Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola OM

Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola OM 100563

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XI. Villamosipar és elektronika ÁGAZATHOZ

OKJ SZÁM: 54 523 02

HELYI PROGRAMJA

Készült: A szakképzési kerettantervek 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján

Debrecen 2015.

1

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:  54 523 01  54 523 02  54 522 01 I.

Automatikai technikus Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02 A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60%

2

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs.

3

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két-évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két-évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

4

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodu lok

Tantárgyak heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

Munkahelyi egészség és biztonság

9. Évi óraszám

ögy

gy

0,5

heti óraszám e

10. Évi óraszám

ögy

gy

heti óraszám e

11. Évi óraszám

12. ögy

gy

heti óraszám e

5/13. Évi óraszám

gy

heti óraszám e

Évi óraszám

gy

18

Foglalkoztatás II.

0,5

16

Foglalkoztatás I.

2

64

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

2 1

36

Műszaki rajz

1

36

Elektrotechnika

1

36

Elektrotechnika gyakorlat

1,5

54

72

3+1

108+36= 144

70

1+1

36+36= 72

Elektronika Elektronika gyakorlat

2

72

+1

+32

2

72

4

128

105

3+1

5

108+36= 144

140

2

64

10003-12 Irányítástechnikai alapok 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése 10014-12 Mechatronikai rendszerek 10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

Irányítástechnika

2

Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat

64 2

64

6

Mechatronika

3

Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

Éves összes szakmai elméleti óraszám

Éves összes gyakorlati óraszám Éves összes szakmai óraszám Összefüggő nyári gyakorlat Összes gyakorlat

Elméleti és gyakorlati órák aránya Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya: Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya:

144+32= 176

4,5+1

96 3+2

3

2 3+1 =4 5+1= 6

72 108+36= 144 180+36= 216

3 3+1 =4 6+1= 7

108 108+36= 144 216+36= 252

4

144 3+1= 108+36= 4 144 7+1= 252+36= 8 288

6+1= 7

192+32= 224 4

10+1= 11

128 320+32= 352

105 140 70+144= 105+144= 140+144= 214 249 284 128 72/214 108/249 144/284 224/128 72+108+144+224=548 óra elmélet és 214+249+284+128=875 óra gyakorlat összesen 548+875= 1423 szakmai óra 548/1423 38,5% elmélet és 875/1423  61,5% gyakorlat 548+448=996 óra elmélet és 875+640=1515 óra gyakorlat összesen: 996+1515=2511 szakmai óra 996/2511 39,66% elmélet és 1515/251160,33% gyakorlat

192

96+64= 160 96

6

192

3

96

13+1= 14

416+32= 448 18+2= 576+64= 20 640 31+3= 992+96= 34 1088

70

6

640 448/640

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

9. évfolyam ELMÉLET 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság követelménymodul 1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a

7

munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági környezetvédelem célja, eszközei.

szín-és

alakjelek.

Hulladékgazdálkodás,

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága

2 óra

8

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének,

használatba

vételének

dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

9

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul 5. Műszaki ismeretek tantárgy

54 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3. Témakörök 5.3.1. Egyenáramú áramkörök Az atom szerkezete. A villamos töltés fogalma. Feszültség és potenciál. Az elektromos áram, áramerősség. Ellenállás és vezetés.

18 óra

10

Vezető, szigetelő és félvezető anyagok. Az elektromos áram hatásai. Áramkör, mérések az áramkörben. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Az ellenállás, mint alkatrész. Villamos munka. A fogyasztók teljesítménye. Hatásfok. Ellenállások terhelhetősége. A hurok törvény. Ellenállások soros kapcsolása. Eredő ellenállás. Feszültségosztó. Potenciométer. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. A csomóponti törvény. Ellenállások párhuzamos kapcsolása. Áramosztó. Árammérő méréshatárának kiterjesztése. Vegyes kapcsolások. Az áram hőhatása. Az áram vegyi hatása. Elektrolízis. Galvánelemek. Akkumulátorok. Villamos tér. Coulomb törvénye. Villamos térerősség. Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás. Kapacitás. Kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolásai. Kondenzátorok üzemállapotai. Kondenzátorban tárolt energia. Kondenzátorok típusai. 5.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram Mágneses tér. Állandó mágnes. Vezeték és tekercs mágneses tere. Mágneses indukció és fluxus. Mágneses gerjesztés és térerősség. Anyagok viselkedése a mágneses térben. Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás. Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok. 11

18 óra

Mágneses kör. A mágneses tér és az áram kölcsönhatása. Az elektromágneses indukció. Mozgási és nyugalmi indukció. Önindukció. Kölcsönös indukció. Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása. Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai. Váltakozó feszültség előállítása. Váltakozó feszültség és áram jellemzői. Ellenállás váltakozó áramú körben. Induktivitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között. Induktív reaktancia. Kapacitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között. Kapacitív reaktancia. Impedancia. Váltakozó áramú teljesítmények. Fázisjavítás. Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása. Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői. Háromfázisú feszültségrendszerek. Transzformátorok. Villamos motorok és generátorok. 5.3.3. Szakrajz alapjai Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata. Műszaki rajzeszközök és használatuk. Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői. Szabványos rajzlapméretek. A műszaki rajzokon használatos vonalak. Szabványbetűk, számok és jelek. Feliratmező kialakítása. Rajzdokumentáció nyilvántartása. Vetületi, látszati és axonometrikus kép. A méretmegadás elemei. Méretarány. A méretezés alapelvei. Lemeztárgyak ábrázolása. Szögek szerkesztése. Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése. Szakasz osztása. Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése. Görbe vonalú síkidomok szerkesztése. A műszaki vázlat jellemzői, eszközei. Lemeztárgy műszaki vázlata. 12

18 óra

A vetületi ábrázolás alapjai. Merőleges vetítés, képsíkok. Síklapú testek ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása. Ábrázolás metszetekkel. Gépelemek ábrázolása. Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása. Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása. Szegek, csapszegek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott gépelemek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. Hegesztési varratok ábrázolása.

5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

GYAKORLAT 10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul 6.

Műszaki gyakorlatok tantárgy

144 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörök 6.3.1. Anyagok és szerszámok 66 óra Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. (ÖGY) Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. (ÖGY) Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. (ÖGY) Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. (ÖGY)

13

Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. (ÖGY) Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. (ÖGY) Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. (ÖGY) Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához. (ÖGY) Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt felületminőséggel. (ÖGY) Furatok középpontjának előrajzolása. (ÖGY) Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. (ÖGY) Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. (ÖGY) Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása. Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása. Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve. Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása. Érvéghüvelyezés.

6.3.2. Mérések 30 óra Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. (ÖGY) Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra. (ÖGY) Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos leolvasása. (ÖGY) Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. (ÖGY) Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. (ÖGY) Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres kitűző használatával. (ÖGY) Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. (ÖGY) Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. (ÖGY) Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. (ÖGY) Méret ellenőrzése idomszerrel. (ÖGY) Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére. Áram- és feszültségmérés multiméterrel. Árammérés lakatfogóval. Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata. Vezeték, kötések ellenállásának mérése. Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel. Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel. 6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 48 óra Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között. A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel). 14

(ÖGY) A szegecs méretének helyes megválasztása. (ÖGY) Menetes alkatrészek ábrázolása. (ÖGY) Csavarok fajtái, adatai. (ÖGY) Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. (ÖGY) Menetkészítés eszközei és szerszámai. (ÖGY) A menetfúrás és a menetmetszés. (ÖGY) Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. (ÖGY) Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. (ÖGY) Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. (ÖGY) Csavarkötés létesítése csavaranyával. (ÖGY) Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya). (ÖGY) Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)

6.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet

ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT 10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul 6.

Műszaki gyakorlatok tantárgy

70 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok

15

állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörök 6.3.1. Anyagok és szerszámok 44 óra Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. (ÖGY) Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. (ÖGY) Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. (ÖGY) Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. (ÖGY) Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. (ÖGY) Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. (ÖGY) Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. (ÖGY) Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához. (ÖGY) Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt felületminőséggel. (ÖGY) Furatok középpontjának előrajzolása. (ÖGY) Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. (ÖGY) Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. (ÖGY) Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása. Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása. Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve. Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása. Érvéghüvelyezés.

6.3.2. Mérések 8 óra Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. (ÖGY) Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra. (ÖGY) Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos leolvasása. (ÖGY) Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. (ÖGY) Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. (ÖGY) Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres kitűző használatával. (ÖGY) Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. (ÖGY) Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. (ÖGY) 16

Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. (ÖGY) Méret ellenőrzése idomszerrel. (ÖGY) Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére. Áram- és feszültségmérés multiméterrel. Árammérés lakatfogóval. Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata. Vezeték, kötések ellenállásának mérése. Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel. Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.

6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 18 óra Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között. A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel). (ÖGY) A szegecs méretének helyes megválasztása. (ÖGY) Menetes alkatrészek ábrázolása. (ÖGY) Csavarok fajtái, adatai. (ÖGY) Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. (ÖGY) Menetkészítés eszközei és szerszámai. (ÖGY) A menetfúrás és a menetmetszés. (ÖGY) Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. (ÖGY) Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. (ÖGY) Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. (ÖGY) Csavarkötés létesítése csavaranyával. (ÖGY) Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya). (ÖGY) Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)

6.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet

17

10. évfolyam ELMÉLET 10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul 6. Műszaki ismeretek tantárgy

36 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3. Témakörei: 6.3.1. Fémek és ötvözetek 14 óra Fémek általános tulajdonságai. Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján. A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek. Halmazállapot, olvadáspont. Olvadás, dermedés, kristályosodási formák. Színfém és ötvözet. Szilárdulási görbe, szövetszerkezet. Ötvözetek jellemzése. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői. Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás. Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői. Megmunkálhatóság, alakíthatóság. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői. Hővezető képesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői.

18

A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői. Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai. A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői. Elektromos vezetőképesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége. A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége. 6.3.2. Nemfémes anyagok 12 óra Nemfémes anyagok általános tulajdonságai. Szerves és szervetlen anyagok jellemzői. Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői. Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége. Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása. Villamos szilárdság. Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6. Levegő villamos szigetelési tulajdonságai. Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Folyékony szigetelőanyagok: olajok. Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi. Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Műanyagok jellemzői, csoportosításuk. Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása. Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállításamegmunkálása, alkalmazása.

6.3.3. Minőségbiztosítás A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban. A teljes körű minőségszabályozás. A minőségellenőrzés alapfogalmai. Gyakoriság és valószínűség. Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben. Minőség-ellenőrzés fogalma. A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban. Végellenőrzés fogalma, módszerei. Mintavételi alapfogalmak. Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai. A mintavétel megtervezése. A minősítés dokumentálása. Méréses végellenőrzés. Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői. 19

10 óra

Minősítéses gyártásközi ellenőrzés. Mintavétel és mintanagyság. Minőségszabályozás. Minőségpolitika. A minőségszabályozás stratégiái. A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek. Minőségügyi rendszerek áttekintése. Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői. Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében. Minőségügyi szervezetek. A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai. A minőségtanúsítás feltételei. A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében.

6.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 7.

Műszaki rajz tantárgy

36 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki rajz alapjai tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanuló megszerezze, bővítse, és rendszerezze a villamosipari és elektronikai ágazatban használatos műszaki ábrázolási alapismereteit. Képes legyen munkatársaival kommunikálni műszaki rajzok segítségével, szakszerű rajzokkal közöljön villamosipari műszaki információkat, tudjon a munkaköréhez szükséges mértékben kapcsolási vázlatot készíteni; helyesen értelmezzen rajzban közölt információkat, legyen képes rajz alapján összeállítani villamos áramköröket. Az elsajátított kompetenciák birtokában helyesen értelmezzen gépészeti jellegű rajzi információkat, szerelési, összeállítási rajzokat is.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3.

Témakörök 7.3.1. Vetületi ábrázolás Térbeli alakzatok csoportosítása. Vetítési módok, merőleges vetítés. Térelemek. Térelemek ábrázolása képsíkon. Ábrázolás két képsíkos rendszerben. Három képsíkos ábrázolás. Vetítés a harmadik képsíkra. A képsíkok egyesítése.

12 óra

20

Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben. Az európai és az amerikai nézetrend. A kocka vetületi ábrázolása. A kocka hálórajza. Pont azonosítása a kocka felszínén. Kocka síkmetszése. A hasáb vetületi ábrázolása. A hasáb hálórajza. A hasáb síkmetszése. A gúla vetületi ábrázolása. A gúla hálórajza. Forgástestek származtatása leíró egyenessel, leírókörrel. A gúla síkmetszése és palástkiterítése. Forgástestek vetületei. A henger vetületi ábrázolása. A henger hálórajza. Pont azonosítása a henger palástfelületén. A henger síkmetszése és palástkiterítése. A kúp vetületi ábrázolása. A kúp hálórajza. Pont azonosítása a kúp palástfelületén. A kúp síkmetszése és palástkiterítése. A gömb vetületi ábrázolása. A gömb síkmetszése. Axonometrikus ábrázolási módok. Egyméretű, kétméretű és frontális axonometria. Síklapú testek axonometrikus ábrázolása. Csonkolt síklapú testek vetületei. Csonkolt forgástestek vetületei. 7.3.2. Géprajzi alapismeretek A metszeti ábrázolás elve. A metszeti ábrázolás jelölése. Metszetek fajtái. Egyszerű metszetek. Összetett metszetek. Szelvények rajzolása. A metszeti ábrázolás szabályai. Géprajzi egyszerűsítések. Áthatások egyszerűsített ábrázolása. Részvetületek alkalmazása. Félvetület. Törésvonallal megszakított ábrázolás. Résznézet. Helyi nézet. Kiemelt részlet. Ismétlődő alakzatok ábrázolása.

12 óra

21

Különleges ábrázolási módok Síkfelület jelölése átlókkal. Csatlakozó alkatrészek jelölése. Mozgó alkatrészek szélső helyzete. Felvételi vázlat készítése a befoglaló formából kiindulva vagy elemekből. A méretmegadás általános szabályai. Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. A mérethálózat kialakítása. Műszaki követelmények szöveges megadása. Felületi érdesség jelölése. Mérettűrés megadása rajzon. Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok. Csavarmenetek és menetes alkatrészek ábrázolása. Csavarmenetek méretmegadása. Csavarkötések ábrázolása. Ék, retesz és bordás kötés ábrázolása. Szegek, csapszegek és rögzítő elemek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott alkatrészek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. 7.3.3. Villamosipari szakrajz alapjai A villamos rajzok fajtái. Egyvonalas kapcsolási rajz. Tömbvázlat. Elvi rajz. Általános kapcsolási rajz. Áramútrajz. Méretezési részletrajz. Elrendezési rajz. Bekötési rajz. Szerelési rajz. Nyomtatott áramköri rajz. Állapotdiagram, idődiagram. Vezetékek rajzjelei és jelképes ábrázolása. Áramforrások rajzjelei. Feszültségrendszerek jelölése. Villamos készülékek rajzjelei. Kondenzátorok rajzjelei. Tekercsek, transzformátorok rajzjelei. Érintkezőfajták és kapcsolók rajzjelei. Félvezetők rajzjelei. Különféle mérőműszerek jelölése. Fényforrások. Csatlakozások. Olvadóbiztosítók. Villamos gépek. 22

12 óra

Generátorok jelölése. Félvezetők rajzjelei.

7.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 8.

Elektrotechnika tantárgy

36 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés. Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. NTK ellenállások. PTK ellenállások. Feszültségfüggő ellenállások (VDR). Fényfüggő ellenállások (LDR). Az ellenállások kialakítása. Huzalellenállások. Tömörellenállások. Rétegellenállások. Az ellenállások jelölésmódja. Az ellenállások terhelhetősége. Villamos munka. Villamos teljesítmény. A teljesítmény mérése teljesítménymérővel. A hatásfok. A villamos hálózatok csoportosítása.

23

12 óra

Passzív villamos hálózatok. Aktív villamos hálózatok. Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény. Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény. Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása. Sorosan kapcsolt ellenállások eredője. Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője. Az ellenállások vegyes kapcsolása. Delta-csillag átalakítás. Csillag-delta átalakítás. 8.3.2. Passzív és aktív hálózatok 18 óra Nevezetes passzív villamos hálózatok. A feszültségosztás törvénye. Terheletlen feszültségosztó. Terhelt feszültségosztó. Potenciométer. A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. Az áramosztás törvénye. Az áramosztó. Az árammérő méréshatárának kiterjesztése. Wheatstone-híd. Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. Aktív villamos hálózatok. Az ideális feszültséggenerátor. A valóságos feszültséggenerátor. Az ideális áramgenerátor. A valóságos áramgenerátor. Feszültséggenerátorok üzemállapotai. Üresjárás. Rövidrezárás. Terhelési állapot. Generátorok belső ellenállásnak meghatározása. A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével. Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén. Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel. Feszültséggenerátorok kapcsolásai. Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása. Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása. Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása. A kiegyenlítő áram meghatározása. Feszültségforrások vegyes kapcsolása. 8.3.3. A villamos áram hatásai A villamos áram hatásai. A villamos áram hőhatása. Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között. 24

6 óra

A villamos munka. Jele, mértékegysége. Fajlagos hőkapacitás, fajhő. Testek melegedése. A hő terjedése. A hőhatás jellemző alkalmazásai. Fűtés és melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre. A villamos áram fényhatása. Izzólámpa. Fénycső. A villamos áram vegyi hatása. Folyadékok vezetése. Faraday törvénye. Az elektrolízis jellemző felhasználása. Rézgyártás. Alumíniumgyártás. Eloxálás. Galvanizálás. Galvánelemek. A galvánelem működési elve. Szárazelem és más galvánelemek. Akkumulátorok. Az akkumulátorok működési elve. Savas akkumulátorok. Zselés akkumulátorok. Lúgos akkumulátorok. Akkumulátorok jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A villamos áram mágneses hatás. Elektromágnes. Elektromágneses kapcsolókészülékek. Villamos gépek. A villamos áram élettani hatása. Az áram káros hatása az emberi szervezetre. Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre.


GYAKORLAT 10007-12 Informatikai és műszaki alapok követelménymodul

25

4. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy

72 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök 4.3.1. Informatikai alapismeretek 18 óra Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése. Központi egység és perifériák. Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak. Hardver alapismeretek. Az alapkonfiguráció kialakítása. Input és output egységek. Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód. Nyomtatók. Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.). Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon. Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek fogalma. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Rendszeres biztonsági mentések fontossága. Adatmentés. Jelszavas állományvédelem, attribútumok. Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres biztonsági mentések. Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás.

26

Állományok elérése, teljes elérési út. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. Vírusok típusai. Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése. Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. Egyszerű programok telepítése. Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver, licencszerződés,copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad szoftverek, creativecommons. Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete. 4.3.2. Irodai alkalmazások 36 óra Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során. Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői. Megjelenítésre vonatkozó beállítások. Formázási műveletek. Helyesírás ellenőrzése. Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata. Táblázatok használata. Nyomtatás. Objektumok beszúrása adokumentumba. A prezentáció készítésének menete. Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok. Vetítési beállítások, animáció, slideshow. Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása, adattípusok. Lapok átnevezése, másolása, törlése. Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása. Számformátumok, cellaformázási lehetőségek. A cellatartalom módosítása. Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és munkalap hivatkozások. Egyszerű függvények használata. Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme. Függvénytípusok. Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása. A diagram fogalma, részei, típusai, formázások. Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés. 4.3.3. Számítógépes hálózatok használata Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága. Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás. Megosztott állományok, hálózati helyek elérése. Biztonságos jelszó. 27

18 óra

Hálózati nyomtatás lehetőségei. Az internet felépítése, szolgáltatásai. Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták). Távoli elérés használata. Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése. A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk. Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők. Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése, protokollok. Egy levelezőprogram működése, beállításai. Az elektronikus levél részei, jellemzői. E-mail cím beállítása, levelek írása. Műveletek levelekkel. Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása. Levelek rendszerezése. Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp, chat. Online fordítók használata.

4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 9.

Elektrotechnika gyakorlat tantárgy

72 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3. Témakörök 9.3.1. Forrasztási gyakorlat 18 óra Forrasztott kötés típusai. (ÖGY) Keményforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás kivitelezése. (ÖGY) A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY)

28

Forrasztási gyakorlat. (ÖGY) Vezetékek, kábelek, huzalozás. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Elektromechanikus csatlakozók. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. (ÖGY) Alkatrészek jelölése. (ÖGY) 9.3.2. Villamos mérőműszerek 22 óra A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk szerint. (ÖGY) Analóg műszerek. (ÖGY) Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei. Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai. Elektromechanikus műszerek hibaforrásai. Elektromechanikus műszerek jellemzői. (ÖGY) Méréshatár. (ÖGY) Érzékenység. (ÖGY) Műszerállandó. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Fogyasztás. (ÖGY) Állandó mágnesű műszerek. Állandó mágnesű ampermérők. Állandó mágnesű voltmérők. Deprez-műszerek alkalmazása. (ÖGY) Galvanométerek. Egyenirányítós műszerek. Elektrodinamikus műszerek. Elektrodinamikus műszerek alkalmazása. (ÖGY) 29

Lágyvasas műszerek. Lágyvasas műszerek alkalmazása. (ÖGY) Hányadosmérők. A kereszttekercses műszer alkalmazása. (ÖGY) Indukciós műszerek. Indukciós műszerek alkalmazása. (ÖGY) Regisztráló műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek felépítése. Digitális frekvencia- és időmérők. Digitális egyenfeszültség-mérők. Digitális multiméterek. (ÖGY) Digitális műszerek jellemzői. (ÖGY) Megjeleníthető számjegyek száma. (ÖGY) Mérési tartományok. (ÖGY) Felbontás. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Bemeneti impedancia. (ÖGY) 9.3.3. Egyenáramú mérések 32 óra Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Ellenállásmérés. (ÖGY) Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. (ÖGY) Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata. (ÖGY) Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata. (ÖGY) Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása. (ÖGY) Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti törvényének igazolása. (ÖGY) Feszültségosztók vizsgálata. (ÖGY) Potenciométerek vizsgálata. (ÖGY) Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése. (ÖGY) Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY) Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY)

9.1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, vagy gazdálkodó szervezet

30

ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 9.

Elektrotechnika gyakorlat tantárgy

105 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók elektrotechnikai szemléletének kialakulásához.

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3. Témakörök 9.3.1. Forrasztási gyakorlat 15 óra Forrasztott kötés típusai. (ÖGY) Keményforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás kivitelezése. (ÖGY) A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY) Forrasztási gyakorlat. (ÖGY) Vezetékek, kábelek, huzalozás. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Elektromechanikus csatlakozók. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) 31

Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. (ÖGY) Alkatrészek jelölése. (ÖGY) 9.3.2. Villamos mérőműszerek 10 óra A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk szerint. (ÖGY) Analóg műszerek. (ÖGY) Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei. Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai. Elektromechanikus műszerek hibaforrásai. Elektromechanikus műszerek jellemzői. (ÖGY) Méréshatár. (ÖGY) Érzékenység. (ÖGY) Műszerállandó. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Fogyasztás. (ÖGY) Állandó mágnesű műszerek. Állandó mágnesű ampermérők. Állandó mágnesű voltmérők. Deprez-műszerek alkalmazása. (ÖGY) Galvanométerek. Egyenirányítós műszerek. Elektrodinamikus műszerek. Elektrodinamikus műszerek alkalmazása. (ÖGY) Lágyvasas műszerek. Lágyvasas műszerek alkalmazása. (ÖGY) Hányadosmérők. A kereszttekercses műszer alkalmazása. (ÖGY) Indukciós műszerek. Indukciós műszerek alkalmazása. (ÖGY) Regisztráló műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek felépítése. Digitális frekvencia- és időmérők. Digitális egyenfeszültség-mérők. Digitális multiméterek. (ÖGY) Digitális műszerek jellemzői. (ÖGY) Megjeleníthető számjegyek száma. (ÖGY) Mérési tartományok. (ÖGY) Felbontás. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Bemeneti impedancia. (ÖGY)

32

9.3.3. Egyenáramú mérések 80 óra Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Ellenállásmérés. (ÖGY) Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. (ÖGY) Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata. (ÖGY) Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata. (ÖGY) Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása. (ÖGY) Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti törvényének igazolása. (ÖGY) Feszültségosztók vizsgálata. (ÖGY) Potenciométerek vizsgálata. (ÖGY) Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése. (ÖGY) Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY) Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY)

9.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, vagy gazdálkodó szervezet

11. évfolyam ELMÉLET 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 8.

Elektrotechnika tantárgy

72 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

33

8.1.1. Aktív hálózatok. Villamos tér. Generátorok helyettesítő képei. Thevenin-helyettesítő kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő kép. Norton- tétele. Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása. Generátorok teljesítménye. Veszteségi teljesítmény. A fogyasztóra jutó teljesítmény. A generátorok hatásfoka. A szuperpozíció tétele. Villamos tér. A villamos tér jelenségei. Villamos térerősség. Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve. Villamos tér és villamos eltolás. Villamos feszültség és villamos potenciál. A villamos tér szemléltetése. Erővonalak és ekvipotenciális felületek. A pontszerű töltés villamos erőtere. Két töltés villamos erőtere. Homogén villamos tér és kapacitás. Jelenségek a villamos térben. Töltött vezető test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű átütések. Villamos megosztás. Villamos árnyékolás. Villamos kisülés. Légköri villamos jelenségek. Anyagok viselkedése a villamos térben. Kondenzátorok. A kondenzátor energiája. Kondenzátorok kapcsolása. Kondenzátorok feltöltése és kisütése. Az időállandó. Kondenzátorok gyakorlati megoldásai. Állandó kapacitású kondenzátorok. Változtatható kapacitású kondenzátorok. 8.2.1. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. 18 óra Mágneses tér. Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály. A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai. Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér. A mágneses teret jellemző mennyiségek. 34

18 óra

Gerjesztés és mágneses térerősség. Mágneses indukció. Mágneses fluxus. Erőhatások mágneses térben. Állandó mágnes, a Föld mágneses tere. Anyagok viselkedése mágneses térben. Dia-, para-, és ferromágneses anyagok. Mágnesezés, mágnesezési görbe. Mágneses permeabilitás. Kemény- és lágymágneses anyagok. Mágneses kör. A mágneses Ohm-törvény. Mágneses körök számítása. Elektromágneses indukció. Indukciótörvény. Lenz törvénye. Nyugalmi és mozgási indukció. Kölcsönös indukció. Önindukció, induktivitás. Tekercs és induktivitás. A mágneses tér energiája. Induktivitások összekapcsolása. Az induktivitások soros kapcsolása. Az induktivitások párhuzamos kapcsolása. Az induktivitás viselkedése az áramkörben. A bekapcsolás folyamata. A kikapcsolás folyamata. Az időállandó. Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen. Az indukciós jelenség jellemző felhasználása. Generátorelv, villamos gépek. Elektromechanikus átalakítók. Elektrodinamikus átalakítók. Elektromágneses átalakítók. Elektromágnes Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között. Örvényáramok. 8.2.2. Váltakozó áramú hálózatok Szinuszos mennyiségek. A váltakozó feszültség és áram fogalma. Váltakozó mennyiségek ábrázolása. Váltakozó mennyiségek jellemzői. Váltakozó mennyiségek középértékei. Váltakozó mennyiségek összegzése. Egyszerű váltakozó áramú körök. Ellenállás a váltakozó áramú körben. 35

36 óra

Induktivitás a váltakozó áramú körben. Impedancia és admittancia. Kondenzátor a váltakozó áramú körben. Összetett váltakozó áramú körök. Soros RL-kapcsolás. Párhuzamos RL-kapcsolás. Valódi tekercs mint RL-kapcsolás. Soros RC-kapcsolás. Párhuzamos RC-kapcsolás. Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás. Soros RLC-kapcsolás. Rezonanciafrekvencia. Feszültségrezonancia. A soros rezgőkör. Párhuzamos RLC-kapcsolás. Áramrezonancia. A párhuzamos rezgőkör. Frekvencia kiválasztás. Frekvencia szűrés. A rezgőkör szabad rezgései. Csillapodó rezgés. Teljesítmények a váltakozó áramú körben. Teljesítménytényező. Fázisjavítás. Többfázisú hálózatok. A háromfázisú rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A háromfázisú rendszer teljesítménye. Aszimmetrikus terhelés. Forgó mágneses tér. A villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek elméletének alapjai. A transzformátor felépítése, működése. Villamos forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú gépek.

8.3 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10.

Elektronika tantárgy 10.1.

72 óra

A tantárgy tanításának célja

36

Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek

és

alapösszefüggéseinek

megértésére,

elektronikai

kapcsolások

méretezésére. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3. Témakörök 10.3.1. Villamos áramköri alapismeretek 18 óra Aktív áramköri elemek. Passzív áramköri elemek. Lineáris áramköri elemek. Nemlineáris áramköri elemek. Aktív áramkör. Passzív áramkör. Lineáris áramkör. Nemlineáris áramkör. Kétpólusok. Aktív kétpólus. Ideális feszültséggenerátorok. Valóságos feszültséggenerátorok. Üresjárási feszültség. Rövidzárási áram. Belső ellenállás. Ideális áramgenerátorok. Valóságos áramgenerátorok. Üresjárási feszültség. Rövidzárási áram. Belső ellenállás. Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok. Passzív kétpólusok. Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja. Helyettesítő képe. Aktív kétpólusok helyettesítő képe. Thevenin tétel. Norton tétel. 10.3.2. Négypólusok Definíció, rajzjel. Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok.

18 óra

37

Nemlineáris négypólusok. Szimmetrikus négypólusok. Ábrázolásuk. Földszimmetrikus négypólusok. Ábrázolásuk. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Bemeneti impedancia. Átviteli impedancia nyitott bemenetnél. Átviteli impedancia nyitott kimenetnél. Kimeneti impedancia. Admittancia paraméterek. Bemeneti admittancia. Átviteli admittancia rövidrezárt bemenetnél. Átviteli admittancia rövidrezárt kimenet esetén. Kimeneti admittancia. Hibrid paraméterek. Bemeneti impedancia. Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén. Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén. Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén. Inverz hibrid paraméterek. Üresjárási bemeneti vezetőképesség. Rövidzárási áramvisszahatás. Üresjárási feszültségerősítési tényező. Rövidzárási kimeneti ellenállás. Négypólusok feszültségátvitele. A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége. 10.3.3. Félvezetők Félvezető diódák. A PN átmenet felépítése és működése. A határréteg kialakulása. A félvezető dióda felépítése és működése. A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése. A félvezető dióda záróirányú előfeszítése. A dióda karakterisztikája, jellemző adatai. A félvezető diódák típusai. Egyenirányító diódák. Zener-diódák. Tűsdiódák. Kapacitásdiódák. Alagútdiódák. Schottky diódák. Tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok felépítése. 38

36 óra

A bipoláris tranzisztor működése. A bipoláris tranzisztor alapegyenletei. A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai. A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi. A bipoláris tranzisztor műszaki adatai. A bipoláris tranzisztor határértékei. A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére. Unipoláris tranzisztorok. Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok. Felépítés és fizikai működés. Jelleggörbék, adatok, határadatok. MOSFET tranzisztorok. Felépítés és fizikai működés. Jelleggörbék, adatok, határadatok. Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai. Erősáramú félvezető eszközök. Négyrétegű diódák. Tirisztorok. Vezérlő elektódával kikapcsolható tirisztor. Tirisztortetródák. Változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC). Kétirányú tirisztor trióda (TRIAC). Egyátmenetű tranzisztor (UJT). Optoelektronikai alkatrészek. Fotoellenállás. Fotodióda. Fotoelemek. Fototranzisztorok. Fényt kibocsátó dióda (LED).


GYAKORLAT 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 11. Elektronika gyakorlat tantárgy

144 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját. 11.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

39

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.

Témakörök

11.3.1. Váltakozó áramú alapmérések 52 óra Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Induktivitás mérése. (ÖGY) Kondenzátor kapacitásának mérése. (ÖGY) Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata. (ÖGY) Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével. Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör) vizsgálata. Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése. (ÖGY) Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata. Kezelőszervek. Beállítási lehetőségek. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. (ÖGY) Kezelőszervek. (ÖGY) Beállítási lehetőségek. (ÖGY) Mérések oszcilloszkóppal. (ÖGY) Amplitúdó mérése. (ÖGY) Periódus idő mérése. (ÖGY) Frekvenciamérési módszerek. Fázisszög mérési módszerek. RC feszültségosztó vizsgálata. Wien-osztó vizsgálat. 11.3.2. Elektronikai eszközök mérése Félvezető diódák vizsgálata. (ÖGY) Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele. (ÖGY) Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele. (ÖGY) Négypólusok jellemzőinek meghatározása. Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele. Bemeneti jelleggörbe meghatározása. 40

54 óra

Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele. Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása. Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Dinamikus jellemzők meghatározása. Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel. Speciális félvezetők és alkalmazásaik. (ÖGY) Zener-diódás elemi stabilizátor. (ÖGY) Alagútdióda vizsgálata. Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata. (ÖGY) Egyszerű egyenirányítók vizsgálata. (ÖGY) Egyutas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása. (ÖGY) Tirisztor jellemzőinek mérése. (ÖGY) Triak jellemzőinek mérése. (ÖGY) Teljesítményszabályozó áramkörök mérése. (ÖGY) Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) 11.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 38 óra Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése. (ÖGY) Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan). (ÖGY) Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése). (ÖGY) Az áramkör funkcionális vizsgálata. (ÖGY) Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása. (ÖGY) Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. (ÖGY) A mérési eredmények kiértékelése. (ÖGY) 41

Hibakeresés. (ÖGY) Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. (ÖGY) Hibás javítási egység meghatározása. (ÖGY) A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. (ÖGY) A javított áramkör beüzemelése. (ÖGY) Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. (ÖGY) A javítási művelet dokumentálása. (ÖGY)


ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 11. Elektronika gyakorlat tantárgy

140 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3.

