DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
Ughy Antal ezredes 2003
2
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA
Ughy Antal ezredes
A GYAKORLATTERVEZÉS KORSZERÛ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
Témavezetõ:
Budapest, 2003
Dr. Hajdú István ezredes egyetemi docens
3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 5 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1.
A TÉMA FONTOSSÁGA ÉS AKTUALITÁSA..........................................................8 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA .......................................................................8 A KUTATÁS JELLEGE, TÁRGYA, A TÉMA BEHATÁROLÁSA.............................9 A TÉMA KIDOLGOZÁSÁVAL ELÉRENDÕ CÉLOK.............................................10 KUTATÁSI MÓDSZEREK.....................................................................................10 AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE........................................................11
FEJEZET.......................................................................................................................... 12 A GYAKORLATOK TERVEZÉSI ALAPJAI ---------------------------------------------------- 12 1.1. A GYAKORLAT FOGALMA .................................................................................12 1.2. A GYAKORLATOK RENDELTETÉSE...................................................................14 1.3. A GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG FELKÉSZÍTÉSI ÉS KIKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN................................................15 1.4. A GYAKORLATOK FÕ CÉLKITÛZÉSEI...............................................................20 1.5. A GYAKORLATOK SZINTJEI...............................................................................22 1.6. A GYAKORLATOK JELLEMZÕI...........................................................................24 1.7. FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA ................................................................26 1.8. A GYAKORLATOK EGYES TERVEZÕI OKMÁNYAI ..........................................27 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK ..............................................................................................37
2.
FEJEZET.......................................................................................................................... 39 A GYAKORLATOK TERVEZÉSI, ELÕKÉSZÍTÉSI, VÉGREHAJTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA ----------------------------------------------------------------------- 39 2.1. A GYAKORLATOK TERVEZÉSI FOLYAMATA...................................................40 2.2. GYAKORLATTERVEZÕI ESEMÉNYEK...............................................................42 2.3. A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSA..................................................................48 2.4. A GYAKORLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK............................................................................................54 2.5. A SAJTÓ ÉS A TÁJÉKOZTATÁS, LÁTOGATÓK ÉS MEGFIGYELÕK A GYAKORLATON...................................................................................................58 2.6. A GYAKORLATOK EGYES KÖLTSÉGVETÉSI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI .............62 2.7. A GYAKORLATOK EGYES JOGI KÉRDÉSEI.......................................................69 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK ..............................................................................................72
3.
FEJEZET.......................................................................................................................... 74 A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA--------- 74 3.1. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE ........................74 3.2. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA..................................................................................................75 3.3. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM RENDELTETÉSE...........................77 3.4. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM CÉLJA ...........................................78 3.5. A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK ELVEI, ALAPJAI................................................................................................................80 3.6. A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA KIDOLGOZÁSÁT ELÕSEGÍTÕ MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS..................................................................................81 3.7. A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA MH_GYDP_2003_2007. mdb MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS ISMERTETÉSE.........................................................82 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK ..............................................................................................83
4 A TÉMA ÖSSZEFOGLALÁSA................................................................................................ 85 1. 2. 3.
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK....................................................................85 JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK................................................................................86 TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK...........................................................................89
SZEMLÉLTETÕ ÁBRÁK........................................................................................................ 91 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ..................................................................................................103 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE...........................................................................106 PUBLIKÁCIÓK ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE ..............................................110 BEFEJEZÉS ............................................................................................................................112 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................113
5
BEVEZETÉS A Magyar Honvédség 1995. óta vesz részt NATO PfP 1 és PfP sze llemû, illetve – 1998-tól meghívott partner országként – NATO gyakorlatokon. Aktív és hatékony részvételünk e rendezvényeken egyfelõl jelentõs mértékben járult ho zzá a Magyar Honvédségrõl a NATO országokban kialakult pozitív kép megalapozásához, másrészt semmi mással nem pótolható új tapasztalatszerzési lehetõséget biztosított a Magyar Honvédség részérõl bevont állománynak. Kezdetben csak egy szûk réteg ismerte meg a NATO gyakorlatok tervezésének fõbb mozzanatait, késõbb részleteit. Ugyanakkor a PfP programban történõ további részvételünk, a Magyar Honvédség átszervezése és reformja, a NATO-hoz való csatlakozásunk megköveteli, hogy ezek az ismeretek rendszerezett formában mindazokhoz eljussanak, akik valamilyen formában érintettek, felelõsek a gyakorlatok tervezésében, szervezésében és végrehajtásában. Ezek a körülmények szükségessé és egyúttal elengedhetetlenné teszik, hogy a Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különbözõ gyakorlatokra való felkészülés, tervezés, szervezés, valamint azok végrehajtása és értékelése tudományos megalapozottsággal és a NATO által elfogadott egységes elvek, eljárások és módszerek szerint történjen. A doktori (PhD) értekezésemben a témával kapcsolatos idõszerû ismeretek tudományos igényû feldolgozását, rendszerezését végzem el. Vizsgálom a nemzetközi és hazai gyakorlatok elõkészítésének, tervezésének, végrehajtásának és értékelésének elveit és célszerû eljárásait, a kidolgozom a Magyar Honvédség rövid és középtávú gyakorlat direktívájának és programjának tudomá nyos alapjait. Mindezt annak érdekében teszem, hogy a doktori (PhD) értekezésem tájékoztatást, hasznosítható ismereteket nyújtson, és felhasználható legyen mindazok számára, akik valamilyen módon érdekeltek, érintettek – immár szövetségi környezetben is – mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatok elõkészítésében, tervezésében, végrehajtásában és értékelésében. Az elmúlt évtizedben a Magyar Honvédség gyökeres szervezeti és szakmai változásokat élt meg. A szervezeti korszerûsítés és a haderõcsökkentés feladatainak végrehajtásával összhangban 1997. szeptember 1-jétõl a NATO országokban alkalmazott egységes J, G, (A,) S, struktúra került meghonosításra a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarnál, a szárazföldi és a légierõ haderõnemi szervezeteknél, valamint a logisztikai és támogató szervezeteknél. A honvédelem, ezen belül a Magyar Honvédség vezetési rendszere a vonatkozó törvények 2 , országgyûlési határozatok 3 , kormányrendeletek 4 és honvédelmi miniszteri 1 2 3
4
PfP – Parnership for Peace, Partnerség a Békéért. A Honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény. A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányaira vonatkozó 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat. A fegyveres erõk részletes bontású létszámáról rendelkezõ 124/1997. (XII. 18.) OGY határozat módosításáról szóló 62/2000. (VI. 21.) OGY határozat. A Magyar Honvédség átalakításának és szervezeti struktúrájának 2000-2010 közötti idõszakra vonatkozó 2120/2000. (V. 31.) Kormányhatározat. A Magyar Honvédség irányításának és felsõ szintû vezetésének rendjérõl szóló 2204/2001. (VIII. 8.) Kormányhatározat.
6 utasítások 5 , valamint Honvéd Vezérkar fõnök intézkedései6 elõírásaiban foglaltaknak megfelelõen további átalakításra és fejlesztésre került. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar egységes szervezetbe integrálódott. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szervezetében a Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség Kiképzési Csoportfõnökségének bázisán a Hadmûveleti 7 Csoportfõnökségen létrehozásra került a Kiképzési Osztály a középszintû haderõnemi vezetõ szerveknél kiképzési fõnökségek kerültek megalakításra. A fentiekkel párhuzamosan védelmi jellegûvé vá lt a magyar haderõ szervezete, állománya és felszerelése a harci, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató csapatok és a vezetõ szervek vonatkozásában egyaránt. A Magyar Honvédség a vele szemben támasztott hadászati, hadmûveleti, harcászati követelmények teljesítéséhez, a védelmi feladatok ellátásához rendelkezik két haderõnembõl álló, területileg célszerûen elhelyezkedõ csapat-struktúrával, megfelelõ visszatartó erõvel, amely – szervezetét tekintve – mindinkább eleget tesz / fog tenni a NATO követelményeknek. Az alkalmazhatóság érdekében alapvetõ követelmény, hogy a Magyar Honvédség szervezeteibe a hivatásos állományon túlmenõen a szakfeladataik ellátásának megfelelõ felkészültséggel rendelkezõ jól kiképzett szerzõdéses és sorállományú katonák (a kötelezõ sorkatonai szolgálat 2005 végéig tervezett felfüggesztéséig), illetve tartalékosok kerüljenek beosztásra. A szervezeti keretek létrehozásával egyidejûleg igen fontos jelentõséggel bír a tartalmi, lényegi – katonai gondolkodásmódbeli – változás. Ez képes biztosítani azt a legfontosabb interoperabilitási elvárást, hogy a magyar haderõ felelõs beosztásban lévõ tábornokai és tisztjei a NATO-ban lévõ kollegáikkal „egy nyelven beszéljenek” nem csak lingvisztikai értelemben, de felfogásbeli, katonai-szakmai vonatkozásban is. Ez azt jelenti, hogy egy adott terminológiai kifejezés, feladat, stb. ugyanazt jelenti a magyar parancsnoknak és törzstisztnek, mint az amerikai, angol, német, vagy török tiszttársának. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mindenképp a NATO országokéhoz hasonló katonai (parancsnoki, törzs és szakmai) észjárást, gondolkodásmódot célszerû meghonosítani a Magyar Honvédségen belül, ami néhány területen kis mértékû, egyes területeken pedig jelentõsebb eltérést jelent az elmúlt évtizedek gondolkodásmódjához, végrehajtási feltétel rendszeréhez képest. A megvalósításhoz új alapokra kell (kellett) helyezni a stratégiai és doktrinális dokumentumokat. Ezek egyrészt újfajta, önálló gondolkodásmódot biztosítanak a parancsnokok és törzsek részére a feladatok, alkotó megoldása érdekében. Másrészt megfelelõ csatlakozási pontokkal bírnak a parancsnoki és törzsmunka a hadászati, hadmûveleti és
5 6
7
A Magyar Honvédség hosszú távú (2000-2010) átalakításának megtervezésével és végrehajtás ával kapcsolatos feladatokról szóló 40/2000. (HK 14.) HM utasítás. A haderõ-átalakítás 2000-2001 évi szervezési feladatairól szóló 0016/2000 MHPK intézkedés. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával kapcsolatos szervezési feladatok végrehajtásáról szóló HVKF intézkedés. 1990-ig a felkészítésért és kiképzésért honvédelmi miniszterhelyettes, kiképzési fõfelügyelõ volt a felelõs.
7 harcvezetéssel kapcsolatos döntések elõkészítési, az elhatározások meghozatala és végrehajtása szövetségben alkalmazott mechanizmusaiban. Az elõzõeknek megfelelõen a Magyar Honvédségben a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében elfoglalt helyük, szerepük miatt a különbözõ gyakorlatoknak szövetségi környezetben is kiemelten fontos szerepük lesz a magyar haderõ küldetésére, alaprendeltetés szerinti feladataira való felkészítésében. Hazánk NATO tagságával a Magyar Honvédség mind több parancsnoka, törzstisztje, katonai szervezete a továbbiakban is részt fog ve nni különbözõ nemzetközi – elsõsorban NATO, NATO PfP – gyakorlatokon. Éppen ezért elengedhetetlen a NATO által elfogadott egységes elvek és eljárásmódok mielõbbi átvétele, széles körû elsajátítása és gyakorlati alkalmazása mind a nemzetközi, mind pedig hazai a gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése terén. Megítélésem szerint – a rendkívül fontos felsõbb szintû stratégiai dokumentumok, doktrinális kiadványok és más szabályzó okmányok kidolgozásával párhuzamosan – sürgetõ a gyakorlattervezés korszerû elveinek és eljárásainak bevezetése és alkalmazása. Természetesen a NATO által elfogadott és alkalmazott egységes elvek és eljárásmódok alkotó alkalmazásával, a hazai felkészítési és kiképzési rendszer alkalmazható, felhasználható elemeinek a Magyar Honvédségre jellemzõ pozitív sajátosságainak megtartásával. Az értekezésem szerves részét képezi a csatolt CD ROM elektronikus adathordozó optikai lemez, amely az alábbi könyvtárakban tartalmazza:
1_PHD_ÉRT_SZÖVEGES_RÉSZ, – a kidolgozott értekezés anyagát; 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK, – az értekezéshez kidolgozott ábrákat; 3_MH_GYDP_2001-2005, – A Magyar Honvédség 2001-2005 évre kidolgozott Gyakorlat Direktívája és Programja teljes anyagát és Microsoft Access adatbáziskezelõ program-alkalmazását; 4_MH_GYDP_2003-2007, – A Magyar Honvédség 2003-2007 évre kidolgozott Gyakorlat Direktívája és Programja teljes anyagát és továbbfejlesztett Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazását; 5_SZABÁLYZÓ_OKMÁNYOK, – a kutató munkám során, a témához kapcsolódó, felhasznált törvényi szabályzókat, OGY határozatokat, HM rendeleteket, HM HVKF intézkedéseket, doktrínákat és segédleteket; 6_FÕ_ESEMÉNY_FÕ_INCIDENS_J, – a Fõ Esemény és Fõ Incidens jegyzék Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazását; 7_PHD_SZERZÕI_ISM_ÖNÉLETRAJZ, – az értekezéshez kidolgozott szerzõi ismertetõt magyar és angol nyelven, a szerzõ szakmai önéletrajzát magyar és angol nyelven.
Tisztelettel köszönetet mondok mindazoknak, akik bármilyen módon véleményükkel, tanácsaikkal, útmutatásaikkal segítették kutatómunkám végzését, elhatározott célkitûzéseim teljesítését.
8
1.
A TÉMA FONTOSSÁGA ÉS AKTUALITÁSA
A nemzeti katonai stratégia egyik legfontosabb alappillére a visszatartás koncepciója. A visszatartás (több NATO országban az elrettentés) egyik leglényegesebb eleme a hiteles katonai képességek fenntartása. Amennyiben a potenciális ellenség felismeri, hogy az általa indított agresszióval elérhetõ eredmények – összevetve azokkal a veszteségekkel, amelyeket az agresszió során elszenved – nem állnak arányban, ezért inkább lemond a támadásról. A hiteles katonai képesség igen lényeges, ha nem az egyik legfontosabb eszköze a modern doktrínákat alkalmazó, professzionális módon felkészített és kiképzett haderõknek. A Magyar Honvédség képességei azok a tényezõk, amelyek meghatározzák, hogy a haderõ milyen feltételek teljesülése során, milyen feladatokat, milyen körülmények között old meg. A Magyar Honvédség számára a változó nemzetközi és hazai társadalmi viszonyok által determinált biztonságpolitikai és katonapolitikai követelmények határozzák meg, hogy hosszú távon milyen képességeket alakít ki, tart fenn, fejleszt, és szükség esetén aktivizál. A haderõképesség a fegyveres erõk katonai mûveletekre való – alaprendeltetés szerinti – alkalmazhatóságának és egyéb célú felhasználhatóságának általános képessége. Olyan haderõre van tehát szükség, amelynek nagysága, ereje, felkészültsége, valamint a Szövetséghez való kötõdése is meggondolásra késztet minden ellenséges katonai erõt és visszatart az ország elleni támadástól. Ezért a Magyar Honvédséggel szemben alapkövetelmény, hogy legyen képes az országot veszélyeztetõ fegyveres konfliktusok megelõzésében, a kialakuló válságok kezelésében való részvételre, az ország fegyveres védelme érdekében egy esetleges támadás elhárítására együttmûködve a szövetséges csapatokkal. Rendelkezzen továbbá a megerõsítõ szövetséges erõk befogadó nemzeti támogatásának képességeivel. Ennek egyik fontos és alapvetõ kritériuma a parancsnokok és törzsek magas szintû hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítése, a csapatok korszerû kiképzése, valamint ennek keretében a különbözõ gyakorlatok hatékony végrehajtása. A felkészítés és a kiképzés keretében a gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez, és mindez – a Magyar Honvédség teljes vertikumában, valamint a NATO-nak felajánlott erõk vonatkozásában – nemzeti felelõségünk és – következésképpen – elsõdleges kötelezettségünk. 2.
A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA
Témaválasztásom motivációja az elõzõekbõl direkt módon következik. A NATO PfP programhoz történt csatlakozásunkat követõen – 1995 óta – veszek részt a Magyar Honvédség különbözõ nemzetközi és hazai gyakorlatai elõkészítésében és koordinálásában. Az 1995 óta eltelt idõszakban a témával kapcsolatban jelentõsebb tudományos feldolgozás, amely a gyakorlattervezés korszerû elveit és eljárásait, a rövid és középtávú gyakorlat direktíva és program kidolgozását megalapozza, nem készült. Mindez alátámasztja a doktori (PhD) értekezésem aktualitását. Jelenleg – a témában folytatott kutatómunkám
9 eredményeként – a gyakorlatok tervezésére az általam kidolgozott Gyakorlattervezõi Útmutató címû segédlet van hatályban, és az általam kidolgozott gyakorlatprogramozási, tervezési rend került bevezetésre a Magyar Honvédségben. A bekövetkezett változások, valamint a téma tudományos igényû megalapozásának szükségessége indokolja témaválasztásomat. 3.
A KUTATÁS JELLEGE, TÁRGYA, A TÉMA BEHATÁROLÁSA
A kutatás jellege: A kutatás elméleti és gyakorlati, alkalmazói jellegû, tárgyában és célkitûzéseiben egy konkrét, markánsan behatárolható területre irányul. A kutatás eredményei következésképpen egy jól körvonalazott problémakör megoldásához járulnak hozzá. A kutatás tárgya: A gyakorlattervezés korszerû elvei és eljárásai a gyakorlatok elõkészítése, tervezése, végrehajtása és értékelése, a gyakorlat direktíva és program kidolgozása során. Részleteiben:
A gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti elõkészítésével, végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos ismeretek tanulmányozása, feldolgozása és rendszerezése, különös tekintettel: A gyakorlatok fõ célkitûzéseire, szintjeire, jellemzõire; A gyakorlattervezõi okmányokra és azok tartalmára; A gyakorlattervezõi eseményekre; A gyakorlatok értékelésére és a végrehajtásukról szóló jelentésekre; A gyakorlatok egyes költségvetési és pénzügyi, valamint a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusaira.
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozása, a tervezéshez, nyilvántartáshoz szükséges – Microsoft Access adatbázis-kezelõ programon futó – számítógépes program-alkalmazás kidolgozása, kifejlesztése, különös tekintettel annak késõbb részletezésre kerülõ belsõ tartalmára.
A tudományos probléma lényegét, a kutatómunka célirányosságát, a tudományos értékû kutatási eredmények megfogalmazását az alábbi munkahipotézisek motiválták:
Az elmúlt évtizedben a Magyar Köztársaságnak a NATO PfP programhoz 1994-ben és a NATO szervezetéhez 1999-ben történt csatlakozása következtében, a korábban alkalmazott gyakorlattervezési elvek, eljárások és módszerek alkalmatlanná, használhatatlanná váltak a NATO és a Partner országokkal együttesen tervezett, valamint a hazai gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása és értékelése területén. Következésképpen szükségessé vált egy, a NATO elvekkel harmonizáló Gyakorlattervezõi Útmutató kidolgozása és bevezetése a Magyar Honvédségben;
A korábban alkalmazott gyakorlatprogramozási és tervezési rendszer jelentõsen eltért a NATO-ban alkalmazottaktól, az idejét múlta és használhatatlanná vált. Különösen a NATO csatlakozást követõen a Védelmi Tervezési Rendszerre való áttérés, a
10 nemzetközi és hazai gyakorlatok számának jelentõs növekedése következtében szükségessé vált egy új, egységes gyakorlatprogramozási, rövid és középtávú gyakorlattervezési rendszer létrehozása, amely a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását és bevezetését eredményezte. 4.
A TÉMA KIDOLGOZÁSÁVAL ELÉRENDÕ CÉLOK
1.
Kialakítani a gyakorlatok tervezésének alapjait. Ezen belül feldolgozni, rendszerezni és bemutatni a gyakorlatok rendeltetését, célkitûzéseit, jellemzõit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvetõ gyakorlattervezõi okmányokat, azok célszerû tartalmát, felépítését, a gyakorlatok elõkészítésének folyamatát.
2.
Rendszerbe foglalni a gyakorlatok tervezésének folyamatát. Ennek keretében feldolgozni, rendszerezni, összegezni a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezõi események folyamatát, az egyes gyakorlatok elõkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket. Összegezni a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait.
3.
Megoldási javaslatot tenni a gyakorlattervezés, programozás korszerû rendszerére, a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tartalmára, a gyakorlatok tervezését támogató adatbázis kialakítására. Ennek keretében a tervezhetõség, a tervszerûség, a rövid és középtávú elõrelátás szándékával vizsgálni és kimunkálni a gyakorlatok tervezésének, szervezésének és koordinálásának kérdéseit. Javaslatba foglalni a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja célszerûnek tartott tartalmát. Kifejleszteni egy MS Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást, amely szükséges a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tervezéséhez, kezeléséhez és nyilvántartásához.
A kutatómunka érdemi befejezésének és az értekezés összeállításának zárási ideje: 2002. szeptember 15. 5.
KUTATÁSI MÓDSZEREK
A kutatás jellege és a téma kidolgozásával elérendõ célok meghatározzák az alkalmazandó kutatási módszereket. Ezek:
A tárgyban szereplõ téma irodalmának tudományos célú feltárása, a tartalom szempontjából fontos elemek feldolgozása.
A NATO, a szövetséges haderõk szabályzóinak tanulmányozása.
A gyakorlatok és felkészítési rendezvények rövid és középtávú programozásának, tervezésének vizsgálata a NATO-ban.
témával
kapcsolatos
dokumentumainak,
11
A témához kapcsolódó nemzetközi, hazai és saját tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése, elemzése, értékelése és a levont következtetések, tanulságok hasznosítása.
6.
AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
Az elsõ fejezet: A gyakorlatok tervezési alapjait foglalja rendszerbe. Meghatározza a gyakorlatokkal kapcsolatos alapvetõ fogalmakat. Bemutatja a gyakorlatok rendeltetését, a gyakorlatok helyét, szerepét a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésében, a csapatok kiképzésében. Megfogalmazza a gyakorlatok célját, fõ célkitûzéseit, szintjeit, azok jellemzõit. Rendszerezve bemutatja a gyakorlatok alapvetõ tervezõ okmányait.
A második fejezet: Gyakorlatok tervezési, szervezési, végrehajtási és értékelési folyamatának vizsgálata. Bemutatja a gyakorlatok és a gyakorlattervezés folyamatát, a gyakorlattervezõi események, tervezõi konferenciák lényegét, célkitûzéseit, a gyakorlatveze tõség szervezetét, alapvetõ feladatait. Megfogalmazza a gyakorlatértékelés, elemzés típusait és szintjeit, kidolgozni a gyakorlat utáni jelentések tartalmát. Összegezni sajtó és a tájékoztatási, valamint a látogatókkal és a megfigyelõkkel kapcsolatos alapvetõ ismereteket, feladatokat. Megfogalmazza a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetésének szükségességét. Áttekintést ad a gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjairól, a nemzetközi gyakorlatok jogi kérdéseirõl.
A harmadik fejezet : A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájára és Programjára tesz javaslatot. Bemutatja és megfogalmazza a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja szükségességét, rendeltetését, célját, kidolgozásának elveit. Ismerteti a kidolgozást elõsegítõ Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást8 .
A téma összefoglalása: a kutatás összegzésével, az összegzett következtetésekkel, javaslatokkal, ajánlásokkal és a tudományos eredmények megfogalmazásával.
8
Az általam kidolgozott Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás – a doktori (PhD) értekezésem részeként – a csatolt CD ROM optikai lemezen.
12
1.
FEJEZET
A GYAKORLATOK TERVEZÉSI ALAPJAI
1.1.
A GYAKORLAT FOGALMA
„Gyakorlat, katonai gyakorlat9 : a parancsnokok, a törzsek, a csapatok, valamint más katonai szervezetek alaprendeltetésre való felkészítésének legfõbb formája, alapvetõ módszere. Célja, hogy a résztvevõk a korszerû harc elméleti tételeit gyakorlati formában is megismerjék, a harc szervezésében és végrehajtásában megfelelõ jártasságot szerezzenek. A gyakorlat egyes elemei terepen, más mozzanatai terepasztalon, térképen, légi fényképen is végrehajthatók. A gyakorlat a részt vevõ állomány és haditechnika nagyságrendjének függvényében lehet: harcászati, hadmûveleti, illetve hadászati; tartalma és a levezetés módszere alapján: törzs-, csapat-, vezetési, ill. éleslövészettel egybekötött v. e nélküli; szervezését tekintve: egy- és kétoldalú, továbbá egy- és többfokozatú. Más szempont alapján a gyakorlat lehet bemutató v. kutató, kísérleti (tapasztalatszerzõ) jellegû. A gyakorlatot – Gyakorlatvezetõség segítségével, döntnökök, jelzõk (jelzõcsapatok) bevonásával - a gyakorlatvezetõ vezeti az ország kijelölt körzeteiben (gyakorlóterein), ill. parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat esetében térképen, korlátozás nélkül helyszínen. A gyakorlatok szervezésében szemben támasztott követelmények: komplexitás; a fegyvernemek bevonásával az együttmûködés gyakorlása; rádióelektronikai harc; a diverzánsok, az ellenség alacsonyan támadó légi és páncélozott eszközei, valamint gyújtófegyverei ellen harc stb., továbbá a katonai felsõ vezetés által rendszeresen (évente) pontosított valamely követelmény. A gyakorlatokat nappal és éjszaka, az évszaktól és az idõjárási viszonyoktól függetlenül hajtják végre.” A Hadtudományi Lexikon I. kötetében a címszó alatt megfogalmazott meghatározást figyelembe véve – tekintettel arra, hogy a haderõt a korszerû harc követelményein túl más feladatokra is fel kell készíteni, – a kor követelményeinek megfelelõen a gyakorlatokat az alábbiakban részletezem, és a gyakorlat, katonai gyakorlat fogalmát a következõk szerint fogalmazom meg: Gyakorlat, katonai gyakorlat: a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség parancsnokságai (törzsei) és csapatai (szervezetei) felkészítése és kiképzése keretében meghatározott formákban végrehajtott olyan tevékenységek, amelyek során azok felkészülnek a békeidõszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai mûveletekben és tevékenységekben jelentkezõ feladataik végrehajtására, mind önállóan, mind pedig a szövetségesekkel tervezett együttes alkalmazás esetén. A gyakorlatok végrehajtása a felkészítés és a kiképzés legmagasabb szintje – a felkészítés és kiképzés koronája. A gyakorlatokat – a felkészülés színtere, környezete, az önállóan vagy az együttes alkalmazásra történõ felkészülés követelményei teljesítésének biztosítása miatt – a következõ csoportosítás szerint osztályoztam:
9
Hadtudományi Lexikon I. kötet, 417 oldal.
13
Nemzetközi gyakorlatok: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei részvételével a megha tározott felkészítési, kiképzési célkitûzések elérése érdekében tervezett NATO gyakorlatok – beleértve a NATO PfP és PfP szellemû gyakorlatokat is 10 ; Két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ gyakorlatok – beleértve; • A magyar részvétellel két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat; • A magyar részvétellel létrehozott többnemzetiségû szervezetek gyakorlatait; • A Szövetséges és a Partner országok által a Magyar Köztársaság területén térítéses igénybevétel keretében végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat; továbbá • A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei által külföldi gyakorló és lõtereken végrehajtásra kerülõ gyakorlatokat.
Hazai gyakorlatok: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei által a meghatározott felkészítési, kiképzési célkitûzések elérése érdekében a Magyar Köztársaság területén végrehajtásra kerülõ gyakorlatok, amelyekre más országok fegyveres erõinek katonái nem kerülnek bevonásra.
A gyakorlatok fogalmának meghatározásból is következik, hogy a NATO tag Magyar Köztársaság fegyveres erõi alapvetõ részét képezõ Magyar Honvédségnek készen kell állnia a békeidõszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájára, mind a Washingtoni Szerzõdés 5. Cikkelye értelmében, mind pedig nem az 5. Cikkely alapján tervezett közös tevékenységek és mûveletek esetében. Az ilyen, önállóan és a Szövetségesekkel együttesen tervezett tevékenységek és mûveletek végrehajtásra kerülhetnek csak hagyományos eszközök alkalmazásának vagy a tömegpusztító fegyverek proliferációjának és alkalmazásának körülményei között úgy (kezdetben vagy csak) önállóan, mind pedig szövetségi környezetben. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke a Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési feladatai definiálása során a fõ célkitûzésekben meghatározta, hogy „…az intenzív felkészülésre alapozva – a Magyar Honvédség legyen képes a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, a kijelölt erõkkel – a feltételek megteremtését követõen – az ország területén kívüli alkalmazásra szövetségi kötelékben, valamint békemissziós feladatok végrehajtására…” A Magyar Honvédség katonai szervezeteinek, létszámának és fegyverzetének radikális csökkentése, va lamint a fentebb leírt körülmények elengedhetetlenül szükségessé tesznek egy sokkal reálisabb és költséghatékonyabb megközelítést a gyakorlatok tervezése és végrehajtása viszonylatában. Véleményem szerint az ilyen fajta módszertani megközelítésnek tükrözõdnie
10
A NATO Katonai Bizottság (Military Committee) döntése értelmében a Katonai Gyakorlatok Direktívája és Programja (Military Exercise Directive and Program – MEDP) 2002 évtõl egységesen tartalmazza a NATO, a NATO PfP és a PfP szellemû gyakorlatokat. Valamennyi NATO gyakorlat nyitott a Partner országok számára is.
14 kell a hadmûveleti tervezésben, a fõ célkitûzések és a kiképzési célok rugalmas meghatározásában, a gyakorlatok elõkészítésében és végrehajtásában. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzstisztjei számára a gyakorlatok vonatkozásában alapvetõ követelmény a Szövetség új Hadászati Koncepciójában, a Haderõfejlesztési Célkitûzésekben rögzített, valamint a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke által meghatározott azon elvárás, amely szerint „a csapatokat (erõket) úgy kell felkészíteni, kiképezni, hogy azok meggyõzõen tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra – rendeltetésükbõl adódó – meghatározott feladat végrehajtása esetén”. A Haderõ- fejlesztési Célkitûzésekben a Magyar Honvédség magas készenlétû, az alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû (a mozgósítás útján felállítandó, valamint a területvédelmi) csapatainak (erõinek) képeseknek kell lenni mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és szövetségi átalárendelés (esetlegesen megerõsítés vagy támogatás) körülményei között. A jelen politikai és gazdasági helyzetben a felkészítés és kiképzés során, beleértve a gyakorlatok végrehajtását is, a fõ hangsúlyt elsõdlegesen a magas készenlétû erõkre, a következõ lépésben az alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû erõkre kell fordítani. Az elõzõekben rögzítetteken túl a gyakorlatok tervezésénél és végrehajtásánál különleges figyelmet érdemel a csapatok (erõk) logisztikai támogatásának, valamint – Szövetséges átalárendelést, esetleg megerõsítést feltételezve – a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak begyakorlása. A gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadmûveleti, harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez, és mindez a Magyar Honvédség teljes vertikumában, valamint a NATO-nak felajánlott erõk vonatkozásában nemzeti felelõségünk és elsõdleges kötelezettségünk. A gyakorlatok végrehajtása során a jövõben – a hatékonyság fokozása, a gazdaságosság követelményeinek szem elõtt tartása miatt – minden bizonnyal elõtérbe kerül a korszerû számítógéppel támogatott szimulátorokkal felszerelt (ellátott) gyakorló berendezések és gyakorló terek rendszerbe állítása. A nemzetközi és ma már a saját tapasztalatok bizonyítják, hogy a hagyományos gyakorlatokkal szemben a korszerû számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési, valamint a harcászati gyakorlatok hatékonysága, az elsajátított ismeretek szintje mintegy háromszor jobb, költségei tekintetében kb. tízszer kevesebb. 1.2.
A GYAKORLATOK RENDELTETÉSE
A Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különbözõ gyakorlatok alapvetõ rendeltetése, hogy fenntartsa a vezetõ szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadmûveleti, harcászati, valamint együttmûködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidõben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájában11 . 11
A szerzõ saját megfogalmazása
15
A gyakorlatok célja12 : – mint a felkészítés és a kiképzés rendszerének legfelsõbb szintje – a parancsnokok, törzsek és a csapatok hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, vezetési és irányítási, együttmûködési képességének fejlesztése, a kiképzés tökéletesítése, az alkalmazási követelmények megszilárdítása és az elvárt készültségi szint fenntartása. A gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá, hogy a Magyar Honvédség különbözõ szintû parancsnokai, törzsei és csapatai legyenek képesek várható alkalmazási, felhasználási és igénybevételi feladataik megszervezésére és végrehajtására (beleértve a mind a védelmi és mind pedig a támadó feladatokat, valamint a béketámogató, válságkezelési és humanitárius (had-) mûveletekben való részvételt, stb.) önállóan és a szövetségesekkel együttmûködésben. A gyakorlatok keretében nyílik lehetõség felmérni és ellenõrizni a parancsnokságok és törzsek, a katonai szervezetek alaprendeltetés szerinti és más feladataikra történõ felkészültségét és a harckiképzettség szintjét. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzsei, úgyszintén csapatai számára (beleértve a mozgósítás útján felállításra kerülõ szervezeteket is) csak a különbözõ gyakorlatok hatékony végrehajtása biztosíthatja a válsághelyzeti reagáló-képességet, fenyegetettségek (kihívások és kockázatok) elleni felkészültséget, kiképzettséget. A gyakorlatok úgyszintén fontosak olyan képességek megszerzése és fejlesztése terén, mint a béketámogató, humanitárius és katasztrófa elhárító mûveletekben való részvétel. 1.3.
A GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG FELKÉSZÍTÉSI ÉS KIKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN
1.3.1. A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszere A Felkészítési és Kiképzési Rendszer olyan egymással meghatározott kapcsola tban lévõ alrendszerek és azok elemeinek összessége, amelynek rendeltetése a Magyar Honvédség szükségleteinek megfelelõen az egyén és a különbözõ szintû kötelékek hatékony és gazdaságos felkészítése, kiképzése küldetésük, rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtására. A felkészítési és kiképzési rendszer célja, hogy a jelentkezõ politikai, társadalmi, szövetségi stb., igényeknek megfelelõen kijelölje a parancsnokok és törzsek, a csapatok felkészítésének, kiképzésének fõ irányát, meghatározza a követelményeket, az elérendõ célokat, tervezze a szükséges erõforrásokat és a felkészítési és kiképzési rendezvények célirányos, a követelmények teljesítését szolgáló vé grehajtását. A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszere legfõbb rendeltetése, hogy meghatározza, összehangolja a létezõ haderõ béke és háborús feladatokra és más tevékenységekre (béketámogatás, vá lságkezelés, humanitárius segítségnyújtás, katasztrófa és terror elhárítás feladataiban való részvétel, stb.) történõ felkészítése és kiképzése célkitûzéseit, követelményeit, feladatait.
