DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

”A” programvezető:

”B” programvezető:

Dr. SZÉLES GYULA

Dr. BUZÁS GYULA

egyetemi tanár az MTA doktora

egyetemi tanár a mezőgazdasági tudomány kandidátusa Témavezető:

Dr. TENK ANTAL egyetemi tanár a mezőgazdasági tudomány kandidátusa

REGIONÁLIS AGRÁRSZAKTANÁCSADÓ HÁLÓZAT MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI AZ ÉSZAK-NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Készítette:

CSER JÁNOS

KESZTHELY

2001

2 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉS A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaság struktúrája nagymértékben megváltozott. A jelentős változások következtében nőtt a gazdasági szereplők száma és heterogenitása. A gazdasági szabályozók folyamatos változása és a közigazgatás gyakori átszervezése következtében egyre bonyolultabbá vált a termeléshez szükséges gazdasági, technológiai és értékesítési információk eljutása a termelőkhöz. Mind az átalakulási folyamatok méreteit, mind pedig azok minőségét tekintve a legmélyrehatóbb változások a mezőgazdaságban és a vidék társadalmában zajlottak le. A rendszerváltáshoz kapcsolódó, a mezőgazdaságot érintő átalakulási folyamatok, szövetkezeti átalakulások, kiválások és kárpótlások során a bipoláris mezőgazdasági struktúra átalakulásának eredményeképpen megjelentek a differenciált nagyságú mezőgazdasági termelést elkezdő kis- és középvállalkozások, miközben nőtt a kistermelést folytatók száma. Az újonnan létrejövő egyéni- és társas vállalkozásoknak, valamint a megmaradó, átszerveződő régebbieknek is új agrárpiaci, közgazdasági, stb. viszonyok között kell termelni, vállalkozásukat irányítani. Ahhoz tehát, hogy az újonnan életbeléptetett szabályozók, adózási és hitelezési lehetőségek, legmegfelelőbb termelés-technológiák között az agrárvállalkozók dönteni tudjanak, olyan szerteágazó információkra van szükségük, amelyek áttekintése munkaidejük jelentős részét kötné le, s az esetleges szakértelem hiányában még sem tudnának helyes döntésre jutni. Egy önálló gazdaságnak – legyen az egyéni vagy társas vállalkozás – szinte naponta kell effajta döntéseket hoznia. Ezért különböző szabályok, összefüggések, stb. ismeretére, valamint piaci, banki, technológiai, biológiai ismeretek sokaságára van szüksége. Kizárólag ezen információk rendszerezésével juthat racionális gazdasági döntésre. A szaktanácsadás célja tehát e feladatok részbeni átvállalása úgy, hogy a gazdaság belső összefüggéseit, lehetőségeit figyelembe véve növelje a gazdálkodás hatékonyságát. Emellett elengedhetetlenül szükséges a szaktanácsadás információáramlásban való részvétele. Nélküle ugyanis az atomizált gazdaságok – mivel ők még személyes kapcsolatokkal sem rendelkeznek – nem jutnának piaci információkhoz, melyek nélkül rövid idő alatt életképtelenné válnának. Mindezek ismeretében megállapítható, hogy a mezőgazdaság területén nagy szükség van a hatékonyan funkcionáló szaktanácsadási tevékenységre. A gazdálkodók csak akkor tehetők versenyképessé a hazai és a nemzetközi piacokon, ha versenytársaikkal megegyező, vagy annál jobb feltételekkel rendelkeznek. E feladatok megoldására a kormányzatok részéről már történtek próbálkozások, de átütő sikert még egyik sem eredményezett. Az új gazdálkodási formák eredményes működésének elősegítése érdekében államilag támogatott és szabályozott, vállalkozói alapon működő szaktanácsadási rendszer került bevezetésre. A koncepció megvalósításának üzleti irányba sodródása miatt az államilag támogatott szaktanácsadói struktúra nem vált be, emiatt a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás rendszere még ma is átmeneti állapotban van.

3 A gyakorlati megvalósítást illetően különösen nem tisztázottak a regionális szaktanácsadás feladatai. A megoldásához jelentős segítséget nyújthatnak a mezőgazdasági vállalkozókat támogató szaktanácsadási hálózatok, amelyek a fejlett nyugati országokban (EU, USA, stb.) már hosszú ideje eredményesen működnek. Az itt felhalmozódott tapasztalatok a magyar mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer kialakításánál hasznos támpontot nyújthatnak. A kitűzött célok megvalósítása érdekében az értekezés a mezőgazdasági szaktanácsadás általános jellemzőjén túl foglalkozik a szaktanácsadás rendszerének kiépítésére irányuló elméletekkel, és egy agrár-felsőoktatási intézmény (egyetemi kar), mint szakmai tudásközpont, példáján keresztül ismerteti egy Regionális Szaktanácsadó Központ modelljét és szerepét egy adott térségben. Ezért a kutatási probléma lényege egy működő rendszer (RSZK), mint lehetséges megoldás elemzése, valamint a szaktanácsadás hatékonyságának és javítási lehetőségeinek vizsgálata. A kutatás alapvető célja az értekezésben megfogalmazott hipotézisek bizonyításával, vagy megdöntésével megoldani a kutatási problémát és részkérdéseit. Ennek alapján egy olyan regionális szaktanácsadó hálózat modellezése, mely a szaktanácsadás korszerű hazai és nemzetközi módszereinek hasznosításával – egy nagyobb földrajzi egységben a meglévő infrastruktúrát kihasználva – elégíti ki a mezőgazdasági vállalkozók szakmai információs igényeit. Az előzőekből kiindulva az értekezés legfontosabb célkitűzései a következőkben fogalmazhatók meg: • A fejlett európai országok szaktanácsadási struktúráinak megismertetése és hazai adaptálhatóságuk vizsgálata. • Egy lehetséges regionális szaktanácsadó központ működésének modellezése. • A szaktanácsadás folyamatában résztvevő szaktanácsadók és a szaktanácsot fogadó gazdák tevékenységének vizsgálata. • A regionális szaktanácsadási tevékenység támogatását segítő mintagazdasági hálózati rendszer elterjedésének elősegítése. • A gazdák beszerző, értékesítő és termelő tevékenységét szaktanácsadással segítő új típusú szövetkezetek elterjedésének előmozdítása. A megjelölt kutatási célok tartalmuknál fogva kvalitatív, jellegüknél fogva pedig gyakorlati célokként értelmezhetők. Mivel a szaktanácsadási tevékenység több szakterület szintetizálása révén valósul meg, ezért a feladat megoldása interdiszciplináris jellegű.

4 2. ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK A szaktanácsadással kapcsolatos kutatásaimat az Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karának (továbbiakban: Kar) Szaktanácsadó és Továbbképző Intézetében végeztem 1995-től napjainkig. A kutatások kiterjedtek egy meghatározott régióban működő, bizonyos szakterületeken a régió vonzáskörzetét is átlépő szaktanácsadó tevékenységet folytató intézmény működésére. Az így szerzett tapasztalatok, illetve egzakt ismeretek felhasználásával készült el a Regionális Szaktanácsadó Központ (továbbiakban: RSZK) strukturális és funkcionális modellje. A saját vizsgálatok öt intézményrendszer vizsgálatára terjedtek ki, amelyek a szaktanácsadási tevékenység szempontjából egymással logikailag szorosan összefüggő, egymásra épülő részrendszereket alkotnak, és együttesen adják egy régióban a szaktanácsadás komplex rendszerét. Mivel a mezőgazdaság esetében az összetettség 8-as fokozatáról van szó, emiatt módszertanilag rendszerelméleti megközelítést (modellezést) kívánok alkalmazni, mert a fejlesztés megvalósítása a fokozódó követelmények kielégítése miatt, a hagyományos szemléletek alkalmazásával egyre kevésbé oldható meg. A részletesen bemutatott regionális szaktanácsadó szervezet (RSZK) az adott régióban irányítja és szervezi a szaktanácsadási tevékenységet, a szaktanácsadók a részükre meghatározott feladatok esetében (csoportos szaktanácsadás) a regionális központ iránymutatása alapján végzik tanácsadói tevékenységüket. Míg az agrárvállalkozók köre (kistermelő, őstermelő, egyéni vállalkozó, társas vállalkozások, stb.) mint a szaktanácsadás célcsoportjai, magának a szaktanácsadás folyamatának a végfelhasználói. A mintagazdaságok intézményrendszere a szaktanácsadó központ és a mögötte álló egyetemi tudásközpont, valamint a gazdák szabályozott rendszerét alkotja. Az intézményrendszer ötödik eleme egy ún. új típusú szövetkezet, mely szerteágazó tevékenysége során szaktanácsadó feladatokat is ellát. A kutatás folyamán alkalmazott munkamódszerek a következők voltak: ƒ Szakirodalom feldolgozása ƒ Tanulmányutak tapasztalatainak felhasználása ƒ Modell-módszer ƒ Adatgyűjtési, -feldolgozási és -értékelési módszerek A szakirodalom feldolgozása során nagy hangsúlyt kapott az EU országokban elért és a hazai kutatások során eddig megvalósult eredmények tanulmányozása. Elsődleges feladat volt a mezőgazdasági szaktanácsadás témájával kapcsolatos külföldi (elsősorban EU) és hazai szakirodalom, valamint a magyar szaktanácsadás kezdetektől napjainkig tartó fejlődésének minél részletesebb megismerése. A téma szempontjából fontos a fejlett nyugat-európai (Ausztria, Dánia, Németország, Franciaország) és a volt szocialista országok (NDK, Csehország, Lengyelország) szaktanácsadással kapcsolatos tapasztalatainak ismerete is. A vizsgált (és modellezett) tevékenység megismerésében nagy szerep jutott a szaktanácsadás fogalomkörét, feladatát, jelentőségét bemutató tanulmányoknak (hazai és nemzetközi), illetve főként ami azon belül a regionális szaktanácsadással

