DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
Bencze Sándorné
Veszprém 2009
1
Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Korszerűsítési törekvések a pedagógiai gyakorlatban megoldható prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazására
Témavezető: Dr. Falus Iván egyetemi tanár
Szerző: Bencze Sándorné
Veszprém 2009
2
Korszerűsítési törekvések a pedagógiai gyakorlatban megoldható prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazására Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájához tartozóan* Írta: Bencze Sándorné **Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája programja/alprogramja keretében Témavezető: Dr. Falus Iván Elfogadásra javaslom (igen/nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton ……. %-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …………………… igen/nem …………………… (aláírás) Bíráló neve: ……………………………)igen/nem …………………… (aláírás) ***Bíráló neve: ……………………………)igen/nem …………………… (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ………..%-ot ért el. Veszprém/Keszthely ………………………………… a Bíráló Bizottság elnök A doktori PhD oklevél minősítése ……………….. ……………………………….. az EDT elnöke Megjegyzés: A * közötti részt az egyéni felkészülők, a ** közötti részt a képzésben résztvevők használják, *** esetleges
3
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ___________________________________________ 4 KIVONAT______________________________________________________ 6 ABSTRACT ____________________________________________________ 7 RESUME ______________________________________________________ 8 1. BEVEZETÉS _________________________________________________ 9 1.1. Témaválasztás indoklása _________________________________________________________12 1.2. A kutatás célja, feladatai _________________________________________________________12 1.3. A kutatás hipotézisei_____________________________________________________________13 1.4. A kutatás törvényi háttere ________________________________________________________13
2. A TÉMA ELMÉLETI ALAPJAI (SZAKIRODALOM BEMUTATÁSA)_____ 14 2.1. A témához kapcsolódó fogalmak___________________________________________________14 2.1.1. Mozgásfejlődésről általában ____________________________________________________16 2.1.2. Mozgásfejlődés az első gyermekkorban (4-7 év) ____________________________________18 2.1.3. Mozgásfejlődés a második gyermekkorban (8-11/12 év) ______________________________19 2.2. A testtartás, a mozgás és a személyiség közötti összefüggések ___________________________20 2.3. Helyes testtartás, tartási rendellenességek ___________________________________________21 2.4. Az egészség meghatározása és az egészségi állapot dimenzionalitása _____________________23 2.5. Az óvodai testnevelés szerepe az egészséges életmód kialakításában______________________24 2.6. Az iskolai testnevelés és sport szerepe az egészséges életmód kialakításában _______________26 2.7. A külföldi és hazai prevenciós törekvések ___________________________________________28 2.9. Az óvodai nevelés programja______________________________________________________29 2.9.1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja _________________________________________29 2.9.2. Nemzeti Alaptanterv__________________________________________________________31
3. A KUTATÁS TÁRGYA ________________________________________ 34 3.1. A téma történeti háttere__________________________________________________________34
4. A KUTATÁS MÓDSZEREI _____________________________________ 37 4.1. A szakirodalom feldolgozása ______________________________________________________37 4.2. Ankétmódszer __________________________________________________________________37 4.2.1. A kérdőív bemutatása _________________________________________________________37 4.2.2. Az adatfeldolgozás módszere ___________________________________________________38
4
4.2.3. Tudásszintmérő tesztek: motorikus próbák_________________________________________38
5. A VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA (EREDMÉNYEK) ________________ 41 5.1. Kutatás alapját képező vizsgálatok, elővizsgálatok (1995. 2001. első rész) _________________41 5.2. Vizsgálat az óvodások körében (4-5-6 évesek második rész) ____________________________44 5.2.1. Vizsgálati hely, személyek _____________________________________________________44 5.2.2. Ortopédiai szűrés az óvodáskorú gyerekeknél ______________________________________48 5.2.3. Antropometriai vizsgálatok és motorikus próbák 4, 5, 6 éveseknél, eredményeik összehasonlítása hazai vizsgálatokkal _________________________________________________56 5.2.4. Az óvodáskorú egészséges gyerekek eredményeinek összehasonlítása a tartási rendellenességekkel rendelkező óvodás gyerekek eredményeivel ____________________________67 5.2.5. Prevenciós, korrekciós mozgásanyag bemutatása az óvodások számára __________________71 5.2.6. Az óvodai testnevelésben a prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazása_____________79 5.3. Vizsgálat a kisiskolások körében (7, 8, 9 évesek harmadik rész) _________________________85 5.3.1. Vizsgálati hely, személyek _____________________________________________________85 5.3.2. Ortopédiai szűrés az iskolás korú gyerekeknél ______________________________________88 5.3.3. Kisiskolások motorikus teljesítményének vizsgálata, az eredmények összehasonlítása hazai vizsgálatokkal ____________________________________________________________________90 5.3.4. Az iskoláskorú egészséges gyerekek eredményeinek összehasonlítása a tartási rendellenességekkel rendelkező iskolás gyerekek eredményeivel ____________________________99 5.3.5. Az iskolai testnevelésben a prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazása ____________104 5.3.6. A speciális mozgásanyag gyakorlati megvalósításáról való tájékozódás (kérdőív) _________107
6. ÖSSZEGZÉS _______________________________________________ 111 KÖVETKEZTETÉSEK__________________________________________ 125 AJÁNLÁSOK_________________________________________________ 126 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ______________________________________ 127 ÖSSZEFOGLALÓ _____________________________________________ 128 SUMMARY __________________________________________________ 130 SZAKIRODALOM _____________________________________________ 132 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE _____________________________________ 135 DIAGRAMOK JEGYZÉKE ______________________________________ 136 MELLÉKLETEK ______________________________________________ 137 1. sz. melléklet ____________________________________________________________________138 2.sz. melléklet _____________________________________________________________________140 3.sz. melléklet _____________________________________________________________________169 4. sz. melléklet ____________________________________________________________________173 6.sz. melléklet _____________________________________________________________________221
5
Kivonat 2000/2001-es tanévben az ország különböző településeinek óvodáiban és iskoláiban végeztünk vizsgálatokat. A kutatás magába foglalta 235 fő óvodás és 242 fő kisiskolás egészségi állapotára vonatkozó ortopédiai szűrését és a terhelhetőségére vonatkozó motoros képességének vizsgálatát, valamint a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Az úgynevezett kísérleti csoport tagjai egy éven keresztül heti öt alkalommal végezték a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. Év végén megismételtük az ortopédiai szűrést és a motoros teszteket. Az óvodások és a kisiskolások körében a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot végző kísérleti csoport egészségi állapotát tekintve pozitív javulás figyelhető meg (lényegesen csökkent a mozgásszervi elváltozások száma év végére). Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján igen változó képet kaptunk, voltak jobb eredményeik és gyengébb eredményeik, mint a kontrollcsoportnak. Lényeges eltérés nem mutatható ki a két csoport teljesítményeiben.
6
Abstract Preventive and Corrective Exercises Utilizable in the Nursery and the Lower Primary Physical Education In the academic year 2000/2001 examinations were carried out in nursery and primary schools of different towns and villages of Hungary. The studies of children’s health state included the orthopaedic examinations and the studies on exercise capacity of 235 nursery school children and 242 lower primary ones, as well as the elaboration of the recommended preventive and corrective exercise. The members of the so-called experimental group accomplished the preventive and corrective exercise five times a week all the year round. At the end of the school year the orthopaedic and locomotor tests were repeated. Concerning the health state of nursery and primary school children it was found that the prevention and correction exercise improved the health state of the children (the number of deformities of locomotor organs decreased by the end of the year). Based on the results of locomotor tests the performance was highly variable. The experimental group sometimes showed better and sometimes worse results than the control group. There was no significant difference between the performances of the two groups.
7
Resume Exercices préventifs et correctifs appliquables en éducation physique et sportive à l’école maternelle et primaire Lors de l’année scolaire 2000/2001, nous avons fait des dépistages dans différentes écoles maternelles et élémentaires du pays. Nos études consistaient d’une part en un dépistage médical et orthopédique de 235 petits de maternelles et de 242 écoliers de primaire ainsi qu’en leur évaluation de charges d’épreuves. Nous avons d’autre part élaboré pour eux un programme d’exercices préventifs et correctifs. Les membres du groupe expérimental ont fait ces exercices préventifs et correctifs cinq fois par semaine pendant un an. A la fin de l’année scolaire, nous avons effectué un nouveau dépistage orthopédique et des tests de motricité. Nous avons constaté qu’un changement positif était apparu dans l’état physique du groupe expérimental: le nombre de déformations de la locomotion avait diminué. Quant aux tests de motricité, nous avons eu un bilan plus complexe: ces enfants ont eu des résultats qui pouvaient être meilleurs ou moins bons que ceux des enfants du groupe de contrôle. Il n’y avait pas donc de différences significatives entre les deux groupes.
8
1. Bevezetés A posztmodern kort, amelyben élünk, a fogyasztás, a teljesítmény – orientáltság, a karrier, és a jól eladhatóság jellemzi. A XX. század embere a fogyasztás, az állandó mozgás és s reklámok bűvöletében él. A modern kor embere szorong, próbál megfelelni az elvárásoknak. Az információk gyors és nagy tömegű áramlása állandó alkalmazkodást igényel, ebbe pedig hamar belefáradhatunk. A rosszul adaptált információ, stressz forrása lehet. Ebben a felgyorsult életritmusú világban a teljesítmény nagyon fontos szerepet kapott. A szülők, a tanárok egyre többet és többet követelnek. Az így keletkezett feszültségek és a család elvárásai egyaránt szerepet játszanak annak az aránytalanságnak a létrehozásában, amely kialakulhat a gyermek terhelhetősége és terhelése, az igénybevétel és a gyermeki képességek között. A
társadalmunkban
bekövetkezett
változások
nemcsak
értékeinket,
gondolkodásunkat, és viselkedésünket változtatták meg, hanem egészségünkre is erőteljes hatást gyakoroltak. A modern társadalom kialakulásával megjelent egy új, egészséget veszélyeztető, kockázati tényező, a mozgásszegény életmód. Az inaktivitás rohamos terjedése miatt a népegészségügyi
programok
is
kiemelt
szerepet
tulajdonítanak
az
iskolai
testnevelésnek, sportnak és egészségnevelésnek, valamint a mozgásszervi betegségek prevenciójának és rehabilitációjának. Kutatási témám így kapcsolódik a nemzeti népegészségügyi programhoz. Az ülő életmód okozta kockázatok kialakulásával a társadalomban előtérbe került a preventív orvoslás, az egészségfejlesztés és az egészségtudatosság. Ebben a mozgásnak kiemelt szerep jut, hiszen számos kutatás bizonyította a rendszeresen, kellő intenzitással végzett fizikai aktivitás kedvező fizikai, pszichés és pszichoszociális hatásait. A fizikai aktivitási magatartás is, mint számos más egészségmagatartás, korai gyermekkori mintákhoz kötődik. Ha iskolás korban nem alakul ki a testmozgás szeretete, akkor erre később már kevés lehetőség és esély van. Hiszen a szabadidő eltöltésének módját felnőttkorban már nehéz formálni, és a testmozgás csak akkor
9
válhat a szabadidő struktúra szerves részévé, ha a fizikai aktivitás már iskoláskortól az életmód elemévé vált. Korunk gyermektársadalma is mélyreható változásokon ment keresztül. E folyamatot a gyermekek életterének bizonyos értelemben vett beszűkülése, a természetes mozgásszabadság kiélési lehetőségének csökkenése jellemzi és az a tény, hogy a gyermekeknek alkalmazkodniuk kell egy nem gyermekre szabott életritmushoz. A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok elgondolkodtatóan magas arányban fedeznek fel kezdődő mozgásszervi elváltozásokat már az óvodás korosztályban is. A lábstatikai rendellenességek, tartáshibák, kezdődő mellkas- és gerincdeformitások panaszt, fájdalmat csak elvétve okoznak, az iskoláskori fáradékonyság, ügyetlenebb mozgás azonban már a következményeket jelzi. A mozgásszervi betegségek okozta felnőttkori panaszok jelentkezésének időpontja, a betegség lefolyása, súlyossága, kimenetele szorosan összefügg azzal, hogy a rendellenesség, deformitás, mikor keletkezett. Minél korábban észleljük a bajt, annál könnyebb a gyógyítás. Minél későbben ismerjük fel, annál nehezebb. E fentiek egyértelműen a megelőzés fontosságára irányítják a figyelmet. A megelőzés lehetőségében szerepet játszik a család, az intézményhálózat, amelyeknek színterei: az otthon, az óvoda, az iskola. E helyeken, a különböző foglalkozásokon, tanórákon, valamint szabadidős tevékenységekben mód nyílik az egészség megőrzésre, a tartási rendellenességek, deformitások kialakulásának megelőzésére. Az ifjúság egészségi állapotára intézményes keretek között tudunk a legjobban hatni. Az egészségügy konstatálja az egészségben keletkezett károkat, hiányokat, de ilyenkor már késő, mert kialakultak az elváltozások. Primer prevencióra csak felvilágosító előadások keretében képes, aminek effektivitása messze elmarad az intézményes keretek között végzett konkrét munkától. Az a véleményem, hogy a primer prevenció nem, vagy csak egész kis részben, egészségügyi feladat. A primer prevenció össztársadalmi feladat, ahol a legnagyobb szerep az oktatásé, és kisebb részben a médiáé. Az egészségre nevelést összekapcsolnám a testnevelés oktatásával, szimbolizálva azt, hogy a mozgás, a sport egyenlő az egészséggel.
10
Szeretném
megemlíteni,
hogy
Petermann
–
Kusch
–
Niebank
a
Fejlődéspszichopatológia című tankönyvében olyan eljárásokat említenek a különböző fejlődési fázisokban, melyek primer preventív eljárások és kezelési eljárások, amelyeket a korai gyermekkorban, iskoláskorban egyaránt lehet alkalmazni. Ilyen eljárások például: a felvilágosítás, a gyerekek megfigyelése, a tréningprogramok (szülők és gyerekek együttes felkészítése), egyéni beszélgetések tanulókkal vagy azok szüleivel. A szerzők azt ajánlják, hogy a tréning ne csak mint egy osztályközösségen belüli izolált kezdeményezés legyen, hanem sokkal inkább be kellene ágyazni azokba az eljárásokba, amelyeket az összes iskola figyelembe vesz, így javasolják pl. munkacsoportok képzését, tanárok továbbképzését; osztályközösségben konkrét szociális tréningek kivitelezését és egyéni beszélgetéseket. Véleményem szerint Petermann és mtsai (1997) által javasolt preventív eljárásokat a saját kutatásomhoz is kapcsolni lehet. Felvilágosítás pedagógusoknak és szülőknek a mozgásszervi elváltozások korai felismeréséről. A felvilágosítás különböző fórumokon történhet: ortopédiai szűrések, összevont szülői értekezletek, továbbképzések alkalmával. A gyerekek megfigyelése: a vizsgálatban részt vevő pedagógusok feljegyezték a vizsgálat elején a gyerekek elváltozásait, antropometriai adatait és a motorikus teljesítményeit. A vizsgálat folyamán a prevenciós, korrekciós mozgásanyag végzésekor feljegyzéseket készítettek. A tréningprogram célja lehetne a szülő és a gyermek együttes mozgása, felkészítése. A tréning átfoghatná a gyermekkel való speciális mozgásanyag begyakorlását, e mellett egy csoporttréninget és azt kísérő szülői tanácsadást is. A csoporttréning a szülők és a gyerekek együttes mozgása az elváltozásoknak megfelelően.
11
A felsorol preventív eljárásokat kiegészíteném az általam összeállított prevenciós, korrekciós
mozgásanyaggal.
Saját
vizsgálataimban
e
speciális
mozgásanyag
alkalmazását szeretném bemutatni az óvodások és iskolások körében.
1.1. Témaválasztás indoklása Az óvodás és kisiskolás gyerekek nagyfokú mozgásigényéből adódóan a testnevelési foglalkozások és órák mindig kiemelt helyet és szerepet töltöttek be az óvodai és iskolai életben. A bennük rejlő sokoldalú és komplex személyiségfejlesztő lehetőségek reflektorfénybe helyezése az utóbbi évek tudományos eredményinek köszönhető. A 3-10 éves korú gyerekek testi-fizikai állapotának megismerésére irányuló felmérések, vizsgálatok megszaporodását elősegítette az óvodai és iskolai testnevelés szerepének megerősítését célzó intézkedések bevezetése, valamint a sportantropometriai és a motoros vizsgáló módszerek elterjedése. Különösen a mérések száma jelzi a gyerekek testi-fizikai állapotának megismerésére irányuló növekvő érdeklődést, törekvést s egyúttal az egyre fokozódó társadalmi elvárást is. Úgy gondolom itt az ideje, hogy az óvodai és iskolai testnevelés hasznosítsa, beépítse tevékenységébe azoknak a szakembereknek a kutatásait, akik a prevencióval és korrekcióval foglalkozó területeken dolgoznak. 1991 óta figyelemmel kísérem a mozgásszervi elváltozások előfordulásának arányát óvodás-kisiskolás korban. Több éves tapasztalatom késztetett arra, hogy az óvodás és iskolás korú gyerekek testi-fizikai állapotára vonatkozó eredményeimet az elmúlt évtizedekben publikált hazai adatokkal összehasonlítsam.
1.2. A kutatás célja, feladatai Olyan prevenciós-korrekciós mozgásanyag összeállítása, amely alkalmas az óvótanító alaptevékenységhez kapcsolódó nevelés speciális feladatainak szakszerű ellátására.
12
A 3-10 éves korú gyermekek testi és motorikus szintjének, valamint egészségi állapotának feltárása, összehasonlító elemzése a saját vizsgálat és a közelmúltban végzett kutatási eredményekkel.
1.3. A kutatás hipotézisei a) Feltételezem, hogy ha rendszeresen végzik az óvodások és a kisiskolások körében az általam kidolgozott prevenciós korrekciós mozgásanyagot, lényegesen csökkenhet a mozgásszervi rendellenességek száma. b) Feltételezem, hogy a komplex mozgásanyag a kialakult tartáshibákat korrigálja. 1.4. A kutatás törvényi háttere A téma törvényi hátterével kapcsolatban a következő rendeleteket és törvényeket említem. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. számú melléklete részletesen meghatározza azokat a formákat és lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak abban az esetben, hogy a tanuló milyen – egészségi állapotáank megfelelő testnevelési kategóriára tarthat igényt. 1996. szeptember 1-jén hatályba lépett módosított Közoktatási Törvény 52. § (8) bekezdése, a 34. §, valamint a 35. § (7) bekezdése szabályozza az ortopédiai szűrést óvodában és iskolában, melyet az óvoda, illetve iskola orvosa végez, majd ennek megfelelően történik a tanulók csoportokba sorolása. Az 1998-as Óvodai Nevelési Alapprogram feladatai közül egyet szeretnék említeni: „ahol a feltételek biztosítottak a szakellátás terén, ott a 3-6 éves korú gyermekek prevenciós és korrekciós feladatait el kell látni.” A 2001. évi Közoktatási Törvény 5. § (2) bekezdésében arról olvashatunk, hogy „a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani.”
13
2. A téma elméleti alapjai (szakirodalom bemutatása) 2.1. A témához kapcsolódó fogalmak Óvodai testnevelésen értjük a mindennapi életben hasznos alapmozgások (járás, futás, mászás, ugrás, dobás, forgás, rendgyakorlatok) megismerését a szervezetet alkotó különböző szervek és szervrendszerek fejlesztését, a értelem, érzelem és akarat fejlesztését a mozgásos játékok eszközeivel (Pedagógiai Lexikon, 1997). „Iskolai testnevelésen azt a pedagógiai – elsősorban mozgásos cselekvéseken alapuló tevékenységet értjük, amelyek során meghatározott és céltudatosan válogatott tartalmi anyag megismerése, elsajátítása és felhasználása közben és eredményeként, a tanulók személyiségstruktúrájában kedvező változások történnek.” (Ozsváth, F. – Szigeti, L., 1982) Makszim Imre megfogalmazásában az iskolai testnevelés több mint a mozgásos cselekvéseken alapuló tevékenység. „A testnevelés tág értelmezés szerint (testkultúra) az egyetemes kultúra része, amelyhez sajátos műveltségtartalmával (egészségkultúra, cselekvéskultúra stb.) és sajátos formáival (sport) kapcsolódik. Szűkebb, pedagógiai értelmezés szerint tantárgy, amely rendelkezik a tantárgyakra jellemző jegyekkel.” (Makszim I., 2002) Az életmód terminus technicus értelmezése, definíciója az évek során sokat változott. „Az életmód az ember cselekvési rendszere, melynek célja a szükségletek kielégítése.” (Bíróné, 2004) Az életmódbeli minták gyermekkorban alakulnak ki, amikor az egészséghez való hozzáállás még kedvező. Ezért a hatékony prevenció érdekében meghatározó szerepe van annak, hogy a pozitív attitűdöket megtarthassák a gyermekek, mert később a negatív attitűdök megváltoztatása sokkal nehezebb. A prevenció jelentése: megelőzés. Betegségek, fertőzések kialakulását, elterjedését megakadályozó intézkedéseket és eljárásokat foglal magában. A szakirodalom megkülönböztet elsődleges, másodlagos és
14
harmadlagos prevenciót. Az elsődleges prevenció az a szakasz, amikor még nincs egészségkárosodás. A megelőzés a célok meghatározása után, a különböző tevékenységi és szervezeti formák segítségével történik. A másodlagos prevenció olyan fázis, amelyben az egyén még nem tapasztalja egészségének károsodását, de szakember révén már felismerhető a betegséget megelőző állapot. Észlelhetők esetlegesen az első tünetcsoportok, de a korai felismerés következtében könnyen és gyorsan gyógyítható (tartáshibák, túlsúly). A harmadlagos prevenció már a betegség fázisát jelenti, ami ellentmondásnak tűnhet a megelőzés jelentéssel szemben. Ez azonban látszólagos, mert ebben a szakaszban a megelőzés abban rejlik, hogy a rehabilitáció során cél az egészség lehető legteljesebb helyreállítása. Ma egyre többször esik szó a „korrekcióról”. A korrekció – tágabb, általános pedagógiai értelemben minden beavatkozás, amely a személyiség fejlődésében bekövetkezett
zavar,
hiányosság,
rendellenesség
átnevelésére,
kijavítására,
megszüntetésére irányul. Szűkebb, speciálpedagógiai értelemben a defektusok, illetve szellemi fogyatékosságok következményinek megszüntetése, enyhítése. (Pedagógiai Lexikon, 1997) A korrekció helyett – intervenció szinoním fogalomként használható. Antropometria (testmérés) – az antropológia vizsgálati módszere, amellyel az emberi test és testrészek méreteit, a méretek közötti viszonyokat állapítjuk meg. (Nádori L., 2005) Mozgásfejlődés – az egyén életében kialakuló kondicionális és koordinációs képességek, valamint emberi mozgásformák és mozgáskészségek összessége (Nádori L. 2005) Testtartás: lásd a 22. oldalon Egészség – „az életműködés zavartalansága, a szervezet, illetve a szervek betegség nélküli állapota” (Nádori L., 2005) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása külön fejezetben van a 23. oldalon.
15
2.1.1. Mozgásfejlődésről általában Dolgozatomban az óvodások és kisiskolások motorikus fejlettségi szintjeit vizsgálom,
utalok
a
nemek
közötti
különbségekre.
Választ
keresek
mozgásfejlődésükben a különböző életkorok eltérő teljesítményszakaszaira. A gyermekek mozgásának jellemzői adott életkorban meghatározzák az alkalmazott felmérési anyag alkalmazhatóságát. Ha nem vesszük ezt figyelembe nincs értelme a mérésnek, hiszen akkor a mérés nem azt méri, amit akartunk. Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a 3-10 éves korú gyerekek motorikus fejlődésében az intenzív szakaszokat jellemezzem, szükségesnek tartom, hogy írjak az óvodás és kisiskolás gyerekek mozgásfejlődéséről. „A mozgásfejlődés tehát átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek – kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás, izületi mozgékonyság – egyéni fejlődését, valamint a kondicionális képességek – erő, gyorsaság, állóképesség – illetve a koordinációs képességek – téri tájékozódó, mozgásátállító, ritmusegyensúlyozó képességek stb. – kialakulását.” (Farmosi, 1990) A szervezet és a környezet kölcsönhatásai igen változatosak. Mások lehetnek pl.: a magatartásminták és ennek megfelelően az elvárt motorikus válaszok is. Belátható, hogy a környezetből következően egészen más kihívások érik a nagyváros gyermekeit, pl.: a közlekedés kapcsán, mint a kisebb településen élő gyermekeket. A mozgásfejlődésben tapasztalható változatosság ezeknek a különbségeknek, vagyis a szervezet és a környezet kovariációjának az eredménye. A mozgásfejlődést a 3-10 éves korban jelentős iram jellemzi. Megállapítható, hogy a későbbi életszakaszok egyikében sem fejlődnek testileg és szellemileg ilyen „látványosan” a gyerekek. Kialakulnak és kialakíthatók az alapvető mozgásformák, amelyek alapját képezhetik majd a különböző testgyakorlati ágak anyagának elsajátításában a következő életkorokban. Az alapmozgásokkal kapcsolatos ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása és a motorikus képességek fejlesztése a mozgásfejlesztés egyik legfontosabb feladata az óvodás – és kisiskolás korú gyermekek testnevelésében. A mozgáskészségek kialakítása és a motoros képességek fejlődése és fejlesztése egymással dialketikus kölcsönhatásban
16
történik. Ugyanis, amíg egy mozgásismeretből jártasság, majd készség lesz, a mozgás végrehajtása és többszöri gyakorlása fejleszti mindazoknak a motoros képességeknek a szintjét, amelyekre az adott mozgás elvégzéséhez szükség van. A mozgásműveltség minőségét, szintjét ebben az életkorban az alapján ítélhetjük meg, hogy az alapmozgásokkal kapcsolatos jártasságaikat, készségeiket hogyan tudják működtetni a gyerekek környezetükhöz történő alkalmazkodása során. A motoros képességek különböző fajtáinak eredményes fejlesztése életkor – specifikus, ami azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amikor adottak a legkedvezőbb feltételek a gyermek pszicho-szomatikus fejlettségében. Amennyiben ez a fejlesztés valamilyen okból elmarad, a későbbi életkorokban csak jelentős pedagógiai deficittel pótolható. A gyermekek egészséges szervi- és szervrendszeri – továbbá mozgásfejlődéséhez is elegendő és megfelelő erősségű mozgásimpulzusokra van szükség, amely az optimális terhelés mértékének meghatározásával biztosítható. Ez komoly gondot jelent a pedagógiai gyakorlat számára, mert igaz a szakembereknek az a megállapítása, hogy ebben az életkorban nem a túl, - illetve az alulterhelés jelenti a problémát, hanem a helytelen terhelés. A fejlődésre kedvezően az hat, az a terhelés, amely figyelembe veszi a gyermekek egyéni és aktuális fejlettségi szintjét, valamint motiválhatóságát is. Farmosi a következő életszakaszokat különbözteti meg születéstől a hosszú élet koráig. Újszülöttkor Csecsemőkor Korai gyermekkor Első gyermekkor Második gyermekkor Serdülőkor Ifjúkor Érett kor I. Érett kor II. Időskor Aggkor A hosszú élet kora
1-10 nap 10 nap – 1 év 1-3 év 4-7 év Lányok 8-11 év 12-15 év 16-20 év 21-35 év 36-55 év 56-74 év
Fiúk 8-12 év 13-16 év 17-21 év 22-35 év 36-60 év 61-74 év 75-90 év 90–
17
2.1.2. Mozgásfejlődés az első gyermekkorban (4-7 év)
Az első gyermekkorban két jelentős, jellegében hasonló változás következik be a legtöbb gyerek életében. Három–négyéves korától óvodába, hat–hétéves korától iskolába kerül. Az egyediből a szervezett közös foglalkoztatásba való átlépés azért lényeges, mert ekkor kapcsolódhat be először a rendszeres testnevelésbe, amelynek színvonala hosszú időre megszabja motorikus fejlődését. A gyermek mozgásfejlődésére a már megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgáskombinációk megjelenése a jellemző. A fejlődés három fő irányt követ. Megnyilvánul a teljesítmény javulásában, a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában és az ismert mozgások kombinációjában. Ugyanazt a mozgást egyre több kombinációban és egyre több feladathelyzetben képes felhasználni a gyermek. Ilyen kombinációk lehetnek például: a futás összekapcsolása mászással, saját vizsgálatomban a „Bumeráng futásban” ezt alkalmazták a gyerekek. Hat – hétéves korban már olyan kombinációt is végre tudnak hajtani a gyermekek, amely 3-5 különböző elemet tartalmaz. Ez azonban csak egymás utáni, egymást követő elemkombinációk lehetnek. A kondicionális képességek közül a mozgás- és mozdulatgyorsaság, valamint a testnagysággal arányos állóképesség fejlődésében lehet számottevő előrelépést felismerni. (Győri P. – Nemessúri M., 1986) A koordinációs képességek közül az egyensúlyozás fejlődése kifejezett. Bakonyi és Nádori vizsgálatai arra mutatnak, hogy az egyensúlyozásban és ebben az életkorban feltehetően minden koordinációs teljesítményben a vizuális kontrollnak kiemelkedő jelentősége van. (Bakonyi, F. – Nádori, L., 1978) Saját vizsgálatomban az egyensúlyozást nyitott szemmel állás egy lábon próbával mértük.
18
2.1.3. Mozgásfejlődés a második gyermekkorban (8-11/12 év)
Mozgásfejlődés szempontjából ez az időszak sem egységes. Első felében – amely a 7-10 éves kor közötti intervallumot fogja át – a gyermek állandóan készen áll a mozgásra. A teljesítményre való törekvés a korszak végére alakul ki. Megtanult mozgások ekkor már az úszás, az atlétika, a sportjátékok és a küzdősportok alapvető mozgásformái. Támaszkodni kell az alapvető mozgásformákra. Az alapvető mozgásformákból – azok célnak megfelelő differenciálódása révén – a sajátos sportági technikák alakulnak ki, pl.: a futásból a vágtafutás. A korábbi nemi érés – amely ennek az időszaknak a második felében már bekövetkezhet – a mozgásfejlődést és a motorikus teljesítményeket mindkét nemnél egyre erősebben befolyásolja. A fiúk közül a korábban érők mozgásfejlődése akár néhány évvel is előbbre tarthat, míg a korán érő lányoknál nem ritka a motorikus fejlődés tempójának lelassúbbodása. Ez az életszakasz a mozgásfejlődés első csúcsidőszaka, a mozgástanulásra, mozgástanításra egyik legkedvezőbb periódus a gyermekkorban. A mozgásformák fejlődéséről A legkedveltebb és legtöbbet gyakorolt mozgásforma a futás, amely az ugráshoz és a dobáshoz előbbre tart. A gyerekek futása jól koordinált, laza, harmonikus. A lányok teljesítménye ebben az életszakaszban van a legközelebb a fiúkéhoz. Az ugrást szívesen gyakorolják a gyerekek, de nem olyan gyakran mint a futást. Leggyakrabban a távolugrás „guggoló”, illetve a magasugrás „átlépő” technikájával találkozhatunk. 10 éves kor után fejlődés mutatkozik mindkét nemnél a teljesítményben. A dobás fejlődése, mind a dobótechnikáé nagymértékben függ a gyakorlottságtól, a gyakorlási lehetőségtől. A nemek között és az egyének között megfigyelhetők fejlődésbeli differenciák.
19
2.2. A testtartás, a mozgás és a személyiség közötti összefüggések Testtartások – lásd 2.3. fejezet. A gyermek mindig egész személyiségével reagál az őt ért ingerekre: a tartással, a mozgással és a pszichés reakciókkal. Úgy is lehet mondani, hogy a gyermek a testén keresztül fejezi ki magát. Éppen ezért a fizikális tartáskárosodások és a pszichés magatartásformák szorosan összefüggnek, tehát a gyermek mozgásszervi állapota nem válaszható el a személyiség komplex vizsgálatával. A gyermek tartása nem statikus, merev folyamat, hanem izomegyensúlyi állapot eredménye, amelyben az egymás ellen ható izmok (pl.: hajlítók és feszítők) funkcionálisan kiegészítik egymást. Ebből adódóan az egyensúly megbomlása közvetlen kihatással van a tartásra. A tartást úgy kell elképzelnünk, mint minden új mozgás kiindulópontját, amelynek alapján könnyen belátható, hogy a tartás és a mozgás egymás nélkül nem képzelhetők el. H. Man (Németország) a gyerekortopédia mai egyik tekintélyes képviselőjének vizsgálatai szerint a testi és jellembeli tartás gyakran közeli kapcsolatban van egymással. A tartás, mint a mozgás kiindulópontja – elvvel, világosan érthető és elfogadható, hogy a tartás és a mozgás ugyanannak a folyamatnak a két összetevője, melyek egymást befolyásolják. Érthető lesz az is, hogy a mozgás oktatása által a tartás korrekciója is lehetséges, és az is, hogy csak statikus gyakorlatokkal értelmetlen megkísérelni a tartás javítását. A mozgáskészség minősége – és ezzel összefüggésben a tartás – kétségtelenül bizonyos mértékig veleszületett adottság, éppúgy, mint a csont-, izom-, szalagrendszer is. A tapasztalat bizonyítja, hogy az ún. veleszületett kötőszöveti gyengeségben szenvedő gyermekek hajlamosabbak a rossz tartásra, amiben természetesen az izomtónusnak is döntő szerepe van. Olyan gyerekeknél akiknek nehéz fizikai munkát kellett végezniük, gyakran csekélyebb a hossznövekedés, mint azoknál, kik fizikailag kevésbé voltak terhelve. A testnövekedése a testi fejlődés egyik látható jele. Az óvodáskort elérő gyermekekben megnő az önállóságra való törekvés. Mozgása egyre ügyesebb, és ez növeli a vállalkozó kedvet is. Kíváncsi, növekvő mértékben
20
kreatív és igen nagy a mozgásigénye. A mozgásfejlődés zavartalansága szempontjából a mozgásigény kielégítési lehetősége döntő fontosságú éppúgy, mint a korlátozások és tilalmak által kiváltott gátlásosság elkerülése. Fontos tudni nemcsak az oktatási intézményeknek, hanem megfelelő felvilágosító munka segítségével azoknak a szülőknek is, akik túlzottan sok aggodalmaskodással nevelik gyermeküket ebben a korban. A bizonytalan, félénk szülők gyermekei hosszabb ideig önállótlanok, hiányzik a saját tapasztalat, s előbb-utóbb a gyermek is bizonytalanná válik. Az a gyermek, akinek nem szabad kockázatot vállalnia, nem fogja megismerni saját készsége határait, nem tudja felbecsülni teljesítőképességét. Ez a rosszul értelmezett gondoskodás azáltal, hogy beszűkíti a gyermek mozgásterét mind a mozgásfejlődés, mind az egész személyiség kibontakozása szempontjából kedvezőtlen hatású. A mozgásos tapasztalás, motorikus cselekvés nélkül, az intelligencia nem fejlődhet, a személyiség nem bontakozhat ki. Nem a technika, az eljárás a legfontosabb, a legdöntőbb
tényező,
hanem
a
gyermek,
aki
ezeket
felhasználja.
Így
a
mozgásfejlesztésben, a testnevelésben a mozdulat, mozdulatsor mellett a legfontosabb a gyermek, aki mozog.
2.3. Helyes testtartás, tartási rendellenességek A gerinc az emberi test tartó- és mozgatórendszerének legbonyolultabb felépítésű része. Védelmet biztosít a gerincvelő számára, tompítja a testet érő fizikai erőbehatásokat, részt vesz a mellkas felépítésében és összeköttetést teremt a felső és az alsó végtagok között. Szerkezetét csigolyák és a közöttük elhelyezkedő porckorongok alkotják. A csigolyák szoros ízületekkel, erős szalagokkal rögzülnek egymáshoz. A gerinc helyzetét – mely a testtartás döntő tényezője – és mozgásait meghatározott izmok, izomcsoportok megfelelő tónusa és működése biztosítja. Oldalnézetben a nyaki és ágyéki szakaszon előrefelé domború, a háti és keresztcsonti szakaszon hátrafelé domború görbületet találunk, ezek az ún. élettani görbületek. A szülés után a gerinc csaknem teljesen egyenes, csak a legalsó, a keresztcsont táji görbület található meg. A mozgásfejlődés további szakaszaiban, a mászás, ülés, állás,
21
végül a járás elsajátításával alakul ki a többi élettani görbület, melyek harmonikusan kiegyenlítik egymást és az egyén testtartását eredményezik. „Testtartáson tágabb értelemben az egész test tartását értjük, beleértve a fej, a törzs és a végtagok (különösen a láb) tartását. Szűkebb értelemben csak a törzs, illetve a gerinc helyzetét vesszük figyelembe.” (Gárdos-Mónus, 1982) A helyes testtartás pontos meghatározása nehéz. Útmutatásul egy – e témával igen behatóan foglalkozó norvég ideggyógyász véleménye: „A jó testtartást a helyes egyensúly jellemzi. Ez úgy jön létre, hogy a tartási reflexek tudatunktól függetlenül gondoskodnak a megfelelő izmok állandó munkájáról, s ez megakadályozza a gyermeket az elesésben. Bár a gyermek látszólag mozdulatlanul áll, teste tulajdonképpen állandó dinamikus egyensúlyban van, testsúlya hol lábfején, hol sarkán nyugszik.” (H. Seyffarth, 1977) „A helyes testtartást a hát – a has – és a légzőizmok ereje, a légzés típusa, továbbá külső környezeti tényezők (életmód, alkat stb.) is befolyásolják.” (Barta, 1983) Biomechanikailag akkor beszélünk helyes testtartásról, ha az ízületi tokok és szalagok
feszülése
megfelelő,
az
izomzat
erőkifejtése
minimális,
mindezek
következtében az ízületi felszínek terhelése egyenletes. A helyes testtartás alapja a medence megfelelő dőlésszöge, melynek értéke 55o-65o közé esik. Ez a szög meghatározza nemcsak a medence helyzetét, hanem az élettani görbületek mértékét is. Összefoglalva: a helyes testtartást a gerinc élettani (fiziológiás) görbületeinek a megfelelő nagysága, a helyes állás és a szép fejtartás harmonikus összhatása kelti. A testtartás 6-7 éves korban válik automatikus tulajdonságává. A testtartás fejlődése együtt megy végbe az egész szervezet fejlődésével. „Helytelen vagy hibás testtartáson az olyan funkcionális (csak a működésben megnyilvánuló) tartási eltéréseket értjük, amelyeknél a csontrendszerben nem találunk kóros elváltozásokat.” (Gárdos-Mónus, 1982)
22
A szakirodalom a helytelen tartásnak négy típusát különbözteti meg. 1.
Lapos hát: a háti domborulat és az ágyéki homorulat íve elsimult. A gerinc elveszti fékező jellegű rugalmasságát.
2.
Domború hát: a háti gerincszakasz domborulata fokozott. Gyermekkorban sokszor rosszabb állás után mint „fáradt tartás” jelentkezik.
3.
Domború-homorú hát: a háti domborulat és az ágyéki homorulat nagyobb a fiziológiásnál.
4.
Nyerges hát: az ágyéki homorulat fokozott, a medence előrebillen.
A normálistól eltérő testtartás aktív izomerővel korrigálható, akkor „hanyag” vagy „helytelen tartás”-ról beszélünk. Ha ez állandósul és aktív izomerővel már nem korrigálható, akkor gerincdeformitással állunk szemben. (Barta, 1983) A hanyag tartás a saját vizsgálatunkban óvodás és kisiskolásoknál a leggyakrabban fordult elő. Hanyag tartást a helytelen állásfunkció jellemzi: állás közben a felsőtest hátradől, a háti gerincszakasz domborulata fokozódik, a fej, a váll és a kar előreesik, a lapockák kontúrja elődomborodik, az ágyéki gerinc homorulata fokozódik. A helytelen tartások izomerősítő gyakorlatokkal egyensúlyban tarthatók.
2.4. Az egészség meghatározása és az egészségi állapot dimenzionalitása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jóllét és nem egyszerűen a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. Ez a megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy az egészségnek több dimenziója van, ezek a testi egészség, a lelki egészség és a társas, szociális, társadalmi egészség.
23
2.5. Az óvodai testnevelés szerepe az egészséges életmód kialakításában Az általam kidolgozott prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az óvodai testnevelésbe javaslom beépíteni. E mozgásanyagot, ha rendszeresen végzik az óvodás gyerekek egészségesebbek lehetnek, mert csökkenhet a mozgásszervi rendellenességeik száma. Ebben a fejezetben szeretném kifejteni, hogy a testnevelésnek milyen szerepe van az óvodás gyerekek egészséges életmódjának kialakulásában. Az óvodások számára az OAP központi keret jelleggel körvonalazza az egészséges életmódra nevelés és a testnevelés feladatait. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: „a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a gyermek testi képességei fejlődésének segítése a gyermek egészségének védelme, edzése az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.” (OAP, 1996) A korábbi óvodai egészségnevelés gyakorlatához viszonyítva három területen jelennek meg új vonások, amelyek az egészséges életmód alakítására, az egészséges és biztonságos környezet biztosításra, a prevenciós és korrekciós feladatok ellátásra vonatkoznak. Az egészséges, természetes testtartásra nevelés, a megelőzhető testtartási hibák és fejlődési rendellenességek (gerincferdülés, lúdtalp stb.) kiküszöbölése szintén az elsődleges célok között szerepel. Az óvodai egészségnevelés tartalmát és formáját a különböző óvodai nevelési programok többféle módon értelmezik, ezáltal a programok természetétől függően jelentős hangsúlyeltolódások is fellelhetők. OAP: Országos Alapprogram, melyet a kormány a 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet formájában adott ki.
24
Az óvodában a mozgástevékenység különböző szervezeti keretei között végezhető prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok megértéséhez és eredményes megvalósításához néhány gondolat felvetése elengedhetetlen. Az elmúlt 10-15 évben különböző szakemberek (Bakonyi Ferenc, Kunos Andrásné, Győri Pál, Farmosi István) jelentős vizsgálatokat végeztek az óvodáskorú gyermekek antropometriai (emberméréstan) mutatóinak és motoros képességeinek szintjére, továbbá a motoros cselekvés tanulására vonatkozóan. E vizsgálatok megállapították a 3-7 éves korú gyermekek terhelhetőségének mértékét, és konkrét segítséget adtak az optimális fejlesztés tervezéséhez. A vizsgálatok eredményeinek a gyakorlatba történő beépülése és hasznosítása napjainkban történik. Az óvodai testnevelés fejleszti a gyerekek testi képességeit, az ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. Az örömmel végzett gyakorlatok és játékok elősegítik a gyerekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását, s megkedvelik a szabad levegőn történő testmozgást. A közelmúlt társadalmi és gazdasági viszonyainak változásai érzékenyen érintették az óvodáskorú gyermekek életmódjának alakulását. A gyermek saját életmódjának szervezésében csak relatív önállósággal rendelkezik, a
felnőttek
által
kiszolgáltatott.