12
A szerzõ saját megfogalmazása
16 A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerében – a betöltött funkciójuk szerint – (1) vezetési- irányítási, (2) végrehajtó és (3) támogató alrendszerek mûködnek 13 . A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerében – a már jelzett feladatokra történõ felkészítés érdekében – a következõ feladatok megoldását tartom alapvetõen fontosnak:
Meghatározni a parancsnokok és törzsek hadászati, felkészítése irányelveit, céljait, követelményeit és feladatait;
Szabályozni a csapatok felkészítésének, kiképzésének általános elveit, fõ céljait és követelményeit, meghatározni a felkészítési és kiképzési rendszer elemeit a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szervek, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, a Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, a Magyar Honvédség Hadkiegészítõ és Kiképzési Parancsnokság, Magyar Honvédség Budapesti Helyõrség-parancsnokság és a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Hadmûveleti Központ és a Magyar Honvédség más szervezetei részére;
Tervezni és összehangolni a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítését (egy-egy öt éves ciklus idõszakra), évente elvégezni annak a tárgyévet követõ kettõ éves idõszakra szóló pontosítását;
Programozni (tervezni és koordinálni) a parancsnoki és törzsvezetési, harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatokat a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintjétõl a zászlóaljak szintjéig egy-egy öt éves ciklus idõszakra, évente elvégezni annak kettõ éves idõszakra szóló pontosítását;
Kidolgozni a felkészítés és kiképzés feladatai normatív elõírásait és tervezni a felkészítés és kiképzés költségvetését;
Kidolgozni az „M” felkészítés, tartalékos kiképzés általános rendszerét és követelményeit.
hadmûveleti- harcászati
A rendszernek alapvetõen a hadászati, a hadmûveleti és a harcászati szinteknek megfelelõ vezetési rendszer szolgáltatja a mûködéshez szükséges keretet. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar hadászati, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, a Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság hadmûveleti, míg a csapatvezetési szintek (dandár, ezred, önálló zászlóalj) a harcászati szintû vezetõ szervekként részesei és egyben mûködtetõi a rendszernek. A Magyar Honvédség Felkészítési és Kiképzési Tervezõ Rendszerében a haderõ alkalmazási, a rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési tervei alapján meghatározásra és értékelésre kerülnek a felkészítés és kiképzés követelményei. Kidolgozásra kerülnek továbbá a hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítés aktuális követelményei és célkitûzései. Megtervezésre kerül a katonai felsõ vezetés, a parancsnokok és törzsek hadászati,
13
A felkészítési és kiképzési rendszert az 1. számú ábra (92. oldal) szemlélteti.
17 hadmûveleti, harcászati szintû felkészítése, meghatározásra kerülnek a csapatok kiképzése elõkészítésének legfõbb irányai, kulcsfontosságú területei. Az alrendszerek további elemeirõl a teljes részletességre való törekvés nélkül, azokat csak a gyakorlatok fontossága szempontjából elemzem. A felkészítési és kiképzési rendszer vezetési, irányítási alrendszerének egyik fontos eleme a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszere. A rendszerrel szemben támasztott fontos követelménynek tekintem, hogy a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszere céljainak megfelelõen tegye lehetõvé, hogy a hadmûveleti és a gazdasági (erõforrás) tervezés megfeleljen a – egy-egy öt éves ciklusidõszakra szóló – gördülõ tervezés elvének és gyakorlatának. Vagyis a meglevõ szabályozó rendszer felhasználásával, újak beemelésével, a vezetési szintek jog- és hatáskörének figyelembevételével a meghatározásra kerülõ felkészítési és kiképzési feladatok, gyakorlatok végrehajtása és azok bekerülési költségeinek összhangja biztosított legyen. A Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszerében elsõdlegesen fontos területeknek tekintem a következõ feladatokat:
A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti- harcászati felk észítéséhez, a csapatok kiképzéséhez szükséges vezetési okmányok (Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke alapintézkedés, stb.) kidolgozása;
A Magyar Honvédség által és részvételével végrehajtásra tervezett nemzetközi (NATO, NATO PfP és PfP szellemû, valamint két- és többoldalú megállapodások alapján végrehajtásra kerülõ) és hazai gyakorlatai (fontosabb felkészítési és kiképzési rendezvényei) programjának meghatározása és költségvetési, pénzügyi tervezése;
A felkészítés és kiképzés anyagi-technikai szükségleti és költségvetési, pénzügyi terveinek kidolgozása;
A felkészítési és kiképzési feladatok normatíváinak meghatározása és kidolgozása.
A Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszerében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintjén a tervezési és kidolgozói fõ feladatok a következõk lehetnek:
A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésének, a csapatok kiképzésének rövid és középtávú tervezése, irányelvei, célkitûzései, fõ feladatai és követelményei meghatározása a Védelmi Tervezési Rendszer gördülõ tervezési rendszerében;
A nemzetközi és hazai gyakorlatokon résztvevõ katonai szervezetek fe lkészítési követelményei meghatározása mindkét haderõnem és a logisztikai szervezetek részére;
A Magyar Honvédség szintû módszertani foglalkozások és felkészítési rendezvények témáinak és idõpontjainak tervezése, kidolgozása;
A felkészítés kidolgozása;
és
kiképzés
anyagi- technikai,
pénzügyi
kereteinek
tervezése,
18
Az „M” felkészítés, tartalékos parancsnoki képzés elveinek, rendszerének és követelménye inek meghatározása;
A kiképzõ központok mûködési rendjének követelményrendszerének meghatározása.
szabályozása,
feladat-
és
Összegezve a Felkészítés és Kiképzés Tervezési Alrendszernek a Védelmi Tervezõ Rendszer és annak részeként a Hadmûveleti Tervezõ Rendszer által meghatározott követelmények szerint lehet biztosítani a jogszabályokból, a stratégiai és más célkitûzésekbõl és a végrehajtott ellenõrzések tapasztalataiból eredõ feladatok megjelenítését a rövid és a középtávú tervekben. Következésképpen a rendszer mûködtetésével elérhetõ a meghatározásra kerülõ felkészítési és kiképzési feladatok, – ezen belül a különbözõ (nemzetközi és hazai) gyakorlatok – végrehajtása, illetve a megfogalmazott, a felkészítést és a kiképzést szolgáló fejlesztési programok megvalósítása. A gyakorlatok részleteinek megtárgyalása elõtt szükségesnek tartom röviden áttekinteni a felkészítés és kiképzés területeit és formáit. A Magyar Honvédség parancsnokai és törzsei hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, a csapatok kiképzése a következõ fõ területeken valósul meg:
A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, amelynek keretében a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése és végrehajtása képezik a felkészítés legmagasabb, legösszetettebb elemét.
A csapatok (egységek, alegységek) (harc és harccal kapcsolatos tevékenységekre történõ) kiképzése, amelynek keretében a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok végrehajtása képezik a kiképzés, legösszetettebb, legbonyolultabb alkotóelemeit.
A tartalékos állomány békében folytatott „M” felkészítése.
1.3.2. A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése Célja a parancsnokok és törzsek felkészítése hadmûveletek, a harcok elõkészítésébõl, a csapatok vezetésébõl, az együttmûködés megszervezésébõl adódó feladataik elsajátítására, valamint a válságkezelés katonai rendszabályai bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A parancsnokok és törzsek felkészítésének további célja fejleszteni és megszilárdítani a NATO hadseregekben alkalmazott döntéshozatali rend, törzsmunka módszerek és jelrendszer (egyezményes jelek) alkalmazásában elért eredményeket. Elsajátítani a hadmûveletek, harcok elõkészítésével és vezetésével kapcsolatos NATO elveket, begyakoroltatni a csapatok (erõk) tevékenységének elõkészítését, vezetését támadásban és védelemben egyaránt.
19 Kutatásaim során megállapítottam, hogy a parancsnokok és törzsek felkészítési rendszerének jelenlegi felépítése, az egyes elemek kapcsolódása didaktikai szempontból helytállónak tekinthetõ. A rendszer mûködése módszertanilag kiforrott, illeszkedik a csapatok kiképzési, rendszeréhez. Ugyanakkor a felkészítés rendszerében – dialektikus egységben a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatokkal – célszerû növelni a szimulációs rendszerekkel és számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok arányát. Javaslataim a parancsnokok felkészítésének formáira:
és
törzsek
hadászati,
hadmûveleti,
harcászati
Irányított önképzési foglalkozások A NATO csatlakozás szellemi kompatibilitási alapjainak bõvítése és a felkészülés felgyorsítása érdekében a NATO kötelékekbe felajánlott szervezetek parancsnoki és törzstiszti állománya felkészí tése havi egy (kettõ) nap irányított önképzési foglalkozások keretében célszerû végezni.
Parancsnoki foglalkozások A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke hadászati, hadmûveleti kérdéseket tanulmányozó csoportja éves foglalkozása anyagát az érintett katonai szervezetek szintjére lebontva a parancsnoki foglalkozások keretében dolgozzák fel.
Gyakorlások A katonai szervezetek parancsnokai által módszertani jelleggel levezetett részleges és közös törzsgyakorlásokon a parancsnokok és törzsek elsajátítják és begyakorolják háborús feladataikat, a béke és a háborús mûködési rend elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok A parancsnokok és törzsek elsajátítják és begyakorolják feladataikat a háborús mûködési és vezetési rend elméleti és gyakorlati kérdései terén.
1.3.3. A csapatok kiképzése, a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok Célja a katonák, alegységek felkészítése raj (kezelõszemélyzet), szakasz, század, zászlóalj kötelékben történõ önálló harctevékenységségek végrehatására, a készültségi és készenléti szolgálatok funkcionális kötelmek szerinti ellátására, az alaprendeltetésbõl adódó feladatok végrehajtására, a NATO elveknek és követelményeknek megfelelõen. A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok rendszerében a fõ hangsúlyt az alegységek felkészítésére, kiképzésére, összekovácsolására célszerû fordítani önálló század, zászlóalj szintig bezárólag. A gyakorlatok elgondolása, a fõbb mozzanat tartalma tükrözi és az alegység várható alkalmazásával összefüggõ feladatokat, valamint a katonák, alegységek harci körülmények közötti helyzetekben való gyakoroltatását.
20
A harcászati és szakharcászati gyakorlatok keretében elsõsorban a csapatkategória szerinti és az ehhez kapcsolódó alaprendeltetésû és speciális feladatok követelményeinek megfelelõ kiképzés az elsõdlegesen fontos feladat. A rendszergyakorlatokon célszerû a vezetési feladatok begyakorlása a rendszeresített vagy új híradó eszközökkel és rendszereken. A repülõcsapatok kiképzésében a fõhangsúlyt elsõsorban a magas készenlétû erõkhöz tartozó repülõ- (helikopter-) századok felkészítésre fordítják. A repülõ kiképzés rendszere biztosítja, hogy a NATO parancsnoksági és más erõk kötelékébe tartozó harcászati repülõgépvezetõk részére évente legkevesebb 120-130 (NATO követelmény 180), a helikopter-erõknél legkevesebb 60 óra repülési idõ teljesítését. 1.3.4. A tartalékos állomány békében folytatott „M” felkészítése A békében folytatott „M” felkészítés célja az alaprendeltetés alapján különbözõ kategóriákba sorolt alakulathoz bevonuló tartalékos hadkötelesek meghatározott idõ alatti célirányos felkészítése, melynek eredményeként képessé válnak a tervezett háborús beosztásból adódó feladataik végrehajtására. A jelenlegi „M” felkészítés rendszere alapvetõen illeszkedik a Magyar Honvédség struktúrájához, készenlét fokozási, mozgósítási és feladat-rendszeréhez. A csapatoknál minden sorkatona a szolgálati idõ alatt felkészítésben részesül a várható „M” beosztása ellátásra. Azokra az „M” beosztásokra, amelyekre a békében nem keletkezik elegendõ számú és szakbeosztás ellátására kiképzett tartalékos, ott az adott szervezetnél összevont kiképzés keretében szakcsoportonként célszerû az átképzéseket szervezni. A tartalékos állomány békében folytatott „M” felkészítése biztosítja a tartalékosok valamennyi állománykategóriájának felkészítését a NATO erõk kötelékébe felajánlott szervezetekhez. Ennek során a lebiztosított állomány át- és továbbképzése élvez elsõbbséget. A magas és alacsonyabb készenlétû, valamint a hosszabb készenléti idejû szervezeteknél a tartalékos át- és továbbképzések keretében, „M” parancsnoki foglalkozásokon, összevonásokon és a betervezett gyakorlatokon célszerû a kiemelt beosztások ellátására lebiztosított tartalékos parancsnokok felkészítését végrehajtani. A parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítésének, a csapatok kiképzésének, (beleértve az „M” felkészítést és kiképzést is) legmagasabb szintje – a felkészítés és kiképzés koronája – a gyakorlatok végrehajtása 14 .
1.4.
A GYAKORLATOK FÕ CÉLKITÛZÉSEI
A Magyar Honvédség által végrehajtásra kerülõ gyakorlatok fõ célkitûzései meghatározásáért a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnokok (Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság parancsnokok) a felelõsek. A Magyar Honvédség részvételével tervezett nemzetközi, elsõsorban a NATO, NATO PfP gyakorlatok vonatkozásában a végrehajtást elrendelõ NATO parancsnok, amíg a NATO PfP szellemû, valamint a két és 14
A gyakorlatokat a felkészítés és kiképzés területei és formái között a 2. számú ábra (93.oldal) szemlélteti.
21 többoldalú megállapodások alapján tervezett gyakorlatok vonatkozásában a felek kölcsönös egyetértésével (megállapodása alapján) a gyakorlat végrehajtását elrendelõ elöljáró parancsnok(ok), vezetõ(k) felelõs(ek) a gyakorlat fõ céljai meghatározásáért. Véleményem szerint a Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése során mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatok végrehajtását úgy célszerû tervezni, hogy a gyakorlatprogram végrehajtásával az alábbi fõ célkitûzések, illetve egy adott gyakorlat végrehajtása során a fõ célkitûzések közül a meghatározottak teljesüljenek:
A Magyar Köztársaság NATO integrációja érdekében a Magyar Honvédség hazai és nemzetközi gyakorlatai végrehajtásának elsõsorban a NATO katonai szervezetéhez való csatlakozás elméleti és gyakorlati megalapozását, az interoperabilitás és a kompatibilitás megteremtését szolgálja;
A NATO hadseregekben alkalmazott egyezményes jeleket és jelrendszert, döntés élõkészítési folyamatot, illetve döntés hozatali rendet, valamint törzsmunka módszereket kell használni a Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezeténél, így a gyakorlatokon is;
Fejleszteni és javítani a törzsek és csapatok összekovácsoltságát a békeidejû, válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában, figyelembe véve a katonai stratégiában, a doktrínákban és a szabályzatokban meghatározott követelményeket;
Gyakorolni és gyakoroltatni a válsághelyzeti és a háborús tevékenységekre való átállás és felkészü lés hadmûveleti és egyéb katonai feladatait;
Hadászati, hadmûveleti-harcászati szinten oktatni és gyakoroltatni a Magyar Honvédség tábornokait, magasabb parancsnokait a válsághelyzeti és háborús tevékenységek teljes skálájában szövetséges (többnemzetiségû ), összhaderõnemi és haderõnemi környezetben;
Demonstrálni (ha szükséges), fokozni és értékelni a Magyar Honvédség erõinek képességeit a gyakorlatokon a harctevékenységek – beleértve szövetségi alárendeltségben történõ alkalmazást –, illetve a befogadó ne mzeti támogatás feladatai végrehajtása, begyakorlása során;
Demonstrálni, fejleszteni, fokozni és értékelni az azonnali és a gyors reagálású, a fõ védõ erõk képességeit a feladatok szövetségi alárendeltségben történõ alkalmazásra való készenlét, a meghatározott körzetbe való település (begyülekezés), ezzel együtt a NATO regionális vagy más megfelelõ alárendelt parancsnoksága állományába történõ átalárendelés végrehajtásában, majd ezt követõen az együttes (válsághelyzeti és háborús) tevékenységek teljes skálájában történõ együttmûködésben, többnemzetiségi környezetben;
Fejleszteni, javítani, fokozni és értékelni a parancsnokok és törzsek képességeit a törzsön belüli és a törzsek közötti különbözõ (felderítõ, hadmûveleti, stb.) információk cseréjében, az információs rendszerek mûködtetésében, a feladatok alárendeltekhez történõ lejuttatásában és a különbözõ jelentések elöljáró törzshöz történõ eljuttatásában, a szomszédok tájékoztatásában (többnemzetiségi környezetben, NATO munkanyelven is) a meghatározott jelentési rendszerek alkalmazásával;
22
Oktatni, gyakoroltatni és finomítani azokat az eljárásmódokat, amelyek szükségesek a törzsek és csapatok részére a tömegpusztító és egyéb fegyverek elleni hatékony védelemhez;
Fejleszteni, javítani, fokozni, gyakorolni és értékelni a törzsek és a csapatok közötti együttmûködést a gyakorlatok során tervezett különbözõ mûveletekben és tevékenységekben, mind hazai, mind pedig szövetségi környezetben;
Gyakorolni, fokozni, javítani és értékelni a különbözõ harci kötelékek, csoportok, harccsoportok, alegységek, egységek együttes alkalmazását a harc- és harccal kapcsolatos tevékenységek minden fajtájában;
Fejleszteni, javítani, gyakorolni és értékelni a törzsek és a csapatok irányítási, vezetési, felderítõ, híradó, informatikai, logisztikai és egyéb támogatási rendszereit, fokozni azok hatékonyságát;
Jártasságok, készségek megszerzése az egyéni és kollektív fegyverek, fegyverrendszerek (eszközök, eszközrendszerek), vezetési, mûveleti és harceljárások hatékony alkalmazása terén;
Gyakoroltatni a harci, a harccal kapcsolatos alkalmazás és egyéb célú felhasználás eljárásrendjének feladatait egyes harcostól a magasabb kötelék szintig bezárólag;
A Szövetség elvárasainak megfelelõen emelni a törzsek és a csapatok szellemi, szerve zeti interoperabilitását, elõbbre lépni a fegyverzeti és harceszközök, felszerelések, a doktrínák és eljárásmódok egységesítése, szabványosítása (standardizálása), NATO kompatibilissé tétele területén;
A Szövetség szerveivel együttesen tesztelni, értékelni és fejleszteni a Többnemzetiségû Alkalmi Harci Kötelék koncepciót (azokon a közös gyakorlatokon, ahol ilyen parancsnokságok létrehozásra kerülnek);
Fejleszteni, javítani és gyakoroltatni a parancsnokok és törzsek képességeit és összekovácsoltságát az ENSZ, EBESZ politikai irányításával tervezett válsághelyzeti tevékenységek során, beleértve a béketámogató mûveleteket különbözõ fajtáit és válságkezelési eljárásokat. (A Szövetség tagjaként elengedhetetlen, hogy mindezek az elfogadott NATO elvek és eljárások szerint kerüljenek begyakorlásra, alkalmazásra és végrehajtásra.)
1.5.
A GYAKORLATOK SZINTJEI
A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerében a gyakorlatok az alábbi szintek szerint kategorizálhatók:
Hadászati szintû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok;
23
Hadmûveleti szintû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, (szükség és lehetõség szerint csapatok bevonásával végrehajtásra kerülõ harcászati gyakorlatokkal egybekötve);
Harcászati szintû egybekötve) 15 .
gyakorlatok
(szükség
és
lehetõség
szerint
éleslövészettel
A NATO tagságunkra való tekintettel a gyakorlatok alapvetõ harcászati szintjén történõ felkészítés és kiképzés minden esetben nemzeti felelõsség. Tehát alapvetõ nemzeti felelõsség marad a kiképzés biztosítása és a gyakorlatok végrehajtása, amely szükséges ahhoz, hogy a Magyar Honvédség megfeleljen a NATO felkészítési, kiképzési és készenléti kritériumainak, a NATO Európai Szövetséges Fõparancsnokság úgynevezett Haderõ Követelményeiben meghatározottaknak. Megítélésem szerint a gyakorlatok végrehajtásával minden esetben a Magyar Honvédség hatékonyságának fenntartására célszerû összpontosítani, beleértve a létrehozott vagy a létrehozásra kerülõ többnemzetiségû erõket, mivel feladatokat hajtanak vagy hajthatnak végre harcászati szinten a Többnemzetiségû Alkalmi Harci Kötelék koncepció alkalmazásával, ide értve a vezetést, irányítást és a csapatok önfenntartását. Úgy gondolom, hogy a leghatékonyabban a gyakorlatokon lehet ellenõrizni, kipróbálni az egységek, alegységek azon képességét, hogy bármilyen (had-) mûveleti környezetben képesek legyenek a meghatározott tevékenységek, feladatok hatékony végrehajtására. A felkészítés és kiképzés magasabb szintjén végrehajtott gyakorlatok és azzal kapcsolatos tevékenységek esetében a felelõsség megoszlik a NATO és a nemzeti parancsnoksági szervek között. Ennek megfelelõen gondoskodni kell arról, hogy a NATO és / vagy nemzeti parancsnoksági erõk rendelkezzenek a megkövetelt (szükséges) képességekkel. A NATO gyakorlatában a legfelsõbb, a regionális és szubregionális parancsnokságok határozzák meg azokat a hadmûveleti kiképzési követelményeket, amelyek vezetési felelõsségi területükre és régiójukra jellemzõek. Éppen ezért a nemzetközi és a hazai gyakorlatokat ezen követelmények figyelembe vételével szükséges megtervezni. A gyakorlatokkal szembeni elvárás az érintett haderõk áttelepülésének, hadmûveleti szétbontakozásának begyakoroltatása, a többnemzetiségû alakulatok hatékonyságának fenntartása, valamint az erõk azon képességeinek felmérése, amelyek szükségesek a várható feladataik végrehajtásához. Megítélésem szerint a gyakorlatok végrehajtásával (a szinteknek megfelelõen) adekvát módon gyakoroltatni, tesztelni és fejleszteni kell:
A hadmûveleti, harcászati elgondolások, elhatározások kidolgozását;
A tevékenységek végrehajtását;
A készenlét fokozási és a mozgósítási rendszerére vonatkozó terveket;
15
A gyakorlatok szintek szerinti kategorizálását a 3. számú ábra (94.oldal) szemlélteti.
24
A kommunikációs és információs rendszereket, valamint
A nukleáris mûveletekre, terrorcselekményekre, válság- és katasztrófa helyzetekre adott katonai vá laszlépéseket.
1.6.
A GYAKORLATOK JELLEMZÕI
A Magyar Honvédség által és részvételével tervezett és végrehajtott nemzetközi és hazai gyakorlatokat a következõ kategorizálás szerint jellemezhetjük, illetve osztályozhatjuk:
A gyakorlat formája;
A gyakorlat típusa;
A gyakorlat kiterjedése;
A gyakorlat végrehajtásának célja és
A gyakorlat végrehajtásának szabadságfoka szerint 16 .
1.6.1. A gyakorlatok formája Meghatározza és jelöli azt a módszert, amelyet a gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok választott ki a gyakorlat célkitûzéseinek és kiképzési céljainak leghatékonyabb elérése érdekében. Forma szerint a gyakorlatok lehetnek:
16
Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok
A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok olyan gyakorlatok, ahol a saját és szembenálló erõk (ellenség) tevékenységét részben vagy egészében valamilyen módon jelzik, közlik, imitálják, szimulálják. A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon a parancsnokságok és törzsek, a résztvevõ, bevonásra kerülõ alárendelt parancsnokságok és törzsek belsõ és egymás közötti híradását és kiszolgálását biztosító erõk bevonásával kerülnek végrehajtásra.
A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok célja lényegében gyakoroltatni a végrehajtásba bevont állományt a különbözõ tevékenységek, harceljárások vezetésében, felmérni és értékelni alkalmazott elvek és eljárások hatékonyságát, képezni és gyakoroltatni a parancsnokságok (törzsek) állományát a törzsön belüli és a törzsek közötti együttmûködésben, az alárendeltek (törzsek és csapatok) vezetésében.
A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tulajdonképpen gazdaságos és realisztikus módja a vezetés, a döntés-elõkészítés, a döntéshozatal és az együttmûködés gyakoroltatásának. Az ilyen gyakorlatok lehetnek teljes
A gyakorlatok jellemzõit a 4. számú ábra (95. oldal) szemlélteti.
25 égészében irányítottak vagy részben szabad lefolyásúak. (A gyakorlatok lefolyásának jellemzõi az értekezésemben kifejtésre kerülnek.)
A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok hatékonysága és valósághûsége számítógépek (rendszerek) felhasználásával fokozódhat, végrehajtásuk pedig kevesebb költségráfordítást igényel. Az ilyen parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokat számítógéppel támogatott gyakorlatnak nevezzük. A Magyar Honvédség a MARCUS, MARS rendszerek fejlesztésének és telepítésének befejezésével képes zászlóalj, dandár, hadtest szinten számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok végrehajtására.
Harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok
A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok csapatok részvételével tervezett, valós, terepen végrehajtásra kerülõ, élõ gyakorlatok.
Gyakorlatilag a LIVEX, FTX angol betûszó-rövidítések a Magyar Honvédségben használt, bevált és elterjedt harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok fogalomkörével összeegyeztethetõ. (Megítélésem szerint nem szükséges az általunk használt, fogalmi meghatározás leváltása a fordításból származó „élõ gyakorlat, terep gyakorlat” kifejezésekkel.)
1.6.2. A gyakorlat típusa A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok tovább pontosíthatók azok típusának meghatározásával, pl.:
Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat terepen;
Légierõ gyakorlat, stb.
A fontosabb gyakorlat típusokat a Doktori (PhD) Értekezésemben használt rövidítések jegyzéke (22. számú melléklet) tartalmazza. 1.6.3. A gyakorlat kiterjedése
A gyakorlatok kiterjedés szerint a következõk szerint osztályozhatok: Területi kiterjedés szerint, amely jelzi a gyakorlat területi kiterjedését; A bevont parancsnoksági szintek szerint, amely jelzi a gyakorlaton a résztvevõ parancsnokságok mértékét, a gyakorlat fokozatát.
1.6.4. A gyakorlat végrehajtásának célja
A gyakorlatokat a végrehajtás célja szerint két csoportra bontva osztályoztam: Eljárási vagy funkcionális gyakorlat, amelyek célja valamilyen eljárások, doktrínákban, szabályzatokban megfogalmazott új elvek megismertetése, begyakoroltatása és érvényre juttatása a döntéshozatali folyamat elsajátíttatása érdekében. A gyakoroltatás érdekében a gyakorlat kimenetele, végsõ helyzete elõre meghatározott, és a gyakorlat közléseit elõre meghatározott rendben játsszák be;
26
Döntéshozatali gyakorlat, amely lehetõséget biztosít a parancsnok és törzse részére, hogy megismerjék, és részt vegyenek a megfelelõ tervekkel doktrinális dokumentumokkal és szabályzatokkal alátámasztott döntéshozatali folyamatban. A gyakorlat kimenetelét a gyakorlók tevékenysége határozza meg. A gyakorlat eseményei csak annyira irányítottak, hogy az biztosítja a gyakorlók részére a szükséges döntések meghozatalának lehetõségét.
1.6.5. A gyakorlat végrehajtásának (lefolyásának) szabadságfoka A gyakorlatokat a végrehajtás (lefolyás) szabadságfoka szerint irányított vagy szabad lefolyású gyakorlatként osztályoztam.
Irányított gyakorlat , amelynek jellemzõje, hogy a gyakorlat néhány vagy valamennyi résztvevõjének a tevékenysége – a gyakorlattervezõ és a gyakorlatvezetõ által – bizonyos korlátok közé szorított; Ezek lehetnek:
Elõre rögzített forgatókönyv alapján – a Gyakorlatvezetõség elõre meghatároz valamennyi eseményt és cselekményt annak érdekében, hogy a gyakorlók tevékenységének helyességétõl függetlenül garantálja a gyakorlat célkitûzéseinek elérését;
Dinamikus forgatókönyv alapján – a Gyakorlatvezetõség a gyakorlat játékának kibontakozásával összhangban egy bizonyos mértékû döntési szabadságot megenged;
Szabad lefolyású gyakorlat , a résztvevõk képességeinek valós vagy szimulált körülmények közötti felmérése céljából kerül levezetésre. Korlátozás csak annyiban szükséges, amennyiben a gyakorlat célkitûzéseinek elérése, illetve a béke idõszak biztonsági rendszabályai azt indokolttá teszik.
1.7.
FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA
Olyan tevékenységek sorozata a parancsnokok és törzsek felkészítése, a csapatok kiképzése során, amelyek általános célja a tervezett gyakorlat végrehajtására történõ felkészülés. Ez az idõszak nevezhetõ a gyakorlatra való felkészülés tanulási idõszakának. Ilyen felkészülési formák lehetnek:
Az irányított önképzési foglalkozások;
A parancsnoki és csoportos foglalkozások;
Az elõadások és szemináriumok;
A gyakorlat elõkészítése érdekében végzett szemrevételezések;
A gyakorlások (pl.: részleges és közös törzsgyakorlás a feladatkörök begyakorlása céljából);
27
A tanulmányozás, hadmûveleti elemzés (elsõsorban a kulcsbeosztásokat betöltõ állomány részére, amelyek elsõdlegesen a beosztásuk ellátására való felkészítésre irányul).
1.8.
A GYAKORLATOK EGYES TERVEZÕI OKMÁNYAI
1.8.1. A Gyakorlat Helyzetbe Állítása A gyakorlat helyzetbe állítása az elsõ és az egyik alapvetõ kiinduló gyakorlattervezõi okmány, amely leírja a tervezõk, késõbb az oktatandók részére a gyakorlatra kialakított válság vagy konfliktus háttértörténetét. A gyakorlat kezdete elõtti közvetlen helyzet politikai indoklás nélkül leírja a gyakorlat elõtti események menetét, amely a gyakorlat aktív szakaszának megkezdõdésével fejezõdik be. A gyakorlat kereteinek nevezzük azt a vázat, amelyre a gyakorlat ráépül. A gyakorlat helyzetbe állítása a következõket tartalmazhatja:
A válság vagy konfliktus kialakulásának történetét a szükséges mértékû történelmi visszatekintéssel;
A felek jelenlegi helyzetét a fontosabb regionális tényezõk szerint: Földrajzi környezet; Klimatikus viszonyok; Hírközlés; Közlekedés; Politikai háttér (politikai pártok, erõk és szervezetek); Gazdasági tényezõk.
A felek fegyveres erõinek helyzetét Létszám, mozgósítható tartalékok; Fegyverzet; Kiképzettség; HKSZ és M készség; Képességek és korlátok; A fegyveres erõk szervezeti felépítése.
A gyakorlat helyzetbe állítása a végrehajtásra kerülõ gyakorlattól függõen egy-két oldaltól néhány tíz oldal terjedelemben készülhet. 1.8.2. A Gyakorlat Kiinduló Adatai A Gyakorlat Kiinduló Adatai olyan alapvetõ gyakorlattervezõi okmány, amely adatokat tartalmaz és biztosít a Központi Tervezõ Csoportnak a gyakorlat további részletes tervezéséhez, a Gyakorlattervezési Intézkedés és a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa és Terve kidolgozásához. A Gyakorlat Kiinduló Adatai a következõket tartalmazhatja:
28
Általános adatok (az ABC betûi sorrendjében jelölve) A) A gyakorlat fedõneve; B) A gyakorlat sorozatszáma; C) A gyakorlat formája és típusa; D) A gyakorlat kiterjedése; E) A gyakorlat idõpontja, ideje; F) A gyakorlat körzete (területe); G) A gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok; H) A gyakorlatvezetõ parancsnok; (Ha több felelõs elrendelõ/ gyakorlatvezetõ vezetõ tiszt van kijelölve, akkor szükséges fel tüntetni a koordináló (rangidõs) személyt.) I) A gyakorlatigazgató; J) A gyakorlat társigazgató.
Általános követelmények A gyakorlatra vonatkozó általános követelményeket, a gyakorlat tárgyát, a gyakorlat végrehajtásának célját és más gyakorlatokkal való kapcsolatát írja le. Az általános követelményeknél kívánatos (ajánlott) megadni a haderõ-fejlesztési célkitûzésekkel összhangban az érvényesítendõ interoperabilitási célokat.
A gyakorlat általános célja és a legfontosabb célkitûzései Meg határozzák a gyakorlat általános célját, a gyakorlaton részt vevõ adott szervezet részére a gyakorlat végrehajtása során elérendõ legfontosabb fõ és a támogató célkitûzéseket.
Részvételi követelmények A követelményeket célszerû felosztani nemzeti és NATO kategóriák szerint, valamint ezzel együtt fel kell tüntetni a meghatározott szerepekben történõ valószínû alkalmazást/gyakoroltatást. A részvételi követelményekben célszerû rögzíteni, majd a gyakorlat hadmûveleti parancsában megerõsíteni a következõket:
A) A gyakorlat résztvevõit; B) Felkészültségi, kiképzettségi követelményeket; C) A gyakorlatra bevont erõket fegyvernememként, szakcsapatonként; D) A gyakorlatra bevont parancsnokságokat, azok tervezett méretét és számát; E) A gyakorlaton részt vevõ katonák tervezett létszámát; F) A gyakorlatvezetés tervezett szintjét; G) A gyakorlat körzetét, (had-) mûveleti területe(ke)t. H) Egyéb információkat, amely fontosak a gyakorlattervezõk, résztvevõk, illetve nemzetközi gyakorlat esetén a résztvevõ nemzetek vagy a gyakorlatot befogadó nemzet (rendezõ ország) számára.
Politikai vonatkozások Ez a bekezdés a gyakorlat politikai vonatkozásait mérlegeli a végrehajtás azon (politikai) területei meghatározása céljából, ahol nehézségek merülhetnek fel, vagy ahol az 1994. és 1999. évi Bécsi Dokumentumok tartalmaznak ajánlásokat.
29
Gyakorlattervezési ütemterv Alapvetõen meghatározásra kerülnek a fõbb tervezõi események és rendezvények idõpontjai, a kidolgozási határidõk.