5 kapcsolatos volt. A korábbi időszakot bemutató forrásmunkák mellett kellő figyelmet kaptak a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás jelenlegi gyakorlatát, az idevonatkozó szabályozó rendeleteket, és jogszabályokat tárgyaló anyagok. A szakirodalom feldolgozása mellett a régió szaktanácsadási helyzetének felmérése, a szaktanácsadás irányítását és szervezését végző intézmény, a szaktanácsadási tevékenységet végző FVM szaktanácsadók és a tanácsadási folyamat célcsoportjainak vizsgálatával történt. Az RSZK tevékenységének elemzésére az ún. SWOT-analízis (hazai elnevezés szerint: GYELV elemzés) módszer szolgált. A helyzetelemzés első részében a külső környezet, majd azt követően a szervezet belső helyzetének (tevékenységek, szervezeti struktúra, humán erőforrások, infrastruktúra, finanszírozás, marketing) feltáró elemzése történt meg. A szaktanácsadás folyamatának szereplői közül a szaktanácsot adók (a regisztrált szaktanácsadók), és a szaktanácsot fogadók, vagyis a szaktanácsadási folyamat célcsoportjainak (gazdák) a vizsgálatát kérdőíves felméréssel sikerült megvalósítani. A begyűjtött kérdőívek feldolgozása, értékelése a matematikai statisztika módszereivel (homogenitás vizsgálat, rangkorreláció, stb.) és az informatika eszközök (Word, Excel, Corel Draw) segítségével történt. Külföldi tanulmányutak során sikerült bepillantást nyerni a fejlett európai országok (Ausztria, Németország, Dánia, Franciaország, Svájc) mezőgazdaságába és a gazdák tevékenységét kiválóan segítő regionális szaktanácsadó szervezetek munkájába. Ezekben az országokban a kiválóan képzett szaktanácsadókból álló szervezetek tevékenységének legfontosabb célkitűzése, az, hogy foglalkozzanak a mezőgazdasági családi vállalkozások jövőbeni problémáival a fenntartható fejlődés keretei között. A disszertációban kidolgozásra kerülő modell leíró jellegű, amely empirikus tények gyűjtésével, rendszerezésével, feldolgozásával és értékelésével tudományos általánosításokig is eljuthat, hozzájárulva a szaktanácsadás elméletének fejlődéséhez. Következésképpen a kutatás lényege egy működő rendszer és alrendszer általánosítása, modellezése, a szaktanácsadás hatékonyságának és javítási lehetőségeinek vizsgálata. A modell-módszer segítségével történik a kutatás tárgyát képező RSZK tevékenységének bemutatása, vizsgálata és elemzése, vagyis az empirikus tényeken alapuló tudományos megismerés.

6 3. EREDMÉNYEK A disszertáció egy több éve működő és jelentős agrártradíciókra visszatekintő intézmény által létrehozott regionális szaktanácsadó központ tevékenységét vizsgálja, modellezi. A szaktanácsadó szervezet – közvetlenül és közvetett módon – önmaga is végez tanácsadási feladatokat, de egyúttal szervezi és irányítja a szaktanácsadók és a gazdák közötti kapcsolatok kialakulását. Mindezen feladatok végzését a szaktanácsadó központ, a minél szélesebb körű megfelelés érdekében, más közreműködő partnerekkel együtt valósítja meg. Az egyik ilyen fontos intézmény a mintagazdaságok hálózata. Ezeknek a szerepe a szaktanácsadás szempontjából abban áll, hogy a gazdák számára hasznos, elsősorban gyakorlati ismeretek forrásai, ugyanakkor a tanácsadók képzésének és továbbképzésének, az új elméleti ismeretek elsajátításának színhelyei is egyben. A másik fontos szervezet egy új típusú szövetkezet, amely a tanácsadó központ szervezésében alakult meg. Tevékenységével bizonyítja azt, hogy az atomizált körülmények között gazdálkodóknak szükségük van szövetkezésre, mivel együttes fellépésük révén nagyobb kedvezményeket érhetnek el a felvásárló és értékesítő szervezeteknél. A szövetkezések jelentőségéről való meggyőzés, a felvilágosító munka ugyancsak a szaktanácsadók egyik fontos feladata kell, hogy legyen. A vizsgálatban szereplő RSZK (fantázia neve: ÓVÁR-NET) az adott régióban integrálja, irányítja és szervezi a szaktanácsadási tevékenységet. A szaktanácsadók – bizonyos feladatok esetében (csoportos szaktanácsadás) – a regionális központ iránymutatása alapján végzik tanácsadói tevékenységüket, míg a agrárvállalkozók (kistermelő, őstermelő, egyéni vállalkozó, társas vállalkozások, stb.) mint a szaktanácsadás célcsoportjai, a szaktanácsadás folyamatának a végfelhasználói. A mezőgazdasági szaktanácsadás folyamata egy adott régióban természetszerűleg a Mezőgazdasági Ismereti és Információs Rendszer (MIIR) szereplőihez (oktatási intézmények, oktatók, kutatók, gazdálkodók, stb.) kötődik. Ennél fogva a szaktanácsadás folyamata is egy olyan nagy rendszerként fogható fel (1. ábra) amelynek mint minden rendszernek, van irányító és irányított alrendszere is (információs, döntéselőkészítő, döntéshozatali, végrehajtó). Bemenetein és kimenetein keresztül pedig kapcsolódik a külső környezethez. Taxonómiai értelemben, az irányító alrendszer elemei a Szaktanácsadó Központ/Alközpontok és az általa irányított tanácsadói kör. Az irányított alrendszer elemei pedig a szaktanácsadás célcsoportjai (gazdák, szövetkezet, mintagazdaság). A szaktanácsadó központ működési mechanizmusának rendszer szemléletű bemutatását és az általa elérhető kibocsátásokat az 1. táblázat tartalmazza.

7

KÖRNYEZET

IRÁNYÍTÓ ALRENDSZER Regionális Szaktanácsadó Központ Alközpontok A1…An Szaktanácsadók Szt1…Sztn

INPUT

• Információ • Anyag • Energia • Munkaerő

• • • •

Információ Oktatási anyagok Szakmai jogosítványok Fejlesztő technikák

IRÁNYÍTOTT ALRENDSZER Mintagazdaságok

Szövetkezet

Mezőgazdasági vállalkozók

1. ábra. A regionális szaktanácsadás rendszerszemléleti modellje Forrás: Saját kutatás, 2000.

OUTPUT

• Információ • Oktatási anyag • Szakmai jogosítványok • Fejlesztő technikák • Hozzáadott érték növelése

8 1. táblázat. Az RSZK tevékenységeinél alkalmazott kommunikációs módszerek outputjai és a terjesztés célcsoportjai Tevékenység Felsőfokú oktatás/ továbbképzés - szaktanácsadó szakmérnök képzés - növényvédelmi szakmérnök képzés - szaktanácsadók továbbképzése Agrárvállalkozók oktatása/ továbbképzése

Informatikai célú adatbázis fejlesztés - döntéselőkészítő szoftverek

Szakmai kiadványok

Térségfejlesztési projektek - tájtermékek - mintagazdaságok - biomassza kutatás - naturenergia hasznosítás - falusi turizmus Tanácsadás gazdáknak - technológiai - üzemgazdasági - ökonómia - laborszolgáltatás

Kommunikáció módszere - előadás - csoportmódszerek - gyakorlati bemutatók - szakmai kirándulások - távoktatás - informatika - előadás - bemutató - konzultáció - tanfolyam - informatikai módszerek Informatika - CD - floppy, - programok

Írásos anyagok - lapszerkesztés - gazdafüzetek - időszakos kiadványok - írásos anyagok - meeting - workshop - csoportmunka

- hivatali konzultáció - gazdaság látogatás - csoportmunka - írásos anyagok - telefon

Output

Célcsoportok

- szaktanácsadó szakmérnök - növényvédelmi szakmérnök - minősített szaktanácsadó

MIIR szervezetek - agrárágazat - közigazgatás - bankszektor - biztosítás - input anyag forg. - vállalkozásfejlesztés

- látogatási bizonyítvány - zöldkönyv - szakképesítés - agrárvállalkozók szaktudásának fejlesztése - növényvédő szerek adatbázisa - növényi károsítók adatbázisa - szántóföldi növényfajták adatbázisa - szőlő-, gyümölcs fajták adatbázisa - NOKUDATA - Növényvédelmi Tanácsok c. lap - Gazdafüzetek

- kistermelők - őstermelők - egyéni vállalkozók - társas vállalkozások - szaktanácsadók

- pályázatok - projektek - megvalósíthatósági tanulmányok - fejlesztési tervek

- pályázatok - üzleti tervek - technológiák - mérési eredmények

- kistermelők - őstermelők - egyéni vállalkozók - társas vállalkozások - szaktanácsadók - gyártók - forgalmazók - kutatás Gazdálkodók - kistermelők - őstermelők - vállalkozások - szaktanácsadók - vállalkozásfejleszt. Gazdálkodók - kistermelők - őstermelők - vállalkozások - önkormányzatok

Gazdálkodók - kistermelők - őstermelők - vállalkozások

Térségi kisugárzás Lokális Regionális Országos

Lokális Regionális

Lokális Regionális Országos

Lokális Regionális Országos

Lokális Regionális

Lokális Regionális

Forrás: Saját kutatás, 2000.

