Diplomás pályakövetési adatok 2013
Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Intézményi adatfelvételek
Intézményi adatfelvételek
Európai Szociális Alap
%()(.7(7e6$-g9ė%(
Diplomás pályakövetési adatok 2013 Intézményi adatfelvételek Készítette: Veroszta Zsuzsanna
Educatio Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály
Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerző: Veroszta Zsuzsanna Szöveggondozás: Skaliczki Orsolya Tördelés: Szabó Attila
ISSN 2064-096X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014. szeptember
Tartalom
Tartalom I. A kutatásról ............................................................................................................. 11 1.1. Az adatok forrása.............................................................................................. 11 1.2. Főbb megállapítások........................................................................................ 12 II. Tanulmányi életút.................................................................................................... 13 2.1. Az elvégzett felsőfokú tanulmányok ............................................................... 13 2.2. A felsőfokú továbbtanulás............................................................................... 15 III. Külföldi tapasztalatok............................................................................................ 24 3.1. A nyelvismeret.................................................................................................. 24 3.2. Külföldi tanulmányok....................................................................................... 28 3.3. Külföldi munkavállalás.................................................................................... 30 IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között............................................... 35 4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása....................... 35 4.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt............................................................. 45 4.3. Az első munkahely........................................................................................... 50 V. A frissdiplomás munkahely.................................................................................... 59 5.1. A munkáltató tulajdonviszonyai....................................................................... 59 VI. A frissdiplomás munka.......................................................................................... 65 6.1. Munkanélküliség.............................................................................................. 65 6.2. A foglalkoztatás formái.................................................................................... 68 6.3. Külföldi munkavégzés...................................................................................... 78 6.4. Illeszkedés........................................................................................................ 79 6.5. Mellékállás....................................................................................................... 84 VII. A frissdiplomások jövedelme............................................................................... 86 VIII. Elégedettség........................................................................................................ 98
3
4
Tartalom
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása..................................................... 11 1. ábra. A végzettség képzési formája......................................................................... 14 2. ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje......................................................... 14 3. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút......................................................................... 15 4. ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban................................... 16 5. ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája............................. 17 6. ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele.............................. 17 7. ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele........... 18 8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében....... 19 9. ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében............................................................................. 20 10. ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc................................................................ 21 11. ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés........ 22 12. ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés...................................................... 23 13. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében....................................... 24 14. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként................................................................................................................. 25 15. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 26 16. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint..................................................................................................... 27 17. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint... 28
Tartalom
18. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai........................................... 29 19. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken............................................................................................ 29 20. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken................................................................................................ 30 21. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként.... 31 22. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése................................................. 32 23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként................................................................................................................. 33 24. ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya............................... 33 25. ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban....................................................................................................................... 34 26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint............................................................................................................. 35 27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya............................................................................................................... 36 28. ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként........... 37 29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként..................................................................................................................... 38 30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 38 31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint.................................................................................................................... 39 32. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként................................................................................................................. 40 33. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként...41 34. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint...41
5
6
Tartalom
35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint..................................................................................................... 42 36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül?............................................ 42 37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben?............. 43 38. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint.............................. 44 39. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés.......................................... 45 40. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban....................................................................................................................... 46 41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban.................. 47 41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban.................. 48 42. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban........ 49 43. ábra. Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát?........................ 50 44. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint................................................................................................... 51 45. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint...................................................................................................... 51 46. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint....................................................................................................... 52 47. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban......................................................................................................... 52 48. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban......................................................................................................... 53 49. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban......................................................................................................... 53 50. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban....................................................................................................................... 54
Tartalom
51. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban................................ 55 52. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban....................... 56 53. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban....................... 56 54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?........................... 57 55. ábra. Az első munkához jutás csatornái képzési területenként.......................... 58 56. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása.......................... 59 57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén........... 59 58. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén...... 60 59. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma......................................................... 60 60. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint............................61 61. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban....... 62 62. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 63 63. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 64 64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban............................................................................................. 64 65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban....... 65 66. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 65 67. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza............................................ 66 68. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban.... 67
7
8
Tartalom
69. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban....................................................................................................................... 67 70. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban....................................................................................................................... 68 71. ábra. A munkaviszony formája............................................................................... 68 72. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként............................................ 69 73. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint............................................... 69 74. ábra. A foglalkoztatás típusa.................................................................................. 70 75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként............. 71 76. ábra. A foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint............................................... 71 77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya.......................................................................... 72 78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint....................... 73 79. ábra. A végzettek beosztása a végzés éve szerint................................................ 73 80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint..................................... 74 81. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma.............................................................. 74 82. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként......................... 75 83. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint............................ 75 84. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint..................................... 76 85. ábra. A végzettek munkaidő szerinti megoszlása................................................ 76 86. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként......... 77 87. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint............. 77 88. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint...................... 78 89. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban..... 79
Tartalom
90. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez................ 80 91. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint............................................................................................................ 81 92. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint................................................................................................................ 81 93. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint................................................................................................................ 82 94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint............................................................................................................ 83 95. ábra. A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint................................................................................................................ 83 96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 84 97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint................................................................................................................ 84 98. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése.................... 85 99. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban............ 85 100. ábra. A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 86 101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban....................................................................................................................... 88 102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban....................................................................................................................... 89 103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban....................................................................................................................... 89 104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban......................................................................................................... 90 105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1......................................................................... 90
9
10
Tartalom
106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2......................................................................... 91 107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban................................................................. 91 108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban......................................................................................................... 91 109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban.............................................................................. 92 110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban.......................................................................................... 92 2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban... 93 111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban.................................................................... 94 112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban......................................................................... 94 113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban................................................................... 95 114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken........................................................................................ 96 115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban.................................................................................... 97 116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban.......................................................................................... 97 117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival................................. 98 118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként................................................................................................................. 99 119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint...... 100
Diplomás pályakövetési adatok 2013
I. A kutatásról 1.1. Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2013 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek csoportjára terjedt ki. A programban résztvevő intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,3 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 24 233 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Intézmény neve SZTE
Esetszám
Megoszlás (%) 2 688
11,1
PTE
2 202
9,1
DE
1 948
8,0
ELTE
1 948
8,0
BME
1 350
5,6
PPKE
1 202
5,0
BCE
1 167
4,8
SZE
1 051
4,3
ME
967
4,0
SZIE
785
3,2
EKF
734
3,0
PE
734
3,0
NYME
602
2,5
DF
597
2,5
NYF
589
2,4
BGF
568
2,3
NKE
561
2,3
OE
550
2,3
SE
506
2,1
KE
490
2,0
ZSKF
485
2,0
11
12
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Intézmény neve
Esetszám
Megoszlás (%)
KJF
390
1,6
GDF
343
1,4
AVKF
312
1,3
SZF
303
1,3
BKF
253
1,0
ÁVF
249
1,0
KF
247
1,0
EDUTUS
169
0,7
EJF
151
0,6
WJLF
80
0,3
ANNYE
12
0,0
24 233
100,0
Összesen
1.2. Főbb megállapítások A kutatási zárótanulmány a magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2013‑ban immár negyedik alkalommal lezajlott országos frissdiplomás adatfelvétel főbb eredményeit mutatja be. Az adatfelvételt egységes módszertannal és kérdőívvel végző felsőoktatási intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg. A válaszokból összesített kutatási adatbázis esetszáma 16,3 százalékos válaszadási ráta mellett meghaladja a 24 ezer főt. A kutatási zárótanulmányban bemutatott táblák és megoszlások ismertetése leíró funkciót szolgál. Az eredmények áttekintése után a 2013-as évben végzett adatfelvétel főbb tanulságait az alábbi általános megállapításokban foglaljuk össze. A diplomaszerzéshez társuló előnyök A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Ez egyfelől a diploma megóvó hatásában mérhető. A DPR által a frissdiplomások körében mért munkanélküliségi arány (5,8%) alatta marad a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának, amely 2013. március-májusban 9,6% volt. Mindemellett a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon. A DPR felmérés szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint, ami meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, nemzetgazdasági szinten mért átlagos nettó keresetet, 149 200 forintot (2013. januármájus). Amellett, hogy a diplomához kapcsolódó bérelőny már a kilépést megelőző években is mérhető, a végzettség pozitív hozadéka a jövedelmek időbeni alakulásában is megmutatkozik. Az 1-3-5 éve végzettek munkaerő-piaci mutatóinak egymás mellé állítása során már a diplomázás utáni első években megragadható a foglalkoztatási helyzet időbeni javulása. A felsőfokú végzettség eszerint emelkedő fizetéssel és javuló munkaerő-piaci pozícióval, azaz az előrejutás lehetőségével is együtt jár.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A gazdasági válság nehezítette a frissdiplomások kilépését Az abszolutórium megszerzése utáni munkaerő-piaci átmenet évfolyamalapú vizsgálata azt mutatja, hogy a 2009-es válság előtti időszakhoz képest romlottak a frissdiplomás kilépés körülményei. A 2008-as, válság előtt kilépő frissdiplomások körében nagyobb arányban vannak olyanok, akik egy hónapon belül munkát találtak, mint a későbbi kilépő évfolyamok esetében. 2008 után az elhelyezkedéshez szükséges idő mellett az álláskeresési aktivitás is növekedett. Átlagosan több munkáltató felé irányuló kapcsolatfelvételre volt szükség az első állás betöltéséhez. Éles különbségek a nemek között A pályakövetési eredmények elemzése során nemi bontásban lényegében minden hierarchiát tükröző mutató a férfiaknak kedvez. A férfiak előnyösebb munkaerő-piaci helyzetét nem csak összességében érzékelhetjük az elhelyezkedésben, a betöltött pozícióban, a foglalkoztatás körülményeiben és az átlagjövedelem lényegesen magasabb szintjében, hanem képzési területi bontás után is minden szakmacsoportban jelentős eltéréseket találunk.
