


$

Bank

Feladó

Címzett Speditőr

Speditőr

Hatóságok

Fuvarozó

2-4. ábra Az áruszállítás szereplői, és helyük a folyamatban ! Környezetvédelmi hatóság, ! Határőrizeti szervek, ! Vám-szervek ! Pénzintézetek. A valóságban természetesen ritkán jelentkezik ilyen sokszereplős, bonyolult áruszállítási feladat. A belföldi szállítási esetek jelentős részében két- esetleg háromszereplős folyamatok zajlanak. A nemzetközi fuvarozásnál is többnyire csak a határátmenetekkel és banki garanciával kapcsolatos többlet-szereplő jelenik meg. Külön kell szólni a fuvarozási megbízott – speditőr – szerepéről. Amíg a belföldi fuvarozásnál ritkán kerül sor speditőr bevonására, addig a nemzetközi feladatoknál többnyire megbízottak útján történik a bonyolítás. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a nemzetközi – különösen a több országon átmenő – és az intermodális árufuvarozásnál számtalan olyan ismeret – engedély, helyi előírás, szokások – szükséges, amelyet jobb szakemberre bízni. Erre a fuvarozó vállalkozó többnyire nem alkalmas. 24.


A fentieken kívül esetenként elképzelhető különböző szakhatóságok bevonása is, ezek azonban annyira speciális jelleggel jelennek meg, hogy a modell felállításnál eltekinthetünk tőlük.

2.3

Az áruszállítás folyamatában keletkező és feldolgozandó információk

Az információk keletkezését vizsgálhatjuk az áruszállítás folyamatához időbeli kapcsolódás szempontból. E szerint az információk keletkezhetnek: 1. Az áruszállítást megelőzően, 2. Az áruszállítás során, illetve 3. Az áruszállítás befejezése után. Az 1. és 3. pontbeli információk alapvetően kereskedelmi jellegűek, míg a 2. pontban jelzettek, fuvarozás-technológiaiak. Mind a két szakaszt két, egymástól szorosan nem elhatárolható fázisra oszthatjuk: 1. Áruszállítást megelőző szakasz a. Az áru adásvétel előkészítés i. Kereskedelmi előkészítés ii. Technikai előkészítés b. Fuvarozás kereskedelmi és technikai előkészítése 2. Áruszállítást lezáró szakasz a. Fuvarozás elszámolás b. Adás-vétel elszámolás Az (1.a.i) és a (2.b) kereskedelmi jellegű információk viszonylag szűk körben, az eladó és a vevő között áramlanak. Esetenként – főleg a nemzetközi viszonylatban – a banki szereplő, illetve a Vám kerül bevonásra. Az (1.a.ii) fázis alapvetően belső, az eladó tevékenységéhez kapcsolódó termelési folyamat – gyártás, raktárból kiadás, stb. – amely esetenként újabb áruszállítási folyamatokat generálhat. (Pl. Alapanyag biztosítás.) 25.


Az (1.b) és a (2.a) fázisok során főleg informatív, engedélyezési, elszámolási információk áramlanak. Az információkat térbelileg elemezve, megállapítható, hogy az áru áramlásának technológiai fázisaihoz kapcsolódóan, öt körzetben keletkeznek: 1. Az árutermelés körzete, 2. Az áru feladásának körzete, 3. Az áru szállításának körzete, 4. Az áru kiszolgáltatásának körzete, valamint 5. Az értékesítés körzete. Az egyes körzetekhez kapcsolódóan más és más szereplők jelentkeznek a "forrás"nál, hogy a szervezet működéséhez szükséges információkhoz hozzá juthassanak.

Az I5

körzeteit, és az információ

I4 RAKTÁROZÁS

ÉRTÉKESÍTÉS

információkeletkezés

te sz Ké

áramlását mutatja a

ék rm

an ap Al

2-5.

g ya

ábra.

Az

ábrán

feltüntetett

KIRAKÁS

információcsoportok az áru "érvényesüléséhez"

TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT

egészében

TERMELÉS

I1

SZÁLLÍTÁS

teljes

szükségesek,

viszont nem minden időben és helyen a teljes halmaz.

I3

A (2-1. ) - (2-10. ) egyenletek

BERAKÁS

az

információs

lehetséges .

halmazok

metszeteit

–

vagyis azt, hogy az egyes

I2

részes 2-5. ábra Információk az áruáramlás fázisaiban

szervezetek

árufuvarozás

az

különböző

fázisaiban,

milyen

információcsoportokat igényelnek – adják meg.

26.


Azok az információk, amelyek a közvetlen fuvarozási folyamatban játszanak szerepet, csakis az I12345 halmazban fordulnak elő. [47] I1 ∩ I 2 ≠ 0 I1 ∩ I 3 ≠ 0

I 2 ∩ I5 ≠ 0 I3 ∩ I 4 ≠ 0 I3 ∩ I5 ≠ 0

I1 ∩ I 4 ≠ 0 I1 ∩ I 5 ≠ 0 I2 ∩ I4 ≠ 0

(2-1. )

I 4 ∩ I5 ≠ 0

I1 ∩ I 2 ∩ I 3 ≠ 0

I1 ∩ I 4 ∩ I 5 ≠ 0 I 2 ∩ I3 ∩ I 4 ≠ 0 I 2 ∩ I3 ∩ I5 ≠ 0 I3 ∩ I4 ∩ I5 ≠ 0

I1 ∩ I 2 ∩ I 4 ≠ 0 I1 ∩ I 2 ∩ I 5 ≠ 0 I1 ∩ I 3 ∩ I 4 ≠ 0 I1 ∩ I 3 ∩ I 5 ≠ 0

2-2. )

I1 ∩ I 2 ∩ I 3 ∩ I 4 ≠ 0

I1 ∩ I 3 ∩ I 4 ∩ I 5 ≠ 0

I1 ∩ I 2 ∩ I 4 ∩ I 5 ≠ 0

I 2 ∩ I3 ∩ I4 ∩ I5 ≠ 0

(2-3. ) (2-4. )

I1 ∩ I 2 ∩ I 3 ∩ I 4 ∩ I 5 ≠ 0

A fenti információhalmazok közül tehát

I1

az

I15

I5

I2

I125 I45

I4

I12345

I345

I123

I234

halmaz

információi

azok,

amelyek a szállítási folyamat során teljes

I12

I145

I12345

I23

I34

I3

egészében

publikusak,

valamennyi

résztvevőnek

amelyekhez "joga"

van

hozzáférni. Az áruszállítás logisztikai szemlélete ugyanakkor feltételezi, hogy a

hagyományos,

információ

követő

feldolgozás

jellegű helyett

megvalósul a megelőző – vagyis az esemény bekövetkezése előtti információ 2-6. ábra Az információhalmazok

beérkezés és feldolgozás.

Venn-diagramja A fenti feltétel az áruszállítási folyamat két végpontja – feladó és címzett szempontjából elsődleges, hiszen a logisztikai gondolkodás az ő termelési rendszereik számára fontos.

27.


E két szereplő számára szükséges az I12, az I23, valamint az I34 halmazokban megjelenő információkhoz jutás is. Nem hagyható ki ebből a folyamatból néhány további szereplő, amelyek viszont az időben kapott információ birtokában az áruszállítás fizikai folyamatát képesek gyorsítani. Ezek a pénzintézetek és a hatósági szereplők.

2.4

Informatikai kapcsolatok az áruszállítás szereplői között

Az előbbi folyamat rendkívül összetett. Szereplői között ennek megfelelően bonyolult és sokrétű informatikai kapcsolat áll fenn. A következőkben ezeket az informatikai kapcsolatokat mutatom be és elemzem. Mindenek előtt két fő területre kell osztani az áruszállítás résztvevőinek informatikai rendszereit. 1. Árufuvarozó szervezet informatikai rendszere. 2. A fuvarozásban részes egyéb szervezet informatikai rendszere. A két rendszer funkciójában – a gazdaszervezet szempontjából – és felépítésében teljes mértékben azonos. A különbség az áruszállítás, mint folyamat meghatározó, illetve kisegítő jellegéből adódik. A kapcsolatok szempontjából meg kell különböztetnünk a rendszerek belső és külső kapcsolatait. Rendszer fogalom alatt a továbbiakban az egy gazdálkodó szervezetet, illetve annak informatikai rendszerét értem. Az áruszállítás folyamatában érintett valamennyi szervezetet érintően a továbbiakban a hálózat fogalmat használom. E szerint az egy információrendszer elemei közötti kapcsolatot értelmezem belső, az egyes rendszerek elemei között – de a hálózaton belül – megvalósuló kapcsolatokat pedig külső kapcsolatként. 2.4.1 Az áruszállításban érintett rendszerek belső kapcsolatai Az áruszállításban részes valamennyi fél a saját tevékenységének ellátását szolgáló informatikai rendszerrel rendelkezik. (A kiindulásnál közömbös, hogy ez a rendszer 28.


technikailag – technológiailag milyen, jelenleg csakis a megléte érdekes.) Valamennyi szervezet rendszere grafikus formában, és analitikusan is leírható az un. Packard-modellel (2-7. ábra). [18] [86]

1. irányítási szint 2. irányítási szint Információk a felsőbb szintek felől Információk a környezet felől Ei,1 i. irányítási szint

Információk a felsőbb szintek felé Információk a környezet felé Ei,2

Ei,j

...

Ei,n

...

Információk az alsóbb szintek felé

Információk az alsóbb szintek felől

n-1. irányítási szint n. irányítási szint

Anyag - Energia Rendszer vállalati termelési folyamatok, fizikai anyag- és munkaerő áramlás

Beszállítás

Kiszállítás

Ei-1,j

Ei,j-1

E i,j

Ei,j+1

Ei+1,j

2-7. ábra Egy gazdálkodó szervezet általános informatikai modellje Ezek a rendszerek – feltehetőleg – jól működnek, hiszen alkalmasak a szervezet munkájának támogatására. Az egyes szervezetek között informatikai kapcsolatok működnek.

Az

áruszállítás

során

a

szállítás

reálfolyamatában

keletkező

információkat a részes szervezetek más-más feldolgozási céllal igénylik. Ezen 29.


információk nélkül a szervezet nem képes ellátni a feladatát, tehát alapvető érdekük a szükséges információkhoz hozzájutás. Ezt egyes szervezetek "kölcsönösségi" alapon megkapják, mások – hatósági szerepükből fakadóan – " kikényszerítik. Elméletileg minden elem, minden más elemmel kapcsolatba léphet. Ebben az esetben a rendszer komplexitása teljes (2-8. ). Egy ilyen rendszer azonban áttekinthetetlen, ezért az információs kapcsolatok számát csökkenteni kell. Az (2-8. ) összefüggés alapján egy konkrét rendszer lehetséges kapcsolatainak száma: k max = n ⋅ (n − 1)

(2-5. )

ahol n = a rendszer elemeinek száma. [18] Ez, mint említettem, teljes komplexitást eredményez. A rendszer komplexitásának csökkenése a kapcsolatok számának csökkentésével érhető el. A csökkentésre vonatkozóan meghatározhatunk feltételeket, helyesebben kizárhatunk kapcsolódási lehetőségeket. A kapcsolatok kizárása más és más követelményeket támaszt a különböző szervezeti felépítések esetén. Egészen más elvek érvényesülnek egy hierarchikus-2, mint egy folyamatorientált szervezeti modell esetén. Mivel dolgozatomban nem a szervezeten belüli, hanem a szervezetek közötti kapcsolatokkal

foglakozom,

a

szervezeten

belüli

információs

kapcsolatok

minimalizálására nem térek ki részletesebben. 2.4.2 Az áruszállításban érintett rendszerek külső kapcsolatai Az áruszállítási folyamat részes elemei valamennyien a saját feladatuk ellátásához szükséges információkat szerzik be a szállítási folyamat más elemeitől. Az így kapott – és természetesen egyéb forrásból származó – információk feldolgozása a szervezet információrendszerén belül történik.

2

Ilyen kizáró feltételeket határoz meg Hartványi Tamás PhD disszertációjában [29]

30.


Kérdés, hogy kapják ezek a szervezetek az információkat. E kérdés vizsgálatához először a 2-8. ábra-n, a szereplők teljes körének feltüntetésével kialakítható információs hálózatot építem fel. Az ábrán folyamatos vonallal a "biztos", szaggatottal a "lehetséges" kapcsolatokat jelöltem. Meg kell azonban jegyezni, hogy az informatikai szempontból lényeges elemek nem tételesen csak csoportjaik szerepelnek. Általánosan ugyanis nem lehet azt megmondani, hogy hány vámhivatal, stb. érintett az árufuvarozás során. Ezt csak konkrét esetek, illetve viszonylatok ismeretében határozhatjuk meg. Bár minden fuvarfeladat más, a hálózat valóságos komplexitását nem csak az egyedi, hanem bizonyos típusesetekre is meg tudjuk határozni. A komplexitás valójában a hálózat elemeinek, és az elemek közötti kapcsolatoknak a számszerűségét mutatja. [18], [86] Látható, hogy az áruszállítás informatikai hálózata meglehetősen bonyolult, komplexitása a teljest közelíti. A komplexitás egy kétváltozós függvény3:

M = f ( E, R)

(2-6. )

ahol: E = a rendszer elemeinek a száma, R = a relációk száma M= komplexitás Egy konkrét hálózat esetén a komplexitás számszerűsíthető, és különböző értékeit határozhatjuk meg. Így első sorban a lehetséges kapcsolatok számát adjuk meg.

E2 − E R = L 2

(2-7. )

A hálózat teljes komplexitásról akkor beszélünk, ha a hálózatban lehetséges kapcsolatok mindegyike élő kapcsolatot jelent.

3

A komplexitás természetesen ugyanígy értelmezhető a rendszer belső kapcsolataira is.

31.


(2-8. )

M T = RL

A hálózat valós komplexitásán a ténylegesen meglévő kapcsolatok számát értjük.

M V = RV

(2-9. )

Az indexben használt betűk jelentése: ! T = teljes ! L = lehetséges ! V = valós ! R = relatív

Feladó bankja

Címzett bankja

Vám- és határőrizet Feladó

Címzett Közleke dési hatóság

Egészsé gügyi hatóság

Feladó speditőr

Címzett speditőr

Fuvarozó 1

Fuvarozó 2

Fuvarozó i

Fuvarozó n

Fuvarozás közben felmerülő szolgáltatások, helyi hatósági intézkedések, stb.

2-8. ábra Az áruszállítás információkapcsolati diagramja

32.


Az információs hálózat bonyolultságára az un. relatív komplexitás ad viszonyítási alapot, amelyet az eddigiek ismeretében, az alábbi módon határozhatunk meg:

R MR = V RL

(2-10. )

ahol igaz a: 0 < M R < 1 feltétel. A téma szempontjából jelentősége a valós és a relatív komplexitásnak van. A fenti összefüggésekből kiolvasható, hogy a felállítandó áruszállítás-informatikai modell elemeinek növekedése csökkenteni fogja a relatív komplexitás értékét, miközben a tényleges kapcsolatok száma jelentősen megnő. A gyakorlatban az áruszállítási folyamatok informatikai komplexitása alapvetően függ a résztvevők informatikai rendszerének fejlettségétől, illetve a megbízottak – speditőr – jelenlététől és számától. Esetünkben különösen érdekes az egyes részes szervezetek rendszerfejlettsége. Ettől függ ui. hogy a szervezetek közötti információs kapcsolatok milyen módon valósulnak meg.

33.

3.

A

TELJES

LOGISZTIKAI

FOLYAMAT

HATÉKONY

MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELE, A KORSZERŰ INFORMATIKAI HÁTTÉR Nem véletlen, hogy a logisztika fogalma akkor kezdett el terjedni, amikor az informatika fejlődése lehetővé tette, hogy kellő időben juttathassák el, és dolgozhassák fel a partnerek a tevékenységük hatékony gyakorlásához szükséges információkat. Az áruszállítás is ezzel összefüggésben alakul át, jelenik meg a "vevőért vagyunk" szemlélet. Persze ennek számos egyéb összetevője is van, amelyekkel nem kívánok foglalkozni, mivel a téma szempontjából érdektelen.