A táblázatból jól kivehetők az RSZK által végzett tevékenységek, amelyek viszonylag széles spektrumban fedik le a lehetséges és szükséges szaktanácsadási feladatokat. Az RSZK egyes tevékenységek végzéséhez a hagyományos és az

9 információs technológia modern eszköztárát is felhasználó kommunikációs módszereket alkalmaz. A táblázat harmadik oszlopa a szaktanácsadási folyamat végeredményét (outputját) tartalmazza tevékenységenként. A célcsoportok pedig az, így előállított produktumok révén a lehetséges felhasználókat foglalják rendszerbe (természetes személyeket, MIIR szervezetei, stb.). Az ismertetett tevékenységekből megállapítható, hogy azok megvalósítása és terjesztése többségében lokális és regionális szintű, bizonyos szakterületeken pedig az RSZK országos kiterjedésű, vagyis a régió vonzáskörzetét is meghaladó szaktanácsadó tevékenységet folytat. Az RSZK szaktanácsadási tevékenységére vonatkozó SWOT elemzést a 2. táblázat tartalmazza, amelynek első részében a külső környezet, majd azt követően a szervezet belső helyzetének (tevékenységek, szervezeti struktúra, humán erőforrások, infrastruktúra, finanszírozás, marketing) feltáró elemzése található. A táblázatban szereplő megállapítások önmagukban is jelzik a meglévő és jól működő referenciák (erősségek) mellett azokat a súlypontos tevékenységeket (gyengeségek), amelyek egyúttal a szükséges változtatásokat és tennivalókat (lehetőségek) jelentik az adott helyzetben meglévő külső és belső veszélyek mellett. 2. táblázat. A Regionális Szaktanácsadó Központ SWOT (GYELV) elemzése ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Környezeti tényezők (külső környezet) -kiváló termőhelyi adottságok -nagy hagyományú agrárszféra -fejlett élelmiszeripar -sokoldalú termékelőállítás -EU piac közelsége -gazdag környezeti táj -fejlett infrastruktúra -kvalifikált munkaerő -alacsony munkanélküliség -külföldi tőke magas aránya -nem kvótás termelési ágak súlyának növelése -erdőgazdálkodási potenciálok -jelentős borvidékek -jelentős KF kapacitás -agrár-felsőoktatási potenciál

-kialakulatlan birtokszerkezet -termőföldek külföldi tulajdonba kerülése -felvásárlók monopol helyzete -hazai tőke alacsony részaránya -alacsony mértékű tőke visszaforgatás -észak-déli kontraszt, déli területek kedvezőtlenebb helyzete -jövedelemkülönbségek a régión belül -környezetvédelmi tudatformálás -KF támogatások stagnálása, csökkenése -információ technológia alkalmazási aránya alacsony

-szövetkezések erősítése -racionális birtokstruktúra kialakítása -gépkörök szervezése -alternatív energiaforrások bevonásának növelése -direkt értékesítés kiszélesítése -ökológiai gazdálkodási módszerek széleskörű alkalmazása -munkahelymegtartás és – teremtés -falusi turizmus fejlesztése -piaci igényeknek megfelelő áruelőállítás (hungaricumok) -regionális piacok bővítése -határon átnyúló együttműködés -hálózatok kialakítása

-elöregedő népesség -rurális térségekből való elvándorlás -külföldi és gazdasági központok általi agyelszívás -üvegházhatás, aszálykárok növekedése -EU csatlakozás elhúzódása -csökkenő biodiverzitás -képzett munkaerő a jobban fizetett gazdaságba települ át -védett tájak intenzív idegenforgalmi használata

Szaktanácsadási tevékenységek (belső környezet) -felsőfokú agrárszakképzés -agrárvállalkozók oktatása, továbbképzése -szoftverfejlesztés

-szaktanácsadó mérnökképzés folyamatossága -távoktatás alacsony aránya

-új típusú szövetkezetek szervezése -agroturizmus fejlesztése -környezetvédelmi tudatformálás

-EU csatlakozás elhúzódása -támogatási rendszer, szabályozók, hektikus változása

10 2. táblázat folytatása -kiadványszerkesztés -ökonómiai, állattenyésztési, -mintagazdasági műszaki profilú hálózat kialakítása tevékenységek alacsony -biomassza kutatásaránya fejlesztés -térségfejlesztési projektek -szövetkezetszervezés- kontinuitása fejlesztés -egyéni tanácsadás -háztartásgazdasági tanácsadás

-távoktatási módszerek fejlesztése -hiányzó profilok (állattenyésztés, ökonómia, műszaki technika, stb.) fejlesztése -vállalkozások menedzselése -gazdaasszonyok képzése

-közigazgatás folyamatos átalakítása

Szervezeti struktúra -alközponti struktúra -helyi ismeretek -célcsoportokhoz való közelség -kapcsolattartás FVM tárcával és hivatalokkal

-területi asszimetria -kapcsolattartás FVM szaktanácsadókkal

-növénytermesztési, növényvédelmi, ökonómiai szakterületek lefedettsége információtechnológiai ismeretek -multimédia-ismeretek

-állattenyésztési profil -műszaki profil -idegen nyelvek ismerete

-hagyományos eszközök -korszerű eszközök

-egyéni mobilitás -hordozható digitális műszerek -egyéni noteszgépek -mobiltelefonok

-szaktanácsadó körök kialakítása -FVM szaktanácsadók tevékenységének szervezése -falugazdász hálózattal szorosabb együttműködés -mintagazdasági hálózat bővítése -regionalizálás

-aktuálpolitikai döntések

Humán erőforrások -hiányzó szakterületek lefedése -továbbképzések speciális szakterületekre -együttműködések vállalkozói alapokra helyezése -szociális környezet fejlesztése

-kiképzett munkaerő a jobban fizetett gazdaságba vándorol -alacsony szolgáltatói színvonal szakmai ismeretek hiánya miatt

Infrastruktúra -mikrokörzetek -infomációinfrastrukturális technológiai hálózatának kialakítása eszközök gyors -egyéni felszerelések avulása fejlesztése -fizikai környezet fejlesztése

Finanszírozás Forrásai: -szervezeti és személyi -pályázati lehetőségek finanszírozás folyamatos kihasználása -folyamatos forrás -tevékenységek ellátottság eredményeinek értékesítése

-hazai és EU makro projektekre pályázás -korrekt szolgáltatási díjak kialakítása -korrekt üzleti terv készítése

-források hiányában jó kezdeményezések elhalása -fluktuáció

Marketing -referenciák megléte -elektronikus és írott sajtó folyamatos igénybevétele -külső és belső PR tevékenység

-más megyék sajtótermékeivel való kapcsolattartás -homepage fejlesztése

-stratégiai elemzések -eladásösztönzés -Internet használat fokozása -médiák felhasználásának fokozása

-piacon lévő versenytársak -negatív versenyszellem

Forrás: Saját kutatás, 2000.