Sajtó és tájékoztatási elvek, látogatók és megfigyelõk17 Egyéb vonatkozó intézkedés hiányában a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatain az “Aktív ” sajtó és tájékoztatási tevékenység valósul meg. Egyes gyakorlatoknál esetenként elõfordulhat a „Félaktív” vagy „Passzív” sajtó és tájékoztatási tevékenység is. Itt célszerû meghatározni a látogatókkal és megfigyelõkkel és a velük foglalkozó irodával kapcsolatos alapadatokat.
Speciális követelmények Meghatározásra kerülhetnek a különbözõ törzsbeosztások betöltésének követelményei.
Adminisztrációs és logisztikai követel mények A gyakorlat kiinduló adatai a végrehajtásra kerülõ gyakorlattól függõen egy-két oldaltól néhány tíz oldal terjedelemben készülhet. 1.8.3. A Gyakorlattervezési Intézkedés A Gyakorlattervezési Intézkedés kidolgozása a gyakorlat tervezésének ciklusában szinte folyamatos munkát ad a Központi Tervezõ Csoportnak. A Gyakorlattervezési Intézkedés alapvetõen egy több részes okmány (nem mindegyik szükséges teljes terjedelmében minden egyes gyakorlat esetében), amely a következõket tartalmazza:
Bevezetõ Rész Tartalomjegyzéket és hatályos oldalakat; A változások nyilvántartását; A rövidítések jegyzékét.
Elsõ Rész A Gyakorlat Kiinduló Adatait (jóváhagyott).
Második Rész A gyakorlattal kapcsolatos alapvetõ adatokat (az ABC betûi sorrendjében jelölve) A) A gyakorlat tárgya, fõ célja, fõ és kiegészítõ célkitûzései; B) A gyakorlat mozzanatai, a mozzanatok végrehajtásának fontosabb eseményei, oktatási kérdések szerint; C) A gyakorlat vezetése és híradása D) A gyakorlat megszervezése; E) A gyakorlat résztvevõi; F) A gyakorlat helyzetbe állítása; G) A gyakorlat kezdetére kialakított helyzet;
17
Részletesen a 2. fejezet, 2.5. pontban.
30
H) I) J) K)
A gyakorlat kiszolgáló támogatása és valós biztosítása; A gyakorlat valós híradása, automatikus adatfeldolgozás; A gyakorlat sajtó és tájékoztatási elvei, feladatai; A látogatókkal és megfigyelõkkel kapcsolatos feladatok.
Harmadik Rész A gyakorlat vezetését, irányítását (az ABC betûi sorrendjében jelölve) A) A Gyakorlatvezetõség feladatai a gyakorlat végrehajtása során; B) A Gyakorlatvezetõség szervezeti felépítése; C) A Gyakorlatvezetõség állomány jegyzéke (állománytáblája); D) A Gyakorlatvezetõség szolgálati személyei, hatás- és felelõségi körök; E) A Gyakorlatvezetõség kiszolgáló támogatása és valós biztosítása; F) A Gyakorlatvezetõség vezetése, híradása (kommunikáció), automatikus adatfeldolgozási támogatása; G) A Gyakorlatvezetõség telepítési, elhelyezési terve; H) Szervezési idõkeretek, a munka ütemterve, koordinációs ülések és adminisztratív kérdések; I) A gyakorlat utáni értékelés, a gyakorlat elsõ benyomásairól készítendõ jelentés.
Negyedik Rész A gyakorlat szükséges bontású részletességgel kidolgozott forgatókönyvét a következõ kidolgozott okmányokban A gyakorlat fõ eseményeinek jegyzéke; A gyakorlat fõ incidenseinek jegyzéke.
Ötödik Rész Értékelés (kiértékelõ elemzés) és jelentéstétel követelményeit, feladatait A) A Gyakorlatvezetõség feladatai, az értékelés és jelentéstétel végrehajtása; B) A Gyakorlatvezetõség kiszolgáló támogatása és valós biztosítása; C) Az elemzõ, értékelõ csoport (csoportok) összetétele; D) A gyakorlat értékelésének, elemzésének fõ szempontjai; E) Az elemzõ, értékelõ csoport (csoportok) valós biztosítása, támogatása.
A Gyakorlattervezési Intézkedést a gyakorlattervezés idõszakában, a Gyakorlat Kiinduló Adatai jóváhagyását követõen a Központi Tervezõ Csoport dolgozza ki. A tervezési idõszak alatt, a tervezés elõrehaladtával, több alkalommal kerülhet pontosításra, módosításra és tervezettként kiadásra. 1.8.4. A Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa A gyakorlat tervezése során a legfontosabb kidolgozásra kerülõ gyakorlattervezõi okmány a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa. A kiinduló adatok és egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Központi Tervezõ Csoport az adott gyakorlat részleteit a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában jeleníti meg és összesíti.
31 A terjedelem vonatkozásában a gyakorlat hadmûveleti parancsa változó: a gyakorlat fajtájától, bonyolultágától, stb. függõen a néhány oldal vagy szükség esetén néhány kötetnyi terjedelemben is készülhet. A gyakorlat hadmûveleti parancsa kidolgozása során a Központi Tervezõ Csoportnak a következõket célszerû figyelembe venni (az egyes gyakorlatok olyan sajátosságokkal rendelkezhetnek, amelyek a kidolgozói munka során merülhetnek fel, ezért a felsorolás várhatóan nem lesz teljes)18 :
A gyakorlatot kezdeménye zõ (elrendelõ) direktívát, intézkedést;
A gyakorlatra vonatkozó politikai útmutatásokat, vonatkozásokat;
A Gyakorlat Kiinduló Adatait;
A gyakorlat végrehajtásának feltételrendszerét;
A gyakorlat végrehajtásának valós földrajzi körzetét, területét;
A gyakorlatra kialakított vezetési és irányítási architektúrát;
A Gyakorlatvezetõség törzsére vonatkozó utasításokat;
A gyakorlatra bevont felek meghatározását (ellenség, saját);
A gyakorlatra elfogadott felderítési követelményeket;
A gyakorlat fõ eseményeinek felsorolását, listáját;
A gyakorlatra vonatkozó jogi megfontolásokat, rendelkezéseket (Alkotmány19 , a honvédelemrõl szóló törvény20 és más törvények, utasítások, intézkedések, parancsok)
Nemzetközi gyakorlat esetében a befogadó nemzeti támogatás feladatait, a gyakorlaton való részvétellel kapcsolatos egyetértési nyilatkozatokat és az ezzel kapcsolatos technikai megállapodásokat, továbbá olyan jogi megfontolásokat, mint a csapatok jogállásáról szóló megállapodás (egyezmény), a befogadó nemzeti támogatásról szóló egyezmény;
A Sajtó és Tájékoztatási Központtal kapcsolatos intézkedéseket;
A Látogatói és Megfigyelõi Irodával kapcsolatos intézkedéseket;
A gyakorlat környezetvédelmi megfontolásait;
18 19 20
Hasonló módon mindezeket a Gyakorlattervezési Intézkedés kidolgozása során is célszerû figyelembe venni. A többször módosított 1949. évi XX. törvény. A többször módosított 1993. évi CX. törvény.
32
A gyakorlatot támogató felkészítési, kiképzési tevékenységeket szeminárium, gyakorlás, parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat, stb.);
A gyakorlat értékelésének, elemzésének követelményeit;
A gyakorlat értékelésére, elemzésére vonatkozó elõzetes intézkedést;
Megszerzett tapasztalatok felhasználására vonatkozó javaslatokat.
(elõadás,
A gyakorlat hadmûveleti parancsa alapvetõen egy több részbõl álló okmány-együttes (nem mindegyik rész szükséges teljes terjedelmében minden egyes gyakorlat esetében). Ugyanakkor fontos, hogy a gyakorlat hadmûveleti parancsa csak az adott gyakorlathoz szükséges speciális információt tartalmazza. A gyakorlatra tervezett eljárásbeli részleteket, amelyek más kiadványokban megtalálhatók (csak hivatkozni kell azokra, és) nem szükséges megismételni a gyakorlat hadmûveleti parancsában. Az adott gyakorlathoz kidolgozott (adaptált) hadmûveleti parancs formátumát a NATO STANAG 21 2014 szabványegyezmény határozza meg. A gyakorlat hadmûveleti parancsa célszerû, ha szöveges és/vagy vázlatos (térkép) formában tartalmazza a következõket:
Bevezetõ Rész Tartalomjegyzék és hatályos oldalak, hivatkozások; A változások nyilvántartása; A rövidítések jegyzéke
Elsõ Rész Az ABC betûi sorrendjében jelölve a következõket: A) Helyzet – a gyakorlat végrehajtásának körülményei; B) A gyakorlat végrehajtásának (fõ) céljai; C) A gyakorlat végrehajtásának elgondolása, szakaszai (fázisai); D) A gyakorlat (had-)mûveleti feladatai végrehajtásának rövid leírása; E) A gyakorlat végrehajtásával kapcsolatos koordinációs intézkedések (Tervezési idõszámvetés; A résztvevõk telepítése, áttelepítése; Összekötõ csoportok; Sajtó és tájékoztatás; Látogatok és megfigyelõk; Öltözet, stb.); F) A valós logisztikai biztosítás feladatai megszervezése (röviden); G) Vezetés és híradás.
Második Rész A feladat megszervezése (az ABC betûi sorrendjében jelölve): A) A gyakorlat vezetésének, ellenõrzésének megszervezése; B) A gyakorlaton résztvevõ parancsnokságok, csapatok szervezete; C) Kimutatás a gyakorlaton résztvevõkrõl; D) A gyakorlatvezetõség szervezete és feltöltése (állománytáblája) a gyakorlatra;
21
NATO STANAG – Standardisation Agreement, NATO Szabvány Egyezmény.
33
E) A gyakorlaton résztvevõ parancsnokságok, csapatok szervezete és feltöltése (állománytáblája) a gyakorlatra;
Harmadik Rész Általános adatok a gyakorlatról (az ABC betûi sorrendjében jelölve): A) A gyakorlat kiinduló helyzete és helyzetbe állítása; B) A gyakorlatra kialakított helyzetben az országok színjelölése.
Negyedik Rész A gyakorlat (fõ) célja és célkitûzései (az ABC betûi sorrendjében jelölve a gyakorlat egészére és az egyes fontosabb gyakorló szervezetekre vonatkozó célkitûzéseket).
Ötödik Rész A gyakorlat (had-) mûveleteinek leírása (az ABC betûi sorrendjében jelölve): A) Komponens (szárazföldi, légi) (had-) mûveletek; B) Logisztikai mûveletek; C) Logisztikai utánszállítás, utánpótlás rendszere; D) Az egészségügyi biztosítás, ellátás rendszere; E) A katonai erõ (alegységek, egységek), fegyverrendszerek, egyéni fegyverek harci alkalmazásának követelményei, szabályai.
Hatodik Rész A gyakorlat valós logisztikai biztosításának feladatai (az ABC betûi sorrendjében jelölve a valós logisztikai biztosítás minden területét – pl.: elhelyezés, élelmezés, szállítás, mozgás, orvosi ellátás, határátlépés, vám és pénzügyek, stb.).
Hetedik Rész A sajtó és tájékoztatás feladatai (az ABC betûi sorrendjében jelölve a koncepció, a megszervezés, a szervezet, a végrehajtás, a jelentés, stb. feladatait).
Nyolcadik Rész A gyakorlat értékelésével, a jelentésekkel kapcsolatos feladatok (az ABC betûi sorrendjében jelölve): A) Az elsõ benyomásokról készített jelentés; B) A gyakorlat utáni megbeszélésrõl szóló jelentés; C) A gyakorlat értékelésérõl szóló jelentés; D) A gyakorlatról szóló végleges jelentés formátuma és azok kidolgozásával kapcsolatos meghatározások; E) Az elemzõ és értékelõ csoport (csoportok) összetétele, szervezete.
Kilencedik Rész A gyakorlat híradó, informatikai támogatásának terve.
Tizedik Rész A gyakorlat tervezési ütemterve.
34
Tizenegyedik Rész A gyakorlatvezetõségre vonatkozó intézkedések.
Tizenkettedik Rész A látogatói és megfigyelõi iroda feladatai (az ABC betûi sorrendjében jelölve a koncepció, a megszervezés, a szervezet, a látogatók és megfigyelõk programja, a végrehajtás, a jelentés, stb. feladatait).
Tizenharmadik Rész A nem katonai (civil) mûveletek programja és elgondolása.
Tizennegyedik Rész A hasonló típusú elõzõ gyakorlatok összegzett tapasztalatai (ha szükséges).
Tizenötödik Rész A gyakorlat pénzügyi kérdései, fõleg nemzetközi gyakorlatok végrehajtása esetén – pénzügyi egyezmény.
Tizenhatodik Rész A gyakorlat jogi kérdései, nemzetközi gyakorlatok végrehajtása esetén – a csapatok állomásoztatásáról szóló egyezmény, és / vagy egyetértési nyilatkozat.
Záradék és elosztó.
A Gyakorlat Hadmûveleti Parancsának tartalmát a Magyar Honvédség részvételével levezetett, és más nemzetközi gyakorlatok alapján – a Honvéd Vezérkar Hadmûveleti Csoportfõnökségen – munkám során felhalmozódott több éves tapasztalat figyelembe vételével állítottam össze. Számos esetben a különbözõ gyakorlatok hadmûveleti parancsai között jelentõs eltérések voltak tapasztalhatók mind a tartalom, annak sorrendisége, mind pedig a terjedelem vonatkozásában. 1.8.5. A Gyakorlat Hadmûveleti Terve A Központi Tervezõ Csoport – a Gyakorlattervezési Intézkedés és a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa alapján, összhangban a Két Szövetséges Fõparancsnokság által kiadott „Irányelvek a Hadmûveleti Tervezéshez22 ” III. Kötetében megadott útmutatásokkal – kidolgozza a Gyakorlat Hadmûveleti Tervét. A Gyakorlat Hadmûveleti Terve a tervezési folyamat végsõ terméke. A terv a jóváhagyott hadmûveleti koncepción (elgondoláson) alapszik. A Gyakorlat Hadmûveleti Terve, függetlenül attól, hogy a terv milyen részletességgel kerül kidolgozásra, tartalmazza:
22
Guidelines for Operational Planning – GOP.
35
A mûvelet (hadmûvelet) elgondolását (összegzését), a feladat megszervezését, a gyakorlat végrehajtásának egy alaptervét;
A részletes mellékletek (fejezetek, részek) sorozatát;
A tervhez tartozó támogatási, biztosítási (felderítõ, tüzér, mûszaki, vezetés, híradás, informatikai biztosítás, elektronikai harc, harcbiztosítás, logisztikai biztosítás, valós logisztikai biztosítás, stb.) terveket;
A katonai erõ (alegységek, egységek), fegyverrendszerek, egyéni fegyverek harci alkalmazásának követelményeit, szabályait;
Egyéb adminisztratív okmányokat, amelyek nagy részletességgel tartalmazzák a parancsnok elgondolását;
A tervhez további információkat és adalékokat szolgáltatnak a tervezésben résztvevõ együttmûködõ és alárendelt parancsnokok és törzsek. 1.8.6. A Fõ Esemény Jegyzék és a Fõ Incidens Jegyzék A Fõ Esemény Jegyzék és a Fõ Incidens Jegyzék 23 nem tartozik az alapvetõ gyakorlattervezõi okmányok körébe, szigorúan a Gyakorlatvezetõség belsõ okmánya, amely a gyakorlat forgatókönyvét képezi. A Fõ Esemény Jegyzéket és a Fõ Incidens Jegyzéket a gyakorlat Központi Tervezõ Csoportja dolgozza ki. A kidolgozáshoz felhasználásra kerülhetnek olyan számítógépes program-alkalmazások, mint a Microsoft Word, a Microsoft Excel, a Microsoft Access vagy a Microsoft Project. A Fõ Esemény Jegyzék egy olyan dokumentum, amely napi bontásban a gyakorlaton végrehajtásra kerülõ fõ feladatokat (hangsúlyozottan csak a fõ feladatokat) tartalmazza, azok tervezett idõrendjében, táblázatos formában:
A gyakorlaton tervezett fõ feladatok, események folyószámát, vagy kódszámát (folyószám / kódszám);
A gyakorlaton tervezett fõ feladatok, események dátumát (hónap, nap) és idõpont (óra, perctõl óra, percig) adatait (dátum, idõpont );
A gyakorlaton tervezett fõ feladatok, események végrehajtó szervezeteit, (parancsnokság, törzs, törzsrészleg, egység, alegység) beleértve a Gyakorlatvezetõséget és annak szervezeteit (végrehajtó szervezet);
A gyakorlaton tervezett fõ feladatok, események leírását (pl.: a Gyakorlatvezetõség települése; Vasúti szállítás végrehajtása a gyakorlat körzetébe; Zászlóalj éles lõgyakorlat végrehajtása; stb.) (a fõ feladat, esemény leírása);
23
Mindkét okmány általam kidolgozott formátumát doktori (PhD) értekezésemhez csatolt CD ROM optikai lemez 6. számú alkönyvtára (6_FÕ ESEMÉNY_FÕ INCIDENS_J) Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás tartalmazza.
36
A gyakorlaton tervezett és a fõ feladatok, események végrehajtásának helyét (körzetét, körzeteit, területét, területeit, pontját, pontjait, amennyiben szükséges a földrajzi koordinátákkal megadva) (végrehajtás helye);
A gyakorlaton tervezett fõ feladatok, események végrehajtó szervezetei várható tevékenységének rövid leírását (a végrehajtó szervezet várható tevékenységének rövid leírása);
A gyakorlaton végrehajtott fõ feladatok, események utólagos rövid értékelésének nyilvántartását (fõ feladat, esemény értékelésének nyilvántartása);
A Fõ Esemény Jegyzéket olyan részletességgel célszerû kidolgozni, hogy az a Gyakorlatvezetõség számára a végrehajtás során biztosítsa a tevékenységek vezetéséhez, irányításához és kontrolálásához szükséges alapvetõ információkat. A Fõ Incidens Jegyzék egy komplex dokumentum, amely a gyakorlaton végrehajtásra kerülõ feladatok tervezett idõrendjében táblázatosan a következõket tartalmazhatja:
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események folyószámát, vagy kódszámát (folyószám / kódszám);
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események dátumát (hónap, nap) és idõpont (óra, perctõl óra, percig) adatait (dátum / idõpont );
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események mely végrehajtó szervezetet (parancsnokság, törzs, egység, alegység) részre kerülnek bejátszásra, alájátszásra, imitálásra (bejátszásra, alájátszásra, imitálásra kerül … részére );
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események leírását (pl.: az ellenség felderítõ erõi megkezdték a begyülekezést / begyülekeztek … körzetben; A védelmi támpont elõtt az ellenség mûszaki erõi megkezdték az aknamentesítést; A … irányból ismeretlen mesterlövész tüzet nyitott / tüzelést hajt végre … irányba; stb.) (az incidens, esemény leírása);
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események, végrehajtásának helyét (körzetét, körzeteit, területét, területeit, pontját, pontjait, amennyiben szükséges a földrajzi koordinátákkal megadva) (végrehajtás helye);
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensek, események mely szervezet (Gyakorlatvezetõség, alájátszó csoportok, a szemben álló /fél/ ellenség, döntnöki állomány, stb.) által kerülnek bejátszásra, alájátszásra, imitálásra (bejátszásra, alájátszásra, imitálásra kerül … által);
A gyakorlaton bejátszásra tervezett fõ incidensekre, eseményekre a végrehajtó szervezetek várható tevékenységeinek rövid leírását (a végrehajtó szervezete várható tevékenysége );
37
A gyakorlaton bejátszott, alájátszott, jelzett, imitált incidensekre, eseményekre a gyakorlók által végrehajtott tevékenységek rövid értékelésének nyilvántartása az ellenõrök, döntnökök jelentései alapján (a tevékenység értékelésének nyilvántartása);
A Fõ Incidens Jegyzéket olyan részletességgel célszerû kidolgozni, hogy az a Gyakorlatvezetõség, az alájátszók, az ellenõrök és a döntnökök számára a végrehajtás során biztosítsa a gyakorlaton résztvevõ (gyakorló) állomány (szervezet) tervezett tevékenységeinek szervezett, vezetett, irányított végrehajtását. A Fõ Incidens Jegyzékbõl a Gyakorlatvezetõség szolgálati személyei (alájátszók, ellenõrök és döntnökök) részére – a rájuk vonatkozó mértékben – célszerû kivonatot készíteni. Mindkét dokumentum elkészítéséhez, kidolgozásához az alapvetõ gyakorlattervezõi okmányok (a Gyakorlat Kiinduló Adatai, Hadmûveleti Parancsa és Terve) kerülnek felhasználásra.
RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A gyakorlatok fogalmának meghatározásából következtettem, hogy a NATO tag Magyar Köztársaság fegyveres erõi alapvetõ részét képezõ Magyar Honvédségnek készen kell állnia a békeidõszaki, a válsághelyzeti, valamint a háborús katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájában jelentkezõ feladatokra, mind a Washingtoni Szerzõdés 5. Cikkelye értelmében, mind pedig nem az 5. Cikkely alapján tervezett közös tevékenységek és mûveletek esetében. Következtetésként megállapítható, hogy a felkészítés és kiképzés során a gyakorlatok keretében a haderõt – a kor követelményeinek megfelelõen – a korszerû harc követelményein túl más feladatokra (válságkezelés, béketámogató mûveletek, terrorizmus elleni tevékenység, stb.) is fel kell készíteni. Megállapítottam, hogy a különbözõ gyakorlatok alapvetõ rendeltetése, hogy fenntartsa a vezetõ szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadmûveleti, harcászati, valamint együttmûködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidõben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai mûvele tek és tevékenységek teljes skálájában. Meghatároztam, hogy a gyakorlatok alapvetõ célja: – mint a felkészítés és a kiképzés rendszerének legfelsõbb szintje – a parancsnokok, törzsek és a csapatok hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítése, vezetési és irányítási, együttmûködési képességének fejlesztése, a kiképzés tökéletesítése, az alkalmazási követelmények megszilárdítása és az elvárt készültségi szint fenntartása. A gyakorlatok keretében nyílik lehetõség felmérni és ellenõrizni a parancsnokságok és törzsek, a katonai szervezetek alaprendeltetés szerinti és más feladataikra történõ felkészültségét és a kiképzettség szintjét.
38 Összegezve: elméleti kutatásaim és gyakorlati tapasztalataim felhasználásával feldolgoztam, rendszereztem, és újszerûen bemutattam a gyakorlatok rendeltetését, célkitûzéseit, jellemzõit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvetõ gyakorlattervezõi okmányokat, azok célszerû tartalmát, felépítését, amelyek – a gyakorlat célkitûzései teljesítése érdekében – biztosíthatják, és összhangba hozzák a gyakorlattervezést a hadmûveleti tervezési folyamattal. A rendszerezett és bemutatott anyaggal egy olyan segédeszközt hoztam létre, amelyet a gyakorlatok tervezésével foglalkozó állomány tevékenysége során felhasználhat.
39 2.
FEJEZET
A GYAKORLATOK TERVEZÉSI, ELÕKÉSZÍTÉSI, VÉGREHAJTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA Az a folyamat, amelynek során a Magyar Honvédség által vagy részvételével tervezett nemzetközi és hazai gyakorlatok és az azokhoz kapcsolódó gyakorlattervezõi események, felkészítési rendezvények betervezésre, elõkészítésre, végrehajtásra és értékelésre kerülnek. A gyakorlatok folyamata magába foglalja a nemzetközi és a hazai gyakorlatok rövid és középtávú programozását, vagyis a Magyar Honvédség egy-egy öt évre szóló Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását, és annak koordinálását, valamint a felkészítés és kiképzés hatékony végrehajtása, a meghatározott célkitûzések elérése érdekében a gyakorlatprogramba beállított egyes gyakorlatok elõkészítését, tervezését, levezetését, végrehajtását, elemzését és értékelését, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentések megtételét. A gyakorlatok folyamatát – az elõzõeknek megfelelõen – célszerû öt fokozatra felosztani:
A gyakorlatok programozása, rövid és középtávú tervezése;
Az egyes gyakorlatok elõkészítése, tervezése;
A gyakorlatok levezetése, végrehajtása;
A gyakorlatok végrehajtásának elemzése, értékelése;
A gyakorlatokról szóló jelentések kidolgozása24 . Minden egyes folyamatidõszak-szakasz kölcsönös összefüggésben van egymással.
A gyakorlat teljes folyamatideje alatt különös figyelmet célszerû fordítani a megelõzõ idõszakban végrehajtott hasonló gyakorlatok tapasztalatainak – a jobb eredmény és a hatékonyság érdekében történõ – felhasználására. A gyakorlatok folyamatának tervezése – a Honvédelmi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar és Magyar Honvédség szervezetek, parancsnokságok együttes tevékenységével – egy koordinált és szervezett törzseljárás, amelynek fõ célja:
a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása, annak érdekében, hogy a gyakorlatok elrendelésére jogosult elöljáró parancsnokok dönteni tudjanak a tervezési ciklus során betervezésre kerülõ gyakorlatokról és felkészítési rendezvényekrõl 25 , valamint
a betervezett egyes gyakorlatok, felkészítési rendezvények elõkészítésének, tervezésének, levezetésének, végrehajtásának és értékelésének biztososítása a meghatározott felkészítési, kiképzési követelmények teljesítése érdekében.
24 25
A gyakorlatok folyamatának fázisait az 5. számú ábra (96. oldal) szemlélteti. A gyakorlatok programozásának, betervezésének elvi vázlatát, folyamatát a 6. számú ábra (97. oldal) szemlélteti.
40
2.1.
A GYAKORLATOK TERVEZÉSI FOLYAMATA
2.1.1. A tervezésre fordítható idõ A Magyar Honvédségnél az elmúlt évtizedek során kialakult és alkalmazott gyakorlat jelentõs mértékben eltért a NATO-ban használt gyakorlattervezési elvektõl és eljárásoktól. Egy adott gyakorlat részletes tervezése egymáshoz kapcsolódó és egymásra épülõ tervezõi események (konferenciák, munkamûhelyek, szemináriumok, stb.) során valósul meg, amelyeken képviseltetik magukat a gyakorlat-tervezésbe és végrehajtásba bevont parancsnokságok, törzsek és csapatok képviselõi. A gyakorlat tervezésére a gyakorlat helyzetbeállításának kialakítása, illetve a Gyakorlat Kiinduló Adatai jóváhagyása és a gyakorlat kezdete közötti idõ áll rendelkezésre. Mindez a gyakorlat jellemzõi függvényében hat hónaptól három évig terjedõ idõszakot is magába foglalhat. A gyakorlatok nemzetközi jellege miatt a NATO-ban általánosan elterjedt a 18-24 hónap között változó gyakorlattervezési ciklus. A Magyar Honvédség hazai gyakorlatai tervezése során – a gyakorlat jellemzõi függvényében ennél – rövidebb idõ (6-18 hónap) is elképzelhetõ. Nem nehéz belátni, hogy például egy megerõsített zászlóalj gyakorlat esetén a rövidebb idõ is elégséges lesz, várhatóan nem szükséges a gyakorlattervezési folyamat minden egyes lépését teljes részletességgel feldolgozni. A tervezésben a gyakorlattervezõk (kidolgozók) részére célszerûen biztosított megfelelõ szabadság (nem szabadosság) a garanciája lehet a megalapozottságnak Az elõzõekben foglaltaknak megfelelõen a különbözõ szintû szervezetek gyakorlattervezési ciklusát a 78/2002 (HK. 20.) HM HVKF számú, „a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeirõl és rendjérõl” szóló Intézkedés – az általam kidolgo zott javaslat alapján – az alábbiak szerint határozza meg:
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok tervezési ciklusa 18-24 hónap;
A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság, Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság, Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság szintû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok tervezési ciklusa 15-18 hónap;
A dandár és dandár szintû szervezetek gyakorlatainak tervezési ciklusa 12-15 hónap;
A zászlóalj (osztály) szintû szervezetek gyakorlatainak tervezési ciklusa 6-9 hónap26 .
A gyakorlat-tervezõi események közötti idõszakok hosszára vonatkozóan nem célszerû merev szabályok meghatározása, de a gyakorlattervezési ütemterv, (tervtábla) kidolgozásánál megítélésem szerint az alábbi tényezõket célszerû figyelembe venni: 26
A gyakorlok tervezési ciklusát a 7. számú ábra (98. oldal) szemlélteti.
41
Az értekezletek közötti konzultációhoz, kapcsolattartáshoz, a következõ tervezõi eseményre való felkészüléshez szükséges idõt;
A tervezõi tevékenységek idõzítését, szabadon hagyva más gyakorlatok, nemzeti ünnepek és más események idõpontjait;
A pénzügyi gazdaságosságot és célszerûséget a törzsek és csapatok mozgatása során;
A különbözõ gyakorlattervezõi okmányok fogalmazványainak és véglegesítetett változatainak kidolgozásához, kiadásáho z és elosztásához szükséges idõt.
A gyakorlatok NATO elvek és eljárások szerinti tervezési folyamata a Magyar Honvédség elõzõ tervezési gyakorlatához képest elnyújtottnak, körülményesnek tûnhet. Viszont a jól körülhatárolt célokkal rendelkezõ, több aspektusból is megfontolt és fixen eldöntött dolgokra épülõ lépcsõzetes tervezés mérhetetlen haszna, hogy a gyakorlatra biztosított erõforrások felhasználása körültekintõen tervezett. Az ilyetén tervezés a „váratlan”, a „terven felüli” költségfelhasználást eredményezõ ad hoc elemeket szükségtelenné teszi és szinte teljes egészében kiküszöböli. Nyilvánvaló a megállapítás, hogy elsõdlegesen a Magyar Honvédség érdekeit szolgálja, ha ez a terület is – különösen tekintettel a Magyar Köztársaság teljes jogú NATO tagságára – mielõbb teljes összhangba kerül a NATO elvekkel. 2.1.2. A gyakorlattervezés folyamata A gyakorlattervezés folyamata27 tulajdonképpen egy koordinált és szervezett összhaderõnemi összfegyvernemi törzseljárás, amelynek alapvetõ célja, hogy meghatározzuk a gyakorlat fõ célkitûzései elérésének legjobb módjait és eldöntsük, hogy a gyakorlat során milyen mozzanatok, oktatási kérdések, tevékenységek és feladatok kerüljenek betervezésre és végrehajtásra. A gyakorlat tervezése során szükséges meghatároznunk, hogy a gyakoroltatásra kerülõ katonai szervezetet (szervezeteket – törzs, egység, alegység) a gyakorlat során milyen kiképzéssel, milyen katonai vagy más feladat(ok) végrehajtására készítsük fel. A gyakorlattervezés legfontosabb célja egy olyan munkadokumentáció létrehozása, amelynek során a gyakorlat Központi Tervezõ Csoportja a Gyakorlat Kiinduló Adatai és a Gyakorlattervezési Intézkedés kidolgozását a gyakorlat célkitûzései teljesítése érdekében összhangba hozza, szinkronizálja a hadmûveleti tervezési folyamattal. A gyakorlattervezés progresszív eleme a folyamatos konzultáció. A tervezõknek a gyakorlattervezés folyamatát minden vezetési szinten célszerû útmutatónak tekinteni, alkalmazni annak minden egyes lépését az adott gyakorlat célkitûzései elérése érdekében. A gyakorlattervezés folyamatábrája azt a tervezést szemlélteti, amely átfogóan szükséges egy-egy gyakorlat részletes megtervezéséhez. Természetesen a különbözõ szintû
27
A gyakorlattervezés folyamatát a 8. számú ábra (99. oldal) szemlélteti.
42 gyakorlatok részletes tervezése során az itt vázolt gyakorlattervezési folyamatot rugalmasan célszerû alkalmazni. Mindezt a gyakorlat jellemzõi függvényében javaslom figyelembe venni. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja jóváhagyását és kiadását követõen a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok és/vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok egy adott gyakorlat elõkészítése érdekében a saját és a gyakorlaton résztvevõ csapatok törzsei állományából a gyakorlat megtervezése, dokumentációjának kidolgozása céljából kellõ idõben létrehozza (kijelöli) a gyakorlat Központi Tervezõ Csoportját. A Központi Tervezõ Csoport lesz a gyakorlattervezés alapvetõ szerve, amely elvégzi a gyakorlattervezõi események, a gyakorlattervezés okmányai kidolgozói és hadmûveleti tervezésének koordinálói, szervezõi feladatait, jelentõs szerepet vállal a gyakorlat levezetése, az értékelés lebonyolítása és a gyakorlatról szóló értékelések, összegzések, jelentések kidolgozása terén. A Központi Tervezõ Csoport tagjait a gyakorlaton részt vevõ valamennyi parancsnokság, törzs hadmûveleti és gyakorlatterve zõ tisztjei, elsõsorban a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok és / vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok törzse, valamint nemzetközi gyakorlat esetén a gyakorlatot rendezõ / befogadó ország képviselõi állományából jelölik ki. A Központi Tervezõ Csoport összetétele a gyakorlat jellemzõitõl függõen változik, szükség szerint részt vehetnek benne külsõ szervek és szervezetek képviselõi is. A gyakorlatvezetõ parancsnok szükség esetén létrehozhat Kiegészítõ Tervezõ Csoportot is. A gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok és / vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok a gyakorlattervezési folyamat igényei szerint kinevez egy rangidõs (felelõs) tisztet, akinek feladata a Központi Tervezõ Csoport munkájának koordinálása, valamint a gyakorlat tervezõi konferenciáinak és más eseményeinek megszervezése. A gyakorlattervezés az a folyamat, amely során a Gyakorlat Kiinduló Adataiban foglaltak és egyéb információk alapján a gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok és / vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok irányításával a Központi Tervezõ Csoport kidolgozza az adott gyakorlat részleteit. A tervezési folyamat a legfõbb gyakorlattervezési okmányok – a gyakorlat hadmûveleti parancsának és tervének – kidolgozására irányul. 2.2.
GYAKORLATTERVEZÕI ESEMÉNYEK
A gyakorlattervezõi események körébe azokat az elõkészítõ rendezvényeket, tervezõi konferenciákat, értekezleteket, munkamûhelyeket, felkészítõ rendezvényeket sorolom, amelyek egy adott gyakorlat elõkészítése, tervezése, szervezése érdekében szükségesek az eredményes és hatékony gyakorlat végrehajtás feltételeinek biztosításához, megteremtéséhez. 2.2.1. Elõzetes Tervezõi Konferencia Az Elõzetes Tervezõi Konferenciát – amennyiben szükséges – a gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok hívja össze, annak érdekében, hogy meghatározzák a Gyakorlat Kiinduló Adatai kezdeti tervezetének kidolgozását.