A
családban
a
szülők,
az
óvodában
az
óvodapedagógusok irányítják és szervezik a gyermekek életmódjának tartalmát és formáját, az óvodapedagógusoknál az életmód jellemzőinek torzulása tapasztalható. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy ebben az életkorban az egészséges életvitel feltételeinek megteremtésével a család és a nevelési intézmény is képes a gyermek testilelki fejlesztését eredményesen befolyásolni.
25
2.6. Az iskolai testnevelés és sport szerepe az egészséges életmód kialakításában Az óvodai és iskolai nevelés egymásra épülését mi sem bizonyítja jobban, mint az ONAP
és a NAT
pedagógiai alapelveinek meghatározása. A meghatározásnál
abból kell kiindulni, hogy mind az óvodai és mind az iskolai nevelés az emberi személyiség teljes kibontakoztatására irányul. Az óvodás és iskolás gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák és iskolák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodás gyerek a nevelésben a felnőtt által kiszolgáltatott, ezzel szemben a Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának, illetve saját nevelésüknek. Az óvodai nevelés általános feladati közül a témámmal kapcsolatosan az egészséges életmódra nevelést emeltem ki. Az előző fejezetben már utaltam arra, hogy az óvodás gyerekek csak relatív önállósággal rendelkeznek a saját életmódjuk szervezésében. Az iskolás gyerekek aktív részt vállalnak a saját életmódjuk alakításában. Előtérbe kerül azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. A következőkben szeretném bemutatni az iskolások számára az egészséges életmódra nevelés feladatait. Az iskolások számára a NAT centrálisan keret jelleggel körvonalazza az egészséges életmódra nevelés és a testnevelés feladatait. „A testnevelés és sport műveltségi terület céljaiban elsődleges: az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási tartományát növelő, a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő, a sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számon kérő, szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.” (NAT, 2004) ONAP: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Magyarországi óvodák alapdokumentuma NAT: Nemzeti Alaptanterv (2004)
26
Az iskolai testnevelést és sportot nem lehet elkülönítve kezelni a tanulók életmódjától. A fiatal generációk életre felkészítésében a tanulókat úgy kell nevelni, hogy felismerjék felelősségüket saját testi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért, az egészséges életmódjuk kialakításáért, tapasztalják az edzettség fontosságát. Azt a felfogást, hogy a testnevelés kitüntetett helyen szerepel az is jelzi, hogy a közoktatási törvény külön előírja az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Nyilván az iskolák lehetőségei miatt nem kevés kompromisszumos lehetőséget kénytelenek alkalmazni ennek érdekében, de ez a szándékon és a cél lényegén mit se változtat. Az iskolai testnevelés és sport legfőbb célja az életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása azzal együtt, hogy megtanítsa a tanulókat mindazokra a mozgásos
cselekvésformákra,
magatartás-
és
eljárásmódokra,
amelyekkel
a
személyiségük és szervezetük károsodás nélkül egész életükben kielégíthetik ezt az igényüket. „A testnevelés és sport az egészséges életmódra nevelés egyik nélkülözhetetlen eszköze. Széleskörűen értelmezve az egészség mindig több, azaz összetett értéket képvisel. Egyrészt a fizikumban, az emberi test külső formájában való megjelenés értékét, másrészt a nem látható szervek, a biológiai értelemben vett emberi szervezet funkcionális működésének értékét, harmadszor azt az értéket, amely az előző kettő elérésnek érdekében végzett fizikai és pszichikai erőfeszítések következtében létrejött.” (Prisztóka, 1998) Összességében tehát az egészség az ember egész teljességét, testi-lelki-szellemi működőképességét jelenti összefüggésben környezetével, amely elsősorban aktív tevékenységeken
keresztül
magatartási
szokásrendszerekben
nyilvánul
meg.
Folyamatként értelmezhető, ami azt jelenti, hogy egész életünk során az életkorhoz, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva, a szervezet és az egész személyiség mindenkori állapotához igazodva az egyéntől állandó tevékenységet erőfeszítést igénylő aktív cselekvést és ismeretszerzést feltételez. Az egészség megszerzése és megőrzése folyamatában az egyik leglényegesebb összetevő az emberi szervezet, amely állapotára jellemző kell hogy legyen
27
állóképessége, erőssége és ellenállóképessége mind a betegségekkel, mind az egyéb környezeti káros hatásokkal szemben. A testi képességek megszerzésének, a harmonikus működés biztosításának eszköze a testnevelés és a sport, amely így szorosan kapcsolódik az egészség, az egészséges életmód kialakításához. A
rendszeres
mozgásnak
is
hozzá
kellene
tartoznia
mindennapi
élettevékenységeinkhez. Ehhez az a felismerés szükséges, amely alapján mindenki belátja, hogy saját magának kell akarnia egészségesebbé válni, egészségét megőrizni. Szemlélet és tudatformálásra van szükség, ennek elérésére, amelynek alapjait az iskolai nevelés teremtheti meg. Az iskolás gyerekek életében olyan magatartások váljanak meghatározóvá, amelyek nem egészségkárosító hatásúak. Az egyik ilyen kedvező magatartásmód a fizikai aktivitás.
2.7. A külföldi és hazai prevenciós törekvések A civilizált társadalmakban egyre jellemzőbbé válik az ülő, mozgásszegény életmód, mégpedig jellegzetesen már gyermek és fiatalkorban is. Alábbiakban külföldi és hazai prevenciós törekvéseket mutatok be abból a célból, hogy tájékozódjunk, hogy egyes országokban mennyit mozognak a fiatalok és a felnőttek. Napjainkban megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a rendszeres testmozgás élettani – funkcionális, valamint pszichés – pszichoszociális hatásait vizsgálják. Szinte minden olyan testedzés a prevenció körébe sorolható, amelyet pusztán a mozgás szeretetéért, fittségünk megőrzéséért végzünk. Hiszen az aktív testmozgással mindig akadályozzuk (megelőzés = prevenció) a betegségek kialakulását. Gyerekeiknél egyre jobban érzékelhetők az életmódbeli torzulások. Nem fordítanak elegendő időt az alvásra, pihenésre, mozgásra. Az elhízás gyakorisága korosztálytól függően 5-15%, praepubertásban magasabb. Eddigi életmódunk teljes csődje azt bizonyítja, hogy a változásokat egészen az alapoktól kell kezdeni. Ezt fogalmazta meg az UNESCO főigazgatója is a XX. olimpiai játékok idején: „Az ifjúság fuldoklik a túlságosan szűk képzés uralma alatt, ahol a szellem gyakorlatának, a szellem
28
huzamosabb felhasználásának jutott elsőbbség, amellett parlagon hever a fizikai mozgás minden lehetősége.” (Fehérné, 1996) A fejlettebb országokban megkezdődött a tantervek megreformálása, a fiatalok testedzés felé való terelése. A gyermekek és fiatalok között a rendszeresen testmozgásban részesülők aránya Finnországban 72% (heti 2-3 alkalom az iskolai testnevelésen kívül). (Marti,1989) Nálunk ezzel szemben a kilencvenes évek elején még a következő adatokat kapták egy felmérés során: a 10-12 éves tanulók 12%-a sportol testnevelés órán kívül, 65%-a csak testnevelés órán mozog, 20%-uk semmit sem sportol (Somhegyi, 2001).
2.9. Az óvodai nevelés programja
Az Óvodai Nevelés Programjának, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, a Nemzeti Alaptantervnek vizsgálata mozgásszervi elváltozás tartalmi szempontjából.
2.9.1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
Az elemzés a következő szempontok alapján történt: -
cél-feladat
-
követelmény
-
tartalom
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján az óvodai nevelés célja: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján: az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).
29
Az egészséges életmód alakítása terén az óvodai nevelés feladata a következő: -
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
-
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
-
a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
-
a gyermek egészségének védelme, edzése
-
az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
-
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
-
ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.
Az alábbi prevenciós és korrekciós feladatok megoldását vállalhatja fel az óvoda: -
az egészséges szervi és szervrendszeri működés előmozdítása
-
a szervek és szervrendszerek működésének fejlesztése, amely a testi képességek fejlesztésével biztosítható
-
többféle
mozgástevékenységben
a
mozgás
jártasság
és
a
sokirányú
mozgáskészség kialakítása. Az óvodai élet tevékenységi formái: Mozgás 1. „A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket: az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek és szervrendszerek teljesítő képességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
30
2. A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.” (ONAP, 1996)
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: „A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.” (ONAP, 1996) Ez követelmény, az ONAP megfogalmazza, hogy hova kell eljuttatni a gyerekeket az óvodáskor végére.
2.9.2. Nemzeti Alaptanterv Az iskolai alapdokumentumok közül a Nemzeti Alaptantervet említem, mely a Testnevelés és sportra vonatkozó alapelveiben meghatározza az elsődleges célokat: -
„Az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási tartományát növelő, a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató,
-
az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő,
-
a sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számon kérő,
-
szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció.” (NAT, 2004) A Testnevelés és sport műveltségterület képesség- és készségfejlesztő hatásainak megvalósulásához további tantervileg kezelendő célok megvalósulására van szükség:
-
„A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon, a hatékonyság érdekében pontos végrehajtással, a pontos végrehajtás megőrzése mellett a korosztálynak
31
és a tanórán alkalmazott egyéb mozgásanyagnak megfelelően kiegészítve, változatossá téve. Légzőtorna -
A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelés-tananyag egészében.
-
Életmódba beépülő testkulturális tevékenységprofil, kreativitásnak teret biztosító, pszichomotoros cselekvőképes tudás megalapozása.” (NAT, 2004)
A NAT centrálisan keret jelleggel körvonalazza az iskolások számára az egészséges életmódra nevelés és a testnevelés feladatait. A tantervek sajátosságaiból adódóan lehetőség van a testnevelés tartalmának többféle formában és tantervekben a mozgás központi helyen, más tevékenységi formákkal együtt kiemelten szerepel, addig más helyen alárendelten, speciális módon valósul meg. Az oktatás korszerűsítésére irányuló törekvésekben nyomatékkal fogalmazódik meg az a követelmény, hogy az óvodás és kisiskolás korban elengedhetetlen a mozgástanítás-tanuláshoz egy olyan motivációs bázis létrehozása, amely ezt a folyamatot örömtelivé és eredményessé teszi. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a NAT-hoz hasonlóan centrálisan, keret jelleggel, általánosan fogalmazza meg a célokat és a feladatokat. Az ONAP és az Országos Közoktatási Intézet szakmai munkacsoportja által jóváhagyott iskolai testnevelési tanterv konkrét formában közvonalazza a célokat, feladatokat és a tartalmat. Az ONAP: óvodai testnevelés feladatinak megvalósítás érdekében az óvodapedagógus teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. -
Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok, mert nemcsak a mozgás kombinációira adnak alkalmat, hanem új meg új tapasztalatok szerzésére is.
-
Az óvónő alkalmazkodjék a gyerekekhez. Adjon lehetőséget, hogy az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre. (ONAP,) Az óvodai testnevelés tartalmát Gaál Sándorné – Bencze Sándorné: A testnevelés
32
mozgásanyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára című jegyzet tartalmazza.
Dokumentumelemzés összefoglalása: A saját vizsgálatban részt vevő óvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak. Programjukban különböző pedagógiai törekvések észlelhetők, mint például óvodai nevelés a művészetek eszközeivel vagy „Freinet-szellemű” nevelési program. Programjaik összhangban állnak az ONAP-ban megfogalmazottakkal, főbb vonalakban követik, mint például mindennapos, rendszeres testmozgás prevenció céljából – az óvodai testnevelés mozgásanyagának tudatos használata. A vizsgálatban részt vevő iskolák a testnevelésre vonatkozó tartalmakat eltérő módon valósítják meg. A közoktatási törvény külön előírja a mindennapos testnevelést az általános iskola első-negyedik évfolyamán. Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a gyakorlóiskolánkban nincs mindennapos testnevelés, az alsó tagozatban még mindig előfordul, hogy a testnevelési órákat más órák javára fordítják a pedagógusok.
33
3. A kutatás tárgya Azt vizsgálom, hogy a prevenciós, korrekciós gyakorlatok megelőzik és korrigálják a mozgásszervi rendellenességeket. 3.1. A téma történeti háttere A továbbiakban a téma történeti hátterét mutatom be. 1989
óta
korrekciós
testnevelési
speciálkollégiumi
munka
bevezetésében
kiemelkedő szerepem volt a főiskolán. Ugyancsak ebben az évben szereztem diplomát a Testnevelési Főiskolán levelező tagozaton, gyógytestnevelési szakon. A Testnevelők Országos Kongresszusának (1991) határozataiban a nevelés-oktatás különböző szintjein a testnevelés és a gyógytestnevelés helye és szerepe hangsúlyozottan fogalmazódott meg. 1991-ben és 1995-ben ösztöndíj keretében módom és lehetőségem nyílt franciaországi óvodai és iskolai testnevelés és gyógytestnevelés tanulmányozására (Paris, Lille, Douai). 1993-ban
a
korrekciós
testnevelési
speciálkollégium
gyógytestnevelési
speciálkollégiummá nőtte ki magát. Férjem, orvos lévén, segítette a szűrővizgálatok megszervezését, valamint kollégáinak a felkérését az orvosi tárgyak oktatására. A hospitálás és a foglalkozások vezetése gyakorlóintézményeink speciális szervezett csoportjaiban történt. Szinte az országban elsők voltunk a Testnevelési Egyetem mellett, akik speciális képzéssel foglalkoztunk. A szakirányú képzés beindításának lehetősége széleskörű főiskolai és városi önkormányzati összefogás eredménye. 1998-tól óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú képzést folytatunk. A képzés célja: olyan óvodapedagógusok és tanítók szakirányú továbbképzése, akik az alapképzésben szerzett pedagógiai, pszichológiai, testnevelési műveltségtartalmak ismeretében képesek az óvodás és kisiskolás korú gyermekek speciális, könnyített és gyógytestnevelési feladatainak ellátására. A képzési idő 4 félév. Az oklevélben szereplő
34
szakirányú képzettség megnevezése: Óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányon; Tanító, gyógytestnevelés szakirányon. A
szakirányú
továbbképzésben
kizárólag
főiskolai
végzettségge
és
óvodapedagógusi, illetve tanítói szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. 2001. évtől akkreditált óvodapedagógusi, tanítói gyógytestnevelés szakirányú szakvizsgás képzés folyik. A tanító szakosok a testnevelés és sport műveltségterület keretében az „Alapvető gyógytestnevelési ismeretek” című tárgyat hallgatják, valamint részt vesznek az egészségnevelési speciálkollégium munkájában. Az „Alapvető gyógytestnevelési ismeretek” című tárgy keretein belül hallgatóink az elváltozások és betegségek felismerési szintjéig jutnak el. E tantárgyelem célja: olyan alapvető gyógytestnevelési ismeretek nyújtása az óvó- és tanítóképzésben, amelyel elsajátítása során felkészítést kapnak a hallgatók az alaptevékenységhez kapcsolódó szomatikus prevenisó és korrekciós feladatainak az ellátására (meglévő ismeretek rendszerbe foglalása, személetformálás az esélyegyenlőség realizálásához, másság elfogadása, egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztési módok alkalmazása, szakmai felelősségérzet kialakítása). Így a nem gyógytestnevelési intézmén yek is képesek a preventív és korrektív testmozgás alkalmazására. A javasolt gyakorlatok megtanítása az elváltozásoknak, betegségeknek megfelelően a tornateremben és uszodában speciális képzés formájában történik. 2006 szeptemberétől bevezetésre került a BA képzés, az óvodapedagógus szakon a gyermek- és gyógytestnevelés specializáció, valamint a tanító szakon is. Az említett képzési struktúrákban a hallgatók olyan ismereteke sajátíthatnak el, melyekkel képessé válnak a preventív és korrektív testmozgás alkalmazására. 2007 novemberében a 37. Mozgásbiológiai konferenciát Szarvason a főiskolánk rendezte meg, a konferencia rendezői között szerepelt még: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselkedésbiológiai Szakosztálya. A Mozgásbiológiai konferencián elhangzott előadásokat egy könyv formájában jelenítettük meg, melynek címe: Sporttudomány, neveléstudomány a gyakorlatért. Továbbképzések közül a „Mozgásfejlesztés” szakirányú továbbképzési szakot említeném 2009-ben. E képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a 3-
35
10
éves
korú
gyermekek
különböző
nevelési-oktatási
intézményeiben
az
egészségnevelés megváltozott feladataival járól speciális tevékenységek szakszerű ellátására. A képzési idő 4 félév. Történeti
áttekintésemet
röviden
összefoglalva,
elmodhatjuk,
hogy
a
gyógytestnevelés képzésünk 20 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt a tartalma alakult, fejlődött az óvó-tanítóképzésben. Kollégáink érdeklődését felkeltette a kutató-kísérletező munka végzésére az eredmények közzétételére.
36
4. A kutatás módszerei 4.1. A szakirodalom feldolgozása A szakirodalom áttekintésének célja: A témához kapcsolódó fogalmak körét tisztázza: óvodai testnevelés iskolai testnevelés életmód prevenció korrekció rehabilitáció 4.2. Ankétmódszer
4.2.1. A kérdőív bemutatása A vizsgálatot vezető pedagógusok számára készült kérdőív 8 kérdést tartalmazott és az alább felsorolt kérdéskörökkel, tájékozódás céljából. 1. Milyen végzettséggel rendelkeztek a vizsgálatot végző pedagógusok? 2. Milyen ismeretközlési és gyakorlásvezetési módszereket alkalmazott a pedagógus a gyerekekkel a vizsgálati mozgásanyag során? 3. Mennyire illeszkedett be a vizsgálati mozgásanyag a napi prevenciós korrekciós munkába? 4. Mennyire voltak motiváltak a gyerekek a vizsgálati mozgásanyag mérésekor? 5. Milyen gyakorisággal végezték a mozgásanyagot a gyerekek egy hetes intervallumban? 6. Volt-e tudomása a szülőknek a mozgásanyag méréséről? 7. Milyen formában történt a szülők tájékoztatása? 8. A megismert mozgásanyagot végezték-e a gyerekek otthonukban is?
37
4.2.2. Az adatfeldolgozás módszere Statisztikai módszerrel alapstatisztikát – átlag, átlaghiba, szórás, variációs együttható,
minimum-maximum
összehasonlításhoz
kétmintás
t
értéket próbát
–
számítottunk.
használtunk.
A
A
statisztikai
különbségeket
5%
hibavalószínűség szintjén tekintettük szignifikánsnak. (Farmosi – Gaál, 1999) kutatásának eredményeit hasonlítottam a saját vizsgálati eredményeimhez.
4.2.3. Tudásszintmérő tesztek: motorikus próbák Testméretek Két testméretet mértünk, testmagasságot és testtömeget az antropometriában előírtak szerint (Mészáros, 1990). A testmagasság mérésénél 0,5 cm-es, a testtömeg mérésnél 0,5 kg-os pontosságot kívántunk meg. Motorikus próbák Motoros képességek vizsgálatára olyan próbákat választottunk, amelyek megfelelnek az óvodások és a kisiskolások biológiai és pszichológiai fejlettségének, ugyanakkor reális értékmérőnek bizonyulnak a hasonló életkorú és nemű gyermekekhez viszonyítva. Farmosi és Gaálné alkalmazta már e motorikus próbákat az óvodások és kisiskolások fizikai teljesítményének és motorikus struktúrájának vizsgálatakor 2805 gyermek adatai alapján (Farmosi – Gaálné, 2007). a) 20 m-es vágtafutással a gyorsasági teljesítményt mértük. Rajtvonal mögül, állórajttal indulva végeztük. Az időt 0,1 s-os pontossággal mértük. b) Helyből távolugrás a gyorsasági erő mérését szolgálta. Elugróvonal mögül homokba vagy szőnyegen hajtották végre a gyerekek az ugrást. Két ugrás közül a jobbikat vettük figyelembe. Az elugróvonal és a sarok által hagyott nyomon közötti távolságot mértük cm-es pontossággal. c) Tartós futás (6 perces) az állóképességi teljesítőképességet mértük e futással. Böss-Mechling, (1985), következők szerint.
38
Az óvoda udvarán vagy a tornateremben 20 m x 10 m-es területet jelöltünk ki, sarkait alkalmas eszközzel – zászló, zsámoly megjelölve. A rajtvonalat úgy helyeztük el, hogy az első lépéseket hosszabbik oldal mentén tegyék meg a gyerekek. Az így kijelölt pályán kellett futni, maximum 6 percig. Az idő leteltével – amely alatt számoltuk a megtett köröket - megjelöltük a töredék körben megtett távolságot m-es pontossággal. A körök számát szorzva 60-nal és hozzáadva a töredék körben megtett távolságot, kaptuk a végső teljesítményt. Tapasztaltuk, hogy négy-öt éves korban nem minden gyerek képes futni az eredeti tesztben előírt 6 percig, amely főleg a motiváció és a monotónia-tűrés alacsony szintjével magyarázható. Ilyen esetekben elfogadtuk a gyermek által megtett távolságot, függetlenül az időtartamtól. d) Egyensúlyozás – Nyitott szemmel állás egy lábon próbával mértük. Nyitott szemmel kellett állni egy lábon, csípőre tett kézzel úgy, hogy a szabadon maradt láb talpát az álló láb térdének belső oldalához támasztotta a gyermek. A teszt egy percig tartott. A kísérletet akkor is befejezettnek tekintettük, tehát megállítottuk az órát, amikor a gyerek letette a lábát vagy elvette a csípőjéről a kezét. Az időt 0,1 s-os pontossággal mértük. A statisztikai feldolgozásnál figyelembe vettük a percnél hosszabb időtartamú teljesítményeket is. e) Bumeráng-tesztet alkalmaztuk a mozgáskoordináció vizsgálatára. Jelöljük egy 100 x 150 cm-es téglalap alakú területet, megjelölve annak sarkait és középpontját. A terület sarkaira egy-egy kisméretű medicinlabdát állítunk úgy, hogy az a területen belül helyezkedjen el. A terület középpontjától mind a négy irányba, az oldalvonalak felezőjén át 200 cm-re egy-egy alkalmas tárgyat helyezzünk le. A feladat a következő: Az egyik medicinlabdától, állásból indulva fusson a gyermek a 2 m-re lévő tárgy felé, és elkerülve azt haladjon a következő medicinlabda irányába. Azt megközelítve mászással (keze – lába a talajon) kerülje meg és felegyenesedve folytassa a következő 2 m-re lévő tárgy elkerülését. Valamennyi medicinlabdát és valamennyi 2 m-re lévő tárgyat meg kell kerülni. A tesztnek akkor van vége, ha a negyedik medicinlabdát megkerülve (ez az a labda, amelyik mellől indult) mászással visszaérkezik és áthalad a rajtvonalon. Az időt 0,1 másodperces pontossággal kell mérni.
39
1. sz. ábra: Bumeráng
f) Ortopédiai szűrés – az egészségi állapot megállapítására. A mellékletben feltüntetett szűrési lap alapján. A szűrést a gyermekorvosok végezték. g) Javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag: a mozgásanyag általános és speciális gyakorlatokból áll, húsz gyakorlatot tartalmaz. Az általános gyakorlatok a bemelegítést, a speciális gyakorlatok a korrekciót szolgálják. A mozgásanyagot az óvodások és iskolások testnevelési mozgásanyagába javasoljuk beépíteni. A mozgásanyag 4.2.5. pontban kerül részletes bemutatásra. h) Kérdőíves módszert alkalmaztunk a pedagógusok körében – tájékozódás céljából, hogy megtudjuk, hogy a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag motiválta-e a gyerekeket a végrehajtásra.
40
5. A vizsgálatok bemutatása (eredmények) 5.1. Kutatás alapját képező vizsgálatok, elővizsgálatok (1995. 2001. első rész) A kisgyermekek, óvodások és kisiskolások biológiai, szociológiai, pszichológiai és motorikus fejlődésével viszonylag kevés kutató foglalkozott. A gyerekek biológiai fejlődését időrendben elsőként kell megemlítenem Mentuszné, Viola Ilona 3-18 éves korú budapesti gyermekek és ifjak testi fejlettségét tartalmazó reprezentatív vizsgálatát (1952). Eiben Ottó és munkatársai (1971) elsők között vizsgálták Budapest óvodás és iskolás korú ifjúságának testi fejlettségét. Bakonyi, F. (1981) az óvodás korosztály testi fejlődését, biológiai fejlettségét publikálta. Bakonyi, F. – Farmosi, I. (1980): Ezt követi Kunos Andrásné (1981) a 3-6 éves gyermekek testi fejlődése, fizikai teljesístőképessége. Barabás – Bánhidi – Schiller (1986), Győri P. (1992) összefoglalta az óvodás korosztály testi fejlődésére biológiai fejlettségére, fizikai erőnlétére és motorikus szintjére vonatkozó irodalom nagy részét. Farmosi, I. (1992, 1994) e korosztályra vonatkozó irodalmi adat található a mozgásfejlődéssel kapcsolatos bibliográfiában a Testnevelési Főiskola könyvtárában. Farmosi – Gaálné, (1995) tanulmányában a motoros képességek fejlesztési lehetőségeiről olvashatunk. Bucsyné, (1996) munkája említhető, a gyermekek mozgáskoordinációjára. Farmosi – Gaálné (1999, 2001) óvodások testi fejlettsége, fizikai teljesítménye és motorikus struktúrája. 1994/95-ben már elővizsgálataink voltak az óvodások körében az egészségi állapotukra vonatkozóan. A vizsgálat magába foglalta az óvodások ortopédiai és belgyógyászati szűrését. Testtartási elváltozásoknál a hanyag tartás, a fejletlen mellkas és a lúdtalp fordult elő a leggyakrabban, míg a belgyógyászati betegségeknél igazán kiemelkedően nagy számban nem találkozhatunk betegséggel. Az 1994/95-ös elővizsgálatok során tapasztalatokat szereztem. Az elővizsgálataim során szerzett tapasztalatok hozzásegítettek, hogy az öt évvel későbben induló kutatásomat körültekintőbben megszervezzem: a helyszíneket, a méréseket, a személyeket, akik a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot vezették. Tapasztalataim
41
alapján a 2000/2001-es vizsgálatunkban nem tértünk ki a belgyógyászati betegségekre, csak a civilizációs ártalmak következtében kialakult ortopédiai elváltozásokra. A tapasztalatokat beépítettem a 2000/2001-es vizsgálatiamba, amelyeket a mozgásszervi elváltozások prevenciója és korrekciója terén folytattam. Ezek a vizsgálatok képezik kutatásom alapját. Vizsgálataimhoz publikációim is kapcsolódnak. IDEGEN NYELVŰ TANULMÁNY LEKTORÁLT NEMZETKÖZI FOLYÓIRATBAN 1. Bencze, Ch. (1994): L'enfant, l'harmonie de sa motricité In: Motricité et harmonie chez le jeune enfant. Sous la direction de Hermet, G-Jardiné, M. Université de Bordeaux II. Bordeaux. 33-43 p. (francia nyelven) 2. Bencze, Ch. (1996): Le jeune enfant, son corps, le mouvement et la danse. Sous la direction de Hermet, G - Jardiné, M. Edition Erés 11 rue des Alouettes, 31520 Ramsville Saint - Agne. 289-299 p. (francia nyelven) 3. Bencze, Ch. (1996): Le mode de vie des enfants. In: L'enfant et le temps les temps de l'enfant. Sous la direction de Juppé, A. Université de Bordeaux II. Victor Segalen, Bordeaux. 22 p. (francia nyelven) 4. Bencze, Sné (2004): Exercices préventifs et correctifs que l'on peut appliquer en éducation physique et sportive a' l'école maternelle et primaire. Réflexions et analyses pédagogiques 7. L' I. U. F. M. de Poiton - Charentes 22, vue de la Franchée, 86000 Poitiers 57-61 p. (francia nyelven – tanulmány) 5. Bencze, Sné (2004): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartneriche und schulische leibesererzeihung. In: Közös értékeink. Szerk. Gabóda, B. - Lipcsei, I. Poli Print, Ungvár. 34-43 p. (német nyelven – tanulmány) 6. Bencze, Ch. (2007): Preventive and Corrective Exercixes: Elarabation of a Hungarian Nursey PE Programme Educational Pesearch and Rewiews Academic Journals Ltd At Abibn odetoro Branch, Victoria Island Lagos, Nigéria. 17 p. (angol nyelven – tanulmány) MAGYAR NYELVŰ TANULMÁNY LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN 1. Bencze, Sné (1996): Az óvodai mozgásfejlesztő vezetőképzés tartalma és formája a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán. In: Tantárgypedagógiai kutatások. Szerk. Eötvös József Tanítóképző Főiskola, Baja. 506-508 p. 2. Bencze, Sné (1998): A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége az óvodás korban. In: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése. Szerk. Győri- P. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, Veszprém. 32-44 p. 3. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-146 p. 4. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. VII. Tantárgypedagógiai Kutatások. Eötvös József Főiskola, Baja. 355-360 p.
42
5. Bencze, Sné (2007): Az életminőség és az egészségi állapot dimenzionalitása. Külföldi és hazai prevenciós törekvések. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 14-23 p. HAZAI VAGY KÜLFÖLDI SZAKTUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN MEGTARTOTT ELŐADÁS 1. Bencze, Ch. (1998): Organisation scolaire. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris 28 p. (francia nyelvencikk) 2. Bencze, Ch. - Gaál, Sné (1998): L'éducation physique a'la moternelle. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris. 2728 p. (francia nyelven – cikk) 3. Bencze, Sné (2000): Az óvodai testnevelés prevenciós és korrekciós nevelési lehetőségei In: Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerk. Gaál, Sné - Bencze, Sné. Szarvaspress, Szarvas. 13-17 p. 4. Bencze, Sné (2001): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. Nemzeközi Testnevelő Tanári Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 1-3 p. 5. Bencze, Sné (2002): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartenriche und schulische leibesererzeihung. In: Magyar Sportudományi Szemle 2002/3-4, 33 p. Nemzetközi Sportszociológiai Társaság I. konferencia előadása – Bécs 6. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-147 p. 7. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 33. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem 8. Bencze, Sné (2004): Az óvodai gyógytestnevelés tartalmi és formai vonatkozásai. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Pedagógus Konferencia, Beregszász. 4 p. 9. Bencze, Sné (2004): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. III. Kölcsey Ferenc Pedagógus Akadémia. Beregszász 10. Bencze, Sné (2004): Novy smer vo vyucovani telesnej vychovy In: História, súcasnost a perspektívy Unitel'ského uzdelávania. Univerzita Mateja Bela Pedagógická Fakulta V, Banskej Bystrici. 328-334 p. (szlovák nyelvenkonferencia előadás) 11. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 35. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem 12. Bencze, Sné (2007): A normál testtömegű és túlsúlyos óvodások és kisiskolások leggyakoribb testtartási elváltozásai. 37. Mozgásbiológiai Konferencia, Szarvas, TSF PFK 13. Bencze, Sné (2007): Egészségfejlesztés-egészségnevelés-életminőség. In: Tessedik Sámuel Tudományos Közlemények. Szerk. Izsáki Z. 2007. Tom. 7. No. 1.1 kötet. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. 71-77 p. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási Konferencia.
43
KÖNYVRÉSZLET 1. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (Mozgáskultúra fejlesztés – differenciált torna) Szerzői kiadás. Szarvaspress, Szarvas. 1-17 p. 2. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (2000): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (bővített kiadás). Szarvaspress, Szarvas. 1-200 p. 3. Gaál, Sné - Bencze, Sné (2004): A testnevelés mozgásanyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára. Szerzői kiadás. TSF PFK, Szarvas. 115-182 p. SZERKESZTÉS 1. Bencze, Sné – Gaál, Sné (2000): Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerkesztői munka. Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kara. Szarvaspress, Szarvas. 89 p. LEKTORI MUNKA 1. Bencze, Sné – Gaál, Sné – Gyarmati, Zné (1992): Az óvodai tornaszék gyakorlatai. Szeged: GIT
5.2. Vizsgálat az óvodások körében (4-5-6 évesek második rész)
5.2.1. Vizsgálati hely, személyek
Vizsgálati helyek: 2000. őszén és 2001. tavaszán az ország különböző településeinek óvodáiban végeztünk vizsgálatot. A vizsgálati helyek között egyaránt található a főváros mellett megyeszékhely, nagyobb és kisebb város és község is. Budapest – egy szokványos napközi otthonos óvoda, ahol a vizsgálatunk folyt. Vizsgálati személyek: 20 fő. Az óvodában hat vegyes csoport van, 160 gyerekkel, tornatermi lehetőség nincs, két folyosóból leválasztott négyzet alakú tornaterük van. Az óvoda fő profilja az esztétikai nevelés, de egyre nagyobb az érdeklődés az itt dolgozó kollégák körében az egészséges életmódra való nevelés és a helyes testtartás kialakítása iránt. Debrecen – az óvoda kertváros jellegű településen helyezkedik el. Vizsgálati személyek: 15 fő. Az óvodában vegyes szervezésű csoportok vannak, a csoportban a 3 éves, de az iskolába menő 7 éves gyerek is megtalálható. Jól felszerelt tornaterem
44
és egy jól felszerelt udvar lehetőséget nyújt a mozgásra, mozgásos játékra. Helyi Nevelési Program kiemelt feladata az „Egészséges életmódra nevelés”. A testnevelési foglalkozások mellett van mindennapos testnevelés, zenés torna és lábtorna. Ajka – városi óvoda egyik tagóvodájában a Vizsgálati személyek: 41 fő. Hétszínvirág óvodában végeztük el a vizsgálatot. A gyerek létszám 190 fő 8 óvodai csoportban. Két óvodai csoport a Montessori, a többi óvodai csoport a saját programja alapján halad. Testnevelési foglalkozásokra egy jól felszerelt nagy tornaterem áll rendelkezésre. Az óvodában kettő nagy testnevelési foglalkozás, mindennapos testnevelés, gyógytestnevelési foglalkozások, zenés torna folyik. Békésszentandrás – Szent László úti óvoda. Vizsgálati személyek: 22 fő. Falusi környezetben helyezkedik el az óvoda nagy fás, bokros udvarral. Az óvodában hat vegyes csoport van 130 gyerekkel. Tornaterem nincs, de külön van egy tornaszoba testnevelésre. Az óvoda a Hagyományőrző saját nevelési program alapján dolgozik. Gyógytestnevelési
szakirányultsággal
rendelkező
óvónő
gyógytestnevelési
foglalkozásokat vezet. A gyerekek mindennapos testnevelésen vehetnek részt. Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorlóóvodája - Vizsgálati személyek: 33 fő. Főiskolánk gyakorlóóvodája saját helyi nevelési program alapján dolgozik. Jól felszerelt tornatermek állnak rendelkezésre. Nagy udvar, nagy terasz nyújt lehetőséget a különböző mozgásos tevékenységekhez. 8 óvodai csoportban 192 fő gyerek van. Évente kétszer az ortopédiai szűrés biztosított. Az óvodánkban sajnos nincs mindennapos testnevelés, heti egy nagy testnevelési foglalkozás mellett van gyerektorna, gyógytestnevelési foglalkozás, aerobic. A gyógytestnevelési foglalkozásokat gyógytestnevelési szakirányultsággal rendelkező óvónő látja el. Szarvas város óvodái: Vizsgálati személyek: 110 fő. Damjanich, Vasipari, Vásártéri, Szirén, Zöldpázsit, Dózsa úti óvoda. Mind a hat óvodában vizsgálatokat folytattunk. A Vasipari óvoda kivételével, a többi öt óvoda hasonló gyereklétszám (75-80 fő) és feltételrendszer mellett működött. Az öt óvodára jellemző volt
45
-
hogy három csoportosak (3-4-5-6 évesek)
-
tornaterem hiányában a testnevelési foglalkozások tornaszobában vagy csoportszobában folytak
-
füves, nagy udvarral rendelkeztek, ahol természetes anyagokból készített játékeszközök képezték az udvar berendezését
-
nagy testnevelés mellett mind a hat óvodában biztosított volt a mindennapos testnevelés és a gyógytestnevelési foglalkozások. A
gyógytestnevelési
foglalkozásokat
gyógytestnevelési
szakirányultságú
végzettséggel rendelkező óvodapedagógus látta el. Az előbb említettem, hogy a Vasipari óvoda kivételt képezett, mert az óvodának egy jól felszerelt tornaterme volt. Udvara szűk, kicsi, beton talajú, csak levegőzésre volt alkalmas. Gyereklétszámát tekintve a szarvasi óvodákhoz viszonyítva a legnagyobb létszámú óvoda volt, 90 fő. Az óvodákról múlt időben beszéltem, mert két éve közülük néhányat összevontak, van amelyik egyházi óvoda lett, így más helyzet állt elő. Vizsgálati személyek 235 fő óvodás (4, 5, 6 éves) vett részt a vizsgálatunkban. Az úgynevezett kísérleti csoportban 125 óvodás (64 lány + 61 fiú), a kontrollcsoportban 110 óvodás (53 lány + 57 fiú) került. Kísérleti csoport az óvodában a szűrési eredmények heterogenitása (különbözősége), az elváltozások halmozottsága, valamint a vizsgálati helyszínek alapján szerveződött. Kontrollcsoport olyan gyerekekből állt, akik részt vettek mindennapos testnevelésben. A vizsgálatban résztvevő óvodás gyerekek elemszáma a magyar populációnak 0,07 %. A 2000/2001-es év ugyanazon korú magyar populáció alapján. 1. sz. táblázat: Vizsgált óvodás gyermekek Életkor 4 évesek 5 évesek 6 évesek Együtt
Lányok 14 80 23 117
Fiúk 30 68 20 118
Együtt 44 148 43 235
46
A vizsgálatunk négy városban – Budapesten, Debrecenben, Ajkán, Szarvason – hét óvodában, valamint egy falun Békésszentandráson zajlott. Az életkornál decimális életkort számítottam (Mészáros, 1990). 2000/2001-es tanév őszén a vizsgálat magába foglalta az ortopédiai szűrést, a gyerekek motoros képességének vizsgálatát és a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. A kísérleti csoportokban (óvodai és iskolai) heti öt alkalommal végezték a gyerekek a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot a mindennapos testnevelési mozgásanyagba beépülve. A vizsgálatban speciális képzéssel rendelkező óvodapedagógusok, testnevelő szakos kollégák vettek részt, akik a testnevelési foglalkozásokat és órákat vezették. Év végén újra elvégeztük az ortopédiai szűrést és a motoros képességek vizsgálatát, ugyanazokkal a próbákkal és személyekkel, mint ősszel. Az év eleji és az év végi vizsgálati eredményeinket összehasonlítottuk, kapott eredményeket összevetettük a hazai publikált adatokkal. Feltételezésünk az volt, hogy azok a gyerekek, akik a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot rendszeresen végezték, náluk nem alakultak ki, mozgásszervi elváltozások, valamint a már meglévő elváltozások nem rosszabbodtak. A pedagógusok körében, akik a testnevelési foglalkozásokat vezették kérdőív segítségével tájékozódtunk a gyerekekről. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire motiválta a gyerekeket a mozgásanyag. (Kérdőív a kutatási módszereknél.) Dr. Illyés Sándor professzor úr indított el ebben a kutatásban. A következőket mondta: „az lesz a prevenciós, korrekciós mozgásanyag igazi bemérése, ha a gyerekek mindennap végzik és év végén ugyanazok a személyek, ugyanazokkal a tesztekkel és próbákkal lebonyolítják a vizsgálatot.” – az orvos pedig a szűrést. A mintában valamennyi résztvevőre vonatkozó teljes körű a felmérés. Nemek szerinti bontás (elváltozások és tünetmentesek vonatkozásában). Elváltozások szerinti típusokba sorolás.
47
Összehasonlító elemzés mintán belül (elváltozásokkal rendelkezőket a tünetmentesekkel). Vizsgálatomban két irányvonal különül el: 1. Saját vizsgálataim 1995. és 2001. évben 2. Saját vizsgálataim eredményeinek az összehasonlítása a publikált hazai adatokkal A prevenciós, korrekciós mozgásanyag általános és speciális gyakorlatokból áll, ebben rejlik a komplexitása. A mozgásanyag gyakorlása során lényeges az állandó tartásjavítás. Az óvodás és iskolás gyerekek mozgásszegényen élnek, ezért a mozgásszegénység hatásait folyamatosan kompenzálni szükséges, a zsugorodott izmok nyújtásával a gyengült izmok erősítésével és több mozgással. A rendszeresen végzett prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal, éppen azok a mozgásszegénység okozta civilizációs ártalmak előzhetők meg, melyek felnőttkorban népbetegségként jelentkeznek.
5.2.2. Ortopédiai szűrés az óvodáskorú gyerekeknél 1995-ben kezdtem el vizsgálódásaimat az óvodások körében az egészségi állapotukra vonatkozóan. A vizsgálat magába foglalta az óvodások ortopédiai és belgyógyászati szűrését. Diagnosztizált elváltozások és betegségek számának arányát az 2. sz. ábra mutatja.
48
2. sz. diagram: Diagnosztizált betegségek gyermekenkénti számának aránya
Diagnosztizált betegségek gyermekenkénti számának aránya
4.80%
0.50%
22.10%
34.10%
38.50%
Vizsgált gyerekek száma: 208 Születési idôszak: 1987-1992 Vizsgálat ideje : 1995
egészséges
1 betegség
2 betegség
3 betegség
4 betegség
208 fő óvodás gyereket vizsgáltak meg a gyermekszakorvosok főiskolánk gyakorlóóvodájában. Egészséges óvodás 34,10% volt. Egy elváltozással vagy egy belgyógyászati betegséggel rendelkezett 38,50%. Két ortopédiai elváltozása vagy egy ortopédiai elváltozása és egy belgyógyászati betegsége 22,10%-nak volt. Hármat 4,80%-nak és négyet 0,50%-nak állapítottak meg. A betegségek előfordulásának százalékos valószínűsége 208 fő óvodás gyerek esetében 1995. 3. sz. ábra mutatja.