A szaktanácsadók tevékenységének elemzéséhez készült kérdőívek segítségével mértem fel a régióban tevékenykedő tanácsadók szakmai kvalitásait és fontosabb személyiségi jellemzőit, a gazdák körében végzett szakértői tevékenység

11 szakterületenkénti megoszlását, valamint a szaktanácsadók továbbképzés iránti hajlandóságát. A szaktanácsadók személyes tulajdonságait vizsgálva megállapítható, hogy a tanácsadói munkát a tapasztaltabb korosztályokhoz (átlagéletkor 49,2 év) tartozó szakember gárda képviseli, akik átlagosan 8,6 éve gyakorolják a szakmát. Az életkor vagy a szakmában eltöltött idő azonban nincs feltétlenül korrelációban a szaktanácsadás minőségével. Sokkal inkább számít a szaktanácsadó felkészültsége, a szaktanácsadási módszerek alkalmazása és a hitelesség. A szaktanácsadás produktuma lehet egyszerű értékesítési információ, de lehet nagy szaktudást igénylő speciális ismeretátadás. A teljesítmény mindig attól függ, hogy milyen szakképzettséggel rendelkezik a szaktanácsadó, milyen hatékonyan tudja a rendelkezésére álló ismereteket továbbadni, mennyire jól szervezett a tevékenysége, valamint attól, hogy rendszeresen részt vesz-e a továbbképzéseken. A szaktanácsadók tevékenységének szakterületek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a technológiai tanácsadás részaránya (fő- és mellékfoglalkozású gazdáknál) döntően meghatározó, 58,4-63,5%-os. A technológiai tanácsadáson belül a növénytermesztés, majd a növényvédelem és a kertészet következik. A növénytermesztés jelentős részaránya híven tükrözi az agrárágazatban végbemenő nem kedvező irányú változások tendenciáját is. A szaktanácsadók jövőbeni tevékenységére vonatkozó felmérések szerint a technológiai tanácsadás jelentősége továbbra is megmarad, azonban a szakterületek közötti preferenciája a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen (20-25%-kal) csökkenni fog. Jelentősen növekedni fog viszont az értékesítési tanácsadás iránti igény (21%-kal), a jogi tanácsadás szerepe várhatóan szintén felértékelődik, míg a pénzügyi-számviteli és az üzemgazdasági tanácsadás preferenciája a jelenlegi helyzethez viszonyítva hasonló szinten marad. A szaktanácsadást igénylő ügyfélkör foglalkozás szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a kliensek döntő többségét a fő, és a mellékfoglalkozású vállalkozói termelői kör jelenti, együttesen 70%-kal. A vállalkozási formák szerinti megoszlásnál a természetes személyek aránya dominál 51,1%-kal, a mikrovállalkozásoké 19%, a kisvállalkozóké 13%, a közepes vállalkozásoké 10%, és a nagyvállalatok aránya mindössze 6%-os részesedést mutat. Az üzleti kapcsolatteremtés formáinak hatékonyságát - egyebek mellett - az alkalmazott kommunikációs módszer, a szaktanácsadási technikák megválasztása és a segédeszközök preferenciája alapján vizsgáltam. Az alkalmazott módszereket vizsgálva az egyéni kommunikáció preferenciája a legnagyobb, 29%-kal. Második helyen (21%-kal) a bemutatót preferálják, míg az írásos kommunikáció preferenciája sorrendben a harmadik, 14%-kal. Közel hasonló megítélés alá esik az előadások (13%), a tanfolyamok (12%) és más csoportos módszerek (11%) preferenciája. A technológiai tanácsok szakterületenkénti sorrendjének megítélésénél, a foglalkozási státuszok (fő- és mellékfoglalkozás) között a rangkorrelációs koefficiens értéke (Rrang=0,9744) alapján szignifikáns összefüggés mutatható ki. A tanácsadás helyszínének fontosságára vonatkozóan a válaszadók szerint a legmeghatározóbb kommunikációs formának a gazdaságban (55%) a gazda

12 székhelyén folytatott négyszemközti személyes elbeszélgetés bizonyult. Ezt követően 17%-kal a telefonon és a szaktanácsadó hivatalában nyújtott tanácsadás (hivatali konzultáció), majd az egyéb módszerek (klinikai módszer, stb.) következnek 11%-kal. Ez utóbbi feltételezi, hogy a tanácsadó meghatározott időpontban (nap, óra) biztosan elérhető a hivatali telefonján. A szaktanácsadásra fordított idő a legnagyobb időintervallumban (több mint 60 perc naponta) döntően (52,8%) a főfoglalkozásúaknál jelentkezik. A legkisebb időintervallum (legfeljebb 15 perc naponta) felé közeledve ez az arány megfordul és a mellékfoglalkozásúak részaránya lesz a domináló. Az arányok híven tükrözik a valóságot, ugyanis a mezőgazdálkodást főfoglalkozásként űzők általában nagyobb volumenű gazdálkodást folytatnak, így természetes az, hogy magasabb szintű és hosszabb időtartamú tanácsadást igényelnek. A tanácsadók munkaidő megoszlásának vizsgálatából az derül ki, hogy a tanácsadás részaránya a legnagyobb 59%-kal, majd ezt követi az ügyintézés 25%-kal, a munkaidő többi részét pedig az adminisztráció teszi ki. Megvizsgáltam azt, hogy mely ismeretek szükségesek a szaktanácsadók számára a tevékenységük gyakorlásához általános és személyes fontosság szerint. A lekérdezésnél azok az általános szakterületek szerepeltek, amelyeket egy területi szaktanácsadónak ismernie kell, ha feladatait sikeresen akarja megoldani. A vizsgálatok eredményeiből első pillantásra az állapítható meg, hogy a szaktanácsadók válaszaikban az esetek többségében nem tudtak lényeges különbséget tenni a közvélemény elvárásait tükröző „általános fontosság” és a saját gyakorlati tapasztalatok alapján kialakított „személyes fontosság” megítélésére adott értékelések között. A homogenitás vizsgálat során kapott Khi négyzetek (13,5613,62) értéke alapján azonban megállapítható, hogy az egyes szempontok súlyának megítélése közötti különbségek (korosztályok szerint) statisztikailag igazoltan különbözőek. Ezt a véleményt a személyes interjúk során tapasztaltak is megerősítették. A tanácsadók továbbképzési hajlandóságát mutatja, hogy a megkérdezettek 92,9%-a az utóbbi 3 évben részt vett valamilyen továbbképzésen és 71,5%-a van azon a véleményen, hogy készen lenne az eddigieknél (átlagosan 3 nap) hosszabb ideig részt venni továbbképzéseken. Nyilvánvaló, hogy akik több időt szánnak ismeretszerzésre, azok később jobban tudják követni szakterületük fejlődését. Nagy súlyt kell helyezni a szaktanácsadók rendszeres továbbképzésére különösen azokon a területeken, ahol a legnagyobb az igény a szaktanácsadásra. A felmérések szerint, legtöbben (15,8%) az EU-ba lépéssel kapcsolatos EU ismeretek iránti továbbképzéseket sorolják az első helyre. A kliensek és a tanácsadók számára feltett kérdések közül itt jelentkezik először, hogy a kapott válaszokban nem a technológiai terület preferenciája az elsődleges. Ez a vélemény egybevág azzal az elvárással, mely szerint az elkövetkezendő időszakban jelentős növekedés várható a speciális szaktanácsadás területén, ami az üzemi eredmények javítására, a menedzsmentre, a hatékonyság növelésére és az EU pályázatok készítésére terjed ki.

13 A RSZK működési mechanizmusának értékeléséhez a szervezet vonzáskörzetében tevékenykedő szaktanácsot fogadók (gazdák) véleményének vizsgálatára is sor került. A felmérések eredményei jól tükrözik a mezőgazdasági szaktanácsadási folyamat végfelhasználóinak (gazdák) a gazdálkodási körülményeit, valamint a szaktanácsadás igénybevételével kapcsolatos preferenciákat. A gazdálkodás körülményeire és az agrárgazdasági kérdésekre kapott válaszok eredményeinek összegzése alapján megállapítható az, hogy a jelenlegi helyzetben milyen feltételek között gazdálkodnak az agrárvállalkozók, mennyire innovatívak olyan fontos döntések meghozatalánál, mint például a termelési profil megváltoztatása és az ezzel együtt járó kockázatvállalás. A problémakör tisztázása érdekében megvizsgáltam a hitelfelvétel gyakorisága, az agrártámogatások igénybevétele és a fejlesztési lehetőségek közötti összefüggéseket. A vizsgálat eredményei szerint egyértelműen korreláció mutatható ki aközött, hogy azok az innovatív gazdák, akik hosszú távra rendezkedtek be és rendszeresen élnek az agrártámogatások, valamint a hitelezés (termelési, beruházási, stb.) nyújtotta lehetőségekkel, azok tudnak új beruházást indítani. Ezt támasztja alá a hitelfelvétel, valamint az új beruházások indításának lehetőségeire vonatkozóan a gyakorlati idő függvényében végzett homogenitás vizsgálat is. Mindhárom esetben a gyakorlottabb gazdák (6-10 év között és 10 év felett) kockáztatnak a fejlesztésben. Mivel a családi gazdaságban ma már a munkamegosztás és munkavégzés szervezése és a gazdaság külső kapcsolatainak kialakítása olyan feladat elé állítja a gazdát, amire már egyedül nem képes, ezért szakmai segítségre van szüksége. A megfelelő szaktudás vagy kellő tapasztalat hiánya motiválja ma a gazdálkodókat a szaktanácsadás igénybevételére. A szaktanácsadás iránti igény intenzitása szakterületenként különböző. A vizsgált gazdaságokban leginkább olyan problémák megoldásához vesznek igénybe szaktanácsot, amelyekhez szükséges döntések (beruházás, ültetvénytelepítés, stb.) horderejüknél fogva hosszú távra meghatározhatják egy gazdaság mozgásterét és alkalmazkodási lehetőségét a mindenkori piaci változásokhoz. Más esetekben a viszonylag magas technológiai költségek (például gyomirtás) miatt döntően befolyásolhatják a gazdálkodás naturális és pénzügyi eredményeit. Legintenzívebb érdeklődés még mindig a növénytermesztés-növényvédelem iránt van, ezt követi a számvitel- és pénzügyek, a szövetkezetszervezés és a legutolsók között található a sorban az állattenyésztés. Megfordítva ez azt is jelentheti, hogy az állattenyésztéshez és az azzal kapcsolatos tevékenységek megoldásához nem, vagy csak kis mértékben igényelnek segítséget. Ennek egyik oka lehet az idő és munkaigényes állattenyésztés visszaszorulása, másrészt a periodikusan visszatérő értékesítési problémák megoldatlanságából eredő jogos félelem, amelyek elkedvetlenítik a gazdákat ezzel az ágazattal való foglalatosságtól. A szaktanácsadás igénybevételekor a vizsgált gazdaságokat az is motiválja, hogy általa segítséget kapjanak pl. értékesítési gondjaik megoldásához, a fajtakiválasztáshoz vagy a költségcsökkentéshez. Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy 15% körül van azon gazdák száma, akik más gazdákkal, ismerősökkel, családtagokkal beszélik meg döntéseiket, illetve

