DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

Hatályos 2014. december 11. napjától kezdődően


I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve és székhelye: 1.1.

Az Egyesület neve:

DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

1.2.

Az Egyesület rövidített neve:

DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító Egyesület

1.3.

Az Egyesület székhelye:

1119 Budapest, XI. kerület, Fehérvári út 84., A épület

1.4.

Az Egyesület jelképe, logója:

1.5.

Az Egyesület internetes oldala, elérhetősége (email címe): www.dimenziocsoport.hu, www.dimenziobiztosito.hu; [email protected]

2.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétele, az Egyesület működésére vonatkozó alapvető rendelkezések: a)

Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 9.Pk.66100/1/1991. számú végzésével, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján 3691 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.

b)

Az Állami Biztosításfelügyelet – az Egyesület 1993. május 14-én kelt, E.29./1993. szám alatt benyújtott kérelmére – 1993. június 25-én kelt határozatával engedélyezte, hogy az Egyesület 1993. július 1-jétől biztosító egyesületként működjék.

c)

A Fővárosi Törvényszék a társadalmi szervezetek nyilvántartásában az Egyesületet – a 9.Pk.66100/4. számú végzés alapján – biztosító és önsegélyező egyesületként tartja nyilván.

d)

A biztosítási tevékenység állami felügyeletét – a 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.

e)

Az Egyesület tevékenységét a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Bit.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok szerint látja el.

f)

A 2003. évi LX. törvény 228. § (2) bekezdése szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatályba lépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések (ide értve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is) utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46–49. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

2

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 3.

Az Egyesület céljai, tevékenysége: 3.1.

Az Egyesület a tagok és/vagy munkáltatóik biztosítási díj befizetéseiből és/vagy közérdekű támogatásából működtetett szervezet.

3.2.

Az Egyesület – a Fővárosi Bíróság által 3691 sorszám alatt nyilvántartásba vett – céljai: a) b)

c) d) e) f) g)

4.

életbiztosítás; a baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést) és betegség ágazat művelése a nem életbiztosítási ág keretében – a Bit. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően; önsegélyezés; egyéb közösségi, társadalmi tevékenység; gyermekek napközbeni ellátása; alapfokú oktatási tevékenység; üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás.

3.3.

Az Egyesület vállalja céljaival összefüggő közérdekű kötelezettségvállalások szervezését, közérdekű ellátások, támogatások nyújtását a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint a támogatóval és/vagy a támogatottal kötött szerződés szerint.

3.4.

Az Egyesület tevékenységi körei 3.4.1.

A tagság önszerveződése révén, veszélyközösség megszervezése útján, biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, életbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatások nyújtása, illetőleg baleset- és betegségbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatás nyújtása;

3.4.2.

Tagjai, illetőleg azok hozzátartozói részére önsegélyező, támogatások – különösen szociális segély, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő, vagy pótló egyéb juttatások, szolgáltatások – nyújtása, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység ellátása;

3.4.3.

Családsegítési tevékenység, különösen a gyermeknevelés támogatása, a munkahelyhez kötődést is szolgáló, jelentősebb családi tehervállalás segítése, gyermekek napközbeni ellátása, alapfokú oktatási tevékenység végzése;

3.4.4.

A tagok egészségvédelme, egészségi állapotuk javítását, betegség megelőzést célzó szűrések szervezése, egészségügyi ellátásuk színvonalának emelése, rehabilitációs programok finanszírozása és nyújtása, egészségügyi intézmények támogatása;

3.4.5.

A tagok aktív pihenésének, szabadidejük eltöltésének támogatása az Egyesület által bérelt vagy tulajdonában lévő kisüdülők, vendégházak üzemeltetésével a tagok és hozzátartozóik által történő igénybevételük szervezésével. Az Egyesület tulajdonában lévő kisüdülők, vendégházak és egyéb ingatlanok szabad kapacitásainak egyéb módon történő hasznosítása;

3.4.6.

A Felügyelet által engedélyezett, a biztosítási tevékenységgel összefüggő pénztár adminisztrációs tevékenység, üzleti egyéb vezetési tanácsadás ellátása.

Az Egyesület vagyona az induló tőkéből (nyolcmillió forint), a tagok által fizetett díjakból, rendszeres, vagy eseti támogatásokból és egyéb működési célú hozzájárulásból képződik. Az Egyesület vagyonát képező pénzeszközökből – lekötött tőkeként – a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű – de legalább 50 millió forint összegű – önsegélyező célú biztonsági tartalékot kell képezni. A biztonsági tartalékot csak előre nem látható rendkívüli esetben lehet felhasználni, az Igazgatóság által meghatározott módon és mértékben.

3

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya II.

EGYESÜLETI TAGSÁG

5.

A tagsági viszony keletkezésének, fenntartásának módja 5.1. A tagsági viszony Az Egyesület tagja az a természetes vagy jogi személy lehet, aki a) b) c)

6.

nyilatkozatot tesz az Alapszabály elfogadására, és biztosítási szerződést köt és egyesületi tagsági jogviszonyt létesít, saját maga, vagy munkáltatója révén vállalja – legalább egy biztosításra vonatkozó biztosítási díj megfizetését, illetőleg olyan szervezet tagja, illetve olyan munkáltató munkavállalója vagy nyugdíjasa, amely az Egyesület részére a szolidaritás elve alapján, közérdekű célok megvalósítása érdekében a célok anyagi fedezetét biztosító vagyoni hozzájárulást teljesít és ezáltal vállalja az önsegélyező tagság vonatkozásában a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű önsegélyező tagdíj megfizetését.

5.2.

A tagsági viszony határozatlan időre jön létre.

5.3.

Az Egyesület tagjait – az adatvédelmi jogszabályok figyelembe vételével – nyilvántartásba veszi.

5.4.

Az Egyesület tagja nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesület mindazon személyes adatát nyilvántartsa és kezelje, amely az egyesületi tagsággal és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan szükséges – ide értve a szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó adatközlést az adatok megismerésére jogosult hatóságok, egyéb szervezetek részére.

A tagsági viszony megszűnése 6.1.

A tagsági viszony megszűnik, ha a) b) c) d)

a tag meghal vagy jogutód nélkül megszűnik; a tagsági viszony keletkezésének 5.1. pontban meghatározott feltételei már nem állnak fenn, és a biztosítási szerződés megszűnése után a tag egy éven belül nem köt új biztosítást; az Egyesület jogutód nélkül megszűnik; fegyelmi eljárás során meghozott kizáró határozattal.

6.2.

Fegyelmi eljárás indítható a tag ellen, ha a jogszabályban, az Alapszabályban, vagy valamely küldöttgyűlési határozatban meghatározott kötelezettségét megszegi.

6.3.

A fegyelmi eljárást legalább ötven tag, három küldött vagy egy igazgatósági tag kezdeményezheti.

6.4.

A fegyelmi eljárást az Igazgatóság folytatja le. A fegyelmi eljárás indításáról a fegyelmi eljárás alá vont tagot három napon belül írásban, időben értesíteni kell, az eljárás során pedig biztosítani kell számára a tisztességes és átlátható eljárás, valamint a védekezés és a fellebbezés jogát.

6.5.

A fegyelmi eljárás során az Igazgatóság vizsgálatot folytat és fegyelmi tárgyalást tart, melynek időpontjáról 15 nappal korábban értesíteni kell a tagot. A fegyelmi eljárás az Igazgatóság által meghozott fegyelmi határozattal zárul, amely tartalmazza a tag felmentését vagy elmarasztalását, és annak indoklását. A határozatot 15 napon belül írásba kell foglalni és kézbesíteni kell a tagnak. Az elmarasztaló fegyelmi határozatban fegyelmi büntetést kell kiszabni, amely lehet: a) b) c)

figyelmeztetés; egyesületi tisztségből való elmozdítás; kizárás.

6.6.

A tag kizárható az Egyesületből, ha az Egyesület Alapszabályát és céljait vagy érdekeit, illetve jó hírnevét súlyosan sértő, illetőleg az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

6.7.

Az Igazgatóság döntésével szemben az érintett jogorvoslattal élhet. Fellebbezni a Küldöttgyűléshez lehet írásban, a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A Küldöttgyűlés a fellebbezést a soron következő ülésén köteles elbírálni.

4


7.

6.8.