II. Tanulmányi életút A felsőoktatás és munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata során elsőként a frissen végzettek felsőoktatási kapcsolódását mutatjuk be. Ennek során egyfelől áttekintjük az elvégzett felsőfokú tanulmányok főbb jellemzőit, majd kitérünk a további tanulmányok folytatására és a képzési tervekre vonatkozó adatokra. 2.1. Az elvégzett felsőfokú tanulmányok Az adatbázisban szereplő végzettek között többségében (41%) BA/BSc diplomát szerzetteket találunk. A mesterszintű diplomások aránya 16 százalék. Tekintettel arra, hogy a megfigyelés az öt éve (2008-ban) végzettekre is kiterjedt, a mintában még nagy arányban szerepelnek a kétciklusú képzési formák bevezetése előtt a duális képzési rendszerű felsőoktatásba belépők is. Ők – hagyományos főiskolai és egyetemi képzések végzettjeiként – összesen 37 százalékát adják a vizsgált frissdiplomás csoportnak.
13
14
Diplomás pályakövetési adatok 2013
1. ábra. A végzettség képzési formája (százalék, N = 23 973) BA/BSc MA/MSc
4 465 18%
Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés 9 807 41%
Főiskolai – hagyományos képzés
4 498 19% 1 442 6%
3 762 16%
Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű képzésben végzettek 27 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegesen csekélyebb, 5, illetve 3 százalékos. 2. ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje (esetszám, százalék, N = 24 123) 644 3%
Nappali Esti Levelező Távoktatás
6 638 27%
1 110 5%
15 731 65%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
2.2. A felsőfokú továbbtanulás A felsőfokú tanulmányok meghosszabbodását mutatják azok az adatok, amelyek szerint a végzettek egynegyede már a kutatásba bekerülésekor, illetve a képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások körében összességében 16,3 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 14,4 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettsége óta szerzett újabb diplomát. 3. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút (az egyes képzéseken részt vettek aránya, százalék, N = 23 779; 23 701; 23 640) A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felső fokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya
0%
25,0% 14,4% 16,3% 20%
40%
60%
80%
100%
A felsőfokú tanulmányi életutat a szakterületi jellemzők erősen befolyásolják. A megkereséskor felsőfokú képzésben tanulók aránya a természet-, bölcsészet- és sporttudományi, valamint a művészetközvetítési képzési területek végzettjei között a legmagasabb, egyötödöt meghaladó. A minta lényegében hasonló a vizsgált képzés megkezdése óta további felsőfokú végzettséget szerzettek arányának esetében is. Nyilvánvaló, hogy utóbbi arányt a 3–5 éve végzettek, előbbit az 1–3 éve diplomázottak emelik, ám a tendencia hasonlóan alakul. Mást találunk a felsőfokú életút harmadik vizsgált eleme, a belépéskor meglévő felsőfokú végzettség esetében. Pedagógusképzési és közigazgatási szakterületeken a legnagyobb azok aránya, akiknek a pályakövetési kutatás során nem az első diplomájukat vizsgáljuk, hiszen már a képzés megkezdésekor rendelkeztek felsőfokú végzettséggel.
15
16
Diplomás pályakövetési adatok 2013
4. ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban (százalék, N = 22 941; 22 864; 22 798) 19,0% 12,6% 15,0%
Agrártudományi
26,9% 20,8% 21,6%
Bölcsészettudományi
Gazdaságtudományi
24,7%
13,1% 13,8%
17,5% 9,9% 12,8%
Informatika
Jogi
24,3%
12,4% 12,6%
19,3% 13,7% 17,4%
Műszaki
Művészeti
11,6%
23,6% 20,3%
10,7% 13,2%
Művészetközvetítői
Közigazgatási, rendészeti és katonai
24,4% 36,0%
12,6% 17,7% 9,8% 7,3% 15,1%
Orvos- és egészségtudományi
Pedagógusképzés
47,9%
15,4% 9,5%
Sporttudományi
20,4% 22,6%
32,5%
23,7% 14,0% 19,3%
Társadalomtudományi
21,7% 19,1%
Természettudományi
32,5%
25,0%
14,3% 16,5%
Összesen 0
20%
40%
60%
80%
100%
A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felsőfokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A vizsgált kilépő évfolyamok összességét tekintve a felsőoktatásban a megkereséskor részt vevők legnagyobb arányban mesterképzéseken tanulnak. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya 18 százalékos. Érdemes azonban a képzésben maradást évfolyamonkénti bontásban részletesebben is értelmeznünk. 5. ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája (százalék, N=3 819) 4,3% 7,4%
BA/BSc 9,5%
MA/MSc Egységes és osztatlan képzés
7,5%
Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés Felsőfokú szakképzés
18,0%
Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb
49,3% 0,4% 0,9% 2,7%
Nyilvánvaló, hogy a tanulmányok folytatólagossága legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban – a 2012-ben végzettek körében – összesen 21,8 százaléknyian maradtak bent a felsőoktatás valamely képzésében. A felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 28,6 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban maradnak. Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 17,5 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést követő egy évben. A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék alatti. 6. ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele (Felsőoktatásban részt vevők a 2012-ben megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 8 450) 28,65%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%
12,10% 17,50% 12,00% 9,70% 21,80% 20%
40%
60%
80%
100%
17
18
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is a felsőoktatásban tanulók által folytatott képzéseket a 2012-ben megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy kétezer főt érint ez), a BA/BSc és hagyományos főiskolai diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A többi három képzési forma – MA/MSc, egységes és osztatlan, hagyományos egyetemi – jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése a doktori képzés. Mindemellett az egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében igen jelentős arányú a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés továbbtanulási útja is. 7. ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele (a megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében, a megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N=1 841) BA/BSc 7,1% MA/MSc 5,2% Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés
18,1%
4,3% 3,2%
0,7%
50,6%
45,2%
20,7%
13,8%
9,1%
7,4% 8,5% 8,6%
5,2%
27,6%
29,0% 13,8%
1,6%
65,9% 20%
40%
9,6% 5,4%
8,6%
8,6%
3,0%
69,7%
Összesen 7,1% 0%
1,7% 5,5% 1,6% 0,6% 1,8%
81,5%
60%
3,0% 9,1% 3,0% 6,2% 3,2% 11,1% 4,4% 80% 100%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb
A 2008-ban, illetve 2010-ben, azaz 3–5 éve végzettek esetében telt el elegendő idő a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére. Így ezt a mutatót külön is érdemes az előbbi két alcsoport esetében vizsgálni. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2008‑ban, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban az egységes és osztatlan, valamint a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek szereznek újabb diplomát, de az arányok meglehetősen kiegyenlítettek. Nagyobb az eltérés a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2010-es kilépő évfolyam esetében. Itt jól látszik, hogy rövidebb idő alatt a BA/BSc diplomákat részesítik a legnagyobb mértékben előnyben az újabb diploma megszerzésekor. A 2008-ban végzettek adataiból kiindulva feltételezhetjük, hogy a többi képzési szint végzettjeinek egy része a vizsgált időszakban hosszabb idejű felsőoktatási képzésben vesz részt.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében (Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 6 519; 8 481) 2008 BA/BSc
18,96%
MA/MSc
18,18%
Egységes és osztatlan
22,22%
Hagyományos egyetemi képzés
21,17%
Hagyományos főiskolai képzés
17,31%
Összesen
19,00%
2010 23,40%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%
16,30% 8,10% 16,50% 14,50% 19,00% 20%
40%
60%
80%
100%
19
20
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A mesterképzésben és az egyéb diplomához kötött képzéseken szerzett végzettségeket vizsgálva azok körében, akik a 3–5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, egyfelől egyértelműen megmutatkozik a mesterképzések súlyának növekedése. Másfelől szintén jól látszik az egységes és osztatlan képzési szinthez kapcsolódó kiegészítő képzések dominanciája. 9. ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében (százalék, N = 1 233; 1 604) 2008
MA/MSc
10,7%
44,3%
BA/BSc
22,9%
22,9%
Egységes és osztatlan
15,4%
Hagyományos egyetemi képzés
13,9%
Hagyományos főiskolai képzés
39,6% 25,8% 9,5%
41,4%
Összesen
20,1%
29,9%
2010 73,8%
BA/BSc MA/MSc
Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0% MA/MSc
29,0%
40,9%
Egységes és osztatlan 10,8% Hagyományos egyetemi képzés
6,5%
16,8%
51,4% 20,1% 41,0%
12,9% 13,4%
54,1% 20%
40%
60%
80%
100%
Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések
A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint külön-külön vizsgáljuk, amelynek során a diplomaszerzés éve mellett annak képzési szintje szerint is bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2012-ben végzett BSc diplomások 41 százalékánál tudtunk azonosítani. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, majd’ egyharmaduk tervezi, hogy MSc képzésen folytatja tanulmányait. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken, a tervek belső megoszlása azonban állandó: a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
10. ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc (a mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 928) 2008 26,1%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
9,3% 6,4% 10,6%
Hagyományos főiskolai képzés
22,5%
Összesen
17,8%
2010 28,0%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
11,9% 7,4% 13,3%
Hagyományos főiskolai képzés
27,9%
Összesen
21,3%
2012 41,0%
BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
10,6% 7,0% 14,2%
Hagyományos főiskolai képzés
30,5%
Összesen 0%
28,8% 20%
40%
60%
80%
100%
21
22
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul. 11. ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (a szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934) 2008 BA/BSc MA/MSc
14,9% 12,5%
Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
35,3% 12,4%
Hagyományos főiskolai képzés
14,5%
Összesen
14,9%
2010 BA/BSc MA/MSc
13,5% 14,7%
Egységes és osztatlan
43,6%
Hagyományos egyetemi képzés
16,2%
Hagyományos főiskolai képzés
15,7%
Összesen
16,1%
2012 BA/BSc MA/MSc
14,4% 15,6%
Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
50,0% 18,4%
Hagyományos főiskolai képzés
17,1%
Összesen
17,1%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok – egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók – válaszait tekintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek – nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti – időbeni csökkenését mutatják. Az egyes években rendre a hagyományos egyetemi diplomát szerzettek érdeklődése a legcsekélyebb a doktori tanulmányok iránt. 12. ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés (a doktori képzést tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934) 2008 MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
16,9% 15,3% 12,3%
2010 MA/MSc
21,2%
Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés
22,3% 17,4%
2012 MA/MSc
24,9%
Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 0%
28,1% 21,7% 20%
40%
60%
80%
100%
23
24
Diplomás pályakövetési adatok 2013
III. Külföldi tapasztalatok 3.1. A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását olyan hat értékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét és az anyanyelv öt kategóriáját összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (89,8 %), ezt követi a német nyelvet beszélők 65,7 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 15 százalék körüli, avagy az alatti. 13. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében (az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya, százalék, N = 24 271) 89,8%
Angol 65,7%
Német Francia Olasz Spanyol Orosz 0%
14,5% 11,7% 9,7% 15,3% 20%
40%
60%
80%
100%
A nyelvtudást képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas szintű nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a bölcsészettudományi és jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a sporttudományi, műszaki és agrárdiplomások beszélik.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
25
14. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként (százalék, N = 23 333) Agrártudományi
10,6%
Bölcsészettudományi
80,8%
54,7%
12,7%
Orvos- és egészségtudományi
87,5%
43,4%
14,9%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
68,8%
6,6%
Társadalomtudományi
79,1%
59,4%
9,4%
Sporttudományi
71,1% 16,0%
Természettudományi
20%
40%
60% Angol
95,0%
89,7%
65,5%
13,7% 0
91,0%
84,6%
58,0%
16,5%
Összesen
92,2%
71,1%
15,1%
Pedagógusképzés
89,2%
67,2%
12,5%
Művészetközvetítői
94,0%
72,2%
10,5%
Művészeti
85,6%
64,1%
15,9%
Műszaki
94,0%
63,2%
8,1%
Jogi
92,8%
68,2%
14,5%
Informatika
89,0%
61,8%
18,9%
Gazdaságtudományi
89,2%
68,5%
80% Német
100% Francia
26
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben számottevően nem változott. 15. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (százalék, N = 24 218) 2008 Angol
88,0%
Német Francia
65,7% 14,1%
2010 Angol
90,3%
Német Francia
67,0% 14,4%
2012 Angol
90,7%
Német Francia 0%
64,7% 14,9% 20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Munkarend szerinti bontásban szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében. 16. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (százalék, N = 24 122) Nappali 94,6%
Angol 71,6%
Német 16,8%
Francia Esti
78,7%
Angol 48,8%
Német Francia
11,5%
Levelező 81,5%
Angol 56,6%
Német Francia
10,4%
Távoktatás 92,2%
Angol 55,5%
Német Francia 0%
9,3% 20%
40%
60%
80%
100%
27
28
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A nyelvtudás nemek szerinti eltérésének vizsgálata során – nyilván szakmaspecifikus különbségekből adódóan – a férfiak körében az angol és német, míg a nők között a francia nyelv ismeretét mértük nagyobb arányúnak. 17. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (százalék, N = 23 040) Összesen Angol
91,8%
Német Francia
67,0% 14,0%
Férfi Angol
94,4%
Német Francia
69,1% 11,4%
Nő Angol
90,3%
Német Francia 0%
65,6% 15,6% 20%
40%
60%
80%
100%
3.2. Külföldi tanulmányok A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló felsőoktatásban eltöltött évei alatt kb. minden tizedik (9,8%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. Külföldi tanulmányaik anyagi forrásainak előteremtéséhez az esetek döntő többségében Tempus/ Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
18. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai (az egyes források említési gyakorisága, külföldi tanulmányokat végzettek körében, százalék, N = 2 304) Párhuzamos külföldi munkavállalás
8,6%
A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja
9,7% 13,6%
Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat
15,6% 29,9%
Saját/családi finanszírozás
66,1%
Tempus/Erasmus ösztöndíj 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészettudományi és jogi képzési területek jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt az agrár-, pedagógus- és informatikai képzések egykori hallgatói. 19. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (százalék, N = 22 661) Agrártudományi
6,8%
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika
14,1% 11,0% 6,0%
Jogi
13,3%
Műszaki
8,4%
Művészeti
8,2%
Művészetközvetítői
8,4%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
11,6%
Orvos- és egészségtudományi
10,4%
Pedagógusképzés Sporttudományi
4,3% 8,8%
Társadalomtudományi
10,1%
Természettudományi
10,1%
Összesen 0%
9,8% 20%
40%
60%
80%
100%
29
30
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik. Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken – bachelor, illetve master-szinten – végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk a mobilitásból eredő tapasztalat megszerzésére. 20. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (százalék, N = 23 296) BA/BSc
6,5% 12,1%
MA/MSc Egységes és osztatlan képzés
17,7%
Hagyományos egyetemi képzés
17,9%
Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%
4,7% 9,9% 20%
40%
60%
80%
100%
3.3. Külföldi munkavállalás A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,2 százaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egyértelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot, de igen csekély a jogi és pedagógiai frissdiplomások között.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
21. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (százalék, N = 22 452) Agrártudományi 6,8% 9,3%
83,9%
Bölcsészettudományi 6,6% 6,9%
86,4%
Gazdaságtudományi 6,7% 7,0%
86,3%
Informatika 7,3% 6,5%
86,2%
Jogi
3,7% 2,9%
93,4%
Műszaki 7,5% 7,7% Művészeti Művészetközvetítői
13,1%
84,8% 80,3%
6,6%
3,1% 3,1%
93,9%
Közigazgatási, rendészeti és katonai 5,9% 5,9% 4,2% Orvos- és egészségtudományi 6,6% 3,0% Pedagógusképzés 5,1%
88,2% 89,2% 91,9%
Sporttudományi 7,6% 7,0%
85,5%
Társadalomtudományi 5,4%5,8%
88,8%
Természettudományi 7,4% 6,2%
86,4%
Összesen 6,2% 6,6% 0%
87,2% 20%
40% Igen
60%
80%
Jelenleg is külföldön dolgozik
100% Nem
31
32
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A diploma kézhezvétele után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók egyharmada felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön a diplomázás utáni időszakban. 22. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, esetszám, százalék, N = 2 646) Igen, teljes mértékben Részben Nem 919 35%
994 37%
733 28%
A diplomához kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, társadalomtudományi vagy pedagógiai diplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős, akik felsőfokú tanulmányaikhoz nem illeszkedő munkát végeznek.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, százalék, N = 2 552) 62,5%
Agrártudományi 48,1%
Bölcsészettudományi
63,8%
Gazdaságtudományi
89,1%
Informatika 60,0%
Jogi
83,7%
Műszaki 61,2%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
92,2%
Orvos- és egészségtudományi 53,8%
Pedagógusképzés
61,8%
Sporttudományi 45,4%
Társadalomtudományi
66,4%
Természettudományi
65,4%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A vizsgált frissdiplomások alig egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. 24. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya (esetszám, százalék, N = 22 925) Igen Nem Nem tudom eldönteni 6 448 28%
7 237 32%
9 240 40%
33
34
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. 25. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban (százalék, N = 22 082) Agrártudományi
21,6%
Bölcsészettudományi
30,1%
Gazdaságtudományi
29,2%
Informatika Jogi
32,8% 17,2%
Műszaki
30,9%
Művészeti
34,2%
Művészetközvetítő
30,0%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
25,6%
Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés
31,4% 16,1%
Sporttudományi
31,5%
Társadalomtudományi
29,0%
Természettudományi
41,4%
Összesen 0%
28,2% 20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között 4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak feltárása a diplomás pályakövetési vizsgálatok kiemelt területe. Ezen belül is külön foglalkozunk az abszolutórium és a diplomaszerzés közti idő esetleges kitolódásával, ennek okaival és következményeivel. A probléma meglehetősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 47 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. Ezen felül az abszolutórium és diplomaszerzés között az esetek többségében egy év telik el. 26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalék, N = 7 700) 304 4%
1–3 hónap 4–6 hónap
1 019 13%
7–12 hónap 13–24 hónap 2 évnél több idő alatt
3 626 47%
1 262 16%
576 8%
914 12%
Még nem szereztem meg
35
36
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál (32,2%) nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, művészeti, művészetközvetítési területeken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor műszaki, orvos- és egészségtudományi és sporttudományi képzési területeken az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti. 27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (százalékos megoszlás, N = 23 077) Agrártudományi
31,9%
Bölcsészettudományi
36,1%
Gazdaságtudományi
36,3%
Informatika
33,7%
Jogi
38,9%
Műszaki
25,0%
Művészeti
39,5%
Művészetközvetítői
41,7%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi
31,6% 20,2%
Pedagógusképzés Sporttudományi
29,4% 21,6%
Társadalomtudományi
34,6%
Természettudományi
23,8%
Összesen 0%
32,2% 20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A megkeresés időpontjáig diplomát sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében, különösen a sport- és agrártudományi területek hallgatói között magas. A jogi területen tanulmányokat folytatókat e probléma kevésbé érinti. 28. ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként (abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 425) 60,5%
Agrártudományi 44,9%
Bölcsészettudományi
49,8%
Gazdaságtudományi
42,0%
Informatika Jogi
16,9% 41,9%
Műszaki
52,8%
Közigazgatási, rendészeti és katonai 43,4%
Orvos- és egészségtudományi
50,6%
Pedagógusképzés
65,8%
Sporttudományi 51,3%
Társadalomtudományi 39,1%
Természettudományi
47,1%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
37
38
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával. 29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként (százalékos megoszlás, N = 23 717) 36,0%
BA/BSc MA/MSc
19,6% 23,9%
Egységes és osztatlan képzés
31,0%
Hagyományos egyetemi képzés
38,5%
Hagyományos főiskolai képzés
32,2%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 34,6 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg a másik két évfolyam esetében ez az arány 30 százalék körül maradt. 30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint (százalékos megoszlás, N = 23 872) 31,2%
2008.
34,6%
2010.
30,6%
2012.
32,2%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (55,3%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,9 százalék.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint (százalékos megoszlás, N=23 886) 27,9%
Nappali
42,4%
Esti
38,6%
Levelező
55,3%
Távoktatás 32,2%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 75 százaléka – a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget, illetve a személyes, családi okokat említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként az agrár-, pedagógus-, közigazgatási és művészetközvetítési képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más okok állnak az abszolutórium és a végzettség megszerzése közti időszak kitolódása mögött.