49
3. sz. diagram: A betegségek előfordulása
A betegségek elôfordulásának százalékos (minta elemszáma : 208 gyermek) Ágyéki gerinc fokozott elôrehajlása Asztma Bal vállcsúcs magasabb Egészséges
1.00% 6.30%
7.20%
Fejbiccentôizom rövidülés Fejletlen mellkas
0.50%
Ferde nyak
26.90%
34.10%
Funkcionális gerincferdülés Gerincferdülés Gyenge alkat Hanyag tartás Kövérség
6.30%
0.50%
Lógó has Lúdtalp
14.90% 29.30%
1.00%
Lapocka magas állása Lapos hát Szemüveges Tölcsérmell Túlfeszített lábszár X láb
A diagram jól szemléletei, hogy a fejletlen mellkas, lúdtalp, hanyag tartás az egészséges gyerekek mellett gyakran fordul elő, még a többi elváltozás és betegség kis százalékában. A civilizáció következtében kialakult hanyag tartás, fejletlen mellkas, lúdtalp, mint diagnózisok évről-évre emelkedő tendenciát mutatnak. A hanyag tartás jellemzőit bemutattam már a 2.3. pontban „Helyes testtartás és helytelen testtartások” című fejezetben. Az ortopédiai szűrővizsgálatok magas arányban fedeztek fel kezdődő mozgásszervi elváltozásokat: fejleten mellkast, ágyéki gerinc fokozott előrehajlását (lordozist), lúdtalpat. Mit értünk ezeken a mozgásszervi elváltozásokon?
50
Fejletlen mellkas elváltozás – a civilizációs ártalom, a mozgásszegény életmód hozzájárul a lapos, tágulásra csak minimálisan képes mellkas kialakulásához. Az ilyen mellkas elől-hátul lelapult és a nyílirányú átmérője rövid. Ágyéki gerinc fokozott előrehajlása (lordozis) – minden esetben az előrebillenő medence határozza meg ezt az elváltozást. A medence túlzottan előredől. Lúdtalp – a láb hosszanti boltozata lelapul, a sarkak befelé döntött helyzetben (valgus állásban) vannak. A szűk, merev talpú cipő viselése elősegíti a kialakulását. 1995-ös évben elővizsgálataim során tapasztalatokat szereztem, konkrétan a vizsgálatok előkészületeiben, méréseiben. Tapasztalataimat publikáltam külföldön is és itthon is. Publikációim kapcsolódnak az elővizsgálataimhoz. Az 1995-ben végzett ortopédiai szűrés az óvodások és iskolások körében a gyerekek egészségi állapotának a feltárására vonatkozott. Az ortopédiai elváltozások előfordulásának a gyakoriságát a vizsgálatomban a prevenciós, korrekciós mozgásanyag összeállításánál vettük figyelembe. A gyerekekkel 1995-ben motorikus szint megállapítására még nem végeztünk próbákat, csak öt évvel később, a 2000/2001-es tanévben. 2000/2001-es tanév elején és végén a gyermekszakorvosok több helyszínen (5.2. pontban bemutattam) elvégezték a 4, 5, 6 éves óvodások ortopédiai szűrését. A vizsgálat magába foglalta az antropometriát és a testmagasság, testtömeg mérését a mellékelt szűrési lap szerint (1. sz. melléklet). Szűrési szempontokat csoportosítva a „Szűrési lap” alapján négy nagy csoportot lehet megkülönböztetni: 1. a testtartással kapcsolatos elváltozások 2. mellkas alakjával kapcsolatos elváltozások 3. térd és lábszár elváltozásai 4. láb elváltozásai Eredmények (4. sz. ábra): 2000/2001-es tanévben 235 fő óvodás vett részt ortopédiai szűrésben. A szűrési eredményeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy diagnózisokat tekintve a legnagyobb arányban a lúdtalp fordult elő 64%-ban, majd a fejletlen mellkas 31%-ban, majd a hanyag tartás 23%-ban és végül fokozott ágyéki homorú hajlat 22%-ban. Az elváltozások előfordulása kísérleti és kontrollcsoportok vonatkozásában.
51
Óvodás lányoknál (4, 5, 6 évesek) a kísérleti csoportban 52 lánynak volt mozgásszervi elváltozása. A kontrollcsoportban 44 lánynak. Óvodás fiúknál (4, 5, 6 évesek) a kísérleti csoportban 47 fiúnak volt mozgásszervi elváltozása, a kontrollcsoportban 48 fiúnak. 4. sz. diagram: Az óvodáskorú gyerekek elváltozásai
Az óvodás korú gyerekek elváltozásai 25.00 20.00 15.00 10.00 5.00
s oz i
ty ú
km
el l,
lo rd
lú
dt al p
p al lú dt (k öv
es
m
ob
el lk
al lú dt
ér ),
.,
de
m
as
de
m el
fo r
lk as
n tle le
fo rm .
as el lk
lá b "X "
p, al
fe j
p,
lú dt
m
al p
zi s
lú dt
lo rd o
"X "
lá b as fe z fe tm jl e jl e tle ás tle n n m m el el lk lk as as , lú dt al ha ha p n n ha ya ya ny g g ta ta ag rt rt ta ás ás rt , ás "X , " ki té fó rd zi s, lú dt há al p ti as sz im et ria
0.00
elváltozások fiú
lány
elváltozások összesen
Az elváltozások gyakoriságának összehasonlítása az 1995. és 2001. évi mintákban 2. sz. táblázat: 1995. és 2001. évi minták összehasonlítása gyerekek életkora gyerekek neme minta éve gyerekek száma hanyag tartás gyenge alkat lapos hát ágyéki gerinc fokozott előrehajlása fejletlen mellkas tölcsérmell bal vállcsúcs magasabb geincferdülés túlfeszített lábszár X láb lúdtalp
5 éves
6 éves
fiú
lány
fiú
1995 27 15% 0% 0% 0%
2001 62 23% 0% 0% 13%
1995 30 6% 0% 0% 0%
2001 27 20% 0% 0% 2%
1995 32 19% 0% 0% 9%
2001 55 13% 3% 3% 22%
48% 0% 0% 0% 0% 4% 26%
17% 0% 3% 3% 3% 0% 13%
5% 26% 0% 0% 0% 0% 47%
7% 20% 0% 0% 0% 2% 64%
41% 0% 0% 0% 0% 3% 31%
31% 6% 0% 3% 0% 3% 22%
52
lány 1995 2001 32 33 7% 9% 0% 0% 0% 0% 0% 3% 7% 15% 0% 0% 0% 0% 33%
15% 12% 0% 3% 0% 6% 36%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
hanyag
lapos hát
tartás
fejletlen
bal vállcsúcs
túlfeszített
mellkas
magasabb
lábszár
lúdtalp
5 éves fiú 1995.
5 éves fiú 2001.
5 éves lány 1995.
5 éves lány 2001.
6 éves fiú 1995.
6 éves fiú 2001.
6 éves lány 1995.
6 éves lány 2001.
A 2001. évi szűrési mintában sajnos több mozgásszervi elváltozást diagnosztizáltak, mint 1995-ben. Nézzük meg konkrétabban: A fejletlen mellkas elváltozást 1995-ben az ötéves fiúknál a fejletlen mellkas elváltozás 48%, 2001-ben az ötéves fiúknál 17%. 1995-ben a hatéves fiúknál 41%, 2001-ben a hatéves fiúknál 31%. A fejletlen mellkas elváltozás, 2001-ben csökkenő tendenciát mutat a fiúknál az 1995-ös szűrési eredményekhez képest. A fejletlen mellkas elváltozás a lányok esetében a következő mutatókat mutatja. 1995-ben az ötéves lányoknál 5%, 2001-ben 7%, 1995-ben a hatéves lányoknál 7%, 2001-ben 15%. A lányoknál a fejletlen mellkas elváltozás 2001-ben növekvő tendenciát mutat az 1995ös szűrési eredményekhez képest. A lúdtalp, mint diagnózis 1995-ben az ötéves fiúknál 25%, 2001-ben 13%.
53
1995-ben a hatéves fiúknál 31%, 2001-ben a hatéves fiúknál 22%. Hasonlóan a fejletlen mellkas elváltozáshoz a lúdtalp is csökkenő tendenciát mutat a fiúknál, míg a lányoknál növekvőt, mert 1995-ben az ötéves lányoknál 47%, 2001-ben az ötéves lányoknál 64%, 1995-ben az ötéves lányoknál 33%, 2001-ben a hatéves lányoknál 36%. Korunk divatos testtartása a hanyag tartás, az óvodásoknál: 1995-ben az ötéves fiúknál 15%, 2001-ben az ötéves fiúknál 23%, 1995-ben a hatéves fiúknál 19%, 2001-ben a hatéves fiúknál 13%. A szűrési adatok között említésre méltó még a fokozott ágyéki homorú hajlat (lordozis): 1995-ben az ötéves fiúknál 0%, 2001-ben az ötéves fiúknál 13%, 1995-ben a hatéves fiúknál 9%, 2001-ben a hatéves fiúknál 22%. Lányoknál: 1995-ben az ötéves lányoknál 0%, 2001-ben az ötéves lányoknál 2%, 1995-ben az ötéves lányoknál 0%, 2001-ben a hatéves lányoknál 3%. Néhány elváltozást és deformitást említenék még, amelyek kis százalékban 2, 3, 4%-ban előfordultak. „X” láb 4%-ban, gerincdeformitás 3%-ban. Mellkasdeformitások közül a tölcsér mell deformitást főleg lányoknál és települést tekintve főleg Szarvason és környékén diagnosztizálták nagy számban.
54
Tölcsérmell diagnózis: 1995-ben az ötéves fiúknál 0%, 2001-ben az ötéves fiúknál 0%, 1995-ben a hatéves fiúknál 0%, 2001-ben a hatéves fiúknál 6%. Lányoknál: 1995-ben az ötéves lányoknál 26%, 2001-ben az ötéves lányoknál 20%, 1995-ben az ötéves lányoknál 15%, 2001-ben a hatéves lányoknál 12%. Érdekes megfigyelni, hogy településenként, ahol a vizsgálatok folytak hogyan változott az egyes elváltozások előfordulása. Békésszentandráson és Szarvason az óvodákban a mellkasdeformitások, hanyag tartás és a lúdtalp fordultak elő a legnagyobb arányban a többi elváltozással szemben. Budapesten, Debrecenben, Ajkán az óvodások szűrésén a hanyag tartás, a fokozott ágyéki homorulat (lordozis) és a lúdtalp volt a jellemző és megjelent a városi gyerekeknél az obesitas, mint diagnózis. Feltehető, hogy a táplálkozási szokások lehetnek a háttérben. 2000/2001-es tanév végén a 235 óvódásnál ismételten elvégezték a gyermekorvosok az ortopédiai szűrést. Javulást a lányok estében 8 lánynál állapítottak meg. Háromnál fejletlen mellkas, ötnél a hanyag tartás diagnózisában. A kontrollcsoportban az elváltozások egy elváltozással emelkedtek (lúdtalp). Fiúk esetében 6 fiúnál volt jelentős javulás a hanyag tartás vonatkozásában. A kontrollcsoportban plusz két elváltozással a szűrés eredményei változtak (lúdtalp két főnél). Óvodáskorban a szűrővizsgálatok igazolják, hogy gyerekeinknél a legkülönbözőbb mozgásszervi elváltozások előfordulnak. Korai felismeréssel igen jól korrigálhatók. E fentek egyértelműen a megelőzés fontosságára irányítják a figyelmet.
55
5.2.3. Antropometriai vizsgálatok és motorikus próbák 4, 5, 6 éveseknél, eredményeik összehasonlítása hazai vizsgálatokkal 2000/2001-es tanév elején 235 óvodást – 118 fiút és 117 lányt vizsgáltunk meg. Saját vizsgálatunkban a vizsgálati módszerek két csoportba sorolhatók: antropometriai (testmagasság, testtömeg) vizsgálatok és motorikus próbák. Motorikus próbák közül: 20 m-es vágtafutást, helyből távolugrást, tartós (6 perces) futás, egyensúlyozást, Bumeráng tesztet alkalmaztuk. A próbák többsége ismert, megbízható és reprodukálható. A tartós futás tesztet Böss és Mechling, (1985) dolgozta ki. Megbízhatóságára és objektivitására a szerzők szoros korrelációs együtthatót találtak (r = 0,85). Adatainkból
alapstatisztikát
számítottunk.
Meghatároztuk
azokat
a
korintervallumokat, amelyekben az átlagok különbsége elsőrendűen és másodrendűen a legnagyobb. Az egymást követő életkorok között különbségeket t statisztikával 5% hibavalószínűségi szinten értékeltük. 2000/2001-es tanév elején egy helyzetfeltáró vizsgálatot végeztünk a 4, 5, 6 éves óvodások körében az előbb említett antropometriai és motorikus próbákkal. (2. sz. melléklet) Feldolgozás során eredményeinket összehasonlítottuk hazai vizsgálatokkal, amelyek hasonló életkorú és nemű gyerekekkel szintén helyzetfeltáró vizsgálatot végeztek, hasonló tesztekkel és próbákkal. Az óvodások körében longitudinális vizsgálatban (1 év alatt 2 felmérés) kísérleti csoportként 64 lány és 61 fiú vett részt a vizsgálatban. Kontrollcsoportot 56 lány és 60 fiú alkotta. Megvizsgáltuk az egyes próbák közötti összefüggések szorosságát, valamint a testméretek és a motorikus teljesítmények összefüggéseit.
Testmagasság összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A szűrési eredmények heterogenitása, valamint a kutatás helyszínei alapján történt a kísérleti csoportok kijelölése.
56
A 4-6 éves óvodások biológiai státuszát a testmagasság és a testtömeg alapján ítéltük meg. Óvodásoknál a kísérleti csoportban mindkét testméreti értékben és mindkét nemnél egy-egy eset kivételével az általunk vizsgált gyerekek értékei meghaladták a hazai antropometriai vizsgálatok értékeit. Ez a vizsgálat mintánk kisebb elemszámára vezethető vissza. Szignifikáns a lányoknál a 4, 5 évesek közötti differencia.
Kontrollcsoport A kontrollcsoportban az óvodásaink testmagasság átlagai a fiúknál meghaladta a hazai vizsgálatok testmagasság átlagait. Lányoknál csak a 6 éves lányok esetében maradtak el a hazai értékektől. A fiúk és lányok között számottevő különbség nem állapítható meg. A hazai referencia értékekkel való egybevetés Eiben – Barabás – Pantó, (1991) azt a jellegzetességet mutatja, hogy a 4 és 5 évesek nagyobb mértékben, a 6 évesek kisebb mértékben múlják felül az egész országra reprezentatív (jellemző) minta átlagát.
A testtömeg összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A testtömeg változása az egyik legjobb jelzője azoknak a hatásoknak – életmód, táplálkozás, rendszeres testmozgás, stb. – amelyek a gyerekek életében pozitív vagy negatív befolyással bírnak. A kísérleti csoportban a 4 éves és 5 éves fiúknál nagyobb testtömeget találtunk, mint a hazai referencia értékeke. A 6 éves fiúk testtömege (Farmosi – Gaálné, 1999) nagyobb, mint az általunk vizsgált 6 éves fiúk testtömege. A lányoknál egy kivételtől eltekintve Győri, (1991) által vizsgálat lányok testtömege a nagyobb. A fiúk és a lányok tömeggyarapodását tanulmányozva megfigyelhetjük, hogy a saját mintánkban a fiúk és a lányok egy-egy kivételtől eltekintve magasabbak, ezért a nagyobb testtömeg ebből is adódhat. Az átlagok közötti különbségek szignifikanciája, valamint a hazai referencia adataival való összehasonlítás alapján a gyerekek jó testi fejlettsége állapítható meg. Fejlettségük megfelelő strukturális alapot teremt a motorikus teljesítményekhez.
57
Kontrollcsoport A 4 és 5 éves fiúk esetében a testtömeg átlagadataink, meghaladják a hazai vizsgálati eredményeket. Lányoknál a 4, 5, 6 évesek esetében a veszprémi óvodások testtömege (Győri, 1991) meghaladja a saját vizsgálatunk testtömeg értékeit. Győri által vizsgált minta kisebb elemszámra vezethető vissza, valamint a városi környezet, a korlátozott mozgási lehetőséggel tömeggyarapodást eredményezhet. A legnagyobb különbséget a 4 és 5 éves fiúk testtömeg átlagai (Eiben- Barabás – Pantó, 1991) és a saját vizsgálatunk értékei között lehet megfigyelni.
58
59
A testtömeg összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Életkor 3. Eiben4. Farmosi 1. Bakonyi 2. Győri (év) BarabásGaál (1999) (1981) (1991) Pantó (1991) fiúk 4 16.32 17.42 16.10 16.98 5 18.14 19.76 17.89 19.14 6 20.58 22.36 20.54 20.92 lányok 4 16.06 17.10 15.54 16.41 5 17.97 18.78 17.96 18.75 6 20.07 21.96 20.44 20.89
116.72
2.60 2.00 0.67 0.44 1.13 0.39
16.50 19.10 20.46
1-5
18.92 20.14 21.25
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
-1.43
113.96
115.97
6
117.94
5.86 2.91
108.36 112.19
115.39
8.96 4.24 1.36
1-5
112.23 113.96 117.30
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
A testmagasság összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők 3. EibenÉletkor 1. Bakonyi 2. Győri Barabás4. Farmosi (év) (1981) (1991) Pantó Gaál (1999) (1991) fiúk 4 103.27 104.91 102.80 104.48 5 109.72 112.38 109.01 111.20 6 115.94 117.30 116.34 116.78 lányok 4 102.50 103.66 101.76 103.39 5 109.28 110.12 109.18 110.10
3. sz. táblázat: Óvodások körében végzett vizgálatok
-0.60 0.32 -1.50
1.50 0.38 -1.11
2-5
0.96 1.14 0.02
2.82 2.25 0.71
3-5
-2.01
6.60 3.01
9.43 4.95 0.96
3-5
Differencia
-3.98
4.70 2.07
7.32 1.58 0.00
2-5
Differencia
0.09 0.35 -0.43
1.94 1 0.33
4-5
-2.76
4.97 2.09
7.75 2.76 0.52
4-5
20 méteres vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A vágtafutás ebben az életkorban az idegrendszeri érést kísérő mozgásgyorsaságot jellemzi. A teljesítmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a jól koordinált futómozgás a 4 évesek 30%-ra, az 5 évesek 70-75%-ra, a 6-7 évesek 90%-ra jellemző (Farmosi, 1999). Saját vizsgálatunkban a kísérleti csoportban mindkét nem teljesítménye gyakorlatilag megegyező. A hazai referencia értékekkel összehasonlítva mind a fiúk, mind a lányok eredményei vizsgálatunkban alul maradtak. Lényeges különbség az átlagokat tekintve a 6 éves fiúk teljesítményeiben fedezhető fel. A hazai vizsgálatokkal való egybevetés nehézségbe ütközik. Fő ok a futási távolság különbözősége.
Így
nem
nyílt
lehetőség
Bakonyi,
(1981)
adatival
való
összehasonlításra, mert Bakonyi 30 m-es vágtafutás teljesítményt mért.
Kontrollcsoport A kontrollcsoportban a 4 éves fiúk átlagát a vizsgált minta kisebb elemszáma befolyásolja. Jelentős változás a 4 és 5 éves fiúknál és lányoknál figyelhető meg. A hazai vizsgálatok átlagai 5 és 6 éves fiúk és 5 éves lányok esetében jobbak, mint a saját vizsgálatunk eredményei. Lényeges különbség a 6 éves fiúk és lányok értékeinél figyelhető meg. Érdemes megfigyelni, hogy a kontrollcsoport 20 m-es vágtafutás eredményei jobbak, mint a kísérleti csoport eredményei.
60
5.16
6.05
5.50
5.27
6
4
5
6
6.25
5.42
5.16
6.05
5.50
5.27
4
5
6
4
5
6
1. Győri (1996)
5.42
5
Életkor (év)
6.25
1. Győri (1996)
4
Életkor (év)
2. Ákoshegyi (1994)
5.32
5.83
-
5.42
5.64
-
5.43
5.81
5.90
5.47
5.80
5.82
3. Győri (1991) -kontrol
lányok
fiúk
5.43
5.81
5.90
5.47
5.80
5.82
3. Győri (1991) kontrol
5.18
6.03
6.88
lányok
5.16
5.60
6.58
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
61
5.18
6.03
6.88
5.16
5.60
6.58
4. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők - Kontroll
5.32
5.83
-
5.42
5.64
-
2. Ákoshegyi (1994)
Vizsgálatot végzők - Kísérleti
4. sz. táblázat: 20 méteres vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
6.82
5.89
5.56
6.49
5.77
5.79
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
5.82
6.75
6.09
6.82
6.24
5.86
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
1.55
0.39
-0.49
1.33
0.35
-0.46
1-5
0.55
1.25
0.04
1.66
0.82
-0.39
1-5
1.50
0.06
-
1.07
0.13
-
2-5
Differencia
0.50
0.92
-
1.40
0.60
-
2-5
1.39
0.08
-0.34
1.02
-0.03
-0.03
3-5
Differencia
0.39
0.94
0.19
1.35
0.44
0.04
3-5
1.64
-0.14
-1.32
1.33
0.17
-0.79
4-5
0.64
0.72
-0.79
1.66
0.64
-0.72
4-5
Helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
Kísérleti csoport A gyorsasági erő mérésére használt teszt a helyből távolugrás. Saját vizsgálatunkban a fiúk és a lányok teljesítményeit figyelve az 5 éves fiúk és a 6 éves lányok eredményei a legjobbak. A legkisebb teljesítmények azzal magyarázhatók, hogy a 4 éves gyerekek még nem igazán tudnak ugrani. A hazai vizsgálati eredményekkel való összehasonlítás során kitűnik, hogy Bakonyi, (1981) által közölt értékek gyengébbek a saját átlagainknál. Győri, (1991) adatai jelentős mértékben felülmúlják az általunk vizsgált értékeket. Lényeges különbség érzékelhető a 4 és 5 éves fiúk és lányok teljesítményei között.
Kontrollcsoport A kontrollcsoport átlagai közül kiemelkedik Győri, (1991) távolugró teljesítményei. Győri, (1991) vizsgálatában a gyerekek válogatott körből (egyetemi óvoda) kerültek ki, erre vezethető vissza a kiemelkedő teljesítményük. Lényeges különbségek mutatkoztak Győri, (1991) és saját vizsgálatunk teljesítményei között.
Tartós (6 perces) futás Vizsgálatunkban a Börs – Mechling (1985) féle 9-17 éves gyerekek és ifjak számára kidolgozott és standardizált teszt alkalmazása szerepelt. Ezt csak részben tudtuk teljesíteni. Betartottuk a teszt előírásait az időtartam kivételével. Be kellett látnunk, hogy a 4 évesek „tartós” futása esetenként 200-300 méterig terjedt. Ez egy újabb problémát vet föl. Az állóképesség meghatározásának ugyanis fontos kritériuma – igaz felnőttekre vonatkozóan, hogy az intenzitás legalább közepes (50%-os) legyen és minimum 3 percig tartson (Hollmann – Hettinger, 1976). Nincs konkrét irodalmi adatunk arról, hogy ezek a kritériumok a 6 évesekre is érvényesek. Véleményünk szerint a minimum értékekhez közel eső futó eredmények nem tartottak ennyi ideig.
62
A kordio-respiratorikus (keringési – légzési) rendszer számára tehát ez nem jelentett állóképességi jellegű terhelést. Valamilyen szempontból mégis megterhelők lehettek, mert másként a gyerekek nem hagyták volna abba a futást. Arra is gondolhatunk, hogy a tartós futás eredményére hatással lehet a gyakorlás hiánya. A gyerekek monotónia tűrő képessége alacsony, így a motivációs tényezők is befolyásolják a teljesítményt. Nádori (1980) megállapította, hogy az 5 éves lányok és fiúk minden megerőltetés nélkül tudnak futni megállás nélkül átlagban 1000 – 15000 m-t. A tartós futóteljesítmények 6 éves korig mérsékelten, utána nagymértékben növekednek. A teljesítmények életkor függően javultak a saját vizsgálatunkban. A fiúk 7 éves kortól felülmúlják a lányokat. A teljesítmények életkor függően javulnak. A fiúk teljesítménye jobb a lányokénál.
Kísérleti csoport A minimális teljesítmény 300 m, a maximális 960 m. A legdinamikusabb változás az 5 és 6 éves kor között figyelhető meg, a fiúknál és a lányoknál egyaránt. Összehasonlítási lehetőségünk Farmosi – Gaálné, (2000) vizsgálatával adódott. Saját vizsgálatunkban a 4, 5 és 6 éves fiúk átlagban 212 m-rel jobb teljesítményt értek el mint Farmosi – Gaálné, (2000) vizsgálatában. A vizsgált mintánk kisebb elemszáma eredményezheti a nagyobb teljesítményeinket. Lányoknál a 6 évesek átlagai elmaradtak a Farmosi – Gaálné, (2000) átlagaitól, a különbségek szignifikánsak. Véleményünk a teszt kapcsán a következő. A gyerekek kellő felkészítése után alkalmas az állóképesség vizsgálata. Előnye, hogy kis helyen megvalósítható. Akik a futást néhány kör után abbahagyják még nem jutottak el a fejlődés során arra a szintre, hogy ezt a képességüket megmutassák. Távlatokra vonatkozó előrejelző értéke véleményünk szerint nincs.
63
Kontrollcsoport A kontrollcsoport eredményei lényegesen jobbak, mint a kísérleti csoport eredményei fiúknál és lányoknál egyaránt. A 4 éves lányok estében a kiemelkedő teljesítményt a kisebb elemszám okozhatja. Összehasonlítás eredménye a Farmosi – Gaálné, (2000) átlagaival azt mutatja, hogy vizsgálatunkban a 4, 5 és 6 éves fiúk teljesítménye jobb, lányoknál 6 évesek eredményei elmaradnak. A teljesítmények életkor függően javulnak. Saját vizsgálatunkban és a Farmosi – Gaálné, (2000) vizsgálatában a gyerekek közel azonos tájegységről származtak.
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A motorikus paraméterek közül ennél a minta igen vaiábilis. Érdekes, hogy a 4 éves lányok teljesítménye meghaladja az azonos korú fiúkét. Hasonló eredményt közölt erről a tesztről Bakonyi, (1981) és Bakonyi – Nádori, (1978) is. Hazai vizsgálattal való összehasonlítás során megállapítható, hogy az általunk vizsgált fiúk és lányok teljesítményei meghaladják mind a Bakonyi, (1981) mind a Bakonyi – Nádori, (1978) által publikált eredményeket. Lényegyes különbség a 4 és 5 évesek vonatkozásában érzékelhető.
Kontrollcsoport A kontrollcsoportunkban a teljesítményeink mind a három életkorban 4, 5, 6 éves fiúk, lányok vonatkozásában meghaladja a hazai vizsgálatok eredményeit. Lényeges különbségek mutatkoznak a 4 és 5 éves fiúk és lányok teljesítményei között.
64
Bumeráng teszt Kísérleti csoport A
tesztet
először
Kunosné
–
Gaálné
alkalmazta
az
óvodás
gyerekek
mozgásügyességének a mérésére (1991). A teszt az óvodás korosztályra jellemző mozgásanyagot tartalmaz (mászás, futás). Változatos mozgásformákkal a gyerekek érdeklődését ébren tartotta, minden egyes esetben örömmel végezték a gyerekek. Vizsgálatunkban a mozgás-ügyesség vizsgálatára alkalmaztuk. Kísérleti csoportunkban a 6 éves fiúknál születtek a legjobb teljesítmények, majd az 5 éves fiúknál. A lányok eredményei egy-két kivételtől eltekintve közel azonosak a fiúk teljesítményeivel. Összehasonlítási lehetőségünk csak a Farmosi – Gaálné, (1999) vizsgálatával sikerült.
Kontrollcsoport Kontrollcsoportunk teljesítményei a kísérleti csoportunk eredményeihez képest lényegesen jobbnak bizonyultak. A lányok teljesítményei a 4, 5 és 6 éveseknél jobb, mint a fiúk teljesítményei. Megjegyzem, főiskolánk gyakorlóóvodájának óvodásai képezik kontrollcsoportunk egy részét. Így gondolhatunk arra, hogy a jobb teljesítmény erre vezethető vissza. A tartós (6 perces) futás tesztnél is a leírtak szerint a kontrollcsoport teljesítmények jobbak a kísérleti csoport eredményeinél.
Összefoglalás 2000/2001-es tanévben 235 óvodás vett részt a vizsgálatunkban. Testi fejlettséget (testmagasság, testtömeg) és motorikus teljesítményeket vizsgáltunk. Adat feldolgozásnál alapstatisztikát – átlagot, szórást, variációs együtthatót számítottunk és megadtuk a szélső értékeket. Eredményeinket összehasonlítottuk hazai szerzők eredményeivel. Az összehasonlításhoz F próba után t, vagy d próbát használtunk. Szignifikancia szintnek az 5% hibavalószínűséget választottuk.
65
Vizsgálati eredmények 1. Testmagasságra vonatkozóan Jelentős magasságbeli különbség az azonos korú fiúk és lányok között nem állapítható meg. Saját vizsgálatunkban egy kiugró testmagasságbeli érték figyelhető meg a 4 éves fiúk esetében. A 4 éves fiúk a minta alapján kisebb elemszámban vettek részt a vizsgálatban. A kiugró értéket ez is okozhatta. Lényeges különbség fiúknál és lányoknál 4-5 éves korban adódott. Szignifikáns a lányoknál a 4-5 évesek, 6-7 évesek közötti differencia, valamint a fiúknál 5-6 évesek és a 6-7 évesek közötti differencia.
2. A testtömegre vonatkozóan A hazai vizsgálatok adataival való összevetés azt mutatja, hogy gyerekeink jó testi fejlettséggel rendelkeznek. Tömeggyarapodásban nagy változások fiúknál és lányoknál nem érzékelhető. Szignifikáns a 4-5 éves lányok, a 6-7 éves lányok, valamint a 6-7 éves fiúk közötti differencia. 3. 20 m-es vágtafutás Mind a két nemre a javuló teljesítmény jellemző. Fiúk teljesítménye jobb a lányokénál. A legdinamikusabb változás a fiúknál és a lányoknál egyaránt a 4-5 éves kor. Szignifikáns a 4-5 éves lányok, az 5-6 éves fiúk közötti differencia. 4. Helyből távolugrásra vonatkozóan A tesztnél különösen kicsi minimum értékeket találunk, amely a még nem koordinált mozgással magyarázható. Mindkét nemnél a legnagyobb különbség 4-5 éves kor között figyelhető meg. Győri, (1991) átlagai jobbak saját átlagainknál. Szignifikáns a 4-5 éves fiúk, a 6-7 éves fiúk, valamint lányoknál az 5-6 éves és a 6-7 éves lányok közötti differencia.
66
5. A tartós futásra vonatkozóan A teljesítmény mind a két nemnél életkorfüggően javul. Az óvodások állóképessége igen változékony, mivel a teljesítményeket a légzési és keringési rendszer állapotán túl a monotóniatűrő képesség és motivációs tényezők is befolyásolják. A nagy változás az 56 éves kor között figyelhető meg. Szignifikáns az 5-6 éves lányok közötti differencia. 6. Az egyensúlyozásra vonatkozóan Az életkorfüggő javulás egyenletes a tesztben. A lányok teljesítménye meghaladja a fiúkét. Szignifikáns a 6-7 éves lányok és a 6-7 éves fiúk közötti differencia. 7. Bumeráng teszt Mozgásügyesség vizsgálatára alkalmaztuk. Ez a teszt olyan mozgáselemeket tartalmaz, amelyek ebben az életkori intervallumban kedvelt mozgásformái a gyerekeknek (mászás, futás). A kísérleti csoportban a fiúk átlagai a jobbak, a kontrollcsoportban a lányok átlagai. Szignifikáns az 5-6 éves fiúk közötti differencia. Összefoglalva: A gyerekek biológiai fejlettsége és motoros teljesítménye szoros egységet, kölcsönösséget tételez fel. Optimális feltételek között a gyerekek motoros képességei rendkívüli intenzitással fejlődnek. Hatásuk biológiai, pszichikai és szociális fejlődésre vitathatatlanul jelentős.
5.2.4. Az óvodáskorú egészséges gyerekek eredményeinek összehasonlítása a tartási rendellenességekkel rendelkező óvodás gyerekek eredményeivel Összehasonlításunkban
kíváncsiak
voltunk
arra,
hogy
hogyan
alakultak
az
elváltozásokkal rendelkező gyerekek vizsgálati eredményeik az egészséges társaik eredményeihez képest. Testmagasságra vonatkozóan: -
az egészséges gyerekek testmagasság átlaga a kísérleti csoportban 112,5 cm, a kontrollcsoportban 112,7 cm
67
-
az elváltozással rendelkező gyerekek testmagasság átlaga a kísérleti csoportban 113,2 cm, a kontrollcsoportban 113,2 cm.
Összehasonlítás szerint az elváltozással rendelkező gyerekek 0,6 cm-el magasabbak az egészséges gyerekekhez képest. Testtömegre vonatkozóan: -
az egészséges gyerekek testtömeg átlaga a kísérleti csoportban 19,0 kg, a kontrollcsoportban 19,5 kg
-
az elváltozással rendelkező gyerekek testtömeg átlaga a kísérleti csoportban 19,5 kg, a kontrollcsoportban 19,6 kg.
Mindkét testméreti értékben megközelítően azonosak az antropometriai mutatók. Motorikus tesztek eredményei – az egészséges óvodások átlaga a 20 m-es vágtafutásban a kísérleti csoportban 6,55 s, a kontrollcsoportban 6,01 s. Jobb eredmények születtek a következő diagnózisokban: -
fejletlen mellkas: 6,03 s (kísérleti csoportban) 5,25 s (kontrollcsoportban)
-
lordozisnál: 5,80 s (kontrollcsoportban)
-
lúdtalp esetében: 5,90 s (kontrollcsoportban)
-
mellkas deformitásnál: 5,94 s (kísérleti csoportban) 5,32 s (kontrollcsoportban)
Feltételezhető, hogy ezek az elváltozások nem hatnak korlátozó tényezőként a 20 m-es futásban. Gyengébb eredmények a következő diagnózisokban mutatkoztak: -
„X” térd és lúdtalp: 8,14 s (kísérleti) 7,20 s (kontroll)
-
hanyagtartás: 7,15 s (kísérleti) 6,42 s (kontroll)
-
kövérség (obesitas): 6,84 s (kísérleti)
Az „X” térd és a lúdtalp elváltozásokban, a lábra fáradékonyság, bizonytalan járás a jellemző.
68
Valószínű, hogy ezek a jellemzők szerepet játszottak abban, hogy gyengébb eredmények születtek. Kövérség (obesitas) esetében a nagyobb testtömeg miatt lassabban futottak. Helyből távolugrás – az egészséges gyerekek átlaga 89,90 cm (kísérleti) és 95,50 cm (kontroll). A következő diagnózisokban a helyből távolugrás átlagai meghaladták az egészséges gyerekek helyből távolugrás átlagait. Hanyag tartás: 120 cm (kísérleti) és 117 cm (kontroll) Lordozis: 100 cm (kísérleti) és 112 cm (kontroll) Fejletlen mellkas: 94,30 cm (kísérleti) Feltehető, hogy ezek az elváltozások nem akadályozták a gyerekeket a helyből távolugrásban. A lúdtalp és az „X” láb elváltozásokban, a mellkasdeformitásokban, kövérség állapotában gyengébb eredmények jelentek meg. Tartós (6 perces) futás – életkorfüggően javul. Az egészséges gyerekek átlaga: 717,85 m (kísérleti), 816,09 m (kontroll). A fejletlen mellkas 728,56 m (kísérleti), 833,33 m (kontroll). Hanyag tartás 868,00 m (kísérleti). Háti asszimetria 1,010,00 m (kontroll). Közismert tény, hogy az óvodások állóképessége igen változékony, mivel a teljesítményeket a légzéskeringési rendszer állapotán túl, a monotóniatűrő képesség és motivációs tényezők is nagy mértékben befolyásolják. Az alább felsorolt diagnózisokban gyengébben teljesítettek: -
„X” láb és lúdtalp 420,00 m (kísérleti), 400,00 m (kontroll).
-
Lordozis (ágyéki fokozott hajlat) 420,00 m (kísérleti), 585,00 m (kontroll).
-
Domború hát 532,50 m (kontroll).
-
„X” láb 330,00 m (kísérleti).
-
Kövér (obes) 623,00 m (kísérleti)
Előzőekben említést tettünk már, hogy „X” láb és lúdtalp esetén fáradékonyabb a láb a statikai problémák miatt, valószínű, hogy a domború és homorú hát elváltozás miatt a hát is fáradékonyabb. Egyensúlyozásra vonatkozóan – egészséges gyerekek átlaga 24,57 s (kísérleti), 28,76 s (kontroll).
69
Az elváltozások közül a fejletlen mellkas 27,64 s (kísérleti), hanyag tartás 29,99 s (kísérleti), lordozis (fokozott ágyéki hajlat) 32,90 s (kísérleti), 30,00 s (kontroll), lúdtalp 60,00 s (kísérleti) esetében az átlag eredmények meghaladták az egészségesek átlagait. Egyensúlyozásban az egészséges gyerekek átlag teljesítményeihez képest alul teljesítettek a következő diagnózisokban: -
az „X” láb 10,00 s (kísérleti)
-
mellkasdeformitás 19,62 s (kísérleti)
-
21,00 s (kontroll)
-
kövérek (obesitas) 14,50 s (kísérleti)
A teszt jelentős variabilitást mutat. Bumeráng-teszt – egészséges gyerekek átlag eredményei 44,34 s (kísérleti), 35,05 s (kontroll). A teszt mozgásügyességet vizsgál, melyben az egészséges gyerekek átlag teljesítménye 44,34 s (kísérleti) és 35,05 s (kontroll) a hanyag tartású gyerekek eredményei 26,60 s, valamint a lordozis 20,60 s (kísérleti) és a lúdtalp átlag eredményei mutatkoztak jobbnak, gyengébbnek a fejletlen mellkas 50,00 s (kísérleti) mellkas deformitás 58,65 s (kísérleti), 48,76 s (kontroll), kövérség 61,00 s (kísérleti) átlag eredményei. A Bumeráng teszt összetettebb mozgást igényel futást, mászást. Mozgásügyességet, koordinációs képességet tételez fel. Ebben a korban a még nem koordinált mozgás jelentős eltéréseket mutat. Összefoglalva az antropometriai mutatók az egészséges és elváltozással rendelkező gyerekeknél, valamint a hazai vizsgálatok értékeivel megközelítően mindkét testméreti értékben mindkét nemnél megközelítően azonosak a mutatók, mind az egészséges, mind az elváltozással rendelkezőknél. Motorikus tesztekben különbözőképpen teljesítettek. Egyes elváltozások nem befolyásolták a gyerekeket a tesztek elvégzésében (pl.: hanyag tartás, fejletlen mellkas, lordozis), míg más elváltozások korlátozó tényezőként hatottak (pl.: kövérség, X” láb, lúdtalp). Összevetésünk alátámasztja azt a feltevésünket, hogy enyhébb mozgásszervi elváltozások nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a gyerekek részt vegyenek a normál testnevelésben. Szükséges a prevenciós, korrekciós mozgásanyag beépülése a
70
normál testnevelési mozgásanyagba, hogy megelőzze a mozgásszervi elváltozások kialakulását, így elősegíti a gyermekek egészséges testi fejlődését.
5.2.5. Prevenciós, korrekciós mozgásanyag bemutatása az óvodások számára
Prevenciós, korrekciós mozgásanyag kiválasztása és összeállítása az alábbi szempontok alapján történt: Figyelembe vettük a prevenciós és korrekciós feladatok ellátását, melyeket az óvoda és az iskola vállalhat fel. A helyes testtartás szokásának kialakításában szerepet játszó törzs (has-hát) izomzat megerősítése. A kéz mozgatásában közreműködő izomzat fejlesztése, a mozgáskoordináció tökéletesítése céljából a kéziszerek fokozottabb alkalmazása. A ritmus és tempóérzék fejlesztése zene és egyszerű táncmozgások alkalmazásával. Az egyensúlyérzék fejlesztése. Figyelembe vettük az ortopédiai szűrések során a leggyakrabban előforduló mozgásszervi elváltozásokat, melyek a következők voltak: hanyag tartás, fejletlen mellkas, az ágyéki gerincszakasz fokozott előrehajlása (lordozis), lúdtalp. A javasolt komplex mozgásanyag a vállöv mobilizációs gyakorlataiból, a mellizom nyújtó, a hátizom, hasizom erősítő, az alsó végtag mobilizációs gyakorlataiból és légzőgyakorlatokból tevődtek össze. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a nagy izomtartományok mindegyikéhez (kar, láb, far, has és hát izomcsoportjaihoz) tervezzünk nyújtó, erősítő és mobilizáló gyakorlatokat. Az előbb említett főbb izomcsoportok ereje, valamint a medence dőlésszöge határozza meg a helyes testtartást. Rendszeres gyakorlással a helyes izomműködés, a helyes testtartás automatikussá válik. Gyerekeknek nem kell majd külön odafigyelniük a tartásukra.
71
A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot a testneveléssel foglalkozó pedagógusok képesek megvalósítani, ha a gyerekek testnevelési foglalkozásaiba, óráiba beépítve tanítják őket a helyes testtartásra, a speciális gyakorlatok elvégzésére. Szeretném hangsúlyozni, ezek a gyakorlatok akkor érik el a kívánt eredményt, ha precízen végeztetjük. A
gyakorlatoknál
a
labda
közbeiktatásával
a
monotónia
elkerülésére,
változatosságra törekedtünk. Kiindulóhelyzetek könnyítésével, valamint a gyakorlatok közepes tempóban történő végeztetésével az óvodásokra gondoltunk. Az alábbiakban szeretném a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot bemutatni.
1. gyakorlat: Kargyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: kis terpeszállás, karok mélytartásban lábfejek párhuzamosak. 2. Gyakorlat: kézkulcsolással nyújtózás felfelé, belégzés tenyerek felfelé néznek, tekintet a kézháton, majd karleengedés kiindulóhelyzetbe kilégzés.
3. 4. Mozgáselemzés: a gyakorlat során megnyújtjuk a mellkasi, a hasi és a törzsfeszítő izmokat, valamint a felületes hátizmokat. 5. Hatása: nyújtó hatású. 6. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra – óvodások közepes tempóban végezzék, iskolások ütemtartás mellett 1-2 ütemben felfelé nyújtás belégzés, 3-4 ütemben karleengedés kilégzés. 2. gyakorlat: Kargyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: alapállás, mélytartás.
72
2. Gyakorlat: kiindulóhelyzetben kilégzés – nyújtott karral újjfűzés a test mögött, a kar emelésével, vállak hátrahúzásával belégzés, a fej emelt, egyenes testtartás mellett, karleengedés kiindulóhelyzetbe – kilégzés.
