DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Veszprém 2007
1
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében
Esettanulmány
Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram
Az alprogram vezetője: Dr. Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár
2
AZ ÉRTEKEZÉS CÍME: A megkésett beszédfejlődés lehetségesés kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Lendvainé Décsy Kornélia Márta Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola nyelvtudományi doktori program pszicholingvisztikai alprogram keretében Témavezető: Dr: Lengyel Zsolt CSc. tanszékvezető egyetemi tanár ............................................................................... Elfogadásra javaslom (igen Inem) A jelölt a doktori szigorlaton 100% -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: ............................................... igen Inem .................................................... (aláírás) Bíráló neve: .............................................. igen Inem .................................................... (aláírás) Bíráló neve: ............................................. igen /nem .............................................. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ....................................% - ot ért el. Veszprém, 2007. a Bíráló Bizottság elnöke: ......................................................... A doktori (PhD) oklevél minősítése: .......................................... Az EDT elnöke : ..........................................................................
3
Tartalomjegyzék A) KIVONATOK
3
1. Magyar
3
2. Angol
5
3. Német
6
B) KÍSÉRLETI RÉSZ
7
I. Célkitűzés: A megkésett beszédfejlődés okainak felderítése, elhatárolása egyéb beszédprodukciós rendellenességektől – szakirodalmi összefoglaló tükrében
7
1. A beszéd
7
2. Az agyfélteke-dominancia
11
3. A beszédészlelés és a beszédmegértés
12
3.1. Kommunikációs nehézségek
14
3.2. Etiológia
14
3.3. Autizmus
15
3.4. Elektív mutizmus
15
4. A megkésett beszédfejlődés
15
5. A szituatív beszéd
16
II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása
17
1. A gyermeknyelvkutatás történetéből
17
2. Kutatási paradigmák
18
2.1. Természetes mintavétel
18
2.2. Kísérletezés
18
2.3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok
19
3. Az anyanyelv elsajátítása
19
3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések
20
3.2. Neurolingvisztikai összefüggések
28
3.3. Az írás elsajátítása
31
3.4. Az olvasás elsajátítása
40
4
III.
Hipotézisek
44
IV.
Módszerek, források
45
V.
A konkrét gyermek
46
1. Anamnézis
46
1.1. Az édesanya naplójából
46
1.2. Szakértői vizsgálatok
49
2. Státusz
52
2.1. GMP - diagnosztika
52
2.2. PPVT
69
2.3. Mentális lexikon
71
3. Terápiák
89
3.1. Mozgásterápia
90
3.2. Logopédiai foglalkozások
95
3.2.1. Az iskolaválasztás. A logopédiai üzenő füzet
95
3.2.2. Logopédiai foglalkozások I.
112
3.2.3. Logopédiai foglalkozások II.
114
4. Az iskolában
117
4.1. Az első osztály
117
4.1.1. A taneszközök bemutatás
118
4.1.2. Logopédiai rásegítés
171
4.1.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése
174
4.2. A második osztály
178
4.2.1. A taneszközök bemutatása
179
4.2.2. Logopédiai rásegítés
195
4.2.3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 197 VI.
Folyamatterv
198
VII.
A hipotézisek cáfolata, igazolása
199
C)
AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA
201
D)
BIBLIOGRÁFIA
203
E)
TÉZISEK
210
E1) Tézisek magyarul
210
E2) Tézisek angolul
215
MELLÉKLETEK
220
F)
5
Krisztinek és Lilinek
„Olyan titoknak fogom fel a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet. Mégis kedvem kerekedik, hogy egyes csip-csup jelenségeit szemügyre vegyem, mint ahogy olykor kisujjamat szemlélem, vagy körmöm fehér vonalkáit, a titok egy-egy érzékelhető szemerjét.” (Kosztolányi Dezső)
1
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Szeretnék köszönetet mondani Légrádi Krisztinának, Lili édesanyjának, akitől a témát „kaptam”, és aki ellátott a megfelelő dokumentumokkal. Ugyancsak köszönöm Nyikes Jánosné logopédusnak és Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeutának, hogy lehetőséget biztosítottak számomra foglalkozásaikon a hospitálásra, valamint rendelkezésemre bocsátották a Lilivel kapcsolatos írásbeli feljegyzéseiket. Hálával tartozom előopponenseimnek, dr. habil. B. Fejes Katalin és dr. habil. Navracsics Judit egyetemi docenseknek, valamint a műhelyvitán résztvevőknek, hogy kritikus megjegyzéseikkel segítették munkám javítását. Köszönöm férjemnek, Lendvai Ferencnek, hogy számítógépen kivitelezte azt, amit én elgondoltam.
L. D. K. Győr, 2007. december
2
A) KIVONAT 1. A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek estében Esettanulmány Az értekezés témája a gyermeknyelv egyik fejlődési zavara, a megkésett beszédfejlődés. Cél a lehetséges okok feltárása és a kizárható okok elkülönítése, majd a terápiás lehetőségek és azok eredményeinek bemutatása egy konkrét gyermek példáján. A kutatási terület a gyermeknyelv, de szükséges a kifejtéshez a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztikai és neurolingvisztikai kitekintés is. A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, mely a gyermekkel való kapcsolattartáson kívül kiegészül a kislány édesanyjának és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával. Az értekezés időszerűsége abban rejlik, hogy napjainkban a nemzetközi vizsgálatok kimutatták, a magyar tanulók szövegértése sok kívánnivalót hagy maga után. A nem megfelelő szövegértés leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, beszédértelmezés. Az időben felfedezett beszédzavarok tudatos fejlesztéssel, szinte nyom nélkül megszüntethetők, korrigálhatók. Az értekezés választ keres a megkésett beszédfejlődés kialakulására egy kislány, Lili esetében. Az okok kiderítésére felállított hipotézisek biztonsággal nem igazolhatók, de mégis lehet bennük latens indíték. Lili esetében két olyan jelenség volt, ami nem igazolta a többség statisztikáját: 1. Annak ellenére, hogy későn alakult ki a kézdominanciája, ceruzafogása azonnal jó volt, és mindig szívesen, szépen rajzolt. 2. A színészlelés is a bal agyféltekében van, akárcsak a beszédközpont, a megkésett beszédfejlődése ellenére jól bánt a színekkel. A dominancia kialakulásának késése a kislány esetében is igazolta:
3
1. A síkbeli tájékozódás hiányát: nem tudja melyik a rajzlap felső, alsó széle. 2. A térbeli tájékozódás bizonytalanságát: nehezen igazodott el a saját testén, nem találta a jobb, bal oldalt. 3. A szeriális észlelés visszamaradottságát. A terápiák eredményességére utaló hipotézisek a dolgozatban mind bizonyítást nyernek. A logopédussal már óvodáskorban elkezdték Csabay Katalin Lexi című mesetankönyvének feldolgozását. A könyv feladatául tűzte ki, hogy a beszédészlelésre és a beszédmegértésre a részfunkciók fejlesztésével hat. Az iskoláskor előtti betűtanulással, ahogyan ez Lili esetében is történt, elkerülhető az iskolai kudarc a tanulás területén. Segít az olvasás megszerettetésében. Eleve feltételezte a szerző, hogy a könyvet a logopédus, a gyermek és a szülő együttesen fogja használni. Ez mindenképpen segíti az érzelmi kapcsolat szorossá válását, valamint a gyermeket szívesen olvasó felnőtté neveli.
4
A) ABSTRACT 2. The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the case of a concrete child A case study The dissertation deals with one of the development disorders of children’s language: the delayed speech development. It aims to investigate the possible causes and separate them from those that can be excluded, by presenting potential therapies and their results on the example of a concrete child. The main field of research involves children’s language, but for elaboration it is also necessary to give an insight into psycholinguistics and neurolinguistics, which deal with the human relations of language. The analysis of speech development is based on a longitudinal observation which is completed - in addition to keeping contact with the child - by involving the girl’s mother and the experts of the therapy activities. The dissertation focuses on a topical issue, because international research has revealed recently that Hungarian pupils’ language comprehension needs to be improved. The most common reason for inadequate language comprehension is the inappropriate speech comprehension and speech interpretation. The speech disorders discovered in time can be eliminated and corrected almost without any trace with deliberate development. The dissertation seeks answer to the emergence of delayed speech development in the case of a girl called Lily. The hypotheses for revealing the causes cannot be justified for sure, although they may be considered as hidden incentives.
5
A) ABSTRAKT 3. Die möglichen und ausschließbaren Gründe für verspätete Sprechentwicklung, Therapiemöglichkeiten und Ergebnisse im Falle eines konkreten Kindes Fallstudie Die Dissertation erörtert eine Entwicklungsstörung der Kindersprache: die verspätete Sprechentwicklung. Die Arbeit erzielt die möglichen Gründe aufzudecken und die ausschließbaren Gründe zu separieren, anschließend die therapeutischen Möglichkeiten und deren Ergebnisse an dem Beispiel eines konkreten Kindes darzustellen. Das Forschungsgebiet fasst die Kindersprache, aber für die Erörterung braucht man auch einen Einblick in das Gebiet der Psycholinguistik und Neurolinguistik, die die humanen Zusammenhänge der Sprache untersuchen. Die
Analyse
der
Sprechentwicklung
beruht
auf
einer
longitudionalen
Beobachtung, die neben dem Kontakt mit dem Kind auch die Mutter des Mädchens und die Therapeuten in die Untersuchung zuzieht. Die Aktualität der Dissertation besteht darin, dass es heutzutage durch internationale Untersuchungen bewiesen wurde, dass das Textverstehen der ungarischen Schüler Entwicklung bedarf. Der Grund für das ungenügende Textverstehen ist das inadäquate Spachverstehen bzw. Sprachinterpretation. Bei einer richtigen Entwicklung sind die rechtzeitig entdeckten Sprechstörungen fast ohne Spuren zu beseitigen und zu korrigieren. Die Dissertation sucht Antwort auf die Herausbildung von verspäteter Sprechentwicklung im Falle eines Mädchens, namens Lili. Die Hypothesen für das Aufdecken der Gründe sind mit Sicherheit nicht zu beweisen, jedoch können sie als gehinderte Anstösse dienen.
6
B) KÍSÉRLETI RÉSZ I. Célkitűzés: A
megkésett
beszédfejlődés
okainak
felderítése,
elhatárolása
egyéb
beszédprodukciós rendellenességektől – szakirodalmi összefoglaló tükrében.
1. A beszéd „A
beszéd
a
gondolataink
megformálásának,
továbbításának
és
feldolgozásának az eszköze. Két nagy része van, amelyek egymással összefüggésben, illetőleg relatív önállóságban biztosítják a beszélést és a beszédmegértést. Az egyik a beszédprodukció, a másik a beszédfeldolgozás.” (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 6.)
1. Ábra A beszéd két folyamata: a beszélés (beszédprodukció) és a beszédfeldolgozás (hallás, -észlelés, -megértés). Ferdinánd de Saussure szerint a beszéd a nyelv létezési formája, megjelenése. Edward Sapir: „Ha valaki beszél, azt azért teszi, mert valamit közölni akar. Ez persze korántsem szükségképpen van úgy. Az illető általában valóban mondani 7
akar valamit, az azonban, amit ténylegesen közöl, lemérhetően különbözik attól, amit eredetileg közölni akar. Az illetőről gyakran annak alapján mondunk véleményt, amit nem mond ki, s véleményünket ily módon ösztönösen nem csupán elmondott szavaira alapozzuk. Olvasni tudunk a sorok között még akkor is, ha nem nyomtatott szövegről van szó.” (Edward Sapir: Az ember és a nyelv, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1971, 115-116.) Deme László szerint: „A beszéd az egyénnek társadalmi érvényű eszközökkel és formában való hangos reagálása külső vagy belső ingerekre; szerepe – sőt általában célja is – valami belső tartalom kifejezése, s ezáltal a társadalom más tagjainak
tájékoztatása
és
gondolati
vagy
cselekvésbeli
magatartásuk
befolyásolása. (Deme László: A beszéd és a nyelv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976, 11.) Mindegyik meghatározás summázata, hogy a beszéd a kapcsolatteremtés eszköze beszélő és hallgató között. Vagyis a beszéd mindig tevékenység, egyfajta működés, amelyet a beszélő állandóan újraalkot. Tehát a beszéd egyéni és egyszeri jelenség is. A beszédnek három tényezője és három funkciója van:
Tényezők: a) a beszélő, aki megnyilatkozik b) a hallgató, akihez a megnyilatkozás szól c) a beszéd tárgya, amiről a megnyilatkozás történik.
Funkciók: a) a kifejezés: a beszélőre jellemző b) a befolyásolás: ez a hallgatóra irányul c) a tájékoztatás: ennek a külvilág a tárgya
A
három
beszédfunkció
mindig
egyszerre
van
jelen,
de
mindegyik
megnyilatkozásfajtában más a domináns. A felkiáltásban a kifejezés, a befolyásolás és a tájékoztatás is lehet a fő mozzanat. Pl. „Jaj!” „Hess!”, „Reccs!” Visszatérve Gósy Mária gondolataihoz, ha a gyermek már elsajátította anyanyelvét, képes a beszéd feldolgozására és létrehozására egyaránt. Mindkét folyamatban tudatosan vagy automatikusan számos részműködés megy végbe. 8
A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az információk felfogására, tárolására, valamint ezeknek az információknak a megválaszolására. Az agy jobb és bal agyféltekéből áll. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együttesen koordinálja, de a beszéd központja a bal féltekében van. A Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A két agyfélteke közötti összeköttetést a fehérállományból építkező kérges test, a corpus callosum biztosítja. A bal agyféltekében van a fogalomalkotás, a fogalmazás, az irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. A szó jelentésének felismerésében nagy szerepe van azonban a jobb féltekének. (Forrás: Susan Greenfield: Agyunk titkai, Alexandra, 2000, 154, 162.)
Szomatoszenzoros
Motoros
Wernicke - terület
Broca - terület
SYLVIUS - ÁROK
Hallási 2. ábra A bal agyfélteke a főbb központokkal
9
Vizuális
A következő 2.1. -es ábrán látható PET felvételek a nyelvvel kapcsolatos agyterületeket mutatják be működés közben. A felső felvételen a beszéd során aktiválódó területek láthatók, míg az alatta lévőn az látható, hogy számos kéregrész működése egyidejűleg élénkül fel a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben.
2.1. ábra Agyterületek működése a beszéd létrehozása és a szavak keresése közben
10
2. Az agyfélteke-dominancia Általában a jobb fülbe érkező szavak felismerése gyorsabb, pontosabb. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi feldolgozásban a bal félteke a domináns. Kevés az olyan ember, aki jobb félteke dominanciájú, vagyis a bal fülébe érkező információkat ismeri fel gyorsabban. A félteke dominancia az anyanyelv-elsajátítás során, a nyelvi ingerek hatására alakul ki. Ritkán, de már újszülött korban is előfordulhat valamiféle agyfélteke-dominancia. „Az ép fejlődésben feltételezhető egy ún. kritikus időszak. Ez azt jelenti, hogyha a dominancia kialakulása a kritikus időszak után következik be, akkor annak kóros következményei lehetnek. Ezek a beszédfejlődés, az olvasás, az írás elsajátításában és más tanulási folyamatok zavarában jelenhetnek meg.” (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 9.) Gósy Mária kísérletei bizonyítják, hogy a magyar óvodások felénél már hároméves korban kimutatható az agyfélteke-dominancia. Hat-, hétéves korra elvárható dichotikus tesztekkel a kimutathatóság. (Egyidejűleg két hasonló hangsort juttatunk el mindkét fülbe.) A jobb- vagy balkezesség kialakulása, illetve kialakulatlansága figyelmeztető jel lehet a szülő számára, hogy mi a helyzet a félteke-dominancia terén. A balkezesség legtöbb esetben recesszív öröklődés. Már korán, a hetedik hónaptól felismerhető az egyik kéz dominanciája. Tizenöt hónapos kortól kifejezetté válik. A könnyebb feladatoknál mind a két kezét használja a gyermek. A beszédfejlődéssel egyértelművé válik a kézdominancia. Az „írókezet” csak hatéves kortól lehet megállapítani. A balkezeseknél a jobb félteke a domináns. Mivel a beszéd és a nyelv központja a bal féltekében van, a jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A fiziológiás fejlődés során alakul ki a kéz vonatkozásában a dominancia. A nyelvi ingerek hatással vannak rá. Kisgyermek korban gyakori, hogy a gyermek mindkét kezét „egyformán” használja. Felnőtt korban ambidextert még eddig nem találtak.
11
A beszéd elsajátításában nagy szerepe van az emlékezésnek. Az emlékezés lényege, hogy a múltban átélt események ingerei úgy hatnak ránk, mintha újra megélnénk
azokat.
Vagyis
az
emlékképek
tulajdonképpen
a
múltbeli
észlelések, élmények reprodukciói. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Az emlékezés fejlődik, fejleszthető. Egyéves korban a többször észlelt tárgyakat, személyeket felismeri a gyerek. Sőt, az egy ideje nem látott személyek felismerésére is képes. Ez már emlékezés. Három-, négyéves kor után az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra válik legintenzívebbé az emlékezés. Fontos a hosszú távú és a rövid távú memória elkülönítése. Ugyancsak fontos szerepe van a szeriális észlelésnek. A hosszú távú emlékezetnek a tanulásban van jelentősége. Ez valójában az emléknyomok összessége. A rövid távú memóriában összefüggéstelen elemek felidézése történik. A bűvös szám 7 ± 2, rendszerint ennyire vagyunk képesek. A memória elengedhetetlen a betűk elsajátításában.
3. Beszédészlelés és beszédmegértés A beszédmegértés a nyelvi jeleknek megfelelő hangjelenségek észlelését és ennek a jelrendszernek az értelmezését jelenti. Mind a kettő több szintből épül fel, és törvényszerű együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek megértését. Ez aktív folyamat, melynek során a hallgató a fülével hallottakat értelmezi: 1. szakasz: a beszédészlelés - a beszédhangok, a hangkapcsolatok felismerése - a szótagok, a szavak azonosítása 2. szakasz: a beszédmegértés - a jelrendszer értelmezése - a szavak, a mondatok, a szöveg felismerése Ez a bonyolult mechanizmus a gyermekkorban alakul ki. Hierarchikus építkezés történik.
12
3. ábra (Forrás: Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 15.) 1. Az egymásra épülő szinteken végbemenő működés eredményei jutnak egyre magasabb szintre, a végső megértéshez, az értelmezéshez. 2. Párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, csaknem egyidejűleg az összes eredmény a legmagasabb szintre kerül, bekövetkezik a végső megértés, az értelmezés. 3. Csaknem párhuzamosan zajlanak a működések a különböző szinteken, így egy időben az összes eredmény a legmagasabb szintre jut. Az első folyamat: a) az anyanyelvét elsajátító gyermek beszédmegértésekor, b) felnőttkorban a nehezebb szöveg feldolgozásakor történik.
13
A második folyamat: a) a nagyobb gyermek, b) a felnőtt beszédmegértésében megy végbe. A beszédmegértés folyamatai felülről lefelé is működhetnek. Bizonyos helyzetekben középpontba kerül a jelentés, s a meglévő ismeretekkel és előfeltevésekkel együtt alakul ki a megértés. Ekkor az alsóbb szinteken ellenőrzés következik be. A szavak kezdetének és végének meghatározása nem könnyű feladat a kisgyermek számára, de három-, négyéves korra már ezt is elsajátítja. A szegmentálás a szavaknál kisebb elemek azonosítását jelenti: a szótagok, a hangkapcsolatok, a beszédhangok felismerése csak hat-, hétéves korban következik be. 3.1. Kommunikációs nehézségek A beszédzavarok mindig együtt járnak a beszélő pszichés problémájával, gyakori ok a pszichogén afónia. Nyelvi zavarok is kialakulhatnak a beszédzavarok következtében. Fordítva is végbemehet a folyamat, a beszédzavar pszichés következménye lehet a dadogás vagy a hadarás. Ritkán fordul csak elő, hogy a beszédzavar mögött nem áll nyelvi zavar. A beszéd sérülése és/vagy gátoltsága komplex lelki működési zavarhoz vezethet. 3.2. Etiológia Ok szerinti kategóriák: a) organikus
eredetű beszédzavarok (pl.: a hangképző szervek
sérülése, hallássérülés, idegrendszeri zavar) b) funkcionális beszédzavar (autizmus) c) pszichés eredetű beszédzavarok: pszichogén afónia (lelki eredetű kóros hangtalanság) d) környezeti tényezők okozta beszédzavarok (ingerszegény környezet) A zavar keletkezési körülményei: a) veleszületett zavar: fejlődési diszfázia b) szerzett beszédzavar: afázia
14
A beszédfolyamat zavarai: a) a zöngeképzés zavarai b) a beszédprodukció zavarai c) a beszédészlelés zavarai d) a beszédmegértés zavarai e) a beszédindulás zavarai A beszédzavar nemcsak gyermekkorban, hanem később is kialakulhat. 3.3. Autizmus Röviden viselkedési zavart jelent, de sokkal komplexebb tünetegyüttes jellemzi az autista gyermeket, felnőttet. Vezető tünete a nyelv, illetve a beszéd változóan korlátozott használata. Az autisták kommunikációja erősen szituációés személyfüggő. A beszédzavar oka a nem ép intellektus. A neurológiai zavarokhoz nyelvelsajátítási zavarok is társulnak. A gesztusnyelv azonban akkor is működik, ha a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja. Beszélni nem hajlandó, de a verbális utasításokat végrehajtja. Sokszor nehéz elkülöníteni az autizmust és a diszfáziát. 3.4. Elektív mutizmus Előfordul, hogy a gyermek beszédmegértése és beszédprodukciója ép, mégis visszautasítja a beszédet. Csak kiválasztott személyekkel, bizonyos helyzetben, bizonyos időpontban kommunikál. Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek. A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar, de előfordulhatnak ebben a korban is nem elsajátítási, hanem szerzett beszédzavarok, mint például a hirtelen jelentkező dadogás.
4. A megkésett beszédfejlődés, diszfázia A diszfázia jelentése: nem beszélés. Chomsky már 1974-ben utal arra, hogy genetikailag kódolt az emberben a beszéd indulása és fejlődése. Az időzítés szerepe azonban vitathatatlan. A „normális” beszédmegindulás kezdete a lányoknál kettő, a fiúknál kettő és fél éves korra tehető. (A nemi különbség valószínűleg a terhességi hormon eltérő hatásából fakad, de ezt még nem
15
bizonyították.) A diszfáziás gyermek ebben a korban még egyáltalán nem beszél, vagy a holofrázisok időszakában van, azaz csak néhány szót mond. Ha a kisgyermek a normális kezdetekhez késést mutat, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Sokáig a beszédprodukció késését
hangsúlyozták,
de
mára
már
világossá
vált,
hogy
mind
a
beszédfeldolgozás, mind a beszédprodukció késéséről van szó. A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció, agyi károsodás, sőt ingerszegény környezet is. Mivel az okok is sokfélék, a diszfázia is minden esetben más és más.
5. Szituatív beszéd A megkésett beszédfejlődésű gyermekek sokszor használnak kézjeleket, sajátos gesztusokat, akár testjeleket is. A gyermekek non verbálisan válaszolnak a felnőtt verbális jelzéseire. A felnőtt környezet és a gyermek között kialakulhat bizonyos „kétnyelvűség”. Fontos kérdés, vajon létezhet-e az emberi tudatban a nyelv beszéd nélkül. Steinberg 1993-ban kijelentette, hogy egy személy akkor van a nyelv birtokában, ha egyformán képes jelekkel és beszéddel is kommunikálni. (Ilyen a siketek által használt jelelés is.) Gósy
Mária
vizsgálatai
beszédfolyamatot
igazolták,
igyekeznek
hogy
tolmácsolni.
ezek A
a
gyerekek
beszélni
még
komplex
nem
tudó
kisgyermek beszédmegértésére a globalitás jellemző. A feldolgozási folyamatot az adott beszédhelyzetek, a mozdulatok és a mimika biztosítja.
16
II. Kutatási terület: A gyermeknyelv és az anyanyelv elsajátítása Az ember nyelv nélkül legfeljebb biológiai lény a társadalomban. (Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv, 1981, Gondolat)
1. A gyermeknyelvkutatás történetéből A vizsgálódások több mint 2000 évre tekintenek vissza. Titoknak s egyben csodának is tartották az anyanyelv megértésének és beszélésének a folyamatát. Különösen a tudósokat és az uralkodókat foglalkoztatták ezek a kérdések. Sokakban felmerült, hogy a nyelvi ontogenezis, a gyermeki nyelvfejlődés
segíthet-e
az
emberi
faj
nyelvi
fejlődésének,
a
nyelvi
filogenezisnek a megértésében. Sok párhuzam, sőt hasonlóság fedezhető fel a csecsemő nyelvelsajátítása és a nem emberi főemlősök hangképző szervei között. Nagy Akbar indiai mogul (1542-1605) figyelemre méltóan korszerű nézeteket vallott a témáról. Azt gondolta, hogy a beszéd mások beszédének a megfigyelése útján alakul ki, és hogy a minden emberi érintkezéstől elzárt gyermekek nem képesek beszélni. Egy korabeli perzsa beszámoló, Abúl-Fazi Akbarnamája, így beszéli ezt el: „Amikor valaki, aki ezt hallotta, nem hitt neki, meggyőzésképpen szerájt (palotát) építtetett egy olyan helyen, ahová emberi hangok nem értek el. Az újszülötteket itt helyezték el kísérletképpen, s becsületes és dolgos őrök őrizték őket. Egy ideig csak néma dajkákat engedtek be hozzájuk, mivel ezek becsukták a beszéd kapuját, a helyet a köznyelv Gang Mahainak (némaháznak) nevezte. 1582. augusztus 9-én Akbar vadászni indult. Azon az éjjelen Faizabadban szállt meg, s másnap néhány külön kísérővel a kísérlet házához ment. Nem hagyta el sírás a csendnek a házát, s beszéd sem hallatszott ki onnan. Négyéves koruk ellenére a gyermekek nem birtokolták a beszéd talizmánját, s a némák zaján kívül más nem hagyta el a szájukat.” (Forrás: Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája 2003; 286. H. Beveridge, 18971910, 581-582.)
17
A
szülők
mindig
nagy
szeretettel
és
érdeklődéssel
figyelik
gyermekük/gyermekeik nyelvelsajátítását. Nagyon sokan közülük naplóban rögzítik tapasztalataikat. A 20. században a magnetofon megjelenés nagy áttörést jelentett a kutatások, megfigyelések területén. A 21. század nagy felfedezése a beszédgén, amely a 10-es kromoszómán található. Nemcsak az emberben, hanem más emlősökben is megtalálható. 717 aminosavból áll, s ezek közül mindössze háromban van különbség az ember és az állat között.
2. Kutatási paradigmák A gyermeknyelvet a nyelvészet és a pszichológia is a saját megközelítésében tanulmányozza. Változatos módszereket alkalmaznak, s az életkora a gyermekeknek is szintén nagyon eltérő. Két
alapvető
kutatási
paradigmát
(bizonyításra
alkalmas
példa)
kell
megkülönböztetni: a természetes mintavételt és a kísérletet. 2. 1. Természetes mintavétel Ismerős környezetben rögzítik a gyermek spontán nyelvhasználatát. Általában ez otthon történik. Néha zavaró körülményként hatnak a technikai eszközök (filmezés, magnetofon), valamint a kutató jelenléte is gátló tényező lehet. A
módszer
korlátai:
bár
a
beszédképzés
jól
nyomon
követhető,
a
beszédértésről nem ad pontos képet. Lehetséges, hogy a mintából fontos jellegzetességek kimaradnak. 2. 2. Kísérletezés Ezt a módszert inkább a pszichológia alkalmazza. A kutató, miután felállította hipotézisét, hogy a gyermek hogyan képes a nyelv valamely aspektusát megérteni
és
feldolgozni,
megfelelő
feladatsort
dolgoz
ki.
Általában
csoportokban végzik a kísérletet. Az eredményekből statisztikai elemzés készül, melyek vagy alátámasztják, vagy cáfolják a hipotézist. Az általánosítás nem
18
könnyű feladat. Az eltérő kísérleti szituációk és módszerek más-más eredményt hozhatnak. 2. 3. Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok Longitudinális vizsgálatról beszélünk, ha bizonyos időn keresztül ugyanannál a gyermeknél több változót folyamatosan vizsgálnak. A legtöbb vizsgálat ilyen jellegű. A keresztmetszeti vizsgálat különböző korú gyermekcsoportokban történik. Egy változókészlet feltérképezése a cél. Minden életkorban más-más személy megfigyeléséről van szó.
3. Az anyanyelv elsajátítása „Az anyanyelv a gyermekkorban elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó változatának, a beszédnek a produkcióját, vagyis a beszélést, a beszéd feldolgozását, azaz mások hangos közlésének az észlelését, megértését jelenti.” (Gósy Mária: A hallástól a tanulásig, 2000, 31.) A
gyermek
nyelvében
sajátosan
alakul
a
beszédprodukció
és
a
beszédmegértés kapcsolata. A beszédmegértés megelőzi a beszédprodukciót. Az anyanyelvre is igaz mindaz, amit az idegennyelv-tudásról állítunk: többet megértünk, mint amennyit használni tudunk. Két-, hároméves korig gyorsabb és szembetűnőbb a beszédprodukció fejlődése. Szoros kapcsolatban fejlődik az artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis kialakulása biztosítja az anyanyelvi beszédhangok, hangkapcsolatok pontos kiejtését, a percepciós bázis pedig a mások által kiejtett beszédhangok, szavak, mondatok értelmezését, megértését szolgálja. Az újszülött kéthetesen meg tudja különböztetni
az
emberi
beszédhangot
a
környezet
más
„zajaitól”.
Kéthónaposan már az érzelmeket is észleli. Ezt követi a gőgicsélés, ami a beszéd előkészítését szolgálja.
19
3.1. Pszicholingvisztikai összefüggések 3. 1. 1. A beszédmegértés Kezdete a jelek és a jelek viszonyának felismerése. Pl.: a „mama morféma” az édesanya személyével kapcsolódik össze. Az
egyéves
gyermekre
még
a
globális
beszédmegértés
jellemző.
Természetesen ez szituáció- és kontextusfüggő. A figyelmeztetések mindig hasonló, veszélyt rejtő szituációkban hangzanak el. Így a feldolgozás egyszerre két úton megy végbe: akusztikai-fonetikai (hangok és szupraszegmentális eszközök érzékelése), valamint morfológiai-szintaktikai szinten is. Jellemző a „kulcsszó-stratégia”: a gyermek a számára felismerhető elemeket azonosítja. Pl.: „Vigyázz! Leesel, beütöd a fejed!” A gyermek mentális lexikonában ekkor még kétféle kód van jelen. Egyik a felnőttnyelvi, vagyis a valódi, konvencionális hangsor, a másik a gyermeknyelvi megfelelője. Kétéves kor után ugrásszerű fejlődés következik be. A hároméves gyermek a látottakat, vagyis a vizuális információt is felhasználja. Sőt, már a saját tapasztalatok,
a
logika
és
az
érzelmek
is
szerepet
játszanak
a
beszédfeldolgozásban. Fontos befolyással van a beszédprodukcióra a lelkiállapot is. A három-, négyéves gyerekek sokszor még nem vagy nehezen különböztetik meg az e, i és ö magánhangzókat. Helytelenül képzik az ö, ő, ü, ű hangzókat. Természetesen könnyebb a felismerés, ha a beszédészlelés pontos. Cél, hogy az iskolakezdésre pontos legyen az artikuláció. A szókincs nagyságának megállapítása nem egyértelmű. A szülői naplók, a longitudinális megfigyelések, a különféle diagnosztikák más-más eredményre jutnak. Csak becsült, -tól -ig határról lehet beszélni, és ez hároméves korban: 150-2500 szó. Természetesen a kis szókinccsel rendelkező gyermek fejlesztésre szorul. 3. 1. 2. A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai Ezek elsősorban működési zavarok. Sokáig rejtve maradhatnak, mert nagy a lehetősége a kompenzációnak. Az idejében nem felfedett zavarok kudarcok sorozatát eredményezhetik: pl.: 20
olvasástanulási nehézség. Az olvasástanulási nehézség okai lehetnek: akusztikai, fonetikai, szeriális észlelési hiba, de előfordulhat, hogy az előbbiek jól működnek, de elmaradás van a fonológiai szint működésében és a rövid idejű verbális memória működésében. A beszédfeldolgozás zavara megnyilvánulhat a megkésett beszédfejlődésben, diszfáziában vagy a feltűnően lassú beszédfejlődésben egyaránt. Mindkettő elmaradottságot mutat a beszédmegértésben is. Az iskolában a fentiek eredményezhetik az olvasástanulás, az írástanulás és a helyesírás zavarát, de gondot okozhatnak a memoriterek és az idegen nyelv tanulásában is. A látszólagos memóriazavaroknak és a tanulási nehézségeknek a lényeg kiemelési képtelenség, a szövegértés (olvasottak) bizonytalansága a valódi oka. Ezek hátterében mindig kimutatható a beszédészlelés- és/vagy beszéd megértésbeli elmaradás.
4. ábra A hallott és az írott nyelv feldolgozása a tanulási folyamatokhoz (Forrás: Gósy, 2000, 45.)
21
3. 1. 3. A beszéd - feldolgozási zavarok befolyásolói 3. 1. 3. 1. Biológiai tényezők: Születéstől fogva felelősek a percepciós folyamatokért. A biológiai tényezők között előfordulhat a beszédszervek organikus hibája. Ez lehet szerzett vagy örökletes hiba. Idegrendszeri zavarok is állhatnak a háttérben, amelyek szintén lehetnek organikusak vagy funkcionálisak. Beszédfeldolgozási zavart eredményezhetnek a pszichés zavarok is, de más – jelenleg ismeretlen – tényezők is befolyásolhatják a beszéd megindulását. 3. 1. 3. 2. Környezeti tényezők: Nagy szerepet játszanak a gyermek beszédfejlődésben. Szépirodalmi példák sora, pl.: Kipling Mauglija vagy Hany Istók története nagyon jó példák arra, hogy a szocializáció hiánya késlelteti vagy ki is zárhatja az emberi nyelv elsajátítását. Ugyancsak negatívan hat a gyermek beszédtanulására a kódváltó környezet. Ilyen lehet, ha egyszerre jelentkezik a nyelvjárási és köznyelvi hatás. De gondot okozhat a családon belüli kétnyelvűség, a hosszabb külföldi, idegen nyelvi környezetben tartózkodás, illetve ha az egyik vagy mindkét szülő hallássérült vagy siket. 3. 1. 3. 3. Rizikótényezők: Ha ezek bármelyike felmerül, a gyermeket beszédfejlődés veszélyezettnek kell tekinteni: 1) koraszülöttség 2) rendellenes szülés 3) szülési sérülés 4) születési rendellenesség 5) a gőgicsélés hiánya, a gőgicsélés késői megindulása 6) kétéves kor után induló beszéd 7) feltűnően lassú beszédfejlődés 8) a beszédprodukció hibái 9) hallássérülés, nagyothallás 10) hosszantartó hurutos állapot 11) családi érintettség a beszéd és a nyelv területén 22
12) állami gondozottság, illetve hosszú, tartós elszakadás a családi környezettől Lili, a megfigyelt kislány, nem volt koraszülött, a terhesség negyvenedik hetében jött a világra. Természetes módon született. Szülési sérülés nem történt. Születési rendellenessége nincs. A gőgicsélés indulásakor az anya még nem figyelt fel semmilyen rendellenességre. A beszéde nagyon későn indult, sokáig halandzsázott. Hallása ép, hosszantartó hurutos állapot nem fordult nála elő. A tág családban van az anyai ágon egy másod unokatestvér, aki súlyos autista. Lili családban él, vagyis a vizsgált kislányra a hatodik és hetedik pontban leírtak jellemzőek. Gondot okoz, különösen idősebb korban az ok, az okok megállapítása. A terápiák megkezdése előtt célszerű az egyes okok kizárása, mások megerősítése. Az okok megállapítása után feltétlenül be kell határolni a zavarok területi előfordulását: 1) a beszédészlelés folyamatai 2) a beszédmegértés folyamatai 3) az emlékezés működése 4) a vezérlés folyamata Természetesen előfordulhat, hogy egyszerre több terület is érintett. Minden egyes esetben ki kell térni a zavar helyére, típusára, mértékére és kiterjedtségére. Lilinél a beszédészlelés, a beszédmegértés és a verbális emlékezet működése sem volt zavartalan. 3. 1. 4. A beszéd - feldolgozási zavar helye, ahol a hibás működés észlelhető: 1) beszédészlelés 2) beszédmegértés 3) emlékezet 4) vezérlet
23
3. 1. 5. A beszéd - feldolgozási zavar típusának megállapításához fontos a következők vizsgálata: 1) az akusztikai szint működése 2) a fonetikai szint működése 3) a fonológiai szint működése 4) a szeriális észlelés zavara 5) a beszédhang differenciálási zavara 6) a vizuális észlelés zavara 7) a beszédritmus észlelésének zavara 8) a transzformációs észlelés zavara 9) a rövid idejű verbális memória zavara 10) a rövid idejű vizuális memória zavara 11) a mentális lexikon aktivizálási zavara 12) a mondatértés zavara 13) a szövegértés zavara 14) a szintézis és/vagy a lateralizáció zavara A vizsgált kislány esetében zavarok mutatkoztak a szeriális észlelésben, a beszédhang differenciálásban, a szövegértésben és lateralizációban. 3. 1. 6. A beszéd - feldolgozási zavar mértéke szerint: 1) enyhe fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest az elmaradás legfeljebb egy év 2) középsúlyos fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest több mint egy év, de kevesebb, mint két év 3) súlyos fokú a zavar, ha a gyermek biológiai életkorához képest az elmaradás kettő évnél több, de három évnél kevesebb 4) nagyon súlyos fokú a zavar, ha az elmaradás a gyerek biológiai életkorához képest több mint három év A zavar mértékét tekintve Lili esetében enyhe fokú zavarról beszélhetünk. 3. 1. 7. A beszéd - feldolgozási zavar kiterjedtsége szerint: 1) a teljes beszédfolyamatra kiterjedő zavar 2) a részfolyamatokban megjelenő zavar 24
A beszédprodukcióban és a beszédfeldolgozásban is vannak átmenetek az ép és az a zavart működés között. Felnőttkorban is előfordulhatnak nyelvbotlások a
beszédprodukcióban
vagy
félrehallások
a
beszédfeldolgozásban.