A nem jogerősen kizárt tag tagsági viszonyából és választott megbízatásából fakadó jogait a fellebbezés elbírálásáig nem gyakorolhatja.

6.9.

A kizárt tag tagsági viszonya fellebbezés hiányában a nem jogerős döntést követő tizenötödik napon, fellebbezés benyújtása esetén a kizárást megerősítő jogerős döntés napján szűnik meg.

6.10.

Új biztosítást az Egyesület nem köt olyan személlyel, akivel szemben fegyelmi eljárás során kizáró határozatot hoztak.

6.11.

A kizárt tag bár biztosítással rendelkezik, annak fennállása alatt nem gyakorolhatja a tagságból eredő jogait.

A tag jogai és kötelezettségei 7.1.

Az Egyesület tagja köteles az Egyesület céljai megvalósítása érdekében – az öngondoskodás és a szolidaritás elve alapján – vállalt fizetési kötelezettségét teljesíteni.

7.2.

Az Egyesület tagja – a küldöttek útján – jogosult az Egyesület tevékenységében való részvételre, választhat, és ha természetes személy, választható az Egyesület szerveibe. Minden tagnak egy szavazata van. A jogi személy tag a tagsági jogviszonyából eredő jogait törvényes képviselője, illetőleg meghatalmazottja útján gyakorolja. A biztosítási díj, illetőleg az önsegélyező tagsági díjfizetési kötelezettség nem teljesítésének időtartama alatt a tag az Egyesületben tisztségre nem választható, választásra azonban jogosult. A díjhátralék megfizetését követően a tag tisztségre újból választható. Díjhátralék: a jogviszony kezdetétől számított díjfizetési kötelezettség és tényleges befizetés különbözete.

7.3.

A Bit. szerinti veszteségrendezés, szolgáltatáscsökkentés, illetve pótbefizetés – az Igazgatóság által meghatározott módon, mértékben és arányban – az Igazgatóság határozata alapján, a tagok kötelezettsége, amennyiben a veszteség rendezésére, a szolgáltatás nyújtására más rendelkezésre álló forrás nem nyújt fedezetet.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

8.

A szervezet és a működés 8.1.

Az Egyesület szervezeti kialakítására vonatkozó szabályok: Az Egyesület a szervezete kialakításánál a jogszabályi előírásokon túl figyelembe veszi az arányosság követelményét is, ennek megfelelően az általa végzett tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetételével arányban álló irányítási rendszert működtet az ahhoz szükséges feltételekkel.

8.2.

Az Egyesület szervei: a) b) c) d)

9.

a Küldöttgyűlés (legfelsőbb szerv); az Igazgatóság (ügyvezető és képviseleti szerv); a Felügyelőbizottság; az Audit Bizottság.

A Küldöttgyűlés 9.1.

A Küldöttgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, amely regionális küldöttválasztó gyűléseken megválasztott küldöttekből, illetve akadályoztatásuk esetére megválasztott pótküldöttekből áll. Küldötté, illetve pótküldötté csak természetes személy egyesületi tag választható.

9.2.

A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) b)

az Alapszabály és mellékletei megállapítása és módosítása, ideértve a „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás” feltételeinek módosítását; az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, átalakulásának és szétválásának elhatározása;

5

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya c) d) e) f) g) h) i) j) k)

l) m) n) o)

p)

q)

r) s)

az Igazgatóság javaslata alapján a Jelölő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása; az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; az Audit Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; az Egyesület stratégiájának elfogadása; az Egyesület éves üzleti tervének elfogadása; az Egyesület hosszabb távú üzleti tervének elfogadása; az Egyesület éves beszámolójának – ezen belül az Igazgatóságnak az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, ennek keretében döntés a tárgyévi eredmény felhasználásáról; a vezető tisztségviselők, azaz az Igazgatóság tagjai feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha e tevékenységüket munkaviszony keretében látják el; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető állású személyek és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a végelszámoló kijelölése; döntés az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról a Bit. szerint. A döntést kizárólag külön napirendi pont keretében, a Küldöttgyűlést legalább 15 nappal megelőzően megküldött írásos előterjesztés alapján hozhatja meg. az Egyesület hatályos befektetési politikája alapján, befektetési célból, gazdasági társaságba való befektetés, illetőleg gazdasági társaságban való részvétel, amennyiben a tőkebefektetés a saját tőke 20%-át meghaladja (ide nem értve az Egyesület vagyonkezelője által, a befektetési politika alapján, nyilvános forgalomba hozatal révén kibocsátott értékpapír jegyzését vagy vásárlását); a befektetési politikában meghatározott tevékenységen kívüli, az Egyesület stratégiai céljait szolgáló gazdasági társaság alapítása, illetőleg gazdasági társaságban való részvétel, amennyiben a tőkebefektetés a 100 millió forintot meghaladja; az eredménytartalék 100 millió forint feletti felhasználása; az önsegélyező tagdíj megállapítása, mértékének felemelése vagy leszállítása.

A Küldöttgyűlés a 9.2. l) pontban meghatározott hatáskörét az Igazgatóságra ruházhatja. 9.3.

A Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit, kivéve, ha jogszabály vagy az Alapszabály ettől eltérően rendelkezik. Minden küldöttnek (pótküldöttnek) egy szavazata van, kivéve a 38. pont szerinti esetet. Az Egyesület Alapszabályának módosításához, valamint az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról szóló döntéshez a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

9.4.

A Küldöttgyűlést az Igazgatóság – a vonatkozó jogszabályok által kötelezően előírt eseteket is beleértve – szükség szerint, de évente legalább háromszor hívja össze, különösen az éves beszámoló, az üzleti terv elfogadására. Az éves beszámolót, a pénzügyi év lejártát követő 150 napos időszakban kell a Küldöttgyűlés elé terjeszteni. 9.4.1.

A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a küldöttek kétharmada, illetve a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A küldöttek, illetve a tagok által aláírt írásbeli kérelmet az Egyesület elnöke részére kell benyújtani. Az Egyesület elnöke a kézhezvételt követő 45 napon belül köteles összehívni a rendkívüli Küldöttgyűlést. Az Egyesület elnöke közvetlenül intézkedik és az Igazgatóság egyidejű tájékoztatása mellett elrendeli a javasolt napirend(ek)hez kapcsolódó előterjesztések elkészítését. Amennyiben a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben – rendkívüli helyzetben – lenne szükség döntésre, az Egyesület elnöke is jogosult a Küldöttgyűlés 30 napon belüli összehívására, kizárólag az összehívásra okot adó napirendi pontokkal, az Egyesület Igazgatósága párhuzamos tájékoztatása mellett, ez azonban nem érintheti a Felügyelőbizottság jogkörét.

6

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 9.4.2.

A Küldöttgyűlésre a küldötteket meghívó útján, a tagokat az Egyesület honlapján kell értesíteni. A meghívó elküldése legalább 15 nappal – az Igazgatóság által rendkívülinek minősített esetben 5 nappal – kell, hogy a Küldöttgyűlés időpontját megelőzze. A Küldöttgyűlés összehívásáról szóló meghívóban meg kell jelölni a küldöttgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. Meg kell jelölni továbbá, a megismételt Küldöttgyűlés helyét, idejét is arra az esetre, ha a Küldöttgyűlést határozatképtelensége miatt meg kell ismételni.

9.4.3.

A küldötteknek a napirendhez tartozó írásos, indokolással ellátott, a tervezett döntést érdemben tartalmazó előterjesztéseket, a küldöttgyűlés meghívójával együtt kell megküldeni. A meghívó és az írásos előterjesztések postai kézbesítés helyett elektronikusan is megküldhetők a küldöttnek az általa megadott e-mail címre.

9.4.4.

A Küldöttgyűlésen a küldötteken, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjain, az ügyvezető igazgatón (a munkaszervezet első számú vezetőjén) és az ügyvezetőkön (a helyettesein), valamint a jogszabályban kötelezően meghatározott személyeken kívül a Küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak vehetnek részt. A felsoroltakon kívül meg kell hívni a küldöttgyűlésre a Felügyelet képviselőjét is.

9.4.5.