3. 4. Mozgáselemzés: megnyújtja a mellkas izmait, a lapocka körüli izmokat mobilizálja. 5. Hatása: nyújtó hatású. 6. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra –
óvodások közepes tempóban
végezzék, iskolások ütemtartás mellett 1-2 ütemben vállak hátrahúzásával belégzés, 3-4 ütemben karleengedés kilégzés. 3. gyakorlat: Kar-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: terpeszállás, hajlított a térd, a lábfej kifelé néz, kezek a combon támaszkodnak (ez a helyzet a plié). 2. Gyakorlat: hát domborítás, majd hát homorítás.
3. 4. Mozgáselemzés: zártláncú gerinc mobilizáló gyakorlat. 5. Javaslat: bemelegítésre – óvodások közepes tempóban, iskolások ütemtartás mellett végezzék: 1. ütemre hát domborítás, 2. ütemre egyenes hát. 4. gyakorlat: Kar-törzs-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: térdelőtámasz. 2. Gyakorlat: térdelőtámaszban kar csúsztatás előre, majd vállból rugózás a talaj fele. Iskolások ebből a kiindulóhelyzetből váltott karemeléseket végezzenek. 3. 4. Mozgáselemzés: az első esetben, ha vállszéles a kar helyzete, mellkas, mély hátizom és hasizom nyújtó, ha tárt mellizom és hasizom nyújtó. A második esetben vállöv, felületes és mély hát, valamint farizom erősítő gyakorlat. 5. Hatása: nyújtó hatású.
73
6. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrekciójára. 5. gyakorlat: Kargyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: sarokülés, mélytartás. 2. Gyakorlat: karlendítéssel mellső középtartásban karkeresztezés kétszer, majd oldalt derékszögtartásban karhúzás hátra kétszer. 3. 4. Mozgáselemzés: mellizom erősítő és nyújtó hatású gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrekciójára. 6. gyakorlat: Kar-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: hajlított ülés, kéztámasz a csípő mögött. 2. Gyakorlat: hajlított ülésben mind a két karral térdkulcsolással hát domborítás (kilégzés), majd nyújtott ülés kéztámasszal mellkasemeléssel (belégzés). 3. 4. Mozgáselemzés: gerinc mobilizáló gyakorlat. 5. Javaslat: bemelegítésre – óvodások lassú tempóban, iskolások ütemezéssel végezzék, 1-2 ütem hát domborítás térdkulcsolással (kilégzés), 3-4 ütem nyújtott ülés mellkasemeléssel (belégzés), lassú tempóban. 7. gyakorlat: Kar-has-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: nyújtott ülés, alkartámasz. 2. Gyakorlat: óvodásoknak megtartással néhány másodpercig, iskolásoknak váltott lábemelés a magasba (csípőemelés hátsó fekvőtámaszba). 3. 4. Mozgáselemzés: vállöv, tricepsz, gerincfeszítő, far és térdhajlító erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrekciójára – óvodások csípőemeléssel megtartással, iskolások ütemtartás
74
mellett végezzék, 1. ütemre hátsó fekvőtámaszban lábemelés, 2. ütem láb leengedés, 3. ütemre a másik láb emelése, 4. ütemre láb leengedés. 8. gyakorlat: Kar-has lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: nyújtott ülés, alkartámasz. 2. Gyakorlat: biciklizés. 3. 4. Mozgáselemzés: comb, csípőhorpasz és statikus has erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrigálására, lúdtalpra, bemelegítésre. 9. gyakorlat: Kar-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: térdelőtámasz. 2. Gyakorlat: karlendítéssel oldalra törzskifordulás balra 1-szer belégzés, majd kiindulóhelyzetben kilégzés ellenkező oldalra ugyanúgy, karletételnél kilégzés. A tekintet a lendítő kar irányába néz.
3. 4. Mozgáselemzés: gerinc mobilizáló, váll, mellizom nyújtó gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra. 10. gyakorlat: Kar-törzs-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: sarokülés, kéztámasz a talajon. 2. Gyakorlat: törzshullám sarokülésből indítva csípőtolással, mellkassal közelíteni a talajhoz, iskolások törzshullámot térdelőtámaszból kiindulva végezzék. 3. 4. Mozgáselemzés: gerinc mobilizáló gyakorlat. 5. Javaslat: bemelegítésre, hanyag tartásra, fejletlen mellkasra. 11. gyakorlat: Kar-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: térdelőtámasz.
75
2.
Gyakorlat:
térdelőtámaszból
a
hajlított
térd
kiemelése
oldalra,
majd
kiindulóhelyzet, utána a másik térd kiemelése, majd kiindulóhelyzet. A lordozis elkerülése miatt sarokülésből is lehet indítani a gyakorlatot. 3. 12. gyakorlat: Kar-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: nyújtott ülés, kéztámasz. 2. Gyakorlat: nyújtott térddel a lábfejet hajlítjuk, majd nyújtjuk, a két lábbal felváltva végezzük a gyakorlatot. 3. 4. Mozgáselemzés: mobilizáló gyakorlat (és nem a nyújtást szolgálja) mivel más izomrészek egyidejű megfeszítése miatt a lábszárizomzat nyújtása nem érhető el optimálisan. 5. Javaslat: bemelegítésre, lúdtalp javítására szolgáló gyakorlat. 13. gyakorlat: Kar-hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: törökülés, íves tartás, tenyerek a fej felett összeérnek. 2. Gyakorlat: hajlított karral karhúzás hátra kétszer, majd nyújtott karral magastartásban kézkulcsolással hátrahúzás kétszer.
3. 4. Mozgáselemzés: mellizom nyújtó, vállöv erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrigálására. 14. gyakorlat: Kar-törzs-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: guggolótámasz. 2. Gyakorlat: guggolótámaszból ugrás hátra fekvőtámaszba, majd ugrás vissza kiindulóhelyzetbe,
iskolások
fekvőtámasz
után,
fekvőtámasz és visszaugrás a kiindulóhelyzetbe. 3.
76
csípőtolás
felfelé,
majd
4. Mozgáselemzés: kondicionáló a váll, mell, csípőizmok és a combizom. 5. Javaslat: bemelegítésre, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat javítására, lúdtalpra 15. gyakorlat: Kar-has-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: nyújtott ülés, alkartámasz. 2. Gyakorlat: páros lábemelés fel, lábterpesztés, zárás, majd le kiindulóhelyzetbe. 3. 4. Mozgáselemzés: combizom, csípőhajlítók és statikus has erősítés. 5. Javaslat: bemelegítésre, hanyag tartásra, fokozott ágyéki homorú hajlat korrigálására, fejletlen mellkasra. 16. gyakorlat: Kar-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: pliés terpeszállás, hajlított térddel a lábfej kifelé néz, karok oldalsóközéptartásban, az egyik kézben labda (kisméretű léglabda) van. 2. Gyakorlat: labda átadása magastartásban a másik kézbe, mellkas kiemeléssel (óvodásoknak). Labda átdobása magastartásban a másik kézbe, a mellkas kiemelése (iskolásoknak).
3. 4. Mozgáselemzés: kondicionáló vállöv, mély és felületes hátizmokra. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, bemelegítésre. 17. gyakorlat: Kar-hátgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: terpeszállás, tarkóratartás labdával. 2. Gyakorlat: törzsdöntés közben tarkótól a háton a csípőig a labda legurítása.
3. 4. Mozgáselemzés: mellizom nyújtó, koordinációs gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra. Óvodás csak a háton legurítja. Iskolás legurítja a léglabdát és el is kapja.
77
18. gyakorlat: Kar-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: szögállás, oldalsóközéptartás, az egyik kézben a kisméretű labda. 2. Gyakorlat: a térd alatt a labda átvétele egyik kézből a másikba, majd ismét oldalsóközéptartás, ellenkező lábbal is.
3. 4. Mozgáselemzés: mély hátizom és combfeszítő izom erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: bemelegítésre, hanyag tartásra, fejletlen mellkasra. 19. gyakorlat: Kar-törzs-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: alapállás a labda fogása mélytartásban. 2. Gyakorlat: guggolásba ereszkedés talajérintéssel kilégzés, majd felállás karemeléssel magatartásba belégzés.
3. 4. Mozgáselemzés: vállöv és combfeszítő erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: bemelegítésre, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki hajlott korrigálásra. 20. gyakorlat: Hát-lábgyakorlat 1. Kiindulóhelyzet: háttal a falnak, a derék magasságában a labda odaszorítása a falhoz. 2. Gyakorlat: a labda odaszorítása mellett leguggolás és felállás.
3. 4. Mozgáselemzés: mély hátizom és combfeszítő erősítő gyakorlat. 5. Javaslat: hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki hajlat korrigálásra.
78
5.2.6. Az óvodai testnevelésben a prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazása A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az óvodai testnevelés mozgásanyagába, valamint a mindennapos testnevelés mozgásanyagába javasoljuk beépíteni. Az óvodai testnevelés mozgásanyagát pedagógiai alapon az alábbiak szerint csoportosítjuk: -
rendgyakorlatok
-
előkészítő gyakorlatok
-
fő gyakorlatok
-
játékok
A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az előkészítő gyakorlatokon belül a gimnasztikában célszerű alkalmazni. -
előkészítő gyakorlatok: 1., 2., 3., 5., 9., 10., 11., 13., 15., 19-es gyakorlatok
-
főgyakorlatok: 4., 6., 7., 8., 9., 12., 14-es gyakorlatok (torna-, atlétika- és labdás gyakorlatok)
-
tesnevelési játékok: 16., 17., 18., 20-as gyakorlatok
A gimnasztika a testgyakorlás olyan formája, amely különböző célokat szolgálhat. -
a test felkészítése az elkövetkező terhelésre
-
a mozgás szervrendszer felkészítése a fokozott terhelésre
-
a motoros képességek fenntartása
-
anatómiailag és fiziológiailag helyes gyakorlás, a gyakorlás alatt fontos a tartásjavítás
-
speciális célkitűzések pl.: gerinctorna, lábtorna
A prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal az óvodások részéről elsősorban az 5 évesekre és a 6 évesekre gondoltunk. Természetesen a 4 éves gyerekek is tudják végezni. A
mozgásanyag
mobilizáló,
nyújtó,
gyakorlatokból áll.
79
erősítő
és
légzéssel
összekapcsolt
A nyújtó gyakorlatokat és a légzőgyakorlatokat lassú tempóban, az erősítő gyakorlatokat közepes tempóban és rövid ideig, néhány másodpercig végeztessük. A légzőgyakorlatokat mindig szájon keresztül kilégzéssel kell kezdeni, majd ezt követi az orron keresztül végzett belégzés. A légzőgyakorlatokat, ha lehetséges szabad levegőn vagy nyitott ablaknál végezzék a gyerekek. Fő hangsúly a gyakorlatok pontos kivitelezésén van, mert csak így érhető el a kedvező hatás. A mindennapost célszerű egy bemelegítő játékkal kezdeni, mely izmokat melegít, felszabadít, de célja van. A
játék
után
a
prevenciós,
korrekciós
mozgásanyag
beilleszthető
az
óvodapedagógus által kiválasztott mozgásanyagba. Az óvodapedagógusok kettős céllal választanak gyakorlatokat a mozgásanyagból. Egyrészt választanak úgy, hogy a bemelegítést szolgálják (prevenció), másrészt úgy, hogy a gyakorlatok akiknél szükség van rá a korrekciót szolgálják. Így érvényesül a prevenció, korrekció a mozgásanyagban. Foglalkozásonként mindig más-más gyakorlatokat válasszanak. E azt jelenti, hogy nem minden nap ugyanazokat a gyakorlatokat végeztetjük, hanem egy hét alatt, öt alakalommal mindegyik gyakorlat sorra kerül. Lényeg, hogy hétről-hétre folyamatosan végezzék a gyerekek a gyakorlatokat. A javasolt mozgásanyagban a labda, mint eszköz szerepel, természetesen a gyerekek más eszközzel is végrehajthatják a gyakorlatokat. A gyakorlatok jellegétől függően egyik-másik gyakorlatot járás közben is végezhetik, a monotónia elkerülése véget. A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az előkészítő gyakorlatok mellett, játékokban is javasoljuk alkalmazni. Az óvodás korú gyerekek legtermészetesebb tevékenysége a játék. A játékokat életkoruknak megfelelő szabályokkal módosítsuk. Például: 1.
„Gombóc – palacsinta” című játék. Játék leírása: futás szabadon a teremben. „Gombóc” vezényszóra összegömbölyödnek „gombócba” (hajlított ülésben térd átkulcsolással, mint a 6. gyakorlat a prevenciós, korrekciós
80
mozgásanyagban. „Palacsinta” vezényszóra jó hosszan megnyújtóznak, állásban magastartással. 2.
„Kíváncsi kiskutyus”. Térdelőtámaszban haladás előre, közben fej-törzs fordítás jobbra-balra. A törzsfordítás irányában lévő kar hátrahúzásával, a tekintet a lendítő kar irányába fordul. (A 9. gyakorlat a mozgásanyagban.)
3.
„Páros
versengés”.
Gyerekek
egymással
szemben
helyezkednek
el
sarokülésben. Csípőtolással, mellkas közelítéssel a talajhoz, fejjel a labda átgurítása a társnak. Ki tud több gurítást végezni fejjel a társnak? (10. gyakorlat) 4.
„Szúnyog és a gyíkok”. A gyerekek térdelőtámaszban kar csúsztatással haladnak előre sor alakzatban. A terem közepén áll egy gyerek háttal (a szúnyog) a sornak. Ha a „szúnyog” megfordul a gyíkok mozdulatlanul megállnak, aki megmozdul azt a gyíkot a „szúnyog” visszaküldi a kiinduló vonal mögé. Az a „gyík”, aki leghamarabb megérinti a terem közepén álló „szúnyogot”, helyet cserél vele.
E példák láttán a gyerekek a gyakorlatok végzését játékként élik meg. Játékon keresztül, játékhoz kapcsoltan tanítjuk meg a helyes mozgásra. A gyakorlatok végzését, így a gyerekek számára élménytadóvá tehetjük. A differenciált munka egyik lehetősége, hogy a jobb képességű gyerekeknek, külön feladatokat vagy utasításokat adunk a gyakorlatok nehezített formáira, a nagyobb ismétlésszámra vagy a nagyobb ellenállásra vonatkozóan. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a gyakorlatok végzése során a terhelés túl magas, a gyakorlatokat egyszerűbb formában, kisebb ellenállással végeztessük.
Módszertani vonatkozásban a következőket ajánljuk: -
minden gyakorlatot pontosan, mintaszerűen mutassunk be,
-
a bemutatással kísért magyarázat alkalmazása eredményes, a látási és hallási érzetek egybekapcsolásával biztosíthatjuk a sokoldalú és pontosabb érzékelést,
-
a kiindulóhelyzetek pontos felvétele,
81
-
szükség szerint, ha hibát észlelünk szóban vagy tevőlegesen javítsuk,
-
az utánzó formában történő gyakorlás – vezetés igen eredményesen alkalmazható, pl.: kerékpározás a 9. gyakorlat vagy „guggoljatok le úgy, mintha kicsi törpék lennétek” fújjátok ki a levegőt, majd álljatok fel és szívjátok be (19. gyakorlat),
-
a játékos vezetési forma bő lehetőséget ad a mozgásanyag gyakorlatainak a kivitelezésére, pl.: Ki tudja a lábát nyújtva felemelni? Az az ügyes, aki nem ejti le a labdát?
-
a gyakoroltatás, a gyakorlás vezetése, irányítása nélkülözhetetlen módszer, enélkül nem érhető el az egészséges fejlődést biztosító optimális erőfeszítés,
-
dicséret ösztönzőleg hat, megkönnyíti a gyakorlatok sikeres végrehajtását,
-
ha szükséges alkalmazhatjuk a tevőleges segítségadást,
-
légzési gyakorlatokat utánzással vagy játékosan vezessük, s ha utasítást is alkalmazunk, az mindig ösztönző és helyes kivitelezést eredményező legyen.
Az óvodai testnevelési és mindennapos testnevelési foglalkozások mellett szeretnék szólni a mozgásos tevékenység biztosításáról a szabadidőben. Mozgás szabadidőben az óvodások lehetőséget kapnak a tanult gyakorlatokból szabadon választott vagy önmaguk elképzelése alapján kigondolt mozgásos tevékenységre. Az óvodapedagógus a szabadidőben inkább csak kezdeményezzen, ajánljon bizonyos gyakorlatokat, játékokat, de ezek megvalósításánál vegye figyelembe a gyerekek érdeklődését. A feltételek biztosításával: terem, udvar, eszközök késztetést valósíthat meg az óvodapedagógus egy-egy gyakorlat elvégzésére. Minden óvodai csoportban van az átlagos fejlettségi szinttől eltérő gyerek, akik csak nehezen tudják megoldani a rájuk háruló feladatot. A szabadidőben több időt fordíthatunk ezekre a gyerekekre.
82
Összegzés A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az óvodai testnevelési mozgásanyagba, a gimnasztikába és a játékokba javasoljuk beépíteni. A gyakorlatok tervezésénél a fokozatosságot, a változatosságot szem előtt tartva, mindig minden izomcsoportra tervezzünk. Éljünk a differenciálás adta lehetőséggel. Fő hangsúly a gyakorlatok pontos kivitelezésén van, mert csak így érhető el a kedvező hatás. A testnevelés jelenlegi helyzetben nem képes céljait maradéktalanul teljesíteni, így a prevencióra vagy a prevenciós szemléletre szükség van. Vannak olyan gyakorlatok, melyek végzése kifejezetten káros a gyerekek számára és a felnőttek számára is, pl.: felülések nyújtott lábbal, híd, bölcső, belső talpélen való járás. A pedagógus, ha úgy állítja össze a mozgásanyagot, hogy az nem tartalmaz káros gyakorlatokat, ezzel preventív munkát is végez. Azt gondolom itt az ideje, hogy a testnevelés hasznosítsa azoknak a szakembereknek a kutatásait, akik a korrekcióval foglalkozó területeken dolgoznak. A mindennapost célszerű egy bemelegítő játékkal kezdeni, mely izmokat melegít, felszabadít, de célja van. A
játék
után
a
prevenciós,
korrekciós
mozgásanyag
beilleszthető
az
óvodapedagógus által kiválasztott mozgásanyagba. Az óvodapedagógusok kettős céllal választanak gyakorlatokat a mozgásanyagból. Egyrészt választanak úgy, hogy a bemelegítést szolgálják (prevenció), másrészt úgy, hogy a gyakorlatok a korrekciót szolgálják. Választanak egy gyakorlatot a testtartás javítására, egyet a mellkasfejlesztésre, egyet a fokozott ágyéki hajlat, egyet a lúdtalp javítására. Így érvényesül a prevenció, korrekció. Foglalkozásonként más-más gyakorlatokat választanak a mozgásanyagból.
Példa egy mindennapos foglalkozásra: A bemelegítő játék a „Faroklopó” vagy Gombóc, palacsinta.
83
A játék leírása: minden gyereknek szalagot adunk. A szalagot hátul a nadrág övébe akasztják. Jelre minden gyerek üldözi a társait, igyekszik szalagot szerezni. Aki szerzett szalagot, a sajátja mellé akasztja. Jelre befejezik a játékot. Győz az a gyerek, aki a legtöbb szalagot szerezte. A játék után a foglalkozást gimnasztikával folytatjuk szétszórt alakzatban. 1. gyakorlat: a prevenciós, korrekciós mozgásanyag 3. gyakorlata, gerinc mobilizáló gyakorlat (merev hátra) 2. gyakorlat: a mozgásanyag 1. gyakorlata (tartás javításra, mellkas fejlesztésre) 3. gyakorlat: a mozgásanyag 5. gyakorlata (hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat javításra) 4. gyakorlat: a mozgásanyag 8. gyakorlata (hanyag tartásra, fokozott ágyéki homorú hajlat és lúdtalp javítására) 5. gyakorlat: a mozgásanyag 13. gyakorlata (hanyag tartásra, fejletlen mellkasra, fokozott ágyéki homorú hajlat javítására) Az óvodapedagógus az öt javasolt gyakorlat után a gyerekek fejlettségét figyelembe véve még egy vagy kettő gimnasztikai gyakorlatot tervezzen. Például: 6. gyakorlat: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, mélytartás. Gyakorlat: törzsdöntésben mellúszó kartempó – folyamatosan végezzék. 7. gyakorlat: Kiindulóhelyzet: szögállás, kezek csípőn. Gyakorlat: lassan guggolásba ereszkedéssel kilégzés, majd felállás és belégzés Ismétlés: 4x A foglalkozás végére ismét egy játékot választunk: „Tűz, víz, repülő”. Játék leírása: a gyerekek lazán futnak a teremben. „Tűz” vezényszóra mindannyian leguggolnak, összegömbölyödnek. „Vízre” mindenki a földre fekszik és mellúszó mozdulatokat végez. „Repülőre” olyan mozdulatokat tesznek a karjaikkal, mint a repülő szárnyai.
84
Testnevelés szabadidőben Minden óvodai csoportban van az átlagos fejlettségi szinttől eltérő gyerek, akik csak nehezen tudják megoldani a rájuk háruló feladatot. A szabadidőben több időt fordíthatunk ezekre a gyerekekre, hogy felzárkózzanak..
5.3. Vizsgálat a kisiskolások körében (7, 8, 9 évesek harmadik rész) 5.3.1. Vizsgálati hely, személyek Vizsgálati helyek: 2000 őszén és 2001 tavaszán Tiszalökön, Szarvason és környékén, a környező települések iskoláiban vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálati helyek között egyaránt található város és község is. Tiszalök Vizsgálati személyek: 24 fő. Vizsgálatokat folytattunk a Kossuth Lajos Általános Iskola második osztályában. A felmérésekben részt vevő gyerekek külön atlétikai edzésekre járnak. Sokat versenyeznek, ebből is adódik, hogy igen jó eredmények születtek. Egésznapos osztályként nem csak testnevelés órákon, hanem szabadidejükben is sokat mozognak. Kis városról lévén szó sokat kerékpároznak, a fotball pályán fociznak. Az osztályban egyetlen túlsúlyos gyerek van és négyen járnak gyógytestnevelésre a testnevelési órák mellett. A testnevelést tanítók munkáját egy jól felszerelt tornaterem segíti. Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola – Szarvas Vizsgálati személyek: 82 fő. Az iskola második osztályiban vizsgálatokat folytattunk. Az iskola rendelkezik tornateremmel és egy sportudvarral. A mindennapos testnevelés megoldott az iskolában. Az iskola megteremti a tanulók testedzéséhez szükséges feltételeket. Sportkörök működtetésével, tanórán kívül délutáni szabadidős foglalkozások szervezésével. A testnevelést tanítók tanévenként két alkalommal a tanulók fizikai
85
állapotát felmérik a „Hungarofit teszt” alapján. Gyógytestnevelésen a tornatermi órák mellett az uszodába járnak a tanulók. Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai kar Gyakorlóiskolája – Szarvas Vizsgálati személyek: 25 fő. Az iskola a leendő tanítók gyakorlóhelye (1-4. osztályig). Két tornaterem és egy beton udvar biztosítja a megfelelő helyszínt a testneveléshez. Osztályonként három testnevelési óra biztosított. Szakkör jelleggel délutánonként választható a gyermektorna labdajáték, aerobic, valamint az úszás. A tanulók iskolán kívüli sportrendezvényeken aktívan részt vesznek (olimpiai ötpróba). Évente kétszer, ősszel és május elején az iskola gyermekorvosa ortopédiai szűrést végez. Nagyszénás Általános Iskola Vizsgálati személyek: 29 fő. Két második osztályban végeztünk vizsgálatokat. Kiemelt szerepet tölt be a község életében az általános iskola. Mindennapos testnevelés 15 percben a tanulók kedvelt tevékenységi körébe tartozik. Tornaterem, jól felszerelt udvar (kosárlabda palánk, kötél, fa mászókák, távolugró gödör) biztosítja a lehetőséget a mozgáshoz, a szabad levegőn való tartózkodáshoz. Szakkör jelleggel kézilabda, football, aerobic működik. Mind a három sportágban versenyekre járnak a tanulók. Mozgásszegény életmód erre az iskolára nem jellemző. Hunyadi János Általános Iskola, Kollégium – Békésszentandrás Vizsgálati személyek: 84 fő. A tanulók egész héten az iskolában és a kollégiumban tartózkodnak, hét végére mennek haza. A játék a mozgásigény kielégítésére, tornaterem, tornaszoba, sportudvar és egy füves udvar áll rendelkezésre. Első – negyedik osztályokban minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelési óra – játékos, egészségfejlesztő testmozgást végeznek napi 30 percben. Sportágak közül a legkedveltebbek a kézilabda, football, kajak-kenu, aerobic, asztalitenisz. Szakember ellátottság ezen a kis településen jónak mondható. Tanítók, testnevelők, gyógytestnevelő, edzők (kajak-kenu, aerobic) készítik fel a gyerekeket a jó
86
eredményekre. Az iskola 2.a és 2. b osztályaiban testnevelés végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanítók és tanárok végezték a felméréseket.
Vizsgálati személyek 242 fő iskolás (7, 8, 9 éves) vett részt a vizsgálatunkban. Az úgynevezett kísérleti csoportban 12 iskolás (45 lány + 76 fiú), a kontrollcsoportban 121 iskolás (81 lány + 40 fiú) került. Kísérleti csoport a szűrési eredmények heterogenitása és a vizsgálati helyszínek alapján alakult, a kontrollcsoport pedig olyan iskolásokból szerveződött, akik mindennapos testnevelésben vettek részt és atlétizáltak. A vizsgálatban résztvevő iskolás gyerekek elemszáma a magyar azonos korú populációnak 0,07%, a 2000/2001-es év adatai alapján. 5. sz. táblázat: Vizsgált iskolás gyermekek Életkor 7 évesek 8 évesek 9 évesek Együtt
Lányok 24 86 16 126
Fiúk 23 76 17 116
Együtt 47 162 33 242
Vizsgálati helyeink – két város: Tiszalök és Szarvas, két falu – Nagyszénás és Békésszentandrás.
87
5.3.2. Ortopédiai szűrés az iskolás korú gyerekeknél 2000/2001-es tanévben az ortopédiai szűrővizsgálaton 242 fő iskolás (7, 8, 9 éves) vett részt. 5. sz. diagram: Iskolás korú gyermekek elváltozásai Iskolás korú gyermekek elváltozásai 30.00 25.00 20.00 15.00 10.00 5.00
ide fej let bb len e g é s fej z m let sé e ll len ge k s me as, "X ll "t ha k a s , ér ng ka d ya lap á ha g ta rtá csu ny jj s, ag "O t ar "t t ás é rd ha ,d ny a g onga job t ar br l ah t ás áb áti , lú ge d i z rin om talp cfe so rd ülé rvad ás s( sc oli lor os is) do zis lar ," do X" zis t ér l or do d, zis lúd ,o t be alp s lúd ( k ö v ér tal l úd ) p, t al "X p, "t h ér me an d ya llk as me g ta de rtá llk for a m. sd s ," e for X" m. tér d, ob lúd er t a it á lp ob s, es ( k ö "X " t ér vé d r), "X "t ér d töl ob cs es ér me itás ll, lúd tal p
zté riá s
ba
l lá
ba
as
rö v
d
tal p
tér
lúd
d,
"X "t ér
lúd ér d, "O "t
"X "
tal p
0.00
elváltozások fiú
lány
Elváltozások összesen
A 242 főből 66 gyereknél nem találtak semmilyen elváltozást.
Az elváltozások előfordulása kísérleti és kontrollcsoportok vonatkozásában a következő: Az iskolás lányoknál kísérleti csoportban 34 lánynak volt valamilyen elváltozása, a kontrollcsoportban 60 lánynak. Az elváltozások közül a leggyakrabban a hanyag tartás fordult elő, majd az obesitas (kövérség). A kövérség káros hatása a mozgatórendszerre látható elváltozásokat eredményezett az iskolás lányokon az „X” lábat és „lúdtalpat”. Meglepetést okozott, hogy az „X” láb, mint diagnózis a nem kövér lányokon is nagy arányban jelent meg. Feltehetően a mozgásszegény életmód az urbanizáció hatással van a láb tartó- apparátusának állapotára. Az „X” lábú gyerekek hamarabb elfáradnak ezeknek a gyerekeknek többet kellene gyalogolni és kerékpározni.
88
A lúdtalp megjelenése a kövér gyerekeknél a súlytöbblet következménye. Szinte minden kövér gyerek talpboltozat-süllyedésben (lúdtalp) szenved. A nagy súly a láb, a térd és csípő izületeiben okoz elváltozásokat. A szűrővizsgálatok eredményeit tovább követve: a hanyag tartás után az obesitas, majd a fejletlen mellkas, az „X” láb, a lúdtalp és a lordozis következett. Előfordul még a domború hát, a gerincferdülés és a tölcsérmell, mint mellkasdeformitás. A diagnózisokat figyelemmel kísérve, észrevehetjük, hogy az iskolás korra a tartómozgató appearátus elváltozásai, deformitásai megsokszorozódtak. Az iskolás fiúkat (7, 8, 9 éveseket) tekintve a szűrési eredmények közül a lúdtalp fordult elő a legnagyobb arányban, majd a hanyag tartás, ezt követte az obesitas (kövérség), a fejletlen mellkas. Az iskolás fiúknál is előtérbe került a kövérség, mind diagnózis. A láb statikájának megváltozása a fiúknál jelentős mértékű. A mellkasdeformitások kisebb mértékben fordulnak elő, de a lányok arányát meghaladta. Megjegyzem a mintában lévő iskolások szűrése két kisvárosban (Tiszalök és Szarvas) és két településen (Nagyszénás és Békésszentandrás) történt. Az iskolás gyerekek vizsgálati helyszíneinek a szocio- ökonómiai tényezői közül néhányat említenék városi környezet (Tiszalök, Szarvas). A vizsgált minta nagyobbrészt értelmiségi családi háttérrel rendelkezik, mely a testi fejlődés szempontjából kedvezőbb. Nagyszénáson és Békésszentandráson a két faluban a gyerekek családi házakban élnek, mely lehetőséget ad a mozgásigény kielégítéséhez (labdázás, kerékpározás). Nagyszénáson és Békésszentandráson az iskolás gyerekek szülei mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak. Szükségesnek tartottam ezeket megemlíteni a vizsgálati helyszínekkel kapcsolatosan. Az eredményeket összevetve, sok olyan gyermeket találtunk, akiknél az egyes elváltozások, deformitások halmozottan fordultak elő. Figyelembe kell venni, hogy a halmozott
elváltozások,
deformitások
súlyosbodhatnak,
illetve
másodlagos
deformitások jöhetnek létre. Elgondolkodtató, hogy a vizsgált iskolások csupán 2,3%-nál nem fordult elő elváltozás sem, deformitás sem.
89
Frenkl Róbert professzor a következőket írta: „Valami nagyon nincs rendben” című cikkében. „A tanuló ifjúság fizikai állapota számos vizsgálat tanulsága szerint és a rendelkezésre álló nemzetközi összehasonlító adatok alapján nem éri el az elvárható értéket, színvonalat” (Frenkl, R., 1980) Év végi szűrés eredményei a kísérleti csoportban 8, 9 éves fiúknál mutatott javulást három fiú esetében. Háromnál az év eleji obesitas (kövér) diagnózist eltörölték, egynél a fejletlen mellkas elváltozást. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, a diagnózisok változásánál, hogy a gyerekek egy év alatt is sokat nyúlnak, változnak. Év végére a kísérleti csoportban levő fiúknál 50-re csökkent az elváltozásokkal rendelkező száma, a kontrollcsoport diagnózisai 30-ról 28-ra csökkentek. Lányoknál 34 elváltozás volt az év elején, év végére 31 lett a kísérleti csoportban. A kontrollcsoportban is kedvező változás volt megfigyelhető, év elején 60 elváltozás volt (nagy része csak lúdtalp) év végére 58 lett.
5.3.3. Kisiskolások motorikus teljesítményének vizsgálata, az eredmények összehasonlítása hazai vizsgálatokkal 2000/2001-es tanév őszén 242 iskolást – 126 lányt és 116 fiút vizsgáltunk. szűrési eredmények heterogenitása, valamint a kutatási helyszínek alapján kísérleti és kontrollcsoportokat alakítottunk ki. A gyerekek testi fejlettségének vizsgálatánál abból indultunk ki, hogy a testmagasság és a testtömeg az az elfogadható két testméreti érték, amely az életkor függvényében a legjobban jellemzi a bekövetkezett szomatikus változásokat. A gyerekek terhelhetőségére vonatkozóan az óvodásoknál már említett motorikus próbákat alkalmaztuk. Eredményeinket összehasonlítottuk hazai szerzők vizsgálati eredményeivel. (2.sz. melléklet) Az összehasonlításhoz F próba után t, vagy d próbát használtunk. Szignifikancia szintnek az 5% hibavalószínűséget választottuk. A testméretek és a motorikus teljesítmények összefüggésére korrelációt számítottunk.
90
Testmagasság összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A hazai vizsgálati eredményekkel való összehasonlítás azt mutatja, hogy a testmagasságok nemenkénti átlagai látszólag különböznek ugyan, de ezek az eltérések statisztikailag nem jelentősek. A nemenkénti növekedési sebességek is hasonlóak. Saját vizsgálatunkban a fiúk magasabbak, mint Eiben és munkatársai (1991) reprezentatív adatai. A legnagyobb különbség a fiúknál és a lányoknál egyaránt 7-8 éves kor között mutatkozott. Kontrollcsoport Saját vizsgálatunkban mind a fiúk, mind a lányok magasabbak, mint a hazai referencia értékek. Ez egyrészt a saját mintánk kisebb elemszámára, másrészt szocioökonómiai tényezőkre vezethető vissza. Ilyen tényezők: életmód, környezeti hatások stb. A legnagyobb változások a testmagasságban a 7-8-9 éves kor, az átlagok jól mutatják ezt. Iskolába lépéssel egyidőben felgyorsul a testi fejlődés. Testtömeg összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A reprezentatív adatokkal való összevetés azt mutatja, hogy az általunk vizsgált gyerekek nehezebbek, mint kortársaik. Ez a fiúkra és a lányokra egyaránt vonatkozik. Eiben és munkatársai (1991) adata abban is különböznek a most bemutatottaktól, hogy a fiúk nagyobb súllyal rendelkeztek mindig, mint a lányok. A legnagyobb különbséget a fiúknál és a lányoknál is a 7-8 éves kor között tapasztaltunk. A fiúknál valamennyi életkorban az általunk vizsgált minta átlaga nagyobb. A lányoknál egy kivételtől eltekintve ugyancsak az általunk vizsgáltaknál találtuk a nagyobb testtömeget. Szignifikáns a 7-8 éves lányok közötti differencia. Kontrollcsoport A kontrollcsoportunk testtömeg átlagai megközelítik a hazai vizsgálatok testtömeg átlagait fiúknál és lányoknál egy-egy kivételtől eltekintve. A testtömeg átlagok
91
összehasonlításánál kitűnik, hogy a 4-10 éves kor a testi fejlődés egy igen intenzív szakasza.
92
1. EibenPantóBarabás 1987
108.00
119.00
130.00
101.00
114.00
124.00
1. EibenPantóBarabás 1987
108.00 119.00 130.00
101.00 114.00
124.00
Életkor (év)
7
8
9
7
8
9
Életkor (év)
7 8 9
7 8
9
101.00
108.00
2. EibenBarabásPantó (1991)
101.00
108.00
2. EibenBarabásPantó (1991)
105.04
110.22
4. Farmosi Gaál (1999)
114.86
121.93
3. Farmosi (1995)
105.04
110.22
4. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők - Kontroll
114.86
121.93
3. Farmosi (1995)
Vizsgálatot végzők - Kísérleti
140.92
129.24
111.75
93
131.62
111.75 129.24 140.92 lányok 104.68 120.57
fiúk
5. FarmosiGaál (2003)
131.62
120.57
104.68
lányok
fiúk
5. FarmosiGaál (2003)
6. sz. táblázat: Helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
116.07
120.75 117.84
121.43 134.33 130.83
6. Bencze Sándorné (20002001)
117.50
127.03
120.83
123.18
126.24
132.13
6. Bencze Sándorné (20002001)
-7.93
19.75 3.84
13.43 15.33 0.83
1-6
-6.50
13.03
19.83
-6.82
7.24
24.13
1-6
19.75
13.43
2-6
19.83
24.13
2-6
5.89
-0.50
3-6
Differencia
5.97
10.20
3-6
Differencia
15.71
11.21
4-6
15.79
21.91
4-6
-15.55
16.07 -2.73
9.68 5.09 -10.09
5-6
-14.12
6.46
16.15
-17.74
-3.00
20.38
5-6
Helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport A gyorsasági erő mérésére használt teszt. Saját vizsgálatunk átlagait összehasonlítva a hazai referencia értékekkel (Eiben és munkatársai, 1991) az szűrhető le, hogy a 7, 8, 9 éves fiúk és lányok eredményei minden esetben jobbak. Nem mondható ez el Farmosi – Gaálné, (2003) eredményeit figyelembe véve, fiúk és lányok vonatkozásában az általunk mért teljesítmények elmaradnak a Farmosi – Gaálné, (2003) értékeitől. Az egymást követő életkorok közötti különbség a fiúknál és a lányoknál a 7-8 éves kor között a legnagyobb. A legnagyobb változás ideje a fiúknál és a lányoknál egybeesik. Kontrollcsoport Helyből távolugrás eredményei a kontrollcsoportunkban a hazai vizsgálatok értékeivel összevetve a következőket mutatják. A 7 éves fiúknál a saját eredményeink jobbnak, a 8, 9 éves fiúk teljesítményei gyengébbnek mutatkoznak a hazai vizsgálatok eredményeitől. Lányoknál a 8, 9 éves átlagok szintén elmaradnak a hazai értékektől. A 20 m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport Saját vizsgálatunkban figyelemre méltó mind a két nemnél a minimum és maximum értékek. Eredményeinket Farmosi – Gaálné, (2003) adataival nyílt lehetőségünk összevetni. Vizsgálatunkban a fiúk és a lányok teljesítménye megközelítően azonosak a Farmosi – Gaálné, (2003) eredményeivel. A futás ritmusának fejlődésében – az alkalmazott teszt alapján több olyan periódus található, amelyben a változás jelentős. Megfigyelhető 7 éves korban és a 9-10 éves kor között számottevő a változás. A 10 évesek eredményeinél a hazai irodalomra hivatkozunk.
94
Kontrollcsoport Vizsgálatunkban a 8, 9 éves lányok eredményei elmaradtak a Farmosi – Gaálné, (2003) teljesítményeitől.
Háttérben
a
futómozgás
különböző
szintű
elsajátítása
áll.
Megfigyelhető a szomatikus paraméterekhez képest a nagyobb szórás, amely a motorikus teljesítmények jellemző tulajdonsága. A kísérleti és kontrollcsoportunk teljesítményeinek összehasonlítása alapján, a kontrollcsoportunk nyújtott jobb teljesítményt állapítható meg. Olyan iskolák gyerekiből áll a kontrollcsoport, ahol mindennapos testnevelés van és a gyerekek atlétizálnak (Tiszalök). A gyerekek teljesítményeiben ez ki is fejeződött. Tartós (6 perces) futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Kísérleti csoport Vizsgálatunkban a legnagyobb különbség a 7-8 éves kor között figyelhető meg fiúknál és lányoknál egyaránt. Mértéke 100 m és 205 m közé esik. Fiúknál 7 és 8 évesek többet futottak, jobbak az eredményeik, mint Farmosi – Gaálné, (2003) eredményei. Lányoknál 7, 8, 9 évesekre saját vizsgálatunkra ugyanez elmondható. Szignifikáns lányoknál a 6-7 éves, fiúknál a 6-7 éves, valamint a 8-9 évesek közötti differencia. Kontrollcsoport A 7, 8 és 9 éves fiúk és lányok tartós futás eredményei jobbak, mint Farmosi- Gaálné, (2003) eredményei, de jobbak, mint a kísérleti csoport teljesítményei. Megállapítható, hogy az egyes életkorok között, mint pl.: 8-9 éves fiúknál jelentős különbségek mutatkoznak a teljesítmények között. Farmosi – Gaálné, (2003) nagyobb mintán végezték a vizsgálataikat, mint a saját mintánk, ebből is adódhatnak lényeges eltérések.
95
Egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálattal Közvetlen összehasonlítási lehetőségünk nem volt, csak Bakonyi – Nádori, (1978), valamint Farmosi – Gaálné, (1999) 7 éveseinek átlagaival. Kísérleti csoport Saját vizsgálatunkban a 7 éves fiúk és lányok jobb teljesítményt értek el a hazai vizsgálatok eredményeinél. A 7 éves fiúk átlaga vizsgálatunkban nem érte el a 60 s-ot. A másik két vizsgálatban is hasonló eredmények születtek a 7 éves fiúknál. A 7 éves lányok átlaga 60 s volt, így az ő teljesítményük meghaladja az azonos korú fiúkét. Hasonló eredményt közölt Bakonyi, (1981) és Bakonyi – Nádori, (1978). Szignifikáns a lányoknál és a fiúknál is a 6-7 évesek közötti különbség. Kontrollcsoport Kontroll mintát olyan gyerekek alkották, akik mindennapos testnevelésre és atlétiziálni jártak (Tiszalök). A plusz mozgáslehetőségük a motorikus próbák teljesítményeiben pozitívan hatott, jobbak az eredményeik. A 7 éves fiúknál átlag teljesítmény 60 s, így jobb mint a másik két vizsgálat eredményei. A 7 éves lányoknál az átlag értékek is meghaladják Bakonyi – Nádori, (1978), valamint Farmosi – Gaálné, (1999) 7 éves lányainak eredményeit. Bumeráng teszt Kísérleti csoport Mozgás ügyesség vizsgálatára alkalmaztuk. A teszt változatos mozgásformákat tartalmaz, melyet a 7, 8, 9 évesek is szívesen végeztek. Eredményeinket összevetettük Farmosi – Gaálné, (1999) adataival, 7 évesek nem voltak a Farmosi – Gaálné, (1999) mintában. Vizsgálatunkban a lányok eredményei jobbak mint a másik vizsgálatban. Fiúknál más a helyzet 8 évesek jobb idő alatt teljesítették, a 9 évesek gyengébben a tesztet. Szórásnál
96
mind a két életkor vonatkozásában lényeges eltérés mutatható ki, mint említettem Farmosi – Gaálné, (1999) nagyobb mintát vizsgált. Kontrollcsoport Vizsgálatunkban mind a két nemnél jobbak a teljesítményeink, mint a Farmosi – Gaálné, (1999) adatai. Összevetésünk hasonlóságot mutat abban, hogy mindkét vizsgálatban a fiúk teljesítettek jobban a lányoknál. Összefoglalás 2000/2001-es tanév elején 242 iskolást vizsgáltunk meg, 126 lányt és 116 fiút. A vizsgálat területei: testi fejlettség – testmagasság, testtömeg. Motorikus teljesítmény: 20 m-es vágtafutás, a helyből távolugrás, a tartós (6 perces) futás, egyensúlyozás, Bumeráng teszt. A vizsgálat helyszínei: Tiszalök és Békés megye észak-nyugati része. Hazai vizsgálatok közül Eiben és munkatársai, (1991), Farmosi – Gaálné, (1999) eredményeivel összehasonlítást végeztünk, külön a kísérleti és külön a kontrollcsoport vonatkozásában. A szomatikus fejlettség összevetésénél megállapítható, hogy a testmagasságok nemenkénti eltérései nem jelentősek. A saját vizsgálatunkban a fiúk magasabbak, mint a hazai vizsgálatokban. Testmagasság és testtömeg átlagainak egybevetésénél érzékelhető, hogy a legnagyobb különbséget a fiknál és lányoknál a 7-8 éves kor között tapasztaltunk. Győr városi lakótelepi általános iskola 6-10 éves tanulóinak biológiai fejlődés vizsgálatával foglalkozott Szabó – Király – Mészáros (1990). Vizsgálatuk kis elemszámmal működött 58 fiú és 32 lány adataival. A fiúk átlagai időszakos változást mutattak. Szeptembertől áprilisig nagyobb a növekedési sebességük, mint áprilistól szeptemberig. A lányok növekedési sebessége viszont egyenletesebb – állapították meg, saját vizsgálatukban, mi is hasonlóakat tapasztaltunk a fiúk és a lányok növekedési sebességére vonatkozóan.
