Diplomás pályakövetési adatok Intézményi adatfelvételek

Diplomás pályakövetési adatok 2013

Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Intézményi adatfelvételek

Intézményi adatfelvételek

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

Diplomás pályakövetési adatok 2013 Intézményi adatfelvételek Készítette: Veroszta Zsuzsanna

Educatio Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerző: Veroszta Zsuzsanna Szöveggondozás: Skaliczki Orsolya Tördelés: Szabó Attila

ISSN 2064-096X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva © Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014. szeptember

Tartalom

Tartalom I. A kutatásról ............................................................................................................. 11 1.1. Az adatok forrása.............................................................................................. 11 1.2. Főbb megállapítások........................................................................................ 12 II. Tanulmányi életút.................................................................................................... 13 2.1. Az elvégzett felsőfokú tanulmányok ............................................................... 13 2.2. A felsőfokú továbbtanulás............................................................................... 15 III. Külföldi tapasztalatok............................................................................................ 24 3.1. A nyelvismeret.................................................................................................. 24 3.2. Külföldi tanulmányok....................................................................................... 28 3.3. Külföldi munkavállalás.................................................................................... 30 IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között............................................... 35 4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása....................... 35 4.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt............................................................. 45 4.3. Az első munkahely........................................................................................... 50 V. A frissdiplomás munkahely.................................................................................... 59 5.1. A munkáltató tulajdonviszonyai....................................................................... 59 VI. A frissdiplomás munka.......................................................................................... 65 6.1. Munkanélküliség.............................................................................................. 65 6.2. A foglalkoztatás formái.................................................................................... 68 6.3. Külföldi munkavégzés...................................................................................... 78 6.4. Illeszkedés........................................................................................................ 79 6.5. Mellékállás....................................................................................................... 84 VII. A frissdiplomások jövedelme............................................................................... 86 VIII. Elégedettség........................................................................................................ 98

3

4

Tartalom

Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása..................................................... 11 1. ábra. A végzettség képzési formája......................................................................... 14 2. ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje......................................................... 14 3. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút......................................................................... 15 4. ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban................................... 16 5. ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája............................. 17 6. ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele.............................. 17 7. ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele........... 18 8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében....... 19 9. ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében............................................................................. 20 10. ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc................................................................ 21 11. ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés........ 22 12. ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés...................................................... 23 13. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében....................................... 24 14. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként................................................................................................................. 25 15. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 26 16. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint..................................................................................................... 27 17. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint... 28

Tartalom

18. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai........................................... 29 19. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken............................................................................................ 29 20. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken................................................................................................ 30 21. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként.... 31 22. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése................................................. 32 23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként................................................................................................................. 33 24. ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya............................... 33 25. ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban....................................................................................................................... 34 26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint............................................................................................................. 35 27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya............................................................................................................... 36 28. ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként........... 37 29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként..................................................................................................................... 38 30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 38 31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint.................................................................................................................... 39 32. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként................................................................................................................. 40 33. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként...41 34. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint...41

5

6

Tartalom

35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint..................................................................................................... 42 36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül?............................................ 42 37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben?............. 43 38. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint.............................. 44 39. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés.......................................... 45 40. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban....................................................................................................................... 46 41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban.................. 47 41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban.................. 48 42. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban........ 49 43. ábra. Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát?........................ 50 44. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint................................................................................................... 51 45. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint...................................................................................................... 51 46. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint....................................................................................................... 52 47. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban......................................................................................................... 52 48. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban......................................................................................................... 53 49. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban......................................................................................................... 53 50. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban....................................................................................................................... 54

Tartalom

51. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban................................ 55 52. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban....................... 56 53. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban....................... 56 54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához?........................... 57 55. ábra. Az első munkához jutás csatornái képzési területenként.......................... 58 56. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása.......................... 59 57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén........... 59 58. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén...... 60 59. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma......................................................... 60 60. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint............................61 61. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban....... 62 62. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 63 63. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 64 64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban............................................................................................. 64 65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban....... 65 66. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 65 67. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza............................................ 66 68. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban.... 67

7

8

Tartalom

69. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban....................................................................................................................... 67 70. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban....................................................................................................................... 68 71. ábra. A munkaviszony formája............................................................................... 68 72. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként............................................ 69 73. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint............................................... 69 74. ábra. A foglalkoztatás típusa.................................................................................. 70 75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként............. 71 76. ábra. A foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint............................................... 71 77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya.......................................................................... 72 78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint....................... 73 79. ábra. A végzettek beosztása a végzés éve szerint................................................ 73 80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint..................................... 74 81. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma.............................................................. 74 82. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként......................... 75 83. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint............................ 75 84. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint..................................... 76 85. ábra. A végzettek munkaidő szerinti megoszlása................................................ 76 86. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként......... 77 87. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint............. 77 88. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint...................... 78 89. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban..... 79

Tartalom

90. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez................ 80 91. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint............................................................................................................ 81 92. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint................................................................................................................ 81 93. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint................................................................................................................ 82 94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint............................................................................................................ 83 95. ábra. A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint................................................................................................................ 83 96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint...................................................................................................................... 84 97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint................................................................................................................ 84 98. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése.................... 85 99. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban............ 85 100. ábra. A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban............................................................................................ 86 101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban....................................................................................................................... 88 102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban....................................................................................................................... 89 103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban....................................................................................................................... 89 104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban......................................................................................................... 90 105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1......................................................................... 90

9

10

Tartalom

106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2......................................................................... 91 107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban................................................................. 91 108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban......................................................................................................... 91 109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban.............................................................................. 92 110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban.......................................................................................... 92 2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban... 93 111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban.................................................................... 94 112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban......................................................................... 94 113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban................................................................... 95 114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken........................................................................................ 96 115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban.................................................................................... 97 116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban.......................................................................................... 97 117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival................................. 98 118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként................................................................................................................. 99 119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint...... 100


I. A kutatásról 1.1. Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2013 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek csoportjára terjedt ki. A programban résztvevő intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,3 százalékos. A válaszadók teljes létszáma 24 233 fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Intézmény neve SZTE

Esetszám

Megoszlás (%) 2 688

11,1

PTE

2 202

9,1

DE

1 948

8,0

ELTE

1 948

8,0

BME

1 350

5,6

PPKE

1 202

5,0

BCE

1 167

4,8

SZE

1 051

4,3

ME

967

4,0

SZIE

785

3,2

EKF

734

3,0

PE

734

3,0

NYME

602

2,5

DF

597

2,5

NYF

589

2,4

BGF

568

2,3

NKE

561

2,3

OE

550

2,3

SE

506

2,1

KE

490

2,0

ZSKF

485

2,0

11

12


Intézmény neve

Esetszám

Megoszlás (%)

KJF

390

1,6

GDF

343

1,4

AVKF

312

1,3

SZF

303

1,3

BKF

253

1,0

ÁVF

249

1,0

KF

247

1,0

EDUTUS

169

0,7

EJF

151

0,6

WJLF

80

0,3

ANNYE

12

0,0

24 233

100,0

Összesen

1.2. Főbb megállapítások A kutatási zárótanulmány a magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2013‑ban immár negyedik alkalommal lezajlott országos frissdiplomás adatfelvétel főbb eredményeit mutatja be. Az adatfelvételt egységes módszertannal és kérdőívvel végző felsőoktatási intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg. A válaszokból összesített kutatási adatbázis esetszáma 16,3 százalékos válaszadási ráta mellett meghaladja a 24 ezer főt. A kutatási zárótanulmányban bemutatott táblák és megoszlások ismertetése leíró funkciót szolgál. Az eredmények áttekintése után a 2013-as évben végzett adatfelvétel főbb tanulságait az alábbi általános megállapításokban foglaljuk össze. A diplomaszerzéshez társuló előnyök A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Ez egyfelől a diploma megóvó hatásában mérhető. A DPR által a frissdiplomások körében mért munkanélküliségi arány (5,8%) alatta marad a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának, amely 2013. március-májusban 9,6% volt. Mindemellett a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon. A DPR felmérés szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint, ami meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, nemzetgazdasági szinten mért átlagos nettó keresetet, 149 200 forintot (2013. januármájus). Amellett, hogy a diplomához kapcsolódó bérelőny már a kilépést megelőző években is mérhető, a végzettség pozitív hozadéka a jövedelmek időbeni alakulásában is megmutatkozik. Az 1-3-5 éve végzettek munkaerő-piaci mutatóinak egymás mellé állítása során már a diplomázás utáni első években megragadható a foglalkoztatási helyzet időbeni javulása. A felsőfokú végzettség eszerint emelkedő fizetéssel és javuló munkaerő-piaci pozícióval, azaz az előrejutás lehetőségével is együtt jár.


A gazdasági válság nehezítette a frissdiplomások kilépését Az abszolutórium megszerzése utáni munkaerő-piaci átmenet évfolyamalapú vizsgálata azt mutatja, hogy a 2009-es válság előtti időszakhoz képest romlottak a frissdiplomás kilépés körülményei. A 2008-as, válság előtt kilépő frissdiplomások körében nagyobb arányban vannak olyanok, akik egy hónapon belül munkát találtak, mint a későbbi kilépő évfolyamok esetében. 2008 után az elhelyezkedéshez szükséges idő mellett az álláskeresési aktivitás is növekedett. Átlagosan több munkáltató felé irányuló kapcsolatfelvételre volt szükség az első állás betöltéséhez. Éles különbségek a nemek között A pályakövetési eredmények elemzése során nemi bontásban lényegében minden hierarchiát tükröző mutató a férfiaknak kedvez. A férfiak előnyösebb munkaerő-piaci helyzetét nem csak összességében érzékelhetjük az elhelyezkedésben, a betöltött pozícióban, a foglalkoztatás körülményeiben és az átlagjövedelem lényegesen magasabb szintjében, hanem képzési területi bontás után is minden szakmacsoportban jelentős eltéréseket találunk.

II. Tanulmányi életút A felsőoktatás és munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata során elsőként a frissen végzettek felsőoktatási kapcsolódását mutatjuk be. Ennek során egyfelől áttekintjük az elvégzett felsőfokú tanulmányok főbb jellemzőit, majd kitérünk a további tanulmányok folytatására és a képzési tervekre vonatkozó adatokra. 2.1. Az elvégzett felsőfokú tanulmányok Az adatbázisban szereplő végzettek között többségében (41%) BA/BSc diplomát szerzetteket találunk. A mesterszintű diplomások aránya 16 százalék. Tekintettel arra, hogy a megfigyelés az öt éve (2008-ban) végzettekre is kiterjedt, a mintában még nagy arányban szerepelnek a kétciklusú képzési formák bevezetése előtt a duális képzési rendszerű felsőoktatásba belépők is. Ők – hagyományos főiskolai és egyetemi képzések végzettjeiként – összesen 37 százalékát adják a vizsgált frissdiplomás csoportnak.