14 használják őket információ forrásként. Fontos motivációs tényező a tapasztalat, mivel a gazdálkodókat döntéseikben elsősorban ez befolyásolja. Vizsgálataink alapján azzal az állásponttal érthetünk egyet, mely szerint az információkeresés az a fajta igény, amit a döntéshozatali képesség elbizonytalanodása eredményez akkor, ha a hasonló korábbi döntésekből származó tapasztalatok a probléma megoldásához nem elegendőek. A gazdálkodók véleményét összegezve megállapítható, hogy a motiváció alapvetően gazdasági érdekből vezethető le. Vagyis olyan szakterületeken (beszerzés, értékesítés, új technológia, beruházás, stb.) igényelnek tanácsadást, amelyek elősegítik a helyes döntések meghozatalát és reményeik szerint kedvezően befolyásolják a gazdálkodás jövedelmezőségét. A mintagazdaságok intézményrendszere a szaktanácsadó központ, a mögötte álló egyetemi tudásközpont és a gazdák „háromszögét” alkotja. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agrár-felsőoktatási intézményekhez kapcsolt tangazdaságok, mint gyakorlati bemutatóhelyek, nagyon fontos szerepet töltenek be az oktatási tevékenységben, de alulfinanszírozottság miatt nem tudják kellő gyorsasággal követni – és ennél fogva kielégíteni – a társadalmi, gazdasági változások által előidézett új oktatási igényeket. Egy költségvetési intézmény – különösen ha termelési tevékenységet végez – nem képes egyik napról a másikra a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni és profilt váltani. Ennek a feladatnak a megvalósításához célszerű igénybe venni az RSZK vonzáskörzetében a kiemelkedően, példaértékű gazdálkodási tevékenységet végző gazdaságok (egyéni, társas, stb.) kölcsönös együttműködésen alapuló közreműködését. Ily módon az adott térségben működő ún. mintagazdaságok az oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenység gyakorlati bemutató helyei lehetnének a jövőben. Ugyanakkor, mint mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók a szaktanácsadás igénybevételére ugyanúgy rászorulnak és emiatt az alapellátáson kívül egyéb jogosultságot (szakmai segítség, pályázatkészítési tanácsadás, stb.) ők maguk is igényelhetnek. A regionális szaktanácsadási tevékenységet a Kar mintagazdasági pályázatok kiírásával, és a mintagazdasági cím odaítélésével segíti. A kidolgozott mintagazdasági intézményrendszer koncepciójának logikai folyamatábráját a 2. ábra mutatja be.

15 Oktatás Kutatás Szaktanácsadás

Igény felmerülése információszerzés nem Cél meghatározása

MIIR

Koncepció kimunkálása

igen Operatív bizottsági munka

Előzetes információgyűjtés a jelöltekről • lajstromozás • szelekció Pályázati kiírás

Pályázati anyag beérkezése

Pályázati anyag értékelése Helyszíni szemle Újból jelentkezik

nem Pályázatok végső bírálata

Mintagazdasági cím • odaítélése • átadása Egyetem feladatai: • Szaktanácsadás • Oktatás, továbbképzés

Megállapodás a gazdák és az egyetem között

Mintagazdaság feladatai: • Bemutatók szervezése • Hallgatók fogadása

Mintagazdasági funkciók

2. ábra. A mintagazdasági hálózat kialakításának logikai lépései Forrás: Saját kutatás, 2000.

16 A koncepció alapján az előző két év során mintegy 40 különböző profilú és nagyságú mintagazdaság aspiráns került lajstromozásra, amelyek példaértékű tevékenységet folytatnak, magas szakmai színvonalon és gazdaságosan működnek. Az eredményesen működő gazdaságok a térség többi gazdálkodói számára követendő példaként szolgálhatnak, mindemellett segíthetik a felsőoktatást és a kutatást. Az első lépcsőben egyelőre megyei szinten került sor a Kar mintagazdasági pályázatának kiírására, amire 11 mintagazdaság aspiráns nyújtotta be pályázati anyagát. A bíráló bizottság javaslatára közülük négy különböző profilú (biogazdaság, növénytermesztés-vetőmagtermesztés, árunövények előállítása, gombatermesztés-komposztálás-konzervüzem) családi gazdaság nyerte el a mintagazdaság cím viselésére jogosító oklevelet. A következő években ez a kör bővülni fog és a kívánatos együttműködés jó szolgálatot tehet a gyakorlati szaktanácsadásnak és rajta keresztül a magyar mezőgazdaság fejlődésének. A továbbiakban újabb mintagazdaságok pályáztatására kerül sor lehetőleg úgy, hogy a megye, a régió, illetve az egyetem kisugárzásának vonzáskörzetéből minél szélesebb spektrumban legyenek lefedve a különböző gazdálkodási profilok. Így az oktatásba és kutatásba bevonható mintagazdaságok aktív és hatékony részesei lehetnek a szaktanácsadási technikák gyakorlati alkalmazásának. Az ötödik intézményrendszer egy ún. új típusú szövetkezet és a szaktanácsadási tevékenység közötti kapcsolat szükségszerű együttműködésének modellezése. Az ilyen típusú szövetkezetek jelenleg nagyon sok problémával küszködnek, hisz a tőkehiány, az eszközellátottság, a korszerű szakismeretek hiánya mellett, hatékony működésüket a korábbiakban a törvényi háttér hiánya is kedvezőtlenül befolyásolta. Az önszerveződő alapon létrejövő szervezetek fő célkitűzései között szerepel (a nagybani beszerzési és értékesítési tevékenységek átvállalásával) a közvetítő kereskedelem részbeni, vagy teljes kiküszöbölése. Ezeknek az elvárásoknak azonban csak úgy tudnak megfelelni, ha tagjaik részére széleskörű, mindenre kiterjedő szaktanácsadási tevékenységet nyújtanak. Az új típusú, EU-konform szövetkezetek kialakításához és hatékony működéséhez modell értékű példa – kvázi mintagazdaság – lehet az RSZK vonzáskörzetében működő Mosonmagyaróvári Első Repceszövetkezetet (MER), amely amellett, hogy szervezi a gazdák hatékony termelési tevékenységét (beszerzés, értékesítés, finanszírozás, stb.), felvállalta a repcetermesztés ágazati szintű fejlesztési modelljének kidolgozását is. A 3. táblázat rendszerbe foglalja a szövetkezeti tevékenységekhez kapcsolódó szaktanácsadási módszereket és azok alkalmazási körét.

17 3. táblázat. A MER szövetkezetszervezési tevékenységénél alkalmazott szaktanácsadási módszerek Tevékenységek

Szaktanácsadás

Beszerzés

módszere Célirányos biológiaitechnikai tanácsadás

Értékesítés

Marketing tanácsadás

Finanszírozás Egyéni-, csoportos-, írásos koordinálása módszerek Szolgáltatások Csoportos módszerek koordinálása Írásos információk Oktatás, Csoportos módszerek, írásos továbbképzés információk Üzemgazdasági Egyéni-, csoportos-, írásos tanácsadás módszerek Gépkörök Csoportos módszerek szervezése, (felvilágosító munka) működtetése Kutatás, Projektek megvalósítása fejlesztés Forrás: Saját kutatás, 2000.

technikája Szántóföldi szemlék, telefonos tanácsadás, írásos dokumentáció, látogatás holtszezonban Információtovábbítás (árak, felvevőpiacok, szerződések, stb.) Pénzügyi konstrukciók ajánlása Csoportmunka, műhelymunka, Előadás, tanfolyam, bemutató, csoportmunka Konzultációk, tanácsadói kiadványok, üzleti tervek, beszámoló jelentések Előadás, bemutató, konzultáció Terjesztés (konferencia, előadás, bemutató, stb.)