3.1

A nagy térbeli kiterjedésű áruszállítás informatikája

Az áruszállítás fizikailag, két – vagy több – végpont között mozgatja az árut, tehát térben történik. Munkám szempontjából a térbeniség kérdésében mégsem ezt tekintem meghatározónak, hanem az információ térbeni mozgását. Két gazdasági szervezet közötti információáramlás ui. akkor is ugyanazon ügyrendi előírások szerint zajlik, ha azok egy épületben, vagy fizikailag is jelentős távolságra vannak. A nagy térbeli kiterjedésű áruszállítás alatt az áruszállításnak azt az általános esetét értem, amely független az áru tényleges fizikai helyváltoztatásának hosszától, de a folyamat szereplői szervezetileg olyan távol helyezkednek el egymástól, hogy közöttük ügyviteli kapcsolat – az árut kísérő dokumentumok alapján – csak jelentős időeltolódással valósítható meg. 3.1.1 Informatikai és ügyviteli problémák Az áruszállítás során nagy számú partner kerül egymással kapcsolatba, akiknek saját szervezetük működéséhez az információk sokasága szükséges. A folyamat résztvevői a számukra szükséges információkat természetesen megkapják, csak az a kérdés, hogy mikor. Az áruszállítás jelenlegi gyakorlata szerint a kísérő okmányok együtt mozognak az áruval, vagyis az információ haladási sebessége megegyezik az áruszállítás sebességével. 34

3. A teljes logisztikai folyamat hatékony működésének feltétele a korszerű informatikai háttér

Pénzintézetek

Hatóságok

Eladó/fealadó

Feladó speditőre

Címzett speditőre

Vevő/címzett

Az áruszállítás operatív irányítása a fuvarozó szervezeteknél

Áru belép

Az áruszállítás reálfolyamata fuvarozó cégek, kiszolgálók, helyi szervek, útkezelés

Áru kilép

3-1. ábra Az áru és az információ mozgása Ez azt jelenti, hogy az áruszállításban érintettek csupán akkor kezdhetnek hozzá a szükséges feldolgozásokhoz, amikor az áru – és ezzel együtt a kísérő okmányok – megérkeztek. Ez különösen a nemzetközi áruszállítást lassítja – határátmenetek – de az árunak, a vevőhöz kerülését a belföldi forgalomban is hátráltatja – áru bevételezése, árazás, stb. Ez a szisztéma megfelel annak a gyakorlatnak, amely az áruszállítást alapvetően még ma is jellemzi. Nevezetesen, a folyamat egyes résztvevői nem érdekeltek a folyamat gyorsításában, és főleg abban, hogy a másik fél számára "idő előtt" információt szolgáltassanak. Mindegyik részes elem "kötelességszerűen" végzi a dolgát, amikor sorra kerül, és amilyen ütemben tudja. Az egyes szervezetek információs rendszerei nem is képesek többre, a rendszerek közötti együttműködés gyakorlatilag nulla.

35.


Az

áruszállítási

folyamat

résztvevőinek

informatikai

rendszerei egymástól függetlenül, összekapcsolás és koordináció nélkül működnek. A folyamat során az egyes elemeknél keletkező, és más résztvevők számárai is szükséges információk az optimálisnál jóval később, a

1. tézis

partner érdekeit figyelmen kívül hagyva jutnak el a másik rendszerhez. Ilyen körülmények között az áruszállítás informatikai rendszere nem tudja szolgálni a modern logisztikai követelmények teljesülését. 3.1.2 Az áruszállításhoz kapcsolódó fontosabb információk és dokumentumok A teljes folyamathoz nagyszámú okmány, dokumentum és egyéb információ kapcsolódik, amelyeknek teljes körét nemcsak lehetetlen, de értelmetlen is felmérni, hiszen jelentős részük csak egy adott szervezet belső működéséhez szükséges. Van ugyanakkor több olyan, általánosan használt, jogszabályon, megállapodásokon, vagy nemzetközi egyezményeken alapuló okmány, amelyek ezeket az ügyleteket kísérik. Ezek feltárása szükséges a munkám szempontjából. Mivel általánosságban nem határozhatóak meg a konkrét okmányok – ezek ugyanis alágazatonként és fuvarozási módonként is eltérőek – a kapcsolódó dokumentumcsoportokat jelölöm "{Dx}"-el. 3.1.2.1

Az áruszállítás kereskedelmi előkészítése

Ebben a szakaszban a vásárló és a lehetséges eladók közötti előzetes tárgyalások, és egyeztetések – ajánlatkérés, ajánlat, tenderkiírás, stb. – zajlanak. A kapcsolódó dokumentumok kötetlen formátumúak, és nagy mennyiségűek. Nem jellemző a teljes körű számítógépes feldolgozás. [47] [61] [91] [92] Az áruszállítás szempontjából fontos dokumentum: ! Szállítási szerződés {D1} – amely a szállítandó árura, szállítási határidőkre és feltételekre vonatkozó információkat tartalmazza. ! Fedezetigazolás {D2} – a nagy értékű kereskedelmi ügyletek során többnyire, a nemzetköziek esetén mindig szükséges a vételi összeg igazolása. Ezt rendszerint pénzintézetek bevonásával végzik - akkreditív. 36.


Ezek az adatok a későbbi dokumentumokon – fuvarlevél, vám-okmányok – is megjelennek.

FELADÓ

SPEDITŐR

FUVAROZÓ

HATÓSÁG

SPEDITŐR

CÍMZETT

MEGRENDELÉS MEGRENDELÉS

MEGRENDELÉS FUVARESZKÖZ IGÉNYLÉS

VISSZAIGAZOLÁS VISSZAIGAZOLÁS

FUVAROKMÁNYOK

FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS

FUVAROZÁSI ESZKÖZ KIÁLLÍTÁSA

FUVAR- + EGYÉB OKMÁNYOK MEGRAKÁS HATÓSÁGI KEZELÉS

ÁRU ÉS OKMÁNYOK

BEJELENTKEZIK INFORMÁLÓDIK BEJELENTKEZIK INFORMÁCIÓT AD ELŐZETES ÉRTESÍTÉS

MEGBÍZÁS MEGBÍZÓ NEVÉBEN ELJÁR

SZÁMLA

JELENTI A TELJESÍTÉST

OKMÁNYOK

ÁRU ÉS OKMÁNYOK ÁTADÁSA

SZLA. KIEGYENLÍTÉS

SZÁMLA RENDEZÉSE

3-2. ábra Okmányok áramlása a fuvarozás során

37.


3.1.2.2

Az áruszállítás technikai előkészítése

Ebben a szakaszban történik az árufuvarozáshoz elengedhetetlen okmányok kitöltése: ! Fuvarlevél {D3} – alágazatonként eltérő, de azon belül – forgalom típusonként – egységes okmány, amely az áru szállításához, hatósági ellenőrzéséhez, és a fuvarozási fő- és mellékteljesítmények elszámolásához, stb. szükséges valamennyi információt tartalmazza. ! Vámkezelési okmányok {D4} – szintén több dokumentum, forgalomtól, egyezménytől függően. Legfontosabb eleme az Egységes Vámokmány nevű dokumentum. ! Fuvarozáshoz szükséges engedélyek {D5} – árutól, fuvarozási módtól és az útvonaltól függően szükség lehet különböző – bel- és külföldi – engedélyekre, amelynek beszerzése a fuvarozó – vagy megbízottja: speditőr – feladata. ! Biztosítások {D6} – ide taroznak a fuvareszközre és a személyzetre kötött állandó és időszakos biztosítások, illetve az áruhoz kötődő eseti biztosítás. Ezeken kívül ebben a fázisban olyan dokumentumok szerepelnek, amelyek az egyes résztvevők belső feldolgozásához szükségesek, kifelé nincsen szerepük {D7}. Ilyenek pl.: ! raktárkivételi jegy, ! utazó személyzet ellátmányához kapcsolódó dokumentumok, ! üzem- és kenőanyag felhasználásának elszámolása, ! stb. 3.1.2.3

Az áru helyváltoztatásával kapcsolatos informatikai tevékenységek

Az áru mozgás közbeni követése a fuvarozó lehetősége és feladata. Az áru helyzetéről a fuvarozó tud tájékoztatást adni. Nemzetközi fuvarozás esetén a közbenső országok vám- és határőrizeti szervei, illetve egyéb hatóságai ekkor végzik el a szükséges ellenőrzéseket, amelyhez a fuvarozó a szükséges okmányokat és információkat köteles átadni.

38.


3.1.2.4

Közvetlenül az áru helyváltoztatása utáni feladatok

Nemzetközi árufuvarozás esetében legtöbbször ekkor történik az áru érkező vámkezelése ({D4}). A fuvarlevél {D3} is ekkor kerül a végső vevőhöz, ekkor rögzítenek néhány, a kiszolgáltatással kapcsolatos információt. Vannak olyan fuvarokmányok is, amelyek nem az áruval utaznak együtt, hanem bankon keresztül jutnak el az érkezési pontra, és ezek ellenében szolgáltatja ki a fuvarozó az árut az okmány felmutatójának. 3.1.2.5

Számlázás és fizetés

A kereskedelmi- és a fuvarozási szerződéseknek megfelelően ekkor történik a pénzügyi zárás, a számlák benyújtása, majd kiegyenlítése. Itt is szerepet játszanak a partnerek – első sorban a pénzintézetek, de lehet az ügyletnek hatósági szereplője is. Pénzügyi dokumentumok {D8} A fenti tevékenységeknél az információhordozó tradicionálisan valamilyen papíralapú okmány. Ilyen tevékenységi kör például az áru átvétele fuvarozásra, szállítása és kiszolgáltatása, a vámolás vagy a munka ellenértékének követelése. Az említett tevékenységekhez kapcsolódó adatok hosszú idő óta papírra írt formában jutnak el az egyik féltől a másikig. A korszerű áruszállítási folyamat csakis akkor lesz képes kielégíteni a logisztikai folyamatok igényeit, ha ez a lassú informatikai folyamat lényegesen gyorsabbá válik. Ennek egyik eszköze és lehetősége az elektronikus adatcsere alkalmazása. Az áruszállítás során nagyszámú dokumentum kerül felhasználásra. Ezek a dokumentumok postai úton, illetve az áruval együtt mozognak. A jelentős költségtöbbleten túl, nem állnak rendelkezésre a logisztikai tervezés megkövetelte időben. Ennek a problémának a feloldása kizárólag az elektronikus kapcsolatokra és on-line feldolgozásra alapozott információátvitel alkalmazásával lehetséges.

39.

2. tézis


3.2

Az áruszállítás rendszerének működő, informatikai modellje

Az áruszállítás logisztikai rendszere informatikai modelljének megalkotásakor az előző fejezetben is tárgyalt, a szakma által elfogadott Packard-féle modellből indultam ki, ezt fejlesztettem tovább erre a speciális esetre. 3.2.1 Az általános modell kiterjesztése a részes elemekre Az egyes szervezetek információrendszerei nagymértékű hasonlóságot mutatnak. Ez nem

véletlen,

hiszen

az

információrendszer

funkciója,

működése

minden

rendszerben azonos. (Konkrét megjelenésében, struktúrájában természetesen lehetnek eltérések, de ezek nem hatnak ki az általános modellre.) Valamennyi szervezet rendelkezik egy irányítandó A-E rendszerrel. Ezt az A-E rendszert tekintem az adott szervezet termelési rendszerének. Ilyen formán az alapvetően iratkezelést és adatfeldolgozást végző hatósági szerveknél pontosan ez – az egyébként informatikai - tevékenység jelenti a "termelést". Ugyancsak termelésnek tekintem az áruszállítás mindhárom szereplőjének az áruszállítás szempontjából meghatározó tevékenységét. (Ez talán közgazdasági szempontból nem teljesen helytálló, de informatikai szemszögből nézve nem kifogásolható.) 3.2.1.1

A grafikus modell

Az egyes részes szervezetek rendszereiből épül fel a teljes Áruszállítási Hálózat Informatikai Rendszere (ÁHIR). A hálózatot a Packard-féle hierarchikus modell alapján építettem fel. A hierarchia magasabb szintjei számára az alsóbb szinteken gyakorlatilag A-E folyamatok zajlanak. Az ezekből származó információk kezelése a felsőbb hierarchia-szintek feladata. (Természetesen ezek a szervezetek más feldolgozásokat is folytatnak, de ezek a témám szempontjából érdektelenek.) Az áruszállítás két elem közötti – eladó és vásárló – informatikai modellje egy több szintű modell, amelyben a felsőbb "emeletek" kifejezetten informatikai tevékenységet végeznek, részben az alapfolyamati elemek A-E rendszeréből, részben pedig ezen elemek irányítási-informatikai folyamataiból származó információk feldolgozásával.

40.


Az információk keletkezését az árufuvarozás szakaszaiban, alapvetően az áruszállítási alapmodell (1-1 ábra) három szereplője köré csoportosíthatjuk. Ezek az alapinformációk, amelyeknek egy részét, illetve az ezek feldolgozásából keletkezett származtatott információkat el kell juttatni a többi, fuvarozásban részes szervezetnek is. (ld. 3-3. ábra) Ezeknél a szervezeteknél ezen információk ellenőrzése, és további feldolgozása történik. A hagyományos áruszállítás keretei között az egyes szervezetek

általában

annak

megfelelően

továbbítanak

általuk

feldolgozott

információt, hogy erre milyen kötelezettségeik vannak. A modell rendkívül bonyolult, az áramló információk vélhetően jelentős redundanciát is tartalmaznak. A 3-3. ábra-t tanulmányozva megállapítható, hogy az egyes rendszerekben nem csak az azonos szinten lévő egységek lépnek egymással kapcsolatba. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy több esetben többszörös a kapcsolódás az egyes szervezetek között, amelyekben a szintek közötti keveredés is fokozottabb.

Különböző Hatóságok Ügyfél kapcs. Adatgyűjtés

Egyéb szolgáltatók

BANKOK Back office

Pü

Front office

Adatgyűjtés

VIR

VIR

Pü KER

VIR

Pü

Száll

Pü

Ker

Száll

Termelésirányítás


FELADÓ

FUVAROZÓ

Az eladó termelési technológiai folyamata

Berakás

Az áru szállításának közlekedés-technológiai folyamata

Ker

Termelésirányítás CÍMZETT

Kirakás

A vevő termelés-technológiai folyamata

3-3. ábra Az áruszállítási lánc Packard féle informatikai modellje 41.


3.2.1.2

Az analitikus modell

A rendszerek különböző szintjein az un. "információs egységek" találhatók. Az ő feladatuk az információk vétele, feldolgozás, tárolása és továbbítása. Az információs egységek a környezetükkel – ! szinten belüli elemek (ei,j), ! alsóbb szint információs egységei (ei+1,j), ! felsőbb szint információs egységei (ei-1,j), ! külső szervezetek információs egységei (ek) – kapcsolatba léphetnek. Az informatikai modell összetevői az: ! információs egységek, az

Az információfeldolgozó egység ei,j

! információ-feldolgozó folyamatok,

Az egység

Input adatok

adatkezelő

Output adatok

modulja

! az egység "ismerete" – a tárolt információk, valamint az

Az egység feldolgozó algoritmusai

! információs kapcsolatok, amelyek az i/o információkkal kapcsolódnak. 3-4. ábra Az információs egység modellje A feldolgozás mindig az egységhez kötődik, míg a kapcsolatot két elem között értelmezzük. A kapcsolat hordozója az információ. Két információs egység között csakis információ hozhat létre kapcsolatot, illetve feldolgozási folyamat valamely információ(k) hatására indul el, és a folyamat kimenetén információk keletkeznek. Az áruszállításban részes elemek informatikai kapcsolati modelljének tárgyalásához a következő jelöléseket és operátorokat vezetem be: ! X – Információ-feldolgozó egységek (információs egység) – általában, amennyiben megnevezésre kerül: o Fel – az áru feladója, az eladó; o Fuv – az áru fuvarozója, o Cím – az áru címzettje, a vevő; 42.


o Spe – speditőr; o Útk – útkezelő szervek (központi, önkormányzati); o Eü – egészségügyi szervek (humán, állat); o Hör – Határőrség; o Vám – Vám és Pénzügyőrség; o Pol – rendőrség; o Kisz – útközbeni kiszolgálók – üzemanyag, szerviz, rakodás, stb.; o Bank – a lebonyolításban résztvevő pénzintézetek. o Hat – a különböző hatósági szervek Hat = {Útk; Eü; Hör; Vám; Pol} ! Egy résztvevő informatikai rendszerének (i,j) eleme: eiX, j ,

! a résztvevő teljes informatikai rendszere: X, illetve egy rendszer a hálózatban: RX, ahol X={Fel, Fuv, Cím, Spe, Útk, Eü, Hör, Vám, Pol, Kisz, Bank} ! P – információfeldolgozási folyamat (process). A folyamatok végrehajtója minden esetben valamely információs egység. Ennek megfelelően: Pi ,Xj jelöli az X hálózati elem eiX, j eleme által kezelt folyamatot. ! p – tevékenység, amelyek a folyamatokat alkotják. Pi ,Xj = {p1, p2, … pn} ! I – információ, amelynek a hordozója lehet o D – dokumentum, bizonylat, o E – elektronikus (dokumentum), illetve o K – szóbeli kommunikáció. az iránya pedig: o input – iI, o output – oI, és o tárolt – TI, amely valójában az elem "tudása" ! Operátorok: o létezik akkor, ha … : ⇒ , illetve o kapcsolat van

: ⊗ 43.


o végzi

: >

! Két elem – a és b – közötti információs kapcsolat iránya: Iy o a-ból b-be irányuló: a → b, Iy o b-ből a-ba irányuló: a ←  b.

o kétirányú

Iy : a ←→ b,

ahol a és b a két információ-feldolgozó elem, Iy pedig a közöttük áramló információ/bizonylat azonosítója. Munkám első sorban az áruszállítási folyamat szereplői közötti informatikai kapcsolatokkal foglalkozik, a szervezetek belső információs folyamatai csak annyiban

érdekesek,

amennyiben

külső

kapcsolathoz,

illetve

információszolgáltatáshoz kötődnek. Ennek megfelelően a modell kidolgozása is a szervezetek közötti informatikára vonatkozik, annál is inkább, mert az egyes szervezetek (belső) informatikai rendszermodellje kidolgozott. [86] E szerint a hálózat két rendszere – X és X' – között van információs kapcsolat, ha X és X' bármely két elemére fennáll: k lX , X ' ⇒ eiX, j ⊗ eiX', j' '

(3-1. )

Ekkor a két elem között lehetséges kapcsolatok: ab

Iy k lX , X ' = eiX, j → eiX', j' ' ,

ba

Iy k lX , X ' = eiX, j ←  eiX', j' ' ,

aba

(3-2. )

Iy k lX , X ' = eiX, j ←→ eiX', j' ' ,

illetve:

k lX , X ' ={ab k lX , X ' , ba k lX , X ' , aba k lX. , X '}

(3-3. )

Ezek után két, tetszőleges – az áruszállításban részes elem – közötti információs kapcsolatok halmaza:

K X , X ' = {k1X , X ' , k 2X , X ' ,...k lX , X ' ,...k nX , X ' }

44.