Gyermekkorban ezek a jelenségek gyakoribbak, idejében elkezdett korrekcióval teljesen megszüntethetők. Akkor van baj, ha ezek állandósulnak. Komoly gondot jelent a disszociáció megjelenése, vagyis az asszociáció felbomlása. A diszfáziás gyermekek mindegyikére jellemző a zavart beszédészlelés, a zavart beszédmegértés és a zavart beszédprodukció, így a vizsgált kislány esetében is érintettek voltak ezek a területek. 3. 1.8. A beszédészlelés zavarainak szintjei: 1) Az akusztikai, fonetikai és fonológiai szint zavarát mutatja, ha a gyermek mondatfelismerése jobb, mint szó felismerése. Előfordulhat, hogy csak öt szótagig képes a szavak visszamondására. Ez zavart jelenthet a memoriterek megtanulásában illetve az idegennyelv-tanulásban is. 2) A szeriális észlelés zavarára utal, ha az elhangzó szó hangjainak, szótagjainak a sorrendjét nem ismeri fel, pl.: kocsi-csoki. A szeriális észlelésnek nagy szerepe van az új szavak megtanulásában. Ugyancsak gondot jelenthet az olvasás- és írástanulás területén. Előfordulhat akár hatéves elmaradás is, ép beszédprodukció mellett: hangátvetés, metatézis, beszédhangok betoldása, kihagyása, szótagok felcserélése, teljes hangsortorzítás. 3) A transzformációs észlelés zavara, ha a gyermek nem képes a hangsornak és jelentésének, tehát az akusztikai és a vizuális észlelés összekapcsolására. Nem tudja az egyiket a másikkal azonosítani. A transzformációs észlelés az alapja az írás és az olvasás megtanulásának: a hang és betű megfeleltetésének. 4) A beszédhang megkülönböztetésének zavara Hatéves
korra
a
gyermek
képes
anyanyelvében
a
beszédhangok
megkülönböztetésére. Csak a kvantitásbeli különbségeket nem ismeri még fel. De hétéves korra már ez is kialakul. Természetesen a pösze gyerekek esetében elmaradások vannak a hang-megkülönböztetésben. Gyakori a zavar
25
az r/l és az r/j hangok diszkriminációjában, még sikeres logopédiai kezelések után is. Zavar támadhat a zöngésség, zöngétlenség megkülönböztetésében is. Különösen a felpattanó zárhangok: p-b, t-d, k-g képzésében lehet ingadozás, valamint a magánhangzók esetében a zártsági fok, a nyelv függőleges mozgása: u, o, a, valamint a vízszintes nyelvmozgás: ó-ő, ú-í okozhat gondot. 5) A vizuális észlelés zavarai Óvodáskorban még nagyon fontos a gyermek számára a vizuális élményt nyújtó, látható ajakműködés megfigyelése. Elmaradásról van szó, ha nem tudja a gyermek az életkorának megfelelő mértékben azonosítani a vizuális és az akusztikai hatást. Iskolás korban ennek a hiánya nehezíti az írás és a helyesírás elsajátítását. (Ebből is adódik, hogy a vak gyerekek anyanyelvelsajátítása időben későbbre tehető.) 3. 1. 9. A beszédmegértés zavarai Típusok: 1) A szövegértés életkornak megfelelő, de a mondatértés elmaradott. 2) A mondatértés az életkornak megfelelő, de a szövegértés elmaradott. 3) A mondat- és a szövegértés egyaránt elmaradt az életkornak megfelelőtől. Ezek a hiányosságok sokszor nem kerülnek nyilvánosságra, mert a szituáció „kisegíti” a gyermeket. 4) A szóaktiválásra szükség van a megfelelő beszédmegértéshez. A mentális lexikon (szókincs) aktiválása általánosságban eltér az adott életkorban elvárttól. Megadott szókezdettel ritkán hívnak elő új szavakat, inkább csak ugyanazt a szót toldalékolják. Még iskolásoknál is gyakran előforduló hiba. Az is megesik, hogy szavak helyett mondatokat vagy tulajdonneveket mondanak. Lásd Lili mentális lexikonjában! 3. 1. 10. A rövid idejű emlékezet zavarai Mind a vizuális, mind a verbális memóriával lehetnek gondok. Természetesen ezek a zavarok kihatnak más részfolyamatokra is. Köztudott, hogy egy kilenc 26
elemből álló véletlenszerű sorozatból az ötnél kevesebb elem felidézése elmaradást mutat. A sorrendiség megváltoztatása rendezetlenségre, szerialitási gondra utal. A gyenge rövid idejű vizuális memóriájú gyerekek sokszor kézdominancia nélküliek. Nem szeretnek rajzolni, helytelen a ceruzafogásuk. Lili ceruzafogása mindig jó volt, és rajzolni is szeret. Rajzai esztétikusak, alakjai felismerhetőek. Örökletes lehet a rajztudása. Az édesanyja vizuális nevelés szakon végzett tanítónő, az édesapja építész technikus. Következmények: betűazonosítási és betűmegtartási nehézségek, valamint a vizuális egymásutániság felismerésének (szerialitás) bizonytalansága. A vizuális memória zavara ritkább, mint a verbális memóriáé. Lili már óvodás korában, 2004. márciusban elkezdte a betűtanulást a logopédussal. Mindössze a nyomtatott kis b és d okozott neki egy rövid ideig gondot. 3. 1. 11. A beszédmegértés vezérlésének zavarai: A beszédpercepciós zavarral küszködő gyerekeknél a lateralizáció késik. A dichotikus tesztek nem mutatják ki egyértelműen a lateralizáció meglétét. Szembetűnő a kétkezesség, ami az agyfélteke-dominancia hiányát mutatja. Ezekhez társul még az irány felismerési nehézség is. Nagy a gyanú, hogy ezeknél a gyerekeknél nem működik a centrális szintézis: a két fülbe érkező információkat nem tudják összekapcsolni. Lilinél későn alakult ki a kézdominancia. Jobbkezes és jobbszemes. 3. 1. 12. A beszédmegértéshez kapcsolódó részfolyamatok zavarai A kézdominancia normális esetben hároméves korra kialakul, vagyis a gyermek tevékenységei során előnyben részesíti az egyik kezét. Ha váltogatja a kezeit, a kézdominancia zavara áll fenn. Rossz a ceruzafogása, rajzolni sem szeret. Ezekhez irány felismerési zavar is társulhat. Ez jelentkezhet úgy is, hogy a gyermek a saját testén is képtelen a tájékozódásra. Nem érti, nem tudja végrehajtani a szóbeli utasításokat: Fordulj jobbra, balra! Emeld fel a jobb, bal kezed! 27
Nem találja a rajzlap felső/alsó szélét. A mozgásirányok- bal/jobb – hatéves korra alakul ki pontosan. A betű-megkülönböztetésnél: b-d ennek fontos szerepe van. A matematikában is gondot okozhat egy egyszerű összeadás, ha a számok sorrendjét nem érzékeli: 5+7=21 a 12 helyett. De testnevelés órán is gondok jelentkezhetnek. A kislánynak sokáig problémát okozott a bal és jobb oldal megkülönböztetése. Nem találta rajzlap alsó és felső szélét. 3. 2. Neurolingvisztikai összefüggések 3. 2. 1. Az emberi agy szerkezetének és az emberi nyelv nyelvtani szerkezetének az összefüggései A neurolingvisztikai kutatások kiterjednek a rész - egész összefüggéseire. A 19. század végén Svedelius svéd nyelvész a kommunikációt felosztotta az események kommunikációjára és a viszonyok kommunikációjára. Az utóbbiban nagy szerepet tulajdonított a nyelvi eszközök nyelv-specifikus szerepének. 3. 2. 2. A neurolingvisztika kutatási területei A neurolingvisztika interdiszciplináris tudomány, mely az idegtudományok és a nyelvészet
kölcsönhatásait
reprezentálja.
A
természettudomány
és
a
társadalomtudomány határán helyezkedik el. Konkrétan vizsgálja az agy szerepét a nyelv létrehozásában, valamint azt, hogy az agy mely területei aktiválódnak a leírt szó kiejtésekor, a hallott szó megismétlésekor, illetve a tárgyak, cselekvések és a köztük lévő viszonyok megnevezésekor. Továbbá kutatja, hogy milyen funkciót lát el az agy a nyelvhasználat és a nyelvtanulás során. A memória működésének a vizsgálata szintén a neurolingvisztika kutatási területe. Legjelentősebb zavaroknak
a
feladata
feltérképezése,
azoknak
melyek
következtében lépnek fel.
28
a
beszédzavaroknak,
bizonyos
agyi
régiók
nyelvi
sérülése
Kutatási eredményeit felhasználja: az anatómia, a pszichológia, a neurológia, a nyelvpatológia. A kognitív tudományok az afázia-kutatás eredményeit és kutatási módszereit is átveszik. Átfedések
vannak
a
neurolingvisztikában
és
a
pszicholingvisztikában.
Mindegyik vizsgálja az agy felépítését, működését, a beszédfolyamatok szerveződését, az agyfélteke szerepét a beszédfolyamatok koordinálásában, de más-más aspesktusból közelítik meg. A pszicholingvisztikát az egészséges emberek, a neurolingvisztikát az afáziás betegek foglalkoztatják. Beszéd- és nyelvpatológusok kutatják a nyelv leépülésének az okát, folyamatát. Arra keresik a választ, hogy az agynak milyen sérülései okozhatják a teljes vagy részleges nyelvvesztést. 3. 2. 3. Az afáziát két nagy csoportra osztják: 3. 2. 3. 1. Szemantikai afázia: A térbeli analízis és szintézis agykérgi központja, a bal félteke sérül: a viszonyok kifejezéséhez szükséges konstrukciók is sérülnek, de a betegek azokat a konstrukciókat, amelyekben nincsenek térbeli konstrukciók, továbbra is megértik. A gondolat - kódolás - dekódolás folyamatának vizsgálata szükséges. 3. 2. 3. 2. Dinamikus afázia: A bal hátsó és frontális mezők sérülése szoros kapcsolatban van a halántéki területekkel. Az állítás kódolása károsodik. A hozzájuk intézett mondatok logikai- grammatikai szerkezetét megértik a betegek, de állítás formájában nem tudják gondolataikat rendezni. A beszéd predikatív funkciója károsodik , létrejön a belső beszéd. 3. 2. 4. A neurolingvisztika kialakulása - történeti áttekintése Az ókorban nyelvvesztőként kezelték az afáziás betegeket. - Mi változik meg az emberi agyban? – tették fel a kérdést. Már 2000 éve is vizsgálták az agyban lejátszódó folyamatokat és próbálkoztak az agyi diszfunkciók lokalizációjával. 29
Broca és Wernicke „felfedezése” nagy jelentőséggel bírt ezen a téren is. Az Ótestamentumban és az Újtestamentumban Zakariás élete is ezt illusztrálja. Zakariás beszélni képtelen volt, de írni továbbra is tudott. Frohmin arra a megállapításra jutott, a nyelvi képességek elveszhetnek úgy, hogy egyéb kognitív képességek sértetlenek maradnak. Görög
katonaorvosok
megfigyelték,
hogy
háborús
sérültek
gyakran
elveszítették beszédképességüket, bár beszélőszerveik nem sérültek meg. A beszédképesség elvesztése gyakran együtt járt a jobb oldal bénulásával. Ókori görögök és római tudósok már említést tesznek az alexia (nem olvasás), agráfia ( nem írás), afázia (nem beszélés) jelenségéről. A 15. században felmerült az anómia jelensége, amikor a beteg nem tud megnevezni sem tárgyakat, sem személyeket. A 16. században Johann Schenck von Grafenberg megállapítása szerint nem nyelvbénulás, hanem agyi sérülés következménye a beszéd elvesztése. A 18. században úgy nevezett zsargon afáziás és akcentusos afáziás esetekről írtak, amikor a beteg a szék szót használta az asztal helyett. Nem feledkezhetünk azonban meg arról, hogy a 17. század Marcello Malphigi az agyat még strukturálatlan egésznek, mirigynek tekintette. Ez félrevitte a kutatásokat. Jean-Pierre-Marie Flourens állatkísérleteket folytatott, melyek segítették a kutatásokat. 1810 - ben Franz Joseph Gall az agyat régiókra osztotta, s a régiókról megállapította, hogy milyen feladatok ellátására szolgálnak. A 20. században Lurija tudományos tevékenységében fontos szerepet töltött be a beszéd funkcióinak és struktúráinak az elemzése. Az afázia kutatás jelentőségét hangsúlyozták Ferdinand de Saussure, Baudouin de Courtenay és Roman Jakobson. Állították, hogy a diszfunkciók vizsgálata elengedhetetlen a nyelvészet fejlődése szempontjából. 2000-ben Loraine K. Obler és Kris Gjerlow A nyelv és az agy című könyvének megjelenésével korszakváltás következett be. (Források: Crystal, D., A nyelv enciklopédiája, 2003, Simigné Fenyő Sarolta: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe, 2003) A legújabb irodalmi megjelenés Susan Greenfield gyűjteményes munkája, Agyunk titkai címmel, Alexandra, 2000 30
3. 3. Az írás elsajátítása Jó verbális készség egyenlő jó íráskészséggel és fordítva, gyenge verbális készség gyenge íráskészséget von maga után – így él a köztudatban. Magyar kutatások nem igazolják a fenti „igazságot”. Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy vannak dyslexiára hajlamosító írásrendszerek. Az írás és az olvasás nem monolit (megbontathatatlan) folyamat. Lotz János az írást 1972-ben multidiszciplináris jelenségnek nevezte. A nyelvtudomány az írást fonológiailag közelítette meg. Az írás jobban feldolgozott a filogenezis, mint az ontogenezis szempontjából. Az írás filogenetikusan nem feltétlenül a memória támogatását szolgálta. Az orális nyelv időben, az írott nyelv térben létezik. Perfetti (1987) szerint az írásrendszerek közötti különbség forrása az, hogy az orális nyelvnek melyik alapegységét képezi le: szó-, szótagíró, fonematikus, fonetikai írás. A magyar és finn nyelv fonematikus írást használ, azaz a fonémának optikai – vizuális leképzése történik. (Elekfi 1980) 3. 3. 1. Az írás szociolingvisztikai közelítése A gyermek nem az iskolában kezd ismerkedni az írott nyelvvel. Az otthoni környezetnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy ez a „viszony” hogyan alakul. Az írás funkciója történetileg és egy kultúrán belül is változik. A szociolingvisztika külön – külön vizsgálja az írásbeliséggel nem rendelkező és az írásbeliséggel rendelkező társadalmakat. Napjainkban is probléma az analfabétizmus, ami általában rejtve marad. 3. 3. 2. Az írás pszicholingvisztikai megközelítése Jászó Anna 1990-ben pedagógiai és pszichológiai aspektusból közelítette meg a témát. A hibák forrásai lehetnek: - a gyenge auditív – akusztikai diszkriminációs készség, - az artikulációs – motorikus tevékenység zökkenői.
31
Az írott nyelv bizonyos autonómiával rendelkezik az elsajátítás és a hibák tekintetében. Az írás elsajátítása a beszélt nyelvvel azonos általános pszicholingvisztikai mechanizmusok segítségével tanulmányozható. Kezdetben az írott nyelv közelebb áll a beszédhez, mint a beszéd az írott nyelvhez. Fontos különbségek: térbeli – időbeli ÍRÁS
individuális – szociális
BESZÉD
dekontextaulizált – kontextaulizált A gyermek esetében az írás elsajátítása új elemekkel bővíti a már meglévő nyelvi készségeket és a kognitív struktúrákat. Az írott nyelv tulajdonképpen a vizuális jelek orális nyelvre fordítása. Ezek a graféma – fonéma megfeleltetési szabályok. Az írott szó a fonetikai/fonológiai kódot aktivizálja ahhoz, hogy fonetikai eseményt váltson ki. Az írott szó felismerésében szemantikai és grammatikai folyamatok egyaránt szerepet játszanak. Gósy Mária végzett ezen a téren jelentős vizsgálatokat. Gósy Mária (1998): Szókeresés a mentális lexikonban, Magyar Nyelvőr 122. évf. 2. sz. 189-201. Olvasás
közben
a
szófelismerést
a
mondat–
és
szövegszintű
kontextusban vizsgálja, s közben a szemmozgást elemzi. A szem szerepe (szakkadikus mozgás, szemfixáció, foveális, perifériális látás) a komplex nyelvi folyamatok biztosítása. Hangzó nyelvben (beszédben): nyelvbotlások, elszólások, szótévesztések fordulnak elő, amelyek félreolvasást, elírást eredményeznek. (Ezeket provokált kísérletekkel bizonyították.) A szófelismerést befolyásoló tényezők függenek az adott nyelvtípustól és az írástípustól is. Szerepet játszik ebben a folyamatban a regularitás (szabályosság) és a konzisztencia (alkat) is. De nem elhanyagolható tényező a szó hosszúsága, morfológiai struktúrája, elöl informatív, hátul informatív, a szótagstruktúra és nem utolsó sorban a szó ritmusa.
32
3.3.3.Az írás neurolingvisztikai megközelítés (alexia, agráfia, afázia) A kóros esetek: szófelismerés és a szóazonosítás valamelyik funkcionális blokkjának helytelen működéséből fakadnak. Az ókori görög és római tudósok már említést tesznek a nem olvasás, a nem írás és a nem beszélés jelenségéről. Az alexia és az agráfia magasabb pszichikus zavar következménye, téves jegyazonosítás és betűtévesztés jellemzi. A magyar írásban a funkcionális egység a graféma. Egy betű nem egyenlő egy hanggal. Például: c és s → cs. Grafémának nevezzük azt a funkcionális egységet, amely közvetlen megfelelésben van a hangzó nyelv valamely szegmensével. A fonematikus alapú írásokon belül úgy nevezett sekély és mély írásmód létezik. A mély írásmód nem tükrözi a morfémahatárt, például: tartja. A kesztyű szó esetében a sekély írásmódot alkalmazzuk, ugyanis a fonetikai változások hatására a morfémahatárok eltűntek. Lengyel Zsolt (1998) szerint nem helyes a szóelemzés, a kiejtés szerinti elv elnevezés. A sekély és a mély elv nem abszolút érték: helyesírásunk váltakozva érvényesíti őket. „A kétféle írásmód a morfémaállandóság megőrzésében, illetve feladásában különbözik egymástól, ami együttjár a morfémahatár világos feltüntetésével, illetve megszüntetésével. A tartja szavunk leírása a mély írásmód elveit érvényesíti, nem tükrözi a morfémahatárt eltüntető fonetikai változásokat, tehát az írott és a hangzó forma „eltér” egymástól.” (Lengyel, 1998: 25.) 3. 3. 4. Az írott nyelv multidiszciplináris közelítése Educational linguistics (pedolingvisztika) szerint Lengyel Zsolt (1998) így ábrázolja a folyamatot:
33
5. ábra Forrás: Lengyel Zsolt: Az írás. Kezdet – folyamat – végpont. Az írástanulás pszicholingvisztikai alapjai, Corvina, 1998, 27.
Az ábrából világosan kiolvasható, hogy a nyelvészet öt ágára hat az írás és olvasás folyamata. Lengyel Zsolt megalkotott egy úgy nevezett educational linguistics kategóriát, melyet fejlődési nyelvészetnek is nevezhetnénk. Ez tulajdonképpen kapcsolatban áll a nyelvészet mindegyik ágával, és hatással van a pedagógiára és a pszichológiára is. Pontosabban úgy is fogalmazhatunk, hogy kölcsönhatásban vannak egymással.
34
2 oldal Lili első osztályos írás munkafüzetéből
35
36
4 oldal Lili első osztályos írásfüzetéből
37
Lili felmérője a második osztály elején
38
Lili írás munkafüzetében akadnak javítások, de szerencsére sok a hibátlan oldal. A betűtanulást már az óvodában elkezdte a logopédussal, így sikerült bizonyos rutinra szert tennie.
39
3. 4. Az olvasás elsajátítása Az olvasás elsajátítását nem lehet különválasztani az íráselsajátítástól. Több tudományterület foglalkozik vele, a pszicholingvisztikán kívül elsősorban az anyanyelvi tantárgy-pedagógia és a didaktika. Vitathatatlan, hogy az írott nyelv elsajátításának alapja az orális nyelv birtoklása. A beszédpercepciónak és a beszédprodukciónak egyaránt jó színvonalúnak kell lennie. 3. 4. 1. A didaktikai alapelvek: Első alapelv: a feladat megértése, az írás – olvasás megtanítása, majd az automatizálás. Második alapelv: a hangoztatás elsődlegességére épít, a hangtanításnak mindig meg kell előznie a betűtanítást. Harmadik alapelv: a nyelvi tudatosság, vagyis a szóban lévő hangok és sorrendjük ismerete, valamint a hang – betű megfeleltetések megléte. Negyedik alapelv: az írás tanításának és az olvasás tanításának párhuzamosan kell történnie. Két álláspont ütközik a témát illetően. Az egyik szerint az írás – olvasás egyenes folytatása a beszéd elsajátításának. A nézet amerikai képviselői Kenneth Goodman és Frank Smith. John Downing és Ingvar Lundberg véleménye szerint, mivel az írás – olvasás elsajátítását nyelvi tudatosság jellemzi, különbözik az anyanyelv orális elsajátításától. Nagyon fontos szakasz az előkészítés. A módszerek igen változatosak. Párhuzamos írástanítás esetén a két készség támogatja egymást, az írás feltételezi a nyelvi elemzést, a hangoztatást. Nem lehet mindenféle módszerben egyszerre tanítani az olvasást és az írást, csak az analitikus – szintetikus, hangoztató és megfelelő előkészítést igénylő módszerekben.
40
A globális módszerben késleltetni kell az írás tanítását. Ennek okai: a módszer maga is késlelteti a hang – betű megfeleltetéseket, nem alkalmaz komplex előkészítést. Bár a módszer használói arra hivatkoznak, hogy a gyermek keze még nem alkalmas a finommozgás-koordinációra, de a valós ok a hanganalízis fejletlensége. A gyerekek szeretik az írást, akárcsak a rajzolást, hisz mind a kettő kreatív tevékenység. 3. 4. 2. A Magyarországon alkalmazott olvasási-tanítási módszerek: o a szintetikus, o az analitikus o és az analitikus szintetizált kombinált módszer. A szintetikus módszer a hangokat/betűket tanítja meg először. Jellemző rá a szótagoltatás, sok időt fordít az összeolvasásra. Az analitikus módszer az egészből indul ki, a szövegből, a mondatból vagy a szóból. Csak bizonyos szómennyiség megtanítása után fog a szavak felbontásához. Olyan változata is van, amelyben maga a gyerek fedezi fel a hangokat/betűket. Ezt hívják másképpen szóképes olvasásnak is. Mindegyik
módszer
ellen
vannak
ellenérvek.
A
szintetikus
módszer
elhanyagolja a jelentést. Az analitikus módszer nem tanítja meg a szótagolást, ennek a helyesírásban, az elválasztásban súlyos következményei lehetnek. Az analitikus-szintetikus vagy kombinált módszer előnye, hogy úgy tanítja meg a hangokat, hogy a szóból választják le, s azonnal összekapcsolják más ismert hangokkal. Meixner
Ildikó
Játékház
című
programjában
a
kombinált
módszerrel
találkozunk, amelyben több a szintetikus elem. Lili így ismerkedett meg a betűkkel.
41
A beszédészleléssel foglalkozó kutatások nagy hatással vannak az írás – olvasás tanítására. Fontos szerep jut az írott nyelv elsajátításában a memóriának. A beszédpercepciós modell a nyelvi szintek hierarchiájához igazodik. Az olvasástanítás
alapkérdése
a
rész-egész
viszonyának
megoldása.
A
gyerekeknek jobb lesz a helyesírásuk, biztosabb az írásuk, ha közben artikulálhatnak. Az olvasáspszichológia ezt a jelenséget szubvokalizációnak nevezi. Ezért szükséges a hangos olvasás. Tévedés, hogy a néma olvasás sebességét növelni lehet a szubvokalizáció kizárásával. A néma olvasás alapja a megértés. Amit hall is a gyermek, nemcsak leírva látja, gyorsabban megérti. A szájmozgás
látványa
is
segítségére
van
a
gyermeknek.
A
globális
olvasástanítás rákényszeríti a tanulókra a némaolvasást. Az ezzel a módszerrel tanult felnőtteknek is gondot okozhat a hangos olvasás, felolvasás. A szövegértés is nehezebben ellenőrizhető. A pszichológia említést tesz úgy nevezett együttmozgásokról, melyek a beszédet kísérik. Ilyenek a gesztusok, a mimika. Ebből következik, hogy a kisgyermek munkáját megkönnyíti a fonomimikai jelek használata. Már Saussure is különválasztotta a beszédet és a nyelvet. Beszéd közben nem szavakat mondunk külön-külön, hanem kész mondatokat, szövegeket. Ezt igazolja a Deme-féle koncepció is a nyelv funkcionalitásáról. „A vonal a pontok sorozata. A pontoknak már nemcsak önálló élettere nincsen, hanem kiterjedése sincs semmiféle irányba. A pont dimenziótlan jelenség, így le sem rajzolható, csak kijelölhető jelenség maga a pont is, a valóságban vannak a tárgyakon pontok, s mikor kutató agyunk felfedezi őket, s kijelöli a helyüket reális és objektív jelenséget tükröz, ha mélységesen önállótlan is.” Kitekintés a harmadik dimenzióra (Deme, 1966, 134.) A nyelvi nagyságrendek a geometriai fogalmakkal összevethetők, a pontnak a hang/betű felel meg.
42
o A pont dimenziótlan, alkotó része a vonalnak. o A vonal egydimenziós, lerajzolható, elhatárolója a síkidomnak. o A síkidom kétdimenziós, a síkon ábrázolható, elhatárolója a testnek. o A test háromdimenziós, önállóan létezik a térben, a való világ reális alapegysége. A geometria elemeit összehasonlítva a beszéd elemeivel arra a következtetésre jutott Deme László, hogy az egyetlen önállóan létező a beszédmű. Ez mindig kerek, lezárt közlemény, függetlenül a hosszúságától. A beszédművek nem tagolatlanok, hanem gondolatközlési alapegységekből, mondatokból állnak. Vagyis a mondatok a síkidommal azonosíthatók. A mondat alárendelt nagyságrendi egysége a morféma, ami a vonal megfelelője. S
végezetül
a
fonéma
a
pont,
mely
csak
többedmagával
válik
jelentéshordozóvá. Vannak közbülső jelenségek, úgy mint a szótag, a glosszéma és a szintagma, de ezek nem nagyságrendek közötti átmenetek. A fentiek igazolják, hogy nem lehet elemi percepciós egység a szó. Az írás tükrözi az invariancia jelenségét, persze ez inkább a betűíró és hangjelölő nyelvekre igaz. A helyesírási alapelvek összhangban vannak egymással. Tulajdonképpen a kiejtés és a szóelemzés elve nincs ellentétben egymással, s a kettőt fonematikus elvnek lehet együttesen nevezni.” (Deme, 1964.) A hangoztatás kérdésére az egész világon központi problémát jelent. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyelv birtoklása három részből áll: a beszédből, az írásból és az olvasásból. A vizsgált kislány megkésett beszédfejlődésűnek tekintendő, vagyis esetében a beszéd elsajátításának folyamata lassabban, nehezebben ment végbe, mint kortársainál. Az olvasás- és írástanulás viszont előbb, már az óvodában megkezdődött, tehát ebben a két tanulási folyamatban előnyre tett szert a későbbi osztálytársaival szemben.” Az erőviszonyok kiegyenlítődtek.”
43
III. Hipotézisek Hét hipotézist állítottam fel. Az első kettő arra keresi a választ, miért alakult ki Lilinél a megkésett beszédfejlődés. 1.1.
Lili családja, így édesanyja is, a várandósság alatt Ausztriában, Bécsben lakott. A kislány is ott született. Lili a családban a második gyermek. A terhesség
alatt
nem
voltak
komplikációk.
Normál
szüléssel,
problémamentesen jött a világra. Azonnal felsírt. Tizenegy hónapos koráig szopott. A kislány születése után a család visszaköltözött Magyarországra. Otthon, a környezetében csak magyar beszédet hallott. Trubey szerint megkésett
beszédfejlődéshez
vezethet,
ha
az
anya
más
nyelvi
környezetben él a várandósság idején, mint a gyermek születése után. 1.2.
Az anyát tizenkét éves korában az egész életére kiható pszichés sokk érte. Tízéves húgával ők találták meg öngyilkos édesanyjuk tetemét az otthonukban.
A második csoportba azokat a hipotéziseket soroltam, amelyek a fejlesztésre, a fejlesztés eredményeire irányulnak. 2.1. 2001. májusában, miután már kizárták az autizmus lehetőségét, lézerakupunktúrás
kezelésben
részesült
Lili.
A
kezelés
célja
a
beszédprodukció megindítása volt. 2.2. 2001. szeptemberétől zeneóvodás lett. Már korábban is járt bölcsődébe. A közösség jó hatással volt a gyermek beszédfejlődésére. 2.3. Az időben megkezdett és szakértelemmel végzett terápiák biztosítják a megfelelő
ütemű
fejlődést,
a
prognosztizált
tanulási
nehézségek
elmaradását. 2.4. A megfelelő, „gyerekre szabott” iskola, a logopédus személyisége, munkája a siker kulcsa. 2.5. A szülők körültekintő gondoskodása, együttműködése, az anya aktív részvétele az otthoni fejlesztésben elengedhetetlen.
44
IV. Módszerek, források 1. Módszerek 1.1. A kislány beszédfejlődésének az elemzése longitudinális megfigyelés alapján valósult meg, amely nemcsak a gyermekkel való személyes kapcsolattartás keretében történt, hanem a terápiás foglalkozások vezetőinek a bevonásával is. 1.2. Az adatgyűjtéshez megkaptam az anya feljegyzéseit, a terhes kiskönyvet, a szülés dokumentációját, fotókat és a kislány által készített rajzokat. 1.3. A kompetens szakirodalom és a szakemberek segítségével, az anya aktív közreműködésével lehetőségem volt a kislány beszéd- és szociális viselkedésének az elemzésére.
2. Források 2.1.
Az anyát jól ismerem, 1988-tól 1991-ig főiskolai tanítványom volt, nálam írta a szakdolgozatát. 1991 és 1994 között újra összetalálkoztunk Bécsben. Ő ott élt férjével, én vendégtanár voltam a Bécsi Pedagógiai Akadémián. A gyerekek születése után ismét Magyarországra költöztek, s pontosan a velünk szomszédos utcában laktak. Mindennapiak voltak a találkozásaink, így Lili „problémáját” a kezdetektől ismertem.
2.2.
Az édesanya rendelkezésemre bocsátotta a különféle vizsgálatok eredményeit:
2.2.1. Az Autista Kutatócsoport jellemzését Liliről 2.2.2. Dr. Torda Ágnes gyógypedagógus vizsgálati jegyzőkönyvét 2.2.3. Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeuta értékelését 2.2.4. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2004. januári és 2005. októberi vizsgálati eredményeit és véleményét. 2.2.5. Nyikes
Jánosné
logopédus
többszöri
beszédfejlődéséről
45
értékelését
a
kislány
2.3. Részt
vehettem
a
terápiás
foglalkozásokon,
s
a
terapeuták
engedélyezésével feljegyzéseket készíthettem a megfigyeléseimről. 2.4. Az édesanya közreműködésével elvégeztük Lilivel a PPVT teszt rövidített változatát. 2.5. A mentális lexikon sajátosságainak feltárásához felhasználtam a Lengyel Zsolt és Papp Ferenc által összeállított szóanyagot. 2.6. Elolvashattam és elemezhettem a logopédus és az anya között „működő” üzenő füzetet. 2.7. Megkaptam Lili első és második osztályos füzeteit, valamint az iskolai előmenetelét bizonyító dokumentumokat: felmérőket, félévi és év végi tanítói értékeléseket.
V. A konkrét gyermek A megfigyelt kislány, L. Lili 1997. augusztus 21-én született, Bécsben, Ausztriában. A szülők, bár magyar származásúak, kettős állampolgárságúak és magyar - német kétnyelvűek. Az apa a családegyesítési törvénynek köszönhetően, édesanyja második házassága révén, került Ausztriába. A szülők évekig éltek és dolgoztak Bécsben. (Az anya foglalkozása tanítónő, az apa építésztechnikus.) Mind a két gyermekük ott született. Lili születése után a család visszaköltözött Magyarországra. A gyerekek egynyelvűek, csak magyarul tanították őket, tehát a kislány esetében nem okozhatta a megkésett beszédfejlődést két nyelv együttes tanulása.