Témakörök

11.3.1. Váltakozó áramú alapmérések 50 óra Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Induktivitás mérése. (ÖGY) Kondenzátor kapacitásának mérése. (ÖGY) Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata. (ÖGY) Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével. Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos

42

rezgőkör) vizsgálata. Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése. (ÖGY) Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata. Kezelőszervek. Beállítási lehetőségek. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. (ÖGY) Kezelőszervek. (ÖGY) Beállítási lehetőségek. (ÖGY) Mérések oszcilloszkóppal. (ÖGY) Amplitúdó mérése. (ÖGY) Periódus idő mérése. (ÖGY) Frekvenciamérési módszerek. Fázisszög mérési módszerek. RC feszültségosztó vizsgálata. Wien-osztó vizsgálat. 11.3.2. Elektronikai eszközök mérése 50 óra Félvezető diódák vizsgálata. (ÖGY) Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele. (ÖGY) Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele. (ÖGY) Négypólusok jellemzőinek meghatározása. Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele. Bemeneti jelleggörbe meghatározása. Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele. Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása. Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Dinamikus jellemzők meghatározása. Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel. Speciális félvezetők és alkalmazásaik. (ÖGY) Zener-diódás elemi stabilizátor. (ÖGY) Alagútdióda vizsgálata. Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata. (ÖGY) Egyszerű egyenirányítók vizsgálata. (ÖGY) Egyutas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása. (ÖGY) Tirisztor jellemzőinek mérése. (ÖGY) Triak jellemzőinek mérése. (ÖGY) Teljesítményszabályozó áramkörök mérése. (ÖGY) Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) 43

11.3.3. Áramkörök építése, vizsgálata 40 óra Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése. (ÖGY) Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan). (ÖGY) Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése). (ÖGY) Az áramkör funkcionális vizsgálata. (ÖGY) Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása. (ÖGY) Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. (ÖGY) A mérési eredmények kiértékelése. (ÖGY) Hibakeresés. (ÖGY) Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. (ÖGY) Hibás javítási egység meghatározása. (ÖGY) A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. (ÖGY) A javított áramkör beüzemelése. (ÖGY) Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. (ÖGY) A javítási művelet dokumentálása. (ÖGY)


12. évfolyam ELMÉLET 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 11. Elektrotechnika tantárgy

32 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja

44

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3. Témakörök 8.3.1. Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés. Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. NTK ellenállások. PTK ellenállások. Feszültségfüggő ellenállások (VDR). Fényfüggő ellenállások (LDR). Az ellenállások kialakítása. Huzalellenállások. Tömörellenállások. Rétegellenállások. Az ellenállások jelölésmódja. Az ellenállások terhelhetősége. Villamos munka. Villamos teljesítmény. A teljesítmény mérése teljesítménymérővel. A hatásfok. A villamos hálózatok csoportosítása. Passzív villamos hálózatok. Aktív villamos hálózatok. Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény. Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény. Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása. Sorosan kapcsolt ellenállások eredője. Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője. Az ellenállások vegyes kapcsolása. Delta-csillag átalakítás. 45

4 óra

Csillag-delta átalakítás. 8.3.2. Passzív és aktív hálózatok 5 óra Nevezetes passzív villamos hálózatok. A feszültségosztás törvénye. Terheletlen feszültségosztó. Terhelt feszültségosztó. Potenciométer. A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. Az áramosztás törvénye. Az áramosztó. Az árammérő méréshatárának kiterjesztése. Wheatstone-híd. Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. Aktív villamos hálózatok. Az ideális feszültséggenerátor. A valóságos feszültséggenerátor. Az ideális áramgenerátor. A valóságos áramgenerátor. Feszültséggenerátorok üzemállapotai. Üresjárás. Rövidrezárás. Terhelési állapot. Generátorok belső ellenállásnak meghatározása. A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével. Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén. Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel. Feszültséggenerátorok kapcsolásai. Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása. Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása. Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása. A kiegyenlítő áram meghatározása. Feszültségforrások vegyes kapcsolása. 8.3.3. A villamos áram hatásai A villamos áram hatásai. A villamos áram hőhatása. Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között. A villamos munka. Jele, mértékegysége. Fajlagos hőkapacitás, fajhő. Testek melegedése. A hő terjedése. A hőhatás jellemző alkalmazásai. Fűtés és melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre. 46

3 óra

A villamos áram fényhatása. Izzólámpa. Fénycső. A villamos áram vegyi hatása. Folyadékok vezetése. Faraday törvénye. Az elektrolízis jellemző felhasználása. Rézgyártás. Alumíniumgyártás. Eloxálás. Galvanizálás. Galvánelemek. A galvánelem működési elve. Szárazelem és más galvánelemek. Akkumulátorok. Az akkumulátorok működési elve. Savas akkumulátorok. Zselés akkumulátorok. Lúgos akkumulátorok. Akkumulátorok jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A villamos áram mágneses hatás. Elektromágnes. Elektromágneses kapcsolókészülékek. Villamos gépek. A villamos áram élettani hatása. Az áram káros hatása az emberi szervezetre. Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre. 8.3.4. Aktív hálózatok. Villamos tér. 5 óra Generátorok helyettesítő képei. Thevenin-helyettesítő kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő kép. Norton- tétele. Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása. Generátorok teljesítménye. Veszteségi teljesítmény. A fogyasztóra jutó teljesítmény. A generátorok hatásfoka. A szuperpozíció tétele. Villamos tér. A villamos tér jelenségei. Villamos térerősség. Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve. Villamos tér és villamos eltolás. 47

Villamos feszültség és villamos potenciál. A villamos tér szemléltetése. Erővonalak és ekvipotenciális felületek. A pontszerű töltés villamos erőtere. Két töltés villamos erőtere. Homogén villamos tér és kapacitás. Jelenségek a villamos térben. Töltött vezető test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű átütések. Villamos megosztás. Villamos árnyékolás. Villamos kisülés. Légköri villamos jelenségek. Anyagok viselkedése a villamos térben. Kondenzátorok. A kondenzátor energiája. Kondenzátorok kapcsolása. Kondenzátorok feltöltése és kisütése. Az időállandó. Kondenzátorok gyakorlati megoldásai. Állandó kapacitású kondenzátorok. Változtatható kapacitású kondenzátorok. 8.3.5. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. Mágneses tér. Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály. A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai. Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér. A mágneses teret jellemző mennyiségek. Gerjesztés és mágneses térerősség. Mágneses indukció. Mágneses fluxus. Erőhatások mágneses térben. Állandó mágnes, a Föld mágneses tere. Anyagok viselkedése mágneses térben. Dia-, para-, és ferromágneses anyagok. Mágnesezés, mágnesezési görbe. Mágneses permeabilitás. Kemény- és lágymágneses anyagok. Mágneses kör. A mágneses Ohm-törvény. Mágneses körök számítása. Elektromágneses indukció. Indukciótörvény. Lenz törvénye. Nyugalmi és mozgási indukció. 48

5óra

Kölcsönös indukció. Önindukció, induktivitás. Tekercs és induktivitás. A mágneses tér energiája. Induktivitások összekapcsolása. Az induktivitások soros kapcsolása. Az induktivitások párhuzamos kapcsolása. Az induktivitás viselkedése az áramkörben. A bekapcsolás folyamata. A kikapcsolás folyamata. Az időállandó. Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen. Az indukciós jelenség jellemző felhasználása. Generátorelv, villamos gépek. Elektromechanikus átalakítók. Elektrodinamikus átalakítók. Elektromágneses átalakítók. Elektromágnes Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között. Örvényáramok. 8.3.6. Váltakozó áramú hálózatok Szinuszos mennyiségek. A váltakozó feszültség és áram fogalma. Váltakozó mennyiségek ábrázolása. Váltakozó mennyiségek jellemzői. Váltakozó mennyiségek középértékei. Váltakozó mennyiségek összegzése. Egyszerű váltakozó áramú körök. Ellenállás a váltakozó áramú körben. Induktivitás a váltakozó áramú körben. Impedancia és admittancia. Kondenzátor a váltakozó áramú körben. Összetett váltakozó áramú körök. Soros RL-kapcsolás. Párhuzamos RL-kapcsolás. Valódi tekercs mint RL-kapcsolás. Soros RC-kapcsolás. Párhuzamos RC-kapcsolás. Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás. Soros RLC-kapcsolás. Rezonanciafrekvencia. Feszültségrezonancia. A soros rezgőkör. Párhuzamos RLC-kapcsolás. Áramrezonancia. A párhuzamos rezgőkör. 49

10 óra

Frekvencia kiválasztás. Frekvencia szűrés. A rezgőkör szabad rezgései. Csillapodó rezgés. Teljesítmények a váltakozó áramú körben. Teljesítménytényező. Fázisjavítás. Többfázisú hálózatok. A háromfázisú rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A háromfázisú rendszer teljesítménye. Aszimmetrikus terhelés. Forgó mágneses tér. A villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek elméletének alapjai. A transzformátor felépítése, működése. Villamos forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú gépek.

8.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10.

Elektronika tantárgy

128 óra

11.5. A tantárgy tanításának célja Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek

és

alapösszefüggéseinek

megértésére,

elektronikai

kapcsolások

méretezésére. 11.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.7. Témakörök 11.7.1. Erősítők Alapfogalmak. Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása. Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe. Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe. Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe.

50

36 óra

Erősítő áramkörök. Erősítők jellemzői. Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral. Emitterkapcsolású erősítőfokozat. Kollektorkapcsolású erősítőfokozat. Báziskapcsolású erősítőfokozat. Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása. Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral. Source-kapcsolású erősítőfokozat. Drain-kapcsolású erősítőfokozat. Gate-kapcsolású erősítőfokozat. Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása. Zajviszonyok az erősítőkben. Az erősítőkben keletkező zajok forrása. Az erősítőkben keletkező zajok típusai. Az erősítők zajtényezője. Torzítások az erősítőkben. Lineáris torzítások. Nemlineáris torzítások. Visszacsatolás. Visszacsatolás elve. A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire. A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása. 11.7.2. Műveleti erősítők Egyenáramú erősítők Differenciálerősítők. Fázisösszegző áramkör. Darlington-kapcsolás. Tranzisztoros áramgenerátorok. Műveleti erősítő kimeneti fokozatai. Integrált műveleti erősítők. Integrált műveleti erősítő tulajdonságai. Az ideális műveleti erősítő. A valóságos műveleti erősítő. Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén. Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel. Nem invertáló alapkapcsolás. Erősítőjellemzők: Visszacsatoló hálózat átvitele. Visszacsatolt erősítés. Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Invertáló alapkapcsolás. Erősítőjellemzők. Visszacsatoló hálózat átvitele. Visszacsatolt erősítés. 51

36 óra

Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Különbségképző áramkör. Előjelfordító feszültségösszegző áramkör. Műveleti erősítők munkapont beállítása. A bemeneti nyugalmi áram biztosítása. Ofszet feszültség kompenzálása. Ofszet áram kompenzálása. Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása. Műveleti erősítők alkalmazásai. Váltakozó feszültségű erősítők. Aktív szűrőkapcsolások. Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában. Integráló műveleti erősítős kapcsolás. Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása. 11.7.3. Impulzustechnika Impulzus jellemzők. Felfutási idő. Lefutási Idő. Túllövés. Tetőesés. Impulzus idő. Periódus idő. Impulzus ismétlődési frekvencia. Kitöltési tényező. Aktív és passzív jelformáló áramkörök. Lineáris jelformáló áramkörök. Differenciáló áramkör. Felépítés. Működés. Jelalak. Integráló áramkör. Felépítés. Működés. Jelalak. Nemlineáris jelformáló áramkörök. Félvezető dióda kapcsolóüzemben. Sorsos diódás vágókapcsolás. Felépítés. Működés. Jelalak. Párhuzamos diódás vágókapcsolás. Felépítés. Működés. Jelalak. Kettős vágókapcsolás. 52

20 óra

Felépítés. Működés. Jelalak. Multivibrátorok. Tranzisztor kapcsolóüzemben. Astabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Monostabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Bistabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Schmitt-trigger. 11.7.4. Digitális technika alapjai 36 óra Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk. A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója. Számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk. Kódok: Bináris, BCD, Excess-3, Hamming. Egylépéses kódok: Johnson, Gray. A logikai hálózatok alaptörvényei. A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására. Logikai alapműveletek. Negáció (invertálás). Műveleti jel. 53

Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. VAGY (OR) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. ÉS (AND) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Nem-VAGY (NOR) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Nem-ÉS (NAND) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Kizáró-VAGY (XOR). Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Logikai függvények megadási módjai. Szöveges függvény megadás. Algebrai függvény megadás. Grafikus függvény megadás. Idődiagrammos függvény megadás. Kapcsolási rajz. Kombinációs hálózatok. Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése. Logikai hálózatok tervezése. Algebrai egyszerűsítés. Boole-algebra szabályai. A kombinációs rendszerek leírása igazságtáblával. Diszjunktív és konjuktív normálalakok felírása. Grafikus egyszerűsítés. V-K tábla. Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével. A kombinációs áramkörök hazárdjelenségének okai, megszüntetésük módja. Két- és többszintű hálózatok. Logikai alapáramkörök. 54

Logikai változók fizikai megjelenítése. Logikai áramkörök jellemző adatai. Tápfeszültség. Logikai szintek. Zajtartalék. Bemeneti terhelhetőség. Kimeneti terhelhetőség. Teljesítményfelvétel. Jelterjedési idő. Diódás kapuáramkörök. Inverterek. Logikai áramköri rendszerek. Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök. Bipoláris logikai áramkör családok. Ellenállás-tranzisztor logika (RTL). Dióda-tranzisztor logika (DTL). Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL). Totempole kimenet. Open-collektoros kimenet. Tree-state kimenet. Emittercsatolású logika (ECL). Integrált injekciós logika( IIL). MOS logikai áramkörcsaládok. N-MOS logikai áramkörök. CMOS (Komplementer-MOS) áramkörök. Különböző áramkörcsaládok illesztése. Sorrendi hálózatok. A sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása. Elemi sorrendi áramkörök. Aszinkron hálózatok tervezése. Szinkron hálózatok tervezése.

11.8.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10003-12 Irányítástechnikai alapok követelménymodul 12. Irányítástechnika tantárgy

64 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja Az Irányítástechnika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókkal az irányítástechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szabályozás működési elvét, valamint ábrázolási módjait. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók tudják értelmezni a vezérlés és a szabályozás fogalmát. Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos távadók, jelképzők,

55

jelátalakítók, jelformálók, beavatkozó- és végrehajtó szervek működését. Képesek legyenek egyszerű villamos vezérlések áramutas rajzát elkészíteni. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3.

Témakörök 12.3.1. Irányítástechnikai alapismeretek 16 óra Az irányítás fogalma. Irányítási példák. Az irányítás részműveletei: Érzékelés (információszerzés). Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján). Rendelkezés. Beavatkozás. Az irányítási rendszer felépítése. A jelhordozó és a jel fogalma. Az analóg és a digitális jel. Az irányítási rendszer fő részei: irányító berendezés. irányított berendezés. Az irányítási rendszer szerkezeti részei: az elem. a szerv. a jelvivő vezeték. Az irányítás fajtái: a rendelkezés létrejötte szerint: kézi. önműködő. a hatáslánc szerint: vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás. szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás. Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása: szerkezeti vázlat. működési vázlat. hatásvázlat. Az irányításban használt segédenergiák. A segédenergiák fajtái: villamos. pneumatikus. 56

hidraulikus. vegyes. Az irányításban használt segédenergiák alkalmazása. A villamos segédenergia előnye, hátránya. A pneumatikus segédenergia előnye, hátránya. A hidraulikus segédenergia előnye, hátránya. Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé. Passzív mérő-átalakítók. Ellenállás-alapú átalakítók. Huzalos mérő-átalakítók. Hőmérséklet-érzékelő ellenállások. Fényérzékelő ellenállások. Kapacitív átalakítók. Induktív átalakítók. Villamos irányított berendezések, villamos gépek. Aszinkrongépek. Szinkrongépek. Egyenáramú gépek. Törpemotorok.

12.3.2. Vezérlés A vezérlési vonal. A vezérlési vonal részei. A vezérlési vonal jelei. A vezérlési vonal jellemzői. A vezérlések fajtái. A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei: Érzékelő szervek. Kapcsolókészülékek. Kézi kapcsolók. Nyomógombok. Reed-kontaktus. Mikrokapcsolók. Érintkező mentes, elektronikus kapcsolók. Beavatkozó szervek. Mágneskapcsolók. Reed-relé. Mágnesszelepek. Villamos szervomotorok. Membránmotoros szelep. Relék. Elektromechanikai relék.

57

28 óra

Semleges relék. Polarizált relék. Időrelék. késleltetve meghúzó. késleltetve elengedő. késleltetve meghúzó és elengedő. Hőrelék. Időzítő- és ütemező készülékek. Az áramút rajz. Rajzjelek. Tervjelek. Alapvető villamos relé kapcsolások: Meghúzatás. Öntartás. A relé ejtése. Reteszelés. Nyomógombos keresztreteszelés. Elemi relés vezérlések: Távvezérlés. Indítás több helyről. Leállítás több helyről. Villamos motor indításának vezérlése. Villamos motorok fékezésének vezérlése. Forgásirányváltás. Fordulatszám-változtatás. Összetett relés vezérlések: Tervezési példa. Áramút rajzok analizálása. Relés vezérlés tervezése. Elektronikus vezérlések. 12.3.3. Szabályozás A szabályozási kör. A szabályozási kör jellegzetességei. A szabályozási kör részei. A szabályozási kör jelei. A szabályozási kör jellemzői. A szabályozási kör szervei. Érzékelő szervek. Alapjel képző szervek. Különbségképző szervek. Jelformáló szervek. Erősítők. 58

20 óra

Végrehajtó szervek. Beavatkozó szervek. Egységes szabályozórendszerek. Egységes jelek. Villamos távadók. Élő nullapontú rendszerek . A szabályozások felosztása. Az alapjel időbeli lefolyása szerint. A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint. A szabályozás folyamatossága szerint. A rendszer szerkezete szerint. A szabályozások ábrázolási módjai. A tag fogalma és értelmezése. Az átviteli tényező. A tagok csoportosítása jelátvitel szerint. Arányos tag. Integráló tag. Differenciáló tag. Holtidős tag. Energiatárolók. Stabilitás. A jelátvivő tagok dinamikus tulajdonságai. A vizsgáló jel. Az átmeneti függvény. Az arányos szabályozás és hatásvázlata. Az integrálszabályozás és hatásvázlata. A PI szabályozó. D hatással kiegészített szabályozó. A PD szabályozó. PID szabályozó. Hangolás. Egységrendszerű szabályozók. 12.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

GYAKORLAT 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek követelménymodul 11. Elektronika gyakorlat tantárgy 11.9.

64 óra


59

Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját. 11.10. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.11.

Témakörök

11.11.1. Erősítők építése és mérése 25 óra Mérési elvek. Egyenáramú jellemzők mérése. Tápfeszültség. Nyugalmi áramfelvétel. Munkaponti adatok. Stabilitás. Váltakozó áramú jellemzők. Feszültségerősítés. Áramerősítés. Teljesítményerősítés sávközépi frekvencián. Az erősítés frekvenciamenete. Alsó és felső határfrekvencia. Fázismenet. Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Az erősítő érzékenysége. Kivezérelhetőség. Torzítás. Zajtényező. Az alapkapcsolások vizsgálata. Erősítőosztályok vizsgálata. Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése. Közös emitteres alapkapcsolás mérése. Közös kollektoros alapkapcsolás mérése. Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése. Source-kapcsolású erősítőfokozat mérése. Drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése. Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata. Az erősítő alapáramkör néhány jellemzőjének mérése. Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata. Műveleti erősítős követő alapkapcsolás vizsgálata. Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök építése és mérése. Műveleti erősítők alkalmazásai. Aktív szűrők vizsgálata. Műveleti erősítős összegző áramkör vizsgálata. Műveleti erősítős komparátorok vizsgálata. 60

Egyenirányító megépítése és vizsgálata. Erősítő alapkapcsolás építése, bemérése és javítása. Munkaponti jellemzők ellenőrzése. Erősítőjellemzők beállítása és mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása. 11.11.2. Impulzustechnikai mérések Impulzus jellemzők mérése. Felfutási idő. Lefutási Idő. Túllövés. Tetőesés. Impulzus idő. Periódus idő. Impulzus ismétlődési frekvencia. Kitöltési tényező. Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata. Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata. Differenciáló áramkör mérése. Integráló áramkör mérése. Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata. Félvezető dióda kapcsolóüzemben. Sorsos diódás vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Kettős vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Multivibrátorok vizsgálata. Tranzisztor kapcsolóüzemben. Astabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Monostabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. 61

14 óra

Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Bistabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzuskitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Schmitt-trigger vizsgálata. 11.11.3. Digitális áramkörök vizsgálata 25 óra Digitális áramkörök jellemzőinek mérése. Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével. Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál. Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal. Digitális áramkörök lehetséges hibáinak felismerése és javítása. Digitális áramköri hibák típusai. A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika). Logikai kapuk működésének elemzése. TTL-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői. CMOS-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői. Logikai kapuk összekötése. Univerzális logikai kapuk (NAND, NOR) használata. Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata. Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző bemeneti kombinációk esetén. Igazság tábla felvétele. Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása. Statikus hazárd vizsgálata. Funkcionális kombinációs áramkörök vizsgálata. Kódoló áramkör vizsgálata. Működési vizsgálata.

11.12. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet 10003-12 Irányítástechnikai alapok követelménymodul 13.

Irányítástechnika gyakorlat tantárgy 13.1.

64 óra


62

Az Irányítástechnika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók tudják az egyszerű villamos vezérlések és szabályozások működési, szerkezeti és hatásvázlatait értelmezni, egyszerű villamos vezérlések kapcsolási (áramutas) rajzát megtervezni. Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szabályozások készülékeit, kapcsolási rajz alapján összeállítani a villamos vezérlési vonal és szabályozási kör kapcsolásait. Villamos mennyiségeket mérni, hibát keresni és elhárítani villamos vezérlésekben és szabályozásokban. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3. Témakörök 13.3.1. Villamos irányítások építőelemei és készülékei 14 óra Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé. Passzív mérő-átalakítók. Ellenállás-alapú átalakítók mérése. Huzalos mérő-átalakítók mérése. Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése. Fényérzékelő ellenállások mérése. Kapacitív átalakítók mérése. Induktív átalakítók mérése. Villamos készülékek felépítése, bekötése. Kapcsolókészülékek. Kézi kapcsolók. Nyomógombok. Mechanikus végállás érzékelők. Mágneskapcsoló. Relé. Villamos készülékek jellemzőinek mérése. Villamos érintkezők. Az érintkezők átmeneti ellenállásának vizsgálata. Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata. Elektromechanikus relék felépítése. Elektromechanikus relék vizsgálata. Relé meghúzása. Relé elengedés. Időrelék felépítése. Időrelék vizsgálata. késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata. késleltetve elengedő időrelé vizsgálata. késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata. Elektronikus relék felépítése, vizsgálata. Logikai feltételek realizálása relék segítségével. Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel.

63

13.3.2. Vezérlési feladatok 25 óra Egyszerű vezérlési feladatok: Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása. Öntartás: Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő). Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró). Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről. Direkt-, indirekt vezérlés. A villamos reteszelés elve. Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás. Nyomógombos keresztreteszelés. Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel: 3 változós logikai feladat. 4 változós logikai feladat. Időrelék gyakorlati alkalmazása: késleltetve meghúzó. késleltetve elengedő. késleltetve meghúzó és elengedő. Lépcsőházi világítás áramutas kapcsolásának megtervezése, összeállítása. Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása. Sorrendi vezérlések tervezése, megvalósítása. Lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása. Villamos motorok indításának vezérlése. Nyomógombos közvetlen vezérlés. Forgásirányváltás. A háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása. Az egyenáramú motorok forgásirányváltása. Az aszinkronmotor fordulatszám változtatása. 13.3.3. Szabályozások Távadók. Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata. Zárt hatásláncú távadó vizsgálata. Példák analóg villamos kimenetű távadóra. Áramtávadók. Alapjelképzők. Feszültségstabilizátorok. Egyenáram-stabilizátorok. Különbségképzők. Különbségképző differenciálerősítő. Jelerősítők és jelformálók. Jelerősítő kapcsolás műveleti erősítővel. Arányos jelformáló tag műveleti erősítővel. Határoló invertálóerősítő műveleti erősítővel. Az átviteli tagok típusai, vizsgálata. Időkésés nélküli arányos tag villamos kapcsolása. 64

25 óra

Csak ohmos ellenállást, potenciométert tartalmazó villamos áramkör. Invertáló műveleti erősítő kapcsolás. Egytárolós arányos tag. RC tag, RL tag. Integráló tagok. Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag. Differenciáló tag vizsgálata. Passzív PI szabályozó vizsgálata. Aktív PI szabályozó vizsgálata. PD szabályozó vizsgálata. PID szabályozó vizsgálata. Szabályozási feladatok. Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata. Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata. Egyenáramú motor fordulatszám szabályozása, vizsgálata.

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet

5/13. évfolyam ELMÉLET 11499-12 Foglalkoztatás II. követelménymodul 2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök

2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

65

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

2.3.2. Munkaviszony létesítése

4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

2.3.3. Álláskeresés

4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

2.3.4. Munkanélküliség

4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

66

Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) követelménymodul 3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan résztvenni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1 Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést.

67

Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3.

Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, 68

- étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4.

Munkavállalói szókincs /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

24 óra

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munka lehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10013-12 Áramkör építése üzemeltetése követelménymodul 14.

Elektronikai áramkörök tantárgy

176 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének megértésére. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3. Témakörök 14.3.1. Erősítők alkalmazása Többfokozatú erősítők Többfokozatú erősítők felépítése. Erősítőfokozatok csatolása. Galvanikus csatolás Jellemzői Megvalósítás RC csatolás

39 óra

69

Jellemzői Megvalósítás Transzformátoros csatolás Jellemzői Megvalósítás Szélessávú erősítők Az áramerősítési tényező frekvenciafüggése Tranzisztor és szórt kapacitások Kaszkád kapcsolás Differenciálerősítő alkalmazása szélessávú fokozatként Szimmetrikus szélessávú erősítők Kaszkád kapcsolású differenciálerősítő Fázisfordító erősítős differenciálerősítő Komplementer kaszkád kapcsolású differenciálerősítő Ellenütemű differenciálerősítő Szélessávú feszültségkövető Ellenütemű feszültségkövető Szélessávú műveleti erősítők Kisfrekvenciás kompenzálás. Megvalósítás Kisfrekvenciás kompenzálás váltakozó áramú helyettesítő képe Nagyfrekvenciás kompenzálás. Megvalósítás Nagyfrekvenciás, váltakozó áramú helyettesítő kép Hangolt erősítők Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei Nagyfrekvenciás hangolt erősítők Hangolt erősítő párhuzamos LC rezgőkörrel Emitter kapcsolású, hangolt fokozat egy rezgőkörrel A rezgőkör összefüggései rezonancia frekvencián Az erősítő feszültségerősítése Az erősítő sávszélessége Hangolt erősítő sávszűrős csatolással Sávszűrők felépítése és jellemzői Hangolt erősítő kapcsolása sávszűrős csatolással 14.3.2

Teljesítmény erősítők Teljesítményerősítők általános jellemzői. A, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítő. Az erősítőelemek határértékei Legnagyobb veszteségi teljesítmény Legnagyobb kollektor feszültség Legnagyobb kollektor áram Telítési tartomány Lezárási tartomány Teljesítményerősítők jellemzői 70

39 óra

Kimeneti váltakozó áramú teljesítmény (Pki) A tápfeszültség forrásból felvett egyenáramú teljesítmény(PT) Veszteségi vagy disszipált teljesítmény (PD) Átalakítási hatásfok (γ) Vezérlő teljesítmény (Pbe) Teljesítmény erősítés (Ap) Aszimmetrikus ,nagyjelű erősítők Ellenütemű nagyjelű erősítők Ellenütemű erősítők elvi megoldásai A osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás B osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás AB osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás Nagyjelű erősítők munkapont beállítása Nagyjelű erősítőkapcsolások Komplementer ellenütemű erősítők Transzformátoros teljesítményerősítők Védőáramkörök Nagyjelű erősítők torzítása 14.3.2. Digitális technika II. Sorrendi hálózatok Sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása Sorrendi hálózatok építőelemei. Flip-flop-ok RS flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás Órajellel vezérelt RS flip-flop JK flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés 71

39 óra

Állapot átmeneti tábla Master-slave flip-flop NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás T flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla D flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla A szinkron és aszinkron hálózatok tervezése Aszinkron sorrendi hálózatok. Aszinkron számláló tervezés elve Órajel Flip-flop billenés Számláló billenés Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása JK flip-flop-al Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása D flip-flop-al Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása JK flip-flop-al Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása D flip-flop-al Modulo-N számlálók. Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével Aszinkron MSI számláló Kaszkádosítás SN sorozat tipikus áramkörei. Kapuk,inverterek (AND-OR-INVERT is) Aszinkron hálózatok analízise Kapcsolási alapján állapot átmeneti tábla és állapotdiagram felvétele Szinkron sorrendi hálózatok. Felépítése Tervezés lépései Számlálási állapotok felvétele Állapot átmeneti tábla Állapotok minimalizálása V-K tábla Vezérlési függvények meghatározása Kapcsolási rajz Ütemdiagram Tetszőleges számlálási állapotú számláló tervezése adott állapot vagy ütemdiagram alapján Szinkron sorrendi hálózat működésének elemzése Vezérlési függvények felvétele V-K tábla Állapot-átmeneti tábla 72

Ütemdiagram Szinkron MSI számlálók Kaszkádosítás A sorrendi hálózatok hazárd jelenségei, megszüntetésük módja Funkcionális áramkörök Kombinációs hálózatokra épülő egységek Összeadó áramkörök Az összeadó áramkör elvi felépítése Bináris összeadók Kivonó áramkör Fél összeadó áramkör Teljes összeadó áramkör Kaszkádosítás, Átvitelgyorsítás BCD összeadó BCD kivonó Komparátorok A komparátor elvi felépítése Egy bites komparátor tervezése Négy bites komparátor tervezése 16 bites komparátor tervezése Aritmetikai-logikai egységek Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése Konkrét ALU egység működésének vizsgálata Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata Dekódoló áramkörök Dekódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei Dekódoló áramkör tervezése Kódoló áramkörök Kódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét kódoló áramkör működése, jelei Kódoló áramkör tervezés Multiplexerek, Feladata Felépítése Jelképi jelölése Logikai függvények megvalósítása multiplexer segítségével Multiplexerek bővítése Demultiplexerek Feladata Felépítése Jelképi jelölése Dekódolás Demultiplexerek bővítése 73

Szekvenciális hálózatokra épülő egységek Regiszterek A regiszterek elvi működése P-P és S-S regiszterek felépítése Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch) Shift regiszterek Felépítése tárolókból Soros, párhuzamos beírás Jobbra,balra léptetés Alkalmazás Gyűrűs számlálók n-ből 1 számlálók Johnson számláló Maximális hosszúságú számláló Számlálók MSI számlálók Multivibrátorok Monostabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Astabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Memóriák Csak olvasható tárak Írható olvasható tárak Memória chip-ek jelei Memória chip-ek összekapcsolása D/A és A/D átalakítók Digitál-analóg átalakítók Analóg –digitál átalakítók 14.3.3. Tápegységek 39 óra A hálózati transzformátorok. Hálózati egyenirányítók. Egyutas egyenirányítók Kétutas egyenirányítók Greatz-kapcsolás Középleágazásos kapcsolás Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok) A legegyszerűbb kivitel Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok Negatív stabilizátorok Föld-független feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása Négyhuzalos feszültség stabilizátor 74

Integrált feszültség stabilizátorok áttekintése Referenciafeszültség előállítása Zener diódás megoldások Tranzisztoros referenciafeszültség források Kapcsoló üzemű tápegységek Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek Feszültségcsökkentő átalakító A kapcsolójel előállítása Feszültségnövelő kapcsolás Polaritás váltó kapcsolás Tároló induktivitás nélküli polaritás váltó kapcsolás Típusválaszték Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek Együtemű átalakítók Ellenütemű átalakítók Nagyfrekvenciás transzformátorok Teljesítménykapcsolók Kapcsolójel előállítása Veszteségszámítás Integrált vezérlőkapcsolások 14.3.4. Oszcillátorok 20 óra Oszcillátorok működési elve és felépítése Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok Visszacsatolt oszcillátorok Visszacsatolás (hurokerősítés) Amplitúdó feltétel Fázisfeltétel LC oszcillátorok Tulajdonságok Általános berezgési feltétel Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör) Frekvencia meghatározó elem Hartley-oszcillátor (induktív hárompont kapcsolás) Colpits-oszcillátor(kapacitív hárompont kapcsolás) Emitter csatolt LC oszcillátor Ellenütemű oszcillátorok Kvarc oszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai Alap harmonikus oszcillátorok Felharmonikus oszcillátorok RC oszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok Wien-hidas oszcillátor 75

Wien-osztó Felépítés Átvitel Visszacsatolt erősítő Függvénygenerátorok Elvi elrendezés Gyakorlati kivitel Feszültségvezérelt függvénygenerátorok Kvadratúra jelek egyidejű előállítása

14.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10014-12 Mechatronikai rendszerek követelménymodul 15.

Mechatronika tantárgy

96 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja A mechatronika tantárgytanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a nem-villamos mennyiségek mérési lehetőségeit és a villamos és pneumatikus vezérlések építőelemeit. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 16.3.

Témakör

16.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton Rezisztív mérő átalakítók. Potenciométeres átalakítók Nyúlásmérő bélyeges átalakítók Termo-rezisztív átalakítók Kapacitív mérő átalakítók. Kondenzátorok kialakítása Síkkondenzátorok Hengerkondenzátorok Gömbkondenzátorok Kapacitív mérő átalakítók hídkapcsolásai Induktív mérő átalakítók. Az átalakítás elve Nyitott mágnes-körű átalakítók Zárt mágnes-körű átalakítók Differenciál típusú átalakítók Transzformátoros átalakítók Magneto-elasztikus átalakító Induktív mérő átalakítók hídkapcsolásai Indukciós mérő átalakítók.

76

32 óra

Mozgási indukció alapján működő indukciós átalakítók Mágneses tér változása alapján működő indukciós átalakítók Örvényáramú indukciós átalakító Piezo-elektromos mérő átalakítók. Az átalakítás elve A kvarckristály geometriája A piezokristály kapcsolása Hall-generátoros mérő átalakítók. A Hall-hatás kialakulása Hallotronos szögelfordulás érzékelő Thermo-elektromos mérő átalakítók. A Peltier-hatás A Thomson-hatás A Seebeck-hatás Hőmérsékletmérés termoelemmel Termofeszültség mérése Poggendrof -kondendenzátorral Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérő átalakítók. A fény méréstechnikai alkalmazása Fotoelemek Fényelemek Fotodiódák Fototranzisztorok Fototirisztorok A fotoelelektromos átalakítók előnyei Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása Reflexiós vastagságmérés Rezonanciás vastagságmérés Tartályszint-mérés Ultrahangos áramlásmérés A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása Fotodiódák Fototranzisztorok Fototirisztorok A fotoelelektromos átalakítók előnyei Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása Reflexiós vastagságmérés Rezonanciás vastagságmérés Tartályszint-mérés Ultrahangos áramlásmérés A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása 16.3.2. Pneumatikus, elektropneumatikus irányítások A sűrített levegő előállítása. Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek. Kapcsolási rajz, jelölésrendszer Pneumatikus vezérlőrendszer ábrázolása Pneumatikus alapkapcsolások útváltókkal 77

32 óra

Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger alternáló mozgatása Sebességszabályozás Sebességcsökkentés fojtószeleppel Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel Logikai alapkapcsolások Logikai VAGY kapcsolás Logikai ÉS kapcsolás Logikai NEM kapcsolás Nyomásfüggő vezérlések Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelővel Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelő nélkül Időfüggő vezérlések Működtetés késleltetése A visszafutás késleltetése Működtetés és visszafutás külön-külön késleltetése Jelrövidítés és jelnyújtás Kétoldali működésű munkahenger időfüggő vezérlése Váltókapcsolások Lezáró jelek feloldása a pneumatikus kapcsolásban Elektro-pneumatikus jelátalakítók Mágnes szelepek Pneumatikus-elektromos jelátalakítók Elektro-pneumatikus alapkapcsolások Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Bistabil mágnes szelep működtetése Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása Útfüggő, időfüggő, nyomásfüggő sorrendvezérlések Lezáró jelek feloldása az elektro-pneumatikus kapcsolásban Léptetőláncok Egyszerű léptetőlánc Kapcsolás léptetőlánccal 16.3.3. Villamos irányítások Érzékelőelemek, jeladók, relék, programadók, beavatkozó elemek, járulékos elemek. Villamos hajtások típusai, jellemzői, létesítése, alkalmazása, üzemeltetése. Passzív alkatrészek felépítése, jellemzői Aktív alkatrészek felépítése, jellemzői Félvezető alkatrészek jellemzői Érzékelők felépítése, működése és jellemzői Távadók felépítése, működése és jellemzői 78

32 óra

Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése és jellemzői Tápegységek felépítése, működése és jellemzői Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése. Elektromechanikus motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirány váltó, fordulatszám változtató kapcsolások) telepítése, beüzemelése Egyszerű vezérlési feladatok Motorvédelem Ki- és bekapcsolás, indítás Távműködtetés, sorrendi kapcsolás Forgásirány váltás Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése teljesítményelektronikai eszközökkel Lágyindítók Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

16.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában követelménymodul 17. Számítógép alkalmazása tantárgy

96 óra

18.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők felépítését és alkalmazásának lehetőségeit és a Programozható Logikai Vezérlők irányítástechnikai alkalmazásának lehetőségeit.

