Diószegi Sámuel Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola OM 100563
A
MENTÁLHIGIÉNÉS ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
OKJ SZÁM: 55 762 03
HELYI
PROGRAMJA
Készült: A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján Debrecen 2016.
I.
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – az 55 762 03 Mentálhigiénés asszisztens szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.
II.
A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 762 03 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Mentálhigiénés asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése:
III. Szociális
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) III.
A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 54 762 02 Szociális asszisztens 54 762 01 Rehabilitációs nevelő, segítő Előírt gyakorlat: 3 év a szociális ellátás területén Egészségügyi alkalmassági követelmények:- -
Pályaalkalmassági követelmények: -
IV.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy
Mentálhigiéné Egészséggondozás és mentálhigiénés rehabilitáció
Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlatban
Szakképesítés/Szakképzettség mentálhigiénikus vagy pszichológus mentálhigiénikus vagy pszichológus illetve orvos, diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociológus, akinek 3 éves szakmai gyakorlata szociális ellátások vagy a szociális igazgatás területén; diplomás szupervizor vagy a Szociális Szakmai Szövetség Akkreditációs Bizottsága által csoportos szupervíziós munkára akkreditált szupervizor 1. tereptanári végzettség
Szakmai gyakorlat
2. a szakma gyakorlását szabályozó rendeletek (a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) szerinti végzettséggel rendelkező szakember 3. legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: „nincs” Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: „nincs”
V.
A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Mentálhigiéné 10567-12 Mentálhigiénés feladatok
Egészséggondozás és mentálhigiénés rehabilitáció Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton
Gyakorlati heti óraszám
8+1 7,5+05
6,5+1
Szakmai gyakorlat Összes óra:
9,5+0,5 17
17,5
Összes óra:
34,5
Elméleti órák:
527
Gyakorlati órák: Elmélet/gyakorlat arány:
542,5 49%/51%
A szabad sáv óraszámait kékkel jelöltük a táblázatban. A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is
2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodul
10567-12 Mentálhigiénés feladatok
Tantárgyak/témakörök Mentálhigiéné A mentálhigiéné értelmezése A humán ökorendszer, mint természetes támasz A humán ökorendszer, mint problémaforrás A mentálhigiénés segítés módszerei Krízis, krízis intervenció A segítő kapcsolat Egészséggondozás és mentálhigiénés rehabilitáció Az egészség és aprevenció fogalma Veszélyes életkorok és veszélyeztetett helyzetek Az egészségmegőrzés a családban és a családon kívül A mentálhigiénés rehabilitáció fogalma és folyamata A rehabilitáció feltételei és akadályai A rehabilitáció területei és intézményrendszere Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton Az esetfeldolgozás Szupervízió Szakmai gyakorlat Megfigyelési gyakorlat Egészség-megőrzési és rehabilitációs gyakorlat A mentálhigiénés esetmunka gyakorlata A közösségben vagy csoportban végzett mentálhigiénés munka Integrált napok Összesen:
Elméleti órák száma
248+31 47+7 48+7 48+7 47+7 29+2 29+1 248+15,5 31+0,5 52+5 82+10 21 31 31 201,5+31 125,5+15,5 76+15,5 294,5+15,5 78,5+5,5 58+5 62+5 58
480,5+46,5
Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:
Gyakorlati órák száma
38 496+46,5
1069,5 49,2%
50,8%
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat
arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás. Az iskolarendszeren belüli felnőttoktatás óraszámai az iskolarendszerű nappali oktatás óraszámaihoz képest arányosan csökkentettek a jogszabályokban előírt módon.