13

14


1. ábra. A végzettség képzési formája (százalék, N = 23 973) BA/BSc MA/MSc

4 465 18%

Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés 9 807 41%

Főiskolai – hagyományos képzés

4 498 19% 1 442 6%

3 762 16%

Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű képzésben végzettek 27 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegesen csekélyebb, 5, illetve 3 százalékos. 2. ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje (esetszám, százalék, N = 24 123) 644 3%

Nappali Esti Levelező Távoktatás

6 638 27%

1 110 5%

15 731 65%


2.2. A felsőfokú továbbtanulás A felsőfokú tanulmányok meghosszabbodását mutatják azok az adatok, amelyek szerint a végzettek egynegyede már a kutatásba bekerülésekor, illetve a képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások körében összességében 16,3 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 14,4 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettsége óta szerzett újabb diplomát. 3. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút (az egyes képzéseken részt vettek aránya, százalék, N = 23 779; 23 701; 23 640) A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felső fokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya

0%

25,0% 14,4% 16,3% 20%

40%

60%

80%

100%

A felsőfokú tanulmányi életutat a szakterületi jellemzők erősen befolyásolják. A megkereséskor felsőfokú képzésben tanulók aránya a természet-, bölcsészet- és sporttudományi, valamint a művészetközvetítési képzési területek végzettjei között a legmagasabb, egyötödöt meghaladó. A minta lényegében hasonló a vizsgált képzés megkezdése óta további felsőfokú végzettséget szerzettek arányának esetében is. Nyilvánvaló, hogy utóbbi arányt a 3–5 éve végzettek, előbbit az 1–3 éve diplomázottak emelik, ám a tendencia hasonlóan alakul. Mást találunk a felsőfokú életút harmadik vizsgált eleme, a belépéskor meglévő felsőfokú végzettség esetében. Pedagógusképzési és közigazgatási szakterületeken a legnagyobb azok aránya, akiknek a pályakövetési kutatás során nem az első diplomájukat vizsgáljuk, hiszen már a képzés megkezdésekor rendelkeztek felsőfokú végzettséggel.

15

16


4. ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban (százalék, N = 22 941; 22 864; 22 798) 19,0% 12,6% 15,0%

Agrártudományi

26,9% 20,8% 21,6%

Bölcsészettudományi

Gazdaságtudományi

24,7%

13,1% 13,8%

17,5% 9,9% 12,8%

Informatika

Jogi

24,3%

12,4% 12,6%

19,3% 13,7% 17,4%

Műszaki

Művészeti

11,6%

23,6% 20,3%

10,7% 13,2%

Művészetközvetítői

Közigazgatási, rendészeti és katonai

24,4% 36,0%

12,6% 17,7% 9,8% 7,3% 15,1%

Orvos- és egészségtudományi

Pedagógusképzés

47,9%

15,4% 9,5%

Sporttudományi

20,4% 22,6%

32,5%

23,7% 14,0% 19,3%

Társadalomtudományi

21,7% 19,1%

Természettudományi

32,5%

25,0%

14,3% 16,5%

Összesen 0

20%

40%

60%

80%

100%

A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felsőfokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya


A vizsgált kilépő évfolyamok összességét tekintve a felsőoktatásban a megkereséskor részt vevők legnagyobb arányban mesterképzéseken tanulnak. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya 18 százalékos. Érdemes azonban a képzésben maradást évfolyamonkénti bontásban részletesebben is értelmeznünk. 5. ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája (százalék, N=3 819) 4,3% 7,4%

BA/BSc 9,5%

MA/MSc Egységes és osztatlan képzés

7,5%

Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Doktori képzés Felsőfokú szakképzés

18,0%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

49,3% 0,4% 0,9% 2,7%

Nyilvánvaló, hogy a tanulmányok folytatólagossága legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban – a 2012-ben végzettek körében – összesen 21,8 százaléknyian maradtak bent a felsőoktatás valamely képzésében. A felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 28,6 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban maradnak. Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 17,5 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést követő egy évben. A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék alatti. 6. ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele (Felsőoktatásban részt vevők a 2012-ben megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 8 450) 28,65%

BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%

12,10% 17,50% 12,00% 9,70% 21,80% 20%

40%

60%

80%

100%

17

18


Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is a felsőoktatásban tanulók által folytatott képzéseket a 2012-ben megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy kétezer főt érint ez), a BA/BSc és hagyományos főiskolai diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A többi három képzési forma – MA/MSc, egységes és osztatlan, hagyományos egyetemi – jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése a doktori képzés. Mindemellett az egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében igen jelentős arányú a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés továbbtanulási útja is. 7. ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele (a megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében, a megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N=1 841) BA/BSc 7,1% MA/MSc 5,2% Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés

18,1%

4,3% 3,2%

0,7%

50,6%

45,2%

20,7%

13,8%

9,1%

7,4% 8,5% 8,6%

5,2%

27,6%

29,0% 13,8%

1,6%

65,9% 20%

40%

9,6% 5,4%

8,6%

8,6%

3,0%

69,7%

Összesen 7,1% 0%

1,7% 5,5% 1,6% 0,6% 1,8%

81,5%

60%

3,0% 9,1% 3,0% 6,2% 3,2% 11,1% 4,4% 80% 100%

BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

A 2008-ban, illetve 2010-ben, azaz 3–5 éve végzettek esetében telt el elegendő idő a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére. Így ezt a mutatót külön is érdemes az előbbi két alcsoport esetében vizsgálni. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2008‑ban, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban az egységes és osztatlan, valamint a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek szereznek újabb diplomát, de az arányok meglehetősen kiegyenlítettek. Nagyobb az eltérés a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2010-es kilépő évfolyam esetében. Itt jól látszik, hogy rövidebb idő alatt a BA/BSc diplomákat részesítik a legnagyobb mértékben előnyben az újabb diploma megszerzésekor. A 2008-ban végzettek adataiból kiindulva feltételezhetjük, hogy a többi képzési szint végzettjeinek egy része a vizsgált időszakban hosszabb idejű felsőoktatási képzésben vesz részt.


8. ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill. 2010-ben végzettek körében (Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 6 519; 8 481) 2008 BA/BSc

18,96%

MA/MSc

18,18%

Egységes és osztatlan

22,22%

Hagyományos egyetemi képzés

21,17%

Hagyományos főiskolai képzés

17,31%

Összesen

19,00%

2010 23,40%

BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%

16,30% 8,10% 16,50% 14,50% 19,00% 20%

40%

60%

80%

100%

19

20


A mesterképzésben és az egyéb diplomához kötött képzéseken szerzett végzettségeket vizsgálva azok körében, akik a 3–5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, egyfelől egyértelműen megmutatkozik a mesterképzések súlyának növekedése. Másfelől szintén jól látszik az egységes és osztatlan képzési szinthez kapcsolódó kiegészítő képzések dominanciája. 9. ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill. 2010-ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében (százalék, N = 1 233; 1 604) 2008

MA/MSc

10,7%

44,3%

BA/BSc

22,9%

22,9%


15,4%


13,9%


39,6% 25,8% 9,5%

41,4%

Összesen

20,1%

29,9%

2010 73,8%

BA/BSc MA/MSc

Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0% MA/MSc

29,0%

40,9%

Egységes és osztatlan 10,8% Hagyományos egyetemi képzés

6,5%

16,8%

51,4% 20,1% 41,0%

12,9% 13,4%

54,1% 20%

40%

60%

80%

100%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések

A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint külön-külön vizsgáljuk, amelynek során a diplomaszerzés éve mellett annak képzési szintje szerint is bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2012-ben végzett BSc diplomások 41 százalékánál tudtunk azonosítani. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, majd’ egyharmaduk tervezi, hogy MSc képzésen folytatja tanulmányait. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken, a tervek belső megoszlása azonban állandó: a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést.


10. ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc (a mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 928) 2008 26,1%

BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés

9,3% 6,4% 10,6%


22,5%

Összesen

17,8%

2010 28,0%


11,9% 7,4% 13,3%


27,9%

Összesen

21,3%

2012 41,0%


10,6% 7,0% 14,2%


30,5%

Összesen 0%

28,8% 20%

40%

60%

80%

100%

21

22


A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul. 11. ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (a szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934) 2008 BA/BSc MA/MSc

14,9% 12,5%

Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés

35,3% 12,4%


14,5%

Összesen

14,9%

2010 BA/BSc MA/MSc

13,5% 14,7%


43,6%


16,2%


15,7%

Összesen

16,1%

2012 BA/BSc MA/MSc

14,4% 15,6%


50,0% 18,4%


17,1%

Összesen

17,1%

0%

20%

40%

60%

80%

100%


A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok – egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók – válaszait tekintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek – nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti – időbeni csökkenését mutatják. Az egyes években rendre a hagyományos egyetemi diplomát szerzettek érdeklődése a legcsekélyebb a doktori tanulmányok iránt. 12. ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés (a doktori képzést tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = 23 934) 2008 MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés

16,9% 15,3% 12,3%

2010 MA/MSc

21,2%


22,3% 17,4%

2012 MA/MSc

24,9%

Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 0%

28,1% 21,7% 20%

40%

60%

80%

100%

23

24


III. Külföldi tapasztalatok 3.1. A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását olyan hat értékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét és az anyanyelv öt kategóriáját összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (89,8 %), ezt követi a német nyelvet beszélők 65,7 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 15 százalék körüli, avagy az alatti. 13. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében (az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya, százalék, N = 24 271) 89,8%

Angol 65,7%

Német Francia Olasz Spanyol Orosz 0%

14,5% 11,7% 9,7% 15,3% 20%

40%

60%

80%

100%

A nyelvtudást képzési területi bontásban – az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve – vizsgálva általánosan magas szintű nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a bölcsészettudományi és jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a sporttudományi, műszaki és agrárdiplomások beszélik.


25

14. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként (százalék, N = 23 333) Agrártudományi

10,6%


80,8%

54,7%

12,7%


87,5%

43,4%

14,9%


68,8%

6,6%


79,1%

59,4%

9,4%

Sporttudományi

71,1% 16,0%


20%

40%

60% Angol

95,0%

89,7%

65,5%

13,7% 0

91,0%

84,6%

58,0%

16,5%

Összesen

92,2%

71,1%

15,1%

Pedagógusképzés

89,2%

67,2%

12,5%


94,0%

72,2%

10,5%

Művészeti

85,6%

64,1%

15,9%

Műszaki

94,0%

63,2%

8,1%

Jogi

92,8%

68,2%

14,5%

Informatika

89,0%

61,8%

18,9%

Gazdaságtudományi

89,2%

68,5%

80% Német

100% Francia

26


A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben számottevően nem változott. 15. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (százalék, N = 24 218) 2008 Angol

88,0%

Német Francia

65,7% 14,1%

2010 Angol

90,3%

Német Francia

67,0% 14,4%

2012 Angol

90,7%

Német Francia 0%

64,7% 14,9% 20%

40%

60%

80%

100%


Munkarend szerinti bontásban szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében. 16. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (százalék, N = 24 122) Nappali 94,6%

Angol 71,6%

Német 16,8%

Francia Esti

78,7%

Angol 48,8%

Német Francia

11,5%

Levelező 81,5%

Angol 56,6%

Német Francia

10,4%

Távoktatás 92,2%

Angol 55,5%

Német Francia 0%

9,3% 20%

40%

60%

80%

100%

27

28


A nyelvtudás nemek szerinti eltérésének vizsgálata során – nyilván szakmaspecifikus különbségekből adódóan – a férfiak körében az angol és német, míg a nők között a francia nyelv ismeretét mértük nagyobb arányúnak. 17. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (százalék, N = 23 040) Összesen Angol

91,8%

Német Francia

67,0% 14,0%

Férfi Angol

94,4%

Német Francia

69,1% 11,4%

Nő Angol

90,3%

Német Francia 0%

65,6% 15,6% 20%

40%

60%

80%

100%

3.2. Külföldi tanulmányok A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló felsőoktatásban eltöltött évei alatt kb. minden tizedik (9,8%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. Külföldi tanulmányaik anyagi forrásainak előteremtéséhez az esetek döntő többségében Tempus/ Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban.


18. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai (az egyes források említési gyakorisága, külföldi tanulmányokat végzettek körében, százalék, N = 2 304) Párhuzamos külföldi munkavállalás

8,6%

A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja

9,7% 13,6%

Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat

15,6% 29,9%

Saját/családi finanszírozás

66,1%

Tempus/Erasmus ösztöndíj 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészettudományi és jogi képzési területek jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt az agrár-, pedagógus- és informatikai képzések egykori hallgatói. 19. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (százalék, N = 22 661) Agrártudományi

6,8%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika

14,1% 11,0% 6,0%

Jogi

13,3%

Műszaki

8,4%

Művészeti

8,2%


8,4%


11,6%


10,4%

Pedagógusképzés Sporttudományi

4,3% 8,8%


10,1%


10,1%

Összesen 0%

9,8% 20%

40%

60%

80%

100%

29

30


A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik. Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken – bachelor, illetve master-szinten – végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk a mobilitásból eredő tapasztalat megszerzésére. 20. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (százalék, N = 23 296) BA/BSc

6,5% 12,1%


17,7%


17,9%

Hagyományos főiskolai képzés Összesen 0%

4,7% 9,9% 20%

40%

60%

80%

100%

3.3. Külföldi munkavállalás A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,2 százaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egyértelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot, de igen csekély a jogi és pedagógiai frissdiplomások között.


21. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (százalék, N = 22 452) Agrártudományi 6,8% 9,3%

83,9%

Bölcsészettudományi 6,6% 6,9%

86,4%

Gazdaságtudományi 6,7% 7,0%

86,3%

Informatika 7,3% 6,5%

86,2%

Jogi

3,7% 2,9%

93,4%

Műszaki 7,5% 7,7% Művészeti Művészetközvetítői

13,1%

84,8% 80,3%

6,6%

3,1% 3,1%

93,9%

Közigazgatási, rendészeti és katonai 5,9% 5,9% 4,2% Orvos- és egészségtudományi 6,6% 3,0% Pedagógusképzés 5,1%

88,2% 89,2% 91,9%

Sporttudományi 7,6% 7,0%

85,5%

Társadalomtudományi 5,4%5,8%

88,8%

Természettudományi 7,4% 6,2%

86,4%

Összesen 6,2% 6,6% 0%

87,2% 20%

40% Igen

60%

80%

Jelenleg is külföldön dolgozik

100% Nem

31

32


A diploma kézhezvétele után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók egyharmada felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön a diplomázás utáni időszakban. 22. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, esetszám, százalék, N = 2 646) Igen, teljes mértékben Részben Nem 919 35%

994 37%

733 28%

A diplomához kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, társadalomtudományi vagy pedagógiai diplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős, akik felsőfokú tanulmányaikhoz nem illeszkedő munkát végeznek.


23. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, százalék, N = 2 552) 62,5%

Agrártudományi 48,1%


63,8%

Gazdaságtudományi

89,1%

Informatika 60,0%

Jogi

83,7%

Műszaki 61,2%


92,2%

Orvos- és egészségtudományi 53,8%

Pedagógusképzés

61,8%

Sporttudományi 45,4%


66,4%


65,4%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A vizsgált frissdiplomások alig egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. 24. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya (esetszám, százalék, N = 22 925) Igen Nem Nem tudom eldönteni 6 448 28%

7 237 32%

9 240 40%

33

34


A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. 25. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban (százalék, N = 22 082) Agrártudományi

21,6%


30,1%

Gazdaságtudományi

29,2%

Informatika Jogi

32,8% 17,2%

Műszaki

30,9%

Művészeti

34,2%

Művészetközvetítő

30,0%


25,6%

Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés

31,4% 16,1%

Sporttudományi

31,5%


29,0%


41,4%

Összesen 0%

28,2% 20%

40%

60%

80%

100%


IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között 4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak feltárása a diplomás pályakövetési vizsgálatok kiemelt területe. Ezen belül is külön foglalkozunk az abszolutórium és a diplomaszerzés közti idő esetleges kitolódásával, ennek okaival és következményeivel. A probléma meglehetősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 47 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. Ezen felül az abszolutórium és diplomaszerzés között az esetek többségében egy év telik el. 26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalék, N = 7 700) 304 4%

1–3 hónap 4–6 hónap

1 019 13%

7–12 hónap 13–24 hónap 2 évnél több idő alatt

3 626 47%

1 262 16%

576 8%

914 12%

Még nem szereztem meg

35

36


Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál (32,2%) nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, művészeti, művészetközvetítési területeken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor műszaki, orvos- és egészségtudományi és sporttudományi képzési területeken az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti. 27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (százalékos megoszlás, N = 23 077) Agrártudományi

31,9%


36,1%

Gazdaságtudományi

36,3%

Informatika

33,7%

Jogi

38,9%

Műszaki

25,0%

Művészeti

39,5%


41,7%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi

31,6% 20,2%


29,4% 21,6%


34,6%


23,8%

Összesen 0%

32,2% 20%

40%

60%

80%

100%


A megkeresés időpontjáig diplomát sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében, különösen a sport- és agrártudományi területek hallgatói között magas. A jogi területen tanulmányokat folytatókat e probléma kevésbé érinti. 28. ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként (abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 425) 60,5%



49,8%

Gazdaságtudományi

42,0%

Informatika Jogi

16,9% 41,9%

Műszaki

52,8%

Közigazgatási, rendészeti és katonai 43,4%


50,6%

Pedagógusképzés

65,8%


Társadalomtudományi 39,1%


47,1%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

37

38


Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával. 29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként (százalékos megoszlás, N = 23 717) 36,0%

BA/BSc MA/MSc

19,6% 23,9%

Egységes és osztatlan képzés

31,0%


38,5%


32,2%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 34,6 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg a másik két évfolyam esetében ez az arány 30 százalék körül maradt. 30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint (százalékos megoszlás, N = 23 872) 31,2%

2008.

34,6%

2010.

30,6%

2012.

32,2%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (55,3%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,9 százalék.


31. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint (százalékos megoszlás, N=23 886) 27,9%

Nappali

42,4%

Esti

38,6%

Levelező

55,3%

Távoktatás 32,2%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség – a válaszolók 75 százaléka – a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget, illetve a személyes, családi okokat említik leginkább. A „nyelvvizsga-probléma” a késedelmesen diplomázók közül is főként az agrár-, pedagógus-, közigazgatási és művészetközvetítési képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más okok állnak az abszolutórium és a végzettség megszerzése közti időszak kitolódása mögött.

39

40


32. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként (az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 381) Agrártudományi

88,5%


63,6%

Gazdaságtudományi

82,2%

Informatika

48,3%

Jogi

30,4%

Műszaki

80,0%

Művészeti

81,4%


92,8%


90,9%


72,3%

Pedagógusképzés

88,9%

Sporttudományi

79,2%


79,7%


67,9%

Összesen 0%

74,9% 20%

40%

60%

80%

100%

Képzési szintenként is eltérő a nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló, diplomájukat a későbbiekben megszerzők között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében.


33. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 589) 82,7%

BA/BSc 67,6%


21,1% 65,7%


79,8%


74,9%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsősorban nem a nyelvvizsga hiánya okozza a 2012-ben végzetteknél a tanulmányok késedelmes lezárását, mint azt a korábban végzett évfolyamok esetében látjuk. 34. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 642) 76,7%

2008.

77,7%

2010.

70,5%

2012.

75,0%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

41

42


Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya. 35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 646) 72,0%

Nappali

83,7%

Esti

79,7%

Levelező 67,1%

Távoktatás

75,0%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A késedelmesen diplomázók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Ugyanennyien vállaltak munkát diploma nélkül is. 36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 413) Igen Nem Már akkor is dolgoztam 3 001 41%

3 068 41%

1 344 18%


A diploma hiánya a munkaerőpiacon való érvényesülésben a válaszadók 22 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy a munkavállalást a diploma kézhezvételének elhúzódása érdemben nem befolyásolta. 37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 179) Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem 1 598 22%

3 194 45%

Nagy problémát jelentett 2 387 33%

43

44


A diploma megléte, mint foglalkoztatási követelmény, szakterületenként eltérő súllyal esik latba. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során, az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a közigazgatási, pedagógiai, természettudományi területeken végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai. 38. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 6 917) Agrártudományi

34,5%


37,6%

Gazdaságtudományi

38,1%

Informatika

39,9%

Jogi

28,9%

Műszaki

27,9%

Művészeti

25,0%


37,1%


23,0%


32,3%

Pedagógusképzés

22,4%

Sporttudományi

31,3%


32,3%


24,0%

Összesen 0%

33,5% 20%

40%

60%

80%

100%


4.2. Munkatapasztalat a diplomázás előtt Megközelítésünkben a diplomásoknak a munkaerőpiacra való kilépése nem egy meghatározott időponthoz – abszolutórium- vagy diplomaszerzés – kötődik, az átmenet folyamatként írható le. E célból vizsgáljuk a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok ideje alatt is. A képzés és munka – mindkettőt egy időben végzett – összefonódása jól mutatja, hogy a frissdiplomások 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien folytattak valamilyen nem szakmai munkatevékenységet. Szakmai gyakorlatról a válaszadók 73,5 százaléka jelzett vissza. 39. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés (az egyes munkaerő-piaci tapasztalat szerzési formák gyakorisága a végzettek körében, százalék, N = 23 471; 23 388; 23 220; 23 421) 73,5%

Szakmai gyakorlaton vett részt Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti NEM szakterületi munkavégzés Az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott 0%

59,1% 60,8% 43,5% 20%

40%

60%

80%

100%

45

46


A tanulás és munkavégzés összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata, amely szerint a nappali tagozaton 19 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében. 40. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 381; 23 184; 23 350) Nappali Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott

52,7% 60,0% 19,0%

Esti Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

67,0% 67,2% 87,3%

Végzéskor főállásban dolgozott Levelező Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

71,4% 61,2% 89,8%

Végzéskor főállásban dolgozott Távoktatás Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

76,4% 66,3% 93,6%

Végzéskor főállásban dolgozott 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási és sporttudományi képzési területeken, az orvos- és egészségtudományi, műszaki vagy természettudományi képzésben viszont ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, műszaki és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetőségük felsőfokú tanulmányaik során. Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként a társadalomtudományi képzési területeken tanulók.


41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 573; 22 380; 22 541) Összesen Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

59,1% 60,8% 43,5%

Végzéskor főállásban dolgozott Agrártudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

57,2% 64,0% 31,4%

Végzéskor főállásban dolgozott Bölcsészettudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

50,3% 63,8% 41,8%

Végzéskor főállásban dolgozott Gazdaságtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

60,3% 63,3% 49,8%

Végzéskor főállásban dolgozott Informatika Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

69,2% 58,1% 48,1%

Végzéskor főállásban dolgozott Jogi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

61,7% 61,1% 40,8%

Végzéskor főállásban dolgozott 0%

20%

40%

60%

80%

100%

47

48


41. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (folytatás) Műszaki Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

65,4% 65,4% 34,6%

Végzéskor főállásban dolgozott Közigazgatási, rendészeti és katonai Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

61,7% 60,7% 59,9%

Végzéskor főállásban dolgozott Orvos- és egészségtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

51,2% 43,5% 24,6%

Végzéskor főállásban dolgozott Pedagógusképzés Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

62,1% 52,6% 60,3%

Végzéskor főállásban dolgozott Sporttudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

68,6% 63,6% 60,9%

Végzéskor főállásban dolgozott Társadalomtudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

59,2% 67,0% 46,4%

Végzéskor főállásban dolgozott Természettudományi Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 0%

48,5% 54,4% 21,3% 20%

40%

60%

80%

100%


A lineáris képzési rendszer egyes képzési szintjein tanulók közül a már végzéskor meglévő főállású munkaviszony főként a mesterképzések hallgatóit jellemzi, mint ahogy körükben a legnagyobb a felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületi munkát végzők aránya is. A végzés idejére tehető foglalkoztatottságról az egységes/osztatlan képzések hallgatói közül csak minden ötödik számol be. A nem szakmai munka gyakorisága ugyanakkor a bachelor képzések hallgatói körében emelkedik az átlag fölé. 42. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban (százalék, N = 23 213; 23 015; 23 183) BA/BSc Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

54,1% 62,5% 38,5%

Végzéskor főállásban dolgozott MA/MSc Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen

73,7% 56,0% 59,1%

Végzéskor főállásban dolgozott Egységes és osztatlan képzés Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 0%