A szövetkezetbe tömörült önálló gazdálkodási tevékenységet folytató gazdák a MER szolgáltatásait (beszerzés, finanszírozás, szaktanácsadás, stb.) igénybe véve, nagyobb volumenben alkupozícióba kerülve kedvezőbben tudják gazdasági érdekeiket érvényesíteni. Értékesítésnél a megtermelt terményeket jobb feltételekkel nagy tételben drágábban tudják értékesíteni, a közvetítő kereskedelem részbeni vagy teljes kiiktatásával. Így a piaci munkához nem szokott gazdák kevésbé lesznek kiszolgáltatott alanyai a lánckereskedelemnek, a tisztességtelen felvásárlóknak. A finanszírozási konstrukció jó működése esetén, újabb csatlakozó tagokkal a beszerző és értékesítő tevékenység mennyiségének növekedése és a szaktanácsadás igénybevétele tovább erősödhet.

18 4. ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A kutatás eredményeként a célkitűzésekkel összhangban kapott új és újszerű tudományos eredmények: 1. Az eddigi kutatási eredmények alapján kialakítottam egy regionális szaktanácsadó hálózat modelljét az északnyugat-magyarországi régióban. A szaktanácsadástan elméleti és gyakorlati kutatási eredményeit figyelembe véve rendszerbe foglaltam egy lehetséges, és a valóságban működő regionális szaktanácsadó központ tevékenységeit, azok megvalósításához alkalmazható kommunikációs módszereket, az elérhető kibocsátásokat, a lehetséges célcsoportokat és a terjesztés szektorális és területi vonatkozásait. 2. A tangazdasági intézményrendszer oktatási tevékenységének kiegészítésére kidolgoztam a Mintagazdasági hálózat koncepcióját. A koncepció egy működőképes intézményrendszer konstruálását jelentette. Legfontosabb eleme az ún. kritériumrendszer, amely alapján történik a pályázatra jelentkezett gazdaságok minősítése. 3. Kidolgoztam egy önálló gazdálkodást folytató gazdákat integráló szövetkezet tevékenységi körének rendszerét és az egyes tevékenységekhez kapcsolódó szaktanácsadás módszerét és az alkalmazható szaktanácsadási technikákat. 4. A szaktanácsadó szakmérnök képzés hallgatói részére kialakítottam a gyakorlati oktatás képzési programját. Összefoglalva kijelenthetem, hogy az elvégzett kutatási munkából származó eredmények felhasználhatók a magyar mezőgazdasági szaktanácsadásban egy működőképes, regionális szaktanácsadó hálózati rendszer kialakításához. Az eredmények adaptálhatók az EU-konform szaktanácsadási rendszer megvalósítási folyamatában.

19 5. JAVASLATOK AZ EREDMÉNYEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI HASZNOSÍTÁSÁRA A szaktanácsadás folyamatában résztvevő egyes intézményi rendszerek empirikus alapon való bemutatását és eredményeit elemezve, összegzésként a következő megállapítások és javaslatok tehetők: 1.

2.

3.

4.

Egy meghatározott régióban tevékenykedő szaktanácsadó központ rendkívül fontos szerepet tölthet be a szakismeretek nyújtásában. A modell működését vizsgálva megállapítható, hogy azok megvalósítása és terjesztése többségében lokális és regionális szintű, bizonyos szakterületeken pedig országos kiterjedésű, vagyis a RSZK a régió vonzáskörzetét is meghaladó szaktanácsadási tevékenységet folytat. Az egyes tevékenységek megvalósulásával létrejött kibocsátások így széles spektrumban és jelentős földrajzi kiterjedésben irányulnak a konkrét és lehetséges célcsoportok felé. A mezőgazdasági regionális szaktanácsadó központ működésének jelenlegi profiljai egy PHARE program sikeres végrehajtása során alakultak ki. Az így kialakult profilok akkori helyes megválasztását igazolták az elmúlt évek tapasztalatai, amikor is az FVM 1999-ben beindította országosan az agrár felsőoktatási intézményekre alapozott regionális szaktanácsadási tevékenységet. Erre az időszakra az RSZK-ban már rendelkezésre álltak olyan referenciák, infrastrukturális és személyi feltételek, amelyek kedvező alapot szolgáltattak a megtisztelő, ám egy csöppet sem könnyű feladat végzéséhez. Az egyes célcsoportok szakismeretekkel való ellátásában a hagyományos humán erőforrások (felsőfokú agrárszakképzés, gazdatanfolyamok, stb.) és a korszerű ismeretátadási módszerek (szoftverfejlesztés, kiadványszerkesztés, térségfejlesztési projektek, stb.) egyaránt fontos szerepet játszottak. A szaktanácsadási tevékenység során, a magas szinten feldolgozott információk átadása a különböző ismeretátadási technikák (előadás, bemutatók, informatikai adatbázisok, kiadványszerkesztés, stb.) alkalmazása révén és konkrét szaktanácsadás (mintagazdaságok felkutatása, technológiai és üzemgazdasági szaktanácsadás, bemutatók szervezése, laborszolgáltatások, író-olvasó találkozók szervezése) formájában valósul meg. A szaktanácsadási tevékenységet támogató szervezetfejlesztés (mintagazdasági hálózat, szövetkezetszervezés-fejlesztés) és a tudásközpont bevonásával végzett kutatási tevékenységek (biomassza kutatás-fejlesztés, tájtermékek felkarolása, stb.) együttesen biztosították az intézményi, az információs és kommunikációs hátteret. A curriculum és az oktatási anyagok összeállításánál olyan programok szervezésére került sor, amelyeknek az aktualitását a rendszerváltást követően a mezőgazdaságban bekövetkezett jelentős mértékű strukturális változások (tulajdonviszonyok, termelési szerkezet, a gazdasági szereplők számának és heterogenitásának növekedése, stb.), a gazdasági szféra igénye (hatékony szaktanácsadási rendszerek szükségessége) és az ország előtt álló nemzetközi

20

5.

6.

7.

8.

feladatok (agrárágazat felkészülése az EU csatlakozásra) határozták meg. Mindezek jelentős segítséget nyújthatnak egy hatékonyan működő hazai mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer kialakításához A lekérdezések eredményei jól tükrözik a mezőgazdasági szaktanácsadási folyamat végfelhasználóinak (gazdák) a gazdálkodási körülményeit, valamint a szaktanácsadás igénybevételével kapcsolatos preferenciákat. Ma már a családi gazdaságokban a munkamegosztás és a munkavégzés szervezése, valamint a gazdaság külső kapcsolatainak kialakítása olyan feladat elé állítja a döntéshozót, aminek megoldására már egyedül nem mindig képes, ezért szakmai segítségre van szüksége. A megfelelő szaktudás vagy kellő tapasztalat hiánya motiválja ma a gazdálkodókat a szaktanácsadás igénybevételére. A szaktanácsadás iránti igény intenzitása szakterületenként különböző. A vizsgált gazdaságokban leginkább olyan problémák megoldásához vesznek igénybe szaktanácsot, melyekhez szükséges döntések (beruházás, ültetvénytelepítés, stb.) horderejüknél fogva, hosszú távra meghatározhatják egy gazdaság mozgásterét és alkalmazkodási lehetőségét a mindenkori piaci változásokhoz. Más esetekben a viszonylag magas technológiai költségek (például gyomirtás) miatt döntően befolyásolhatják a gazdálkodás naturális és pénzügyi eredményeit. Vagyis megállapítható, hogy a motiváció alapvetően gazdasági érdekből vezethető le. A gazdálkodó olyan szakterületeken (beszerzés, értékesítés, új technológia, beruházás, stb.) igényel tanácsadást, amelyek elősegítik a helyes döntések meghozatalát, és ezáltal kedvezően befolyásolják a gazdálkodás jövedelmezőségét. Az RSZK vonzáskörzetében tevékenykedő gazdák részére új típusú, EUkonform szövetkezet jött létre, és az így kialakult nagyobb létszámú gazdaközösség (MER) jelentősebb termelési kapacitást tudhat magának, mely révén a beszerző és értékesítő tevékenységeknél a nagyobb volumen miatt jelentősebb kedvezményeket lehet elérni. Ezek a szövetkezetek jelenleg még nagyon sok problémával küszködnek (tőkehiány, eszközellátottság, szakismeretek hiánya, stb.), működésüket a megfelelő törvényi szabályozás hiánya is kedvezőtlenül befolyásolta. Az új típusú szövetkezetek felvállalják a nagybani beszerzési és értékesítési tevékenységeket és ezáltal részben vagy teljesen ki tudják küszöbölni a közvetítő kereskedelmet. Ezeknek az elvárásoknak azonban csak úgy tudnak megfelelni, ha tagjaik részére széleskörű, mindenre kiterjedő szaktanácsadási tevékenységet nyújtanak. Napjainkban elsősorban a kistermelők azok, akiknek nehezebb eligazodni és alkalmazkodni a termeléshez szükséges gazdasági, technológiai és értékesítési információk között. Az államilag támogatott ún. ingyenes szaktanácsadási tevékenységen belül az elmúlt másfél évben több mint kétszáz rendezvényt (előadás, bemutató, konzultáció) sikerült lebonyolítani. A falugazdászok és az FVM hivatalok közreműködésével megvalósult szaktanácsadási program fontos része az RSZK tevékenységének. A programok megvalósításánál egyaránt alkalmazásra kerültek a marketingkommunikáció hagyományos és korszerű eszközei egyaránt. Ennek egyik legfontosabb eleme a kiadvány szerkesztési