A Küldöttgyűlést megelőzően biztosítani kell elektronikus csatornákon (internet, e-mail) a tagok tájékozódását, tájékoztatását, felvetett kérdéseik szóban vagy elektronikus úton történő megválaszolását, illetőleg a kérdések, észrevételek, javaslatok Küldöttgyűlés részére történő továbbítását, vagy azok jellegétől függően a Küldöttgyűlésen történő ismertetését. Az Igazgatóság köteles a küldöttek részére ennek feltételeit megteremteni.

9.5.

9.4.6.

Az Igazgatóság küldötteket képviselő tagja a küldöttek felkészítése küldöttértekezletet, illetve küldöttfórumot szervezhet, illetve hívhat össze.

érdekében

9.4.7.

A küldöttek egyszerű szótöbbséggel úgy határozhatnak, hogy bármely napirendi pontot zárt ülésen csak a küldöttek, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai tárgyaljanak a jogszabály szerint az adott napirendi pontnál kötelezően jelen levő – a Bit. szerinti – egyéb meghívottak (a vezető biztosítási matematikust, a vezető jogtanácsost, a számviteli rendért felelős vezetőt, valamint a belső ellenőrt a felelősségi területeket érintő napirendi pontok tárgyalására tanácskozási joggal) és a levezető elnök részvételével.

9.4.8.

A Küldöttgyűlés a 12.6.2., illetve a 13.3. pontban meghatározottak szerint előrehozott választással élhet. Ez esetben az adott testület minden tagja megbízatásának megszűnése az előrehozott választás alapján, új tagok megválasztásának időpontjával következik be. Az előrehozott választás miatt a testület tagja megbízásának megszűnése nem jelent tartalmi minősítést az egyénre nézve és értelemszerűen nem zárja ki az érintett személy újraválasztását. Az előrehozott választásra vonatkozó döntés a jelenlévő küldöttek 2/3-os igenlő szavazatával történik.

A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Amennyiben a Küldöttgyűlés nem határozatképes, a megismételt Küldöttgyűlés – ha ennek időpontja az eredeti meghívóban közlésre került – a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében. 9.5.1.

A Küldöttgyűlés a meghívóban nem szereplő, de kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha a Küldöttgyűlésen valamennyi tag küldöttje útján képviselve van, és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Egyéb kérdésekben a meghívóban közölt napirendtől csak akkor lehet eltérni, illetve akkor lehet új napirendi pontot felvenni, ha a Küldöttgyűlésen a tagoknak több mint fele képviselve van és azok legalább háromnegyed része hozzájárul a napirend módosításához, illetve új pont napirendre tűzéséhez. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket kizárólag önálló napirendi pont keretében lehet tárgyalni.

7

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 9.5.2.

A levezető elnököt az Igazgatóság elnökének javaslata alapján a Küldöttgyűlés választja. A levezető elnök felelős a Küldöttgyűlés zavartalan, szabályszerű és hatékony lebonyolításáért. E felelősségi körében jogosult: − − −

meghatározni az egyes napirendi pontok tárgyalásának rendjét, ideértve a napirenden belüli tárgyalás módját (kérdések, hozzászólások); az általa szükségesnek tartott mértékben időmeghatározásokat tenni a hozzászólásokra, ideértve a csak tárgyalási joggal részt vevő személyek időkorlátozására vonatkozó meghatározásokat is; meghatározni a határozati javaslatok megtételének módját, valamint a szavazások rendjét.

A levezető elnök gondoskodik a Küldöttgyűlés tisztségviselőinek, a szavazatszámlálóknak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a megválasztásáról is. 9.5.3.

A Küldöttgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét, és – a döntést érdemében ismertető tartalommal – a hozott határozatokat. A jegyzőkönyv része az előterjesztés, a napirendhez tartozó további iratok és a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Küldöttgyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévő küldött hitelesíti. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Küldöttgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek.

9.5.4.

A Küldöttgyűlés határozatait, valamint az Alapszabály módosítás esetén annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az elfogadást követő 30 napon belül közzé kell tenni az Egyesület honlapján és meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg (székhely, ügyfélszolgálat). A küldöttgyűlési előterjesztések, a napirendi pontokhoz tartozó további iratok és a küldöttgyűlési jegyzőkönyv megismerését az Egyesület előre egyeztetett időpontban a székhelyén biztosítja. Az Egyesület rendszeres vagy rendkívüli hírlevél útján is tájékoztatja a tagokat.

9.5.5.

A küldöttek részére a Küldöttgyűlés határozatait, az Alapszabály módosítása esetén annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét az elfogadást követő 30 napon belül a meghívó és az írásos előterjesztések megküldésével azonos módon (postai kézbesítéssel, vagy elektronikusan a küldött által megadott e-mail címre) meg kell küldeni.

9.5.6.

A küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, ha a tag által megadott postai címről a küldemény átvétel nélkül visszajön az Egyesülethez. Az ilyen küldeményeket az Egyesület gyűjti és a tag által a későbbiekben megadott érvényes postázási címre – a tag erre irányuló kérése esetén – a bejelentést követő 15 napon belül megküldi.

9.6.

A tagokat képviselő küldötteket (pótküldötteket) öt (5) évi időtartamra az Egyesület tagjai választják az egyes régiókban. Amennyiben a megválasztott küldött mandátuma az öt évi időtartamon belül megszűnik, úgy pótküldött hiányában időszaki választást kell tartani az érintett régiókban. Az így megválasztott küldött (pótküldött) mandátuma az eredeti választási ciklus végével lejár.

9.7.

Az olyan egyesületi tag képviseletét, aki két küldöttválasztás közötti időszakban lép az Egyesületbe, a lakcíme, vagy a munkavégzés telephelyének címe alapján illetékes területi küldött látja el. A területi küldöttek neve, elérhetősége az Egyesület honlapján megismerhető.

9.8.

A küldött mandátuma megszűnik: a) b) c)

d) e)

a mandátum idejének (5 év) lejártával; lemondással; visszahívással, amely az adott régió tagsága legalább 1/3-a által írásban kezdeményezett és az Igazgatóság által összehívott rendkívüli regionális küldöttválasztói gyűlésen történik. Visszahívást az Igazgatóság is kezdeményezhet különösen akkor, ha a küldött mandátummal járó jogainak gyakorlása, illetőleg a kötelezettségeinek teljesítése jelentős mértékben megnehezül, vagy lehetetlenné válik; egyesületi tagságának megszűnésével; halálával.

8


10.

11.

A Jelölő Bizottság 10.1.

A Jelölő Bizottság tagjává az választható meg, aki az Egyesület alapító tagja, vagy legalább öt éve tagja, és nem tagja az Igazgatóságnak vagy a Felügyelőbizottságnak. Az Egyesülettel a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkaviszonyban állt személy e jogviszonya megszűnését követő három évig nem választható meg a Jelölő Bizottság tagjává.

10.2.

A Jelölő Bizottságnak öt tagja van, a tagok megbízatása öt év időtartamra szól.

10.3.

A Jelölő Bizottság gondoskodik a küldöttek, valamint az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság választása esetében a jelölésről, azaz a döntéshozó Küldöttgyűlés irányában valamennyi tisztség vonatkozásában elvégzi a jelöltállítással járó feladatokat.

10.4.

A Jelölő Bizottság a küldöttökkel és a tagokkal konzultálva, véleményüket összegyűjtve tesz javaslatot az egyes tisztségek betöltésére.

10.5.

Az Egyesületben az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság és az Audit Bizottság tagjainak megválasztására a Jelölő Bizottság jelölése alapján kerülhet sor.

10.6.

A Jelölő Bizottság elnökét a Bizottság tagjai maguk közül, nyílt szavazással és szótöbbséggel választják meg, a Bizottság az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

A küldöttválasztás 11.1.

A küldötteket a tagok a regionális küldöttválasztó gyűléseken öt évre választják meg. A küldöttek megválasztásával egyidejűleg és azonos időszakra, küldöttenként egy-egy pótküldöttet is kell választani. Ha a küldött mandátumának lejárta előtt feladatának ellátásában bármely oknál fogva igazoltan akadályoztatva van (esetenként, tartósan vagy véglegesen), úgy – külön választási eljárás nélkül – a pótküldött automatikusan a küldött helyébe lép és megilleti annak minden joga, illetve terheli minden kötelezettsége. A küldött végleges akadályoztatása esetén az erre okot adó körülmény beálltát követő 60 napon belül a helyébe lépő pótküldött mellé új pótküldöttet kell választani. Amennyiben a pótküldött sem tudja tartósan ellátni küldötti feladatát, abban a régióban időközi választást kell tartani. Az időközi választáson megválasztandó küldöttek megbízatása a rendes választáson megválasztott többi küldött megbízatásának lejártáig tart.