(3-4. )


A teljes hálózaton az információs kapcsolatok halmazát a: n

n

K = {∑∑ K

X i , X 'j

}

(3-5. ) ahol n= részes elemek száma, és i≠ j összefüggés fejezi ki. A feldolgozó folyamatok a következők szerint alakulnak: i =1 j =1

! Egy rendszeren belüli folyamatok: eiX, j > Pi ,Xj

n n  P X = ∑∑ Pi ,Xj   i j 

illetve

(3-6. )

! A teljes hálózatra: RX > PX

illetve

{

R = P X 1 , P X 2 ,...P X i ,...P X n

}

(3-7. )

A rendszerekben keletkező, illetve a hálózatban áramló információkat az előző fejezetben bemutatott - (2-1. ) - (2-4. ) - információs halmazegyenletek mutatják. A modell logikája ezeket az információkat másfajta csoportosításban igényli.

{

I 12345 = i I , o I , t I

}

illetve

{

'

n

I 12345 = I iX, j , I iX, j ,..., I iX, j

}

(3-8. )

Az információk folyamatokhoz, illetve feldolgozó egységekhez rendelésére nem elegendő a (3-2. ) egyenletek alkalmazása. Az egyes információ-feldolgozóegységek ui. nem csak egy, hanem több folyamat gazdái is lehetnek. Különösen igaz ez abban az esetben, amikor nem elemi, hanem valamely magasabb struktúra-szinten vizsgálódunk. Ugyanez igaz a kapcsolatokra, nevezetesen egy információs egység több kapcsolattal is rendelkezhet, így a kapott, illetve küldött információk is több egység felől/felé áramlanak. A fentieket figyelembe véve, az X rendszer i,j eleme által kezelt összes információ és tevékenység:

{

I iX, j = i I iX, j , o I iX, j , ti I iX, j

}

illetve

45.

n X  Pi ,Xj = ∑ pl i , j   l =1 

(3-9. )


Az elem működését – bármely szinten – leírhatjuk a következő formulával [6]:

[

Pi ,Xj = i I iX, j , S iX, j , o I iX, j ,υ , ζ

]

(3-10. )

ahol: !

i

I iX, j - az X rendszer i,j elemének bemenő információhalmaza,

! S iX, j - az X rendszer i,j eleme, belső állapotainak halmaza – folyamatok és tárolt információk, !

o

I iX, j - az X rendszer i,j elemének kimenő információhalmaza,

! υ

- állapotátmenet függvény, S iX, j × i I iX, j → S iX, j ,

! ζ

- állapotátmenet függvény, S iX, j × i I iX, j → o I iX, j .

Az egység és a folyamat ui. mindig együtt értelmezhető, így az egységek közötti kapcsolatok meghatározzák az egyes egységek által feldolgozott információkat is. Ahhoz, hogy az információ áramlás és feldolgozás kellő hatékonysággal szolgálja a feladatát, a rendszerek belső, de különösen külső kapcsolataikat minimalizálni kell.

f ( K ) = min!

(3-11. )

3.2.2 Az elméleti modell egyszerű esete a gyakorlatban Ha a modellt a folyamat valamennyi szereplőjét figyelembe véve felépítettük, akkor egy egymással laza kapcsolatban álló – szigetszerűen üzemelő – rendszerekből álló hálózatot kapunk. (3-5. ábra) A modell jellemzői: ! A hálózatot felépítő szervezetek, sem azok informatikai rendszerei nem homogének. ! A szervezetek – belső – informatikai fejlettsége eltérő. ! Az szervezetek külső kapcsolatai szerteágazóak. A külső kapcsolatok általában nem egy koordinátor elemhez kötődnek, hanem az információs rendszerek több szinten kapcsolódnak.

46.


A kapcsolatok számának csökkentésével nem csak a hálózat komplexitása fog csökkenni. Az egyszerűbb hálózaton nyilván ! gyorsabb lesz az információáramlás, ! csökken a feldolgozási idő, ! kizárjuk

a

többszöri

információadásból

fakadó

feldolgozási

hibák

lehetőségét. Mindez azt eredményezi, hogy ! csökken a teljes áruszállítási folyamat technológia ideje, ! a kereskedelmi-logisztikai folyamatban érintett elemek számára a gyorsabban rendelkezésre álló információ nagyobb értéket jelent. Az

áruszállítás

információs

részes

elemei

kapcsolatok

információfeldolgozás

idejét,

közötti

fölösleges

növelik

az

információtorzuláshoz

3. tézis

vezetnek. Ezáltal jelentősen csökkentik az információ hatékonyságát, és az értékét. A 3-5. ábra a résztvevők informatikai rendszerének független, szigetszerű működését próbálja szemléltetni. Természetesen az 1-10ábrán feltüntetett információ-áramlás megvalósul. Viszont minden egyes elem csakis akkor juthat hozzá a számára szükséges információhoz, amikor az már a ténylegesen lezajlott folyamat eredményeként a forrás helyén "keletkezett", és a belső feldolgozást követően – többnyire dokumentumon – továbbításra került. Ez azt jelenti, hogy az árufuvarozáshoz kapcsolódó információkezelés követő jellegű, vagyis fizikailag megtörtént tevékenység informatikai kezelése valósulhat meg. Ez a kezelés nem teszi lehetővé az "előre gondolkodást", a várhatóan bekövetkező tevékenységekhez kapcsolódó előzetes információfeldolgozást, illetve az adminisztratív tevékenységek előkészítését.

47.


FUVAROZÓK

Suppliers

FELADÓ ÉS MEGBÍZOTTJA

CÍMZETT ÉS MEGBÍZOTTJA

HATÓSÁGI FELEK

EGYÉB SZOLGÁLTATÓK

PÉNZINTÉZETEK, BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGOK MasterCard

3-5. ábra Az áruszállításban részes elemek hagyományos informatikai modellje A követő jellegű informatika – amely jelenleg az áruszállítást jellemzi – különösen hátráltatja a logisztikai folyamatok hatékony menedzselését, mivel jelentősen

4. tézis

megnöveli az átfutási ciklusidőket. Ennek a problémának a feloldására dolgoztam ki azt a módosított áruszállításinformatikai modellt, amely biztosítja az áruszállítás integráns beépülését a logisztikai rendszerbe. A modell elemei közötti informatikai kapcsolatok korszerű – funkcionális – szemléletmódon, és információ-technikai eszközökön, illetve módszereken valósulnak meg. Az információk cseréjében a korábbi papírdokumentum-forma helyet az elektronikus-dokumentum forma kap vezető szerepet.

48.


Az általam kidolgozott modell több jelentős változást tartalmaz a korábbihoz képest. 1. A fuvarozásban részes valamennyi résztvevőt, és a folyamatokat támogató informatikai rendszereket egységes – áruszállítási – rendszerként kezelem. 2. A hálózat elemeinek ebben a modellben nem a részes elemek teljes információrendszereinek mélyebb bontású, funkcionális elemeit – {eXi,,j} – hanem a teljes rendszert – X –tekintem. 3. Megszűnik a rendszerelemek egymás közötti kapcsolata, csak a hálózat elemei léphetnek egymással kapcsolatba. Ennek eredménye – egyebek között – a rendszereken belül, külön szervezési gondok nélkül megvalósul az integrált feldolgozás. 4. Minden információ, amely egy másik rendszerelem számára jelentőséggel bír, nem a folyamat lezajlását követően, hanem keletkezését – elsődleges feldolgozását – követően, kellő időben4 kerül át a másik rendszerelemhez, ami biztosítja az előzetes feldolgozást, illetve a felkészülést. 5. Az információs rendszer komplexitása lényegesen csökken, és működése a technikai háttér és a jól definiált szereposztás miatt hatékonyabbá válik. A 3-3. ábra és a 3-5. ábra szerinti jelenlegi modell leírtak szerint általam módosított formáját a 3-6. ábra mutatja. A modellben nem követelmény, de célszerű, ha az egyes résztvevő elemek belső informatikai rendszerei megfelelő szinten integráltak. Alapvető követelmény viszont, hogy a belső rendszer fejlettségétől függetlenül, kifelé minden rendszer "azonos képet" mutasson. Ebben a modellben a rendszerek a külvilág felé egy ponton nyitottak, vagyis a környezettel egyetlen feldolgozó egység – ez szervezeti elemet, nem személyt jelent! – tart kapcsolatot. Ez biztosítja a rendszer védelmét is – pl. tűzfal – de funkcionálisan nagyobb a jelentősége. Megszűnik ugyanis a mindenki – mindenkivel kapcsolat lehetősége, és ezáltal a párhuzamos információáramlás és feldolgozás.

4

A "kellő időben" a reálfolyamatok és az azzal összehangolt információs rendszer igénye által

meghatározott, de nem általánosítható idő-intervallumot jelöl.

49.


Különböző Hatóságok Belső információ feldolgozás

BANKOK

Egyéb szolgáltatók

Belső információ feldolgozás


Adatátviteli- / telefonhálózat

VIR

VIR

VIR







FELADÓ

FUVAROZÓ

Az eladó termelési technológiai folyamata

Az áru szállításának közlekedés-technológiai folyamata

Berakás

CÍMZETT

Kirakás

A vevő termelés-technológiai folyamata

3-6. ábra Az áruszállításban részes elemek módosított informatikai modellje A modell megfelel a tézisekben megfogalmazottaknak, és tökéletesen kielégíti a (3-11. ) célfüggvényt. A (3-1. ) - (3-11. ) egyenletek – ennek megfelelően – jelentősen egyszerűsödnek. A hálózat két rendszere – X és X' –között: k X ,X ' ⇒ X ⊗ X '

(3-12. )


Iy k X , X ' = X → X',

ba

Iy k X ,X ' = X ←  X',

aba

(3-13. )

Iy k X , X ' = X ←→ X',

illetve: k X , X ' ={ab k X , X ' , ba k X , X ' , aba k X , X ' }

50.

(3-14. )


Ezek után két, tetszőleges – az áruszállításban részes elem – közötti információs kapcsolatok halmaza: K X , X ' = {k X , X ' }

(3-15. )

A teljes hálózaton az információs kapcsolatok halmazát továbbra is a: n

n

K = {∑∑ K

Xi ,X j

}

i =1 j =1

ahol n= részes elemek száma, és i≠ j

(3-16. )

egyenlet fejezi ki. Itt és a továbbiakban a folyamatokra és az információkra vonatkozó egyenleteket nem ismétlem, mivel azok nem térnek el az alapmodelltől. A modell egyszerűsítése ui. csakis a kapcsolatokra, azok áttekinthetőségére, illetve az információ-áramlás sebességének növelésére irányul. Az információk és a feldolgozási folyamatok ez esetben is ugyanúgy szükségesek. (A modellt konkrét esetre alkalmazva természetesen a kapcsolatok csökkentése az információ-feldolgozó folyamatokat, és az egyes egységeknél konkrétan megjelenő informácó-halmazokat módosítja.) 3.2.3 A modell kiterjesztése a valós környezetre Mivel az eddigiekben egy folyamat lebonyolításáról volt szó, nem jelentkezett az árumozgás valódi logisztikai hatása. A gazdaságban ui. egy időben számtalan szállítási folyamat zajlik, amelyek a lehetséges eladók és vásárlók között folyamatosan változó viszonylatokat, és ezáltal információs kapcsolatokat valósítanak meg. Ugyanaz a szervezet többszörösen lehet eladó, vagy vásárló, sőt egy időben mind a két szerepkört is betöltheti. Ennek során számtalan kereskedelmi – és fuvarozási – partnere is lehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szállítási alapmodell (1-1ábra) az alábbiak szerint alakul:

51.


Feladó

Fuvarozó

Címzett

Feladó

Fuvarozó

Címzett

Feladó

Fuvarozó

Címzett

Feladó

Fuvarozó

Címzett

3-7. ábra Az áruszállítás valós modellje A (3-1. ) - (3-11. ), illetve (3-12. ) - (3-16. ) egyenletek a következő képen alakulnak. Alapvető eltérés a korábbiakhoz képest, hogy az eddigi egy típus – egy rendszer állapottal szemben típusonként is több egyed fordul elő, vagyis: H={∑(Feli, Fuvi, Cími, Spei, Útki, Eüi, Höri, Vámi, Poli, Kiszi, Banki)} E szerint a két kapcsolatba lépő rendszer – X és X' – Xi és Xj' –re módosul. Bár elvileg az azonos csoportba tartozó rendszerek is kapcsolódhatnak, ettől most az ésszerű egyszerűsítés okán eltekintek. Így a két rendszer közötti kapcsolat: X ,X '

k ij

⇒ X i ⊗ X 'j

(3-17. )


Iy K ijX , X ' = X i → X 'j ,

ba

Iy k ijX , X ' = X i ←  X 'j ,

aba

(3-18. )

Iy k ijX , X ' = X i ←→ X 'j ,

illetve: k ijX , X ' ={ab k ijX , X ' , ba k ijX , X ' , aba k ijX , X ' }

52.

(3-19. )


Ezek után két, tetszőleges – az áruszállításban részes elem – közötti információs kapcsolatok halmaza:

{

K X , X ' = k iX, j, X '

}

(3-20. )

A teljes hálózaton az információs kapcsolatok halmazát továbbra is a: n

n

K = {∑∑ K

Xi ,X j

}

i =1 j =1

ahol n= részes elemek száma, és i≠ j

(3-21. )

egyenlet fejezi ki. Látható, hogy a modell – a lényegesen bonyolultabb hálózat ellenére – nem lett nehézkesebb. A valós rendszer a több résztvevő miatt komplexebbé vált, mivel eddig csak egy folyamat szereplőit tekintettük, itt viszont már a piac valamennyi szereplője megjelenik. Ez azonban a relatív komplexitást nem növeli, így valójában a résztvevők számának növelése nem okoz igazán nehézséget. Természetesen a kapcsolatok halmaza lényegesen kisebb az elméletileg lehetségesnél, mivel a szervezetek jelentős része a lehetséges partnereknek csak egy szűkebb körével van kapcsolatban. Ugyanakkor a logisztikai tervezéshez felhasználható áruszállítási információk szempontjából azt is figyelembe kell venni, hogy a szükséges információk nem egy szűk körben, hanem – a partnerek kapcsolatrendszere miatt – a gazdaság résztvevőinek széles spektrumában keletkeznek. Ezen okok miatt tehát szükséges, hogy valamennyi résztvevőre kiterjedő modellt építsek fel, mivel e nélkül lényeges információk figyelmen kívül maradnának. Ez a gondolatmenet eredményezi a következő tézisemet:

53.