39
40
Diplomás pályakövetési adatok 2013
32. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként (az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 381) Agrártudományi
88,5%
Bölcsészettudományi
63,6%
Gazdaságtudományi
82,2%
Informatika
48,3%
Jogi
30,4%
Műszaki
80,0%
Művészeti
81,4%
Művészetközvetítői
92,8%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
90,9%
Orvos- és egészségtudományi
72,3%
Pedagógusképzés
88,9%
Sporttudományi
79,2%
Társadalomtudományi
79,7%
Természettudományi
67,9%
Összesen 0%
74,9% 20%
40%
60%
80%
100%
Képzési szintenként is eltérő a nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló, diplomájukat a későbbiekben megszerzők között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
33. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 589) 82,7%
BA/BSc 67,6%
MA/MSc Egységes és osztatlan képzés
21,1% 65,7%
Hagyományos egyetemi képzés
79,8%
Hagyományos főiskolai képzés
74,9%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsősorban nem a nyelvvizsga hiánya okozza a 2012-ben végzetteknél a tanulmányok késedelmes lezárását, mint azt a korábban végzett évfolyamok esetében látjuk. 34. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 642) 76,7%
2008.
77,7%
2010.
70,5%
2012.
75,0%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
41
42
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya. 35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 646) 72,0%
Nappali
83,7%
Esti
79,7%
Levelező 67,1%
Távoktatás
75,0%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A késedelmesen diplomázók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Ugyanennyien vállaltak munkát diploma nélkül is. 36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 413) Igen Nem Már akkor is dolgoztam 3 001 41%
3 068 41%
1 344 18%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A diploma hiánya a munkaerőpiacon való érvényesülésben a válaszadók 22 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy a munkavállalást a diploma kézhezvételének elhúzódása érdemben nem befolyásolta. 37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 179) Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem 1 598 22%
3 194 45%
Nagy problémát jelentett 2 387 33%
43
44
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A diploma megléte, mint foglalkoztatási követelmény, szakterületenként eltérő súllyal esik latba. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során, az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a közigazgatási, pedagógiai, természettudományi területeken végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai. 38. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 6 917) Agrártudományi
34,5%
Bölcsészettudományi
37,6%
Gazdaságtudományi
38,1%
Informatika
39,9%
Jogi
28,9%
Műszaki
27,9%
Művészeti
25,0%
Művészetközvetítői
37,1%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
23,0%
Orvos- és egészségtudományi
32,3%
Pedagógusképzés
22,4%
Sporttudományi
31,3%
Társadalomtudományi
32,3%
Természettudományi
24,0%
Összesen 0%
33,5% 20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
4.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt Megközelítésünkben a diplomásoknak a munkaerőpiacra való kilépése nem egy meghatározott időponthoz – abszolutórium- vagy diplomaszerzés – kötődik, az átmenet folyamatként írható le. E célból vizsgáljuk a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok ideje alatt is. A képzés és munka – mindkettőt egy időben végzett – összefonódása jól mutatja, hogy a frissdiplomások 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien folytattak valamilyen nem szakmai munkatevékenységet. Szakmai gyakorlatról a válaszadók 73,5 százaléka jelzett vissza. 39. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés (az egyes munkaerő-piaci tapasztalat szerzési formák gyakorisága a végzettek körében, százalék, N = 23 471; 23 388; 23 220; 23 421) 73,5%
Szakmai gyakorlaton vett részt Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti NEM szakterületi munkavégzés Az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott 0%
59,1% 60,8% 43,5% 20%
40%
60%
80%
100%
45
46
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A tanulás és munkavégzés összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata, amely szerint a nappali tagozaton 19 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében. 40. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 381; 23 184; 23 350) Nappali Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott
52,7% 60,0% 19,0%
Esti Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
67,0% 67,2% 87,3%
Végzéskor főállásban dolgozott Levelező Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
71,4% 61,2% 89,8%
Végzéskor főállásban dolgozott Távoktatás Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
76,4% 66,3% 93,6%
Végzéskor főállásban dolgozott 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási és sporttudományi képzési területeken, az orvos- és egészségtudományi, műszaki vagy természettudományi képzésben viszont ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, műszaki és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetőségük felsőfokú tanulmányaik során. Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként a társadalomtudományi képzési területeken tanulók.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 573; 22 380; 22 541) Összesen Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
59,1% 60,8% 43,5%
Végzéskor főállásban dolgozott Agrártudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
57,2% 64,0% 31,4%
Végzéskor főállásban dolgozott Bölcsészettudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
50,3% 63,8% 41,8%
Végzéskor főállásban dolgozott Gazdaságtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
60,3% 63,3% 49,8%
Végzéskor főállásban dolgozott Informatika Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
69,2% 58,1% 48,1%
Végzéskor főállásban dolgozott Jogi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
61,7% 61,1% 40,8%
Végzéskor főállásban dolgozott 0%
20%
40%
60%
80%
100%
47
48
Diplomás pályakövetési adatok 2013
41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (folytatás) Műszaki Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
65,4% 65,4% 34,6%
Végzéskor főállásban dolgozott Közigazgatási, rendészeti és katonai Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
61,7% 60,7% 59,9%
Végzéskor főállásban dolgozott Orvos- és egészségtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
51,2% 43,5% 24,6%
Végzéskor főállásban dolgozott Pedagógusképzés Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
62,1% 52,6% 60,3%
Végzéskor főállásban dolgozott Sporttudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
68,6% 63,6% 60,9%
Végzéskor főállásban dolgozott Társadalomtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
59,2% 67,0% 46,4%
Végzéskor főállásban dolgozott Természettudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 0%
48,5% 54,4% 21,3% 20%
40%
60%
80%
100%
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A lineáris képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi, mint ahogy körükben a legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is. A végzés idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül csak minden ötödik számol be. A nem szakmai munka gyakorisága ugyanakkor a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az átlag fölé. 42. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban (százalék, N = 23 213; 23 015; 23 183) BA/BSc Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
54,1% 62,5% 38,5%
Végzéskor főállásban dolgozott MA/MSc Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen
73,7% 56,0% 59,1%
Végzéskor főállásban dolgozott Egységes és osztatlan képzés Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 0%
56,9% 51,2% 20,9% 20%
40%
60%
80%
100%
49
50
Diplomás pályakövetési adatok 2013
4.3. Az első munkahely Tekintettel arra, hogy a képzés és a munkaerő-piaci kilépés közti átmenet egy, a fentiekben bemutatott folyamat, a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkavállalónak, aki megszerzett végzettsége után keresi első munkahelyét. Összességében a végzettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium letétele után munkakeresőként lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 40 százaléka – mint láthattuk – már a diplomaszerzéskor is dolgozott, további 10 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta. 43. ábra. Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? (esetszám, százalék, N = 23 408)
2 443 10%
Igen
1 094 5%
Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/ tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból 10 618 45%
9 253 40%
Az alábbiakban a végzés után a munkaerőpiacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jellemzőit tekintjük át. A munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében) 4,07 hónapra tehető. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 33 munkáltatóval kellett felvennie a kapcsolatot (pl. önéletrajz, jelentkezés elküldése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb. formájában). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 4,9 talált fogadtatásra abban az értelemben, hogy érdemben érkezett munkáltatói visszajelzés (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb.). Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mért – lényegében azonnali, egy hónapon belüli – elhelyezkedés az orvos- és egészségtudományi képzési területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 61,5 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak kedvezőbb a helyzete az informatikai és jogi területen végzetteknek, mert a munkát keresők közül 40 százalék feletti az egy hónapon belül állást találók aránya.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
44. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 116) Agrártudományi
31,6%
Bölcsészettudományi
25,4%
Gazdaságtudományi
27,4%
Informatika
43,5%
Jogi
41,1%
Műszaki
35,7%
Művészeti Művészetközvetítői
28,8% 10,5%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
24,2%
Orvos- és egészségtudományi
61,5%
Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi
36,2% 18,7% 20,1%
Természettudományi
30,5%
Összesen 0%
32,7% 20%
40%
60%
80%
100%
A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. A végzettség megszerzése után állást kereső bachelor diplomások közül csak minden negyedik helyezkedik el egy hónapon belül. 45. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 463) 25,2%
BA/BSc
32,3%
MA/MSc
61,0%
Egységes, osztatlan 0%
20%
40%
60%
80%
100%
51
52
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az adatokból úgy tűnik, hogy a kilépési körülmények a 2008 utáni évfolyamok számára nehezebbé váltak. Míg az öt éve végzettek állást keresői közül 40 százaléknyian szinte azonnal el tudtak helyezkedni, addig a későbbi – gazdasági válság után kilépő – évfolyamok esetében ez a mutató 30 százalék alatti. 46. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 533) 40,1%
2008. 29,5%
2010.
29,8%
2012. 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az elhelyezkedést tekintve a legnehezebb helyzetben a 2010-ben végzettek voltak. Ebben az évben jóval négy hónap fölé emelkedett az átlagos álláskeresési idő (4,72 hónap), míg a korábbi és későbbi években ez az időtartam 4 hónap alatt maradt. 47. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 826) 3,94 hónap
2008.