11.2.

A küldöttek száma: 27 fő; valamint a pótküldöttek száma is: 27 fő. A küldöttválasztó régiók számát, az egyes régiók földrajzi meghatározását, valamint az azokhoz tartozó megválasztandó küldettek számát minden választás előtt az Igazgatóság állapítja meg a tagok lakóhely szerinti területi elhelyezkedésének, valamint egyéb szervezeti igényeinek figyelembe vételével.

11.3.

A küldöttválasztást ötévente március 10. és május 10. közötti időszakban kell lebonyolítani.

11.4.

Az Egyesület tagjai az állandó lakóhelyük szerinti regionális küldöttválasztó gyűlésen választják meg küldöttjeiket (pótküldöttjeiket). Minden egyesületi tag csak személyesen gyakorolhatja küldöttválasztási jogát, vagyis a küldöttválasztó taggyűlésen meghatalmazással nem lehet szavazni. Erre a tényre a tagok figyelmét az összehívásról szóló hirdetményben fel kell hívni.

11.5.

A regionális küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagnyilvántartás szerinti lakóhelyük alapján odasorolt tagok többsége megjelent. Ha a regionális küldöttválasztó gyűlés nem határozatképes, akkor az ugyanazon napra előre kitűzött, megismételt regionális küldöttválasztó gyűlés – a megjelentek számára való tekintet nélkül – határozatképes.

11.6.

Minden olyan természetes személy egyesületi tag jelölhető küldöttnek vagy pótküldöttnek, aki az Alapszabály szerint választható, és elfogadja a jelölést.

11.7.

A regionális küldöttválasztó gyűléseket – legalább 30 nappal a gyűlések időpontját megelőzően – az Egyesület honlapján és két országos napilapban, hirdetmény útján kell összehívni.

11.8.

A jelölés során először a Jelölő Bizottság által javasolt személyeket kell felvenni a jelöltlistára. Ezt követően a jelenlévő tagok további jelölteket is javasolhatnak a jelölő listára olyan szavazati jogú tagok

9

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya közül, akik a helyszínen (vagy már előzetesen, írásban, a távolmaradásuk kimentésére vonatkozó igazolás becsatolásával együtt) elfogadták a jelölést. Ha nincs több javaslat, a levezető elnök bejelenti a jelöltlista lezárását. A regionális küldöttválasztó gyűlés nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel dönt. A levezető elnök a jelöltlistán szereplő személyeket egyenként bocsátja szavazásra, a lista sorrendje szerint.

12.

11.9.

Azok a személyek tekinthetők megválasztottnak, akik a szavazatok több mint felét megkapták, és közülük a legtöbb szavazattal rendelkeznek. Ha több jelölt van, mint az adott régióban megválasztható küldöttek száma, és szavazategyenlőség miatt a mandátum sorsa nem eldönthető, akkor az azonos szavazatot elért, még szóba jöhető jelöltek közül, a jelöltlista sorrendisége dönt a megválasztott személyről.

11.10.

A regionális küldöttválasztó gyűlésekről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A Jelölő Bizottság elnöke a regionális küldöttválasztó gyűlések dokumentumait megküldi az Igazgatóság, valamint a Felügyelőbizottság számára.

11.11.

A küldöttek és pótküldöttek megválasztásának és az öt éves mandátumuk időszakában bármely okból szükségessé váló időközi pótlásának rendjét az Igazgatóság a tagok jogegyenlősége és arányos képviselete elvének figyelembe vételével határozza meg.

Az Igazgatóság 12.1.

Az Igazgatóság az Egyesület – a jogszabályok, az Alapszabály, a Felügyelet által meghatározott feltételek, így a szakmai és üzleti megbízhatósági követelmények alapján engedélyezett személyekből álló – választott ügyintéző és képviseleti szerve. Az Igazgatóság a feladatellátásához jogosult külső szakértőket igénybe venni. Az Igazgatóság testületként jár el, tagjai között az Alapszabály szerinti feladatokat megoszthatja, döntése szerint ezen feladatokat az elnök vagy egy az Igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag hatáskörébe utalhatja a testületi felelősség érintetlenül hagyása mellett.

12.2.

Az Igazgatóság tagjai jogosultak az Egyesület képviseletére, az Egyesület nevében jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak. Cégjegyzésre – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – és az Egyesület nevében kötelezettségvállalásra az Igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult. Ezen együttes aláírási jog – az Igazgatóság által jóváhagyott rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

12.3.

Az Igazgatóság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek – évente legalább egyszer – beszámol. Az Igazgatóság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

12.4.

Az Igazgatóság tagjai az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek, felelősségük egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt vagy a határozat ellen szavazott.

12.5.

Az Igazgatóság alapvetően testületi döntéseken keresztül irányítja az Egyesület működését, ennek keretében feladata különösen: a) b) c) d) e) f) g) h)

az Egyesület jogszabály és Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; a küldöttválasztás és Küldöttgyűlés összehívása és lebonyolításának megszervezése; a Küldöttgyűlés napirendjére kerülő előterjesztések, határozati javaslatok kötelező előzetes megtárgyalása; megtárgyalja és elfogadja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát; rendszeresen megtárgyalja az Egyesület működéséről, szakmai munkájáról szóló az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) által készített beszámolót; a jogszabályok keretei között kialakítja a befektetési politikát, irányítja és ellenőrzi a vagyonkezelését az erről szóló szabályzatok elfogadásával; dönt új termékek bevezetéséről, módosításáról valamint a piacról történő kivezetéséről; dönt gazdasági társaság alapításáról illetőleg gazdasági társaságban való részvételről, valamint az Egyesület tulajdonosi jogainak gyakorlásáról – ide nem értve a befektetési politika alapján, a szolgáltatások fedezetének biztosítása céljából, az Egyesület vagyonkezelői által vásárolt nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátott értékpapírok megszerzését és eladását – amennyiben az nem tartozik a Küldöttgyűlés hatáskörébe;

10

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya i)

dönt az Egyesület céljait szolgáló alapítvány vagy más nonprofit szervezet alapításáról, támogatásáról az elfogadott üzleti terv keretein belül, valamint az Egyesület azokhoz fűződő jogainak gyakorlásáról; j) dönt az eredménytartalék 100 millió forintig történő felhasználásáról; k) írásban előterjesztést készít a Küldöttgyűlés számára az Egyesület megszűnéséről, átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, feloszlásáról a Bit. rendelkezéseire figyelemmel. A Felügyelő Bizottság e témában készített véleményét, állásfoglalását az előterjesztéshez mellékelni kell. l) a pótlólagos befizetési kötelezettségek, illetőleg szolgáltatáscsökkentés előírása, ha a kiígért szolgáltatások teljesítésének biztosításához szükséges; m) kinevezi és visszahívja az ügyvezetőket, közülük kijelöli az ügyvezető igazgatót (a munkaszervezet első számú vezetőjét); n) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) és annak helyettesei (ügyvezetők), a Bit. szerinti egyéb vezetői, a többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetői, továbbá mindazon munkakörök esetében, melyeket egyedi döntésével hatáskörébe von; o) meghatározza a munkaszervezeten belül alkalmazott munkaköri megnevezéseket és címhasználatokat; p) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egyesület tulajdonában álló gazdasági társaságokban; q) a Küldöttgyűlésen beszámol az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről; r) javaslatot tesz a Jelölő Bizottság tagjaira a Küldöttgyűlésnek. Az Igazgatóság az m), n) és p) pontjaiban írt hatásköreit – állandó vagy eseti jelleggel – az elnökre vagy egy az Igazgatóság által kijelölt igazgatósági tagra ruházhatja a testületi felelősség érintetlenül hagyása mellett. Az Igazgatóság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. 12.6.

Az Igazgatóság tagjai 12.6.1.

Az Igazgatóság tagjait a Küldöttgyűlés választja meg a küldöttekkel azonos időtartamra, közvetlen jelölés útján. Az Igazgatóság páratlan számú, de legalább három legfeljebb öt tagból áll. Egy igazgatósági tagot a küldöttek közül kell választani. Az Igazgatóság tagja csak egyesületi tag lehet.