56,9% 51,2% 20,9% 20%

40%

60%

80%

100%

49

50


4.3. Az első munkahely Tekintettel arra, hogy a képzés és a munkaerő-piaci kilépés közti átmenet egy, a fentiekben bemutatott folyamat, a válaszadók csak egy része tekinthető olyan frissdiplomás munkavállalónak, aki megszerzett végzettsége után keresi első munkahelyét. Összességében a végzettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az abszolutórium letétele után munkakeresőként lépett ki a munkaerőpiacra. A frissdiplomások 40 százaléka – mint láthattuk – már a diplomaszerzéskor is dolgozott, további 10 százalékuk pedig felsőfokú tanulmányait folytatta. 43. ábra. Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? (esetszám, százalék, N = 23 408)

2 443 10%

Igen

1 094 5%

Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/ tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból 10 618 45%

9 253 40%

Az alábbiakban a végzés után a munkaerőpiacra álláskeresőként kilépettek elhelyezkedési jellemzőit tekintjük át. A munkakeresésre fordított átlagos idő (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében) 4,07 hónapra tehető. Az érintettek egyharmada a végzés után igen hamar, egy hónapon belül munkához jutott. Az első diplomás állás betöltéséhez a kilépőknek átlagosan 33 munkáltatóval kellett felvennie a kapcsolatot (pl. önéletrajz, jelentkezés elküldése, álláshirdetésekre benyújtott pályázatok stb. formájában). Ezekből a próbálkozásokból átlagosan 4,9 talált fogadtatásra abban az értelemben, hogy érdemben érkezett munkáltatói visszajelzés (pl. érdeklődés, állásinterjú, adatbázisba vétel stb.). Az abszolutórium után állást keresők körében összességében egyharmados arányúnak mért – lényegében azonnali, egy hónapon belüli – elhelyezkedés az orvos- és egészségtudományi képzési területen diplomázók körében lényegesen kedvezőbb, 61,5 százalékos gyakoriságot mutat. Ugyancsak kedvezőbb a helyzete az informatikai és jogi területen végzetteknek, mert a munkát keresők közül 40 százalék feletti az egy hónapon belül állást találók aránya.


44. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 116) Agrártudományi

31,6%


25,4%

Gazdaságtudományi

27,4%

Informatika

43,5%

Jogi

41,1%

Műszaki

35,7%

Művészeti Művészetközvetítői

28,8% 10,5%


24,2%


61,5%

Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi

36,2% 18,7% 20,1%


30,5%

Összesen 0%

32,7% 20%

40%

60%

80%

100%

A képzési szintek szerinti bontás az álláskeresési időt tekintve az egységes és osztatlan képzések végzettjeinek átlagnál kedvezőbb helyzetét mutatja. A végzettség megszerzése után állást kereső bachelor diplomások közül csak minden negyedik helyezkedik el egy hónapon belül. 45. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 463) 25,2%

BA/BSc

32,3%

MA/MSc

61,0%

Egységes, osztatlan 0%

20%

40%

60%

80%

100%

51

52


Az adatokból úgy tűnik, hogy a kilépési körülmények a 2008 utáni évfolyamok számára nehezebbé váltak. Míg az öt éve végzettek állást keresői közül 40 százaléknyian szinte azonnal el tudtak helyezkedni, addig a későbbi – gazdasági válság után kilépő – évfolyamok esetében ez a mutató 30 százalék alatti. 46. ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint (abszolutórium után állást keresők körében, százalék, N = 10 533) 40,1%

2008. 29,5%

2010.

29,8%

2012. 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az elhelyezkedést tekintve a legnehezebb helyzetben a 2010-ben végzettek voltak. Ebben az évben jóval négy hónap fölé emelkedett az átlagos álláskeresési idő (4,72 hónap), míg a korábbi és későbbi években ez az időtartam 4 hónap alatt maradt. 47. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 826) 3,94 hónap

2008.

4,72 hónap

2010. 3,37 hónap

2012. 0

1

2

3

4

5

6

Ugyanezt a hónapalapú álláskeresési mutatót képzési területi bontásban vizsgálva az elhelyezkedés leginkább a társadalomtudományi végzettséget szerzők esetében tűnik nehéznek. Átlag feletti álláskeresési időtartammal kell számolniuk emellett még az agrár-, bölcsészet- és természettudományi képzési területen diplomát szerzőknek is. A leggyorsabb elhelyezkedéshez az orvos- és egészségtudományi végzettség segít hozzá.


48. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 401) 2,41 hónap


3,19 hónap

Informatika

3,63 hónap

Jogi

3,71 hónap

Pedagógusképzés

3,90 hónap

Műszaki Összesen

4,04 hónap


4,07 hónap

Gazdaságtudományi

4,08 hónap


4,57 hónap


4,62 hónap

Agrártudományi

4,62 hónap 5,08 hónap

Társadalomtudományi 0

1

2

3

4

5

6

A fentiekkel összhangban vannak a képzési szint szerinti álláskeresési mutatók, hiszen az egységes és osztatlan képzések végzettjei többnyire az orvosi és jogász szakokról kerülnek ki. A leghosszabb álláskeresési időtartam a hagyományos főiskolai diplomát szerzett munkakeresőket érinti. A mesterszintű végzettséghez kapcsolódó álláskeresési időszak hossza lényegében megegyezik az egyetemi diplomával rendelkezők által jelzett átlagos időtartammal. 49. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 770) 4,33 hónap

BA/BSc

3,76 hónap

MA/MSc 2,35 hónap


3,88 hónap

Hagyományos egyetemi

4,85 hónap

Hagyományos főiskolai

4,06 hónap

Összesen 0

1

2

3

4

5

6

53

54


Nemek szerinti bontásban azt találjuk, hogy az első diplomás állás keresése során a férfiak némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Ezeket az eredményeket nyilvánvalóan dominálja a nemek eltérő szakterületi megoszlása. 50. ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban (az abszolutórium után sikeresen munkát keresők körében, a kereséssel töltött hónapok átlaga, N = 8 669) 3,80 hónap

Férfi

4,21 hónap

Nő

4,06 hónap

Összesen 0

1

2

3

4

5

6

Az álláskeresési aktivitás elemzéséhez az álláskeresési célból kezdeményezett kapcsolatfelvételek átlagos számát vetjük össze a munkáltatók felől érkező visszajelzések, kapcsolatfelvételek átlagértékével. A legaktívabb álláskeresésre a társadalomtudományi, művészeti, művészetközvetítő, illetve bölcsészdiplomával van szükség. Műszaki, pedagógiai, informatikai, jogi és főként orvosi-egészségtudományi végzettséggel jóval kevesebbszer kell a munkáltatókhoz jelentkezni ahhoz, hogy sikerüljön a diploma utáni első állás megszerzése. Mindehhez informatikai és jogi területen az átlagosnál magasabb munkáltatói visszajelzési arány is társul, míg a bölcsészettudományi területet épp a megvalósult kapcsolatfelvételek csekély száma jellemzi.


51. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 9 979; 9 997) Orvos- és egészségtudományi

4,44

Jogi

9,39 20,84

5,52

Informatika

21,57

6,09

Pedagógusképzés

26,52

4,57

Műszaki

28,06

4,44

Agrártudományi

32,54

4,57


33,81

5,29


34,97

5,12

Gazdaságtudományi

38,11

4,98

Sporttudományi

41,43

2,70


44,22

3,60


45,19

5,02

Művészeti

45,53

5,44


46,30

4,54

Összesen

32,94

4,91 0

10

Munkáltatók felé kezdeményezett kapcsolatok

20

30

40

50

60

Megvalósult munkáltatói kapcsolatfelvétel

55

56


Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos számát képzési szint szerinti bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy főiskolai avagy BA/BSc végzettséggel a kapcsolatfelvétel terén több kezdeményezésre van szükség az első diplomás állás betöltéséhez. Az adatok emellett jól mutatják az egységes/osztatlan képzések végzettjeinek erősebb munkaerő-piaci becsatornázottságát is. 52. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 318; 10 343) BA/BSc

37,47

5,12

MA/MSc

33,49

5,03


10,71

3,24

Hagyományos egyetemi

30,40

5,03

Hagyományos főiskolai

35,25

4,91

Összesen

32,83

4,90 0

10


20

30

40

50


Az álláskeresés folyamata az adatok tanúsága szerint 2008 után hosszabbá vált. A 2010-ben, majd 2012-ben kilépőknek jóval nagyobb aktivitásra volt szükségük a munkára találáshoz. 53. ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban (az abszolutórium után állást keresők körében, átlag, N = 10 389; 10 414) 2008.

27,88

4,71

2010.

36,65

5,24

2012.

32,72

4,66 0

10


20

30

40

50



Az abszolutórium után sikeresen állást találók körében a leggyakrabban igénybe vett csatorna az álláshirdetések formális útja volt (37%). A másik formális álláskeresési mód a munkáltatók közvetlen megkeresése – ez úton a végzettek 17 százaléka talált munkát. A személyes kapcsolatok mozgósítása is nagy szerepet játszik a sikeres álláskeresésben. Ez jelentheti a korábbi munkakapcsolaton (4%), tanári ajánláson (3%) vagy szakmai gyakorlaton (9%) alapuló munkához jutást is, de leginkább a kapcsolati tőke, személyes ismeretségek mozgósításával jellemezhető (23%). Az intézményi karrierirodák, állásbörzék első álláshoz jutásban betöltött szerepét mindössze a válaszadók 2 százaléka jelezte. 54. ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 916) Álláshirdetésre jelentkezett

390 4%

Munkáltatónál jelentkezett Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

2 035 23%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte 3 307 37%

Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén

379 4% 255 3%

Gyakorlati helyén alkalmazták

Egyéb személyes ismeretség révén Egyéb módon 749 9% 76 1% 204 2%

1 520 17%

57

58


Ha az első diplomás munkához jutás csatornáit formális (önéletrajz, álláshirdetés) és informális (munkakapcsolat, gyakornoki munka, tanári ajánlás, személyes ismeretség) kategóriákra bontjuk, láthatjuk az egyes képzési területek közti eltéréseket. Míg az informatikai, közigazgatási, gazdaság- vagy természettudományi területeken az álláshoz jutás formális útjai dominálnak, addig a társadalomtudományi, pedagógiai vagy agrár frissdiplomával nagyobb a személyes kapcsolatok szerepe. 55. ábra. Az első munkához jutás csatornái képzési területenként (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, képzési területi bontásban, esetszám, százalék, N = 8 585) Agrár

47,7%

44,3%

8,0%


55,3%

38,0%

Gazdaságtudományi

56,9%

34,3%

Informatika

27,9%

62,1%

Jogi

54,9%

Műszaki

52,1%

Művészeti

53,0%

39,4% 35,7%

49,1%

43,0%

Pedagógusképzés

48,8%

47,5%

Sporttudományi

55,2%

Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%

20%

38,3% 40%

60%

3,1% 6,3%

37,4%

53,9%

7,6%

5,7%

43,3%

56,6%

5,7%

7,9%

41,7%

50,4%

10,0%

8,0%

34,7%

57,7%

8,8%

12,2%

39,0%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudomány

6,7%

6,0% 7,8%

80%

100%

Formális úton (álláshirdetés, önéletrajzküldés) Személyes ismeretség (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) Egyéb

Az abszolutóriumszerzés után sikerrel munkát találó frissdiplomások 25 százaléka szorosan, de további 52 százaléka is alapvetően korábbi tanulmányai szakterületéhez illeszkedő állásban helyezkedett el. A diploma szakterületéhez képest más szakmai munkát vállalt a válaszadók 15 százaléka. Összesen 8 százalék azok aránya, akik speciális szakképzettséget nem igénylő állásban tudtak elhelyezkedni.


56. ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása (az abszolutórium után sikeresen állást keresők körében, esetszám, százalék, N = 8 886) Csak a saját tanulmányok szakterülete 679 8% 1 314 15%

A saját és a kapcsolódó szakterületek 2 265 25%

Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

4 627 52%

V. A frissdiplomás munkahely 5.1. A munkáltató tulajdonviszonyai Az alábbiakban a megkereséskor foglalkoztatottként dolgozó frissdiplomások munkaerő-piaci sajátosságait a munkahely, a munkáltató jellemzői felől ragadjuk meg. A végzett munka elemzését a következő fejezetben mutatjuk be. A munkáltató tulajdonviszonyát tekintve a foglalkoztatott frissdiplomások 55 százaléka dolgozik a magánszféra vállalatainál. Összesen 40 százalék az állami avagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya. 57. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 290) Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú Teljes mértékben magántulajdonú 7 613 40% 10 651 55%

1 027 5%

59

60


A köz- és magánszféra vállalatainak szétválasztása mellett a magyar, illetve külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatókat is elkülönítve vizsgáljuk. Eszerint a frissdiplomások kétharmada, 66 százaléka dolgozik hazai tulajdonú vállalatoknál, 27 százalékuk helyezkedett el teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál, és összességében 7 százalékukat fogadják a vegyes tulajdoni megoszlású (magyar és külföldi) cégek. 58. ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 305) Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú

5 184 27%

12 694 66%

1 428 7%

A munkáltató összesített foglalkoztatott-létszámát tekintve az 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztató cégeknél a válaszadók 27 százaléka kapott állást. A kis- és középes méretű (50 főig) vállalati szféra részesedése a foglalkoztatásból egyharmad körüli. 59. ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma (a foglalkoztatottak körében, a teljes (legnagyobb) munkavállalói létszám, több telephely esetén az anyavállalat összesített létszáma, esetszám, százalék, N = 19 283) 396 2% Önfoglalkoztató

5 261 27%

2–9 fő

2 155 11%

10–49 fő 50–249 fő 250–999 fő 4 058 21%

2 998 16% 4 414 23%

1000 fő vagy afölött


A munkáltató ágazatának besorolásakor a már munkába állt frissdiplomások legnagyobb arányban (17%) az oktatást jelölték meg. Tíz százalék körüli arányú az egészségügy és szociális ellátás, a közigazgatás, a feldolgozóipar és az információ-kommunikáció ágazatokban működő foglalkoztatók aránya. 60. ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 195) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

2,2%

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

2,4%

Szállítás, raktározás

2,5%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

2,7%

Építőipar

3,2%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

3,2%

Kereskedelem, gépjárműjavítás

4,4%

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

4,7%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

6,5%

Információ, kommunikáció

8,6%

Feldolgozóipar

8,6%

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

9,3%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

9,6%

Oktatás 0%

17,0% 20%

40%

60%

80%

100%

61

62


Képzési területi bontásban a magánszférában elhelyezkedők legmagasabb arányát az informatikai, műszaki, gazdasági szakterületek frissdiplomásai között találjuk. A pedagógiai, orvosiegészségtudományi és közigazgatási szakmák alapvetően a közszférára jellemzőek. 61. ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 586) 61,2%



71,2%

Gazdaságtudományi

79,0%

Informatika 36,4%

Jogi

74,3%

Műszaki 26,3%


23,6%


22,4%

Pedagógusképzés

49,8%

Sporttudományi

47,4%


44,1%


55,7%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A külföldi tulajdonú cégeknél foglalkoztatottak esetében a kép a fentiekhez hasonló. Ezek a vállalatok főként műszaki, informatikai és gazdaságtudományi frissdiplomásokat keresnek. Jogi vagy pedagógiai diplomával lényegesen kisebb az esély az elhelyezkedésre külföldi tulajdonú munkáltatónál.


62. ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 601) 19,6%

Agrártudományi

23,6%


38,4%

Gazdaságtudományi

40,7%

Informatika Jogi

9,3% 39,9%

Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai

13,3%


12,5%

Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi

7,3% 13,4% 21,0% 23,2%


26,9%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégek ugyanakkor a magánszférához kapcsolódó műszaki, informatikai, gazdaságtudományi területen végzettek mellett a közszféra nagy szervezeteinél elhelyezkedő egészségügyi, közigazgatási diplomásokat is nagy arányban foglalkoztatják.

63

64


63. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 587) 16,7%

Agrártudományi

20,9%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi

35,1%

Informatika

34,8% 28,9%

Jogi

36,9%

Műszaki

34,3%


31,7%


Pedagógusképzés

11,3%

Sporttudományi

20,6%


25,8%


27,4%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az alábbi ábrákon a frissdiplomások elhelyezkedését nemek szerinti bontásban mutatjuk be. Az eredmények értelmezése során természetesen tekintettel kell lenni arra, hogy a nemi megoszlások képzési szakterületenként jelentős eltéréseket mutatnak, és ez tükröződik is az adatokban. Ezen értelmezési megszorítás mellett is érdemesnek tartjuk a felsőoktatási kibocsátás, elhelyezkedés nemhez kötődő eltéréseinek áttekintését. Az adatok azt mutatják, hogy a közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya 45,9 százalékos. 64. ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 000) Férfi Nő Összesen 0%

4,9%

29,7%

65,4% 5,6%

45,9% 39,5% 20%

48,5%

5,3% 40%

55,2% 60%

80%

100%

Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdon Részben állami, részben magántulajdon Teljes mértékben magántulajdon


Míg külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál a frissdiplomás férfiak egyharmada helyezkedik el, addig a nők körében lényegesen alacsonyabb, mindössze 22,7 százalékos ez az arány. 65. ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 014) 33,4%

Férfi 22,7%

Nő

26,9%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A legnagyobb állami és magánfoglalkoztatók – 1000 fő munkavállalói létszám felett – úgyszintén a férfiak nagyobb arányát mutatják. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. 66. ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 006) 32,7%

Férfi

23,8%

Nő

27,3%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

VI. A frissdiplomás munka 6.1. Munkanélküliség A frissdiplomások körében a megkereséskor tapasztalható munkanélküliség értelmezéséhez viszonyítási alapnak a KSH 2013. március-májusban (a pályakövetési adatfelvétel idején) mért adatait vehetjük alapul (KSH Gyorstájékoztató 2013. június 28., sorszám: 97.). Eszerint a vizsgált időszakban a 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,6 százalékos volt. A 2013 tavaszán zajlott pályakövetési kutatások során a végzettek az aktuális munkaerő-piaci státuszukat tekintve 5,8 százalékban számoltak be munkanélküliségről, ráadásul ez alatt a szubjektíve megélt, ám nem regisztrált munkanélküliséget is érthették a válaszadók (épp ezért nem is munkanélküliségi rátáról, hanem a munkanélküliek arányáról beszélünk az értelmezés során). Ez, a már a diplomás pálya kezdetén is az országos átlagnál alacsonyabb ráta, egyértelműen jelzi a diploma munkaerő-piaci megóvó hatását.

65

66


A végzettek fő foglalkoztatási státuszának vizsgálata azt is mutatja, hogy a döntő többség (kb. 78%) a megkereséskor alkalmazottként dolgozott. Az önfoglalkoztatók, vállalkozók aránya alig 2 százalékos. A frissdiplomások 7 százalékát a megkereséskor is felsőoktatási hallgatói (fő) státuszban találtuk. 67. ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza (esetszám, százalék, N = 23 042)

444 2%

Alkalmazott

1 059 1 595 5% 7% 1 401 6%

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák

506 2%

GYES-en, GYED-en (GYET-en) van

17 797 78%

A válaszadáskor összességében hat százalék körülinek mért munkanélküli státusz aránya az egyes képzési területek végzettjei közül a legkedvezőbb a jogi, orvos- és egészségtudományi és informatikai területeken diplomázók között. Az átlagnál magasabb munkanélküliségről számoltak be a bölcsészet-, agrár-, természet-, társadalom- és sporttudományi frissdiplomások.


68. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 192) Agrártudományi

7,4%


8,0%

Gazdaságtudományi

5,1%

Informatika

3,6%

Jogi

3,3%

Műszaki

5,1%


5,7%


3,1% 4,4%

Sporttudományi

8,2%


9,2%

Természettudományi Összesen

7,6% 6,0%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

A diploma képzési szintje szerinti bontásban a legmagasabb munkanélküliségi arányt a végzést követő években a bachelor szinten végzettek körében tapasztalhatjuk. E tekintetben a legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik az egységes és osztatlan képzési formában szereztek diplomát. 69. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 22 835) BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés

8,5% 5,5% 2,4% 3,7%


4,9%

Összesen

6,1%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

67

68


A diplomás pályakövetési vizsgálat során a frissdiplomásokat egy-három-öt évvel a végzettségük megszerzése után keressük meg. Pozitív tendenciának tűnik, hogy a végzéstől számított idő előrehaladtával egyre csökken a munkanélküliségről beszámolók aránya. Erre a legnagyobb esély – méréseink szerint – a végzést követő évben van. 70. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = 23 042) 2008. 2010. 2012. 0%

3,1% 5,5% 9,1% 20%

40%

60%

80%

100%

6.2. A foglalkoztatás formái A foglalkoztatott frissdiplomások többnyire – az esetek 83 százalékában – állandó jellegű és határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak. A határozott idejű szerződések aránya 15 százalék, az alkalmi munkavégzés súlya elenyésző. 71. ábra. A munkaviszony formája (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 463) 462 2% Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű

2 925 15%

Alkalmi vagy megbízás jellegű

16 076 83%

Az alkalmazási forma képzési területi vizsgálata során a határozott idejű munkaszerződések arányának alakulását érdemes áttekinteni. Ebben az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaszerződésnél kisebb foglalkoztatási biztonságot jelentő alkalmazási formában az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak a természettudományi, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek frissdiplomásai. Az alkalmi jellegű munkavégzés a bölcsészet- és


társadalomtudomány területén diplomát szerzettek körében gyakoribb az átlagnál, bár súlya e területeken sem számottevő. 72. ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 758) Agrártudományi

80,3%


77,0%

Gazdaságtudományi

17,9%

91,1%

Jogi

87,1%

Műszaki

88,2%


85,6% 72,8%

Pedagógusképzés

79,8%

Sporttudományi

80,4%


15,7% 20,8%

66,4%

Összesen 0%

18,3%

76,1%


31,3% 82,7%

20%

Állandó jellegű és határozatlan idejű

5,1%

10,0% 1,8% 7,0% 1,8% 12,0% 0,9% 10,0% 1,8% 12,8% 1,6% 1,5% 25,7%

88,2%

Informatika

40%

1,9%

17,8%

14,9% 60%

Határozott idejű

1,8%

3,9% 3,1% 2,2% 2,4%

80%

100%

Alkalami vagy megbízás jellegű

A munkaerőpiacon diplomásként eltöltött évek a foglalkoztatás biztonságának erősödésével járnak. Erre utal az alkalmazási formák végzés éve szerinti megoszlása, amely szerint a határozatlan idejű foglalkoztatási formában dolgozók aránya a kilépés utáni évektől kezdve folyamatosan nő. 73. ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 464) 2008. 2010.

82,7%

2012.

77,3%

Összesen 0%

10,1% 1,7% 2,2% 15,0%

88,2%

19,6%

82,6% 20%

Állandó jellegű és határozatlan idejű

40%

15,0% 60%

Határozott idejű

80%

3,1% 2,4% 100%

Alkalami vagy megbízás jellegű

69

70


A végzettek foglalkoztatási jellemzői – összhangban a foglalkoztató magán, illetve magán és közszféra szerinti besorolásával – a magánszféra enyhe túlsúlyát mutatják. A végzettek 34 százalékát találjuk köztisztviselői, közalkalmazotti avagy kormánytisztviselői státuszban. További 7 százalékuk nem az előbbi formában, de foglalkoztatottként szintén a közszférához kötődik. 74. ábra. A foglalkoztatás típusa (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 442) Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Más helyen dolgozik 6 524 34% 11 579 59% 1 339 7%

A közszférában foglalkoztatottak átlagosan egyharmados arányát jóval meghaladja a közalkalmazottként, kormánytisztviselőként alkalmazottak jogi, közigazgatási, pedagógiai avagy orvosi-egészségügyi képzési területeken mért végzettek aránya.


75. ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 734) 24,0%

Agrártudományi

37,8%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika

17,4% 13,1% 55,3%

Jogi Műszaki

11,3% 66,0%


63,6%


71,9%

Pedagógusképzés 37,3%

Sporttudományi

40,2%


37,9%


33,2%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A közszférában való elhelyezkedést a diploma megszerzésének éve alapján vizsgálva úgy tűnik, hogy az öt éve – 2008-ban – végzettek között némileg nagyobb arányú a közalkalmazotti, kormánytisztviselői foglalkoztatás, mint a felsőoktatásból frissebben kikerülők körében. 76. ábra. A foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 443) 2008.

35,3%

7,2%

57,5%

2010.

32,7%

6,7%

60,6%

2012.

32,9%

6,9%

60,2%

Összesen

33,6%

6,9%

59,6%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja Nem állami/önkormányzati alkalmazott

71

72


Az alkalmazottként dolgozó frissdiplomások 19 százaléka tölt be munkahelyén vezető pozíciót. A foglalkoztatási hierarchia másik pólusán az a 16 százalék áll, akik beosztottként nem diplomás pozícióban dolgoznak. A döntő többséget (65 százalék) azonban beosztott diplomásként alkalmazzák a végzettséget követő években. 77. ábra. Vezetőként dolgozók aránya (az alkalmazottként dolgozók körében, esetszám, százalék, N = 16 859) 426 2% 2 686 16%

Felső vezető Középvezető

1 697 10%

Alsó vezető 1 160 7%

Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

10 891 65%

A diplomaszerzés utáni néhány évben felkínált vezető pozíció aránya képzési területi bontásban a közigazgatási és agrártudományi szakterületek végzettjei körében haladja meg az átlagot. Természettudományi, pedagógiai vagy egészségügyi diplomával az átlagnál kisebb az esélye annak, hogy egy frissdiplomás vezető pozícióban dolgozzon a végzést követő néhány éven belül.


78. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 267) 28,7%

Agrártudományi Bölcsészettudományi

16,9% 23,2%

Gazdaságtudományi Informatika Jogi

14,8% 17,9% 23,7%

Műszaki

28,7%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%

11,2% 12,6% 16,9% 20,0% 11,9% 19,7% 20%

40%

60%

80%

100%

A vezető pozíció betöltésének lehetősége a végzést követő években fokozatosan növekszik, miközben a diplomaszerzéstől távolodva egyre csökken azoknak az aránya, akik munkahelyükön beosztott nem diplomás feladatkört látnak el. 79. ábra. A végzettek beosztása a végzés éve szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 859) 2008.

3,6%

8,5% 12,7% 6,2% 2010. 9,7% 1,8% 6,2% 2012. 8,2% 2,5% 6,9% Összesen 10,1% 0% 20%

62,0%

2,3%

13,2%

65,8%

16,0%

65,5%

18,3%

64,6% 40%

15,9% 60%

80%

100%

Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

73

74


A vezető pozíció gyakoriságát nemek szerinti bontásban elemezve minden vezetői szinten a vezető beosztásban dolgozó férfiak jóval nagyobb arányát találjuk. 80. ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 16 671) 9,1% 12,9% 2,1% 5,4% Nő 8,3% 2,5% 6,9% Összesen 10,1% 0% 20% Férfi

3,1%

62,4%

12,5%

66,1%

18,1%

64,7% 40%

15,9% 60%

80%

100%

Felső vezető Középvezető Alsó vezető Beosztott diplomás Beosztott nem diplomás foglalkozás

A beosztottak/alkalmazottak számának alakulása a vezető pozíció megoszlásához hasonló képet mutat. A válaszadók 81 százalékának nincs beosztottja, 10 vagy több alkalmazott munkáját mindössze a végzettek 7 százaléka irányítja. 81. ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 388) Nincs alkalmazottja/beosztottja

1 317 7%

1–9 alkalmazott/beosztott 10 vagy több alkalmazott/beosztott

2 433 12%

15 638 81%

A legnagyobb esély arra, hogy egy frissdiplomásnak beosztottjai legyenek, közigazgatási, műszaki és agrárvégzettséggel adódik. Pedagógiai, természettudományi végzettséggel ez igen ritka.


82. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682) Agrártudományi

71,0%


12,2%

84,0%

Gazdaságtudományi

11,0% 5,1%

78,0%

Informatika

15,7%

80,0%

Műszaki

10,3% 5,6% 5,1%

88,5%

Sporttudományi

80,0%


7,4%

12,5%

7,5%

8,4%

87,0%

Összesen

80,5% 20%

Nincs alkalmazottja/beosztottja

40%

1–9 alkalmazott/beosztott

6,4%

9,7%

82,9%


11,3%

12,8%

84,0%

Pedagógusképzés

8,8%

15,6%

75,9%

3,1% 7,4%

12,6%

75,6%


6,3%

12,7%

84,3%

Jogi

0%

16,7%

4,6%

12,7% 60%

80%

6,8% 100%

10 vagy több alkalmazott/beosztott

A végzettség megszerzésének éve itt is – akárcsak a vezető pozíció vizsgálatakor – jól mutatja a diplomás életpálya előrehaladását. A régebben végzettek nagyobb arányban irányítják beosztottak munkáját. 83. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 387) 2008.

75,7%

2010.

81,7%

2012.

11,8%

80,7% 20%


40%


8,2% 6,5%

10,2% 5,9%

84,0%

Összesen 0%

16,1%

12,5% 60%

80%

6,8% 100%


75

76


A nemek közti foglalkoztatási és pozícióbeli különbségek itt is leképeződnek: a férfiak esetében lényegesen nagyobb a beosztottak/alkalmazottak munkáját irányítók aránya, mint a diplomás nők között. 84. ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 069) Férfi

75,2%

Nő

15,9%

84,2%

Összesen

10,4% 5,4%

80,6%

0%

20%


40%


9,0%

12,6% 60%

80%

6,8% 100%


A munkavégző frissdiplomások körében a negyven órát el nem érő, részmunkaidős foglalkoztatás aránya összességében 25 százalékos. 85. ábra. A végzettek munkaidő szerinti megoszlása (a foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 20 291) Heti 20 óra alatt

1 341 1 086 5% 1 462 7% 7%

Heti 20–29 órát Heti 30–39 órát Heti 40–49 órát 2 658 13%

Heti 50 óra fölött

13 745 68%

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az átlagos 25 százalékot az oktatáshoz erősen kötődő szakterületek – pedagógusképzés, sport-, természet- és bölcsészettudomány – diplomásai körében haladja meg.


86. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 535) Agrártudományi

21,0% 37,7%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai

17,3% 21,7% 13,7% 16,6% 14,4% 24,0%


48,6%

Pedagógusképzés

44,3%



31,9%


25,5%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

A részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozók aránya a végzés évétől távolodva fokozatosan csökken. 87. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 290) 2008.

22,7%

2010.

23,8%

2012.

30,1%

Összesen 0%

25,6% 20%

40%

60%

80%

100%

77

78


A nőket a férfiaknál nagyobb arányban foglalkoztatják heti 40 órát el nem érő munkaidejű alkalmazási formákban. 88. ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 20 090) Férfi

21,5% 28,4%

Nő

25,7%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

6.3. Külföldi munkavégzés A frissdiplomások körében a diplomaszerzés óta történt külföldi munkatapasztalat-szerzést a fentiekben már elemeztük. Az alábbiakban az aktuális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan vizsgáljuk a főállásban külföldön dolgozó végzettek helyzetét. A válaszadó frissdiplomások közül 7,6 százalék jelezte, hogy a megkeresés időpontjában külföldön dolgozik. Ez az arány képzési területi bontásban eltéréseket mutat. A végzettek visszajelzéseiből azt látjuk, hogy a külföldi munkavállalás az átlagnál gyakoribb az orvos- és egészségtudományi, természettudományi és műszaki diplomások körében. Kimondottan ritkának a jogi és pedagógiai diplomát szerzettek körében mondhatjuk. A férfiak némileg nagyobb eséllyel vállalnak külföldi munkát. Körükben ennek előfordulása 8,5 százalék, szemben a nőknél mért 7 százalékos gyakorisággal.


89. ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban (a foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 682) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki

6,9% 9,0% 7,4% 8,7% 3,0% 9,3%

Művészeti

6,1%


5,6%

Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés

6,9% 9,1% 4,3%

Sporttudományi

7,5%


7,1%

Természettudományi Összesen 0%

10,2% 7,5% 20%

40%

60%

80%

100%

6.4. Illeszkedés Az illeszkedés vizsgálata során a diplomás pályakövetés részeként egyrészt a munka és a tanulmányok szakterülete közti kapcsolatot tárjuk fel (ez a horizontális illeszkedés területe), másrészt a diploma és a munka ellátásához szükséges végzettségi szint kapcsolatát vizsgáljuk (vertikális illeszkedés). A végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul. Ez nem feltétlenül jelent kizárólagosságot, többnyire (58%) arról van szó, hogy a végzett munka ellátása megköveteli a szakterületi vagy ahhoz kapcsolódó végzettséget. Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaik szakterületén dolgozók – e tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya összességében 20 százalék. Közülük öt százaléknyian szakképzettséget nem igénylő munkát végeznek.

79

80


90. ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez (Milyen szakterület felel meg leginkább jelenlegi munkájának?, foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 19 355) 1 048 5% 2 853 15%

Csak a saját tanulmányok szakterülete 4 180 22%

A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

11 274 58%

A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a bölcsészettudományi szakterületen a legnagyobb, de az átlagnál lényegesen magasabb a sport- és társadalomtudományi diplomások körében is. Ugyanakkor erősen szakmai vonatkozásúak az orvos- és egészségtudományi, jogi, műszaki és informatikai diplomákkal betölthető munkakörök. Az ezeken a képzési területeken végzettek döntő többsége tanulmányai szakterületén – jól illeszkedő munkakörben – helyezkedett el.


91. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 651) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi

17,0%

56,5%

11,9%

50,2%

34,0%

Műszaki

33,0%

56,4% 55,9% 64,2%

14,7%

27,3%

58,0% 60,7%

Társadalomtudományi 8,0%

Összesen

43,6%

50,4%

58,6%

21,8%

0%

4,9% 1,1% 11,1% 3,6% 3,1% 27,2%

23,0% 54,3%

18,5%

10,5%

19,9%

58,3% 20%

40%

5,5%

6,2% 1,8% 7,3% 2,3% 8,7% 2,5% 4,8% 16,4%

61,9%



13,2%

30,1%

Pedagógusképzés

10,9%

66,3%

Jogi

5,6%

27,1%

15,0%

Informatika


20,9%

7,3%

14,6% 60%

80%

5,3% 100%

Csak a saját tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület

A horizontális illeszkedés a képzési szint szerinti bontásban – a fentiekkel összhangban – az egységes és osztatlan képzések diplomásainál a legmagasabb fokú. Összevetésben magasnak mondható azonban a pályaelhagyás a hagyományos főiskolai és a bachelor végzettek körében. 92. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 188) BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés Összesen 0%

55,9%

20,7% 21,7%

16,8%

64,0% 50,6%

3,9% 3,8% 1,4%

44,1%

18,4%

61,6%

17,3%

14,4%

58,9%

21,6%

18,3%

58,2% 20%

40%

6,6%

10,4%

14,7% 60%

80%

5,6% 5,5% 5,4% 100%


81

82


A nem szakterületen végzett munkára nagyobb mértékben van esélye a nőknek a diplomaszerzést követő években. 93. ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 047) Férfi

22,7%

Nő

20,1%

Összesen

21,1%

0%

60,3%

12,9% 16,1%

57,5% 58,6% 20%

40%

14,9% 60%

80%

4,1% 6,3% 5,4% 100%


A képzés és munka illeszkedésének vertikális dimenzióját elemezve arra fókuszálunk, hogy a diplomások felsőfokú végzettséget igénylő feladatkört töltenek-e be. Ez az illeszkedés – a válaszadók megítélése szerint – az esetek 82,4 százalékában valósul meg. A frissdiplomás foglalkoztatottak 17,5 százaléka érzi úgy, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya az átlagosnál magasabb a bölcsész, agrár- és társadalomtudományi területek végzettjei között. Ritkának mondható mindez ugyanakkor a jogi, informatikai, pedagógiai vagy orvosi-egészségtudományi diplomával.


94. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 700) Agrártudományi

25,3%


24,9% 18,2%

Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés

10,8% 7,8% 13,5% 19,4% 11,0% 12,0% 21,6%

Sporttudományi

23,8%

Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%

19,4% 17,6% 20%

40%

60%

80%

100%

A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzettek aránya a hagyományos főiskolai és a bachelor képzéseket végzettek között a legmagasabb – mint ahogyan a horizontális illeszkedés tekintetében is itt találtuk a legkevésbé kedvező mutatókat. 95. ábra. A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 234) 0,8% 16,6% 1,4% 2,7% MA/MSc 1,9% Egységes és osztatlan képzés 5,7% 6,1% BA/BSc

4,9% Egyetemi – hagyományos képzés 2,4% Főiskolai – 0,6% 13,8% hagyományos képzés 1,9% 2,2% Összesen 35,7% 2,1% 0% 20%

57,2%

24,0%

58,0%

28,1% 78,1%

61,2%

19,3% 60,7%

12,2% 23,2%

42,3% 40%

9,3% 7,6% 2,6%

60%

17,7% 80%

100%

PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/MA/MSc végzettség Főiskolai diploma/Ba/BSc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget

83

84


A diplomát igénylő munkavégzés esélye a munkaerőpiacon eltöltött idő során némileg növekszik. Erre utal a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők arányának a végzés évétől távolodva mért fokozatos csökkenése. 96. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 398) 2008.

16,7%

2010.

17,6%

2012. Összesen 0%

18,7% 17,7% 20%

40%

60%

80%

100%

A vertikális illeszkedés adatai a nemek szerinti bontásban ismételten a végzettek közül a nők kedvezőtlenebb munkaerő-piaci pozícióját mutatják . 97. ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 19 092) Férfi Nő Összesen 0%

14,8% 19,4% 17,6% 20%

40%

60%

80%

100%

6.5. Mellékállás A főállású munka és munkaviszony melletti egyéb, kiegészítő keresetforrások vizsgálata során a megkérdezett frissdiplomások 13,8 százaléka jelezte, hogy főállású foglalkoztatása mellett mellékállásban vagy másodállásban is dolgozik. Ez a kiegészítő munkatevékenység az esetek majd 71 százalékában részben vagy teljesen szakmai kapcsolódású, amely a főálláshoz képest kismértékben mutat kedvezőtlenebb horizontális illeszkedést.


98. ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése (a mellékállással rendelkező foglalkoztatottak körében, esetszám, százalék, N = 2 676) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete

176 7%

A saját és a kapcsolódó szakterületek

623 23%

Egy egészen más szakterület

584 22%

Bármilyen szakterület

1 293 48%

A mellékállás, másodállás vállalása különösen a művészeti és sporttudományi diplomával rendelkező végzettek körében haladja meg az átlagot. Jogi, közigazgatási és gazdaságtudományi diplomával az átlagnál ritkább a kereset kiegészítésnek ez a formája. 99. ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (foglalkoztatottak körében, százalékos megoszlás, N = 18 539) Agrártudományi

13,8% 19,4%

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai

8,6% 11,5% 7,3% 10,4% 8,3% 23,2%


20,0% 28,8%

Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi Összesen 0%

14,4% 12,3% 13,7% 20%

40%

60%

80%

100%

85

86


A mellékállás gyakorisága után az annak során végzett tevékenység illeszkedését is vizsgáltuk a mellékállást vállalók körében. Ennek során az esetek 71 százalékában találtunk szakterülethez illeszkedő tevékenységet. Ez az arány az orvosi-egészségügyi és az informatikai területeken diplomázott, mellékállással rendelkezők körében meghaladja az átlagot. A gazdasági, jogi, természet- és társadalomtudományi diplomával végzett mellékállások esetében fordul elő legnagyobb arányban az illeszkedés hiánya. 100. ábra. A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban (a mellékállással rendelkezők körében, százalékos megoszlás, N = 2 560) 68,1%

Agrártudományi

68,9%

Bölcsészettudományi 58,6%

Gazdaságtudományi

87,1%

Informatika 63,1%

Jogi Műszaki

72,9%


72,5% 89,8%


Pedagógusképzés

75,7%



60,5%


71,3%

Összesen 0%

20%

40%

60%

80%

100%

VII. A frissdiplomások jövedelme A diplomás pályakövetés kérdőívében a jövedelem mérése során a foglalkoztatottaktól a legutóbbi, jövedelmi szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó főállásból származó jövedelmének adatait gyűjtjük. Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168 400 forint. A jövedelmet a végzettek teljes körében, tehát a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva ennél magasabb, 185 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként: a KSH által 2013‑ban mért (2013. január-július) átlagjövedelmi adatok (KSH Gyorstájékoztató 2013. szeptember 19., sorszám: 142.) nemzetgazdasági szinten (a családi adókedvezmények nélkül) 149 600 forintos nettó havi keresetet mutatnak. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 103 600 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 198 300 Ft volt. Egyfelől tehát a diploma (ezzel


összefüggésben a szellemi munka) egyértelmű jövedelemtöbbletet jelent a munkaerőpiacon, másfelől a teljes népességre vonatkozó adatok tanúsága szerint a diplomás bérelőny időbeni növekedése is prognosztizálható. Az alábbiakban a frissdiplomások által megadott keresetek alakulásának számos háttérváltozó szerinti bontását mutatjuk be. A keresetek minden esetben a foglalkoztatottak körében mért, önbevalláson alapuló, utolsó átlagos keresetű hónapra vonatkozó összegek. Az elemzés során döntően a Magyarországon dolgozók átlagkereseteinek alakulását vizsgáljuk. Néhány esetben – ahol ezt külön jelezzük is – a hazai adatokkal az összes foglalkoztatott jövedelmi adatát is összevetjük. Ugyanakkor, a külföldön szerzett kereseteket külön nem vizsgáljuk, tekintettel az alacsony elemszámra. A jövedelmeket képzési területi bontásban elemezve a legmagasabb átlagértékeket a műszaki, informatikai és gazdaságtudományi diplomások keresetében mértük. Jövedelmi hátrányt elsősorban a pedagógusképzéshez, a művészeti, művészetközvetítési és bölcsész diplomákhoz társíthatunk. A Magyarországon szerzett jövedelmeket az összes végzett jövedelmével (amely a külföldön szerzett jövedelmet is magában foglalja) összevetve érzékelhetjük a külföldi munka anyagi hozadékát, bár az eredményekben a külföldi munkavállalás fentebb tárgyalt gyakorisága is szerepet játszik. A teljes jövedelmi szint figyelembe vétele leginkább az orvos- és egészségtudományi és műszaki területeken emeli meg az átlagos kereseti szintet.

87

88


101. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban (foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 617; 14 594) Agrártudományi

145,27 157,33


139,58 155,63 193,45 209,09

Gazdaságtudományi

231,51 248,05

Informatika 181,23 187,95

Jogi

195,37 223,55

Műszaki 130,95 132,84

Művészeti

130,14 141,58


179,29 194,03

Közigazgatási, rendészeti és katonai 142,44


175,98

124,77 130,86


151,37 160,23


148,54 162,51


140,19 161,56 169,31 186,24

Összesen 0

50

100

150

Magyarországon foglalkoztatottak

200

250

300

Összes foglalkoztatott

A jövedelmek képzési szint szerinti megoszlását vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy a duális rendszer „hagyományos” jelzővel ellátott képzésein végzettek inkább a régebben kilépettek közül kerülnek ki. Az időtényező tehát – a felsőoktatási struktúraváltás révén – bizonyosan kihat a jövedelmek képzési szint szerinti alakulására. Ennek megfelelően a hagyományos egyetemi diplomához társul a legmagasabb átlagkereset. Átlag felettinek mondhatók ugyanakkor a mesterképzési diplomák megszerzése utáni frissdiplomás jövedelmek is.


102. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 014) BA/BSc

153,57

MA/MSc

177,46

Egységes és osztatlan képzés

178,41

Egyetemi – hagyományos képzés

190,85


164,87 0

50

100

150

200

250

A diplomások által elért jövedelem időbeni alakulása a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci kilátások, körülmények alakulását érzékelteti. Fontos információt hordoz a diplomások foglalkoztatási helyzetében rejlő fejlődési lehetőségekről. A jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését. 103. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban (önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, Magyarországon foglalkoztatottak körében, N = 15 156) 187,34

2008.

165,61

2010.

154,25

2012. 0

50

100

150

200

250

A jövedelmek ágazati szintű vizsgálatát csak a legnagyobb foglalkoztatói ágazatokra vonatkoztatva végeztük el. E körön belül a hazai munkaerőpiacon a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket az energia-, pénzügyi, info-kommunikációs szektorok vállalataiban találtuk. A legalacsonyabb Magyarországon szerzett jövedelmeket az oktatás, egészségügy, vendéglátás és művészet ágazata kínálja.

89

90


104. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 995) Információ, kommunikáció

226,52

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

221,17

Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

219,89

Feldolgozóipar

204,72

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

180,34

Szállítás, raktározás

177,97

Kereskedelem, gépjárműjavítás

167,49

Építőipar

166,54

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

164,12 149,99 144,46

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

139,10

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

134,57

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

132,59

Oktatás

123,19 0

50

100

150

200

250

A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált jövedelmek lényegesen magasabbnak (átlagosan 45 ezer forinttal) bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset. 105. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 1. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 058) Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú

143,52 162,17 189,76

Teljes mértékben magántulajdonú 0

50

100

150

200

250

300

A magánszférán belül is a külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai számoltak be a legmagasabb jövedelmekről.


106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban 2. (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 071) 146,10

Teljes mértékben magyar tulajdonú

208,11

Részben magyar tulajdonú

229,88

Teljes mértékben külföldi tulajdonú 0

50

100

150

200

250

300

A frissdiplomás átlagjövedelmek a cég alkalmazotti létszámának emelkedésével párhuzamosan növekszenek. 107. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 081) 178,93

Önfoglalkoztató 133,40

2–9 fő

144,31

10–49 fő

156,84

50–249 fő

185,75

250–999 fő

202,17

1000 fő vagy afölött 0

50

100

150

200

250

A munkaviszony típusán alapuló kategorizáció – a fentiekkel összhangban – azt mutatja, hogy a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként, kormánytisztviselőként elért átlagfizetések alatta maradnak a nem állami alkalmazottak átlagbérének. 108. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 107) Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja

138,64 157,90 189,52

Nem állami alkalmazott 0

50

100

150

200

250

91

92


A munkaszerződés típusai alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak jövedelmét mértük magasabbnak, a határozott időre szóló foglalkoztatási formához társulnak a legalacsonyabb keresetek. 109. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 111) 176,22

Állandó jellegű és határozatlan idejű 125,90

Határozott idejű

134,95

Alkalmi vagy megbízás jellegű 0

50

100

150

200

250

A vezető pozíció és azon belül az egyes szintek hierarchiája leképeződik a frissdiplomás átlagjövedelmek alakulásában is. A legalacsonyabb átlagkeresetet a beosztottként nem diplomás munkakörben dolgozók körében mértük. 110. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban (alkalmazottként foglalkoztatottak körében, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 13 138) Felső vezető

253,59

Középvezető

227,52

Alsó vezető

216,94

Beosztott diplomás

165,96

Beosztott nem diplomás foglalkozás

114,86 0

50

100

150

200

250

300

A diplomás pályakövetési kérdőívben a végzettek foglalkozásukról nyitott kérdésben adnak információt, amelyet utólagos kódolással négyjegyű FEOR kódokban rögzítünk. E kódok alapján nyílik lehetőség a leggyakoribb foglalkozások azonosítására is. A Magyarországon szerzett frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmeket a leggyakoribb foglalkozások alapján vizsgálva jól látszik, hogy a gazdasági, informatikai és műszaki jellegű foglalkozásokhoz társul a legmagasabb átlagkereset. A legjobban jövedelmező frissdiplomás szakmának (a leggyakoribb foglalkozások körén belül) a szoftverfejlesztő számít, 258 ezer forintos havi nettó átlagjövedelemmel. A legalacsonyabb jövedelmekről az oktatási és adminisztrátori tevékenységet végzők számoltak be. Irodai adminisztrátorként vagy óvodapedagógusként a frissdiplomások havi nettó átlagkeresete 100 ezer forint alatt marad.


2. táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban (a leggyakoribb foglalkozásokra vonatkozóan, Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft) Foglalkozás (4 jegyű FEOR-kód alapján)

Havi nettó átlag jövedelem (ezer Ft)

Esetszám

Std. Deviation

Szoftverfejlesztő

258,11

416

121,052

Üzletpolitikai elemző, szervező

255,61

118

117,714

Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője

248,83

179

127,581

Rendszerelemző (informatikai)

239,18

152

99,884

Kereskedelmi tervező, szervező

223,29

243

99,143

Gépészmérnök

222,39

287

100,909

Pénzügyi elemző, befektetési tanácsadó

222,19

327

94,864

Villamosmérnök (elektronikai mérnök)

219,31

149

79,683

Kontroller

214,66

239

88,802

Piackutató, reklám- és marketingtevékenység szervező, tervező

200,94

181

85,848

Jogász, jogtanácsos

194,77

169

97,535

Személyzeti és pályaválasztási szakértő

193,57

180

93,659

Rendszergazda

184,34

143

87,091

Anyaggazdálkodó, felvásárló

182,43

200

74,028

Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő

179,18

171

91,947

Pénzintézeti ügyintéző

178,67

194

77,364

Irodai szakmai irányító, felügyelő

166,57

135

83,034

Általános orvos

164,41

115

76,010

Számviteli ügyintéző

162,28

160

76,519

Kereskedelmi ügyintéző

151,59

200

56,521

Hatósági ügyintéző

143,56

158

49,052

Pénzügyi ügyintéző

142,75

352

66,457

Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató

137,53

120

61,065

Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója

135,79

121

56,526

Középiskolai tanár

122,36

729

33,679

Gyógypedagógus

119,45

170

62,702

Szociális munkás és tanácsadó

113,63

263

35,278

Általános iskolai tanár, tanító

113,40

331

46,265

Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus

98,56

221

45,855

Általános irodai adminisztrátor

97,96

181

41,433

93

94


Az alábbiakban a jövedelmek alakulására esetlegesen ható tanulmányi háttértényezőket tekintjük át. Ilyen tényezőnek tekintjük, ha a felsőoktatás évei alatt a hallgató külföldi tanulmányokat folytatott. Az adatok szerint azok a diplomások, akik felsőfokú tanulmányaik alatt részt vettek nemzetközi tanulmányi mobilitásban, magasabb átlagjövedelemre számíthatnak. A külföldi tanulmányokat folytatók átlagos bértöbblete megközelíti a havi nettó 60 ezer forintot. 111. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 189) 247,04

Külföldi tanulmányokat folytatott 179,05

Nem folytatott külföldi tanulmányokat 0

50

100

150

200

250

300

A felsőfokú tanulmányok alatti munkavégzés során szerzett tapasztalat és a későbbi jövedelem viszonyát szakterületi és nem szakterületi munkatevékenységre bontva vizsgáltuk. Amíg a szakmai munkavégzés egyértelműen pozitívan hat a későbbi keresetre, addig a tanulmányok alatti nem szakmai munkavállalás esetében nem mértünk jelentős jövedelmi eltéréseket a végzés utáni években. 112. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 16 057; 16 181) Szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt 196,58

Igen Nem

167,52

Nem szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt Igen

185,95

Nem

184,31 0

50

100

150

200

250

A tanulmányok alatti egyéb többletteljesítmény közül a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény és a későbbi jövedelem kapcsolatát vizsgáltuk. Az eredmények szerint a szakos átlagnál (saját megítélésük alapján) jobban teljesítők magasabb jövedelemről jeleznek vissza frissdiplomásként. Azonban a relatíve gyengébb tanulmányi eredmény nem feltétlenül párosul alacsonyabb átlagfizetéssel. A legalacsonyabb fizetési átlagokat az átlagos tanulmányi eredményűek között mértük.


113. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068) Az átlagosnál sokkal jobb

196,21

Az átlagosnál valamivel jobb

177,54

Nagyjából átlagos

161,30

Az átlagosnál valamivel rosszabb

168,88

Az átlagosnál sokkal rosszabb

170,19 0

50

100

150

200

250

A férfiak és nők elhelyezkedése közti jelentős munkaerő-piaci strukturális különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások között a férfiak átlagosan havi 50 ezer forinttal keresnek többet a diplomás nőknél. A nemek közti jelentős jövedelmi különbségekre nyilvánvalóan kihatással vannak az elhelyezkedés szakterületi eltérései. A legmagasabb átlagjövedelemre lehet számítani pl. az informatikai, műszaki szakterületeken végzettek esetében, itt többnyire férfiak dolgoznak, miközben a legalacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető pedagógusképzésről inkább a nők kerülnek ki. Ugyanakkor, ha a nemi bontásban vizsgált jövedelmeket képzési területenként elemezzük, a férfiak és nők átlagkeresete közti eltérések ugyancsak fennmaradnak. A nők a legtöbb képzési területen legalább 30 ezer forinttal kevesebb átlagbérről számolnak be. A legkisebb különbség a bölcsészettudományi területen mérhető, de mértéke itt is megközelíti a húszezer forintos havi átlagot. A nemek közti jövedelmi különbségek informatikai végzettséggel a hatvanezer forintot is meghaladják.

95

96


114. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken (a Magyarországon foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 14 437) Agrártudományi

128,92

162,29

153,64 135,33

Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi

230,08

176,47

Informatika

242,20

178,13

Jogi

210,15

167,55

Műszaki

206,16

158,52

Művészeti

156,32

107,61


117,28

149,61


170,86


134,54

Pedagógusképzés

118,60

201,12

165,74

153,23

168,25 140,18

Sporttudományi Társadalomtudományi

141,18

171,56

155,27 127,01

Természettudományi Összesen

149,84 0

50

100

150

199,87 200

250 Férfi

300 Nő

A jövedelmeket esetlegesen befolyásoló társadalmi háttértényezők közül a szülők iskolai végzettsége és a frissdiplomás jövedelem közti kapcsolatot vizsgáltuk. A frissdiplomás átlagkeresetek az apa iskolai végzettsége alapján csoportosítva szembetűnően leképezik a képzési hierarchiát.


115. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 056) 160,37

Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül)

156,00

Szakközépiskola, technikum

163,43

Gimnázium

167,24 181,24

Főiskola

191,70

Egyetem, tudományos fokozat 0

50

100

150

200

250

A társadalmi származási háttér másik mutatójaként a gyermekkori család szubjektíve megítélt anyagi helyzetét alkalmaztuk. Ennek alapján azt találtuk, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetű családokból származók később a munkaerőpiacon magasabb saját jövedelemről számolnak be. A családi anyagi helyzet negatív pólusán a közepes keresetű családok gyermekeihez képest e különbségek a frissdiplomás keresetekben nem tükröződnek. 116. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban (a foglalkoztatottak körében, önbevalláson alapuló összegek, havi nettó ezer Ft, N = 15 068) Az átlagosnál sokkal jobb

196,21

Az átlagosnál valamivel jobb

177,54

Nagyjából átlagos

161,30

Az átlagosnál valamivel rosszabb

168,88

Az átlagosnál sokkal rosszabb

170,19 0

50

100

150

200

250

97

98


VIII. Elégedettség A frissdiplomások munkával való elégedettségét 4 fokú skálán, 7 elemű itemsorral mértük. A skálán megadott értékek alapján kapott eredményeket az átlagértékek helyett az adott szemponttal elégedettek, illetve teljesen elégedettek (3-as, ill. 4-es értéket adók), válaszadókon belüli arányával interpretáljuk. A végzett munkával való elégedettség egyes szempontjai közül a legnagyobb arányban munkájuk szakmai, tartalmi részével elégedettek a frissdiplomások. A munka megítélése összességében is kedvező, emellett a személyi és tárgyi körülmények kapcsán is majd 80 százaléknyian jelezték elégedettségüket. A legkedvezőtlenebb visszajelzések a jövedelemmel, juttatásokkal kapcsolatban érkeztek. E tényezőkkel a végzetteknek alig fele elégedett. Munkájuk társadalmi megbecsültsége és az általa biztosított előrehaladás, karrier a válaszadók alig kétharmada számára ad okot elégedettségre. 117. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) A munka szakmai, tartalmi része

82,4%

Szakmai előmenetel, karrierépítés

63,8%

A munka presztízse, társadalmi megbecsültsége

64,9%

Jövedelem, juttatások

53,1%

A munka személyi körülményei

79,8%

A munka tárgyi körülményei

76,9%

A munka összességét tekintve 0%

79,6% 20%

40%

60%

80%

100%

A képzési területi vizsgálat során az elégedettség három aspektusát emeltük ki. Munkájuk szakmai részével a pedagógia, egészségügy és informatikai területen végzettek a legelégedettebbek. Ugyanakkor a munka által biztosított jövedelem tekintetében épp az előbbi két szakmacsoport végzettjei adják a legkedvezőtlenebb visszajelzést. Az informatikusok e tekintetben is kedvezően ítélik meg munkájukat. Mint ahogy munkájuk társadalmi elismertségéről is ők, valamint a műszaki, gazdaságtudományi és jogi frissdiplomások jelezték vissza a legkedvezőbb benyomásaikat. E négy képzési terület végzettjeinek elégedettségi szintje kiegyensúlyozottan magasnak mondható. Minden szempontból az átlag alatt marad ugyanakkor a társadalom- és bölcsészettudományi végzettek elégedettsége.


118. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) Agrártudományi

67,4%

52,9%

79,7%

55,7% 47,9%


Gazdaságtudományi

82,9% 74,4%

63,3%

Informatika

85,3% 79,2%

67,1%

Jogi

58,4%

Műszaki

73,2%

53,8%


40,0%

Pedagógusképzés

26,8%

81,5%

64,5%

84,2%

54,6%

87,2%

40,0%

83,5%

48,4% 42,1%

Sporttudományi

77,5%

57,7% 50,0%



52,4%

Összesen

53,3% 0

A munka szakmai, tartalmi része

20%

83,2%

81,8% 76,1%

60,6%


82,0%

40%

60%

A munka társadalmi presztízse

66,9%

78,9%

82,4%

65,3% 80%

100%


99

100


Az elégedettséget nemek szerinti bontásban vizsgálva lényegi eltérést a két nem visszajelzései között a jövedelem és a végzett munka presztízse kapcsán kapunk. E válaszok rendre a férfiak fentiekben bemutatott kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét tükrözik vissza. 119. ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint (a foglalkoztatottak körében, az elégedettek/teljesen elégedettek aránya, százalék) 82,4% 82,5%

A munka szakmai, tartalmi része 66,0% 62,5%

Szakmai előmenetel, karrierépítés A munka presztízse

61,0%


49,5%

58,8% 81,0% 79,0%

A munka személyi körülményei

78,5% 75,9%

A munka tárgyi körülményei

80,5% 79,0%

A munka összességét tekintve 0%

71,0%

20%

40%

60%

80% Férfi

100% Nő


Diplomás pályakövetési adatok 2013 – Intézményi adatfelvételek

Intézményi adatfelvételek

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

Diplomás pályakövetési adatok Intézményi adatfelvételek

Recommend Documents