18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 18.3. Témakörök 18.3.1. Általános PLC ismeret 32 óra A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat. A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust. A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk. A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust. A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk. Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása). Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük.

79

PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat. Kompakt- és moduláris PLC-k. A programozható vezérlők alapfeladatai. A programozható vezérlő működésének jellemzői. A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok). A felhasználói programok végrehajtásának módjai. A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver, szoftver). PLC műszaki leírások, műszaki paraméterek értelmezése. Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális, fuzzy). Informatikai rendszer (pont-pont kommunikáció, adatok (vonalak száma, átviteli sebesség, protokollok). Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer kialakítása, átjárók, ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati kezelése, protokollok). Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök (numerikus, alfanumerikus, terminál). Folyamatvizualizáló szoftverek, SCADA rendszer. 18.3.2. PLC Programozás 32 óra Számítógépes problémamegoldás lépései. Az algoritmus fogalma, jellemzői. Algoritmus megadásának lehetőségei (pszeudo kód). A folyamatábra elemei, ábra összeállítás szabályai. Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk. A programszervezési egységek felépítése, szerepe. PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája, dokumentálása. A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben). A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE). Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven. Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven. Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven. Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamatábrázolásos programnyelven. Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása. Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven. Késleltetések tipikus alkalmazásai. Számlálók, számlálók programozása minden programnyelven. Számláló, nagy sebességű számláló tipikus alkalmazásai. 80

Fel és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása. Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk. 18.3.3. Mikrovezérlők Mikroprocesszoros rendszertechnika Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma. Mikroprocesszor működése Mikroprocesszor belső egységei. Az utasítások felépítése Az utasítás végrehajtás lépései Utasításkészlet Az utasítások felépítése és csoportjai. Adatmozgató utasítások Aritmetikai és logikai műveletek Ugró utasítások. Címzési módok. Direkt címzés Indirekt címzés Relatív címzések Bázisrelatív címzés Önrelatív címzés Indexelt címzés Összetett címzés Szegmentált címzés Megszakítások. A megszakítási folyamat lépései Maszkolható megszakítások Nem maszkolható megszakítások Egyszintű megszakítások Többszintű megszakítások Fejlesztő módszerek Programozás hexa kódban Programozás assemblerben Emuláció Egyszerű fejlesztőrendszerek háttértár nélkül A mikroprocesszorok fejlődése. Minimálrendszerek Egy egyszerű mikroszámítógép felépítése Egychipes mikroszámítógép Mikroszámítógépek moduláris felépítése Mikroprocesszor kártya Tárkártya EPROM-ok égetése Párhuzamos interface Egyirányú adatátvitel Kétirányú párhuzamos interface Soros interface 81

32 óra

IEC busz interface Proramozható számlánc Megszakításvezérlő Közvetlen tárhozzáférés (DMA) Aritmetikai processzor Adatkiírás kijelzőre Képernyős kijelzés Analóg bemenetek és kimenetek Különös perifériák PIC mikrovezérlők felépítése Működési vázlat. Utasítás végrehajtás. Az utasítások típusai és felépítése. Regisztertömb, bankok. Programmemória, lapozás. Órajel generálása. Reset áramkör. Watchdog timer (WDT). Megszakítás. Sleep (szundi) üzemmód. A tokok programozása. PIC családok.

18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem

GYAKORLAT 10013-12 Áramkör építése üzemeltetése követelménymodul 15. Elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy

192 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja Az elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók elektronikai szemléletének kialakulásához. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.3.

Témakörök

15.3.1. Erősítők vizsgálata

64 óra 82

Többfokozatú erősítők építése,mérése Munkaponti jellemzők mérése. Áramfelvétel mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása RC csatolású erősítőképítése, mérése Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása Szélessávú erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása. Hangolt erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvenciaátvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása Teljesítmény erősítők építése, mérése Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése 83

Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvenciaátvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása 15.3.2. Digitális berendezések vizsgálata 64 óra Digitális áramkörök jellemzőinek mérése Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével. Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál. Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal. Kétállapotú billenő-körök működésének elemzése RS, JK, flip-flop megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlése esetén , igazságtábla felvétele logikai függvény megadása Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata Aszinkron számláló működésének vizsgálata Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele Aszinkron MSI számláló vizsgálata Szinkron számláló működésének vizsgálata Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele Szinkron MSI számláló vizsgálata Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével Funkcionális áramkörök alkalmazása Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása Digitális áramköri hibák típusai. Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika). 15.3.3. Jelkeltő áramkörök mérése 64 óra Tápegységek mérése Egyszerű egyenirányítók vizsgálata Egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Középkivezetéses , kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése. 84

Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Feszültségtöbbszöröző vizsgálata Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Stabilizátorok építése, mérése Elemi stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti feszültségek estén Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása Integrált stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor Visszahajló jelleggörbéjű túláram-védelem vizsgálata Oszcillátorok mérése Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata A rezgési frekvencia mérése A rezgési feltételek vizsgálata Amplitúdófeltétel Fázisfeltétel Torzítás mérése Frekvenciastabilitás mérése Amplitúdó stabilitás mérése LC oszcillátorok jellemzőinek mérése Szelektív erősítő és amplitúdó határolás mérése 85

Uki mérése különböző frekvenciák esetén f0 hangolási frekvencia meghatározása (Uki max) Uki , Ube mérése f0 frekvencián Sávközépi A0 erősítés meghatározása Az erősítő sávszélességének mérése Colpitts-oszcillátor mérése Áramfelvétel mérése Munkaponti adatok meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása RC-oszcillátorok jellemzőink mérése Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése Feszültségátvitel (csillapítás) mérése Fázismenet mérése Fázistolós oszcillátor mérése Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és fázistolásának mérése Amplitúdó szabályozás vizsgálata Wien-hídas oszcillátor építése, mérése Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása Kristály oszcillátorok vizsgálata Kristály oszcillátor jellemzőinek meghatározása

15.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Mérőteremben és szakma specifikus tanműhelyben vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezetnél 10014-12 Mechatronikai rendszerek követelménymodul 18. Mechatronika gyakorlat tantárgy

160 óra

18.1. A tantárgy tanításának célja A mechatronika gyakorlat alapvető célja, hogy mélyítse el a mechatronika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A különböző mérési és vezérlési feladatok megvalósítása során a tanulók megismerik a pneumatika és villamos vezérlések építőelemeit, megtanulják azokat használni az egyszerű irányítástechnikai feladatok megvalósítása során.

18.2.


86

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 18.3. Témakörök 18.3.1. Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton 54 óra Hőmérséklet mérése. Erő, elmozdulás mérése. Fordulatszám mérése. Nyomás mérése. Villamos vezérlések Villamos vezérlések fő elemei: A jelbevitel eszközei A jelfeldolgozás eszközei A jelátalakítás eszközei A beavatkozó szervek Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése. Elektromechanikus motorvezérlések Motorvédő kapcsolások telepítése, beüzemelése, Indító kapcsolások telepítése, beüzemelése, Forgásirány váltó kapcsolások telepítése, beüzemelése, Fordulatszám változtató kapcsolások telepítése, beüzemelése Egyszerű vezérlési feladatok megvalósítása Motorvédelem Ki- és bekapcsolás, indítás Távműködtetés, sorrendi kapcsolás Forgásirány váltás Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése teljesítményelektronikai eszközökkel Lágyindítók Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). 18.3.2. Pneumatikus vezérlések 54 óra A sűrített levegő előállítása, előkészítése, a léghálózat biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. Pneumatikus munkavégző és vezérlő elemek alkalmazása. A végrehajtó elemek: hengerek, forgatóművek, megfogók, vákuum ejektorok. Útszelepek, záró és áramlásirányító elemek, nyomás meghatározó elemek és érzékelők alkalmazása. Szelepek szerelése, karbantartása. Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel. Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel. A dugattyú sebességének szabályozása. Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel. Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel. 87

Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel. A dugattyú hatóerejének szabályozása. Távvezérlés monostabil főszeleppel. Távvezérlés bistabil főszeleppel. Fél-automatikus ciklus egy végállás kapcsolóval. Automatikus ciklus két végállás kapcsolóval. Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban. ÉS kapcsolat az elemek sorba kapcsolásával. ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat. VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat. NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel. Egy kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban. Két kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban. Emelő berendezés két munkahengerrel. Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel. Lezáró jel keletkezése, feloldása jelelnyomással, jellekapcsolással. Lezáró jel feloldása kaszkád módszerrel. Pneumatikus rendszerek karbantartása Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és segédeszközei (léghengerek, szelepek, élettartam) 18.3.3. Elektropneumatikus vezérlések 52 óra Elektro-pneumatikus jelátalakítók. Mágnes szelepek felépítése és működtetése. Az elektro-pneumatikus berendezéseken alkalmazott érzékelők típusai, használatuk. Érintéses és érintés nélküli érzékelők alkalmazása Elektro-pneumatikus alapkapcsolások Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása Logikai feladatok relés megvalósítása. Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése direkt módon. Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése indirekt módon. Öntartó kapcsolások megvalósítása Időterv-vezérlések megvalósítása Útfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Időfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Nyomásfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Lezáró jelek feloldása többféle módszerrel. Elektro-pneumatikus léptetőláncos vezérlések. Költségkímélő alkalmazások: szelepektől a szelepsziget felhasználásáig. Elektro-pneumatikus rendszerek karbantartása. Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és eszközei az elektro-pneumatikában

18.1.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 88

Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezet

10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában követelménymodul 19. Szimuláció és PLC tantárgy gyakorlat

192 óra

19.1. A tantárgy tanításának célja A Szimuláció gyakorlat célja, hogy ismertesse meg a tanulókat az áramköri modellezés (szimuláció) előnyeivel, alkalmazásának lehetőségeivel. A PLC gyakorlat célja, hogy elmélyítse a PLC tantárgy tanulásakor szerzett ismereteket. A PLC programozás során a tanulók látják, hogy az egyes vezérlési feladatokat mennyivel egyszerűbb megvalósítani Programozható Logikai Vezérlők segítségével. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 19.3.

Témakörök

19.3.1. Áramköri tervező programok 64 óra A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei Szimuláció az elektronikában. Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői A szimuláció szintjei Áramköri szintű szimuláció Logikai szintű szimuláció Kevert módú szimuláció Az analízis üzemmódjai Egyenáramú (DC) analízis Váltakozó áramú (AC) analízis Tranziens analízis Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program Munkaablak Alkatrészkészlet Mérőműszerek kezelése Áramkörök építése, a szimulációs program használata Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata Az alkatrészek jellemzői Az áramköri könyvtár használata Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata. Egyszerű áramkörök szimulációja. Az elvégzett szimuláció dokumentálása.

89

Áramköri modulok (makrók ) létrehozása és használata Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése. Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői. Kapcsolási rajz készítése. Alkatrészjegyzék. Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése. A PCB kezelése. Alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok. Automatikus huzalozás. Nyomtatás. 19.3.2. PLC program készítése 64 óra A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése. A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése). A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel. PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése. A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése. Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések, megszámlálások). Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata, allokációs lista készítése. A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk. Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos programozási nyelven. Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven. Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, programozási nyelveken. Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás. Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken (létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírt programok átírása egyik programnyelvről a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok ellenőrzése. PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata. A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás), üzemmódok kiválasztása. Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása. 19.3.3. PLC program tesztelése 64 óra Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai. A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken. A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis) Hibanapló, hibaelemzés. A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata hibakeresésre. Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével. 90

A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb lehetőségeinek használata hibakeresésre.  TELEMECANIQUE PLC (check PLC, module diagnostics, set clock, update firmware, error code), LCD kijelző információi. Számítógép - PLC kapcsolat (communication setup), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (check the program, compare the program with module data). I/O editor, program ellenőrzés (Analyze program, view program errors). Forcing Input/Output Values, Animation üzemmód használata hibakeresésre.  OMRON PLC PLC (status, clear memory, allocate memory, error log, PLC setup). Számítógép - PLC kapcsolat (communications), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (verify program, force - set data, program check).  FESTO PLC (Controller settings, Driver és I/O configurations). Számítógép - PLC kapcsolat (Communication Port Preferences), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (Project settings, Forcing Inputs and Outputs). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, breakpoints, Online Display használata). Hibakezelési lehetőségek (programmal és program nélkül, függvény modulok használata, hibakódok, Watchdog driver).  Klöckner-Moeller PLC és project beállítások ellenőrzése. Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Szimuláció beállításai (ciklus, töréspont).  SIEMENS PLC és project beállítások ellenőrzése (PLC-Info, PLC-memory, I/O diagnosis). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Online üzemmód használata hibakeresésre (force variables, force outputs).  SCHNEIDER PLC és project beállítások ellenőrzése (Configurator). Számítógép PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése (ethernet, modbus). Program ellenőrzése (analyze program). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, controller status, online events és diagnostics). Hibakezelési lehetőségek (Error Report).

19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezet 20. Mikrovezérlők gyakorlat tantárgy

96 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja A mikrovezérlők gyakorlat célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők programozásának lehetőségeit. Gyakorlati példákon sajátítsák el a mikrovezérlők alkalmazását a különböző vezérlési feladatokban. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 20.3.

Témakörök

20.3.1. Programtervezési módszerek

32 óra

91

Programtervezési módszerek Strukturált programozás Moduláris programozás Felülről-lefelé történő építkezés (top-down) Számítógépes problémamegoldás lépései, jellemzői. Algoritmus fogalma, jellemzői, megadásának módjai (pszeudo kód). Algoritmus megadása szövegesen, folyamatábrával. A leírónyelv elemei, használatuk szabályai. A folyamatábra elemei, használatuk szabályai. A programtervezés feladata (analízis, összegyűjtött információk és adatokat, adatstruktúrák és algoritmusok). Tervezési módszer kiválasztása. A tervezés eredménye (dokumentációja, programterv). A strukturált programozás alapelve (Dijkstra - 1972), lényege (struktúra jelentése, feladatot kisebb, egymáshoz csak meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra bontása, a részfeladatok tovább bontása). A strukturált programozás célja (teljes feladat kis elemekre osztása, ne legyen átfedés, logikai kapcsolódások, elemi struktúrák, elemi lépések). A strukturált programozás szerkezeti elemei (vezérlési szerkezetei, szekvencia, feltételes elágazás (szelekció), ciklus (iteráció), csak ezeket használjuk). A moduláris programozás alapelve, lényege (probléma részfeladatokra bontása, a részfeladatok bonyolultsága, egy részfeladat - egy modul). Team munka (megoldandó feladat részekre bontása, a részek összekapcsolása, együttműködési felületet (interfész). A top-down módszer lényege (megoldandó feladat pontos ismerete, lépésről lépésre finomítás). A top-down technika folyamata (mit kell megoldani megfogalmazása, feladat részfeladatokra osztása, megbeszélések a program leendő használójával). Adatok elemzése (input és output adatok, formátumuk pontos meghatározása, output adatok előállításának módja). 20.3.2. Programozási lehetőségek Programozási lehetőségek Gépi kód Assembly nyelv Magas szintű programozási nyelv

32 óra

A gépi kód jellemzői (a processzor számára közvetlen utasításként értelmezhető műveletek és adatok, adatformátumok (bináris - kettes számrendszer, hexadecimális – tizenhatos számrendszer). A processzor utasításkészlete (típusonként változó, generációnkénti változás – új utasítások, kompatibilitási kérdések). Az assembly nyelv jellemzői (név eredete, viszonya a gépi kódhoz, méret és hatékonyság). A nyelv előnyei és hátrányai, jellemző használata. Assembly nyelvű program végrehajtható utasításai - egy gépi kódú utasítás (tárgykód). Az alacsony szintű programozás eszközei (fordítóprogram – assembler, lefordított bináris kódot értelmező – disassembler, memóriatartalom vizsgáló – dump, hibakereső 92

– debugger, állományok hexadecimális (16-os számrendszerű) szerkesztője – hexa editor, különböző processzorra írt program „futtatása” – processzor szimulátor). Az assembly nyelv szintaxisa (néhány betűs rövidítések – mnemonik, direktívák). Direktívák hatása (változók és program elhelyezése, igazítása, belépési pont meghatározása). A direktívák hatására létrejövő információk (szintaktikai ellenőrzés, a szerkesztő és/vagy a betöltő program számára adott információk). Az assembly program felépítése (Deklarációs rész: változók, konstansok, makrók definiálása. Végrehajtható rész: utasítások egymásutánja. Címke: ugró utasítások, változók és/vagy konstansok azonosítása). Az assembly utasítás felépítése (operátor, mnemonikj, paraméterek, címzési mód jelölése). Utasítástípusok (memóriakezelő, regiszterkezelő, aritmetikai és logikai utasítások, ugró, speciális, megállító, üres, processzor állapot kezelő, megszakítások kezelése). A magas szintű programozási nyelvek jellemzői (a megoldandó probléma könnyebb megfogalmazása, utasítások közel állnak az angol nyelvhez és a matematikai szimbólumrendszerhez). A magas szintű programnyelvek eszköz függetlensége (egyes eszközök specialitásai és a fordítóprogramok). Fordítóprogramok és interpreterek, feladatuk (forráskód - gépi kód). Adattípusok, adatszerkezetek (elemi, összetett, származtatott, kezelésükhöz szükséges tároló hely igény). Numerikus adatok, rajtuk végezhető műveletek (egész számok és a valós számok). Logikai érték, nyelvenkénti különbségek, műveletek. Karakter, szöveg (tárolás kódolt formában, ASCII kód, EBCDIC kód). Karakter- és szövegkezelő műveletek. Dátum (néhány programozási nyelv), műveleteket. Konstansok, nevesített konstansok, változók létrehozása, használata (azonosító, típus). Vezérlési szerkezetek, működésük, jellemző felhasználási lehetőségeik. 20.3.3. MPASM assembler Az MPASM jellemzői MPASM direktívái Makrók használata Programmodulok használata

32 óra

Az MPASM jellemzői (assembler program PIC mikrovezérlőkhöz, bármely PIC-hez alkalmazható), hardver és szoftver igénye. Az MPASM tulajdonságai (PIC mikrovezérlő utasításkészlet, parancssoros vagy szöveges vagy garfikus felület, fordításvezérlő utasítások, makró nyelv, beépített makrók, hordozható programkód). Az MPASM assembler változatai, telepítésük. Az MPASM assembler bemeneti fájltípusai (forráskód fájl - *.asm, csatolt fájl - *.inc). Forráskód és csatolt állomány jellemzői. Az MPASM assembler kimeneti fájltípusai (hexadecimális adatfájl - *.hex, fordítási lista - *.lst, fordítási hibafájl - *.err, segédfájl - *.cod, keresztreferencia - *.xrf, hordozható objektum fájl - *.o). Az MPASM assembler munkafelülete, beállítások, használata. 93

Az MPASM assembler által támogatott adatformátumok, számformátumok és műveletek. Az MPASM assembler forráskód információ típusai (címke, mnemonik, paraméterek, megjegyzés). Hordozható programkód készítése (MPLINK, assembly és C , hordozható objektum fájlok). Fordítási üzenetek (Hibaüzenetek, figyelmeztetések, egyéb üzenetek), fordítási hibafájl és fordítási lista fájlban). Makró nyelv jellemzői (újra felhasználható forráskód részletek, makróhívás, hatékonyabb programozói munka, program áttekinthetősége, makrók és szubrutinok különbsége). Beépített makrók használata. Fordításvezérlő utasítások (assembler parancsok, direktívák, fordító működését vezérlik, gépi kódú programban nem jelennek meg). Fordításvezérlő utasítások (fordítási folyamatvezérlés, definíciók, adatkezelés, objektum állomány szerkesztés, feltételes fordítás, makró szerkesztés), bennük rejlő lehetőségek.

20.1. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Mérőterem vagy szakma specifikus tanműhely vagy szakma specifikus gazdálkodó szervezet

94


A ELEKTROMECHANIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT

OKJ SZÁM: 34 522 01

HELYI PROGRAMJA

Készült: A szakképzési kerettantervek 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet alapján.

Debrecen 2015.

95

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 3452201 Elektromechanikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 3452201 A szakképesítés megnevezése: Elektromechanikai műszerész A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

96

vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletébena (z) 6. Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs.

97

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

98

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam Tantárgyak


elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 0,5 +0,5

2/10. évfolyam

éves óraszám

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

Foglalkoztatás I.

Műszaki informatika 10007-12 Informatikai és

Műszaki ismeretek

műszaki alapok Műszaki gyakorlatok

ögy

éves óraszám

36

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

éves óraszám

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2 2,5

72 90

3 +2

180

99

0,5 +0,5

32

2

64

10008-12 Ügyfélkommunikáció

Ügyfélkommunikáció Ügyfélkommunikáció gyakorlata Elektromechanika

1

36 2

1

36

72

3,5

2

126

72

6

2 3,5 +1

216

10006-12 Elektromechanikai ismeretek

144

14 Elektromechanika gyakorlata

Összes óra Összes óra

Éves összes szakmai elmélet Éves összes szakmai gyakorlat Éves összefüggő nyári gyakorlat Éves összes gyakorlat Elméleti és gyakorlati órák aránya

15 576

512

+2 7,5 +0,5

7 +2

7 612

14,5 +2,5

140

64

+1

16 +2

6 +1,5

900

23 +2

140

17 +1 23 +2,5

288

252

240

324

648

576

140

140

0

464

788

576

816

Elmélet: 288+252+240=780 (29,907%≈30%) Gyakorlat::464+788+576=1828 (70,09%≈70%)

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

100

A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT 9. évfolyam ELMÉLET 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

36 óra

1.4. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.5. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.6. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 8 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.

101

Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 8 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 4 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 4 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK102

megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 4 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 8 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

103

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.7. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 1.8. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10007-12 Informatikai és műszaki alapok 4. Műszaki ismeretek tantárgy

90 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3. Témakörök 4.3.1. Egyenáramú áramkörök Az atom szerkezete.

18 óra

104

A villamos töltés fogalma. Feszültség és potenciál. Az elektromos áram, áramerősség. Ellenállás és vezetés. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok. Az elektromos áram hatásai. Áramkör, mérések az áramkörben. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Az ellenállás, mint alkatrész. Villamos munka. A fogyasztók teljesítménye. Hatásfok. Ellenállások terhelhetősége. A hurok törvény. Ellenállások soros kapcsolása. Eredő ellenállás. Feszültségosztó. Potenciométer. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. A csomóponti törvény. Ellenállások párhuzamos kapcsolása. Áramosztó. Árammérő méréshatárának kiterjesztése. Vegyes kapcsolások. Az áram hőhatása. Az áram vegyi hatása. Elektrolízis. Galvánelemek. Akkumulátorok. Villamos tér. Coulomb törvénye. Villamos térerősség. Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás. Kapacitás. Kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolásai. Kondenzátorok üzemállapotai. Kondenzátorban tárolt energia. Kondenzátorok típusai. 4.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram 105

18 óra

Mágneses tér. Állandó mágnes. Vezeték és tekercs mágneses tere. Mágneses indukció és fluxus. Mágneses gerjesztés és térerősség. Anyagok viselkedése a mágneses térben. Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás. Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok. Mágneses kör. A mágneses tér és az áram kölcsönhatása. Az elektromágneses indukció. Mozgási és nyugalmi indukció. Önindukció. Kölcsönös indukció. Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása. Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai. Váltakozó feszültség előállítása. Váltakozó feszültség és áram jellemzői. Ellenállás váltakozó áramú körben. Induktivitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között. Induktív reaktancia. Kapacitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között. Kapacitív reaktancia. Impedancia. Váltakozó áramú teljesítmények. Fázisjavítás. Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása. Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői. Háromfázisú feszültségrendszerek. Transzformátorok. Villamos motorok és generátorok. 5.3.3. Szakrajz alapjai Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata. Műszaki rajzeszközök és használatuk. Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői. Szabványos rajzlapméretek. A műszaki rajzokon használatos vonalak. Szabványbetűk, számok és jelek. Feliratmező kialakítása. Rajzdokumentáció nyilvántartása. 106

18 óra

Vetületi, látszati és axonometrikus kép. A méretmegadás elemei. Méretarány. A méretezés alapelvei. Lemeztárgyak ábrázolása. Szögek szerkesztése. Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése. Szakasz osztása. Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése. Görbe vonalú síkidomok szerkesztése. A műszaki vázlat jellemzői, eszközei. Lemeztárgy műszaki vázlata. A vetületi ábrázolás alapjai. Merőleges vetítés, képsíkok. Síklapú testek ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása. Ábrázolás metszetekkel. Gépelemek ábrázolása. Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása. Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása. Szegek, csapszegek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott gépelemek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. Hegesztési varratok ábrázolása. 5.3.4. Fémek és ötvözetek Fémek általános tulajdonságai. Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján. A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek. Halmazállapot, olvadáspont. Olvadás, dermedés, kristályosodási formák. Színfém és ötvözet. Szilárdulási görbe, szövetszerkezet. Ötvözetek jellemzése. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői. Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás. Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői. Megmunkálhatóság, alakíthatóság. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői. 107

14 óra

A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői. Hővezető képesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői. Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai. A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői. Elektromos vezetőképesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége. A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége. 5.3.5. Nemfémes anyagok 12 óra Nemfémes anyagok általános tulajdonságai. Szerves és szervetlen anyagok jellemzői. Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői. Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége. Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása. Villamos szilárdság. Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6. Levegő villamos szigetelési tulajdonságai. Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Folyékony szigetelőanyagok: olajok. Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi. Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Műanyagok jellemzői, csoportosításuk. Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása. Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítás a megmunkálása, alkalmazása. 5.3.6. Minőségbiztosítás A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban. A teljes körű minőségszabályozás. A minőségellenőrzés alapfogalmai. Gyakoriság és valószínűség. Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben. 108

10 óra

Minőség-ellenőrzés fogalma. A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban. Végellenőrzés fogalma, módszerei. Mintavételi alapfogalmak. Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai. A mintavétel megtervezése. A minősítés dokumentálása. Méréses végellenőrzés. Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői. Minősítéses gyártásközi ellenőrzés. Mintavétel és mintanagyság. Minőségszabályozás. Minőségpolitika. A minőségszabályozás stratégiái. A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek. Minőségügyi rendszerek áttekintése. Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői. Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében. Minőségügyi szervezetek. A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai. A minőségtanúsítás feltételei. A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

4.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10008-12 Ügyfél-kommunikáció 4. Ügyfél kommunikáció tantárgy

36 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyfél-kommunikáció tantárgy alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás működése során. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketing kommunikáció fogalmával, jelentőségével. A tanulók ismerjék meg a vállalati arculat fogalmát, szükségességét a vállalkozás sikeres

109

működtetését. A tanulók ismerjék meg a pályázatírás főbb szempontjait, tudjanak üzleti tervet készíteni. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a szolgáltatások, vállalkozások jellemzőinek és működésének a megértésére. Segítse elő, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a racionális gondolkodás 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.

Témakörök 4.3.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység alapjai A marketing rövid története. Marketinggyakorlat kialakulása. Marketingszemlélet elterjedése. A gyakorlati marketing kialakulása. A marketing-alapfogalmak. Szükséglet. Igény. Kereslet. Marketing koncepció. Piaci szegmentumok, célcsoportok. A marketing mix 4P. A fogyasztói, vásárlói magatartás. A szükségletek hiearchiája. Maslow-féle modell. A piackutatás fogalma. A piackutatás mint a termelést követő művelet. A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései. Piaci információk gyűjtése. Piaci információk elemzése. Alternatív célok kitűzése. A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása. Költség, nyereség viszonyok meghatározása. Döntés a célról és az eszközökről. Piaci döntés megjelenése a tervben. Piackutatási módszerek. Levélben történő megkeresés. Telefonos megkeresés. Csoportos megkeresés. Megfigyelési módszerek. A termék vagy szolgáltatás életútja. Termék életgörbe. 110

36 óra

A piac telítettsége. Technikai fejlődés üteme. Versenytársak aktivitása. Marketing kommunikáció. Reklám. Személytelenség. Tömegszerűség. Egyirányúság. Azonosíthatóság. Tájékoztató. Befolyásolás. Emlékeztetés. Megerősítés. Termékismertető, bemutatódarab, referenciák. Termékismertető. Sajtóhirdetések. Reklámnyomtatványok. Körlevél. Szórólap. Termékismertető füzet. Plakát Rádióreklám. Reklámfilm. Televízió-reklám. Internetreklám. 4.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 4.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10006-12 Elektor-mechanikai ismeretek 9. Elektromechanika tantárgy

108 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a 111

gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat, módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák betartását. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.2.1. A méréstechnika alapjai 36 óra A mérés fogalma. A mérés eszközei. Mérési hibák jellemzői. Abszolút hiba. Relatív hiba. Mérési hibák csoportosítása. Rendszeres hibák. Véletlenszerű hibák. Mérőműszerek tipikus hibái. A villamos mérőműszerek metrológiai jellemzői. Méréshatár. Érzékenység. Műszerállandó. Fogyasztás. Árammérő műszerek fogyasztása. Feszültségmérő műszerek fogyasztása. Terhelhetőség. Pontossági osztály. Használati helyzet. Villamos mérőműszerek felépítése. A villamos mérőműszerek működése. A mérőműszerek felosztása működésük szerint. A mérőműszerek csoportosítása a mérési elv szerint. Analóg mérőműszerek. Digitális mérőműszerek. Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása. Analóg és digitális karakterisztikák. Mutatós és számjegyes kijelzők. Analóg elven működő mérőműszerek. 112

Egyenáramú mérőműszerek. Váltakozó áramú mérőműszerek. Méréshatár bővítése. Feszültségmérő méréshatárának bővítése. Ampermérő méréshatárának bővítése. Elektromechanikus mérőműszerek. Deprez mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei. Lágyvasas mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei. Elektrodinamikus mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Indukciós mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Elektronikus mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása. Digitális multiméterek. Digitális multiméterek alkalmazása. Digitális multiméterek felépítése. Digitális multiméterek működése. Digitális multiméterek fő egységei. Vezérlőegység feladata. A bemeneti fokozat feladata. A kijelző egység feladata. Leggyakrabban használt kijelző egységek. Fénydiódás (LED-es) kijelző. A LED-es kijelzők előnye. Folyadékkristályos (LCD) kijelző. Digitális műszerek jellemzői. Megjeleníthető számjegyek száma. Mérési tartományok. Felbontás. 113

Bemeneti impedancia. Pontosság. 9.2.2. Gépelemek A gépelemek felosztása. Kötőelemek. Oldhatatlan kötések. Szegecskötés. Hegesztett kötés. Ívhegesztéssel készített kötések. Lánghegesztéssel készített kötések. Ponthegesztett kötések. Forrasztás. Lágyforrasztás. Keményforrasztás. Egyéb (pl. hullám) forrasztás. Ragasztás. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg. Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék. Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak. Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. 114

36 óra

Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések. Kinematikai rajzok értelmezése. 9.2.3. Műszaki rajz A műszaki rajz fogalma és szükségessége. A műszaki rajz tartalma és fajtái. A műszaki rajz felosztása. Építési rajz. Géprajz. Villamos rajz. Elvi rajz. Műhelyrajz. Alkatrészrajz. Összeállítási rajz. Rész összeállítási rajz. Csoport összeállítási rajz. Teljes összeállítási rajz. Hálózati rajz. Kapcsolási rajz. Vázlatrajz. Szerkesztett rajz. A műszaki ábrázolás eszközei. Vonalfajták. Szabványos rajzlapméretek. Rajzlapok. Szövegmező. feliratmező. Szövegmező. feliratmező tartalma. Nyilvántartás szám. A rajz megnevezése. A tulajdonos neve. Kiegészítő mezők. Jelek. 115

36 óra

Műszaki információk. Adminisztrációs információk. Lapok száma. Méretarány, mértékegység. Tervező, rajzoló, ellenőrizte. Módosítás, kiegészítés, javítás, stb. Darabjegyzék. X típusú vízszintes rajzlap. Y típusú függőleges rajzlap. Él fogalma ábrázolása. Keret fogalma ábrázolása. Rajzszél fogalma ábrázolása. Rajzmező fogalma ábrázolása. Feliratmező fogalma ábrázolása. 9.3. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 9.4.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

116

Gyakorlat: 10007-12 Informatika és műszaki alapok 4. Műszaki informatika tantárgy

72 óra

9.5.A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket. 9.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.7.

Témakörök

9.7.1. Informatikai alapismeretek 18 óra Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése. Központi egység és perifériák. Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak. Hardver alapismeretek. Az alapkonfiguráció kialakítása. Input és output egységek. Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód. Nyomtatók. Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.). Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon. Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek fogalma. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok

117

feltárása. Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Rendszeres biztonsági mentések fontossága. Adatmentés. Jelszavas állományvédelem, attribútumok. Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres biztonsági mentések. Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás. Állományok elérése, teljes elérési út. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. Vírusok típusai. Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése. Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. Egyszerű programok telepítése. Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver, licencszerződés, copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad szoftverek, creativecommons. Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete. 9.7.2. Irodai alkalmazások 36 óra Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során. Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői. Megjelenítésre vonatkozó beállítások. Formázási műveletek. Helyesírás ellenőrzése. Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata. Táblázatok használata. Nyomtatás. Objektumok beszúrása a dokumentumba. A prezentáció készítésének menete. Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok. Vetítési beállítások, animáció, slideshow. Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása, adattípusok. Lapok átnevezése, másolása, törlése. Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása. Számformátumok, cellaformázási lehetőségek. A cellatartalom módosítása. Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány 118

és munkalap hivatkozások. Egyszerű függvények használata. Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme. Függvénytípusok. Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása. A diagram fogalma, részei, típusai, formázások. Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés. 9.7.3. Számítógépes hálózatok 18 óra Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága. Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás. Megosztott állományok, hálózati helyek elérése. Biztonságos jelszó. Hálózati nyomtatás lehetőségei. Az internet felépítése, szolgáltatásai. Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták). Távoli elérés használata. Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése. A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk. Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők. Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése, protokollok. Egy levelezőprogram működése, beállításai. Az elektronikus levél részei, jellemzői. E-mail cím beállítása, levelek írása. Műveletek levelekkel. Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása. Levelek rendszerezése. Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp, chat. Online fordítók használata. 9.8. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem 9.9. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10007-12 Informatika és műszaki alapok 119

10. Műszaki gyakorlatok tantárgy

180 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3. Témakörök 6.3.1. Anyagok és szerszámok 78 óra Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához. Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt felületminőséggel. Furatok középpontjának előrajzolása. Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása. Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása. 120

Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve. Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása. Érvég hüvelyezés. 6.3.2. Mérések 42 óra Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra. Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos leolvasása. Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres kitűző használatával. Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. Méret ellenőrzése idomszerrel. Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére. Áram- és feszültségmérés multiméterrel. Árammérés lakatfogóval. Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata. Vezeték, kötések ellenállásának mérése. Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel. Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel.