Az áruszállítás folyamatában keletkező, és a folyamatok tervezéséhez, hiánya,

illetve

irányításához

szükséges

késedelmes

információk

megjelenése

gazdasági

hátrányt jelent. A szükséges információk megszerzése

5. tézis

érdekében fel kell használni olyan – ma még nem általános – eszközöket és módszereket, amelyek ezt lehetővé teszik. 3.2.4 A kidolgozott modell gazdasági szükségszerűsége Önmagában a dokumentumok, és a kapcsolatok elektronizálása nem oldja meg az áruszállítás logisztikai tervezésre gyakorolt hatásának informatikai problémáját. Jelentős előrelépést jelent ugyan, ha az információk elektronikusan, a keletkezési helyről közvetlenül, és "időazonosan" jutnak el a lehetséges feldolgozási helyekre, de ez még nem elégíti ki teljesen az igényeket. ! Egyrészt – mint az előzőekben bemutattam – a globális piacgazdaság olyan kapcsolatstruktúrákat hoz létre, amelyben valamely szereplő az általa igényelt információ

forrásával

csak

–

esetenként

több

áttételes

–

közvetett

kapcsolatban van, így nincs is lehetősége a direkt információszerzésre. ! Másrészt, a vállalatok belső tervezési munkáihoz piaci információk olyan halmazára is szükség van, amelyek nem nyerhetőek az áruszállítási folyamatoknak abból a részéből, amelyben adott vevő, vagy eladó érdekelt. Bár a piac minden szereplőjének érdeke, hogy egymásra találjanak, a piaci információk megszerzése ma még jelentős költséggel járó piac-kutatási tevékenységet igényel. A 3-8 ábra az információk szerepét, illetve a késedelmes rendelkezésre állásból fakadó tervezési bizonytalanságot szemlélteti. [34]

54.


Információk beszállítókról

Termelési információk

ε1-m ε3

Beszerzés és készletezés

Piaci információk

ε1-l ε2

Termelés

ε1-k ε1

Értékesítés

ε= az információ bizonytalansága 3-8. ábra A beszerzés három autonóm rendszereleme Az információ érték, az információ áru! Az üzleti világban nagyon sok információért kell fizetni. Az áruszállítás rendszere szorosan kapcsolódik a beszerzési – elosztási piachoz. Az áruszállítás során a vállalatok számára nem a már "futó" szállítás információi azok, amelyeknek áruvá kell válni, hiszen ezeket a szállítás, illetve a szállított áru árában már megfizették. Az elsődleges értéket azok az áru- és fuvarpiaci információk jelentik, amelyek segítségével tervezhetővé válik a vállalat tevékenysége. Ezt a problémát egy olyan piaci információkat tartalmazó, piaci elven működő, információ-értékesítő központ – esetleg több, konkurens – létrehozása oldhatná fel, amelybe a vállalatok egyrészt vevőként, másrészt eladóként jelennek meg, attól függően, hogy a "beadott", illetve "kivett" információ számukra, vagy mások számára jelent piaci értéket. Ennek a rendszernek az elvi modelljét a következő ábra mutatja.

55.


FUVAROZÓK

Suppliers

FELADÓ ÉS MEGBÍZOTTJA

CÍMZETT ÉS MEGBÍZOTTJA

KÖZPONTI INFORMÁCIÓ GYŰJTŐ ÉS ELOSZTÓ

EGYÉB SZOLGÁLTATÓK

HATÓSÁGI FELEK

PÉNZINTÉZETEK, BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGOK MasterCard

3-9. ábra Az áruszállításban részes elemek kívánatos informatikai modellje A

javasolt

modell

létrehozásával feltételeit

a

egy

valósítandó különböző

központi meg.

információpiac

Ennek

hálózatok

technikai világméretű

összekapcsolása, illetve a számítógépek nagytömegű

6. tézis

alkalmazása biztosítja. Információtechnológiai alapja az adatok on-line és időazonos elektronikus cseréje. Ennek a tézisnek az igazolására a következő fejezetekben mutatom be azt az informatikai rendszert, amelynek segítségével a javasolt modell felépíthető. A megvalósítás két lépcsőben történhet.

56.


Az első fokozatban a szervezetek közötti on-line, elektronikus adatcsere jelenik meg. Ekkor a szolgáltatón keresztül a partnerek kölcsönös megállapodások alapján küldenek egymásnak információt. (3-6. ábra) A második szakaszban ugyanezen technikára alapozva, de már nem közvetlen információkapcsolat működik, hanem belép a rendszerbe egy, vagy több, független, piaci módon szervezett információszolgáltató. (3-9. ábra)

57.

4.

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS INFORMATIKAI KORSZERŰSÍTÉSÉNEK INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI HÁTTERE

Az előzőekben tárgyalt lehetőségek mindaddig az elmélet síkján maradnak, amíg nem áll rendelkezésre a korszerű információáramlás és feldolgozás technikai lehetősége. Az ehhez szükséges igény jóval meghaladja a számítógép, mint eszköz létét, azon túlmenően alkalmas: ! programok, ! módszerek, ! kommunikációs eszközök, ! összehangolt szervezési-fejlesztési megoldások és ! a hagyományostól eltérő munkamódszerek meglétét és alkalmazását igénylik. A teljes áruszállítási folyamat alatt – beleértve az előkészítés és az elszámolás szakaszait is – biztosítani kell az áru követését, az információk – esetenként megelőző – áramlását és feldolgozhatóságát. Informatika-technológiai oldalról a legfontosabb eszközök: ! adatok és dokumentumok elektronikus cseréje, ! áru- és járműkövetés lehetősége.

4.1

Az elektronikus adatcsere

Az elektronikus adatcsere létrejötte természetes velejárója a számítógépek mind szélesebb

körű

ügyviteli

felhasználásának.

A

számítógépes

távadat-átvitel

megjelenésével egyidejűleg merült fel az igény, hogy a feldolgozástól távol keletkező adatok minél gyorsabban – megfelelő hibatűréssel – juthassanak el a feldolgozás helyére. E tekintetben a 60-as, 70-es években számos alkalmazás született5,

5

Több, ismert hazai alkalmazás mellett kiemelném a MÁV hegyeshalmi számítógépes rendszerét –

amelynek egyik tervezője voltam. Ez a rendszer az ÖBB állomási rendszerén keresztül a nemzetközi vasúti forgalom határátmeneti dokumentumait egyeztetett formátumban tudta átadni, illetve fogadni.

58

4. Az áruszállítás informatikai korszerűsítésének információtechnológiai háttere

amelyeknek a lényege, hogy valamilyen előre meghatározott formátumú fájlban továbbították az adatokat. [14] [20] [25] [47] [48] [61] [69] [76] [77] [78] [91] Az informatikai lehetőség, és az azt kihasználni törekvő igény mellett hamarosan jelentkezett az adatok tömeges átvitelének szükségszerűsége is. A termelő szférában egyre inkább kialakuló nemzetközi beszállítói hálózat, a termelés nemzetközivé válása, egyre inkább igényelte az információk tömeges továbbítását. Ennek

az

információáramlásnak

a

hagyományos

eszközei

–

papíralapú

dokumentumok – egyre kevésbé feleltek meg az elvárásoknak. Az USA-ban jelentek meg azok az informatikai megoldások, amelyek a papírdokumentumok

helyettesítését

számítógépek

közötti

adatátvitellel

kívánták

megoldani. Ez a megoldás a felek részéről nem csak a meghatározott fejlettségű és kiépítettségű számítógépes információfeldolgozó-rendszer meglétét, hanem a komoly

egyeztetéseken

alapuló

rendszer-szinkronizálást,

és

a

folyamatos

együttműködést is igényelte.Ezzel új fogalom jelent meg az üzleti-informatikai világban: az EDI – Electronic Data Interchange, vagyis az Elektronikus Adatcsere. 4.1.1 Mi az EDI Az Elektronic Data Interchange – magyarul : Elektronikus Adatcsere – a gazdasági, ügyviteli, pénzügyi, szállítmányozási, stb. dokumentumok számítógépek között szabványos formátum szerint megvalósított közvetlen cseréjét jelenti. Bár az eredeti angol név-rövidítésben a "D" az adat – data –, nem pedig a dokument – document

–, szót jelöli, nyugodtan nevezhetnénk Elektronikus Dokument Cserének, hiszen valójában az EDI üzleti és ügyviteli dokumentumok számítógép programok közötti: ! kódolt formájú, ! struktúrált felépítésű és ! meghatározott, szabvány szerinti, távközlési rendszer útján történő közvetlen átvitelét jelenti. Az "elektronikus adatcsere" fogalommal jelzett információátviteli formát ui. kifejezetten a papírdokumentumok számának és az elkerülhető adminisztrációs munkáknak a 59.


csökkentése céljából hozták létre. Ez bizonyos követelményeket is támaszt a rendszerrel szemben. Ezért nem tekintünk minden, a számítógépek közötti információcserét megvalósító rendszert EDI-rendszernek. Így nem tartozik az EDI kategóriába sem az un fájltranszfer, sem az e-mail. 4.1.2 EDI szabványok Az informatika fejlődésével egyre inkább igényként jelentkezik a gazdaság különböző területén együttműködő partnerek esetében a közöttük feltétlenül szükséges információáramlás megbízhatóbbá, gyorsabbá tétele. Ennek egyik módja, eszköze lehet az információk közvetlen, elektronikus úton történő átadása, cseréje. Erre nem csak annak a ténynek a felismerése vezetet, hogy a megfelelő időben rendelkezésre álló információ előnyt jelent a gazdaság más résztvevőivel szemben, hanem azé is, hogy az információk ilyen módú gép-gép kapcsolaton alapuló közvetlen cseréje az információk többszöri felvétele és független feldolgozása esetén fellépő fölösleges költségek megtakarítását, valamint az ilyen típusú feldolgozások során óhatatlanul fellépő hibák elkerülését is jelenti. Az üzleti információk elektronikus úton történő továbbítása, cseréje tehát nem új keletű. Már a számítástechnika "hőskorában" felmerült – természetesen, akkor még csak igen szűk szakmai körben – az adatok "hordozásának" igénye. Ez kezdetben az un. adathordozók – mágnesszalag, mágneslemez, stb. – fizikai átvitelét jelentette, majd az un. táv-adatátvitel megjelenésével és fejlődésével már a számítógépek közötti közvetlen átvitel is megvalósult. Ebben az időszakban a partnerek között igen komoly egyeztetésre volt szükség. Minden egyes átvitelre, cserére kerülő dokumentum esetében szigorúan betartandó megállapodáson alapult a folyamat. Ezek a rendszerek bonyolultak voltak, minden javítás, módosítás nehézkes, a partnerek közötti egyeztetéshez kötött volt. Szélesebb körben ez a módszer nyilván nem is tudott elterjedni.

60.


Ugyanakkor az igény adott volt, hogy egy egységes, számítógép segítségével megvalósítható kommunikáció jöjjön létre, amelyben a térbeli-, a nyelvi- és a rendszerbeli korlátokat átlépve, az együttműködő partnerek olyan információ-cserét valósíthassanak meg, amelynek eredményeként saját informatikai rendszerük újabb adatbevitel nélkül használhatja fel a más környezetben keletkezett és hozzá elektronikus úton eljuttatott információkat. Ennek a folyamatnak a támogatója a hagyományos ügyvitel fejlődésigénye is, nevezetesen a papírdokumentumok kiváltása, helyettesítése az elektronikus adatcserével. Ez egyben lehetővé tette a logisztika kiteljesedését. Először egyes gazdasági ágazatokban jelentek meg olyan belső megállapodások, szabványok, amelyek már több szereplőt érintettek, és aki később csatlakozni kívánt

– esetleg muszáj volt – az el kellett, hogy fogadja ezeket a szabályokat. Az első ágazati szabványok a gépjárműiparban használatos ODETTE, illetve a banki kapcsolatokat támogató Electronic Fund Transfer voltak. Ezek a rendszerek még meglehetősen zártnak tekinthetők, csupán egy szűk réteg használta őket, illetve más és más hardver- és szoftver elemekre, adatátviteli eljárásokra és protokollokra épültek. Igazából nem volt arra szükség, hogy saját határaikon túllépjenek. A legismertebbek közül is ki lehet emelni a légi közlekedés nemzetközi hálózatát, vagy a vasutak amerikai-, vagy európai együttműködését, amelyekhez kezdettől fogva nemzetközi szintű elektronikus információáramlás is társult. De említhetnénk a szállítás területéről a ma is működő "kikötői" rendszereket, amelyek már több együttműködő felet integráltak, mint pl. vámszervek, hajózási ügynökök, kikötői hatóságok, stb. Természetesen az élet, a gazdaság számos területén jelentek meg zárt- és kevésbé zárt rendszerek, és egyre inkább szükségessé vált valamilyen szabványosítás, amely legalább egy adott ágazat szintjén egységesen épült fel, illetve működött. Ezek a rendszerek többnyire nemzetközileg is elfogadottá, használatossá váltak.

61.


Ilyen szabványos adatcsere rendszerek pl. az : ! ! ! ! ! ! !

ODETTE CEFIC-EDI EDIFICE REDISA EAN-EDI EDI-PORT RINES

- az autóipar, a - a vegyipar, az - az elektronikai ipar és az adatfeldolgozó gépek, a - a szállítás, az - a kiskereskedelem, az - a tengeri áruszállítás, valamint a - a biztosítási üzlet területén.

A pénzügyi szféra sem maradhatott ki ebből a folyamatból, itt is több rendszer jelent meg, mint pl. a: ! BROKERNET, vagy a ! SWIFT-BANK, amely ma is a legjelentősebb banki rendszernek tekinthető. Ezeket a rendszereket a mai napig használják, és várhatóan még hosszú időn keresztül – esetleg más szabványokkal párhuzamosan – használni is fogják. Nem véletlen, hogy az elektronikus adatcsere-rendszerek nagyrészt az Amerikai Egyesült Államokban jöttek létre, és a multinacionális vállalatokon keresztül terjedtek egyre inkább a fejlett gazdasággal rendelkező országokban. Az egységesítés is természetszerűen ebben a környezetben kezdődött. Az első széleskörű, ágazatokat átfogó nemzeti – és kibocsátója gazdasági szerepénél fogva nemzetközi – EDI-szabvány, az USA által kidolgozott és szabvány szintre emelt ANSI ASC X.12 volt. Az elektronikus adatcsere jelentőségét felismerve az ENSZ Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) által létrehozott munkabizottság feladata az egységes nemzetközi EDI szabvány kidolgozása. Ennek a rendszernek a neve UN/EDIFACT.

4.2

Az

UN/EDIFACT

szabványra

épülő

üzenetrendszer

az

áruszállítási folyamatok kezelésében A "bábeli zűrzavar" feloldására tehát megkezdődtek a szabványosítási kísérletek. Európában, inkább az UN/EDIFACT rendszer terjed, ezért a továbbiakban ezzel foglalkozom. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy munkám szempontjából az alkalmazandó üzenetszabvány csak példa, a rendszer elvileg bármelyikkel – sőt 62.


vegyes alkalmazással is – üzemelhet. Ami mégis az UN/EDIFACT szabvány mellet szól, az a széleskörű alkalmazási lehetőség. Ez lehetővé teszi, hogy az áruszállítás valamennyi szereplője azonos rendszert alkalmazzon. Már említettem, hogy az EDI kialakulásának, terjedésének egyik kiváltója, és egyben következménye volt a hagyományos – papír alapú – dokumentumok kiváltásának igénye. Nem véletlen, hogy az ENSZ égisze alatt fejlesztett rendszer a kereskedelem, az ügyvitel területeit – talán a leginkább "papírigényes" területek – célozta meg, hiszen a fő cél éppen a papírral való takarékosság volt. A fejlesztést megelőző felmérések során feltárták az egyes területek dokumentumigényét, és ennek költségvonzatait6. 4.2.1 Az UN/EDIFACT struktúrája és szabványrendszere Az UN/EDIFACT tehát lényegében egy nemzetközileg fejlesztett és elfogadott szabvány-rendszer, amely: ! a rendszer elemeit, a ! használatos kódokat, valamint a ! rendszer szintaktikai előírásait tartalmazza, és lehetővé teszi, hogy a kereskedelem, a szállítás és az ügyvitel területén megvalósuló információ-átvitel, a számítógépek feldolgozó programjai között on-line módon mehessen végbe. Az

UN/EDIFACT

szabvány

egy

logikusan

felépített,

strukturált

rendszer.

Megismeréséhez azonban tisztában kell lennünk néhány fogalommal. Ezek a fogalmak a rendszer elemei az: ! adatcsere, az ! üzenet, a ! szegmens, az ! adatelem és a ! jel. 6

A nemzetközi kereskedelemben egy ügyletet során kb. 50 dokumentum keletkezik, hozzávetőleg

350 példányban. Becslések szerint az adminisztrációs költség az áru értékének kb. 10%-át teszi ki. Ennek a költségnek 50%-át véli megtakaríthatónak az ENSZ az EDI alkalmazásával.

63.