12.6.2.

Amennyiben az Igazgatóság tagjainak száma eltér a 12.6.1 pontban meghatározott létszámtól, intézkedni kell a megfelelő létszám helyreállításáról.

12.6.3.

Az Igazgatóság tagjává csak olyan egyesületi tag választható, aki a választás időpontjában már rendelkezik a Felügyelet által meghatározott szakmai és üzleti megbízhatósági követelményeken alapuló felügyeleti előzetes engedéllyel.

12.6.4.

Az Igazgatóság tagjai és az Egyesület vezető állású személyei kötelesek az Egyesületnek bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk az Egyesülettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, vagy az Egyesülettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt.

12.6.5.

Az Igazgatóság tagjai a Küldöttgyűlésen részt vesznek, válaszolnak az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre és beszámolnak az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről.

12.6.6.

A választással elnyert mandátum időtartamának lejárta előtt az Igazgatóság tagjának megbízatása megszűnik: a) b) c) d) e) f)

a tag halálával; visszahívással; lemondással; összeférhetetlenségi ok esetén; az egyesületi tagság megszűnésével; a Küldöttgyűlés döntése szerint előrehozott választással.

11

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 12.7.

Az igazgatósági tagokra tett javaslatokat a Küldöttgyűlés által választott jelölő bizottság nevében a Jelölő Bizottság elnöke terjeszti a Küldöttgyűlés elé. A jelölőlistára való felkerülésről a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A választás titkos szavazással történik. Az a személy tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta és egyben az érvényes szavazatok több mint 50%-át megkapja. A megválasztandó tagoknál több jelölt és azonos szavazatot elért tagok esetében a jelölőlista sorrendisége dönt a megválasztott személyről. A küldöttgyűlés bármikor jogosult a megválasztott igazgatósági tagot visszahívni. A visszahívás nyílt javaslat mellett, titkos szavazással és a küldöttek legalább 2/3-os szavazatával történik.

12.8.

Az Igazgatóság élén a tagjai által nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választott elnök áll, aki az Egyesület elnöke is. Az elnök az igazgatósági tagok 2/3-os szótöbbségű nyílt szavazatával e tisztségéből visszahívható. Az elnök – úgy is, mint az Egyesület elnöke – feladatait a jelen Alapszabály, az Igazgatóság által meghatározott Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az Igazgatóság ügyrendje szabályozza.

12.9.

Az Igazgatóság tagjai 2013. január 17. és 2015. június 1. közötti időtartamra:

12.10.

13.

elnök:

Török István (anyja neve: Nagyidai Margit);

tagok:

Egervári László (anyja neve: Mester Margit); Dr. Pásztory Tamás László (anyja neve: Supka Éva); Szendrői Gábor (anyja neve: Kisbocskói Zsófia Mária); Bérci Márton (anyja neve: Lévárdy Erzsébet) 2013. február 26-tól.

Az Igazgatóság elnökének törekednie kell a nyitott, szakmailag megalapozott vitákon alapuló, kellő kritikai hozzáállással megvalósuló kiegyensúlyozott döntéshozatalra, továbbá biztosítania kell a többségi állásponttól eltérő egyedi álláspont jegyzőkönyvben történő rögzítését is, ha ezt a nemmel vagy tartózkodással szavazó tag kéri.

A Felügyelőbizottság 13.1.

A Felügyelőbizottság az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület, amely páratlan számú, de legalább három legfeljebb öt tagból áll. A tagokat az Egyesület tagjai közül, vagy nem-tag szakértők köréből a Küldöttgyűlés – az igazgatósági tagokkal azonos módon – választja, öt (5) éves időtartamra (illetve azonos módon hívhatja vissza).

13.2.

Az Egyesülettel a Munka Törvénykönyve, illetőleg a munkaszerződésében szereplő kikötés alapján vezető állású munkaviszonyban állt személy e jogviszonya megszűnését követő három évig nem választható meg a Felügyelőbizottság tagjává.

13.3.

Amennyiben a Felügyelőbizottság tagjainak száma nem felel meg az Alapszabály a 13.1. pontjában meghatározott feltételeknek, intézkedni kell a megfelelő létszám helyreállításáról.

13.4.

A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

13.5.

A Felügyelőbizottság üléseinek tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai az Egyesület elnöke, az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője), a Küldöttgyűlés által megválasztott könyvvizsgáló és az Egyesület belső ellenőre.

13.6.

A Felügyelőbizottság feladata az Egyesület demokratikus, alapszabályszerű működésének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése, a beszámoló és a mérleg ellenőrzése.

13.7.

A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik: a) b) c) d) e) f)

a megbízás időtartamának lejártával; a tag halálával; visszahívással; lemondással; összeférhetetlenségi ok esetén; a Küldöttgyűlés döntése szerint előrehozott választással.

12


Az éves beszámoló és a mérleg elfogadásáról a Küldöttgyűlés a Felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentésének ismeretében dönt.

13.9.

A Felügyelőbizottság tagjai 2010. június 1. napjától 5 éves időtartamra:

13.10.

14.

15.

elnök:

dr. Czabay Ilona (anyja neve: Szabó Ilona);

tagok:

dr. Rangos Katalin (anyja neve: Kőszegi Lívia); Varjú György (anyja neve: Friedmann Borbála).

A Felügyelőbizottság elnökének törekednie kell a nyitott, szakmailag megalapozott vitákon alapuló, kellő kritikai hozzáállással megvalósuló kiegyensúlyozott döntéshozatalra, továbbá biztosítania kell a többségi állásponttól eltérő egyedi álláspont jegyzőkönyvben történő rögzítését is, ha ezt a nemmel vagy tartózkodással szavazó tag kéri.

Audit Bizottság 14.1.

Az Audit Bizottság fő feladata, hogy segítse a Felügyelőbizottságot és az Igazgatóságot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben.

14.2.

Az Audit Bizottság három tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés választ meg a Felügyelőbizottság tagjai közül.

14.3.

Az Audit Bizottság tagjai a Biztosítótól függetlenek; legalább egy tagnak számviteli, illetőleg könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

14.4.

Az Audit Bizottság tagjainak megbízatása a felügyelőbizottsági megbízatásuk időtartamára, de legfeljebb öt évre szól. A tagok újraválaszthatók és visszahívhatók. Az Audit Bizottság a tagjai sorából elnököt választ.

14.5.

Az Audit Bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

14.6.

Legalább 20 nappal az Egyesület éves beszámolójának elfogadását tárgyaló küldöttgyűlést megelőzően, de a legalább vonatkozó törvények szerinti időben és a témához kapcsolódó feladatkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos megállapításairól írásos tájékoztatót, javaslatot, jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére.

Az Egyesület könyvvizsgálója Az Egyesület Küldöttgyűlése köteles könyvvizsgálót választani. A természetes személy könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb 5 (öt) évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 (öt) évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Egyesületnél. A könyvvizsgálónak maradéktalanul meg kell felelnie a Bit.-ben szereplő követelményeknek is.

16.

Az Egyesület munkaszervezete 16.1.

Az Egyesület ügyvitelét és munkaszervezetét az Igazgatóság operatív irányítása és ellenőrzése mellett, az Igazgatóság által kinevezett és munkaviszonyban álló, a Bit. szerinti első számú vezetőként megjelölt ügyvezető irányítja.

16.2.

Az Egyesület köteles az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője) mellett egyidejűleg legalább egy a Bit. szerinti ügyvezetőt alkalmazni, aki jogosult az első számú vezető helyettesítésére.

16.3.

Az Egyesület elnöke is alkalmazható ügyvezetőként, illetve első számú vezetőnek is kijelölhető.

16.4.

Az ügyvezető munkakört ellátó elnök jogosult az „elnök-ügyvezető” cím használatára. A 12.5. n) pontban meghatározott felhatalmazás alapján az Igazgatóság – az elnök egyetértése mellett – más címhasználatot is meghatározhat.

13


A munkaszervezetre és vezetőinek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó általános szabályokat az Igazgatóság a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.

IV.

A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK

17.

Az Egyesület, mint kölcsönös biztosító egyesület kölcsönösségi alapon működik, ennek megfelelően kizárólag a tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján nyújt előre meghatározott szolgáltatásokat. A biztosítási jogviszony kezdete és vége tekintetében az adott szolgáltatásra vonatkozó biztosítási feltétel az irányadó.