6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 60 óra Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között. A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel). A szegecs méretének helyes megválasztása. Menetes alkatrészek ábrázolása. Csavarok fajtái, adatai. Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. Menetkészítés eszközei és szerszámai. A menetfúrás és a menetmetszés. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. Csavarkötés létesítése csavaranyával. 121

Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya). Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése.

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 10.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10008-12 Ügyfél-kommunikáció 11. Ügyfél-kommunikáció gyakorlata

72 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapvető szabályaival. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

122

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

11.1.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 72 óra Reklámanyagok készítése. Cégajánló készítése. Katalógus készítése. Piackutatási terv készítése. Kérdőívkészítés. Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben. Árképzés a piaci ismeretek alapján Termékismertető, bemutatódarab, referenciák. Termékismertető. Sajtóhirdetések. Reklámnyomtatványok. Körlevél. Szórólap. Termékismertető füzet. Plakát Rádióreklám. Reklámfilm. Televízió-reklám. Internetreklám. Vásárok, szakkiállítások. Termékkísérő dokumentációk. Szállítás. Tárolás. Használatbavétel. Kezelés, karbantartás. A minőség szerepe a termelésben. Gyártásközi ellenőrzés. Minőségi bizonyítvány. Minőségjel. Védjegy Jegyzőkönyvet készít. Adatfeldolgozást végez. A fogyasztói, vásárlói magatartás. A szükségletek hierarchiája. Maslow-féle modell. A piackutatás fogalma. A piackutatás mint a termelést követő művelet. A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései. 123

Piaci információk gyűjtése. Piaci információk elemzése. Alternatív célok kitűzése. A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása. Költség, nyereség viszonyok meghatározása. Döntés a célról és az eszközökről. Piaci döntés megjelenése a tervben. Piackutatási módszerek. Levélben történő megkeresés. Telefonos megkeresés. Csoportos megkeresés. Megfigyelési módszerek. A termék vagy szolgáltatás életútja. Termék életgörbe. A piac telítettsége. Technikai fejlődés üteme. Versenytársak aktivitása. Marketing kommunikáció. Kommunikációs gyakorlat. Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad. Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart. Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése 11.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 11.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

124

Összefüggő szakmai gyakorlat I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 9. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul Műszaki gyakorlatok tantárgy Témakörök Szerszámok. Kézi szerszámok. Mérőeszközök. Rajzeszközök. Jelölő eszközök. Fűrészelés. Reszelés. Menetkészítés. Nyírás. Forrasztás. Gépi szerszámok. Fúrógép. Köszörűgép. Sarokcsiszoló. Megmunkáló gépek. Mérések. Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések. Hosszúság. Szög. Fordulatszám. Villamos alapműveletekhez szükséges mérések. Villamos mennyiségek. Egyen- és váltakozó feszültség. Egyen- és váltakozó áramerősség. Villamos teljesítmény.

125

Vezetékek folytonosság vizsgálata.

Mechanikai és villamos kötések. Mechanikai kötések. Csavarkötések. Szegecskötések. Ragasztott kötések. Forrasztott kötések. Villamos kötések. Csavaros kötések. Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.). Forrasztott kötések.

126

10. évfolyam Elmélet: 10008-12 Ügyfél-kommunikáció 6.

Ügyfél kommunikáció tantárgy

36 óra

6.3. A tantárgy tanításának célja Az ügyfél-kommunikáció tantárgy alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás működése során. A tanulók részletesen foglalkozzanak a marketing kommunikáció fogalmával, jelentőségével. A tanulók ismerjék meg a vállalati arculat fogalmát, szükségességét a vállalkozás sikeres működtetését. A tanulók ismerjék meg a pályázatírás főbb szempontjait, tudjanak üzleti tervet készíteni. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a szolgáltatások, vállalkozások jellemzőinek és működésének a megértésére. Segítse elő, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a racionális gondolkodás 6.4. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.5.

Témakörök 6.3.2. Vállalkozási ismeretek 18 óra Vállalkozás indításához szükséges dokumentumok beszerzése, kitöltése. A vállalkozás személyi feltételei. A sikeres vállalkozás alapításának feltételei. A vállalkozás működésének anyagi-technikai feltételei. Döntés a vállalkozási formáról. A vállalkozás indításának rendje. A vállalkozások pénzügyei. Bankszámlaszerződés és a bankszámla feletti rendelkezés. Fizetési módok és a pénzforgalom szabályai. Hitelezés, hitelformák, hitelfeltételek. Értékpapírok a vállalkozásban. A vállalkozások számviteli feladatai. Számvitel és könyvvitel. Könyvvezetés. Könyvelési bizonylatok. 127

Mérleg és mérlegkészítés. Az eredmény megállapítás módszerei. A vállalkozások adózásának rendje. A vállalkozások munkaügyi szabályai. Munkaszerződés. Munkaidő, pihenőidő. A munka díjazása. 7.3.3. Gazdasági tevékenység Napi feladatok adminisztrációja. Napi jelenlét adminisztrálása, munkalapok vezetése. Jelenléti ív. Raktári bizonylatok, anyaggazdálkodás bizonylatolása. Raktárjegy. Anyagjegyzék. Számlaadás. Számlaadási kötelezettség. Elismervény. Garancialevél, jótállási jegy. Szavatossági jog. Jótállási idő. Számlakiállítás különböző típusú számlákon, kézi és gépi számlázás. Számla, nyugtaadási kötelezettség. Üzleti terv készítése, tartalma. Ajánlat-készítés (árajánlat, szolgáltatási szerződés) Keresletorientált árképzés. Megrendelések nyilvántartása. Szállítólevél. Jegyzőkönyv formai elemei. Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei. Készletgazdálkodási dokumentumok vezetése. Leltározás, leltári dokumentáció használata.

18 óra

6.6. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 6.7. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

128

10006-12 Elektor-mechanikai ismeretek 12. Elektromechanika tantárgy

216 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat, módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák betartását. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3. Témakörök 12.3.1. Egyenáramú elektrotechnika Villamos alapfogalmak. Az atom szerkezete. A villamos töltés fogalma. Feszültség és potenciál. Az elektromos áram, áramerősség. Ellenállás és vezetés. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok. Az elektromos áram hatásai. Áramkör, mérések az áramkörben. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Az ellenállás, mint alkatrész. Villamos munka. A fogyasztók teljesítménye. Hatásfok. Ellenállások terhelhetősége. A hurok törvény. Ellenállások soros kapcsolása. 129

36 óra

Eredő ellenállás. Feszültségosztó. Potenciométer. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. A csomóponti törvény. Ellenállások párhuzamos kapcsolása. Áramosztó. Árammérő méréshatárának kiterjesztése. Vegyes kapcsolások. Az áram hőhatása. Az áram vegyi hatása. Elektrolízis. Galvánelemek. Akkumulátorok. Villamos tér. Coulomb törvénye. Villamos térerősség. Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás. Kapacitás. Kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolásai. Kondenzátorok üzemállapotai. Kondenzátorban tárolt energia. Kondenzátorok típusai. 12.3.2. Váltakozó áramú elektrotechnika Mágneses tér. Állandó mágnes. Vezeték és tekercs mágneses tere. Mágneses indukció és fluxus. Mágneses gerjesztés és térerősség. Anyagok viselkedése a mágneses térben. Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás. Mágnesezési görbe. Mágneses kör. A mágneses tér és az áram kölcsönhatása. Az elektromágneses indukció. Mozgási és nyugalmi indukció. Önindukció. Kölcsönös indukció. Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása. Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai. Váltakozó feszültség előállítása. 130

36 óra

Váltakozó feszültség és áram jellemzői. Ellenállás váltakozó áramú körben. Induktivitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között. Induktív reaktancia. Kapacitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között. Kapacitív reaktancia. Impedancia. Váltakozó áramú teljesítmények. Fázisjavítás. Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása. Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői. Háromfázisú feszültségrendszerek. Transzformátorok. Villamos motorok és generátorok. 12.3.3. A méréstechnika alapjai A mérés fogalma. A mérés eszközei. Mérési hibák jellemzői. Abszolút hiba. Relatív hiba. Mérési hibák csoportosítása. Rendszeres hibák. Véletlenszerű hibák. Mérőműszerek tipikus hibái. A villamos mérőműszerek metrológiai jellemzői. Méréshatár. Érzékenység. Műszerállandó. Fogyasztás. Árammérő műszerek fogyasztása. Feszültségmérő műszerek fogyasztása. Terhelhetőség. Pontossági osztály. Használati helyzet. Villamos mérőműszerek felépítése. A villamos mérőműszerek működése. A mérőműszerek felosztása működésük szerint. A mérőműszerek csoportosítása a mérési elv szerint. Analóg mérőműszerek. Digitális mérőműszerek. 131

36 óra

Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása. Analóg és digitális karakterisztikák. Mutatós és számjegyes kijelzők. Analóg elven működő mérőműszerek. Egyenáramú mérőműszerek. Váltakozó áramú mérőműszerek. Méréshatár bővítése. Feszültségmérő méréshatárának bővítése. Ampermérő méréshatárának bővítése. Elektromechanikus mérőműszerek. Deprez mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei. Lágyvasas mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei. Elektrodinamikus mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Indukciós mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Elektronikus mérőműszerek. Működési elve. Felépítése. Felhasználási területei Analóg és digitális mérőműszerek összehasonlítása. Digitális multiméterek. Digitális multiméterek alkalmazása. Digitális multiméterek felépítése. Digitális multiméterek működése. Digitális multiméterek fő egységei. Vezérlőegység feladata. A bemeneti fokozat feladata. A kijelző egység feladata. Leggyakrabban használt kijelző egységek. Fénydiódás (LED-es) kijelző. A LED-es kijelzők előnye. Folyadékkristályos (LCD) kijelző. 132

Digitális műszerek jellemzői. Megjeleníthető számjegyek száma. Mérési tartományok. Felbontás. Bemeneti impedancia. Pontosság. 12.3.4. Ipari anyagok Az anyagok szerkezete. Az anyagok csoportosítása. A fématom szerkezete. A fémek kristályszerkezete. A fémek tulajdonságai. Fizikai tulajdonságok. Kémiai tulajdonságok. Mechanikai tulajdonságok. Technológiai tulajdonságok. Fémes anyagok csoportosítása és tulajdonságai. A fémek ötvözetei. Könnyűfémek. Színesfémek. Nemesfémek. Mágneses és porkohászati anyagok. A réz előállítása. A réz ötvözetei. Alumínium előállítása. Alumínium ötvözetek és felhasználása. Villamos vezető és vezeték anyagok. Villamos érintkező anyagok. Villamos ellenállás anyagok. Félvezető anyagok. Villamos szigetelő anyagok jellemzői. Műanyagok csoportosítása és tulajdonságai. A műanyagok feldolgozása. Hőre keményedő műanyagok. Hőre lágyuló műanyagok. Különleges műanyag feldolgozási eljárások. Alkalmazott műanyagok. Fémek felületvédelme. Fémek korróziója. Fémes bevonatok. Nemfémes bevonatok. Kenőanyagok. 133

36 óra

12.3.5. Műszaki dokumentáció Méretarányok a rajzokon. Méretarányok megadása a rajzokon. Méretmegadás elemei. Méretvonal. Méretsegédvonal. Mutató vonal. Mérethatárolók. Méretszámok Vetületi ábrázolás. Vetületi ábrázolás célja. Vetítési módok. Axonometrikus ábrázolás. Perspektivikus ábrázolás. EURÓPAI vetítési módok. Szerkesztési alapok. Transzformációk. Metszési feladatok. Méretes feladatok. Sík és térgörbék. Különleges ábrázolások. Összeállítási rajz. Kiemelt részlet. Gépalkatrészek mérettűrése. Jelölések. Gépalkatrészek illeszkedése. Szabványos illesztési rendszerek. A szakmai műszaki rajzokon található jelölések. Mechanikai- és villamos műszaki rajzok értelmezése és készítése. A műszaki dokumentáció felépítése, értelmezése és használata. Telepítési rajzok értelmezése. A műszaki dokumentáció részei. A termék megnevezése. Műszaki rajzok. Gyártás folyamata. Gyártmány megnevezése. Műszaki leírás. Anyagnorma. Segédanyagok (nem épül be a termékbe). Alkatrész fogalma. Szerkezeti egység. Összetett komplex egység. 134

36 óra

Szabásjegyzék. Költségvetés. Műveletterv. Általános technológiai eljárás. 12.3.6. Elektronikai alkatrészek 36 óra Elektronikus áramkörök alkatrészei. Passzív alkatrészek. Ellenállások fajtái, tűrése, terhelhetősége. Vezetékek agyagai, terhelhetőség, szigetelések. Olvadóbiztosító fajtái. Kondenzátorok fajtái és jellemzői. Tekercsek fajtái, vasmagok jellemzői. Transzformátorok jellemzői, fajtái, alkalmazási területek. Piezokristály. Csatlakozók fajtái. Félvezető alkatrészek. Dióda. Általános célú dióda. Nagyáramú dióda. Fénykibocsátó dióda (LED). Zener-dióda. Zener diódás elemi stabilizátor kapcsolása. Fotóellenállás. Fotodióda. Foto tranzisztor. Lézerdióda. Feszültség levezető dióda. Változó kapacitású dióda (Varicap). Alagút dióda. Egyszerű áramkörök bemutatása a diódák gyakorlati alkalmazására. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Tranzisztor. Térvezérlésű tranzisztor (FET). A térvezérlésű tranzisztorok fajtái (MOSFET, JFET) A térvezérlésű tranzisztorok jellemzői. A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási területei. A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási korlátai. Bipoláris tranzisztor (BJT). A bipoláris tranzisztorok fajtái és jellemzőik. Teljesítménytranzisztorok és jellemzőik. Darlington tranzisztor. A bipoláris tranzisztorok alkalmazási korlátai. 135

Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. 10.3A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 12.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Gyakorlat: 10008-12 Ügyfél-kommunikáció 8

Ügyfél-kommunikáció gyakorlata

72 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapvető szabályaival. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.4.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 72 óra Reklámanyagok készítése. Cégajánló készítése. Katalógus készítése. Piackutatási terv készítése. Kérdőívkészítés. Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben. Árképzés a piaci ismeretek alapján Termékismertető, bemutatódarab, referenciák. Termékismertető. Sajtóhirdetések. 136

Reklámnyomtatványok. Körlevél. Szórólap. Termékismertető füzet. Plakát Rádióreklám. Reklámfilm. Televízió-reklám. Internetreklám. Vásárok, szakkiállítások. Termékkísérő dokumentációk. Szállítás. Tárolás. Használatbavétel. Kezelés, karbantartás. A minőség szerepe a termelésben. Gyártásközi ellenőrzés. Minőségi bizonyítvány. Minőségjel. Védjegy Jegyzőkönyvet készít. Adatfeldolgozást végez. A fogyasztói, vásárlói magatartás. A szükségletek hierarchiája. Maslow-féle modell. A piackutatás fogalma. A piackutatás mint a termelést követő művelet. A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései. Piaci információk gyűjtése. Piaci információk elemzése. Alternatív célok kitűzése. A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása. Költség, nyereség viszonyok meghatározása. Döntés a célról és az eszközökről. Piaci döntés megjelenése a tervben. Piackutatási módszerek. Levélben történő megkeresés. Telefonos megkeresés. Csoportos megkeresés. Megfigyelési módszerek. A termék vagy szolgáltatás életútja. Termék életgörbe. A piac telítettsége. 137

Technikai fejlődés üteme. Versenytársak aktivitása. Marketing kommunikáció. Kommunikációs gyakorlat. Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad. Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart. Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése 12.5. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10006-12 Elektromechanikai ismeretek 13. Elektromechanika gyakorlata

576 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja Gyakorlatias feladatértelmezés. A tanuló legyen képes beazonosítani a javítandó berendezést. Tudja feltárni a hibát. A tanuló ismerje az alkatrészek és gépek jelképeit. A tanuló legyen képes szükség szerint mechanikai, elektromos alkatrészeket cserélni, javítani, készíteni. A hibás berendezés javítását a dokumentációk utasításai szerint elvégezi. Működéspróbát, teszteket végez. A tanuló legyen képes a berendezések biztonságtechnikai méréseinek végrehajtására és annak szükség szerinti dokumentálására. Átadja a megjavított berendezést a felhasználónak a további működtetéshez szükséges dokumentációkkal együtt. A műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák betartását. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3.

Témakörök

13.3.1. Elektromechanikai berendezések elemei Elektromechanikai berendezések működésének megismerése. Mechanikus szerkezeti elemek megismerése. Oldhatatlan kötések készítése. Szegecskötések. 138

76 óra

Hegesztett kötések. Ívhegesztéssel készített kötések. Lánghegesztéssel készített kötések. Ponthegesztett kötések. Forrasztások. Lágyforrasztás. Keményforrasztás. Egyéb (pl. hullám) forrasztás. Ragasztások. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg. Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Szerelési gyakorlatok különböző kötésekkel. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak. Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. 139

Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések. Szerelési gyakorlatok a megismert gépelemekkel. 13.3.2. Elektromechanikai berendezések szerkezete Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok megismerése. A különböző kezelőszervek működésének megismerése. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlése.

86 óra

13.3.3. Elektromechanikai berendezések beüzemelése 126 óra A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát. A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. 140

Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a berendezés. A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek felépítése. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek beüzemelése. Másolók beüzemelése. Színes másolók beüzemelése. Digitális fénymásolók beüzemelése. Tintasugaras másolók beüzemelése. Lézernyomtatók beüzemelése. Rajzgépek beüzemelése. Szkennerek beüzemelése. Faxkészülékek beüzemelése. Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról. 13.3.4. Szerkezeti elemek javítása 76 óra A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása. A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges. A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása. A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése. A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell megkezdeni. Mechanikus szerkezeti elemek javítása. Oldhatatlan kötések. Szegecskötés. Hegesztett kötés. 141

Forrasztás. Ragasztás. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék. Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak. Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések.

142

13.3.5. Részegységek javítása 86 óra Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok javítása. A különböző kezelőszervek működésének javítása. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése,javítása. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek javítása. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlésének javítása. A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje, pótlása. Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani, cserélni. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) 13.3.6. Elektromechanikai berendezések javítása 126 óra A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a berendezés, szükség szerint pótolni. 143

A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek javítása. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek. Másolók. Színes másolók. Digitális fénymásolók. Tintasugaras másolók. Lézernyomtatók. Rajzgépek. Szkennerek. Faxkészülékek. Többfunkciós irodai berendezések. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról Villamos mérések. Tápegységek. Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri elemek alkatrészcserés javítása. Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje, javítása. Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje javítása. Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése. A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő ellátása. Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres) cseréje, javítása. Vezérlők javítása. Vezérlők cseréje. A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja. Villamos biztonság technikai mérést végez. Ellenőrzi a berendezésre előírt érintés védelmi előírások maradéktalan 144

meglétét. Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat. A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek. 13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakma-specifikus tanműhely 13.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

145

Összefüggő szakmai gyakorlat I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 10. évfolyamot követően 140 óra Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul Műszaki gyakorlatok tantárgy Témakörök Szerszámok. Kézi szerszámok. Mérőeszközök. Rajzeszközök. Jelölő eszközök. Fűrészelés. Reszelés. Menetkészítés. Nyírás. Forrasztás. Gépi szerszámok. Fúrógép. Köszörűgép. Sarokcsiszoló. Megmunkáló gépek. Mérések. Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések. Hosszúság. Szög. Fordulatszám. Villamos alapműveletekhez szükséges mérések. Villamos mennyiségek. Egyen- és váltakozó feszültség. Egyen- és váltakozó áramerősség.

146

Villamos teljesítmény. Vezetékek folytonosság vizsgálata.

Mechanikai és villamos kötések. Mechanikai kötések. Csavarkötések. Szegecskötések. Ragasztott kötések. Forrasztott kötések. Villamos kötések. Csavaros kötések. Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.). Forrasztott kötések. A 10008-12 azonosító számú, Ügyfél-kommunikáció Ügyfél-kommunikáció gyakorlata tantárgy Témakörök Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata Reklámanyagok készítése. Cégajánló készítése. Katalógus készítése. Piackutatási terv készítése. Kérdőívkészítés. Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben. Árképzés a piaci ismeretek alapján. Internetreklám. Termékismertető, bemutatódarab, referenciák. Vásárok, szakkiállítások. Termékkísérő dokumentációk. Szállítás. Tárolás. Használatbavétel. Kezelés, karbantartás. A minőség szerepe a termelésben. Gyártásközi ellenőrzés. Minőségi bizonyítvány. Minőségjel.

147

Védjegy Jegyzőkönyvet készít. Adatfeldolgozást végez. Kommunikációs gyakorlat. Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad. Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart. Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése. A 10006-12 azonosító számú, Elektromechanikai ismeretek Elektromechanika gyakorlata tantárgy Témakörök Elektromechanikai berendezések elemei Elektromechanikai berendezések működésének megismerése. Mechanikus szerkezeti elemek megismerése. Oldhatatlan kötések készítése. Szegecskötések. Hegesztett kötések. Ívhegesztéssel készített kötések. Lánghegesztéssel készített kötések. Ponthegesztett kötések. Forrasztások. Lágyforrasztás. Keményforrasztás. Egyéb (pl. hullám) forrasztás. Ragasztások. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg. Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék. Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Szerelési gyakorlatok különböző kötésekkel. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak.

148

Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések. Szerelési gyakorlatok a megismert gépelemekkel. Elektromechanikai berendezések szerkezete Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok megismerése. A különböző kezelőszervek működésének megismerése. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. 149

Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlése. Elektromechanikai berendezések beüzemelése A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát. A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a berendezés. A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek felépítése. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek beüzemelése. Másolók beüzemelése. Színes másolók beüzemelése. Digitális fénymásolók beüzemelése. 150

Tintasugaras másolók beüzemelése. Lézernyomtatók beüzemelése. Rajzgépek beüzemelése. Szkennerek beüzemelése. Faxkészülékek beüzemelése. Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról. Szerkezeti elemek javítása A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása. A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges. A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása. A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése. A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell megkezdeni. Mechanikus szerkezeti elemek javítása. Oldhatatlan kötések. Szegecskötés. Hegesztett kötés. Forrasztás. Ragasztás. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék. Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak. Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. 151

Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések. Részegységek javítása Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok javítása. A különböző kezelőszervek működésének javítása. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése,javítása. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek javítása. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. 152

Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlésének javítása. A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje, pótlása. Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani, cserélni.. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) Elektromechanikai berendezések javítása A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazzae a berendezés, szükség szerint pótolni. A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek javítása. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek. Másolók. Színes másolók. Digitális fénymásolók. Tintasugaras másolók. Lézernyomtatók. Rajzgépek. Szkennerek. Faxkészülékek. Többfunkciós irodai berendezések. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról Villamos mérések. Tápegységek. 153

Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri elemek alkatrészcserés javítása. Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje, javítása. Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje javítása. Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése. A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő ellátása. Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres) cseréje, javítása. Vezérlők javítása. Vezérlők cseréje. A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja. Villamos biztonság technikai mérést végez. Ellenőrzi a berendezésre előírt érintés védelmi előírások maradéktalan meglétét. Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat. A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek.

154

11. évfolyam Elmélet: 11499-12 Foglalkoztatás II. 2. Foglalkoztatás II. tantárgy

32 óra

2.5. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.6. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.7. Témakörök 2.7.1. Munkajogi alapismeretek 8 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái:atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás(mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.7.2. Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.

155

Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.7.3. Álláskeresés 8 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.7.4. Munkanélküliség 8 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).

156

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.8. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.9. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

157

11497-12 Foglalkoztatás I. 3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.4. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.5. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.6. Témakörök 3.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven

158

feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs 20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör

159

tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

160

10006-12 Elektromechanikai ismeretek 14. Elektromechanika tantárgy

140 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megalapozó ismereteket szereznek az elektromechanika szakma területén. Az elektrotechnika témakör mélyítse tovább a már megszerzett ismereteket. Tegye képessé a tanulókat elektrotechnikai feladatok megoldására a gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a különböző gépeket, felhasználásuk szerint csoportosításban, valamint működési elvük szerint. Mérési alapfogalmakat, módszereket és eszközhasználatot sajátítanak el a villamos és nem villamos mérési feladatok végzéséhez. Az ipari anyagok megismerése tegye lehetővé a munka során felhasználható anyagok helyes megválasztását, felhasználásuk lehetőségeit. A tanulók ismerjék meg és alkalmazza a műszaki rajz alapelemeit. A tanulók rajzolvasási készsége segítse a pontos gyakorlati munkát. A műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák betartását. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3.

Témakörök

14.3.1. Műszerek és mérések Biztonságtechnikai előírások. A méréstechnika alapjai. Villamos mérőterem használati szabályzata. A mérés menete. A mérési jegyzőkönyv felépítése. A mérési jegyzőkönyv tartalmi elemei. Méréstechnika a gyakorlatban. Egyszerű áramkör. Az áramkör elemei. Az áramkör elvi felépítése. Az áramkör rajzjelei. Az áramkör jelölési rendszere. Mérések egyenáramú áramkörökben. Áram és feszültség mérése. A műszerek jelképi jelölései. Áram és feszültségmérő kapcsolása az áramkörbe. Ellenállás mérés (közvetett úton). Ellenállás mérés (közvetlen úton). 161

39 óra

Mérés analóg multiméterrel (feszültségmérővel, árammérővel, ohmmérővel) Mérés digitális multiméterrel (feszültségmérővel, árammérővel, ohmmérővel) Mérőműszer használati útmutató tanulmányozása. Mérőműszerek méréshatárának bővítése. Mérések váltakozó áramú áramkörökben. Effektív érték, csúcsérték, átlag érték mérése. Villamos teljesítmények mérése. Teljesítménytényező mérése. Impedancia mérése. Reaktanciák mérése. Rezgőkörök vizsgálata. Jelgenerátor és oszcilloszkóp használata. Jelalakok vizsgálata oszcilloszkóppal. Impulzustechnikai és logikai áramkörök mérése. Villamos biztonságtechnikai mérések, folytonossági vizsgálatok. 14.3.2. Elektronikai alkatrészek 27 óra Elektronikus áramkörök alkatrészei. Passzív alkatrészek. Ellenállások fajtái, tűrése, terhelhetősége. Vezetékek agyagai, terhelhetőség, szigetelések. Olvadóbiztosító fajtái. Kondenzátorok fajtái és jellemzői. Tekercsek fajtái, vasmagok jellemzői. Transzformátorok jellemzői, fajtái, alkalmazási területek. Piezokristály. Csatlakozók fajtái. Félvezető alkatrészek. Dióda. Általános célú dióda. Nagyáramú dióda. Fénykibocsátó dióda (LED). Zener-dióda. Zener diódás elemi stabilizátor kapcsolása. Fotóellenállás. Fotodióda. Foto tranzisztor. Lézerdióda. Feszültség levezető dióda. Változó kapacitású dióda (Varicap). Alagút dióda. Egyszerű áramkörök bemutatása a diódák gyakorlati alkalmazására. 162

Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Tranzisztor. Térvezérlésű tranzisztor (FET). A térvezérlésű tranzisztorok fajtái (MOSFET, JFET) A térvezérlésű tranzisztorok jellemzői. A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási területei. A térvezérlésű tranzisztorok alkalmazási korlátai. Bipoláris tranzisztor (BJT). A bipoláris tranzisztorok fajtái és jellemzőik. Teljesítménytranzisztorok és jellemzőik. Darlington tranzisztor. A bipoláris tranzisztorok alkalmazási korlátai. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. 14.3.3. Alapáramkörök Félvezető áramkörök technológiája. Vastagréteg technológia. Vékonyréteg technológia. Integrált áramkörök tokozása. A technológiából következő alkalmazási korlátok. Integrált áramkörök. Digitális integrált áramkörök fajtái (TTL, MOS, stb.). Digitális integrált áramkörök használat jellemzői (jelölésrendszer, tápfeszültség, logikai szintek, használati hőmérséklettartomány, terhelhetőség, stb.) Analóg integrált áramkör. Analóg integrált áramkörök használati jellemzői. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Egyéb aktív elemek. Egyrétegű tranzisztor (UJT). Triac. Tirisztor. Varisztor. Optocsatolók. Egyszerű kapcsolások egyéb aktív elemekkel. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Kijelző eszközök. Hétszegmenses kijelző. Folyadékkristályos kijelző (LCD). Katódsugárcső. LED kijelző. A különböző típusú kijelzők alkalmazási területei. Elektromechanikai érzékelők. 163

37 óra

Hőmérsékletérzékelők. Áramlásérzékelők. Elmozdulás érzékelők. Mikrofon. Hangszóró. Nyúlásmérő bélyeg. Nyomáskapcsoló. Fordulatszámmérő. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Foto elektronikai eszközök. Fotocella. Napelem. CCD. Foto ellenállás. 14.3.4. Elektronikus áramkörök Analóg áramkörök. Egyenirányítók. Egy- és kétutas egyenirányítók. Egyenirányítókhoz használatos szűrő áramkörök. Hálózati egyenirányítók. Diódás vágó- és védőáramkörök. Erősítő. Egyenfeszültségű erősítők felépítése és jellemzőik. Hangfrekvenciás erősítők felépítése és jellemzőik. Teljesítményerősítők felépítése és jellemzőik. Aktív és passzív szűrő. A szűrők jellemzői és alkalmazási területük. Oszcillátorok fajtái, használati frekvenciatartomány. Az oszcillátorok frekvenciastabilitása, kvarc oszcillátorok. Tápegység. Lineáris üzemű stabilizátorok. Fix feszültségű stabilizátorok. Túláram védelem. Kapcsolóüzemű stabilizátorok. Műveleti erősítő. Műveleti erősítők használati jellemzői. Műveleti erősítők alkalmazási korlátai. Egyen és váltakozófeszültségű erősítők. Egyszerű műveletvégző áramkörök. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. Digitális áramkörök. Logikai kapu. 164

37 óra

Egyszerű kombinációs hálózatok. Multiplexer és demultiplexer. Aritmetikai áramkörök. Tárolók. Sorrendi hálózatok fogalma. Regiszter. Számláló. Programozható logikai eszközök fogalma (PLA, PAL, PGA) Mikrokontroller. Mikroprocesszor. Mikroprocesszoros rendszer elemei. Memóriák. Be-kiviteli egység. Aritmetikai egység. Vezérlőegység. Sinrendszer. Alkalmazási példák elektromechanikai készülékekben. 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 14.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

Gyakorlat: 10006-12 Elektromechanikai ismeretek 15. Elektromechanika gyakorlata

512 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja Gyakorlatias feladatértelmezés. A tanuló legyen képes beazonosítani a javítandó berendezést. Tudja feltárni a hibát. A tanuló ismerje az alkatrészek és gépek jelképeit. A tanuló legyen képes szükség szerint mechanikai, elektromos alkatrészeket cserélni, javítani, készíteni. A hibás berendezés javítását a dokumentációk utasításai szerint elvégezi. Működéspróbát, teszteket végez. A tanuló legyen képes a berendezések biztonságtechnikai méréseinek végrehajtására és annak szükség szerinti dokumentálására. Átadja a megjavított berendezést a felhasználónak a további működtetéshez szükséges dokumentációkkal együtt. A műszaki dokumentációk helyes értelmezése segítse a minőségbiztosítási stratégiák betartását.

165

15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.3.

Témakörök

15.3.1. Elektromechanikai berendezések szerkezete Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok megismerése. A különböző kezelőszervek működésének megismerése. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők megismerése. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlése.

117 óra

15.3.2. Elektromechanikai berendezések beüzemelése 121 óra A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát. A hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. 166

A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a berendezés. A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek felépítése. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek beüzemelése. Másolók beüzemelése. Színes másolók beüzemelése. Digitális fénymásolók beüzemelése. Tintasugaras másolók beüzemelése. Lézernyomtatók beüzemelése. Rajzgépek beüzemelése. Szkennerek beüzemelése. Faxkészülékek beüzemelése. Többfunkciós irodai berendezések beüzemelése. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról. 15.3.3. Szerkezeti elemek javítása 71 óra A javításra átvett berendezés munkalapján feltüntetett hiba feltárása. A feltárt hiba dokumentálása, pontosítása szükséges. A javításhoz szükséges alkatrészek dokumentálása. A javításhoz szükséges alkatrészek, anyagok megrendelése, beszerzése. A berendezés javítását a gyártó által kiadott javítási útmutató alapján kell megkezdeni. Mechanikus szerkezeti elemek javítása. Oldhatatlan kötések. Szegecskötés. Hegesztett kötés. Forrasztás. 167

Ragasztás. Oldható kötések. Csavarkötés. Csapszeg Tengelykötések. Zsugorkötés. Kúpos kötés. Retesz. Ék. Bordástengely kötések. Fogas tengelykötések. Poligontengely kötés. Forgást közvetítő gépelemek. Tengelyek. Csapágyak. Siklócsapágy. Gördülőcsapágy. Hidrosztatikus csapágy. Tengelykapcsolók és fékszerkezetek. Üzem közben nem oldható kapcsolók. Merev tengelykapcsolók. Rugalmas tengelykapcsolók. Hajlékony tengelykapcsolók. Üzem közben oldható tengelykapcsolók. Körmös kapcsoló. Tárcsás kapcsoló. Lemezes kapcsoló. Fékszerkezetek. Szabadonfutók. Kilincsművek. Forgást átszármaztató elemek. Szíjhajtás. Lánchajtás. Fogazott hajtás. Fogaskerék. Csigahajtás. Hullámhajtás. Egyéb gépelemek. Rugók. Tömítések.