ELMÉLET: A 10567-12 Ment{lhigiénés feladatok 1. Ment{lhigiéné tant{rgy
279 óra/év
1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az alapképzésben megtanultak és a gyakorlati tapasztalatok integr{l{sa, a ment{lhigiénés szemléletmód kialakít{sa. Az ember és környezete, a lelki jelenségek, a személyközi kapcsolatok komplexit{s{nak megértetése. A belső és a külső folyamatok értelmezése, befoly{sol{sa, az egészség, a harmónia megteremtése, megőrzése és helyre{llít{sa. A közösségi élet színtereinek és a t{rsadalmi szolg{ltató rendszerek ment{lhigiénés vonatkoz{sainak elemzése. A ment{lhigiénés szakember feladatainak, kompetenci{inak értelmezése 1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A szakképzés sor{n megismert t{rsadalomismereti, jogi, szoci{lpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szükségletfelmérés, a problémamegold{s területéről, a v{zlatosan érintett ment{lhigiéné tant{rgyból, a szoci{lis munka elméletéről tanult ismeretek és szoci{lis munka gyakorlata sor{n szerzett tapasztalatok. 1.3. Témakörök 1.3.1. A ment{lhigiéné értelmezése 54 óra A ment{lhigiéné fogalma A ment{lhigiéné története A ment{lhigiéné interdiszciplín{ris jellege A lélek védelmére való törekvés a különböző történelmi korokban Az egészség meghat{roz{sa: a testi, lelki, szoci{lis összefüggések és kölcsönhat{sok A ment{lhigiéné fajt{i: egyéni-közösségi; preventív-korrektív A ment{lhigiéné szakterületei, saj{tos ell{t{si területei Iskolai ment{lhigiéné (gyerekek, tan{rok, szülők körében) Egészségfejlesztő ment{lhigiénia (különböző célcsoportok körében) Idősell{t{s A haldoklók hospice szemléletű gondoz{sa A haldokl{s st{diumaiban a haldokló csal{dj{nak t{mogat{sa A gy{szmunka t{mogat{sa A fogyatékos és csal{dj{nak t{mogat{sa A pszichi{triai betegek és csal{djaik t{mogat{sa A szenvedélybetegek és csal{djaik t{mogat{sa
A hajléktalan emberek t{mogat{sa A lelki egészség ismérvei (konstruktív együttműködés, emp{tia, indulatok szab{lyoz{sa, interperszon{lis kompetencia, az én- ide{l és az önkép koherenci{ja, kimunk{lt vil{gkép, az egyéni lét értelmezése, azonoss{g-tudat) Tévutak a ment{lhigiénében 1.3.2. A hum{n ökorendszer, mint természetes t{masz 55 óra Fiziológiai adotts{gok Az intraperszon{lis adotts{gok, a személyiség belső erőforr{sai, a pszichés készségek Az interperszon{lis, intim kapcsolatok erőssége A szükségletek v{ltoz{sa, kielégítése, az életkori szakaszok jellemzése a Maslow-féle szükségletpiramis tükrében Az egyéni életút, az egyén megjelenésének színterei A csal{d rendszerszemléletű értelmezése A csal{d hat{sa a személyiség fejlődésére A csal{di kapcsolatok erőssége, motiv{ló ereje Az iskola hat{sa a lelki egészségre A kort{rscsoportok, mint erőforr{sok A munka, mint az önmegvalósít{s terepe A munkahelyi ment{lhigiéné A munkakörülmények Az munkahelyi emberi kapcsolatok szerepe a munkavégzésben, a munka eredményességében A team-munka A vezetés demokratizmusa A szomszéds{gi, lakóközösségi, lok{lis kapcsolatok szerepe a közösségi lélekvédelemben A kölcsönös segítségnyújt{s spont{n és tervezett, szervezett form{i Önsegítő csoportok, működési form{ik (AA) Civil szervezetek, egyh{zak, hitélet és azok