97
Motorikus teljesítmények: helyből távolugrás – saját vizsgálatunk teljesítményei meghaladják a hazai referencia értékeket. Egymást követő életkorok közötti különbség a fiúknál és a lányoknál a 7-8 éves kor között a legnagyobb. A legnagyobb változás ideje a két nemnél egybeesik. 20 m-es vágtafutás: a fiúk és lányok teljesítménye megközelítően azonosak a hazai eredményekkel. A 8-9 éves gyerekeknél a futás differenciálódási folyamat eredménye mutatkozik meg, amelynek során jön létre a vágtafutás és a tartós futás sajátos formája. Szignifikáns a 6-7 éves lányok, a 6-7 éves fiúk és a 8-9 éves lányok közötti differencia. Tartós (6 perces): a gyermekkori állóképesség fejlesztésének egyik fontos eleme a játékosság, a változatos mozgásformák alkalmazása, tesztelése pedig csak hosszú előkészítés és fejlesztés után történhet. Győri, (1997) tanulmányában rámutatott a sokmozgásos testnevelési játék állóképességet fejlesztő hatására, amelyet a tartós futásban mutatott javuló teljesítményekkel igazolt. Futás vizsgálatában a 7, 8 éves fiúk eredményei meghaladják az azonos korú lányok teljesítményeit. Ugrásszerű változás figyelhető meg az eredményekben mind a saját, mind Farmosi – Gaálné, (1999) eredményeiben is. Egyensúlyozás a statikus koordináció vizsgálatára. A teszt lényege állás egy lábon, nyitott szemmel egy percig. A teszt leírása az anyag és módszerben megtalálható. A lányok jobb teljesítményt értek el a hazai vizsgálatok eredményeinél. Életkorfüggő javulás viszonylag egyenletes. Bumeráng teszt a mozgásügyesség vizsgálata. Vizsgálatunkban a fiúk 8-9 évesek teljesítményei meghaladja a lányokét. A teszt motiválta a gyerekeket a változatos mozgásformákkal. Érdekes megjegyezni, hogy a motorikus teljesítményeknél a legtöbb tesztet Farmosi – Gaálné, (1999) eredményeivel hasonlítottam össze. Ennek oka, hogy egyik vizsgálatukban magam is közreműködtem 1998-ban.
98
A
saját
vizsgálatunkban
a
kísérleti
és
kontrollcsoportok
eredményeinek
összehasonlításában a jobb teljesítmények mindkét nemnél a kontrollcsoport javára dőltek el. Mind a testalkatra vonatkozó adatok (testmagasság, testtömeg) mind pedig a motoros képességeket tekintve, sajátos módon történő fejlődés figyelhető meg. A fejlődés ilyenfajta alakulása több tényezőre is visszavezethető, amelyekre az elemzésünk során kitértünk. A gyerekek szervezete a fejlődés és fejlesztés során számos olyan környezeti hatást integrál, amely hosszú időre megszabja motorikus készségeinek és képességeinek színvonalát és fejlődésének ütemét.
5.3.4. Az iskoláskorú egészséges gyerekek eredményeinek összehasonlítása a tartási rendellenességekkel rendelkező iskolás gyerekek eredményeivel A testi fejlődés igen intenzív szakasza a 7-8-9 éves kor, a legnagyobb változások tapasztalhatók. Az iskolába lépéssel egy időben kezdődő felgyorsult testi fejlődést több belső és külső tényező eredményezheti. Úgy gondoljuk, hogy ennek egyik összetevője az az életmódbeli változás, amely kevesebb mozgáslehetőséggel jár együtt, és amelyre elsősorban a testtömegbeli gyarapodás utal. Iskoláskorú gyerekek körében végzett vizsgálatok eredményei: Testmagasságra vonatkozóan: –
az egészséges gyerekek testmagasság átlaga a kísérleti csoportban 133,68 cm, a kontrollcsoportban 131,13 cm
– az elváltozással rendelkező gyerekek testmagasság átlaga a kísérleti csoportban 133,95 cm, a kontrollcsoportban 133,32 cm. A testméreti értékek szerint az elváltozásokkal rendelkező gyerekek magasabbak 1,17 cm-el, mint az egészséges társaik.
99
Testtömegre vonatkozóan: –
az egészséges gyerekek testtömeg átlaga a kísérleti csoportban 28,38 kg, a kontrollcsoportban 27,08 kg
–
az elváltozással rendelkező gyerekek testtömeg átlaga a kísérleti csoportban 29,75 kg, a kontrollcsoportban 30,92 kg.
Az elváltozással rendelkező gyerekek súlyosabbak 2,59 kg-al, mint az egészséges társaik. Motorikus tesztek alapján – 20 m-es vágtafutásban az egészséges gyerekek átlaga 5,09 s (kísérleti), 5,23 s (kontroll). Ezekhez az átlagokhoz viszonyítva jobb eredményeket értek el a hanyag tartású 4,50 s (kísérleti), 4,50 s (kontroll) gyerekek a gerincdeformitás 5,00 s (kísérleti), 5,00 s (kontroll) és a fejletlen mellkassal rendelkező gyerekek 4,58 s (kísérleti), 4,58 s (kontroll). A többi diagnózisban az egészséges gyerekek átlagaihoz megközelítő átlagok születtek, kivételt képez a melkasdeformitás (tölcsérmell) kísérleti és kontrollcsoportban 6,80 s-os átlaggal. A kísérleti csoportot tekintve 1,71 s-al a kontrollcsoportot 1,57 s-al gyengébb átlagokat kaptunk. Feltételezhető, hogy a 20 m-es vágtafutás eredményeinek alakulására ezek az elváltozások nincsenek lényeges befolyással. A tölcsérmell deformitásnál valószínű, hogy a merev mellkas akadályozó tényező lehet a 20 m-es vágtafutásban. Helyből távolugrásra vonatkozóan – az egészséges gyerekek átlagai 128,38 cm (kísérleti), 123,06 cm (kontroll). Az átlagok életkorfüggő alakulásában javulás állapítható meg. Jobb eredmények születtek a következő diagnózisokban: -
hanyag tartás 147 cm (kísérleti), 144 cm (kontroll)
-
lordozis (nyerges hát) 150 cm (kísérleti), 140 cm (kontroll)
-
fejletlen mellkas 143 cm (kísérleti), 122 cm (kontroll).
Gyengébb átlagok: -
„X” térd 110 cm (kísérleti), 92 cm (kontroll)
-
gerincferdülés 100 cm (kísérleti), 98 cm (kontroll)
-
lúdtalp + „X” térd 92 cm (kísérleti)
100
Feltételezhető, hogy a 20 m-es vágtafutáshoz hasonlóan nem jelent akadályozást a hanyag tartás, fejletlen mellkas és a lordozis (nyerges hát). A láb statikájában bekövetkezett változások az „X” térd + lúdtalp elváltozásban gátló tényezőként hathat. Tartós (6 perces) futásra vonatkozóan: Egészséges gyerekek átlaga 982,26 (kísérleti), 968,48 (kontroll). Jobban teljesítettek a következő diagnózisokban: -
fejletlen mellkas 1107,6 (kísérleti)
-
hanyag tartás 990,0 (kísérleti)
Gyengébben teljesítettek a domború hát 644,5 (kontroll), az obesitas 840 m, a lordozis (nyerges hát) 736,0 (kontroll), a gerincferdülés 960,0 (kísérleti) deformitásaival rendelkező gyerekek. A többi diagnózisokban az egészséges átlagokhoz (kísérleti – kontroll) hasonlóan teljesítettek. A tartós futás a szervezetre nagyobb megpróbáltatást jelentett. Számos tényező befolyásolhatta a teljesítményt, motivációs tényezők, monotómiatűrő képesség.
101
Egyensúlyozásra vonatkozóan – az egészséges gyerekek átlaga 55,08 s (kísérleti) és 47,12 s (kontroll). Egészséges társaiknál jobban teljesítettek a következő diagnózisokban: -
hanyag tartás 60 s (kísérleti)
-
fejletlen mellkas 60 s (kísérleti + kontroll)
-
gerincferdülés 60 s (kísérleti)
-
lordozis (nyerges hát) 60 s (kísérleti).
Gyengébben teljesítettek: -
„X” térd 32,50 s (kísérleti) és az
-
„X” térd + lúdtalp diagnózisokban 43,50 s (kísérleti).
A teszt végzése során a lábra hárul a megterhelés. „X” térd + lúdtalp esetén bizonytalanná válik az egy lábon való állás helyzete, valószínű ez okozza a gyengébb teljesítményeket. Bumeráng tesztre vonatkozóan – az egészséges gyerekek átlaga 24,60 s (kísérleti) és 24,80 s (kontroll).
102
Jobb átlagok születtek a következő diagnózisokban: -
„O” térd 21 s
-
„X” térd 18,345 s
-
domború hát 19,80 s
-
tölcsérmell 17,14 s
-
fejletlen mellkas 17,29 s
Gyengébb teljesítményt nyújtottak a következő diagnózisok: -
obesitas (kövérség) 32,51 s
-
lordozis (nyerges hát) 31,00 s
-
háti gerincferdülés 32,60 s
A többi diagnózisban az egészséges gyerekek átlagaihoz hasonló eredmények születtek. Feltételezhető, hogy a teszt mozgásformái a futás és mászás (tenyéren és talpon) nem jelentenek hátrányt a mellkas és a lábszár elváltozásaiban, viszont a mozgásügyesség vizsgálatában a kövérség akadályozó tényező lehet. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az iskolába lépéssel egy időben felgyorsult a testi fejlődés. Az antropometriai mutatók alapján az elváltozásokkal rendelkező gyerekek magasabbak és súlyosabbak az egészséges társaiknál. Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján néhány elváltozásban, mint a hanyag tartás, fejletlen mellkas, lordozis (nyerges hát) jobb eredményeket értek el az egészséges társaiknál. Hanyag tartás, fejletlen mellkas elváltozások a civilizációs ártalmak következtében alakultak ki. Néhány elváltozásban gyengébben teljesítettek az elváltozással rendelkező gyerekek. Lemaradtak az egészséges gyerekek teljesítményeitől a következő diagnózisokkal rendelkező gyerekek: -
„X” térd
-
„X” térd + lúdtalp
-
gerincferdülés
103
Feltételezhető, hogy ezek az elváltozások akadályozó tényezőként hatnak egyek motorikus tesztek elvégzésében. 5.3.5. Az iskolai testnevelésben a prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazása Az iskolai alapdokumentumok közül a Nemzeti Alaptantervet (2004) említeném. A Testnevelés és sport műveltségterületnek tulajdonított funkciók a testnevelés alapfeladatait összegzik. „A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon.” (NAT, 2004) „A tananyag kiválasztásának egyik szempontja: A tananyagba minden évfolyamon prevenciós gyakorlatokat kell beépíteni.” (Rétsági, 2004) A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot az iskolai testnevelési mozgásanyagba javasoljuk beépíteni: Egyrészt: a gimnasztikai gyakorlatanyagba ágyazva, Másrészt: a testnevelési játékok mozgásanyagába. A testnevelési óra Bevezető részében történik a szervezet általános és sokoldalú előkészítése a nagyobb terhelésre. A szervezet sokoldalú előkészítését általános és speciális bemelegítés biztosítja. Bemelegítések alkalmával, a gimnasztikát kiegészítve mindig más és más gyakorlatokat válasszunk a javasolt mozgásanyagból. Egy héten mindegyik gyakorlat szerepeljen, majd a következő héten visszatérve ismétlődjenek. Fontos, hogy bemelegítéskor minden izomcsoportra tervezzünk gyakorlatot. A prevenciós, korrekciós mozgásanyagot
tegyük
változatossá,
néhány
gyakorlatot
járás
közben
is
elvégeztethetünk, vagy azokat a gyakorlatokat, amelyeket nem terveztünk légzéssel, légzőgyakorlatokkal együtt is alkalmazhatjuk. A tanulók testi és motoros szintjében és egészségi állapotában egy osztályon belül is jelentős különbségek mutatkoznak. Ebből következik, hogy mindig differenciálni kell a terhelésben. A javasolt mozgásanyagunkból egy-két példát kiragadva szeretném érzékeltetni a differenciálás lehetőségét. A 4. gyakorlat (Kar-törzs-lábgyakorlat). A gyakorlat tartalma: térdelőtámaszban kar csúsztatás előre a talajon, vállak a talajhoz közelítenek. Vannak olyan tanulók, akik nem
104
tudják leengedni a vállukat közel a talajhoz. Így tőlük nem lehet azt kérni, hogy ebben a helyzetben váltott karemeléseket végezzenek. Ezt a gyakorlatot egyszerűbb formában javasoljuk nekik, vállból rugózásokat végezzenek a talaj felé. A 7. gyakorlat (Kar-has-hát-lábgyakorlat). Gyakorlat tartalma: csípőemelés hátsó fekvőtámaszban alkar támasszal, majd váltott lábemelés a magasba. A gyakorlat nem éri el a kívánt hatásfokát, ha a tanuló leengedi a csípőjét a talajra. Egyszerűbb formában végezzék ebben az esetben a gyakorlatot, csak csípőemelést végezzenek néhány másodperces megtartással. A gimnasztika mellett a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot alkalmazhatjuk a testnevelési játékok mozgásanyagába építve. A játékos feladatokat az elváltozások esetén a célnak megfelelő módosításokkal ajánljuk. Élettani hatásuk mellett nem kevésbé értékes a tanulók hangulatára kifejtett hatása sem. Ugyancsak nem elhanyagolható tényező itt a mozgás megszerettetése. Példákon szemléltetve: a 18. gyakorlat megvalósítása fogó játékban. Játék leírása: a gyerekek szabadon futkároznak a teremben, a kijelölünk egy fogót, aki üldözi őket. A „ház” az, ha a gyerek egy lábon megáll és a másik lábát felemeli térdben hajlítva. Aki letette a lábát az fut tovább, ha a fogó megfog egy gyereket, az lesz az új fogó. Azok a gyerekek a győztesek, akiket nem fogtak meg. Ez a példa a lúdtalpas gyerekeknek javasolt. A játék nehezítése: egyszerre több fogóval is játszhatjuk. Egy másik példa: a 10. gyakorlat játékban alkalmazva. A gyerekek a teremben az alapvonal mögött sarokülésben, vonalalakzatban helyezkednek el. Előttük a talajon közepes méretű léglabda. Törzshullám kíséretében karhajlítással, fejjel labdavezetés (sorverseny). Győz az a gyerek, akinek leghamarabb beér a célba a labdája. Következő példa: a 14. gyakorlat. A gyerekek szétszórt alakzatban állnak. Egy fogót kijelölünk. Akit a fogó megfog, az négykézláb helyzetben megáll, „házban” van. Ki lehet váltani, ha egy gyerek átbújik alatta, így a kiváltott gyerek visszaáll a játékba. A fogót cseréljük, több fogóval nehezíthetjük a játékot. A
prevenciós,
korrekciós
mozgásanyagot
a
játékba
építve
taníthatjuk,
gyakoroltathatjuk. A gyerekek a játéktevékenységbe belefeledkezve szinte észrevétlenül fejlődnek, a tanulók motoros képességei és finomodik mozgáskultúrájuk. A pedagógus fantáziáján, leleményességén sok múlik.
105
Módszertani ajánlás a gyakorlatokhoz: -
mintaszerű bemutatás, magyarázat kíséretében,
-
a gyerekek életkorán, előképzettségének figyelembe vétele,
-
gyakorlatok végzésénél a pontos végrehajtás megkövetelése,
-
kellő szintű motiváltság biztosítás az eredményes gyakorláshoz,
-
a mozgásanyag gyakorlataiban differenciálás,
-
a gyakorlás változatossá tétele, pl.: zene használatával,
-
szükség esetén segítségadás szóban vagy tevőlegesen,
-
hibajavítás
jelentőségére
felhívjuk
a
figyelmet
a
gyakorlatok
helyes
kivitelezésében, -
a gyakorlás vezetése utánzó, játékos vagy utasítás formában történjen,
-
ne feledkezzünk meg az ösztönzésről, buzdításról, dícséretről.
A Nemzeti Alaptanterv témaköreinek megfelelően a javasolt mozgásanyagunk alkalmazását kiegészítésként a következőképpen javasoljuk: -
Rendgyakorlatok
-
Gimnasztika: 1., 2., 3., 5., 6., 8., 10., 12., 13. gyakorlatok
-
Járások és futások
-
Szökdelések, ugrások
-
Dobások: 16. gyakorlat
-
Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok: 4., 7., 9., 11., 14., 15., 18. gyakorlatok
-
Labdás gyakorlatok: 16., 17., 18., 19., 20. gyakorlatok
-
Küzdő feladatok és játékok: 16., 17., 20. gyakorlatok
-
Foglalkozások a szabadban: 1., 2., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19. gyakorlatok
-
Úszás
Összegzés: Az itt közreadott prevenciós, korrekciós mozgásanyag jól illeszthető a kisiskolások testi nevelésébe, testnevelési mozgásanyagába: a gimnasztikába és a testnevelési játékok anyagába.
106
A mozgásanyag elsajátításának folyamatában be kell tartani a fokozatosság és a rendszeresség elvét. A begyakorlatlan és előkészítetlen mozgás a gyerekből kudarcélményt válthat ki. A gyakorlatok elsajátításának folyamatában a tanulás törvényei közül az alábbiak érvényesülnek elsősorban: 1. motiváció 2. gyakorlás 3. transzfer (átvitel) törvénye Motiváció törvénye azt jelenti, hogy a gyakorlatok végrehajtásában biztosítani kell a késztetést.Motivációként szerepelhet a gyermek mozgásszükséglete, pedagógus bemutatása, magyarázata, beleélő képessége. Transzfer (átvitel): Mozgástanulás folyamatát megkönnyítheti, segítheti. Pozitív transzfer a korábban megtanultakat közvetlenül lehet átvinni egy később megtanulandó feladatra. Negatív transzfer a korábban megtanultak gátolják az új megtanulandó feladatot. Gyakorlás: Mozgástanulás nélkülözhetetlen feltétele. A gyakorlatok végrehajtását mindig pontosan kérjük eszközök, szerek, játékos elemek változtatása mellett. Tapasztalataink szerint a gyakorlatok sikeres elsajátítása kezdetben sok ismétlést igényel. Később a gyakorlás során már nem okoz problémát a helyes mozgás végrehajtása.
5.3.6. A speciális mozgásanyag gyakorlati megvalósításáról való tájékozódás (kérdőív) Tájékozódás volt a célom a kísérletben részt vevő óvóktól és tanítóktól a kérdőív segítségével. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan végezték a gyerekek a speciális mozgásanyagot és mennyire voltak motiváltak. A kérdőíves adatfelvételre 2000/2001-es tanév 2. félévének a végén került sor.
107
A kísérleti csoportok (óvodai, iskolai) pedagógusai között osztottuk szét a kérdőíveket, akik névtelenül töltötték ki. A kérdőív nyitott és zárt kérdésekből állt, nyolc kérdést tartalmazott. A pedagógusok a válaszaikat X-el jelölték a megfelelő helyre. Tizenegy kérdőívet osztottunk ki, tizenegyet kaptunk vissza. Úgy gondolom a 11kérdőív alapján messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, de minőségi elemzését fontosnak tartjuk. Hasznos információkat tudhatunk meg. 1. Milyen végzettséggel rendelkeztek a vizsgálatot végző pedagógusok? A kérdőív első kérdése azt vizsgálata, hogy milyen végzettséggel rendelkeztek a vizsgálatot végző pedagógusok. A kapott válaszok alapján, egy óvodapedagógus, három óvodapedagógus speciális végzettséggel, egy tanító, egy tanító speciális végzettséggel és végül egy óvó-tanító speciális végzettséggel vagy diplomával rendelkezett. 2. Milyen ismeretközlési és gyakorlásvezetési módszereket alkalmazott a pedagógus a gyerekekkel a vizsgálati mozgásanyag során? A
következő
kérdés
azt
vizsgálata,
hogy
milyen
ismeretközlési
és
gyakorlásvezetési módszereket alkalmazott a pedagógus a gyerekekkel a vizsgálati mozgásanyag során. A pedagógusok közül kilenc a bemutatás, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés módszereket jelölte meg. Meglepetésünkre néhány pedagógus a gyakorlást és ellenőrzést nem tartotta fontosnak, nem jelölte. A prevenciós, korrekciós mozgásanyag elsajátításának elengedhetetlen feltétele a gyakorlás és az ellenőrzés. A pedagógusok közösen gondolkodtak abban, hogy a kipontozott részhez odaírták, hogy játékos formában javasolják a mozgásanyag végzését. 3. Mennyire illeszkedett be a vizsgált mozgásanyag a napi prevenciós – korrekciós munkába? A harmadik kérdés arra kereste a választ, hogy mennyire illeszkedett be a vizsgálati anyag a napi prevenciós, korrekciós munkába. Teljes egyetértés volt a pedagógusok körében, mindenki a „részben” szót jelölte meg.
108
4.
Milyen
motiváló
tényezők
játszottak
szerepet
a
vizsgálati
mozgásanyag
elsajátításában? A következő kérdés azt vizsgálata, hogy milyen motiváló tényezők játszottak szerepet a vizsgálati anyag elsajátításában. Megoszlik a pedagógusok véleménye ebben a kérdésben. Öten a pedagógus személyiségét, a mozgáslehetőséget, a gyermek játékosság pozitív érzelmi viszonyulását jelölték, mint motívumot. Hatan a mozgáslehetőséget és a játékosságot. 5. Milyen gyakorisággal végezték a mozgásanyagot a gyerekek egy hetes intervallumban? Az ötödik kérdés azt vizsgálat, hogy milyen gyakorisággal végeztették a pedagógusok a mozgásanyagot. Több válasz lehetőségből csak kettőt jelöltek meg. Hat pedagógus naponta végeztette, öt pedagógus heti négy alkalommal.
6. a. Volt-e tudomása a szülőknek a mozgásanyag méréséről? Hatodik kérdés arra kereste a választ, hogy volt-e tudomása a szülőknek a mozgásanyag méréséről. Minden pedagógus tájékoztatta a szülőket. 6. b. Milyen formában történt a szülők tájékoztatása? A következő kérdés azt vizsgálta, hogy milyen formában történt a szülők tájékoztatása. A vélemények nagyon megoszlottak, öten a szülői értekezletet, négyen a nyílt napot, ketten az egyéni beszélgetést választották. 6. c. A megismert mozgásanyagot végezték-e a gyerekek otthonukban is? Az utolsó kérdés azt vizsgálta, hogy a megismert mozgásanyagot végezték-e a gyerekek otthon is. Nyolc pedagógus véleménye az volt, hogy alkalomszerűen, hárman a „nem” választ jelölték meg.
109
Összegzés A vizsgálatban résztvevő pedagógusok végzettségüket tekintve kettő kivételével mindenki rendelkezett az alapdiploma mellett speciális végzettséggel is (ez gyógytestnevelési szakirány volt). Sajnálatos módon a módszerek megválasztásánál hiányosságok mutatkoztak, a gyakorlás és ellenőrzés módszerét néhányan nem alkalmazták. A vizsgálati mozgásanyag részben illeszkedett be a napi prevenciós, korrekciós munkába. A gyerekeket a pedagógus személyisége, mozgáslehetőség, játékosság motiválta a vizsgálati mozgásanyag végzésekor. Örvendetes dolog, hogy egy hetes intervallumban naponta, vagy heti négy alkalommal végezték a gyerekek a mozgásanyagot, valamint alkalomszerűen otthon is. Legalább heti négy alkalommal végezzék a gyerekek a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot, hogy a szervezet tudjon rá reagálni, úgymond váltson ki kedvező hatást.
110
6. Összegzés 2000/2001-es tanévben az ország különböző településeinek óvodáiban és iskoláiban végeztünk vizsgálatokat. A vizsgálati helyek között egyaránt található a főváros mellett megyeszékhely, nagyobb, kisebb város és község. A kutatás magába foglalta 235 óvodás és 242 kisiskolás ortopédiai szűrését, antropometriai és motoros képességének vizsgálatát, valamint a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását és alkalmazását. Kutatásunk célja volt, hogy az általunk didolgozott prevenciós, korrekciós mozgásanyagot ismerjék meg és sajátítsák el azok, akik testnevelést tanulnak (a jövő pedagógusai) és akik testnevelést oktatnak. Az óvodások és a kisiskolások rendszeresen végezzék ezt a mozgásanyagot az óvodai, illetve iskolai testnevelési mozgásanyagba beépülve. A vizsgálat időtartamában az óvodások 4, 5, 6 évesek az iskolások 7, 8, 9 évesek voltak. Az óvodai csoportokat és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt – a tanév elején és végén. Az első vizsgálatra 2000. szeptember, a másodikra 2001. május hónap végén került sor. Az adatok felvételét speciális végzettséggel rendelkező pedagógusokkal, testnevelő szakos kollégákkal közösen végeztük. Kutatásunkban
a
tanév
eleji
vizsgálatok
a
helyzetfelmérést
szolgálták,
eredményeinket összehasonlítottuk a hazai publikált vizsgálatok eredményeivel (melyek szintén helyzetfeltáróak voltak). A helyzetfelmérésnek megfelelően kidolgoztunk egy prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. Az úgynevezett kísérleti csoport tagjai egy éven keresztül heti öt alkalommal végezték e mozgásanyagot. Év végén megismételtük az ortopédiai szűrést, a testi fejlettségre vonatkozó vizsgálatokat és a motoros teszteket. Kielemeztük a kísérleti és a
111
kontrollcsoportok értékeit. Megjelöltük a 4-10 évesek között a kiemelkedő életkorokat, melyekben a mozgásfejlődés felgyorsult, a 4-5 évesek és a 7-8 évesek közötti életkorok. A motoros tesztek számadatainak feldolgozása során először az alapstatisztikák (átlag, szórás, variációs együttható) kiszámítását végeztük el. Ezt követően kétféle számítási módot alkalmaztunk. Önkontrollos eljárásként az egymintás t-próbát a felmérések változásainak nyomon követésére, illetve a kétmintás t-próbát az egyes csoportok eltéréseinek vizsgálatához. A testméretek és a motorikus paraméterek, valamint
a
motorikus
paraméterek
összefüggésére
korrelációs
együtthatót
megvizsgáltuk. Kiegészítő módszerként néhány kérdésből kérdőívet állítottunk össze, tájékozódás céljából. A kérdőívet pedagógusok töltötték ki, arra voltunk kíváncsiak, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag motiválta-e a gyerekeket. A kérdőívek kis száma miatt (11 db) mennyiségi elemzéshez nem folyamodtunk, minőségi elemzésnél maradtunk meg. A következő következtetés szűrhető le a kérdőívek minőségi elemzéséből. A gyerekeket a pedagógus személyisége, a mozgáslehetőség, a játékosság motiválta a vizsgálati mozgásanyag végzésekor. Kutatásunkban résztvevő óvodások körében végzett vizsgálatokat szeretném összegezni. Az óvodások körében végzett vizsgálatok összefoglalását a következő pontok alapján teszem: -
ortopédiai szűrés (5. sz. melléklet)
-
antropometriai mutatók
-
motorikus teljesítmények
-
prevenciós, korrekciós mozgásanyag bemérése (kísérleti – kontrollcsoportok összehasonlítása)
Először az óvodáskorú gyerekek körében ortopédiai szűrést bonyolítottunk le, mely az egészségi állapotuk megállapítására szolgált. A szűrés felfedte a mintában lévő 4, 5, 6 éves gyerekek testtartási elváltozásait. A „Szűrési lap” alapján négy nagy csoportot lehetett megkülönböztetni: 1. a testtartással kapcsolatos elváltozások 2. a mellkas alakjával kapcsolatos elváltozások
112
3. a térd és lábszár elváltozásai 4. láb elváltozásai Az elváltozások előfordulása kísérleti és kontrollcsoportok vonatkozásában. 2000/2001-es tanév év eleji szűrésén a kísérleti csoportban 52 óvodás lánynak, az év végi szűrésen 44 óvodás lánynak volt tartási elváltozása (lehet hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag hatására történt ez a pozitív javulás?). A kontrollcsoportban 44 lánynak volt és év végére 45 lánynak lett valamilyen elváltozása. Fiúknál a kísérleti csoportban a 47 elváltozásból év végére 41 lett. A kontrollcsoportban 48 elváltozásból 50 lett. A kísérleti és kontrollcsoportok az elváltozások heterogenitása és a vizsgálati helyek szerint szerveződtek. Az elváltozásokat tekintve a legnagyobb arányban a hanyag tartás, fejletlen mellkas, fokozott ágyéki hajlat (lordozis), „X” láb, lúdtalp jelent meg (…sz. táblázat). Ezeknek az elváltozásoknak a kialakulásába a civilizáció ártalmai is belejátszhattak (mozgásszegény életmód, urbanizáció, stb.). A szűrési eredményeket figyelve fiúknál, lányoknál a kísérleti csoportokban pozitív irányba, a kontrollcsoportokban negatív irányba történt az elmozdulás. Antropometriai mutatók a testmagasság és testtömeg alapján. Az óvodások mindkét testméreti értékben és mindkét nemnél meghaladták az országos átlagot (Eiben – Barabás – Pantó, 1991.). Attól lényegesen nem tértek el, vagyis a mintában lévő óvodások rendelkeztek az alapsokaságra jellemző feltételekkel, statisztikai és antropometriai mutatóik megközelítően azonosak voltak. A kísérleti és kontrollcsoportok vonatkozásában a kísérleti csoportokban lévő gyerekek magasabbak és súlyosabbak, mint a kontrollcsoportokban. Az átlagok közötti különbségek szignifikanciája, valamint a hazai referencia adataival való összehasonlítás alapján a gyerekek jó testi fejlettsége állapítható meg. Fejlettségük megfelelő strukturális alapot teremt a motorikus teljesítményekhez. Motorikus tesztek: Az óvodások motorikus teljesítményeiben a legnagyobb változás a 4-5 éves kor között: -
a 20 m-es vágtafutásban
-
a helyből távolugrásban
-
az egyensúlyozásban (lásd …sz. táblázat)
113
Az 5-6 éves kor között: -
a tartós (6 perces) futásban
-
Bumeráng tesztben figyelhető meg.
A motorikus teljesítményekben 4 éves fiúk átlaga egy-két értékben kiugró (pl.: a 20 mes vágtafutás), a minta kisebb elemszáma befolyásolhatta. Kísérleti és kontrollcsoportok motorikus teljesítményeit figyelve a kontrollcsoportok átlagai az év elején lényegesen jobbak, mint a kísérleti csoportok átlagai. Jobbak: a 20 m-es vágtafutásban, tartós futásban, Bumeráng tesztben. Feltételezhető, hogy a kísérleti csoportok elváltozásai a gyerekek teljesítményeiben korlátozó tényezőként hatnak, pl.: -
„X” láb és a lúdtalp (egyensúlyozásban, tartós futásban)
-
fokozott ágyéki hajlat (tartós futásban)
-
kövérség (20 m-es vágtafutásban, egyensúlyozásban)
Az antropometriai mutatóknál említettük, hogy a kísérleti csoportban a gyerekek magasabbak és súlyosabbak. Feltehető a kérdés, hogy a magasabb termet és a nagyobb tömeg előnyt jelent-e a motorikus teljesítményekben? Korrelációs együtthatókat összegeztünk a testméretek és a motorikus paraméterek, valamint a motorikus paraméterek között (6. sz. melléklet). A korrelációs együtthatók az összefüggés szorosságát jelzik. A táblázatban megfigyelhető, hogy a p<0,05* p<0,01** p<0,001. Minél közelebb van az együttható az 1-hez, az összefüggés annál szorosabb, a negatív előjel fordított viszont jelent. 6. sz. táblázat (Pearson korrelációs együtthatók) jól szemléltetik az óvodások kísérleti csoportjainak korrelációit az egyes motorikus paraméterei között. Pozitív korrelációs kapcsolat mutatható ki a -
testmagasság és a testsúly között (0,723**),
-
testmagasság és a 6 perces futás között (0,218*),
-
testmagasság és az egyensúlyozás között (0,185*)
-
a helyből távol és az egyensúlyozás között (0,217*)
A korrelációs együtthatók statisztikailag szignifikánsak. Az életkor és a Bumeráng teszt negatív korrelációra utal (-0,259*).
114
A kontrollcsoportok korrelációs együtthatóit, ha megfigyeljük szembetűnő a pozitív korrelációs kapcsolat a testsúly és a helyből távolugrás között (0,375**). Egy kövér gyerek nem tud olyan nagyot ugrani, mint egy sovány. Testmagasság és a helyből távol közötti pozitív korreláció (0,285**) arra utal, hogy magasabb termettel nagyobbat lehet ugrani. A korrelációs együtthatók kapcsolatait néhol befolyásolja a kicsi elemszám. Néhány összefüggést kiemeltünk, szeretnénk eltekinteni a teljes felsorolástól. Prevenciós, korrekciós mozgásanyag bemérése Az év eleji helyzetfeltáró vizsgálattal kezdve a kísérleti csoportok heti öt alkalommal végezték a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. Év végén a kísérleti és a kontrollcsoportok vizsgálati eredményeit összehasonlítottuk és elemeztük. Elemzésünkben először a kísérleti és a kontrollcsoportok testméreti értékeit néztük meg. Év elején a vizsgálat megkezdésekor a kontrollcsoport óvodásai magasabbak és súlyosabbak voltak, mint a kísérleti csoport óvodásai. Ez a különbség a testméretek között év végére is megmaradt. Bár a kísérleti csoportban a 4 és az 5 éves fiúk testtömeg átlagai meghaladták a kontrollcsoport 4 és az 5 éves fiúk testtömeg átlagait. Sokszor utaltunk rá, hogy a legintenzívebb változást a fiúknál a 4-5 éves kor között figyelhetjük meg. A motorikus tesztek közül a 20 m-es vágtafutást, a tartós (6 perces) futást és a helyből távolugrást emeltük ki. A 20 m-es vágtafutásban a kísérleti csoportban a 6 éves fiúk átlaga jobb, mint a kontrollcsoportban a 6 éves fiúk átlaga. A 4 és 5 éves fiúk, valamint a lányok átlagai elmaradnak a kontrollcsoport átlagaitól. A 20 m-es vágtafutás eredményeit befolyásolják a kísérleti csoportban a nagy arányban előforduló testtartási elváltozások: az „X” láb, a lúdtalp, a hanyag tartás és a kövérség. Ezekre a lábstatikai elváltozásokra jellemző a láb fáradékonysága. Kövérség esetén a nagy testtömeg miatt a gyerekek lassabban futottak.
115
Tartós futás eredményeit, ha összevetjük a kísérleti és kontrollcsoportban, az tapasztalhatjuk, hogy a kísérleti csoportban a 6 éves fiúk és lányok átlagai jobbak, a 4 és 5 éves fiúk átlagai megközelítik, a 4 és 5 éves lányok átlagai elmaradnak a kontrollcsoport átlagaitól. Az eredmények alakulását jól támasztja alá az a megállapítás, mely szerint tartós futásban a legdinamikusabb változás az 5-6 éves kor között figyelhető meg, a fiúknál és a lányoknál egyaránt. Ebben az esetben a kísérleti csoport 6 évesek átlagai a jobbak, az 5 évesek átlagai megközelítik a kontrollcsoport 5 éveseinek az átlagait, a 4 évesek átlagai elmaradtak, hogy miért? – véleményünk a következő: -
valószínű a gyerekek nem kaptak kellő felkészítést,
-
valószínű, hogy a gyerekeket nem motiválták kellően.
Helyből távolugrás vonatkozásában a kísérleti csoportban a 4 éves fiúk és a 6 éves lányok átlagai jobbak, mint a kontrollcsoportban. Az 5 éves lányok és az 5-6 éves fiúk átlagai gyengébbek, mint a kontrollcsoport átlagai. A gyengébb teljesítményeknél említenénk a kísérleti csoportban a nagyobb arányban előforduló lábstatikai elváltozásokat („X” láb, lúdtalp), valamint a kövérséget. Ezek az elváltozások korlátozó tényezőként hatnak a futó, ugró teljesítményekre. Összegezve az előbb elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az óvodások körében a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot végző kísérleti csoport egészségi állapotát tekintve pozitív javulás figyelhető meg (csökkent az elváltozások száma év végére). Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján igen változó képet kaptunk, voltak jobb eredményeik és gyengébb eredményeik, mint a kontrollcsoportnak. Lényeges eltérés nem mutatható ki a két csoport teljesítményeiben. Erre a korra jellemző a nagy jelentőségű változások, a felgyorsult fejlődés üteme. Nagy jelentőséggel bírnak az ilyen irányú kutatások, mert mélyreható ismereteket szerzünk a gyerekekről, valamint azokról a fejlődési törvényszerűségekről és kedvező tendenciákról, amelyek az óvodás korban érvényesülnek.
A kisiskolások körében végzett vizsgálatok összefoglalása Következő pontok alapján: -
ortopédiai szűrés (5. sz. melléklet)
116
-
antropometriai mutatók
-
motorikus teljesítmények
-
prevenciós, korrekciós mozgásanyag bemérése (kísérleti – kontrollcsoportok összehasonlítása)
2000/2001-es tanév elején 242 fő iskolás (7, 8, 9 éves) vett részt az ortopédiai szűrővizsgálaton. Az óvodásoknál már említett „Szűrési lap” alapján történt a vizsgálat. Az elváltozások heterogenítása és a vizsgálati helyszínek szerint kísérleti és kontrollcsoportokat alakítottunk ki. Az elváltozások előfordulása kísérleti és kontrollcsoportok vonatkozásában a következő: a kísérleti csoportokban az év elején 34 elváltozás volt a lányoknál, év végére 31 lett (hárommal kevesebb). Kontrollcsoportban év elején 60 elváltozás volt (nagy része csak lúdtalp), év végére 58 lett. Igaz, hogy a kontrollcsoportban szám szerint több az elváltozás, de enyhébbek, mint a kísérleti csoportban (5. sz. melléklet). A fiúknál a kísérleti csoportban év elején 54 elváltozás volt, év végére 50 lett. A szűrési eredményeket tekintve a kísérleti csoportokban a fiúknál, lányoknál javulás, a kontrollcsoportokban is pozitív irányba kis mértékű elmozdulás figyelhető meg. Feltételezhető, hogy a kísérleti csoportokban a prevenciós, korrekciós mozgásanyag végeztetésével értük el a javulást, de a fejlődés törvényszerűségeit nem lehet figyelmen kívül hagynunk. Összegzés antropometriai mutatók (testmagasság és testtömeg) alapján. Év elején a kísérleti és kontrollcsoportok testmagasság átlagait tekintve megállapíthatjuk, hogy nincs lényeges eltérés fiúknál és lányoknál, de a testtömeg átlagukat tekikntve mindkét nemnél a kontrollcsoportok iskolásai a súlyosabbak a saját vizsgálatunkban. Eiben és munkatársai (1991) országos reprezentatív adataival való összevetés azt mutatta, hogy az általunk vizsgált gyerekek mind a fiúk, mind a lányok magasabbak. Ez egyrészt a saját mintánk kisebb elemszámára, másrészt szocioökonómiai tényezőkre vezethető vissza (környezet, életmód, stb.). A reprezentatív adatokkal való összevetés azt is mutatta, hogy az általunk vizsgált iskolások nehezebbek.
117
Motorikus tesztek Az iskolások motorikus teljesítményeiben a legnagyobb változás a 7-8 éves kor között: -
tartós futásban
-
helyből távolugrásban
-
20 m-es vágtafutásban 6-7 éves kor között
-
egyensúlyozásban figyelhető meg.
A kísérleti és kontrollcsoportok motorikus teljesítményeit figyelve nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy a kísérleti vagy a kontroll eredmények a jobbak, mert egyik motorikus tesztben a kísérleti, a másikban a kontrollcsoportok teljesítettek jobban. Lényeges különbség a nemek közötti teljesítményekben mutatható ki. A 20 m-es vágtafutásban a 7 és 8 éves fiúk a kontrollcsoportban jobb eredményeket értek el, mint a 7 és 8 éves lányok mind a kísérleti, mind a kontrollcsoport vonatkozásában. Egyensúlyozásban a 7, 8, 9 éves lányok teljesítettek jobban a 7, 8, 9 éves fiúknál a kísérleti csoportokon belül. A Bumeráng teszt kontrollcsoport eredményei jobbak a kísérleti csoport eredményeinél. Megnéztük, hogy milyen összefüggés van a testméretek és a motorikus paraméterek között a kisiskolásoknál. Pearson korrelációs együtthatók táblázata jól szemlélteti az összefüggéseket. (6. sz. melléklet) Pozitív korreláció áll fenn az életkor és a 20 m-es vágtafutás eredményei között és statisztikailag szignifikáns is (0,194*). A 4 évesek nem tudnak olyan gyorsan futni, mint a 7 évesek. Kontrollcsoportban pozitív korreláció van: -
a testmagasság és a testsúly között (0,663**) és szignifikáns is (magasabb gyerekeknek nagyobb a súlyuk)
-
a tartós futás és a testsúly között (0,256**) és szignifikáns is (normál testsúllyal rendelkező gyerekek többet tudnak futni, mint a kövérek)
-
egyensúlyozás és életkor között (0,202*) az életkor emelkedésével a kisiskolások az egyensúlyozni egy lábon hosszabb ideig képesek.