168

15.3.4. Részegységek javítása 85 óra Kinematikai rajzok értelmezése. Kezelőszervek működtetésével létrehozható hatás mechanizmusok javítása. A különböző kezelőszervek működésének javítása. Burkolatok, egyéb szerkezeti elemek szakszerű kezelése, szerelése. Szerkezeti egységek összekapcsolódásának logikai értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának értelmezése. A berendezések működési blokkvázlatának használata. Működtető panelek azonosítása. Működtető panelek működőképességének ellenőrzése. Mechanikus és elektronikus vezérlők javítása. Mechanikus és elektronikus szabályozók megismerése. Funkcionális vizsgálatok elvégzése. Hajtások ellenőrzése, javítása. Egyenes vonalú vagy forgómozgást végző. Lökethossz vagy elfordulási tartomány. Kifejtett erő vagy forgatónyomaték. Dinamikus sajátosságok. Működtető energia fajtái. A pozicionálás módja. Megfogó szerkezetek javítása. Csuklós szorító mechanizmusok. Fogaskerék fogasléc kapcsolatok. Bütykös mechanizmusok. Orsós szerkezetek. Megfogó mozgások vezérlésének javítása. A berendezések villamos hálózatra kapcsolás előtti ellenőrzése. Szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a berendezés szigetelést biztosító burkolatainak meglétét, megfelelő állapotát,a hibás darabok cseréje, pótlása. Ellenőrizni kell hálózati csatlakozó vezeték szigetelésének folytonosságát valamint a csatlakozó elemek hibátlanságát, szükség estén javítani, cserélni. Ellenőrizni kell a berendezésben alkalmazott biztosíték értékét. Csak a berendezés gépkönyvében feltüntetett érték fogadható el. A berendezést fel kell tölteni a működéséhez szükséges segédanyagokkal. (Papír, festék, folyadék, stb.) 15.3.5. Elektromechanikai berendezések javítása 118 óra A bekapcsolást megelőzően meg kell győződni, hogy az esetleges szállítási stabilizátorok eltávolításra kerültek-e. A szükséges kenő, hűtőanyagokat megfelelő mennyiségben tartalmazza-e a berendezés, szükség szerint pótolni. 169

A feszültség alá helyezés után a berendezés helyes működőképességét tesztüzemben ellenőrizni szükséges. Leggyakrabban előforduló berendezések, gépcsoportok javítása. Mechanikus és villamos írógépek. Mechanikus írógépek javítása. Billentyűmező. Betűszerkezet. Váltószerkezet. Szalagszerkezet. Kocsi vezérlés. Papírvezető szerkezet. Sortovábbító. Kiegészítő szerkezetek. Villamos írógépek. Másolók. Színes másolók. Digitális fénymásolók. Tintasugaras másolók. Lézernyomtatók. Rajzgépek. Szkennerek. Faxkészülékek. Többfunkciós irodai berendezések. Ügyfél tájékoztatása a berendezés rendeltetésszerű használatáról Villamos mérések. Tápegységek. Funkcionális áramkörök paneljeinek cseréje, egyszerűbb áramköri elemek alkatrészcserés javítása. Az irányítástechnikai alkatrészek vizsgálata szükség szerinti cseréje, javítása. Villamos hajtások ellenőrzése, a meghibásodott alkatrészek cseréje javítása. Mechanikai alkatrészek vizsgálata. A kopott, törött, elhasználódott alkatrészek cseréje, javítása, új alkatrész készítése. A mechanikus szerkezetek megfelelő kenő, hűtőanyaggal történő ellátása. Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres) cseréje, javítása. Vezérlők javítása. Vezérlők cseréje. A javítást követően a biztonságos működést a javító garantálja. Villamos biztonság technikai mérést végez. Ellenőrzi a berendezésre előírt érintés védelmi előírások maradéktalan 170

meglétét. Dokumentálja az elvégzett munkát. Kitölti a szükséges okmányokat. A megjavított berendezést átadja a megrendelőnek. 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakma-specifikus tanműhely 15.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

10008-12 Ügyfél-kommunikáció

16. Ügyfél-kommunikáció gyakorlata

64 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja Az ügyfél-kommunikáció tantárgy gyakorlatának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez. Tegye képessé a tanulókat irodai programcsomagok egyedi és integrált használatára, a vállalkozások indításához szükséges dokumentumok, valamint a pénzgazdálkodási bizonylatok kitöltésére. Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni a gazdálkodásra vonatkozóan. Tudjanak az áruforgalomhoz, pénzkezeléshez, pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. A bizonylati rendet tudják betartani. Készítsenek SWOT analízist az üzleti tervhez. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapvető szabályaival. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 16.1. Témakörök 16.1.1. Ügyfélkapcsolati tevékenység gyakorlata 32 óra Reklámanyagok készítése. Cégajánló készítése. Katalógus készítése. Piackutatási terv készítése. Kérdőívkészítés. Megadott szempontok szerint piackutatást végez szolgáltató egységben. Árképzés a piaci ismeretek alapján

171

Termékismertető, bemutatódarab, referenciák. Termékismertető. Sajtóhirdetések. Reklámnyomtatványok. Körlevél. Szórólap. Termékismertető füzet. Plakát Rádióreklám. Reklámfilm. Televízió-reklám. Internetreklám. Vásárok, szakkiállítások. Termékkísérő dokumentációk. Szállítás. Tárolás. Használatbavétel. Kezelés, karbantartás. A minőség szerepe a termelésben. Gyártásközi ellenőrzés. Minőségi bizonyítvány. Minőségjel. Védjegy Jegyzőkönyvet készít. Adatfeldolgozást végez. A fogyasztói, vásárlói magatartás. A szükségletek hierarchiája. Maslow-féle modell. A piackutatás fogalma. A piackutatás mint a termelést követő művelet. A piackutató vizsgálatok munkafázisai és összefüggései. Piaci információk gyűjtése. Piaci információk elemzése. Alternatív célok kitűzése. A célok eléréséhez szükséges eszközök kiválasztása. Költség, nyereség viszonyok meghatározása. Döntés a célról és az eszközökről. Piaci döntés megjelenése a tervben. Piackutatási módszerek. Levélben történő megkeresés. Telefonos megkeresés. Csoportos megkeresés. Megfigyelési módszerek. 172

A termék vagy szolgáltatás életútja. Termék életgörbe. A piac telítettsége. Technikai fejlődés üteme. Versenytársak aktivitása. Marketing kommunikáció. Kommunikációs gyakorlat. Ügyfelekkel tárgyal, szakmai segítséget ad. Ügyfeleknek géphasználati, kezelési oktatást tart. Gépátvételi és kiadási dokumentumok kitöltése 16.1.2. Vállalkozás dokumentálása 16 óra Vállalkozás indításához szükséges dokumentumok beszerzése, kitöltése. A vállalkozás személyi feltételei. A sikeres vállalkozás alapításának feltételei. A vállalkozás működésének anyagi-technikai feltételei. Döntés a vállalkozási formáról. A vállalkozás indításának rendje. A vállalkozások pénzügyei. Bankszámlaszerződés és a bankszámla feletti rendelkezés. Fizetési módok és a pénzforgalom szabályai. Hitelezés, hitelformák, hitelfeltételek. Értékpapírok a vállalkozásban. A vállalkozások számviteli feladatai. Számvitel és könyvvitel. Könyvvezetés. Könyvelési bizonylatok. Mérleg és mérlegkészítés. Az eredmény megállapítás módszerei. A vállalkozások adózásának rendje. A vállalkozások munkaügyi szabályai. Munkaszerződés. Munkaidő, pihenőidő. A munka díjazása. 16.1.3. Gazdasági tevékenység gyakorlata Napi feladatok adminisztrációja. Napi jelenlét adminisztrálása, munkalapok vezetése. Jelenléti ív. Raktári bizonylatok, anyaggazdálkodás bizonylatolása. Raktárjegy. Anyagjegyzék. Számlaadás. 173

16 óra

Számlaadási kötelezettség. Elismervény. Garancialevél, jótállási jegy. Szavatossági jog. Jótállási idő. Számlakiállítás különböző típusú számlákon, kézi és gépi számlázás. Számla, nyugtaadási kötelezettség. Üzleti terv készítése, tartalma. Ajánlat-készítés (árajánlat, szolgáltatási szerződés) Keresletorientált árképzés. Megrendelések nyilvántartása. Szállítólevél.. Jegyzőkönyv formai elemei. Jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei. Készletgazdálkodási dokumentumok vezetése. Leltározás, leltári dokumentáció használata. 16.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 16.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

174


Az

ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS 6. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport XI. Villamosipar és elektronika ágazat

OKJ SZÁM: 34 522 03

HELYI PROGRAMJA

Készült:

A szakképzési kerettantervek 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készült.

Debrecen 2015.

175

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –


valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 34 522 03 Elektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 522 03 A szakképesítés megnevezése: Elektronikai műszerész Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamos ipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

176

vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 6. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.


Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs

177

VI.



évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

178

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elméleti gyakorla heti ti heti óraszá óraszám m

Éves óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszá óraszám m

Éves óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Éves óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5 + 0,5

16+16


Foglalkoztatás I.

2

64

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek

2

Elektronika

72 90+18

2,5 + 0,5

Műszaki gyakorlatok

10320-12

18

0,5

3+1

108+ 36

60

3

3 108

108

Elektronikai berendezések Elektronika gyakorlat

3,5 + 1

126+ 36

Elektronikus áramkörök

80

8+1

3+1

179

288+ 36 108+ 36

80

3 + 0,5

96+16

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása

Ipari alkalmazástechnika

3 96

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

Összes óra Összes óra Éves óraszám

9 6 + 0,5

8,5 + 2

6+1

14,5+2,5

140

234+378=612

324

60

17 + 1 23+2

8,5+1 140

252+648=900

Éves elméleti óra

14,5 + 1,5

464+48

14,5 +1,5 23+2,5

304+512=816

234 + 252 + 304 = 790

Éves gyakorlati óra

378 +648 + 512 + 140 + 140 = 1818

Éves összes óra

790 + 1818 = 2608 Elmélet: 790/2608  30,3 % Gyakorlat: 1818/2608  69,7 %

Elméleti és gyakorlati órák százalékos aránya

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

180

A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 9. évfolyam ELMÉLET 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 2. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 3. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra/év 18óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei

181

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.

1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés

182

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.

2 óra

Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.

183

A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

jelentősége

és

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 184

185

10007-12 Informatikai és műszaki alapok 2. Műszaki ismeretek tantárgy

108 óra

2.1.A tantárgy tanításának célja Szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit. 2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 2.3.Témakörök 2.3.1. Egyenáramú áramkörök Az atom szerkezete. A villamos töltés fogalma. Feszültség és potenciál. Az elektromos áram, áramerősség. Ellenállás és vezetés. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok. Az elektromos áram hatásai. Áramkör, mérések az áramkörben. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Az ellenállás, mint alkatrész. Villamos munka. A fogyasztók teljesítménye. Hatásfok. Ellenállások terhelhetősége. A hurok törvény. 186

22 óra

Ellenállások soros kapcsolása. Eredő ellenállás. Feszültségosztó. Potenciométer. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. A csomóponti törvény. Ellenállások párhuzamos kapcsolása. Áramosztó. Árammérő méréshatárának kiterjesztése. Vegyes kapcsolások. Az áram hőhatása. Az áram vegyi hatása. Elektrolízis. Galvánelemek. Akkumulátorok. Villamos tér. Coulomb törvénye. Villamos térerősség. Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás. Kapacitás. Kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolásai. Kondenzátorok üzemállapotai. Kondenzátorban tárolt energia. Kondenzátorok típusai. 2.3.2. Mágneses tér és váltakozó áram Mágneses tér. Állandó mágnes. Vezeték és tekercs mágneses tere. Mágneses indukció és fluxus. Mágneses gerjesztés és térerősség. Anyagok viselkedése a mágneses térben. Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás. Mágnesezési görbe. Mágneses kör. A mágneses tér és az áram kölcsönhatása. Az elektromágneses indukció. Mozgási és nyugalmi indukció. Önindukció. Kölcsönös indukció. Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása. 187

22 óra

Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai. Váltakozó feszültség előállítása. Váltakozó feszültség és áram jellemzői. Ellenállás váltakozó áramú körben. Induktivitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között. Induktív reaktancia. Kapacitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között. Kapacitív reaktancia. Impedancia. Váltakozó áramú teljesítmények. Fázisjavítás. Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása. Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői. Háromfázisú feszültségrendszerek. Transzformátorok. Villamos motorok és generátorok. 6.7.3. Szakrajz alapjai Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata. Műszaki rajzeszközök és használatuk. Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői. Szabványos rajzlapméretek. A műszaki rajzokon használatos vonalak. Szabványbetűk, számok és jelek. Feliratmező kialakítása. Rajzdokumentáció nyilvántartása. Vetületi, látszati és axonometrikus kép. A méretmegadás elemei. Méretarány. A méretezés alapelvei. Lemeztárgyak ábrázolása. Szögek szerkesztése. Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése. Szakasz osztása. Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése. Görbe vonalú síkidomok szerkesztése. A műszaki vázlat jellemzői, eszközei. Lemeztárgy műszaki vázlata. A vetületi ábrázolás alapjai. Merőleges vetítés, képsíkok. 188

22 óra

Síklapú testek ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása. Ábrázolás metszetekkel. Gépelemek ábrázolása. Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása. Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása. Szegek, csapszegek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott gépelemek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. Hegesztési varratok ábrázolása. 6.7.4. Fémek és ötvözetek 16 óra Fémek általános tulajdonságai. Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján. A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek. Halmazállapot, olvadáspont. Olvadás, dermedés, kristályosodási formák. Színfém és ötvözet. Szilárdulási görbe, szövetszerkezet. Ötvözetek jellemzése. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői. Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás. Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői. Megmunkálhatóság, alakíthatóság. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői. Hővezető képesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői. Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai. A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői. Elektromos vezetőképesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége. A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége.

6.7.5.

Nemfémes anyagok

14 óra 189

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai. Szerves és szervetlen anyagok jellemzői. Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői. Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége. Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása. Villamos szilárdság. Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6. Levegő villamos szigetelési tulajdonságai. Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Folyékony szigetelőanyagok: olajok. Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi. Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Műanyagok jellemzői, csoportosításuk. Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása. Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása, megmunkálása, alkalmazása. 6.7.6. Minőségbiztosítás 12 óra A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban. A teljes körű minőségszabályozás. A minőségellenőrzés alapfogalmai. Gyakoriság és valószínűség. Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben. Minőség-ellenőrzés fogalma. A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban. Végellenőrzés fogalma, módszerei. Mintavételi alapfogalmak. Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai. A mintavétel megtervezése. A minősítés dokumentálása. Méréses végellenőrzés. Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői. Minősítéses gyártásközi ellenőrzés. Mintavétel és mintanagyság. 190

Minőségszabályozás. Minőségpolitika. A minőségszabályozás stratégiái. A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek. Minőségügyi rendszerek áttekintése. Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői. Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében. Minőségügyi szervezetek. A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai. A minőségtanúsítás feltételei. A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében. 2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

2.5.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

191

10320-12 Elektronikai berendezések 3. Elektronika tantárgy

108 óra

3.1.A tantárgy tanításának célja Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének megértésére a tanulók a munkájuk során használják a szabványos jelöléseket. Alakuljon ki a tanulókban az az igény, hogy alkalmazni tudják az elektronika szabványos jelölésrendszerét. 3.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 3.3.Témakörök 3.3.1. Műszaki dokumentáció Villamos rajzjelek Vezetékek Áramforrások Feszültség– és áramrendszerek Villamos készülékek kapocsjelölése Kondenzátorok Állandó és változó értékű ellenállások, potenciométerek Tekercsek, transzformátorok Fényforrások Kapcsolók és érintkezők, jelfogók Csatlakozások Olvadóbiztosítók, feszültséglevezetők Antennák Elektroakusztikai átalakítók Generátorok Átalakítók Erősítők Szűrők Félvezető eszközök Villamos mérőműszerek Logikai elemek 192

36 óra

Villamos forgógépek Világítástechnika és épületvillamosság Az erősáramú technika rajzjelei Az automatika rajzjelei Villamos rajzcsoportok és típusok Elvi összefüggési és működési vázlatok Tömbvázlat vagy blokkvázlat A működési vázlat Elvi kapcsolási rajzok Méretezési részletrajz Elvi kábelezési rajz Villamos csatlakozási rajzok Nyomvonal jellegű tervek rajzai Elrendezési (elhelyezési ) rajz Szerelési rajz Külső kábelezési rajz Nyomtatott áramkörök rajza Készítés Vezető mintázatok kialakítása Szigetelőközök Klisérajz Megmunkálási rajz Felirati rajz Szerelési rajz 3.3.2. Villamos áramkör A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés. Lineáris ellenállások, jelgörbéjük. Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. NTK ellenállások. PTK ellenállások. Feszültségfüggő ellenállások (VDR).

193

36 óra

Fényfüggő ellenállások (LDR). Az ellenállások kialakítása. Huzalellenállások. Tömörellenállások. Rétegellenállások. Az ellenállások jelölésmódja. Az ellenállások terhelhetősége. Villamos munka. Villamos teljesítmény. A teljesítmény mérése teljesítménymérővel. A hatásfok. A villamos hálózatok csoportosítása. Passzív villamos hálózatok. Aktív villamos hálózatok. Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény. Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény. Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása. Sorosan kapcsolt ellenállások eredője. Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője. Az ellenállások vegyes kapcsolása. Delta-csillag átalakítás. Csillag-delta átalakítás. 3.3.3. Passzív és aktív hálózatok Nevezetes passzív villamos hálózatok. A feszültségosztás törvénye. Terheletlen feszültségosztó. Terhelt feszültségosztó. Potenciométer. A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. Az áramosztás törvénye. Az áramosztó. Az árammérő méréshatárának kiterjesztése. Wheatstone-híd. Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. Aktív villamos hálózatok. Az ideális feszültséggenerátor. A valóságos feszültséggenerátor. Az ideális áramgenerátor. A valóságos áramgenerátor. Feszültséggenerátorok üzemállapotai. Üresjárás. 194

36 óra

Rövidre zárás. Terhelési állapot. Generátorok belső ellenállásnak meghatározása. A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével. Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén. Belső ellenállás meghatározása az üres járási és a kapocsfeszültséggel. Feszültséggenerátorok kapcsolásai. Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása. Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása. Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása. A kiegyenlítő áram meghatározása. Feszültségforrások vegyes kapcsolása.

3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.

3.5.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

195

GYAKORLAT 10007-12 Informatikai és műszaki alapok 4. Műszaki informatika gyakorlat tantárgy

72 óra

4.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket. 4.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 4.3.Témakörök 4.3.1. Informatikai alapismeretek Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése. Központi egység és perifériák. Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak. Hardver alapismeretek. Az alapkonfiguráció kialakítása. Input és output egységek. Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód. Nyomtatók. Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compactflash stb.). Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon. Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek fogalma.

196

18 óra

Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Rendszeres biztonsági mentések fontossága. Adatmentés. Jelszavas állományvédelem, attribútumok. Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres biztonsági mentések. Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás. Állományok elérése, teljes elérési út. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. Vírusok típusai. Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése. Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. Egyszerű programok telepítése. Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver, licencszerződés, copyright, shareware, freeware, demo, publicdomain, szabad szoftverek, creative commons. Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete. 4.3.2. Irodai alkalmazások 36 óra Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során. Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői. Megjelenítésre vonatkozó beállítások. Formázási műveletek. Helyesírás ellenőrzése. Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata. Táblázatok használata. Nyomtatás. Objektumok beszúrása a dokumentumba. A prezentáció készítésének menete. Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok. Vetítési beállítások, animáció, slideshow. Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása, adattípusok. Lapok átnevezése, másolása, törlése. Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása. Számformátumok, cellaformázási lehetőségek. A cellatartalom módosítása. Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és 197

munkalap hivatkozások. Egyszerű függvények használata. Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme. Függvénytípusok. Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása. A diagram fogalma, részei, típusai, formázások. Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés. 4.3.3. Számítógépes hálózatok 18 óra Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága. Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás. Megosztott állományok, hálózati helyek elérése. Biztonságos jelszó. Hálózati nyomtatás lehetőségei. Az internet felépítése, szolgáltatásai. Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták). Távoli elérés használata. Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése. A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk. Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők. Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése, protokollok. Egy levelezőprogram működése, beállításai. Az elektronikus levél részei, jellemzői. E-mail cím beállítása, levelek írása. Műveletek levelekkel. Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása. Levelek rendszerezése. Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp, chat. Online fordítók használata. 4.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Számítógép terem


198

5. Műszaki gyakorlatok tantárgy

144 óra

5.1.A tantárgy tanításának célja A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása. 5.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 5.3.Témakörök 6.3.1. Anyagok és szerszámok 70 óra Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához. Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt felületminőséggel. Furatok középpontjának előrajzolása. Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása. Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása. 199

Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve. Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása. Érvég hüvelyezés. 6.3.2. Mérések 26 óra Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra. Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos leolvasása. Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres kitűző használatával. Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. Méret ellenőrzése idomszerrel. Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére. Áram- és feszültségmérés multiméterrel. Árammérés lakatfogóval. Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata. Vezeték, kötések ellenállásának mérése. Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel. Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel. 6.3.3. Mechanikai és villamos kötések 48 óra Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között. A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel). A szegecs méretének helyes megválasztása. Menetes alkatrészek ábrázolása. Csavarok fajtái, adatai. Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. Menetkészítés eszközei és szerszámai. A menetfúrás és a menetmetszés. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. Csavarkötés létesítése csavaranyával. Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás 200

anya). Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. 5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél


201

10320-12 Elektronikai berendezések 6. Elektronika gyakorlat tantárgy

162 óra

6.1.A tantárgy tanításának célja Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy mélyítse el az elektrotechnika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tanuló gyakorlati munkája során ismerje meg az elektronikai áramkörök létrehozása és vizsgálata során használt eszközöket. 6.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 6.3.Témakörök 6.3.1. Villamos kötések és a NYÁK 66 óra Villamos kötések osztályozása: Oldható kötések Nem oldható kötések Forrasztott kötés típusai: Keményforrasztás Lágyforrasztás Lágyforrasztás kivitelezése A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete Forrasztási gyakorlat Vezetékek, kábelek, huzalozás: Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Elektromechanikus csatlakozók. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. 202

A fóliamintázat kialakítása A szitanyomás technológiája. Eszközök, segédanyagok. Nyomtatott áramkörök maratása. Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. alkatrészek jelölése 6.3.2. Egyenáramú alapmérések 48 óra Egyenáramú alapmérések Mérési segédeszközök Potenciométer Tolóellenállás Precíziós mérőellenállások Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával Ellenállás mérése Weatstone-híddal Fajlagos ellenállás mérése Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchoff huroktörvényének igazolása Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kirchoff csomóponti törvényének igazolása Feszültségosztók vizsgálata Potenciométerek vizsgálata Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése Feszültségmérő hitelesítése Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése Árammérő hitelesítése Teljesítménymérő hitelesítése Villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálata 203

Az egyenáramú teljesítmény mérése Energiaforrások vizsgálata Energiaforrások belső ellenállásának, leadott teljesítményének és hatásfokának vizsgálata Energiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata 6.3.3. Váltakozó áramú alapmérések 48 óra Váltakozóáramú alapmérések Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése Induktivitás mérése Kondenzátor kapacitásának mérése Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás , tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata Ellenállás , tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör) vizsgálata Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése Hanggenerátorok vizsgálata Kezelőszervek Beállítási lehetőségek Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. Kezelőszervek Beállítási lehetőségek Mérések oszcilloszkóppal Amplitúdó mérés Periódus idő mérés Frekvencia mérési módszerek Fázisszög mérési módszerek RC feszültségosztó vizsgálata Wien-osztó vizsgálat

204

ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT

140 óra

10007-12 Informatikai és műszaki alapok modul Műszaki gyakorlatok tantárgy

60 óra

Témakörök Szerszámok Kézi szerszámok. Mérőeszközök. Rajzeszközök. Jelölő eszközök. Fűrészelés. Reszelés. Menetkészítés. Nyírás. Forrasztás. Gépi szerszámok. Fúrógép. Köszörűgép. Sarokcsiszoló. Megmunkáló gépek.

20 óra

Mérések Mechanikai alapműveletekhez szükséges mérések. Hosszúság. Szög. Fordulatszám. Villamos alapműveletekhez szükséges mérések. Villamos mennyiségek. Egyen- és váltakozó feszültség. Egyen- és váltakozó áramerősség. Villamos teljesítmény. Vezetékek folytonosság vizsgálata.

20 óra

Mechanikai és villamos kötések Mechanikai kötések. Csavarkötések. Szegecskötések. Ragasztott kötések.

20 óra

205

Forrasztott kötések. Villamos kötések. Csavaros kötések. Egyéb kötőelemekkel végrehajtott kötések.(WAGO,stb.). Forrasztott kötések. 10320-12 Elektronikai berendezések Elektronika gyakorlat tantárgy Témakörök Villamos kötések és a NYÁK Lágyforrasztás kivitelezése A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Elektromechanikus csatlakozók. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. A fóliamintázat kialakítása A szitanyomás technológiája. Eszközök, segédanyagok. Nyomtatott áramkörök maratása. Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések.

4.1.1. Villamos kötések és a NYÁK 206

30 óra

Villamos kötések osztályozása: Oldható kötések Nem oldható kötések Forrasztott kötés típusai: Keményforrasztás Lágyforrasztás Lágyforrasztás kivitelezése A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. A forrasztás művelete Forrasztási gyakorlat Vezetékek, kábelek, huzalozás: Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Elektromechanikus csatlakozók. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakozók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. A fóliamintázat kialakítása A szitanyomás technológiája. Eszközök, segédanyagok. Nyomtatott áramkörök maratása. Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. alkatrészek jelölése 4.1.2. Egyenáramú alapmérések Egyenáramú alapmérések Mérési segédeszközök Potenciométer Tolóellenállás

25 óra

207

Precíziós mérőellenállások Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával Ellenállás mérése Weatstone-híddal Fajlagos ellenállás mérése Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchoff huroktörvényének igazolása Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kirchoff csomóponti törvényének igazolása Feszültségosztók vizsgálata Potenciométerek vizsgálata Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése Feszültségmérő hitelesítése Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése Árammérő hitelesítése Teljesítménymérő hitelesítése Villamos teljesítmény és a villamos áram hőhatásának vizsgálata Az egyenáramú teljesítmény mérése Energiaforrások vizsgálata Energiaforrások belső ellenállásának, leadott teljesítményének és hatásfokának vizsgálata Energiaforrások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata 4.1.3. Váltakozó áramú alapmérések 25 óra Váltakozóáramú alapmérések Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése Induktivitás mérése Kondenzátor kapacitásának mérése Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata 208

Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata Ellenállás , tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata Ellenállás , tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör) vizsgálata Egyfázisú váltakozóáramú teljesítmény mérése Hanggenerátorok vizsgálata Kezelőszervek Beállítási lehetőségek Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. Kezelőszervek Beállítási lehetőségek Mérések oszcilloszkóppal Amplitúdó mérés Periódus idő mérés Frekvencia mérési módszerek Fázisszög mérési módszerek RC feszültségosztó vizsgálata Wien-osztó vizsgálat

209

10. évfolyam ELMÉLET 10320-12 Elektronikai berendezések 7. Elektronika tantárgy

108 óra

7.1.A tantárgy tanításának célja Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének megértésére a tanulók a munkájuk során használják a szabványos jelöléseket. Alakuljon ki a tanulókban az az igény, hogy alkalmazni tudják az elektronika szabványos jelölésrendszerét. 7.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 7.3.Témakörök

7.3.1. Avillamos áram hatásai A villamos áram hatásai. A villamos áram hőhatása. Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között. A villamos munka. Jele, mértékegysége. Fajlagos hőkapacitás, fajhő. Testek melegedése. A hő terjedése. A hőhatás jellemző alkalmazásai. Fűtés és melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre. A villamos áram fényhatása. Izzólámpa. Fénycső. A villamos áram vegyi hatása. Folyadékok vezetése. Faraday törvénye. 210

6 óra

Az elektrolízis jellemző felhasználása. Rézgyártás. Alumíniumgyártás. Eloxálás. Galvanizálás. Galvánelemek. A galvánelem működési elve. Szárazelem és más galvánelemek. Akkumulátorok. Az akkumulátorok működési elve. Savas akkumulátorok. Zselés akkumulátorok. Lúgos akkumulátorok. Akkumulátorok jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A villamos áram mágneses hatás. Elektromágnes. Elektromágneses kapcsolókészülékek. Villamos gépek. A villamos áram élettani hatása. Az áram káros hatása az emberi szervezetre. Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre. 7.3.2. Aktív hálózatok. Villamos tér. Generátorok helyettesítő képei. Thevenin-helyettesítő kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő kép. Norton- tétele. Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása. Generátorok teljesítménye. Veszteségi teljesítmény. A fogyasztóra jutó teljesítmény. A generátorok hatásfoka. A szuperpozíció tétele. Villamos tér. A villamos tér jelenségei. Villamos térerősség. Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve. Villamos tér és villamos eltolás. Villamos feszültség és villamos potenciál. 211

30 óra

A villamos tér szemléltetése. Erővonalak és ekvipotenciális felületek. A pontszerű töltés villamos erőtere. Két töltés villamos erőtere. Homogén villamos tér és kapacitás. Jelenségek a villamos térben. Töltött vezető test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű átütések. Villamos megosztás. Villamos árnyékolás. Villamos kisülés. Légköri villamos jelenségek. Anyagok viselkedése a villamos térben. Kondenzátorok. A kondenzátor energiája. Kondenzátorok kapcsolása. Kondenzátorok feltöltése és kisütése. Az időállandó. Kondenzátorok gyakorlati megoldásai. Állandó kapacitású kondenzátorok. Változtatható kapacitású kondenzátorok. 7.3.3. Mágneses tér. Elektromágneses indukció. Mágneses tér. Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály. A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai. Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér. A mágneses teret jellemző mennyiségek. Gerjesztés és mágneses térerősség. Mágneses indukció. Mágneses fluxus. Erőhatások mágneses térben. Állandó mágnes, a Föld mágneses tere. Anyagok viselkedése mágneses térben. Dia-, para-, és ferromágneses anyagok. Mágnesezés, mágnesezési görbe. Mágneses permeabilitás. Kemény- és lágymágneses anyagok. Mágneses kör. A mágneses Ohm-törvény. Mágneses körök számítása. 212

36 óra

Elektromágneses indukció. Indukciótörvény. Lenz törvénye. Nyugalmi és mozgási indukció. Kölcsönös indukció. Önindukció, induktivitás. Tekercs és induktivitás. A mágneses tér energiája. Induktivitások összekapcsolása. Az induktivitások soros kapcsolása. Az induktivitások párhuzamos kapcsolása. Az induktivitás viselkedése az áramkörben. A bekapcsolás folyamata. A kikapcsolás folyamata. Az időállandó. Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen. Az indukciós jelenség jellemző felhasználása. Generátorelv, villamos gépek. Elektromechanikus átalakítók. Elektrodinamikus átalakítók. Elektromágneses átalakítók. Elektromágnes Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között. Örvényáramok. 7.3.4. Váltakozó áramú hálózatok Szinuszos mennyiségek. A váltakozó feszültség és áram fogalma. Váltakozó mennyiségek ábrázolása. Váltakozó mennyiségek jellemzői. Váltakozó mennyiségek középértékei. Váltakozó mennyiségek összegzése. Egyszerű váltakozó áramú körök. Ellenállás a váltakozó áramú körben. Induktivitás a váltakozó áramú körben. Impedancia és admittancia. Kondenzátor a váltakozó áramú körben. Összetett váltakozó áramú körök. Soros RL-kapcsolás. Párhuzamos RL-kapcsolás. Valódi tekercs, mint RL-kapcsolás. Soros RC-kapcsolás. 213

36 óra

Párhuzamos RC-kapcsolás. Valódi kondenzátor, mint RC-kapcsolás. Soros RLC-kapcsolás. Rezonanciafrekvencia. Feszültségrezonancia. A soros rezgőkör. Párhuzamos RLC-kapcsolás. Áramrezonancia. A párhuzamos rezgőkör. Frekvencia kiválasztás. Frekvencia szűrés. A rezgőkör szabad rezgései. Csillapodó rezgés. Teljesítmények a váltakozó áramú körben. Teljesítménytényező. Fázisjavítás. Többfázisú hálózatok. A háromfázisú rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A háromfázisú rendszer teljesítménye. Aszimmetrikus terhelés. Forgó mágneses tér. A villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek elméletének alapjai. A transzformátor felépítése, működése. Villamos forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú gépek. 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél.


10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása

214

8. Elektronikus áramkörök tantárgy

144 óra

8.1.A tantárgy tanításának célja Az elektronikus áramkörök tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. A tanulók ismerjék meg az elektronikus áramkörök építőelemeit. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai az elektronikus alkatrészekből felépített kapcsolások működésének megértésére. 8.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 8.3.Témakörök 8.3.1. Villamos áramköri alapismeretek Aktív áramköri elemek Passzív áramköri elemek Lineáris áramköri elemek Nemlineáris áramköri elemek Aktív áramkör Aktív áramköri elemeket is tartalmaz Passzív áramkör Kizárólag passzív áramköri elemeket tartalmaz Lineáris áramkör Minden áramköri eleme lineáris Nemlineáris áramkör Tartalmaz nemlineáris áramköri elemeket is Két pólusok Aktív (generátorjellegű) két pólus Ideális feszültséggenerátorok Valóságos feszültséggenerátorok Üres járási feszültség Rövidzárási áram Belső ellenállás Ideális áramgenerátorok Valóságos áramgenerátorok Üres járási feszültség Rövidzárási áram Belső ellenállás 215

48 óra

Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok Passzív kétpólusok Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja Helyettesítő képe Aktív kétpólusok helyettesítő képe Thevenin tétel Norton tétel Négypólusok Deffiníció, rajzjel Aktív négypólusok Legalább egy aktív áramköri elemet tartalmaz Passzív négypólusok Csak passzív áramköri elemeket tartalmaz Lineáris négypólusok Minden áramköri elemük lineáris Nemlineáris négypólusok Nemlineáris áramköri elemeket is tartalmaz Szimmetrikus négypólusok Kimenetük és bemenetük felcserélhető Ábrázolásuk. Földszimmetrikus négypólusok Kimeneti és ezzel egyidejűleg bemeneti kapcsaik felcserélhetők Ábrázolásuk. Négypólusok paraméterei Impedancia paraméterek Bemeneti impedancia Átviteli (transzfer) impedancia nyitott bemenetnél Átviteli (transzfer) impedancia nyitott kimenetnél Kimeneti impedancia Admittancia paraméterek Bemeneti admittancia Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt bemenetnél Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt kimenet esetén Kimeneti admittancia Hibrid paraméterek Bemeneti impedancia Feszültségvisszahatás nyitott bemenet esetén Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén Inverz hibrid paraméterek Üresjárási bemeneti vezetőképesség 216

Rövidzárási áramvisszahatás Üresjárási feszültségerősítési tényező Rövidzárási kimeneti ellenállás Négypólusok feszültségátvitele A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége 8.3.2. Tápegységek 48 óra A hálózati transzformátorok. Hálózati egyenirányítók. Egyutas egyenirányítók Kétutas egyenirányítók Graetz-kapcsolás Középleágazásos kapcsolás Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok) A legegyszerűbb kivitel Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok Negatív stabilizátorok Földfüggetlen feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása Négyhuzalos feszültségstabilizátor Integrált feszültségstabilizátorok áttekintése Referenciafeszültség előállítása Zener diódás megoldások Tranzisztoros referenciafeszültség források Kapcsoló üzemű tápegységek Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek Feszültségcsökkentő átalakító A kapcsolójel előállítása Feszültségnövelő kapcsolás Polaritásváltó kapcsolás Tárolóinduktivitás nélküli polaritásváltó kapcsolás Típusválaszték Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek Együtemű átalakítók Ellenütemű átalakítók Nagyfrekvenciás transzformátorok Teljesítménykapcsolók Kapcsolójel előállítása Veszteségszámítás Integrált vezérlőkapcsolások

217

8.3.3. Félvezetők Félvezető diódák. A PN átmenet felépítése és működése A határréteg kialakulása A félvezető dióda felépítése és működése A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése A félvezető dióda záróirányú előfeszítése A dióda karakrerisztikája, jellemző adatai A félvezető diódák típusai Egyenirányító diódák Zener-diódák Tűsdiódák Kapacitásdiódák Alagútdiódák Schottky diódák Tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok felépítése A bipoláris tranzisztor működése A bipoláris tranzisztor alapegyenletei A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi A bipoláris tranzisztor műszaki adatai A bipoláris tranzisztor határértékei A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére Unipoláris tranzisztorok Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok Felépítés és fizikai működés Jelleggörbék, adatok, határadatok MOSFET tranzisztorok Felépítés és fizikai működés Jelleggörbék, adatok, határadatok Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai Erősáramú félvezető eszközök. Négyrétegű diódák Tirisztorok Vezérlőelektódával kikapcsolható tirisztor Tirisztortetródák Változtatható áramú kapcsolásdióda (DIAC) Kétirányú tirisztortrióda (TRIAC) Egyátmenetűtranzisztor (UJT) Optoelektronikai alkatrészek. 218

48 óra

Fotoellenállás Fotodióda Fotoelemek Fototranzisztorok Fényt kibocsátó dióda (LED)

8.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem


219

GYAKORLAT: 10320-12 Elektronikai berendezések 9. Elektronika gyakorlat tantárgy

324 óra

9.1.A tantárgy tanításának célja Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy mélyítse el az elektrotechnika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A tanuló gyakorlati munkája során ismerje meg az elektronikai áramkörök létrehozása és vizsgálata során használt eszközöket. 9.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 9.3.Témakörök 9.3.1. Áramkörök építése, üzemeltetése 121 óra Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. A fóliamintázat kialakítása A szitanyomás technológiája. Eszközök, segédanyagok. Nyomtatott áramkörök maratása. Forrasztandó felületek előkészítése. Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. Alkatrészválasztás szempontjai. Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. alkatrészek jelölése Áramköri modulok üzembe helyezése Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan) Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése) Az áramkör funkcionális vizsgálata Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása 220

Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése A mérési eredmények kiértékelése Berendezés összeszerelése és üzembe helyezése Áramköri modulok beépítése Kezelőszervek beépítése, csatlakoztatása Be- és kimeneti csatlakozási felületek kialakítása Speciális funkciójú kiegészítő elemek beépítése A berendezés készre szerelése Hibakeresés Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés Hibás javítási egység (alkatrész vagy modul) meghatározása A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően A javított áramkör, berendezés beüzemelése Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése A javítási művelet dokumentálása 9.3.2. Elektronikai áramkörök vizsgálata 121 óra Kétpólusok építése, mérése Aktív kétpólusok vizsgálata Passzív kétpólusok vizsgálata Félvezető diódák vizsgálata Félvezető dióda nyitó karakterisztika felvétele Félvezető dióda nyitó karakterisztika felvétele Speciális diódák vizsgálata Zener diódák mérése Tűsdiódák mérése Kapacitásdiódák mérése Alagútdiódák mérése Schottky –diódák mérése Bipoláris tranzisztorok vizsgálata A bipoláris tranzisztor műszaki adatainak értelmezése katalógus alapján A tranzisztor jelleggörbéi A bipoláris tranzisztor karakterisztikájának felvétele Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral Közös emitteres alapkapcsolás vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése Közös bázisú alapkapcsolás vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése 221

Közös kollektorú alapkapcsolás vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése Unipoláris tranzisztorok Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok Jelleggörbék adatok , határadatok értelmezése katalógus alapján MOSFET tranzisztorok Jelleggörbék adatok , határadatok Erősítő alapkapcsolások térvezérlésű tranzisztorral Source- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése Gate- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése Drain- kapcsolású erősítőfokozat vizsgálata Munkaponti adatok mérése Erősítő jellemzők mérése Frekvenciaátvitel mérése 9.3.3. Műszaki dokumentáció gyakorlat 82 óra Számítógépes szimuláció A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei Szimuláció az elektronikában. Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői A szimuláció szintjei Áramköri szintű szimuláció Logikai szintű szimuláció Kevert módú szimuláció Az analízis üzemmódjai Egyenáramú (DC) analízis Váltakozó áramú (AC) analízis Tranziens analízis Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program Munkaablak Alkatrészkészlet 222

Mérőműszerek kezelése Áramkörök építése, a szimulációs program használata Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata Az alkatrészek jellemzői Az áramköri könyvtár használata Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata. Egyszerű áramkörök szimulációja. Az elvégzett szimuláció dokumentálása. Áramköri modulok (makrók ) létrehozása és használata. Kapcsolási rajz és NYÁK Egyszerű áramkör műszaki dokumentációjának elkészítése. A villamos berendezések dokumentációi, a kapcsolási rajz jellemzői, elkészítési szempontok. Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői. Kapcsolási rajz készítése. Az alkatrészjegyzék, a jellemzők feltüntetése; az alkatrészjegyzék elkészítésének szempontjai. Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése, beállításai. A kapcsolási rajz elkészítésének szempontjai, a szerkesztő program kezelése. Alkatrész-, kötés-, és hibalista készítése. A PCB kezelése. Az alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok. Az automatikus huzalozás. Nyomtatás, nyomtatatási formák betartása. 9.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél

223

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása 10. Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy

324 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja Az ipari alkalmazástechnika gyakorlat célja, hogy elmélyítse az ipari alkalmazástechnika tanulása során szerzett ismereteket. Gyakorlati példákon keresztül fejlessze a tanulók áramköri szemléletét. A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül a tanulók megismerkednek az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeivel is. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3.