ment{lhigiénés szerepe A nonprofit szervezetek szerepv{llal{sa a hum{nszolg{ltat{sok területén Az egyéni sz{ndékok t{rsadalmi t{mogat{sa A t{rsadalmi és az {llami demokr{cia A jelzőrendszer szerepe kiépülése, működése Az intézményközi szakmai kapcsolatok A békés, alkotó élet lehetőségei A természeti környezet hat{sa az egészségre 1.3.3. A hum{n ökorendszer, mint problémaforr{s Betegségek, fogyatékoss{gok A problém{s személyiségfejlődés Szorong{s, stressz, trauma, hangulati kiegyensúlyozatlans{g
55 óra
Személyiségzavar Az identit{s bizonytalans{ga Elutasít{s, elutasítotts{g Tanul{si nehézségek Nem működő megküzdési módok, eredménytelen énvédő mechanizmusok Agresszív, antiszoci{lis viselkedés Az életmód és életvezetés devianci{i, önpusztító viselkedés Szenvedélyek, függőségek Betegségek Depresszió Fogyatékoss{gok, fogyatékkal terhelt csal{dtagok Az intim kapcsolatok hi{nya, egyoldalús{ga vagy elégtelensége Nem harmonikus p{rkapcsolat, diszharmónia az intim kapcsolatokban A csal{di kapcsolatok hi{nya, ellentmond{sokkal teli zil{lts{ga, deprim{ló hat{sa B{ntalmaz{s a csal{dban A csal{di és t{rsadalmi értékrend ellentmond{soss{ga V{l{s Pszichoszomatikus betegségek, a betegségek pszichés összefüggései Elszigeteltség a csal{don belül Mag{ny Veszteségek, gy{sz a csal{dban Deviancia és m{ss{g a t{rsadalomban személyiségzavarok szenvedélybetegségek pszichi{triai betegségek szexu{lis m{ss{gok hajléktalans{g öngyilkoss{g bűnözés T{rsadalmi {rtalmak Intolerancia a t{rsadalomban A személyiségnek nem megfelelő, rossz foglalkoz{s, p{lya v{laszt{sa Foglalkoz{si {rtalmak A munkanélküliség Munkahelyi eredménytelenség, meg nem értettség Szegénység, depriv{ció, h{tr{nyos helyzet A szomszéds{gi kapcsolatok gyengesége, hi{nya, ellentmond{soss{ga, veszélyessége Szegreg{ció, periférikus lét, a t{rsadalmi kapcsolatok hi{nya Az érdekérvényesítő képesség elégtelensége, gyengesége, hi{nya Az érdekérvényesítés lehetetlensége Szervezeten kívüliség, kirekesztettség
Előítéletek l{tens és nyílt form{i A mesterséges t{mogató rendszerek, hum{nszolg{ltató intézmények elégtelensége Kiegyensúlyozatlan, békétlen t{rsadalmi élet Környezeti és urbaniz{ciós {rtalmak A természeti környezet rombol{s{nak hat{sa az egészségre, a t{rsadalom életfeltételeire 1.3.4. A ment{lhigiénés segítés módszerei Inform{ciónyújt{s A pszichés készségek fejlesztése Döntéshoz{s Problémamegold{s Kritikus gondolkod{s Kreatív gondolkod{s Hatékony kommunik{ció Kapcsolati készségek Önismeret Emp{ti{s készség Megbirkóz{s az érzelmekkel Stressz-kezelés, stb. A nondirektív segítő beszélgetés Ment{lhigiénés projekt Ment{lhigiénés konzult{ció Esetmegbeszélő csoport Konfliktuspedagógiai tréning, konfliktuskezelő tanfolyam Műhelymunka Interaktív programok A team-munka, team-építés A vezetési készségek megerősítése Önvédelmi technik{k, a kiégés elleni védelem módszerei Az önsegítő és a kort{rs csoportok működésének külső segítése A lakóközösségi kapcsolatok moder{l{sa A szervezetfejlesztés, szervezetépítés, tréningek A közösségfejlesztés, közösségépítés Az érdekérvényesítő képességek erősítése Az interdiszciplin{ris csoportmunka, a h{lózatépítés A szervezetek partnerségen alapuló együttműködése Az intézményközi szakmai teamek, esetkonzult{ció, esetkonferencia