43 Az elõzetes tervezõi konferencián minimálisan létszámmal képviselteti magát a gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok, a gyakorlatvezetõ parancsnok, a Központi Tervezõ Csoport, szükség esetén az oktatandó (gyakorló) szervezet képviselõje, valamint – nemzetközi gyakorlatok esetében – részt vesznek a gyakorlatot befogadó / rendezõ ország képviselõi: Az Elõzetes Tervezõi Konferencia célja és feladatai a következõk:
Tájékoztatni a gyakorlat elrendelõ elöljáró parancsnok / a gyakorlatvezetõ parancsnok vagy kijelölt képviselõje által a gyakorlat tervezése érdekében tett eddigi lépésekrõl;
Megtárgyalni a gyakorlat helyzetbe állítását, nagybani elgondolását és a gyakorlat kiinduló adatai vázlatának további kidolgozását;
Meghatározni a tervezés irányvonalát, a gyakorlat tervezésének és a kiemelten fontos tervezõi események idõrendjét;
Dönteni a gyakorlat tervezésébe bevonásra kerülõ parancsnokságok közötti kapcsolattartó személyekrõl, továbbá a gyakorlat okmányai terjesztésének részletes elosztójáról.
2.2.2. Indító Tervezõi Konferencia Az Indító Tervezõi Konferencián részt vesz valamennyi bevonásra kerülõ parancsnokság, a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok, a gyakorlatvezetõ parancsnok vagy kijelölt képviselõje, a Központi Tervezõ Csoport tagjai vagy vezetõ beosztású személyei, NATO (NATO PfP) gyakorlatok esetében pedig a bevonásra került NATOparancsnokságok, a gyakorlatot befogadó / rendezõ ország szükséges tisztjei és valamennyi részt vevõ ország képviselõje. Az Indító Tervezõi Konferencia célja és feladatai a következõk:
A gyakorlat elõkészületeinek naprakésszé tétele;
A gyakorlat kiinduló adatai végleges kidolgozása, különös tekintettel A gyakorlat tervezése, keretei, helyzetbe állítása; A gyakorlat fõ célja és kiképzési céljai; NATO PfP és más nemzetközi gyakorlatok esetében a részvételi lehetõségek és olyan speciális követelmények, mint a csapatok jogállásáról szóló egyezmény, és a befogadó nemzeti támogatásról szóló egyezmény alkalmazására; A pénzügyi támogatás kidolgozására; A sajtó és tájékoztatás irányvonala, valamint A látogatók és a megfigyelõk kérdései figyelembe vételére;
A gyakorlat kiinduló adatai jóváhagyás céljából történõ elõkészítése;
Meghatározni a Központi Tervezõ Csoport összetételét, valamint a tervezõ törzsek a más résztvevõkkel való kibõvítésének mértékét;
44
A gyakorlattervezõi intézkedés elsõ tervezetének kidolgozása, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlatvezetõ parancsnok a Központi Tervezõ Csoporttal megkezdje a hadmûveleti tervezési folyamatot;
Megvitatni és / vagy kidolgozni a gyakorlat hadmûveleti parancsa kiinduló vázlatát;
Munkacsoportokban elvégezni a gyakorlat tervezése további menetének, valamint a Központi Tervezõ Csoport által a késõbbiekben kidolgozásra kerülõ kérdések részletes meghatározását;
Kialakítani a gyakorlaton részt vevõk és a gyakorlat megfigyelõinek körét;
Lezárni az elvégzett munkafázist és meghatározni a további munka irányát.
Az Indító Tervezõi Konferencia és a Fõ Tervezõi Konferencia között a gyakorlatvezetõ parancsnok összehív egy kezdeti hadmûveleti tervezõi konferenciát a gyakorlat hadmûveleti parancsa és terve elsõ tervezetének kidolgozása érdekében, összhangban a hadmûveleti tervezési folyamattal, teljes mértékben figyelembe véve az Indító Tervezõi Konferencián a gyakorlatra kialakított dokumentációt, a Gyakorlat Kiinduló Adatait. 2.2.3. Fõ Tervezõi Konferencia A Fõ Tervezõi Konferencia az elõzõ pontban említett résztvevõkkel kerül megszervezésre és végrehajtásra. A Fõ Tervezõi Konferencia célja és feladatai a következõk:
Tájékoztatást adni a gyakorlat okmányai kidolgozásának állásáról és megvitatni a Központi Tervezõ Csoport és más Tervezõ Csoportok által elvégzett munkát;
Részletesen kidolgozni és megvitatni a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsának és Tervének tervezetét, valamint elvégezni a Gyakorlattervezési Intézkedés továbbfejlesztését, további kidolgozását;
Részletesen kidolgozni a gyakorlat valós logisztikai támogatásának kérdéseit;
A Gyakorlatvezetõség vagy a Központi Tervezõ Csoport megfelelõ tagjai vezetésével munkacsoportokban részletesen kidolgozni a gyakorlat további okmányait olyan egyedi témákban, mint pl.: Az alkalmazandó Állandó Mûködési Eljárás; A katonai erõ (alegységek, egységek), fegyverrendszerek, egyéni fegyverek harci alkalmazásának követelményei, szabályai; A Gyakorlatvezetõség szervezete és annak jóváhagyásra történõ elõterjesztése; A gyakorlat vezetésének, irányításának, értékelésének feladatai, ellenõrzésének kérdései; Nemzetközi gyakorlat esetén a befogadó nemzeti támogatás feladatai és az errõl szóló egyezmény; A sajtó és a tájékoztatás, látogatók és me gfigyelõk kérdései;
45
Szemrevételezni a gyakorlat helyszínét, a Gyakorlatvezetõség, a résztvevõ törzsek és csapatok települési helyeit;
Megvitatni a gyakorlattal kapcsolatos – bármely parancsnokság képviselõitõl beérkezõ – javaslatokat;
Lezárni az elvégzett munkafázist és meghatározni a további munka irányát.
2.2.4. Záró Tervezõi Konferencia A Záró Tervezõi Konferencia az elõzõ pontban említett résztvevõkkel kerül megszervezésre és végrehajtásra. A Záró Tervezõi Konferencia célja és feladatai a következõk:
Végleges formába önteni a gyakorlat hadmûveleti okmányait: A Gyakorlat Hadmûveleti Parancsának és Tervének a megfelelõ illetékesekkel jóváhagyatás céljából történõ elõkészítése;
Nemzetközi gyakorlat esetén áttekinteni a gyakorlattal kapcsolatos olyan nem hadmûveleti okmányok kidolgozásának helyzetét, mint: a csapatok jogállásáról szóló egyezmény; a befogadó nemzeti támogatásról szóló egyezmény;
Véglegesíteni a gyakorlat végrehajtása elemzésének, értékelésének és jelentéstételi kötelezettségeinek követelményeit.
2.2.5. A Központi Tervezõ Csoport Munkaértekezletei (KTCSM) Az elõzõekben leírt konferenciák dokumentációjának kidolgozásához, létrehozásához több munkaértekezletre, munkamûhelyre is szükség lehet. A munkatalálkozók, munkamûhelyek tematikájának meghatározásánál célszerû figyelembe venni a kidolgozandó okmányok követelményeit, a Központi Tervezõ Csoport tagjai részvétele tekintetében pedig rugalmasnak kell lennie. A munkaértekezletek ideje alatt a Központi Tervezõ Csoportból létre lehet hozni egy koordináló alcsoportot, amely szükség szerint útmutatásokat nyújt az egyes funkcionális kidolgozó alcsoportoknak. Egy adott gyakorlat részletes megtervezése során a Központi Tervezõ Csoport kéthárom alkalomra tervezett munkaértekezletére feltétlenül szükség lesz:
Az elsõ, második munkaértekezletet (KTCSM–1-2) az Elõzetes vagy Indító Tervezõi Konferencia elõtt célszerû beütemezni a Gyakorlattervezõi Intézkedések elemeinek kidolgozása céljából, különös tekintettel a gyakorlat kereteire, a gyakorlat helyzetbe állítására, a gyakorlat kiinduló adatai tervezetére, a konfliktusban érintett országról szóló tanulmányokra 28 és szükség szerint a magasabb parancsnokság szerepében a gyakorlatot kezdeményezõ direktíva, hadmûveleti terv kidolgozására. Szoros
28
Ország-tanulmányok – Célja a gyakorlat helyzetbeállításának kidolgozásához a fiktív konfliktusországok történelmének, infrastruktúrájának, stb. illesztése a gyakorlat valós körzetéhez.
46 együttmûködésre van szükség a gyakorlatvezetõ hadmûveleti tervezõivel a hadmûveleti tervezési folyamat megkezdésének biztosítása érdekében.
A második munkaértekezletet (KTCSM–2-3) a Fõ Tervezõi Konferencia elõtt célszerû beütemezni a Gyakorlatvezetõség szervezetének, állománytáblájának kialakítása, a gyakorlat induló helyzetének (vázlatának) kidolgozása céljából. A második, harmadik munkatalálkozó folytatásaként, ahhoz kapcsolva végrehajtásra kerülhet a Fõ Esemény- és Fõ Incidens Jegyzék Kidolgozó Értekezlet
2.2.6. A Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék kidolgozó értekezlet A Központi Tervezõ Csoport által tervezett Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék kidolgozó értekezletek célja kimondottan a gyakorlat fõ eseményei, helyzetei és a bejátszandó közlések, incidensek kidolgozására irányul. Az elsõ Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék kidolgozó értekezlet általában a Fõ Tervezõi Konferenciát megelõzõen, a második pedig a Záró Tervezõi Konferenciát megelõzõen kerül megszervezésre és lebonyolításra. A Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék kidolgozó értekezleteken kerül meghatározásra a gyakorlat elõre megtervezett rendje. A Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék a Gyakorlatvezetõség törzsének legfontosabb alapokmánya a gyakorlat levezetésére és irányítására. A Fõ Esemény és Fõ Incidens Jegyzék a Gyakorlattervezési Intézkedés és a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsának megfelelõ részét fogja képezni. 2.2.7. Egyéb Munkamûhelyek A számítógéppel támogatott gyakorlatok speciális munkamûhelyeket követelnek meg az adatbázisok kidolgozása és hitelesítése céljából a gyakorlat forgatókönyvéhez és a szimulált haderõkhöz. A minimális követelmény egy-egy munkamûhely a saját és a szembenálló (ellenség) haderõre, és egy munkamûhe ly a gyakorlat kiinduló helyzete számítógépes modellre történõ konvertálására és a gyakorlat forgatókönyve tesztelési lefuttatásának lebonyolítására. Legalább egy munkamûhelyt célszerû összehívni a gyakorlat értékelésével, elemzésével és jelentéstételi követelményeivel kapcsolatos feladatok áttekintésére. Ezen a munkamûhelyen részt vesznek a gyakorlat értékelése, elemzése céljaiból létrehozott elemzõ, értékelõ csoport tagjai és a gyakorlat döntnöki állománya. A gyakorlat valós logisztikai támogatásával fo glalkozó munkamûhelyek általában a helyszínen kerülnek megtartásra, szemrevételezve a gyakorlat körzetét, az infrastruktúráját, a logisztikai biztosító, támogató szervezetek terepen történõ elhelyezési lehetõségeit. A nemzetközi gyakorlatok esetében a befo gadó nemzeti támogatásról ezeken a munkamûhelyeken kell döntést hozni. A munkamûhelyeken elért eredmények, kidolgozott anyagok beépítésre kerülnek a Gyakorlattervezõi Intézkedésbe és a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsába és Tervébe.
47 2.2.8. A gyakorlatok érdekében végzett felkészítési rendezvények A Magyar Honvédség parancsnokai és törzsei hadászati, hadmûveleti- harcászati felkészítése, a csapatok kiképzése terén a gyakorlatokat kulcsfontosságúnak tekintjük. Következésképpen, az azokon résztvevõ parancsnokoknak, törzseknek, egységeknek, alegységeknek – a gyakorlat érdekében végzett felkészítési rendezvények eredményeként – sokoldalúan felkészültnek kell le nnie a gyakorlat végrehajtására. A hazai gyakorlatok esetében a nemzeti, vagy nemzetközi gyakorlat esetében az illetékes NATO vagy más parancsnokság által vezetett közös felkészítés, a gyakorlatra való felkészülés magába fo glalja a tanulási idõszakot, a szemináriumokat, a kiscsoportos foglalkozásokat és a gyakorlatok tanulmányozásának más formáit, vagy más vonatkozó tevékenységeket. A tanulási idõszakok és csoportos foglalkozások sorozata a gyakorlat tervezõi, a parancsnokok és törzsek részére a gyakorlat kidolgozásával kapcsolatos okmányok, szabályzók és szabályzatok megismertetésére szolgálnak. Lehetõség van a végrehajtott gyakorlatokon elõfordult hibák ta nulmányozására a tervezett gyakorlat okmányainak alapos kidolgozása céljából. Szemrevételezések végrehajtása a gyakorlat végrehajtásának tervezett körzetébe a gyakorlási, gyakoroltatási lehetõségek megismerése és az egyedi paramétereknek a gyakorlat okmányaiba való bedolgozása céljából. Az ilyen típusú felkészítési rendezvényeket – gazdaságossági és praktikus megfo ntolásokból – a gyakorlat-tervezõi konferenciákkal összekapcsolva, a konferenciák kezdetén vagy azok befejezéseként lehet megtartani. A nemzetközi gyakorlatok esetében a közös felkészítési rendezvényeken csak a résztvevõk kis hányadának van le hetõsége részt venni, ezért a részvevõk hazai felkészítése érdekében még számos teendõ van. Ezek közébe tartozik:
A kontingens parancsnok (vagy a gyakorlatra kiadott intézkedésben meghatározott személy) tervet készít a bevont (gyakorlaton részt vevõ) állomány felkészítésére;
A felkészülés érdekében olyan témák, eljárások vagy fogások ismertetését, megtárgyalását, gyakoroltatását ajánlott felvenni, amelyekkel a gyakorlat során az állomány találkozni fog;
A felkészülés során célszerû felhasználni a gyakorlattervezõi értekezletekhez kapcsolt tanulási idõszak, munkamûhely vagy szeminárium anyagát;
A foglalkozások levezetésére felkérhetõk az elöljáró törzs olyan személyei, akik megfelelõ tapasztalattal rendelkeznek az adott témában, vagy a felkészülésre biztosított irodalom rendelkezésre bocsátásával – a parancsnok szakmai felügyelete mellett – a kontingens állományából készül fel foglalkozásvezetõ.
48 2.3.
A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSA
A gyakorlat effektív végrehajtása magába foglalja a gyakorlaton valóságban részt vevõ vagy valamilyen módon jelzett (szimulált) parancsnokságok, törzsek, csapatok és más katonai szervezetek vezetését és irányítását a gyakorlat fõ és kiegészítõ célkitûzései, a felkészítési és kiképzési célok teljesítése érdekében. A gyakorlat végrehajtásáért a gyakorlatvezetõ parancsnok az egyszemélyi felelõs. Amikor egy gyakorlatra több gyakorlatvezetõ parancsnokot is kineveznek, akkor közülük egyet kijelölnek koordináló vagy rangidõs gyakorlatvezetõ parancsnoknak, aki felelõs a gyakorlat lebonyolításáért. A gyakorlatvezetõ parancsnok a gyakorlat közvetlen elõkészítésének és levezetésének, végrehajtásának feladatait a következõ személyek, szervek igénybevételével végzi:
A gyakorlat igazgatója, a gyakorlat társigazgatói;
A Gyakorlatvezetõség;
A gyakorlat végrehajtását elemzõ, értékelõ csoport és a döntnöki állomány;
Az alájátszó csoportok és / vagy a jelzõ csapatok;
A befogadó nemzeti támogatás szervezetei;
A Sajtó és Tájékoztatási Központ, valamint
Látogatói és Megfigyelõi Iroda szervezetei és állománya.
A résztvevõ parancsnokságok, egységek, alegységek, és / vagy más katonai szervezetek parancsnokai és törzsei;
A gyakorlatot a gyakorlatvezetõ parancsnok vezeti le, figyelembe véve a Gyakorlattervezési Intézkedésben, a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában és Tervében, valamint a Fõ Esemény és Incidens Jegyzékben foglaltakat, összhangban a gyakorlatokra elõirt egyéb dokumentumokkal (kiképzési intézkedések, módszertani elõírások, doktrínák, szabályzatok, stb.). A gyakorlatvezetõ parancsnok és a Gyakorlatvezetõség számára a gyakorlat levezetése során a Fõ Esemény és Incidens Jegyzék az alapvetõ és kiemelten fontos munkaokmány, amely – tulajdonképpen – a gyakorlat forgatókönyveként kerül felhasználásra. Amennyiben szükség van az eljárásoktól, vagy a dokumentumoktól való eltérésekre, a gyakorlatvezetõ parancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a lebonyolítására vonatkozó részletes elõírásokat belefoglalják a Gyakorlattervezési Intézkedésbe, a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsába és Tervébe. A gyakorlatvezetõ parancsnok felfüggesztheti vagy módosíthatja a gyakorlat egészét, vagy annak valamely részét, amirõl tájékoztatnia kell a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnokot.
49
Amennyiben különleges vagy rendkívüli események befolyásolják a gyakorlat lebonyolítását vagy fennáll a lehetõsége annak, hogy az események erõteljes, negatív sajtóvisszhangot váltanak ki, a gyakorlatvezetõ parancsnok köteles kellõ idõben jelentést tenni a gyakorlatot elrendelõ elöljárónak, aki haladéktalanul tájékoztatja a felsõbb szerveket (Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, honvédelmi miniszter, Kormány). A gyakorlatot elrendelõ elöljáró és / vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok jogosult leállítani, felfüggeszteni vagy módosítani a gyakorlatot vagy annak valamely részét, amennyiben megítélése szerint a résztvevõk biztonsága vagy a végrehajtás során kialakult politikai helyzet szükségessé tesz egy ilyen lépést. A gyakorlatvezetõ parancsnok a gyakorlat végrehajtásával kapcsolatos alapvetõ feladatait a Gyakorlatvezetõség segítségével oldja meg. A Gyakorlatvezetõség alapvetõ funkcionális feladata a gyakorlat vezetése és irányítása annak érdekében, hogy lehetõvé váljon a gyakorlat fõ céljának és célkitûzéseinek elérése. A Gyakorlatvezetõség felhasználható a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, a harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok során. Minden egyes gyakorlat esetében a Gyakorlatvezetõség szervezeti összetétele más és más lehet, amely függ annak a parancsnokságnak a nagyságától, amelyiktõl kijelölésre kerül, valamint a hadmûveleti vezetés láncolatában elfoglalt helyétõl és a hadmûvelet szintjétõl. 2.3.1. A Gyakorlatvezetõség feladatai Egy adott gyakorlat végrehajtása során a Gyakorlatvezetõség a következõ feladatokat valósíthatja meg:
A gyakorlat fõ eseményeinek és incidenseinek bejátszása a gyakorlat Fõ Esemény és Incidens jegyzéke szerint;
Egy a gyakorlaton részt nem vevõ parancsnokság, egység, alegység vagy szervezet szimulálása, tevékenységének bejátszása;
A szembenálló gyakorlatoknál;
A szembenálló erõk (ellenség – az alájátszó csoportok és / vagy a jelzõ csapatok) tevékenységének vezetése, irányítása a kétoldalú gyakorlatoknál.
erõk
(ellenség)
szerepében
való
cselekvés
az
egyoldalú
A gyakorlaton részt nem vevõ harcoló egységek alájátszásán, szimulálásán kívül a Gyakorlatvezetõség köteles alájátszani, szimulálni bármilyen olyan hatóságot, szervezetet is, amelyek nem vesznek részt a gyakorlaton, de szükségesek a gyakorlat realitásának biztosításához, céljai eléréséhez. A Gyakorlatvezetõség részére – minden gyakorlatra nézve – szükséges meghatározni a felelõsségi területeket az ilyen jellegû hatóságok, szervezetek alájátszásával, szimulálásával kapcsolatban. A Gyakorlattervezési Intézkedésben, a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában
50 célszerû meghatározni azokat a hatóságokat, szerveket és más résztvevõket, amelyeket a Gyakorlatvezetõségnek kell alájátszani. A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatok során a Gyakorlatvezetõség felügyeli a csapatok mozgását és a szembenálló erõk tevékenységét, és mint összekötõ elem, vezetõ, irányító szervezet – a szembenálló parancsnokok között – biztosítja a gyakorlat maximális eredményességét. A harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlatokon a Gyakorlatvezetõségnek nem szükséges elbírálnia az egyes harcászati helyzetek eredményeit, mivel ez a döntnöki szervezet feladata lesz. A Gyakorlatvezetõségnek a gyakorlat vezetése, irányítása terén függetlennek kell lennie és elkülönítve települ a résztvevõktõl, teljes szabadsággal ajánlatos rendelkeznie a gyakorlat vezetésében és minden információhoz korlátozás nélküli hozzáférést szükséges biztosítani részére. A Gyakorlatvezetõség által kiadott utasítások, intézkedések, parancsok kötelezõ erejûek a résztvevõkre nézve. A Gyakorlatvezetõség és a résztvevõk közötti konfliktushelyzetekben a gyakorlatvezetõ dönt. A Gyakorlatvezetõség törzse megfelelõ összekötõ kapcsolatot biztosít a Sajtó és Tájékoztatási Központ, valamint a Látogatói és Megfigyelõi Iroda felé feladataik koordinálása és eredményes végrehajtása érdekében. 2.3.2. A Gyakorlatvezetõség szervezete Egy adott gyakorlat tervszerû, szervezett végrehajtása szükségessé teszi egy vezetõ, irányító szervezet kijelölését, létrehozását annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyakorlat fõ és kiegészítõ célkitûzései teljesítését, a gyakorlatra betervezett komplex tevékenységek zökkenõmentes végrehajtását. A gyakorlaton résztvevõ parancsnokságok, törzsek és csapatok vezetésére, irányítására kijelölt, létrehozott szervezetet Gyakorlatvezetõségnek neve zzük 29 . A Gyakorlatvezetõség a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok és / vagy a gyakorlatvezetõ parancsnok törzse állományából kijelölt, létrehozott Központi Tervezõ Csoport kiegészítésével kerül összeállításra. A Gyakorlatvezetõség alapvetõ magja az a Központi Tervezõ Csoport, amely az egész gyakorlattervezés során a kidolgozói munka fõ szereplõje volt. A gyakorlat vezetése, irányítása terén a Gyakorlatvezetõség szervezetének alapvetõ funkciói a következõ tevékenységeket foglalhatja magába:
A gyakorlaton részt nem vevõ (magasabb, szomszéd és alárendelt) vezetési szintek képviselete, valós és fiktív tevékenységének alájátszása.
A parancsnokságok, törzsek és csapatok gyakorlaton tervezett valós és fiktív tevékenységek vezetése, irányítása annak érdekében, hogy a betervezett tevékenységek megfelelõ szinten kerüljenek lefolytatásra, a gyakorlat fõ és kiegészítõ célkitûzései teljesítésre kerüljenek.
29
A Gyakorlatvezetõség szervezeti felépítését a 9. számú ábra és a 10. számú ábra (100. és 101. oldal) szemlélteti.
51
A szemben álló fél (az ellenség) valós és alájátszott tevékenysége megfelelõ képzést biztosítson a gyakorlaton részt vevõ parancsnokságok, törzsek és csapatok számára.
Az alájátszó csoportok és a döntnökök tevékenységének vezetése, irányítása a gyakorlat célkitûzései teljesítése érdekében.
Adatszolgáltatás a gyakorlat utáni jelentésekhez, a gyakorlat értékeléséhez.
Annak érdekében, hogy a gyakorlat végrehajtásába bevonásra kerülõ parancsnokságok, törzsek és csapatok számára lehetõvé tegyük a gyakorlaton tervezett feladataikra a teljes mértékben történõ összpontosítást a Gyakorlatvezetõség szervezetének néhány más lényegbevágó feladatért is felelõsséget kell vállalnia. Ezek az alábbiak lehetnek:
A gyakorlat biztonsága, beleérve a gyakorlaton résztvevõ teljes személyi állományra vonatkozó biztonsági rendszabályok betartását és betartatását (valamennyi résztvevõ egyéni felelõsségén felül).
A gyakorlat során keletkezett károk felmérését és azok rendezését.
A gyakorlat sajtó és a tájékoztatással kapcsolatos feladatai intézését.
A gyakorlatra meghívott látogatók és megfigyelõk ügyeinek intézését. A Gyakorlatvezetõség szervezetének nagysága
A Gyakorlatvezetõség szervezetének nagyságát célszerû összhangba hozni az adott gyakorlattal. Egy egyszerû szakasz, század gyakorlatot le lehet folytatni a szervezet elöljáró parancsnokának vezetésével, míg egy hadtest szintû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlathoz, vagy egy jelentõsebb harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlathoz egy elkülönült vezetõ, irányító szervezet, Gyakorlatvezetõség szükséges, hogy minden olyan harcrendi elemet és egységet képviseljen, amellyel a gyakorlaton résztvevõk kapcsolatba kerülnek. A Gyakorlatvezetõség különbözõ szerepeit az alábbi példákon mutatom be: A gyakorlaton nem résztvevõ (magasabb, szomszéd és alárendelt) vezetési szinteket, hadmûveleti, harcrendi elemeket és egységeket képviselve a Gyakorlatvezetõség egy parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon jelentõsebb szerephez jut. A számítógépes szimulációval támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat lehet szabad lefolyású (a gyakorlat végrehajtása során jelentõs szabadjáték lehetséges), ezért itt a Gyakorlatvezetõség szerepe lehet korlátozott. Ugyanakkor egy hagyományos, („kézi irányítású”) terepen, csapatok bevonásával végrehajtásra kerülõ parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon a Gyakorlatvezetõségnek kizárólag az elképzelt szituációkon és a felderítési jelentések útján kell a gyakorlatot vezetni és irányítani. Az ilyen típusú gyakorlatok esetén létfontosságú a Gyakorlatvezetõség számára a gyakorlat gondos elõkészítéssel és lelkiismeretes interpretációval társított életszerû elképzelése.
52 Egy harcászati (szakharcászati és rendszer-) gyakorlat során a Gyakorlatvezetõség az alájátszó csoportok, jelzõ csapatok és a döntnöki szervezeten keresztül felügyeli a gyakorlat lefolyását, és mint egy elöljáró parancsnokság (amit képvisel), a gyakorlatot végrehajtó szervezet (egység, alegység) szárnyain a helyzetek kialakításán, a szembenálló (ellenõrzött) ellenség vezetésén, irányításán keresztül, új parancsok kiadásával fejt ki hatást a gyakorlat menetére. A sikerhez való hozzájárulásra, vagy a mozgásoknak adott körzetekben történõ megakadályozására szóló instrukciók az alájátszó csoportok és a döntnökök útján is adhatók, ezzel is életszerûséget biztosítva a gyakorlat kialakult / kialakított helyzetén belül. Ugyanakkor egy kétoldalú, többfokozatú, szabad lefolyású harcászati gyakorlaton az ilyen típusú vezetés és irányítás elkerülendõ, illetve csak olyan mértékben szükséges, amely biztosítja a gyakorlat célkitûzései teljesítését. (vagyis, ha arra feltétlenül szükség van). 2.3.3. A gyakorlat vezetésének, irányításának módszerei Központosított irányítás. A központosított gyakorlatvezetés és irányítás olyan jelentõs parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon elfogadható, ahol a résztvevõ törzseket egy épületben, vagy szomszédos épületek egy csoportjában lehet elhelyezni. A központosított gyakorlatvezetés és - irányítás általában az olyan harcászati gyakorlatok esetében megfelelõ módszer, ahol csupán a felsõbb szint és / vagy a szomszédok alájátszása szükséges. A gyakorlatvezetés és irányítás e módszerét alkalmazva a gyakorlatvezetõ parancsnok kezében az eseményeknek olyan közvetlen irányítása van, amely jelentõs mozgásteret adhat a gyakorlaton résztvevõ szereplõknek. Decentralizált irányítás. Az ilyen módszer esetében a különbözõ irányító részlegek a terepen kerülhetnek elhelyezésre - ahol azok az egységek, vagy parancsnokságok tevékenykednének, amelyeket képviselnek, - és úgy mozoghatnak, ahogyan azt háborúban tennék. Míg ez a rendszer a kommunikációt életszerûen teszteli, ugyanakkor túlzott híradó és informatikai szervezetet és felszerelést követelhet, valamint sokkal bonyolultabbá teheti a különbözõ vezetõ, irányító részlegek belépésének megfelelõ koordinálását, és hogy gyorsan reagáljanak egy friss, váratlan helyzetre. A decent ralizált módszer olyan gyakorlatok számára megfelelõ, ahol a fõ célkitûzés a vezetési, a híradó, informatikai és kommunikációs rendszerek tesztelése, vagy azokon a gyakorlatokon, amelyeken a csapatok harcászati gyakorlatot terepen, mások pedig parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. Ilyenkor a Gyakorlatvezetõséget célszerû megosztani, hogy fenn tudja tartani a kommunikációt a többi irányító részleggel, mivel nem engedhetõ meg, hogy azok nehézségei kényszerként nehezedjenek a gyakorlatot végrehajtó szervezeti elemekre. A Gyakorlatvezetõség szervezeti felépítése (általában) megegyezik a Magyar Honvédségben, illetve a nemzetközi gyakorlatok többsége esetében a NATO parancsnokságokon létezõ vezetési struktúrákkal. A Gyakorlatvezetõség szerve zeti felépítését a Gyakorlattervezési Intézkedésben határozzák meg. A Gyakorlatvezetõséget ajánlatos úgy megszervezni, hogy képes legyen vezetni és irányítani a gyakorlat minden mozzanatát, a résztvevõ parancsnokságokat, törzseket, egységeket, alegységeket. Nemzetközi gyakorlatok esetén a Gyakorlatvezetõség munkájába a lehetõ legnagyobb mértékben bevonásra kerülnek a résztvevõ nemzetek és NATO parancsnokságok tisztjei.
53
A parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok, harcászati, szakharcászati rendszergyakorlatok során a Gyakorlatvezetõség összetétele általában a következõ lehet:
és
Gyakorlatvezetõ parancsnok;
Gyakorlat Igazgató (Társigazgató);
A Gyakorlatvezetõség; A Gyakorlatvezetõség törzsfõnöke; Katonai felderítõ, törzs; Hadmûveleti törzs; Logisztikai törzs; Vezetési, (híradó, informatikai) törzs;
Döntnöki csoport;
Elemzõ, értékelõ csoport;
Alájátszó csoportok a szembenálló erõk /ellenség/ szerepében való tevékenységek alájátszására; a gyakorlaton nem résztvevõ olyan szervezetek, hatóságok képviseletére, mint az elöljáró, a szomszéd, az alárendelt parancsnokságok, törzsek, egységek, alegységek és / vagy a kormányzati és a nem kormányzati szervek;
Sajtó és Tájékoztató Központ;
Látogatók és Megfigyelõk Irodája.
A sajtó és tájékoztató tiszt tanácsadói, koordinálói feladatokat lát el a Gyakorlatvezetõség számára, összeköttetést biztosít a Sajtó és Tájékoztató Központ felé. Ha egy gyakorlaton nagyobb vagy speciális szakértelemre van szükség, a Gyakorlatvezetõség szükség szerint igénybe veheti a nem katonai és / vagy a nem kormányzati szervek szakértõit, mint például az ENSZ, vagy az EBESZ, stb. A Gyakorlatvezetõség törzsfõnöke lehetõleg a gyakorlatvezetõ parancsnok törzsének olyan magas beosztású tisztje, aki – mint elsõdleges felelõséggel bíró tiszt – részt vett a gyakorlat tervezésének irányításában. A Gyakorlatvezetõség törzsfõnökének alaposan ismernie kell a gyakorlat minden aspektusát, valamint a vonatkozó terveket és eljárásokat. A Gyakorlatvezetõség törzsfõnöke felelõsséggel tartozik a gyakorla tvezetõ tisztnek, a gyakorlatigazgatónak a gyakorlat általános irányításáért és Gyakorlatvezetõség törzse tevékenységének vezetéséért. A Gyakorlatvezetõség feladatainak ellátására kijelölt tiszteket a gyakorlatra való felkészülés és végrehajtás idejére ajánlott mentesíteni állandó kötelezettségeik alól, és elegendõ idõt célszerû biztosítani a számukra a felkészülésükre, az eligazításokra, valamint a gyakorlatra vonatkozó parancsnok, utasítások, intézkedések és vonatkozó tervek, stb. tanulmányozására.
54 A Gyakorlatvezetõségnek önállóan, de a lehetõ legközelebb célszerû elhelyezkednie a gyakorló parancsnokság, törzs települési helyéhez, hogy tájékozódhassanak arról, hogy a résztvevõk hogyan ítélik meg a helyzetet, megfigyelhessék és irányíthassák a gyakorlat menetét. A Gyakorlatvezetõségnek biztosítani kell a koordinációt és a folyamatosságot a szembenálló erõk és más résztvevõ vagy szimulált felek között. Eligazítást kell nyújtania saját törzse megfelelõ parancsnokainak és kiválasztott tisztjeinek a helyzetrõl, és elsõsorban a bekövetkezõ tevékenységekrõl, fontosabb eseményekrõl. A Gyakorlatvezetõségnek megfelelõ híradó, informatikai és kommunikációs eszközökkel célszerû rendelkeznie a gyakorlat sikeres vezetése érdekében szükséges koordináció érdekében. Ez megvalósítható a Gyakorlatvezetõség számára elkülönített híradó, informatikai és kommunikációs eszközökön keresztül, vagy ha a meglévõ híradó és kommunikációs rendszeren belül létrehoznak egy prioritást élvezõ rendszert a Gyakorlatvezetõség számára. 2.4.
A GYAKORLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS A GYAKORLATOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK
A gyakorlat folyamatának végsõ lépcsõfoka a gyakorlat végrehajtásának értékelése, elemzése és a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések összeállítása. A gyakorlatok értékelése, elemzése és a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések rendeltetése, hogy a gyakorlat megtervezésére és lebonyolítására (végrehajtására) fordított erõfeszítések teljes mértékben felhasználhatóak legyenek. Az értékelésnek és a gyakorlatról készített jelentéseknek ki kell hangsúlyozniuk a megszerzett tapasztalatokat, hogy ezek alapot szolgáltassanak a késõbbi gyakorlatok tervezéséhez és a jövõbeni gyakorlatok végrehajtásához szükséges korrekciókhoz. Az értékelésekben és jelentésekben különös jelentõséggel szükséges hivatkozni azokra a dolgokra, tényekre és következtetésekre, amelyeket mérlegelni célszerû a haderõ jövõbeni feladatai végrehajtásához szükséges képességek fejlesztése, valamint a jövõbeni gyakorlatok tervezése, végrehajtása érdekében. Az értékelések és jelentések kapcsán számos kifejezést rendszeresen használunk, amelyek speciális meghatározást igényelnek. Ezek a következõk: Az elemzés olyan általános (generikus) vizsgálati módszer, amelyet az egész értékelési tevékenység során alkalmazunk. Az elemzés a következõket foglalja magába:
Adatok gyûjtése, rögzítése és rendszerezése;
Az események rekonstruálása;
Az események bemutatása a tények tükrében;
Adatok kiértékelése vagy felmérése;
55
Következtetések indoklása.
A felmérés egy rendszer, szenzor, eljárás vagy taktika teljesítményének értékelése a résztvevõk által produkált adatok alapján. A felmérés általában egy szubjektív folyamat. Az értékelés egy objektív – ha lehetséges, akkor számszerûsített – következtetés, amelyre az összes releváns adat megvizsgálása útján jutunk el. A gyakorlat végrehajtásának értékelését, elemzését számos formában, több lépcsõben lehet elvégezni, a közvetlenül a gyakorlat befejezése után megfogalmazott elsõ benyomásoktól kezdve a részletes rekonstrukcióig és kiértékelésig. A gyakorlat végrehajtásának értékelését, elemzését speciálisan erre a feladatra kijelölt, létrehozott értékelõ, elemzõ csoport hajtja végre. A gyakorlat-értékelõ, elemzõ csoport munkájának eredménye, végterméke egy részletes „Értékelõ jelentés a gyakorlat végrehajtásáról”. Az értékelõ, elemzõ tevékenység során szerzett adatok felhasználhatók a következõk támogatására, igazolására, bizonyítására:
A gyakorlat fõ céljai, célkitûzései elérésének sikere, sikertelensége;
A tervek, eljárások, taktikák, berendezések, felszerelések, létesítmények, fegyverek, fegyverrendszerek, valamint a személyi állomány kiképzése hatékonyságának vizsgálata;
Az eredmények összehasonlítása a korábbi gyakorlatok eredményeivel;
A standardizálási és interoperabilitási problémák meghatározása a felszerelések, eljárások szolgálatok vagy szolgáltatások kapcsán, beleértve az adott szabványegyezmény ebbõl következõ megváltoztatására vonatkozó javaslatokat;
Az ismétlõdõ problémák megelõzése a jövõbeni gyakorlatok során;
A hasznosnak bizonyult statisztikai és tervezési tényezõk megállapítása a jövõbeni gyakorlat és hadmûveleti tervezések során.
2.4.1. A gyakorlatértékelés, elemzés típusai és szintjei A gyakorlatok értékelésére, elemzésére az alábbi típusú tematikus vizsgálatokat alkalmazhatjuk:
„A” típus – Gyors áttekintõ, értékelõ vizsgálat, amelynek célja elõzetes értékelést adni a gyakorlat végrehajtásáról. Ezt a típusú értékelõ vizsgálatot közvetlenül gyakorlat utáni megbeszélésen lehet felhasználni.
„B” típus – Olyan értékelõ, elemzõ vizsgálat, amely teljes mértékben kihasználja a gyakorlatok értékelési, elemzési technikáit.
56
„C” típus – Egy részletes értékelõ, elemzõ tanulmány kidolgozására irányul, amelyet speciális (hadászati, hadmûveleti) kutatási szervek, intézetek, nemzeti elemzõ csoportok, vagy különleges NATO szervek készítenek el. Az ilyen típusú tanulmányok lebonyolítására vonatkozó utasításokat a Gyakorlattervezési Intézkedésben célszerû rögzíteni.
A gyakorlatok értékelésének, elemzésének szintjeit a vizsgálat kívánt mélységével összhangban lehet meghatározni. Ennek megfelelõen az értékelésnek, elemzésnek három szintjét különböztetjük meg:
Elsõ szint – Egy általános minõségi vizsgálat, amelyben csak korlátozottan van szükség számszerûsített adatok feljegyzésére. A kisebb jelentõségû eseményeket nem rekonstruálják.
Második szint – Ez egy közepes szintû vizsgálat, amely jelentõsebb mennyiségû számszerûsített feljegyzett adatot igényel. Amennyiben az elemzendõ célkitûzések szükségessé teszik a kisebb jelentõségû események rekonstruálását, ezeket az eseményeket szelektív módon indokolt meghatározni és a rekonstrukciónak azokra a különleges területekre, periódusokra, vagy helyzetekre célravezetõ korlátozódnia, amelyek elégségesek a releváns tények igazolására.
Harmadik szint – A legmélyebb és legalaposabb vizsgálat, amely kiterjedt adatmennyiséget igényel. Ha az értékelés, elemzés célkitûzései megkövetelik, akkor a gyakorlat eseményei rekonstruálásának szükséges kiterjednie minden kisebb jelentõségû eseményre és elszalasztott lehetõségre is. Szükség van az egységek, alegységek mozgásának, tevékenységének, a fegyverek, fegyverrendszerek és az egyéb eszközök, eszközrendszerek teljesítményének, valamint a környezeti feltételeknek a részleteire.
Megítélésem szerint az értékelés, elemzés megtervezése speciális feladat, amelyet tulajdonképpen a gyakorlat effektív tervezésével egy idõben ajánlatos elkezdeni. Meggyõzõdésem, hogy a gyakorlat-tervezõknek világosan látniuk kell a gyakorlat fõ célkitûzései és az értékelés, elemzés célkitûzései közötti különbségeket. A gyakorlatokat a vezetés feladataival kapcsolatos speciális hadmûveleti célkitûzések megvalósítása érdekében kell megtervezni. Az értékelés, elemzés célkitûzéseit (miután a gyakorlat célkitûzései meghatározásra kerültek) számos változat szerint ki lehet választani annak érdekében, hogy a lehetõ legtöbb visszajelzést kapjunk a gyakorlatról. A gyakorlat értékelését, elemzését olyan módon célszerû és egyben szükséges megtervezni és megszervezni, hogy ne befolyásolja a gyakorlat célkitûzéseinek megvalósítását. A gyakorlattervezés elõrehaladtával az értékelési, elemzési célkitûzések pontosításra szorulhatnak. Az értékelõ, elemzõ csoport kidolgoz egy megfelelõ tervet a gyakorlat értékelõ, elemzõ feladatainak végrehajtása céljából, amely része lesz a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsának. A gyakorlat utáni megbeszéléseken a gyakorlat befejezése után azonnal – „azon melegében” – a gyakorlat résztvevõi megvitatják a történteket a dolgok tisztázása céljából. Ez a fórum – amelyen tulajdonképpen megtörténik a gyakorlat elõzetes értékelése – a résztvevõk
57 közötti aktív megbeszélésre és egyúttal a gyakorlat utáni további megbeszélések, értékelések elõkészítésére is szolgál. A gyakorlat utáni legelsõ tisztázó megbeszélést a gyakorlatvezetõ parancsnok vagy a gyakorlatigazgató vezeti, a megbeszélést az értékelõ, elemzõ csoport készíti elõ. A gyakorlat utáni megbeszélés – a gyakorlat elõzetes értékelése a résztvevõk közötti aktív megbeszélésre szolgáló fórum, amikor a benyomások még frissen élnek a résztvevõk emlékezetében. Célszerû a gyakorlat befejezése után rögtön megtartani, amennyire ez lehetséges. A gyakorlat utáni megbeszélés, a gyakorlat elõzetes értékelésének célja:
Kihasználni a résztvevõk nézõpontja és ötletei kicserélésének lehetõségét;
Megvitatni a parancsnokok és törzsek, az egységek, alegységek a gyakorlat során nyújtott teljesítményét, különösen tekintettel a gyakorlatra meghatározott fõ célkitûzések területén;
A megszerzett tapasztalatok azonnali felhasználása a lehetséges területeken.
2.4.2. A gyakorlat utáni jelentések A gyakorlat utáni jelentések lehetõséget biztosítanak a gyakorlatok fontos eredményeinek közzétételére, alapot biztosíthatnak az olyan jellegû lépések kezdeményezéséhez, amelyek a csapatok és eszközök hatékonyságának fokozásához szükségesek. A gyakorlatokkal kapcsolatos jelentéseket a következõ formákban célszerû megtenni:
Az elsõ benyomásokról készített jelentés;
Jelentés a gyakorlat utáni megbeszélésrõl;
Jelentés a gyakorlat értékelésérõl;
A gyakorlatról szóló végleges jelentés.
Az elsõ benyomásokról készített jelentésben a gyakorlaton résztvevõ parancsnokok, valamint az értékelõ, elemzõ csoport vezetõje közvetlenül a gyakorlat után a Gyakorlatvezetõ parancsnoknak tesznek jelentést a gyakorlat egészérõl, vagy szükség esetén mozzanatonként. Az elsõ benyomásokról készített jelentés formátumát, címzettjeit és határidejét a Gyakorlattervezési Intézkedésben vagy a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában célszerû meghatározni. A gyakorlat utáni megbeszélésrõl szóló jelentés – vagyis a gyakorlat elõzetes értékelése – akkor szükséges, ha így határozták meg a tervezés folyamán a Gyakorlattervezõi Intézkedésben vagy a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában. A gyakorlaton résztvevõ parancsnokságok, törzsek és csapatok, egyéb érdekelt szervek részére a gyakorlat utáni megbeszélésrõl jelentés kerül kidolgozásra, amely összefoglalja a gyakorlat utáni megbeszélésen megvitatott pontokat. A jelentést a gyakorlat végrehajtását elemzõ, értékelõ csoport állítja össze.
58 A gyakorlat értékelésérõl szóló jelentés a gyakorlat elemzésének eredményeit tartalmazza. A végrehajtott gyakorlatok értékelését az értékelés és elemzés célkitûzéseivel összhangban végzik. A jelentést a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnoknak terjesztik fel, majd a jelentés jóváhagyását követõen másolatait megküldik az összes érdekelt hatóság, szervezet számára a tapasztalatok feldolgozása céljából. A gyakorlat értékelésérõl szóló jelentés formátumára vonatkozó útmutatásokat célszerû elõre kidolgozni, a jelentés címzettjeit és határidejét szükségszerû a Gyakorlattervezõi Intézkedésben vagy a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában meghatározni. A gyakorlatról szóló végleges jelentés a gyakorlatot zárja le, amelyet a Gyakorlatvezetõ parancsnok irányításával az elemzõ, értékelõ csoport készít el, majd jóváhagyás és kiegészítõ megjegyzések megtétele céljából fel kell terjeszteni a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok számára. A gyakorlatról szóló végleges jelentés minden lényeges információt tartalmaz a gyakorlatról. A gyakorlatról szóló végleges jelentés tartalmára, formátumára vonatkozó útmutatásokat célszerû elõre kidolgozni, a jelentés címzettjeit és határidejét a Gyakorlattervezõi Intézkedésben és / vagy a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában szükséges meghatározni. A NATO gyakorlatában a gyakorlat értékelésérõl szóló jelentés tervezetét kellõ idõben felterjesztik a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnoknak, hogy a jelentés megállapításait fel lehessen használni a gyakorlatról készített végsõ jelentés kidolgozása során. A gyakorlat értékelésérõl szóló jelentés kézhezvétele után a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnoknak a következtetéseket és javaslatokat jóváhagyja (vagy nem hagyja jóvá), és megfelelõ intézkedéseket kezdeményez a felmerült problémák orvoslására. A gyakorlat értékelése, elemzése a gyakorlat követelményeinek részeként kerül végrehajtásra, éppen ezért a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok köteles megerõsíteni vagy elutasítani a gyakorlatról szóló végleges jelentés fontosabb ajánlásait. A gyakorlat utáni jelentéseket az alábbi határidõkkel célszerû felterjeszteni:
Az elsõ benyomásokról készített és a gyakorlat utáni megbeszélésrõl szóló jelentés – a gyakorlat befejezését követõ 14 napon belül;
Jelentés a gyakorlat értékelésérõl – a gyakorlat befejezését követõ 30 napon belül;
A gyakorlatról szóló végleges jelentés – a gyakorlat befejezését követõ 90 napon belül.
2.5.
A SAJTÓ ÉS A TÁJÉKOZTATÁS, LÁTOGATÓK ÉS MEGFIGYELÕK A GYAKORLATON
2.5.1. A sajtó és a tájékoztatás a gyakorlaton A Magyar Honvédség jövõbeni, nem csak nemzetközi, de a hazai gyakorlatain is egyre inkább elõtérbe kerül a sajtó és a tájékoztatás kérdése és annak fontossága. „Amirõl nem tudósítanak a médiák, az meg sem történt, vagy olyan mintha meg sem történt volna!” (Jack
59 J. Sheehan vezds., NATO Atlanti FPK, 1997.). A választott idézet rendkívül jól tükrözi a nyugati demokráciák gyakorlatát, a kérdés filozófiai megközelítését. A fegyveres erõk demokratikus civil kontrolja jelentõs mértékben, mondhatni katalizátorként járult hozzá a sajtó és a tájékoztatás fenti filozófiai megközelítésének kialakulásához. A Sajtó és Tájékoztatási Központ, gyakorlatokon való mûködtetésének alapvetõ célja, hogy teljes, pontos és idõbeni információkat biztosítson a gyakorlaton részt vevõ törzsek és csapatok tevékenységérõl (aktivitásairól) mind a belsõ, mind pedig a külsõ híradó médiák számára. Az ilyen jellegû tájékoztatás minden esetben a szövetség, az ország (kül-) politikai irányvonala által determinált és megfelel, – a tájékoztatás függetlensége mellett – a katonai titoktartási, (had-) mûveleti biztonsági, valamint az alapvetõ személyiségi jogi követelményeknek. A sajtó és a tájékoztatás megszervezése a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok alapvetõ felelõssége, természetesen a felsõbb szintû katonai és politikai vezetõ szervek iránymutatásai, a tájékoztatási elvek figyelembe vételével. Következésképpen a NATO, NATO PfP gyakorlatok esetén a tájékoztatás felelõsége az adott NATO parancsnokságé, a hazai sajtó és a tájékoztatás rendszere ehhez a nemzetközi rendszerhez csatlakozik, tevékenységét vele párhuzamosan és szinkronban kell végeznie. A hazai gyakorlatok esetében a tájékoztatás tisztán nemzeti felelõsség. A gyakorlatot elrendelõ tiszt (parancsnok) általában a Gyakorlat Kiinduló Adataiban határozza meg a sajtó és a tájékoztatás felelõsségének megfelelõ szintjét. Minden szintû parancsnok felelõssége, hogy biztosítsa a sajtó és a tájékoztatás tervezésének feladatai a gyakorlat hadmûveleti tervezésével párhuzamosan, az alábbi elvek figyelembe vételével történjen:
Idõbeni és pontos információk kerüljenek biztosításra (hozzáférhetõvé) a nyilvánosság és a hivatalos szervek felé. A tények interpretálása érthetõ legyen, hogy a médiák és a nagyközönség megérthessék a tényeket és a kérdéseket;
A tájékoztatást szolgáló információk biztosítása szempontjából a következõ korlátok figyelembe vétele elengedhetetlen: A törvényességi és titokvédelmi szempontok, A mûveleti biztonsági szempontok és Kompetencia szint szerinti osztályozás, vagyis az adott parancsnokság sajtó és tájékoztatási tisztje tevékenységének korlátokat szab a szervezete felelõségi körébe tartozó információk kommentálása, valamint A személyiségi jogok figyelembe vételével alkalmazandó korlátozások;
A tisztán politikai jellegû, az adott szervezet tevékenységével kapcsolatban nem lévõ információ-kérések megjegyzés nélkül a megfelelõ politikai szintû tájékoztatási szervhez továbbítandók, illetve kellõ udvariassággal elutasítandók;
A kért információkat cenzúrázás, vagy propagandatevékenység nélkül célszerû megadni, hacsak ezeknek nyilvánosságra hozatalát nem tiltják biztonsági elõírások vagy egyéb korlátozások;
60
Minden jóhiszemû médiaügynökség számára célszerû egyformán biztosítani az információkhoz való hozzáférés lehetõségét;
Az információkat nem szabad minõsíteni vagy más módon olyan célból visszatartani, hogy megvédjék a NATO-t, a Honvédelmi Minisztériumot, a Magyar Honvédséget a kritizálástól, vagy a kellemetlenségektõl;
A teljes és pontos információk közlése a médiákkal és a nagyközönséggel részletes sajtó és tájékoztatási tervezést követel meg. Az ilyen tervezés a rendeltetése, hogy gondoskodjon az információk idõbeni eljuttatásáról a médiaszervekhez és a nagyközönséghez.
A sajtó és a tájékoztatás megtervezése a gyakorlat hadmûveleti tervezésével párhuzamosan, a hadmûveleti és más gyakorlattervezõ szervekkel együttmûködve történik. Nemzetközi gyakorlat esetében az együttmûködés kiterjed a szövetségi és nemzeti tájékoztatási szervek irányába. Már a tervezés korai szakaszában szükséges gondoskodnunk arról, hogy a Gyakorlat Kiinduló Adatai tartalmazzák a sajtó és a tájékoztatás feladatait a gyakorlat célkitûzéseinek meghatározásánál. Ennek érdekében a Központi Tervezõ Csoportnak ajánlatos igénybe vennie a gyakorlaton a végrehajtásába bevont sajtó és tájékoztatási tisztek szakértelmét. A sajtó és tájékoztatási elveinek egy adott gyakorlatra jellemzõ összes fontos aspektusát figyelembe kell venni a Gyakorlattervezési Intézkedésben. A gyakorlaton részt vevõ valamennyi parancsnokság – a gyakorlat forgatókönyvének figyelembevételével – sajtó és tájékoztatási tervet dolgozz ki, a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa és Terve kidolgozásának részeként. Megítélésem szerint alapvetõen fontos a Gyakorlatvezetõség számára, hogy a Gyakorlattervezési Intézkedésben szereplõ sajtó és tájékoztatási utasítások világosak és átfogók legyenek és támogassák a gyakorlat általános célkitûzéseit. A sajtó és a tájékoztatás érdekében már a tervezés kezdeti fázisában gondoskodni szükséges arról, hogy az alapvetõ gyakorlattervezõi okmányok, a Gyakorlat Hadmûveleti Parancsa és Terve tartalmazzanak részletes adatokat az erõforrásokról (mint például finanszírozás, létesítmények, személyi állomány, kommunikáció, szállítás, felszerelések, készletek, szolgáltatások), amelyek szükségesek a sajtó és tájékoztatási mûveletek hatékony gyakorlásához. A Gyakorlat Hadmûveleti Parancsában célszerû meghatározni az említett erõforrások biztosításának forrásait, felelõseit. A nemzetközi és hazai gyakorlatok sajtó és tájékoztatási alapelvei30 , – amennyiben a felsõbb érdekek és ennek megfelelõ utasítások másként nem rendelkeznek – „Aktív” minõsítést viselnek. A gyakorlatok aktív sajtó és tájékoztatási alapelve azt jelenti, hogy erõfeszítések történnek a média, a nyilvánosság érdeklõdésének felkeltésére, a gyakorlat fontossága, célja
30
A gyakorlatok sajtó és tájékoztatási alapelveit a 11. számú ábra (102. oldal) szemlélteti.
61 és feladatai iránt annak érdekében, hogy a közvélemény széleskörû, nyilvános tájékoztatására lehetõség legyen. Egyes gyakorlatoknál esetenként elõfordulhat a „Félaktív” vagy „Passzív” minõsítés. A gyakorlatok félaktív sajtó és tájékoztatási politikája a médiát, a médián keresztül a közvéleményt a nélkül informálja, hogy növelné, vagy intenzívebbé tenné a média vagy a közvélemény érdeklõdését. A félaktív tájékoztatással megelõzhetõ az információhiány miatti spekuláció, illetve biztosítani tudjuk a média hosszú távú érdeklõdését a katonai tevékenységek, gyakorlatok iránt. A félaktív tájékoztatás esetében a gyakorlattal kapcsolatos alapinformációk közlemény vagy nyilatkozat formájában kerülhetnek kiadásra. Ugyanakkor a gyakorlat teljes idõszakában a felmerülõ vagy a sajtó által feltett kérdésekre fel kell készülni és a már leírtak figyelembe vételével a választ meg kell adni. A gyakorlatok passzív sajtó és tájékoztatási politikája esetén nem teszünk lépéseket annak érdekében, hogy a média és a közvélemény érdeklõdését a gyakorlat iránt felkeltsük. Mindezek ellenére a passzív sajtó és tájékoztatási gyakorlat alkalmazásakor is elengedhetetlen, hogy az illetékesek készen álljanak, a média kérdéseire válaszoljanak, rövid nyilatkozatot tegyenek a spekuláció, a félreértések és a zûrzavar elkerülése érdekében. 2.5.2. A látogatók és a megfigyelõk a gyakorlaton A Magyar Honvédség jövõbeni gyakorlatain – a NATO országok gyakorlatának megfelelõen, valamint a bizalom és a biztonság erõsítése, a nyilvánosság fokozása érdekében és más pozitív okok miatt – számolnunk kell a látogatók és a megfigyelõk (ellenõrök) jelenlétére. A látogatók és a megfigyelõk (ellenõrök) adott esetben jelentõs számmal fognak gyakorlatainkon vagy azok egyes mozzanatain részt venni. A látogatók és a megfigyelõk (ellenõrök) gyakorlatokon való megjelenése speciálisan erre a célra létrehozott szervezetet igényel, amelyet a Látogatók és Megfigyelõk Irodája néven ismerünk. Ugyancsak a Látogatók és Megfigyelõk Irodájának a feladata, hogy felvállalja a Bécsi Dokumentum alapján a gyakorlatra érkezõ megfigyelõk, ellenõrök munkájának segítését. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) által elfogadott 1994. és 1999. évi Bécsi Dokumentumok rendelt etése, hogy erõsítse a bizalmat és a biztonságot Európában. A kötelezettségek az EBESZ valamennyi államára vonatkoznak. A Bécsi Dokumentumok rendelkezéseinek megvalósítása szigorúan nemzeti felelõsség. A Magyar Honvédség gyakorlatai esetében a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium gondoskodik, hogy az EBESZ valamennyi állama idõben megkapja a gyakorlatról az összes szükséges információt. A gyakorlatokra meghívott látogatók és megfigyelõk következõ kategóriáit célszerû alkalmazni:
Elsõ Kategória (Megkülönböztetett látogatók), mint például: Állam- és/vagy kormányfõk, Királyi családok tagjai;
62
Vezetõ (rangidõs) politikusok (miniszteri szint); Nemzetközi nem kormányzati szervezetek (pl. ENSZ, EBESZ, NYEU) vezetõ (rangidõs) képviselõi; Az Észak-atlanti Tanács, az Euró-atlanti Partnerségi Tanács nagyköveti szintû képviselõi és más nagyköveti szintû képviselõk; Vezetõ (rangidõs) katonaszemélyek – vezérkari fõnöki szint, magasabb szintû NATO parancsnokok és a velük egyenrangú személyek;
Második Kategória Tekintélyes polgári személyek és vezetõ (rangidõs) katonaszemélyek, akik nem tartoznak bele az elsõ kategóriába;
Harmadik Kategória Egyéb vezetõ (rangidõs) katonaszemélyek, akik nem tartoznak bele az elsõ vagy a második kategóriába.
Negyedik Kategória A gyakorlatra meghívott megfigyelõk és ellenõrök (polgári és katonaszemélyek), akiket az 1994. és 1999. évi Bécsi Dokumentum értelmében meghívtak.
A látogató egy magas rangú állami, politikai vezetõi méltóság, magas rangú polgári tisztségviselõ vagy katona személy, akit a gyakorlat folyamatában a tevékenységek egy részének, mozzanatának megtekintésére és egyéb más felsõbb célok érdekében hívtak meg. A megfigyelõ egy katona személy vagy polgári tisztségviselõ, aki nem tartozik a gyakorlat résztvevõi közé, és akit azért hívtak meg, hogy kísérje figyelemmel a gyakorlat folyamatát, a katonai tevékenységeket, vagy azok egyes mozzanatait. Az ellenõr egy katona személy vagy polgári tisztségviselõ, akit azért küldtek, hogy ellenõrizze az EBESZ egy másik tagállama a katonai tevékenységeknek egy meghatározott területén (pl.: a gyakorlat végrehajtása során) betartja-e az 1994. évi Bécsi Dokumentum rendelkezéseit. Talán érdemes megjegyezni és ráirányítani a figyelmet, hogy a NATO gyakorlatában a sajtó és a tájékoztatás megszervezése, a látogatókkal és a megfigyelõkkel (ellenõrökkel) a gyakorlatokon való foglalkozás, a Sajtó és Tájékoztató Központ, a Látogatók és Megfigyelõk Irodája mûködtetése egy adott gyakorlat költségvetésének mintegy 10-20%-át, de akár 50%át is elérheti. 2.6.
A GYAKORLATOK EGYES KÖLTSÉGVETÉSI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI
2.6.1. Költségvetési és pénzügyi kérdések Gyakorlati tapasztalatom, hogy az elmúlt évtizedekben a hadmûveleti és a gyakorlattervezést végzõk (döntéshozók és kidolgozók egyaránt) kevésbé voltak rákényszerülve, hogy foglalkozzanak költségvetési és pénzügyi kérdésekkel a gyakorlat elõkészítésének, tervezésének idõszakában. Természetesen ez esetben is történtek a gyakorlat
63 racionalizálására, a kiadások csökkentésére való törekvések, de lényegében egy adott gyakorlat költségeinek elszámolására csak a befejezését követõen került sor. Jelentõs változás ezen a téren a NATO PfP gyakorlatokon való részvételünkkel kezdõdött, mivel azok finanszírozása célelõirányzatként a központi költségvetésbõl történt. Éppen ezért a honvédelmi tárca megfelelõ törvényi szabályozás által beszámolásra, elszámolásra kötelezett. A jövõ gyakorlatai esetében elkerülhetetlen, hogy ne foglalkozzunk költségvetési, pénzügyi kérdésekkel. Nem nehéz belátni, hogy – csak a gyakorlatok területén maradva – ha egy hadmûveleti, kiképzõ vagy tervezõ tiszt „felemeli a ceruzáját”, az mindenesetben az adófizetõ állampolgár pénzébe kerül. Nem mindegy tehát, hogy az adóforintok hogyan, milyen hatékonysággal kerülnek felhasználásra a gyakorlatokon. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának kibõvülésével, a vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás elõírásaira tekintettel, az elmúlt években elsõsorban a nemzetközi rendezvények, gyakorlatok költségvetési és pénzügyi kérdései kerültek elõtérbe és késõbb szabályozásra. A nemzetközi gyakorlatok egyes pénzügyi kérdéseit az MHPK, VKF 16/1996. számú intézkedése szabályozta. Figyelemmel az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 97.§.-ban31 foglaltakra a nemzetközi rendezvények, gyakorlatok költségvetési tervezésének, finanszírozásának, végrehajtásának és elszámolásának rendjét 1999. január 01-jétõl a honvédelmi miniszter 83/1999. számú utasítása szabályozza. Ugyanakkor nem történt meg a Magyar Honvédség hazai gyakorlatai költségvetési és pénzügyi kérdéseinek szabályozása. A Magyar Honvédség részvételével tervezett nemzetközi gyakorlatok pozitív tapasztalatai alapján nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az átláthatóság, a tervezhetõség, az elõrelátás, a finanszírozhatóság biztosítása miatt feltétlenül szükségessé válik a hazai gyakorlatok vonatkozásában is megfelelõ, egységes szabályozás bevezetése. Mindezzel együtt jelentõsen csökkenthetõ a tervezetten felüli, „ad-hoc” gyakorlat elrendelés, illetve a nemzetközi gyakorlatok „ad- hoc” bevállalása. Az említett miniszteri utasítás rögzíti, hogy a nemzetközi rendezvény (gyakorlat) költségvetése csak mûködési kiadásokat tartalmazhat, felújítási, illetve felhalmozási kiadások fedezésére nem használható fel. A gyakorlat költségvetése tervezésénél már a kezdetektõl számítva a legszigorúbban szem elõtt kell tartani a gyakorlat célkitûzéseit, elérendõ felkészítési és kiképzési céljait. A gyakorlatok költségvetési és pénzügyi kérdései szabályozása terén az elsõdlegesen fontos kérdés – nem csak a nemzetközi, de a hazai gyakorlatok vonatkozásában is – a gyakorlat költség- fajtáinak meghatározása a felkészítési és kiképzési célok figyelembe
31
„A költségvetési szerv vezetõje felelõs a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belsõ ellenõrzés megszervezéséért és mûködéséért.”
64 vételével és felsõbb szintû (HM HVKF) intézkedésben vagy (honvédelmi miniszteri) utasításban történõ szabályozása. Tekintettel a gyakorlatok költségvetési és pénzügyi kérdéseinek szabályozására, az e téren kialakult több éves tapasztalatokra, a hazai és nemzetközi gyakorlatok elõzetes költségtervezésénél, a költségfajtáinak (mûködési kiadásainak) meghatározásánál az alábbi szempontokat tartom célszerûnek figyelembe venni: 2.6.2. A gyakorlatok elõzetes költségtervezése
A Felkészítés, Kiképzés Tervezõ Alrendszerben (FKTA) a Magyar Honvédség gyakorlatai összesített programjának kidolgozása során, azzal párhuzamosan célszerû elvégezni a gyakorlatok elõzetes költség tervezését (2+1+2 évre kidolgozva) a várható költségek figyelembe vételével, a gyakorlatoknál leírt részletességgel.
A gyakorlatok elõzetes költségtervezését a megfelelõ vezetõ szervek hadmûveleti, kiképzési és pénzügyi tervezõ szakembereinek együttmûködésével szükséges elvégezni.
Az általános és speciális felkészítési és kiképzési követelmények és az elõzetes költségvetési korlátok figyelembe vételével célszerû meghatározni a következõ és az azt követõ évekre betervezhetõ gyakorlatok prioritását, a Honvédelmi Minisztérium által (a középtávú pénzügyi terv alapján) meghatározott finanszírozási limitek szem elõtt tartásával.
Az így kialakításra került gyakorlat prioritási sorrend biztosítja a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékesei részére, hogy dönteni tudjanak a tervezhetõ, végrehajtásra kerülõ gyakorlatokról.
El kell érni, hogy a jövõben egyetlen gyakorlat se kerüljön betervezésre elõzetes költségtervezés és pénzügyi támogatás biztosítása, a szükséges támogatás jóváhagyása nélkül, vagyis a gyakorlatot elrendelõ elöljáró parancsnok a gyakorlatvezetõ parancsnok részére az elrendeléssel egyidejûleg meg tudja határozni, milyen keretösszeg fog rendelkezésre állni a gyakorlat elõkészítéséhez és végrehajtásához.
Mindezzel együtt – természetesen elõre meghatározott limiten belül – a központi pénzügyi szervezetnek megfelelõ pénzügyi tartalékokkal kívánatos rendelkeznie arra az esetre, ha az aktuális költségekben a tervezetthez képest változások (pl.: áremelkedések) következnek be.
A megtakarításokkal végrehajtott gyakorlatoknál a maradványpénzek megfelelõ engedéllyel átcsoportosíthatók más gyakorlatok végrehajtásához. (A különbözõ, de még a hasonló gyakorlatok végrehajtása során is a kommunikációs és szállítási költségekben jelentõs eltérések mutatkozhatnak a tervezetthez képest.)
2.6.3. A gyakorlatok költségfajtái A gyakorlat költségei magába foglalják mindazon költségeket, amelyek szükségesek az elõkészítés, a felkészülés, a végrehajtás és a gyakorlat utáni, de azzal kapcsolatos egyéb feladatok teljesítéséhez, beleértve a gyakorlatra való minden oldalú felkészülés érdekében
65 tervezett valamennyi rendezvényt értekezleteket és feladatvégzést, stb.).
(konferenciákat,
munkamûhelyeket,
kidolgozói
A gyakorlatok költségfajtáit az alábbi kategóriák szerint csoportosítottam:
Utazási, szállítási, szállás, napidíj és élelmezési költségek A részvevõ katona és polgári állomány utazásai a gyakorlat elõkészítõ rendezvényeire, a gyakorlatra és a gyakorlatot követõ rendezvényekre; A gyakorlaton részvevõ törzsek és csapatok teljes állományának utazása, szállítása a gyakorlat körzetébe és vissza; Megfigyelõk és látogatok utazása, szállítása a gyakorlaton; A részvevõk szükséges utazása, szállítása a gyakorlat ideje alatt; A gyakorlaton részvevõ törzsek és csapatok szükséges gép- és harcjármûveinek szállítása a gyakorlat körzetébe és vissza; A részt vevõ személyi állomány szállodai, szállás költségei a gyakorlat elõkészítõ rendezvényein, a gyakorlaton és a gyakorlatot követõ rendezvényeken; A részt vevõ személyi állomány napidíj költségei a gyakorlat elõkészítõ rendezvényein, a gyakorlaton és a gyakorlatot követõ rendezvényeken; A részt vevõ személyi állomány napidíj költségei a gyakorlat elõkészítõ rendezvényein, a gyakorlaton és a gyakorlatot követõ rendezvényeken; A részt vevõ személyi állomány élelmezési költségei a gyakorlat elõkészítõ rendezvényein, a gyakorlaton és a gyakorlatot követõ rendezvényeken (a vonatkozó szabályzók elõírásai szerint).
Anyag és eszköz, üzemóra felhasználási költségek Lõszer, robbanó- és jelzõanyag felhasználás; Üzem- és kenõanyag felhasználás; Szakágankénti anyag és eszköz felhasználási költségek közvetlenül a gyakorlat elõkészítése és végrehajtása érdekében; A gyakorlat érdekében felhasznált közmû költségek; A gyakorlat érdekében felhasznált gép- és harcjármû üzemóra felhasználási költségek; Közvetlenül a gyakorlat érdekében szükséges javítási, felújítási költségek; Közvetlenül a gyakorlat érdekében szükséges építési, beruházási költségek; A gyakorlótér használatának, üzemeltetésének és közvetlenül a gyakorlattal kapcsolatos eszköz és anyag felhasználásának költségei;
Kommunikációs költségek Az állandó és a gyakorlat érdekében aktivált híradó vonalak (áramkörök) költségei; A gyakorlatvezetõség érdekében aktivált híradó vonalak (áramkörök) költségei; Telefon és telefax költségek az elõzõ pontokban felhasználtak szerint; Telefon és telefax költségek a gyakorlatra létesített Látogató és Megfigyelõ Iroda, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Központ által felhasználtak szerint.