18.

Az Egyesület a kifizetéseket a jogosult kérésére, az általa megjelölt belföldi, vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással, vagy postai úton teljesíti. Külföldi bankszámlára történő utalás esetén, az átutalás költsége a jogosultat terheli. Amennyiben a szolgáltatás, vagy az egyéb kifizetés összege nem haladja meg a 1000 forintot és az adott biztosítás feltételei erre vonatkozóan ellenkező szabályozást nem tartalmaznak, az nem kerül kifizetésre, hanem a termék veszélyközössége javára kerül felosztásra. Ha a jogosultnak felróható okból a kifizetés meghiúsul, és ismételt kifizetés történik, az Egyesület az ismételt átutalás (postázás) költségeivel a járandóságot csökkentheti.

19.

Az Egyesület gazdálkodása során a nem biztosítási célú tagsági hozzájárulásoktól és tagdíjaktól, valamint támogatói hozzájárulásoktól és az egyéb bevételektől el kell különíteni a befizetett biztosítási díjakat, valamint a biztosítási szolgáltatások fedezetéül teljesített más befizetéseket és ezek hozamát.

20.

A biztosítási tevékenységből származó tárgyévi nyereségből a tárgyévi biztosítási szolgáltatási kötelezettségek teljesítésére csak abban az esetben lehet visszajuttatni a tagoknak, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszeresét.

21.

Az Egyesület ügyvitele során a biztosítási szolgáltatásokhoz kapcsolódóan olyan nyilvántartásokat kell vezetni, amelyek alapján folyamatosan megállapítható: − − −

22.

V.

az egyes biztosítási szolgáltatásokra jogosultak köre; biztosítási esemény bekövetkezésekor a kifizetendő biztosítási szolgáltatás összege; nyugdíjkiegészítő biztosítás esetén a tag által, illetve javára befizetett biztosítási díj rendszeres (eseti) támogatás, adomány és ezek hozama.

A biztosítási szolgáltatások nyújtásáról a biztosítási feltételek rendelkezései szerint kell dönteni, és erről a tagot írásban értesíteni kell. 22.1.

A lejárt szerződések megszűnését követően az Egyesület a Ptk.-ban meghatározott, a jogalap nélküli birtokosnak a dolog értékesítésére és felhasználására vonatkozó polgári jogi szabályai szerint jár el, és tartozik felelősséggel, illetve jogosult az át nem vett szolgáltatás őrzésért a 22.2. pont szerinti őrzési díjat felszámítani.

22.2.

Őrzési díj: a határozott tartamra kötött, előre meghatározott naptári napon lejáró biztosításánál a lejáratot követő második hó elsejétől az igénybejelentés beérkezését megelőző hó végéig tartó időszakra a kifizetendő összeg havi 0,1%, minimum 500 forint/hó, maximum 5.000 forint/hó.

AZ ÖNSEGÉLYEZŐ TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK Általános Szabályok

23.

Az önsegélyező szolgáltatásokra, szolgáltatásszervezésre, valamint a működési költségekre az önsegélyező tagok által fizetett tagdíjak, egyéb díjak, valamint az önsegélyező célokra közérdekű kötelezettségvállalásként az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások, adományok, vagyoni hozzájárulások adnak fedezetet.

14

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 24.

Az önsegélyező szolgáltatásokra azok a tagok jogosultak – a megfizetett önsegélyező tagdíj ellenében – akik olyan munkáltatók munkavállalói, amelyek az Egyesület részére közérdekű céljai megvalósítása érdekében támogatást nyújtanak.

25.

Önsegélyező szolgáltatás körébe tartozik: az Alapszabály szerinti egészségügyi szolgáltatás, munkahely elvesztését enyhítő szolgáltatás, családsegítő program, segélyezési programok, nyugdíjas program.

26.

A szolgáltatások típusonként egységesen meghatározott összegűek, illetve szociális rászorultságtól, a bekövetkezett anyagi hátrány mértékétől, egyéb méltányolandó körülménytől függő mértékűek.

27.

A szolgáltatásra való jogosultság megnyílására, a szolgáltatások igénylésének, az igény elbírálásának, a szolgáltatási összeg meghatározásának, illetve a szolgáltatás teljesítésének módjára vonatkozó rendelkezéseket a jelen Alapszabály és az Egyesület Önsegélyező Szolgáltatási Szabályzata tartalmazza.

28.

A szolgáltatásokat az Egyesület a tagdíjak és egyéb bevételek, a közérdekű kötelezettségvállalásból származó támogatások, adományok, vagyoni hozzájárulások terhére, a biztosított fedezet erejéig nyújtja. A TÁMOGATÓI SZERZŐDÉS ALAPJÁN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Egészségügyi szolgáltatások

29.

A kiemelkedő veszélyességű betegségek megelőzése, illetve korai felismerése érdekében az egészségvédelmet, egészségfejlesztést szolgáló egészségügyi szűréseken való részvétel támogatandó.

30.

Az Egyesülettel kötött szerződés szerint – az egészségvédelmi programra támogatást fizető jogi személy által meghatározott tagsági kör, a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálaton vehet részt. A szűrővizsgálatok szervezett rendszerben zajlanak, a jogosultak köre a támogatói szerződésben kerül meghatározásra. A programban való részvételre jogosult önsegélyező tagoknak lehetőségük van az Egyesülettel szerződött egészségügyi intézményben, járó beteg-, illetve fekvőbeteg gyógyintézeti szakellátás területén az átlagosnál magasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatási program tartalmát, valamint a felhasználható keretösszeget – a rendelkezésre álló források függvényében – az Igazgatóság határozza meg.

31.

A munkahely elvesztését enyhítő szolgáltatások A munkahely elvesztésével járó egzisztenciális és egészségügyi kockázatok részleges kompenzálásra, illetve az öngondoskodás ösztönzésére támogatás/szolgáltatás nyújtható azon önsegélyező tagsági körbe tartozó tagok részére, mely tagsági körre a támogató céltámogatást, hozzájárulást nyújt. A támogatás/szolgáltatás feltételrendszerét, igénybevételének módját és esedékességét, a támogatásra jogosultak körét, pénzbeli támogatás esetén annak bruttó összegét az Egyesület a támogatói szerződés alapján határozza meg.

32.

Családsegítő program Az Egyesülettel kötött szerződés szerint, a program céljára támogatást fizető jogi személy által meghatározott tagsági kör számára az Egyesület családsegítő támogatást nyújt. A támogatás célja a kisgyermekes szülők munkába való visszatérésének elősegítése, a családok gyermekelhelyezéssel kapcsolatos terheinek csökkentése. A cél megvalósítása érdekében az Egyesület országos szinten támogatja bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését. A férőhelybővítés megítélésében az Egyesület figyelembe veszi a támogatók vonatkozó elvárásait, illetve a támogatás cél szerinti felhasználásával kapcsolatos szempontjait. Az Egyesület támogatja – 18 éves korig – gyermekek tanéven belüli és nyári szünetek ideje alatti elhelyezését.

15

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya A szolgáltatási program tartalmát, valamint a felhasználható keretösszeget – a rendelkezésre álló források függvényében – az Igazgatóság határozza meg. 33.

Segélyezési program 33.1.

Temetési segély Az önsegélyező tag házastársa (élettársa), vagy egyenesági rokona halála esetén – az adott élethelyzetből adódó rászorultságot figyelembe véve – temetési segélyt igényelhet. A tag érvényes önsegélyező tagi jogviszony alatt bekövetkező halála esetén a temetési segély igénylésére az eltemettető házastárs (élettárs), vagy egyeneságbeli rokon jogosult. A temetési segély összege 100.000 forint. A jogosultságot a halotti anyakönyvi kivonat, továbbá a házastársi (élettársi), illetve egyenes ágbeli rokoni kapcsolat igazolásáról szóló nyilatkozat alapozza meg.

33.2.