54 óra
1.3.5. Krízis, krízis intervenció Az egyéni és a közösségi v{ls{ghelyzetek A krízis meghat{roz{sa, jellemzői
31 óra
A krízisben lévő ember gondolkod{s{nak, érzelmeinek és cselekedeteinek jellemzői A krízism{trix A krízisek fajt{i (normatív, akcident{lis krízis) A krízis szakaszai A krízis kimeneti lehetőségei A krízisintervenció A krízisben lévő ember szükségletei A beavatkoz{s szab{lyai, lehetőségei és hat{rai A segítő emp{ti{j{nak, magatart{s{nak jelentősége A szakterületi kompetenci{i a krízisintervencióban 1.3.6. A segítő kapcsolat 30 óra A segítő folyamat és hatótényezői A személyiség megközelítése Az ép és sérült személyiség Az egyén feszültségszab{lyoz{s{nak útja A kliens életmódj{nak és egészségének összefüggései Az egyént körülvevő t{mogató (szupportív) környezet A szerepek v{ltoz{s{nak problém{ja (életkori, szoci{lis, egzisztenci{lis szerepkonfliktusok) Az egyén és a közösség viszonya A mag{ny lélektani hat{sa, a mag{ny enyhítése Laikus és önkéntes segítők A professzion{lis segítés A segítő személyisége, mint munkaeszköz (emp{tia, bizalom, hitelesség) A segítő kapcsolat szab{lyai (önkéntesség, titoktart{s, kompetencia) A ment{lhigiénés munka módszerei (csoportmunka, kort{rs segítők, fejlesztő beszélgetés, ment{lhigiénés konzult{ció) A segítő beszélgetés eszközei A segítő kapcsolat csapd{i, a segítő nehézségei A szindróm{s segítés jellemzői, forr{sai A kiégés jellemzői, kialakul{s{nak okai A pihenés, rekre{ció form{i A feltöltődés nem szakmai form{i, színterei A szakmai segítség a segítő lelki egészségének megőrzése A ment{lhigiénés esetkezelés {ltal{nos szab{lyai, keretei Az első interjú jelentősége, a különböző interjútechnik{k alkalmaz{sa Az inform{ciógyűjtés technik{i, forr{sai és lehetőségei A problémafelt{r{s módszerei A konfliktuskezelés technik{i A segítő folyamat és az erőforr{sok tervezése A végrehajt{s és a pozitív megerősítés szerepe
A segítő munka értékelése (a segítő folyamat, az alkalmazott módszerek, a saj{t szerep, az eset lez{r{sa) A hibaehetőségek az esetkezelésben
2. Egészséggondoz{s és ment{lhigiénés rehabilit{ció tant{rgy 263,5 óra/év 2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az alapképzésben megtanultak és a gyakorlati tapasztalatok integr{l{sa, a ment{lhigiénés szemléletmód kialakít{sa. Megismertetni az emberi élet testi, lelki, szoci{lis és spiritu{lis dimenzióinak kölcsönhat{s{t. Az egészségfogalom holisztikus értelmezése. Kialakítani a betegségek megelőzésének rendszerszemléletű stratégi{j{t, megtal{lni a beavatkoz{s lehetőségeit, módszereit a ment{lhigiénés asszisztens kompetencia hat{rait. Megismertetni a szakembereket a magyar és a helyi t{rsadalom legfontosabb demogr{fiai és epidemiológiai jellemzőivel, illetve ezek felt{r{s{nak módszereivel. 2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A szakképzés sor{n megismert t{rsadalomismereti, jogi, szoci{lpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szükségletfelmérés, a problémamegold{s területéről, a v{zlatosan érintett ment{lhigiéné tant{rgyból, a szoci{lis munka elméletéből tanult ismeretek és szoci{lis munka gyakorlata sor{n szerzett tapasztalatok. 