Adminisztratív költségek
66
Elõadói díjak, tiszteletdíjak, túlmunka díjak; Irodaszer, nyomdaköltségek; Reklám, reklámkiadvány költségek; Fénykép, film, videó költségek; A gyakorlattal kapcsolatos posta költségek; A (nemzetközi) gyakorlatvezetõség eszköz és anyagköltségei a gyakorlat idején, ha az nem állandó katonai elhelyezésben települt; A (nemzetközi) gyakorlatvezetõség ideiglenes jellegû telepítésének költségei a gyakorlat idején, ha az nem állandó katonai elhelyezésben települt; Szerzõdéses szolgáltatások költségei, valamint eszközbérleti költségek közvetlenül a gyakorlat elõkészítése és végrehajtása érdekében; A gyakorlatra létesített Látogató és Megfigyelõ Iroda, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Központ egyéb adminisztratív költségei.
Természetesen számos más változatú csoportosítás elképzelhetõ és várhatóan az általam preferált változat sem teljes. Ugyanakkor a fentieknek a lehetõségekhez viszonyított teljes körû figyelembe vétele a gyakorlatok költségtervezésénél minden bizonnyal segítséget nyújt a pontosabb tervezéshez. 2.6.4. Költségvetési és pénzügyi alapfogalmak A gyakorlatok költségtervezése és költségvetési és pénzügyi tervezése tekintetében szükségesnek tartom néhány alapfogalom megismertetését.
Költségviselõ katonai szervezet: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség azon szervezetei, amelyek az MH GYDP-ben meghatározott gyakorlatokat végrehajtják és az adott gyakorlattal kapcsolatosan felmerülõ kiadások fedezetére költségvetési célelõirányzatban részesülnek.
Végrehajtásért felelõs katonai szervezet: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség azon szervezete, amely az adott gyakorlat elõkészítéséért, végrehajtásáért, a végrehajtás utáni elszámolásáért felel a felügyeletet gyakorló felé.
A keretgazda: az a szervezet, amely végzi a rendelkezésére bocsátott keretek felhasználásának irányítását, a gyakorlatot végrehajtó költségviselõ katonai szervezetek (a gyakorlat végrehajtásáért és pénzügyi tervezéséért felelõs parancsnokok) kijelölését és beszámoltatását, jelentést készít a felügyeletet gyakorló szerv részére a biztosított pénzkeretek felhasználásáról.
A felügyeletet gyakorló: az a személy, aki a keretgazda részére meghatározza a honvédelmi miniszter által kitûzött politikai és katonai célok elérését szolgáló – az MH GYDP-ben tervezett – gyakorlatok fõ célkitûzéseit.
Célelõirányzat: a gyakorlattal kapcsolatban a költségviselõ katonai szervezet részére jóváhagyott bevételi és kiadási költségvetési elõirányzat.
Elõirányzat nyilvántartás: a gyakorlatra a költségviselõ katonai szervezet részére jóváhagyott kiadási és bevételi elõirányzatokat, azok felhasználását gazdasági eseményenként idõrendben tartalmazó kimutatás, amelybõl világosan megállapítható a
67 jóváhagyott elõirányzat összege, annak esetenkénti felhasználása és az aktuális elõirányzat maradvány összege.
Elõzetes költségszámvetés: az MH GYDP-ben betervezett gyakorlatok és felkészítési rendezvények vonatkozásában valamennyi költségviselõ katonai szervezet kiadási és forrás szükségletét tartalmazó elõzetes számvetés, a gyakorlat költségigénye.
Elemi részköltségvetés: egy adott gyakorlatban érintett katonai szervezetek kiadási és bevételi elõirányzatait tartalmazó költségvetési dokumentum.
Összesített, elemi költségvetés: egy adott gyakorlatban érintett valamennyi katonai szervezet kiadási és bevételi elõirányzatait tartalmazó költségvetési dokumentum.
Megrendelõ: azon okmány, amivel a gyakorlat végrehajtásáért felelõs katonai szervezet anyagok, eszközök, készletek biztosítását, valamint szolgáltatások igénybevételét kérelmezi az azt biztosítani képes vagy köteles költségviselõ katonai szervezettõl.
2.6.5. Költségvetési és pénzügyi szabályozás szükségessége A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja öt évre szóló tervezése biztosítja a gyakorlatok feladat orientált programozását, betervezését. Úgy ítélem meg, hogy az átláthatóság, az elõrelátás, a tervszerûség és tervezhetõség, a finanszírozhatóság megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségtervezési, költségvetési, pénzügyi szabályozás bevezetése, figyelembe véve az azonos, hasonló és az eltérõ sajátosságokat. Jelenleg a 83/1998. (HK 4/1999) HM számú utasítás rendelkezik a nemzetközi rendezvények egyes költségvetési és pénzügyi kérdéseirõl. Ugyanakkor a gyakorlattervezés követelményeit figyelembe vevõ, hatályos szabályozás nincs kidolgozva, amely a nemzetközi és hazai gyakorlatok költségvetési, pénzügyi kérdéseit egységesen rögzítené. A nemzetközi gyakorlatok költségvetési biztosításával párhuzamosan elengedhetetlenül szükséges központosított források létrehozása és azok célelõirányzatként történõ biztosítása a hazai gyakorlatok vonatkozásában is, amelyeket csak az MH GYDP-ben tervezett gyakorlatok végrehajtására lehet felhasználni. A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény rögzíti a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke felelõsségét a Magyar Honvédség felkészítéséért. A gyakorlattervezéshez igazított költségtervezési, költségvetési, pénzügyi tervezés bevezetése indokolja az MH GYDP-ben szereplõ összes (nemzetközi és hazai) gyakorlat egységes (hasonló) elvek szerinti szabályozását a költségvetési tervezési, jóváhagyási és beszámolási feladatai vonatkozásában, ennek érdekében egy Honvédelmi Minisztérium szintû szabályzó okmány kidolgozása. A kidolgozásra kerülõ szabályzó okmányban célszerû meghatározni:
A gyakorlatok költségvetési kereteit felügyelõ és kezelõ személyeit, szervezeteit. A gyakorlatok költségvetési keretei felügyeletét a nemzetközi gyakorlatok esetében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, illetve a hazai
68
gyakorlatok esetében a gyakorlatot elrendelõ elöljáró (HM HVKF, MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP) parancsnok kell, hogy gyakorolja. A gyakorlatok költségvetési keretgazda jogkörét a nemzetközi és a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szinten tervezett hazai gyakorlatok esetében a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadmûveleti Csoportfõnök, más hazai gyakorlatok esetében a gyakorlatot elrendelõ elöljáró (MH SZFP, MH LEP, MHÖLTP) parancsnok kell, hogy gyakorolja.
A gyakorlatok költség tervezésének, a költségvetési tervjavaslatok elkészítésének, a költségvetési tervek felterjesztésének, véleményezésének és jóváhagyásának, esetleges módosításának rendjét. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke felel a Magyar Honvédség felkészítéséért, ezért a (nemzetközi és hazai) gyakorlatok végrehajtásához szükséges forrásokkal is a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke kell, hogy rendelkezzen. A – kompetens pénzügyi számviteli szakemberek bevonásával – kidolgozott gyakorlatok költségvetési terveit a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke, illetve a gyakorlatot elrendelõ elöljáró (MH SZFP, MH LEP, MH ÖLTP parancsnoka) parancsnok hagyja jóvá.
A nemzetközi és hazai gyakorlatok költségvetési keretei közötti esetleges átcsoportosítás rendje. A keretek közötti átcsoportosítási jogkörrel a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke kell, hogy rendelkezzen.
A gyakorlatok költségfajtáit költségkategóriánkénti bontásban.
A gyakorlatok elõzetes költségszámvetésének – az MH GYDP- vel szinkronban (2+1+2 évre) történõ – tervezését, kidolgozását a várható költségek figyelembe vételével.
A nemzetközi és hazai gyakorlatok költségvetési tervezésének, finanszírozásának azonos, hasonló és eltérõ szabályait.
A gyakorlatokra jóváhagyott elõirányzatok nyilvántartását, felhasználását és a kiadások könyvviteli elszámolását.
A gyakorlatot elrendelõ, vezetõ és végrehajtó személyek (szervezetek) költség tervezési és finanszírozási feladatait.
A gyakorlatok kialakításáért felelõs testületek költségtervezéssel, költségvetés kidolgozásával és finanszírozással kapcsolatos feladatai.
Egyéb, a tárggyal kapcsolatos normatív kérdéseket
A gyakorlatok költségszámvetési és költségvetési tervezésének, végrehajtásának, finanszírozásának és elszámolásának rendjérõl szóló szabályzó okmány kidolgozásával célszerû biztosítani:
69
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzat- felhasználásának szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Kormány rendelet;
Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet;
A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjérõl szóló 9/1998. (HK 4.) HM utasítás vonatkozó elõírásai érvényesítését.
A gyakorlatok költség és költségvetési tervezésének, végrehajtásának, finanszírozásának és elszámolásának rendjérõl szóló új szabályzó kidolgozásával és hatálybalépésével egyidejûleg szükséges a 83/1998. (HK 4/1999) HM utasítás gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzat- felhasználásának a sajátosságoknak megfelelõ szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendeletben szabályozza a gazdálkodási jogköröket 32 . A 90/1997. (V. 30.) Korm. rendeletbõl a lábjegyzetben kivonatoltan idézett részek – megítélésem szerint – alátámasztják azon javaslatomat, hogy a (nemzetközi és hazai) gyakorlatok költségvetési tervezésének, végrehajtásának, finanszírozásának és elszámolásának rendjérõl egy új együttes szabályzó okmány kerüljön kidolgozásra. 2.7.
A GYAKORLATOK EGYES JOGI KÉRDÉSEI
Értekezésemben a gyakorlatok egyes jogi kérdéseivel azért tartottam célszerûnek foglalkozni, mert a jelenlegi törvényi szabályozás miatt Kormány határozat hiányában a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlaton nem vehet részt. Tehát a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar számára az alaptörvénybõl és más törvényi szabályozásból eredõ engedélyeztetési eljárás lefolytatása továbbra is feladat marad. Különösen fontosnak tartom a határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó gyakorlatok jogszabályokon nyugvó tervezési alapjainak megnyugtató tisztázását, tekintettel
32
90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet – a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzat-felhasználásának a sajátosságoknak megfelelõ szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól. 4. § (1) A honvédelmi miniszter az Áht. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a honvédséget érintõ egyes jogait és kötelezettségeit a Magyar Honvédség parancsnokára, vezérkari fõnökére, az irányító szervek (elöljáró parancsnokságok) parancsnokaira (vez etõire) átruházhatja. (2) A honvédelmi miniszter a HM intézmények és a honvédség szervezetei parancsnokainak, vezetõinek a jogszabályban meghatározott gazdálkodási jogkörét az ahhoz kapcsolt kötelezettségekkel és felelõsséggel együtt központosíthatja, az irányító szervek jogkörébe vonhatja. 5. § (2) …. A honvédelmi miniszter állapítja meg a költségvetési szervek gazdálkodási szabályait, besorolását, jog- és hatáskörét, valamint a felelõsség megosztását.
70 arra, hogy az elmúlt években ezek be nem tartásából vagy felületes értelmezésébõl a honvédelmi tárca több alkalommal részesült elmarasztalásban33 . 2.7.1. A határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 34 törvény módosításáról szóló 2000. évi XCI. törvény 2000. június 27- i hatályba léptetésével, majd ezt követõen a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény módosításával, valamint a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelettel feloldotta azt a korlátozást, amely szerint „a fegyveres erõk – a hatályos nemzetközi szerzõdésen alapuló hadgyakorlat, illetõleg az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével – csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárokat.” A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 8. § (7) bekezdése alapján „A Kormány – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – dönt a magyar és a külföldi fegyveres erõk határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezésérõl.” A honvédelemrõl szóló – többször módosított – 1993. évi CX. törvény 259/A. § meghatározza, hogy a honvédelmet érintõ törvények alkalmazásában: „c) állomásozás: az alakulatok átvonulásához szükséges idõt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár átlépés idõtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erõk esetében magyarországi jelenlét a Hszt. 42. §-a (2) bekezdésének g) pontja kivételével;” „d) államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történõ belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás;” Az Alaptörvény, a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény módosításával, valamint a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet hatálybaléptetésével ”a Magyar Honvédség kijelölt törzsei és csapatai külföldön végrehajtásra kerülõ nemzetközi gyakorlaton (felkészítési rendezvényen) való részvétele, illetve külföldi fegyveres erõk kijelölt törzsei és csapatai magyarországi gyakorlaton (felkészítési rendezvényen) való részvétele a Kormány engedélyével lehetséges.” A határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet kivonatát az 1. számú melléklet tartalmazza. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tervezésének, kidolgozásának kérdéseit, a gyakorlatok és felkészítési rendezvények rövid és középtávú tervezése szempontjából az irányadó, a rendezvények gyakoriságára vonatkozó követelményeket, elvárásokat a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke – „A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeirõl és rendjérõl” szóló – 78/2002 (HK. 33 34
A témával kapcsolatos törvényi szabályzókat a csatolt CD ROM optikai lemezen – 5_SZABÁLYZÓ_OKMÁNYOK – külön könyvtár tartalmazza. Többször módosított 1949. évi XX. törvény.
71 20.) Intézkedése szabályozza. Az intézkedés kidolgozását az általam vezetett, a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar és Magyar Honvédség szervek állományából kijelölt munkacsoport végezte. A Magyar Honvédség NATO, NATO PfP és a PfP szellemû gyakorlatokon való részvételének kiinduló bázisa (forrása) a két Szövetséges Fõparancsnokság (SACLANT, SHAPE) által kiadott NATO Katonai Gyakorlat Direktívája és Programja. Más nemzetközi gyakorlat esetében a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, illetve a Magyar Honvédség számára kiinduló adatokat a vonatkozó két- és többoldalú államközi megállapodások szolgáltatják. A Magyar Honvédség nemzetközi (NATO, NATO PfP és PfP szellemû, valamint a két- és többoldalú megállapodás alapján tervezett) gyakorlatokon, felkészítési rendezvényeken való részvételének adatai – a Magyar Honvédség felkészítési, kiképzési igényeinek megfelelõen – bedolgozásra kerülnek a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájába és Programjába. A gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezésénél figyelembe kell venni a Magyar Honvédség egészét átfogó igényeket, lehetõségeket és a rendezvények gyakoriságára vonatkozó elõírásokat. A határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdése szerint a honvédelmi miniszter minden év december 15-éig, együttesen, egy okmányban döntésre a Kormány elé terjeszti a következõ évre tervezett határátlépéssel járó csapatmozgások jegyzékét, amely – a Magyar Honvédség adott tervezési ciklusra szóló Gyakorlat Direktívája és Programja alapján – tartalmazza a Kormány döntési, engedélyezési hatáskörébe nemzetközi és hazai gyakorlatokat. A megfelelõ kormányhatározat birtokában a határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó nemzetközi és hazai gyakorlatokon a kijelölt szervezetek kiküldése, illetve fogadása saját rendszeresített fegyverzetükkel, lõszer- és robbanóanyag-ellátmányukkal, valamint felszerelésükkel történhet. A Kormány egyedi elbírálása alapján, év közben a határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó gyakorlatokon való részvétel engedélyeztetését a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar akkor kezdeményezi, ha az adott nemzetközi gyakorlatra szóló meghívás vagy a két és többoldalú megállapodás a kormányjóváhagyást követõen érkezett, illetve történt, vagy egy korábban jóváhagyott gyakorlat esetében a részvétel nagyságrendjének túllépése válik szükségessé. Következésképpen – kormányhatározat hiányában a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlaton nem vehet részt, a részvétel mértékét a jóváhagyotton túl nem emelheti, illetve külföldi fegyveres erõkhöz tartozó katonák Magyarország területén gyakorlaton nem vehetnek részt. Az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 2000. február 20-tól a magyar törvényhozás általi elfogadásával (törvénykezésbe történõ beemelésével) a fentiekben változás nem következett be.
72
RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A fejezet feldolgozása során a gyakorlatok folyamatát öt fokozatra osztottam fel, ennek megfelelõen a folyamat magába foglalja a gyakorlatok (1) programozását, az egyes gyakorlatok (2) tervezését, (3) végrehajtását, (4) értékelését, valamint azok (5) végrehajtásáról szóló jelentések megtételét. A gyakorlattervezõi események körébe azokat az elõkészítõ rendezvényeket, tervezõi konferenciákat, értekezleteket, munkamûhelyeket, felkészítõ rendezvényeket soroltam, amelyek egy adott gyakorlat elõkészítése, tervezése, szervezése érdekében szükségesek az eredményes és hatékony gyakorlat végrehajtás feltételeinek biztosításához, megteremtéséhez. A logikailag egységes szerkezetben tárgyalt gyakorlattervezõi eseménysor – megítélésem szerint – biztosítani tudja az adott gyakorlat alapos, minden oldalú elõkészítését és a gyakorlat eredményes, hatékony végrehajtási feltételeinek megteremtését. Az így kialakított gyakorlat elõkészítési, tervezési rend minden esetben az elõzõekben kidolgozott és jóváhagyott tervezési dokumentációra épül, amely a gyakorlattervezés következõ lépéséhez szolgál alapul. Meghatároztam, hogy a gyakorlat effektív végrehajtása magába foglalja a gyakorlaton valóságban részt vevõ vagy valamilyen módon jelzett (szimulált) parancsnokságok, törzsek, csapatok és más katonai szervezetek vezetését és irányítását a gyakorlat fõ és kiegészítõ célkitûzései, a felkészítési és kiképzési célok teljesítése érdekében. Ezen fejezetrészben tárgyaltam a Gyakorla tvezetõség feladatait, szervezetét és a gyakorlatvezetés módszereit. Megállapítottam, hogy a gyakorlat végrehajtásának értékelése, elemzése és a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések végrehajtása a gyakorlat folyamatának végsõ lépcsõfoka, amelynek rendeltetése, hogy a gyakorlat elõkészítésére (tervezésére) és lebonyolítására (végrehajtására) fordított erõfeszítések teljes mértékben felhasználhatóak (hasznosíthatók) legyenek a további gyakorlatok során. Részkövetkeztetésként megállapítható, hogy a sajtó és a tájékoztatás, a látogatók és megfigyelõk kérdése a Magyar Honvédség jövõbeni, nem csak nemzetközi, de a hazai gyakorlatain is egyre inkább elõtérbe kerül. A fegyveres erõk demokratikus civil kontrolja jelentõs mértékben, mondhatni katalizátorként járult hozzá a sajtó és a tájékoztatás új filozófiai megközelítésének kialakulásához. Megállapítottam, hogy az átláthatóság, az elõrelátás, a tervszerûség és tervezhetõség, a finanszírozhatóság megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetése, figyelembe véve a jelentkezõ azonos, hasonló és az eltérõ sajátosságokat. Feldolgoztam a gyakorlatok releváns jogi megfontolásait, kérdéseit, részleteiben ismertettem a határátlépéssel járó csapatmozgások körébe tartozó gyakorlatok jogszabályi tervezési alapjait annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás a gyakorlatok tervezése során biztosítható legyen.
73 Összegezve, elméleti és gyakorlati oldalról vizsgálva bemutattam, feldolgoztam és definiáltam a gyakorlatok, a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezõi események folyamatát, az egyes gyakorlatok elõkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket, amelyek a gyakorlatok tervszerû, hatékony végrehajtásával – megítélésem szerint – segíthetik a Magyar Honvédséget a küldetésébõl, rendeltetésébõl fakadó feladatai végrehajtásában. Összegeztem a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait.
74 3.
FEJEZET
A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA
3.1.
A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE
A Honvédelemrõl szóló törvény35 a honvédelem alapvetõ feladataként határozza meg az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartását és fejlesztését. Mint az ismert: a honvédelem célja idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erõvel való megvédése, illetõleg az államsze rvezet, ezen belül a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése. A hiteles védelmi képességek fennt artása mind hazánk, mind pedig a Szövetség áldozatvállalását megköveteli. Ennek elengedhetetlen feltétele – az ország teherbíró képességével összhangban – a haderõ célirányos átalakítása, egy aktív, rugalmas, a partnerekkel való együttmûködésre kész védelmi struktúra kialakítása, a haderõnek a kor színvonalán álló felkészítése és kiképzése, amely mind az ország, mind a Szövetség biztonsági igényeit kielégíti, és a NATO irányában tett vállalások teljesítését garantálja. A Magyar Köztársaság csak hiteles, meggyõzõ védelmi potenciál kialakításával és fenntartásával, az interoperabilitást feltételei megteremtésével, a parancsnokok és törzsek felkészítésével és a csapatok kiképzésével tudja elõsegíteni saját és szövetségesei és biztonságpolitikai céljainak érvé nyesítését. A megfogalmazott célkitûzések, követelmények elérése, biztosítása és teljesítése érdekében a Magyar Honvédségnek készen állni mind a békeidõszaki, mind pedig a válsághelyzeti és háborús katonai mûveletek és tevékenységek során rá háruló feladatok végrehajtására. Ehhez a haderõ egészét vagy kijelölt részeit mindarra fel kell készíteni, amire a feladatai végrehajtása során szüksége lehet, ami hozzásegíti a siker, a gyõzelem eléréséhez. A felkészítés és a kiképzés fõ célja, hogy fenntartsa a vezetõ szervek, parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadmûveleti-harcászati, vezetési és irányítási, valamint együttmûködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra bármely helyzetben a katonai mûveletek és tevékenységek hatékony és sikeres végrehajtásához, a kitûzött célok teljesítéséhez. A felkészítés és a kiképzés rendszerében a legfelsõbb szint a gyakorlatok vé grehajtása, amelyek elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveletiharcászati felkészítéséhez, vezetési és irányítási, együttmûködési képességeik fejlesztéséhez, valamint a csapatok kiképzéséhez, az alkalmazási követelmények teljesítéséhez. Csak ennek eredményeként lesznek képesek a Magyar Honvédség törzsei és csapatai úgy a védelmi, mind pedig támadó és más (válságkezelési és békefenntartói) feladatok végrehajtására, öná llóan vagy NATO szövetségi, illetve más létrehozott és vezetett többnemzeti harci kötelékek keretében. 35
A Honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény, 22. §, (1) bekezdés.
75
A Gyakorlat Direktíva és Program kidolgozásánál – az elõzõekben leírtakon túl – kiindulási alapnak tekintettem, hogy a Magyar Honvédségnél folytatott felkészítésnek és kiképzésnek (beleértve a gyakorlatok végrehajtását is) biztosítania kell a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának fenntartásához, a kijelölt erõk NATO kötelékben történõ alkalmazásához és a nemzetközi béketámogató mûveletekben való részvétel feladatai teljesítéséhez szükséges képességek, ismeretek, jártasságok és készségek megszerzését, elmélyítését és fenntartását. Ennek érdekében:
NATO tagságunkra való tekintettel is alapvetõ nemzeti felelõsség marad a kiképzés biztosítása és a gyakorlatok végrehajtása, amely szükséges ahhoz, hogy a Magyar Honvédség képes legyen a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, megfeleljen a NATO felkészítési, kiképzési és készenléti kritériumainak.
A gyakorlatok tervezése és végrehajtása során minden esetben a Magyar Honvédség törzsei és csapatai (erõi) hatékonyságának fenntartását tekintem az alapvetõ célkitûzésnek, beleértve a magyar részvétellel létrehozott többnemzetiségû kötelékeket is.
Megítélésem szerint a gyakorlatokon (a gyakorlatok végrehajtása során) lehet leghatékonyabban ellenõrizni, tesztelni, értékelni a felkészítés, kiképzés eredményességét, kipróbálni a parancsnokok és törzsek, az egységek, alegységek azon képességét, hogy bármilyen – rendeltetésbõl adódó – hadmûveleti, harcászati környezetben képesek legyenek bármely meghatározott tevékenység, feladat hatékony végrehajtására.
Mindezek teszik szükségessé, hogy a Magyar Honvédség a tervezhetõség, a tervszerûség és a szükséges mértékû rövid és középtávú elõrelátás biztosítása érdekében rendelkezzen egy olyan tervezési alapokmánnyal, amely a parancsnokok és törzsek felkészítését és a csapatok kiképzését szolgáló nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezésre kerülnek. Ennek érdekében – a késõbb meghatározásra kerülõ részletességgel – évente ki kell dolgozni a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktíváját és Programját. 3.2.
A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását két alkalommal Honvéd Vezérkar fõnöki intézkedéssel szabályoztuk. Az intézkedések kidolgozását mindkét alkalommal az általam vezetett munkacsoport végezte. Az elsõ esetben a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozását a Magyar Honvédség parancsnoka, Honvéd Vezérkar fõnöke (545/5/1999. nyt. számú) MHPK, HVKF intézkedése (1999. december) alapján végeztük, terveztük a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatait és felkészítési rendezvényeit 2001–2005, 20022006 évekre. A Magyar Honvédség parancsnoka, Honvéd Vezérkar fõnöke fenti intézkedésének kiadását a következõ okok tették szükségessé:
76
Az intézkedés kiadásának idejére kialakult a Magyar Honvédség 2000 évre tervezett nemzetközi (NATO, NATO PfP, PfP szellemû, két- és többoldalú megállapodás alapján tervezett) és hazai gyakorlatainak és felkészítési rendezvényeinek programja (tervezete), amelyet a nemzetközi gyakorlatok és felkészítési rendezvények jelentõs mértékû dominanciája határozott meg36 .
A különbözõ okok miatt nem tervezett, és/vagy nem végrehajtott hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények jelentõs mértékben veszélyeztették azt az elvárást, amely szerint – NATO tagságunkra való tekintettel is – minden esetben nemzeti felelõsség a felkészítés, kiképzés biztosítása és a gyakorlatok végrehajtása, amely ahhoz szükséges, hogy a Magyar Honvédség megfeleljen a NATO felkészítési, kiképzési és készenléti kritériumainak.
A hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények hiánya, a kiképzési programból való törlése, nem végrehajtása jelentõs mértékben kihatással volt a vezetõ szervek, parancsnokok, törzsek és csapatok felkészültségére, kiképzettségére, begyakorlottságára és – mindezzel együtt természetesen – a harckészültségre, a hadrafoghatóságra. Összességében mindez már veszélyeztette a Magyar Honvédség rendeltetése szerinti feladatai végrehajtására való képességeket.
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tervezésének, kidolgozásának, a gyakorlatok és felkészítési rendezvények rövid és középtávú tervezésének kérdéseit 2002 júniusában a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke – „A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeirõl és rendjérõl” szóló – 78/2002 (HK. 20.) HM HVKF intézkedése ismételten szabályozta. Az intézkedés kidolgozására kezdeményezésemre és vezetésemmel került sor. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása érdekében az elsõ naptári évet megelõzõ év elején (tervezési év – Tév.) a Magyar Honvédség szintjén begyûjtöttük, feldolgoztuk és összegeztük a gyakorlatokra és kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó javaslatokat a következõ szervezetektõl:
A Honvédelmi Minisztérium szerveitõl és intézményeitõl;
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkartól és a közvetlen alárendelt szervezeteitõl;
A Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokságtól és az alárendelt szervezeteitõl;
A Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokságtól és az alárendelt szervezeteitõl;
A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságtól és az alárendelt szervezeteitõl;
A Magyar Honvédség Hadkiegészítõ és Kiképzési Parancsnokságtól és az alárendelt szervezeteitõl;
36
A Magyar Honvédség parancsnoka, Honvéd Vezérkari fõnöke 25/2000. (HK 3) intézkedése a Magyar Honvédség 2000. évi felkészítési és kiképzési feladatairól.
77
A Magyar Honvédség Budapesti Helyõrség Parancsnokságtól;
A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Hadmûveleti Központtól.
A kidolgozói munka ütemezése érdekében az alábbi fõbb idõpontok kerültek meghatározásra a következõk szerint:
A szervezetek vezetõi, a gyakorlatok elrendelésére jogosult elöljáró parancsnokok olyan számvetéssel intézkednek a gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezésére, hogy a bedolgozások a Tervezési Év (Tév) március 31- ig megküldésre kerüljenek a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadmûveleti Csoportfõnökségre.
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadmûveleti Csoportfõnökség a beérkezett javaslatok alapján elsõ tervezetben Tév. május 30- ig állítja össze a Magyar Honvédség egy-egy adott öt éves ciklusra szóló Gyakorlat Direktívája és Programja tervezetét.
A további egyeztetéseket követõen a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktíváját és Programját a Tév. szeptemberében – a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadmûveleti Csoportfõnökség szervezésében – levezetésre kerülõ Magyar Honvédség szintû Gyakorlatkonferencia keretében szükséges pontosítani és véglegesíteni.
A szükséges pontosításokat követõen a Magyar Honvédség Katonai Tanácsa a Tév. szeptember havi ülésén, majd a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma a Tév. októberi havi ülésén tárgyalja meg, hogy a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájában és Programjában betervezett gyakorlatok és felkészítési rendezvények összhangban állnak-e a Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési követelményeivel, azok egymásra épülése biztosítja-e a célirányos és hatékony felkészítés és kiképzés végrehajtását.
Azon nemzetközi és hazai gyakorlatokat, amelyek határátlépéssel járó csapatmozgásokkal kerülnek betervezésre a Tév. december 15- ig a Honvédelmi Minisztérium – a vonatkozó rendelkezések értelmében – kormányjóváhagyásra terjeszti elõ.
3.3.
A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM RENDELTETÉSE
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke által elõterjesztett, a honvédelmi miniszter által jóváhagyott olyan tervezési alapokmány, amelyben a Magyar Honvédség felkészítését és kiképzését szolgáló nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények – a Magyar Honvédség Védelmi Tervezési Rendszerében, a gördülõ tervezés elvének megfelelõen – meghatározásra, betervezésre kerülnek. A Gyakorlat Direktíva és Program egyben a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatainak központi adatbázisa.
78 A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása – mint a felkészítés és kiképzés legmagasabb szintje – a gyakorlatok vonatkozásában lehetõséget biztosít a tervezhetõség, a tervszerûség, a szükséges mértékû rövid és középtávú elõrelátás követelményei teljesítéséhez, a költségszámvetési, pénzügyi tervezés és a hatékonyság fokozásához. A Gyakorlat Direktívája és Program kidolgozásának legfontosabb célkitûzése meghatározni, hogy a Magyar Honvédség rendeltetésébõl adódó feladatai végrehajtására való felkészülés során milyen gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket kell végrehajtani. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozásával lehetõség nyílik:
A Magyar Honvédség parancsnokságai, törzsei és csapatai nemzetközi (NATO, két és többoldalú megállapodások alapján tervezett) és hazai gyakorlatai, valamint
A parancsnokok és törzsek fontosabb – hadászati, hadmûveleti, harcászati – felkészítési rendezvényei öt éves ciklusú betervezésre, programozására a következõ pontokban meghatározásra kerülõ részletességgel és tartalommal.
A Gyakorlat Direktívában és Programban meghatározásra kerülnek, hogy a Magyar Honvédség küldetésébõl, rendeltetésébõl adódó feladataira való felkészülés során milyen gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket kell végrehajtani. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja tartalmazza:
A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatait zászlóalj szintig bezárólag és az ezekhez kapcsolódó gyakorlattervezõi eseményeket, rendezvényeket;
A parancsnokok és törzsek fontosabb hadászati, hadmûveleti, harcászati felkészítési rendezvényeit;
A gyakorlatok és felkészítési rendezvények tervezett résztvevõit, költségeit és más fontos tervezési adatokat.
3.4.
A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM CÉLJA
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozása során célszerû alapkövetelménynek tekinteni a NATO Miniszteri Irányelvek, a Szövetség Hadászati Koncepciója, a Haderõ-fejlesztési Célkitûzések, a NATO Európai Fõparancsnokság Csapatkövetelményei, a honvédelmi miniszter és Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke követelményeit: a csapatokat (erõket) úgy kell felkészíteni és kiképezni, hogy azok meggyõzõen tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra – küldetésükbõl adódó – meghatározott feladat végrehajtása esetén. A fentiekkel összhangban a betervezett gyakorlatok, felkészítési rendezvények végrehajtásával a Magyar Honvédség – egy-egy ötéves periódusra tervezett – Gyakorlat Direktívájának és Programjának alapvetõ, kulcsfontosságú céljait a következõkben határoztam meg:
79
Fenntartani és fokozni a vezetõ szervek, a parancsnokok és törzsek, a csapatok hadászati, hadmûveleti- harcászati, valamint együttmûködési képességeit, valamint azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidõben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájában;
Felkészíteni a Magyar Honvédség parancsnokait, törzseit, kiképezni a csapatokat a békeidõszaki, a válsághelyzeti és a háborús katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájának, valamint a nemzetközi válságkezelési és béketámogató mûveletekben feladatok végrehajtására mind önállóan, mind pedig NATO és más többnemzeti kötelékben;
Képessé tenni a Magyar Honvédséget a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, a kijelölt erõkkel az ország területén kívüli alkalmazásra NATO kötelékben, valamint nemzetközi válságkezelési és béketámogató mûveletekben feladatok végrehajtására;
A gyakorlatokra, felkészítési rendezvényekre, valamint azok végrehajtása során a parancsnokokat és törzseket, a csapatokat úgy kell felkészíteni, kiképezni, hogy azok meggyõzõen tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra meghatározásra kerülõ – rendeltetésükbõl adódó – feladat végrehajtása esetén;
A Magyar Honvédség csapatainak (erõinek) képesnek kell lennie mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és NATO megerõsítés, illetve átalárendelés körülményei között;
A rövid és középtávú gyakorlat-program tervezésénél célszerû figyelembe venni továbbá azt a követelményt, hogy a Magyar Honvédség magas készenlétû, az alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû (a mozgósítás útján felállítandó, valamint a területvédelmi) csapatainak (erõinek) képeseknek kell lenni mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és szövetségi átalárendelés (esetlegesen megerõsítés vagy támogatás) körülményei között.