1. Anamnézis 1. 1. Az édesanya naplójából „Kislányom második gyermekként, második terhességből, problémamentes várandósság után, spontán szüléssel jött a világra.” – írja az édesanyja. A szülés a terhesség 40. hetében következett be. A kislány születési súlya 3250 gramm a hosszúsága 59 centiméter volt. Azonnal felsírt, így oxigénhiányos
46
állapot nem lépett fel. Szülési sérülés nem történt, születési rendellenességet nem észleltek. Másfél éves volt a kislány, amikor az anyját elkezdte nyugtalanítani a gyermek nehezen leköthető figyelme, „örökmozgása”. Néha fáradhatatlannak tűnt, fel-alá futkosott, majd elfeküdt, nem vett tudomást a környezetéről, nevére nem hallgatott. Öntörvényű volt. Elgondolásaihoz ragaszkodott, veszélyérzete nem volt, magasban, idegenektől, állatoktól nem félt. Mozgásfejlődése megfelelő ütemben zajlott. Tizenegy hónapos koráig szopott, nem cumizott, a főzeléket kanállal, a folyadékot pohárból kapta. Tizenhárom hónaposan indult el, sokáig lábujjhegyen járt. Említésre méltó gyermekkori betegsége nem volt. Újszülött kora óta nehezen aludt el, éjjel gyakran megébredt. Az éjszakákat csak négyéves kora óta alussza végig. Beszédfejlődése vontatott. Gyakran halandzsázik, 1999. decemberében (2;4) szókincse kb. száz szóból állt. Az anya ekkor kezdte el Lilit Árnics Katalin fejlesztő pedagógus foglalkozásaira hordani. Ő irányította őket az Autizmus Kutatócsoporthoz, Budapestre. (A családban az egyik másod unokatestvér kisfiú súlyos autista.) A kutatócsoport kétszer vizsgálta meg a gyermeket. Véleményükből kiderül, hogy a kislány beszédfejlődése lassú, elmarad az életkorának megfelelő szinttől. Viselkedésében találhatók autisztikus jegyek, például a lábujjhegyen járás. 1999. februárjától Lili bölcsődés lett. Itt először nagyon visszahúzódó volt. Nem keresett kapcsolatot a gyerekekkel, nem szólította meg a gondozónőt sem. Ugyanebben az időszakban zeneterápiás foglalkozáson vett részt Kranczlerné Rácz Ágota zenetanár irányításával. A kislány jó tánc- és ritmusérzékkel rendelkezik, a foglalkozásokra szívesen járt, a terápia hasznára vált. Beszédfejlődése is rohamosan javult. Jellemző volt rá, hogy egy stagnáló szakasz után ugrásszerű fejlődés következett be. A beszéd megtanulásának képessége különösen összefügg a motoros rendszer fejlődésével. A szájmotorika: a nyelv, az ajkak, az állkapocs és az orca minden mozgása, így a szopás és a táplálkozás is, a beszéd szempontjából jelentősek. Fejlődés volt tapasztalható az úszás megkezdésekor, a rendszeres néptánc- és balett oktatásokon. 47
2000.
nyarán
vizsgálati
időpontot
kaptak
Budapesten,
Torda
Ágnes
gyógypedagógus - pszichológusnál, akinek a véleményében az szerepel, hogy Lili nagyon szerény, visszahúzódó kislány. Nehéz lesz majd az elszakadása az édesanyjától. Ő is kizárta az autizmus lehetőségét. Torda Ágnes tanácsára kezdték el logopédus segítségével Juhász-Bittera: A megkésett beszédfejlődés terápiája című fejlesztőprogramot. Lili nem mutatkozott együttműködőnek, így pár hónap után abbahagyták. Ekkor még sokat halandzsázott. Ha nem találta a megfelelő szót, vagy nem értették meg, dühbe gurult. 2001. májusában lézerakupunktúrás kezelésen vett részt Schneider Júlia gyermekorvosnál. A kezelés a beszédprodukciót kívánta megindítani és meggyorsítani. Ebben a hónapban (3;9) hangzott el az első kerek mondat Lili szájából: „Kidobom ezt a piszkos zsebkendőt a szemetesbe.” Aktív szókincse megnőtt. Identitása fejlődött. Elkezdett babázni. Kérte, hogy az eddig nem hordott fülbevalóját tegyék a fülébe. A szülők közeledését elfogadta. 2001. szeptemberétől zeneóvódás lett. A csoportban megtalálta a helyét. Óvodai fejlődéséről óvónője a következőt írta: „Az óvodába lépés pillanatától gyorsan oldódik gyermekek társaságában. Hangosan, önfeledten beszélget, énekel, mondókázik, verseket mond. Az óvónő kérdéseire megrezzen, és csak nagyon halkan vagy egyáltalán nem válaszol.” A tanév végére Lili közlékenyebb lett a felnőttekkel, még beszélgetést is kezdeményezett. Az óvodai csoportban 2002-ben végzett szociometriai felmérés szerint hat gyermek választotta, és ebből kettő kölcsönös választás volt. 2003-ban már csak hárman választották, de kettő reális, kétoldalú kapcsolat volt. Ekkor már szépen rajzolt. Alakjai felismerhetőek voltak. Ceruzafogása jó. Önként jelentkezett verset mondani. Ekkor is többször rákérdezett a szavak jelentésére. Pl.: Mit jelent a test? Reggelente még az első perceket szemlélődésre szánta, csak később kapcsolódott be a játékba. 2003. szeptemberében új óvodai csoportba került, ahol szociális fejlődése egyenletessé vált. Már nem volt szükség a reggeli szemlélődésre, gyorsan feltalálta magát. Központi szerepet töltött be társai között. Szívesen játszottak vele a gyerekek. Hallása, ritmusérzéke nagyon fejlett.
48
1.2. Szakértői vizsgálatok 2004. január 7-én megvizsgálta Lilit a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Panasz: megkésett beszédfejlődés Vizsgálat célja: tanácsadás beiskolázási kérdésekben Az
anamnézisből:
születése
után
besárgult,
kékfény
kezelést
kapott.
„Lábujjhegyezett”. Beszéde későn indult, kezdetben „halandzsabeszédként”, négyéves kora körül mondta az első értelmes szavakat, majd rövid mondatot. A kislány fejlődése körülbelül egyéves korától nyugtalanította a szüleit. Több alkalommal fejlesztő programokban vett részt. Több mint egy évig játszóházi, majd zeneterápiai, később zeneóvodai foglalkozásokra járt. Úszásoktatásban részesült, illetve lézerakupunktúrás kezelést is kapott. Közben kettő és fél évesen bölcsődés lett, azután négyévesen óvodába íratták. A korábbi vizsgálatok, melyek eredményei a szülők birtokában vannak, az értelmi elmaradást és az autizmust kizárták.
49
MSSST – vizsgálat: •
Mozgásos feladatokban átlagon felül teljesített.
•
Rövid távú memóriája fejlett, az ábrákat tökéletesen megjegyezte.
•
Ceruzafogása jó, szépen rajzol.
•
A lapon való eligazodása bizonytalan. Nem találta a lap alsó és felső szélét. Ez mindenképpen a lateralizáció kialakulatlanságára utal.
•
Utánmondásban a szavakat tökéletesen felsorolta, de a hosszú mondatokból keveset jegyzett meg.
•
Történetmondása élénk fantáziáról tanúskodik, de az eseményeknek mindig szomorú vége volt.
•
Fogalomalkotása gyenge, nincs tisztában az idővel, a napszakokkal és a napokkal.
•
Vizsgálat közben összpontosít, figyel, ellenőrzi önmagát, majd tizenöthúsz perc múlva elfárad, elkalandozik.
A vizsgálatvezető logopédus értékelése: •
Hosszabb ideig tartott neki a feladatok megoldása, mint a többi gyermeknek.
•
Komoly problémát okoz számára az elvont fogalmak kialakítása.
RAVEN tájékozódó képességvizsgálat: •
Magas intellektust jelez, színes 28 pontot ért el.
RQ emberrajz alapján mért: •
100/Goodenough szerint.
Vizumotoros koordináció: •
Bender A: 30 pont. Hatéves szinten jó teljesítmény.
Passzív szókincse: •
Peabody: 69 pont. Az életkori szintjén átlagosnak számít.
50
GMP – tesztek: •
Mondatazonosítás zajban: 70/90%
•
Szóazonosítás zajban: 70/100%
•
Szűk frekvenciás mondatok: 100/100%
•
Gyorsított mondatok: 40/90%
•
Szájról olvasás: 30/40%
•
Verbális memória: 3/5-9 szó
•
Vizuális memória: 4/5-9 kép
•
Hangsorok azonosítása: 70/100%
•
Szótalálás: 2-1/4 szó
•
Mese kérdéseire adott válaszok (szövegértés ellenőrzése): 20/70%
•
Beszédritmus ismétlés: jó
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye szerint Lili beszédészlelése, verbális és vizuális memóriája, beszédképzése, szótalálása, beszédértése elmarad az életkori szinttől. Vizsgálat közben lassan, de folyamatosan teljesít. Kommunikációt nem kezdeményez, de kérdésekre válaszol. Válaszai szűkszavúak. Aktív szókincse passzív szókincsénél kisebb. (Egy második vizsgálatra is sor került a második osztály elején 2005. októberében.) A bizottság véleménye szerint Lili „iskolaérett”. A közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9.) bekezdése értelmében a tanuló sajátos nevelési igényű, logopédiai osztályban folytathatja tanulmányait. A törvény utolsó módosítása szerint az a gyermek, aki szeptember elseje előtt betölti hetedik életévét, iskolakötelessé válik. Lili augusztus 21-én született, tehát mindössze tíz napon múlt, hogy nem maradhatott még egy évig az óvodában.
51
A szakértői bizottság javaslata a leendő iskolának: •
Számonkérésnél és feladatvégzésnél biztosítsanak több időt számára!
•
Részesítsék előnyben a szóbeli számonkérést! • A tanulmányok végzése során tegyék lehetővé a segédeszközök használatát!
•
A tanítás – tanulás – számonkérés – folyamatában részesüljön méltányos elbírálásban!
•
Részesüljön logopédiai megsegítésben!
Az ideggyógyászati vizsgálat eredménye: •
A homlokon tág vénás hálózat.
•
A vezetett tárgyat jól fixálja és követi.
•
A mimikai mozgások gyengébbek a szokásosnál.
•
Izomerő, izomtónus normális, a váltakozó mozgások csaknem életkora szintjén vannak.
•
A célkísérletek pontatlanul és ritmustalanul kivitelezettek.
•
Vizsgálat közben jól kooperál, de énekel, csettintget a nyelvével.
2. Státusz 2. 1. GMP - diagnosztika Előfordul az anyanyelv-elsajátítás során, hogy nem azonos ütemben fejlődik a beszédmegértés és a beszédprodukció. A beszédprodukció zavara korán kiderül, hisz a gyerek nem, vagy hibásan beszél, de a beszédmegértés zavara „titokban” maradhat, mert különféle stratégiák alkalmazásával különféle kompenzációkra van lehetőség. A rejtett beszédmegértési zavar az írott nyelv elsajátításának zavaraihoz vezet. Gósy Mária fejlesztette ki 1984 és 1988 között a húsz tesztből álló GMP-diagnosztikát. 1989-ben jelent meg a „csomag”. A
szerző
célja
az
volt,
hogy
a
magyar
anyanyelvű
gyermekek
beszédfeldolgozását nyomon lehessen követni, s a vizsgálat vezetője képet
52
kapjon az adott gyermek pillanatnyi beszédállapotáról. A diagnosztika alkalmazásával jól elkülöníthető az ép és a zavart beszédfejlődés. A tesztsorozat háromtól tizenhárom éves korig alkalmazható, vagyis az óvodás korúak és az iskoláskorúak teljes skáláján elvégezhetők a vizsgálatok. A húsz tesztből tizenöt az óvodások és tizennyolc az iskolások mérésére szolgál. A számokból következik, hogy vannak átfedések, vagyis vannak olyanok, amelyek mindkét korcsoportban ajánlatosak. A sorrendet mindig a vizsgálatvezető állapítja meg, tehát nem szükséges szigorú rendben alkalmazni őket. Mindenképpen javasolt, hogy először az ép hallásról kell meggyőződni, vagyis a GMP1 legyen az első. A többit igazítani lehet a gyermek habitusához, életkorához, lelkiállapotához. Ügyelni kell arra is, hogy ne váljanak unalmassá a feladatmegoldások. Változatosságot lehet biztosítani azzal, hogy a képnézést válaszadás, majd pantomimjáték kövesse. Ezzel elkerülhető a gyors kifáradás is. Az utolsó feladatként a dichotikus teszteket ajánlja a szerző. A tesztelési idő óvodásoknál 25 perc, iskolásoknál 35 perc. Fontos, hogy az eszközök használata szakszerű legyen. A hangfelvételeket laboratóriumi körülmények között állították elő, tehát nélkülözhetetlen a magnetofon és a fejhallgató használata. A szerző – saját tapasztalatai alapján – felállított egy felhasználási, alkalmazási sorrendet : - Óvodás korúak esetében: GMP1, GMP2, GMP3, GMP4, GMP5, a GMP6-ot csak kiscsoportos gyerekekkel kell elvégezni. (= Természetes mondatok azonosítása.) GMP7, GMP 10, GMP11, GMP14,17. A GMP17-et csak már a hatodik életév betöltése után szabad megcsináltatni. - Iskolás korúak esetében: GMP1, GMP2, GMP3, GMP4, GMP5, GMP 12, GMP 13, GMP10, GMP9, GMP8, GMP7, GMP16, GMP11, GMP18, GMP17, GMP19, GMP14, GMP15: csak szükség esetén. Ez utóbbi a centrális működést vizsgálja. A GMP-diagnosztika propozicionális elemzés, ahol: a mondat mint a beszéd egysége jelenik meg. Az adott és az új cselekvések mondatrekonstrukciói mennek végbe. Nincs bizonyíték arra, hogy befolyásolja-e a tudás a nyelvtani típusú feldolgozást.
53
Az esettanulmányban bemutatott kislányt kétszer vizsgálta meg a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. A két vizsgálati időpont: 2004. január, amikor az iskolaérettségét vizsgálták, és 2005. október, a második osztály elején. Az eredmények az egyes tesztek után bemutatásra kerülnek. Összesített eredményeket táblázatban a fejezet végén lehet olvasni. GMP1 A hallás szűrése G-O-H beszédhallást ellenőrző készülékkel történik a vizsgálat. Mind a két fül hallásépségét vizsgálják. Lehetőség van az ép hallás mellett a globális észlelés megítélésére. Mesterséges (szintetizált) hangsort hallanak a gyerekek. A hangzás hasonlít a férfihangra. A beszédhangokra jellemző invariáns akusztikai kulcsokat tartalmazzák: frekvencia, intenzitás, idő. Negyven egy szótagú szót hall a gyermek, pl.: meggy, sír, busz. További húsz szóhoz kép is járul. Egy-egy fül vizsgálatához tíz szót kell visszamondani. (Ezt a feladatot nem végezték el Lilivel. Már fülorvos előtte megállapította, hogy nincs gond a hallásával.) GMP2 Mondatazonosítás zajban A beszédészlelés akusztikai szintjének a tesztelésére szolgál. Tíz darab zajjal elfedett mondatot hall a gyermek. Feladat az elhangzott mondatok azonnali visszamondása. A mondatok: A sütemény nagyon finom volt. A rádióban zene szól. Terítsétek meg az asztalt! A repülőgép most szállt le. Menjünk holnap kirándulni? Az őzikét kergeti az oroszlán. Rakjátok össze a játékokat! A strand ma be van zárva. Ki akar lemenni vásárolni? Tavasszal sokat esik az eső. Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
70 %
90 %
2005. október
80 %
100 %
54
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100% 90%
80%
70% 60%
100%
90%
80%
70%
Lili teljesítménye
50%
Elvárt teljesítmény
40% 30% 20% 10% 0% 2004. január
2005. október
A kislány hibái: A repülőgép most szállt le. Helyette: A repülőgép most állt le. Menjünk holnap kirándulni? Helyette: Megyünk holnap kirándulni? Félrehallás vagy figyelmetlenség okozhatta a hibákat. GMP3 Szóazonosítás zajban A szófelismerés vizsgálata az akusztikai-fonetikai szintek működésének megismerésében. A szófelismerést tíz zajjal elfedett értelmes szóval végzik. A szavak: oroszlán, meggy, csillag, kendő, szita, csörgőkígyó, eper, száj, étterem, ablak. Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
70 %
100 %
2005. október
100 %
100 %
55
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100%
100%
90% 80%
100% 100%
70% 60%
70%
Lili teljesítménye
50%
Elvárt teljesítmény
40% 30% 20% 10% 0% 2004. január
2005. október
Hétéves kortól elvárt mind a tíz szónak a hibátlan visszamondása. Lili 1997. augusztus 21-én született, így 2004. januárjában még nem volt hétéves, de a vizsgálatvezető csak a születési évet nézte. A GMP2 és a GMP3 eredményének összehasonlításában megállapíthatjuk, hogy Lili szóazonosítása hibátlan, de mondatazonosításában két hibát vétett. Gósy Mária véleménye szerint az ilyen típusú feladatmegoldásban elmaradás tapasztalható az életkornak megfelelőtől. GMP4 Szűrt mondatok azonosítása A beszédészlelés fonetikai szintjét vizsgálja a teszt. Akusztikailag szűk frekvenciatartományban hallott mondatok visszamondása a gyermek feladata. A mondatok: A vonat nyolckor indul. Mikor lesz az esküvője? A tejfölt a macska itta meg. Kapcsold be a televíziót! A munkások estig dolgoznak. Holnap moziba megyünk. Megint leszakadt a gombod? Dobd a papírt a szemétkosárba! A kulcs a zsebemben van. Télen a medvék a barlangjukban alszanak. A mondatok visszamondásában fény derül a gyermek beszédészlelésében a fonetikai, akusztikai feldolgozásra. Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
100 %
100 %
2005. október
80 %
100 %
56
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100% 90%
100% 100%
100%
80%
80%
70% 60%
Lili teljesítménye
50%
Elvárt teljesítmény
40% 30% 20% 10% 0% 2004. január
2005. október
Lili hibái: Mikor lesz az esküvője? Helyette: Mikor volt az esküvője? Hiba az igei állítmány idejének a megváltoztatása. A tejfölt a macska itta meg. Helyette: A tejföl a macska itta meg. Lemaradt a tárgy végéről a rag. Meglepő, hogy az első vizsgálatkor hibátlan volt a visszamondás, és másfél évvel később két hibát is vétett. Figyelmetlenség vagy a mondat "ismertsége" okozta a hibát. GMP5 Gyorsított mondatok: Az elhangzó mondatok sebességét mesterségesen, géppel 25%-kal növelték. A 10 mondat átlagos tempója 14 hang/s, tehát valamivel gyorsabb a köznyelvi beszédtempónál. A mondatok jelentése tudatosan meghaladja az életkornak megfelelő ismereteket. Választ kaphatunk arra, hogy a gyermek képes-e az asszociáció bizonyos mértékű kizárására. A mondatok: Az irigység rossz tulajdonság. Őt is beidézték a tárgyalásra? A forgalmat rendőrök irányítják. Ne gyártsatok selejtet! A galamb a szabadság jelképe. A katonák felesküdtek a zászlóra. Ki akart számot adni a munkájáról? Átkokat 57
szórt mások fejére. Gyorsan megitatták az állatokat. Fejtsétek ki a véleményeteket! Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
40%
90%
2005. október
60 %
100 %
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100% 90%
100%
80% 70%
90%
60%
60%
50%
Lili teljesítménye Elvárt teljesítmény
40% 30%
40%
20% 10% 0% 2004. január
2005. október
Hibák: Az irigység rossz tulajdonság. Helyette: Az ínség rossz tulajság. Hasonló hangzású szavakkal helyettesítette a szavakat. Két mondatot egyáltalán nem tudott elismételni: A katonák felesküdtek a zászlóra. Átkokat szórt mások fejére. Valószínűleg a kislány nem értette meg a mondatokat, és képtelen volt az asszociáció kizárására. Az utolsó mondatban pontatlanul ejtette az első szót: Fejtsétek ki a véleményeteket! Helyette: Fejsétek ki a véleményeteket! Gósy Mária által összeállított mondatok tudatosan meghaladják az életkornak megfelelő ismereteket. A cél annak felmérése, képes-e a gyermek az asszociáció bizonyos mértkű kizárására. Az irigység, ínség egyaránt lehet
58
ismeretlen jelentésű szó a gyermek számára. A hasonló hangzás lehet a csere alapja.
120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% GMP2
GMP3
3 évesek 6 évesek
GMP4 4 évesek Lili 1. vizsgálat
GMP5 5 évesek Lili 2. vizsgálat
Lili diagnosztikájában az akusztikai, a fonetikai és a fonológiai szintek életkor specifikus teljesítményének összehasonlítása Gósy Mária adataival. (Forrás: Gósy, 2000, 73.) GMP6 Természetes mondatok azonosítása Csak három-, négyéves gyermekek mondatazonosításának vizsgálatára alkalmazzák. (Lili idősebb volt már az első vizsgálat idején is, ezért nem végezték el vele.) Rögzített, természetes ejtésű férfihang - az ajakartikuláció kizárásával – tíz mondat ismétlését várja el a gyermektől. Általában akkor alkalmazzák, ha a zajjal fedett, szűrt vagy gyorsított mondatok azonosításában a gyermek teljesítménye nagyon gyenge. GMP7 A vizuális észlelés vizsgálata A teszt a szájról olvasás információit vizsgálja a beszédfeldolgozáskor. A gyermeknek 10 állatnevet kell hangosan megismételni: macska, oroszlán, elefánt, mókus, egér, víziló, kenguru, tehén, darázs, liba.
59
Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
30%
40%
2005. október
30 %
60 %
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
60%
60%
50% 40%
40%
Lili teljesítménye
30%
30%
Elvárt teljesítmény
30%
20% 10% 0% 2004. január
2005. október
GMP8 A rövid idejű verbális memória vizsgálata A rövid idejű verbális memória működése fontos a jó beszédészleléshez, a helyes artikulációhoz, majd az írott nyelv elsajátításához. Tizenkét darab egy, két, három szótagú szót mond el a vizsgálatvezető a gyermeknek. Vajon hány szót és milyen sorrendben képes ezekből a gyerek felidézni? Az elhangzó szavak: mackó, óra, szív, cipő, labda, hóember, egér, hal, hold, kéz, csónak, tojás. Lili: Időpont
Teljesítmény
Elvárt
2004. január
3 szó
5-9 szó
2005. október
4 szó
10 szó
60
A felismert szavak: mackó, labda, tojás, hold. Egyértelműen gyenge teljesítmény. A sorrendiség alakulása: 1. 5. 12. 9. Nincs rá magyarázat, esetleges a végeredmény. GMP9 A rövid idejű vizuális memória vizsgálata Fontos a rövid idejű vizuális memória szerepe a betűkészlet elsajátításában, megtartásában és felidézésében. A feladat tizenkét darab színes kép felidézése. A vizsgálat hasonló a rövid idejű verbális memória vizsgálatához, csak itt a szavakat képek testesítik meg. Az értékelésben szerepe van a sorrendiségnek is. Lili: Időpont
Teljesítmény
Elvárt
2004. január
4 kép
5-9 kép
2005. október
5 kép
8-10 kép
Gyenge vizuális memóriára utal. A felidézett képek: csillag, hegedű, rendőr, szék, dinnye. GMP10 A szeriális észlelés vizsgálata Tíz értelmetlen hangsor visszamondása a gyermek feladata, így fény derül a beszédészlelés és a beszédprodukció összefüggésére. Már ötéves korban elvárható a csaknem hibátlan ismétlés. Az elhangzó értelmetlen hangsorok: galalajka, zseréb, trankün, sziszidami, feréndekek, bakögy, menelékej, jacolov,vucsityó, kriszposztyüvan. Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
70%
100%
2005. október
70 %
100 %
61
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100%
100%
90%
100%
80% 70% 60%
70%
70%
Lili teljesítménye
50%
Elvárt teljesítmény
40% 30% 20% 10% 0% 2004. január
Tévesztések:
2005. október
sziszidami
helyett
siszidami
vucsityó
helyett
vucsikó
kriszposztyüvan
helyett
krispostyüvan
GMP11 Szókincsaktiválás, szótalálás A gyermek aktiválható szókincsének megítélésére szolgáló feladat. Cél annak feltárása, hogy a gyermek aktuálisan meglévő mentális lexikonjában milyen gyorsan tud tájékozódni. Az alkalmazott módszer: fonetikai asszociáció. A maés a ke- szókezdettel kell értelmes szavakat mondani. Lili: Időpont
Teljesítmény
Elvárt
2004. január
2/1 szó
4/4 szó
2005. október
1/4 szó
4/4 szó
A kislány szavai: ma-: mama; ke-: kesztyű, ketyeg, kerek
62
GMP12 A szövegértés vizsgálata Az életkornak megfelelő szövegértéshez szükség van az adott nyelvi jelek helyes
feldolgozására,
az
ismeretek
alkalmazására,
az
ok-okozati
összefüggések és az időviszonyok helyes felismerésére. Másfél perc hosszúságú rögzített mese után tíz, a megértést ellenőrző kérdés hangzik el. "Kutya - macska barátság” Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte. Odahívta a Sajót kóstolni. A Sajó megkóstolta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba! De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba a tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle. Gondolta, úgy sem tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet, megint nyalogatott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt megette. A kutyák futottak eléje, már nagyon várták. "Hozza a macska a tejfölt!" A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a macska tejfölös bajuszát. Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra." K: Mit főztek a kutyák? L: Levest. K: Miért küldték a macskát? L: Tejfölt. (helyesen: tejfölért) K: Miért akartak a kutyák tejfölt tenni az ételbe? L: Ne legyen bűzös. ("… de nem volt se íze, se bűze.) K: Hol vásárolt a macska tejfölt? L: Boltban. K: Miért ette meg a macska a tejfölt? L: Azért, hogy éhes volt. K: Mit mondott a macska, miért nincs tejföl? L: Nem volt a boltban. K: Miért hazudott a macska? L: Azért mert a kutya ellensége. K: Honnan tudták a kutyák, hogy hazudott a macska? 63
L: A tejföl látszott a száján. (segítséggel) K: Hova szaladt a macska a kutyák elől? L: Felszaladt a fára. K: Miért sütöttek-főztek a kutyák? L: Lakodalmat. (segítséggel) Lili: Időpont
Teljesítmény %
Elvárt %
2004. január
20%
70%
2005. október
80 %
100 %
Lili teljesítménye és az elvárt teljesítmény százalékban
100% 90%
100%
80% 70%
70%
60%
80% Lili teljesítménye
50%
Elvárt teljesítmény
40% 30% 20% 10%
20%
0% 2004. január
2005. október
Lili többnyire egész mondatokban válaszolt a feltett kérdésekre. Kétszer szorult segítségre a válaszadásban. Megértette a mesét. Azt, hogy a macska a kutya ellensége, már máshonnan tudta és alkalmazta a válaszban. GMP 13 Kézdominancia-vizsgálat Problémamentes fejlődés esetén hároméves korra egyértelműen kialakul a kézdominancia. Ha késik, súlyos következményei vannak a beszédpercepcióra, de kihathatnak az írott nyelv elsajátítására is. Azok az óvodások, akik felváltva használják bal és jobb kezüket (evéskor, rajzoláskor), késleltetik irány-
64
felismerési biztonságukat. Náluk bizonytalan a nyelvi elsajátításért felelős agyfélteke. A vizsgálatkor síkban és térben is történik ellenőrzés. Lili: jobb kéz, jobb szem, már kialakult dominancia, de hároméves korában még nem volt kialakult kézdominanciája. A fejlesztő terápiák, különösen a mozgásterápia segített a kialakulásban. Nagycsoportos óvodáskorában még voltak iránytévesztései. Az édesanyja úgy segített, hogy jobb csuklójára színes hajgumit húzott. Becsukott szemmel végzett gyakorlatoknál a kislány mindig megérintette a gumit, mielőtt az adott irányba fordult volna. GMP14 A beszédritmus észlelésének vizsgálata A gyermeknek két verssort kell ritmikusan megismételnie. A teljesítmény értékelése nem százalékosan, hanem jó, közepes, gyenge
minősítéssel
történik. " Van már ke nye rem, bo rom is van." Lili: Időpont
Teljesítmény
2004. január
jó
2005. október
jó
A kislánynak jó a ritmusérzéke. Ez már az óvodáskori zene- és táncterápiákon is kiderült.
65
A vizsgálatok eredményeinek összesítése Időpont/ Tesztek száma GMP 2 GMP 3 GMP 4 GMP 5 GMP 7 GMP 8 GMP 9 GMP 10 GMP 11 GMP 12 GMP 13 GMP 14
2004. január 2005. október Teljesítmény Elvárt Teljesítmény Elvárt 70% 90% 80% 100% 70% 100% 100% 100% 100% 100% 80% 100% 40% 90% 60% 100% 30% 40% 30% 60% 3 szó 5-9 szó 4 szó 10 szó 4 kép 5-9 kép 5 kép 8-10 kép 70% 100% 70% 100% 2/1 szó 4/4 szó 1/4 szó 4/4 szó 20% 70% 80% 100% jobb kéz, kialakult jobb szem dominancia jó jó jó jó
110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% GMP 2
GMP 3
GMP 4
GMP 5
Teljesítmény 2004
GMP 7
GMP 10
GMP 12
Teljesítmény 2005
A Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság 2004. októberi és 2005. januári vizsgálati eredményeinek összehasonlítása
66
GMP15 A centrális (szintetizálási) működés vizsgálata Képes-e a gyermek a két fülbe érkező, de eltérő nyelvi információt szintetizálni? A teszt öt összetett szót tartalmaz, amelyeket elektromos úton szétvágtak: cipő/kanál, malom/kerék. Feladat: az összetett szó felismerése. A szétvágott szavakat tagonként egyszerre hallja, de mindegyik tagot másik fülében. Ha egyetlen összetett szót is felismer, bár elmarad az életkorának megfelelőtől, képes a centrális szintetizálásra. Ha csak a szavakat ismétli, működési zavar van, nincs szintézis. GMP 16 A mondatértés vizsgálata A beszédfolyamat másként működik különböző hosszúságú mondatok feldolgozásakor. Gyermekkorban ez különösen igaz. A szövegértés nem azonos
a
mondatértéssel.
Előfordulhat,
hogy
a
szövegértés
jobb
a
mondatértésnél és fordítva is. Ritkán, de megeshet az is, hogy mind a kettő az életkornak megfelelő. A
16.
teszt
feladata
a
jelentésbeli
sajátosságok,
valamint
a
szintaktikai/grammatikai struktúrák feldolgozási szintjének megállapítása. Négy, öt- és hatévesek számára, életkoronként húsz darab színes rajzból áll. A rajzok páronként – minimális eltéréssel – készültek. Pl.: A nyuszi eszi a sárgarépát. – A nyuszi nem eszi a sárgarépát. A nyuszi kergeti az oroszlánt. – Az oroszlán kergeti a nyuszit. Feladata a vizsgált gyermeknek, hogy a vizsgálatvezetőtől elhangzó tesztmondatra kiválassza a helyes képet. A gyermeknek nem kell megszólalnia, így a nehezen beszélők, autisták számára is használható. 9 – 10 éves korig használható! Normál fejlődés esetében hétéves korra a mondatértésnek és a szövegértésnek egyaránt 100%-nak kell lennie. GMP17 A beszédhang-differenciálás vizsgálata: Feladat: a beszédhangok pontos ejtése, jó artikuláció, a beszédhangmegkülönböztetés állapotának mérése. Két rövid értelmetlen hangsort hall egymás után: móz/nóz, voka/vokka, begi/begi, lefi/levi. (Lehetnek azonos hangsorok vagy egyetlen hangban különbözhetnek.)
67
A gyermeknek hallás alapján kell megállapítania, azonosak a hangsorok vagy egyetlen hangban különböznek. Nem
nézheti
a
szájmozgást,
tehát
vizuális
segítséget
nem
kaphat.
Bizonytalanságot jelent, ha a gyermek kiejti vagy suttogja az adott szavakat. Hat-, hétéves korban még megengedett a magánhangzók időtartambeli tévesztése. Hétéves korra hibátlannak kell lennie. GMP18 A transzformációs észlelés vizsgálata A teszt eszköze tizenkét darab színes fakocka. A hetedik életévtől használjuk. Egy kockát azonosítanak egy betűvel: „p” - vel. A feladat megértése esetén mérhető a szerialitás (betűazonosítás), beszédhang azonosítása, differenciálás, irányfelismerés. GMP19 A lateralizáció vizsgálata Akárcsak a GMP 15-ben, egyidőben a gyermek mindkét fülébe nyelvspecifikus, dichotikus teszteket, különböző szavakat juttatunk el. Pl.: bal fül: kacsa, jobb fül: kutya. A gyermek feladata a hallottak azonnali megismétlése. A visszamondott szavak száma - aránya a két fülben – valamint sorrendje határozza meg az agyfélteke-dominanciát. Ha a fentieknek nem felel meg a visszamondás, akkor nincs a gyermeknek kimutatható dominanciája, vagy annyira kismértékű, hogy a teszttel nem kimutatható. GMP 20 Megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek vizsgálata A
gyakorlatilag
nem
beszélő,
három-,
négyéves
gyermekek
beszédpercepciójának vizsgálatára szolgál. Erősen korlátozott, néhány morfémából álló „szókincs” jellemzi ezeket a gyerekeket. A vizsgálat célja a beszédindításhoz szükséges alapfolyamatok vizsgálata. Fontos a hallás, a beszédszervek épségének kontrollálása. Teszt: 5-6 centiméteres állatkák (babafigurák, játékbútorok) a szituációs beszédmegértés vizsgálatát segítik. Hangkazettára rögzített speciális zajok: kutyaugatás, zene segítik a figyelem és a hallás felmérését.
68
A verbálisan nem kommunikáló – autista – gyerekek mérésére is alkalmas. A GMP-diagnosztika elvégzése után megállapítható a gyermek elmaradása, annak területe és foka, valamint ezek ismeretében a fejlesztő terápia/terápiák szükségessége. 2. 2. PPVT: Peabody kép- és szókincsteszt A teszt a passzív szókincs felmérésében segít. A vizsgálat: a vizsgálatvezető által mondott szót a gyermeknek négy kép közül a helyes kiválasztásával kell azonosítani. Százötven szóból száz vizsgálatára került sor. A harmadik csoportba tartozó ötven szó nem fordulhat elő egy hétéves gyermek passzív szókincsében sem. Nem foglalkoztam vele. (A vizsgálat ideje: 2005. március 10. A gyermek 7;6,18 korú volt ezen a napon.) Első csoport (50 szó): Autó, tehén, baba, lány, labda, kocka, bohóc, kulcs, csenő, tyúk, elfúj, lámpa, ás, szoknya, elkap, dob, levél, megköt, kerítés, létra, méh, bokor, önt, varr, virsli, tanító, szerel, nyíl, kenguru, baleset, fészek, mentő, boríték, szed, horog, csipesz, páva, királynő, hintó, ostor, háló, szeplő, sas, csavart, dörgöl, tárcsa, ásít, felbukik, sziget, távcső. A szavak szófajukat tekintve három csoportba oszthatók: főnevek, igék, melléknevek/melléknévi igenevek. A feladatot az édesanya közreműködésével oldotta meg a kislány. A feladat tetszett a gyermeknek. A képeket megkapta, később kiszínezhette őket. Érezte az első ötven képnél, hogy sikeres, jókat mond. Könnyűnek, „bébisnek” ítélte meg a feladatot. Élvezte a munkát, magabiztos volt. 100%-os teljesítményt nyújtott, 50/50 szó.