2.3. Témakörök 2.3.1. Az egészség és a prevenció fogalma 31,5 óra Az egészségfogalm{nak holisztikus értelmezése Az egészséges életmód, életvitel értelmezése a Maslow-féle szükségletpiramis rendszerében Népegészségügyi adatok elemzése Népbetegségnek sz{mító megbetegedések Az egészséget veszélyeztető tényezők, rizikófaktorok (a természetes és a mesterséges környezetből, az egyén biológiai és pszichológiai adotts{gaiból, az életvitelből és különböző anyagok szervezetbe juttat{s{ból eredő, stb.) Egészségmagatart{s, betegségmagatart{s Pszichoszomatika A betegségek megelőzése (olt{s, szűrés, egészséges életvitel, stb) A balesetek megelőzése Drogmegelőző és tűcsere programok A krízis és a betegségek összefüggései
A prevenció fogalma és szintjei (elsődleges m{sodlagos, harmadlagos prevenció 2.3.2. Veszélyes életkorok és veszélyeztetett helyzetek Veszélyes életkorok A korai anya-gyermek kapcsolat Az óvod{s és kisgyermekkor A serdülőkor (a felnőtt önazonoss{g alakul{sa, nemi szerepek) Az ifjú felnőttkor (p{lyav{laszt{s, p{rv{laszt{s, gyermekv{llal{s) A felnőttkor, az érett személyiség jellemzői Az időskor (üres fészek szindróma, demencia) A haldokl{s és meghal{s Veszélyeztetett helyzetek A problém{s személyiségfejlődés A szorong{sos {llapotok A függőségi és hangulati problém{k Pszichés betegségek Mag{ny Diszfunkcion{lis csal{d Az öngyilkoss{gi veszélyek V{l{s Diszfunkcion{lis óvoda, iskola A helyi közösségek hi{nya, diszfunkciója A munkanélküliség Gazdas{gi v{ls{g H{borús helyzet Devi{ns szubkultúr{khoz tartoz{s Hajléktalans{g Szegénység, depriv{ció Migr{ns lét, menekült helyzet A gy{sz A krízis{llapotok Hum{nsegítő foglalkoz{s
57 óra
2.3.3. Az egészségmegőrzés a csal{dban és a csal{don kívül 92 óra A csal{di ment{lhigiéné és az egészség összefüggései A csal{dtagok kapcsolata, együttélése Szexu{lhigiéné A fogamz{sg{tl{s Gyermekv{r{s Kisgyermek a csal{dban, a kisgyermek saj{tos szükségletei A gyermek intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) ment{lhigiénés hat{sa A kamaszkor problém{i, a kort{rscsoportok hat{sa
A p{lyav{laszt{s segítése a csal{dban A p{rv{laszt{s segítése a csal{dban A felnőttkori g{tak és akad{lyok és az ezekkel való megküzdés A felnőttkori szerepek, szerep-{trendeződések A felnőtt és időskori veszteségek és a csal{di t{masz A nyugdíjba vonul{s, a t{rsadalmi szerepek v{ltoz{sa Az üresfészek-szindróma Az aktivit{s jelentősége A haldoklók segítése A gy{sz és a kóros gy{szreakció Egészségmegőrzés a gyermekközösségekben Együttműködés a védőnővel Együttműködés a pedagógussal Együttműködés a szülőkkel Együttműködés a gyermekekkel, gyermek-közösségekkel Egészségnevelő projektek, felvil{gosít{sok, inform{ciónyújt{s, lelkisegélyprogramok Kapcsolati h{ló fejlesztése Aktivit{si programok szervezése A veszélyeztetett gyermekek gondoz{sa A kort{rs segítők felkészítése, t{mogat{sa Együttműködés a segítő h{lózattal Egészségmegőrzés a munkahelyen A munka, mint az önmegvalósít{s terepe A munka, mint a létfeltételek elő{llít{s{nak lehetősége A munkahelyi ment{lhigiéné A munkahelyi kapcsolatrendszer, a demokratizmus lehetőségei a munkahelyen A munkahelyi kapcsolatrendszer, mint problémaforr{s A foglalkoz{si {rtalmak A segítő foglalkoz{sok veszélyei A munkahi{ny{nak veszélyei A munkam{nia Egészségmegőrzés a csal{don és a munkahelyen kívül A rekre{ciós programok A kultur{lis programok A szabadidős programok Spont{n és szervezett közösségi együttlétek különböző életkorú és helyzetű emberek sz{m{ra Civil mozgalmak, szervezetek tevékenysége