Krónikus betegségi segély Tartósan beteg és rendszeres gyógykezelésben részesülő önsegélyező tag, valamint a 20. életévet be nem töltött, családi pótlékra jogot adó beteg gyermekét saját háztartásban nevelő önsegélyező tag, évente egy alkalommal segélyre jogosult, feltéve hogy a szociális körülményei indokolttá teszik és a betegség adóalapot csökkentő kedvezmény igénybe vételére jogosít. A segély igénylésére jogosult továbbá az az önsegélyező tag is, aki daganatos betegsége miatt szakorvosi kezelés alatt áll és erről szóló dokumentumot az igényléskor benyújtja. A krónikus betegségi segély összege 30.000 forint. A segélykérelem elbírálásához csatolni kell az alábbi igazolásokat: − −

33.3.

a tartósan fennálló betegségről szóló, a Magyar Állam Kincstár által kiadott érvényes igazolást, vagy a tag kezelését végző egészségügyi intézmény által kitöltött dokumentumot; 20 év alatti gyermek jogán történő igénylés esetén a családi pótlék folyósításáról szóló dokumentumot.

Rendkívüli segély Az önsegélyező tagot ért jelentős anyagi megrázkódtatással járó eseménnyel összefüggésben, szociális rászorultság esetén, amikor a tagnak és közeli hozzátartozóinak létfenntartása csak külső segítséggel biztosítható, évente egy alkalommal rendkívüli segély igényelhető. Jelentős anyagi megrázkódtatással járó eseménynek tekinthető az önsegélyező tag tulajdonában (állandó használatában) lévő ingatlanban vagy ingóságban – ide nem értve a készpénzt, illetve ékszert – bekövetkezett és igazolt jelentős – 300.000 forintot meghaladó – vagyoni kár, ha az más módon nem térül meg. Rendkívüli segélyt igényelhet az az önsegélyző tag is, akinek saját, vagy házastársa/élettársa és eltartott gyermeke súlyos egészségkárosodásának gyógyítása, rehabilitációja érdekében végzett egészségügyi beavatkozást a társadalombiztosítás nem támogatja. A segély odaítéléséről az Igazgatóság dönt és annak összege esetenként eltérő, de az évi 130.000 forintot csak rendkívül indokolt esetben haladhatja meg. A jogosultság fennállását (kárbecslés, rendőrségi jegyzőkönyv, más biztosító által adott kártérítés, kereseti igazolás) a kérelmezőnek igazolni kell.

16


Gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása Az önsegélyező tag gyermeke születési évében egy alkalommal, 50.000 forint összegű segélyt igényelhet. A jogosultságot a születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

34.

Nyugdíjas program Az Egyesület biztosítja – ezen célra nyújtott eseti vagy rendszeres támogatások terhére – a szociálisan rászorult tagjainak segélyezését, biztonságát növelő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, továbbá egészségügyi tárgyú felvilágosító, ismeretterjesztő, valamint kulturális programok szervezését.

VI.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

35.

Az Egyesület a számára támogatást nyújtó természetes és/vagy jogi személyek részére célszerinti tevékenysége körében egyéb szolgáltatásokat nyújt, társadalmi, közösségi programokat szervez.

36.

Vendégházak igénybevétele 36.1.

A tagok aktív pihenésének, szabadidejüknek eltöltésének támogatása érdekében az Egyesület által bérelt vagy a tulajdonában levő kisüdülők, vendégházak igénybevételére az Egyesület tagjai, és hozzátartozóik – önköltségi áron történő térítési díj ellenében – jogosultak. A vendégházak elérhetőségei az Egyesület honlapján megtalálhatóak.

36.2.

A vendégházak szabad kapacitását az Egyesület tagjain kívüli személyek is igénybe vehetik térítési díj ellenében.

VII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

37.

Az Egyesület megszűnik, ha a) b) c) d) e) f)

a Küldöttgyűlés más egyesülettel való egyesülését (beolvadását, összeolvadását), szétválását vagy feloszlását kimondja; a Küldöttgyűlés dönt a részvénytársasággá való átalakulásáról, a Küldöttgyűlés elhatározza az Egyesület jogutód nélküli megszűnését; a bíróság az Egyesületet feloszlatja, illetve törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megszűnését megállapítja; fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

38.

Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének (beolvadásának vagy összeolvadásának) átszerveződésének, jogutód nélküli megszűnésének kezdeményezésére az Igazgatóság kizárólag a Küldöttgyűlés előzetes hozzájárulása mellett jogosult.

39.

Az Egyesület biztosítási tevékenysége megszűnik akkor is, ha a Felügyelet a tevékenységi engedélyét visszavonja.

40.

Az Egyesület megszűnése esetén – az Egyesületet terhelő kötelezettségek, valamint a biztosítási szerződéseken alapuló kötelezettségek teljesítését követően megmaradt – egyesületi vagyon maradványát – amennyiben erről jogszabály másként nem rendelkezik – a Küldöttgyűlés határozata szerint kell felhasználni. 40.1.

Ha a Küldöttgyűlés bármely okból nem képes határozni a megszűnő Egyesület vagyona maradványának felhasználásáról, akkor azt az alábbiak szerinti célokra és az alábbi sorrendben kell felhasználni:

40.2.

A 19. pont szerint elkülönített biztosítási célú vagyon maradványát kizárólag az érvényes, maradékjoggal rendelkező biztosítással rendelkező tagok között lehet felosztani, a szerződéses követeléseiknek megfelelő arányban.

40.3.

A nem biztosítási célú megmaradt vagyont – az Egyesületet terhelő kötelezettségek teljesítése után – a megszűnéskor az Egyesülettel tagsági viszonnyal rendelkező tagok között kell felosztani a szerződéses viszonyban töltött éveik arányában.

17

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya VIII.

ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

41.

A jelen Alapszabály módosítás egységes szerkezetbe foglalva történő elfogadásával 2014. december 11. napján lép hatályba.

42.

Amennyiben az Alapszabály bármely rendelkezésében hivatkozott jogszabály vagy jogszabályhely megjelölése jogszabályváltozás miatt módosul, az érintett rendelkezést a hatályos jogszabály szerint kell értelmezni.

Budapest, 2014. december 11.

A jelen Alapszabály az Egyesület 2014. december 11. napján tartott Küldöttgyűlése által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe lett foglalva.

18

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 1. számú melléklet Az Egyesület vagyonkezelésének alapelvei 1.

Az Egyesület eszközeit a mindenkori jogszabályi keretek között úgy kell befektetni, hogy a befektetések az Egyesület mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

2.

Az Egyesület eszközeinek biztonságos befektetése érdekében egyidejűleg több befektetési formát kell választani, és az adott befektetési formán belül is törekedni kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

3.

Az Egyesület a kockázatok mérséklése érdekében legalább két vagyonkezelő között osztja meg befektetéseit, ettől az elvtől legfeljebb átmenetileg, hat hónapot meg nem haladó időtartamra tér el.

4.

Az Egyesület vagyonkezelője csak olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező, vagyonkezelésre feljogosított gazdálkodó szervezet lehet, amely − − −

az Egyesület által meghatározott feltételeket, ideértve a vagyonkezelési pályázati felhívásában foglalt feltételeket, követelményeket maradéktalanul teljesíti; vállalja befektetési tevékenysége során az Egyesület mindenkori befektetési stratégiájának, vagyonkezelési irányelveinek betartását; vállalja, hogy tevékenysége során egyidejűleg biztosítja a jogszabályi előírásoknak és az Egyesület igényeinek megfelelő eszközstruktúrát.

19

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya 2. számú melléklet A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás” Biztosítási Feltételek A jelen „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításra” szóló biztosítási feltételek alapján a DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Biztosító) a biztosított részére az alábbi nyugdíjszolgáltatásokat nyújtja: 1.

A szerződő / biztosított / díjfizető 1.1.

A szerződő egyúttal a biztosított (a továbbiakban: Biztosított), aki az Alapszabályban foglaltak szerint a biztosítóval tagsági viszonyt, továbbá jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási jogviszonyt létesít.

1.2.

Biztosított az a természetes személy, aki − −

1.3.

2.

Díjfizető lehet a Biztosított és/vagy a Biztosított munkáltatója. Amennyiben a díjat részben vagy egészben a munkáltató fizeti, a munkáltató a Biztosítóval erre vonatkozóan szerződést köt.

A haláleseti kedvezményezett 2.1.

A Biztosított halála esetén az egyéni számla (ld. 7. pont) hagyatékának nem része. A Biztosított a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a biztosítási ajánlaton, közokiratban vagy egyéb teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett).

2.2.

Amennyiben a Biztosított egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

2.3.

A Biztosított bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

2.4.