4,72 hónap
2010. 3,37 hónap
2012. 0
1
2
3
4
5
6
Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik nehéznek. Átlag feletti álláskeresési időtartammal kell számolniuk emellett még az agrár-, bölcsészet- és természettudományi képzési területen diplomát szerzőknek is. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
48. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 401) 2,41 hónap
Orvos- és egészségtudományi
3,19 hónap
Informatika
3,63 hónap
Jogi
3,71 hónap
Pedagógusképzés
3,90 hónap
Műszaki Összesen
4,04 hónap
Közigazgatási, rendészeti és katonai
4,07 hónap
Gazdaságtudományi
4,08 hónap
Természettudományi
4,57 hónap
Bölcsészettudományi
4,62 hónap
Agrártudományi
4,62 hónap 5,08 hónap
Társadalomtudományi 0
1
2
3
4
5
6
A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen az egységes és osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki. A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett munkakeresőket érinti. A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza lényegében megegyezik az egyetemi diplomával rendelkezők által jelzett átlagos időtartammal. 49. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 770) 4,33 hónap
BA/BSc
3,76 hónap
MA/MSc 2,35 hónap
Egységes és osztatlan
3,88 hónap
Hagyományos egyetemi
4,85 hónap
Hagyományos főiskolai
4,06 hónap
Összesen 0
1
2
3
4
5
6
53
54
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő szakterületi megoszlása. 50. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 669) 3,80 hónap
Férfi
4,21 hónap
Nő
4,06 hónap
Összesen 0
1
2
3
4
5
6
Az álláskeresési aktivitás elemzéséhez az álláskeresési célból kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók felől érkező visszajelzések, kapcsolatfelvételek átlagértékével. A legaktívabb álláskeresésre a társadalomtudományi, művészeti, művészetközvetítő, illetve bölcsészdiplomával van szükség. Műszaki, pedagógiai, informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebbszer kell a munkáltatókhoz jelentkezni ahhoz, hogy sikerüljön a diploma utáni első állás megszerzése. Mindehhez informatikai és jogi területen az átlagosnál magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul, míg a bölcsészettudományi területet épp a megvalósult kapcsolatfelvételek csekély száma jellemzi.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
51. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 9 979; 9 997) Orvos- és egészségtudományi
4,44
Jogi
9,39 20,84
5,52
Informatika
21,57
6,09
Pedagógusképzés
26,52
4,57
Műszaki
28,06
4,44
Agrártudományi
32,54
4,57
Közigazgatási, rendészeti és katonai
33,81
5,29
Természettudományi
34,97
5,12
Gazdaságtudományi
38,11
4,98
Sporttudományi
41,43
2,70
Bölcsészettudományi
44,22
3,60
Művészetközvetítői
45,19
5,02
Művészeti
45,53
5,44
Társadalomtudományi
46,30
4,54
Összesen
32,94
4,91 0
10
Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok
20
30
40
50
60
Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel
55
56
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc végzettséggel a kapcsolatfelvétel terén több kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez. Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb munkaerő-piaci becsatornázottságát is. 52. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 318; 10 343) BA/BSc
37,47
5,12
MA/MSc
33,49
5,03
Egységes és osztatlan
10,71
3,24
Hagyományos egyetemi
30,40
5,03
Hagyományos főiskolai
35,25
4,91
Összesen
32,83
4,90 0
10
Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok
20
30
40
50
Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel
Az álláskeresés folyamata az adatok tanúsága szerint 2008 után hosszabbá vált. A 2010-ben, majd 2012-ben kilépőknek jóval nagyobb aktivitásra volt szükségük a munkára találáshoz. 53. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 389; 10 414) 2008.
27,88
4,71
2010.
36,65
5,24
2012.
32,72
4,66 0
10
Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok
20
30
40
50
Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az abszolutórium után sikeresen állást találók körében a leggyakrabban igénybe vett csatorna az álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód a munkáltatók közvetlen megkeresése – ez úton a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a korábbi munkakapcsolaton (4%), tanári ajánláson (3%) vagy szakmai gyakorlaton (9%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (23%). Az intézményi karrierirodák, állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte. 54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 916) Álláshirdetésre jelentkezett
390 4%
Munkáltatónál jelentkezett Intézményi karrieriroda, állásbörze révén
2 035 23%
Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 3 307 37%
Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén
379 4% 255 3%
Gyakorlati helyén alkalmazták
Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb módon 749 9% 76 1% 204 2%
1 520 17%
57
58
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Ha az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informális (munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontjuk, láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg az informatikai, közigazgatási, gazdaság- vagy természettudományi területeken az álláshoz jutás formális útjai dominálnak, addig a társadalomtudományi, pedagógiai vagy agrár frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok szerepe. 55. ábra. Az első munkához jutás csatornái képzési területenként (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, képzési területi bontásban, esetszám, százalék, N = 8 585) Agrár
47,7%
44,3%
8,0%
Bölcsészettudományi
55,3%
38,0%
Gazdaságtudományi
56,9%
34,3%
Informatika
27,9%
62,1%
Jogi
54,9%
Műszaki
52,1%
Művészeti
53,0%
39,4% 35,7%
49,1%
43,0%
Pedagógusképzés
48,8%
47,5%
Sporttudományi
55,2%
Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%
20%
38,3% 40%
60%
3,1% 6,3%
37,4%
53,9%
7,6%
5,7%
43,3%
56,6%
5,7%
7,9%
41,7%
50,4%
10,0%
8,0%
34,7%
57,7%
8,8%
12,2%
39,0%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudomány
6,7%
6,0% 7,8%
80%
100%
Formális úton (álláshirdetés, önéletrajzküldés) Személyes ismeretség (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) Egyéb
Az abszolutóriumszerzés után sikerrel munkát találó frissdiplomások 25 százaléka szorosan, de további 52 százaléka is alapvetően korábbi tanulmányai szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületéhez képest más szakmai munkát vállalt a válaszadók 15 százaléka. Összesen 8 százalék azok aránya, akik speciális szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
56. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 886) Csak a saját tanulmányok szakterülete 679 8% 1 314 15%
A saját és a kapcsolódó szakterületek 2 265 25%
Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
4 627 52%
V. A frissdiplomás munkahely 5.1. A munkáltató tulajdonviszonyai Az alábbiakban a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerő-piaci sajátosságait a munkahely, a munkáltató jellemzői felől ragadjuk meg. A végzett munka elemzését a következő fejezetben mutatjuk be. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a foglalkoztatott frissdiplomások 55 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. Összesen 40 százalék az állami avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya. 57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 290) Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú 7 613 40% 10 651 55%
1 027 5%
59
60
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A köz- és magánszféra vállalatainak szétválasztása mellett a magyar, illetve külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatókat is elkülönítve vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 66 százaléka dolgozik hazai tulajdonú vállalatoknál, 27 százalékuk helyezkedett el teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál, és összességében 7 százalékukat fogadják a vegyes tulajdoni megoszlású (magyar és külföldi) cégek. 58. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 305) Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú
5 184 27%
12 694 66%
1 428 7%
A munkáltató összesített foglalkoztatott-létszámát tekintve az 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégeknél a válaszadók 27 százaléka kapott állást. A kis- és középes méretű (50 főig) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli. 59. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma (a foglalkoztatottak körében, a teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma, esetszám, százalék, N = 19 283) 396 2% Önfoglalkoztató
5 261 27%
2–9 fő
2 155 11%
10–49 fő 50–249 fő 250–999 fő 4 058 21%
2 998 16% 4 414 23%
1000 fő vagy afölött
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A munkáltató ágazatának besorolásakor a már munkába állt frissdiplomások legnagyobb arányban (17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányú az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók aránya. 60. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 195) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
2,2%
Művészet, szórakoztatás, szabadidő
2,4%
Szállítás, raktározás
2,5%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2,7%
Építőipar
3,2%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
3,2%
Kereskedelem, gépjárműjavítás
4,4%
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
4,7%
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
6,5%
Információ, kommunikáció
8,6%
Feldolgozóipar
8,6%
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
9,3%
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
9,6%
Oktatás 0%
17,0% 20%
40%
60%
80%
100%
61
62
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatikai, műszaki, gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosiegészségtudományi és közigazgatási szakmák alapvetően a közszférára jellemzőek. 61. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 586) 61,2%
Agrártudományi 51,7%
Bölcsészettudományi
71,2%
Gazdaságtudományi
79,0%
Informatika 36,4%
Jogi
74,3%
Műszaki 26,3%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
23,6%
Orvos- és egészségtudományi
22,4%
Pedagógusképzés
49,8%
Sporttudományi
47,4%
Társadalomtudományi
44,1%
Természettudományi
55,7%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat keresnek. Jogi vagy pedagógiai diplomával lényegesen kisebb az esély az elhelyezkedésre külföldi tulajdonú munkáltatónál.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
62. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 601) 19,6%
Agrártudományi
23,6%
Bölcsészettudományi
38,4%
Gazdaságtudományi
40,7%
Informatika Jogi
9,3% 39,9%
Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai
13,3%
Orvos- és egészségtudományi
12,5%
Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi
7,3% 13,4% 21,0% 23,2%
Természettudományi
26,9%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégek ugyanakkor a magánszférához kapcsolódó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi területen végzettek mellett a közszféra nagy szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban foglalkoztatják.
63
64
Diplomás pályakövetési adatok 2013
63. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 587) 16,7%
Agrártudományi
20,9%
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi
35,1%
Informatika
34,8% 28,9%
Jogi
36,9%
Műszaki
34,3%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
31,7%
Orvos- és egészségtudományi 7,2%
Pedagógusképzés
11,3%
Sporttudományi
20,6%
Társadalomtudományi
25,8%
Természettudományi
27,4%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
Az alábbi ábrákon a frissdiplomások elhelyezkedését nemek szerinti bontásban mutatjuk be. Az eredmények értelmezése során természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak, és ez tükröződik is az adatokban. Ezen értelmezési megszorítás mellett is érdemesnek tartjuk a felsőoktatási kibocsátás, elhelyezkedés nemhez kötődő eltéréseinek áttekintését. Az adatok azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya 45,9 százalékos. 64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 000) Férfi Nő Összesen 0%
4,9%
29,7%
65,4% 5,6%
45,9% 39,5% 20%
48,5%
5,3% 40%
55,2% 60%
80%
100%
Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdon Részben állami, részben magántulajdon Teljes mértékben magántulajdon
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a nők körében lényegesen alacsonyabb, mindössze 22,7 százalékos ez az arány. 65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 014) 33,4%
Férfi 22,7%
Nő
26,9%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatók – 1000 fő munkavállalói létszám felett – úgyszintén a férfiak nagyobb arányát mutatják. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. 66. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 006) 32,7%
Férfi
23,8%
Nő
27,3%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
VI. A frissdiplomás munka 6.1. Munkanélküliség A frissdiplomások körében a megkereséskor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2013. március-májusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2013. június 28., sorszám: 97.). Eszerint a vizsgált időszakban a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,6 százalékos volt. A 2013 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 5,8 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez, a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta, egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását.