2.3.4. A ment{lhigiénés rehabilit{ció fogalma és folyamata
21 óra
A rehabilit{ció komplex jellege (szomatikus, pszichés és szoci{lis rehabilit{ció) A rehabilit{ció, mint cél, feladat, folyamat, szemlélet és munkamódszer Az életminőség fogalma Az egyén, a csal{d, a szűkebb és t{gabb közösség szerepe az életminőség javít{s{ban A prevenció és a rehabilit{ció összefüggése A rehabilit{ció eszközei az önell{t{s, a munka, a szórakoz{s, és a képzés területén A fogyatékoss{g értelmezése, csoportosít{sa Normaliz{ció, integr{ció, autonómia A rehabilit{ció fokozatai: elemi rehabilit{ció, utógondoz{s ({lrehabilit{ció) 2.3.5. A rehabilit{ció feltételei és akad{lyai 31 óra Segítő pszichológiai tényezők Emp{tia Én-erősítés, képessé-tevés Egyenrangú felek együttműködése Megküzdés a sztereotípi{kkal Ismeretterjesztés, felvil{gosít{s Integr{ció, integr{ciós törekvések A rehabilit{ciót akad{lyozó tényezők Önértékelési zavarok Előítéletesség, stigmatiz{ció, bűnbakképzés, viktimiz{ció Izol{ció Jövedelmi korl{tok Külső t{rsadalmi korl{tok, akad{lyok A rehabilit{ció t{rgyi szükségletei V{rosrendezési és építészeti korl{tok (akad{lymentesítés stb.) Közlekedés (alacsony padlójú buszok, villamosok, liftes vonatok, stb.) Lak{sépítés és speci{lis haszn{lati t{rgyak Gyógy{szati segédeszközök, speci{lis munkaeszközök 2.3.6. A rehabilit{ció területei és intézményrendszere 31 óra Az orvosi rehabilit{ció A ment{lis rehabilit{ció A pedagógiai, gyógypedagógiai rehabilit{ció Foglalkoz{si és munka-rehabilit{ció Szoci{lis rehabilit{ció Esélyegyenlőség és érdekvédelem (önsegítő és érdekvédelmi szervezetek,) T{rsadalmi megmozdul{sok, akciók, rendezvények Rehabilit{ciós projekt (jogszab{lyi keretek, forr{sok, partnerek, t{rgyi feltételek)
GYAKORLAT: A 10567-12 Ment{lhigiénés feladatok 1. Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton tant{rgy 232,5 óra/év 1.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az esetmegbeszélés a gyakorlat egész időszak{ban t{mogatja a felkészülést és a szakmai felelősségek felismerését. Kiscsoportos team munka segíti a gyakorlat sor{n szerzett élmények feldolgoz{s{t, végiggondol{s{t. Tapasztalatot kín{l arról, hogy az eseteket, hogyan lehet több szempont szerint értelmezni, s ez szerepet j{tszik abban, hogy a szakember gondolkod{sa rugalmasabb legyen, előítéletei oldódjanak. A szupervízió lehetőséget biztosít arra, hogy a szakember tudja haszn{lni a személyiség védelmének eszközeit a szupervízió folyamat{ban és igényelje a szupervíziós t{mogat{st szakmai személyiségének védelme, fejlődése érdekében. 1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A szakképzés sor{n megismert t{rsadalomismereti, jogi, szoci{lpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szükségletfelmérés, a problémamegold{s területéről, a szoci{lis munka elméletéről tanult ismeretek és szoci{lis munka gyakorlata sor{n szerzett tapasztalatok. A ment{lhigiéné, az egészségmegőrzés és rehabilit{ció elméleti ismeretei. 