A rendszer alapegysége a tulajdonképpeni üzenet, ami egy dokumentumnak megfelelő információt tartalmaz. Ez tehát valójában egy elektronikus dokumentum. A szegmensek vagy a dokumentum jól körülhatárolt információ-csoportjai – pl. vevő adatai – vagy az elektronikus dokumentum egyes részeit meghatározó, vezérlő információk. Az adatelem a tulajdonképpeni információ. Az adatelemek pedig a jelek sorozatai. Egy adatátviteli kapcsolat során nem csak egy, hanem több dokumentumot is átvihetünk. Az adatcserei tulajdonképpen a "fizikai" összeköttetés, amelynek során egy, vagy több üzenetet – vagyis elektronikus dokumentumot – tudunk összefogni. Az adatcserén belül az üzeneteket, és az üzeneteken belül a szegmenseket és az adatelemeket az un. vezérlő szegmensek választják el. Az UN/EDIFACT adatcserestruktúráját mutatja a 4-1. ábra A hagyományos rendszerben a partnerek különböző okmányokat – megrendelés, számla, vám-okmány, stb. – készítenek, és küldenek egymásnak, illetve a folyamatban részes más szerveknek. Az EDIFACT-ra épülő kommunikáció ezeket az iratokat elektronizálja és un. szabvány üzenetek – UNSM – United Nation Standard Message – formájában dolgozza fel. Valóságban a felhasználó szempontjából használatos kommunikációs elem, az információ továbbítása céljából összerendezett jelek sorozata (ISO 2382/16). Az üzenet régi fogalmaink szerint egy hagyományos papírdokumentumnak felel meg. Előfordul, hogy az üzenet a dokumentumnak csak egy részét tartalmazza, ilyenkor természetesen több üzenet valósítja meg a kívánt funkciót. Ennek ellenkezőjére is van példa, amikor egy üzenet több korábbi dokumentum információtartalmát fedi le. Az üzeneteket a nemzetközi munkacsoport fogadja el és "szabványosítja", a nemzeti szervezetek javaslatai alapján. Az üzeneteknek különböző "státusuk" lehet: ! dokumentumtervezet, vázlat – draft document, ! ajánlástervezet, tesztelési fázis – draft for normal trial, ! ajánlás, a tulajdonképpeni szabványüzenet – UNSM.

64.


Összeköttetés felépítés

Fennálló összeköttetés

Összeköttetés bontás

ADATCSERE

ADATCSERE

ADATCSERE

U N A

'

U N G

'

U N M

'

U N B

Üzenet csoport

Üzenet csoport

U N Z

'

Üzenet

Üzenet

U N E

'

Üzenet

Szegmens

Szegmens

U N T

'

Szegmens

'

Szegmens jelző

+

:

Adatelem

Számláló

+

Adatelem csoport

Csoport adatelem

Érték

:

Érték

Csoport adatelem

Érték

4-1. ábra Az UN/EDIFACT struktúrája A szabványosított üzenet, tulajdonképpen csak egy ajánlás. Semmi sem zárja ki, hogy a partnerek "saját" üzeneteket is használjanak. Ezeket természetesen csak az a szűk kör fogja érteni, akik ebben megállapodtak. 4.2.1.1

Az üzenetek szerkezete

Az üzenetek szegmensekből állnak. Az üzenet kezdetét az “üzenetfej szegmens” (UNH), a végét az “üzenetvég szegmens” (UNT) jelzi. A szegmensek között adjuk meg a tényleges adatokat, de ezek a szegmensek vezérlik egyúttal a feldolgozó programokat is. Ez a szegmensekre alapuló felépítés teszi lehetővé az EDI "nyelv függetlenségét" is, mivel a feldolgozó programok szegmenseket értelmezve az 65.


utánuk következő információhoz mindenütt a "kívánt nyelvű" tájékoztató szöveget illesztik, lehetővé téve akár egy-, akár többnyelvű dokumentumok – papíron és képernyőn egyaránt – előállítását. Az üzenet szerkezetét a 4-2. ábra szemléletesen mutatja.

UNM

BGM M

UNS

1

M

GR1 C

S

UNS

1

M

1

TMA M

LIN C

UNT

1

M

1

FTX

10

C

Z

NAD M

RFF C

1

1

CTA C

1

FII C

1

4-2. ábra Üzenetfelépítési diagramm Több azonos típusú üzenet egy üzenetcsoportot (functional group) alkot. Az üzenetcsoportot az “UNG” és az “UNE” szegmensek határolják. 4.2.1.1.1

Adatszegmensek

A teljes adatcsere üzenetekből, ezek pedig szegmensekből állnak. Az adatszegmens egy előre definiált és azonosított “mondat ”, amelyben az adatelemek funkcionálisan előre meghatározott sorrendben helyezkednek el. A szegmens egy szegmenskezdő jellel indul és egy szegmensvég jellel záródik.

66.


Az adatszegmenseknek két fajtájuk van: ! szerviz szegmens - az átviendő adatok strukturálására, vezérlésére szolgálnak ! adatszegmens - hasznos információk hordozói a tulajdonképpeni dokumentum adattartalma A vezérlőjeleket meghatározó szegmens (UNA) és az UNB - UNZ -ig terjedő szerviz szegmensek meghatározott rendje építi fel az adatcserét. Az adatszegmensen belül az adatelemek státusza lehet: ! kötelező (M) vagy ! feltételes (C) A státusz jelölése (M vagy C) közvetlenül a kód alatt történik. Ezt követi az előfordulás lehetséges száma. A szegmensek egymásba ágyazhatók, illetve csoportba összefoglalhatók. A szegmensek rendje az adatcserében: ! UNA `C` vezérlő jelsorozat ! UNB `M` adatcsere fejrész ! UNG `C` csoport fejrész ! UNH `M` üzenet fejrész, üzenet adatszegmensnek igény szerint ! UNT `M` üzenet záró szegmens ! UNE `C` csoport záró szegmens ! UMZ `M` adatcsere záró szegmens ! UNS `C` üzenet részekre osztása Néhány fontosabb adatszegmens: ! BGM `M` üzenet kezdete ! NAD `M` név és cím megbízóra vonatkozik ! REF `C` referenciák ! CTA `C` kapcsolatszegmens ! FII `C` pénzügyi, intézményi információ ! RFF `C` referencia + CR a vásárló referenciaszáma ! NAD `M` +CN - név és cím (megbízottra vonatkozik) 67.


! CUX `C` valuták ! ALI `C` kiegészítő információk ! PAT `C` fizetési terminusok bázisa ! PAI `C` fizetési instrukciók ! TDT `C` a szállítás részletei ! LOC `C` helyszíni azonosító ! TOD `C` a szállítás feltételei ! PAC `C` csomag ! MEA `C` mértékek ! PCI `C` csomagazonosítás ! UNS `C` szekcióellenőrzés ! LIN `M` sortétel ! TMA `C` teljes üzenetszöveg ! FTX `C` szabad szöveg ! VAL `C` értékelés 4.2.1.1.2

Adatelemek

Az adatelem az EDIFACT legkisebb, bonthatatlan egysége. A szabványos adatelemek gyűjteményét az ENSZ által készített és nemzetközi szabványként (ISO) kiadott UNTDED (United Nations Trade Data Elements Directory - Egyesült Nemzetek Kereskedelmi Adatelem Szótára) tartalmazza. (ISO 7372) Ebben a jegyzékben jelenleg több, mintegy 850 szabványos adatelem foglaltatik, de tartalma

fokozatosan

bővül,

fejlődik.

Egy

dokumentum egy - egy rovatának felel meg. Az adatelemeket kilenc kategóriába sorolják: ! kiszolgáló (service) adatelem, ! dátumok, időadatok, periódusok, ! partnerek, címek, helyek, országok, ! záradékok, feltételek, terminológiák, ! összegek, költségek, záradékok, ! mértékazonosítók, mennyiségek, ! áruk, és árucikkek, 68.

adatelem

lényegében

valamely


! szállítási módok, -nemek, konténerek, ! egyéb. Az adatelemek rendelkeznek egy szabványkóddal, amelyeket szintén tartalmaz az UNTDED. Az adatelem lehet: ! egyszerű adatelem ! összetett adatelem. Az adatelemeket egy szegmensen belül az adatelem-elválasztó jel határolja. Valamennyi adatelem egy négy digites numerikus címkével van jelölve. Ez lényegében a papírdokumentum egy fejrovatának felel meg. Az adatelem-jellemzők a következők: ! az adatelem neve ! az adatelem fogalmi leírása ! az információt reprezentáló karakterspecifikáció Az adatelemek egy szegmensen belül előre definiált rendben helyezkednek el. A szegmensen belüli helyük alapján ezért egyértelműen azonosíthatók. Minta : … címke + adatelem + … Az összetett adatelemek (Composite Data Element) úgynevezett összetevő adatelemekből épülnek fel. Egy adatelem-csoport két vagy több csoportelemet tartalmazhat. Az adatelemcsoportok ugyancsak meghatározott rendben helyezkednek el a szegmensen belül. Minta : … címke + adatelem : adatelem : … : adatelem + …

69.


Egy összetevő adatelem tulajdonképpen egy egyszerű adatelem, egy összetett adatelem alárendelt része. Az összetevő elemek az adatcsoporton belül szintén előre meghatározott rendet alkotnak, így helyük alapján azonosíthatók. Minta : … adatelem : Minősítő + … Végezetül az előbbiek szemléltetésére egy rövid példa, amely egy számla egy tételsorának részletét mutatja. Példa : [47] … LIN+++5013456000158:VN++12:18440:KG+ … 4.2.2 Az EDIFACT szintaktikája Mint azt már az előzőekben említettem, az EDIFACT egy szabványgyűjtemény, amelynek szintaktikai alapját az ISO 9735 számú nemzetközi szabvány foglalja össze. Ebben pontosan leírásra kerültek azok a szabványok, amelyek felhasználásával az előzőekben ismertetett struktúraelemek kialakíthatók, és az adminisztráció, a kereskedelem,

és

a

szállítás

területén

szükséges

elektronikus

adatcserék

lebonyolíthatók. Az EDIFACT szintaktikai szabályai függetlenek az alkalmazás fizikai környezetétől, az adatátviteli hálózattól, a számítógépektől és a kommunikációs protokolltól. Ahhoz, hogy egy felhasználó az UN/EDIFACT rendszer szerinti elektronikus adatcserét tudjon használni, a saját eszközparkjára és felhasználási területére fejlesztett programrendszerrel kell rendelkeznie. Ez az un. EDI-szoftver, amely képes arra, hogy a beérkező üzeneteket a vezérlő szegmensek alapján értelmezze. Az EDIFACT jelkészletére a szabvány két szintaktikai szintet – "A" és "B" – határoz meg. Igény esetén újabb szintek adhatók a rendszerhez. A két szinthez az "A" és a "B" típusú karakterkészletet írja elő a szabvány, amelyeket egyéb megállapodás hiányában használni kell. A partnerek természetesen megállapodhatnak egyéb 70.


jelkészlet használatában is, de a szint előírásait természetesen be kell tartani. Ez idő szerint hat - A, B, C, D, E és F - jelkészletet van, amelyek közül a magyar ékezetes betűket a “D” jelkészlet tartalmazza. A jelkészletek az ISO 646 (DIN 66003) 7 bites kód nemzetközi referenciaváltozatának felelnek meg. Az adatcsere-partnerek azonban megállapodhatnak, hogy 8 bites, ISO 8859 és ISO 6937 kódokat alkalmazzanak.

Az

“A”

típusú

karakterkészlet

kivétel

nélkül

nyomtatható

karakterkészletet használ, míg a “B” típusú nem nyomtatható, úgynevezett vezérlőkaraktereket is tartalmaz.

4.3

Kommunikáció az EDIFACT rendszerben, szabványüzenetek

Bármelyik EDI-szabványt választjuk, mindegyik alapja az un. szabványüzenetek használata. Ezek a szabványüzenetek teszik lehetővé a partnerek széles körére kiterjedő, egységes kommunikációt. Az áruszállítás informatikai folyamatainak korszerű kezelésére azért ajánlom az UN/EDIFACT szabványt, mert jelenleg ez az egyetlen, amelyik lehetővé teszi az áruszállítás teljes folyamatában előforduló különböző

területek

informatikai

rendszereinek

egységes

elvek

szerinti

összekapcsolását. A következőkben először áttekintem azokat az üzeneteket, amelyek valamely szinten már léteznek a rendszerben, majd meghatározom azon üzeneteket, amelyek kialakítása és használata további lehetőséget, támogatást jelent az áruszállítás korszerű informatikai támogatásában. 4.3.1 Az EDIFACT meglévő és fejlesztés alatt álló szabványüzenetei A felhasználók ezeket az ajánlásokat

különböző nemzetközi-

és

nemzeti

kiadványokból ismerhetik meg. Ezek közül az egyik legismertebb az un. "Henry's Yellow Book"7. Ez a kiadvány az alapja a KHVM kiadásában megjelent magyar összefoglalónak is [78], amely 20 felhasználási területre összesen 247 különböző státusú EDIFACT üzenet-szabvány magyar nyelvű leírását tartalmazza.

7

Az Interneten hozzáférhető

71.


A felhasználási területek, amelyekre jelenleg UN/EDIFACT üzenet-szabványok léteznek: [78] 1. Általános árufuvarozás, 2. Szállítmányozás, 3. Veszélyes áruk, 4. Konténerek, 5. Közlekedési forgalomirányítás, 6. Vámügy, 7. Gyártás és logisztika, 8. Kereskedelmi ügylet, 9. Építőipar, 10. Pénzügy, 11. Biztosítás, 12. Statisztikai adatszolgáltatás, 13. Jog, 14. Számvitel, 15. Munkaügy, 16. Társadalombiztosítás, 17. Nyugdíjbiztosítás, 18. Egészségügy, 19. Idegenforgalom, 20. Általános üzenetforgalom. Látható, hogy az EDIFACT az élet szinte minden területét lefedi, és várható, hogy terjedésével újabb területek is bevonásra kerülnek. Az áruszállítás folyamata során olyan területek is érintettek, hogy a fentiek közül szinte alig lehet valamely területet kizárni. A mellékletben összefoglaltam azokat az UN/EDIFACT szabványüzeneteket, amelyek az áruszállítás során – akár érintőlegesen is – szerepet kaphatnak. 4.3.2 A még hiányzó és fejlesztendő üzenetek Az EDIFACT szabványon alapuló üzenetek mennyisége – mint azt már korábban említettem – folyamatosan bővül. Sem célkitűzésem, sem lehetőségem a hiányzó üzenetek teljes körének feltárására és kidolgozására, pusztán az áruszállítás 72.


szempontjából hiányzó néhány fontos üzenet igényét vetném fel. Itt sem a fuvarozástechnikai üzenetek azok, amelyek hiányoznak. Mint azt bemutattam, a logisztikai folyamat részeként az áruszállítás során keletkező információk több szempontból is fontos részét képezik a termelő, kereskedő vállalkozások termelési főfolyamatai tervezésének. A kutatásaim alapján arra a következtetetésre jutottam – és ennek helytállóságát a a dolgozat bizonyítja – hogy a célkitűzéskori elképzeléssel szemben ma már nem feltétlenül az EDIFACT alapú üzenetkapcsolatra kell alapozni. Ezért annak nem látom értelmét, hogy új EDIFACT üzeneteket alkossak, annál is inkább, mert erre hivatott szervezetek léteznek.

73.

5.

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS KORSZERŰ INFORMATIKÁJÁT SZOLGÁLÓ TECHNIKAI HÁTTÉR

Az elektronikus adatcsere általános felhasználása – a szabványosítás ellenére is – rendkívül bonyolult, a partnerek között sok egyeztetést igényel. Ráadásul egy-egy felhasználó több szabvány használatára is kényszerülhet. Ez különösen a több termelőt ellátó nyers- és alapanyag-, valamint alkatrésztermelő vállalatoknak, illetve a számos nagy- és kiskereskedőt kiszolgáló nagykereskedelmi cégeknek jelent komoly

gondot.

Ebben

az

esetben

nekik

nem

csak

egy,

hanem

több

üzenetformátumra kell felkészülni, alkalmazkodni kell a különböző technikai feltételekhez, stb. Ezt a problémát oldja meg az, un. EDI-szolgltató.