65
66
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy a döntő többség (kb. 78%) a megkereséskor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya alig 2 százalékos. A frissdiplomások 7 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk. 67. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (esetszám, százalék, N = 23 042)
444 2%
Alkalmazott
1 059 1 595 5% 7% 1 401 6%
Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák
506 2%
GYES-en, GYED-en (GYET-en) van
17 797 78%
A válaszadáskor összességében hat százalék körülinek mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb a jogi, orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Az átlagnál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet-, társadalom- és sporttudományi frissdiplomások.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
68. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 192) Agrártudományi
7,4%
Bölcsészettudományi
8,0%
Gazdaságtudományi
5,1%
Informatika
3,6%
Jogi
3,3%
Műszaki
5,1%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
5,7%
Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés
3,1% 4,4%
Sporttudományi
8,2%
Társadalomtudományi
9,2%
Természettudományi Összesen
7,6% 6,0%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb munkanélküliségi arányt a végzést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik az egységes és osztatlan képzési formában szereztek diplomát. 69. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 835) BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés
8,5% 5,5% 2,4% 3,7%
Főiskolai – hagyományos képzés
4,9%
Összesen
6,1%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
67
68
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A diplomás pályakövetési vizsgálat során a frissdiplomásokat egy-három-öt évvel a végzettségük megszerzése után keressük meg. Pozitív tendenciának tűnik, hogy a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökken a munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legnagyobb esély – méréseink szerint – a végzést követő évben van. 70. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 042) 2008. 2010. 2012. 0%
3,1% 5,5% 9,1% 20%
40%
60%
80%
100%
6.2. A foglalkoztatás formái A foglalkoztatott frissdiplomások többnyire – az esetek 83 százalékában – állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15 százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző. 71. ábra. A munkaviszony formája (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 463) 462 2% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű
2 925 15%
Alkalmi vagy megbízás jellegű
16 076 83%
Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során a határozott idejű munkaszerződések arányának alakulását érdemes áttekinteni. Ebben az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a bölcsészet- és
Diplomás pályakövetési adatok 2013
társadalomtudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár súlya e területeken sem számottevő. 72. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 758) Agrártudományi
80,3%
Bölcsészettudományi
77,0%
Gazdaságtudományi
17,9%
91,1%
Jogi
87,1%
Műszaki
88,2%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi
85,6% 72,8%
Pedagógusképzés
79,8%
Sporttudományi
80,4%
Társadalomtudományi
15,7% 20,8%
66,4%
Összesen 0%
18,3%
76,1%
Természettudományi
31,3% 82,7%
20%
Állandó jellegű és határozatlan idejű
5,1%
10,0% 1,8% 7,0% 1,8% 12,0% 0,9% 10,0% 1,8% 12,8% 1,6% 1,5% 25,7%
88,2%
Informatika
40%
1,9%
17,8%
14,9% 60%
Határozott idejű
1,8%
3,9% 3,1% 2,2% 2,4%
80%
100%
Alkalami vagy megbízás jellegű
A munkaerőpiacon diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás biztonságának erősödésével járnak. Erre utal az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása, amely szerint a határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő. 73. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 464) 2008. 2010.
82,7%
2012.
77,3%
Összesen 0%
10,1% 1,7% 2,2% 15,0%
88,2%
19,6%
82,6% 20%
Állandó jellegű és határozatlan idejű
40%
15,0% 60%
Határozott idejű
80%
3,1% 2,4% 100%
Alkalami vagy megbízás jellegű
69
70
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A végzettek foglalkoztatási jellemzői – összhangban a foglalkoztató magán, illetve magán és közszféra szerinti besorolásával – a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk köztisztviselői, közalkalmazotti avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. 74. ábra. A foglalkoztatás típusa (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 442) Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Más helyen dolgozik 6 524 34% 11 579 59% 1 339 7%
A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a közalkalmazottként, kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi, közigazgatási, pedagógiai avagy orvosi-egészségügyi képzési területeken mért végzettek aránya.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 734) 24,0%
Agrártudományi
37,8%
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika
17,4% 13,1% 55,3%
Jogi Műszaki
11,3% 66,0%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
63,6%
Orvos- és egészségtudományi
71,9%
Pedagógusképzés 37,3%
Sporttudományi
40,2%
Társadalomtudományi
37,9%
Természettudományi
33,2%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A közszférában való elhelyezkedést a diploma megszerzésének éve alapján vizsgálva úgy tűnik, hogy az öt éve – 2008-ban – végzettek között némileg nagyobb arányú a közalkalmazotti, kormánytisztviselői foglalkoztatás, mint a felsőoktatásból frissebben kikerülők körében. 76. ábra. A foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 443) 2008.
35,3%
7,2%
57,5%
2010.
32,7%
6,7%
60,6%
2012.
32,9%
6,9%
60,2%
Összesen
33,6%
6,9%
59,6%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Nem állami/önkormányzati alkalmazott
71
72
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások 19 százaléka tölt be munkahelyén vezető pozíciót. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán az a 16 százalék áll, akik beosztottként nem diplomás pozícióban dolgoznak. A döntő többséget (65 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a végzettséget követő években. 77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya (az alkalmazottként dolgozók körében, esetszám, százalék, N = 16 859) 426 2% 2 686 16%
Felső vezető Középvezető
1 697 10%
Alsó vezető 1 160 7%
Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás
10 891 65%
A diplomaszerzés utáni néhány évben felkínált vezető pozíció aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. Természettudományi, pedagógiai vagy egészségügyi diplomával az átlagnál kisebb az esélye annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozzon a végzést követő néhány éven belül.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 267) 28,7%
Agrártudományi Bölcsészettudományi
16,9% 23,2%
Gazdaságtudományi Informatika Jogi
14,8% 17,9% 23,7%
Műszaki
28,7%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%
11,2% 12,6% 16,9% 20,0% 11,9% 19,7% 20%
40%
60%
80%
100%
A vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. 79. ábra. A végzettek beosztása a végzés éve szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 859) 2008.
3,6%
8,5% 12,7% 6,2% 2010. 9,7% 1,8% 6,2% 2012. 8,2% 2,5% 6,9% Összesen 10,1% 0% 20%
62,0%
2,3%
13,2%
65,8%
16,0%
65,5%
18,3%
64,6% 40%
15,9% 60%
80%
100%
Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás
73
74
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jóval nagyobb arányát találjuk. 80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 671) 9,1% 12,9% 2,1% 5,4% Nő 8,3% 2,5% 6,9% Összesen 10,1% 0% 20% Férfi
3,1%
62,4%
12,5%
66,1%
18,1%
64,7% 40%
15,9% 60%
80%
100%
Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás
A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet mutat. A válaszadók 81 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja. 81. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 388) Nincs alkalmazottja/beosztottja
1 317 7%
1–9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott
2 433 12%
15 638 81%
A legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak beosztottjai legyenek, közigazgatási, műszaki és agrárvégzettséggel adódik. Pedagógiai, természettudományi végzettséggel ez igen ritka.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
82. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682) Agrártudományi
71,0%
Bölcsészettudományi
12,2%
84,0%
Gazdaságtudományi
11,0% 5,1%
78,0%
Informatika
15,7%
80,0%
Műszaki
10,3% 5,6% 5,1%
88,5%
Sporttudományi
80,0%
Természettudományi
7,4%
12,5%
7,5%
8,4%
87,0%
Összesen
80,5% 20%
Nincs alkalmazottja/beosztottja
40%
1–9 alkalmazott/beosztott
6,4%
9,7%
82,9%
Társadalomtudományi
11,3%
12,8%
84,0%
Pedagógusképzés
8,8%
15,6%
75,9%
3,1% 7,4%
12,6%
75,6%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi
6,3%
12,7%
84,3%
Jogi
0%
16,7%
4,6%
12,7% 60%
80%
6,8% 100%
10 vagy több alkalmazott/beosztott
A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját. 83. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 387) 2008.
75,7%
2010.
81,7%
2012.
11,8%
80,7% 20%
Nincs alkalmazottja/beosztottja
40%
1–9 alkalmazott/beosztott
8,2% 6,5%
10,2% 5,9%
84,0%
Összesen 0%
16,1%
12,5% 60%
80%
6,8% 100%
10 vagy több alkalmazott/beosztott
75
76
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a diplomás nők között. 84. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 069) Férfi
75,2%
Nő
15,9%
84,2%
Összesen
10,4% 5,4%
80,6%
0%
20%
Nincs alkalmazottja/beosztottja
40%
1–9 alkalmazott/beosztott
9,0%
12,6% 60%
80%
6,8% 100%
10 vagy több alkalmazott/beosztott
A munkavégző frissdiplomások körében a negyven órát el nem érő, részmunkaidős foglalkoztatás aránya összességében 25 százalékos. 85. ábra. A végzettek munkaidő szerinti megoszlása (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 20 291) Heti 20 óra alatt
1 341 1 086 5% 1 462 7% 7%
Heti 20–29 órát Heti 30–39 órát Heti 40–49 órát 2 658 13%
Heti 50 óra fölött
13 745 68%
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 25 százalékot az oktatáshoz erősen kötődő szakterületek – pedagógusképzés, sport-, természet- és bölcsészettudomány – diplomásai körében haladja meg.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
86. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 535) Agrártudományi
21,0% 37,7%
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai
17,3% 21,7% 13,7% 16,6% 14,4% 24,0%
Orvos- és egészségtudományi
48,6%
Pedagógusképzés
44,3%
Sporttudományi 25,7%
Társadalomtudományi
31,9%
Természettudományi
25,5%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
A részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozók aránya a végzés évétől távolodva fokozatosan csökken. 87. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 290) 2008.
22,7%
2010.
23,8%
2012.