1.3. Témakörök 1.3.1. Az esetfeldolgoz{s 141 óra Az eset bemutat{sa esetmegbeszélése, elemzése (kiv{laszt{s, megfigyelés, elemzés, értékelés? stb.) A személyiségjogok védelme Az emberi értékek és autonómia tisztelete A segítő szerepei, felelőssége és céljai A problém{k meghat{roz{sa A kompetenci{k tiszt{z{sa A kliens motiv{ciój{nak és aktivit{s{nak fenntart{sa A segítő személyes érintettségének felt{r{sa A megold{s, a kimeneti lehetőségek felv{zol{sa Az elméleti ismeretek alkalmaz{sa Elv{r{sok, érzelmek felt{r{sa A nehézségek, felmerülő problém{k A munkafolyamatban való részvétel értelmezése A team-munka és a szakmai együttműködés szerepe
A gyakorlat sor{n felmerült etikai kérdések mérlegelése, a dilemm{k értelmezése a tereptan{r és a gyakorlóhely m{s szakembereinek segítségével A bűnbakképzés és az előítéletek felismerése, kezelése A krízishelyzetek felismerése és kezelése A kiégés és a szindróm{s magatart{s jeleinek felismerése és kezelése 1.3.2. Szupervízió 91,5 óra A szakmai munk{t, a kommunik{ciót vagy a személyiséget veszélyeztető tényezők felt{r{sa A csoportmunka t{mogató lehetőségének alkalmaz{sa a szakmai gyakorlat sor{n Önreflexió alkalmaz{s{val megelőzni a kiégést A gyakorlat sor{n a szakmai terhekkel való tal{lkoz{s élményeinek feldolgoz{sa a csoport védett környezetében A felkészülés, a munka és a feldolgoz{s egységére való igény kialakít{sa
1.4. A tant{rgy értékelésének módja Miut{n a foglalkoz{sok célja a tapasztalatok feldolgoz{sa, a szakmai személyiség fejlesztése, védelme, ezért a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos munka sor{n a csoportvezető a v{lasztott módszernek megfelelően egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető al{ír{s{val igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének.
2. Szakmai gyakorlat tant{rgy
310 óra/év
2.1. A tant{rgy tanít{s{nak célja Az elméleti tud{s, a gyakorlati készségek és a szakmai attitűd integr{ciój{nak elősegítése a mindennapi szakmai munka sor{n haszn{lható tud{s kialakít{sa érdekében. A gyakorlat sor{n megismerni a ment{lhigiénés munka v{ltozatos form{it, terepeit, célcsoportjait és módszereit. A tanulók 2-3 fős kiscsoportokban személyre szabott feladatokban prób{lhass{k ki felkészültségüket. Ir{nyít{ssal és ön{llóan végezhessenek a kompetenci{juknak, felkészültségüknek megfelelő inform{ciónyújt{si és szolg{ltat{si munk{kat, végezhessék a munk{hoz kapcsolódó adminisztr{ciót. A gyakorló terepek kiv{laszt{sakor és a tanulók terepre helyezésekor vegyék figyelembe az egyén szakmai érdeklődést és motiv{ciót. A tereptan{rok a saj{t felkészültségüknek és munkakörüknek megfelelő munk{ba vezetik be a tanulókat. Ezek a gyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tanulók integr{lt tud{s{nak kialakít{s{ban, hogy a ment{lhigiénés asszisztens segítséget tudjon nyújtani a klienseknek problém{ik megold{s{ban.
A gyakorlati tevékenységben mindvégig t{maszt nyújt p{rhuzamosan szervezett esetmegbeszélés és a szupervízió.