5.1

Az EDI technikai környezete

Az elektronikus adatcsere számítógépek feldolgozó programjai között megy végbe. Ez a mondat nagyjából meg is határozza, melyek az elektronikus adatcsere megvalósításának legfontosabb eszközei. Nevezetesen: ! a számítógép, ! az adatátviteli hálózat és ! a szoftver. 5.1.1 Az EDI rendszer számítógépe Ennek a rendszernek az egyik fő előnye, hogy nem igényel különleges eszközöket a használóktól. Az elektronikus adatcsere bevezetésének igénye éppen ott jelentkezik, ahol már megfelelő számítástechnikai kultúra van, tehát ahol a cég "ügyeinek" feldolgozása legalábbis jelentős részben számítógépen történik. Az EDI-nek ui. csak akkor van értelme, ha a meglévő – esetleg bevezetendő – gépi feldolgozásokhoz kapcsolódik. Az EDI-nek tehát a meglévő eszközökön kell működni! Természetesen szükséges lehet a meglévő eszközök kiegészítése, de nem kell teljesen új gépet vásárolni. A beszerzendő új eszközök – ha még nem rendelkezünk ezekkel – a külső hálózathoz csatlakozás lehetőségét biztosító hardver és szoftver, illetve az un. EDI-szoftver. A

74

5. Az áruszállítás korszerű informatikáját szolgáló technikai háttér

kapcsolatot megvalósító hardver eszköz alapvetően attól függ, hogy milyen hálózathoz kívánunk csatlakozni. Szélső esetre, ha valamely cég – esetleg egyéni vállalkozó – az elektronikus adatcserével akarja kezdeni a számítástechnikai feldolgozását, akár egyetlen személyi számítógép is elég az induláshoz. 5.1.2 Az adatátviteli hálózat Nem szándékozom disszertációmban a számítógép hálózatok, illetve az adatátvitel kérdéseivel mélyrehatóan foglalkozni, csupán a legszükségesebb fogalmakra és elvekre szorítkozok. [82] Az EDI rendszerek egyaránt működhetnek: ! zárt és ! nyílt hálózatokon. Az átvitel a jelek fizikai jellemzői szerint történhet : ! analóg és ! digitális módon, a hálózat típusa szerint pedig : ! telefon és ! adatátviteli hálózaton. A legáltalánosabb eset – mivel ezzel a felhasználók mindegyike rendelkezik, és egyben ez tekinthető a legolcsóbbnak is – a szabványos telefonhálózaton keresztül történő kommunikáció. Jelentős adatforgalom esetén indokolt lehet közvetlenül, az adatátviteli (X. 25) hálózathoz kapcsolódás.

75.


telefon központ

Modem

telefonhálózat telefon központ

Felhasználói terminál

telefon központ

a. analóg

ISDN interfész ISDN központ

Integrált ISDN hálózat ISDN központ

Felhasználói terminál

ISDN központ

b. digitális 5-1. ábra Az EDI kapcsolódása a távközlő-hálózathoz

76.


A valóságban természetesen az egyes felhasználók – ahogy számítógép-rendszereik nem azonosak – ugyanúgy nem azonos hálózatokra csatlakoznak. Hogy az eltérő technikai-környezeti feltételek ellenére mégis létre jöhessen a rendszerek közötti kommunikáció, szükséges egy olyan szabványosított kapcsolat, amely mind a hardver, mind pedig a szoftver oldaláról lehetővé teszi "egymás megértését". Ma a nyilvános hálózatok esetében ez a "szabvány" az un. OSI modell. Az OSI modellt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – ISO – dolgozta ki. Hangsúlyozni kell, hogy az OSI modell nem szabvány, csak ajánlás, mégis ma szinte minden hálózati rendszernél figyelembe veszik. (OSI = Open System Interconnect – nyílt rendszerek összekapcsolása)

Számítógép

Számítógép

Alkalmazási

Alkalmazási protokoll

Alkalmazási

Megjelenítési

Megjelenítési protokoll

Megjelenítési

Viszony

Együttműködési protokoll

Viszony

Szállítási

Szállítási protokoll

Szállítási

Hálózati

Hálózati

Hálózati

Hálózati

Adatkapcsolati

Adatkapcsolati

Adatkapcsolati

Adatkapcsolati

Fizikai

Fizikai

Fizikai

Fizikai

IMP

IMP

(IMP = Interface Message Processor - üzenet feldolgozó interfész)

5-2. ábra Az OSI referenciamodell A vállaltok jelentős részénél persze nem egy számítógép, hanem többnyire valamilyen

lokális

számítógép

hálózat

77.

üzemel.

Rendszertechnikailag

ez


természetesen nem jelent eltérést az előzőekben leírtakhoz képest. A kapcsolódás ilyenkor az un. szerver gépen keresztül történik. 5.1.3 A szolgáltatók Az elektronikus adatcserét a partnerek megvalósíthatják közvetlen kapcsolat révén is, de ez jelentősen bonyolítja a felhasználók rendszereit. Célszerű egy olyan közbenső partner bekapcsolása, amely elvégzi a minden üzenettel kapcsolatban felmerülő általános teendőket, illetve – mintegy postahivatal – képes arra, hogy elektronikus okmányainkat kezelje. Nemzetközi viszonylatban is, és itthon is több ilyen partner – un. EDI szolgáltató található – amelyek közül (majdnem) szabadon választhatunk. Európa egyik legnagyobb EDI szolgáltatója a GEIS. Hazai szolgáltatók között mindenek előtt a MATÁV-ot kell megemlítenünk, de léteznek mások is, mint pl. az IBM, vagy a SZÁMALK. A MATÁV által biztosított fontosabb EDI (rEDInet) szolgáltatások a következők : ! partner nyilvántartás, ! "levélszekrény" kezelés, ! üzenetek sorrendjének kezelése, ! okmányok formátumának ellenőrzése (vagy az ellenőrzés elhagyása), ! nyitott- és zárt partnerkezelés, ! adatbiztonság, ! több EDI szabvány támogatása, ! különböző protokollok támogatása. A 5-3. ábra az EDI szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevők kapcsolódását mutatja be.

78.


Hálózat

"A" vállalat belső számítástechnikai hálózata

"B ... Z" vállalat belső számítástechnikai "Bhálózata ... Z" vállalat belső számítástechnikai "Bhálózata ... Z" vállalat belső számítástechnikai hálózata

"tűzfal" szerver

EDI szolgáltató rendszere Mainframe

...

5-3. ábra A partnerek és az EDI

5.1.4 Az EDI szoftver Az elektronikus adatcsere megvalósításának szoftver feltétele, hogy rendszerünk rendelkezzen egy, un. EDI-szoftverrel, amelynek fő feladatai a következők: o kapcsolat létesítése az Edi-partnerekkel, o kapcsolat a saját felhasználói rendszerrel, o konverzió, a különböző EDI szabványok között, o EDI üzenetek fogadása és küldése, o forgalom nyilvántartása, "naplózás". Az EDI-szoftver legfontosabb moduljai, a modulok, illetve a vállalati rendszer kapcsolata a 5-4. ábra-án látható. Egy EDI-szoftver az EDI minden folyamatát segíti, beleértve a kereskedelmi partnerek és kereskedelmi kapcsolatok kezelését, az

79.


okmányok fordítási, építési, leképezési műveleteit, továbbá a távközlési, a jelentési, az adatkövetési, az alkalmazási, beillesztési és az automatizálási feladatokat. EDI szoftver kapható készen, de magunk is fejleszthetünk, vagy akár fejlesztethetünk ilyen programrendszert. Már itt szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az elektronikus adatcsere bevezetése nem azonos a program megvételével, vagy kifejlesztésével. Vállalati "saját" rendszer

külvilág

EDI szoftver

saját felhasználói rendszer

saját adatbázis

partnerek kommunikációs hálózat

archív adatok

EDI szoftver vezérlő modul

saját rendszer kapcsolat

EDI szabvány konverter

hálózati kommunikáció Hálózati EDI szolgáltató

dokumentum formátumok

EDI üzenetek

EDI szabványok

5-4. ábra EDI-szoftver Az EDI szoftvereknek három kategóriáját különböztetjük meg: ! Általános

üzenetkezelő.

Ez

a

legáltalánosabb

formája

az

EDI

szoftvernek. Az üzenetkezelő elvégzi a formátum átalakítást, az üzenet menedzsmentet és a felhasználói kapcsolati feladatokat. Gyakran a kommunikációs

oldalon

korlátozott

a

szerepe.

Az

üzenetkezelők

hozzáférhetők PC-kre, minigépekre és a főbb EDI hálózatokra. Általában akkor használják, ha egy jól kifejlesztett házi alkalmazás felhasználói interfésszel rendelkezik. ! Felhasználói rendszercsomag. Az EDI-szolgáltatás egy részét nyújtja. Mivel úgy tervezték, hogy az egyéni rendszerekkel együtt működjön, gyakran korlátozzák a támogatott kommunikációs fajtákat, de az adott EDI80.


szolgáltatásra optimalizálják és kezdetben csak kisebb rendszert igényel. Az ilyen csomagok a házi szoftverek nagyobb módosítását igénylik, hogy a fájlok pontosan a kívánt formában álljanak elő. ! EDI átjárók. A cégeknek nem jelent nehézséget, hogy létrehozzák saját EDI rendszereiket, melyek magukba foglalják a “tárolás és továbbítás” lehetőségét. Az ilyen átjáróknak sok különböző hálózatot és szabványt kell összehangolni, de szükséges lehet a cégen belüli EDI alkalmazások kiterjedését ismerni. 5.1.5 Az EDI és a biztonság A tárgyalt folyamat több eleme is olyan dokumentumokhoz kötődik, amelyeknél lényeges a hiteles aláírás, a partner ismerete, megbízhatósága. Az elektronikus kapcsolatokkal, így az elektronikus adatcserével szembeni ellenállás fő érve a rendszerek biztonsága. Mit is jelent az EDI biztonságossága. Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy az EDI-biztonság nem kezelhető önállóan, ez a kérdés nem választható el az informatikai rendszerek általános biztonsági kérdéseitől. Bármely informatikai rendszert ui. minden külső kapcsolattól függetlenül is fenyegetik, ez a fenyegetés csak fokozódik, amennyiben a rendszerrel "kilépünk" a zárt környezetből. Az EDI-vel kapcsolatos fokozott biztonsági követelmények az alábbiakat foglalják magukba: ! Hozzáférés védelem: az EDI rendszer használatának korlátozása az erre felhatalmazott személyekre ill. programokra. ! Adat titkosság: megakadályozza az adatok jogosulatlan fél általi értelmezhetőségét. ! Adatsértetlenség: az aktív fenyegetéseke elhárítása. ! Hitelesítés: garantálja azt, hogy az EDI partnerek valóban azok, akiknek állítják magukat, és meg van a jogosultságuk üzenetek küldésére , illetve vételére. ! Letagadási lehetőségek kizárása: megakadályozza a küldőt, és az üzenet vevőjét, hogy később tagadja, miszerint tudomással bír egy adott üzenetről.

81.


Ezek a biztonsági szolgáltatások az OSI modell keretein belül nyújthatók bármely hálózati rendszer – így az EDI-ére is – számára. Az OSI által definiált biztonsági architektúrára vonatkozó előírásokkal az ISO 7498-2 szabvány foglalkozik, amely gyakorlatilag megegyezik a CCITT X. 800 ajánlással. Az OSI biztonsági mechanizmusa a 6. ábrán követhető. A fenti szolgáltatások közül pl. a hitelesítés kétféle lehet: ! entitás- és ! üzenethitelesítés. Az entitás hitelesítésre azért van szükség, mert nem biztos, hogy a társentitás valóban azonos a feltételezett entitással. Az entitás hitelesítés szolgáltatásban egy réteg a felette levő réteg számára igazolja, hogy a fellépő társentitás megegyezik azzal, amelynek a szerepében fellép. Ez a szolgáltatás arra szolgál, hogy egy összeköttetés adattovábbítási fázisának felépítésekor vagy az adattovábbítás alatt időnként

felhasználják

entitásokhoz

kapcsolt

más

entitások

azonosságának

megerősítésére, valamint bizonyosságot ad arról, hogy a felhasználás során egy entitás nem próbálkozik színleléssel vagy egy korábbi kapcsolat jogtalan újrajátszásával. Az entitáshitelesítés lehet egyirányú vagy kölcsönös, és mindez különböző fokú védelmet nyújthat. Az üzenethitelesítés hitelesítés szolgáltatásban egy réteg a felette levő réteg számára igazolja, hogy az adat forrása megegyezik azzal az entitással, amely az adat forrásaként meg van adva. Ez a szolgáltatás csupán az adatelem forrásának igazolását nyújtja, így nem nyújt védelmet az adatelem megduplázása vagy módosítása ellen. A biztonsági architektúra (X.800) ajánlása szerint mind a kétféle hitelesítés a hálózati, szállítási és alkalmazási rétegben funkcionálhat.

82.


N+1 réteg szolgáltatás interfész

interfész mechanizmus

biztonsági ellenőrzés

változók menedzsment interfész

vezérlő rész

protokol mechanizmus

protokol interfész

biztonsági ellenőrzés másodlagos mechanizmus

interfész mechanizmus

biztonsági változók másodlagos mechanizmus

N-1 réteg

szolgáltatás interfész

5-5. ábra Az OSI N. réteg biztonsági architektúrája Az elektronikus adatcsere biztonságos megvalósítása érdekében az OSI biztonsági szolgáltatásai természetesen variálhatók egyedi megoldásokkal is. A biztonsági követelményeket a rendszer különböző biztonsági mechanizmusok segítségével tudja teljesíteni. A lehetséges mechanizmusok: ! rejtjelezés, ! hozzáférés ellenőrzési mechanizmusok, ! hitelesség ellenőrzési mechanizmusok, ! digitális aláírás mechanizmusok, ! adatsértetlenség mechanizmusok, ! forgalom irányítás ellenőrzési mechanizmusok, ! forgalom helykitöltési mechanizmusok, ! közjegyzői hitelesítési mechanizmusok.

83.


Ezek a mechanizmusok a biztonsági rendszer valamelyik szolgáltatásához köthetők. Ezeken

kívül

beszélhetünk

még

az

un.

"átfogó

összbiztonsági

mechanizmusokról". Ezek a következők : ! megbízható jelleg, ! biztonsági címkék, ! esemény detektálás, ! biztonsági napló, ! biztonsági helyreállítás. A 5-6. ábra-n példaként bemutatom, hogyan lehet az X.400 rendszerben az áthaladó üzeneteket védeni a fenyegetésekkel szemben. [47]

Igazolás a tartalomról Bizalmas működés Feladó EDI felhasználó

Bizalmas működés Átvevő EDI felhasználó

Igazolás a felelősség-jelentésről

Igazolás a visszaírásról

Igazolás az átadásról EDI üzenettároló

Üzenetátviteli ügynök

Igazolás az átvitelről

EDI üzenettároló


Igazolás az átvitelről


5-6. ábra Az X.400 üzentkezelő rendszer biztonsági mechanizmusa

5.2

A WebEDI

A hagyományos EDI szolgáltatást elsősorban az összetettebb technológiai támogatást igénylő partnereknek találták ki, ennek megfelelően költség igénye, megvalósítási ideje és a vállalati tudásigénye is nagy. A szolgáltatást igénybevevő számítógépes rendszerét fel kell készíteni az adott EDI hálózatba történő automatikus

bejelentkezésre,

adatcserére,

szabványos

EDI

fordítások

végrehajtására és a saját számítógépes rendszerrel történő kommunikációra.

84.


A komplett EDI-rendszer és szolgáltatás igénybevétele számos – az áruszállítási folyamatokban érintett – vállalkozás számára túlságosan költséges8. Ez a költség a nagyvállalatok számára bőségesen megtérül, de a kisebb – rákényszerített beszállítók – esetében a megtérülés rendkívül hosszú. A termelő szféra – különösen a multinacionális vállalatok – régóta ismeri a "No EDI, no business" elvet. Az áruszállítás – éppen a sok, független szereplő miatt – talán lassúbb e tekintetben, de hamarosan itt is áttörésnek kell bekövetkezni. A legfontosabb akadály hosszú ideig a hatósági ügyintézés volt. Néhány éve viszont rendkívüli módon felgyorsult az EDI alkalmazás e területen. Valójában egyre inkább a kisvállalatok, egyéni vállalkozók jelentenek akadályt a széleskörű alkalmazás útjában. Az ilyen kisszervezetek számára hozták létre a hagyományos EDI-nél lényegesen olcsóbban hozzáférhető WebEDI technológiát. A WebEDI kisebb technikai felkészüléssel, gyorsabban és főleg olcsóbban bevezethető megoldás. A felhasználónak ebben az esetben csak egy Internet-, és egy WebEDI előfizetésre, valamint egy személyi számítógépre van szüksége. A MATÁV jelenleg az egyetlen hazai szolgáltató, amely mindkét EDI szolgáltatás típust tudja kínálni ügyfeleinek. Mivel a két szolgáltatás között létezik kapcsolat, a különböző hálózatokon levő ügyfelek képesek egymással kommunikálni. A WebEdi lényege, hogy az Interneten már elterjedt böngészős alkalmazásokkal lehet elérni az EDI kommunikációt megvalósító alkalmazást, amelyen keresztül az ügyfelek egymással és a hagyományos EDI hálózatokon levő ügyfelekkel is cserélhetnek üzeneteket. Ez az alkalmazás, elektronikus levelezésként működik. A vett üzeneteket, pl. EDIFACT üzenetet egy hagyományos EDI hálózaton levő partner üzenetét, kitöltött űrlap formájában jeleníti meg és teszi felfoghatóvá, feldolgozhatóvá. Küldés esetén egy űrlapot ajánl fel kitöltésre, melyet a Web alkalmazás fordít majd át a szükséges

8

Példaként említeném a kiskereskedelmi hálózat jelentős részét kitevő "kisüzleteket", amelyek

körében eléggé inhomogén a számítástechnika alkalmazása.