A felkészítés és kiképzés során, beleértve a gyakorlatok végrehajtását is, a fõ hangsúlyt elsõdlegesen a magas készenlétû csapatokra (erõkre) javaslom fordítani. Ugyanakkor – a hiteles képességek elérése és (ha szükséges) demonstrálása érdekében – (ezzel együtt) folytatni szükséges a NATO csapatkategorizálása szerinti alacsonyabb készenlétû és a hosszabb készenléti idejû (a mozgósítás útján felállítandó, valamint a területvédelmi) csapatok (erõk) felkészítését és kiképzését, azok gyakorlatai végrehajtását a tartalékos parancsnoki és más tartalékos állománykategóriák bevonásával. Az elõzõeken túl a gyakorlatok betervezésénél és végrehajtásánál is különleges figyelem irányul a csapatok, erõk logisztikai támogatásának, valamint – Szövetséges átalárendelést feltételezve – a Befogadó Nemzeti Támogatás – BNT feladatainak begyakorlására. A Magyar Honvédség összesített gyakorlat programjának kidolgozása során célszerû racionalizálni a nemzetközi és hazai gyakorlatok arányát. A NATO elvárások figyelembe
80 vételével továbbra is kiemelten kezelve a nemzetközi gyakorlatokon való részvételt, jelentõs elõrelépés szükséges a hazai gyakorlatok hatékony végrehajtása terén. 3.5.
A GYAKORLAT DIREKTÍVA ÉS PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK ELVEI, ALAPJAI
A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai összesített programja a Védelmi Tervezési Rendszer Felkészítés és Kiképzés Tervezõ Alrendszerében (FKTA) kerül kidolgozásra, olyan számvetéssel, hogy a tervezési év október hónap közepéig a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja – a gördülõ tervezés elvének megfelelõen – jóváhagyásra, hatályba léptetésre kerüljön. A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai rövid és középtávú tervezése, programozása érdekében a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja évente kidolgozásra, pontosításra kerül és tartalmazza:
Az I. részében (egy fejezetben, szövegesen): A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozásához kapcsolódó hivatkozásokat, rendeltetését, tartalmát, célját, kidolgozásának elveit, felelõsségi területeit, a gyakorlatok fõ célkitûzéseit (a következõ és az azt követõ évekre), a gyakorlatok haderõ- fejlesztési célkitûzéseit, a gyakorlatok költségvetési, pénzügyi kérdéseit, a gyakorlatok sorszámozásának és fedõnévképzésének szabályozását (elveit), a nemzetközi gyakorlatra és felkészítési rendezvényre történõ kiutazási engedélyezésének szabályozását;
A II. részében (kettõ-öt fejezetben37 , MS ACCESS adatbázisban – táblázatosan): A gyakorlatok ötéves áttekintõ táblázatait; A gyakorlatok éves áttekintõ táblázatait; A gyakorlatok éves részletes ABC katalógus táblázatait; A gyakorlatok éves összesített pénzügyi terveit; A határátlépési csapatmozgásokkal járó kormányjóváhagyást igénylõ gyakorlatok jegyzékét;
A III. részében (egy fejezetben, szövegesen): A rövidítések jegyzékét, a tartalomjegyzéket és záradékot.
A Magyar Honvédséget átfogó, összesített gyakorlat-program egy ötéves ciklusra irányul, a lehetõségekhez mérten rögzítve a gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket az alábbiak szerint:
A tervezési évet (Tervezési év – Tév) soron követõ elsõ (Tév+1) és az azt követõ második naptári évre (Tév+2) naptári évre teljes részletességgel a betervezett gyakorlatok adatait: a gyakorlat fedõneve, megnevezése, elrendelõje, formája, típusa, tárgya, témája, rövid leírása, helye, ideje, idõpontja, tervezett résztvevõi, végrehajtói, elõzetes költségigénye;
37
Annak függvényében, hogy a gyakorlatprogram kettõ évre vagy a teljes tervezési ciklusra, öt évre nyomtatásra kerül.
81
A harmadik naptári évre (Tév+3) a várható gyakorlatok elõzetes jegyzékét, ismert adatait, az elõzõ évben már betervezett gyakorlatok adatait, valamint a gyakorlatok elõzetes költségigényét;
a negyedik és ötödik naptári évre (Tév+4 és Tév+5) a gyakorlatokra vonatkozó tájékoztató adatokat.
A Magyar Honvédség egy-egy öt évre szóló Gyakorlat Direktívája és Programja a fenti követelményeknél – tervezési, elõrelátási okok miatt – ennél részletesebb lehet, ugyanakkor a késõbbi években (Tév+3-5-tõl) végrehajtásra tervezett gyakorlatoknál és felkészítési rendezvényeknél – természetesen – a gyakorlat tervezõi események részletei még nem kerülnek (kerülhetnek) betervezésre. Ezzel együtt középtávú iránymutatást, prognosztizálást nyújt a várható költségekrõl a Tervezési év (Tév) árszintjén számolva. A Magyar Honvédség egy-egy ötéves idõszakra tervezett összesített gyakorlat programjának kidolgozása során – megítélésem szerint – el lehet érni a nemzetközi és hazai gyakorlatok arányának racionalizálását. A NATO elvárások figyelembe vételével továbbra is kiemelten kezelve a nemzetközi gyakorlatokon való részvételt, jelentõs elõrelépés szükséges a hazai gyakorlatok számának növelése és hatékony végrehajtása terén. Ennek megvalósítását – véleményem szerint – jól szolgálja a 78/2002 (HK. 20.) HM HVKF számú „a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeirõl és rendjérõl” szóló intézkedés. 3.6.
A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA KIDOLGOZÁSÁT ELÕSEGÍTÕ MICROSOFT ACCESS ADATBÁZISKEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja adatainak kezeléséhez, a felkészítési rendezvények és gyakorlatok rövid és középtávú betervezéséhez szükségessé vált egy olyan adatbázis-kezelõ program-alkalmazás létrehozása, kidolgozása, amely képes a Magyar Honvédség gyakorlataival és felkészítési rendezvényeivel kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására és a szükséges formátumú táblázatok elõállítására. Erre a célra – a lehetséges számos megoldás közül – a kereskedelemben és az alkalmazói felhasználás széles körében elterjedt Microsoft Office ’97 programcsomag Access ’97 adatbázis-kezelõ programot választottam, amelyre egy, a célnak megfelelõ program-alkalmazást dolgoztam ki. A Microsoft Access ’97 adatbázis-kezelõ program-alkalmazás kidolgozására és bevezetésére azért volt szükség, mert a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlataival és felkészítési rendezvényeivel kapcsolatos nagymennyiségû adat- halmaz feldolgozását más programok (pl.: Microsoft Word, Microsoft Excel) nem biztosították. A Magyar Honvédségben használatban lévõ MH_GYDP_2003_2007.mdb (vagy az adott ötéves tervezési ciklusra szóló) néven futó Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazást a kidolgozói munka során – az igényeknek és racionális célkitûzéseknek megfelelõen az elmúlt évek alatt – több alkalommal továbbfejlesztettem. Az általam fejlesztett MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazás, a tervezési ciklusokra változtatott megnevezéssel a jelenlegi felépítésében 2010ig használható.
82 A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja – a honvédelmi miniszter hatályba léptetésre vonatkozó utasítása aláírását követõen – évenként CD-ROM lemezen kerül(t) kiadásra és megküldésre a felhasználók részére.
3.7.
A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA MH_GYDP_2003_2007. mdb MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS ISMERTETÉSE
A kidolgozott és a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség felsõ és közép szintû vezetõ szervezeteinél38 , úgyszintén a dandár, ezred szervezeteknél is alkalmazható MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás képes:
A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlataival és fe lkészítési rendezvényeivel kapcsolatos adatok kezelésére, a kapcsolatos tervezési adatok szükséges bontású megjelentetésére, elõállítására;
A Magyar Honvédség 2003–2007 (majd a további – 2004-2008., stb.) évre szóló Gyakorlat Direktívája és Programja meghatározott, táblázatos formában történõ megjelentetésére, elõállítására;
A Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlataival és felkészítési rendezvényeivel kapcsolatos adat-bázis folyamatos napra készen tartására.
Az MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazás biztosítja a Magyar Honvédség Gyakorlat Programja kidolgozása és használata során a következõ táblázatok megjelentetését és elõállítását:
A Magyar Honvédség Gyakorlat Programja, Öt Éves Áttekintõ Táblázat;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Programja, Éves Áttekintõ Táblázat;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Programja, Gyakorlatkatalógus;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Programja, Éves Pénzügyi Terv;
A Kormányjóváhagyást igénylõ határátlépéssel járó gyakorlatok jegyzéke.
A fenti táblázatok ötéves (A jelû táblázatok), majd éves bontásban (B, C, D jelû táblázatok) (2003–2007 évekre, majd a következõ tervezési ciklusokban a további – 20042008 évekre, stb.) tartalmazzák a gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket az alábbiak szerint:
NATO Gyakorlatok és Felkészítési Rendezvények;
38
Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar; Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság; Magyar Honvédség Légierõ Parancsnokság; Magyar Honvédség Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság.
83
Nemzetközi Gyakorlatok és Felkészítési Rendezvények két- és többoldalú megállapodás alapján;
Hazai Gyakorlatok és Felkészítési Rendezvények.
A Gyakorlatkatalógus (C jelû táblázatok) éves bontásban (2003., 2004., … 2007.) tartalmazza a gyakorlatokat és felkészítési rendezvényeket az ABC növekvõ sorrendjében. Úgyszintén tartalmazzák a gyakorlatok és felkészítési rendezvények költségigényét (költségszámvetését) – az elõkészítési és végrehajtási költségek költségkategóriánkénti bontásában – olyan módon, hogy a tervezett fõbb költségkategóriák bevitele során a program azt automatikusan összegzi. Az Éves Pénzügyi Terv (D jelû táblázatok) éves bontásban (2003., 2004., … 2007.) tartalmazza a gyakorlatok és felkészítési rendezvények C jelû táblázatokban összesített elõkészítési és végrehajtási költségeit. A program-alkalmazás automatikusan összegzi az elõkészítési és a végrehajtási költségeket a gyakorlat és felkészítési rendezvény kategóriáknak megfelelõen, a táblázatok végén megadva (automatikusan összegezve) az éves összesített költségeket. A kidolgozott Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás tovább fejleszthetõ, illetve további alkalmazásokat tesz lehetõvé. Például a havi munkatervek kidolgozása során megfelelõ szûrés alkalmazásával részletes adatszolgáltatást biztosít a gyakorlatokról és felkészítési rendezvényekrõl, azok elõkészítõ rendezvényeirõl a C jelû vagy más táblázatok bázisának felhasználásával, lekérdezhetõek – az Alkotmány változásával összhangban – a Kormány-jóváhagyást igénylõ gyakorlatok, felkészítési rendezvények. A felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozásához általam alkalmazott és a tervezéshez, felhasználáshoz biztosított MH_GYDP_2003_2007.mdb néven futó Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás a célkitûzéseknek megfelelõen biztosítja a fentiekben leírtakat 39 .
RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK Megítélésem szerint a Magyar Honvédségben a tervezhetõség, a tervszerûség és a szükséges mértékû rövid és középtávú elõrelátás biztosítása érdekében rendelkeznünk kell egy olyan tervezési alapokmánnyal, amely biztosítja a parancsnokok és törzsek felkészítését és a csapatok kiképzését szolgáló nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezését. Ezt a célt szolgálja a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának évenként történõ kidolgozása. Ennek érdekében szükségessé vált egy Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazás kifejlesztése, amely képes a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlataival kapcsolatos nagymennyiségû adathalmaz kezelésére, nyilvántartására és a szükséges formátumú táblázatok elõállítására.
39
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozásával kapcsolatos további ismertetéseket, a program-alkalmazás használatát, az MH GYDP nyomtatását és a táblázatokat a 2-21. számú mellékletekben mutatom be.
84 Összegezve, több éves tervezõi, kidolgozói és kutatói munkám eredményeként megalapoztam egy új típusú gyakorlattervezési, programozási rendszert, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja bevezetésre és alkalmazásra került. Ennek érdekében kifejlesztettem egy Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást, amely hatékony gyakorlat-programozási, tervezési eszközként használható. Az MH GYDP kidolgozásának szerves részeként a gyakorlat-programozási, tervezési rendszerhez igazítottam, hozzákapcsoltam a gyakorlatok költségszámvetési, pénzügyi tervezését.
85
A TÉMA ÖSSZEFOGLALÁSA 1.
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK
A doktori (PhD) értekezésemben a kutatómunkám elé kitûzött célok teljesítésével olyan összegzett következtetésekre jutottam, amelyek – megítélésem szerint – hozzájárulhatnak a parancsnokok és törzsek felkészítése, a csapatok kiképzése terén a legfelsõbb szint — a gyakorlatok rövid és középtávú programozása, az egyes gyakorlatok elõkészítése, tervezése, levezetése, végrehajtását, elemzése és értékelése, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentések korszerûsítéséhez, a hatékonyság fokozásához. Azzal együtt, hogy elõtérbe került a kisebb, de hatékonyabb haderõ kialakítására való törekvés, a teljesen professzionális, hivatásos haderõ társadalom részérõl egyre sürgetõbb igénye, az évtizedes tapasztalatok axiomatikusan bizonyítják, hogy a felkészítés és a kiképzés keretében a gyakorlatok elsõdlegesen járulnak hozzá a parancsnokok és törzsek hadászati, hadmûveleti-harcászati felkészítéséhez, a csapatok kiképzéséhez. A hatékonyság elérésének, fokozásának és biztosításának alapvetõ pillére a magas szinten képzett, felkészített és kiképzett személyi állomány. Különösen igaz ez a megállapítás a haditechnikai és informatikai fejlõdés mai korában, amikor a fõ kérdés a hívatásos, professzionális haderõ létrehozása. Annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség képes legyen a Magyar Köztársaság területi és légtér szuverenitásának biztosítására, a kijelölt erõkkel az ország területén kívüli alkalmazásra szövetségi kötelékben, valamint békemissziós feladatok végrehajtására, megítélésem szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy a felkészítés és kiképzés során ennek figyelembe vételével tervezzük, hajtsuk végre és értékeljük a gyakorlatokat. A NATO elvárásoknak megfelelõen a Magyar Honvédség gyakorlatainak alapvetõ rendeltetése, hogy fenntartsa a vezetõ szervek, parancsnokok és törzsek, a csapatok szükséges hadászati, hadmûveleti-harcászati, valamint együttmûködési képességeit és azokat az elvárt készültségi szinteket, amelyek szükségesek számukra békeidõben, válsághelyzetben és háborúban egyaránt a katonai mûveletek és tevékenységek teljes skálájában. A gyakorlatok végrehajtásával a meghatározott képességek megteremtése az elérendõ legfõbb célkitûzés. A felkészítés és a kiképzés biztosítása, a szükséges feltételek megteremtése, a gyakorlatok végrehajtása – a Magyar Honvédség teljes vertikumában, beleértve a NATO-nak felajánlott erõket – minden esetben nemzeti felelõsség és elsõdleges kötelezettségünk marad. A Magyar Honvédség parancsnokai, törzsei és csapatai számára csak a különbözõ gyakorlatok hatékony végrehajtása biztosítja a válsághelyzeti reagáló-képességet, fenyegetettségek (kihívások és kockázatok) elleni felkészültséget, kiképzettséget. A különbözõ gyakorlatok végrehajtása úgyszintén fontos olyan képességek megszerzése és fejlesztése terén, mint a béketámogató, humanitárius, kutató- mentõ és katasztrófa elhárító mûveletekben való részvétel.
86 Kutatómunkám és gyakorlati tapasztalataim alapján célszerûnek tartom kiemelni, hogy a gyakorlatok végrehajtásával minden esetben a Magyar Honvédség (vezetõ szervek, parancsnokok és törzsek, csapatok) hatékonyságának fenntartására, fokozására szükséges összpontosítani, figyelembe véve a CJTF koncepció alkalmazását és a többnemzetiségû erõk kötelékében való alkalmazást. A Magyar Honvédség parancsnokai, törzsei és csapatai számára a gyakorlatok vonatkozásában alapvetõ követelmény a Szövetség új Hadászati Koncepciójában, a Haderõfejlesztési Célkitûzé sekben rögzített, valamint a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke által meghatározott azon elvárás, amely szerint a csapatokat (erõket) úgy kell felkészíteni és kiképezni, hogy azok meggyõzõen tudják bizonyítani képességeiket és hatékonyságukat, bármilyen számukra meghatározásra kerülõ feladat végrehajtása esetén. Megítélésem szerint a gyakorlatok tervezésénél alapvetõen figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a Magyar Honvédség csapatainak, erõinek képeseknek kell lenni mind védelmi, mind pedig támadó feladatok végrehajtására önállóan és szövetségi megerõsítés, illetve átalárendelés körülményei között (megfelelõen a Haderõ- fejlesztési Célkitûzésekben meghatározott követelményeknek). Kutatómunkám és gyakorlati tapasztalataim alapján szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a Magyar Honvédségben a tervezhetõség, a tervszerûség és a szükséges mértékû rövid és középtávú elõrelátás biztosítása érdekében rendelkeznünk kell egy olyan tervezési alapokmánnyal, amely a parancsnokok és törzsek felkészítését és a csapatok kiképzését szolgáló nemzetközi és hazai gyakorlatok és felkészítési rendezvények betervezésre kerülnek. Ennek érdekében – a gördülõ tervezés elveit figyelembe véve – évente szükségessé válik a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása. Az általam kidolgozott és alkalmazott gyakorlatprogramozási rendszer az elmúlt kettõ évben bizonyította életképességét és alkalmazhatóságát. A Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás kifejlesztésével egy hatékony gyakorlat-tervezési, programozási eszköz került a felhasználókhoz. 2.
JAVASLATOK, AJÁNLÁSOK
Megítélésem szerint a jelen biztonság- és katonapolitikai helyzetben a felkészítés és kiképzés során, beleértve a gyakorlatok tervezését és végrehajtását is, a fõ hangsúlyt elsõdlegesen magas és alacsonyabb készenlétû, a következõ lépésben a hosszabb készenléti idejû csapatokra, erõkre célszerû fordítani. A gyakorlatok tervezésénél és végrehajtásánál különleges figyelmet érdemel a csapatok, erõk logisztikai támogatásának, valamint a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak begyakorlása. Úgy gondolom, és az elmúlt évek gyakorlati alkalmazásban szerzett tapasztalati bizonyítják, hogy a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja öt évre szóló tervezése biztosítja a gyakorlatok feladat orientált programozását, betervezését. Ugyanakkor feltétlenül szükséges a nemzetközi és a hazai gyakorlatok vonatkozásában az együttes költségszámvetési, költségvetési tervezési, pénzügyi szabályozás bevezetése, figyelembe véve az azonos, hasonló és az eltérõ sajátosságokat.
87 A gyakorlatok költségráfordításának tervezhetõsége, a NATO elvek és eljárások szerint történõ elõkészítése és végrehajtása érdekében szükséges egy sokkal reálisabb és a költséghatékonyságot figyelembe vevõ megközelítés a gyakorlatok pénzügyi tervezése terén, amelynek érdekében elengedhetetlen a gyakorlatokra vonatkozó költségvetési normatív alapok kiszámítása és bevezetése. Az átláthatóság, az elõrelátás, a tervezhetõség, a finanszírozhatóság biztosítása miatt feltétlenül szükséges a Magyar Honvédség hazai gyakorlatai vonatkozásában is megfelelõ, egységes költségvetési és pénzügyi szabályozás bevezetése. A nemzetközi gyakorlatok költségvetési biztosításával párhuzamosan elengedhetetlenül szükséges központosított források létrehozása és azok célelõirányzatként történõ biztosítása a hazai gyakorlatok vonatkozásában is, amelyeket csak az MH GYDP-ben tervezett gyakorlatok végrehajtására lehet felhasználni. A gyakorlatok költségvetése elsõsorban mûködési kiadásokat tartalmazhat, felújítási, illetve felhalmozási kiadások fedezésére nem használható fel. A gyakorlatok költségvetése tervezésénél már a kezdetektõl számítva a legszigorúbban szem elõtt kell tartani a gyakorlatok célkitûzéseit, elérendõ felkészítési és kiképzési célokat. A költséghatékonyság eléréséhez megfelelõ elõrelátást biztosít a gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti programozására, elõkészítésére, végrehajtására és értékelésére való áttérés. A gyakorlatok, ezen belül elsõsorban a parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatok hatékonyságának növelése és ezzel együtt a költségráfordítások csökkentése érdekében szükséges folytatni a megkezdett és a jövõben alkalmazásra kerülõ korszerû szimulációs fejlesztések (HVSZ-96, SAVÁRIA, MARS, MARCUS, stb.) rendszerbe állítását, illetve a gyakorló- és lõterek felújítását, fejlesztését és mindezek finanszírozását. A NATO-hoz való csatlakozásunk, a NATO PfP programban történõ további részvételünk, a Magyar Honvédség átszervezése, reformja és további fejlesztése megköveteli, hogy a gyakorlatok egységes elvek és eljárásmódok szerinti elõkészítésével, végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos ismereteket rendszerezett formában mindazokhoz eljuttassuk, akik érintettek a tervezésben, szervezésben és végreha jtásban. Következésképpen a körülmények teszik szükségessé és egyúttal elengedhetetlenné, hogy a Magyar Honvédség által, illetve részvételével tervezett különbözõ gyakorlatok tervezése, végrehajtása és értékelése egységes elvek, eljárások és módszerek szerint történjen. Megítélésem szerint elengedhetetlen az egységes elvek és eljárásmódok mielõbbi átvétele, széles körû elsajátítása és gyakorlati alkalmazása mind a nemzetközi, mind pedig hazai a gyakorlatok elõkészítése, tervezése, megszervezése, végrehajtása és értékelése terén. A gyakorlattervezési elveket és eljárásmódokat praktikusan, alkotó módon lehet alkalmazni, a hazai felkészítési- és kiképzési rendszer felhasználható elemeinek, a Magyar Honvédségre jellemzõ pozitív sajátosságainak megtartásával. Az erre irányuló további kidolgozói – szabályozást elõkészítõ – munkát célszerû mielõbb megkezdeni. A jelenlegi törvényi szabályozás következményeként Kormány (vagy egyes esetekben Országgyûlési) határozat hiányában a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlaton nem vehet részt, illetve a részvétel mértékét a jóváhagyotton túl nem emelheti, illetve külföldi fegyveres
88 erõkhöz tartozó katonák Magyarország területén gyakorlaton nem vehetnek részt. Ez a terület teljes mértékben szabályozott. Tehát a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar számára továbbra is feladat marad az alaptörvénybõl és más törvényi szabályozásból eredõ engedélyeztetési eljárás lefolytatása. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar vonatkozásában nincs ugyan párhuzamos tevékenység a Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése, ezen belül a gyakorlatok elõkészítése, koordinálása terén, azonban fontos részterületek más- más szervek felelõségi körébe tartoznak. Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztériumon belül több fõosztály is foglalkozik a nemzetközi gyakorlatok miniszteriális szintû részkérdéseivel. Az ebbõl eredõ gondok elkerülése érdekében célszerû elvégezni a szükséges profiltisztítást. A gyakorlatok koordinálásának, elõkészítésesének feladatain túlmenõen szükségesnek tartom, hogy a felkészítés és kiképzés, a gyakorlatok tervezése valamennyi meghatározó eleme egy szervezeten belül kerüljön kezelése. Mint létrehozandó új integrált szervezet, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Kiképzési és Doktrinális Csoportfõnökség (J–7) vagy a Hadmûveleti Csoportfõnökség (J–3) szervezetében a Kiképzési Osztály, vagy az MH Kiképzési és Doktrinális Parancsnokság – a feladatok és humánerõforrások megfelelõ átcsoportosításával – kell, hogy biztosítsa a nemzeti katonai stratégia, az összhaderõnemi és haderõnemi doktrínák követelményeinek teljességgel megfelelõ felkészítés és kiképzés tervezését, irányítását és koordinálását a gyakorlatok hatékony végrehajtása érdekében. A fentiek eredményeként az adott, kiemelten fontos területeken élõbbé, gördülékenyebbé, hatékonyabbá válik a kapcsolattartás a NATO szerveivel, valamint a szükséges szövetségi okmányok feldolgozása, rendszerezése, az érintett szintekre történõ eljuttatása és alkalmazása terén. A Magyar Honvédség vezetési és irányítási rendszerének korszerûsítésével összhangban – megítélésem szerint – a HM HVK Kiképzési és Doktrinális Csoportfõnökség (J–7) vagy az MH Kiképzési és Doktrinális Parancsnokság létrehozása teljes mértékben képes lesz integrálni a felkészítés és kiképzés, a gyakorlatok vezetési- irányítási, tervezési és ellenõrzési feladatait, valamint a NATO mûveleti szabványok elfogadásának, hatálybaléptetésének és bevezetésének, a doktrinális területek tervezési, kidolgozói és koordináló feladatait. Egy ilyen szervezet teljes mértékben illeszkedik a NATO-tagországok többségében is meglévõ szervezetekhez, biztosítja összhaderõnemi vezérkari vagy parancsnoksági funkciók erõsítését. A felkészítés és kiképzés MH szintû irányítására létrehozandó szervezetnek a felkészítés és kiképzés érdekében és a gyakorlatokkal kapcsolatos fõbb feladatai – megítélésem szerint – a következõk lehetnek:
A Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése összhaderõnemi elveinek, céljainak és követelményeinek kidolgozása (elvi alapok biztosítása);
A Magyar Honvédség felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos alapvetõ dokumentumok kidolgozása, illetve azok kidolgozásának koordinálása (szabályozó tevékenység);
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Magyar Honvédség szintû felkészítési és kiképzési feladatainak, rendezvényterveinek összeállítása, valamint részleteiben a gyakorlatok tervezése vonatkozásában a Magyar Honvédség rövid és középtávú
89 (2+1+2 év) Gyakorlat Direktívájának és Programjának kidolgozása (tervezõ tevékenység);
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar szintû összhaderõnemi, nemzetközi és hazai felkészítési és kiképzési rendezvények elõkészítése, részvétel azok szervezésében, végrehajtásában és végrehajtásuk koordinálása (szervezõ tevékenység);
A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar egészét érintõ felkészítéssel, kiképzéssel kapcsolatos tevékenységének koordinálása és a Honvéd Vezérkar szakterületet érintõ képviselete (koordinációs és képviseleti tevékenység);
A Magyar Honvédség felkészítésével és kiképzésével kapcsolatos ellenõrzõ tevékenység tervezése és végzése (ellenõrzõ tevékenység);
Doktori (PhD) értekezésem, kutatómunkám eredményeit a HM Honvéd Vezérkarnál, a HM HVK hadmûveleti csoportfõnökségen, a középszintû vezetõ szerveknél és csapattagozatban ajánlom felhasználni:
A parancsnokok és törzsek felkészítésében, a csapatok kiképzésében a gyakorlatok tervezése, végrehajtása, elemzése és értékelése, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentések korszerûsítéséhez;
A Magyar Honvédség Gyakorlattervezõi Útmutató következõ (második) kiadásának kidolgozása során;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozása és adatainak kezelése során. A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívájában és Programjában alkalmazott költségszámvetési tervezési rendszert javaslom ho zzákapcsolni az MH és a HM tárca költségvetési tervezési rendszeréhez, amely annak egy alrendszerét képezheti.
Kutatómunkám eredményeit javaslom továbbá figyelembe venni a Magyar Honvédség Kiképzési Doktrínája kidolgozása, valamint a felkészítést és kiképzést szabályzó más szükséges okmányok elkészítése, kidolgozása folyamán. Az értekezésemben foglaltak a szükséges mértékben és mélységben – véleményem szerint – felhasználhatók a ZMNE hallgatói (tisztjei) képzése során. 3.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
A kutatómunkám a felkészítés és a kiképzés rendszerében a legfelsõbb szint, a gyakorlatok elõkészítésének, tervezésének, szervezésének, végrehajtásának és értékelésének, a rövid és középtávú programozásának, tervezésének elemzésére, feltárására és a témával kapcsolatos olyan fontos területek definiálására, kidolgozására irányult, mint
A gyakorlatok helye, fõ célkitûzései;
Az alapvetõ gyakorlattervezõi okmányok;
90
A gyakorlatok, a gyakorlattervezés folyamata, a gyakorlattervezõi események;
A gyakorlatok végrehajtása, a gyakorlatvezetõség szervezete;
A gyakorlatok értékelése, a gyakorlatok végrehajtásáról szóló jelentések;
A gyakorlatok egyes költségszámvetési, pénzügyi és jogi kérdései;
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja. Kutatómunkám tudományos eredményei a következõkben összegezhetõk:
1.
Elméleti kutatásaim és gyakorlati tapasztalataim felhasználásával kialakítottam a gyakorlatok tervezésének alapjait. Feldolgoztam, rendszereztem és bemutattam a gyakorlatok rendeltetését, célkitûzéseit, jellemzõit, a gyakorlattervezés munkadokumentációját, a tervezés során kidolgozandó alapvetõ gyakorlattervezõi okmányokat, azok célszerû tartalmát, felépítését, amelyek – a gyakorlat célkitûzései teljesítése érdekében – biztosíthatják, és összhangba hozzák a gyakorlattervezést a hadmûveleti tervezési folyamattal.
2.
Elméleti és gyakorlati oldalról vizsgálva rendszerbe foglaltam a gyakorlatok tervezésének folyamatát. Bemutattam, feldolgoztam és definiáltam a gyakorlatok, a gyakorlattervezés, a gyakorlattervezõi események folyamatát, az egyes gyakorlatok elõkészítésével, tervezésével, levezetésével, végrehajtásával, elemzésével és értékelésével, valamint azok végrehajtásáról szóló jelentésekkel kapcsolatos ismereteket. Összegeztem a gyakorlatok egyes költségvetési, pénzügyi, a nemzetközi gyakorlatok egyes jogi kérdéseinek fontosabb aspektusait.
3.
Megoldási javaslatot tettem a gyakorlattervezés, programozás korszerû rendszerére. Megfogalmaztam egy új típusú gyakorlattervezés, programozás tudományos alapjait, amelynek eredményeként a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja bevezetésre és alkalmazásra került. Ennek érdekében kifejlesztettem egy Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazást, amely hatékony gyakorlatprogramozási, tervezési eszközként használható. Az MH GYDP kidolgozásának szerves részeként a gyakorlattervezési, programozási rendszerhez igazítottam, hozzákapcsoltam a gyakorlatok költségszámvetési, pénzügyi tervezését.
91
SZEMLÉLTETÕ ÁBRÁK
1. 2. 3. 4. 5. 6.
¹ számú ábra számú ábra számú ábra számú ábra számú ábra számú ábra
7. számú ábra 8. számú ábra 9. számú ábra 10. számú ábra 11. számú ábra
Cím A Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszere Gyakorlatok a felkészítés területei és formái között A gyakorlatok szintjei A gyakorlatok jellemzõi A gyakorlat folyamat fázisainak összefüggései A Magyar Honvédség gyakorlatok programozásának, betervezésének elvi vázlata a tervezési évben A gyakorlatok tervezési ciklusai A gyakorlatok tervezési folyamata A gyakorlatvezetõség szervezetének lehetséges felépítése egy parancsnoki és törzsvezetési gyakorlaton A gyakorlatvezetõség szervezetének lehetséges felépítése egy harcászati gyakorlaton A gyakorlatok sajtó és tájékoztatási alapelvei
Oldal 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102
92
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 1. számú ábra FELKÉSZÍTÉSI ÉS KIKÉPZÉSI RENDSZER
93
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 2. számú ábra GYAKORLATOK A FELKÉSZITÉS TERÜLETEI ÉS FORMÁI KÖZÖTT
94
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 3. számú ábra A GYAKORLATOK SZINTJEI
95
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 4. számú ábra A GYAKORLATOK JELLEMZÕI
96
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 5. számú ábra A GYAKORLAT FOLYAMAT FÁZISAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI
97
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 6. számú ábra A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLATOK PROGRAMOZÁSÁNAK, BETERVEZÉSÉNEK ELVI VÁZLATA A TERVEZÉSI ÉVBEN
98
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 7. számú ábra A GYAKORLATOK TERVEZÉSI CIKLUSAI
99
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 8. számú ábra A GYAKORLATOK TERVEZÉSI FOLYAMATA
100
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 9. számú ábra A GYAKORLATVEZETÕSÉG SZERVEZETÉNEK LEHETSÉGES FELÉPÍTÉSE EGY PARANCSNOKI ÉS TÖRZSVEZETÉSI GYAKORLATON
101
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 10. számú ábra A GYAKORLATVEZETÕSÉG SZERVEZETÉNEK LEHETSÉGES FELÉPÍTÉSE EGY HARCÁSZATI GYAKORLATON
102
A szemléltetõ ábrák a 2_PhD_ÉRTEKEZÉS_ ÁBRÁK könyvtárból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott ábra oldalak címét 11. számú ábra A gyakorlatok sajtó és tájékoztatási alapelvei
103
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítések Angol Co-DEX
Rövidítések Magyar GYAK Ig. h.