Témakörök

10.3.1. Tápegységek mérése 108 óra Egyszerű egyenirányítók vizsgálata Egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Középkivezetéses, kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése. Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Feszültségtöbbszöröző vizsgálata Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén)

224

Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Stabilizátorok mérése Elemi stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti feszültségek estén Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása Integrált stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor

Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor Visszahajló jelleggörbéjű túláramvédelem vizsgálata 10.3.2. Oszcillátorok mérése 108 óra Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata A rezgési frekvencia mérése A rezgési feltételek vizsgálata Amplitúdófeltétel Fázisfeltétel Torzítás mérése Frekvenciastabilitás mérése Amplitúdóstabilitás mérése LC oszcillátorok jellemzőinek mérése Szelektív erősítő és amplitúdóhatárolás mérése Uki mérése különböző frekvenciák esetén f0 hangolási frekvencia meghatározása (Ukimax) Uki ,Ube mérése f0 frekvencián Sávközépi A0 erősítés meghatározása 225

Az erősítő sávszélességének mérése Colpitts-oszcillátor mérése Áramfelvétel mérése Munkaponti adatok meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása RC-oszcillátorok jellemzőink mérése Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése Feszültségátvitel (csillapítás) mérése Fázismenet mérése Fázistolós oszcillátor mérése Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének fázistolásának mérése Amplitúdószabályozás vizsgálata Wien-hídas oszcillátor mérése Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása Kristályoszcillátorok vizsgálata Kristályoszcillátor jellemzőinek meghatározása

10.3.3. Impulzustechnikai mérések Impulzustechnika Impulzus jellemzők mérése Felfutási idő Lefutási Idő Túllövés Tetőesés Impulzus idő Periódus idő Impulzus ismétlődési frekvencia Kitöltési tényező Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata. Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata Differenciáló áramkör mérése Integráló áramkör mérése Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata

226

108 óra

és

Félvezető dióda kapcsolóüzemben Sorsos diódás vágókapcsolás mérése Jelalak Vágási szint meghatározás Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése Jelalak Vágási szint meghatározás Kettős vágókapcsolás mérése Jelalak Vágási szint meghatározás Multivibrátorok vizsgálata Tranzisztor kapcsolóüzemben Astabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Monostabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Bistabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Schmitt-trigger vizsgálata

227

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél 10.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

228

ÖSSZEFÜGGŐ NYÁRI GYAKORLAT

140 óra

10320-12 Elektronikai berendezések Elektronika gyakorlat tantárgy Témakörök Áramkörök építése, üzemeltetése 80 óra Áramköri modulok üzembe helyezése Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan) Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése) Az áramkör funkcionális vizsgálata Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése A mérési eredmények kiértékelése Berendezés összeszerelése és üzembe helyezése Áramköri modulok beépítése Kezelőszervek beépítése, csatlakoztatása Be- és kimeneti csatlakozási felületek kialakítása Speciális funkciójú kiegészítő elemek beépítése A berendezés készre szerelése Hibakeresés Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés Hibás javítási egység (alkatrész vagy modul) meghatározása A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően A javított áramkör, berendezés beüzemelése Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése A javítási művelet dokumentálása

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy Témakörök Tápegységek mérése Egyszerű egyenirányítók vizsgálata Egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül (ÖGY) Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral(ÖGY) 229

60 óra 20 óra

Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Középkivezetéses ,kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése. Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Feszültségtöbbszöröző vizsgálata Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalakvizsgálat pufferkondenzátor nélkül Jelalakvizsgálat pufferkondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Stabilizátorok mérése Elemi stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti feszültségek estén Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása Integrált stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor

Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata 230

Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor Visszahajló jelleggörbéjű túláramvédelem vizsgálata Oszcillátorok mérése 20 óra LC oszcillátorok jellemzőinek mérése Colpitts-oszcillátor mérése Áramfelvétel mérése Munkaponti adatok meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása RC-oszcillátorok jellemzőink mérése Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése Feszültségátvitel (csillapítás) mérése Fázismenet mérése Fázistolós oszcillátor mérése Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és fázistolásának mérése Amplitúdószabályozás vizsgálata Wien-hídas oszcillátor mérése Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat â átvitelének meghatározása Kristályoszcillátorok vizsgálata Kristályoszcillátor jellemzőinek meghatározása Impulzustechnikai mérések Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata. Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata Differenciáló áramkör mérése Integráló áramkör mérése Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata Félvezető dióda kapcsolóüzemben Sorsos diódás vágókapcsolás mérése Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése Kettős vágókapcsolás mérése

231

20 óra

Multivibrátorok vizsgálata Astabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Monostabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Bistabil multivibrátor mérése Működés vizsgálata Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Schmitt-trigger vizsgálata

232

11. évfolyam ELMÉLET

11499-12 Foglalkoztatás II. 11. Foglalkoztatás II. tantárgy

32 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 11.2. -


11.3.

Témakörök

11.3.1. Munkajogi alapismeretek 8 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 11.3.2. Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.

233

Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

11.3.3. Álláskeresés 8 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 11.3.4. Munkanélküliség 8 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). 234

Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

11.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

11497-12 Foglalkoztatás I. 12. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek Témakörök 12.1.1. Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz 235

kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerűmondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni. 12.1.2. Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. 12.1.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. 236

Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 12.1.4. Munkavállalói szókincs 20 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. 12.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

12.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása 13. Elektronikus áramkörök tantárgy

112 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja Az elektronikus áramkörök tantárgy tanításának célja, hogy segítse elő a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. A tanulók ismerjék meg az elektronikus áramkörök építőelemeit. Tegye képessé a 237

tanulókat az elektronikai az elektronikus alkatrészekből felépített kapcsolások működésének megértésére. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3.

Témakörök

13.3.1. Erősítők Alapfogalmak Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása. Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe. Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe. Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe. Erősítő áramkörök. Erősítők jellemzői. Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral. Emitterkapcsolású erősítőfokozat Kollektorkapcsolású erősítőfokozat Báziskapcsolású erősítőfokozat Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral. Source-kapcsolású erősítőfokozat Drain-kapcsolású erősítőfokozat Gate-kapcsolású erősítőfokozat Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása Zajviszonyok az erősítőkben Az erősítőkben keletkező zajok forrása Az erősítőkben keletkező zajok típusai Az erősítők zajtényezője Torzítások az erősítőkben Lineáris torzítások Nemlineáris torzítások Visszacsatolás. Visszacsatolás elve A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása

238

38 óra

13.3.2. Műveleti erősítők Alapfogalmak Egyenáramú erősítők Differenciálerősítők Fázisösszegző áramkör Darlington-kapcsolás Tranzisztoros áramgenerátorok Műveleti erősítő kimeneti fokozatai. Integrált műveleti erősítők Integrált műveleti erősítő tulajdonságai Az ideális műveleti erősítő A valóságos műveleti erősítő. Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén. Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel. Nem invertáló alapkapcsolás. Invertáló alapkapcsolás. Különbségképző áramkör. Előjelfordító feszültségösszegző áramkör Műveleti erősítők munkapont beállítása A bemeneti nyugalmi áram biztosítása Ofszet feszültség kompenzálása Ofszet áram kompenzálása Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása Műveleti erősítők alkalmazásai Váltakozó feszültségű erősítők Aktív szűrőkapcsolások Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában

37 óra

13.3.3. Digitális technika alapjai A logikai hálózatok alaptörvényei. A logikai algebra (Boole algebra )szabályai. Logikai műveletek. Negáció (invertálás) Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás VAGY (OR) kapcsolat Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás

37 óra

239

ÉS (AND) kapcsolat Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás Nem-VAGY (NOR) kapcsolat Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás Nem-ÉS (NAND) kapcsolat Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás Kizáró-VAGY (XOR) Műveleti jel Igazság tábla Kapcsolási rajzjel Kapcsolókkal történő megvalósítás Logikai függvények megadási módjai. Szöveges függvény megadás Algebrai függvény megadás Grafikus függvény megadás Idődiagrammos függvény megadás Kapcsolási rajz Kombinációs hálózatok. Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése. Logikai hálózatok tervezése. Algebrai egyszerűsítés Boole-algebra szabályai Grafikus egyszerűsítés V-K tábla Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével. 13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem

13.5.

A tantárgy értékelésének módja

240

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

241

10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása 14. Ipari alkalmazástechnika

96 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja Az ipari alkalmazástechnika tantárgy tanításának célja, hogy fejlessze a tanulók áramköri szemléletét. A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül a tanulók megismerik az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeit. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 14.3.

Témakörök

14.3.1. Jelkeltő és jelformáló áramkörök Impulzustechnika Impulzus jellemzők: Felfutási idő Lefutási Idő Túllövés Tetőesés Impulzus idő Periódus idő Impulzus ismétlődési frekvencia Kitöltési tényező Aktív és passzív jelformáló áramkörök. Lineáris jelformáló áramkörök Differenciáló áramkör Felépítés Működés Jelalak Integráló áramkör Felépítés Működés jelalak Nemlineáris jelformáló áramkörök Félvezető dióda kapcsolóüzemben Sorsos diódás vágókapcsolás Felépítés Működés

242

32óra

Jelalak Párhuzamos diódás vágókapcsolás Felépítés Működés Jelalak Kettős vágókapcsolás Felépítés Működés Jelalak Multivibrátorok Tranzisztor kapcsolóüzemben Astabil multivibrátor Felépítés Működés Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Monostabil multivibrátor Felépítés Működés Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Bistabil multivibrátor Felépítés Működés Munkaponti adatok Impulzus fel-és lefutási idő Impulzuskitöltési tényező Ismétlődési frekvencia Kimeneti amplitúdó Jelalak Schmitt-trigger

Oszcillátorok 243

Oszcillátorok működési elve és felépítése Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok Visszacsatolt oszcillátorok Visszacsatolás (hurokerősítés) Amplitúdó feltétel Fázisfeltétel LC oszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok Általános berezgési feltétel Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör) Frekvencia meghatározó elem Hartley-oszcillátor (induktív hárompontkapcsolás) Colpits-oszcillátor (kapacitív hárompontkapcsolás) Emittercsatolt LC oszcillátor Ellenütemű oszcillátorok Kvarcoszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai Alapharmonikus oszcillátorok Felharmonikus oszcillátorok RC oszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok Wien-hidas oszcillátor Wien-osztó Felépítés Átvitel Visszacsatolt erősítő Függvénygenerátorok Elvi elrendezés Gyakorlati kivitel Feszültségvezérelt függvénygenerátorok

14.3.2. Funkcionális áramkörök Kombinációs hálózatokra épülő egységek Összeadó áramkörök Az összeadó áramkör elvi felépítése Bináris összeadók Fél összeadó áramkör 244

32 óra

Teljes összeadó áramkör Kivonó áramkör BCD összeadó Komparátorok A komparátor elvi felépítése Egy bites komparátor tervezése Négy bites komparátor tervezése 16 bites komparátor tervezése Aritmetikai-logikai egységek Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése Konkrét ALU egység működésének vizsgálata Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata Dekódoló áramkörök Dekódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei Dekódoló áramkör tervezése Kódoló áramkörök Kódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét kódoló áramkör működése, jelei Kódoló áramkör tervezése Multiplexerek, A multiplexerek elvi működése Adatok kiválasztása Multiplexerek bővítése Demultiplexerek A demultiplexerek elvi működése Adatok szétosztása Dekódolás Demultiplexerek bővítése Szekvenciális hálózatokra épülő egységek Regiszterek A regiszterek elvi működése P-P és S-S regiszterek felépítése Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch) Shift regiszterek Gyűrűs számlálók n-ből 1 számlálók Johnson számláló Maximális hosszúságú számláló Számlálók 245

MSI számlálók Multivibrátorok Monostabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Astabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Memóriák Csak olvasható tárak Írható olvasható tárak Memória chip-ek jelei Memória chip-ek összekapcsolása D/A és A/D átalakítók Digitál-analóg átalakítók Analóg –digitál átalakítók 14.3.3. Irányítástechnika Az irányítás fogalma. Irányítási példák. Az irányítás részműveletei: Érzékelés (információszerzés) Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján) Rendelkezés Beavatkozás Az irányítási rendszer felépítése. A jelhordozó és a jel fogalma. Az analóg és a digitális jel. Az irányítási rendszer fő részei: irányító berendezés irányított berendezés Az irányítási rendszer szerkezeti részei: az elem a szerv a jelvivő vezeték Az irányítás fajtái: a rendelkezés létrejötte szerint: kézi önműködő a hatáslánc szerint: vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás 246

32 óra

Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása: szerkezeti vázlat működési vázlat hatásvázlat Az irányításban használt segédenergiák. A segédenergiák fajtái: villamos pneumatikus hidraulikus vegyes Vezérlés A vezérlési vonal A vezérlési vonal részei A vezérlési vonal jelei A vezérlési vonal jellemzői A vezérlések fajtái A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei: Érzékelőszervek Kapcsolókészülékek Kézi kapcsolók Nyomógombok Reedkontaktus Mikrokapcsolók Érintkezőmentes, elektronikus kapcsolók Beavatkozó szervek Mágneskapcsolók Reedrelé Mágnesszelepek Villamos szervomotorok Membránmotoros szelep Relék Elektromechanikai relék Semleges relék Polarizált relék Időrelék késleltetve meghúzó késleltetve elengedő késleltetve meghúzó és elengedő Hőrelék Időzítő- és ütemezőkészülékek Az áramútrajz Rajzjelek 247

Tervjelek Alapvető villamos relékapcsolások: Meghúzatás Öntartás A relé ejtése Reteszelés Nyomógombos keresztreteszelés Elemi relés vezérlések: Távvezérlés Indítás több helyről Leállítás több helyről Villamos motor indításának vezérlése Villamos motorok fékezésének vezérlése Forgásirányváltás Fordulatszám-változtatás Programozható vezérlők (számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres) programozása Egyszerűbb, PLC-vel, vagy „intelligens programozható relével” irányított ipari folyamatok modellezése PLC-ktipusai, felépítése. A PLC kiválasztása A meghatározott paramétereknek megfelelő PLC kiválasztása, figyelembe véve a bővíthetőség, a kivitel, a terhelhetőség, a program várható nagysága, a program archiválhatósága és a biztonsági követelmények, stb. szempontjait. 14.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Szaktanterem


248

GYAKORLAT 10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása 15. Ipari alkalmazástechnika gyakorlat tantárgy

512 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja Az ipari alkalmazástechnika gyakorlat célja, hogy elmélyítse az ipari alkalmazástechnika tanulása során szerzett ismereteket. Gyakorlati példákon keresztül fejlessze a tanulók áramköri szemléletét. A tantárgy tanulása során megismert áramkörökön keresztül a tanulók megismerkednek az elektronikai áramkörök felhasználásának lehetőségeivel is. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 15.3.

Témakörök

15.3.1. Áramkörök vizsgálata Erősítő alapkapcsolások vizsgálata Munkaponti jellemzők ellenőrzése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása Többfokozatú erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők ellenőrzése Erősítés beállítása potenciométer segítségével Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása . Szélessávú erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők ellenőrzése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása Hangolt erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők ellenőrzése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása 249

160 óra

Teljesítmény erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők ellenőrzése Erősítőjellemzők beállítása és mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása

Műveleti erősítők vizsgálata Műveletvégző kapcsolás ellenőrzése Mérőerősítő vizsgálata Nem lineáris alkalmazások (komparátor) Digitális áramkörök vizsgálata Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal Villamos készülékek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások ellenőrzése. Villamos készülékek kezelésének betanítása. Különleges villamos gépek telepítése, üzemeltetése és a szerelői karbantartások elvégzése. 15.3.2. Digitális áramkörök vizsgálata 142 óra Digitális áramkörök jellemzőinek mérése Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével. Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál. Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal. Kombinációs hálózatok működésének elemzése Logikai kapuk megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével Kombinációs hálózatok megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlések esetén, igazságtábla felvétele logikai függvény megadása Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata Aszinkron számláló működésének vizsgálata Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele Aszinkron MSI számláló vizsgálata

250

Aszinkron MSI számláló vizsgálata Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével Funkcionális áramkörök alkalmazása Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása Digitális áramköri hibák típusai. Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika). 15.3.3. PLC programozás 105 óra A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése. A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése). A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel. PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése. A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése. Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések, megszámlálások). Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata, allokációs lista készítése. A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk. Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos programozási nyelven. Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven. Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, programozási nyelveken. Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás. Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken (létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírtprogramok átírása egyik programnyelvről a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok ellenőrzése. PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata. A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás), üzemmódok kiválasztása. Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása. 15.3.4. PLC program tesztelése

105 óra 251

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai. A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken. A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis) Hibanapló, hibaelemzés. A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata hibakeresésre. Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével. A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb lehetőségeinek használata hibakeresésre.  TELEMECANIQUE PLC (check PLC ,module diagnostics, setclock, update firmware, error code), LCD kijelző információi. Számítógép - PLC kapcsolat (communication setup), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (check the program, compare the program with module data). I/O editor, program ellenőrzés (Analyze program, view program errors). Forcing Input/Output Values, Animation üzemmód használata hibakeresésre.  OMRON PLC PLC (status, clear memory, allocate memory, error log, PLC setup).Számítógép - PLC kapcsolat (communications), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (verify program, force - set data, program check).  FESTO PLC (Controller settings, Driver és I/O configurations). Számítógép PLC kapcsolat (Communication Port Preferences), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (Project settings, Forcing Inputs and Outputs). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, breakpoints, Online Display használata).Hibakezelési lehetőségek (programmal és program nélkül, függvény modulok használata, hibakódok, Watchdog driver).  Klöckner-Moeller PLC és project beállítások ellenőrzése. Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Szimuláció beállításai (ciklus, töréspont).  SIEMENS PLC és project beállítások ellenőrzése (PLC-Info, PLC-memory, I/O diagnosis). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Online üzemmód használata hibakeresésre (force variables, force outputs).  SCHNEIDER PLC és project beállítások ellenőrzése (Configurator). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése (ethernet, modbus). Program ellenőrzése (analyze program).Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, controller status, online events és diagnostics). Hibakezelési lehetőségek (ErrorReport). 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szakmaspecifikus tanműhelyben vagy szakmaspecifikus gazdálkodó szervezetnél

15.5.

A tantárgy értékelésének módja 252


253

Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: 100563

A

HEGESZTŐ szakképesítés

5. Gépészet szakmacsoport

IX. Gépészet ágazat

OKJ SZÁM: 34 521 06

HELYI PROGRAMJA

Készült: A szakképzési kerettantervek 14/2013 (IV.05) NGM rendelet alapján készült.

Debrecen 2015.

254

I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – – valamint – – –


az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 521 06 Hegesztő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06

A szakképesítés megnevezése: Hegesztő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év

255

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

256

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet 3. számú mellékletében az 5. Gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.


Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

257

alkalmazható:

Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

-

-

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Hegesztő szimulátor

258

VII.



évfolyam

9. évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

szabadsáv

szabadsáv

nélkül

nélkül

14,5 óra/hét

Ögy 10. évfolyam

23 óra/hét

1. évfolyam

23 óra/hét

Összesen:

szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140

828 óra/év

25 óra/hét

736 óra/év

heti óraszám

éves óraszám

szabadsáv

szabadsáv

nélkül

nélkül

31,5 óra/hét

25,5 óra/hét

1134 óra/év

1008 óra/év 2302 óra

259


heti óraszám

éves óraszám

szabadsávval

szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év

160 óra 31,5 óra/hét

900 óra/év 140

2366 óra

Ögy. 2. évfolyam

szabadsávval

140

Összesen:

évfolyam

éves óraszám

140

Ögy 11. évfolyam

522 óra/év

heti óraszám

160 óra 35 óra/hét


1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak elméleti gyakorlati

modulok

Gépészeti 10162-12

alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

Gépészeti

feladatok

alapozó feladatok

heti

heti

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

heti

heti

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

2

elméleti gyakorlati ögy

heti

heti

óraszám

óraszám

2

4

4+1

gyakorlata 10163-12 Munkavédelem

1

1

Gépészeti munkabiztonság és

Elsősegélynyújtás

1 + 0,5

környezetvédelem gyakorlat 10180-12

Hegesztési alapismeretek

1+1

1+1

2

2

1+1

A hegesztés előkészítő és

Hegesztési alap-

befejező műveletei gyakorlatok

2 + 0,5

3

260

1,5 + 0,5

3

3


2

2

Foglalkoztatás II.

0,5 + 0,5

0,5 + 1,5

Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12

Munkahelyi egészség és

0,5 + 0,5

0,5

biztonság Hegesztési

4

ismeretek I.

3,5

Bevontelektródás kézi ívhegesztő

Hegesztési

feladatok

gyakorlatok I.

11455-12

Hegesztési

Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12 Gázhegesztő feladatok

ismeretek II. Hegesztési gyakorlatok II.

3

4+2

3

6+1

2

5,5 + 0,5

2

3

7

Hegesztési

3

ismeretek III. Hegesztési

3

7+1

gyakorlatok III.

261

8+1

11457-12

Hegesztési

Volfrámelektródás védőgázas

2

ismeretek IV.

2

Hegesztési

ívhegesztő

7 + 0,5

gyakorlatok IV.

feladatok Összes óra Összes óra

4,5 + 1,5

10 + 1

14,5 + 2,5

9 140

14 + 2 23 + 2

7,5 + 0,5 140

15,5 + 2

23 + 2,5

8

12

19,5 + 3,5 31,5 + 3,5

8,5 + 2,5 160

Elméleti óraszámok/aránya

796 / 30,52%

784 / 31,11%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1812/ 69,47%

1736 / 68,88%

31,5 + 3,5

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat 262

23 + 1

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

263

A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT 3 ÉVES SZAKKÉPZÉS

9. évfolyam

ELMÉLET

A 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

21.Gépészeti alapozó feladatok tantárgy

72 óra*

*Három évfolyamos képzés közismereti oktatással/két évfolyamos képzés közismereti oktatás nélkül

1.1. A tantárgy tanításának célja A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a

tanulók

gépészeti

gondolkodásmódjának

kialakulását

és

fejlesztését,

hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak

döntéseket

hozni

a

gépészeti

folyamatokkal

kapcsolatban.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 264

és

témakörökkel

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

1.3. Témakörök és elemeik

1.3.1. Műszaki dokumentációk Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma.

18 óra

Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei. Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások. Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás. Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés. Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon. Összeállítási és részletrajzok. Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma. Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások. Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások. Tűrés, illesztés. Felületi minőség. Jelképes ábrázolások. A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok. A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk. Egyszerű gépészeti műszaki rajzok. Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv. Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek. 265

Technológiai sorrend fogalma, tartalma.

1.3.2. Gépészeti alapmérések Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Mértékegységek. Műszaki mérés eszközeinek ismerete. Hosszméretek mérése és ellenőrzése. Szögek mérése és ellenőrzése. Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése. Mérési utasítás. Mérési pontosság. Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése. Mérési alapfogalmak, mérési hibák. Műszerhibák. Mérési jellemzők. Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel. Mérőeszközök. Hossz- és szögmérő eszközök. Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük. Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk. Külső felületek mérésének eszközei. Belső felületek mérésének eszközei. Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei.

266

18 óra

Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei. Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai. Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma.

1.3.3. Anyagismeret, anyagvizsgálat Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai. Anyagszerkezet-tani alapismeretek. Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik. Ötvözők hatása. A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei. Kiválasztás szempontjai. Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok. Könnyűfémek. Nehézfémek. Szinterelt szerkezeti anyagok. Műanyagok. Segédanyagok. Hőkezelések, feladatuk, csoportosításuk. Hőkezelő eljárások. Hőkezelési hibák. Jellegzetes hibák. Anyaghibák. Öntési hibák. Hegesztési hibák.

267

18 óra

Forgácsolás során képződő hibák. Köszörülési hibák. Képlékeny alakítás okozta hibák. Kifáradás. Korrózió Hibakimutatás lehetőségei. Anyagvizsgálati módok. Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok). Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat. Technológiai próbák. Szakítóvizsgálat Hajlítóvizsgálat. Csövek gyűrűtágító vizsgálata. Lapító vizsgálat. Törésvizsgálat. Ütővizsgálat. Keménységmérés Metallográfiai vizsgálat. Endoszkópos vizsgálat. Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat. Mágnesezhető poros repedésvizsgálat. Ultrahangos repedésvizsgálat. Radiográfiai vizsgálat.

268

1.3.4. Fémek alakítása 18 óra Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás). Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok. Lemezhajlítás. Peremezés. Domborítás, ívelés. A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok. Alkatrészek illesztése. Illesztés reszeléssel. Hántoló szerszámok, eszközök. Lemezalkatrész készítése. Sík és ívelt felületek hántolása. A dörzsárazás szerszámai és művelete. Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése. Illesztés dörzsárazással. Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek. Illesztés csiszolással. Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok. Gépi forgácsolás szerszámai. Gépi forgácsoló alapeljárások gépei. Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.

269

Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely


270

A 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

22.Munkavédelem tantárgy

36 óra*


2.1 A tantárgy tanításának célja A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók munkavégzésének kialakítását és önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére.

2.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

2.3 Témakörök és elemeik

2.3.1 Munkabiztonság A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái Veszélyforrások kialakulása Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények A munkavédelmi oktatás dokumentálása A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Kockázatelemzés fogalmai, kockázatértékelés A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések A munkavégzés fizikai ártalmai

271

18 óra

Zaj- és rezgésvédelem Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény A színek kialakítása A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos biztonsági felülvizsgálat. Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat. Jelző és riasztóberendezések. Megfelelő mozgástér biztosítása. Elkerítés, lefedés. Tároló helyek kialakítása. Munkahely padlózata.

2.3.2 Tűzvédelem Általános tűzvédelmi ismeretek.

9 óra

Tűzveszélyességi osztályok, jelölésük. Tűzveszélyes anyagok. Tűzveszélyes anyagok tárolása.

272

Tűzveszélyes anyagok szállítása. Tűzveszélyes anyagok dokumentálása. Az égés feltételei, az anyagok éghetősége. Tűzveszélyes tevékenységek. Tűzvédelmi szabályzat. A tűzjelzés. Teendők tűz esetén. Veszélyességi övezet. Áramtalanítás. Tűzoltás módjai. Tűzoltó eszközök. Tűzoltó eszközök tárolása beltérben. Tűzoltó eszközök tárolása kültereken. Porral oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Vízzel oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Habbal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Halonnal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Oltóhatás Tűzmegelőzés Tűzjelzés Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai. Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai. Műszaki mentés. 273

Elektromos kábelek elhelyezése, elvezetése. Hő és füstelvezető berendezések. Jelzőtáblák. Feliratok. Irányfények. Tűzgátló nyílászárók. Tűzvédő festékek. Dokumentációk. 2.3.3 Környezetvédelem A környezetvédelem területei.

9 óra

Természetvédelem. Vízszennyezés vízforrások. A levegő jellemzői, a levegőszennyezés. Globális felmelegedés és hatása a földi életre. Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása. Hulladékgyűjtő szigetek. Gyűjtőhelyek kialakítása. Veszélyes hulladékok tárolása. Veszélyes hulladékok begyűjtése. Veszélyes hulladékok feldolgozása. Hulladékok feldolgozása. Hulladékok újrahasznosítása. Hulladékok végleges elhelyezése. Hulladékok lebomlása.

274

Az ipar hatása környezetre. Megújuló energiaforrások. Levegőszennyezés. Zajszennyezés. Hőszennyezés. Fényszennyezés. Talajszennyezés. Nehézfémek. Vízszennyezés. Szennyvízkezelés Környezetszennyezés egészségi hatásai. Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok. Fontosabb Európai Uniós jogszabályok. Fémiparban keletkező szennyezőanyagok. Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok felhasználása. Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok tárolása. Az elhasználódott hűtő-, kenő-, mosófolyadékok hulladékkezelése. Az épített környezet védelme. Munkahelyi környezet természetbarát kialakítása. 2.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 2.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

275

A 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

23.Hegesztési alapismeretek tantárgy

72 óra*


3.1 A tantárgy tanításának célja A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.



3.3.1 Hegesztési alapismeretek Hegesztés feltételei.

36 óra

Hegesztés fogalma. Hegesztési alapfogalmak. Hegesztési eljárások csoportosítása. Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése. Fémek hegeszthetősége. Hegesztési helyzetek értelmezése.

276

Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek. Hegesztés hő és fémtani folyamata. Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések. Munka és környezetvédelmi előírások.

3.3.2 Hegesztési műveletek Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük.

36 óra

Felületek előkészítése, tisztítása. Daraboló eljárások. Munkavégzés szabályai. Alkatrészek összeállítása, készülékek használata. Munkaterület kialakítása. Hegesztő berendezések üzembe helyezése. Hegesztés hozag- és segédanyagai. Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése. Hegesztési él előkészítése. Termikus vágási eljárások. Hegesztési eltérések csoportba sorolása. Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete. A hegesztett kötések minőségi követelményei.

3.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely

277

3.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

24.Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

36 óra*


4.1 A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre,

a

biztonságos

munkavállalói

magatartáshoz

szükséges

kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.

4.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.3 Témakörök

4.3.1 Munkavédelmi alapismeretek A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

22 óra

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére

278

A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények

hatásai,

a

munkavégzésből

eredő

megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.

4.3.2 Munkahelyek kialakítása Munkahelyek kialakításának általános szabályai

4 óra

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, felülvizsgálat.

tervezés, Tűzoltó

létesítés, készülékek,

üzemeltetés, tűzoltó

karbantartás,

technika,

javítás

beépített

és

tűzjelző

berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.

279

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések,

feliratok,

biztonsági

szín-és

alakjelek.


környezetvédelem célja, eszközei.

4.3.3 Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

4.3.4 Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai

2 óra

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

280

a

megfelelőséget

tanúsító

egyéb

Biztonságtechnika meghibásodás,

alapelvei,

biztonság.

veszélyforrások A

típusai,

biztonságtechnika

megbízhatóság,

jellemzői,

kialakítás

követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

4.3.5 Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

4.3.6 Munkavédelmi jogi ismeretek A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

4 óra

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelménye normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek

szabályozási 281

területei

a

további

részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

4.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)


282

GYAKORLAT:


25.Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

144 óra*


5.1 A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag, anyagminőségek,

megmunkálások

meghatározását,

illetve

az

alkalmazott

vizsgálatok módját.



5.3.1 Műszaki dokumentációk Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás.

18 óra

Szerelési-, karbantartási utasítások. Szállítói megfelelőségi nyilatkozatok. Pályázatok formai, tartalmi követelményei. Engedélyek, törvények, határozatok értelmezése. Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése, archiválása. Műhelyrajzok sajátosságai, elkészítése, dokumentálása.

283

Megmunkálási technológia behatárolása, sorrendje alkatrészrajzok műszaki tartalmának figyelembevételével. Különféle szabványok megismerése, alkalmazása. Minőségirányítási dokumentumok elkészítésének szempontjai. Gépek,

berendezések

műszaki

dokumentációi,

fontosabb

paraméterek

nyilvántartása. Alkatrészek, eszközök nyilvántartásának szempontjai, dokumentálása. Alkatrészjegyzék, technológiai sorrend, bruttó anyagmennyiség, alkatrész nyersmérete, megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő. Javítási jegyzőkönyvek. Elektronikus dokumentációk. Fájlformátumok, kiterjesztések. Szövegszerkesztési alapismeretek. Képfelbontás, rasztergrafika-, vektorgrafika előnyök, hátrányok ismerete.