85.


formátumba az üzenet elküldése után. Így itt nincs szükség drága kliens szoftverekre és alkalmazásintegrációra sem. A WebEdi az Interneten alkalmazott e-mail levelezéssel szemben a következő eltérésekkel illetve előnyökkel rendelkezik: ! meghatározott felépítésű űrlapokat továbbítanak a rendszerben, ! az üzeneteket nyomon követik, ! kereskedelmi kapcsolatokon alapul. Országos hozzáférést – függetlenül a cég Internet-szolgáltatójától – a MATÁV WebEDI szolgáltatása biztosít.

5.3

Az XML

Bár az üzleti élet sokáig kizárólag az EDI valamely szabványára alapozott, egyre nyilvánvalóbb, hogy a széles tömegek számára ez a forma megfizethetetlen. Bár a WebEDI lényegesen olcsóbb hozzáférést tesz lehetővé, ez sem tekinthető végleges megoldásnak. Az elektronikus üzletben, amely kezdetben kizárólag az un. "B2B" – business to business – formát jelentette, egyre inkább helyet követel a "B2C" – business to customer – konstrukció, illetve a viszonylag új e-Procurement stratégia9. Ez pedig az elektronikus kapcsolatok további egyszerűsítését és költségtakarékos megoldásait igényli. Ennek lehet az egyik eszköze az interneten közvetlenül használható – tehát külön felkészülést nem igénylő – XML nyelv használata. Az XML– Extended Markup Language – a HTML nyelv kibővítése, amely várhatóan az elkövetkező Web fejlesztések kiinduló dokumentuma lesz. Nem kívánok e helyütt ezzel részletesebben foglalkozni – annál is inkább, mert pusztán technikai kérdésről van szó – csak jelezni kívántam a többféle igényt és lehetőséget. Az igényeket alátámasztandó mutatom be a következő két ábrát. (5-7. ábra, és 5-8. ábra) [104}

9

Az IBM e-Procurement stratégia, a web használat jelentős kiterjesztését jelenti a beszerzési

tevekenységek teljes körére.

86.


milliárd Ft 350 300 250

Egyéb Web-es alkalmazások

200

WebEDI és Internet EDI

150

EDI

100 50 0 1998 1999 2000 2001 2002

5-7. ábra Magyarországi B2B trendek

A vállalatok közötti elektronikus kereskedelem évtizedes múltra tekint vissza.

Egymással integrált horizontális

B2B Termékismertetés Információ

az

tranzakció off-line.

Interneten, kereskedelem, első B2B piacterek megjelenése

EDI drága,

zárt,

pont-pont

piacok és vertikális piacterek

Sokszereplős

Kezdeti eCommerce Értékesítés az eladó web-site-járól Kapcsolatok

kapcsolat

B2B piacok hálózata

M

M

M

M

M

S

B

S = Supplier/Eladó B = Buyer/Vevő M = Marketplace

1996

1997

1998 1999

2000

?

Forrás: Morgan Stanley Internet Research

5-8. ábra Az elektronikus piac fejlődése

87.


5.4

Járműkövetés, mobil kommunikáció

Az áruszállítás során mind az áru, mind pedig az azt hordozó jármű folyamatosan változtatja a helyét. A szállítási folyamat során ugyanakkor nagymennyiségű információ kötődik az útvonalhoz, a menet közbeni technológiai folyamatokhoz. Ezek egy része természetesen csak a fuvarozó számára fontos, de a folyamat hatékony lebonyolításához más résztvevőket is ki kell szolgálni ezen információk egy részével. Ennek alapja természetesen az, hogy a fuvarozó maga rendelkezzen a szükséges adatokkal. A közlekedésben – és ezen belül, az áruszállításban – mindig is kérdés, hogy az adott jármű – áru – hol tartózkodik. Ennek a kérdésnek a logisztika terjedése egyre komolyabb jelentőséget ad. A kötöttpályás közlekedés – a jellege miatt – és a légi szállítás – a biztonság miatt – területén mindig is megoldott a jármű helyének – bizonyos határok közötti – ismerete. Ebből az adott áru figyelése már csak megfelelő informatikai háttér kérdése. A gond a közúti közlekedésben és a vízi – első sorban a tengeri – áruszállításnál van. Elvileg ugyan megoldható a telefonos, illetve – tengerhajózásnál – a rádiós nyomkövetés, ez azonban nem ad megfelelő biztonságot. A mai korszerű, műholdas és rádiós nyomkövető rendszerek ezt a problémát is megoldják. [57], [58]

5.5 A

Vállalatirányítási rendszerek gazdálkodó

szervezetek

minden

esetben

érdekeltek

és

érintettek

a

tevékenységüket befolyásoló, illetve annak végzése során keletkező információk hatékony feldolgozásában. Sajnos – bármilyen jelentős fejlődés ment végbe az utóbbi másfél évtizedben az informatika területén, és ezzel összefüggésben hiába vált megfizethetővé a szervezetek számára a korszerű informatikai eszközök és alkalmazások széles skálája – ma még nagy azoknak a szervezeteknek a száma, akik nem élnek a lehetőséggel.

88.


Kétségtelen, hogy egy informatikai beruházás még ma is jelentős összegeket és komoly szervezést igényel. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek számára egy totális információs társadalomban nem lehet más út. Az ajánlott rendszerhez csatlakozás előfeltétele a vállalkozás saját, belső folyamatainak informatikai támogatását ellátó, integrált, számítógépes rendszer megléte. Nincs jelentősége annak, hogy ez a rendszer saját fejlesztésű, esetleg vásárolt rendszer-e, megfelelő interfész szoftver segítségével a szükséges kapcsolatok megteremthetőek. Ma Magyarországon közel 30 ismert, "kész" integrált rendszer kapható, és számos cég foglalkozik megbízás alapján fejlesztéssel. [38] A megvalósítandó

vállalati

rendszer

az

áruszállítás

informatikai

rendszere

szempontjából teljesen közömbös.

5.6

Elektronikus

adatcserére

épülő

áruszállítási

logisztikai

rendszer megvalósítása Az eddigiek alapján egyértelmű, hogy az áruszállítás hagyományos értelemben vett informatikai

rendszeréről

nem

beszélhetünk.

A

folyamat

szereplői

ugyanis

nagyszámú, egymástól független gazdasági szervezethez tartoznak. Ezeket a szervezeteket, szervezeti elemeket részben gazdasági érdeken alapuló partneri viszony, részben pedig a jogszabályokból fakadó jelentési-ellenőrzési kapcsolat köti össze. Ezek a szervezetek saját működésükhöz szükséges informatikai rendszerrel rendelkeznek, amelyek az adott áruszállítási folyamatban keletkező és áramló információkat eltérő mértékben és módon használják. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a szervezetek közötti kapcsolat nem csak formális, annak pozitív és negatív hatása a folyamaton keresztül, minden érintetten egyértelműen érezhető. 5.6.1 Az áruszállítási folyamat működése az elektronikus rendszerben Az elektronikus rendszer alkalmazása során a folyamat résztvevői jóval azelőtt kapcsolatba kerülnek adott áruval, illetve annak termelési-, kereskedelmi-, szállítási

89.


ügyleteivel, mint a folyamat a valóságban elindulna. Ez számos – a korábbiakban részletezett – előnyt jelent azok számára, akik részesei ennek a folyamatnak. A reálfolyamat továbbra is azonos módon zajlik. Ami lényegesen változik, az a reálfolyamatok: ! kiszolgálásának, ! tervezésének, ! irányításának informatikai folyamatai, valamint az információfeldolgozást végző technika és a szervezet. A változás tehát nem csak annyit jelent, hogy a szervezetek közötti információ- és dokumentumáramlás módja változik, de jelentős mértékben át kell alakítani az érintett szervezetek működését is.

FUVAROZTATÓI KÖRNYEZET INFORMATIKAI RENDSZEREI

FUVARPIACI TÁMOGATÓK

FUVAROZÓI KÖRNYEZET (MODÁLIS ÉS INTERMODÁLIS) INFORMATIKAI RENDSZEREI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK INFORMATIKAI RENDSZEREI

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓK

FUVAROZÓ VÁLLALKOZÁS INFORMATIKAI RENDSZERE VÁLLALAT IRÁNYÍTÁS ÉS GAZDÁLKODÁS

FUVARFELADATOK KERESKEDELMI RENDSZERE

FUVARFELADATOK KEZELÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDSZERE

ÁRUSZÁLLÍTÁS FIZIKAI KÖRNYEZETE

5-9. ábra Az áruszállító szervezet informatikai kapcsolatrendszere 5.6.2 A modellre épülő rendszer-tervezési folyamat Napjaink alapvető rendszerfejlesztési problémája az, hogy a piacon kapható kész rendszerek

és

a

megrendelésre

fejlesztett

rendszerek

egyaránt

"programcentrikusak". Az informatikai beruházásoknál igyekeznek a vezetők spórolni, mert még mindig nem mindegyik látja be, hogy az információ ugyanolyan termelőeszköz, ma már megfelelő információk nélkül a piacon maradás is 90.


kérdésessé válhat. Ennek ellenére az informatikai fejlesztéseknél éppen a leglényegesebb elemet, a körültekintő és alapos tervezést hanyagolják el. Bár az információrendszerek

fejlesztésének

általános

folyamata,

és

ennek

számos

módszertani adaptációja széles körben ismert, szükségesnek tartom, hogy kifejezetten az EDI bevezetésére tekintettel – több EDI-alkalmazás tervezése és bevezetése alapján kidolgozott módszertan rövid ismertetésével is felhívjam a figyelmet az alapos tervezés és az ennek alapján kézben tartott kivitelezés fontosságára. A módszer rövid ismertetése a 3. mellékletben található.

91.

ÖSSZEFOGLALÁS, TÉZISEK Disszertácómban olyan informatikai modellt dolgoztam ki, amely megvalósítás esetén nem csak az áruszállítás, hanem a szállítás által kiszolgált gazdasági tevékenységek hatékonyságának növelése is alkalmas. A globalizálódó gazdaság, a modern logisztikai szemlélet és módszerek térhódítása a teljes ellátási lánc valamennyi elemétől jól szervezett, a partnerek igényeit is figyelembe vevő megbízható működést vár el. Az ellátási lánc kulcsfontosságú eleme – a szervezetek közötti összekötőkapocs – az áruszállítás, amely egyaránt szolgálja a termelés alapanyag- és eszközellátását, illetve a megtermelt javak elosztását. Nem mindegy tehát, hogy a logisztikai folyamat e lényeges eleme mennyire segíti az egyéb tevékenységek

tervezhetőségét,

végzését.

Az

áruszállítás

során

keletkező

információk mielőbbi megismerése és feldolgozása jelentősen gyorsíthatja az átfutási ciklusidőket, azáltal, hogy csökkenti a tervezés bizonytalanságát. Az áruszállításhoz kapcsolódó információs folyamatok pontos és időben történő lebonyolítása számos a szállítást segítő, ellenőrző, illetve a gazdaság pénzügyi folyamatait kezelő szervezet tevékenységének hatékonyságát is javítja. A munka során a feltártam a célul kitűzött feladat feltételrendszerét, indokoltam a változtatás szükségességét, és kidolgoztam az áruszállítás logisztikai szemléletű informatikai modelljét. Végül javaslatot adtam a gyakorlati megvalósításra. Megállapításaimat, eredményeimet hat tézisben foglaltam össze. Téziseim a dolgozatban nem elkülönülten, hanem 3. fejezetben – amely kutatási munkám teljesen önálló eredményeit tartalmazza – a témakidolgozás részeként, annak logikáját követve kerültek bemutatásra. A dolgozat második része – 4., 5., 6. fejezet – a megvalósítás lehetőségeit vizsgálja, feltárva

a

kidolgozott

modell

alapján

megvalósítandó

rendszer

technológiai feltételeit. Végezetül – a szövegből kiemelve – megismétlem a dolgozat tézisei:

92

technikai-,

Összefoglalás, tézisek

1. tézis Az áruszállítási folyamat résztvevőinek informatikai rendszerei egymástól függetlenül, összekapcsolás és koordináció nélkül működnek. A folyamat során az egyes elemeknél keletkező, és más résztvevők számárai is szükséges információk az optimálisnál jóval később, a partner érdekeit figyelmen kívül hagyva jutnak el a másik rendszerhez. Ilyen körülmények között az áruszállítás informatikai rendszere nem tudja szolgálni a modern logisztikai követelmények teljesülését. 2. tézis Az áruszállítás során nagyszámú dokumentum kerül felhasználásra. Ezek a dokumentumok postai úton, illetve az áruval együtt mozognak. A jelentős költségtöbbleten túl, nem állnak rendelkezésre a logisztikai tervezés megkövetelte időben. Ennek a problémának a feloldása kizárólag az elektronikus

kapcsolatokra

és

on-line

feldolgozásra

alapozott

információátvitel alkalmazásával lehetséges. 3. tézis Az áruszállítás részes elemei közötti fölösleges információs kapcsolatok növelik az információfeldolgozás idejét, információtorzuláshoz vezetnek. Ezáltal jelentősen csökkentik az információ hatékonyságát, és az értékét. 4. tézis A követő jellegű informatika – amely jelenleg az áruszállítást jellemzi – különösen hátráltatja a logisztikai folyamatok hatékony menedzselését, mivel jelentősen megnöveli az átfutási ciklusidőket. 5. tézis Az áruszállítás folyamatában keletkező, és a folyamatok tervezéséhez, irányításához megjelenése

szükséges gazdasági

információk hátrányt

hiánya,

jelent.

A

illetve

szükséges

késedelmes információk

megszerzése érdekében fel kell használni olyan – ma még nem általános – eszközöket és módszereket, amelyek ezt lehetővé teszik. 6. tézis A javasolt modell egy központi információpiac létrehozásával valósítandó meg. Ennek technikai feltételeit a különböző hálózatok világméretű összekapcsolása,

illetve

a

számítógépek

nagytömegű

alkalmazása

biztosítja. Információtechnológiai alapja az adatok on-line és időazonos elektronikus cseréje.

93.

Ábrajegyzék 1-1. ábra Az áruszállítás egyszerűsített modellje ....................................................... 7 1-2. ábra Az áruszállítás folyamatábrája .................................................................... 8 1-3. ábra Az árufuvarozás informatikai rendszere – a fuvarozó szemszögéből.......... 9 1-4. ábra Az áruszállítás kereskedelmi szemléletű folyamatábrája .......................... 10 1-5. ábra Az értéklánc .............................................................................................. 11 1-6. ábra A logisztikai lánc........................................................................................ 14 1-7. ábra Áruszállítási lehetőségek a logisztikai lánc elemei között.......................... 15 1-8. ábra Az áruszállítás-centrikus logisztikai lánc ................................................... 17 1-9. ábra Az áruszállítás helye ................................................................................. 17 1-10. ábra Információ és anyagáramlás a logisztikai rendszerben ........................... 20 2-1. ábra Az áruszállítás teljes folyamat-modellje..................................................... 21 2-2. ábra Alapvető áruszállítási módozatok I. ........................................................... 22 2-3. ábra Alapvető áruszállítási módozatok II. .......................................................... 22 2-4. ábra Az áruszállítás szereplői, és helyük a folyamatban ................................... 24 2-5. ábra Információk az áruáramlás fázisaiban ....................................................... 26 2-6. ábra Az információhalmazok Venn-diagramja ................................................... 27 2-7. ábra Egy gazdálkodó szervezet általános informatikai modellje........................ 29 2-8. ábra Az áruszállítás információkapcsolati diagramja......................................... 32 3-1. ábra Az áru és az információ mozgása ............................................................. 35 3-2. ábra Okmányok áramlása a fuvarozás során .................................................... 37 3-3. ábra Az áruszállítási lánc Packard féle informatikai modellje ............................ 41 3-4. ábra Az információs egység modellje ................................................................ 42 3-5. ábra Az áruszállításban részes elemek hagyományos informatikai modellje .... 48 3-6. ábra Az áruszállításban részes elemek módosított informatikai modellje.......... 50 3-7. ábra Az áruszállítás valós modellje ................................................................... 52 3-8. ábra A beszerzés három autonóm rendszereleme............................................ 55 3-9. ábra Az áruszállításban részes elemek kívánatos informatikai modellje ........... 56 4-1. ábra Az UN/EDIFACT struktúrája...................................................................... 65 4-2. ábra Üzenetfelépítési diagramm........................................................................ 66 5-1. ábra Az EDI kapcsolódása a távközlő-hálózathoz............................................. 76 5-2. ábra Az OSI referenciamodell ........................................................................... 77 94

Ábrajegyzék

5-3. ábra A partnerek és az EDI ............................................................................... 79 5-4. ábra EDI-szoftver .............................................................................................. 80 5-5. ábra Az OSI N. réteg biztonsági architektúrája.................................................. 83 5-6. ábra Az X.400 üzentkezelő rendszer biztonsági mechanizmusa....................... 84 5-7. ábra Magyarországi B2B trendek ...................................................................... 87 5-8. ábra Az elektronikus piac fejlődése ................................................................... 87 5-9. ábra Az áruszállító szervezet informatikai kapcsolatrendszere ......................... 90

95.