118
Negatív korreláció áll fenn a kísérleti csoportnál, pl.: tartós futás és a 20 m-es vágtafutás között (-0,557**) (ha valaki sokáig tud tartósan futni, az nem biztos, hogy tud vágtázni is). Eltekintünk a teljes felsorolástól. A korrelációs együtthatók kapcsolatait néhány esetben befolyásolta az alacsony elemszámunk.
Prevenciós, korrekciós mozgásanyag A kísérleti csoportok heti öt alakalommal végezték egy éven át a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot a mindennapos testnevelési mozgásanyagba beépülve. Év végén a kísérleti és kontrollcsoportok eredményeit összehasonlítottuk és megnéztük, hogy milyen változások történtek a két csoport eredményeiben. Elemzésünkben először a kísérleti és a kontrollcsoportok testméreti értékeit figyeltük meg. Az év elején testmagasságban nem volt lényeges elvtérés a két csoport között. Év végére a kísérleti csoportok átlagai lányoknál emelkedtek. Testtömegüket illetően a kontrollcsoportok testtömeg átlagai meghaladták a kísérleti csoportok testtömeg átlagait. Elöljáróban említettük már, hogy az iskolás gyerekek elváltozásai között szép számban szerepeltek kövér gyerekek. Év végére a súlytöbbletüket sajnos megtartották a kontrollcsoportok. Testmagasságot illetően nem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlődés törvényszerűségeit. Motorikus tesztek közül a 20 m-es vágtafutást, a tartós (6 perces) futást és a helyből távolugrást emeltük ki. 20 m-es vágtafutásban a kísérleti csoportokban a 8 éves lányok átlagai jobbak, de a 7 és 9 éves lányok átlagai elmaradtak a kontrollcsoportok lány átlagaihoz képest. A kontrollcsoportban a 7 és 9 éves fiúk átlagai is jobbak a kísérleti csoportok átlagainál. Tehát a 20 m-es vágtafutásban a kontrollcsoportok jobb eredményeket értek el. feltehető, hogy az elváltozások nagy mértékben befolyásolták a kísérleti csoportok eredményeit. Kísérleti csoportokban több lábstatikai elváltozás és kövér gyerek volt, mint a kontrollcsoportokban.
119
Tartós futás eredményeit tekintve a javulás a kísérleti csoportok javára dőlt el. A kísérleti csoportokban a 7 és 8 éves fiúk, valamint a 8 és 9 éves lányok jobb teljesítményeket nyújtottak, mint a kontrollcsoportokban. Ezek az életkorok szignifikánsak a tartós futásban. Helyből távolugrásra vonatkozóan a 7 éves lányok átlagai elmaradtak, de a 8 és 9 éves lányok átlagai a kísérleti csoportokban jobbak, mint a kontroll eredmények. A kontrollcsoportokban a 8 és 9 éves fiúk átlagai a jobbak a kísérleti fiúk átlagaihoz képest. Életkor emelkedésével az eredmények javulnak. Előzőekben említettük a pozitív korrelációt már az életkor és a helyből távolugrás között. Az előző motorikus teljesítményeknek ellentmond a kísérleti 8 és 9 éves lányok jó teljesítményei. A kísérleti csoportokban
több
a
lábstatikai
elváltozás
és
a
kövér
gyerek,
mint
a
kontrollcsoportokban. Azzal magyarázható a kísérleti lányok jó teljesítményei, hogy valószínű, hogy a lábstatikai elváltozások és a kövér gyerekek a kísérleti csoportokban a 7 éves lányok (ők gyengébben teljesítettek) és a 8 és 9 éves fiúk köréből (az ő teljesítményük is elmaradt) kerültek ki. Összegezve elmondható, hogy az óvodáskorában, ellentétben a kisiskoláskorral, a lényeges eltérések kimutathatók a kísérleti és kontrollcsoportok között. A 20 m-es vágtafutásban maradtak csak el a kísérleti eredmények a kontroll eredményekhez képest. A tartós futásban a kísérleti csoportok jobban a helyből távolugrásban megközelítően jól teljesítettek. Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentesítésére való törekvésünkben együtt szerepeltetjük az óvodások és kisiskolások motorikus teljesítményekre vonatkozó adatokat. (4. sz. melléklet) Jól érzékelhető a két kiugró életkor, melyek a változások szempontjából döntő jelentőséggel bírnak. Mindez azt jelenti, hogy az egymást követő életkorok közötti különbségeket nem a véletlen okozza, hanem szisztematikus, a fejlődésre ható tényezők hozzák létre. A 4-5 éve és a 7-8 éves kor a mozgásfejlődés és fejlesztés szempontjából egy érzékeny szakasz. A fejlesztés, ha elmarad ezekben a periódusokban később nehezen pótolható. A vizsgálati adatok felvételében magam is részt vettem.
120
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
767,13 751,24 771,55 950 1015,9 872,35
753,79 684,31 595,26 926,13 934,24 906,31
Átlag (x)
leány 420 300 200 600 392 196 fiú 510 320 300 390 300 276 980 1065 1100 1320 1410 1130
950 1010 1080 1140 1260 1200
Tartós futás (m) minimum maximum
Bemenet
90,48 164,08 193,94 172,25 184,14 237,47
124,2 180,05 236,81 121,27 173,74 285,63
szórás (s)
11,79 21,84 25,14 18,13 18,13 27,22
16,48 26,31 39,78 13,09 18,6 31,32
relatív szórás (v)
121
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
életkor (év)
30 68 20 23 76 17
14 80 23 24 86 16
létszám (fő)
7. sz. táblázat: Óvodás és kisiskolás korú gyermekek motorikus próba eredményei
950,10
1 085,60 1 095,10
805,40 780,10 737,80
720,50 690,90 677,20 924,30 960,90 922,90
Átlag (x) leány 130,00 135,00 200,00 240,00 228,00 312,00 fiú 120,00 135,00 205,00 200,00 200,00 320,00
1 000,00 1 845,00 1 750,00 1 526,00 1 935,00 1 740,00
960,00 1 160,00 1 197,00 1 575,00 2 000,00 1 822,00
Tartós futás (m) minimum maximum
Kimenet
181,40 206,40 157,70 156,90 263,20 207,50
167,50 175,10 163,20 188,40 260,00 185,10
szórás (s)
35,34 30,40 21,38 20,94 29,24 21,82
32,19 27,23 24,11 26,01 30,00 21,45
relatív szórás (v)
20.31
178.45
65.90
143.55
5-6
6-7
7-8
8-9
0.21
0.57
1.69
0.02
0.36
5-6
6-7
7-8
8-9
diff.
4-5
Életkor
20 m-es vágtafutás (mp)
15.89
diff.
4-5
Életkor
Tartós futás (m)
2.24
0.15
7.63
2.47
1.15
t
Fiúk
2.75
1.53
3.20
0.47
0.50
t
Fiúk
‹0.05
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
p%
‹0.01
›0.05
‹0.01
›0.05
›0.05
p%
122
0.43
0.00
1.36
0.08
0.66
diff.
27.93
8.11
330.87
92.05
69.48
diff.
2.48
0.00
6.85
0.30
1.99
t
Lányok
0.53
0.21
6.07
2.01
1.38
t
Lányok
8. sz. táblázat: T-próbák óvodás és iskolás korú gyermekeknél, szignifikancia vizsgálatok
‹0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
p%
A vizsgálat kiindulópontjaiként megfogalmazott hipotézisekre a következő válaszokat kaptuk. Az első hipotézisünk beigazolódni látszott, mivel a kísérleti csoportok testtartási elváltozásai a kísérlet végére az óvodások körében lényegesen az iskolások körében nem mondható számottevőnek, de csökkent. Vajon a testtartási elváltozások számának a lényeges csökkenése miért nem következett be az iskolások körében is? Véleményünk szerint ennek a magyarázata abban rejlik, hogy iskoláskorra az elváltozások kifejezettebb formáival találkozunk már. Minél korábban kezdjük a megelőzést (a mozgásanyag végzését), annál könnyebb (óvodáskor) minél későbben, annál nehezebb (iskoláskorban). Iskoláskorban sok esetben az elváltozások halmozottan fordultak elő, ez is nehezítette a korrekciójukat. Iskoláskorban az első megnyúlási időszakot követve, a testtartási elváltozások, mellkas fejletlenséggel és lúdtalppal járhatnak együtt, szűrési eredményeim mindezeket alátámasztják. Szép számmal találunk példákat a halmozott előforduló elváltozásokra. Második hipotézisünkhöz kapcsolódóan megemlítjük, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag kialakult tartóshibákat, ha nem is teljes mértékben korrigálja, de az óvodások körében lényegesen korrigálta. Csökkent az elváltozások száma, iskolások körében is csökkent, de nem mondható számottevőnek (178 elváltozásból a kísérlet végére 168 elváltozás lett). Többéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy a megismerésre felkínált, kidolgozott prevenciós, korrekciós mozgásanyag komoly segítség lehet a probléma megoldásában. Többéves tapasztalatot úgy értem, hogy 1995-től kezdve egy team-ben együtt dolgoztam egy mezőberényi gyógytestnevelő kolléganővel és egy egri főiskolai docens asszonnyal. Mindkét kolléganőm megismerte ezt a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot, kipróbálta és javaslattal élt felém. A mezőberényi kolléganőm egyik jegyzetünkben a társszerzőm is. A 3-10 éves korú gyermek nagymértékben befolyásolható, igen erős hajlíthatósága, ami által könnyen megtapadnak benne a kapott benyomások. Ezek a tulajdonságok rendkívül hálás feladattá teszik a nevelést, de ez egyben a pedagógus felelősségét is
123
megsokszorozza. Olyan alkalmak adódnak e korban a gyermek alakítására, amelyek soha többé nem térnek vissza. Feltehetném a kérdést, hogy a kutatásunk milyen többletet adott az eddigi ismereteinkhez képest. Összegezve elmondható, hogy eddig ezt tudtuk, hogy a mozgásszergény életmód következtében az óvodásoknál és az iskolásoknál igen magas arányban állapítanak meg mozgásszervi elváltozásokat. Kutatásunk többletet adott azzal, hogy a gyerekek egyéni fejlettségéről kaptunk információkat (testi és motorikus). A gyerekek egyéni fejlettségét, ha figyelembe vesszük, akkor célirányosan történik a fejlesztés, ez nagyon fontos a gyerekek mozgásos tevékenységének a tervezésénél. Tudásunk több lett azzal, hogy a megelőzés és a korrekció kiemelt megvalósítása érdekében többféle módszert javasoltunk (felvilágosítás, gyerekek megfigyelése, tréning, tanácsadás). Több lett a konkrét prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal is. E speciális mozgásanyagot
igyekeztünk
korcsoport-specifikusan
alakítani
a
korrekció
szempontjából. Igaz, e mozgásanag nem oldja meg teljesen a problémát, de nagy mértékben hozzájárul ahhoz, ha a mindennapok gyakorlatában megvalósul a rendszeres végzése, hogy az óvodások és iskolások körében csökken a mozgásszervi elváltozások száma. Kutatásunk a pedagógusok szemléletformálásában is többletet adott. A prevenciót nem a normál testneveléstől elkülönítve, speciális foglalkozások keretében javasoljuk megoldani, hanem többlet testnevelés formájában. A korrekciós célirányos egyéni fejlesztéssel.
124
Következtetések 1. Óvodás és iskoláskorban a szűrővizsgálatok igazolják, hogy gyerekeinknél a legkülönbözőbb mozgásszervi elváltozások előfordulnak, amelyek egyértelműen a megelőzés fontosságára irányítják a figyelmet. 2. Antropometriai vizsgálatok esetében az óvodásoknál és iskolásoknál a kísérleti csoportokban mindkét testméreti értékben és mindkét nemnél egy-egy eset kivételével az általunk vizsgált gyerekek értékei meghaladták a hazai antropometriai vizsgálatok értékeit (Eiben – Barabás – Pantó 1991). Ez a vizsgálatmintánk kisebb elemszámra vezethető vissza. 3. Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján az óvodások és iskolások igen változó képet mutattak. A kísérleti csoportokban egyes elváltozások nem befolyásolták a gyerekeket a tesztek elvégzésében (pl. hanyag tartás), míg más elváltozások korlátozó tényezőként hatottak (pl. lúdtalp, „X” láb, kövérség). Ezt a célirányos tervezésnél figyelembe kell venni. 4. A kísérleti csoportokban a prevenciós, korrekciós mozgásanyag bevezetésével javulás érhető el. 5. Elengedhetetlen
a
mindennapos
testnevelés
bevezetése.
Az
általános
pedagógusképzésben a testnevelés tárgy képzését hangsúlyosabbá kell tenni. 6. A
testnevelés
képzési
tartalmát
bővíteni
kell
a
prevenciós,
korrekciós
mozgásanyaggal. 7. Álláspontunk szerint a probléma megoldását azonban nem jelentheti pusztán a speciális mozgásanyag bevezetése az óvodai és iskolai testnevelésbe, a pedagógusok szemléletváltására is figyelmet kell fordítani (a korai felismerésben). Ehhez minél több lehetőséget kell biztosítani: felvilágosítással, tréninggel, tanácsadással. Figyelmet kell fordítani a mozgásszervi elváltozások javítására is, a gyerekek esetében mozgáslehetőségek biztosításával oldható meg. 8. Az egészségfejlesztés tárgyat minden osztályban oktatni kell, intézményes keretek között tudunk a tanulóifjúságra a legkönnyebben hatni.
125
Ajánlások A disszertáció végén néhány aktuális, illetve perspektivikus ajánlás fogalmazható meg, melyeket az alábbiak szerint összegezhetünk. A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége az óvodás és kisiskolás korban – napjaink egyik érdeklődéssel kísért témája. Ez a kérdéskör egyaránt foglalkoztatja az orvost, a pedagógust, a szülőt, amit mi sem bizonyít jobban, mint az e témában megjelent publikációk jelentős száma. Álláspontunk szerint a probléma megoldását azonban nem jelenti pusztán a pedagógusok szemléletváltozása (a korai felismerésben), figyelmet kell fordítani az elváltozások javítására is. Ehhez minél több mozgáslehetőséget kell biztosítani minden nap az óvodásnak és az iskolásnak. További – az alapdokumentumok ONAP (1996) és a NAT (2004) utal arra, hogy a helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag alkalmazása minden évfolyamon – feladatként jelentkezhet prevenciós, korrekciós mozgásanyagok kidolgozása. Véleményünk szerint a pedagógusképző főiskolákon az alapképzésbe „D” típusú, választható tantárgyként kell bevezetni a Gyógytestnevelési alapismeretek című tárgyat. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednének a mozgásszervi elváltozások prevenciójával és korrekciójával, valamint a mozgásanyag pontos végrehajtásával. A mozgásszervi elváltozások prevenciója a mindennapok gyakorlatába épüljön be, korrekciója célirányos többlet testneveléssel valósuljon meg. Távlati feladat lenne az óvodások és kisiskolások prevenciós, korrekciós mozgásanyagát kibővíteni a felmenő iskolarendszer diákjaira is. Iskolába lépéskor az első hirtelen megnyúlás (testmagasság) után jön a serdülőkor, mely szintén egy veszélyes életszakaszt jelent a mozgásszervi elváltozások kialakulásában. Az ifjúság egészségi állapotára intézményes keretek között tudunk a legjobban hatni.
126
Köszönetnyilvánítás Kutatásaim során nyújtott segítségért köszönetet szeretnék mondani Dr. Falus Ivánnak, Dr. Gombóc Jánosnak, Dr. Farmosi Istvánnak, Dr. Bognár Józsefnek, Dr. Lóczi Mártának, Gaál Sándornénak, Szabóné Balogh Ágotának, Lázi Nikolettának.
127
Összefoglaló 2000/2001-es tanévben az ország különböző településeinek óvodáiban és iskoláiban végeztünk vizsgálatokat. A kutatás magába foglalta 235 fő óvodás és 242 fő kisiskolás egészségi állapotára vonatkozó ortopédiai szűrését, antropometriai és terhelhetőségére vonatkozó motoros képességének vizsgálatát, valamint a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Kutatásunk célja volt, hogy az általunk kidolgozott prevenciós, korrekciós mozgásanyagot ismerjék meg és sajátítsák el azok, akik testnevelést tanulnak (a jövő pedagógusai) és akik testnevelést oktatnak. Az óvodások és a kisiskolások rendszeresen végezzék ezt a mozgásanyagot az óvodai, illetve iskolai testnevelési mozgásanyagba beépülve. Az óvodai csoportokat és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt – a tanév elején és végén. Az első vizsgálatra 2000. szeptember, a másodikra 2001. május hónap végén kerül sor. Az adatok felvételét speciális végzettséggel rendelkező pedagógusokkal, testnevelő szakos kollégákkal közösen végeztük. Kutatásunkban
a
tanév
eleji
vizsgálatok
a
helyzetfelmérést
szolgálták,
eredményeinket összehasonlítottuk a hazai publikált vizsgálatok eredményeivel (melyek szintén helyzetfeltáróak voltak). A helyzetfelmérésnek megfelelően kidolgoztunk egy prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. Az úgynevezett kísérleti csoport tagjai egy éven keresztül heti öt alkalommal végezték e mozgásanyagot. Év végén megismételtük az ortopédiai szűrést, a testi fejlettségre vonatkozó vizsgálatokat és a motoros teszteket. Kielemeztük a kísérleti és a kontrollcsoportok értékeit. Megjelöltük a 4-10 évesek között a kiemelkedő életkorokat, melyekben a mozgásfejlődés felgyorsult, a 4-5 évesek és a 7-8 évesek közötti életkorok.
128
A motoros tesztek számadatainak feldolgozása során először az alapstatisztikák (átlag, szórás, variációs együttható) kiszámítását végeztük el. Ezt követően kétféle számítási módot alkalmaztunk. Önkontrollos eljárásként az egymintás t-próbát a felmérések változásainak nyomon követésére, illetve a kétmintás tpróbát az egyes csoportok eltéréseinek vizsgálatához. A testméretek és a motorikus paraméterek, valamint a motorikus paraméterek összefüggésére korrekciós együtthatót megvizsgáltuk.
129
Summary In the academic year 2000/2001 examinations were carried out in kindergartens and primary schools of different towns and villages of Hungary. The studies included the orthopaedic, anthropometric and loadability examinations of health state of 235 kindergarten children and 242 lower primary ones, as well as the studies of their locomotion. The studies included the elaboration of the programme of preventive and corrective exercises as well. The aim of our research was to introduce the elaborated preventive and corrective physical training to the present and future teachers of physical training. The nursery and the lower primary children should do these exercises regularly in the frame of the PE lessons incorporating them into the general curriculum. The nursery and the lower primary groups were divided into two groups each, i.e. an experimental and a control group. The orthopaedic examinations, the height and body mass examinations as well as the motor tests were carried out twice a school year – at the beginning and at the end of the school year. The first examinations were carried out in September 2000, the second in May 2001. The data collection was accomplished together with the PE teachers. The data collected at the beginning of the school year served as parameters of the actual physical conditions of the children. The results were compared to the published Hungarian and foreign data of small children’s health conditions. Based on these studies a new preventive and corrective training programme has been elaborated. The members of the so-called experimental group accomplished these exercises five times a week all the year round. The orthopaedic examinations, the motor tests and the examinations of physical development were repeated the next May. Then the results collected from the experimental and control groups were analysed. The groups, in which the development of motion has accelerated, were the age groups of 4-5-year-olds and the groups of 7-8-year-olds.
130
Concerning the data of motor tests, the basic statistic numbers (average, standard deviation, variation coefficient) were calculated first. The other calculations were carried out by using two calculation methods. The one-sample t-probe was applied for detecting the changes in the surveys, as a self-control process. The two-sample t-probe was applied for identification of differences between the groups. The correction coefficient was applied for the correlations between the body dimensions and motor parameters.
131
Szakirodalom 1. Az óvodai nevelés programja. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1989. 2. Bakonyi, F. – Nádori, L. (1978): Adatok a 4-12 évesek mozgáskoordinációjának életkori szintjéhez. Sport, Budapest, 50-51 p. 3. Bakonyi, F. – Nádori, L. (1978): Óvodások és kisiskolások körében végzett vizsgálatok tapasztalatai. A sport és testnevelés időszerű kérdései 13. Budapest, 520 p. 4. Bakonyi, F. (1981): A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus szintje. Budapest. 5. Barabás A. (1994): Kisiskolások fizikai erőnlétének vizsgálata. Győri P.: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése. Veszprém. 15-38 p. 6. Bartha, O. (1983): Az ortopédia tankönyve. Medicina, Budapest, 77 p. 7. Bencze, Sné – Szászné, Sz. I. – Bacsó, L. (2000): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. Szarvaspress Bt., 25 p. 8. Bíróné, N. E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 8295 p., 210-212 p. 9. British Medical Journal, (2005): BMI Volume 520. London 10. Bucsy, Gné: A mozgáskoordináció fejlődése az első gyermekkorban. Óvodai Nevelés, 1998/4. 11. Bucsy,
Gné
(1996):
Az
óvodai
testnevelés
hatása
a
gyermek
mozgáskoordinációjának fejlődésére. In Győri P. (szerk.): A gyermekek fizikai állapotának kritikus mutatói. Tanulmányok. Veszprém. 77-86 p. 12. Carter, J. E. L. – Heatha, B. H. (1990): Somatotyping – development and application. University Press. Cambridge 13. Charlotte Bencze (1994): „L’enfant, l’harmonie de sa motricite” Motricité et harmonie chez le jeune enfant. Universite de Bordeauk II. 146. me Léo Saignat
132
14. Eiben, O. – Pantó, E. (1980): Növekedési értékek Magyarországon 3-18 éves fiúk és lányok testmagasság, testtömeg és testmagasságra vonatkoztatott testtömeg referenciaértékei. Gyermekgyógyászat. 38. 242-253 p. 15. Eiben, O. – Barabás, A. – Pantó, E. (1991): The Hungarian National Growth Study I. Reference data on the biological development status and physical fitness of 3-18 year-old Hungarian youth in the 1980s. Humanbiologia Budapestiensis, 21. 16. Elstad, J. L. (1998): The psycho-social perspective on social inequalities in health. Sociology of Health and Illnes, 200. évf. 5. sz. 598-618 p. 17. Falus, I. (szerk.) (1996): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest. 540 p. 18. Farmosi, I. (1999): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 14 p., 17 p. 19. Farmosi, I. – Gaál, Sné (2007): Óvodások és kisiskolások testi és mozgásfejlődése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 36 p. 20. Fehérné, (1996): Mozgás és egészség. Hungarofit. Mérd magad! Útmutató Kiadó, Budapest. 15-16 p. 21. Gaál, Sné – Bencze, Sné (2000): Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szarvaspress, Szarvas, 5-87 p. 22. Gaál, Sné – Bencze, Sné (2004): A testnevelés mozgásanyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára (szerzői kiadás). Szarvas, 9-216 p. 23. Gárdos, M. – Mónus, A. (1982): Gyógytestnevelés. Testnevelési Főiskola, Budapest, 115 p., 119 p. 24. Győri, P. – Nemessúri, M.(1986): A 4-6 éves óvodások állóképességének vizsgálata. Mozgáskultúra és teljesítmény. MTA. Veszprém, 51 p. 25. Kendall, F. P. – McCreary, E. K. – Provance, P. G. (1998): Muscels testing and function. Williams and Wilkins, Baltimore, 75. 26. Kunos, Ané (1980): Óvodás korúak gyorsasági ereje és állóképessége. A sport és testnevelés időszerű kérdései. 22. Sport, Bp. 39-80 p.
133
27. Makszim, I. (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 107 p. 28. Marti, J. (1989): Epidemiol Community Health 43(3): 228-233 p. 29. Mészáros, J. (1990): A gyereksport biológiai alapjai. Sport, Budapest, 51 p. 30. Mészáros, J. (1990): Sportantropometria, Tankönyvkiadó, Budapest. 31. Nádori, L: (2005): Edzés, versengés címszavakban. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 22 p., 42 p., 93 p. 32. Nemzeti Alaptanterv. (2004) MKM. Korona Kiadó, Debrecen, 152 p. 33. Óvodai nevelés országos alapprogramja. MKM, Budapest. (1996) 34. Ozsváth, F. – Szigeti, L. (1982): Az egészséges életmód és a diáksport alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 51 p. 35. Pedagógiai Lexikon (1997): 334 p., 423 p. 36. Prisztóka, Gy. (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 52 p. 37. Rétsági, E. (2004): A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 61 p. 38. Seyffarth, H. (1977): Gyermekedről van szó. Gondolat Kiadó, Budapest, 18 p. 39. Somhegyi, A. (2001): Egészségnevelés. 42. évf. 4. sz. 278-281 p. 40. Tanner, J. M. – Hiernaux, J. – Jorman, S. (1969): Growth and physique studies. In: Weiner, J. S. – Lourne, J. A. (Eds): Human Biology. A Guide to Field Methods. IBP Handbook, 9. 1-76. Blackwell Scientific Publisher, Oxford, London
134
Táblázatok jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
sz. táblázat: Vizsgált óvodás gyermekek sz. táblázat: 1995. és 2001. évi minták összehasonlítása sz. táblázat: Óvodások körében végzett vizgálatok sz. táblázat: A 20 méteres vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal sz. táblázat: Vizsgált iskolás gyermekek sz. táblázat: Helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal sz. táblázat: Óvodás és iskolás korú gyermekek motorikus próba eredményei sz. táblázat: T-próbák óvodás és iskolás korú gyermekeknél, szignifikancia vizsgálatok
135
Diagramok jegyzéke 1. sz. diagram: Bumeráng 2. sz. diagram: Diagnosztizált betegségek és elváltozások gyermekenkénti számának aránya 3. sz. diagram: A betegségek és elváltozások előfordulásának százalékos valószínűsége 4. sz. diagram: Az óvodás korú gyerekek elváltozásai 5. sz. diagram: Iskolás korú gyermekek elváltozásai
136
Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6.
sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet
137
1. sz. melléklet
138
SZŰRÉSI LAP
Név: .................................................... Születési idő: ...................................... Születési hely: .................................... Megye/város: ...................................... Óvoda: ................................................ Testmagasság: .................................... Testsúly: ............................................. Alkat: Kövér Átlagos Sovány
1. A fej állása: (a vállak között középen)
igen
nem
2. Hanyag tartás:
igen
nem
3. Lapos hát
igen
nem
4. Kifózis (domború hát)
igen
nem
5. Lordózis (nyerges hát)
igen
nem
6. Kifolordózis
igen
nem
7. Rachitikus mellkas
igen
nem
8. Tölcsérmell
igen
nem
9. Tyúkmell
igen
nem
10. Skoliózis (oldal irányú gerincferdülés)
igen
nem
11. Jobbra hajló skoliózis
igen
nem
12. Balra hajló skoliózis
igen
nem
13. Háti skoliózis
igen
nem
14. Ágyéki skoliózis
igen
nem
15. „X” láb
igen
nem
16. „O” láb
igen
nem
17. Lúdtalp
igen
nem
139
2.sz. melléklet
140
141
2.60 2.00 0.67 0.44 1.13 0.39
16.50 19.10 20.46
1-5
18.92 20.14 21.25
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
-1.43
113.96
116.72
A testtömeg összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Életkor 3. Eiben4. Farmosi 1. Bakonyi 2. Győri (év) BarabásGaál (1999) (1981) (1991) Pantó (1991) fiúk 4 16.32 17.42 16.10 16.98 5 18.14 19.76 17.89 19.14 6 20.58 22.36 20.54 20.92 lányok 4 16.06 17.10 15.54 16.41 5 17.97 18.78 17.96 18.75 6 20.07 21.96 20.44 20.89
115.97
6
117.94
5.86 2.91
108.36 112.19
115.39
8.96 4.24 1.36
1-5
112.23 113.96 117.30
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
A testmagasság összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők 3. EibenÉletkor 1. Bakonyi 2. Győri Barabás4. Farmosi (év) Pantó (1981) (1991) Gaál (1999) (1991) fiúk 4 103.27 104.91 102.80 104.48 5 109.72 112.38 109.01 111.20 6 115.94 117.30 116.34 116.78 lányok 4 102.50 103.66 101.76 103.39 5 109.28 110.12 109.18 110.10
Óvodások körében végzett vizsgálatok
-0.60 0.32 -1.50
1.50 0.38 -1.11
2-5
0.96 1.14 0.02
2.82 2.25 0.71
3-5
-2.01
6.60 3.01
9.43 4.95 0.96
3-5
Differencia
-3.98
4.70 2.07
7.32 1.58 0.00
2-5
Differencia
0.09 0.35 -0.43
1.94 1 0.33
4-5
-2.76
4.97 2.09
7.75 2.76 0.52
4-5
5.42
5.16
6.05
5.50
5.27
5
6
4
5
6
5.32
5.83
-
5.42
5.64
-
2. Ákoshegyi (1994)
5.43
5.81
5.90
5.47
5.80
5.82
3. Győri (1991) -kontrol
Vizsgálatot végzők
60.15 78.23 92.93
58.80 75.06 88.75
4 5 6
1. Bakonyi (1981)
4 5 6
Életkor (év)
86.87 99.02 113.66
98.50 101.38 113.15
2. Győri (1991)
96.00
100.00
3. EibenBarabásPantó (1991)
66.30 86.29 103.41
71.24 91.56 108.87
142
lányok 64.46 81.33 95.37
70.19 88.39 99.12
88.07 89.14 98.43
79.63 97.45 98.35
6. Bencze Sándorné (20002001)
6.52
6.44
5.78
6.60
6.03
5.82
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
5. Farmosi Gaál (1999) fiúk
5.18
6.03
6.88
lányok
5.16
5.60
6.58
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
4. Farmosi (1995)
A helyből távolugrás összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők
6.25
1. Győri (1996)
4
Életkor (év)
A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
29.27 14.08 9.68
19.48 19.22 5.42
1-6
1.25
0.94
-0.27
1.44
0.61
-0.43
1-5
1.20 -9.88 -15.23
-18.87 -3.93 -14.80
2-6
1.20
0.61
-
1.18
0.39
-
2-5
1.13
0.23
0.00
3-5
2.43
-1.65
3-6
Differencia
1.09
0.63
-0.12
Differencia
21.77 2.85 -4.98
8.39 5.98 -10.52
4-6
1.31
0.41
-1.1
1.44
0.43
-0.76
4-5
23.61 7.81 3.06
9.44 9.06 -0.77
5-6
14.58
23.18
12.52
19.59
28.71
5
6
4
5
6
27.41
16.04
9.33
17.22
11.91
8.08
2. Bakonyi Nádori (1978)
472.04
538.97
643.18
458.34
532.39
632.47
5
6
4
5
6
1. Farmosi Gaál (2003)
771.55
751.24
767.13
595.26
684.31
753.79
lányok
fiúk
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
4
Életkor (év)
lányok
-37.21
151.92
295.45
128.37
212.27
295.09
1-2
Differencia
27.39
18.09
11.91
26.30
18.55
10.91
fiúk
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
9.41
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
-0.64
10.69
13.19
6.83
10.21
12.26
1-4
0.66
14.24
16.38
12.79
12.88
13.59
2-4
0.68
12.19
13.80
3.71
6.24
10.76
3-4
143
6
5
4
6
5
4
Életkor (év)
44.49
52.52
43.11
48.34
1. Farmosi Gaál (2003)
lányok
fiúk
35.20
42.71
42.70
33.11
42.64
49.75
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
-9.29
-9.81
-10.00
-5.70
1-2
Differencia
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
28.07
30.28
25.71
30.01
24.79
21.67
4. Bencze Sándorné (2000-2001)
Differencia
109.72
115.94
102.50
109.28
115.39
5
6
4
5
6
117.94
110.12
103.66
117.30
112.38
104.91
2. Győri (1991)
115.97
109.18
101.76
116.34
109.01
102.80
3. EibenBarabásPantó (1991)
116.72
110.10
103.39
lányok
116.78
111.20
104.48
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
144
A testtömeg összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Életkor 3. Eiben4. Farmosi 1. Bakonyi 2. Győri (év) BarabásGaál (1999) (1981) (1991) Pantó (1991) fiúk 4 16.32 17.42 16.10 16.98 5 18.14 19.76 17.89 19.14 6 20.58 22.36 20.54 20.92 lányok 4 16.06 17.10 15.54 16.41 5 17.97 18.78 17.96 18.75 6 20.07 21.96 20.44 20.89
103.27
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
Vizsgálatot végzők
A testmagasság összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
Kísérleti
3.12 1.91 -1.22 0.52 1.34 -0.28
16.58 19.31 19.79
1-5
-2.10
3.16
4.83
-0.58
4.52
10.04
1-5
19.44 20.05 19.36
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
113.29
112.44
107.33
115.36
114.24
113.31
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
-0.52 0.53 -2.17
2.02 0.29 -3.00
2-5
Differencia
-4.65
2.32
3.67
-1.94
1.86
8.40
2-5
Differencia
1.04 1.35 -0.65
3.34 2.16 -1.18
3-5
-2.68
3.26
5.57
-0.98
5.23
10.51
3-5
0.17 0.56 -1.10
2.46 0.91 -1.56
4-5
-3.43
2.34
3.94
-1.42
3.04
8.83
4-5
5.42
5.16
6.05
5.50
5.27
5
6
4
5
6
5.32
5.83
-
5.42
5.64
-
2. Ákoshegyi (1994)
5.43
5.81
5.90
5.47
5.80
5.82
3. Győri (1991) kontrol
Vizsgálatot végzők
60.15
78.23
92.93
58.80
75.06
88.75
5
6
4
5
6
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
113.66
99.02
86.87
113.15
101.38
98.50
2. Győri (1991)
96.00
-
-
100.00
-
-
3. EibenBarabásPantó (1991)
103.41
86.29
66.30
108.87
91.56
71.24
145
4. Farmosi (1995)
5.18
6.03
6.88
99.12
88.39
70.19
fiúk
5. Farmosi Gaál (1999)
5.82
6.75
6.09
6.82
6.24
5.86
95.37
81.33
64.46
0.55
1.25
0.04
1.66
0.82
-0.39
1-5
98.57
89.16
82.67
77.57
97.19
82.75
6. Bencze Sándorné (20002001)
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
lányok
lányok
5.16
5.60
6.58
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
A helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
6.25
1. Győri (1996)
4
Életkor (év)
A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
9.82
14.10
23.87
-15.36
18.96
22.60
1-6
0.50
0.92
-
1.40
0.60
-
2-5
-15.09
-9.86
-4.20
-35.58
-4.19
-15.75
2-6
0.39
0.94
0.19
1.35
0.44
0.04
3-5
2.57
-
-
-22.43
-
-
3-6
Differencia
Differencia
-4.84
2.87
16.37
-31.30
5.63
11.51
4-6
0.64
0.72
-0.79
1.66
0.64
-0.72
4-5
3.20
7.83
18.21
-21.55
8.80
12.56
5-6
14.58
23.18
12.52
19.59
28.71
5
6
4
5
6
27.41
16.04
9.33
17.22
11.91
8.08
2. Bakonyi Nádori (1978)
472.04
538.97
643.18
458.34
532.39
632.47
5
6
4
5
6
1. Farmosi Gaál (2003)
lányok
fiúk
613.57
663.76
669.17
842.29
714.08
769.31
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
4
Életkor (év)
lányok
fiúk
-18.90
131.37
210.83
199.11
175.11
297.27
1-2
Differencia
27.39
18.09
11.91
26.30
18.55
10.91
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
9.41
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
146
33.89
28.90
17.33
30.24
24.38
20.86
4. Bencze Sándorné (2000-2001)
5.18
9.31
4.81
7.06
9.80
11.45
1-4
Differencia
6.48
12.86
8.00
13.02
12.47
12.78
2-4
6.50
10.81
5.42
3.94
5.83
9.95
3-4
103.27
109.72
115.94
102.50
109.28
115.39
5
6
4
5
6
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
117.94
110.12
103.66
117.30
112.38
104.91
2. Győri (1991)
115.97
109.18
101.76
116.34
109.01
102.80
3. EibenBarabásPantó (1991)
116.72
110.10
103.39
147
lányok
116.78
111.20
104.48
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
-8.20 4.61
-6.72 -4.25
Differencia 1-2
Vizsgálatot végzők
A testmagasság összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
Kontroll
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Életkor Vizsgálatot végzők (év) 1. Farmosi 2. Bencze Gaál (2003) Sándorné (2000-2001) fiúk 4 60.00 5 48.34 41.62 6 43.11 38.86 lányok 4 56.17 5 52.52 44.32 6 44.49 49.10
114.25
111.76
109.13
118.35
113.62
111.00
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
-1.14
2.48
6.63
2.41
3.90
7.73
1-5
-3.69
1.64
5.47
1.05
1.24
6.09
2-5
Differencia
-1.72
2.58
7.37
2.01
4.61
8.20
3-5
-2.47
1.66
5.74
1.57
2.42
6.52
4-5
18.14
20.58
16.06
17.97
20.07
5
6
4
5
6
21.96
18.78
17.10
22.36
19.76
17.42
2. Győri (1991)
20.44
17.96
15.54
20.54
17.89
16.10
3. EibenBarabásPantó (1991)
Vizsgálatot végzők
6.25
5.42
5.16
6.05
5.50
5.27
5
6
4
5
6
1. Győri (1996)
4
Életkor (év)
5.32
5.83
-
5.42
5.64
-
2. Ákoshegyi (1994)
lányok
fiúk
5.43
5.81
5.90
5.47
5.80
5.82
3. Győri (1991) kontrol
Vizsgálatot végzők
5.18
6.03
6.88
5.16
5.60
6.58
148
4. Farmosi Gaál (1999)
20.89
18.75
16.41
lányok
20.92
19.14
16.98
fiúk
4. Farmosi Gaál (1999)
A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
16.32
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
A testtömeg összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
6.82
5.89
5.56
6.49
5.77
5.79
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
20.75
18.72
16.44
22.27
20.26
18.32
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
1.55
0.39
-0.49
1.33
0.35
-0.46
1-5
0.68
0.75
0.38
1.69
2.12
2.00
1-5
1.50
0.06
-
1.07
0.13
-
2-5
Differencia
-1.21
-0.06
-0.66
-0.09
0.50
0.90
2-5
Differencia
1.39
0.08
-0.34
1.02
-0.03
-0.03
3-5
0.31
0.76
0.90
1.73
2.37
2.22
3-5
1.64
-0.14
-1.32
1.33
0.17
-0.79
4-5
-0.14
-0.03
0.03
1.35
1.12
1.34
4-5
78.23
92.93
58.80
75.06
88.75
5
6
4
5
6
113.66
99.02
86.87
113.15
101.38
98.50
2. Győri (1991)
96.00
-
-
100.00
-
-
3. EibenBarabásPantó (1991)
103.41
86.29
66.30
108.87
91.56
71.24
4. Farmosi (1995)
9.41 14.58 23.18
12.52 19.59 28.71
4 5 6
4 5 6
9.33 16.04 27.41
8.08 11.91 17.22 11.91 18.09 27.39
10.91 18.55 26.30
fiúk
149
98.38
89.10
92.13
109.54
97.77
76.07
6. Bencze Sándorné (20002001)
32.00 32.71 25.53
22.61 25.30 29.88
4. Bencze Sándorné (2000-2001)
95.37
81.33
64.46
lányok
99.12
88.39
70.19
fiúk
5. Farmosi - Gaál (1999)
lányok
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Életkor 1. Bakonyi 2. Bakonyi 3. Farmosi (év) (1981) Nádori (1978) Gaál (1999)
60.15
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
Vizsgálatot végzők
A helyből távolugrás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
19.48 13.12 -3.18
13.20 10.72 6.70
1-4
9.63
14.04
33.33
16.61
19.54
15.92
1-6
Differencia
-15.28
-9.92
5.26
-3.61
-3.61
-22.43
2-6
22.67 16.67 -1.88
14.53 13.39 12.66
2-4
2.38
-
-
9.54
-
-
3-6
Differencia
20.09 14.62 -1.86
11.70 6.75 3.58
3-4
-5.03
2.81
25.83
0.67
6.21
4.83
4-6
3.01
7.77
27.67
10.42
9.38
5.88
5-6
538.97
643.18
458.34
532.39
632.47
5
6
4
5
6
lányok
fiúk
587.25
720.45
817.25
733.46
798.30
764.64
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
-45.22
188.06
358.91
90.28
259.33
292.60
1-2
Differencia
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Differencia Életkor 2. Bencze 1. Farmosi (év) Sándorné 1-2 Gaál (2003) (2000-2001) fiúk 4 38.03 5 48.34 43.90 -4.44 6 43.11 30.02 -13.09 lányok 4 31.16 5 52.52 39.88 -12.64 6 44.49 29.11 -15.38
472.04
1. Farmosi Gaál (2003)
4
Életkor (év)
Vizsgálatot végzők
6 perces futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
150
127.60
133.20
121.50
127.00
132.40
8
9
7
8
9
121.63
122.21
2. EibenBarabásPantó (1991)
22.40
25.00
28.20
9
28.60
9
8
25.40
8
7
22.80
1. EibenPantó-Barabás 1987
7
Életkor (év)
22.56
22.63
2. EibenBarabásPantó (1991)
22.69
22.95
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
120.82
121.49
3. Farmosi Gaál (1999)
A testtömeg összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
122.30
1. EibenPantó-Barabás 1987
7
Életkor (év)
Vizsgálatot végzők
A testmagasság összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
Iskolások körében végzett vizsgálatok
151
31.12
27.91
22.67
lányok
32.01
28.73
24.33
fiúk
4. FarmosiGaál (2003)
135.71
130.10
120.55
lányok
136.83
131.43
122.30
fiúk
4. FarmosiGaál (2003)
28.68
30.03
27.22
32.94
29.68
28.96
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
132.91
132.84
130.04
138.97
134.16
131.83
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
0.48
5.03
4.82
4.34
4.28
6.16
1-5
0.51
5.84
8.54
5.77
6.56
9.53
1-5
4.66
6.33
2-5
3-5
4.53
6.01
3-5
9.22
10.34
Differencia
8.41
9.62
2-5
Differencia
-2.44
2.12
4.55
0.93
0.95
4.63
4-5
-2.80
2.74
9.49
2.14
2.73
9.53
4-5
5.07
4.87
8
9
5.23
5.02
8
9
5.59
5.16
5.16
5.25
4.98
4.91
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
0.57
-0.07
-0.54
0.38
-0.09
-0.54
1-2
Differencia
1. EibenPantóBarabás 1987
108.00
119.00
130.00
101.00
114.00
124.00
Életkor (év)
7
8
9
7
8
9
101.00
108.00
2. EibenBarabásPantó (1991)
114.86
121.93
3. Farmosi (1995)
105.04
110.22
4. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
A helyből távolugrás összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
5.70
7
lányok
5.45
fiúk
1. FarmosiGaál (2003)
Vizsgálatot végzők
7
Életkor (év)
A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
140.92
129.24
111.75
152
131.62
120.57
104.68
lányok
fiúk
5. FarmosiGaál (2003)
116.25
121.15
120.79
125.88
129.12
128.87
6. Bencze Sándorné (20002003)
-7.75
7.15
19.79
-4.12
10.12
20.87
1-6
19.79
20.87
2-6
5.93
6.94
3-6
Differencia
15.75
18.65
4-6
-15.37
0.58
16.11
-15.04
-0.12
17.12
5-6
45.13
7
34.53
31.79
2. Farmosi Gaál 1999
Vizsgálatot végzők
lányok
867.90 862.90
8
9
724.30
7
675.03
950.10
9
749.60
2. FarmosiGaál (2003)
900.10
693.15
1. Farmosi Gaál 1999
Vizsgálatot végzők
8
7
Életkor (év)
872.35
1015.92
950.00
906.31
934.24
926.13
lányok
fiúk
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
53.94
49.10
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
30.02
1. Bakonyi Nádori (1978)
7
fiúk
Életkor (év)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
153
Differencia
251.10
256.85
1-3
8.81
19.08
1-3
Differencia
19.41
17.31
43.41
66.34
201.83
-77.75
115.82
200.40
2-3
2-3
27.03
32.63
29.54
9
8
9
lányok
fiúk
27.72
24.30
27.50
23.18
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
122.30
127.60
133.20
121.50
127.00
132.40
8
9
7
8
9
1. EibenPantóBarabás 1987
7
Életkor (év)
121.63
122.21
2. EibenBarabásPantó (1991)
120.82
121.49
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
-1.82
-8.33
0.47
-6.65
1-2
Differencia
A testmagasság összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
Kísérleti
29.83
1. Farmosi Gaál (2003)
Vizsgálatot végzők
8
Életkor (év)
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
154
135.71
130.10
120.55
lányok
136.83
131.43
122.30
fiúk
4. FarmosiGaál (2003)
135.00
134.19
129.33
138.95
134.70
130.50
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
2.60
7.19
7.83
5.75
7.10
8.20
1-5
7.70
8.29
2-5
3-5
8.51
9.01
Differencia
-0.71
4.09
8.78
2.12
3.27
8.20
4-5
25.40
28.60
22.40
25.00
8
9
7
8
22.56
22.63
2. EibenBarabásPantó (1991)
22.69
22.95
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
5.07
4.87
8
9
5.70
5.23
5.02
7
8
9
lányok
5.45
fiúk
1. FarmosiGaál (2003)
5.65
4.93
5.14
5.31
5.16
5.00
2. Bencze Sándorné (2000-2003)
Vizsgálatot végzők
7
Életkor (év)
0.63
-0.30
-0.56
0.44
0.09
-0.45
1-2
Differencia
9 28.20 A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
22.80
1. EibenPantó-Barabás 1987
7
Életkor (év)
A testtömeg összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
155
31.12
27.91
22.67
lányok
32.01
28.73
24.33
fiúk
4. FarmosiGaál (2003)
24.50
30.05
26.33
33.86
29.42
27.69
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
-3.70
5.05
3.93
5.26
4.02
4.89
1-5
3.77
5.06
2-5
Differencia
3.64
4.74
3-5
-6.62
2.14
3.66
1.85
0.69
3.36
4-5
108.00
119.00
130.00
101.00
114.00
124.00
7
8
9
7
8
9
101.00
108.00
2. EibenBarabásPantó (1991)
114.86
121.93
3. Farmosi (1995)
30.02
45.13
7
1. Bakonyi Nádori (1978)
7
fiúk
Életkor (év)
34.53
31.79
2. Farmosi Gaál 1999
Vizsgálatot végzők
lányok 53.58
44.33
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
105.04
110.22
4. Farmosi Gaál (1999)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
1. EibenPantóBarabás 1987
Életkor (év)
Vizsgálatot végzők
A helyből távolugrás összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
140.92
129.24
111.75
156
8.45
14.31
1-3
2-3
117.50
127.03
120.83
123.18
126.24
132.13
6. Bencze Sándorné (20002001)
Differencia
131.62
120.57
104.68
lányok
fiúk
5. FarmosiGaál (2003)
19.05
12.54
-6.50
13.03
19.83
-6.82
7.24
24.13
1-6
19.83
24.13
2-6
5.97
10.20
3-6
Differencia
15.79
21.91
4-6
6.46 14.12
16.15
-3.00 17.74
20.38
5-6
862.90
9
869.36
1001.18
954.06
1080.00
983.06
925.42
lányok
fiúk
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal Életkor Vizsgálatot végzők Differencia (év) 1. Farmosi 2. Bencze 1-2 Gaál (2003) Sándorné (2000-2001) fiúk 8 29.83 23.16 -6.67 9 27.03 30.98 3.95 lányok 8 32.63 23.07 -9.56 9 29.54 23.20 -6.34
867.90
8
724.30
7
675.03
950.10
9
749.60
2. FarmosiGaál (2003)
900.10
693.15
1. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
8
7
Életkor (év)
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
157
250.39
260.91
1-3
Differencia
217.10
115.16
201.12
-80.74
101.08
204.46
2-3
127.60
133.20
121.50
127.00
8
9
7
8
121.63
122.21
2. EibenBarabásPantó (1991)
120.82
121.49
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
22.80 25.40 28.60
22.40 25.00 28.20
7 8 9
7 8 9
22.56
22.63
22.69
22.95
9 132.40 A testtömeg összehsonlítása hazai vizsgálatokkal Vizsgálatot végzők Életkor 1. Eiben2. Eiben3. Farmosi (év) Pantó-Barabás BarabásGaál (1999) 1987 Pantó (1991)
122.30
1. EibenPantóBarabás 1987
7
Életkor (év)
A testmagasság összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
Kontroll
158
28.11 30.02 29.27
31.86 30.15 31.25
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
4. FarmosiGaál (2003) fiúk 24.33 28.73 32.01 lányok 22.67 27.91 31.12
132.61
132.08
130.75
139.00
133.19
134.86
5. Bencze Sándorné (2000-2001)
135.71
130.10
120.55
lányok
136.83
131.43
122.30
fiúk
4. FarmosiGaál (2003)
5.71 5.02 1.07
9.06 4.75 2.65
1-5
0.21
5.08
9.25
5.80
5.59
12.56
1-5
5.55
9.23
2-5
5.42
8.91
3-5
9.93
13.37
3-5
Differencia
9.12
12.65
2-5
Differencia
5.44 2.11 -1.85
7.53 1.42 -0.76
4-5
-3.10
1.98
10.20
2.17
1.76
12.56
4-5
5.07
4.87
8
9
5.23
5.02
8
9
5.58
5.29
5.18
5.13
4.67
4.69
2. Bencze Sándorné (2002001)
0.56
0.06
-0.52
0.26
-0.40
-0.76
1-2
Differencia
1. EibenPantóBarabás 1987
108.00 119.00 130.00
101.00 114.00
124.00
Életkor (év)
7 8 9
7 8
9
101.00
108.00
2. EibenBarabásPantó (1991)
114.86
121.93
3. Farmosi (1995)
105.04
110.22
4. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
A helyből távolugrás összehsonlítása hazai vizsgálatokkal
5.70
7
lányok
5.45
fiúk
1. FarmosiGaál (2003)
Vizsgálatot végzők
7
Életkor (év)
A 20m-es vágtafutás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
159
131.62
111.75 129.24 140.92 lányok 104.68 120.57
fiúk
5. FarmosiGaál (2003)
116.07
120.75 117.84
121.43 134.33 130.83
6. Bencze Sándorné (20002001)
-7.93
19.75 3.84
13.43 15.33 0.83
1-6
19.75
13.43
2-6
5.89
-0.50
3-6
Differencia
15.71
11.21
4-6
-15.55
16.07 -2.73
9.68 5.09 -10.09
5-6
45.13
7
34.53
31.79
2. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
lányok
867.90 862.90
8
9
724.30
7
675.03
950.10
9
749.60
2. FarmosiGaál (2003)
900.10
693.15
1. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
8
7
Életkor (év)
877.83
1042.67
940.71
881.50
906.73
926.83
lányok
fiúk
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
54.30
49.10
3. Bencze Sándorné (2000-2001)
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
30.02
1. Bakonyi Nádori (1978)
7
fiúk
Életkor (év)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
160
Differencia
251.80
247.56
1-3
9.17
60.00
1-3
Differencia
19.77
17.31
18.60
38.83
202.53
-72.27
142.57
191.11
2-3
2-3
29.83
27.03
32.63
29.54
9
8
9
1. Farmosi Gaál (2003)
lányok
fiúk
28.37
25.02
21.13
23.20
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
8
Életkor (év)
-1.17
-7.61
-5.90
-6.63
1-2
Differencia
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
161
14.53
2.33
4.81
6-7
7-8
8-9
7.71
0.72
3.26
6-7
7-8
8-9
15.89
20.31
178.45
65.90
143.55
4-5
5-6
6-7
7-8
8-9
Életkor
diff.