CPT KTCS DEX GYYAK IG DISTAFF GYAKVEZ EXOPORD EXSPEC GYKA FPC ZTK HNS BNT HQ Pság IPC ITK IPP EPP IXPR MNC’s NATO FõPk-ok MPC FTK NAC ÉAT OCE GYAKVEZ OSE GYAKEPK PCC PfP PIPC ETK PKO Bfm PSO
Jelentés-tartalom Exercise Co-Director A gyakorlat igazgató helyettese Core Planning Team Központi Tervezõ Csoport Exercise Director A gyakorlatigazgató Directing Staff Gyakorlatvezetõség Exercise Operational Order A gyakorlat hadmûveleti parancsa Exercise Specifications A gyakorlat kiinduló adatai Final Planning Conference Záró Tervezõi Konferencia Host Nation Support Befogadó Nemzeti Támogatás Headquarters Parancsnokság Initial Planning Conference Indító Tervezõi Konferencia Individual Partnership Program Egyéni Partnerségi Program Initial Exercise Press Relise A gyakorlatot bejelentõ sajtóközlemény Major NATO Commanders NATO fõparancsnokok Main Planning Conference Fõ Tervezõi Konferencia North Atlantic Council Észak-atlanti Tanács Officer Conducting Exercise Gyakorlatvezetõ parancsnok (tiszt) Officer Scheduling Exercise Gyakorlatot elrendelõ parancsnok (tiszt) Partnership Coordination Cell Partnerségi Koordinációs Csoport Partnership for Peace Partnerség a békéért Pre-Initial Planning Conference Elõzetes Tervezõi Konferencia Peace-keeping Operation Békefenntartó mûveletek Peace Support Operation
104 Btm PT TCS PWP SOFA IPP EPP PIC STK PIO STTi VOB LMI
Béketámogató mûveletek Planning Team Tervezõ Csoport Partnership Working Program Partnerségi Munkaprogram Status of Forces Agreement Csapatok Jogállásáról szóló Egyezmény Individual Partnership Program Egyéni Partnerségi Program Public Information Centre Sajtó és Tájékoztatási Központ Public Information Officer Sajtó és Tájékoztatási Tiszt Visitors and Observers Berau Látogatók és Megfigyelõk Irodája
A FONTOSABB GYAKORLAT TÍPUSOK ADEX AIREX AIROFEX ALEX ARTEX CAX CFX
CIRADEX CMX CPX DEPEX EWX FLEX
Air Defence Exercise Légvédelmi gyakorlat Air Exercise Légierõ gyakorlat Air Offensive Exercise Légi támadó gyakorlat Alert Exercise Harckészültségi gyakorlat Artillery Exercise Tüzérségi gyakorlat Computer Assisted Exercise Számítógéppel támogatott gyakorlat Command Field Exercise Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat terepen (A CPX és az FTX ötvözete, amelyben a vezetési és irányítási elemek és a támogató kommunikációs és információs rendszerek (CIS) is részt vesznek) Combined Interregional Air Defence Exercise Többnemzetiségû régióközi légvédelmi gyakorlat Crisis Management Exercise Válságkezelési gyakorlat Command Post Exercise Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Deployment Exercise Áttelepülési gyakorlat Electronic Warfare Exercise Rádióelektronikai hadviselési gyakorlat Fleet Exercise Flotta gyakorlat (amely magába foglalhatja az összes
105
FTX
JOINTEX
LIVEX LOGEX MAPEX MCMEX MINEX MOBEX MOVEX RECONEX PREREADEX SAREX SIGEX SYNADEX
szállító, aknásító, kétéltû, haditengerészeti, tengeralattjáró, mobil, logisztikai támogatási és haditengerészeti és/vagy járõrözési légi mûveleteket) Field Training Exercise, Formation Training Exercise Kiképzési terepgyakorlat Alegység (Összekovácsolási) Gyakorlat Joint Exercise Összhaderõnemi gyakorlat (amelyen két vagy több haderõnem csapatai vesznek részt) Live Exercise Harcászati, szakharcászati és rendszergyakorlat Logistic Exercise Logisztikai gyakorlat Map Exercise Térképészeti gyakorlat Mine Couter Measure Exercise Akna Mentesítési gyakorlata Mine Laying Exercise Akna Telepítési gyakorlat Mobility Exercise Mozgékonysági gyakorlat Movement Exercise Szállítási gyakorlat Reconnaissance Exercise Felderítõ gyakorlat Pre-Rediness Exercise Elõzetes készenléti gyakorlat Search and Resque Exercise Kutató Mentõ Gyakorlat Signal Exercise Híradó gyakorlat Syntetic Air Defence Exercise Összegzõ légvédelmi gyakorlat
106
FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 1.
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya;
2.
1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról;
3.
2000. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról;
4.
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;
5.
1993. évi CX. törvény a honvédelemrõl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelettel;
6.
A 1997. évi XXI. Törvény, a polgári szolgálatról.
7.
1999. évi CXVII. törvény az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról;
8.
2000. évi CIX. törvény az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történõ végrehajtásáról szóló 1995. évi LXVII. törvény módosításáról;
9.
2001. évi XLIII. törvény a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról;
10.
48/1991. (IX. 15.) OGY határozat az európai hagyományos fegyveres erõkrõl szóló, Párizsban, 1990. november 19-én aláírt Szerzõdés megerõsítésérõl;
11.
A 94/1998 (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikájának alapelveirõl;
12.
124/1997. (XII. 18.) OGY határozat a fegyveres erõk részletes bontású létszámáról;
13.
94/1998. (XII. 29.) OGY Határozata a Magyar Köztársaság Biztonság- és Védelempolitikájának Alapelveirõl;
14.
98/1999. (XII. 10.) OGY határozat a Magyar Köztársaság és a NATO közötti 2000. évi Egyéni Partnerségi Program tervezetének jóváhagyásáról.
15.
61/2000. (VI. 21.) OGY határozat a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól;
16.
61/2000. (VI. 21.) OGY határozat – A Magyar Honvédség Tíz Évre szóló Korszerûsítési Terve;
107
17.
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl;
18.
90/1997. (V. 30.) Korm. rendelet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség költségvetése tervezésének, gazdálkodásának, elõirányzat- felhasználásának a sajátosságoknak megfelelõ szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó szabályairól;
19.
190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól;
20.
83/2001. (V. 18.) Korm. rendelet a hazai gyakorló- és lõterek külföldiek által, térítés ellenében történõ igénybevételérõl;
21.
41/2002. (III. 21.) Korm. rendelet a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a hazai gyakorló- és lõterek külföldiek által, térítés ellenében történõ igénybevételérõl szóló 83/2001. (V. 18.) Korm. rendelet módosításáról;
22.
2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat a Magyar Honvédség irányításáról és felsõ szintû vezetésének rendjérõl;
23.
2169/1997. (VI. 26.) Korm. határozat a Magyar Honvédség átalakítása középtávú tervének módosításáról;
24.
2095/1996. (IV. 23.) Korm. határozat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése tervezési rendszer bevezetésérõl, pénzügyi forrásairól.
25.
2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság honvédelmének egészét érintõ stratégiai felülvizsgálat koncepciójáról;
26.
2204/2001. (VIII. 8.) Korm. határozat a Magyar Honvédség irányításának és felsõszintû vezetésének rendjérõl;
27.
3/2002. (I. 25.) HM rendelet a katonák illetményérõl és illetményjellegû juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról;
28.
A Honvéd Vezérkar fõnök 326/2001. (HK 1/2002) HVKF intézkedése a Magyar Honvédségnél folytatott felkészítés és kiképzés középtávú célkitûzéseirõl és követelményeirõl;
29.
Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar fõnöke 78/2002 (HK 20) HM HVKF intézkedése a Magyar Honvédség nemzetközi és hazai gyakorlatai tervezésének, szervezésének, valamint költségvetési keretei felhasználásának követelményeirõl és rendjérõl;
30.
A Magyar Köztársaság Katonai Stratégiája, A honvédelmi miniszternek az MH PK, HVKF által felterjesztett tervezet. Budapest, 2000. 01. 28.
31.
HM HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség: A Magyar Honvédség Összhaderõnemi doktrínája (tervezet), 2002. október;
108
32.
A Magyar Honvédség Kiképzési Doktrínája (tervezet), HM HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség 2000;
33.
Szövetséges összhaderõnemi doktrína. AJP-01 (A) HVK Védelmi tervezési csoportfõnökség kiadványa. Budapest, 2000.
34.
Field Manuel 105 (FM-105) Operations (Headquarters Department of the Army 1993.)
35.
Joint Publications: British Defence Doctrine, DGD&D 2001
36.
C-M(99)21 The Alliance’s Strategic Concept;
37.
MC 400/2 MC Guidance for the Military Implementation of Alliance Strategy;
38.
Bi-MNCs Guidelines for Operational Planning (GOP), Volume III;
39.
ACE Forces Standards Volumes I to VIII.
40.
Bi-MNCs Exercise Planning Guide (EPG);
41.
MC 94/4 “NATO Military Exercise Policy”;
42.
MC 458 – NATO Training, Exercise and Evaluation Policy;
43.
Bi-SC Military Exercise Directive and Programme (MEDP);
44.
A Magyar Köztársaság Katonai Stratégiája (tervezet), HM HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség 2001;
45.
HVK Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség: A Magyar Honvédség Összhaderõnemi doktrínája (tervezet). Budapest 1998. október 29.
46.
NATO szakkifejezések szógyûjteménye. 2001. Nyt. szám: 5/45
47.
NATO rövidítések gyûjteménye. 2001. Nyt. szám: 5/60.
48.
NATO szakkifejezések és meghatározások szógyûjteménye. 2000. (AAP-6) ;
49.
HVK Hadmûveleti Fõcsoportfõnökség, Kiképzési Csoportfõnökség: Gyakorlattervezõi Útmutató (segédlet), Nyt. szám: 463/220, Budapest, 2000. január.
50.
MH_GYDP_2001_2005.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás, HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség 2000;
51.
MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás, HM HVK Hadmûveleti Csoportfõnökség 2002;
52.
Kõszegvári Tibor: Hadviselés a 21. században. Jegyzet;
109 53.
Kõszegvári Tibor: A NATO-hoz történõ csatlakozás elõzményei, feltételei és feladatai. Jegyzet;
54.
Kõszegvári Tibor: A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei és gyakorlata. Jegyzet;
55.
Kiss Zoltán László õrnagy: Fejlõdési tendenciák a modern hadseregekben MH Tájékoztatási és Médiaközpont 1998;
56.
Salamanov Velizar: Védelmi tervezés. Új Honvédségi Szemle 1999. évi 9. szám;
57.
Németh Sándor – Kiss Gergely: A Magyar Honvédség felkészítés-kiképzési rendszerének korszerûsítésérõl. Új Honvédségi Szemle 1999. évi 2. szám;
58.
MIHAJLOVSZKIJ, A. A katonai szolgálat és kiképzés reformja, Vojennaja Míszl 2000. évi 1. szám;
59.
Kõszegvári Tibor DSC: A nemzetközi biztonságot fenyegetõ új kihívások és kockázatok. Egyetemi jegyzet. ZMKA. Budapest 1999;
60.
Kõszegvári Tibor DSC: A nemzeti biztonsági- és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1999;
61.
Kõszegvári Tibor DSC: A XXI. Századi hadviselés (A században várható biztonsági kihívások, konfliktusok és háborúk, hadviselési elképzelések, haderõstruktúrák és feladatok. Egyetemi jegyzet. ZMNE. Budapest, 2000;
62.
Szternák György: nemzeti biztonsági stratégia, nemzeti katonai stratégia és katonai doktrína. (Tansegédlet) ZMNE. Harcászati Tanszék. Budapest, 1999;
63.
Dr. Szternák György ezredes: Az ország biztonságával kapcsolatos elgondolások rendszere (elõadás) (ZMNE Hadászati Tanszék 1999.);
64.
Dr. Patyi Sándor ddtbk.: a Magyar Köztársaság védelmi rendszere (elõadás) 1999;
65.
A szárazföldi haderõ doktrínája. Székesfehérvár. SZFVK. 2001. (Tervezet)
66.
Gépesített lövész dandár, zászlóalj doktrínája. Székesfehérvár. SZFVK. 2001. (Tervezet);
67.
The Soldiers Guide to the Law of Armed Conflict (Army code No 71130)
110
PUBLIKÁCIÓK ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁK JEGYZÉKE 1.
A nemzeti biztonsági- és katonai stratégia elmélete és HVK Tudományos gyakorlata, kidolgozásának legfontosabb szempontjai 1999 könyvtár, a NATO csatlakozás után ZMNE könyvtár
2.
A Dán Hadsereg Szárazföldi Vezetési, Irányítási Informatikai Rendszere
3.
A Magyar Honvédség 2001-2005 évre szóló HVK Tudományos Gyakorlat Direktívája és Programja kidolgozásának 2000 eredményei, tapasztalatai könyvtár
4.
A tudás és a harc kimenetele (matematikai modellek Új Honvédségi alkalmazása a döntés-elõkészítésben) 2001 Szemle
5.
A védelmi tervezése
6.
A Magyar Köztársaság katonai stratégiája – tervezet
7.
A stratégiai gondolkodás fejlõdése
hadmûvelet
fontosabb
kritériumai,
HVK Tudományos könyvtár, 2000 Új Honvédségi Szemle
HVK Tudományos 2001 könyvtár, ZMNE könyvtár HVK Tudományos 2001 könyvtár HVK Tudományos 2002 könyvtár
Elõadások, konferenciák, tanulmányok: 1. 2. 3. 4.
5.
A mûveleti szabványosítás és a doktrína- fejlesztés NATO Védelmi helyzete a Magyar Honvédségben – elõadás 2002 Kollégium, Róma, Olaszország Számítógéppel támogatott szimulációs rendszerek ITEC Konferencia, alkalmazása a Magyar Honvédségben – elõadás 2002 Lille, Franciaország A Magyar Honvédség NATO kiképzési tapasztalatai – elõadás
csatlakozásának
A pszichológiai tesztismeret tesztfelvételi eljárások – tanulmány
alapjai,
2002
NTG, JSSG, Bécs, Ausztria
2002
Kutatásvezetõ: Dr. Bolgár Judit
fõbb
Elgondolás a Magyar Honvédségnél folyó felkészítés és kiképzés felsõszintû irányításának korszerûsítésére, Kutatásvezetõ: a HM HVK Kiképzési és Doktrinális 2002 Dr. Mezei Gyula Csoportfõnökség létrehozására – tanulmány
111 6.
Szervezeti konfliktusok a Magyar Honvédségben – Kutatásvezetõ: tanulmány 2002 Dr. Malomsoki József
7.
Matematikai modellek és módszerek a döntésKutatásvezetõ: elõkészítésben – tanulmány 2002 Dr. Váncsa Júlia
112
BEFEJEZÉS Megítélésem szerint a doktori (PhD) értekezésemben megfogalmazottak a Magyar Honvédségben a jelen helyzetben és a hivatásos, professzionális haderõ létrehozása során is alkalmazható, felhasználható ismereteket nyújtanak az egyes gyakorlatok elõkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása, elemzése és értékelése, a gyakorlatok rövid és középtávú tervezése során. Az értekezésem felhasználható a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja évenkénti összeállítása, a Gyakorlattervezõi Útmutató következõ (második) kiadásának kidolgozása, valamint a további szükséges szabályzó okmányok elkészítése, kidolgozása során. Az elmúlt évtizedben a megváltozott körülmények, a feltételrendszer változása, a NATO szervezetéhez történõ csatlakozásunk következtében a Magyar Honvédség is csak úgy tudja átélni, kiállni az élet próbáját, hogy a tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalatok eredményeit figyelembe véve határozzuk meg a feladatainkat. A doktori (PhD) értekezésem kidolgozása során kutató munkámat minden esetben hozzákapcsoltam a gyakorlati tapasztalataimhoz, illetve a fõ hangsúlyt a kutató munkám eredményeinek (adott esetben azonnali) gyakorlati alkalmazására helyeztem. Továbbra is alapvetõ célkitûzésnek és feladatomnak tekintem a felkészítéssel és kiképzéssel, a gyakorlatokkal kapcsolatos tudományos ismereteim fejlesztését, annak érdekében, hogy azokat a gyakorlati munkám során minél eredményesebben tudjam felhasználni. A témában folytatott ötéves kutatói tevékenységem, annak rendeltem alá, hogy tudományos munkám során elért eredményeimmel, azok további folytatásával, minél teljesebb körûen szolgálhassam a Magyar Honvédség felkészítése és kiképzése, a gyakorlatok végrehajtása területein újszerûen jelentkezõ, a szövetségi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó szakmai feladatok megfogalmazását és azok mind eredményesebb vé grehajtását. Tudományos kutató munkám során mindvégig szem elõtt tartottam Kutuzov marsall híres mondását, amely szerint „Nehéz a gyakorlaton, könnyû a harcban”, valamint Theodore Roosevelt elnök 1902-bõl származó intelmét, amelynek lényege „A gyõzelem elérésének legfõbb tényezõje, hogy mit tettünk a kiképzésben, mielõtt a háború megkezdõdött”. Budapest, 2003. január 15. Ughy Antal ezredes
113
MELLÉKLETEK
¹ 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet 8. számú melléklet 9. számú melléklet 10. számú melléklet 11. számú melléklet 12. számú melléklet 13. számú melléklet 14. számú melléklet 15. számú melléklet 16. számú melléklet 17. számú melléklet 18. számú melléklet 19. számú melléklet 20. számú melléklet 21. számú melléklet
Cím 190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet – kivonat – 3 lap; A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja MH_GYDP_2003_2007. mdb Microsoft Access adatbáziskezelõ program-alkalmazás használata – 2 lap; A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja nyomtatása – 2 lap; Az MH Gyakorlat Direktívája és Programja - Beviteli Tábla – 2 lap; A – 11 ötéves áttekintõ táblázat / NATO – 1 lap; A – 12 ötéves áttekintõ táblázat / Két- és többoldalú – 1 lap; A – 14 ötéves áttekintõ táblázat / Hazai – 1 lap; B – 11 elsõ éves áttekintõ / NATO – 1 lap; B – 12 elsõ éves áttekintõ / Két- és többoldalú – 1 lap; B – 13 elsõ éves áttekintõ / Hazai – 1 lap; C – 11 elsõ éves abc katalógus / NATO – 1 lap; C – 12 elsõ éves abc katalógus / Két- és többoldalú – 1 lap; C – 13 elsõ éves abc katalógus / Hazai – 1 lap; D – 11 elsõ éves pénzügyi terv / NATO – 1 lap; D – 12 elsõ éves pénzügyi terv / Két- és többoldalú – 1 lap; D – 13 elsõ éves pénzügyi terv / Hazai – 1 lap; E – 11 kormányjóváhagyást igénylõ / NATO – 1 lap; E - 12 kormányjóváhagyást igénylõ / Két- és többoldalú – 1 lap; E - 13 kormányjóváhagyást igénylõ / Hazai – 1 lap; F - 01 2003 január havi rendezvények – 1 lap; F - 01 2003 január havi rendezvények / FV – 1 lap;
Oldal 114 117 119 121 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139
114 1. számú melléklet
190/2000. (XI. 14.) Korm. rendelet A HATÁRÁTLÉPÉSSEL JÁRÓ CSAPATMOZGÁSOK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK KORMÁNYZATI FELADATAIRÓL – KIVONAT 1. § (1) E rendelet alkalmazásában csapatmozgás a magyar és a külföldi fegyveres erõk határátlépésével (a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 259/A. § d) pontja) járó olyan tevékenység, amely a) alaprendeltetésbõl fakadó feladatok (be)gyakorlására vagy végrehajtására irányul, b) a fenti feladatokra vonatkozó katonai szabályzatok elõírásai alapján történik, és c) szervezett formában, katonai vezetés vagy egyes külföldi fegyveres erõkre érvényesülõ más felelõs vezetés alatt valósul meg. (2) E rendelet alkalmazásában nem minõsül csapatmozgásnak a) a katonai szakmai, partneri látogatásokon és azok elõkészítésében történõ részvétel, b) nyílt vagy zártkörû kereskedelmi, (hadi)technikai bemutatókon és azok elõkészítésében történõ részvétel, c) a gyógykezelésen, üdültetésen, sportrendezvényeken és azok elõkészítésében való részvétel, d) hagyományõrzõ, kegyeleti, kulturális, társadalmi rendezvényeken és azok elõkészítésében történõ részvétel, e) az idõszakos katonai megfigyelõi és katonai szaktanácsadói feladatok ellátása, f) tanulmányok (ideértve a képzés gyakorlati részét is) folytatása, g) a behozatali vagy kiviteli engedéllyel rendelkezõ hadiipari, illetve beruházási célú katonai szállítmány kísérete vagy rakomány õrzése, h) a NATO tagállamok állami légijármûveinek - esetenként legfeljebb négy légijármûbõl álló kötelék - navigációs gyakorló repülése és technikai leszállása, i) más, az elõzõekhez hasonló céllal történõ katonai mozgás. 2. § (1) A csapatmozgásokat - a (2) bekezdés a) pontjában megjelöltek kivételével -, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerinti katonai mozgásokat, a rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal a Kormány határozatban engedélyezi. (2) A honvédelmi miniszter minden év december 15-éig döntésre a Kormány elé terjeszti a következõ évre tervezett csapatmo zgások jegyzékét, amely tartalmazza a) az Országgyûlés elé terjesztendõ csapatmozgásokat; b) a magyar fegyveres erõk részvételével külföldön vagy külföldi fegyveres erõk részvételével Magyarországon tervezett NATO gyakorlatok és kiképzések, békepartnerségi (PfP) gyakorlatok és kiképzések, PfP szellemû gyakorlatok és kiképzések, két- és többoldalú megállapodásokon alapuló gyakorlatok és kiképzések, az 1. § (1) bekezdése szerint minõsülõ egyéb katonai tevékenységek felsorolását;
115 c) d)
(3)
(4)
(5)
az 1. § (2) bekezdése szerinti azon katonai mozgásokat, amelyekben a résztvevõk száma az 1200 fõt meghaladja; azokat az ismert, a NATO tervezési okmányaiban szereplõ, de magyar fegyveres erõ részvétele nélkül megrendezésre kerülõ gyakorlatokat, amelyekhez kapcsolódóan Magyarorszá gon külföldi fegyveres erõk átvonulása történhet. A honvédelmi miniszter a (2) bekezdés szerinti jegyzékben tájékoztatást ad az 1. § (2) bekezdésében megjelölt, csapatmozgásnak nem minõsülõ, de az 1. § (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel kötelékben történõ várható katonai mozgásokról is. Az engedélyezés a (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetekben a gyakorlatokon részt vevõ külföldi fegyveres erõk átvonulásának engedélyezését is jelenti. Ha az adott gyakorlatra átvonuló külföldi fegyveres erõ létszáma az 1200 fõt, vagy az átvonulás idõtartama a 14 napot meghaladja, az átvonulást a Kormány külön engedélyezi. Az év közben ismertté váló, elõre nem tervezett csapatmozgásokat a Kormány esetenként külön engedélyezi.
3. § (1) A csapatmozgások engedélyezéséhez és azok, valamint a 2. § (3) bekezdése szerinti katonai mozgások határforgalmi ügyintézéséhez szükséges részletes adatokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen adatokat az érintett tárcák csapatmozgások elõkészítéséért felelõs szervei a 2. § (2) bekezdése szerinti elõterjesztés esetében november 15-éig, a 2. § (5) bekezdés szerinti elõterjesztés, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti átvonulások esetében pedig a csapatmozgás megkezdése elõtt legalább egy hónappal küldik meg a Honvédelmi Minisztérium illetékes szervének, amely azokat továbbítja az elõterjesztés készítéséért felelõs HM szervnek. A Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve az Országgyûlés, illetve a Kormány által történt engedélyezést követõen haladéktalanul értesíti ezen adatokról a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságát és a Határõrség Országos Parancsnokságát. (2) Az engedélyben szereplõ adatokban bekövetkezõ változás esetén - kivéve a létszámkeretre és a csapatmozgás céljára és jellegére vonatkozó adatokat - új engedély kérése mellõzhetõ. (3) A csapatmozgások technikai engedélyezésének további részletes szabályait beleértve az adatok 1. számú melléklet szerinti körét nem érintõ módosítását is - külön jogszabály határozza meg. 4. § Csapatmozgás - elkerülhetetlen ok miatt - sürgõsséggel történõ engedélyezése esetén a 3. § (1) bekezdése szerint szükséges elõkészítési idõ rövidítésének, valamint a sürgõsségi döntés indokát, továbbá az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatoktól való esetleges eltérést a honvédelmi miniszter az elõterjesztésben indokolja. 5. § Az Országgyûlés engedélyezési hatáskörébe tartozó vagy hatályos nemzetközi szerzõdésben kifejezetten engedélyezett csapatmozgások elõkészítésekor e rendelet elõírásait megfelelõen alkalmazni kell. 6. § A külföldi fegyveres erõ magyarországi csapatmozgásának az Országgyûlés, illetve a Kormány által történt engedélyezésérõl a Honvédelmi Minisztérium illetékes szerve írásban - a 3. számú melléklet szerinti formában - haladéktalanul tájékoztatja az engedélyt kérõ külföldi fegyveres erõ illetékes szervét. 7. § A Kormány az elõzõ évi engedélyezett csapatmozgásokról az Országgyûlés érintett bizottságait az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás
116 kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 15. §-ban elõírt jelentésben tájékoztatja. 8. § (2) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy a belügyminiszterrel, illetve a pénzügyminiszterrel együttes rendeletekben határozzák meg a csapatmozgások, valamint a 2. § (3) bekezdése szerinti kötelékmozgások technikai engedélyezésének részletes szabályait, katonai légijármûvek esetében figyelemmel a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó hatályos jogszabályokra. (3) Az e rendelet hatálybalépése elõtt országgyûlési hatáskörben már engedélyezett, de a Kormány döntési jogkörébe került csapatmozgások engedélyezését a Kormánytól nem kell kérni. 8/A. § (1) Külföldi fegyveres erõknek a csapatmozgások keretében, békeidõben megvalósuló gyakorlatait, kiképzéseit és más hasonló, Magyarországon végrehajtásra kerülõ katonai tevékenységeit a (2) bekezdés szerinti kivétellel, kizárólag a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ, békében is mûködõ katonai gyakorló- és lõtereken, repülõtereken, valamint más katonai létesítményekben, továbbá a magyar fél által kijelölt légtérben lehet végrehajtani. (2) Kivételesen indokolt esetben egyes speciális gyakorlatok kizárólagosan állami tulajdonban álló és nem a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ objektumokban is végrehajthatók, de ennek érdekében csak a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezhet a kezelõvel történõ megállapodást.
117 2. számú melléklet
A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA MH_GYDP_2003_2007. mdb MICROSOFT ACCESS ADATBÁZIS-KEZELÕ PROGRAM-ALKALMAZÁS HASZNÁLATA A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás megnyitható a CD ROM lemezrõl vagy bemásolható és megnyitható a felhasználó / alkalmazó számítógépén. A CD ROM lemezre felirt anyagok – természetüknél fogva – írásvédettek, így az MH_GYDP_2003_2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ program-alkalmazás is írásvédett lesz. Az adatok beviteléhez, a felhasználás, alkalmazás kényelmének biztosításához az írásvédettséget csak a felhasználó számítógépén a merevlemezre történõ átírást (másolást) követõen lehet csak megszüntetni.
Adatok bevitele (csak a felhasználó számítógépén lehetséges) – A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja – Beviteli Tábla megnyitásával lehetséges.
Új Beviteli Mezõ nyitása – a tábla alsó sorában háromszö g-csillag kapcsolóval lehetséges.
Sorszám adása új gyakorlat, felkészítési rendezvény esetén a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja jelen tervezete szerinti számozást figyelembe véve az utolsó beviteli sorszám +1. A különbözõ években végrehajtásra kerülõ ugyanazon típusú gyakorlatok ugyanazt a sorszámot kapják.
A gyakorlat fedõneve, megnevezése: nemzetközi gyakorlatoknál a NATO által alkalmazott fedõnevek, hazai gyakorlatoknál a Honvéd Vezérkar Vezetési Csoportfõnökséggel történt egyeztetés után lehetséges.
A gyakorlat fõ célkitûzései: a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja I. fejezet 6. pont A – R) alpontjai alapján. Pl.: I. fejezet 6. pont A, C, K, Q alpontjai.
A gyakorlat haderõ–fejlesztési (IO) célkitûzései: a Magyar Ho nvédség Gyakorlat Direktívája és Programja I. fejezet 7. pontja alapján. Pl.: EG 4405, EL 1440, EA 0040.
A gyakorlat tárgya, rövid leírása: Szabatos megfogalmazás – egy sor használható fel.
Költségkategóriák: Utazási, szállítási, szállás, napidíj és éle lmezési költségek; Anyag és eszköz, kilométer, üzemóra felhasználási költségek; Kommunikációs költségek; Adminisztratív költségek.
A költségkategóriák adatainak bevitele után a program-alkalmazás automatikusan összegzi a bevitt (betervezett) adatokat.
118
A Fõbb Gyakorlattervezõi Események: Ismert és tervezhetõ adatok felhasználásával feltölteni a rendelkezésre álló helynek megfelelõen.
A Beviteli Tábla zárása elõtt MENTÉS!
AZ ADATVESZTÉS ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN CÉLSZERÛ A TELJES ANYAG MENTÉSE TÖBB KÖNYVTÁRBAN VAGY WINZIP TÖMÖRÍTÉSSEL! Abban az esetben, ha a feldolgozás, használat során az adatbázis terjedelme jelentõsen megnõtt az ESZKÖZÖK / ADATBÁZIS SEGÉDESZKÖZÖK / ADATBÁZIS TÖMÖRÍTÉSE paranccsal megfelelõ méretre hozható!
119 3. számú melléklet
A MAGYAR HONVÉDSÉG GYAKORLAT DIREKTÍVÁJA ÉS PROGRAMJA NYOMTATÁSA Tekintettel arra, hogy a Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja az ötéves tervezési ciklusidõszakra mintegy 650 különbözõ gyakorlatot és felkészítési rendezvényt tartalmaz, így annak teljes terjedelme nyomtatásban mintegy 900 oldal, ezért – gazdaságossági szempontok alapján – részesítetem elõnyben a CD ROM lemezen történõ kiadást. Ugyanakkor – az ügyviteli rendszabályok betartásával – szükség és igény szerint a teljes anyag vagy annak részei nyomtathatóak közvetlenül a CD ROM lemezrõl vagy a számítógépre történt bemásolást követõen a merevlemezrõl. A nyomtatás a következõk szerint történhet:
A dokumentum fájloknál megnyitás után NYOMTATÁS parancsra.
Az MH_GYDP_2003_2007.mdb (és késõbbi) Microsoft Access program-alkalmazás esetében nyomtatás a JELENTÉSEK FÕKÖNYVTÁRBÓL történik. Az adott jelentés nyomtatása elõtt TERVEZÕ nézetben meg kell adni az oldalszámot. Oldalszám = oldal (Page) + elõzõ befejezett (lenyomtatott) rész utolsó oldal száma, MENTÉS, majd vissza NYOMTATÁSI képre és NYOMTATÁS parancsra!
A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktíva és Program javasolt nyomtatási sorrendje a következõ:
Elsõ rész: (egy fejezetben, szövegesen) B01_MH_GYDP_1FEJEZET.doc – A Magyar Honvédség Gyakorlat Direktívája és Programja 1. FEJEZET; Második rész: (kettõ-öt fejezetben40 , MS ACCESS adatbázisban – táblázatosan)
B02_2FEJCIMLAP.doc – 2. FEJEZET címlap; MH_GYDP_2003_2007.mdb – a JELENTÉSEK FÕKÖNYVTÁRBÓL; A – 11 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / NATO; A – 12 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Kétoldalú; A – 14 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Hazai;
B03_3FEJCIMLAP.doc – 3. FEJEZET címlap; B – 11 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / NATO; B – 12 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Kétoldalú; B – 13 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Hazai; C – 11 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / NATO; C – 12 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / kétoldalú; C – 13 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / hazai; D – 11 ELSÕ ÉVES ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI TERV / NATO;
40
Annak függvényében, hogy a gyakorlatprogram kettõ évre vagy a teljes tervezési ciklusra, öt évre nyomtatásra kerül.
120
D – 12 ELSÕ ÉVES ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI TERV / Kétoldalú; D – 13 ELSÕ ÉVES ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI TERV / Hazai; E – 11 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / NATO; E – 12 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / Két- és többoldalú; E – 13 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / Hazai;
B04_4FEJCIMLAP.doc – 4. FEJEZET címlap; B – 20 – asok az elõzõeknek megfelelõ sorrendben; C – 20 – asok az elõzõeknek megfelelõ sorrendben; D – 20 – asok az elõzõeknek megfelelõ sorrendben;
B05_5FEJCIMLAP.doc – 5. FEJEZET címlap; B, C, D – 30 – asok az elõ zõeknek megfelelõ sorrendben;
B06_6FEJCIMLAP.doc – 6. FEJEZET címlap; B, C, D – 40 – esek az elõzõeknek megfelelõ sorrendben;
B07-7FEJCIMLAP.doc – 7. FEJEZET címlap; B, C, D – 50 – esek az elõzõeknek megfelelõ sorrendben;
Harmadik rész: (egy fejezetben, szövegesen); B08_MH_GYDP_ROVIDIT.doc – Rövidítések jegyzéke;
B09_MH_GYDP_TARTJ.doc – Tartalomjegyzék;
B10_MH_GYDP_ZAR.doc – Záradék.
A Magyar Honvédség Gyakorlat Programja táblázatainak típusait, azok felépítését a további mellékletként csatolt vázlat-oldalak mutatják be 41 .
41
Nyomtatva az MH_GYDP_2003_2007. mdb MS ACCESS adatbázis-kezelõ alkalmazásból.
program-
121 4. számú melléklet
Az MH Gyakorlat Direktívája és Programja - Beviteli Tábla
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
122
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
123 5. számú melléklet
A – 11 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / NATO
A táblázat az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
124 6. számú melléklet
A – 12 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Két- és többoldalú
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
125 7. számú melléklet
A – 13 ÖTÉVES ÁTTEKINTÕ TÁBLÁZAT / Hazai
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
126 8. számú melléklet
B – 11 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ / NATO
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
127 9. számú melléklet
B – 12 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ / Két- és többoldalú
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
128 10. számú melléklet
B – 13 ELSÕ ÉVES ÁTTEKINTÕ / Hazai
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
129 11. számú melléklet
C – 11 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / NATO
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
130 12. számú melléklet
C – 12 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / Két- és többoldalú
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
131 13. számú melléklet
C – 13 ELSÕ ÉVES ABC KATALÓGUS / Hazai
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
132 14. számú melléklet
D – 11 ELSÕ ÉVES PÉNZÜGYI TERV / NATO
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
133 15. számú melléklet
D – 12 ELSÕ ÉVES PÉNZÜGYI TERV / Két- és többoldalú
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
134 16. számú melléklet
D – 13 ELSÕ ÉVES PÉNZÜGYI TERV / Hazai
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblá zat oldalak címét
135 17. számú melléklet
E – 11 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / NATO
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
136 18. számú melléklet
E – 12 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / Két- és többoldalú
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
137 19. számú melléklet
E – 13 KORMÁNYJÓVÁHAGYÁST IGÉNYLÕ / Hazai
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
138 20. számú melléklet
F – 01 2003 JANUÁR HAVI RENDEZVÉNYEK
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
139 21. számú melléklet
F – 01 2003 JANUÁR HAVI RENDEZVÉNYEK /FV
A táblázatok az MH_GYDP_2003-2007.mdb Microsoft Access adatbázis-kezelõ programalkalmazásból kerültek lenyomtatásra. Az értekezésem elektronikus változatában üres oldalakként jelennek meg, jelezve a nyomtatott táblázat oldalak címét
140