30,1%
Összesen 0%
25,6% 20%
40%
60%
80%
100%
77
78
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát el nem érő munkaidejű alkalmazási formákban. 88. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 090) Férfi
21,5% 28,4%
Nő
25,7%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
6.3. Külföldi munkavégzés A frissdiplomások körében a diplomaszerzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben már elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan vizsgáljuk a főállásban külföldön dolgozó végzettek helyzetét. A válaszadó frissdiplomások közül 7,6 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik. Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A végzettek visszajelzéseiből azt látjuk, hogy a külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Kimondottan ritkának a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi munkát. Körükben ennek előfordulása 8,5 százalék, szemben a nőknél mért 7 százalékos gyakorisággal.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
89. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki
6,9% 9,0% 7,4% 8,7% 3,0% 9,3%
Művészeti
6,1%
Művészetközvetítői
5,6%
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés
6,9% 9,1% 4,3%
Sporttudományi
7,5%
Társadalomtudományi
7,1%
Természettudományi Összesen 0%
10,2% 7,5% 20%
40%
60%
80%
100%
6.4. Illeszkedés Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a munka és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (ez a horizontális illeszkedés területe), másrészt a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális illeszkedés). A végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (58%) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya összességében 20 százalék. Közülük öt százaléknyian szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek.
79
80
Diplomás pályakövetési adatok 2013
90. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez (Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának?, foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 355) 1 048 5% 2 853 15%
Csak a saját tanulmányok szakterülete 4 180 22%
A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
11 274 58%
A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb, de az átlagnál lényegesen magasabb a sport- és társadalomtudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Az ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
91. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 651) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi
17,0%
56,5%
11,9%
50,2%
34,0%
Műszaki
33,0%
56,4% 55,9% 64,2%
14,7%
27,3%
58,0% 60,7%
Társadalomtudományi 8,0%
Összesen
43,6%
50,4%
58,6%
21,8%
0%
4,9% 1,1% 11,1% 3,6% 3,1% 27,2%
23,0% 54,3%
18,5%
10,5%
19,9%
58,3% 20%
40%
5,5%
6,2% 1,8% 7,3% 2,3% 8,7% 2,5% 4,8% 16,4%
61,9%
Sporttudományi 8,9%
Természettudományi
13,2%
30,1%
Pedagógusképzés
10,9%
66,3%
Jogi
5,6%
27,1%
15,0%
Informatika
Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi
20,9%
7,3%
14,6% 60%
80%
5,3% 100%
Csak a saját tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
A horizontális illeszkedés a képzési szint szerinti bontásban – a fentiekkel összhangban – az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú. Összevetésben magasnak mondható azonban a pályaelhagyás a hagyományos főiskolai és a bachelor végzettek körében. 92. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 188) BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Összesen 0%
55,9%
20,7% 21,7%
16,8%
64,0% 50,6%
3,9% 3,8% 1,4%
44,1%
18,4%
61,6%
17,3%
14,4%
58,9%
21,6%
18,3%
58,2% 20%
40%
6,6%
10,4%
14,7% 60%
80%
5,6% 5,5% 5,4% 100%
Csak a saját tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
81
82
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a diplomaszerzést követő években. 93. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 047) Férfi
22,7%
Nő
20,1%
Összesen
21,1%
0%
60,3%
12,9% 16,1%
57,5% 58,6% 20%
40%
14,9% 60%
80%
4,1% 6,3% 5,4% 100%
Csak a saját tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület
A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a diplomások felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés – a válaszadók megítélése szerint – az esetek 82,4 százalékában valósul meg. A frissdiplomás foglalkoztatottak 17,5 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár- és társadalomtudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor a jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 700) Agrártudományi
25,3%
Bölcsészettudományi
24,9% 18,2%
Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés
10,8% 7,8% 13,5% 19,4% 11,0% 12,0% 21,6%
Sporttudományi
23,8%
Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%
19,4% 17,6% 20%
40%
60%
80%
100%
A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb – mint ahogyan a horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 95. ábra. A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 234) 0,8% 16,6% 1,4% 2,7% MA/MSc 1,9% Egységes és osztatlan képzés 5,7% 6,1% BA/BSc
4,9% Egyetemi – hagyományos képzés 2,4% Főiskolai – 0,6% 13,8% hagyományos képzés 1,9% 2,2% Összesen 35,7% 2,1% 0% 20%
57,2%
24,0%
58,0%
28,1% 78,1%
61,2%
19,3% 60,7%
12,2% 23,2%
42,3% 40%
9,3% 7,6% 2,6%
60%
17,7% 80%
100%
PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Főiskolai diploma/Ba/BSc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget
83
84
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A diplomát igénylő munkavégzés esélye a munkaerőpiacon eltöltött idő során némileg növekszik. Erre utal a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők arányának a végzés évétől távolodva mért fokozatos csökkenése. 96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 398) 2008.
16,7%
2010.
17,6%
2012. Összesen 0%
18,7% 17,7% 20%
40%
60%
80%
100%
A vertikális illeszkedés adatai a nemek szerinti bontásban ismételten a végzettek közül a nők kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióját mutatják . 97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 092) Férfi Nő Összesen 0%
14,8% 19,4% 17,6% 20%
40%
60%
80%
100%
6.5. Mellékállás A főállású munka és munkaviszony melletti egyéb, kiegészítő keresetforrások vizsgálata során a megkérdezett frissdiplomások 13,8 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkoztatása mellett mellékállásban vagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek majd 71 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású, amely a főálláshoz képest kismértékben mutat kedvezőtlenebb horizontális illeszkedést.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
98. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése (a mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 2 676) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete
176 7%
A saját és a kapcsolódó szakterületek
623 23%
Egy egészen más szakterület
584 22%
Bármilyen szakterület
1 293 48%
A mellékállás, másodállás vállalása különösen a művészeti és sporttudományi diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi, közigazgatási és gazdaságtudományi diplomával az átlagnál ritkább a kereset kiegészítésnek ez a formája. 99. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 539) Agrártudományi
13,8% 19,4%
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai
8,6% 11,5% 7,3% 10,4% 8,3% 23,2%
Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés
20,0% 28,8%
Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%
14,4% 12,3% 13,7% 20%
40%
60%
80%
100%
85
86
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A mellékállás gyakorisága után az annak során végzett tevékenység illeszkedését is vizsgáltuk a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 71 százalékában találtunk szakterülethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány az orvosi-egészségügyi és az informatikai területeken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében meghaladja az átlagot. A gazdasági, jogi, természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya. 100. ábra. A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (a mellékállással rendelkezők körében, százalékos megoszlás, N = 2 560) 68,1%
Agrártudományi
68,9%
Bölcsészettudományi 58,6%
Gazdaságtudományi
87,1%
Informatika 63,1%
Jogi Műszaki
72,9%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
72,5% 89,8%
Orvos- és egészségtudományi 78,7%
Pedagógusképzés
75,7%
Sporttudományi 62,9%
Társadalomtudományi
60,5%
Természettudományi
71,3%
Összesen 0%
20%
40%
60%
80%
100%
VII. A frissdiplomások jövedelme A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó főállásból származó jövedelmének adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében, tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél magasabb, 185 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2013‑ban mért (2013. január-július) átlagjövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2013. szeptember 19., sorszám: 142.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 149 600 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 198 300 Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel
Diplomás pályakövetési adatok 2013
összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának számos háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó összegek. Az elemzés során döntően a Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben – ahol ezt külön jelezzük is – a hazai adatokkal az összes foglalkoztatott jövedelmi adatát is összevetjük. Ugyanakkor, a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra. A jövedelmeket képzési területi bontásban elemezve a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a művészeti, művészetközvetítési és bölcsész diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magában foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.
87
88
Diplomás pályakövetési adatok 2013
101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban (foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 617; 14 594) Agrártudományi
145,27 157,33
Bölcsészettudományi
139,58 155,63 193,45 209,09
Gazdaságtudományi
231,51 248,05
Informatika 181,23 187,95
Jogi
195,37 223,55
Műszaki 130,95 132,84
Művészeti
130,14 141,58
Művészetközvetítői
179,29 194,03
Közigazgatási, rendészeti és katonai 142,44
Orvos- és egészségtudományi
175,98
124,77 130,86
Pedagógusképzés Sporttudományi
151,37 160,23
Társadalomtudományi
148,54 162,51
Természettudományi
140,19 161,56 169,31 186,24
Összesen 0
50
100
150
Magyarországon foglalkoztatottak
200
250
300
Összes foglalkoztatott
A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a duális rendszer „hagyományos” jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek közül kerülnek ki. Az időtényező tehát – a felsőoktatási struktúraváltás révén – bizonyosan kihat a jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 014) BA/BSc
153,57
MA/MSc
177,46
Egységes és osztatlan képzés
178,41
Egyetemi – hagyományos képzés
190,85
Főiskolai – hagyományos képzés
164,87 0
50
100
150
200
250
A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci kilátások, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. 103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 156) 187,34
2008.
165,61
2010.
154,25
2012. 0
50
100
150
200
250
A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát csak a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra vonatkoztatva végeztük el. E körön belül a hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja.