1.11
5-6
Tartós futás (m)
1.22
4-5
Életkor
diff.
3.34
5-6
Testtömeg (kg)
1.73
4-5
2.75
1.53
3.20
0.47
0.50
t
Fiúk
1.94
0.53
5.27
1.11
1.42
t
Fiúk
2.84
1.51
6.84
2.62
1.54
‹0.01
›0.05
‹0.01
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
›0.05
p%
‹0.01
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
162
27.93
8.11
330.87
92.05
69.48
diff.
1.35
2.81
6.76
1.36
2.60
diff.
-0.23
2.80
16.08
1.77
3.83
Signifikancia vizsgálatok, T-próbák óvodás és iskolás korú gyermekeknél Testmagasság (cm) Fiúk Életkor diff. t p% diff.
0.53
0.21
6.07
2.01
1.38
t
lányok
0.73
1.81
4.85
1.69
2.77
t
lányok
0.04
2.15
9.24
1.40
2.64
t
lányok
›0.05
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
‹0.01
p%
‹0.05
‹0.05
‹0.001
›0.05
‹0.05
p%
0.57
1.69
0.02
0.36
5-6
6-7
7-8
8-9
0.90
30.52
0.25
3.24
5-6
6-7
7-8
8-9
3.12
5.22
19.09
0.10
2.55
5-6
6-7
7-8
8-9
diff.
4-5
Életkor
Egyensúlyozás (mp)
17.82
diff.
4-5
Életkor
Helyből távolugrás (cm)
0.21
diff.
4-5
Életkor
20 m-es vágtafutás (mp)
0.53
0.02
3.53
1.22
0.86
t
Fiúk
0.54
0.05
4.34
0.17
4.63
t
Fiúk
2.24
0.15
7.63
2.47
1.15
t
Fiúk
›0.05
›0.05
‹0.01
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
‹0.001
p%
‹0.05
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
p%
163
5.38
4.45
25.87
2.21
4.57
diff.
4.90
0.36
111.36
9.29
1.07
diff.
0.43
0.00
1.36
0.08
0.66
diff.
1.11
1.24
6.09
0.52
0.90
t
lányok
0.90
0.08
4.50
2.09
0.20
t
lányok
2.48
0.00
6.85
0.30
1.99
t
lányok
›0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
‹0.001
‹0.05
›0.05
p%
‹0.05
›0.05
‹0.001
›0.05
›0.05
p%
7.11
9.53
6.47
3.46
4.32
5-6
6-7
7-8
8-9
diff.
4-5
Életkor
Bumeráng
1.77
1.53
1.51
1.82
1.58
t
Fiúk
›0.05
›0.05
›0.05
›0.05
›0.05
p%
164
3.42
3.07
7.83
7.51
2.42
diff.
1.57
1.53
1.94
1.72
0.45
t
lányok
›0.05
›0.05
›0.05
›0.05
›0.05
p%
20.31
5-6
0.21
0.57
5-6
diff.
4-5
Életkor
20 m-es vágtafutás (mp)
15.89
4-5
Életkor
diff.
1.11
5-6
Tartós futás (m)
1.22
4-5
Életkor
diff.
3.34
5-6
Testtömeg (kg)
1.73
diff.
4-5
Életkor
Testmagasság (cm)
2.47
1.15
t
Fiúk
0.47
0.50
t
Fiúk
1.11
1.42
t
Fiúk
2.62
1.54
t
Fiúk
Óvodások körében végzett vizsgálatok
‹0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
‹0.05
›0.05
p%
165
0.08
0.66
diff.
92.05
69.48
diff.
1.36
2.60
diff.
1.77
3.83
diff.
0.30
1.99
t
lányok
2.01
1.38
t
lányok
1.69
2.77
t
lányok
1.40
2.64
t
lányok
›0.05
›0.05
p%
‹0.05
›0.05
p%
›0.05
‹0.01
p%
›0.05
‹0.05
p%
0.90
5-6
7.11
9.53
4-5
5-6
Életkor
diff.
5.22
5-6
Bumeráng
3.12
diff.
4-5
Életkor
Egyensúlyozás (mp)
17.82
diff.
4-5
Életkor
Helyből távolugrás (cm)
1.82
1.58
t
Fiúk
1.22
0.86
t
Fiúk
0.17
4.63
t
Fiúk
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
›0.05
‹0.001
p%
166
7.51
2.42
diff.
2.21
4.57
diff.
9.29
1.07
diff.
1.72
0.45
t
lányok
0.52
0.90
t
lányok
2.09
0.20
t
lányok
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
‹0.05
›0.05
p%
143.55
8-9
0.02
0.36
8-9
diff.
7-8
Életkor
20 m-es vágtafutás (mp)
65.90
7-8
Életkor
diff.
3.26
8-9
Tartós futás (m)
0.72
7-8
Életkor
diff.
4.81
8-9
Testtömeg (kg)
2.33
diff.
7-8
Életkor
Testmagasság (cm)
2.24
0.15
t
Fiúk
2.75
1.53
t
Fiúk
1.94
0.53
t
Fiúk
2.84
1.51
t
Fiúk
Iskolások körében végzett vizsgálatok
‹0.05
›0.05
p%
‹0.01
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
‹0.01
›0.05
p%
167
0.43
0.00
diff.
27.93
8.11
diff.
1.35
2.81
diff.
-0.23
2.80
diff.
2.48
0.00
t
lányok
0.53
0.21
t
lányok
0.73
1.81
t
lányok
0.04
2.15
t
lányok
‹0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
‹0.05
‹0.05
p%
3.24
8-9
3.46
4.32
7-8
8-9
Életkor
diff.
2.55
8-9
Bumeráng
0.10
diff.
7-8
Életkor
Egyensúlyozás (mp)
0.25
diff.
7-8
Életkor
Helyből távolugrás (cm)
1.77
1.53
t
Fiúk
0.53
0.02
t
Fiúk
0.54
0.05
t
Fiúk
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
168
3.42
3.07
diff.
5.38
4.45
diff.
4.90
0.36
diff.
1.57
1.53
t
lányok
1.11
1.24
t
lányok
0.90
0.08
t
lányok
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
›0.05
›0.05
p%
3.sz. melléklet
169
Kedves Kollégák! A kutatási témához szükségem lenne a kérdőív kitöltésére, tájékozódási célból. Válaszaitokat a megfelelő helyre jelöljétek vagy írjátok be! Segítségeteket előre is köszönöm! Kérem X-el jelölje a megfelelő helyre! 1. Milyen végzettséggel rendelkeztek a vizsgálatot végző pedagógusok? -
óvodapedagógus
F
- speciális végzettség
F
-
tanító
F
- speciális végzettség
F
-
egyéb.....................................................F
2. Milyen ismeretközlési és gyakorlásvezetési módszereket alkalmazott a pedagógus a gyerekekkel a vizsgálati mozgásanyag során? -
bemutatás
F
-
magyarázat
F
-
beszélgetés
F
-
gyakorlás
F
-
ellenőrzés
F
-
értékelés
F
-
egyéb: ...................................................F
3. Mennyire illeszkedett be a vizsgált mozgásanyag a napi prevenciós-korrekciós munkába? -
teljesen
F
-
részben
F
-
néhány esetben
F
170
-
egyáltalán nem
F
4. Milyen motiváló tényezők játszottak szerepet a vizsgálati mozgásanyag elsajátításában? -
pedagógus személyisége
F
-
mozgáslehetőség
F
-
a gyermek játékosság pozitív érzelmi viszonyulása F
-
mérőeszközök (tornaeszközök)
-
egyéb.....................................................F
F
5. Milyen gyakorisággal végzeték a mozgásanyagot a gyerekek egy hetes intervallumban? -
naponta
F
-
heti 4 alkalommal
F
-
heti 3 alkalommal
F
-
heti 2 alkalommal
F
-
egyéb.....................................................F
6.a. Volt-e tudomása a szülőknek a mozgásanyag méréséről? -
igen
F
-
nem
F
6.b. Milyen formában történt a szülők tájékoztatása? -
nyílt nap
F
-
szülői értekezlet
F
-
szülői körlevél
F
-
családlátogatás
F
-
egyéni beszélgetés
F
171
-
otthon, házi feladat
-
egyéb.....................................................F
F
6.c. A megismert mozgásanyagot végezték-e a gyerekek otthonukban is? -
igen
F
-
nem
F
Szarvas, 2004. 06. 14. Bencze Sándorné főiskolai docens
172
4. sz. melléklet
173
létszám (fő)
14
80
23
24
86
16
30
68
20
23
76
17
Életkor (év)
4
5
6
7
8
9
4
5
6
7
8
9
138,97
134,16
131,83
117,3
113,96
112,23
132,91
132,84
130,04
113,96
112,19
126
121
119
103
105
101,5
fiú
122
119
119
100
100
100
leány
minimum
150,5
151
150
127
124
127
142
148
139
127
125
118
maximum
Testmagasság (cm)
108,36
Átlag (x)
Bemenet
7,44
6,06
7,77
5,85
4,75
5,88
5,94
5,79
5,1
6,75
4,89
5,72
szórás (s)
5,35
4,52
5,89
4,99
4,17
5,24
4,47
4,36
3,92
5,92
4,36
5,28
relatív szórás (v)
174
20 23 76 17
7 8 9
16
9
68
86
8
6
24
7
5
23
6
30
80
5
4
14
létszám (fő)
4
Életkor (év)
140,83
135,43
133,30
118,29
114,10
113,66
135,71
133,10
131,55
117,75
113,39
109,33
Átlag (x)
135,00 142,50 162,50 154,00
106,00 110,00 114,00
7,45
157,00
128,00
7,97
158,00
99,80
6,50
137,00
102,00
5,50
136,00
6,82
7,60
6,27
5,68
5,61
5,50
6,23
130,00
122,70
5,75
szórás (s)
130,00
maximum
89,70
fiú
115,00
107,00
102,50
95,30
95,00
92,30
leány
minimum
Testmagasság (cm)
Kimenet
4,98
5,78
5,13
4,80
4,91
5,16
5,49
6,12
5,39
4,67
5,38
5,40
relatív szórás (v)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
18,92 20,14 21,25 28,96 29,68 32,94
16,5 19,1 20,46 27,22 30,03 28,68
Átlag (x)
leány 14 12 14 19 20 21,7 fiú 13 14,5 14 21 20,5 24,5 37 34 32 40 46 56
21 29 28 43 49 39
Testtömeg (kg) minimum maximum
4,27 3,78 4,44 5,06 5,9 7,77
2,44 3,35 3,61 5,67 6,98 5,97
szórás (s)
22,57 18,77 20,89 17,47 19,88 23,59
14,79 17,54 17,64 20,83 23,24 20,82
relatív szórás (v)
175
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
Életkor (év)
30 68 20 23 76 17
14 80 23 24 86 16
létszám (fő)
18,24 20,53 22,13 25,33 30,73 32,01
17,67 20,08 21,71 28,67 31,91 31,12
Átlag (x) leány 13,00 13,00 14,00 14,00 15,00 20,00 fiú 14,00 14,10 15,00 15,90 14,00 20,00 33,20 39,00 53,00 51,00 53,50 67,00
26,20 39,00 42,00 44,00 50,00 67,00
Testtömeg (kg) minimum maximum
2,91 3,81 4,35 4,65 5,14 6,40
2,54 4,00 4,17 4,13 5,17 6,76
szórás (s)
15,96 18,53 19,64 19,11 21,36 20,01
14,39 19,95 19,22 18,22 22,10 21,72
relatív szórás (v)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
767,13 751,24 771,55 950 1015,9 872,35
753,79 684,31 595,26 926,13 934,24 906,31
Átlag (x)
leány 420 300 200 600 392 196 fiú 510 320 300 390 300 276 980 1065 1100 1320 1410 1130
950 1010 1080 1140 1260 1200
Tartós futás (m) minimum maximum
90,48 164,08 193,94 172,25 184,14 237,47
124,2 180,05 236,81 121,27 173,74 285,63
szórás (s)
11,79 21,84 25,14 18,13 18,13 27,22
16,48 26,31 39,78 13,09 18,6 31,32
relatív szórás (v)
176
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
Életkor (év)
30 68 20 23 76 17
14 80 23 24 86 16
létszám (fő)
950,10
1 085,60 1 095,10
805,40 780,10 737,80
720,50 690,90 677,20 924,30 960,90 922,90
Átlag (x) leány 130,00 135,00 200,00 240,00 228,00 312,00 fiú 120,00 135,00 205,00 200,00 200,00 320,00 1 000,00 1 845,00 1 750,00 1 526,00 1 935,00 1 740,00
960,00 1 160,00 1 197,00 1 575,00 2 000,00 1 822,00
Tartós futás (m) minimum maximum
181,40 206,40 157,70 156,90 263,20 207,50
167,50 175,10 163,20 188,40 260,00 185,10
szórás (s)
35,34 30,40 21,38 20,94 29,24 21,82
32,19 27,23 24,11 26,01 30,00 21,45
relatív szórás (v)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
5,82 6,03 6,6 4,91 4,89 5,25
5,78 6,44 6,52 5,16 5,16 5,59
leány 4,44 4,78 4,91 4,21 3,4 4,43 fiú 4,59 4,4 5,29 4,31 3,9 4,16 7,31 9,12 8,32 6,4 6,6 6,2
7,22 10 8,1 6,2 6,8 6,8
20 m-es vágtafutás (mp) Átlag minimum maximum (x)
0,65 0,9 0,93 0,48 0,6 0,59
0,75 1,2 0,84 0,48 0,65 0,56
szórás (s)
11,17 14,93 14,09 9,78 12,27 11,24
12,98 18,63 12,88 9,3 12,59 10,02
relatív szórás (v)
177
14 80 23 24 86 16 30 68 20 23 76 17
4 5 6 7 8 9
létszám (fő)
4 5 6 7 8 9
Életkor (év)
20 m-es vágtafutás (mp) Átlag minimum maximum (x) leány 3,20 9,90 5,70 3,20 10,00 6,10 3,10 11,00 6,13 3,30 9,30 5,16 3,20 8,90 5,23 3,60 9,00 5,02 fiú 5,72 4,00 9,90 6,03 3,10 9,90 5,85 3,20 9,80 5,00 3,50 9,10 4,89 3,20 9,20 4,87 3,50 9,20
17,83 19,64 14,33 21,56 19,78 19,69 19,78 22,10 21,10 19,84 20,76 19,73
1,48 1,38 1,23 1,08 1,05 0,96
relatív szórás (v)
1,32 1,29 0,88 1,23 1,03 0,99
szórás (s)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
79,63 97,45 98,35 128,87 129,12 125,88
88,07 89,14 98,43 120,79 121,15 116,25
leány 70 38 71 79 57 70 fiú 50 60 51 102 70 100 120 150 146 163 177 164
106 130 137 159 164 140
Helyből távolugrás (cm) Átlag minimum maximum (x)
15,33 18,43 26,88 18,99 22,68 20,64
10,42 19,15 17,3 16,74 20,3 18,07
szórás (s)
19,25 18,91 27,33 14,74 17,57 16,4
11,83 21,48 17,58 13,86 16,76 15,54
relatív szórás (v)
178
14 80 23 24 86 16 30 68 20 23 76 17
4 5 6 7 8 9
létszám (fő)
4 5 6 7 8 9
Életkor (év)
Helyből távolugrás (cm) Átlag minimum maximum (x) leány 89,58 37,00 140,00 91,86 40,00 165,00 97,10 40,00 152,00 121,68 43,00 200,00 121,57 51,00 195,00 131,62 81,00 202,00 fiú 78,33 30,00 136,00 97,16 40,00 170,00 105,36 39,00 160,00 128,75 59,00 188,00 129,24 72,00 239,00 140,92 90,00 242,00
25,73 23,79 20,93 20,50 17,46 17,07 25,89 20,91 18,04 16,17 18,51 17,43
20,28 20,32 19,01 18,07 23,92 24,56
relatív szórás (v) 20,47 21,86 20,32 21,46 21,06 22,47
szórás (s)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
Egyensúlyozás (mp) Átlag minimum maximum (x) leány 25,71 4 48 30,28 4 90 28,07 3 60 53,94 21 60 49,49 2,9 60 44,11 3 93 fiú 21,67 5 60 24,79 3 60 30,01 4 60 49,1 5,2 60 49,2 4,3 60 46,65 18,7 60 16,05 16,71 17,48 17,91 18,31 16,36
12,01 18,27 16,91 11,86 16,15 25,05
szórás (s)
179
74,07 67,41 58,25 36,48 37,22 35,07
46,71 60,34 60,24 21,99 32,63 56,79
relatív szórás (v)
létszám (fő)
14 80 23 24 86 16
30 68 20 23 76 17
Életkor (év)
4 5 6 7 8 9
4 5 6 7 8 9
Bumeráng teszt (mp) Átlag minimum maximum (x) leány 45,13 20,97 61 42,71 0,05 82 35,2 17,3 65 27,37 14,8 47 24,3 2,9 43,9 27,72 20,25 38,9 fiú 49,75 18,71 70 42,64 12 115 33,11 12 61 26,64 14,1 43,02 23,18 12,73 48 27,5 16,2 40,9 17,47 21,75 15,84 10,24 9,32 7,94
16,87 18,86 16,94 10 8,33 5,92
szórás (s)
180
35,12 51,01 47,85 38,44 40,21 28,87
37,38 44,16 48,13 36,54 34,28 21,36
relatív szórás (v)
Bemenet
Óvodások körében végzett vizsgálatok Testmagasság (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
14
108,36
100
118
5,72
5,28
5
80
112,19
100
125
4,89
4,36
6
23
113,96
100
127
6,75
5,92
fiú 4
30
112,23
101,5
127
5,88
5,24
5
68
113,96
105
124
4,75
4,17
6 20 Testtömeg (kg)
117,3
103
127
5,85
4,99
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum leány
4
14
16,5
14
21
2,44
14,79
5
80
19,1
12
29
3,35
17,54
6
23
20,46
14
28
3,61
17,64
fiú 4
30
18,92
13
37
4,27
22,57
5
68
20,14
14,5
34
3,78
18,77
6 20 Tartós futás (m)
21,25
14
32
4,44
20,89
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
leány 4
14
753,79
420
950
124,20
16,48
5
80
684,31
300
1010
180,05
26,31
6
23
595,26
200
1080
236,81
39,78
fiú 4
30
767,13
510
980
90,48
11,79
5
68
751,24
320
1065
164,08
21,84
6
20
771,55
300
1100
193,94
25,14
181
20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
14
5,78
4,44
7,22
0,75
12,98
5
80
6,44
4,78
10
1,2
18,63
6
23
6,52
4,91
8,1
0,84
12,88
fiú 4
30
5,82
4,59
7,31
0,65
11,17
5
68
6,03
4,4
9,12
0,9
14,93
6,6
5,29
8,32
0,93
14,09
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
6 20 Egyensúlyozás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum leány
4
14
25,71
4
48
12,01
46,71
5
80
30,28
4
90
18,27
60,34
6
23
28,07
3
60
16,91
60,24
fiú 4
30
21,67
5
60
16,05
74,07
5
68
24,79
3
60
16,71
67,41
6 20 30,01 Helyből távolugrás (cm)
4
60
17,48
58,25
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
leány 4
14
88,07
70
106
10,42
11,83
5
80
89,14
38
130
19,15
21,48
6
23
98,43
71
137
17,3
17,58
fiú 4
30
79,63
50
120
15,33
19,25
5
68
97,45
60
150
18,43
18,91
6
20
98,35
51
146
26,88
27,33
182
Bumeráng teszt (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
14
45,13
20,97
61
16,87
37,38
5
80
42,71
0,05
82
18,86
44,16
6
23
35,2
17,3
65
16,94
48,13
fiú 4
30
49,75
18,71
70
17,47
35,12
5
68
42,64
12
115
21,75
51,01
6
20
33,11
12
61
15,84
47,85
183
Kísérleti Testmagasság (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
6
107,33
100,00
118,00
6,92
6,45
5
51
112,44
101,00
125,00
4,56
4,06
6
7
113,29
106,00
120,00
4,89
4,32
fiú 4
16
113,31
103,50
124,50
5,23
4,62
5
38
114,24
105,00
123,00
5,13
4,49
6 7 Testtömeg (kg)
115,36
106,50
122,00
5,32
4,61
életkor (év)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
létszám (fő)
leány 4
6
16,58
14,00
20,50
2,65
15,98
5
51
19,31
12,00
29,00
3,07
15,90
6
7
19,79
16,00
24,00
2,58
13,04
fiú 4
16
19,44
15,00
22,50
2,24
11,52
5
38
20,05
14,50
28,00
3,41
17,01
6 7 Tartós futás (m)
19,36
14,00
21,50
2,56
13,22
életkor (év)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
létszám (fő)
leány 4
6
669,17
420,00
815,00
133,36
19,93
5
51
663,76
300,00
960,00
190,17
28,65
6
7
613,57
380,00
818,00
145,54
23,72
fiú 4
16
769,31
660,00
868,00
56,11
7,29
5
38
714,08
320,00
948,00
163,62
22,91
6
7
842,29
760,00
937,00
57,60
6,84
184
20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
6
6,09
4,44
7,22
0,99
16,26
5
51
6,75
5,18
10,00
1,30
19,26
6
7
5,82
4,91
6,90
0,63
10,82
fiú 4
16
5,86
4,59
7,31
0,70
11,95
5
38
6,24
4,50
9,12
1,04
16,67
6 7 6,82 Egyensúlyozás (mp)
5,29
8,32
1,33
19,50
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
leány 4
6
17,33
4,00
33,00
10,21
58,92
5
51
28,90
5,00
60,00
16,68
57,72
6
7
33,89
6,00
60,00
20,42
60,25
fiú 4
16
20,86
5,00
53,00
17,71
84,90
5
38
24,38
5,00
60,00
16,34
67,02
6 7 30,24 Helyből távolugrás (cm)
7,00
60,00
18,14
59,99
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
leány 4
6
82,67
70,00
100,00
9,83
11,89
5
51
89,16
38,00
130,00
21,32
23,91
6
7
98,57
78,00
120,00
13,89
14,09
fiú 4
16
82,75
53,00
120,00
15,81
19,11
5
38
97,19
60,00
150,00
21,52
22,14
6
7
77,57
63,00
87,00
9,29
11,98
185
Bumeráng teszt (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
6
56,17
48,00
61,00
5,23
9,31
5
51
44,32
17,60
82,00
18,54
41,83
6
7
49,10
18,70
65,00
18,78
38,25
fiú 4
16
60,00
51,00
70,00
6,67
11,12
5
38
41,62
12,00
69,00
19,09
45,87
6
7
38,86
12,00
61,00
21,17
54,48
186
Kontroll Testmagasság (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
8
109,13
100,00
115,00
5,00
4,58
5
29
111,76
100,00
122,00
5,47
4,89
6
16
114,25
100,00
127,00
7,55
6,61
fiú 4
14
111,00
101,50
127,00
6,52
5,87
5
30
113,62
107,00
124,00
4,30
3,78
6 13 Testtömeg (kg)
118,35
103,00
127,00
6,06
5,12
életkor (év)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
létszám (fő)
leány 4
8
16,44
14,00
21,00
2,46
14,96
5
29
18,72
13,00
28,00
3,83
20,46
6
16
20,75
14,00
28,00
4,02
19,37
fiú 4
14
18,32
13,00
37,00
5,85
31,93
5
30
20,26
16,00
34,00
4,28
21,13
6 13 Tartós futás (m)
22,27
14,00
32,00
4,97
22,32
életkor (év)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
létszám (fő)
leány 4
8
817,25
710,00
950,00
72,13
8,83
5
29
720,45
360,00
1,010,00
157,35
21,84
6
16
587,25
200,00
1,080,00
271,20
46,18
fiú 4
14
764,64
510,00
980,00
120,90
15,81
5
30
798,30
400,00
1,065,00
154,73
19,38
6
13
733,46
300,00
1,100,00
231,09
31,51
187
20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
8
5,56
4,80
6,02
0,46
8,27
5
29
5,89
4,78
8,10
0,73
12,39
6
16
6,82
5,40
8,10
0,73
10,70
fiú 4
14
5,79
5,06
7,01
0,63
10,88
5
30
5,77
4,40
7,20
0,58
10,05
6 13 6,49 Egyensúlyozás (mp)
5,79
8,20
0,67
10,32
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
leány 4
8
32,00
23,00
48,00
9,38
29,31
5
29
32,71
4,00
90,00
20,86
63,77
6
16
25,53
3,00
55,90
15,16
59,38
fiú 4
14
22,61
9,00
60,00
14,54
64,31
5
30
25,30
3,00
60,00
17,41
68,81
6 13 29,88 Helyből távolugrás (cm)
4,00
60,00
17,87
59,81
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
leány 4
8
92,13
80,00
106,00
9,42
10,22
5
29
89,10
55,00
116,00
14,91
16,73
6
16
98,38
71,00
137,00
19,03
19,34
fiú 4
14
76,07
50,00
105,00
14,51
19,07
5
30
97,77
70,00
127,00
14,06
14,38
6
13
109,54
51,00
146,00
26,71
24,38
188
Bumeráng teszt (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 4
8
31,16
13,55
58,00
17,77
57,03
5
29
39,88
0,05
71,00
19,41
48,67
6
16
29,11
17,30
58,00
12,24
42,05
fiú 4
14
38,03
18,71
65,00
18,76
49,33
5
30
43,90
17,40
115,00
24,92
56,77
6
13
30,02
15,80
55,00
11,99
39,94
189
Iskolások körében végzett vizsgálatok Testmagasság (cm) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő)
átlag (x)
24 86 16
130,04 132,84 132,91
7 23 8 76 9 17 Testtömeg (kg)
131,83 134,16 138,97
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
24 86 16
27,22 30,03 28,68
7 23 8 76 9 17 Tartós futás (m)
28,96 29,68 32,94
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
24 86 16
926,13 934,24 906,31
7 8 9
23 76 17
950 1015,9 872,35
minimum leány 119 119 122 fiú 119 121 126 minimum leány 19 20 21,7 fiú 21 20,5 24,5 minimum leány 600 392 196 fiú 390 300 276
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
139 148 142
5,10 5,79 5,94
3,92 4,36 4,47
150 151 150,5
7,77 6,06 7,44
5,89 4,52 5,35
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
43 49 39
5,67 6,98 5,97
20,83 23,24 20,82
40 46 56
5,06 5,9 7,77
17,47 19,88 23,59
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
1140 1260 1200
121,27 173,74 285,63
13,09 18,6 31,32
1320 1410 1130
172,25 184,14 237,47
18,13 18,13 27,22
20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8
24 86
5,16 5,16
minimum leány 4,21 3,4
190
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
6,2 6,8
0,48 0,65
9,3 12,59
9
16
5,59
7 23 4,91 8 76 4,89 9 17 5,25 Egyensúlyozás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
24 86 16
53,94 49,49 44,11
7 23 49,1 8 76 49,2 9 17 46,65 Helyből távolugrás (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
24 86 16
120,79 121,15 116,25
7 8 9
23 76 17
128,87 129,12 125,88
4,43 fiú 4,31 3,9 4,16 minimum leány 21 2,9 3 fiú 5,2 4,3 18,7 minimum leány 79 57 70 fiú 102 70 100
6,8
0,56
10,02
6,4 6,6 6,2
0,48 0,6 0,59
9,78 12,27 11,24
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
60 60 93
11,86 16,15 25,05
21,99 32,63 56,79
60 60 60
17,91 18,31 16,36
36,48 37,22 35,07
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
159 164 140
16,74 20,3 18,07
13,86 16,76 15,54
163 177 164
18,99 22,68 20,64
14,74 17,57 16,4
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
47 43,9 38,9
10,00 8,33 5,92
36,54 34,28 21,36
43,02 48 40,9
10,24 9,32 7,94
38,44 40,21 28,87
Bumeráng teszt (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
24 86 16
27,37 24,3 27,72
7 8 9
23 76 17
26,64 23,18 27,5
minimum leány 14,8 2,9 20,25 fiú 14,1 12,73 16,2
191
Kísérleti Testmagasság (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 31 2
129,33 134,19 135,00
7 8 9
16 49 11
130,50 134,70 138,95
minimum leány 119,00 123,00 134,00 fiú 119,00 121,00 126,00
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
139,00 144,00 136,00
5,50 5,04 1,41
4,25 3,76 1,04
142,00 151,00 150,50
6,63 6,44 7,82
5,08 4,78 5,63
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
39,00 49,00 25,00
5,35 6,95 0,71
20,32 23,13 2,90
34,50 46,00 56,00
4,06 5,89 9,31
14,66 20,02 27,50
Testtömeg (kg) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 31 2
26,33 30,05 24,50
7 8 9
16 49 11
27,69 29,42 33,86
minimum leány 19,00 22,00 24,00 fiú 21,00 20,50 24,50
192
Tartós futás (m) életkor (év)
létszám (fő)
7 8 9
12 31 2
7 8
16 49
átlag (x) 925,42 983,06 1 080,00
954,06 1 001,18 9 11 869,36 20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő) 12 31 2
átlag (x) 5,14 4,93 5,65
7 16 5,00 8 49 5,16 9 11 5,31 Egyensúlyozás (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 31 2
53,58 55,03 60,00
7 8 9
16 49 11
44,33 50,54 46,99
minimum
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
leány 600,00 700,00 960,00
1 140,00 1 260,00 1 200,00
141,97 163,15 169,71
15,34 16,60 15,71
fiú 390,00 300,00
1 320,00 1 410,00
205,21 187,53
21,51 18,73
276,00
1 130,00
252,90
29,09
minimum leány 4,21 3,40 5,60 fiú 4,31 4,18 4,16 minimum leány 21,00 23,00 60,00 fiú 5,20 4,30 21,00
193
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
5,80 5,90 5,70
0,42 0,50 0,07
8,17 10,14 1,24
6,40 6,60 6,20
0,52 0,60 0,58
10,40 11,63 10,92
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
60,00 60,00 60,00
13,95 10,19 0,00
26,04 18,52 0,00
60,00 60,00 60,00
19,76 17,33 16,72
44,57 34,29 35,58
Helyből távolugrás (cm) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő) 12 31 2
átlag (x) 120,83 127,03 117,50
7 16 132,13 8 49 126,24 9 11 123,18 Bumeráng teszt (mp) életkor létszám (év) (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 31 2
27,91 23,07 23,20
7 8 9
16 49 11
23,60 23,16 30,98
minimum leány 79,00 57,00 110,00 fiú 102,00 70,00 100,00
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
159,00 164,00 125,00
21,40 25,20 10,61
17,71 19,84 9,03
160,00 165,00 149,00
17,93 22,74 16,33
13,57 18,01 13,26
minimum maximum szórás (s) leány 18,56 14,43 22,30 fiú 14,10 12,73 16,20
194
relatív szórás (v)
37,13 43,90 24,10
8,67 8,49 1,27
31,06 36,80 5,47
35,50 39,50 40,90
7,91 8,42 7,75
33,52 36,36 25,02
Kontroll Testmagasság (cm) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő)
átlag (x)
12 55 14
130,75 132,08 132,61
7 7 8 27 9 6 Testtömeg (kg)
134,86 133,19 139,00
életkor (év) 7 8 9
létszám (fő)
átlag (x)
12 55 14
28,11 30,02 29,27
7 7 8 27 9 6 Tartós futás (m)
31,86 30,15 31,25
életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 55 14
926,83 906,73 881,50
7 8
7 27
9
6
940,71 1 042,67 877,83
minimum leány 122,00 119,00 122,00 fiú 120,00 122,00 127,00 minimum leány 23,00 20,00 21,70 fiú 24,00 21,00 26,50 minimum leány 764,00 392,00 196,00 fiú 895,00 684,00 524,00
195
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
137,00 148,00 142,00
4,81 6,09 6,30
3,68 4,61 4,75
150,00 145,00 149,00
9,81 5,28 7,40
7,27 3,96 5,32
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
43,00 49,00 39,00
6,07 7,06 6,16
21,59 23,52 21,05
40,00 45,00 37,00
6,20 6,01 3,84
19,46 19,93 12,29
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
1 110,00 1 190,00 1 200,00
102,91 174,90 294,31
11,10 19,29 33,39
1 065,00 1 380,00
57,98 178,14
6,16 17,08
1 113,00
229,10
26,10
20 m-es vágtafutás (mp) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő) 12 55 14
átlag (x) 5,18 5,29 5,58
7 7 4,69 8 27 4,67 9 6 5,13 Egyensúlyozás (mp) életkor (év) 7 8 9
létszám (fő) 12 55 14
átlag (x) 54,30 46,47 41,84
7 7 60,00 8 27 46,77 9 6 46,03 Helyből távolugrás (cm) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 55 14
120,75 117,84 116,07
7 8 9
7 27 6
121,43 134,33 130,83
minimum leány 4,50 4,20 4,43 fiú 4,40 3,90 4,50 minimum leány 32,00 2,90 3,00 fiú 60,00 7,00 18,70 minimum leány 105,00 83,00 70,00 fiú 105,00 90,00 100,00
196
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
5,10 6,20 6,10
0,55 0,70 0,60
10,62 13,23 10,75
5,10 6,20 6,10
0,27 0,44 0,63
5,76 9,42 12,28
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
60,00 60,00 93,00
9,96 17,99 26,07
18,34 38,71 62,31
60,00 60,00 60,00
0,00 20,06 17,23
0,00 42,89 37,43
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
147,00 157,00 140,00
11,33 16,27 19,18
9,38 13,81 16,52
163,00 177,00 164,00
20,63 22,03 28,01
16,99 16,40 21,41
Bumeráng teszt (mp) életkor (év)
létszám (fő)
átlag (x)
7 8 9
12 55 14
26,82 25,02 28,37
7 8 9
7 27 6
33,60 23,20 21,13
minimum leány 14,80 2,90 20,25 fiú 15,50 14,00 18,00
197
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
47,00 41,20 38,90
11,55 8,23 6,05
43,06 32,89 21,33
43,02 48,00 23,80
12,12 10,92 2,58
36,07 47,07 12,21
Kimenet Óvodások körében végzett vizsgálatok Testmagasság (cm) Életkor létszám Átlag (év) (fő) (x)
minimum maximum szórás (s)
4 5 6
14 80 23
109,33 113,39 117,75
4
30
113,66
leány 92,30 95,00 95,30 fiú 89,70
relatív szórás (v)
130,00 130,00 136,00
5,75 6,23 5,50
5,40 5,38 4,67
122,70
5,50
5,16
128,00 135,00
5,61 5,68
4,91 4,80
5 68 6 20 Testtömeg (kg) Életkor létszám (év) (fő)
114,10 118,29
99,80 102,00
Átlag (x)
relatív szórás (v)
4 5 6
17,67 20,08 21,71 18,24 20,53 22,13
minimum maximum szórás (s) leány 13,00 26,20 2,54 13,00 39,00 4,00 14,00 42,00 4,17 fiú 14,00 33,20 2,91 14,10 39,00 3,81 15,00 53,00 4,35
Átlag (x)
minimum maximum szórás (s)
relatív szórás (v)
14 80 23
4 30 5 68 6 20 Tartós futás (m) Életkor létszám (év) (fő) 4 5 6
14 80 23
720,50 690,90 677,20
4 5 6
30 68 20
805,40 780,10 737,80
leány 130,00 135,00 200,00 fiú 120,00 135,00 205,00
198
14,39 19,95 19,22
15,96 18,53 19,64
960,00 1 160,00 1 197,00
167,50 175,10 163,20
32,19 27,23 24,11
1 000,00 1 845,00 1 750,00
181,40 206,40 157,70
35,34 30,40 21,38
20 m-es vágtafutás (mp) Életkor létszám Átlag (év) (fő) (x) 4 5 6
14 80 23
5,70 6,10 6,13
5,72 4 30 6,03 5 68 5,85 6 20 Helyből távolugrás (cm) Életkor létszám Átlag (év) (fő) (x) leány 4 5 6 fiú 4 5 6
minimum maximum szórás (s) leány 3,20 3,20 3,10 fiú 4,00 3,10 3,20
relatív szórás (v)
9,90 10,00 11,00
1,32 1,29 0,88
17,83 19,64 14,33
9,90 9,90 9,80
1,48 1,38 1,23
19,78 22,10 21,10
minimum maximum szórás (s)
relatív szórás (v)
14 80 23
89,58 91,86 97,10
37,00 40,00 40,00
140,00 165,00 152,00
20,47 21,86 20,32
25,73 23,79 20,93
30 68 20
78,33 97,16 105,36
30,00 40,00 39,00
136,00 170,00 160,00
20,28 20,32 19,01
25,89 20,91 18,04
199
Kísérleti Testmagasság (cm) Életkor (év) létszám (fő) 4 5 6
6 51 7
4 16 5 38 6 7 Testtömeg (kg) Életkor (év) létszám (fő) 4 5 6
6 51 7
4 16 5 38 6 7 Tartós futás (m) Életkor (év) létszám (fő)
Átlag (x) 107,43 113,87 116,45 113,51 115,87 117,21 Átlag (x) 18,11 21,76 20,83 19,97 21,31 21,75 Átlag (x)
4 5 6
6 51 7
689,30 663,70 683,50
4 5 6
16 38 7
867,41 754,20 880,50
minimum leány 92,30 96,00 67,80 fiú 91,00 99,80 102,00 minimum leány 13,00 14,00 14,00 fiú 14,00 14,10 15,00 minimum leány 133,00 136,00 200,00 fiú 121,00 135,00 208,00
200
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
129,00 130,00 136,00
5,89 6,12 5,45
5,40 5,38 4,67