69
Második csoport (50 szó): Mozdony, termosz, vetítő, csoport, mérkőzés, szállítás, korlát, üdvözlés, hüvelyes, gorilla, irányít, tölcsér, rémület, előadó, csevegés, íjász, stadion, rom, kortyol, mutatvány, takarmány, készülék, vegyész, bolygó, pusztulás, torreádor, oázis, forraszt, meglepődik, huzal, kajak, strázsa, barázda, gerenda, szilánk, lebeg, gyász, szirt, ujjong, merít, jegyesség, serleg, eb, kezelés, törzsfő, becsüs, erőd, találka, elszívó, hüllő. A második ötven szó között már több is akadt, amelynek nem ismerte a jelentését, ez zavarta, kedvét szegte. Megkérdezte: „Mi a takarmány? Mi a készülék?” Ennek ellenére csak hat szót tévesztett el: hüvelyes, takarmány, pusztulás, készülék, serleg, becsüs. Az édesanya véleménye szerint véletlen találatok voltak: előadó, gyász, huzal. A teljesítménye. 50/44 (-3), 88%-os. Szívesen kiszínezte a képeket. Önállóan írta a szavakat a képek alá. Lili teljesítmény és elvárt teljesítmény százalékban
100,00% 90,00%
100,00%
50,00%
88,00%
60,00%
100,00%
70,00%
100,00%
80,00%
40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% Első csoport
Második csoport
Teljesítmény %
Elvárt %
A PPVT teszt hatékonyságát meg lehet kérdőjelezni, de a szókincsvizsgálatokban szívesen alkalmazzák a kutatók. 70
2. 3. A mentális lexikon vizsgálata A kommunikáció során, akár az adó, akár a vevő szerepét tölti be a gyermek, szükség van a mentális lexikon aktiválására. A nyelvi jelek tárolása szinte a születés pillanatában megkezdődik, és egy életen át folytatódik. A mentális lexikon nem más, mint egyfajta agyi lexikon. Itt rögzülnek a nyelvi jeleken kívül a nyelv működési szabályai, azaz a nyelvtan is. Az anyanyelv elemein kívül a tanult idegen nyelv szavai, szabályai is elraktározódnak. Amikor a gyermek a környezetével ismerkedik, először a szülei nevét tanulja meg: anya, apa. Az egyes nyelvekben ez ugyanúgy történik. Nagyon gyorsan megtanulja a gyermek a nem szót, hisz a legtöbbször ezt hallja: „Nem szabad.” A gyerek másfél és két és fél éves kora között mintegy száz szót sajátít el. A nemek között a lányok javára mintegy féléves előny mutatható ki. Később a fiúk behozzák a hátrányukat. Az első száz szóból már mondatfűzésre is futja. Körülbelül egy évtizedig nagyon gyors a szókincs bővülése. Az egyes szavak gyakorisági előfordulása a beszédben, később az írásban sem egyforma. Universális nyelvi jelenség, hogy a gyermek a szófajok közül először a főneveket tanulja meg, s idősebb korban, amikor felmerül a szóvakság ténye (a nyelvem hegyén van, csak nem tudom kimondani), a főneveket nem tudjuk előhívni a mentális lexikonból. Az él a köztudatban, bármennyi nyelvet tudunk, bárhol is élünk, az anyanyelvünkön álmodunk. Mégis, ha bizonyos agyi sérülés ér egy több nyelven beszélő embert, és afáziás lesz, a gyógyulás során anyanyelvének szavait csak legutolsóként képes felidézni. „A mentális lexikon nagysága és szerkezete évszázadok óta érdekli az embereket. Sok feltételezés született ezekkel kapcsolatban, a modern tudomány,
elsősorban
a
pszicholingvisztika
korszerű,
főként
kísérleti
eszközökkel igyekszik a felmerült kérdésekre választ kapni. Központi kérdés, hogy miként jelennek meg az első szavak, és módosulnak, változnak a fejlődés során. A szavak összessége miképpen alakítja ki a gyermek mentális lexikonját, hogyan jönnek létre a lexikális reprezentációk. Sok mindent megtudtunk már a működésükről,
de
még
mindig
számos
tény
ismeretlen,
hipotézisek
megfogalmazására kényszerülünk. A gyermek szókincse az észlelés-megértés működése során jön létre, jelentősen megelőzve időben a produkciót. ( Egy 13 hónapos gyermek már megért 50 szót, de a szó produkálására csak 19 71
hónapos korában képes.) Ez utalhatna arra is, hogy kétféle mentális lexikonunk van, egy produkciós és egy percepciós, ez azonban már az anyanyelvelsajátítás kezdetén sem valószínű. Csupán a mentális lexikon eltérő használatáról van szó.” (Gósy –Kovács, 2001: 330.) A szóasszociációkat több szempontból tipologizálja a szakirodalom. Gósy Mária – Kovács Magdolna (2001: 330-353) a következő kategóriákat alkalmazta: 1. Hangzási (fonetikai) összefüggés: a) homonímia b) részleges fonetikai azonosság 2. Szerkezeti összefüggés: a) szóképzés b) szóösszetétel c) szószerkezet 3. Szemantikai összefüggés: a) koordináció b) alárendeltségi illetve fölérendeltségi kapcsolat c) szófaji azonosság Más nyelvészek más megközelítésben vizsgálódtak. „Szóasszociációk vizsgálatával egynyelvűeknél az a cél, hogy lássuk, miképpen szerveződik a mentális lexikon, egy-egy stimulus szó milyen asszociációkat ébreszt a kísérleti alanyban, azaz egy adott szó komplex kötődéseit egy másik és általában a többi szóhoz.” (Navracsics, 2004: 75.) Jelen vizsgálat célja: egy megkésett beszédfejlődésű gyermek mentális lexikonjába való „betekintés” a 3. osztály elején. Lilivel 2006. őszén a Papp Ferenc és Lengyel Zsolt által összeállított, 188 szóból álló szóasszociációs teszt szavainak ismeretét ellenőriztük. Szabad asszociációs vizsgálat történt, a hívószó elhangzása után a gyermek az első szót kimondta, ami eszébe jutott. A kislány négy szóra: keserű, megbocsát, mély és termelés nem tudott választ adni. A következő szempontok szerint vizsgáltam a hívószó és a válasz közötti kapcsolatot: 1. Szófaji megjelenés: 72
a) szófajőrzés/szófajváltás a hívószóhoz viszonyítva, b) szófaji megoszlás a hívószók és a válaszok között. 2. Szemantikai összefüggések a hívószók és a válaszok között: 2.1. a) szinonímia b) antonímia c) hiponímia d) hiperonímia e) koordináció fedezhető fel. 2.2. Külön jelöltem, ha a hívószó és a válasz között -
a) kollokáció
-
b) metonimikus kapcsolat van.
3. Szerkezeti összefüggés a hívószó és a válasz között: a) szóképzéssel, b) szóössszetétellel, c) kollokációval jött létre, d) a válasz önmagában is szószerkezet.
73
2. 3. 1. A szavak szófaji megoszlása
SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT
SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK 65 35% SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK 119 65%
SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK
SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK
SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK SZÓFAJŐRZŐ VÁLASZOK
119
64,67%
SZÓFAJVÁLTÓ VÁLASZOK
65
35,33%
Lili a 188 szóból 184 szóra asszociált. A 184 szóból 119 megtartotta (64,67%), 65 (35,33%) megváltoztatta az eredeti szófaját.
74
SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT SZAVAK SÁMA 100 90 80 70 100
60
86
50 40 30
49
33
20
44
38
10 4
1
IGE
6
MELLÉKNÉV
0
FÖNÉV
VÁLASZ
0
11
0
FŐNÉVI IGENÉV
HÍVÓSZÓ
NÉVMÁS
HÍVÓSZÓ
EGYÉB
VÁLASZ
SZÓFAJI MEGOSZLÁSOK FÖNÉV IGE MELLÉKNÉV FŐNÉVI IGENÉV NÉVMÁS EGYÉB
100 33 44 11 0 0 188 NEM ADOTT VÁLASZT
53,19% 86 17,55% 38 23,40% 49 5,85% 4 0,00% 1 0,00% 6 100,00% 184
45,74% 20,21% 26,06% 2,13% 0,53% 3,19% 97,87% 2,13%
A táblázatból és a grafikonból is leolvasható, hogy akárcsak a hívószók között, a válaszokban is a főnév a domináns szófaj. Második helyen a melléknév áll, a válaszokban öttel emelkedik a számuk. Harmadik helyre az igék kerültek. Itt is emelkedés tapasztalható, szintén öttel nőtt a válaszokban az igék száma. A hívószók között 11 főnévi igenév hangzott el, a válaszokban mindössze 4, ami jelentős csökkenést mutat. Egy alkalommal megjelent a válaszok között a névmás. Hatszor a gyermek szószerkezettel válaszolt: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
éhes – fáj a hasa, erős – nagy combú férfi – rövid hajú év – sok nap kicsi – nem látható kék – sötét szín 75
Négy válaszban az előző hívószót mondta válaszként: 1. 2. 3. 4.
csinál – munka dolgozik – csinál fehér – fekete fekete - fehér
Négy estben két hívószóra ugyanazt a választ adta: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
hely – sík hosszú – sík ismerős – barát jó – barát nép – magyar ország – magyar oldal – lap papír - lap
Tulajdonnév volt a válasz, azaz a gyermek konkrétan gondolt magára, a hazájára és egy számára kedves városra: 1. név – Lili 2. ország – Magyar 3. város – Pécs.
Jelmagyarázat FN Főnév MN I Ige INF
Melléknév Főnévi igenév
NM SZSZ
76
Névmás Szószerkezet
Ő V
Szófajőrző Szófajváltó
Lili mentális lexikona Szóasszociációk tipológiája 1. táblázat Szemantikai összefüggések s.sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.
Hívószó ablak ad ágy alak állni álom aludni anya apa asszony asztal baba baj barát bemegy beszél betegség csinál csoport dolgozik dolog drága édes egészség egyszerű éhes élet elmegy élni ember emlékezni enni érdekes erdő eredmény erő erős érteni év falu fehér fej fekete felel férfi fiatal fiú folyó föld fut gondol gyerek gyomor gyors gyümölcs háború hallani hallgatni
Szófaj FN I FN FN INF FN INF FN FN FN FN FN FN FN I I FN I FN I FN MN MN FN MN MN FN I INF FN INF INF MN FN FN FN MN INF FN FN MN FN MN I FN MN FN FN FN I I FN FN MN FN FN INF INF
Válasz üveg csoki puha forma várakozik alszik fekszik élőlény férfias öreg szilárd játék siet jó kinyit tátog köhög munka sor csinál valami édes finom meggyógyul könnyű fáj a hasa halott jön élet állat gondolat inni furcsa fás hirdetés izmos nagy combú beszélni sok nap házak fekete testrész fehér válaszol rövid hajú ifjú kicsi keskeny kerek gyors álom ember has nyúl finom csata kiabál fül
Szófaj
Szófajmegőrző/váltó
FN FN MN FN I I I FN MN MN MN FN I MN I I I FN FN I NM MN MN I MN SZSZ FN I FN FN FN INF MN MN FN MN SZSZ INF SZSZ FN MN FN MN I SZSZ MN MN MN MN MN FN FN FN FN MN FN I FN
Ő V V Ő V V V Ő V V V Ő V V Ő Ő V V Ő Ő V Ő Ő V Ő V Ő Ő V Ő V Ő Ő V Ő V Ő Ő V Ő Ő Ő Ő Ő V Ő V V V V V Ő Ő V V Ő V V
77
Szemantikai jegy Hiponímia Kollokáció Kollokáció Szinonímia Koordináció Kollokáció Koordináció Hiperonímia Kollokáció Kollokáció Kollokáció Hiperonímia Metonimikus Kollokáció Koordináció Szinonímia Koordináció Koordináció Hiponímia Koordináció Hiponímia Koordináció Koordináció Metonimikus Koordináció Kollokáció Koordináció/Komplementer Antonímia Kollokáció Koordináció Koordináció Koordináció Koordináció Koordináció Hiperonímia Koordináció Koordináció Koordináció Koordináció Hiponímia Koordináció Hiperonímia Koordináció Szinonímia Kollokáció Szinonímia Metonimikus Metonimikus Kollokáció Kollokáció Koordináció Hiperonímia Hiperonímia Kollokáció Kollokáció Hiponímia Metonimikus Kollokáció
59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124.
hang hangos harag ház hegy hely hideg hold hosszú idő igazság ígér írni iskola ismerős iszik jegy jó jön kalapács kályha katona kedves kék kell kemény kenyér kép kérdezni keres keserű kéz kicsi kíván könyv küld láb lágy lámpa lánya lassú lát leány leül magas magyar megbocsát meglát megy mély mond mozi munka nagy nagymama nap négyzet nehéz nép név nézni nyugodt óceán oldal óra orosz
FN MN FN FN FN FN MN FN MN FN FN I INF FN FN I FN MN I FN FN FN MN MN I MN FN FN INF I MN FN MN I FN I FN MN FN FN MN I FN I MN MN I I I MN I FN FN MN FN FN FN MN FN FN INF MN FN FN FN MN
hangos zene mérges lakás nagy sík fázik meleg sík óra szeretet betartja rajzol ház barát víz ötös barát megy nehéz meleg huszár jószívű sötét szín fog szilárd puha rajz válaszolni kutat testrész nem látható éhes olvasható viszi járás puha égő fia gyors hall fiú csücsül nagy német néz sétál beszél film dolgoz kicsi nagypapa hold kerek súly magyar Lili látni lelkes víz lap mutató nép
MN FN MN FN MN MN I MN MN FN FN I I FN FN FN FN FN I MN MN FN MN SZSZ I MN MN FN INF I FN SZSZ MN MN I FN MN FN FN MN I FN I MN MN I I I FN I MN FN FN FN FN MN FN INF MN FN FN FN FN
V V V Ő V Ő V V Ő Ő Ő Ő V Ő Ő V Ő V Ő V V Ő Ő V Ő Ő V Ő Ő Ő Ő Ő
V V
Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő
V
Ő Ő Ő Ő V V Ő Ő Ő Ő Ő Ő V
78
Koordináció Kollokáció Szinonímia Hiponímia Kollokáció Kollokáció Metonimikus Kollokáció Koordináció Hiponímia Koordináció Kollokáció Koordináció Koordináció Koordináció Kollokáció Hiponímia Kollokáció Antonímia Kollokáció Kollokáció Hiponímia Koordináció Hiperonímia Koordináció Szinonímia Kollokáció Hiponímia Antonímia/Komplementer Szinonímia Hiperonímia Kollokáció Metonimikus Metonimikus Koordináció/Komplementer Metonimikus Szinonímia Hiponímia Koordináció/Komplementer Antonímia Koordináció Koordináció/Komplementer Szinonímia Szinonímia Koordináció Szinonímia Szinonímia Szinonímia Szinonímia/Hiponímia Koordináció Antonímia Koordináció/Komplementer Koordináció/Komplementer Koordináció/Komplementer Kollokáció Hiponímia Hiponímia Szinonímia Antonímia Hiponímia Szinonímia Hiponímia Hiperonímia
125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188.
oroszlán ország orvos öreg öröm papír pénz piros pont reggel rend rész rossz rövid sárga sarok savanyú segít sétál sima só sötét szabad szár szék szem szép szeret szín szó szoba szombat szomjas szőnyeg talál tanít tanul tart tele tér tesz tiszta tolvaj tud új újság út utca ül ünnep vaj város vásárol vendég világ virág víz zene zöld fény termelés benyomás törvény szák
FN FN FN MN FN FN FN MN FN FN FN FN MN MN MN FN MN I I MN FN MN MN FN FN FN MN I FN FN FN FN MN FN I I I I MN FN I MN FN I MN FN FN FN I FN FN FN I FN FN FN FN FN MN FN FN FN FN FN
vad Magyar gyógyít fiatal bánat lap forint kék vessző este rendetlenség darab jó hosszú szín utca uborka barát megy cikk-cakk bors fekete szabadság levél ül néz csúnya utál színes mondat lakás vasárnap víz padló keres segít tanít fog üres nagy rak szép lop okos jó regény jövő út áll szilveszter kenyér Pécs vesz születésnap föld rózsa tenger hangszer szín lámpa kinyomás börtön hal
MN MN I MN FN FN FN MN FN FN FN FN MN MN FN FN FN FN I MN FN MN FN FN I I MN I MN FN FN FN FN FN I I I I MN MN I MN I MN MN FN FN FN I FN FN FN I FN FN FN FN FN FN FN FN FN FN
Ő V V Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő V V V V Ő Ő Ő Ő V Ő V V Ő Ő V Ő Ő Ő V Ő Ő Ő Ő Ő Ő V Ő Ő V V Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő V Ő Ő Ő Ő
79
-
Hiperonímia Hiponímia Metonimikus Antonímia/Komplementer Antonímia/Komplementer Hiponímia Hiponímia Koordináció Koordináció Koordináció Antonímia/Komplementer Koordináció Antonímia Antonímia Hiperonímia Hiperonímia Kollokáció Kollokáció Szinonímia Koordináció Koordináció Szinonímia Hiperonímia Koordináció Kollokáció Kollokáció Antonímia Antonímia Hiponímia Hiperonímia Hiperonímia Koordináció Metonimikus Hiperonímia Antonímia Koordináció Koordináció Szinonímia Antonímia Koordináció Szinonímia Koordináció Kollokáció Metonimikus Koordináció Koordináció Koordináció Koordináció Koordináció/Komplementer Hiponímia Koordináció Hiponímia Szinonímia Kollokáció Hiponímia Hiponímia Hiponímia Kollokáció Hiperonímia Metonimikus Antonímia Metonimikus Kollokáció
2. 3. 2. Szemantikai összefüggések
SZEMANTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT METONIMIKUS KAPCSOLAT; 13; 7%
ANTONÍMIA; 16; 9% HIPONÍMIA; 25; 14%
KOLLOKÁCIÓ; 35; 19%
SZINONÍMIA; 21; 11%
HIPERONÍMIA; 17; 9% KOORDINÁCIÓ; 56; 31%
ANTONÍMIA
HIPONÍMIA
SZINONÍMIA
HIPERONÍMIA
KOORDINÁCIÓ
KOLLOKÁCIÓ
METONIMIKUS KAPCSOLAT
SZEMANTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK ANTONÍMIA HIPONÍMIA SZINONÍMIA HIPERONÍMIA KOORDINÁCIÓ KOLLOKÁCIÓ METONIMIKUS KAPCSOLAT
16 25 21 17 56 35 13
A hívószók és a válaszok között döntő fölényben a koordinációs (mellérendelő) kapcsolat áll: 56 esetben. Második helyen a hiponímia (alárendelés) huszonötször fordul elő. A szinonímia (rokon értelműség) huszonegyszer jelentkezett. A hiperonímia (fölérendeltség) tizenhétszer fordult elő a válaszokban. Harmincöt esetben kollokációnak tekintettem a hívószó és a válasz közötti kapcsolatot. Tizenhárom alkalommal úgy ítéltem meg, hogy metonimikus: ok-okozat, részegész, anyagbeli, térbeli, időbelei összefüggés fedezhető fel a hívószó és a válasz között. (Ezek később részletesen bemutatásra kerülnek.)
80
2.3.3. Szerkezeti összefüggések SZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT SZÓKÉPZÉS 4
ÖNMAGÁBAN IS SZÓSZERKEZET 6
SZÓÖSSZETÉTEL 1
KOLLOKÁCIÓ 14
SZÓKÉPZÉS
SZÓÖSSZETÉTEL
KOLLOKÁCIÓ
ÖNMAGÁBAN IS SZÓSZERKEZET
SZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK SZÓKÉPZÉS SZÓÖSSZETÉTEL KOLLOKÁCIÓ ÖNMAGÁBAN IS SZÓSZERKEZET
4 1 14 6
A hívószóból képzett válasz: hang – hangos, rend – rendetlen, szabad – szabadság, szín – színes.
81
A szóasszociációk tipológiája 2. táblázat
Szerkezeti összefüggés a hívószó és a válasz között ssz. Hívószó
Válasz
1. hang
hangos
2. rend
rendetlen
3. szabad
szabadság
4. szín
színes
5. eredmény hirdetés 6. kenyér
puha
7. savanyú
uborka
8. folyó
keskeny
9. kalapács
nehéz
10. gyors
nyúl
11 föld
kerek
12. hold
meleg
13. hangos
zene
14. erős
nagy combú
15. férfi
rövid hajú
16. éhes
fáj a hasa
17. év
sok nap
18. kék
sötét szín
19. kicsi
nem látható
Szóképzés Szóösszetétel Kollokáció
+ + + + -
+ -
A válasz önmagában is szószerkezet
+ + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + +
Viszonylag kevés alkalommal élt a gyermek a szóképzés lehetőségével: 1. 2. 3. 4.
hang – hangos: főnévből melléknevet, rend – rendetlen: főnévből melléknevet, szín – színes: főnévből melléknevet, szabad – szabadság: melléknévből főnevet képzett.
Egy estben szóösszetételnek tekinthető a hívószó és a válasz: eredmény – hirdetés Tizennégyszer kollokáció fedezhető fel a hívószó és a válasz között: 1. 2. 3. 4. 5.
kenyér – puha savanyú – uborka folyó – keskeny kalapács – nehéz gyors – nyúl
82
6. föld – kerek 7. hold – meleg 8. hangos – zene 9. erős – nagy combú 10. férfi – rövid hajú 11. éhes – fáj a hasa 12. év – sok nap 13. kék – sötét szín 14. kicsi – nem látható Az utolsó hat válasz önmagában is szószerkezet. 2. 3. 4. Metonimikus összefüggések METONIMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK A HÍVÓSZÓK ÉS A VÁLASZOK KÖZÖTT IDŐBELI 3
ANYAGBELI 3
TÉRBELI 4
OK-OKOZAT 42 RÉSZ-EGÉSZ 32 OK-OKOZAT
RÉSZ-EGÉSZ
TÉRBELI
IDŐBELI
ANYAGBELI
METONIMIKUS ÖSSZEFÜGGÉSEK OK-OKOZAT RÉSZ-EGÉSZ TÉRBELI IDŐBELI ANYAGBELI
42 32 4 3 3
A diagram és az összefoglaló táblázat csak a domináns jegyeket tartalmazza: 1. 2. 3. 4. 5.
ok – okozati összefüggés 42 esetben, rész – egész összefüggés 32 esetben, térbeli összefüggés 4 esetben, időbeli összefüggés 3 esetben, anyagbeli összefüggés 3 esetben fordul elő a hívószó és a válasz között.
83
Homonímiával nem találkoztam a felmérés során. Részleges fonetikai azonosság egy alkalommal fordult elő: benyomás – kinyomás A szókezdő igekötőt változtatta meg ellentétes jelentésűre a gyermek. Mindkét szónak több jelentése is van, melyekkel a gyermek, korából adódóan, nem lehet tisztában.
84
A szóasszociációk tipológiája 3. táblázat Metonimikus összefüggés a hívószó és a válasz között ssz.
Hívószó
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.
ablak ad ágy alak állni álom aludni anya apa asszony asztal baba baj barát bemegy beszél betegség csinál csoport dolgozik dolog drága édes egészség egyszerű éhes élet elmegy élni ember emlékezni enni érdekes erdő eredmény erő erős érteni év falu fehér fej fekete felel férfi fiatal fiú
Válasz
üveg csoki puha forma várakozik alszik fekszik élőlény férfias öreg szilárd játék siet jó kinyit tátog köhög munka sor csinál valami édes finom meggyógyul könnyű fáj a hasa halott jön élet állat gondolat inni furcsa fás hirdetés izmos nagy combú beszélni sok nap házak fekete testrész fehér válaszol rövid hajú ifjú kicsi
Ok-okozat
Anyagbeli
Térbeli
Időbeli
Rész-egész
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
85
48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100.
folyó föld fut gondol gyerek gyomor gyors gyümölcs háború hallani hallgatni hang hangos harag ház hegy hely hideg hold hosszú idő igazság ígér írni iskola ismerős iszik jegy jó jön kalapács kályha katona kedves kék kell kemény kenyér kép kérdezni keres keserű kéz kicsi kíván könyv küld láb lágy lámpa lánya lassú lát
keskeny kerek gyors álom ember has nyúl finom csata kiabál fül hangos zene mérges lakás nagy sík fázik meleg sík óra szeretet betartja rajzol ház barát víz ötös barát megy nehéz meleg huszár jószívű sötét szín fog szilárd puha rajz válaszolni kutat testrész nem látható éhes olvasható viszi járás puha égő fia gyors hall
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + +
+ + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + +
86
101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153.
leány leül magas magyar megbocsát meglát megy mély mond mozi munka nagy nagymama nap négyzet nehéz nép név nézni nyugodt óceán oldal óra orosz oroszlán ország orvos öreg öröm papír pénz piros pont reggel rend rész rossz rövid sárga sarok savanyú segít sétál sima só sötét szabad szár szék szem szép szeret szín
fiú csücsül nagy német néz sétál beszél film dolgoz kicsi nagypapa hold kerek súly magyar Lili látni lelkes víz lap mutató nép vad Magyar gyógyít fiatal bánat lap forint kék vessző este rendetlenség darab jó hosszú szín utca uborka barát megy cikk-cakk bors fekete szabadság levél ül néz csúnya utál színes
+ + + +
+ + -
+ + + +
+ + + +
+ + + +
+ +
-
+ +
+ +
+ +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
87
154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188.
szó szoba szombat szomjas szőnyeg talál tanít tanul tart tele tér tesz tiszta tolvaj tud új újság út utca ül ünnep vaj város vásárol vendég világ virág víz zene zöld fény termelés benyomás törvény szák
mondat lakás vasárnap víz padló keres segít tanít fog üres nagy rak szép lop okos jó regény jövő út áll szilveszter kenyér Pécs vesz születésnap föld rózsa tenger hangszer szín lámpa kinyomás börtön hal
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + -
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
+ + +
-
+ + +
+ + +
+ + +
A metonimikus kapcsolatot tágan értelmeztem. Minden lehetséges összefüggést + jellel jelöltem. A vizsgálat, melynek célja egy megkésett beszédfejlődésű gyermek mentális lexikonjába való betekintés a harmadik osztály elején, sikeres volt. A kislány 188 szóból mindössze 4-re nem tudott azonnal asszociálni. A szóanyagon végzett vizsgálatok, szófaji megoszlás, szemantikai és szerkezeti összefüggések, jól tükrözik, hogy Lili már életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik.
88
3. Terápiák A terápia szempontjából fontos, hogy használ-e a gyermek jeleket, s ezek milyen csoportba tartoznak. Egy - és hároméves kor között az ép gyermeknél a beszédpercepció és a beszédprodukció párhuzamosan fejlődik. A megkésett beszédfejlődésű
gyermek
esetében
a
beszédprodukció
stagnál,
a
beszédpercepció lassan fejlődik. Három- és hatéves kor között a diszfáziás beszédprodukciója ugrásszerűen, de a beszédpercepciós folyamat lassabban fejlődik. További problémák: A nem vagy alig beszélő három-, négyéves gyermek szülei szerint nem beszél, de mindent megért gyermekük. Figyelmen kívül hagyják, hogy a gyermek a beszédértés során nagymértékben támaszkodik a beszédhelyzetre, a megszokott körülményekre. Ez később komoly beszédértési problémákhoz vezethet. A diszfáziás gyermekek 70%-a fiú. Legtöbbjük beszédindulása spontán, elegendő hozzá a család és az óvoda. Beszédfeldolgozásuk azonban még évek múltán is elmaradott. Előfordul néhányuknál, hogy a beszéd csak szakember bevonásával indul meg. Folyamatos logopédiai fejlesztés mellett is a beszédprodukció, - észlelés, - megértés súlyos elmaradásokat mutat. Zavarok mutatkozhatnak továbbá az artikulációban: elhúzódó sziszegő, susogó hibák, hanghelyettesítések
fordulnak
elő.
Szókincsük
kicsi,
a
grammatikai
szerkezetekben komoly hibákat vétenek. A
diszfáziás
gyermek
mondat-
és
szövegértési
feladatokban
teljesítménye gyenge. Gyakori hibák: o időviszonyok keverése o a múlt idejű feltételes mód fel nem ismerése o a homonim toldalékok funkciójának fel nem ismerése Ritkán előforduló hibák: o az ok- okozati összefüggés fel nem ismerése o a névutó téves azonosítása A szövegértési nehézségek okai: o ismeretlen lexikai egységek
89
nyújtott
o bizonytalanul, tévesen azonosított morfológiai és szintaktikai szerkezetek o fel nem ismert összefüggések o az emlékezet hibás működése (a rövid idejű verbális és a rövid idejű vizuális memória közül a vizuális jobb) A késői beszédmegindulás gyakran nehezen korrigálható, akár biológiai sorompóként is működhet. Kihatással lehet az írott nyelv elsajátítására, valamint az egész kognitív fejlődésre. A beszédpercepciós zavarok, az agyfélteke-dominancia késői kialakulása, a kézdominancia kialakulásának késése, s az ezekkel együtt járó irányfelismerési zavar egyértelműen vezet az írott nyelv elsajátításának különféle zavaraihoz. Hat-, hétéves korra már számos olyan készség kialakul, mely biztosítja az olvasás és írás megtanulását. Ahol felmerül bármelyik szükséges készség működési zavara, kialakulatlansága, nélkülözhetetlen a fejlesztő terápia. 3. 1. Mozgásterápia Egy mozgásterápiai foglalkozás leírása. Időpont: 2004. március 12. 18.00 -20.00 óráig. Terapeuta: Écsiné Dobai Ágnes pedagógus Létszám: 5 gyermek Nemek: egy kislány (Lili), négy kisfiú (Attila, Máté, Tamás, Ádám) Életkor: 6-7 évesek A foglalkozás menete: 1) A terapeuta kérdésére mindegyik gyermek elmeséli, hogy az utolsó találkozásuk óta mi a jó hír, mi a rossz hír, vagyis milyen fontos esemény történt velük. (A gyerekek türelmesen végighallgatták egymást. Nem vágtak a másik szavába.) 2) Számolással összekötött mozgások: a) fejhajlítás, fejfordítás, fejkörzés, domborítás Lili jól számol húszig. Szépen végzi a gyakorlatokat. Sok dicséretet kap. 90
b) vállfelhúzás, ujjkörzés, csuklókörzés, karkörzés – visszafelé is Lili: bal, jobb tévesztés c) tenyérfordítás, tenyérnyitás Lili: jó a ritmusérzéke 3) Nagy mozgások: a gyerekek vezetik a gyakorlatot, számolással: Lili ismétlésszáma 29. Koncentrál, nagyon igyekszik. a) fejemelés b) fejemelés hason c) lábemelés – váltott lábbal (Lili vezényel) d) „Superman”: kéz- és lábemelés e) hinta, közben fürdőszobai tárgyak megnevezése Lili: szappantartó, nedves törlő, fésű, hajgumi A fiúk állandóan beszélnek, Lili csak akkor válaszol, ha szólnak hozzá. f) mellúszás – két körben kéz- és lábtempó g) kisbicska (Lili vezeti: húszig számol, először siet) h) térdelőtámasz: (balkéz + balláb, jobb kéz + jobb láb, balkéz + jobb láb, jobb kéz + balláb) váltva (tízszer). i) halacska (hússzor) j) ficánkoló halacska (Lili nagyon jó). k) kistigris Attila elmeséli a történetet. A gyerekek figyelnek a hangokra: tapsra lapulás, sípra fordulás. (Taps, sípszó a terapeutától hangzik el.) Nagyon élvezték a gyerekek ezt a gyakorlatot l) pályaválasztás - lábujj-járás (Lilit megdicsérik) nyolcszor ismétlik a feladatot - sarkon járás (8) - külső talp él (8) - belső talp él (8) m) indiánszökdelés (Lili számol) - előre hat, hátrafelé hat n) lábemelés: ellentétes könyökkel tízszer (egyéni számolással) 91
o) sarokemelés: ellentétes kézzel érintve (egyéni számolással) tízszer p) körbemasírozás: öt kör, ellentétes kéz-, lábemeléssel r) ráfordulás vállal: tízszer (Lili néha lazsál a fordulással) s) vízszintes kaszálás (Lili nem emeli fel a kezét) sz) rámutató járás (tízszer) – ellentétes kéz, láb (Lili nem fordul rá) t) keresztlépés: elöl/hátul zár – lábváltással tízszer ty) lábujjhegy-sarokjárás: ellentétes fülfogással tízszer (Lilinek nagyon jól megy) u) térden járás (hat kör) – nem esnek el ú) összetett gyakorlatok: kézemelés→nyitás→guggolás (ötször) 1. Ádám mondja és csinálja 2. Ádám hallgat és csinálja 3. Ádám hallgat és nem csinálja a gyakorlatot. Mindegyik gyerek megismétli. ü) láblendítés tapssal (ötször), ugyanúgy, mint az előbbi gyakorlatnál, mindegyik gyerek bemutatja összetett fejlesztés: memória, ritmus, lateralizáció ű) trambulin: névsor szerint ugrálnak a gumiasztalon (a többiek ezalatt párban labdáznak) Lili Tamással van párban. A kislány ügyesen dobja és kapja el a labdát. v) Lili a trambulinon húsz terpeszt csinál, majd húsz egylábas ugrást is csinál. w) Lili Attilával egyszerre két labdát is dobál. Nagyon jó a labdaérzéke. z) Körben ritmusra lépés, tapsra édességnevet kell mondani. Lili másodszorra nem tudott mondani. Majd lekváros fagyi hangzott el, zavarba jött. Olyan nincs - mondta. zs) Ételneveket kell szótagolva mondani a tapsra. Túrós tészta, rántott hús. (Lili kedvenc ételei)
92
A) A gyerekek körbeülnek, ceruzát választanak. Ceruza a kézben: balra, jobbra – csak szemmel kísérik (10-ig számolnak): föl-le, jobbra fel, balra le (Lili siet). A gyakorlatot tízszer ismétlik az órajárásnak megfelelően, majd tízszer ellentétes irányban. B) Lili a becsukott szemmel indul: előre két lépés, jobbra fordul, jobbra egyet lép, hátra egyet lép, balra kettőt, jobbra fordul, előre egyet lép, balra egyet – téveszt. Instrukció: előre egy, jobbra egy, balra egy, hátra kettő (jobbbalnál Lili bizonytalan) A terapeuta megkérdezi, hogy szeretne-e javítani, de a kislány visszakérdez, hogy mit javítson. A számokat megjegyezte, az irányt ismét eltévesztette. Másodszor sem akar javítani. C) Döglött kutyák: három gyerek és két ugrókötél Balkéz és balláb- Lili fordítva csinálja. D) Fekvő Pinokkió: Lili jól csinálja. E) Vizuális memóriafejlesztés: állatos kártyák – a gyerekek megnézik, memorizálják, majd lefordítják a kártyákat. Öt kártyát kell megtalálni, Lili mindet megtalálja. Ő lett a győztes. Másoknak is segít. Levezetés: Játék 1) Négy cápát és egy macskafogót választanak. A cápák tapsra felugranak a bordásfalra. Az utolsó kiesik. 2) Memóriafejlesztés: egy taps= guggolás, két taps = futás, három taps = megállás. 3)
Gombóc,
nudli,
palacsinta
szavak
elhangzásakor
a
gyerekeknek mozgással kell reagálniuk. Gombóc = guggolás, nudli = állás, palacsinta = hasalás Értékelés: A gyerekek és a terapeuta értékelik a foglalkozást és a gyerekek egymást. A pedagógus előveszi a KINCSESLÁDÁT. Attila: „Elfáradtam.” (Ajándékot húz.) 93
Ádám: „Jól éreztem magam. Elfáradtam. Az ugrókötél a legnehezebb.” (Ajándékot húz.) Tamás: „Jól éreztem magam.” (Öt figyelmeztetést kapott. Nem húzhat ajándékot.) Lili: „Nem kellett rám szólni. Nem fáradtam el. Jól éreztem magam.” (Ajándékot húz.) Máté: „Nem kaptam figyelmeztetést. T: Elégedett vagy magaddal? M: Igen. T: Nem tetszett, amit az óra végén csináltál. A gyerekek elköszöntek egymástól és Ági nénitől. Jó hétvégét kívántak, majd a rájuk váró szüleikkel hazamentek. Véleményem a foglakozásról: Várakozással, de kétségekkel mentem el a terápiára. Túl hosszúnak tartottam százhúsz
percet
öt
olyan
gyermek
figyelmének,
érdeklődésének
a
fenntartására, akik még csak hat- és hétévesek. A félelmem nem igazolódott be. A gyerekek az utolsó percig közreműködők, érdeklődők voltak. Bár saját bevallásuk szerint is elfáradtak, menet közben ez nem látszott rajtuk. A
fejlesztésnek
sokféle
területe
előtérbe
került:
mozgáskoordináció,
lateralizáció, szerialitás, vizuális memória, verbális memória, ritmusérzék, labdaérzék, színek, formák, stb. A gyerekek jól érezték magukat, szívesen járnak a foglalkozásokra. Kedvelik társaikat, Ági nénit szeretik, tisztelik. Mind az öten küzdöttek a megkésett beszédfejlődéssel. Eltérő értelmi képességekkel rendelkeznek, de egyikük sem hátrányos helyzetű, sem szociálisan, sem biológiailag. A fiúk között előfordul magatartásbeli probléma, de sokat „szelídültek” a terápiának köszönhetően. Hetente háromszor két órát foglakozik velük a mozgásterapeuta. Az elnevezés kevesebbet sejtet, mint a valóság. Jobb lenne fejlesztő pedagógusnak nevezni. Écsiné Dobai Ágnes mozgásterapeuta 2004. február 20-án a következőket írta Liliről: 94
Javulást tapasztaltam: o a
beszédkészség
területén:
összefüggően
kezd
beszélni,
hanglejtése már nem éneklő, megszólítja a társait, már engem is bátran kérdez o a keresztmozgások végrehajtása terén: koordinált, ritmusos o egyensúlya erősödött További fejlesztésre szorul: o a térbeli tájékozódás terén o a dominancia területén o a síkbeli tájékozódás területén o a memória területén o a szerialitás területén Lilit édesanyja úgy segítette a bal és jobb oldal megkülönböztetésében, hogy bal csuklójára színes hajgumit húzott. A kislány csukott szemmel sokszor megérintette a karkötőt, mielőtt az adott irányba fordult. 3.2. Logopédiai foglalkozások 3. 2. 1. Az iskolaválasztás. A logopédiai „üzenő füzet” A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Lilinél dyslexia és dysgráphia veszélyeztetettséget prognosztizált. Iskolai előmenetele ezt nem igazolja. Az első évet sikeresen teljesítette. Megtanult írni és olvasni. A logopédussal már 2004. márciusában elkezdték a betűtanulást. Az édesanya és a logopédus között üzenő füzet volt forgalomban, melybe a logopédus minden foglalkozás után beírta az értékelését, valamint az otthon elvégzendő feladatokat. Az édesanya „válaszolt”, leírta a gyakorlás menetét, eredményét, de azt is, ha valamilyen ok miatt elmaradt az otthoni munka. Az a tény, hogy az édesanyának tanítói diplomája van, mindkettőjük, sőt mind a hármuk (a kislányt is beleértve) munkáját megkönnyítette. (Ezek a füzetek a birtokomban vannak.)