5.3.2 Gépészeti alapmérések Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel. Külső

felületek

mérése,

ellenőrzése

tolómérővel,

talpas

18 óra

tolómérővel,

mikrométerrel. Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel. Szögmérés mechanikai szögmérővel. Külső kúpok mérése, ellenőrzése. Belső kúpok mérése, ellenőrzése. Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel. Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával. Felületi érdesség ellenőrzése, mérése. 284

Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése. Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése. Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése. Mérési dokumentumok készítése. Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez.

5.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok Keménység vizsgálat. Keménységmérő eljárások. Mikro-keménységmérés. Keménységmérés meleg állapotban. Dinamikus keménységmérések. Rugalmas utóhatás Rugalmas alakváltozás. Kúszás és relaxáció. Mechanikai kifáradás, Wöhler-görbe. Frekvencia befolyása a kifáradásra. Fárasztó gépek. Melegalakíthatósági technológiai próbák. Hidegalakíthatósági technológiai próbák. Nyomóvizsgálat.

285

36 óra

Hajlítóvizsgálat. Csavaróvizsgálat. Törésmechanikai vizsgálatok, Charpy-féle ütve hajlító vizsgálat. Vegyi összetétel vizsgálata. Korróziós vizsgálatok. Mikroszkópikus vizsgálatok, maratás, polírozás, csiszolás. Hőtechnikai tulajdonságok. Villamos vezetőképesség mérése. Mágneses tulajdonság vizsgálata. Fémek és ötvözetek tulajdonságai. A hűtési sebesség hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira. Ötvözőelemek hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira. Hőkezelések csoportosítása.

5.3.4 Fémek alakítása Előrajzolással szembeni követelmények. Az előrajzolás lépései. Az előrajzolás szerszámai, eszközei. Mérő és ellenőrző eszközök. A felületszínezés lehetőségei. A térbeli előrajzolás eszközei. Az előrajzolás folyamata. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai. Síkbeli és térbeli előrajzolás.

286

36 óra

Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez. Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása. Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás). A

kézi

forgácsoló

műhely

rendje,

munka-

és

tűzvédelmi

ismeretek

gépi forgácsoló műhely

rendje,

munka- és

tűzvédelmi

ismeretek

rendszerezése. Alkatrészek illesztése. A

rendszerezése. Palástfelület, homlokfelület esztergálás. Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás). Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás). Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés).

5.3.5 Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése

36 óra

Nem oldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással


287



26.Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy

54 óra*


6.6 A tantárgy tanításának célja Az Elsősegélynyújtás tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett sérüléseket és legyenek képesek az elsősegély-nyújtási teendők ellátására.

6.7 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Munkavédelem elméleti tantárgyra.


6.8.1 Az elsősegélynyújtás alapjai Mentőhívás módja. Teendők a baleset helyszínén. Elsősegély nyújtásának korlátai.

288

16 óra

A baleseti helyszín biztosítása. Vérkeringés, légzés vizsgálata. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén. Életveszély elhárítása. Újraélesztés. Mellkasnyomás technikája Légútbiztosítás lehetőségei. Légút akadálymentesítése. Lélegeztetés. Fizikális vizsgálat. Stabil oldalfekvő helyzet alkalmazása. Az eszméletlenség veszélyei. A sokk tünetei, veszélyei, ellátása. Idegen test eltávolítása szemből, orrból, fülből. Agyrázkódás tünetei, veszélyei, ellátása. Koponyasérülés tünetei, veszélyei, ellátása. Bordatörés tünetei, veszélyei, ellátása. Végtagtörések. Hasi sérülések. Gerinctörés tünetei, veszélyei, ellátása. Áramütés veszélyei. Áramütött személy megközelítése. 289

Áramtalanítás. Áramütött személy ellátása. Égési sérülés súlyosságának felmérése, ellátása. Fagyás, tünetei, veszélyei és ellátása. Mérgezések tünetei, fajtái, ellátása. Leggyakrabban előforduló mérgezések. Marószerek okozta sérülések veszélyei, ellátása. Rosszullétek. Ájulás tünetei, ellátása. Epilepsziás roham tünetei, ellátása. Szív eredetű mellkasi fájdalom tünetei, ellátása. Alacsony vércukorszint miatti rosszullét tünetei, ellátása.

6.8.2 Sérülések ellátása Sebellátás.

38 óra

Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Orrvérzés, ellátása. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. Fektetési módok.

290

Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. Az eszméletlenség fogalmát, tüneteit, leggyakoribb okai, következményei Az eszméletlenség ellátása. A vérzésekkel kapcsolatos ismeretek. A sokk fogalma és formái. A termikus traumákkal, hőártalmakkal kapcsolatos ismeretek. Az ízületi sérülések formái, tünetei és ellátásuk módja. A csontsérülések formái, tünetei és ellátásuk (fektetési módok). A hasi sérülés formái, tünetei és ellátásuk módjai. A kimentés fogalma és betegmozgatással kapcsolatos ismeretek. A mérgezések fogalma, tünetei és ellátásuk módja. A belgyógyászati balesetek (áramütés). A leggyakoribb belgyógyászati kórképek, tüneteik és ellátásuk.

6.9 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 6.10 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

291


27.Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy

90 óra*


7.1 A tantárgy tanításának célja Megismertetni a tanulókkal a biztonságos munkavégzés feltételeit. A hegesztés előkészítő és befejező műveleteihez szükséges gépek, berendezések, szerszámok

használatának

begyakoroltatása,

önálló,

felelősségteljes

munkavégzésre való nevelés. WPS utasításainak készség szintű értelmezése, alkalmazása.

7.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.

7.3 Témakörök és elemeik 7.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei Munkaterület szemrevételezése.

45 óra

Intézkedik a munkavégzést gátló tárgyak eltávolítására. Ellenőrzi a gépcsatlakozások épségét (elektromos, gáz-, nagynyomású vezetékek). Ellenőrzi

a

munkaterületre

előírt

munkavédelmi,

környezetvédelmi eszközök meglétét. Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.

292

tűzvédelmi

és

WPS alapján beazonosítja az anyagokat. Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés). Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést. Beállítja a WPS szerinti paramétereket. Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait. Megtisztítja a felületet. Felhegeszti a kifutólemezeket. Fűzővarrattal munkadarabot összeállít. Palackcserét végez.

7.3.2 A hegesztés befejező műveletei 45 óra Elvégzi a kezelési és karbantartási előírásban meghatározott műveleteket. Szemrevételezéssel ellenőrzi a munkadarabot. Megtisztítja a felületet. Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint. Folyamatos minőségellenőrzést végez. Üzemen kívül helyezi a hegesztő berendezést HBSZ szerint. Gondoskodik a meleg, kész munkadarab biztonságos elhelyezéséről. Letakarítja a munkaterületet. Gondoskodik a veszélyes hulladékok szakszerű tárolásáról. Salakot és fröcskölődéseket ívhegesztés esetén eltávolít. Segédelemeket és a kifutólemezeket eltávolít.

7.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely 293


A 11453 - 12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

28.Hegesztési gyakorlatok I. tantárgy

108 óra*


8.1 A tantárgy tanításának célja A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot. Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat. Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.

8.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.

8.3 Témakörök és elemeik 8.3.1 Termikus vágás, darabolás Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.

54 óra

Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése. Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata, karbantartása. 294

Termikus vágási eljárások végrehajtása. Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata. WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása. WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok. Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása. Lemezterv készítése. Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata. Védőeszközök kiválasztása és használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.

8.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Az elektróda bevonatok megkülönböztetése, felismerése.

54 óra

Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt. Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása. Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz.

295

Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés). Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása. Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes, függőleges és fej feletti pozíciókban). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok. A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése. Egyrétegű és többrétegű varratok készítése. Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése. Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata. Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata. Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során.

296

Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem.



297

Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 1/9. évfolyamot követően 140 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok* *Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. .évfolyamot követően

Gépészeti alapozó feladatok tantárgy

Gépészeti alapmérések Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése

298

Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség,

síklapúság,

derékszögesség,

párhuzamosság,

egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez

Anyagismeret, anyagvizsgálat Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák)

Fémek alakítása Előrajzolással szembeni követelmények Az előrajzolás lépései Az előrajzolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez

Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése

299


10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei* *Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. évfolyamot követően

Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy

A hegesztés előkészítő műveletei Felhegeszti a kifutólemezeket Fűzővarrattal munkadarabot összeállít

A hegesztés befejező műveletei Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint

11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok* *Három évfolyamos oktatás esetén az 1/9. évfolyamot követően

Hegesztési gyakorlatok tantárgy

Termikus vágás, darabolás

300

Termikus vágási eljárások végrehajtása Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Bevontelektródás

kézi

ívhegesztés

berendezéseinek,

eszközeinek

beüzemelése és karbantartása Hegesztés végrehajtása Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban Egyrétegű és többrétegű varratok készítése

301

10. évfolyam

ELMÉLET



72 óra*


9.1 A tantárgy tanításának célja A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.



9.3.1 Hegesztési alapismeretek Hegesztés feltételei. Hegesztés fogalma. Hegesztési alapfogalmak.

302

36 óra

Hegesztési eljárások csoportosítása. Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése. Fémek hegeszthetősége. Hegesztési helyzetek értelmezése. Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek. Hegesztés hő és fémtani folyamata. Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések. Munka és környezetvédelmi előírások.

9.3.2 Hegesztési műveletek Szerkezeti anyagok főbb típusai és nemzetközi jelölésük. Felületek előkészítése, tisztítása. Daraboló eljárások. Munkavégzés szabályai. Alkatrészek összeállítása, készülékek használata. Munkaterület kialakítása. Hegesztő berendezések üzembe helyezése. Hegesztés hozag- és segédanyagai. Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése. Hegesztési él előkészítése. Termikus vágási eljárások. Hegesztési eltérések csoportba sorolása.

303

18 óra

Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete. A hegesztett kötések minőségi követelményei.

9.3.3 Hegesztési feszültségek, alakváltozások A hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása.

18 óra

Hegesztési hő hatása az alakváltozásra. A hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei.




30.Hegesztési ismeretek I. tantárgy

144 óra*


10.1A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg a különböző hegesztési technológiákat. A tantárgy segítse elő a tanulók gépészeti gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a hegesztési feladatok megértéséhez, tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a hegesztési eljárások jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a hegesztéshez használt eszközök működésének a megértésére.

A tantárgy segítsen magyarázatot adni a gyakorlatban szerzett

tapasztalatokra. 304


10.3 Témakörök és elemeik 10.3.1 Termikus vágás, darabolás Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata.

36 óra

Termikus vágás típusainak csoportosítása. Termikus megmunkálási technológiák. Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése, működése, szoftvereinek ismerete. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete. Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete. Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése. Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete, hibák felismerése, vizsgálata. Fémtani ismeretek. Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei. Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi eszközök jellemzői, általános ismeretek. Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete. Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.

10.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája

305

72 óra

Az elektróda és az elektródabevonat fogalma. Elektródabevonat típusai, összehasonlításuk (vasoxidos, vas-mangánoxidos, rutilos, cellulóz típusú bevonatok, bázikus elektródok). Elektródabevonat szerepe, feladatai (ömledékvédelem, ívstabilitás biztosítása, varratfém dezoxidálás, denitrálás, ötvözés, salakképzés, kihozatalnövelés). Elektródabevonat helyes kiválasztásának elsajátítása. Bevontelektródák nemzetközi jelölése. Fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Bevontelektródás kézi ívhegesztés elvének, fázisainak ismerete Hegesztőív keltése és fenntartása. Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása. Hegesztőív mágneses hatása. Anyagátmenetre ható erők meghatározása. Hegesztési paraméterek meghatározása. Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő egyenirányító, inverter, hegesztő generátor). Bevontelektródás kézi ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások, hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók, egyéb eszközök, hegesztőelektródák).

306

Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezésének elmélete. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Felrakó hegesztés technológiája. Az elektróda tartása, vezetése. Hegesztési eltérések ismerete. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.

10.3.3 Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési eltérések ismerete. Hegesztési

hibák

megismerése

36 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,

összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák). Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és munkadarabok

összeillesztésének

hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme). Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése.

307

Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.



A 11455 - 12 A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

31.Hegesztési ismeretek II. tantárgy

108 óra*




tapasztalatokra. 308



36 óra


11.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája

309

36 óra

Az elektróda fogalma, típusai. Fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. A hegesztett kötések felépítése. Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása. Hegesztőív mágneses hatása. Anyagátmenetre ható erők meghatározása. Hegesztési paraméterek meghatározása. Hegesztési jelképek értelmezése. Védőgázok, hozaganyagok ismerete. Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő egyenirányító, inverter, hegesztő generátor). Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások, hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók, egyéb eszközök, hegesztőelektródák). Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezésének elmélete. Az elektróda tartása, vezetése.

310

Élkiképzés. Varratképzés elmélete az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Egyrétegű és többrétegű varratok elmélete. Tompavarratok, sarokvarratok készítésének elmélete. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Hegesztési eltérések ismerete. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) értelmezése. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.


hibák

megismerése

36 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme).

311

Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.



312

GYAKORLAT:



108 óra*



használatának

begyakoroltatása,

önálló,

felelősségteljes




81 óra


a

munkaterületre

előírt

környezetvédelmi eszközök meglétét.

313

munkavédelmi,

tűzvédelmi

és

Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez. WPS alapján beazonosítja az anyagokat. Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés). Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést. Beállítja a WPS szerinti paramétereket. Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait. Megtisztítja a felületet. Felhegeszti a kifutólemezeket. Fűzővarrattal munkadarabot összeállít. Palackcserét végez.


314





216 óra*


13.1A tantárgy tanításának célja A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot. Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat. Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.


13.3 Témakörök és elemeik 13.3.1 Termikus vágás, darabolás

72 óra 315

Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése. Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése. Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata, karbantartása. Termikus vágási eljárások végrehajtása. Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata. WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása. WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok. Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása. Lemezterv készítése. Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata. Védőeszközök kiválasztása és használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.


144 óra

Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt. Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.

316

Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz. Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés). Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása. Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes, függőleges és fej feletti pozíciókban). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok. A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése. Egyrétegű és többrétegű varratok készítése. Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése. Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata. Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata. Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok

317

elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem.




34.Hegesztési gyakorlatok tantárgy II.

252 óra



14.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 318

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.


126 óra

Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése. Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata, karbantartása. Termikus vágási eljárások végrehajtása. Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata. WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása. WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok. Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása. Lemezterv készítése. Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata. Védőeszközök kiválasztása és használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.

14.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt.

126 óra

Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). 319

Fogyóelektródás

kézi

ívhegesztéshez

szükséges

szerszámok

használata

(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Anyagok, segédanyagok ismerete. Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba. Fémes anyagok rendszerezése, használata. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd acélok, erősen ötvözött acélok. Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és ötvözetei, a nikkel és ötvözetei. Ívhegesztés berendezései, eszközei. A hegesztett kötés felépítése. Hegesztési jelképek értelmezése. Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez. Hegesztőáramforrás. Huzalelőtoló berendezés. Hegesztőpisztoly.

320

Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok használata és alkalmazása. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztéstechnológiák. WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása. WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése. A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és felülettisztaság ellenőrzése. Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Varratképzés vízszintes helyzetekben. Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem.

321



Összefüggő szakmai gyakorlat

I. Három évfolyamos oktatás közismereti képzéssel 2/10. évfolyamot követően 140 óra


11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok* *Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően


Termikus vágás, darabolás Termikus vágási eljárások végrehajtása

11456-12 Gázhegesztő feladatok* 322

*Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően



Gázhegesztés technológiája Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása Hegesztés végrehajtása Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban

11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok* *Három évfolyamos oktatás esetén az 2/10. évfolyamot követően



323

11. évfolyam

ELMÉLET

A 11497-12 Foglalkoztatás I.

35.Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra*


15.1A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

15.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek

15.3 Témakörök

324

15.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

15.3.2 Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

15.3.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető 325

társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által

egy

adott

idegen

nyelv

struktúráját

meghatározó

szabályok

kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

15.3.4 Munkavállalói szókincs /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

20 óra

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja

az

alapadatokat

tartalmazó

formanyomtatvány

kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.


326

Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.


A 11499-12 Foglalkoztatás II.

36.Foglalkoztatás II. tantárgy

32 óra*


16.1A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,

munkaviszony

létesítéséhez

szükséges

alapismeretek

elsajátítására.

16.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak -

16.3 Témakörök

16.3.1 Munkajogi alapismeretek 8 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, (megjelenés,

munkaszerződés rendelkezésre

módosítás,

állás,

szabadság),

munkavégzés,

kötelezettségei

magatartási

szabályok,

együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).

327

Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés

módosítása,

megszűnése,

megszüntetése,

felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális

jogviszonyok:

egyszerűsített

foglalkoztatás:

fajtái:

atipikus

munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

16.3.2 Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz

szükséges

iratok,

munkaviszony

megszűnésekor

a

munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony

adózási,

biztosítási,

egészség-

és

nyugdíjbiztosítási

összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

16.3.3 Álláskeresés Karrierlehetőségek feltérképezése:

önismeret,

reális

célkitűzések,

8 óra helyi

munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. 328

Álláskeresési

módszerek:

újsághirdetés,

internetes

álláskereső

oldalak,

személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

16.3.4 Munkanélküliség A munkanélküli (álláskereső)

jogai,

kötelezettségei

8 óra lehetőségei:

és

álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás:

közfoglalkoztatás

célja,

közfoglalkozatás

célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az

álláskeresők

részére

nyújtott

támogatások

(„aktív

eszközök”):

önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás,

mezőgazdasági

őstermelő,

nyilvántartásba

vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.

329

vétel,

működés,

A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

16.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) -


330

A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok

37.Hegesztési ismeretek III. tantárgy

96 óra*




tapasztalatokra.



32 óra

Termikus vágás típusainak csoportosítása. Termikus megmunkálási technológiák. Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése, működése, szoftvereinek ismerete. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete. Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete. 331

Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése. Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete, hibák felismerése, vizsgálata. Fémtani ismeretek. Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei. Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi eszközök jellemzői, általános ismeretek. Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete. Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.

17.3.2 Gázhegesztés technológiája Gázhegesztés főbb jellemzői.

32 óra

Hegesztőláng szerkezete. Alkalmazott gázok tulajdonságai, tárolásuk. Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük (cseréjük, tárolásuk) szabályai. Hegesztőüzem gázellátásának lehetőségei. Gázhegesztő eszközök és berendezések ismerete, alkalmazása. Gázhegesztés technológiája. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Gépészeti rajz, diagramok olvasása, értelmezése. Hegesztési jelképek értelmezése. Hegesztési el típusai, kialakítása. Az élkiképzés és a hegesztési eljárás kapcsolata. A hegesztett kötések típusai. Varratképzés.

332

Jobbra hegesztés. Balra hegesztés. Gázelvétel és gázfogyasztás meghatározása. Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák fajtái, jelölése. Hegesztőpálcák ismerete, alkalmazásuk. Folyósítószerek ismerete. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Gázhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése. Forrasztási eljárások és forraszanyagok ismerete. Gázpalackok színjelölése. Gázhegesztéskor előforduló hegesztési eltérések keletkezésének okai és elkerülésük, javítása. Gázhegesztés biztonságtechnikai előírásai. Gázhegesztéshez szükséges védőeszközök rendeltetésszerű használata. Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete. Gázhegesztés környezetkárosító hatásainak ismerete. Munka-, balesetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, előírások betartása.


hibák

megismerése

32 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



varratbefejezés hibái, külalaki hibák).

333

hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme) Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.



334

A 11457 - 12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

38.Hegesztési ismeretek IV. tantárgy

64 óra




tapasztalatokra.



22 óra

Termikus vágás típusainak csoportosítása. Termikus megmunkálási technológiák. Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése, működése, szoftvereinek ismerete. Elemi szintű számítógép-használat. 335

Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete. Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete. Termikus vágó berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése. Termikus vágás vágott felületének minőségét meghatározó tényezők ismerete, hibák felismerése, vizsgálata. Fémtani ismeretek. Gépészeti rajz olvasása, értelmezésének alapismeretei. Termikus vágással kapcsolatos tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi eszközök jellemzői, általános ismeretek. Munkabiztonsági eszközök, felszerelések ismerete. Munkabiztonsághoz kapcsolódó színjelölések értelmezése.

18.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés elve és technológiája.

22 óra

Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés felépítése és működési elve. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés paramétereinek meghatározása Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés eszközei, berendezései és kezelésük. Hegesztés-technológiák. Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési anyagok előkészítésének ismerete hegesztéshez, a berendezések használatának elvi ismerete, a hegesztés végrehajtásának elvi ismerete. Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések ismerete. Védőgázok ismerete, szerepe, tulajdonságai, jellemzői, tárolásuk. Védőgázok hatása a beolvadási mélységre. Gázpalackok színjelölése.

336

Volfrámelektródák típusai, áramterhelhetősége, nemzetközi jelölése. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagai. Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése, működése és kezelése. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikai előírásai. Hegesztő áramforrás adattáblájának jellemzői. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem. Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használati lehetőségei. Varratképzések ismerete. Fémek ismerete, fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Anyagok, segédanyagok ismerete. Az anyagok tulajdonságainak ismerete. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Szabványok ismerete. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Gépészeti rajz készítése. Diagramok olvasása, értelmezése. Hegesztési jelképek értelmezése. Gyártási utasítások értelmezése.

337

Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata. Hegesztő felületek megtisztításának elve. Veszélyes hulladékok szakszerű tárolásának elve. Volfrámelekotródás ívhegesztés környezetkárosító hatása. Tűzoltó berendezések, eszközök ismerete. Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásainak ismerete. Munkavégzés szabályainak ismerete.


hibák

megismerése

20 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme). Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások.

338

Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.


339

GYAKORLAT:



64 óra*



használatának

begyakoroltatása,

önálló,

felelősségteljes




32 óra


a

munkaterületre

előírt

munkavédelmi,

környezetvédelmi eszközök meglétét. Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt. 340

tűzvédelmi

és

WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez. WPS alapján beazonosítja az anyagokat. Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés). Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést. Beállítja a WPS szerinti paramétereket. Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait. Megtisztítja a felületet. Felhegeszti a kifutólemezeket. Fűzővarrattal munkadarabot összeállít. Palackcserét végez.


341




40.Hegesztési gyakorlatok III. tantárgy

256 óra*



20.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek III. elméleti tantárgyra.

342


112 óra


20.3.2 Gázhegesztés technológiája Összeállítás pontosságának ellenőrzése. Fűzővarratok karbantartása. Hegesztést biztosító segédelemek ismerete, alkalmazásuk. Gázhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata. Hegesztőgázok, hegesztőpálca, folyósítószer alkalmazása. Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése.

343

144 óra

Összeállított gázhegesztő berendezések ellenőrzése, szivárgáspróba végzése, üzemi nyomás beállítása. Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása. WPS

(Gyártói

Hegesztési

Utasítás)

szerinti

munkapróbák

hegesztése

feladatváltásnál. Hegesztési és vágási feladatok (WPS szerint). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és felülettisztítás ellenőrzése. WPS alapján a segédanyagok beazonosítása, összekészítése. Varrathely fémtisztára tisztítása. Gázhegesztéshez

és

termikus

vágáshoz

szükséges

védőeszközök

rendeltetésszerű használata. A hegesztési él kialakítása, élek illesztése, fűzése. A hegesztett kötések típusainak alkalmazása. Hegesztőláng beállítása. Hegesztés végrehajtása. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások. Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése. Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk. Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés. Balra hegesztés. Jobbra hegesztés. Próbahegesztés ellenőrzése töréspróbával vagy csiszolattal. Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.

344

Hegeszthetőség: az acélok hegesztése, az öntöttvas hegesztése, az alumínium és ötvözeteinek hegesztése, a réz és ötvözeteinek hegesztése, a nikkel hegesztése. Gázpalackok cseréje, tárolása. Forrasztások végrehajtása. Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete, védőeszközök használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.




41.Hegesztési gyakorlatok IV. tantárgy

240 óra



345

21.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek IV. elméleti tantárgyra.


144 óra


21.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok. Összeállítás pontosságának ellenőrzése. 346

96 óra

A géphez történő munka- és testkábel, illetve távszabályozó csatlakoztatásának gyakorlata, valamint a hálózatba való bekötés. A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) alkalmazása, bekötési művelete. Élelőkészítés. Fűzővarratok karbantartása, munkadarab összeállítása Gépcsatlakozások

ellenőrzési

feladata

(elektromos,

gáz-,

nagynyomású

vezetékek). Munkavédelmi,

tűzvédelmi és környezetvédelmi eszközök

előírásainak

betartása a munkaterületen. Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata. Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés működése. Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések használata. Védőgázok szerepe, tárolásuk. Védőgázak hatása a beolvadás mélységre. Gázpalackok használata. Volfrámelektróda használat. Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése, működése és kezelése. Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használata. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés gépeinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása. Szükséges anyagmennyiség kiszámítása. Varrathely fémtisztára tisztítása. Általános minőségű hegesztett kötést készítése volfrámelektródás védőgázas ívhegesztéssel. A berendezés HBSZ szerinti üzemen kívül helyezése.

347

Munkaterület karbantartása. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások. Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése. Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk. Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés. Veszélyes hulladékok kezelése, szakszerű tárolása. Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása. Védőeszközök használata. Folyamatos minőségellenőrzést végez. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem. 21.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely 8.1. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

348

A MODULOK FELOSZTÁSA ÉVFOLYAMOK SZERINT 2 ÉVES SZAKKÉPZÉS

11. évfolyam

ELMÉLET


42.Gépészeti alapozó feladatok tantárgy

72 óra*


22.1 A tantárgy tanításának célja A Gépészeti alapozó feladatok tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a

tanulók

gépészeti

gondolkodásmódjának

kialakulását

és

fejlesztését,

hozzájáruljon a gépészeti alapozó feladatok megértéséhez, képessé tegye a tanulókat a munka világának, ezen belül a gépészeti témakörök jellemzőinek és összefüggéseinek, valamint a gépészeti eszközök működésének a megértésére. A tantárgy segítsen magyarázatot adni a megtapasztalt eseményekre és a törvényszerűségekre. A hallgatók felelősséggel hajtsák végre a feladatokat, tudjanak

döntéseket

hozni

a

gépészeti

folyamatokkal

és

témakörökkel

kapcsolatban.

22.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 349


22.3.1 Műszaki dokumentációk Technológiai dokumentációk fogalma, tartalma.

18 óra

Gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei. Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások. Síkmértani szerkesztések, térelemek kölcsönös helyzete, vetületi és axonometrikus ábrázolás. Síkmetszés, valódi nagyság meghatározása, kiterítés. Áthatások, áthatások alkatrészrajzokon. Összeállítási és részletrajzok. Alkatrész és összeállítási rajzok fogalma. Metszetábrázolások, szelvény egyszerűsített ábrázolások. Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások. Tűrés, illesztés. Felületi minőség. Jelképes ábrázolások. A munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumok. A munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációk. Egyszerű gépészeti műszaki rajzok. Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek, művelet-, illetve szerelési terv. Rendszerek rajzai, kapcsolási vázlatok, folyamatábrák és folyamatrendszerek. Technológiai sorrend fogalma, tartalma.

350

22.3.2 Gépészeti alapmérések Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Mértékegységek. Műszaki mérés eszközeinek ismerete. Hosszméretek mérése és ellenőrzése. Szögek mérése és ellenőrzése. Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése. Mérési utasítás. Mérési pontosság. Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése. Mérési alapfogalmak, mérési hibák. Műszerhibák. Mérési jellemzők. Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel. Mérőeszközök. Hossz- és szögmérő eszközök. Mechanikai mérőeszközök típusai, működésük, kezelésük. Digitális mérőeszközök típusai, alkalmazásuk. Külső felületek mérésének eszközei. Belső felületek mérésének eszközei. Szögek mérésének, ellenőrzésének eszközei. Felületi minőség jelölése, ellenőrzésének és mérésének eszközei.

351

18 óra

Munkadarabok alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai. Mérési dokumentumok jelentősége, fajtái, tartalma.

22.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai. Anyagszerkezet-tani alapismeretek. Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik. Ötvözők hatása. A legfontosabb acélfajták alkalmazási területei. Kiválasztás szempontjai. Nem vasalapú fémes szerkezeti anyagok. Könnyűfémek. Nehézfémek. Szinterelt szerkezeti anyagok. Műanyagok. Segédanyagok. Hőkezelések, feladatuk, csoportosításuk. Hőkezelő eljárások. Hőkezelési hibák. Jellegzetes hibák. Anyaghibák. Öntési hibák. Hegesztési hibák. Forgácsolás során képződő hibák.

352

18 óra

Köszörülési hibák. Képlékeny alakítás okozta hibák. Kifáradás. Korrózió Hibakimutatás lehetőségei. Anyagvizsgálati módok. Roncsolás-mentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok). Roncsolásos anyagvizsgálatok, szakítóvizsgálat, keménység vizsgálat. Technológiai próbák. Szakítóvizsgálat Hajlítóvizsgálat. Csövek gyűrűtágító vizsgálata. Lapító vizsgálat. Törésvizsgálat. Ütővizsgálat. Keménységmérés Metallográfiai vizsgálat. Endoszkópos vizsgálat. Folyadékbehatolásos repedésvizsgálat. Mágnesezhető poros repedésvizsgálat. Ultrahangos repedésvizsgálat. Radiográfiai vizsgálat.

22.3.4 Fémek alakítása

18 óra 353

Kézi forgácsoló műveletek (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás). Forgács nélküli alakítási technológiák alkalmazásának megismerése, alkalmazott gépek, eszközök, szerszámok. Lemezhajlítás. Peremezés. Domborítás, ívelés. A megmunkálásokra alkalmas és a gépészeti szakmákban használatos anyagok. Alkatrészek illesztése. Illesztés reszeléssel. Hántoló szerszámok, eszközök. Lemezalkatrész készítése. Sík és ívelt felületek hántolása. A dörzsárazás szerszámai és művelete. Tűrésezett furatok alak- és méretellenőrzése. Illesztés dörzsárazással. Csiszoló és polírozó anyagok, szerszámok és gépek. Illesztés csiszolással. Komplex illesztési munkák, ellenőrző feladatok. Gépi forgácsolás szerszámai. Gépi forgácsoló alapeljárások gépei. Esztergálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Fúrás, furatmegmunkálás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Marás technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai.

354

Köszörülés technológiája, a munkafolyamat mozgásviszonyai. Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai.



355


43.Munkavédelem tantárgy

36 óra*


23.1A tantárgy tanításának célja A Munkavédelem tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók munkavégzésének kialakítását és önálló gondolkodásra való nevelését. Tegye képessé a tanulókat a munka világának, ezen belül a munkavédelem jellemzőinek és működésének megértésére.

23.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.


23.3.1 Munkabiztonság A baleset és a munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái Veszélyforrások kialakulása Személyi védőfelszerelésekkel szemben támasztott követelmények A munkavédelmi oktatás dokumentálása A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Kockázatelemzés fogalmai, kockázatértékelés A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések A munkavégzés fizikai ártalmai

356

18 óra

Zaj- és rezgésvédelem Munkahelyi klíma, a helyiség hőmérséklete, a levegő nedvességtartalma A munkahelyek megvilágítása, a természetes fény A színek kialakítása A gázhegesztés és az ívhegesztés biztonsági előírásai Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai Villamos berendezések biztonságtechnikája Egyéni és kollektív védelem Munkaegészségügy Kockázatbecslés. Kockázatértékelés. Időszakos biztonsági felülvizsgálat. Soron kívüli munkavédelmi vizsgálat. Jelző és riasztóberendezések. Megfelelő mozgástér biztosítása. Elkerítés, lefedés. Tároló helyek kialakítása. Munkahely padlózata.

23.3.2 Tűzvédelem Általános tűzvédelmi ismeretek.

9 óra

Tűzveszélyességi osztályok, jelölésük. Tűzveszélyes anyagok. Tűzveszélyes anyagok tárolása.

357

Tűzveszélyes anyagok szállítása. Tűzveszélyes anyagok dokumentálása. Az égés feltételei, az anyagok éghetősége. Tűzveszélyes tevékenységek. Tűzvédelmi szabályzat. A tűzjelzés. Teendők tűz esetén. Veszélyességi övezet. Áramtalanítás. Tűzoltás módjai. Tűzoltó eszközök. Tűzoltó eszközök tárolása beltérben. Tűzoltó eszközök tárolása kültereken. Porral oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Vízzel oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Habbal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Halonnal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek, alkalmazásának feltételei. Oltóhatás Tűzmegelőzés Tűzjelzés Gépek, berendezések tűzvédelmi előírásai. Tüzelő- és fűtőberendezések elhelyezésének tűzvédelmi előírásai. Műszaki mentés. 358

Elektromos kábelek elhelyezése, elvezetése. Hő és füstelvezető berendezések. Jelzőtáblák. Feliratok. Irányfények. Tűzgátló nyílászárók. Tűzvédő festékek. Dokumentációk.

23.3.3 Környezetvédelem A környezetvédelem területei.

9 óra

Természetvédelem. Vízszennyezés vízforrások. A levegő jellemzői, a levegőszennyezés. Globális felmelegedés és hatása a földi életre. Hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása. Hulladékgyűjtő szigetek. Gyűjtőhelyek kialakítása. Veszélyes hulladékok tárolása. Veszélyes hulladékok begyűjtése. Veszélyes hulladékok feldolgozása. Hulladékok feldolgozása. Hulladékok újrahasznosítása. Hulladékok végleges elhelyezése.

359

Hulladékok lebomlása. Az ipar hatása környezetre. Megújuló energiaforrások. Levegőszennyezés. Zajszennyezés. Hőszennyezés. Fényszennyezés. Talajszennyezés. Nehézfémek. Vízszennyezés. Szennyvízkezelés Környezetszennyezés egészségi hatásai. Fontosabb környezetvédelmi jogszabályok. Fontosabb Európai Uniós jogszabályok. Fémiparban keletkező szennyezőanyagok. Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok felhasználása. Hűtő-, kenő-, mosófolyadékok tárolása. Az elhasználódott hűtő-, kenő-, mosófolyadékok hulladékkezelése. Az épített környezet védelme. Munkahelyi környezet természetbarát kialakítása.

23.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

360

23.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

361



72 óra*


24.1A tantárgy tanításának célja A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.



24.3.1 Hegesztési alapismeretek Hegesztés feltételei. Hegesztés fogalma. Hegesztési alapfogalmak. Hegesztési eljárások csoportosítása. Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése. Fémek hegeszthetősége. Hegesztési helyzetek értelmezése.

362

36 óra

Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek. Hegesztés hő és fémtani folyamata. Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések. Munka és környezetvédelmi előírások.


18 óra

Felületek előkészítése, tisztítása. Daraboló eljárások. Munkavégzés szabályai. Alkatrészek összeállítása, készülékek használata. Munkaterület kialakítása. Hegesztő berendezések üzembe helyezése. Hegesztés hozag- és segédanyagai. Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése. Hegesztési él előkészítése. Termikus vágási eljárások. Hegesztési eltérések csoportba sorolása. Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete. A hegesztett kötések minőségi követelményei.

24.3.3 Hegesztési feszültségek, alakváltozások A hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása. Hegesztési hő hatása az alakváltozásra. 363

18 óra

A hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei.



A 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

45.Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra*


25.1 A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre,

a

biztonságos

munkavállalói

magatartáshoz

szükséges

kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.

25.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 25.3 Témakörök

25.3.1 Munkavédelmi alapismeretek A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

4 óra

Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem

364

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények

hatásai,

a

munkavégzésből

eredő

megterhelések,

munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom-meghatározásai.