21 tevékenység, amelyet a csoportos szaktanácsadási feladatok ellátásánál rendszeresen alkalmaznak, mint a szaktanácsadás írásos dokumentált formáit (gazdafüzetek, Növényvédelmi Tanácsok c. szaklap, tanfolyami jegyzet, stb.) az előadások és a bemutatók maradandó információkkal való kiegészítéseként. 9. Az EU országok tapasztalatai alapján ismert, hogy a szaktanácsadás módszerei közül az egyéni (személyes) tanácsadás a leghatékonyabb forma. Ezért várhatóan a későbbi fejlesztések során, amikor a rendszer már jól működik, ezt a szaktanácsadási formát célszerű előnyben részesíteni és a hálózat szervezeti kereteit is ennek megfelelően kell átalakítani. Ezt igazolták a csoportos szaktanácsadás keretében megvalósult rendezvényekkel kapcsolatban kiküldött kérdőívekre a gazdák részéről adott válaszok, valamint a névjegyzéki szaktanácsadók lekérdezései is. A rendezvények témaköreinek megválasztásában a jövőt illetően előtérbe kell helyezni a közgazdasági, az állattenyésztési, a műszaki és a kertészeti termeléssel kapcsolatos szakterületeket. Ez utóbbiakban különösen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy az EU-ban a zöldség- és gyümölcs áruféleségek előállítása nem tartozik a kvótás termékek közé. 10. A SWOT elemzés segítségével megállapítható, hogy az RSZK az egyes funkciók teljesítéséhez milyen erőforrásokkal, milyen fejlődési trendekkel – vagyis belső helyzettel rendelkezik – továbbá az, hogy milyen külső makrogazdasági környezetben kell feladatait megvalósítania. A szervezet belső helyzetét (tevékenységek, szervezeti struktúra, humán erőforrások, infrastruktúra, finanszírozás, marketing) feltáró elemzések jelzik a meglévő és jól működő referenciák (erősségek) mellett azokat a súlypontos tevékenységeket (gyengeségek), amelyek az adott helyzetben, a külső és belső veszélyek jelenléte mellett, a szükséges változtatásokat és tennivalókat (lehetőségek) jelentik. 11. A szervezeti struktúra kialakításánál jó elképzelés volt az ún. alközponti rendszer bevezetése, amely helyi ismeretek révén biztosította a szaktanácsadás folyamatában (csoportos és más formációk) az egyes célcsoportokhoz (gazdák, szövetkezések, stb.) való közelség miatt a programok szervezhetőségét és a helyi igények kielégítését. A további eredményes működéshez azonban folytatni kell a szervezeti felépítés decentralizálását, figyelembe véve az egyes mikrokörzetek (kistérségek) mezőgazdasági tevékenységét, a termelés irányát, a vidék lakosság megtartó erejét és munkahelyteremtő képességét. A szaktanácsadási rendszer korszerűsítése során a szervezési megoldások keretében az RSZK illetékességének meghatározását a jelenlegi aszimmetrikus területi kompetenciákat kiküszöbölve, az EU harmonizáció jegyében zajló regionális területfejlesztési elképzelések szerint célszerű megvalósítani. 12. A témával kapcsolatos vizsgálatok megerősítették azt a véleményt, miszerint a jövőben is a szaktanácsadás alappilléreit alkotják majd a felsőfokú tan- és kutatóintézetek, valamint a működési körzetükben tevékenykedő mezőgazdasági szakközépiskolák és azok tangazdaságai. Ezért is fenn kell tartani a kutatási és az oktatási intézmények és a szaktanácsadási szervek szoros kapcsolatát.

22 13. A magyar szaktanácsadási rendszer korszerűsítése során különösen a gazdák tevékenységének támogatását szolgáló valódi országos szaktanácsadó hálózat regionális kiépítése a legsürgetőbb feladat. A régiókon belüli alközpontrendszer bázisait a középfokú mezőgazdasági szakközépiskolák és azok tangazdaságai, valamint az egyes kutatóintézetek képezhetnék. A konkrét szaktanácsadási tevékenységek végzéséhez a humán erőforrások kiválasztásánál kiindulási alapként szóba jöhetne a jelenlegi FVM Szaktanácsadói Névjegyzék szakember állománya. Ehhez azonban az egyes szaktanácsadók tevékenységének láthatóvá kell válni és így az alközponti rendszeren belül a területi szaktanácsadók teljes mértékben lefednék az adott kistérségekben és ezáltal az egész régióban területileg és profilonként a teljes tanácsadói tevékenységet. Természetesen ehhez meg kell oldani a szaktanácsadók megfelelő infrastruktúrával való ellátását, a rendszeres továbbképzések biztosítását és a finanszírozási kérdéseket is. 14. A szaktanácsadást a tudomány és a technika robbanásszerű fejlődése teszi szükségszerűvé. A sok új anyag és technológiai részlet elsajátítására a szakoktatásban nincs lehetőség, ezek megismertetésére hivatott a szaktanácsadás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szaktanácsadás megértéséhez a fogadó félnek rendelkezni kell azokkal a szakmai alapinformációkkal, amelyre a konkrét szaktanácsadás épül, ugyanis a szakképesítés hiányában az új ismeretek alkalmazásának előnyeit sem ismerik fel. Ezért a jelenlegi időszakban a szaktanácsadási rendszer teljes átszervezése mellett kiemelt jelentősége van a gazdák (családi kis- és középvállalkozások) felkészítésének a reájuk váró új kihívásokra, mindenek előtt a piaci verseny tekintetében. E nem kis munka elvégzésére – EU csatlakozásunk remélt időpontjáig – mindössze 2-3 esztendő áll rendelkezésünkre. Többek között ezért is erősíteni kell a mezőgazdasági szaktanácsadás állami támogatását (anyagi, szervezési, irányítási stb.). 15. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy az agrár-felsőoktatási intézményekhez kapcsolt tangazdaságok ugyan nagyon fontos szerepet töltenek be az oktatási tevékenységben, mint gyakorlati bemutatóhelyek, azonban alulfinanszírozottság miatt nem tudják olyan gyorsan követni, és ennél fogva kielégíteni a társadalmi és gazdasági változások által előidézett új oktatási igényeket. Ennek a feladatnak a megvalósításához célszerű igénybe venni az RSZK vonzáskörzetében a példaértékű és kiemelkedő gazdasági tevékenységet végző magángazdaságok kölcsönös együttműködésén alapuló közreműködését is. 16. Tovább kell folytatni a mintagazdasági hálózat fejlesztését, olyan profilú gazdaságok bevonásával, amelyek bővítik a szakterületi katasztert. Az így létrejövő mintagazdasági hálózat lehetővé tenné, hogy a régióban gazdálkodók hozzájussanak a tudomány legújabb eredményeihez. Az ilyen irányú szaktanácsadás meghatározná a követendő műszaki fejlesztési irányokat. A korszerű műszaki fejlesztést komplexen kell kezelni, amely áll egy biológiai, kémiai, technikai és humán tevékenységből. A biológiai fejlesztés megalapozza a legújabb fajták bemutatását (évenkénti fajtabemutató), a kémiai fejlesztés a