95
2004. január 27-én az édesanya és a kislány látogatást tett Börcsön, a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. A logopédus tanácsára ide szándékozták Lilit beíratni. Az anya feljegyzései: Kedves, családias iskola, az 1. osztályosok külön vannak. Tizenegy
-
gyerek jár az 1. osztályba, ebből kettő fejlesztésre szorul. -
Negatívum: az ének és a rajz összevontan van az 1-4. osztályban.
-
Pozitívum: magyarból a Meixner-féle tankönyvet használják.
-
Pozitívum: a magyart és az éneket tanító néni, a matematikát tanító bácsi tanítja. (Ő lesz Lili osztályfőnöke.) Pozitívum: menza az óvodában van, Pitypang Óvoda. (Az iskola mellett
-
található.) Negatívum: a napközi fél négyig üzemel, és maximum húsz gyerek lehet
ott. -
Negatívum: zenei képzés, hangszertanulás nincs.
-
Lilinek nagyon tetszett az iskola is és az óvoda is, ahonnan tíz elsős lesz jövőre.
-
Február 27-én meghívtak bennünket is a „Lakodalmas játékra”.
-
Február 3-án a leendő elsősösöknek lesz nyílt nap az iskolában.
Részletek a logopédus és az anya üzenőfüzetéből: A logopédus által otthoni gyakorlásra szánt feladatok a Lexi tankönyvcsalád első kötetéből. (Csabay Katalin: Lexi, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.) 3-5. oldal: „Mutasd, amit mondok!” Állatok és járművek neve alanyesetben, hangja, mozgása, testhelyzete. 6-18. oldal: „Mondom – mutasd!” (össze-vissza) 1.
Sorban elmondani: 96
- állatot, járművet, ennivalót (ételt), italt - járművet, növényt: virágot, gyümölcsöt, zöldséget - tanszert, bútort, edényt… Például a ló állat. 2.
Használattal, körülírással
19-33. oldal: Tőmondatok: 1. Lili mutassa meg, amit mondok! 2. Lili mondja el a mondatokat sorban! Ez több mint egy heti anyag. Az eleje könnyű szavakból áll, de fontos a szavak sorrendje! A szavak egyre nehezednek, a kevésbé ismert szavakat érdemes külön gyakorolni: „Hol a bácsi, fiú, kőműves…stb.?” - először alanyokat „Mutasd, aki söpör, terít, locsol…stb.!” - utána külön állítmányokat A logopédus értékelése Lili teljesítményéről: „Remekül megy! Egy-két szót írtam csak a képekhez, azokat érdemes néha ismételni.” 39. oldal: - az állatok nevének gyakorlása - a színek gyakorlása - számláláshoz, csoportosításhoz (szín, faj) - jelzős szerkezetek gyakorlása „Úgy látom, nem okoz Lilinek nehézséget, de ha kivágjátok, talán szívesen játszogat velük.” 34. oldal: Két jelző együtt: két kis veréb…stb. 35. oldal: 97
„Macin a főbb testrészek megmutatása – tanultunk hozzá egy mondókát, mutatással: fejem, nyakam, vállam, hátam, mellem, hasam, kezem, lábam…stb. A babán az arc részeit (ügyesen ment), és a végtagok kisebb részeit. Persze a legjobb magunkon és egymáson, a képek csak ötletadók.” Készítsetek rajzot a következő mondókához! Hüvelykujjam almafa, Mutató ujjam megrázta, Középső ujjam felszedte, Gyűrűs ujjam hazavitte, A kisujjam mind megette, Megfájdult a hasa tőle.
98
(A rajz úgy készült el, hogy a kislány tenyerét körberajzolták. Az ujjhegyekhez kerültek az illusztrációk, s végül egy hasára mutató emberke.) 42-43. oldal: Mit rajzol a…? 99
„Először csak egyszavas válaszokat mondjon Lili, csupa -a végű szót, s ezek tárgyesetét: -át. Majd -e végű szavakat, az állatok közül a teve legyen, ha hosszabb szót szeretne, inkább púpos teve legyen.” 44. oldal: Mit rajzol a…? Először itt is – kérdésre – csak egyszavas -e végű szavakat, majd ezek tárgyesetét: -ét. „Ha szívesen teszi, gyakorlás után mondhatja a teljes mondatot, de akkor sorban!” 45. oldal: Mit fog a…? Csupa -i végű szót kérj és ezek tárgyesetét! 46. oldal: Mit fog a…? Hasonlóan az előzőhöz, csak most -ó, -ő, -ú, -ű végű szavakkal. 47- 48. oldal: Mit visz a…? Mit szállít a…? „Itt többször játsszátok el úgy, hogy felnőtt mondja (nem sorrendben) a teljes mondatot, Lilike keresse meg! (A tárgyrag elé kötőhang kerül.) 49. oldal: „Ezt a feladatot már akkor csináljátok meg, amikor az előzőeket gyakoroltátok! A piacos képeken sok nehezebb (pénzt, buszt stb.) tárgyeset van. Nem kell ehhez ragaszkodni, inkább csak ötletadó. A körülöttük levő dolgok tárgyesetét mondjuk! Jó az igazi piacot is megnézegetni és elmondogatni: Mit árul? Mit vesz? Mit ad? Mit visz? Mit húz? Mit eszik? stb.” 36. oldal: Két jelzővel ellátott szavak gyakorlása, nagyság (méret) és szín: - kis, sárga virág, nagy, sárga virág - kis, sárga lepke, nagy sárga lepke 100
- kis, zöld lepke, nagy zöld lepke Minta és szín: -
pöttyös, zöld lepke
-
csíkos, sárga lepke
-
sima, sárga lepke stb.
37. oldal: Zöld és sárga színjelző + fonal, gombolyag, szekér, dömper…stb. „Jó lenne megnézni igazi gombolyagot, kötőtűt, kötést, ha alkalom adódik rá!” 38-41. oldal: „Az eddigieken túl „tanár nénis” játék felváltva.” Kirakunk néhány állatot a házikókhoz részben jól, részben rosszul. A másik egyenként elmondja, hogy hogyan raktuk ki, például: - A zöld zsiráf a zöld házban lakik. - A kék mókus nem a piros házban lakik, hanem a kék házban lakik. 50. oldal: Képek neve: citrom, eper… - színjelzővel(?): sárga…, piros… - számjelzővel(?): egy, két, sok… - szín- + számjelző együtt: egy sárga citrom… „Lilike már meg is számlálgathatja a 3. keretben lévőket, hogy mennyi, de azt nem kell sorozatban mondani. Ha van játék dömperetek, nézzétek meg!” 51. oldal: - Mi van a képen? Mindent el lehet mondani alanyesetben. - Mit látunk a képen? Mindent fel lehet sorolni tárgyesetben. - Milyen játékok vannak mindig a téren? (alanyesetben) - Milyen játékokat építettek a térre? (tárgyesetben) - Milyen játékok vannak itt, amit otthonról hoztak a gyerekek? (alanyeset) - Mit hoztak otthonról a gyerekek? (tárgyeset) - Mit csinálnak a gyerekek? (állítmányok) - Mivel játszanak a gyerekek? (eszközhatározók) 101
- Milyen a ruhák színe, mintája? (minőségjelzők) - Milyen színű a gyerekek haja? (minőségjelzők) Édesanya: „Lili felváltva használta: a csíkos nadrágos fiú, a fiú, akinek csíkos nadrágja van.” Logopédus: „Ha egyébként megfelel a szövegkörnyezetnek, nem tartom rossznak.” „Ezeket folyamatosan csináljátok, ne csak szombatig!” Bővítsük a csoportosításokat: - evőeszköz - szerszám - ruhaféle (ruhaneműt szoktunk mondani, de Lilikének nehéz kimondani.) - épületek nevével! „Fontos lenne a szavakat rendszeresen ismételgetni – napi egy lapot, fő fogalomba sorolással (a füzet második oldala). Kriszti (az anya), légy szíves, írd fel azokat a szavakat, amik nehezek! A mindennapi életben ezeket a szavakat, fogalomköröket valódi tárgyakkal, illetve játék közben kicsinyített másaival (babaedényekkel) lehet helyettesíteni, s ezek nevét sokszor mondogatni (babaruhák, bababútorok, amilyen játékok vannak otthon).” - A képekkel szombatig lehet játszogatni, de ez nem „feladat” Lilikének. - A könyvből könnyűt vettünk. (52-53. o.) - Mit eszik a…? - Kié a…? - Ágitól (a mozgásterapeuta) légy szíves, kérdezd meg a dominanciát! 54-55. oldal: -ban, -ben - Gyakorolni a képek nevét: felismertetéssel: Hol laksz?, csak mutatni kell, esetleg mondani is: „Itt az ásó.” - Kérdezni: Hol (miben) van a ropi, a gereblye…? - Mutassa meg és csak azt mondja, hogy pohárban, vödörben… - Te mond a teljes mondatot – nem sorban –, és Lili mutassa meg! 102
- Lili mondja a teljes mondatot és mutassa is, sorban! - Az 54. és 55. oldalt úgy gyakoroljátok, hogy Lili sokszor hallja a teljes mondatot helyesen! - Az előzőekhez hasonlóan, lépésről lépésre az 56. és 57. oldalt is! - babakocsi, doboz, fiók, üveg, csésze, szilva, paprika, ropi, retek, gereblye, fűrész - Ugyanígy az 58., 59., 60., és 61. oldal mondatait is. Hangkereső Mit hallunk az elején? m, n, l, r, sz, z, s, zs, v, f. Majd magánhangzók legyenek az első hangok! „A 74. oldalhoz vágjátok szét a játékok képét!” Édesanya: „Nehezen megy a szita!” Logopédus: „Itt most rögtön ment, de ez se jelent semmit. Sokat, sokféleképpen kell gyakorolni. Képekkel, de amit lehet, játékokkal és valós tárgyakkal is. Például: Adok a …-nak egy kendőt és egy lufit. A majom a …-val és a …-val játszik. De előtte lehet fordítva: Te mondod: Adj egy …-t a …-nak! Amíg könnyebben megy. Édesanya: „A Lexiből a 80. oldalról a vonatos meglepően jól ment. REMEK! Nehezen hívja elő: vágódeszka, merőkanál, csavarhúzó, dugóhúzó.” Logopédus: „Ilyeneket főleg igaziakkal lehet gyakorolni!” Lexi: 41. oldal, 25. oldal – egyes szám, többes szám 62. o. Édesanya: „2004. január 7. 10 óra, vizsgálati időpont.” (Ekkor járt Lili először a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs előtt.) 64-65. oldal: Egyes szám, többes szám gyakorlása: tücsök – tücskök, állatok és hangjaik: liba – gágog, kacsa – hápog. 66-67. oldal: Hova? -ba, -be
103
68-69. oldal: Tagadás 80. + 5. oldal (Lexi II.) Mellékletek: évszakok. 87. oldal (Lexi II.) A képeket kérem kivágni, rakosgatni, nevüket mondogatni. 22-23. oldal: bal – jobb színezés (Naponta csak egy sort!) Tájékozódás a lapon: 14-15-16-17. oldal közepe, bal oldala, jobb oldala - Mit látsz, mi van a lap közepén, bal oldalán, jobb oldalán? - Ha bal – jobb színezést csináltok, mindig sorban kell haladni, mondani kell, hogy „balra fordul, ezért lila” stb. Az utazás alatt, ha lenne alkalom: - család, rokonok, családi kapcsolatok - hová utazunk, hol lakunk, kivel megyünk? - ízek - mesemondás, amiben visszatérő részek vannak, például: A répa, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A holló és a róka - helyhatározós mondatok gyakorolni Lilivel (70. oldal) 28. oldal: magas – mély hangok, 10. melléklet: képtörténetek Édesanya: „Kivágjuk a Lexi I. 93. oldaláról a jobb és bal kezet? Mindig ott raknánk ki ahol dolgozunk.” Logopédus: „Jó. A 22, 23, 75. o. – lehetne naponta 1-1 sort színezni, és a 26. és a 27. oldalon lendületesen fekvő vonalakat rajzolni. 30. oldal: Alsó, középső, felső gyakorlása!
104
Én is tudok olvasni: F1. Ezeken a lapokon a helyhatározórag mellett cél az árnyaltabb kifejezések gyakorlása is. Amik nehezebben rögzülnek, arra kérdezz rá gyakrabban! 31-32. és 76. oldal: A házikó részei Édesanya: „Kedves Anna! A héten nem csináltunk semmit ezekből a feladatokból. Helyette többször játszottunk „NANU”-val, itt járt nálunk Lili barátnője. Meglátogattuk a nagymamát, illetve a kutyánkat, Pumpit. Szombaton kirándultunk és Pápán is jártunk az uszodában. Pénteken pedig Levente (Lili bátyja) farsangján szórakoztunk. A jövő hétre behozzuk az elmaradt feladatokat. Köszi: Kriszti” Logopédus: „Ismételtünk és a Lexiben a házikó szintjeit gyakoroltuk. (77. oldal és dobókockás boríték.) Lilinek remekül megy!” Logopédus: „A Lexi 15. és 16. mellékletéből aranyos házikót lehet ragasztani az 1., 2., 3. sor illetve az 1., 2., 3., 4. ablak gyakorlására. A 14. melléklet dobókockájával emlékezetfejlesztő.” Én is tudok olvasni: 72-73. oldal Én is tudok olvasni: 77. oldal ellentétes melléknevek Lexi 13. melléklet, 9. melléklet – ellentétek, dominó Édesanya: „Écsiné Ági (mozgásterapeuta) továbblépett a fejlesztésben. Lilinél megvan a dominancia (2004. február!), már erre vonatkozó gyakorlatokat végeznek. Lassan lehet csökkenteni a gyakoriságot. (Hetente kétszer) Kérek tőle jelentést.” A jelentést lásd a mozgásterápia foglalkozás után. 78-79. oldal: A tárgyas ragozás gyakorlása! 80-81. oldal: Két helyhatározós kapcsolatok mondása. „Lexi hetedik mellékletéből jó kis „terepasztalt” lehet csinálni a térbeli viszonyok gyakorlására. Először: mondom – oda kell tenni, kiteszem/kiteszi – megmondja, 105
hol van. Eleinte a fogalmazásra figyelj: Legyen a… (előtt, mellett, balról stb.), Tedd a… mellé, elé…! Később: a helyviszonyok megfogalmazásának gyakorlásához képes feladatok a Lexi I. 42., 44., 46., 48., 49. oldalán találhatók. 9. melléklet: 1.
Több, kevesebb, ugyanannyi, semmi: -
teszek hozzá → több lesz
-
veszek el belőle → kevesebb lesz
-
számlálgatás, rakosgatás
2.
Mennyiség állandóság: -
Valahány halacskát kirakni, megszámlálni.
-
Ugyanannyit széthúzni → ugyanannyi marad.
-
Ugyanannyit összetolni → ugyanannyi marad.
Édesanya: „Kedves Anna! A héten betegen feküdtem, úgyhogy nem tudtunk sokszor gyakorolni Lilivel. Az influenza miatt nem tudtam a Prohászka – iskolába elmenni a nyílt napra (2004. február 25-én), most már 100% Börcs. Küldöm Ági (mozgásterapeuta) rövid jellemzését. (58. oldal) Logopédus: Jobbulást! Gyakorlás: ellentétpárok: erős – gyönge, egyenes – görbe, friss – hervadt, keskeny – széles, ritka – sűrű, szelíd – mérges. (Ezek csak ötletek.) Rajzoljátok, mondjátok! - Hétfőn heverünk: egy ágy, rajta gyerek fekszik. - Kedden keverünk: egy lábas fakanállal. - Szerdán szemelünk: egy szőlőfürt. - Csütörtökön csücsülünk: egy széken ül egy gyerek. - Pénteken pipálunk: egy pipa. - Szombaton szitálunk: egy szita - Vasárnap titeket vendégségbe várunk: egy nevető gyerek.
106
A hét első hat napján alliterálnak a napok nevei és az igék. Így könnyebb a megjegyzés. Csoportosítás, meghatározás. Lexi I.: 61-65. oldal naponta beosztva, mikor melyikre jut idő: végigmondani a képeket, megnevezni a fő fogalmakat, végigmondani egyszerű meghatározással, például: A polc bútor. Én is tudok olvasni: 86-91. oldal
107
2004. márciusában elkezdtük a betűtanulást! - A széttagolt képek rakosgatását javasolnám még (87-89. oldal), hogy biztosabb legyen a képmegnevezés. (Egyszerre ne mindent!) - Hosszú – rövid: Lexi 34-35. oldal - Elején, végén, közepén, benne: 36. oldal - Én is tudok olvasni: Kívánságok megfogalmazása: Szeretne 82-83. oldal Édesanya: Betűk felismerése nagyon jól megy. Az elején az „a” és „ó” együtt ment nehezebben. Szavakból ügyesen kihallja a három magánhangzót. Lili amiket téveszt: M → N: Melli: Nelli V → M: vakaró(z)ni: makaróni G → K: Ginga: Kinga Logopédus: 85. oldal: a kettős jelző használata: vékony, piros, paprika, cérna, cérnavékony, paprikapiros 84. oldal: konyhai berendezések, eszközök, tevékenységek. A kép inkább csak ötletadó, talán kirándulás közben is lenne alkalom a valóságban nézegetni, beszélgetni. Mehet a 2, 4, 6-os képeslap is, meg a rajtuk lévő iránygyakorlatok is. Édesanya: 2004. március 18-án beiratkoztunk a Börcsi Általános Iskolába. Ági (mozgásterapeuta) a torna intenzitását lecsökkentette heti kettőre. A dominanciát kell erősíteni még. Logopédus: Ízek: Lexi I./66.: édes – savanyú – sós – keserű 92.oldal: tárgyas ragozású igék 93.oldal: ellentétes jelentésű melléknevek, birtokos személyjelek gyakorlása. (Előtte jó gyakorolni az állatok nevét.) Nem könnyű lap, érdemes többször visszatérni rá.) Logopédus: Ha egy-egy sort kiszíneznétek a Lexi 73, 75, 85. oldalán! Álló egyenesek Lexi 33, 78. oldal. Lexi 12. melléklet – első hang dominó. Új betűk: 108
m, s, t: morog, sistereg, tülköl. Hangoztatjuk, betesszük a betűutcába, párosítjuk a képekkel, felismertetjük. Édesanya: Gyakoroltuk a külön munkalapon a szótördelést, jól ment, – illetve a szavak első hangjának a hangoztatását. Nehezen ment: hal, fogas. Logopédus: A nehéz hangokat át lehet ugrani, lesz még időnk. Édesanya: A színezésekre apránként tudom csak rávenni, de rajta leszek. Logopédus: Maximum napi egyet, de erőszakolni nem kell. Betűk: - Magánhangzók felismertetése: 1-2 perc. - Magánhangzók olvasása a 11. 13. oldaltól, és a többi feladatot is lehet olvasni. - Az i lap feldolgozása, ahogy írtam. - Mássalhangzók felismerése, betűk és játékok. Lehet, hogy azért nehezebb Lilinek, mert hol az első hangot, hol a magánhangzót keressük, és még keveredik a két feladat. Szabad picit jobban megnyomni az első hangot ilyenkor. Már egyre könnyebben megy. Én is tudok olvasni 96, 97. oldal: Hasonló mondatszerkezetek, mint a fehér lapon – először egyes, majd többes számban. Betűk gyakorlása a megbeszélt módon. 98. 99. oldal: Képek neve, majd „mi hiányzik?” a teljes mondatokat először felismertetve, hogy a megnevezések könnyen menjenek. Betűk: Gyakorlás a megszokott módon, betűsorok olvasása a lapokról (14. lap) Olvasás: Magánhangzók, mássalhangzók gyakorlása a szokott módon. (18, 19. lap) Szótagok: csak felismertetés! 109
Kártyák: kirakom, szemben ülök, lassan mondom a szótagot, am, im, om: a sorrend más legyen! Lilike mutasson a kártyákra! Egyszerre csak egy játék kártyáit gyakorolni. Számjegyek: versike, gyümölcsök színezése. Édesanya: Még nem tudjuk. Mondogattuk, de nem akart színezni. Logopédus: Nem kötelező, csak ha nem nagyon tiltakozik. Nem lenne rossz pedig, mert a többféle megközelítés segíti a megjegyzést. Édesanya: 2004. április 20-án megkaptuk a záradékot, hogy Lili sajátos nevelési igényű. A kártyák a szótagokkal nagyon jól megy. Igen élvezi, ha sikerül gyorsan megtalálni. Logopédus: Remek. Kis felismertetés után el is olvashatja, átrendezheti, újra elolvashatja. Ha van időtök, meg lehet próbálni két oszlopot kirakni egymás mellé: táblázatszerűen, függőlegesen a mássalhangzókat, vízszintesen a magánhangzókat, és felismertetni. A 20. lapon a szótagokat még nem olvastatnám, maradnék a kártyáknál. Lexi 5. melléklet: Hol hallod? Elején, végén, benne. (Ügyesen megy!) Tárgyas igékkel kétbővítményes mondatok mondása: 100-103. oldal. Idő függvényében haladjatok! Logopédus: olvasás: vettük az e betűt, most az a szabadságon van, nem szabad olvasni. Kivettem a borítékból is. Gyakorlás: az eddigiek szerint, először felismertetve, utána lehet a 23. oldali hangkeresőt, végül a 22. és a 24. oldalt olvasni. (Ha lesz időtök, persze nem egyszerre.) A bekarikázott számú lapokat mindig lehet mondani, jó lenne folyamatosan ismételni. Édesanya: Jó, hogy az a-t kivetted, Lili gyakran mond az e helyett a-t.
110
Logopédus:
a – e differenciálása - Magánhangzós borítékból felismertetés - Lapról hangkereső - Magánhangzó kocka dobása
i gyakorlása: - Színes betűk - Kocka - 15. oldal Szótagok. - Játék képe alá kirakva, felismertetve - Utána lehet olvasni Édesanya: nem volt gyakorlásra időnk, jövő héten pótoljuk! Édesanya: 2004. május 29.: Lili nagyon sokat fejlődött, több téren is. Szókincse gazdagabb, gyorsabban elő tudja hívni a szavakat, helyesen ragoz, inkább sorrendi hibákat ejt. Például: „Inkább is el szeretnék menni én!” Magabiztosabb, gyerekek közt irányít, javítja őket, nyíltan véleményt formál. Türelmesebb, kitartóbb, kicsit talán már az iskolát is várja. Talán a v, ami még nem megy biztosan. Logopédus: A v-t sok felismertetés betűkártyákkal! Fontos a sorrend – érdemes többször gyakorolni – szintén felismertetve, hogy tőlünk hallja jól, sokszor! Én is tudok olvasni: 106, 107. oldal. A szokott felismertető gyakorlások után lehet a lapról is olvasni. Logopédus: A répa (51. oldal) Boríték: - Kirakom a képeket, megnevezem őket. - Alulra a szótagokat teszem. - A képet letapsolom, első tapsot megismétlem. - Megkeresem a szótagot, alá teszem.
111
Logopédus: 108, 109. oldal: a kislány fésülködik a tükörnél. 3. 2. 2. Logopédiai foglalkozás I. Lili logopédiai rásegítéssel végzi az általános iskola alsó tagozatát. Már a 2. osztályban ledolgozta a megkésett beszédfejlődés hátrányát, de a jobb eredmény eléréséért a fejlesztés tovább folytatódik. A LEXI tankönyvcsomagból dolgoztak. Időpont: 2005. október 17. 13.00 - 14.45 Helyszín: Zrínyi Ilona Általános Iskola, Börcs Logopédus: Nyikes Jánosné Anna Jelenlévők: Lili és két fiú Tankönyv: Játékház I. Játék: „agyfényesítő” cikázó golyók 4 színű golyó: 0→1→2→3→4→(5)db, növekvő sorrendben Lili számolása hibátlan. Vizuális memória fejlesztése: piros(1) – kék (4) – sárga (3) – zöld (2) Lili színe a sárga. Tapsra mindenki a saját színét gyűjti – megadott idő alatt. Lili 15 golyót szed össze a saját színéből két taps között. II. Füzet és ceruza Dátum: október 17. A naptárból kikeresik: hétfő Diktálás: Mennyi kell még a hathoz, hogy tíz legyen? ty: Tyúk, tyúkól, latyak, Pityu, Matyi, kesztyű, hattyú, pinty, ponty, konty Lili hibái: tyúkol, pityu (hangos közös javítás) Kérdés: Mitől mondat? Válasz: Nagy kezdőbetű, mondatvégi írásjel. Diktálás: A kutya a latyakból lefetyel. A ponty a bástya körül úszik.
112
Lili hibái: latyakbol (elválasztása jó: latyak-bol), ússzik K: Hány szóba kellett írni a mondatot? V: 5 – 6 Lili: Az „A” nagy, mert a mondat eleje. III. Szavak mondása ty-vel: A soron következő gyereknek meg kell ismételnie mindet, amit előtte mondtak. Szólánc: tyúk, tyúkól, konty, lefetyel, latyak (Lili szava a lefetyel) A verbális memória fejlesztését szolgálja a szólánc. Szólánc: kutya, pityke, Mátyás, kesztyű (Lili szava Mátyás) Kilenc szó: Lili segítségre szorult a lefetyel és a pityke szavaknál. Írás a füzetbe: a sorrend nem fontos, amennyi az eszükbe jut, le kell írniuk. Lili: tyúk, tyúkól, lefetyel, konty, kutya (9/5) Helyesírási hibája nem volt. IV. A nagybetűk jelölése: A magánhangzók színezése kékkel (két lapon is jelölik). Jól hangoztatják a magánhangzókat. A zöngés hangokat morgós, a zöngétlen hangokat nem morgós hangoknak nevezik. A „morgós” hangokat pirossal, a „nem morgósakat” zölddel jelölik. (Lili jól meg tudja különböztetni a zöngés-zöngétlen hangokat.) V. Írás-olvasás gyakorlása: A kiosztott lapon a nyilak irányt mutatnak: ← →
↑
→ →
↓ ←
→ ↓
←
→
←
→
A nyilak irányát kézzel meg kell mutatni. ty kutya
kártya
tenyér
bástya
fejsze
hattyú tigris
mozdony torta
A lap hátsó oldalán ty betűs szavak vannak szótagolva.
113
tyúk
3. 2. 3. Logopédiai foglalkozás II. Időpont: 2005. október 24. 1500 - 16.15-ig Helyszín: Zrínyi Ilona Általános Iskola, Börcs Logopédus: Nyikes Jánosné Anna Lili (egyedül) I. Képkirakós – a képek megnevezése A: Mit gyakoroltunk sokat mostanában? L: Ty betűsöket. A: A képek nevében van ty. Mondd ki! L: Pöttyös. (Nehezen találja ki.) → pöttyös labda, pöttyös anyag, pöttyös ruha kesztyű, ponty, fogantyú (Nem ismeri a szó jelentését, de felismeri, ty van benne.) A: Mi a pinty? L: - (Nem tudja a szó jelentését.) Képek: bástya, hattyú, kártya Lili rámutatása a képre hibátlan. (Jó a vizuális memóriája.) Lili sorban mutatja, megnevezi a képeket. L: Szótagkártyák: tapsolja, keresi a szavakat. pöty – (ty)ös – először téveszti kesz – tyű ponty – (egy kártya) fog – an – tyú → fo – ga- ntyú → fo – gan – tyú (Harmadikra lesz helyes a szótagolás.) Jó szótagolások: bás – tya, haty – tyú, ká – tyú. L: Elolvassa a szótagokat: hattyú vagy haty – tyú Szókártyák nélkül is hibátlanul elmondja a szavakat. Mondatalkotás a ty betűs szavakkal: L: 1) A bástya jó magas. A: Hova építenek bástyát? L: (Nehezen fogalmazza meg.) Torony. Vár. 114
L: 2) A ponty a vízben úszik. A: Milyen beceneve volt? L: - (Nem tud válaszolni.) A: Potyka. (A pedagógus segít.) L: 3) A fogantyú a buszban van. A: Mire való a fogantyú? L: Hogy el ne essünk. (Nem teljes a válasz, de a kislány tisztában van a szó jelentésével.) II. Rejtvényfejtés: Szétvágott mondatok A: Melyeket kellene előre venni? L: Ezeket. (Kiválasztja a nagybetűs szavakat.) A: Honnan tudod? L: Nagybetű van az elején. 1) Judit lassan kortyolja a vizet, mert hideg. (Elsőre jó.) 2) Pityu nem éri el a fogantyút, mert nem elég magas. L: Nem jó, mert neki magas. – Félreérti a mondatot. Eljátsszák. A: Ki magas?
L: Pityu.
3) Zoli batyuba köti a holmiját, mert nincs táskája. 4) Rotyog a leves, mert erős a gáz lángja. 5) Szilvi rózsaszín ruhát kapott, mert jól áll neki. 6) Eltört Juli pöttyös bögréje, mert Matyi leejtette. 7) A mama keresi a tyúkot, mert nem hallja kotyogni. 8) Matyi halkan motyog, mert nem tudja a verset. A: Hogyan csinál, aki motyog? (Lili megmutatja.) III.
A: Hány vonal van a borítékon? L: Három. Ilyent már csináltunk. Szótagból álló szavak. (Nem pontos a megfogalmazás, de jóra gondol.) A: Csak úgy kezdődik valami „okos” szó. 115
1) sütemény 2) kényelem ( Nem tudja Lili a szó jelentését.) A: Nagyon elégedett vagyok veled. A: Hogy hívják, amit a vár sarkába építenek? A sakkban is van ilyen figura. L: Bástya. A: Mit húzunk a kezünkre? L: Karkötőt. (Megszólal a nő.) A: Hidegben? L: Kesztyűt. A: Mi a hal? L: Ponty. A: Kismadár? L: Pinty. A: Hol van a kátyú? L: Nem tudom. (Nem ismeri a szó jelentését.) A pedagógus segít a szó megértésében, de valószínű, hogy nem vált a kislány aktív szókincsének elemévé. A logopédus véleménye Liliről 2005. októberében: „Lili az első osztályban ügyesen megtanult olvasni, olvasástechnikája megfelelő.
(Néha
betűtévesztések
előfordulnak.)
A
szavak,
mondatok
megértése kialakult, az összefüggő szöveg megértése még fejlesztést, gyakorlást igényel. Szavakat, mondatokat tollbamondás után leír. Időtartamhibák, tagolási problémák előfordulnak. Beszédészlelési, beszédértési nehézségei még adódnak. Szóbeli utasításokat nehezen követ, a szóban megoldandó feladatok megriasztják. További fejlesztést igényel a verbális figyelem, a szókincs, az emlékezet és a mondatalkotás terén. További eredményes haladása érdekében az iskolában hetente háromszor logopédiai órán vesz részt.”
116
4. Az iskolában 4. 1. Az első osztály A taneszközök bemutatása 1) Anyanyelvünk világa (6 -7 éveseknek) A tankönyv engedélyszáma: XXVIII/4624-HKT/2000. A tankönyv a Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyvcsalád első osztályosoknak ajánlott tagja. Írta: Bacsó Mónika és Vas Zoltánné Alkotószerkesztő: Antalné dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus Bírálta:
Dr. Raátz Judit főiskolai docens Pintér Henriette főiskolai tanársegéd Gödri Enikő országos szakértő
Fedélterv és illusztrációk: Navratil Zsuzsa Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália ISBN 963 19 4614 2 2) Ábécés olvasókönyv (6 - 7 éveseknek) ISBN 963 188 467 8 Írta: Báder Ilona Bírálta: Meixner Ildikó Fedélterv: Navratil Zsuzsa Illusztrálta: Czakó Ferenc, Mészáros Márta Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália 3) Mesevár (6 -7 éveseknek) Szövegértési munkafüzet ISBN 963 19 5254 1 1. átdolgozott kiadás, 2004. Írta: Boldizsár Ildikó Lektorálta: Rózsa Vincéné, Chászárné Simon Alice
117
Illusztrációk: Somorjai Éva Fedelet tervezte: Navratil Zsuzsa Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália 4) Írás munkafüzet A tankönyv engedélyszáma: XXVIII/4633-HKT/2000. ISBN 963 1946126 8. kiadás, 2004. Írta: Báder Ilona Bírálta: Tóth Lászlóné Fedélterv: Navratil Zsuzsa Illusztrációk: Somorjai Éva Írásgrafikus: Olgyay Gézáné Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália 5) Felmérő feladatlapok (6-7 éveseknek) Magyar nyelv és irodalom (Matematika, Természet- és társadalomismeret) Az 1. osztályos tankönyvcsomaghoz ISBN 963 191158 6 Írták: Báder Ilona Debnárik Gézáné Dr. Török Tamás Gálné Domoszlai Erika Fedélterv és illusztráció: Navratil Zsuzsa Magyar nyelv és irodalom: 1-7. oldal 4.1.1 A taneszközök részletes ismertetése 1. Anyanyelvünk világa Műfaja: munkáltató tankönyv (62 oldal) Felépítése: Első fejezet: Iskolások lettünk (3. oldal) 118
1. Mondogató (Leírás az 55. oldalon) – helyes ejtési gyakorlat, légző gyakorlat, helyes tartás… 2. Mi jut eszedbe a szeptemberről? Tamkó Sirató Károly Szeptember c. versének részlete: Szilvaszedés, szőlő-szüret! Kigyúltak a pásztortüzek. Nyit a Tudás Kapuja: kezdődik az iskola! 3. Mondd el, milyen tapasztalataid voltak az első nap az iskolában! 4. Egy új kisdiák érkezik az osztályba. Belép az ajtón. Vajon mit mond? Játsszátok el a jelenetet! 5. Mutatkozzatok be egymásnak többféleképpen! Melyik bemutatkozás tetszett? Miért? Például: o Szabó Katalin. o Szabó Kati vagyok. o Katinak hívnak. o Kati a nevem. 6. Aki, tudja írja le a nevét! LILI (Ez áll a feladat megoldásaként.) 7. Álljatok körbe! Figyeljétek meg egymást! Azután változtassatok valamit magatokon! Mit vettél észre? 8. Mutasd be a családod! Az én családom cím felett egy képkeret van.
119
Lili rajza II. Hogyan köszönünk? 1. Mondogató (2.) 2. Kati nagyon udvarias. Igyekszik mindenkinek köszönni. Kinek, hogyan? Találjatok ki köszönésformákat! - Jó napot kívánok! - Csókolom! - Viszontlátásra! - Sziasztok! - Minden jót! - Szervusztok! - Helló! A másik szemébe nézünk. Fejbiccentés. Kezet nyújtunk. Köszönünk. 3. Hogyan üdvözlitek egymást otthon a családban? 4. Hogyan köszöntök az iskolában? 5. Hogyan köszönünk egymásnak a képen? 6. Kopogjatok be valamelyik helyszínre és köszönjetek! 7. Hogyan köszönnek a felnőttek? Jegyezd meg!