122,70 127,00 135,00
5,41 5,79 5,49
5,16 4,91 4,80
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
26,20 39,00 42,00
2,61 3,87 3,92
14,39 19,95 19,22
32,00 38,00 53,00
2,13 3,64 4,11
15,96 18,53 19,64
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
960,00 1 160,00 1 197,00
171,42 176,30 161,98
32,19 27,23 24,11
998,00 1 842,00 1 748,00
175,31 201,35 149,80
35,34 30,40 21,38
20 m-es vágtafutás (mp) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 4 5 6
6 51 7
6,00 6,75 6,82
6,00 4 16 6,21 5 38 6,10 6 7 Helyből távolugrás (cm) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 4 5 6
6 51 7
85,41 91,98 110,31
4 5 6
16 38 7
90,10 98,76 104,35
minimum leány 3,20 3,50 3,10 fiú 4,00 3,30 3,20 minimum leány 37,00 40,00 40,00 fiú 32,00 40,00 42,00
201
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
9,90 10,00 11,00
1,45 1,21 0,97
17,83 19,64 14,33
9,90 9,90 9,80
1,89 1,43 1,38
19,78 22,10 21,10
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
139,00 165,00 151,00
20,12 22,11 20,13
25,73 23,79 20,93
136,00 170,00 158,00
21,56 20,93 18,15
25,89 20,91 18,04
Kontroll Testmagasság (cm) Életkor (év) létszám (fő) 4 5 6
8 29 16
4 14 5 30 6 13 Testtömeg (kg) Életkor (év) létszám (fő) 4 5 6
8 29 16
4 14 5 30 6 13 Tartós futás (m) Életkor (év) létszám (fő)
Átlag (x) 109,50 113,89 116,83 113,10 113,74 118,60 Átlag (x) 16,70 21,31 21,68 18,13 20,71 22,01 Átlag (x)
4 5 6
8 29 16
890,15 735,13 672,00
4 5 6
14 30 13
910,97 817,30 780,45
minimum leány 93,00 95,00 95,30 fiú 89,70 101,00 103,00 minimum leány 13,00 13,00 15,00 fiú 15,00 16,00 18,00 minimum leány 130,00 135,00 200,00 fiú 120,00 137,00 205,00
202
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
130,00 130,00 135,00
5,60 5,90 5,87
5,11 5,18 5,02
121,60 128,00 134,00
5,60 5,32 5,71
4,95 4,68 4,81
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
26,00 38,00 41,00
2,61 4,12 4,43
15,63 19,33 20,43
33,20 39,00 53,00
2,82 3,93 5,10
15,55 18,98 23,17
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
958,00 1 157,00 1 193,00
161,20 169,78 171,20
18,11 23,10 25,48
1 000,00 1 845,00 1 750,00
175,41 198,30 165,23
19,26 24,26 21,17
20 m-es vágtafutás (mp) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 4 5 6
8 29 16
4 14 5 30 6 13 Helyből távolugrás (cm) Életkor (év) létszám (fő)
5,20 5,89 6,79
5,69 5,23 6,15 Átlag (x)
4 5 6
8 29 16
95,20 92,10 110,30
4 5 6
14 30 13
79,10 105,20 109,31
minimum leány 3,40 3,20 3,40 fiú 4,20 3,10 3,40 minimum leány 38,00 42,00 40,00 fiú 30,00 43,00 39,00
203
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
9,20 9,00 11,00
1,12 1,03 0,97
21,54 17,49 14,29
9,60 9,50 9,40
1,32 1,12 1,45
23,20 21,41 23,58
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
140,00 163,00 152,00
22,11 22,23 20,14
23,22 24,14 18,26
133,00 168,00 160,00
23,51 21,63 18,98
29,72 20,56 17,36
Iskolások körében végzett vizsgálatok Testmagasság (cm) Életkor (év) létszám (fő) 7 8 9
24 86 16
7 23 8 76 9 17 Testtömeg (kg) Életkor (év) létszám (fő) 7 8 9
24 86 16
7 23 8 76 9 17 Tartós futás (m) Életkor (év) létszám (fő)
Átlag (x) 131,55 133,10 135,71 133,30 135,43 140,83 Átlag (x)
minimum leány 102,50 107,00 115,00 fiú 106,00 110,00 114,00 minimum
25,33 30,73 32,01
leány 14,00 15,00 20,00 fiú 15,90 14,00 20,00
Átlag (x)
minimum
28,67 31,91 31,12
7 8 9
24 86 16
924,30 960,90 922,90
7 8 9
23 76 17
1 085,60 1 095,10 950,10
leány 240,00 228,00 312,00 fiú 200,00 200,00 320,00
204
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
137,00 158,00 157,00
6,50 7,97 7,45
5,39 6,12 5,49
142,50 162,50 154,00
6,27 7,60 6,82
5,13 5,78 4,98
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
44,00 50,00 67,00
4,13 5,17 6,76
51,00 53,50 67,00
4,65 5,14 6,40
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
1 575,00 2 000,00 1 822,00
188,40 260,00 185,10
26,01 30,00 21,45
1 526,00 1 935,00 1 740,00
156,90 263,20 207,50
20,94 29,24 21,82
18,22 22,10 21,72
19,11 21,36 20,01
20 m-es vágtafutás (mp) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 7 8 9
24 86 16
7 23 8 76 9 17 Helyből távolugrás (cm) Életkor (év) létszám (fő)
5,16 5,23 5,02
5,00 4,89 4,87 Átlag (x)
7 8 9
24 86 16
121,68 121,57 131,62
7 8 9
23 76 17
128,75 129,24 140,92
minimum leány 3,30 3,20 3,60 fiú 3,50 3,20 3,50 minimum leány 43,00 51,00 81,00 fiú 59,00 72,00 90,00
205
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
9,30 8,90 9,00
1,23 1,03 0,99
21,56 19,78 19,69
9,10 9,20 9,20
1,08 1,05 0,96
19,84 20,76 19,73
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
200,00 195,00 202,00
21,46 21,06 22,47
20,50 17,46 17,07
188,00 239,00 242,00
18,07 23,92 24,56
16,17 18,51 17,43
Kísérleti Testmagasság (cm) Életkor (év) létszám (fő) 7 8 9
12 31 2
7 16 8 49 9 11 Testtömeg (kg) Életkor (év) létszám (fő) 7 8 9
12 31 2
7 16 8 49 9 11 Tartós futás (m) Életkor (év) létszám (fő)
Átlag (x) 131,13 135,50 136,14 134,45 138,98 140,87 Átlag (x) 27,23 31,98 25,95 28,71 31,63 34,25 Átlag (x)
7 8 9
12 31 2
926,40 993,10 1 108,30
7 8 9
16 49 11
1 080,60 1 100,13 950,32
minimum leány 102,50 108,00 116,00 fiú 106,00 110,00 114,00 minimum leány 14,00 16,00 21,00 fiú 15,90 14,00 20,00 minimum leány 240,00 229,00 314,00 fiú 200,00 200,00 320,00
206
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
137,00 157,00 157,00
6,53 7,58 6,45
4,98 5,59 4,74
141,00 162,50 154,00
6,10 7,12 7,35
4,54 5,12 5,22
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
43,00 50,00 66,00
4,10 5,20 6,13
15,06 16,26 23,62
50,00 53,50 67,00
4,57 5,03 6,23
15,92 15,90 18,19
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
1 575,00 2 000,00 1 820,00
188,97 261,35 186,70
20,40 26,32 16,85
1 526,00 1 935,00 1 740,00
157,30 262,79 207,43
14,56 23,89 21,83
20 m-es vágtfutás (mp) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 7 8 9
12 31 2
7 16 8 49 9 11 Helyből távolugrás (cm) Életkor (év) létszám (fő)
5,25 5,20 5,13
5,00 5,24 4,92 Átlag (x)
7 8 9
12 31 2
123,23 127,45 132,67
7 8 9
16 49 11
132,30 128,79 140,37
minimum leány 3,30 3,20 3,60 fiú 3,50 3,20 3,50 minimum leány 43,00 51,00 82,00 fiú 59,00 72,00 90,00
207
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
9,10 8,80 9,00
1,22 1,01 0,98
23,24 19,42 19,10
9,10 9,10 9,20
1,07 9,87 0,98
21,40 188,36 19,92
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
200,00 195,00 200,00
21,97 21,34 20,56
17,83 16,74 15,50
186,00 238,00 240,00
17,89 24,01 23,86
13,52 18,64 17,00
Kontroll Testmagasság (cm) Életkor (év) létszám (fő) 7 8 9
12 55 14
Átlag (x) 130,89 133,89 135,74
7 7 136,10 8 27 135,33 9 6 140,71 Testtömeg (kg) Életkor (év) létszám Átlag (fő) (x) 7 8 9
12 55 14
7 7 8 27 9 6 Tartós futás (m) Életkor (év) létszám (fő)
30,02 32,71 31,05 32,19 31,72 32,11 Átlag (x)
7 8 9
12 55 14
996,35 925,21 990,38
7 8
7 27
9
6
972,32 1 060,15 953,68
minimum maximum leány 103,00 107,00 115,00 fiú 107,00 110,00 115,00
szórás (s)
relatív szórás (v)
136,00 158,00 157,00
6,45 7,98 7,63
4,93 5,96 5,62
142,50 161,00 152,00
7,12 7,12 6,81
5,23 5,26 4,84
szórás (s)
relatív szórás (v)
44,00 48,00 67,00
5,12 5,23 6,14
17,06 15,99 19,77
51,00 55,00 66,00
4,98 5,53 5,24
15,47 17,43 16,32
szórás (s)
relatív szórás (v)
minimum maximum leány 15,00 15,00 20,00 fiú 16,00 16,00 20,00
minimum maximum leány 245,00 228,00 312,00 fiú 200,00 200,00
1 571,00 2 000,00 1 822,00
187,98 261,39 186,43
18,87 28,25 18,82
1 528,00 1 940,00
150,32 260,30
15,46 24,55
321,00
1 745,00
205,13
21,51
208
20 m-es vágtafutás (mp) Életkor (év) létszám (fő)
maximum
szórás (s)
relatív szórás (v)
200,00 193,00 202,00
20,97 21,56 22,98
16,91 17,92 17,51
125,99 188,00 7 7 134,56 239,00 8 27 142,31 242,00 9 6 Helyből távolugrás (cm) Életkor (év) létszám Átlag minimum maximum (fő) (x)
18,32 23,53 24,86
14,54 17,49 17,47
7 8 9
12 55 14
Átlag (x) 123,98 120,31 131,21
minimum leány 44,00 52,00 81,00 fiú 60,00 75,00 90,00
szórás (s)
relatív szórás (v)
7
12
5,10
leány 3,40
8
55
5,34
3,20
8,90
1,16
21,72
9
14
4,98
3,60
9,00
1,06
21,29
9,20
1,02
20,82
9,30
1,25
24,51
7
7
4,90
fiú 3,50
8
27
5,40
3,20
9,20
1,01
18,70
9
6
4,79
3,60
9,20
0,99
20,67
209
5. sz. melléklet
210
Óvodások elváltozásai Fiú %
lány %
elváltozások összesen %
"X" láb
0.00
0.83
0.41
"X" láb, lúdtalp
0.83
0.00
0.41
asztmás
0.83
0.00
0.41
egészséges
21.49
20.83
21.16
fejletlen mellkas
6.61
6.67
6.64
fejletlen mellkas, "X" térd
0.00
0.83
0.41
fejletlen mellkas, lúdtalp
1.65
4.17
2.90
hanyag tartás
8.26
6.67
7.47
hanyag tartás
0.83
0.00
0.41
hanyag tartás, "X" láb, lúdtalp
0.83
0.00
0.41
hanyag tartás, "X" térd
0.00
0.83
0.41
hanyag tartás, fejletlen mellkas, lúdtalp
0.83
0.00
0.41
hanyag tartás, kifózis, lúdtalp
0.00
1.67
0.83
hanyag tartás, lúdtalp
4.96
9.17
7.05
háti asszimetria
0.00
0.83
0.41
lordozis
0.83
2.50
1.66
lordozis
0.83
0.83
0.83
lordozis, lúdtalp
3.31
1.67
2.49
lúdtalp
21.49
20.83
21.16
lúdtalp
0.00
0.83
0.41
lúdtalp, "X" láb
0.00
0.83
0.41
lúdtalp, "X" térd
0.83
0.00
0.41
lúdtalp, fejletlen mellkas
0.83
0.00
0.41
lúdtalp, hanyag tartás
2.48
1.67
2.07
mellkas deform.
5.79
1.67
3.73
mellkas deform.
0.00
0.83
0.41
mellkas deform., lúdtalp
9.09
11.67
10.37
obes (kövér)
0.00
0.83
0.41
obes (kövér), lúdtalp
3.31
2.50
2.90
tölcsérmell, lúdtalp
2.48
0.00
1.24
tyúkmell, lordozis
0.00
0.83
0.41
tyúkmell, lúdtalp
1.65
0.00
0.83
Elváltozások, diagnózisok
211
Óvodás korú gyermekek
egészséges 21%
elváltozás 79%
Óvodás korú gyermekek
egészséges fiú 11%
elváltozás lány 40%
elváltozás fiú 39%
egészséges lány 10%
212
Óvodás korú fiúk
egészséges 21%
elváltozás 79%
Óvodás korú lányok
egészséges 21%
elváltozás 79%
213
0,41
0,41
0,41
0,41
2,07
3,73
10,37
21,16
0,41 0,41
1,66
0,83
2,49
2,90
1,24
0,41
0,41
0,41
7,05
0,41
0,41
0,83
0,83
0,41
0,41
2,90
0,41
6,64
214
7,47 0,41 0,41
21,16
Az óvodás korú lányok és fiúk elváltozásai százalékos előfordulásban
tyúkmell, lordozis tyúkmell, lúdtalp
obes (kövér), lúdtalp tölcsérmell, lúdtalp
obes (kövér)
mellkas deform. mellkas deform., lúdtalp
mellkas deform.
lúdtalp, fejletlen mellkas lúdtalp, hanyag tartás
lúdtalp, "X" láb lúdtalp, "X" térd
lúdtalp
lordozis, lúdtalp lúdtalp
lordozis
háti asszimetria lordozis
hanyag tartás, kifózis, lúdtalp hanyag tartás, lúdtalp
hanyag tartás, fejletlen mellkas, lúdtalp
hanyag tartás, "X" láb, lúdtalp hanyag tartás, "X" térd
hanyag tartás
fejletlen mellkas, lúdtalp hanyag tartás
fejletlen mellkas fejletlen mellkas, "X" térd
egészséges
"X" láb, lúdtalp asztmás
"X" láb
"X" láb, lúdtalp asztmás
Az óvodás korú fiúk elváltozásai
egészséges fejletlen mellkas fejletlen mellkas, lúdtalp hanyag tartás hanyag tartás hanyag tartás, "X" láb, lúdtalp
1% 2% 2%
3%
hanyag tartás, fejletlen mellkas, lúdtalp
1%
9%
21%
hanyag tartás, lúdtalp lordozis
6%
lordozis
2%
lordozis, lúdtalp
1%
7%
1%
lúdtalp
2%
lúdtalp, "X" térd
8%
21% 5%
3% 1%
lúdtalp, fejletlen mellkas
1% 1%
lúdtalp, hanyag tartás
1%
1%
mellkas deform. mellkas deform., lúdtalp obes (kövér), lúdtalp tölcsérmell, lúdtalp tyúkmell, lúdtalp
Az óvodás korú lányok elváltozásai
1% 1%
3%
2% 2%
1%
1%
12%
20%
1% 1%
7% 1%
22%
4% 2%
9%
1% 3%
7% 1% 2%
1%
215
"X" láb egészséges fejletlen mellkas fejletlen mellkas, "X" térd fejletlen mellkas, lúdtalp hanyag tartás hanyag tartás, "X" térd hanyag tartás, kifózis, lúdtalp hanyag tartás, lúdtalp háti asszimetria lordozis lordozis lordozis, lúdtalp lúdtalp lúdtalp lúdtalp, "X" láb lúdtalp, hanyag tartás mellkas deform. mellkas deform. mellkas deform., lúdtalp obes (kövér) obes (kövér), lúdtalp tyúkmell, lordozis
Iskolások elváltozásai Elváltozások, diagnózisok
Fiú %
Lány %
Elváltozások összesen %
"O" térd, lúdtalp
0,00
0,79
0,41
"X" láb
0,85
0,79
0,41
"X" térd, lúdtalp
1,71
4,72
3,28
ágyéki scoliosis
0,00
0,79
0,41
asztériás
1,71
0,00
0,82
asztmás
4,27
2,36
3,28
bal lába rövidebb
0,00
0,79
0,41
domború hát
0,00
1,57
0,82
egészséges
28,21
25,98
27,05
fejletlen mellkas
4,27
5,51
4,92
fejletlen mellkas, "X" térd
0,00
1,57
0,82
fejletlen mellkas, "X" térd, lúdtalp
0,85
0,00
0,41
fejletlen mellkas, kalapácsujj
0,00
0,79
0,41
fejletlen mellkas, lúdtalp
0,85
0,79
0,82
hangyag tartás, "O" térd
0,00
0,79
0,41
hanyag tartás
11,97
7,09
9,43
hanyag tartás, donga láb
0,00
0,79
0,41
hanyag tartás, jobb oldalra scoliosis
0,00
0,79
0,41
hanyag tartás, lúdtalp
0,85
3,94
2,46
hanyag tartás, mozgáskoordináció zavar
0,85
0,00
0,41
izomsorvadás
0,00
0,79
0,41
j, háti scoliosis
0,00
0,79
0,41
jobbra háti gerincferdülés (scoliosis)
0,00
0,79
0,41
jobbra háti scolioris
0,85
0,00
0,41
lardozis
0,00
0,79
0,41
lordozis
1,71
3,94
2,87
lordozis, "X" térd, lúdtalp
0,00
0,79
0,41
lordozis, lúdtalp
0,00
0,79
0,41
lordozis, obes (kövér)
0,85
0,00
0,41
lúdtalp
16,24
14,17
15,16
lúdtalp, "X" térd
0,00
0,79
0,41
lúdtalp, fejletlen mellkas
0,85
0,00
0,41
lúdtalp, hanyag tartás
0,00
0,79
0,41
mellkas deform
0,85
0,00
0,41
mellkas deform,
2,56
0,79
1,64
mellkas deform,
0,85
0,00
0,41
mellkas deform,, "X" térd, lúdtalp
0,00
0,79
0,41
mellkas deform,, lúdtalp
4,27
0,79
2,46
oberitás, "X" térd
0,00
0,79
0,41
obes (kövér)
10,26
9,45
9,84
obes (kövér), "X" térd
2,56
0,00
1,23
obes (kövér), mellkas deform,
0,85
0,00
0,41
obesitás
0,00
0,79
0,41
scolioris, lúdtalp
0,00
0,79
0,41
tölcsérmell, lúdtalp
0,85
0,00
0,41
tölcsérmell, mellkas deform,
0,00
0,79
0,41
216
Iskolás korú gyermekek
egészséges 27%
elváltozás 73%
Iskorlás korú gyermekek
egészséges fiú 10%
elváltozásos lány 40%
elváltozás fiú 36%
egészséges lány 14%
217
Iskolás korú fiúk
egészséges 28%
elváltozás 72%
Iskolás korú lányok
egészséges 25%
elváltozás 75%
218
0,41
15,16
0,41
0,41
0,41
1,64
0,41
0,41
0,41
0,41
0,41
2,46
0,41
0,41
0,41
0,41
0,41
0,41
2,87
0,41
9,84
0,41
0,41
2,46
1,23 0,41
0,410,41
0,41
9,43
0,41
0,41 0,41 3,28
0,41 0,41
0,41
0,82
0,41
0,41
0,82
3,28
0,82
0,41
4,92
0,82
0,41
219
27,05
Az iskolás korú lányok é s fiúk e lváltoz ásainak sz áz alé kos e lőfordulása
ágyéki scoliosis
asztmás domború hát
"X" térd, lúdtalp
asztériás bal lába rövidebb
lordozis lordozis, lúdtalp
lúdtalp lúdtalp, fejletlen mellkas
lardozis lordozis, "X" térd, lúdtalp
lordozis, obes (kövér) lúdtalp, "X" térd
scolioris, lúdtalp
tölcsérmell, mellkas deform.
tölcsérmell, lúdtalp
obes (kövér), mellkas deform.
obes (kövér)
mellkas deform., lúdtalp
mellkas deform.
obesitás
obes (kövér), "X" térd
oberitás, "X" térd
mellkas deform., "X" térd, lúdtalp
mellkas deform.
mellkas deform
jobbra háti scolioris
jobbra háti gerincferdülés (scoliosis)
lúdtalp, hanyag tartás
j. háti scoliosis
hanyag tartás, mozgáskoordináció zavar
hanyag tartás, jobb oldalra scoliosis
hanyag tartás
fejletlen mellkas, lúdtalp
fejletlen mellkas, "X" térd, lúdtalp
izomsorvadás
hanyag tartás, lúdtalp
hanyag tartás, donga láb
hangyag tartás, "O" térd
fejletlen mellkas, kalapácsujj
fejletlen mellkas, "X" térd
fejletlen mellkas
"X" térd
"X" térd
egészséges
"X" láb
"O" térd, lúdtalp
"X" térd "X" térd, lúdtalp asztériás asztmás egészséges fejletlen mellkas fejletlen mellkas, "X" térd, lúdtalp fejletlen mellkas, lúdtalp hanyag tartás hanyag tartás, lúdtalp hanyag tartás, mozgáskoordináció zavar jobbra háti scolioris lordozis lordozis, obes (kövér) lúdtalp lúdtalp, fejletlen mellkas mellkas deform mellkas deform. mellkas deform. mellkas deform., lúdtalp obes (kövér) obes (kövér), "X" térd obes (kövér), mellkas deform. tölcsérmell, lúdtalp
Az iskolás korú fiúk e lváltoz ásai
1% 1%
4%
3%
1%
1%2%2% 4%
10%
3% 1%
28%
1%
16% 4%
1%
12%
1%
2%
1%
1% 1% 1%
"O" térd, lúdtalp "X" láb "X" térd "X" térd, lúdtalp ágyéki scoliosis asztmás bal lába rövidebb domború hát egészséges fejletlen mellkas fejletlen mellkas, "X" térd fejletlen mellkas, kalapácsujj fejletlen mellkas, lúdtalp hangyag tartás, "O" térd hanyag tartás hanyag tartás, donga láb hanyag tartás, jobb oldalra scoliosis hanyag tartás, lúdtalp izomsorvadás j. háti scoliosis jobbra háti gerincferdülés (scoliosis) lardozis lordozis lordozis, "X" térd, lúdtalp lordozis, lúdtalp lúdtalp lúdtalp, "X" térd lúdtalp, hanyag tartás mellkas deform. mellkas deform., "X" térd, lúdtalp mellkas deform., lúdtalp oberitás, "X" térd obes (kövér) obesitás scolioris, lúdtalp tölcsérmell, mellkas deform.
Az iskolás korú lányok e lváltoz ásai
1%
1%
1%
1%
1%
1%
2%
1%
1%
1%1%1%
9%
5%
1% 2%
1% 1%
14%
26% 1% 1% 4%
4% 1%
6%
1%
1%
7%
2%
1%
1% 1%
1% 1% 1%
220
6.sz. melléklet
221
Óvodások -Correlations
Eletkor
Eletkor
Testmagassag
Testsuly (kg)
Tartós futas (m)
Pearson Correlation
1
.246(**)
.216(**)
-.147(*)
.223(**)
.108
.252(**)
-.210(**)
Sig. (2tailed)
.
.000
.001
.024
.001
.100
.000
.001
235
235
234
235
233
234
234
233
Pearson .246(**) Correlation
1
.715(**)
.114
.074
.090
.217(**)
-.059
Sig. (2tailed)
.000
.
.000
.080
.258
.171
.001
.367
N
235
235
234
235
233
234
234
233
Pearson .216(**) Correlation
.715(**)
1
-.079
.111
.093
.265(**)
-.148(*)
N
Testmagassag
Testsuly (kg)
Sig. (2tailed)
.001
.000
.
.228
.092
.157
.000
.024
N
234
234
234
234
232
233
233
232
-.147(*)
.114
-.079
1
-.273(**)
.168(*)
.210(**)
.075
Sig. (2tailed)
.024
.080
.228
.
.000
.010
.001
.254
N
235
235
234
235
233
234
234
233
Pearson .223(**) Correlation
.074
.111
.273(**)
1
.028
.048
-.357(**)
Sig. (2tailed)
.001
.258
.092
.000
.
.667
.470
.000
N
233
233
232
233
233
232
232
231
Pearson Correlation
.108
.090
.093
.168(*)
.028
1
.199(**)
-.309(**)
.100
.171
.157
.010
.667
.
.002
.000
234
234
233
234
232
234
234
233
Pearson .252(**) Correlation
.217(**)
.265(**)
.210(**)
.048
.199(**)
1
-.444(**)
Pearson Correlation Tartós futas (m)
20 m-es vágtafutas (MP)
Egyensulyozas Sig. (2(MP) tailed) N
Helyben tavol
Bumerang teszt (MP)
20 m-es Egyensulyozas Helyben Bumerang vágtafutas (MP) tavol teszt (MP) (MP)
Sig. (2tailed)
.000
.001
.000
.001
.470
.002
.
.000
N
234
234
233
234
232
234
234
233
Pearson Correlation .210(**)
-.059
-.148(*)
.075
-.357(**)
-.309(**)
.444(**)
1
Sig. (2tailed)
.001
.367
.024
.254
.000
.000
.000
.
N
233
233
232
233
231
233
233
233
** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). * Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
222
Óvodások – kísérleti - Correlations
eletkor (Èv)
Testmagassag (cm)
Testsuly (kg)
20 m-es vágtafutas (MP)
egyensulyozas (MP)
helybentavol
Bumerang teszt (MP)
-.048
.123
.198(*)
.102
-.259(**)
.295
.593
.172
.027
.262
.004
125
125
125
125
124
124
124
.141
1
.723(**)
.218(*)
.033
.185(*)
.153
-.097
Sig. (2tailed)
.118
.
.000
.015
.716
.039
.090
.285
N
125
125
125
125
125
124
124
124
Pearson Correlation
.094
.723(**)
1
-.034
.080
.153
.142
-.179(*)
Sig. (2tailed)
.295
.000
.
.703
.378
.090
.117
.046
N
125
125
125
125
125
124
124
124
-.048
.218(*)
-.034
1
-.260(**)
.058
-.415(**)
.359(**)
Sig. (2tailed)
.593
.015
.703
.
.003
.524
.000
.000
N
125
125
125
125
125
124
124
124
Pearson Correlation
.123
.033
.080
.260(**)
1
.143
-.006
-.571(**)
Sig. (2tailed)
.172
.716
.378
.003
.
.112
.948
.000
N
125
125
125
125
125
124
124
124
.198(*)
.185(*)
.153
.058
.143
1
.217(*)
-.353(**)
Sig. (2tailed)
.027
.039
.090
.524
.112
.
.016
.000
N
124
124
124
124
124
124
124
124
Pearson Correlation
.102
.153
.142
.415(**)
-.006
.217(*)
1
-.560(**)
Sig. (2tailed)
.262
.090
.117
.000
.948
.016
.
.000
N
124
124
124
124
124
124
124
124
.259(**)
-.097
-.179(*)
.359(**)
-.571(**)
-.353(**)
-.560(**)
1
Sig. (2tailed)
.004
.285
.046
.000
.000
.000
.000
.
N
124
124
124
124
124
124
124
124
eletkor (Èv)
Testmagassag (cm)
Testsuly (kg)
Pearson Correlation
1
.141
.094
Sig. (2tailed)
.
.118
N
125
Pearson Correlation
Pearson Correlation Tartós futas (m)
20 m-es vágtafutas (MP)
Pearson Correlation egyensulyozas (MP)
helybentavol
Pearson Correlation Bumerang teszt (MP)
Tartós futas (m)
* Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed). ** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
223
Óvodások – kontroll – Correlations éetkor (Èv)
életkor (Èv)
egyensúlyozás (MP)
Bumeráng teszt (MP)
.461(**)
.022
.387(**)
-.134
Sig. (2tailed)
.
.000
.002
.009
.000
.818
.000
.166
110
110
109
110
108
110
110
109
.327(**)
1
.718(**)
.027
.151
.002
.285(**)
-.025
Sig. (2tailed)
.000
.
.000
.781
.120
.983
.003
.796
N
110
110
109
110
108
110
110
109
.288(**)
.718(**)
1
-.115
.185
.049
.375(**)
-.124
Sig. (2tailed)
.002
.000
.
.232
.056
.609
.000
.200
N
109
109
109
109
107
109
109
108
.247(**)
.027
-.115
1
-.287(**)
.267(**)
-.016
-.141
Sig. (2tailed)
.009
.781
.232
.
.003
.005
.868
.145
N
110
110
109
110
108
110
110
109
.461(**)
.151
.185
.287(**)
1
-.135
.200(*)
-.186
Sig. (2tailed)
.000
.120
.056
.003
.
.163
.038
.054
N
108
108
107
108
108
108
108
107
Pearson Correlation
.022
.002
.049
.267(**)
-.135
1
.172
-.260(**)
Sig. (2tailed)
.818
.983
.609
.005
.163
.
.072
.006
N
110
110
109
110
108
110
110
109
.387(**)
.285(**)
.375(**)
-.016
.200(*)
.172
1
-.303(**)
Sig. (2tailed)
.000
.003
.000
.868
.038
.072
.
.001
N
110
110
109
110
108
110
110
109
-.134
-.025
-.124
-.141
-.186
-.260(**) -.303(**)
1
Sig. (2tailed)
.166
.796
.200
.145
.054
.006
.001
.
N
109
109
108
109
107
109
109
109
Pearson Correlation
Pearson Correlation Bumeráng teszt (MP)
Helyben távol
.247(**)
Pearson Correlation Helyben távol
egyensúlyozás (MP)
.288(**)
Pearson Correlation
20 m-es vágtafutás (MP)
20 m-es vágtafutás (MP)
.327(**)
Pearson Correlation
Tartós futás (m)
Tartós futás (m)
1
Pearson Correlation
Testsúly (kg)
Testsúly (kg)
Pearson Correlation
N
Testmagasság (cm)
Testmagasság (cm)
** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). * Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
224
Iskolások – Correlations
életkor
-.042
-.008
.044
.415
.012
.127
.511
.907
242
242
241
241
242
241
1 .630(**)
-.161(*)
.036
-.002
.107
.005
Sig. (2tailed)
.
.000
242
242
.229(**)
Tartós futás (m)
Sig. (2tailed)
.000
.
.000
.012
.575
.971
.097
.938
N
242
242
242
242
241
241
242
241
.129(*)
.630(**)
1
.217(**)
.074
-.094
-.165(*)
.210(**)
Sig. (2tailed)
.044
.000
.
.001
.252
.148
.010
.001
N
242
242
242
242
241
241
242
241
-.053
-.161(*)
.217(**)
1
-.530(**)
.200(**)
.455(**)
-.331(**)
Sig. (2tailed)
.415
.012
.001
.
.000
.002
.000
.000
N
242
242
242
242
241
241
242
241
.161(*)
.036
.074
.530(**)
1
-.219(**)
.566(**)
.279(**)
Sig. (2tailed)
.012
.575
.252
.000
.
.001
.000
.000
N
241
241
241
241
241
240
241
241
-.099
-.002
-.094
.200(**)
-.219(**)
1
.136(*)
-.126
Sig. (2tailed)
.127
.971
.148
.002
.001
.
.034
.051
N
241
241
241
241
240
241
241
240
-.042
.107
-.165(*)
.455(**)
-.566(**)
.136(*)
1
-.283(**)
Sig. (2tailed)
.511
.097
.010
.000
.000
.034
.
.000
N
242
242
242
242
241
241
242
241
.005 .210(**)
.331(**)
.279(**)
-.126
.283(**)
1
Pearson Correlation
Pearson Correlation Bumeráng teszt (MP)
-.099
.129(*)
Pearson Correlation Helyben távol
.161(*)
.229(**)
Pearson Correlation Egyensúlyozás (MP)
-.053
1
Pearson Correlation
20 m-es vágtafutás (MP)
Bumeráng teszt (MP)
Pearson Correlation
Pearson Correlation
Tartós futás (m)
Helyben távol
testsúly
Pearson Correlation
Testsúly
Egyensúlyozás (MP)
testmagasság
N
testmagasság
20 m-es vágtafutás (MP)
életkor
-.008
Sig. (2tailed)
.907
.938
.001
.000
.000
.051
.000
.
N
241
241
241
241
241
240
241
241
** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). * Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
225
Iskolások - kísérleti - Correlations
életkor
egyensúlyozás (MP)
Bumeráng teszt (MP)
.119
.046
-.053
.069
.010
.956
.193
.621
.562
.451
121
121
121
120
121
121
1 .611(**)
-.128
.037
.145
.065
-.022
.373(**)
.233(*)
Sig. (2tailed)
.
.000
121
121
.373(**)
Tartós futás (m)
Sig. (2tailed)
.000
.
.000
.162
.684
.115
.476
.810
N
121
121
121
121
121
120
121
121
.233(*)
.611(**)
1
-.171
.042
-.062
-.169
.178
Sig. (2tailed)
.010
.000
.
.061
.644
.503
.063
.051
N
121
121
121
121
121
120
121
121
-.005
-.128
-.171
1
-.557(**)
.161
.519(**)
-.407(**)
Sig. (2tailed)
.956
.162
.061
.
.000
.079
.000
.000
N
121
121
121
121
121
120
121
121
Pearson Correlation
.119
.037
.042
.557(**)
1
-.186(*)
.534(**)
.401(**)
Sig. (2tailed)
.193
.684
.644
.000
.
.042
.000
.000
N
121
121
121
121
121
120
121
121
Pearson Correlation
.046
.145
-.062
.161
-.186(*)
1
.177
-.260(**)
Sig. (2tailed)
.621
.115
.503
.079
.042
.
.054
.004
N
120
120
120
120
120
120
120
120
-.053
.065
-.169
.519(**)
-.534(**)
.177
1
-.257(**)
Sig. (2tailed)
.562
.476
.063
.000
.000
.054
.
.004
N
121
121
121
121
121
120
121
121
Pearson Correlation
.069
-.022
.178
.407(**)
.401(**)
-.260(**)
.257(**)
1
Sig. (2tailed)
.451
.810
.051
.000
.000
.004
.004
.
N
121
121
121
121
121
120
121
121
Pearson Correlation Helyben távol
-.005
1
Pearson Correlation
20 m-es vágtafutás (MP)
Bumeráng teszt (MP)
Pearson Correlation
Pearson Correlation
Tartós futás (m)
Helyben távol
testsúly
Pearson Correlation
testsúly
egyensúlyozás (MP)
Testmagasság
N
Testmagasság
20 m-es vágtafutás (MP)
életkor
** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). * Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
226
Iskolások – kontroll - Correlations életkor Testmagasság
életkor
Testmagasság
testsúly
20 m-es vágtafutás (MP)
egyensúlyozás (MP)
Bumeráng teszt (MP)
egyensúlyozás (MP)
Helyben távol
Bumeráng teszt (MP)
1
.105
.016
-.079
.194(*)
-.202(*)
-.009
-.092
Sig. (2-tailed)
.
.254
.861
.390
.034
.026
.925
.318
N
121
121
121
121
120
121
121
120
Pearson Correlation
.105
1
.663(**)
-.214(*)
.040
-.149
.140
.042
Sig. (2-tailed)
.254
.
.000
.018
.663
.102
.126
.650
N
121
121
121
121
120
121
121
120
Pearson Correlation
.016
.663(**)
1
-.256(**)
.101
-.114
-.154
.238(**)
Sig. (2-tailed)
.861
.000
.
.005
.273
.212
.091
.009
N
121
121
121
121
120
121
121
120
-.079
-.214(*)
.256(**)
1
-.511(**)
.220(*)
.378(**)
-.256(**)
Sig. (2-tailed)
.390
.018
.005
.
.000
.015
.000
.005
N
121
121
121
121
120
121
121
120
.194(*)
.040
.101
-.511(**)
1
-.241(**)
-.610(**)
.185(*)
Sig. (2-tailed)
.034
.663
.273
.000
.
.008
.000
.043
N
120
120
120
120
120
120
120
120
.202(*)
-.149
-.114
.220(*)
-.241(**)
1
.085
-.014
Sig. (2-tailed)
.026
.102
.212
.015
.008
.
.351
.880
N
121
121
121
121
120
121
121
120
-.009
.140
-.154
.378(**)
-.610(**)
.085
1
-.305(**)
Sig. (2-tailed)
.925
.126
.091
.000
.000
.351
.
.001
N
121
121
121
121
120
121
121
120
-.092
.042
.238(**)
-.256(**)
.185(*)
-.014
-.305(**)
1
Sig. (2-tailed)
.318
.650
.009
.005
.043
.880
.001
.
N
120
120
120
120
120
120
120
120
Pearson Correlation
Pearson Correlation
Pearson Correlation Helyben távol
20 m-es vágtafutás (MP)
Tartós futás (m)
Pearson Correlation
Pearson Correlation Tartós futás (m)
testsúly
Pearson Correlation
* Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed). ** Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
227
14.58
23.18
12.52
19.59
28.71
5
6
4
5
6
27.41
16.04
9.33
17.22
11.91
8.08
2. Bakonyi Nádori (1978)
472.04
538.97
643.18
458.34
532.39
632.47
5
6
4
5
6
1. Farmosi Gaál (2003)
771.55
751.24
767.13
595.26
684.31
753.79
lányok
fiúk
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
4
Életkor (év)
lányok
-37.21
151.92
295.45
128.37
212.27
295.09
1-2
Differencia
27.39
18.09
11.91
26.30
18.55
10.91
fiúk
3. Farmosi Gaál (1999)
Vizsgálatot végzők
Tartós futás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
9.41
1. Bakonyi (1981)
4
Életkor (év)
Az egyensúlyozás összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
-0.64
10.69
13.19
6.83
10.21
12.26
1-4
0.66
14.24
16.38
12.79
12.88
13.59
2-4
0.68
12.19
13.80
3.71
6.24
10.76
3-4
228
6
5
4
6
5
4
Életkor (év)
44.49
52.52
43.11
48.34
1. Farmosi Gaál (2003)
lányok
fiúk
35.20
42.71
42.70
33.11
42.64
49.75
2. Bencze Sándorné (2000-2001)
Vizsgálatot végzők
-9.29
-9.81
-10.00
-5.70
1-2
Differencia
Bumeráng teszt összehasonlítása hazai vizsgálatokkal
28.07
30.28
25.71
30.01
24.79
21.67
4. Bencze Sándorné (2000-2001)
Differencia