25.3.2 Munkahelyek kialakítása Munkahelyek kialakításának általános szabályai

4 óra

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében 365

Tűzmegelőzés, felülvizsgálat.

tervezés, Tűzoltó

létesítés, készülékek,

üzemeltetés, tűzoltó

karbantartás,

technika,

javítás

beépített

és

tűzjelző

berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések,

feliratok,

biztonsági

szín-és

alakjelek.


környezetvédelem célja, eszközei.

25.3.3 Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

25.3.4 Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai

2 óra

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-

366

megfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

a

megfelelőséget

tanúsító

egyéb

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika meghibásodás,

alapelvei,

biztonság.

veszélyforrások A

típusai,

biztonságtechnika

megbízhatóság,

jellemzői,

kialakítás

követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

25.3.5 Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

25.3.6 Munkavédelmi jogi ismeretek A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek

4 óra

Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

367

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelménye normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek

rendeleteinek

szabályozási

területei

a

további

részletes

követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.



368


46.Hegesztési ismeretek I. tantárgy

126 óra*




tapasztalatokra.



36 óra

Termikus vágás típusainak csoportosítása. Termikus megmunkálási technológiák. Termikus vágó berendezések (eszközök, szerszámok, gépek) felépítése, működése, szoftvereinek ismerete. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver ismerete. Termikus vágáshoz használt ipari gázok ismerete.

369


26.3.2 Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Az elektróda és az elektródabevonat fogalma.

54 óra

Elektródabevonat típusai, összehasonlításuk (vasoxidos, vas-mangánoxidos, rutilos, cellulóz típusú bevonatok, bázikus elektródok). Elektródabevonat szerepe, feladatai (ömledékvédelem, ívstabilitás biztosítása, varratfém dezoxidálás, denitrálás, ötvözés, salakképzés, kihozatalnövelés). Elektródabevonat helyes kiválasztásának elsajátítása. Bevontelektródák nemzetközi jelölése. Fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Bevontelektródás kézi ívhegesztés elvének, fázisainak ismerete Hegesztőív keltése és fenntartása. Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása. Hegesztőív mágneses hatása. Anyagátmenetre ható erők meghatározása. Hegesztési paraméterek meghatározása. 370

Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő egyenirányító, inverter, hegesztő generátor). Bevontelektródás kézi ívhegesztő áramforrás jelleggörbéje. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások, hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók, egyéb eszközök, hegesztőelektródák). Bevontelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezésének elmélete. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Felrakó hegesztés technológiája. Az elektróda tartása, vezetése. Hegesztési eltérések ismerete. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.


hibák

megismerése

36 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



varratbefejezés hibái, külalaki hibák).

371

hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme). Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.



372


47.Hegesztési ismeretek II. tantárgy

108 óra




tapasztalatokra.



36 óra



27.3.2 Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Az elektróda fogalma, típusai. Fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. A hegesztett kötések felépítése. Hegesztéshez szükséges polaritás megválasztása. Hegesztőív mágneses hatása. Anyagátmenetre ható erők meghatározása. Hegesztési paraméterek meghatározása. Hegesztési jelképek értelmezése. Védőgázok, hozaganyagok ismerete.

374

36 óra

Hegesztő áramforrások és adattáblájának jellemzői (transzformátorok, hegesztő egyenirányító, inverter, hegesztő generátor). Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök megismerése (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok megismerése (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések felépítése (áramforrások, hegesztéshez szükséges kábelek és csatlakozóik, saruk, szorítók, elektródafogók, egyéb eszközök, hegesztőelektródák). Fogyóelektródás kézi ívhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezésének elmélete. Az elektróda tartása, vezetése. Élkiképzés. Varratképzés elmélete az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Egyrétegű és többrétegű varratok elmélete. Tompavarratok, sarokvarratok készítésének elmélete. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Hegesztési eltérések ismerete. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) értelmezése. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) ismerete. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.


hibák

megismerése

(repedések,

36 óra

üregek

és

salakzárványok,

összeolvadási- és mérethibák, alak- és méreteltérések, egyéb hibák). 375

Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata (előkészítés és munkadarabok


hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme). Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.



GYAKORLAT: 376


48.Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

180 óra*


28.1 A tantárgy tanításának célja Megismertetni és elsajátíttatni a hallgatókkal a különféle gépészeti alapozó feladatok és gyakorlatok összedolgozhatóságának feltételeit; a nyersanyag, alapanyag, anyagminőségek,

megmunkálások

meghatározását,

illetve

az

alkalmazott

vizsgálatok módját.



28.3.1 Műszaki dokumentációk Alkatrészrajzok szerkesztése felvételi vázlat alapján, rajzolvasás.

18 óra

Szerelési-, karbantartási utasítások. Szállítói megfelelőségi nyilatkozatok. Pályázatok formai, tartalmi követelményei. Engedélyek, törvények, határozatok értelmezése. Alkatrészrajzok, összeállítási rajzok, rajzdokumentációk elemzése, archiválása. Műhelyrajzok sajátosságai, elkészítése, dokumentálása.

377

Megmunkálási technológia behatárolása, sorrendje alkatrészrajzok műszaki tartalmának figyelembevételével. Különféle szabványok megismerése, alkalmazása. Minőségirányítási dokumentumok elkészítésének szempontjai. Gépek,

berendezések

műszaki

dokumentációi,

fontosabb

paraméterek

nyilvántartása. Alkatrészek, eszközök nyilvántartásának szempontjai, dokumentálása. Alkatrészjegyzék, technológiai sorrend, bruttó anyagmennyiség, alkatrész nyersmérete, megmunkáláshoz szükséges szerszám és gép, állásidő. Javítási jegyzőkönyvek. Elektronikus dokumentációk. Fájlformátumok, kiterjesztések. Szövegszerkesztési alapismeretek. Képfelbontás, rasztergrafika-, vektorgrafika előnyök, hátrányok ismerete.

28.3.2 Gépészeti alapmérések Külső és belső felületek ellenőrzése egyszerű ellenőrző eszközökkel. Külső

felületek

mérése,

ellenőrzése

tolómérővel,

talpas

18 óra

tolómérővel,

mikrométerrel. Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel. Szögmérés mechanikai szögmérővel. Külső kúpok mérése, ellenőrzése. Belső kúpok mérése, ellenőrzése. Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel. Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával. Felületi érdesség ellenőrzése, mérése. 378

Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése. Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése. Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, mérése ellenőrzése. Mérési dokumentumok készítése. Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez.

28.3.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat Roncsolásmentes anyagvizsgálatok (repedésvizsgálatok) Roncsolásos anyagvizsgálatok Keménység vizsgálat. Keménységmérő eljárások. Mikro-keménységmérés. Keménységmérés meleg állapotban. Dinamikus keménységmérések. Rugalmas utóhatás Rugalmas alakváltozás. Kúszás és relaxáció. Mechanikai kifáradás, Wöhler-görbe. Frekvencia befolyása a kifáradásra. Fárasztó gépek. Melegalakíthatósági technológiai próbák. Hidegalakíthatósági technológiai próbák. Nyomóvizsgálat.

379

36 óra

Hajlítóvizsgálat. Csavaróvizsgálat. Törésmechanikai vizsgálatok, Charpy-féle ütve hajlító vizsgálat. Vegyi összetétel vizsgálata. Korróziós vizsgálatok. Mikroszkópikus vizsgálatok, maratás, polírozás, csiszolás. Hőtechnikai tulajdonságok. Villamos vezetőképesség mérése. Mágneses tulajdonság vizsgálata. Fémek és ötvözetek tulajdonságai. A hűtési sebesség hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira. Ötvözőelemek hatása az acélok szövetszerkezetére, tulajdonságaira. Hőkezelések csoportosítása.

28.3.4 Fémek alakítása Előrajzolással szembeni követelmények. Az előrajzolás lépései. Az előrajzolás szerszámai, eszközei. Mérő és ellenőrző eszközök. A felületszínezés lehetőségei. A térbeli előrajzolás eszközei. Az előrajzolás folyamata. Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai. Síkbeli és térbeli előrajzolás.

380

54 óra

Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez. Többféle megmunkálást igénylő öntvények előrajzolásának gyakorlása. Kézi megmunkálási gyakorlatok (darabolás, hajlítás, fűrészelés, reszelés, köszörülés, fúrás, süllyesztés, dörzsölés, hántolás, csiszolás, menetvágás, menetfúrás). A

kézi

forgácsoló

műhely

rendje,

munka-

és

tűzvédelmi

ismeretek

gépi forgácsoló műhely

rendje,

munka- és

tűzvédelmi

ismeretek

rendszerezése. Alkatrészek illesztése. A

rendszerezése. Palástfelület, homlokfelület esztergálás. Belső felületek megmunkálása (furatesztergálás, fúrás). Marás (palástmarás, homlokmarás, síkmarás). Köszörülés (palástköszörülés, síkköszörülés, furatköszörülés).

28.3.5 Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése

54 óra



381



49.Elsősegélynyújtás gyakorlat tantárgy

72 óra*


29.1 A tantárgy tanításának célja Az Elsősegélynyújtás tantárgy alapvető célja, hogy a munkavégzés alatt vagy azon kívül is a tanulók képesek legyenek felismerni a balesetek során keletkezett sérüléseket és legyenek képesek az elsősegély-nyújtási teendők ellátására.

29.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Munkavédelem elméleti tantárgyra.


29.3.1 Az elsősegélynyújtás alapjai Mentőhívás módja. Teendők a baleset helyszínén. Elsősegély nyújtásának korlátai.

382

16 óra

A baleseti helyszín biztosítása. Vérkeringés, légzés vizsgálata. Heimlich-féle műfogás. Rautek-féle műfogás. Elsősegélynyújtás vérzések esetén. Életveszély elhárítása. Újraélesztés. Mellkasnyomás technikája Légútbiztosítás lehetőségei. Légút akadálymentesítése. Lélegeztetés. Fizikális vizsgálat. Stabil oldalfekvő helyzet alkalmazása. Az eszméletlenség veszélyei. A sokk tünetei, veszélyei, ellátása. Idegen test eltávolítása szemből, orrból, fülből. Agyrázkódás tünetei, veszélyei, ellátása. Koponyasérülés tünetei, veszélyei, ellátása. Bordatörés tünetei, veszélyei, ellátása. Végtagtörések. Hasi sérülések. Gerinctörés tünetei, veszélyei, ellátása. Áramütés veszélyei. Áramütött személy megközelítése. 383

Áramtalanítás. Áramütött személy ellátása. Égési sérülés súlyosságának felmérése, ellátása. Fagyás, tünetei, veszélyei és ellátása. Mérgezések tünetei, fajtái, ellátása. Leggyakrabban előforduló mérgezések. Marószerek okozta sérülések veszélyei, ellátása. Rosszullétek. Ájulás tünetei, ellátása. Epilepsziás roham tünetei, ellátása. Szív eredetű mellkasi fájdalom tünetei, ellátása. Alacsony vércukorszint miatti rosszullét tünetei, ellátása.

29.3.2 Sérülések ellátása Sebellátás.

56 óra

Hajszáleres vérzés. Visszeres vérzés. Ütőeres vérzés. Belső vérzések és veszélyei. Orrvérzés, ellátása. Mérgezések: gyógyszermérgezés, szénmonoxid (CO) mérgezés, metilalkoholmérgezés. Csontok, ízületek sérülései: rándulás, ficam, törés. Fektetési módok.

384

Idegen test szemben, orrban, fülben. Elsősegélynyújtó feladata veszélyes anyagok okozta sérülések esetén. Elsősegélynyújtó feladatai villamos áram okozta sérülések esetén. Az eszméletlenség fogalmát, tüneteit, leggyakoribb okai, következményei Az eszméletlenség ellátása. A vérzésekkel kapcsolatos ismeretek. A sokk fogalma és formái. A termikus traumákkal, hőártalmakkal kapcsolatos ismeretek. Az ízületi sérülések formái, tünetei és ellátásuk módja. A csontsérülések formái, tünetei és ellátásuk (fektetési módok). A hasi sérülés formái, tünetei és ellátásuk módjai. A kimentés fogalma és betegmozgatással kapcsolatos ismeretek. A mérgezések fogalma, tünetei és ellátásuk módja. A belgyógyászati balesetek (áramütés). A leggyakoribb belgyógyászati kórképek, tüneteik és ellátásuk.

29.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 29.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

385



108 óra*



használatának

begyakoroltatása,

önálló,

felelősségteljes




81 óra


a

munkaterületre

előírt

munkavédelmi,

környezetvédelmi eszközök meglétét. Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez.

386

tűzvédelmi

és

WPS alapján beazonosítja az anyagokat. Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés). Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést. Beállítja a WPS szerinti paramétereket. Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait. Megtisztítja a felületet. Felhegeszti a kifutólemezeket. Fűzővarrattal munkadarabot összeállít. Palackcserét végez.


30.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely 387




252 óra*




31.3 Témakörök és elemeik 31.3.1 Termikus vágás, darabolás

108 óra 388

Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése. Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése. Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata, karbantartása. Termikus vágási eljárások végrehajtása. Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata. WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása. WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok. Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása. Lemezterv készítése. Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata. Védőeszközök kiválasztása és használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.


144 óra

Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt. Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása.

389

Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz. Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés). Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása. Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes, függőleges és fej feletti pozíciókban). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok. A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése. Egyrétegű és többrétegű varratok készítése. Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése. Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata. Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata. Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok

390

elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem. 31.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely




216 óra


32.1A tantárgy tanításának célja A tanuló készségszinten sajátítsa el a különböző hegesztési eljárások technikáját, a műszaki dokumentáció alapján végezze el önállóan a hegesztési feladatot. Ismerje meg és tudja alkalmazni a munkáját segítő legmodernebb technológiákat. Tanulja meg a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési szabályokat, számításokat, törvényszerűségeket. Ezeket az ismereteket megfelelő 391

szakmai rutinnal alkalmazza. Alakuljon ki a precíz, pontos munkára való igénye.

32.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.


117 óra



392

99 óra

Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Fogyóelektródás

kézi

ívhegesztéshez

szükséges

szerszámok

használata

(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Anyagok, segédanyagok ismerete. Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba. Fémes anyagok rendszerezése, használata. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd acélok, erősen ötvözött acélok. Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és ötvözetei, a nikkel és ötvözetei. Ívhegesztés berendezései, eszközei. A hegesztett kötés felépítése. Hegesztési jelképek értelmezése. Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez. Hegesztőáramforrás.

393

Huzalelőtoló berendezés. Hegesztőpisztoly. Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok használata és alkalmazása. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztéstechnológiák. WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása. WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése. A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és felülettisztaság ellenőrzése. Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Varratképzés vízszintes helyzetekben. Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása.

394

Zaj, és hőhatás elleni védelem.



395

Összefüggő szakmai gyakorlat II. Két évfolyamos oktatás közismereti képzés nélkül 1. évfolyamot követően 160 óra


10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok tantárgy

Gépészeti alapmérések Külső kúpok mérése, ellenőrzése Belső kúpok mérése, ellenőrzése Munkadarabok mérése digitális mérőeszközökkel Munkadarabok mérése digitális tolómérővel, digitális mérőórával Felületi érdesség ellenőrzése, mérése Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése, ellenőrzése Körkörösség ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése Egyenesség,

síklapúság,

derékszögesség,

egytengelyűség, mérése ellenőrzése Mérési dokumentumok készítése

396

párhuzamosság,

Felvételi vázlatok készítése méretellenőrzésekhez

Anyagismeret, anyagvizsgálat Roncsolásos anyagvizsgálatok (szakítóvizsgálat, keménység vizsgálata, technológiai próbák)

Fémek alakítása Előrajzolással szembeni követelmények Az előrajzolás lépései Az előrajzolás szerszámai, eszközei Mérő és ellenőrző eszközök A felületszínezés lehetőségei A térbeli előrajzolás eszközei Az előrajzolás folyamata Az előrajzolás biztonságtechnikai előírásai Síkbeli és térbeli előrajzolás Síkbeli és térbeli előrajzolás eszközei, segédeszközei és mérőeszközeinek megválasztása adott feladat elvégzéséhez

Alapszerelések végzése Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése Különféle fémfelületek előkészítése Felületvédelem mázolással, lakkozással

397

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapgyakorlatok tantárgy

A hegesztés előkészítő műveletei Felhegeszti a kifutólemezeket Fűzővarrattal munkadarabot összeállít

A hegesztés befejező műveletei Elvégzi a hibajavításokat szükség szerint

11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok



Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Bevontelektródás

kézi

ívhegesztés

beüzemelése és karbantartása 398

berendezéseinek,

eszközeinek

Hegesztés végrehajtása Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban Egyrétegű és többrétegű varratok készítése

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok



11456-12 Gázhegesztő feladatok



Gázhegesztés technológiája Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása Hegesztés végrehajtása 399

Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban

11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok



400

12. évfolyam

ELMÉLET



64 óra*


33.1A tantárgy tanításának célja A gáz- és ívhegesztés alapfogalmainak elsajátítása, a hegesztés előkészítő és befejező műveleteinek megismerése. A hegesztéshez használt alap-, hozag- és segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges ismeretek átadása. Információforrások kezelése WPS alapján. A HBSZ tartalmának értelmezése. A hegesztésből adódó hibák felismerése, elkerülése.


33.3Témakörök és elemeik

33.3.1 Hegesztési alapismeretek Hegesztés feltételei.

32 óra

Hegesztés fogalma. Hegesztési alapfogalmak. Hegesztési eljárások csoportosítása. 401

Hegesztés eszközei, berendezései és védőfelszerelései. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése tartalma, értelmezése. Fémek hegeszthetősége. Hegesztési helyzetek értelmezése. Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján. Hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek. Hegesztés hő és fémtani folyamata. Hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések. Munka és környezetvédelmi előírások.


32 óra

Felületek előkészítése, tisztítása. Daraboló eljárások. Munkavégzés szabályai. Alkatrészek összeállítása, készülékek használata. Munkaterület kialakítása. Hegesztő berendezések üzembe helyezése. Hegesztés hozag- és segédanyagai. Hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése. Hegesztési él előkészítése. Termikus vágási eljárások. Hegesztési eltérések csoportba sorolása. Hegesztet kötések roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak ismerete.

402

A hegesztett kötések minőségi követelményei.

33.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely

33.5A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A 11497-12 Foglalkoztatás I.

54.Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra*


34.1A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett képes legyen eredményesen végezni a munkáját. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához 403

kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

34.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek

34.3Témakörök

34.3.1 Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket, illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kapcsolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredményére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni. A célként megfogalmazott idegennyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és pontos használata révén fog megvalósulni.

34.3.2 Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltételes mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során.

404

34.3.3 Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az induktív nyelvtanulási képesség által

egy

adott

idegen

nyelv

struktúráját

meghatározó

szabályok

kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás étkezés, szállás Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

34.3.4 Munkavállalói szókincs /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/

20 óra

A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartalmi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tananyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban.

405

Begyakorolja

az

alapadatokat

tartalmazó

formanyomtatvány

kitöltését.

Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el.

34.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.


406

A 11499-12 Foglalkoztatás II.

55.Foglalkoztatás II. tantárgy

64 óra*


35.1A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz,

munkaviszony

létesítéséhez

szükséges

alapismeretek

elsajátítására.

35.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak -

35.3Témakörök

35.3.1 Munkajogi alapismeretek 36 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, (megjelenés,

munkaszerződés rendelkezésre

módosítás,

állás,

szabadság),

munkavégzés,

kötelezettségei

magatartási

szabályok,

együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör,

munkaszerződés

módosítása,

megszűnése,

megszüntetése,

felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális

jogviszonyok:

egyszerűsített

foglalkoztatás:

fajtái:

atipikus

munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, 407

háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

35.3.2 Munkaviszony létesítése 20 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz

szükséges

iratok,

munkaviszony

megszűnésekor

a

munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony

adózási,

biztosítási,

egészség-

és

nyugdíjbiztosítási

összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

35.3.3 Álláskeresés Karrierlehetőségek feltérképezése:

önismeret,

reális

célkitűzések,

4 óra helyi

munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési

módszerek:

újsághirdetés,

internetes

álláskereső

oldalak,

személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).

408

Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

35.3.4 Munkanélküliség A munkanélküli (álláskereső)

jogai,

kötelezettségei

4 óra lehetőségei:

és

álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás:

közfoglalkoztatás

célja,

közfoglalkozatás

célcsoportja,

közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az

álláskeresők

részére

nyújtott

támogatások

(„aktív

eszközök”):

önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás,

mezőgazdasági

őstermelő,

nyilvántartásba

vétel,

működés,

vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

35.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) -

35.5A tantárgy értékelésének módja 409


A 11456 - 12 Gázhegesztő feladatok megnevezésű

56.Hegesztési ismeretek III. tantárgy

96 óra




tapasztalatokra.


36.3 Témakörök és elemeik 36.3.1 Termikus vágás, darabolás Termikus vágás fogalma, elve, feltételei, folyamata. 410

32 óra


36.3.2 Gázhegesztés technológiája Gázhegesztés főbb jellemzői.

32 óra

Hegesztőláng szerkezete. Alkalmazott gázok tulajdonságai, tárolásuk. Gázpalackok szerkezete, szerelvényei, kezelésük (cseréjük, tárolásuk) szabályai. Hegesztőüzem gázellátásának lehetőségei. Gázhegesztő eszközök és berendezések ismerete, alkalmazása. Gázhegesztés technológiája.

411

Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Gépészeti rajz, diagramok olvasása, értelmezése. Hegesztési jelképek értelmezése. Hegesztési el típusai, kialakítása. Az élkiképzés és a hegesztési eljárás kapcsolata. A hegesztett kötések típusai. Varratképzés. Jobbra hegesztés. Balra hegesztés. Gázelvétel és gázfogyasztás meghatározása. Gázhegesztés hozaganyagai, hegesztőpálcák fajtái, jelölése. Hegesztőpálcák ismerete, alkalmazásuk. Folyósítószerek ismerete. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Gázhegesztő berendezések üzembe- és üzemen kívül helyezése. Forrasztási eljárások és forraszanyagok ismerete. Gázpalackok színjelölése. Gázhegesztéskor előforduló hegesztési eltérések keletkezésének okai és elkerülésük, javítása. Gázhegesztés biztonságtechnikai előírásai. Gázhegesztéshez szükséges védőeszközök rendeltetésszerű használata. Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete. Gázhegesztés környezetkárosító hatásainak ismerete. Munka-, balesetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek, előírások betartása.

412


hibák

megismerése

32 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme) Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata. Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.

36.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

413

Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely


414


57.Hegesztési ismeretek IV. tantárgy

64 óra*




tapasztalatokra.



22 óra



37.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés elve és technológiája.

22 óra

Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés felépítése és működési elve. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés paramétereinek meghatározása Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés eszközei, berendezései és kezelésük. Hegesztés-technológiák. Nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztési anyagok előkészítésének ismerete hegesztéshez, a berendezések használatának elvi ismerete, a hegesztés végrehajtásának elvi ismerete. Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések ismerete. Védőgázok ismerete, szerepe, tulajdonságai, jellemzői, tárolásuk. Védőgázok hatása a beolvadási mélységre. Gázpalackok színjelölése. Volfrámelektródák típusai, áramterhelhetősége, nemzetközi jelölése. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagai.

416

Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése, működése és kezelése. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikai előírásai. Hegesztő áramforrás adattáblájának jellemzői. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem. Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használati lehetőségei. Varratképzések ismerete. Fémek ismerete, fémtani alapismeretek. Fémes anyagok rendszerezése. Anyagok, segédanyagok ismerete. Az anyagok tulajdonságainak ismerete. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Szabványok ismerete. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Gépészeti rajz készítése. Diagramok olvasása, értelmezése. Hegesztési jelképek értelmezése. Gyártási utasítások értelmezése. Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata. Hegesztő felületek megtisztításának elve.

417

Veszélyes hulladékok szakszerű tárolásának elve. Volfrámelekotródás ívhegesztés környezetkárosító hatása. Tűzoltó berendezések, eszközök ismerete. Hegesztés befejezésének tűzvédelmi előírásainak ismerete. Munkavégzés szabályainak ismerete.


hibák

megismerése

20 óra

(repedések,

üregek

és

salakzárványok,



hibái,

gyökhiba,

a

varratkezdés

és

varratbefejezés hibái, külalaki hibák). Üzemi körülmények hatására kialakult eltérések felismerése (pl. kifáradás). Hegesztett kötések minősítése. Roncsolásos vizsgálatok elve (szakító, nyíró-szakító, hajlító, ütő-hajlító vizsgálat, keménységmérés, mikroszkópi vizsgálat, makroszkópos vizsgálat). Roncsolásmentes vizsgálatok elve (Felületi hibák detektálása - szemrevételezés, folyadékbehatolásos, mágnesporos, örvényáramos vizsgálatok -, belső hibák feltárása - radiográfiai, röntgen vizsgálat, ultrahangos vizsgálat). Környezeti feltételek vizsgálata (hegesztő és környezetének védelme). Minőségellenőrzési szempontok. Gyártási utasítások értelmezése. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolások. Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése. Szabványok használata.

418

Gyártási utasítások értelmezése. Mérőeszközök használata. Hibajavítások végzésének ismerete.


419

GYAKORLAT:



96 óra*



használatának

begyakoroltatása,

önálló,

felelősségteljes


38.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési alapismeretek elméleti tantárgyra.

38.3Témakörök és elemeik 38.3.1 A hegesztés előkészítő műveletei Munkaterület szemrevételezése.

48 óra


a

munkaterületre

előírt

munkavédelmi,

környezetvédelmi eszközök meglétét. Kiválasztja a megfelelő elektródát, égőszárat, illetve huzalt. 420

tűzvédelmi

és

WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerint előmelegítést végez. WPS alapján beazonosítja az anyagokat. Ellenőrzi a gépek általános állapotát (gázszivárgás, vízcsöpögés). Bekapcsolja az elszívó- és szűrőberendezést. Beállítja a WPS szerinti paramétereket. Jelenti vagy korrigálja a munkavégzés akadályait. Megtisztítja a felületet. Felhegeszti a kifutólemezeket. Fűzővarrattal munkadarabot összeállít. Palackcserét végez.


421





64 óra*



39.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek I. elméleti tantárgyra.

422

39.3Témakörök és elemeik 39.3.1 Termikus vágás, darabolás Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek beüzemelése.

32 óra



32 óra

Munkaterület ellenőrzése a hegesztés elkezdése előtt. Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Bevontelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges szerszámok használata (salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). 423

Bevontelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása. Bevontelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Megfelelő elektródabevonat kiválasztása az adott feladathoz. Szükség esetén az elektróda szárítása, szárítási napló vezetése. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztés végrehajtása (él előkészítés, varratok készítése, elektródavezetés). Az ívhegesztés ömlesztőfolyamatának gyakorlása. Hegesztőív keltése és fenntartása a hegesztés során. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban (vízszintes, függőleges és fej feletti pozíciókban). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti hegesztési feladatok. A felülettisztaság WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti ellenőrzése. Egyrétegű és többrétegű varratok készítése. Tompavarratok, sarokvarratok készítése, csövek hegesztése. Fűzővarratok lesalakolása, ívhegesztésnél a salak és a fröcskölődések eltávolítása. Elektróda ívhúzása, tartása és vezetése. Fémes anyagok rendszerezése, megkülönböztetése, használata. Acélok, egyéb fémek hegeszthetőségi gyakorlata. Hegesztés során elkövetett hibák felismerése, vizsgálata. Hegesztési eltérések javítása.

424

Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése). Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem.





64 óra


425


40.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek II. elméleti tantárgyra.


32 óra

Termikus vágás eszközeinek beállítása, szükség szerinti minőségellenőrzése. Termikus vágás eszközeinek, berendezéseinek rendeltetésszerű használata, karbantartása. Termikus vágási eljárások végrehajtása. Termikus vágási eljárások vágófejeinek és betéteinek kiválasztása és használata. WPS (gyártói Hegesztési Utasítás) szerinti paraméterek beállítása. WPS szerinti hegesztést és vágási feladatok. Vágott felület minősítése, hibáinak, eltéréseinek felismerése, vizsgálata. Elemi szintű számítógép-használat. Hegesztő-vágógép kezelőszoftver alkalmazása. Lemezterv készítése. Gépészeti rajz olvasása, értelmezési gyakorlata. Védőeszközök kiválasztása és használata.

426

Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.


32 óra

Megfelelő hegesztőgép kiválasztása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges védőeszközök használata (kesztyű, kötény, lábszárvédő, tüzifogó). Fogyóelektródás

kézi

ívhegesztéshez

szükséges

szerszámok

használata

(salakverő kalapács, drótkefe, beverő szerszám, egyéb ellenőrző mérőeszközök). Fogyóelektródás kézi ívhegesztés hozaganyagainak alkalmazása. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés berendezéseinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása, gépkönyvek ismerete, kezelési, szerelési, karbantartási utasítás használata. Hegesztési paraméterek meghatározása. Anyagok, segédanyagok ismerete. Az anyagok tulajdonságainak átültetése gyakorlatba. Fémes anyagok rendszerezése, használata. Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik. Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik. Színesfémötvözetek és tulajdonságaik. Ötvözőanyagok hatása a hegeszthetőségre. Acélok hegeszthetősége: ötvözetlen acélok, finomszemcsés acélok, melegszilárd acélok, erősen ötvözött acélok. Egyéb fémek hegeszthetősége: öntöttvasak, az alumínium és ötvözetei, a réz és ötvözetei, a nikkel és ötvözetei. Ívhegesztés berendezései, eszközei.

427

A hegesztett kötés felépítése. Hegesztési jelképek értelmezése. Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés anyagainak előkészítése hegesztéshez. Hegesztőáramforrás. Huzalelőtoló berendezés. Hegesztőpisztoly. Fogyóeleketródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok használata és alkalmazása. Próbahegesztés készítése, tesztek, vizsgálatok. Hegesztést biztosító segédelemek alkalmazása. Hegesztési sorrendterv készítése. Hegesztéstechnológiák. WPS-ben meghatározott gyökvédelem biztosítása. WPS alapján a segédanyagokat beazonosítása és összekészítése. A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) csatlakoztatása és beállítása. WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és felülettisztaság ellenőrzése. Hegesztés közben huzal cserélésének folyamata. Gépészeti rajz olvasása, értelmezése. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Varratképzés vízszintes helyzetekben. Varratképzés függőleges és fej feletti helyzetben. Hegesztési eltérések javítása. Hegesztett kötések minősítése (Roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok elvégzése).

428

Munkavégzés befejezési rendjének betartása. Munka- baleseti és környezetvédelmi előírások betartása a hegesztés előkészítése, elvégzése és minősítése során. Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) alkalmazása. Zaj, és hőhatás elleni védelem. 40.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely



61.Hegesztési gyakorlatok III. tantárgy

288 óra



41.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek III. elméleti tantárgyra.

429


144 óra


41.3.2 Gázhegesztés technológiája Összeállítás pontosságának ellenőrzése. Fűzővarratok karbantartása. Hegesztést biztosító segédelemek ismerete, alkalmazásuk. Gázhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata. Hegesztőgázok, hegesztőpálca, folyósítószer alkalmazása. Gázhegesztő berendezés üzembe- és üzemen kívül helyezése.

430

144 óra

Összeállított gázhegesztő berendezések ellenőrzése, szivárgáspróba végzése, üzemi nyomás beállítása. Hegesztés eszközeinek beüzemelése és karbantartása. WPS

(Gyártói

Hegesztési

Utasítás)

szerinti

munkapróbák

hegesztése

feladatváltásnál. Hegesztési és vágási feladatok (WPS szerint). WPS (Gyártói Hegesztési Utasítás) alapján az elkészített varratgeometria és felülettisztítás ellenőrzése. WPS alapján a segédanyagok beazonosítása, összekészítése. Varrathely fémtisztára tisztítása. Gázhegesztéshez

és

termikus

vágáshoz

szükséges

védőeszközök

rendeltetésszerű használata. A hegesztési él kialakítása, élek illesztése, fűzése. A hegesztett kötések típusainak alkalmazása. Hegesztőláng beállítása. Hegesztés végrehajtása. Varratképzés az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabványos pozíciókban. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások. Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése. Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk. Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés. Balra hegesztés. Jobbra hegesztés. Próbahegesztés ellenőrzése töréspróbával vagy csiszolattal. Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása.

431

Hegeszthetőség: az acélok hegesztése, az öntöttvas hegesztése, az alumínium és ötvözeteinek hegesztése, a réz és ötvözeteinek hegesztése, a nikkel hegesztése. Gázpalackok cseréje, tárolása. Forrasztások végrehajtása. Gázhegesztés veszélyforrásainak ismerete, védőeszközök használata. Munka-, baleset- és környezetvédelmi előírások betartása.




62.Hegesztési gyakorlatok IV. tantárgy

256 óra



432

42.2Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül és a Hegesztési ismeretek IV. elméleti tantárgyra.


128 óra


42.3.2 Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok.

128 óra

Összeállítás pontosságának ellenőrzése. A géphez történő munka- és testkábel, illetve távszabályozó csatlakoztatásának 433

gyakorlata, valamint a hálózatba való bekötés. A WPS szerinti védőgázt (védőgázokat) alkalmazása, bekötési művelete. Élelőkészítés. Fűzővarratok karbantartása, munkadarab összeállítása Gépcsatlakozások

ellenőrzési

feladata

(elektromos,

gáz-,

nagynyomású

vezetékek). Munkavédelmi,

tűzvédelmi és környezetvédelmi eszközök

előírásainak

betartása a munkaterületen. Volfrámelektródás kézi ívhegesztéshez szükséges hegesztőanyagok használata. Volfrámelektródás kézi ívhegesztő berendezés működése. Egyen- és váltakozó áramú hegesztő berendezések használata. Védőgázok szerepe, tárolásuk. Védőgázak hatása a beolvadás mélységre. Gázpalackok használata. Volfrámelektróda használat. Volfrámelektródás ívhegesztésnél alkalmazott hegesztőpisztolyok felépítése, működése és kezelése. Hegesztőpálcák ismerete, felismerése, használata. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés gépeinek, eszközeinek beüzemelése és karbantartása. Szükséges anyagmennyiség kiszámítása. Varrathely fémtisztára tisztítása. Általános minőségű hegesztett kötést készítése volfrámelektródás védőgázas ívhegesztéssel. A berendezés HBSZ szerinti üzemen kívül helyezése.

434

Munkaterület karbantartása. Hegesztési rajzjelek ismerete, varratábrázolási alkalmazások. Gépészeti rajz, diagramok értelmezése, készítése. Hegesztési jelképek értelmezése, alkalmazásuk. Előrajzolás, reszelés, fűrészelés, köszörülés. Veszélyes hulladékok kezelése, szakszerű tárolása. Hegesztési eltérések felismerése, vizsgálata, javítása. Védőeszközök használata. Folyamatos minőségellenőrzést végez. Munkahely biztonságos kialakítása, tűz- és környezetvédelem.

42.4A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem és/vagy szakmaspecifikus tanműhely 8.2. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

TARTALOMJEGYZÉK: (SZAKMABŐVÍTÉS HELYI TANTERVEI)

435

Elektronikai technikus .......................................................................................... 1. Elektromechanikai műszerész ............................................................................ 95. Elektronikai műszerész .................................................................................... 175. Hegesztő ........................................................................................................... 254.

436

Diószegi Sámuel Baptista Szakközépiskola és Szakiskola OM

Recommend Documents