120
8. Hányféleképpen tudtok elbúcsúzni? 9. Játsszunk kacsintó játékot! III. Hogyan szólítjuk meg egymást? Mit siratsz, te kismadár? Elrepült a drága nyár. Búzaszem nem terem, köd szitál a földeken. Tarka lepke, merre jársz? Véget ért a lenge tánc. Itt az ősz, csendes ősz, lopva lép a fürge őz. (Fésüs Éva: Őszi dúdoló – részlet) Kedves igazgató bácsi! Julcsa néni! Doktor néni! Aranyos mamikám! Helló, öcskös! Hé, figyelj ide! Drága egyetlenem! Legyen szíves! Tessék… Kérem… Légy szíves! Feladatok: 1) Mondogató (3) 2) Hallgassátok meg a verset! Kiket szólít meg a költő? 121
3) Tanuljuk meg a verset! 4) Szólítsátok meg kedvesen padtársatokat! Játsszatok a hangotokkal is. 5) Válasszátok ki a megfelelő megszólítást a képekhez! Melyik az udvariatlan? 6) Játsszatok a képekhez illő jeleneteket! 7) Hogyan szólítod meg a tanító nénit, takarító nénit, doktor nénit? 8) Kit szólítanak meg így? Mondjátok a megszólításokat többféleképpen! Kedvesen, bosszúsan, rosszallóan, tisztelettel, kérlelően, elragadtatással! Bogaram! Néni!
Csillagom! Bácsi!
Rózsám!
Galambom!
Nyuszikám!
Mackóm!
Angyalom!
Mókuskám!
Kincsem!
Cicuskám! 9) Játsszunk körjátékot! IV. Kérem szépen… o Legyen kedves! o Legyen szíves! o Légy szíves! o Nagyon szépen kérem! o Tessék megengedni! o Hé, álljon odébb! o Szeretnék kérni…. o Adj egyet! Feladatok: 1) Mondogató (4.) 2) Kitől, hogyan kérnétek ezeket a tárgyakat? Játsszátok el párokban a jeleneteket, majd mondjatok véleményt róluk! 3) Hallgassátok meg, melyik a legudvariasabb kérés! Javítsátok ki az udvariatlant! 122
4) Mit és hogyan kértek a rajzon lévő helyeken? Kérjetek türelmesen és türelmetlenül! Játsszátok el! 5) Játsszátok el, hogyan kér Tamás egy könyvet a könyvtárban! 6) Rajzolj a füzetedbe kedvenc könyvedből! V. Köszönöm szépen… - Hova adjam a jegyet, bácsi? - A markomba. – feleli az öreg. - Hova utazik, bácsi? - Ahol voltam a múltkor is. - Hol volt a múltkor, bácsi? - A fiamnál. - Hát hova adjam akkor a jegyet? - Mondtam, hogy ide a markomba! Feladatok: 1) Mondogató (4.) 2) Figyeld meg, miért humoros a következő beszélgetés! Játsszátok el a jelenetet! 3) Mit kellett volna kérdeznie a pénztárosnak? Játsszátok el a jelenetet! o Köszönöm szépen. o Hálás köszönet. o Köszi. o Na jó, megköszönöm. o Köszönetet mondok. o Ez szép volt tőled. o Rendes vagy. 4) Hogyan köszönjünk meg valamit szépen? Melyik az udvariasabb forma? Javítsátok ki az udvariatlant! 5) Mit és hogyan illik megköszönni? Játsszátok el! 6) Mit válaszolsz, ha neked köszönnek meg valamit? Folytasd a felsorolást! 123
o Szívesen. o Nincs mit. o Örömmel, máskor is. A boltban: Vevő: - Egy kenyeret kérek! Eladó: - Tessék. Még mit adhatok? Vevő: - Még egy liter tejet. Eladó: - Parancsoljon! Vevő: - Mennyit fizetek? Feladatok: Adjátok elő a párbeszédet! 7) Játsszátok el többféleképpen a bolti jelenetet! 8) Hogyan viselkedtek, mit mondtok a következő helyzetekben? Játsszátok is el! a) Az utcán sétálsz. Találkozol a barátoddal és a szüleivel. b) Egy autóbuszon ülsz. A megállóban felszáll egy idős bácsi. Minden ülőhely foglalt. c) Édesanyád a szomszéd nénivel beszélget az utcán. Fontos dolgot szeretnél mondani az anyukádnak. 9) Kösd össze, melyik jelenethez melyik kép illik!
10) Játsszuk el! Ajándékot kapunk. Levelet hoz a postás.
124
Összegzés: Az első fejezet a 3. oldaltól a 8. oldalig tart. Témái: Iskolások lettünk. Hogyan köszönünk? Hogyan szólítjuk meg egymást? Kérem szépen…. Köszönöm szépen… Öt téma – öt oldalon. A cél a játékos átvezetés az óvodából az iskolába. A képek, melyeket ki lehet, illetve ki kell színezni, az üresen hagyott képkeretek, ahova a gyermek maga rajzolhat, a tanulásra való ráhangolódást segítik. Az udvariassági szabályok, szokások bemutatása, felidézése, eljátszása a rögzítést szolgálják. Második fejezet (9 -15. oldal) Témák: Játsszunk a hangunkkal! Árulkodik a hangunk. Árulkodik a tekintetünk. Árulkodnak a mozdulataink. Ilyenek vagyunk. Ilyenek lehetünk. Feladatok: 1) Tornázzunk belégzéssel és kilégzéssel! Mondjátok el minél többször suttogva, majd egyre hangosabban! cseresznye, körte, alma, cseresznye, körte, alma, cseresznye, körte, alma….
125
2) Utánozzátok! Hogyan megy a vonat? Hogyan fúj a szél? Hogyan berreg a motor? 3) Ejtsétek ki nagy ajakmozgással! aou, uoa, oau, aou, uoa, oau, aou, uoa, eié, éie, ieé, eié, éie, ieé, eié, éie üöu, öüu, uüö, üöu, öuü, uüö, üöu, öüu, 4) Mindenki más-más állat hangját utánozza! Rajzold le az állatot, amelyet te választottál!
LILI rajza: A ló 5) Próbáljátok hibátlanul elmondani! Ötvenöt törött csörgő csörög. Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára. Ferkó fejszével fafokost faragott. Kancsal kalóz kincset kutat. 6) Tanuljuk meg a verset, és mondjuk el együtt! Karjelzésre vegyetek levegőt!
126
Csim-bum, csim-bum, mi döng a dombon? Két fejsze, ha mondom. Ide üt, oda vág, törik a fa derekát.
(Bősz Jenő: Favágók – részlet)
7) A hangrobot a négy utasítás szerint működik. Mondjátok el a verset többféleképpen a hangrobot irányításával! Utasítások:
Hangosabban! Halkabban! Gyorsabban! Lassabban!
8) Ki tudja elmondani a verset egyedül? (kedvesen, mérgesen, türelmetlenül, félve, dicsekedve) Árulkodik a hangunk Feladatok: 1) Mondogató (5.) Sárga bögre, görbe bögre. Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál. Úton útfélen úrfiak ugrálnak. Mondjátok lassan, majd egyre gyorsabban. 2) Suttogjuk el a Favágók c. verset! 3) Hányféleképpen tudjátok mondani? Melyik arc illik hozzájuk? JAJ!
127
4) Hallgassátok meg a verset! Hoztam neked kaskát, hiszed-e? A kaskában macskát, veszed-e? Jó lesz egerésznek, tudod-e? Háztető- zenésznek, hallod-e? Hoztam kézzel-lábbal, várod-e? Hegyen-völgyön által, járod-e? Hegyi út magas volt, kúszod-e? Völgyi út síkos volt, csúszod-e? (Weöres Sándor: Csali-mese) 5) Rajzoljátok le, mi van a kaskában! 6) Tanuljuk meg a verset! 7) Mondjátok el a vers kérdéseit többféleképpen! (türelmetlenül, kedvesen, fenyegetve, kérlelően) Kísérjétek mozgással is! 8) Mondjátok el a verset a hangrobot játékkal! 128
Árulkodik a tekintetünk
Feladatok: 1) Mondogató (6.) 2) Mit fejeznek ki az arcok? 3) Egészítsd ki a nevető és a szomorú kisgyerek arcát! 4) Grimaszoljatok! 5) Mit jelentenek a következő mondatok? Farkasszemet néz. Csillog a szeme, mint a macskáé. Csillagokat lát. Szikrát hány a szeme. 6) Nézzetek farkasszemet! (ülve, járás közben, ruha felvételekor…) 7) Szobrászkodj az arcoddal! Rajzold le az arcod! (Lili egész alakos rajzot készített.)
129
8) Rejtsetek el egy tárgyat! Csak a szemetekkel, és a fejetekkel jelezhettek a keresőnek! Árulkodnak a mozdulataink Feladatok: 1) Mondogató (6.) 2) Mit mesél a kép? Miről árulkodnak a gyerekek mozdulatai? 3) Játsszátok el a rajz egyik jelenetét! 4) Fejezd ki néma játékkal! Gyere! Csöndesebben! Állj fel és menj oda! Elég, hagyd abba! Jól van, csináld, ez az! Jaj, elfelejtettem! Szeretlek. Barátod vagyok. Segítek neked. 5) Játsszátok el a Most mutasd meg! című játékot! 6) Ismeritek következő kifejezést? Mit jelent? Félvállról vesz valamit. 7) Szobrászkodjatok! Állítsátok be a társatokat a következő helyzetekbe!
130
Ő a verseny győztese. Ő a verseny vesztese. 8) Hallgassátok meg a következő mesét! Ki tudja legjobban előadni némajátékkal? Hogyan sző a pókgyerek hálót? Egy pókgyerek először szőtt önállóan hálót, és munkája végeztével elégedetten szemlélte műremekét. Nagyon büszke volt rá. Most kezdődött a zsákmányszerzés nehéz munkája. Sokszor végignézte, amint szülei körbecsavartak egy hálójukba repülő legyet. Így hát ő is hozzáfogott. Lesállásba helyezkedett a háló szélén, és megvárta, míg belerepült egy szúnyog. Gyorsan odaszaladt, és ahogy tanulta, pókfonállal körbe akarta tekerni. Most derült ki, hogy ez nem is olyan egyszerű, mert a pókocska önmagát tekerte be, úgy, hogy mozdulni sem tudott. Úgy látszik, kell még neki néhány tanóra. Varsányi Ildikó 8) Rajzold a pók mögé a hálót! 9) Játsszátok el a pókháló című játékot! Ilyenek vagyunk Sárgarigó, köménymag, jaj, de kevély legény vagy, vékony cérna kendermag jaj, be kevély leány vagy. Népköltés
131
A kevély kiskakas
Feladatok 1) Mondogató (7.) Tanuljuk meg a verset! Ügyeljetek a hangok helyes ejtésére! 2) Színezzétek ki a rajzot a mondóka alapján! 3) Játsszátok el, milyen a kevély ember! 4) Hallgassátok meg Kormos István: A kevély kiskakas című verses meséjét! (Mondogató 18.) 5) Kik
a
történet
szereplői?
Mondjatok
véleményt
a
kiskakas
viselkedéséről! 6) Hallgassátok meg újra! Közben figyeljétek a képsort! 7) Némajátékkal játsszátok el a mesét párokban! Segítenek a képek. 8) Mondjátok el a mesét a képsor alapján! 132
Ilyenek lehetünk 1) Mondogató (7.) 2) Számozzátok meg a képeket helyes sorrendben! 3) Mit csinálnak? Játsszátok el! 4) Adjátok elő a következő jeleneteket! Kirándulni megy a család. Csodálkoztok. Féltek. Kíváncsiak vagytok. 5) Mondjátok el a Sárgarigó, köménymag kezdetű verset a hangrobot játékkal! Összegzés: A munkáltató tankönyv második fejezete a metakommunikációs eszközök, valamint a beszéd szupraszegmentális eszközeinek a felhasználásába vezeti be a gyerekeket. A jó irodalmi, mű- és népköltészeti illusztrációk, szemelvények nagyban segítik a tanító és a szülő munkáját egyaránt. Felkeltik a tanulók érdeklődését, egyértelműen megvalósításra kerül a játszva tanulás. Harmadik fejezet (17-25. oldal) Témák: Meseországban jártunk. Mese, mese mátka. Színházba készülünk. Színházban jártunk. Mit csináltam a szünetben? Téli szünet. Mit tanultunk? Meseországban jártunk Károlyi Amy : Aranyablak A feladatok a szövegértést ellenőrzik: 133
- Mit olvasott a kislány? - Melyik a kedvenc meséd? - Nevezz meg meseszereplőket! Milyen hangulat jellemző a versre? nyugodtság, vidámság, szomorúság, játékosság Külön kell válogatni az igaz és a hamis állításokat a meséről. Hol volt, hol nem volt…. Hogyan kezdődnek a mesék? Mesekezdő mondatok gyűjtése. Mesei helyszínek rajzolása. „Rendrakás” Meseországban: össze kell kötni az azonos meséhez tartozó szereplőket: Piroska és a farkas A három kismalac Hófehérke és a hét törpe Szólások és illusztrációik összekötése: o Alszik, mint a bunda. o Fut, mint a nyúl. o Bámul, mint borjú az újkapura. A szólásokat értelmezniük, majd eljátszaniuk is kell a gyerekeknek. Körmese: „Ismerek egy embert, akinek nagy bajusza van.” Hogyan folytatnátok? Mese, mese mátka… A mese meghallgatása után véleményt kell mondani a szereplők viselkedéséről. Varsányi Ildikó Tapsifüles című meséje Tapsifüles, a kis nyuszi vidáman sétálgatott az erdőben, és köszöntötte a szembejövő állatokat. Tapsifülest minden erdei állat szerette barátságos és szelíd viselkedéséért. Egyszer az áfonyabokrok között kószált, amikor hirtelen egy idegen farkas toppant eléje. A farkas mogorva, gonosz és sóvár pillantással állta el Tapsifüles útját. Nagy ijedtében a kis nyuszi még a szemét is elfelejtette behunyni, pedig ezt veszély esetén mindig megtette. Így aztán több-kevesebb
134
bátorsággal nézett a farkassal farkasszemet, és szelíden kérlelte: Kérlek, kedves farkas, ne nézz rám a gonosz szemeddel! Feladatok: Kik a mese szereplői? Mi jellemző a nyuszira és a farkasra? Milyen állatok szerepelhetnének még a mesében? Keressetek a könyvtárban meséskönyveket! Nézzetek farkasszemet! Színházba készülünk Beszélgetés: Hogyan készültök a színházba? Hogyan illik ott viselkedni? 1. rajz: a megfelelő ruhadarabok kiszínezése 2. rajz: Kik dolgoznak a színházban a színészeken kívül? Milyen szavakat ismersz a színházzal kapcsolatban? Mi a jelentésük? - rendező, főszereplő, jegyszedő, felvonás, szünet, szerző, taps, páholy, díszlet, díszlettervező, erkély, nézőtér, színpad, függöny, csengetés, színműíró, jelmez, jelmeztervező, vastaps, ruhatár… Melyik jelmezt vennéd fel szívesen? Színezd ki!
135
Hogyan illik viselkedni az előadás alatt? Hogyan illik viselkedni a szünetben? Illik-e elkésni? Mit teszel, ha elkéstél?
Színházban jártunk
136
Feladatok:
Mesélj a színházlátogatásról a képek alapján! Melyik színházban voltunk? Melyik színdarabot láttuk? Kik voltak a szereplők? Milyen helyszíneken játszódott a történet? Milyen volt az előadás hangulata? Hány felvonásból állt a darab?
(A tanító adja a válaszokat, s a gyerekeknek a megfelelő válasz sorszámát kell beírniuk a válasz melletti kockába.) Készíts plakátot a színdarabhoz! Mit csináltam a szünetben? Feladatok: Mély levegővel fújjátok el az ablakpárkányról a havat! Gazdag Erzsi: Udvarunkon ablak alatt, álldogál egy fura alak; hóból van a keze, lába, fehér hóból a ruhája, hóból annak mindene, szénből csupán a szeme. Vesszőseprű hóna alatt, feje búbján köcsögkalap. Téli szünet: Színezd ki azokat a képeket, amelyek a címhez kapcsolódnak! Miben segédkeztél karácsonykor? Húzd alá! takarítás, rendrakás, sütés, főzés, mosogatás, bevásárlás, asztalterítés, porszívózás
137
Díszítsd fel a karácsonyfát! Mi a legszebb a karácsonyi ünnepekben? Húzd alá! Együtt a család. Ajándékot kapok. Örülnek az ajándékomnak. Sokat és finomat eszünk. Pihenhetünk. Templomba megyünk. Rokonok jönnek. Vendégeskedünk. Milyen események kapcsolódnak a decemberhez? december 6. december 24. december 25. december 26. december 31. Kapcsoljátok össze a rajzokat a dátumokkal! Hogyan telt a szilveszter? Meséld el! Mit tanultunk?
138
Hajnal Anna: Szánkón Húzza a szánkót hegynek fel, Szuszog a Jankó hegynek fel, Siklik a szánkó hegyről le, Ujjong a Jankó hegyről le. De puha fehér, dunna a hó, Még felborulni is jaj de jó! Vörös az orra, a füle ég, Szuszog a Jankó, de húzza még. Feladatok: 1) Hallgassátok meg a verset! 2) Húzzátok alá az ismétlődő szavakat! 3) Meséljetek a képről! 4) Játsszátok el némajátékkal a télisportokat! Összetalálkozol
egy
ismeretlen
gyerekkel
szánkózás
közben.
Hogyan
ismerkedsz meg vele? Összegzés: A munkatankönyv harmadik fejezete a kikapcsolódás, szórakozás világába viszi a tanulókat. Megismerkedhetnek a mesék és az irodalom egy másik területének, a színháznak az atmoszférájával. Decemberi ünnepeink, a családdal közösen töltött napokat idézik. Ugyancsak ezt szolgálja a téli szünet is. Negyedik fejezet (26-37.old.) Anyanyelvünk kincsei Éneklő mondatok Beszélő szavak A magánhangzók A mássalhangzók J vagy ly? 139
Így választjuk el a szavakat Mit tanultunk? Anyanyelvünk kincsei A megrémült lepény – norvég népmese nyomán Feladatok: 1) Néma olvasás 2) Színessel be kell jelölni a mondathatárokat. Hány mondatból áll a mese? 3) A mondatokat szavanként meg kell számolni. 4) Le kell másolni a mese legrövidebb mondatát. 5) Kik a mese szereplői? Miért ijedt meg a lepény? (A szövegértést ellenőrzik a kérdések.) 6) Mi jut eszedbe a szöveg szóról? Mit jelentenek a szavak: mesét sző, szövegel,
dalszöveg,
írott
szöveg,
szöveggyűjtemény.
(A
szómagyarázatok is a szövegértést vizsgálják.) 7) Agyerekekkedvesszavakkalhízelegtek. 8) Színes ceruzával szavakra kell tagolni a fenti mondatot, majd a tagolt változatot le kell írni. 9) A szavakban a hangokat jelölő betűket be kell karikázni, majd a kiejtett hangok számát a szavak alá kell írni.
140
Miket talált Csíkos anyanyelvünk kincses ládájában? SZÖVEG HANGOK < SZÓ < MONDAT
141
Éneklő mondatok Donászy Magda: Mókusgondok Varga Katalin: Gyermekversek Feladatok: 1. Tanuljuk meg a verset! Játsszátok el szerepek szerint! 2. Húzzátok alá a kérdő mondatokat! Hangoztassátok őket külön–külön is! 3. Olvassátok el a verset, húzzátok be színessel a mondathatárokat! 4. Hangoztassátok a következő mondatokat! Házasodik a manó. Van-e itt ház eladó? 5. Mi a különbség a négy mondat között? Házasodik a manó. Házasodik a manó? Házasodik-e a manó? Mikor házasodik a manó? Találjatok ki mindegyikhez egy-egy párbeszédet! Játsszátok el őket! 6. Alkossatok szavakkal egy kijelentő és egy kérdő mondatot! Írjátok le őket! hó, hideg, kellemes, szánkózni Lili mondatai:
A hóban hideg van. Kellemes szánkózni?
Beszélő szavak Feladatok: 1. Hány szót tudtok összerakni a betűkből? Írjátok le a szavakat! e, é, r, k, p, t Lili szavai: térkép, retek, kert, péterke, kép, keret, két, pék, péter, kér, kék, ért, ér, tér (14) 2. Egészítsétek ki a szólétrákat magánhangzókkal vagy mássalhangzókkal! 142
Lili szavai Hát
Lili szavai tér
Lili szavai főzés
_át
lát
t_r
tor
f_z_s
fázás
_át
tát
t_r
tár
f_z_s
fűzős
Alkossatok egy-egy szóval mondatot! 3. Mit jelentenek a közmondások? Apró a tücsök, de hangos a szava. Amilyen a szava, olyan ő maga. A szó elszáll, az írás megmarad. A kimondott szót nem lehet többé visszanyelni. 4. Húzd alá melyik közmondáshoz illik a rajz! A szó elszáll az írás megmarad. 5. Találjatok ki mesét az egyik közmondáshoz! Nevezzétek el a mese szereplőit! Írjátok le a nevüket! A magánhangzók Orbán Ottó: A bálna A bálna, a bálna
A bálna, a bálna
tenger tehene,
hét tenger csodája.
hasa csupasz,
Pléhtábla a víz alatt,
a füle fekete.
ez van rápingálva: „Vigyázz, ha jön a bálna!”
Feladatok: 1. Karikázzátok be a versben a magánhangzókat! Hangoztassátok helyesen őket! 2. Ejtsétek ki nagy ajakmozgással a szavakat! 3. Ejtsétek ki a magánhangzókat külön-külön! Melyik magánhangzót ejtjük kerek szájjal, melyiket széthúzott szájjal?
143
Lili hibái: Az e hibásan került a labiális hangok közé, az ű-t pedig nem kötötte sehova. 4. Kössétek össze a rajzokat a magánhangzókkal! 5. Másoljátok le írott betűkkel a magánhangzókat! 6. Írjátok át színessel a hosszú magánhangzókat! 7. Mit visz a kishajó e-vel? Írd le! Lili szavai: ember, zene, eper, teve, fecske, kefe, lepke, kecske, gesztenye, mese (10) 8. Mit visz a kishajó a-val? Írd le! Lili: alma, ablak, kakas, asztal, kalap, harap, autó, falat, labda, sapka (10) 9. Milyen nyelvtörők bújtak el? Egészítsétek ki őket magánhangzókkal! Próbáljátok a nyelvtörőket hibátlanul elmondani! Kilenc kíváncsi kicsi kígyó. Ma mama mákot vetett.
144
Öt török öt görögöt dögönyözött. A mássalhangzók Illyés Gyula: A mozdony S-sz, beh sok súly! Meg se mozdulj! Friss szenet, ha bekapok: messze, messze szaladok, szaladok. Feladatok: 1. Olvassátok el némán, majd hangos olvasással a verset! 2. Mi lehet a vers címe? ( A gyerekek utólag írják be.) 3. Milyen hangok fordulnak elő gyakran a versben? 4. Karikázzátok be az első három sorban a mássalhangzókat! 5. Hangoztassátok a mássalhangzókat! 6. Írjátok le csoportosítva a mássalhangzókat! Egy jegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z Két jegyű: cs, dz, dzs, gy, ny, sz, ty, zs Három jegyű: dzs 7. Egészítsétek ki a szavakat hosszú vagy rövid mássalhangzóval! Másold le őket! lassú, asszony, olló, golyóstoll, dinnye, szőlő, varrótű, pottyan, friss, messze Lili hibái: golyóstll, varrotű, messe
145
J vagy ly? Feladatok: 1. Olvassátok el csodálkozva! Milyen helyes ez a kölyök! Milyen rejtélyes ez a táj! Milyen szilaj ez a folyó! Egy hang, két betű
2. Hangoztassátok a mondatokban külön-külön is a szavakat! Mit figyeltek meg? J : tojás, ujj, joghurt, jegy, tutaj Ly: golyó, gombolyag, persely, gereblye, kályha Lili hibája: tutaly (A betűk és a rajzok összekötésénél követte el a hibát,) 146
3. Színezd ki azokat a tárgyakat, melyeknek a nevében ly írunk! 4. Egészítsétek ki a hiányos keresztneveket! József, Orsolya, Ibolya, János, Károly, Lajos, Jenő, Júlia, Gergely A nagy J betűt még nem tanulták. 5. Egészítsd ki, majd írd le a szavakat! Folytasd a szógyűjtést! mosolyog, bújócskázik, gyűjtöget, elrejtőzik, zajong, hógolyózik, korcsolyázik Szógyűjtés Lilitől: mosolyog, bújócskázik, gyűjtöget, elrejtőzik, zajong, hógolyózik, korcsolyázik… 6. Olvassátok fel hangosan a közmondásokat! Mikor mondjuk őket? Keretezzétek be az ly és a j betűket más-más színekkel! Sok jó ember kis helyen is elfér! Jó kölyökből válik jó eb. Amilyen a munka, olyan a jutalma. 7. Másoljátok le a közmondásokból a j-s és az ly-os szavakat! j: jó, jó, jó, jutalma ly: helyen, kölyökből, Amilyen, olyan 8. Mit jelentenek a szavak? mosolyogós, kevély, pajkos, komoly, fortélyos, szívélyes, kajla, szeszélyes, nyájas, erélyes, rigolyás, szilaj 9. Milyen gyerek vagy? Másold le azokat a szavakat, amelyek jellemzőek rád! Lili: mosolygós, pajkos, szívélyes, nyájas Így választjuk el a szavakat Weöres Sándor: Regélő (Részlet) Há-rom gör-be le-gény-ke, ró-ka re-ge ró-ka, to-jást lo-pott ebéd-re, ró-ka re-ge ró-ka, lett be-lő-le rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka, a ku-tya le- rán-tot-ta, ró-ka re-ge ró-ka, Feladatok:
147
1. Tanuljuk meg a verset, majd mondjuk el hangosan, szótagolva! Tapsoljunk hozzá! 2. Válaszoljatok a kérdésekre a vers alapján! Hány magánhangzó van egy szótagban? 1 Alkothat-e egyedül is szótagot? Igen Hány mássalhangzót viszünk át elválasztáskor? 1 3. Írj példákat a versből az alábbi szavakra! - Egy szótagból állnak: a, lett - Két szótagból állnak: há-rom, ró-ka, re-ge, lo-pott, gör-be, ku-tya, tojást - Három szótagból állnak: e-béd-re, rán-tot-ta, 4. Miért választjuk el a szavakat? 5. Figyeljétek meg, hogyan választjuk el a szavakat! csí-kos 6. Szótagoljatok önállóan a példák alapján! di-ó, fi-ú, le-ány │fiók : fi-ók (Lili) Á-dám, E-lőd, é-kes │ arany : a-rany (Lili) tin-ta, egy-szer, csár-dás │ bögre: bög-re (Lili) bé-ke, me-se, ra-gyog │ nekem: ne-kem (Lili) pöt-töm, ál-lat, ol-ló │ koppan: kop-pan (Lili) poty-tyan, recs-csen, haty-tyú │ kertje: kert-je (Lili) 7. Olvasd el a verset! Próbáld szótagolva lemásolni a füzetedbe! Buda Ferenc: Fűszál derekán Fűszál derekán félve mászik a bogár. Földre pottyan – ott marad, észrevétlen mint a mag. Mit tanultunk? Varga Katalin: Ezt, azt meg amazt (Részlet) Ezt a szoknyát készítettem. Látod? Szépen kihímeztem. Cérna végét megcsomóztam, s itt a szélén körbehúztam. 148
Tűbe új cérnát befűztem, Szoknya alját jól feltűztem. Szívem mégis marja a bú, mert a szoknya így is hosszú. Ezt, azt meg amazt, Vágj le róla egy araszt! Feladatok: 1. Másold le a füzetbe a vers kérdőmondatait! 2. Írd le a két szóból álló mondatokat! 3. Mit jelent? Húzd alá a rokon értelmű kifejezéseket! Szívem mégis marja a bú… = bánatos vagyok,
jókedvem van,
bánkódom, szomorú vagyok, örülök, el vagyok keseredve 4. Nézzetek utána a Magyar értelmező kéziszótárban, mit jelent az arasz szó! LILI ARASZ: Húzz akkora vonalat, amekkora a te araszod!
149
5. Összekeveredtek a vers szavainak szótagjai. Kösd össze a párokat! Másold le a hosszú mássalhangzós szavakat! cér-
hosz-
a-
vé-
szok-
-mazt
-na
-szú
-gét
-nya
6. Mit jelent az új és az ujj szó? Alkoss mindkét szóval mondatot! Összegzés: A tankönyv negyedik fejezete nyelvtani alapon közelíti meg a helyesírást és a helyes ejtést. A mese / szöveg mondatokra, a mondatok szavakra, a szavak betűkre bontása a funkcionális nyelvszemléletet tükrözi. Az egészből indul ki, és így jut el a legkisebb bontási elemig, a betűig illetve hangig. A kérdő és a kijelentő mondatok hanglejtésének különbségeit a tanulók maguk érzékelik. Még az eldöntendő és a kiegészítendő kérdő mondatok dallamának különbségére is felhívja a gyerekek figyelmét. A frazémák felhasználása, értelmezése, nemcsak a szókincsbővítés egyik fontos
formája,
de
az
asszociációs
gondolkodás
fejlesztésének
is
elengedhetetlen forrása. A magán- és a mássalhangzók közötti fontos különbség a szótagalkotásban betöltött szerepükben van. Játékosan vezetik be a szerzők a gyerekeket a szótagolás, s egyben az elválasztás rejtelmeibe. A megfigyeltetés, a reprodukálás elengedhetetlen a szabályok értelmezéséhez és azok bevéséséhez. A rokon értelmű kifejezések összekapcsolása már kitekintés a szemantikára. A könyvtár- és a szótárhasználat bevezetése elvárható, szükséges és érdekes feladatot jelent az elsős gyerekeknek.
150
Ötödik fejezet (38- ) A táncos lábú bárány (1.) A táncos lábú bárány (2.) A táncos lábú bárány (3.) A táncos lábú bárány (4.) Meghívlak… Köszöntelek… Újságot olvasunk Hogyan írunk képeslapot? Üdvözletem küldöm Ismételjünk!
151
A királylány
152
153
Összegzés: A munkáltató tankönyv utolsó, ötödik fejezete drámapedagógiával foglalkozik. A szerepjátékok,
a
szerepjátszás
rejtelmeibe
vezeti
be
a
tanulókat.
Megismerkedhetnek a rendező, a színészek, a jelmeztervező munkájával. Alkotva tanulhatnak. Megtanulják a rövid írásos műfajokat. A meghívónak a fő ismérveivel
is
megismerkedhetnek:
Mi?
Mikor?
Hol
lesz?
Különféle
rendezvényekre kell, más-más személynek meghívót küldeniük: - Meghívod barátodat a nyári táborba. - Meghívod szüleidet a futóversenyre. - Meghívod testvéredet a Micimackó című színházi előadásra. Köszöntőket tanulnak a gyerekek, többnyire népköltéseket. A szituációkat itt is eljátsszák, pl. születésnap, anyák napja, a tanító néni névnapja. Megbeszélik a lehetséges ajándékokat is. Az újságot olvasunk című fejezet bemutatót ad az újságok, folyóiratok nevének helyesírásából. Külön kell válogatniuk a gyerekeknek a napi, heti és havi lapokat. Hogyan írunk képeslapot? A címzésminta alapján saját szüleiknek címeznek meg egy lapot. Az adatok pontos sorrendjét is megjegyzik. Levélírás – megszólítások: Kedves…, Aranyos…, Drága…, Szia…
A
megszólítások névvel történő kiegészítése egyben annak eldöntésében is segít, hogy
milyen
viszonyban
lehetünk
a
rokonokkal,
barátokkal,
a
távoli
ismerősökkel. Ismételjünk! Szép Ernő: Az a tölcsér A fagylaltot minden gyerek szereti. Szívesen megtanulják a verset és színezik ki a képet. Kártyák segítségével átismétlik a tanultakat: színjátszás, helyesírás, szótagolás, meghívó… Zelk Zoltán: Vakáció Szövegértés ellenőrzése történik a verssorok és a megfelelő képek összekötésével. 154
Jó tanács a vakációra: Olvassatok minél többet! 2. Ábécés olvasókönyv Műfaja: tankönyv (199. old.) Felépítése: Első fejezet: Ábécéskönyv (3. old.) 1. Iskolanyitogító: kép: iskola + udvara, a szünetben Iskola, iskola Ki a csoda Jár oda, 2. Az osztály: (4-5. old.) kép: tanterembelső, tanítónővel és gyerekekkel Feladatok: Melyik padon látod ezeket a tanszereket? - füzet, ceruza, festékpaletta, tolltartó, ecset, nyitott füzet Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét! Csoportosítás: játékok, iskolai eszközök. Sorolj még! A képek: iskolatáska, labda, olvasókönyv, játékmaci, ceruza, baba, dominó, füzet, radírgumi, töltőtoll, báb (kézre húzható), tolltartó, iskolapad, dobókocka, iskolatábla, vízfestékpaletta Merre van a ceruza hegye? →↓←↑→↑→↓→↑ (Nagyon jó az irány felismerés ellenőrzésére.) 3. Étkezés az iskolában: (6-7. old.) kép: iskolai ebédlő Feladatok: Mi hiányzik a képekről? Bögre, ruha, kislányfej, autó, ébresztőóra, ház Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét! Csoportosítás: edények, evőeszközök, élelmiszerek. Sorolj még! Képek: kanál, levesestál, kifli, csésze, merőkanál, tányér, kés, lábas, kenyér, fonott kalács, pohár, zsemle. 155
Tanuld meg! Töröm, töröm a mákot, Sütök vele kalácsot, Megzsírozom, megvajazom, Mégis, mégis neked adom. (Mondóka) 4. A család: (8-9. old.) A képen: Az anya varr, az apa újságot olvas, a kislány leckét ír, a kisfiú a szőnyegen autóval játszik. Feladat: Keresd meg a nagy képen a kis képeket! Kis képek: játékautó, virágváza, kép, tű, újság, játékmaci Mit látsz a képeken? Tapsol le a képek nevét! Csoportosítás: ruhák, tisztasági szerek. Sorolj még! Képek: sapka, fogkefe, ing, törülköző, nadrág, pulóver, szoknya, fésű, sál, körömkefe, kabát, szappan Melyik sapka egyforma? Merre áll a bojtja?
5. Házak: (10. old.) Melyik ház hasonlít ahhoz, amelyben te laksz? A képen: emeletes ház, kertes családi ház, falusi ház, az udvarán háziállatokkal. Minden élőlény lakik valahol. Mondd el, hol laknak ezek az állatok! Képek: barna medve → barlang, disznó → ól, mókus → odú, vakond → üreg, nádirigó → nád, kutyaól → hiányzik a kutya. 6. Mit csinálunk reggeltől estig? (11. old.) A képen középen egy nagy óra, amely hét órát mutat. Az óra körül egy kisfiú: Felébred, fogat mos, reggelizik, iskolába megy, tanul az iskolában, ebédel, játszik, vacsorázik, ágyban fekszik, az édesanyja mesét olvas neki, alszik. Betűtanulás kezdete a magánhangzók aáíóö
156
157
7. A közlekedés: Mit látsz a képen? Mondj mondatokat! A képen: négyes útkereszteződés, egy autóbusz, három személyautó, egy biciklis kisfiú, egy zebra, egy közlekedési tábla, gyalogosok, egy parkoló… Mit jelentenek a jelek? Parkoló, buszmegálló, elsőbbségadás kötelező, behajtani tilos, stop, biciklivel behajtani tilos, főút. Utánozd a hangjukat! Kislányfej: i-i-i, darázs: zs-zs-zs, egy kisfiú dobol: d-d-d, kislányfej, fogfájósan: j-j-j, szirénázó mentőautó: n-n-n, légy: z-z-z, kakas: k-k-k, kiskutya: v-v-v, tüsszentő kisfiú: h-h-h. Tanuld meg a verset! Kocsi és vonat Megy a kocsi, fut a kocsi: Patkó – dobogás. Megy a vonat, fut a vonat: Zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! (Weöres Sándor) Fejek: e ő é ú ű (ajakműködés illusztrációja) 8. A játszótér: (14-15. old.) Mit látsz a képen? Mondj mondatokat! A képen: két homokozó, egy csúszda, egy mászóka, játszó gyerek, egy nagymama az unokájával. Folytasd a felsorolást ellentétekkel! Két öntözőkanna: kicsi – nagy.