a
gyakorlattal
2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Az alapképzés sor{n megismert t{rsadalomismereti, jogi, szoci{lpolitikai, etikai, népegészségi ismeretek és gyakorlatok, valamint a szükségletfelmérés, a problémamegold{s területéről, a szoci{lis munka elméletéről tanult ismeretek és szoci{lis munka gyakorlata sor{n szerzett tapasztalatok. A ment{lhigiéné, az egészségmegőrzés és rehabilit{ció elméleti ismeretei. 2.3. Témakörök 2.3.1. Megfigyelési gyakorlat 84 óra Egy kiv{lasztott intézmény megismerése Az intézményi adminisztr{ciós rendszer megismerése Az intézmény ment{lhigiénés munk{j{nak és szakembereinek megismerése Interjú készítése ment{lhigiénés munk{t végző szakemberekkel Az intézmény ment{lhigiénés munkat{rs{nak tevékenysége a személyiségzavarokkal vagy viselkedési rendellenességekkel küzdő kliensével (megfigyelési gyakorlat) A csoportközi viszonyok, konfliktusok, előítéletek, együttműködés a csoport működése sor{n (megfigyelési gyakorlat) Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók körében végzett segítő munka megfigyelése 2.3.2. Egészség-megőrzési és rehabilit{ciós gyakorlat 63 óra Az egészségem rizikó faktorai (esszé össze{llít{sa) A saj{t munkahelye, (intézménye) egészségnevelési céljainak, terveinek és adminisztr{ciój{nak megismerése A rehabilit{ciót segítő és g{tló viszonyok a saj{t munkahelyén (elemzés) Egészségnevelési programok megvalósít{s{nak és adminisztr{ciój{nak megfigyelése Az intézményi adminisztr{ciós rendszer megismerése Egészségnevelési programban vagy akcióban való részvétel Életút interjú elő- és elkészítése egy egészségnevelési programba bevont klienssel Egészségnevelési program, vagy gondoz{si, foglalkoz{si terv össze{llít{sa a megismert kliens sz{m{ra Egy rehabilit{ciós projekt elkészítésében és megvalósít{s{ban való részvétel 2.3.3. A ment{lhigiénés esetmunka gyakorlata 67óra Életút készítése egy kiv{lasztott munkanélküli, hajléktalan, depriv{lt vagy devi{ns klienssel
Probléma felt{r{s, problémalista készítése az interjú alapj{n Inform{ciók gyűjtése a problémamegold{shoz Az erőforr{sok sz{mbavétele Szerződés előkészítése a problémamegold{s érdekében A végrehajt{s és a pozitív megerősítés A segítő munka értékelése (a segítő folyamat, az alkalmazott módszerek, a saj{t szerep, az eset lez{r{sa) A ment{lhigiénés munka adminisztr{ciój{nak elvégzése Az elkövetett hib{k 2.3.4. A közösségben vagy csoportban végzett ment{lhigiénés munka 58 óra Valamely sikeres vagy kudarcos ment{lhigiénés pedagógia program elemzése A saj{t munkahelyén működő csoportban Co-vezetőként részt venni a csoportmunka tervezésében, a csoport szervezésében, a csoportmunka lebonyolít{sban, lez{r{sban és értékelésében Részvétel a település, az intézmény valamely közösségi akciój{ban, rendezvényének tervezésben, szervezésében, lebonyolít{s{ban lez{r{sban és értékelésében A ment{lhigiénés munka adminisztr{ciój{nak elvégzése 2.3.5. Integr{lt napok 38 óra Javasolt tém{k: Egy környezetvédelmi projekt össze{llít{sa A település egészségi helyzetének felmérése, egészségnevelési projekt össze{llít{sa Egy életmód-t{bor szervezése és programj{nak össze{llít{sa A csal{di szocializ{ció javít{s{ra ir{nyuló program össze{llít{sa A serdülők identit{s- és értékkeresési problém{inak felderítése A t{rsfüggőség okainak és jeleinek felderítése A gondoz{sba vétel hum{nus lebonyolít{sa A bentlak{sos intézmény valamely ünnepének tervezése, megszervezése, lebonyolít{sa A gyógyíthatatlan betegek csal{di ell{t{s{nak segítése A szenvedélybetegek rehabilit{ciój{nak segítése A team munka lehetőségeinek mérlegelése A segítők segítésének lehetőségei, stb. Az integr{l napok dokument{l{sa 2.4. A tant{rgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.