23 leghatásosabb vegyszerek, takarmány-kiegészítők stb. használatáról, bevezethetőségéről adhat tájékoztatót. A technikai fejlesztés a legkorszerűbb gépek használatát, üzemeltetését és a legújabb technológiai eljárásokat mutatja be. A humán faktor a továbbképzés lehetőségét biztosítja (tanfolyamok, magasabb iskolai végzettség), amely képes az előzőleg felsorolt kihívásoknak megfelelni. Az ilyen szemlélettel kialakított szaktanácsadás és mintagazdaságok vihetik előre a magyar mezőgazdaságot, ami ezáltal meg tud majd felelni az Európai Unió kihívásainak. Természetesen ennek megvalósítása nagyon komoly fejlesztési összegeket kíván, de ennek megtérülése talán az egyik legbiztosabb befektetés. 17. A szaktanácsadási módszerek alkalmazásával elő kell segíteni a sok esetben atomizált körülmények között tevékenykedő gazdák integrációs kapcsolatainak (beszerzés, értékesítés, stb.) kialakítását. Erre határozott igény mutatkozik a régióban, amelyet az elvégzett kérdőíves felmérések is igazolnak és ennek létjogosultságára mutatnak rá az idevonatkozó szakirodalom EU országokban szerzett tapasztalatai is. Az integrációs szervezeteket olyan irányba kell fejleszteni, hogy azok a termékpályák egészét átfogják, és a piacon tartósan versenykínálatot hozzanak létre. A szövetkezetek megalakításában fontos szerepet vállalhatnak a regionális központok területi szaktanácsadói is. Külön említést érdemel ebben a viszonylatban az 1997-ben létrehozott Mosonmagyaróvári Első Repceszövetkezet (MER), amely a szövetkezet – tevékenysége folytán – már jelenleg is „kvázi-mintagazdaság”–ként tevékenykedik. 18. Valószínű, hogy idővel, (de különösen a teljes jogú EU tagság idejére) a térítésmentes szolgáltatások köre szűkülni fog, mivel az igény eltolódik az igen költséges speciális szolgáltatások irányába. Ezt viszont az államilag finanszírozott rendszer már nem lesz képes eltartani. További ok lesz az EU tagság következtében az állami hivatalokra háruló megnőtt adminisztrációs kötelezettség, másrészt a szolgáltatás speciális volta külső szakértők bevonását teheti szükségesség. A közgazdasági, piaci szemlélet erősödése elkerülhetetlen lesz a szaktanácsadási szervezeteknél a jövőben. Várhatóan az államilag finanszírozott feladatok körébe az ún. alapellátási csomagba tartozó témakörök lesznek: az agrárpolitikai, szabályozási, általános piaci információk, a technológiai, az üzemgazdasági, a természet és környezetvédelemi tanácsadási szakterületek, míg a térítéses csomagba tartozna a speciális szaktanácsadás. Összességében kijelenthető, hogy az elvégzett kutatási munkából származó eredmények felhasználhatók a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás működőképes, regionális szaktanácsadó hálózati rendszerének a kialakításához. Az eredmények bizonyos mértékben hozzájárulhatnak az EU-konform szaktanácsadási rendszer megvalósításához, mezőgazdasági szaktanácsadók döntés előkészítő tevékenységének támogatásához. Mindezek mellett az is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a szaktanácsadás korszerűsítése során igazán átütő eredményekre csakis az e szakterületen tevékenykedő szakemberek széleskörű összefogásával, és kiemelt állami támogatással lehet számítani.

24 6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBŐL ÍRT PUBLIKÁCIÓK Tudományos közlemények: 1. CSER, J. (1999): A repcetermesztés jövedelmezősége, in: A repce, mint alternatív növény, Termesztéstechnológia, Jövedelmezőség, Energia célú felhasználás módozatai Pannon Agrártudományi Egyetem és Mosonmagyaróvári Első Repceszövetkezet, 31-40. (1999) 2. CSER, J. (1999): ÓVÁR-NET regionális agrár szaktanácsadó hálózat modelljének kialakítása és működtetése. VISION 2000, Konferencia kiadvány, III. kötet, Gödöllő 1999. p. 68-77. 3. CSER, J. (2000): Agricultural Consulting Service in Hungary. 2. Conference on the Central and Eastern European Agricultural Extension, Eger, Hungary May 14-18, 2000. Procedings p. 211-220. 4. TENK, A. - REISINGER, P. - CSER, J. (2000): Mintagazdaságok szerepe a mezőgazdasági szaktanácsadásban. GAZDÁLKODÁS, Vol. XLIV. NO. 5. p. 53-62. 5. CSER, J. – SÁNTHA, T. (2000): A repcetermesztés integrációs lehetőségei az észak-nyugat magyarországi régióban. Gödöllő, 2000. (Vision – 2000. II. Konferencia) (megjelenés alatt) 6. CSER, J. (2000): Economical Analysis of Coleseed Production with Respect to Hungary’s Future EU Membership. Acta Agronomica Ovariensis. Number 2. (2000.) (megjelenés alatt) Ismeretterjesztő publikációk: 1.

CSER, J. (1997): Szaktanácsadás az informatika eszközeivel, Növényvédelmi Tanácsok, VI. évfolyam, 2. szám. 2. CSER, J. (1997): Zárszámadás a Repceszövetkezetnél, Növényvédelmi Tanácsok, VI. évfolyam, 10. szám. 3. CSER, J. (1997): Újabb évfolyam indul a szaktanácsadó mérnökképzési szakon, Növényvédelmi Tanácsok, VI. évfolyam, 10. szám. 4. CSER, J. (1997): Kérdések az őstermelésről, Növényvédelmi Tanácsok, VI. évfolyam, 10. szám. 5. CSER, J. (1998): Szaktanácsadás. Kisalföld, LIII./293. szám, 1998. december 15. 6. CSER, J. (1998): Szövetkezés Dániában I. Kisalföld, LIII./299. szám, 1998. december 22. 7. CSER, J. (1998): Szövetkezés Dániában II. Kisalföld, LIII./303. szám, 1998. december 29. 8. CSER, J. (1999): Szövetkezés Dániában III. Kisalföld, LIV./3. szám, 1999. január 5. 9. CSER, J. (1999): Gépköri mozgalom a mezőgazdaságban. Kisalföld, LIV./3. szám, (1999. január 5.) 10. CSER, J. (1999): Szaktanácsadó központ. Kisalföld, LIV./15. szám, 1999.január 19.

25 11. CSER, J. (1999): Szövetkezés a gépesítésben, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 2. szám. 12. CSER, J. (1999): Szaktanácsadás Dániában, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 3. szám. 13. CSER, J. (1999): Szaktanácsadók értekezlete, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 3. szám. 14. CSER, J. (1999): Szövetkezés Dániában, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 3. szám. 15. CSER, J. (1999): Tanácsadás gazdáknak, Pannon Agrárkamara, 1999. július. 16. CSER, J. (1999): Mezőgazdasági szaktanácsadó hálózat, Kisalföld, LIV./155. szám, 1999. július 6. 17. CSER, J. (1999): Beindult a szaktanácsadó hálózat tevékenysége, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 7. szám. 18. CSER, J. (1999): Szaktanácsadás gazdáknak, Növényvédelmi Tanácsok, VIII. évfolyam, 9. szám. 19. CSER, J. (2000): Nemzetközi Szaktanácsadó Konferencia. Eger 2000. május 14-18., Növényvédelmi Tanácsok, IX. évfolyam, 6. szám. 20. CSER, J. (2000): IALB Nemzetközi Szaktanácsadó Konferencia Svájcban. Növényvédelmi Tanácsok, IX. évfolyam, 7. szám. 21. CSER, J. (2001): Helyzetkép a magyar szaktanácsadásról, Növényvédelmi Tanácsok, X. évfolyam, 1. szám 22. CSER, J. – REISINGER, P. (2001): Bemutatkozik a NYME Szaktanácsadó és Továbbképző Intézete, Növényvédelmi Tanácsok, X. évfolyam, 3. szám Előadások: 1. CSER, J. (1997): A szaktanácsadás aktuális kérdései. Az agráregyetemek szerepe és lehetőségei a szaktanácsadásban. Nemzetközi Tudományos Tanácskozás, Mosonmagyaróvár, 1997. május 15. 2. REISINGER P., – CSER, J. (1998): Regionális mezőgazdasági szaktanácsadó hálózat területi szaktanácsadóinak kiképzése és továbbképzése. „Oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. Phare HU- 94.05. Zárókonferencia, Siófok. 1998. június 12-13. 3. CSER, J. (1998): A repcetermesztés jövedelmezősége. Repcetermesztés a gabonaválság-kezelés eszközei között, Tudományos Tanácskozás, Győr, 1998. augusztus 4. 4. CSER, J. (1998): A hazai beszerző, értékesítő szövetkezetek tapasztalatai. Új típusú szövetkezetek. c. szaktanácsadó tanfolyam, Mosonmagyaróvár, 1998. november 16-19. 5. CSER, J. (1999): Az agrárszaktanácsadás helyzete. Szaktanácsadók értekezlete, Mosonmagyaróvár, 1999. január 14. 6. CSER, J. (1999): ÓVÁR-NET regionális agrár szaktanácsadó hálózat modelljének kidolgozása. VISION-2000 II. Az intézményrendszer helyzete és fejlesztése az agrárgazdaságban, az EU-csatlakozás tükrében c. tudományos konferencia, Gödöllő, 1999. november 11-12.

26 7.

CSER J. (2000): Szőlőtermesztés, borászat szervezése és ökonómiája. Vincellérképző tanfolyam, Sopron. 2000. február 12. 8. CSER J. (2000): Őszi káposztarepce ökonómiai megítélése. "Repce-2000" c. tanácskozás. Alsópáhok. 2000. február 21. 9. CSER J. (2000): Őszi káposztarepce ökonómiai megítélése. "Repce-2000" c. tanácskozás. Pápa. 2000. február 23. 10. CSER, J. (2000): Regionális szaktanácsadó hálózat működésének tapasztalatai az Észak-nyugat magyarországi régióban. Mezőgazdasági Szaktanácsadási Konferencia c. Tudományos konferencia, Eger 2000. május 14-18. 11. CSER, J. (2000): Die Agraruniversität und die Beratung. (Vortrag) IALB 2000, 39. Arbeitstagung vom 6.-10. Juni 2000 in Landquart, Kanton Graubünden, Schweiz 12. CSER, J. – SÁNTHA, T. (2000): A repcetermesztés integrációs lehetőségei az északnyugat-magyarországi régióban. VISION-2000 II. A kooperáció, a koordináció és az EU integráció szerepe és lehetőségei az agrár- és vidéki gazdaságban c. tudományos konferencia, Gödöllő, 2000. november 10.