158
Két ugrókötél: rövid – hosszú. Két férfi: kövér – sovány. Egy léggömb és 5 kg-os súly: könnyű – nehéz. Nagymama és unoka: öreg – fiatal. Mit látsz a képeken? Tapsold le a képek nevét! Melyik nem illik a sorba? Képek: Nyuszi, cseresznye, macska. Szekrény, fenyőfa, asztal, szék. Kifli, zsemle, kenyér, kanál. Rózsa, sárgarépa, ibolya, tulipán. Alma, ásó, gesztenye, kapa. Merre szalad a kutya?
9. Őszi kirándulás: (16. old.) Mesélj a képről! Mondj mondatokat! Kép: Egy tisztás egy völgyben kiránduló gyerekekkel. Bal oldalról hegyek övezik, jobbról fák és bokrok. A hegycsúcson egy kőszáli kecske áll, a fán mókus, harkály. A patakparton béka, a bokorban nyuszi, sündisznó. A gyerekek halat akarnak fogni. Felelj a kérdésekre! A kép melyik oldalán látod a harkályt? A kép melyik oldalán látod a sünt? A kép melyik oldalán látod a hegyet? A kép melyik oldalán látod a fákat? Folytasd a kérdezést! 10. Színek: (17. old.) A képen egy nagy festékpaletta: zöld, barna, kék, lila, bordó, piros, narancs, citromsárga. Keress hasonló színű tárgyakat az osztályban! Melyik levél egyforma?
159
160
11. Őszi piac: (18-19. old.) Kép: Piaci elárusító stand Mit látsz a képen? Mondj mondatokat! Mennyi és milyen színű gyümölcsöket látsz a képeken? Kép: két sárga körte, három kék szilva, egy fürt zöld szőlő, hat piros alma, négy barna dió, öt sárga barack. Mit látsz a képeken? Őszi gyümölcsök, zöldségek csoportosítása. Tapsold le a képek nevét! Sorolj még! Körte, káposzta, alma, vöröshagyma Krumpli, szilva, sárgarépa, saláta Szőlő, karalábé, dió, retek Ez a malac a piacra megy, Ez itthon marad, Ez kap finom pecsenyét, Ez semmit se kap, S ez a kicsi visít nagyot. „Ui-ui! Éhes vagyok!” (Mondóka) 12. Állatkerti séta: (20-20. old) Kép: Állatkert: majomház, zsiráf a kifutóban, elefánt, barnamedvék, tigrisek, rókák Mit látsz a képen? Mondj mondatokat! Mondd le, hogyan juthatunk el a majomházhoz, a zsiráfhoz, a medvéhez? Mit látsz a képeken? Utánozzuk a képeken látható állatok hangját! Kutya: v-v-v, macska: f-f-f, medve: m-m-m, kacsa: h-h-h, kígyó: sz-sz-sz, kakas: k-k-k, méh: zs-zs-zs, ló: ny-ny-ny, malac: r-r-r, egér: c-c-c, liba: g-
g-g, csibe: cs-cs-cs Falusi hangverseny (Szabó Lőrinc) - Állathangok és állatok összekapcsolása
161
Az első fejezet összegzése 1. Ennek a résznek az elsődleges feladata, hogy átvezesse a gyereket az óvodából az iskolába. 2. Megismerkednek a taneszközökkel, az iskolaudvarral és a tanteremmel. Külön válogatják a játékokat és a tanszereket. Az irányok felismertetése: le, fel, balra, jobbra, játékos formában történik. 3. Az otthoni és az iskolai étkezés közötti különbségek megállapítása képek segítségével történik. 4. A család, az otthon bemutatása képen: a családtagok otthoni elfoglaltsága kérdések segítségével. Ruhák és tisztasági szerek nevének szétválogatása és gyűjtése a szókincsbővítést szolgálja. 5. Minden élőlény lakik valahol: a lakóházak (emeletes, családi, falusi ház), valamint az állatok és lakhelyeik összekapcsolása integrációt teremt a környezettel. 6. Az iskolás gyerek napirendjének ábrázolása egy órával történik, így a hagyományos
órák
megismerését
is
szorgalmazza
a
feladat.
Megkezdődik a betűtanulás: a, á, í, ó, ö. 7. Közlekedés: a képről mondatokat kell mondani, az alapvető közlekedési szabályok, közlekedési táblák felhasználásával. Hangutánzó szavak, s a rájuk jellemző hangok gyűjtése. Verstanulás: Weöres Sándor: Kocsi és vonat. Az ajakműködés illusztrációja: e, ő, é, ú, ű. 8. Játszótér ábrázolása történik a képen o Az ellentét fogalmának keresése: kicsi ↔ nagy, rövid ↔ hosszú, kövér ↔ sovány, könnyű ↔ nehéz, öreg ↔ fiatal o Kakukktojások keresése: állatok között gyümölcs, bútorok között fa, pékáru között evőeszköz, virágok között zöldség, kerti szerszámok között gyümölcs 9. Őszi kirándulás. A képen hegy völgy, erdő, patak, erdei állatok, madarak és kiránduló gyerekek láthatók. A növény- és állatneveken kívül a jobb és a bal megkülönböztetésének a gyakoroltatására kerül sor. 10. A színek és a levélformák felismerése és csoportosítása a feladat. A vizuális memória fejlesztése a cél.
162
11. Őszi piac. A színek, a gyümölcsök és zöldségek párosítása, valamint megszámolásuk
a
feladat.
Mondóka
tanulásával
teszik
még
érdekesebbé a szerzők a feladatot. 12. Állatkerti séta. A legismertebb és legkedveltebb vadállatok lakóhelyükkel együtt vannak ábrázolva a képen. A gyerekeknek meg kell fogalmazniuk, hogyan juthatnak el egyik helyről a másikra. Állathangokat is utánozniuk kell. Szabó Lőrinc Falusi hangverseny című verse megtanulandó. Második fejezet: Betűtanulás (22-146. old.) Sorrend: kicsi és nagy nyomtatott betűk, majd a kicsi írott betűk megtanítása Lili már az óvodában megtanulta a betűket. Itt számára az ismétlés a gyakorlást, a bevésést segítette elő. Harmadik fejezet: A 147. oldalon kezdődik az Olvasókönyv. Gazdag Erzsi, Móricz Zsigmond, Weöres Sándor, Lázár Ervin, Gárdonyi Géza, Petőfi Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes, Lev Tolsztoj, Ezopus és sok más szerző meséi, versei, valamint Schmidt Egon, Julian Tuwin, Mosonyi Aliz ismeretterjesztő szövegei és népköltészeti alkotások, összesen 76 olvasmány található a kötetben. Az olvasmányok után mindig a szövegértést ellenőrző kérdések állnak. Például: 1.
Mi segített a pillangóknak a mesében?
2.
Milyen színű virágokról olvastál?
3.
Milyenek voltak a pillangók?
4.
Milyenek voltak a virágok?
Jékely Zoltán A három pillangó című írásának megértését ellenőrzik a kérdések. Gárdonyi Géza A kiscsacsi meg a nyuszi című meséjéhez kapcsolódó feladatok:
163
1.
Kik a mese szereplői?
2.
Olvassátok szerepek szerint!
3.
Játsszátok el!
3. Mesevár szövegértési munkafüzet Műfaja: munkafüzet (79 old.) Felépítése: Első fejezet: (3-42. old.) Az Ábécés olvasókönyv szövegeinek feldolgozása. Példák a szövegértési feladatokra: Mesebolt 3. oldal, (Gazdag Erzsi verse) a teljes szöveg az olvasókönyv 147. oldalán található. 1. Képek: sapka, hegedű, palást Utasítás: színezd ki az olvasottaknak megfelelően a képeket! Kék sapka, zöld hegedű, piros palást 2. Húzd alá, kik éltek a Meseboltban! (Válogató olvasás) Királylány, tündér, boszorkány, törpe Vízilány, manó, varázsló, sárkány 3. Egészítsd ki! A lámpában ecet égett. 4. Válaszolj írásban a kérdésekre! Mit csináltak a vízilányok? Hegedültek. Ki varrt az ablakban? A kaszás pók. 5. Másold le! (Másolás nyomtatottról írottra.) Volt egyszer egy mesebolt, Abban minden mese volt. Két kiskecske, negyedik oldal, népmese. A teljes szöveg az olvasókönyv 148. oldalán található. 1. Gyakorold a szavak olvasását! Szem-be-ta-lál-ko-zott szembetalálkozott
164
Visz-sza-for-dul-ni visszafordulni Ne-ki-men-tek nekimentek Be-le-poty-tyan-tak belepottyantak 2. Válaszolj írásban a kérdésekre! Kik a mese főszereplői? Két kiskecske. Hol találkoztak? A hídon. Mit csináltak mérgükben? Verekedtek. 3. Húzd alá az igaz állítást! A híd keskeny volt. A híd széles volt. A híd rövid volt. 4. Egészítsd ki a szavakat! Keresd meg őket a mesében, és húzd alá! Öregebb, vadul, verekedni, csúszós 5. Másold le a mondatot! (Másolás nyomtatottról írottra.) Okos enged, szamár szenved. A tyúkocska, az egérke meg a kakas (11. old.). Népmese nyomán. Az olvasókönyv 156. oldalán van a szöveg. 1. Gyakorold a szavak olvasását! Húzd alá a hosszú mássalhangzós szavakat! Egyszer kotkodácsolt nézzétek mondta Elvitte hazavitte megdagasztotta begyújtotta Bevetette kiscsibéimmel 2. Válaszolj röviden a kérdésekre! Mit talált a tyúkocska? Egy szem rozst. Hová vitte? A malomba. Ki dagasztotta a kenyeret? A tyúkocska. 3. Egészítsd ki a mondatokat! A tyúkocska elvitte a rozst a malomba. A tyúkocska hazavitte a lisztet. Megdagasztotta a kenyeret. Begyújtott a kemencébe. Bevetette a kemencébe a kenyeret. A kenyeret a tyúkocska és a kiscsibéi ették meg. 4. Húzd alá az igaz állítást! 165
A tyúkocska azért nem adott a kenyérből a kakasnak és az egérkének, mert: Irigy volt. Ő akarta megenni az egészet. Mert nem segítettek neki. Rigók (27. oldal) Kányádi Sándor verse. A költemény az olvasókönyv 177. oldalán található. 1. Gyakorold a szóoszlopok olvasását! Fütty röppen száll Füttyent röppent szállt Füttyentett tovaröppent szálltak 2. Ki írta a verset? Írd le a költő nevét! Kányádi Sándor 3. Hány sorból áll a vers? Tizenhat. 4. Mit csináltak a rigók a versben? Folytasd a szavak írását! Füttyentettek, röppentek, szálltak 5. Válaszolj a kérdésekre! Húzd alá a helyes választ! Hány rigó szerepel a versben? Kettő, három, egy Hol várta a rigót a párja? Az erkélyen, a szomszéd fán, az erdőben. Mi történt reggelre a környék fáival? Eltűntek, kiszáradtak, kizöldültek. 6. Pótold a hiányzó betűket! Írd le szótagolva a szavakat! (Másolás nyomtatottról írottra.) Füttyentett füty-tyen-tett Tovaröppent to-va-röp-pent Együtt e-gyütt Szálltak száll-tak A hosszú mássalhangzók kiejtése és írása a gyakorlat célja.
166
Lili illusztrációja Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz című verse alapján 1. Ki írta a verset? Írd le a nevét! Nemes Nagy Ágnes 2. Írd a szavak alá a rímelő párjukat! Húzd alá a versben is a párjukat! (A rím felismerése.) Elmondhatom, velem, repülés. Lerajzolom, kezem, ébredés. Fülű, dél, előveszem. Fű, levél, nézegetem. 3. Melyik szót jelölik a magánhangzók? Mi a szó ellentéte? Keresd meg a versben! Írd le a szavakat! Álmodás á o á ébredés A magánhangzó felismerése, ellentétes jelentésű szó keresése. 4. Készítsd el a vers alapján a nyári rajzot! Húzd alá a versben, hogy mit fogsz lerajzolni! Ügyelj minden apró részletre! Összegzés: A munkafüzet első fejezetében a szövegértés ellenőrzése nagyon változatos formákban történik: -
alá kell húzni a szövegben a megfelelő szavakat 167
-
le kell másolni őket
-
szókiegészítéseket kell végezni
-
igaz állítások keresése
-
szótagolás – írásban
-
hosszú mássalhangzók keresése és jelölése, elválasztásuk
-
válogató olvasás
-
másolás nyomtatottról írottra
-
színezés
-
rajz (illusztráció) készítése az olvasmányhoz
-
szinonimák, antonimák gyűjtése
Második fejezet (43-79. old.) Történetek, esetek, mesék szövegfeldolgozása Önálló szövegek, amelyek nem találhatók meg az olvasókönyvben Az első nap az iskolában (45. old.) Az első napon még nem tanultunk, hanem ismerkedtünk egymással. Bemutatkoztunk és elmeséltük, hogy mi volt a jelünk az óvodában. A tanító néni megnézte a színes ceruzáinkat, és kiosztotta a tankönyveket. Olyan sok könyvet kaptam, hogy alig fértek el a táskámban. Szünetben kimentünk az udvarra játszani. Az első nap gyorsan eltelt. 1) Olvasd el a szöveget! Gyakorold az aláhúzott szavak olvasását! 2) Húzd alá a helyes választ! Mit csináltak a gyerekek az első napon? Tanultak,
rajzoltak,
kirándultak,
ismerkedtek
egymással,
meséltek. 3) Egészítsd ki a megfelelő szóval a mondatot! 4) A tanító néni megnézte a színes ceruzákat, és kiosztotta a tankönyveket. 5) Hova mentek játszani a gyerekek a szünetben? Válaszolj írásban! 6) Kimentünk az udvarra játszani. 7) Mi volt a jeled az óvodában? Rajzold le! 168
A mezei egér és a házi egér (76. old.: magyar népmese) A szegény mezei egér megunta, hogy a mezőn alig talál ennivalót magának. – Hej – sóhajtott magában – mennyivel jobb dolga van a házi egérnek! Eső, szél, hideg nem sanyargatja. Nem is éhezik, mert mindig jut neki valami morzsa. Addig kesergett, sóhajtozott, hogy egyszer rászánta magát a nagy utazásra. Elhatározta, hogy meglátogatja a házi egeret, és ott is marad nála néhány hónapig. Meg sem állott, amíg a faluba nem ért. Ott betért egy házhoz. A házi egér éppen szundikált a jó melegben. – Adjon isten, jó napot, házi egér! – köszönt a mezei egér. – Neked is, mezei egér! Hát te miért jöttél ide? – Fogadj be engem néhány hónapra! Keserves az élet a mezőn. Sokat kell ázni – fázni, sanyarogni. A házi egér nevetve mondta: – Elhiszem neked, mezei egér, de ne hidd, hogy nekem jó dolgom van. Sokat éhezem és is. De tudod mit? Eredj a padlásra, a herceg biztosan szorít majd neked helyet maga mellett. – Milyen herceg? – kérdezte csodálkozva a mezei egér. – Hát te hercegekkel élsz egy fedél alatt? – No, csak menj, és nézd meg, miféle herceg az! – mondta gonoszul a házi egér.
169
Felment a mezei egér a padlásra, hát csakugyan ott heverészett egy szép, bundás állat a jó melegben. Nem volt ez a herceg más, mint a macska. A mezei egér illendően akarta köszönteni. Farkincájával megcsiklandozta a macska orrát, aki dühösen vetette magát az egérre. A mezei egér alig tudott elmenekülni. Amikor végre hazaért, sosem vágyott többé a házi egérhez. 1. Hol játszódik a történet? Húzd alá! A mezőn, az erdőben, egy falusi házban. Kit neveztek hercegnek a mesében? Húzd alá! A mezei egeret a macskát a házi egeret. 2. Ki mondta a mesében? Jelöld így: ME=mezei egér, VE=városi egér ME: Nem is éhezik mert mindig jut neki valami morzsa. VE: Hát te, miért jöttél ide? VE: Sokat éhezem én is. ME: Hát te, hercegekkel élsz egy fedél alatt? 3. Miért van jobb dolga a házi egérnek? Húzd alá a szövegben azt a két mondatot, amelyekből megtudjuk ezt! Másold le! (Nyomtatottról írottra másolás) Keserves az élet a mezőn. Sokat kell ázni – fázni, sanyarogni. Eső, szél, hideg nem sanyargatja. Nem is éhezik, mert jut neki valami morzsa. 4. Milyen az élet a mezőn? Keresd meg a szövegben azt a két mondatot, amelyekből megtudhatjuk! Húzd alá kékkel! Másold le! (Másolás nyomtatottról írottra.) 5. Hogyan olvastad a mesében az aláhúzott szavakat? Írd le! Eső, szél, hideg nem bántja. – nem sanyargatja Elhatározta, hogy elutazik. – rászánta magát Ad helyet maga mellett. – szorít helyet Dühösen ugrott az egérre. – vetette magát A feladatban a tanulóknak fel kell ismerniük a szinonimákat. 6. Mi a véleményed a házi egérről? Írj róla egy mondatot! Gonosz volt a mezei egérrel. 170
A feladatok megoldását Lili munkafüzetéből írtam ki.
4. 1. 2. Logopédiai rásegítés az első osztályban I. osztály: 2004. IX. 01. Logopédiai órarendünk: Hétfő:13:45 – 14:30 Kedd: 14:00 – 14:45 Csütörtök: 11:50 – 12:35 Gyakorlás: 112, 113. oldal 114. oldal: melléknevek, ellentétek, fokozás Kriszti, ez elég nehéz, lehetne még nézegetni, mondogatni. Ha mondtuk fordítva is: a nagyobbtól kiindulva. Például: Ez nagy hal. Ez kisebb. Ez még kisebb, ez a legkisebb. Így végig a többi tulajdonság párral is. 115. oldal: Tagadó mondatok gyakorlása a tréfás képek alapján. (Szabad a 114. oldalt ismételgetni) 116. oldal: Évszakok ismétlése, gyakorlása. 117. oldal: Történések. 116. oldal: Helyhatározó és tárhatározó együtt mondatok és az útmutató szerint 117. oldal: Okhatározós összetett mondatok gyakorlása 118. oldal: A fentiek gyakorlása 119. és 120. oldal: Jövő idejű mondatok határozóval és tárggyal. Logopédus: A kakasos könyv helyett kérem a labdás könyvet. Az őszi képsort és a lapozót is a logopédián vesszük. Logopédus: Kriszti! Ha van időtök, kedvetek, a labdás könyvből a 24-ig bármit lehet csinálni.
171
Logopédus: Kedves Kriszti! A labdás könyvben a 28. oldalig lehet menni. Nem egyszerre, a szünet végére! A képek megnevezését javasolnám. Édesanya: Kedves Anna! A szünetben nem oldottuk meg a feladatokat, de most folyamatosan bepótoljuk. Elutaztunk egy hétre. Logopédus: OK. Gyakorlásul lehet válogatni a 29-től a 41-ig, mindig a többi tanulnivaló függvényében. Logopédus: Kriszti! A sok hiányzás után ajánlanám (esetleg) az 54, 55. oldalt. 2005. március 7.: 64 oldal. 2005. március 10.: 66, 67, 68 oldal – nem egyszerre! Édesanya: Köszi a sok matekgyakorlást! A feladatokat. Logopédus: 2005. április 4.: Kedves Kriszti! A múlt heti lapokat kérném. Ha van időtök, lehet olvasgatni + labdás könyv: 31 – 35. oldal. Édesanya: Kedves Anna! A hét végén pótolunk mindent. Logopédus: Kedves Kriszti! Nem halálos ítéletre megy, de azokban van anyag az a – á illetve, o – ö differenciálásra és az e gyakorlására. Amikor végeztek, akkor lépünk tovább. Logopédus: é – e differenciálás: 16, 17, 20 oldal, boríték, labdás könyv: 37, 39. oldal. 2004. április 24. Édesanya: Kedves Anna!
172
Bizonyára észrevetted már, hogy Lili gyakran téveszti olvasás közben a d és b betűt. Ha esetleg erre lenne valami gyakorlás, szívesen vennénk. Köszi: Kriszti Logopédus: „Nagy szellemek találkoznak” – örülök. Labdás könyv: 40. oldal Kedves Kriszti! Szeretnék még visszatérni a b mentes feladatokhoz, hogy jól rögzüljenek. Majd rátérünk igazából is a b – d differenciálására. Logopédus:
A
tévesztések
enyhítésére
ajánlanám
a
felismertető
betűgyakorlást. (Ahogy tavaly – az iskola előtt – kezdtük.) Azokat a betűket tegyétek ki, amik a lapon vannak. Magánhangzók és mássalhangzó külön. Minden nap egy pár percet. 2005. május 24. Labdás könyv:22, 41. oldal, olvasás a lapokról. A szótagtáblázatot kétszer, háromszor sorban. Labdás könyv: 42. oldal és 2 olvasólap, 43. oldal Édesanya: Kedves Anna! Még egyszer köszönöm az odafigyelésedet, gondos munkádat! Logopédus: Labdás könyv: 44. oldal, 48 oldal Édesanya Kedves Anna! Még múlt héten – miután beszéltünk – felhívtam a Bizottságot. Írásban kell kérni időpontot. Írtam. Várjuk az időpontot, valószínűleg augusztusban lesz. Logopédus: Kedves Kriszti! Hétvégére adnám a könyvet: 102 – 106. oldal és a színes betűk felismertető gyakorlása a feladat. (Amik a lila csíkban vannak.) + borítékok, + lap: ü, ű és d gyakorlása.
173
Édesanya: Kedves Anna! Ne haragudj, de a hétvégén lazítottunk. Lili moziban volt, uszodában, vasárnap pedig egy kis barátjuk volt nálunk. Ma szeretnénk bepótolni a hétvégit. Köszönjük: Kriszti Logopédus: Kedves Kriszti! Ez már nem határidős, de most azt kérem, hogy a b – t gyakoroljátok, a 107 109. oldalt és a borítékokat. 4. 1. 3. Az iskolai teljesítmény tanítói értékelése 4. 1. 3 .1. Az első félév értékelése Magyar nyelv és irodalom 2004. szeptember 13. Hang- és betűfelismerése szinte hibátlan, a betűket jól olvassa össze. Betűalakítása lendületes, betűi szabályosak. Írástempója kicsit lassú. Írottról írottra, illetve nyomtatottról írottra szinte hibátlanul másol. Feladattudata megfelelő,
figyelme
kitartó.
Beszédkészsége
megfelelő.
Képes
önálló
munkavégzésre, bár néha kissé bizonytalan. 2005. január 7. Olvasása nagyon jó. Írása rendezett, helyes. Néha a magánhangzók hosszúságának jelölésében bizonytalan. Tempója még mindig kissé lassú, de javult az év eleje óta. Felmérések: Olvasás: 100% = kiváló Írás: 96% = nagyon jó 2005. január 25. Félévi felmérések: Olvasás: 88% = jó Írás: 100% = kiváló
174
Matematika 2004. október 11. Számfogalma,
tárgyak
megszámolása,
leszámolása
jó.
Közös,
eltérő
tulajdonságokat felismeri. Hosszúságokat jól hasonlít össze. Tanult jeleket jól, pontosan írja. A <, > jeleket jól használja. Önálló munkavégzésre képes, bár sok
megerősítést
igényel.
Felmérésének
eredménye
is
erre
utal.
(Bizonytalanság, figyelmetlenség.) 29 pont/ 40 pont: 73% = közepes 2004. november 26. Felmérés eredménye: 41,5 pont/ 50 pont: 83% = jó Hibák: 2<X, 2>X értelmezése –2=3,
<2=2 megoldása
2005. január 24. (félévi) Felmérése: 34 pont / 50 pont: 68% közepes Lili hibái: képről kivonások alkotása, műveletek képről, számegyenesen haladás, relációs jelek (<, >) használata. 2005. január 28. A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának első félévi értékelése: Társas kapcsolata: példamutató, családdal való kapcsolat jó Tanuláshoz való viszonya, szokása: példamutató, iskolai munkája fontos, feladatait pontosan végzi, munkavégzése fegyelmezett, önálló Figyelme: megfelelő Munkatempója, munkavégzése: kicsit lassú, kevés hibával dolgozik Betűismerete: hibátlan Összeolvasás: megfelelő, kevés hibával Szövegértés: mondatokat is ért, megfelelő Olvasás: szótagolva jól olvas Kérdések, válaszok megfogalmazása: rövid mondatokat használ 175
Írásmód, külalak: szabályos, szép, írástempó kicsit lassú, ceruzafogása laza Másolás nyomtatottról írottra: kevés hiba Emlékezetből írás: kevés hiba Tollbamondás után: hibátlan Számfogalma 0-10-ig: kialakult +, –: biztos <, >: biztos Számsorrend alkotása: biztos Számok bontása: hibátlan, lassú Testnevelés óra: fegyelmezett - A nevelő utasításait: betartja - Labdás gyakorlatokban: ügyes - Térbeli tájékozódása, mozgása: jó - Egyensúlygyakorlatokat: könnyedén oldja meg Kézügyessége, vonalvezetése: jó, lendületes Kreativitása, vizuális kifejezése: gazdag Rajz technika: - rajzolás, festés: jó - olló-, ecsetkezelés: jó - mintázás. jó Vizuális memória: jó Ének: - daléneklés: jó - ritmusgyakorlat: jó - zenei ismeret: jó - zenei hallás: jó Ember és társadalom, természetismeret: - közösségi szabályok betartása: jó - a közvetlen környezet ismerte: jó - évszakok ismerete: jó - az emberi testet: ismeri
176
4. 1. 3. 2. Az első osztály év végi értékelése
177
4. 2 .A második osztály A taneszközök bemutatása 1) Anyanyelvünk világa II. (7-8 éveseknek) A tankönyv engedélyszáma:TTI-28228-HKT/2001. A tankönyv a Magyar nyelv és kommunikáció című tankönyvcsalád második osztályosoknak ajánlott tagja. Írta: Bacsó Mónika és Vas Zoltánné Alkotószerkesztő: Antalné dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus Bírálta:
Dr. Raátz Judit főiskolai docens Pintér Henriette főiskolai tanársegéd Gödri Enikő országos szakértő
Fedélterv és illusztrációk: Navratil Zsuzsa Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália ISBN 963 19 46731 Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
178
2) Olvasókönyv (7 - 8 éveseknek) ISBN 963 19 5452 8 Összeállította és átdolgozta: Boldizsár Ildikó Bírálta: Gödri Enikő és Rózsa Vincéné Fedélterv: Navratil Zsuzsa Illusztrálta: Czakó Ferenc Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 3) Olvasási munkafüzet II. (7 - 8 éveseknek) A tankönyv engedélyszáma: TTI-28233-HKT/2001. ISBN 963 19 5454 4 Írta: Borszéki Ágnes Bírálta: Gödri Enikő és Rudolfné Villám Krisztina Fedélterv: Navratil Zsuzsa Illusztrációk: Somorjai Éva Írásgrafikus: Gangecz Istvánné Felelős szerkesztő: Bozsik Rozália Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 4.2.1 A taneszközök részletes ismertetése 1. Anyanyelvünk világa II. Műfaja: munkáltató tankönyv (71 oldal) Felépítése: Első fejezet: Visszatérés a négyszögletű kerek erdőbe (4 – 23. oldalig) Lázár Ervin meséje és a feladatok a helyesírási alapelvek közül aszóelemzés elvét célozza meg és gyakoroltatja. A feladatok nagyon változatosak: szókeresés, mássalhangzók pótlása, szóboncolás, másolás nyomtatottról írottra. A szabályt a gyerekek vonják le: vannak olyan szavak, amelyekben egyes mássalhangzókat másképpen ejtünk és másképpen írunk. Ezeknek a
179
szavaknak a helyesírásában segít, ha megkeressük a szótövet és a toldalékokat. A mássalhangzó törvények közül az összeolvadást, a jelöletlen teljes hasonulást, a rövidülést gyakoroltatják a feladatok. A - t végű főnevek – ja, – je birtokos személyjeles alakjai és a – t végű igék tárgyas ragozású alakjai ( - ja, – ják) a palatalizáció megtanítására szolgálnak. Felhívják a szerzők a tanulók figyelmét, hogy különbség van a botja és a bátyja szavak helyesírásában, annak ellenére, hogy a kiejtésben ugyanazt a hosszú ty – t halljuk. Ugyanígy megtanulják a gyerekek a – d végű és a – gy végű igék felszólító módjának írásbeli különbségeit: fogadj, maradj, de fogyj, hagyj! Mindkét szóban hosszú j hangot ejtünk: guggolj és szállj, de a szótő végi l betűket nem egyformán jelöljük. Az - n végű és az - ny végű szavak – j vel kezdődő toldalékainál a kiejtés félre vezető, itt is a szóelemzést kell alkalmazni: menjen, fonja, nénje, hunyjon és anyja. Az összeolvadás másik fajtáját, az affrikátiót is megtanulják a gyerekek: mehetsz, vehetsz, látsz és fáradsz, hagysz szavak kapcsán. Mind a három hangkapcsolatot hosszú c – nek ejtjük. A – ság, - ség képzővel ellátott főnevek esetében: költség, barátság, szabadság, irigység kiejtéskor hosszú cs hangot ejtünk. Játékos formában sajátítják el a gyerekek, a sokszor még felnőtteknek is gondot okozó, a kijelentő módú tárgyas ragozás és a felszólító módú tárgyas ragozás közötti különbséget: tanítja vagy tanítsa? A
közmondások
kiegészítése,
megbeszélése
és
megtanulása
a
szókincsbővítést szolgálja. Vannak olyan szavaink amelyek végén hosszú - t hangot ejtünk, de –dt betűket írunk: aludt, sápadt.
180
Ha a szavakban egy hosszú mássalhangzót egy másik mássalhangzó követ, a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük, de természetesen az írásban hosszú marad: többre, jobbra és karddal. Gyakorlás: a másképp írjuk, másképp ejtjük, vagyis a szóelemzés elvének a bevésése. Feladatok:
kiegészítés,
a
felszólító
mód
használatának
gyakorlása,
tollbamondás, másolás nyomtatottról írottra. Második fejezet: Az egyszerű és az összetett szavak (24 – 37. oldalig) Feladatok: szólánc alkotása, az összetett szavak kikeresése adott szövegből, az egyszerű és az összetett szavak szétválogatása, az összetett szavak tagokra bontása: az előtag és az utótag megnevezése. A szavak elválasztása: másolás szótagolással, a diáknyelvi és a köznyelvi szavak párosítása, a szabály felismerése: az összetett szavakat mindig a szóhatáron választjuk el. J vagy ly? Szabály: A j hangot jelölő betűt kétféleképpen kell írni a magyar nyelvben. Ezt a hagyomány elvének nevezzük: papagáj és harkály. Gyakran olyan j hangot ejtünk két magánhangzó között, amit írásban nem jelölünk: dió, fiú. Lili helyesírási hibái:
181
182
Lilinek gondot okozott a szavakban a j és ly kiegészítése, de a hibásan írt alakokban kivétel nélkül észrevette a nem megfelelő betűt. A logopédussal sokat gyakorolták az ilyen típusú feladatok megoldását. Mit jelentenek a szavak? Játékos formában ismerkednek meg a gyerekek a jelentéstannal. Szólások és szókapcsolatok segítségével tudatosul bennük, hogy a legtöb szónak több jelentése van. Feladatok: Rokon értelmű igék gyűjtése: Ki korán kel, aranyat talál. A szólásba nem illő igét a megfelelő lel szóra kellett kicserélniük. Azon kívül, hogy megismerkednek a rokonértelműséggel, megtanulják azt is, hogy a szólásokat nem lehet elferdíteni. A rokonértelmű szavak jelentése azonos vagy hasonló, de nem mindig helyettesíthetők egymással.
183
Ellentétes jelentésű szavak gyűjtése: Szófajba sorolással ellentétpárokat alkotnak a gyerekek: kicsi – nagy, jó – rossz, jön – megy, fiú – lány. Szabály: az ellentétes jelentésű szavak értelme ellentétes. Harmadik fejezet: Mondatról mondatra (46 – 59. oldalig) A mondat beszédünk önálló értelmes része. A mondatokkal kijelenthetünk, kérdezhetünk, felkiálthatunk, felszólíthatunk vagy óhajthatunk. A gyerekek megismerkednek a mondatfajták helyesírási tudnivalóival, valamint a mondatfonetikai eszközök sajátosságaival: a hanglejtés mondatfajtánkénti különbözőségével. Lili hibásan alkalmazta az egyes szám első személyű feltételes módú igealakot:
184
Lili hibái a felszólító mód helyesírásában:
A nyújtózkodj szóban a kislány jelölte a z hang zöngétlenedését, a hagyj szóban pedig tévesen azonosította a szótövet. Következtetések: Az Anyanyelvünk világa II. című munkatankönyv elsődleges célja a helyesírás megalapozása, a szabályok gyakoroltatással történő bevésése. A magyar nyelv helyesírási alapelvei közül a szóelemzés elvének elsajátítását a szótövek és a toldalékok elhatárolásával, azaz szóboncolással végzik a tanulók. A mássalhangzótörvények közül az összeolvadással, a jelöletlen teljes hasonulással és a rövidüléssel ismerkednek meg a gyerekek. A j és ly jelölése kapcsán megtanulják a hiátus törvényét is. Nyelvhelyességi kérdésekre is sor kerül, játékos formában érzékelik a különbséget a kijelentő mód
tárgyas
ragozású
és
a
felszólító
mód
tárgyas
ragozású
igék
használatában. A szókincsbővítésről sem feledkeznek meg a szerzők. A
közmondások
kiegészítése
és
megtanulása,
frazémakincsük gyarapítását szolgálja.
185
valamint
értelmezésük
Lili helyesírási hibáiról: A kislány sok hibát vét a j és ly – os nevek helyesírásában: Lalyos, Benlyámin, valamint írásában megjelenik a hiátustöltő j: Márija, Nojémi, Flóriján. Ezen kívül a birtokos személyjelben is hibázik: rézrugólya. A felszólító mód gyakorlásakor a zöngétlenedést írásban jelölte a nyújtószkodj szóban, valamint a hagyja helyett hadja került a füzetbe. A kislány helyesírásáról a második osztály végén a bizonyítványában a következő szöveges tanítói értékelés olvasható: ”A tanult helyesírási formákat másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza.” 2. Olvasókönyv (7 - 8 éveseknek) Az olvasókönyv nyolc fejezetből áll, amelyekben a magyar nép – és műmesékkel, valamint a Grimm testvérek meséivel ismerkednek meg a gyerekek. Később
a
népköltések
magyar
gyermekversek
és
a
világirodalomból
összegyűjtött természeti jelenségekről szóló szövegek kerülnek feldolgozásra. A gyerekek megismerkednek a környezetükben vagy állatkertekben élő házi és vadállatokkal. A növények országában szépirodalmi és ismeretközlő szövegek egyaránt megtalálhatók. A magyar irodalomból többek között József Attila, Zelk Zoltán, Csoóri Sándor, Gárdonyi Géza, Janikovszky Éva műveivel ismerkedtek meg a gyerekek, de megtanultak egy részletet a Himnuszból, a Szózatból és a Nemzeti dalból is. A világirodalomból jól ismert Andersen, Salten és Milne szövegrészletek is helyet kaptak az olvasókönyvben. Mosonyi Alíz ismeretközlő prózái közel hozták a gyerekekhez a természeti jelenségeket. A tankönyv a szöveget értő olvasóvá nevelést tűzte ki céljául. A szövegekhez az olvasási munkafüzet II.- ben és az olvasási füzetben egyaránt találhatók a szövegértést ellenőrző feladatok.
186
187
188
189
190
A munkafüzet mellett olvasási füzete is volt Lilinek, amelyből szintén kivettem néhány feladatot, természetesen hibákat is, szép munkákat és rajzot.
191
192
193
A kislány olvasásáról a második osztály végén a következő tanítói értékelés született: •
A tanórán szívesen olvas
•
Felkészülés után öt-hat mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy három – négy hibánál többet nem ejt.
•
Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. 194
•
Leggyakoribb hibája, hogy mást olvas, mint ami a szövegben van.
•
Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani.
•
Rövid ideig képes magában olvasni, de az olvasottakat többé – kevésbé pontosan fel tudja idézni.
Írásáról a következőket írta a tanító: •
Vonalvezetése határozott, képes a sor kitöltésére.