89
90
Diplomás pályakövetési adatok 2013
104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 995) Információ, kommunikáció
226,52
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
221,17
Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
219,89
Feldolgozóipar
204,72
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
180,34
Szállítás, raktározás
177,97
Kereskedelem, gépjárműjavítás
167,49
Építőipar
166,54
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
164,12 149,99 144,46
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
139,10
Művészet, szórakoztatás, szabadidő
134,57
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
132,59
Oktatás
123,19 0
50
100
150
200
250
A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen magasabbnak (átlagosan 45 ezer forinttal) bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset. 105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 058) Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú
143,52 162,17 189,76
Teljes mértékben magántulajdonú 0
50
100
150
200
250
300
A magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb jövedelmekről.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 071) 146,10
Teljes mértékben magyar tulajdonú
208,11
Részben magyar tulajdonú
229,88
Teljes mértékben külföldi tulajdonú 0
50
100
150
200
250
300
A frissdiplomás átlagjövedelmek a cég alkalmazotti létszámának emelkedésével párhuzamosan növekszenek. 107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 081) 178,93
Önfoglalkoztató 133,40
2–9 fő
144,31
10–49 fő
156,84
50–249 fő
185,75
250–999 fő
202,17
1000 fő vagy afölött 0
50
100
150
200
250
A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció – a fentiekkel összhangban – azt mutatja, hogy a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének. 108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 107) Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja
138,64 157,90 189,52
Nem állami alkalmazott 0
50
100
150
200
250
91
92
Diplomás pályakövetési adatok 2013
A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jövedelmét mértük magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb keresetek. 109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 111) 176,22
Állandó jellegű és határozatlan idejű 125,90
Határozott idejű
134,95
Alkalmi vagy megbízás jellegű 0
50
100
150
200
250
A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás átlagjövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet a beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük. 110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 13 138) Felső vezető
253,59
Középvezető
227,52
Alsó vezető
216,94
Beosztott diplomás
165,96
Beosztott nem diplomás foglalkozás
114,86 0
50
100
150
200
250
300
A diplomás pályakövetési kérdőívben a végzettek foglalkozásukról nyitott kérdésben adnak információt, amelyet utólagos kódolással négyjegyű FEOR kódokban rögzítünk. E kódok alapján nyílik lehetőség a leggyakoribb foglalkozások azonosítására is. A Magyarországon szerzett frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmeket a leggyakoribb foglalkozások alapján vizsgálva jól látszik, hogy a gazdasági, informatikai és műszaki jellegű foglalkozásokhoz társul a legmagasabb átlagkereset. A legjobban jövedelmező frissdiplomás szakmának (a leggyakoribb foglalkozások körén belül) a szoftverfejlesztő számít, 258 ezer forintos havi nettó átlagjövedelemmel. A legalacsonyabb jövedelmekről az oktatási és adminisztrátori tevékenységet végzők számoltak be. Irodai adminisztrátorként vagy óvodapedagógusként a frissdiplomások havi nettó átlagkeresete 100 ezer forint alatt marad.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban (a leggyakoribb foglalkozásokra vonatkozóan, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) Foglalkozás (4 jegyű FEOR-kód alapján)
Havi nettó átlag jövedelem (ezer Ft)
Esetszám
Std. Deviation
Szoftverfejlesztő
258,11
416
121,052
Üzletpolitikai elemző, szervező
255,61
118
117,714
Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője
248,83
179
127,581
Rendszerelemző (informatikai)
239,18
152
99,884
Kereskedelmi tervező, szervező
223,29
243
99,143
Gépészmérnök
222,39
287
100,909
Pénzügyi elemző, befektetési tanácsadó
222,19
327
94,864
Villamosmérnök (elektronikai mérnök)
219,31
149
79,683
Kontroller
214,66
239
88,802
Piackutató, reklám- és marketingtevékenység szervező, tervező
200,94
181
85,848
Jogász, jogtanácsos
194,77
169
97,535
Személyzeti és pályaválasztási szakértő
193,57
180
93,659
Rendszergazda
184,34
143
87,091
Anyaggazdálkodó, felvásárló
182,43
200
74,028
Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő
179,18
171
91,947
Pénzintézeti ügyintéző
178,67
194
77,364
Irodai szakmai irányító, felügyelő
166,57
135
83,034
Általános orvos
164,41
115
76,010
Számviteli ügyintéző
162,28
160
76,519
Kereskedelmi ügyintéző
151,59
200
56,521
Hatósági ügyintéző
143,56
158
49,052
Pénzügyi ügyintéző
142,75
352
66,457
Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató
137,53
120
61,065
Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója
135,79
121
56,526
Középiskolai tanár
122,36
729
33,679
Gyógypedagógus
119,45
170
62,702
Szociális munkás és tanácsadó
113,63
263
35,278
Általános iskolai tanár, tanító
113,40
331
46,265
Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus
98,56
221
45,855
Általános irodai adminisztrátor
97,96
181
41,433
93
94
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az alábbiakban a jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket tekintjük át. Ilyen tényezőnek tekintjük, ha a felsőoktatás évei alatt a hallgató külföldi tanulmányokat folytatott. Az adatok szerint azok a diplomások, akik felsőfokú tanulmányaik alatt részt vettek nemzetközi tanulmányi mobilitásban, magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. A külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 60 ezer forintot. 111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 189) 247,04
Külföldi tanulmányokat folytatott 179,05
Nem folytatott külföldi tanulmányokat 0
50
100
150
200
250
300
A felsőfokú tanulmányok alatti munkavégzés során szerzett tapasztalat és a későbbi jövedelem viszonyát szakterületi és nem szakterületi munkatevékenységre bontva vizsgáltuk. Amíg a szakmai munkavégzés egyértelműen pozitívan hat a későbbi keresetre, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mértünk jelentős jövedelmi eltéréseket a végzés utáni években. 112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 057; 16 181) Szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt 196,58
Igen Nem
167,52
Nem szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt Igen
185,95
Nem
184,31 0
50
100
150
200
250
A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál (saját megítélésük alapján) jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068) Az átlagosnál sokkal jobb
196,21
Az átlagosnál valamivel jobb
177,54
Nagyjából átlagos
161,30
Az átlagosnál valamivel rosszabb
168,88
Az átlagosnál sokkal rosszabb
170,19 0
50
100
150
200
250
A férfiak és nők elhelyezkedése közti jelentős munkaerő-piaci strukturális különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások között a férfiak átlagosan havi 50 ezer forinttal keresnek többet a diplomás nőknél. A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései. A legmagasabb átlagjövedelemre lehet számítani pl. az informatikai, műszaki szakterületeken végzettek esetében, itt többnyire férfiak dolgoznak, miközben a legalacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető pedagógusképzésről inkább a nők kerülnek ki. Ugyanakkor, ha a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők átlagkeresete közti eltérések ugyancsak fennmaradnak. A nők a legtöbb képzési területen legalább 30 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a bölcsészettudományi területen mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják.
95
96
Diplomás pályakövetési adatok 2013
114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 437) Agrártudományi
128,92
162,29
153,64 135,33
Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi
230,08
176,47
Informatika
242,20
178,13
Jogi
210,15
167,55
Műszaki
206,16
158,52
Művészeti
156,32
107,61
Művészetközvetítői
117,28
149,61
Közigazgatási, rendészeti és katonai
170,86
Orvos- és egészségtudományi
134,54
Pedagógusképzés
118,60
201,12
165,74
153,23
168,25 140,18
Sporttudományi Társadalomtudományi
141,18
171,56
155,27 127,01
Természettudományi Összesen
149,84 0
50
100
150
199,87 200
250 Férfi
300 Nő
A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttértényezők közül a szülők iskolai végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlagkeresetek az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 056) 160,37
Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)
156,00
Szakközépiskola, technikum
163,43
Gimnázium
167,24 181,24
Főiskola
191,70
Egyetem, tudományos fokozat 0
50
100
150
200
250
A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi helyzetét alkalmaztuk. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek. 116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068) Az átlagosnál sokkal jobb
196,21
Az átlagosnál valamivel jobb
177,54
Nagyjából átlagos
161,30
Az átlagosnál valamivel rosszabb
168,88
Az átlagosnál sokkal rosszabb
170,19 0
50
100
150
200
250
97
98
Diplomás pályakövetési adatok 2013
VIII. Elégedettség A frissdiplomások munkával való elégedettségét 4 fokú skálán, 7 elemű itemsorral mértük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az átlagértékek helyett az adott szemponttal elégedettek, illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók), válaszadókon belüli arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások. A munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi és tárgyi körülmények kapcsán is majd 80 százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajelzések a jövedelemmel, juttatásokkal kapcsolatban érkeztek. E tényezőkkel a végzetteknek alig fele elégedett. Munkájuk társadalmi megbecsültsége és az általa biztosított előrehaladás, karrier a válaszadók alig kétharmada számára ad okot elégedettségre. 117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) A munka szakmai, tartalmi része
82,4%
Szakmai előmenetel, karrierépítés
63,8%
A munka presztízse, társadalmi megbecsültsége
64,9%
Jövedelem, juttatások
53,1%
A munka személyi körülményei
79,8%
A munka tárgyi körülményei
76,9%
A munka összességét tekintve 0%
79,6% 20%
40%
60%
80%
100%
A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy és informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított jövedelem tekintetében épp az előbbi két szakmacsoport végzettjei adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e tekintetben is kedvezően ítélik meg munkájukat. Mint ahogy munkájuk társadalmi elismertségéről is ők, valamint a műszaki, gazdaságtudományi és jogi frissdiplomások jelezték vissza a legkedvezőbb benyomásaikat. E négy képzési terület végzettjeinek elégedettségi szintje kiegyensúlyozottan magasnak mondható. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége.
Diplomás pályakövetési adatok 2013
118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) Agrártudományi
67,4%
52,9%
79,7%
55,7% 47,9%
Bölcsészettudományi
Gazdaságtudományi
82,9% 74,4%
63,3%
Informatika
85,3% 79,2%
67,1%
Jogi
58,4%
Műszaki
73,2%
53,8%
Orvos- és egészségtudományi
40,0%
Pedagógusképzés
26,8%
81,5%
64,5%
84,2%
54,6%
87,2%
40,0%
83,5%
48,4% 42,1%
Sporttudományi
77,5%
57,7% 50,0%
Társadalomtudományi
Természettudományi
52,4%
Összesen
53,3% 0
A munka szakmai, tartalmi része
20%
83,2%
81,8% 76,1%
60,6%
Közigazgatási, rendészeti és katonai
82,0%
40%
60%
A munka társadalmi presztízse
66,9%
78,9%
82,4%
65,3% 80%
100%
Jövedelem, juttatások
99
100
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán kapunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza. 119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) 82,4% 82,5%
A munka szakmai, tartalmi része 66,0% 62,5%
Szakmai előmenetel, karrierépítés A munka presztízse
61,0%
Jövedelem, juttatások
49,5%
58,8% 81,0% 79,0%
A munka személyi körülményei
78,5% 75,9%
A munka tárgyi körülményei
80,5% 79,0%
A munka összességét tekintve 0%
71,0%
20%
40%
60%
80% Férfi
100% Nő
Diplomás pályakövetési adatok 2013
Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Intézményi adatfelvételek
Intézményi adatfelvételek
Európai Szociális Alap
%()(.7(7e6$-g9ė%(