Irodalom 1.

Aggteleky Béla – Bajna Miklós: Projekttervezés, projektmenedzsment, Közlekedési Dokumentációs Rt. Budapest, 1994

2.

Arbury, J. et al.: A New Apporach to Physical Distribution New York, 1967.

3.

Arnold, O. – Faisst, W. – Härtling, M. – Sieber, P.: Virtuelle Unternehmen als Unternehmenstyp der Zukunft. Handbuch der modernen Datenverarbeitung 1995

4.

Ballou, R. H. : Basic Business Logistics Prentice-Hall International Editions, New Jersey, 1987, p. 26.

5.

Benkő J. : Logisztikai operációk tervezése GATE, Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar, Gödöllő, 1995 (Kézirat)

6.

Birkhoff G. – Bartee T.C. A modern algebra a számítógéptudományban MK, Bp. 1974.

7.

Bognár, Fehér, Varga szerk. Mi a jövő? Az információs társadalom és a magyar kezdeményezések. OMFB, ORTT, HÉA 1998.

8.

Borotvás E. szerk. Közlekedésgazdaságtan TK. Bp. 1991.

9.

Bowersox – Smykay – LaLonde Physical Distribution Management. Logistics Problems in the Firm. New York, 1968

10.

Bowersox, D. J., Closs, D. J., Helferich, O. K. : Logistical Management McMillan Publishing Company, New York, 1986, p. 83.

11.

Brütsch, David: Virtuelle Unternehmen, VDF Verlag Zürich, 1999

96

Irodalom

12.

Christofides, N., Eilon, S. : Expected Distances In Distribution Problems Operational Research Quarterly, 4/1969

13.

Clarke, G., Wright, J. W. : Scheduling vehicles from a central delivery depot to a number of Opretions Research Quarterly, 12/1964, p. 568-581.

delivery points

14.

Cronin, Mary J.: Az Internet üzleti alkalmazásai, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1998

15.

Csaba Attila: A kombinált szállítás és a logisztikai szolgáltató központok hazai fejlesztésének helyzete Logisztikai Évkönyv ’98 Logisztikai Fejlesztési Központ Budapest, 1999. pp. 15-19

16.

Dombai Ferenc: Egységes informatikai rendszerek kidolgozása a magyarországi logisztikai központok hazai és nemzetközi rendszerbe kapcsolásának segítésére Logisztikai Évkönyv ’98 Logisztikai Fejlesztési Központ Budapest, 1999. pp. 29-35

17.

Domschke, W. : Logistik Transport Verlag, München, 1990 Dr. Westsik Számítógépes irányítási rendszerek műszaki tervezése MK Bp.1977.

18.

19.

Dr. Westsik – dr. Gál – dr. Papp Számítógépek alkalmazása a vasúti közlekedésben MK. Bp. 1983.

20.

Egerszegi – Kiss. szerk. A sokszínű e-világ Alma Mater, BME GTK Információ és Tudásmenedzsment Tanszék 2002. február

21.

Ehrlich Éva – Csiba József…: Infrastruktúra és szolgáltatásai I. Az Integrációs Stratégia Munkacsoport kiadványa Budapest, 1997

22.

Eperjesi Eszter: Central Europe’s largest DC up and running Supply Chain Management Vol. 3 No. 7 pp. 37-40, 1999. július

23.

Erdősi Ferenc, Dr.: Telematika, Távközlési Kiadó Budapest, 1992

97.

Irodalom

24.

Erdősi Ferenc: Európa közlekedése és a regionális fejlődés, Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 1999

25.

Gehl G. szerk. Elektronikus kereskedelem a World Wide Weben EKF Kht. 1998. november 3. Gillet, B., Miller, L. : A heuristic algorithm for the vehicle dispatching problem Operations research Quarterly, 22/1974, p. p. 340-349.

26.

27.

Halászné dr. Sipos Erzsébet: Globalizáció a német logisztikusok figyelmények középpontjában Logisztika Vol. 3 No. 5-6 pp. 14-15 1996. november-december

28.

Hartványi T. – dr. Földesi Péter – dr. Kovács János – dr. Tóth Lajos: Improvement of competitive status of Hungarian small and medium businesses by establishing co-operative logistics systems XVI. International Logistics Congress – Versailles 2000

29.

Hartványi Tamás: Kooperatív logisztikai szolgáltató központok fejlesztése PhD értekezés, BMGE Bp. 2001.

30.

Hartványi T. – dr. Földesi Péter – dr. Kovács János – dr. Tóth Lajos: Multi-centre logistics systems for improving competitive status of logistics service suppliers in Hungary Hungarian Electronic Journal Of Sciences 2001 interneten http://hej.szif.hu

31.

Hartványi Tamás – Dr. Földesi Péter – Dr. Kovács János – Dr. Tóth Lajos: Magyar kis és közepes vállalkozások versenyképességének fokozása kooperatív logisztikai rendszerek kialakításával Közlekedéstudományi Szemle LI évf. 2001. március, pp. 89-94.

32.

Hartványi Tamás – dr. Kovács János: Optimierung der Transportkette im Behälterumlauf bei der Deutschen Post AG. Entwurfsprojekt, Bonn, 1996

33.

Hartványi Tamás – Horváth Ferenc – dr. Kovács János: City logisztika, azaz az önkormányzati költségmegtakarítás útja LogInfo 1996/5 sz.

34.

Hartványi Tamás: Logisztikai rendszerek informatikája Logisztika (OMFB Phare TDQM-930501 Projekt) Veszprémi Egyetem - Széchenyi István Főiskola Győr, 1996

98.

Irodalom

35.

Haynes, Marion E.: Project Management, Kogan Page, London, 1991

36.

Hegedűs Gyula: Közlekedésgazdaság, közlekedéspolitika Novadat Kiadó Győr, 1995

37.

Heineberg, H.: Großbritannien. Raumstrukturen, Entwicklungsprozesse, Raumplanung. Klett-Pethes Verlag, Gotha, 1997

38.

Hetyei József, szerk: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon ComputerBooks Budapest, 1999

39.

Hirkó B. : A számítógép jelene és jövője a közúti közlekedésben Autóközlekedés, 1993/11 és 1994/1

40.

Hirkó B. : Közlekedési üzemgazdaságtan II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

41.

Hirkó B.: Számítógépes járattervezés a HUNGAROPHARMA Gyógyszerkereskedelmi Rt.nél Logisztikai Tudományos konferencia, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia

42.

Horváth Annamária: A globalizáció hatása a logisztikai folyamatokra Logisztika Vol. 4 No. 1 pp. 3-5, 1997. január-február

43.

Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 1998 Isermann, H. : Logistik Verlag Moderne Industrie, Landsberg, 1994

44.

45.

Jernei Bálint Dr. – Sebestyén László: Olaszországi logisztikai szolgáltató központokban szerzett tapasztalatok magyarországi hasznosítási lehetőségei Logisztika Vol. 3 No. 3 pp. 5-8 1996. május-június

46.

Jünemann, R.: Materialfluß und Logistik, Springer Verlag Berlin Heidelberg..., 1989

99.

Irodalom

47.

Kisbakonyi József – Kovács János: Közlekedési üzemek kereskedelmi adatcsere rendszerének (EDIFACT) megvalósítása a vasutaknál MÁV Rt. Bp. 1994.

48.

Knott, Stemerding szerk. A guide to financial EDI EBES/EEG4 1996

49.

Korn, G. A. – Korn, T. M.: Matematikai kézikönyv műszakiaknak Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1975

50.

Kortschak, B.H. Mi a logisztika? Osztrák Szövettségi Iparkamara, Wien 1993.

51.

Kovács J: Középállomások informatikai rendszere és fejlesztése Műszaki doktori értekezés, BME Közlekedésmérnöki Kar, 1986.

52.

Kovács Zoltán: Logisztika Logisztikai Fejlesztési Központ, Bp. 1995.

53.

Krampe, H. – Lucke, H-J.: Einführung in die Logistik, Huss Verlag München, 1990

54.

Kulcsár Béla: Ipari logisztika, LSI Oktatóközpont Budapest, 1998

55.

McKinnon, A. C.: Phisical Distribution Systems Routledge London, 1989, 28. old.

56.

Molnár Éva – Zsolnay Tamás: Az Európai Unió közlekedési rendszere ITDH Budapest, 1995

57.

Molnár Éva és Nagy Katalin, szerk: A közlekedési szektor az Európai Unióban és Magyarországon A mai helyzet és feladatok a csatlakozásig Kopint-Datorg Budapest, 1997

58.

Oláh Ferenc dr. Járműazonosító és helymeghatározó rendszerek SZIF-Universitas Kft., Győr, 1999.

100.

Irodalom

59.

Oláh Ferenc dr. RDS közlekedési információs rendszer Közlekedéstudományi Szemle, Vol 50. No 5. pp 161-168.

60.

Papp E. A spedíció joga és gyakorlata Griff Kontó Kiadói Kft. 1992.

61.

Pál Ernő dr., témafelelős: Elektronikus adatcsere a közlekedésben KTI Rt. 1999. január

62.

Pfohl: Die Logistik als Beispiel für Auswirkungen des Systemdenkens in der entscheidungsorientierten Betribwirtschaftslehre. Management International Review, 14 (1974) 1, S. 67-85.

63.

Prezenszki J. (szerk.) : Logisztika BME Mérnöktövábbképző Intézet, Budapest, 1995,

64.

Prezenszki József – Gál Gyula – Tokodi Jenő: Logisztikai központok irányítási feladatai, az integrált irányítás fokozatos megvalósításának elve és módszere Logisztikai Évkönyv ’98 Logisztikai Fejlesztési Központ Budapest, 1999. pp. 95103

65.

Prezenszki József – Gál Gyula – Tokodi Jenő: Logisztikai központok számítógépes irányítási rendszerének felépítése Közlekedéstudományi Szemle Vol. 47. No. 9 pp. 331-345, 1997

66.

Prezenszki József – Molnár László – Tarnai Júlia: Logisztikai központok hazai telepítésével kapcsolatos vizsgálatok Közlekedéstudományi Szemle Vol. 43 No. 3 pp. 104-107, 1993

67.

Prezenszki József, szerk: Logisztika (Bevezető fejezetek), BME Mérnöktovábbképző Intézet Budapest, 1995

68.

Prohászka Ottó: Szegedi Virtuális Logisztikai Központ Konferencia előadás, LogInfo Győr ’96 Győr, 1996

69.

Raman, D. EDI as the Backbone of electronic commerse EDI-TIE B. V., 1999.

101.

Irodalom

70.

Rechnitzer János, szerk: Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához MTA Regionális Kutatások Központja Győr-Pécs, 1994

71.

Rixer Attila: A logisztikai értelmezésének fejlődése a lineáris logisztikától a rendszerszemléletű ciklikus körfolyamati logisztikáig Közlekedéstudományi Szemle Vol. 47 No. 2 pp. 59-78, 1997

72.

Rushton,A., Oxley, J. : Handbook of Logistics and Distribution Management Kogan Page London, 1989,

73.

Scheer, A.-W.: Architektur integrierter Informationssysteme, Springer Verlag Berlin, Heidelberg…, 1995

74.

Sebestyén László: Logisztikai Park Párizsban Logisztika Vol. 4 No. 2 pp. 3-5, 1997. március-április

75.

Stabenau, H.: Verkehrsbetriebslehre, Verkehrsverlag Düsseldorf, 1990

76.

Szabó E, Zelenyánszki L. Elektronikus okmányok a modern üzleti gyakorlatba KTI Rt. 1997

77.

Szabó E. szerk Bevezetés a kereskedelemkönnyítésbe és az ENSZ-EDIFACT-ba HUNPRO, 1994. szeptember

78.

Szabó Elemér – Mazgon Sándor, szerk.: Bevezetés az ENSZ EDIFACT üzenetekbe KHVM Bp. Módosított és bővített kiadás, 1999. május

79.

Tánczos Lászlóné Dr. – Murány Miklós – Orosz Csaba – Gedeon András: Közlekedési nagyberuházások megvalósítása és finanszírozása a nemzetközi gyakorlatban Közlekedéstudományi Szemle Vol. 48. No. 9 pp. 332-341, 1998

80.

Tánczos Lászlóné Dr.: A hazai közlekedési – szállítási szektor lehetséges fejlődési irányai Közlekedéstudományi Szemle Vol. 50. No. 6 pp. 223-225, 2000

81.

Tánczos Lászlóné Dr.: Új logisztikai irányzatok Európában Közlekedéstudományi Szemle Vol. 48. No. 2 pp. 46-53, 1998

102.

Irodalom

82. 83.

Tanenbaum, A. S Számítógép-hálózatok Novotrade. 1992. Valter László: Informatikai rendszerek fejlesztése a logisztikai központok hatékony üzemeltetésének érdekében Logisztikai Évkönyv ’98 Logisztikai Fejlesztési Központ Budapest, 1999. pp. 125133

84.

WARD, John: Principles of information systems management ROUTLEDGE London & New York, 1995

85.

Weber, A.: Arbeitsweise und Arbeitsinhalte einer obersten Führung in modernen Organisationsformen Diplomarbeit HSG St. Gallen, 1996

86.

Westsik György: Közlekedési informatika, Tankönyvkiadó Budapest, 1989

87.

Wimmer Gy., szerk: Magyarország, mint logisztikai központ (feltételek, esélyek) Kutatási jelentés a Gazdasági Minisztérium számára, BME – BKE Budapest, 2000

88.

Wood, D. F. – Barone, A. – Murphy, P. – Wardlow, D. L.: International Logistics, Chapman & Hall, New York, 1995

89.

Ziegler, H. J. : Cumputergestützte Transport- und Tourenplanung Expert Verlag, Ehningen, 1988, p. 76.

90.

Dokumentation der Ergebnisse des Forschungsprojekts Kombinierter Verkehr, Forschungskonsortium Kombinierter Verkehr, Neu-Isenburg, 1988

91.

Az elektronikus vasúti (CÍM) fuvarlevél alkalmazási és környezeti feltételeinek feltárása, nemzetközi (KEK) pilot projekt előkészítése EKF Kht. Bp. 2000. július

92.

Elektronikus okmánycsere a közlekedésben ECR Magyarország, 2001. május 5.

93.

Euro-Logistik Konzept Kurzbeschreibung Bonn, 1992

103.

Irodalom

94.

Faire und efficiente Preise im Verkehr: Politische Konzepte zur Internalisierung der externen Kosten des Verkehrs in der Europäischen Union, Generalsekretariat der Kommission, Europäische Kommission, Bruxelles, 1996

95.

Guide to the implementation of EDI-EDIFACT EFTA, Brüsszel 1994.

96.

Kombiwest Marketing tájékoztató, MÁV Rt. Budapest, 1999

97.

Közlekedési gazdaságpolitika a számok tükrében 1995-1998, KHVM Budapest, 1996

98.

Logistics Software Guide '96

99.

Logisztikai áruszállítási rendszerek kifejlesztése az európai áruforgalomba való bekapcsolódás érdekében. I.-II. Tanulmány, KTI és BME Közlekedésüzemi Tanszék Budapest, 1992

100. New Trends in logistics Europe Round Table 104. ECMT Paris, 1997 101. Paragon Kézikönyv Paragon Hungária Kft., Győr, 1996 102. Technológiai előretekintés program 1998. Közlekedés, Szállítás Munkacsoport 103. UNCITRAL Model Law on Electronic Commerce with Guie to Enactement ENSZ, 1996 104. Suply Chain konferencia 2001. április 12.

104.

MELLÉKLETEK

105

Doktori (PhD.) értekezés

Recommend Documents