•
Írása lendületes, egyenletes, jól olvasható.
•
Füzetébe egyre rendezettebben dolgozik.
4.2.2. Logopédiai rásegítés Logopédiai foglalkozások:
Hétfő 14h 15 – től 15h 30 – ig. Csütörtök 11h 50 – től 13 h – ig.
Logopédus: Kérem, olvassatok mindennap valamit a Játékházból, és hozzá a labdás feladatokat csináljátok. Édesanya: Rendben, csináljuk. Gyakorlatok: 2005. október: ty: szó elején, szó belsejében, szó végén. ( tyúk, batyu, konty ) 2005. november: zs: szó elején, szó belsejében, szó végén. ( zsák, rózsa, rizs ) Logopédus: Még mindig a zs – betűs szavakat gyakoroljuk, sok köztük a nehéz. Amit meg tudtok mutatni élőben, azt mutassátok meg! Nagy segítség lenne a megértéshez és megtanuláshoz. 2005. december: ly: szó elején, szó belsejében, szó végén 2006. január: A magánhangzók időtartama a szó elején, belsejében és a szó végén.
195
A mássalhangzók időtartamának gyakorlása szópárokkal: kel – kell, vet – vett. szál – száll, fagyal – faggyal, új – ujj, zöldell – zölddel, vasal – vassal, has – hass! 2006. február: a hosszú kétjegyű mássalhangzók gyakorlása: loccsan, süllyed, összeg, pottyan 2006. március: a – ja, - je birtokos személyjeles főnevek gyakorlása: uborkája, diója, szőlője. A j – ly gyakorlása. Logopédus: A tizenötödik boríték szavait többször rakjátok ki a képről: rája, vályú, tuja, gólya, bója, pólya. Az ly – t kékkel, a j – t pirossal jelöljük a füzetben! A borítékban lévőket nem kell írni, csak párosítani. A két mesteremberest is csak ki kell rakni a lapra. (Lehet a képeket és a szavakat is.) Apa jól tudna segíteni abban, hogy kinek mije van. A szóvégi ó, ő, ú, ű írásának gyakorlása, valamint a kivételek megtanulása: eskü, menü, Süsü. Logopédus: Amíg Lili itt van a csütörtöki órákon, nem adok otthonra feladatot. Olvassátok el A kisgömböc című mesét! 2006.
április:
A
helyesírásban
érvényesülő
mássalhangzótörvények
gyakorlása: Botja, kardja, látja, kenje, bátyja. Haladt, hordta, ébredt. Szomszédság, honvédség, zöldség, vadság. Gyújtsál, barátság, segítség. 2006. május: A szóvégi u – ü gyakorlása: daru, apu, anyu, falu, kapu, hamu, bábu, lapu, batyu, satu, gyalu, alku, ragu, zsalu, zsaru, eskü, menü, Süsü. Logopédus: A nyárra a mindennapi olvasást ajánlom. Jó lenne úgy olvasni, hogy te is ott legyél, Kriszti. Lili a meséket olvashatja magában, de a kérdést és a választ mondja hangosan. Szép nyarat kívánok: Anna.
196
4.2.3. Az iskolai teljesítmény értékelése
197
VI. Folyamatterv 1) 2003. szeptember – december: Az anamnézis összegyűjtése 2) 2004. januártól folyamatosan: A státusz feltérképezése A szakirodalom összeállítása, jegyzetelése A terápiás foglalkozásokon való részvétel 3) 2004. szeptember: Lili iskolába lép. Az első tanév nyomon követése. A prognosztizált tanulási nehézségek igazolása, cáfolása 4) 2005. szeptember: Lili második osztályos lett. Az első év értékelése. A logopédiai rásegítés eredményei 5) Publikálás, előadások tartása a témából: a.
2004. április 5 - 6 – 7: XIV. MANYE Kongresszus, Nyíregyháza
b.
2004. május 23 - 27: VII. Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem,
Balatonalmádi c.
2004. október: Apáczai - napok, NYME ATFK, Győr
d.
2005. április 7 - 9: XV. MANYE Kongresszus, Miskolc
e.
2006. április 10 - 12: XVI. MANYE Kongresszus, Gödöllő
f.
2006. október 13. Apáczai-napok, NYME ATFK, Győr
g.
2007. április 19 - 21: XVII. MANYE Kongresszus, Siófok
h.
2007. október 18 – 20: XI. Apáczai-napok, NYME AK, Győr
6) 2007. február: Az értekezés műhelyvitára bocsátása 7) 2007. szeptember 18. Az értekezés műhelyvitája
198
VII. Hipotézisek cáfolata, igazolása 1.1. Trubey feltételezése nincs bizonyítva. Nem állnak más adatok a rendelkezésemre,
amelyek
szerint
összefüggés
mutatható
ki
a
várandósság alatti és a születés utáni nyelvi környezet megváltozása, valamint a megkésett beszédfejlődés között. 1.2. Lili nagyon hasonlít az édesanyjára mind külsőleg, mind természetét, egyéniségét tekintve. Szoros lelki kapocs van közöttük. Elképzelhető, hogy genetikailag leképeződött benne az anyát ért lelki sokk. Bizonyíték nincs az ok-okozati összefüggésre. 2.1. A lézerakupunktúrás kezelés hatására Lili aktív szókincse megnőtt. Ekkor mondta az első önálló mondatot. Identitása fejlődött. Elkezdett babázni. Kérte, hogy eddig nem hordott fülbevalóját tegyék a fülébe. A kezelés elérte a célját: megindult a beszédprodukció. 2.2. A közösség jó hatással volt a gyermek beszédfejlődésére: énekelt, verset mondott,
részt
vett
beszélgetésekben.
Már
párbeszédet
is
kezdeményezett. A szociometriai felmérések szerint fontos helyet foglalt el a gyermekek között. 2.3. Az időben megkezdett és szakértelemmel végzett terápiák, zene-, mozgás-, logopédiai, biztosítják a megfelelő ütemű fejlődést. A konkrét gyermek című fejezetben bemutatott, leírt foglalkozások illusztrálják a fejlesztő pedagógusok munkáját. A terápiáknak köszönhető, hogy a prognosztizált tanulási veszélyetetettség nem következett be. Lili jól megtanult írni és olvasni. Szocializációja megfelelően alakult. Bizonyíték erre iskolai előmenetele. 2.4. A szülők körültekintően választottak iskolát Lilinek. Nem vitték speciális iskolába, mert ott sajnos többségükben magatartási és szociális problémákkal küszködő tanulók találhatóak. A megkésett beszédfejlődésű gyerekek érzékenyebbek, visszahúzódóbbak, így a rossz magaviseletűek között halmozottan hátrányos helyzetűvé válnának. Lilit pár kilométerre lakóhelyétől, egy falusi iskolába íratták, ahol logopédiai rásegítésben részesült. (Ugyanaz a logopédus foglalkozik vele az iskolában is, aki már korábban „tanította”.) Az osztály kis létszámú, más pedagógus tanítja az
199
anyanyelvi tárgyakat, mint a matematikát és a készségtárgyakat. A kevés gyerek
lehetővé
teszi
a
tanítók
számára,
hogy
egyénenként
is
foglalkozzanak a diákokkal. A logopédus, Nyikes Jánosné Anna hivatásának mestere. Az ő munkáját csak szuperlatívuszokkal lehet jellemezni. (Munkája minőségére az üzenő füzetben sok példát találunk.) 2.5. A szülők, különösen az édesanya, akinek tanítói diplomája van, oroszlánrészt vállalt a fejlesztésben. A kezdetektől, amikor észlelte, hogy kislánya nem úgy reagál a külvilágra, mint a kisfia, mindent elkövetett azért, hogy Lili behozza a lemaradást a beszédészlelés, – megértés és – produkció területén. Mindig betartotta a logopédus utasításait. Nem sajnálta az időt és a fáradságot az otthoni gyakorlásra. Pillanatnyilag még a szövegértés területén tapasztalható lemaradás a kislánynál, de az anya kreativitása nem ismer lehetetlent, például egyszerű cselekményű filmeket néznek meg együtt, amelyeket utána megbeszélnek, természetesen Lili főszereplésével. Összegzés: hipotéziseim közül a 2.1-et, a 2.2-t, a 2.3-at, a 2.4-et és a 2.5-öt igazoltnak tekintem.
200
C) AZ ÉRTEKEZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Az disszertáció egy esettanulmány, mely eltér a klasszikus értekezés műfajától. Az esettanulmány megköveteli a jól dokumentáltságot, melynek a dolgozat eleget is tesz. „ A témát fontosnak és aktuálisnak tartom. Kiterjedt és elmélyült kutatások szólnak arról, hogy milyen beszéd – és olvasási gondokkal küszködik egyre több kisdiák, továbbá arról is, hogy szaporodik azoknak az osztályoknak a száma, amelyekben elkülönítve különleges bánást, foglalkozást igénylő gyerekek kapnak helyet. Így az is fontos (mint jelen helyzetben), hogy a kutatók pontosan föltárják egyénre szabottan az elmaradás - lemaradás okait, és kidolgozzák a megfelelő fejlesztési eljárásokat, terápiás lehetőségeket. Ehhez a munkához nélkülözhetetlenek a jól dokumentált esettanulmányok, amilyen a jelen munka is.” (Dr. habil. B. Fejes Katalin: Előzetes opponensi vélemény, Szeged, 2007. június 07.) A dolgozat fő része a Konkrét gyermek című fejezet, amelyet az Anamnézistől a Státuszon és a Terápiákon át Az iskolában című részfejezetek építenek fel. Végigkísérhetjük a megfigyelt kislányt szinte a születése pillanatától a második osztály végéig. A megkésett beszédfejlődés „felfedezésétől”, az alkalmazott terápiák részletes elemzésén túl, megismerhetjük a kislány mentális lexikonának több szempontú vizsgálatát. Az autizmus, az értelmi fogyatékosság szakemberek általi kizárásával jutunk el a megfelelő fejlesztő terápiák kiválasztásához, alkalmazásához, majd sikeréhez. Összegezve: A kislány esetében enyhe fokú megkésett beszédfejlődés diagnosztizálható, melynek biológiai, organikus okai nem voltak, inkább pszichés eredetre vezethető vissza.
201
A gondos szülői odafigyelés megakadályozta, hogy eggyel több rosszul vagy alig olvasó gyermek váljék Liliből. A logopédus és az anya együttes munkája „sikertörténetté” változtatta a szomrúan induló anyanyelv-elsajátítást. A vizsgálat lezárása óta Lili negyedik osztályos. A tanév elején megkezdte az első idegen nyelv, a német tanulását. Könnyedén vette az új akadályt, nincsen vele gondja, ahogy a többi tantárggyal sincs. Matematikából néha még beszúszik egy gyengébb jegy, de aggodalomra nincsen ok. Írásbeli munkái gondosak, szép külleműek. Tanárai, osztálytársai kedvelik. Mindenre nyitott, kíváncsi gyermek. Nyoma sincsen a kezdeti gátlásoknak.
202
D) BIBLIOGRÁFIA Antal László (1978) A jelentés világa Budapest, Magvető Kiadó Adamikné Jászó Anna (1990) Az olvasástanítás története Budapest, Akadémiai Kiadó Adamikné Jászó Anna (1994) Az olvasástanítás aktuális problémái, történeti áttekintéssel. Fejlesztő Pedagógia 4-5. Balló Larissza (1983) Magyar verbális szóasszociációk 1. Szeged, Budapest, Debrecen Bacsó Mónika – Vas Zoltánné: Anyanyelvünk világa I. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Bacsó Mónika – Vas Zoltánné: Anyanyelvünk világa II. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Báder Ilona: Írásmunkafüzet 6 – 7 éveseknek Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Báder Ilona: Ábécés olvasókönyv 6 – 7 éveseknek Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Bánréti Zoltán: Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok Budapest, Corvina Kiadó B. Fejes Katalin (2002) A tankönyvszövegek szintaktikai jellemzői Szeged, JGYTF Kiadó Boldizsár Ildikó: Olvasókönyv 7 – 8 éveseknek Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Boldizsár Ildikó: Mesevár. Szövegértési munkafüzet I. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Borszéki Ágnes: Olvasási munkafüzet II. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Büky Béla (1973) A beszédtanítás pszichológiája Budapest Crystal, D. (2003) A nyelv enciklopédiája Budapest, Osiris Kiadó Csabay Katalin (1992) Lexi Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó
203
Csabay Katalin (1997) Lexi iskolás lesz Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Deme László (1964) Helyesírási rendszerünk logikája Magyar Nyelvőr 88. Deme László (1966) A nyelvről – felnőtteknek Budapest, Gondolat Kiadó Deme László (1976) A beszéd és a nyelv Budapest, Tankönyvkiadó Deme László (2003) A szöveg természetéről és hangzásáról. Győr Ferguson, C. A. – Slobin, D. I. (1973) Studies of Child Language Development. New York Gerebenné Várbíró Katalin (1992) A beszédészlelési és beszédmegértési vizsgálat szerepe a dyslexia tünetegyüttes feltárásában GMP-teszt segítségével. Fejlesztő Pedagógia 1 – 2. Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai és terápiája Budapest, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Gósy Mária (1995) GMP-diagnosztika Budapest, Nikol Kiadó Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése – óvodásoknak Budapest, Nikol Kiadó Gósy Mária (1995) A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése – iskolásoknak Budapest, Nikol Kiadó Gósy Mária (1998) Szókeresés a mentális lexikonban Magyar Nyelvőr 2. 189-201. Gósy Mária (2000) A hallástól a tanulásig Budapest, Nikol Kiadó Gósy Mária – Kovács Magdolna (2001) Mentális lexikon a szóasszociációk tükrében Magyar Nyelvőr 125. 330-354. Gósy Mária (2005) Pszicholingvisztika Budapest, Osiris Kiadó
204
Greenfield, S. (2000) Agyunk titkai. Betekintés érzelmeink, ötleteink világába (BBC) Pécs, Alexandra Hadrovics László (1992) Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat Budapest, Akadémiai Kiadó Hámori József (1985) Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal Budapest, Kozmosz könyvek Jagusztinné Újvári Klára (1985) Magyar verbális szóasszociációk 2. Szeged, Budapest, Debrecen Jakobson, R. (1941) Kindersprache, Aphasie und allgemeine Lautgesetze Uppsala, Almquist und Wiksell Károly Sándor (1970) Általános és magyar jelentéstan Budapest, Akadémiai Kiadó Kent, G.H. and Rosanoff, A. J. (1910) A study of association in insanity American Journal of Insanity 67. pp. 37 – 96. Kess, J. F. (1992) Psycholingvistics. Psychology, Linguistics and the study of Natural Language Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins Kenyeres Elemér (1926) A gyermek első szavai és a szófajok fellépése Budapest Kiefer Ferenc (2000) Jelentéselmélet Budapest, Corvina Kiadó Klaudy Kinga (2006) Papp Ferenc olvasókönyv Budapest, Tinta Könyvkiadó Lendvainé Décsy Kornélia (1987) A morfológiai szabályok elsajátítása magyar anyanyelvű gyermekek beszédfejlődésében Bölcsészdoktori disszertáció, JATE BTK, Szeged Lendvainé Décsy Kornélia (1998) Alaktan In: Magyar nyelv a tanítóképző főiskolák számára, 275-329. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Lendvainé Décsy Kornélia (2004) Deme László A szöveg természetéről és hangzásáról című könyvének bemutatása és elemzése In: Szemiotikai szövegtan 16. 155-161. Szeged, JGYTF Kiadó
205
Lendvainé Décsy Kornélia (2005) A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek egy konkrét gyermek esetében In: Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban, 111120. Pécs - Nyíregyháza Lendvainé Décsy Kornélia (2005) A diszfázia felismerésétől a terápiákig In: Esélyek és kihívások az Európai Unióban, 298-310. Győr Lendvainé Décsy Kornélia (2006) Diszfáziás gyermek az első osztályban In: A világ nyelvei és a nyelvek világa. Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban, 120-125. Pécs – Miskolc Lendvainé Décsy Kornélia (2007) A megkésett beszédfejlődés következményei az iskolában In: Nyelvi modernizáció. Nyelvelsajátítás, 882 – 889. Pécs – Gödöllő Lendvainé Décsy Kornélia (2007) Gyerekszövegek mondatszerkezeti sajátosságai. In: Tanulmányok három hangra. Apáczai-füzetek 1. 84 – 95. Győr Lendvainé Décsy Kornélia (2007) Edward Sapir és munkássága. Pályakép és Az ember és a nyelv című kötet bemutatása In: Tanulmányok három hangra. Apáczai-füzetek 1. 110 – 120. Győr Lengyel Zsolt (1981) Tanulmányok a nyelvelsajátítás köréből. Nyelvtudományi Értekezések 107. Budapest, Akadémiai Kiadó Lengyel Zsolt (1981) A gyermeknyelv Budapest, Gondolat Kiadó Lengyel Zsolt (1984) Anyanyelv és idegen nyelv a verbális szóasszociációk tükrében In: Klaudy Kinga (2006) 219 – 224. Lengyel Zsolt (1987) Az anyanyelvi nevelés pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásai. Budapest Lengyel Zsolt (1993) Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák Veszprém, Egyetemi Kiadó Lengyel Zsolt (1997) Bevezetés a pszicholingvisztikába Veszprém, Egyetemi Kiadó
206
Lengyel Zsolt (1998) Az írás. Kezdet – folyamat – végpont. Az írástanulás pszicholingvisztikai alapjai Budapest, Corvina Kiadó Lengyel Zsolt (2004) Az írott nyelv mint az elsajátítás tárgya Magyar Nyelvőr, 128. 94-103. Lengyel Zsolt (2005) Magyar egyszavas szabad asszociációs vizsgálatok Alkalmazott nyelvtudomány V. évf. 1-2. szám, 25 – 40. Ligeti Róbert (1982) Az írástanulás pszichológiája Budapest, Tankönyvkiadó Lotz János (1976) Szonett koszorú a nyelvről Budapest, Gondolat Kiadó Meixner Ildikó (1978) Útmutató a dyslexia-prevenciós feladatlapokhoz Budapest, OPI Meixner Ildikó (1978) Én is tudok olvasni I-II. Budapest, Tankönyvkiadó Meixner Ildikó (1987) Képanyag az olvasási zavarok javításához Budapest, OPI Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (1981) Gyermeklélektan Budapest, Gondolat Kiadó Montágh Imre – Montághné Riener Nelli – Vinczéné Bíró Etelka: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Nagy József (1980) 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége Budapest, Akadémiai Kiadó Navracsics Judit (2004) A kétnyelvű gyermek Veszprém, Egyetemi Kiadó Navracsics Judit (2004) A korai és a késői kétnyelvű mentális lexikon rendezettségének összehasonlítása Magyar Nyelvőr 130. 2006. július-szeptember, 324 – 334. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom Dunakanyar 2000. Pap Mária (Szerk.) (1974) A nyelv keletkezése Budapest, Kossuth Kiadó
207
Pinker, S. (1999) A nyelvi ösztön Budapest, Typotex Kiadó Pléh Csaba (1980) A pszicholingvisztika horizontja Budapest, Akadémiai Kiadó Pléh Csaba (1986) A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről Pszicholingvisztikai Tanulmányok XVI. Budapest, Akadémiai Kiadó Reinhardt Melinda (2003) Változik e az agyfélteke-dominancia kimutathatósága 5 és 10 éves kor között? Alkalmazott Nyelvtudomány III. évf. 2. szám 91 - 105. Réger Zita (1983) Utak a nyelvhez Budapest, Gondolat Kiadó Réger Zita (1986) A gyermeknyelvi utánzás kutatása pszicholingvisztikában Egy új szempont. Pszichológia 6. Sell, M. A. (1992) The development of children’s knowlegde structures: Events, slots, and taxonomies Journals of Child Language 19. pp. 959 – 676. Simigné Fenyő Sarolta (2003) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe Miskolc, Egyetemi Kiadó S. Kádár Júlia (1970) A szókincs és a szófajok gyakoriságának alakulása 3-6 éves gyerekek beszédében feladatmegoldás, illetőleg kommunikáció során Általános Nyelvészeti Tanulmányok VII. Budapest S. Kádár Júlia (1985) Beszéd- és kommunikációfejlődés óvodás- és kisiskolás korban Budapest, Akadémiai Kiadó S. Kádár Júlia (1986) A beszédfejlődés útjai – beszédfejlesztés az óvodában Budapest, Tankönyvkiadó S. Meggyes Klára (1973) Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere Nyelvtudományi Értekezések 73. Budapest, Akadémiai Kiadó S. Meggyes Klára (1981) A mondat- és szövegalkotás néhány sajátossága hatéves gyermekek képleírásában. Pszichológia 1.
208
Schneider Júlia – Simon Ferenc (1996) Iskolai kudarcok beszédpercepciós hátteréről. (Mondat- és szövegértési vizsgálatok) In: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, 143-161. Budapest, Nikol Kiadó Stern, C. – Stern, W. (1922) Die Kindersprache. Eine Psychologische und sprachtheoretische Untersuchung Leipzig, Barth Subovits István (1965) Bevezetés a beszédpedagógiába Budapest, Tankönyvkiadó Subovits István (1980) A nyelvi közlés alapjai Budapest, Tankönyvkiadó Taylor, I. (1990) Psycholinguistics. Learning and Using Language Englewood Cliffs, New Jersey: Prentice Hall. Torda Ágnes (1995) Pszichodiagnosztika Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó
209
E.1) AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében Esettanulmány
1. Az értekezés témája A téma a gyermeknyelv fejlődésének egyik zavarát, a diszfáziát, azon belül a megkésett beszédfejlődést foglalja magában. Célja a lehetséges és kizárható okok feltárása, elkülönítése, valamint a terápiás lehetőségek bemutatása. A témaválasztás a nyelv humán összefüggéseit vizsgáló pszicholingvisztika és neurolingivisztika területéhez kapcsolódik, kiegészülve biológiai, pszichológiai és gyógypedagógiai ismeretekkel. A
választás
„újszerűsége”,
beszédtevékenységet
hogy
sokoldalúan
a
pszicholingvisztika
elemző
tudományág
mint
a
általánosan
megfogalmazott tételei, a határtudományokkal együtt egy konkrét gyermek példáján nyernek bizonyítást. A hipotézisekben (hét) megfogalmazottak öt esetben igazoltnak tekinthetők. A beszédfejlődés elemzése longitudinális megfigyelésen alapul, de ez nemcsak a gyermekkel történő személyes kapcsolattartásban valósul meg, hanem az édesanya és a terápiás foglalkozások szakértőinek a bevonásával is.
2. Az értekezés időszerűsége Napjaink egyik fontos s gyors orvoslást igénylő feladata a rejtett dyslexia felszámolása, melynek hátterében a szövegértés hiánya áll. A nem megfelelő szövegértés egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő beszédértés, értelmezés. Az időben észre nem vett megkésett beszédfejlődés egy életen át elkísérheti a
210
gyermeket. Kudarcot kudarcra halmozhat. Sikertelenné válik az iskolában, a munkában és ezek következtében a magánéletben is. Az időben „felfedezett” beszédzavarokat megszüntető terápiák, valamint a beszédészlelés, – megértés és – produkció tudatos, szakszerű fejlesztése biztos sikerhez vezet.
3. Az értekezés tartalma A gyermekkori beszédzavarok többsége anyanyelv-elsajátítási zavar. A megkésett
beszédfejlődés
a
diszfázia
körébe
tartozik.
Könnyen
összetéveszthető az elektív mutizmussal, néha még az autizmussal is. Ha a kisgyermek a normális beszédkezdethez képest késést mutat, megkésett beszédfejlődésről beszélünk. Ez nem más, mint fejlődési diszfázia. A beszéd késésének oka lehet örökletes neurológiai zavar, mentális retardáció, agyi károsodás, de okozhatja az ingerszegény környezet is. Az okok sokfélesége következtében sokféle diszfázia létezik. A terápiák szempontjából fontos, hogy használ-e a gyermek jeleket, s ezek melyik csoportba tartoznak. A feldolgozási folyamatot helyettesíthetik a testhelyzetek, a mozdulatok, de a mimika is. Ilyenkor fordul elő, hogy a szülő szerint gyermeke mindent megért, csak nem beszél. Ez az úgy nevezett szituatív beszéd. A megkésett beszéd leggyakrabban spontán megindul. A család és a gyermekközösségek jó hatással vannak a gyerekek beszédfejlődésére. Ha a spontán
indulás
nem
történik
meg,
szükség
van
fejlesztő
terápiák
alkalmazására. A beszéd szempontjából az agy a felelős a kommunikációért: képes az információk
feldolgozására,
tárolására,
valamint
az
információk
megválaszolására. A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együtt koordinálja. A beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A bal
211
féltekében van a fogalmazás, a fogalomalkotás, az irányfelismerés, a látás és a színérzékelés központja. De a szó jelentésének a felismerésében nagy szerepe van a jobb agyféltekének is. Az agyfélteke-dominancia az anyanyelv-elsajátítás során a nyelvi elemek hatására alakul ki. Ha hároméves korra nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A balkezesség erre utaló jel. Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Az ingerek megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az ismétlődések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést. Egyéves korban a gyermek már emlékezik a többször látott tárgyakra, személyekre. Három-, négyéves kor után már az egyszeri élmény is nyomot hagy. Az iskolás korra intenzívvé válik az emlékezés. Fontos a hosszú és a rövid távú memória elkülönülése, valamint a szeriális észlelés szerepe. A memória elengedhetetlen a betűk megtanulásában és megtartásában. A szerialitásnak az írásban és számolásban van jelentősége. Az értekezés a megkésett beszédfejlődést egy konkrét gyermek példáján mutatja be, és kíséri végig az általános iskola első osztályában, valamint betekintést nyújt a második osztályba. Az értekezés célja a megkésett beszédfejlődés egyedi vonásainak a bemutatása, a kezdetektől, amikor a gyermek édesanyja észrevette, hogy nem a megfelelő ütemben zajlik kislányánál az anyanyelv elsajátítása. A megkésett beszédfejlődés kizárható okai a konkrét gyermek esetében a következők: 1) Koraszülöttség. Lili a terhesség negyvenedik hetében, 3250 gramm súllyal, 59 centiméterrel született. A születés után azonnal felsírt, így nem alakult ki nála oxigénhiányos állapot. Normál módon, természetes úton jött a világra. 212
2) Szülési sérülés nem következett be. 3) Születési rendellenességet sem a szülést követően, sem később nem tapasztaltak. 4) Hallássérülése nem volt, hallása ép. 5) Nem tapasztaltak nála hosszan tartó hurutos állapotot. 6) Nincs családi érintettség a szűk családon belül. Bár az egyik második unokatestvér kisfiú, anyai ágon, súlyos autista, Lilinél kétszeri vizsgálat is kizárta az autizmus tényét, valamint az értelmi elmaradást. 7) A születése pillanatától családban él. Sem hosszabb, sem rövidebb időre nem szakadt ki onnan. Tizenegy hónapos koráig szopott. A megkésett beszédfejlődés lehetséges okai Lili esetében: 1) Az anya a várandósság idején más nyelvi környezetben élt, mint a szülést követően. 2) Az édesanyát tizenkét éves korában egy életre kiható pszichés sokk érte. 3) A kislány újszülöttként besárgult, kékfény kezelést kapott. 4) Tizenhárom hónapos korában indult el. Sokáig lábujjhegyen járt. 5) Beszéde későn indult, nagyon vontatott volt a beszédfejlődése. Sokáig halandzsázott. Bár két és fél évesen bölcsődés, négyéves korában óvodás lett, 3; 9 korában mondta az első önálló mondatot. Lilit 6; 4 korában ideggyógyászati vizsgálatra küldték. A diagnózis a következő volt: 1) Homlokán tág vénás hálózat érzékelhető. 2) A vezetett tárgyat jól fixálja és követi. 3) A mimikai mozgások gyengébbek a szokásosnál. 4) Izomerő, izomtónus normális, a váltakozó mozgások csaknem életkora szintjén, a célkísérletek pontatlanul és ritmustalanul kivitelezettek. 5) Vizsgálat közben jól kooperál, de énekel, csettintget a nyelvével.
213
A nagyothallás és az autizmus kizárása után szinte azonnal megkezdődött a fejlesztés. A fejlesztésben szakembereken kívül az anyának is jelentős szerep jutott. A terápiák (mozgás, zene, logopédia) jelentősen befolyásolták a beszéd megindulását. Még lézerakupunktúrás kezelésen is részt vett a kislány, melynek célja a beszéd megindulása volt. 2001. májusában a kezelés hatására mondta az első önálló mondatot az orvosnő rendelőjében: „Ezt a piszkos zsebkendőt kidobom a szemetesbe.” (1997. augusztus 21-én született, tehát 3;9 volt ekkor.) A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 2004. januárban, 6;4 korában az iskola megkezdése előtt megvizsgálta és megkésett beszédfejlődést, beszédészlelési elmaradást, valamint tanulási nehézség veszélyeztetettségét állapították meg. Javaslat: jó lenne, ha kis létszámú fejlesztő osztályban vagy logopédusi megsegítéssel kis létszámú osztályban kezdené az iskolát. A szülők, mivel köztudott, hogy a fejlesztő osztályokban többnyire magatartási problémákkal küszködő, szociálisan is hátrányos helyzetű tanulók vannak, nem oda íratták a kislányt.
214
E.2)THESES OF DOCTORAL DISSERTATION (PhD) The possible and excludable causes of delayed speech development, as well as, potential therapies and results in the case of a concrete child A case study
1. The topic of the dissertation The topic involves one of the disorders of children’s language development, dysphasia, a within this field delayed speech development. It aims to investigate the possible causes and separate them from those that can be excluded, by presenting potential therapies and their results. The topic choice is related to the fields of psycholinguistics and neurolinguistics investigating the human relationships of the language, and supplemented by knowledge from the fields of biology, psychology and special education of children with some learning disorder. The novelty of the choice lies in the fact that the generally formulated theses of psycholinguistics, a discipline comprehensively analysing speech activities, gain evidence together with side disciplines on the example of a concrete child. The propositions (seven) in the hypotheses may be considered justified in five cases. The analysis of speech development is based on a longitudinal observation which is completed - in addition to keeping contact with the child- by involving the mother and the experts in charge of the therapy activities.
215
2. The topicality of the dissertation Nowadays one of the main tasks requiring medical therapy is to eliminate hidden dyslexia, for which the lack of language comprehension is responsible. The most common reason for inadequate language comprehension is the inappropriate speech comprehension and speech interpretation. Delayed speech development not noticed in time may accompany the child through the whole life piling up failure to failure, which results in failure at school, work and due to all this in private life, as well. Therapies for eliminating speech disorders discovered in time, as well as the professional and conscious development of speech perception, comprehension and production are bound to lead to quick success.
3. The content of the dissertation The majority of childhood speech disorders are deficiencies in native language acquisition. Delayed speech development belongs to dysphasia, it may be easily mixed up with elective mutism, sometimes even with autism. If the child shows some delay in speech development compared to the normal start, this may be regarded as delayed speech development, which is defined as developmental dysphasia. There are several reasons for delayed speech, such as some inherited neurological disorder, mental retardation, damage to the brain, but also environment poor in stimuli. Due to the variety of causes there are also various types of dysphasia. In terms of therapies it is important to know whether the child uses any signs and which group they belong to. The speech process may be substituted by postures, gestures and also facial expressions. In our case according to the parents the child is able to understand everything, but she does not speak. This phenomenon is generally referred to as situational speech.
216
In most cases delayed speech starts spontaneously. The family and children’s communities usually have a positive impact on the child’s speech development. Should there be no spontaneous start in speech, there will be a need for the application of developmental therapies. In terms of speech the brain is responsible for communication: it can process, store and respond information. The speech and language processes are coordinated together by the left and right hemispheres. The language centres are located in the left hemisphere of the brain: the Broca-area is responsible for the ability to produce language, while the Wernicke-area to comprehend language. The centre for the ability to compose, name objects, recognise directions, perceive colours is located in the left hemisphere. However, the right hemisphere has also got a large role in the comprehension of words. Hemispheric dominance is emerging in the process of language acquisition influenced by language elements. If no hand dominance can be recognised by the age of three at the child, disorders may arise in the course of speech development and when learning how to write. In the case of right-hemisphere dominance a delay in speech development is more common, it is also indicated by left-handedness. Recollection also has a large role in the emergence of speech. In order to remember stimuli, a memory trace should develop which is embedded into the mind in the course of repetitions. Frequent repetitions ensure a deeper embedding. At the age of one the child is able to remember objects and persons seen several times. After the age of four even one experience can leave an impression. By going to school recollection is getting more intensive. The separation of the short-distance memory from the long-distance and the role of the serial perception are also important. Memory is of utmost importance in learning and storing letters. Seriality is significant in writing and counting. The dissertation presents delayed speech development on the example of a concrete child (a girl) accompanying her during the first class of primary school with an insight into the second class.
217
The dissertation aims to highlight the individual characteristics of delayed speech development from the beginning when the girl’s mother first realised that native language acquisition in case of her daughter was out of the ordinary. Causes that may be excluded in case of a concrete child’s delayed speech development include the following: 8) Pre-mature birth: Lili was born in the 40th week of pregnancy, weighed 3250 gram and was 59 cm tall. After birth she started to cry at once, so she did not lack oxygen. She came to world in a natural way. 9) The child did not undergo any injury at birth. 10) There was no defect from birth experienced either straight after birth or later. 11) She did not suffer from any defect in hearing. She had a sound hearing. 12) There was no trace of long-lasting catarrh. 13) There is nobody affected in the close family. Although a second cousin (a boy) on mother’s side is seriously autistic, in Lili’s case autism, as well as mental deficiency were excluded by two examinations 14) She has been living with her family since she was born. She hasn’t lost contact with her parents for either shorter or longer time. She was breastfed for eleven months. The potential causes of delayed speech development in Lili’s case: 6) During her pregnancy the mother had been living in another linguistic environment than after her daughter was born. 7) The mother experienced a life-long psychic shock at the age of eleven. 8) As a new-born baby, the girl turned yellow and she was treated by blue-light. 9) She started to walk when she was 13 months old. For a long time she was walking on tiptoe. 10) She started to talk late and her speech development was very slow. For a long time she was talking double Dutch. Although she went to crèche
218
at the age of two and a half and to kindergarten at the age of four, she said her first sentence when she was three years and nine months old. When she was six years and four months old, she was referred to a neurology examination, which had the following diagnosis: 6) There was a large venous network on her forehead. 7) She is able to fix and follow directed objects well. 8) Her facial expressions are weaker than usual. 9) Her muscular strength, muscle tone are normal, the changing movements are carried out suited to her age level, as opposed to the target experiments which are done inaccurately and with no rhythm. 10) During the examination the girl was cooperating well, yet singing and clicking her tongue. After excluding hardness of hearing and autism development started in no time, in which - in addition to specialists - also the mother had a large role. The start of speech was significantly influenced by therapies including moving, music, speech therapy. The girl participated even in acupuncture treatment by laser, which aimed to give a start to speech. As a result of the treatment she uttered the first self-contained sentence in the doctor’s surgery In May 2001: „I am throwing this dirty hanky into the bin.” (She was born on 21st August 1997, at that time she was three years and nine months.) Before starting school in January 2004, when she was six years and four months old, Lili was examined by the Professional and Rehabilitation Committee for Investigating Learners’ Abilities, and was diagnosed for delayed speech development, speech perception as well as being exposed to difficulty in learning. The Committee suggested starting school in small class for developing children, or choosing a small class with a speech therapist. As it is widely known that in classes for developing children there are mainly socially disadvantaged pupils with behavioural problems, the parents have chosen another class for her. 219
F) MELLÉKLETEK
220
Melléklet Fotók Liliről, rajzok Lilitől
2003. május 1998. október
2000. január
2000. március
1
2000. augusztus
2004. január
2003. március
2003. december
2
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
2001. március
2002. december
-3-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
2003. január
2003. május
-4-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
2003. szeptember
2003. november
-5-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
Fejlesztés
-6-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
-7-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
-8-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
-9-
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 10 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 11 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 12 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 13 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 14 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 15 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 16 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 17 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 18 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 19 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 20 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 21 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 22 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 23 -
Lendvainé Décsy Kornélia Márta
Doktori (PhD) értekezés
- 24 -