A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha − − −

3.

a 16. életévét betöltötte, díjfizetést vállal.

a Biztosított a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl; a kedvezményezett a Biztosított halála előtt meghal; a Biztosított a kedvezményezett – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet.

2.5.

Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a Biztosított halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.

2.6.

Ha a Biztosított kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a 2.4 pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a Biztosított természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik.

A szerződés létrejötte 3.1.

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény pótolja. Ha a kötvény tartalma a Biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a Biztosított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

20


4.

5.

6.

3.2.

A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

3.3.

Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

A szerződés hatálya 4.1.

A biztosítás a szerződésben meghatározott napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási díjat a Biztosítónak megfizették, illetőleg azon a napon, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

4.2.

Amennyiben a felek hatályba lépés (kockázatviselés kezdete) időpontjáról nem állapodtak meg, a biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor a Biztosított a Biztosító tagjává vált, biztosítási ajánlatott tett, és az első díjat megfizette.

A biztosítási esemény 5.1.

A biztosítási esemény a Biztosított nyugdíjkorhatárának elérése.

5.2.

Nyugdíjkorhatár: a mindenkor hatályos önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben (a továbbiakban: Öpt.) meghatározott nyugdíjkorhatár.

5.3.

A nyugdíjkorhatár betöltése után a Biztosított jogosulttá válik a szolgáltatásra.

A szolgáltatási igény bejelentésének és egyéb kifizetések igénylésének módja 6.1.

A Biztosított a szolgáltatásra való jogosultságot a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni. A szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosítottnak a Biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító annyiban megtagadhatja a kifizetést, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

6.2.

A Biztosított halála, illetve szolgáltatás igénylése esetén az igényt írásban kell a következő iratok csatolásával bejelenteni: a)

a Biztosított halála esetén: − − − −

b)

nyugdíjszolgáltatás igénylése esetén amennyiben a Biztosított még nem érte el a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt: − −

6.3. 7.

halotti anyakönyvi kivonat; a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány; a jogosultság igazolása; azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek.

a Nyugdíjigazgatóság által kiadott határozat; a Munkaügyi Központ határozata.

A Biztosító az igény elbírálására maga is beszerezhet adatokat.

A biztosítási díj, az egyéni számla 7.1.

A biztosítás díja származhat a tag által vállalt saját befizetésből, munkáltatói hozzájárulásból, adományból.

7.2.

A 7.1 pont szerint vállalt díj fizetésén felül rendkívüli befizetés teljesíthető.

21


7.3.

8.

A minimális biztosítási díj havi összege 6.000 forint, amelyet – a biztosítás értékének szinten tartása érdekében – a Küldöttgyűlés növelhet. 7.4.1.

Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a munkáltató és a biztosító között létrejött szerződés rögzíti. A munkáltatói hozzájárulás minden biztosított munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, de ettől egységes elven eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt.

7.4.2.

A 7.4.1. pont alól kivételt képez a munkaerő-kölcsönzés, amikor a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett a munkáltató a hozzájárulás fizetésére. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti.

7.5.

A Biztosító a Biztosított által, illetve javára befizetett biztosítási díjakról biztosítottanként elkülönített nyilvántartást (egyéni számlát) vezet, és a díjak az Öpt.-ben meghatározott maximális működési költséghányaddal csökkentett összegéből egyénileg elkülönített díjtartalékot (a továbbiakban rövidítve: díjtartalék) képez.

7.6.

A Biztosító a díjtartalékot – a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint – hasznosítja. A Biztosító 1% technikai hozammal az egyéni számlát évente egyszer, a tárgyévet követően, de a tárgyév utolsó napjával növeli. Az egyéni számlán a technikai hozamot meghaladó és befektetéshez kapcsolódó költségekkel csökkentett többlethozam 80%-a a tárgyévi éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlést követően a tárgyév utolsó napjával kerül jóváírásra. A kilépő (pl. nyugdíjba vonuló) tagoknál az elszámoló kamat mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő leteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez.

7.7.

A biztosítási díj meg nem fizetés kezdő időpontjától a Biztosító jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamát – a mindenkori fix összegű minimális biztosítási díjnak a működési hányadra jutó összegével, de legfeljebb a hozam összegével – csökkenteni és azt működési költségként elszámolni.

7.8.

Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a biztosító csak az Öpt-ben foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg.

A Biztosító szolgáltatása 8.1.

A Biztosított a nyugdíjkorhatár elérésekor az alábbi szolgáltatások közül választhat: − − −

járadékszolgáltatás vagy; a járadék tőkeértékének egyösszegben történő megfizetése (a továbbiakban egyösszegű nyugdíjszolgáltatás) vagy; az egyéni számlán felhalmozott összeg egy részének egyösszegben történő megfizetése és a fennmaradó rész alapján folyósított járadékszolgáltatás.

8.2.

Ha a Biztosított járadéka a nyugdíjba vonuláskor kevesebb lenne, mint a Küldöttgyűlés által elfogadott legkisebb járadék aktuális összege, a Biztosított részére csak egyösszegű nyugdíjszolgáltatás teljesíthető.

8.3.

A Biztosító a szolgáltatást valamennyi szükséges irat beérkezését követő 30 napon belül teljesíti. A biztosított az egyösszegű szolgáltatást az esedékességtől eltérően, későbbi időpontban is kérheti, amiről az igénybejelentéskor írásban nyilatkozik. Ez esetben a Biztosítóra a 30 napos teljesítési határidő nem vonatkozik.

8.4.

Járadékszolgáltatás választása esetén a folyósítás megkezdésekor az egyéni számlán felhalmozott összeg átkerül a „Matuzsálem járadékosok veszélyközössége” járadékfedezeti tartalékába.

22


9.

10.

8.5.

A Biztosító járadékszolgáltatása havonta esedékes. Amennyiben a járadék nem éri el a Küldöttgyűlés által meghatározott minimális mértéket a folyósítás negyedéves ütemben is kérhető. A negyedéves járadékok folyósítása februárban, májusban, augusztusban és novemberben történik.

8.6.

A többlethozam visszajuttatásának a módja a járadékos szakaszban a következő: a Biztosító jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági tábla alapján felülvizsgálni az életbiztosítási díjtartalék elégségességét, és a meglévő járadékbiztosítási állomány védelmében jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági táblát a meglévő állományra is alkalmazni. A Biztosító a visszajuttatandó többlethozamot a szolgáltatás összegének emelésére fordítja. A Biztosító a járadékokat évente a mérleg elfogadását követő hónap utolsó napjáig, a mérleg-fordulónapra visszamenőleg az elért befektetési eredmények és a halandósági kockázat alakulása figyelembe vételével újraértékeli. A járadék összege a biztosított élete végéig nem csökkenhet.

8.7.

A Biztosító az esedékes járadék összegét folyósításkor a Küldöttgyűlés által elfogadott járadékfolyósítási költségekkel csökkenti.

8.8.

A járadékos szakaszban felmerülő adminisztrációs költségeket a Biztosító érvényesítheti. Ennek körét és általános mértékét a Küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a Biztosító a honlapján közzétesz.

8.9.

A Biztosított járadékfolyósítás időtartama alatti, de a 85. életkor betöltését meg nem haladó halála esetén (garantált járadékos szakasz) a Biztosított 85. éves koráig megképzett járadékfedezet még járadékra ki nem fizetett és a visszajuttatott többlethozammal növelt összegének 100 %-a – az elszámolási költségek érvényesítése mellett – a kedvezményezett, illetve az örökös részére kifizetésre kerül.

8.10.

A Bit.-ben és az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a szolgáltatások csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről dönteni, ha más források nem elégségesek a Biztosító tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére. A döntés kötelező minden biztosítottra. Az Igazgatóság ez irányú döntéséről minden biztosított névre szóló értesítést kap.

8.11.

A 8.10. pontban meghatározott döntést követő helyzet addig állhat fenn, amíg azt a rendkívüli helyzet indokolja.

A közlési és bejelentési kötelezettség 9.1.

A Biztosított köteles a biztosítási jogviszony létrejöttekor az ajánlat kitöltésével, a tartam során ezen adatok változásának 5 napon belül, írásban történő bejelentésével a valóságnak megfelelően közölni a Biztosítóval minden olyan lényeges körülményt, amelyre a Biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a Biztosított ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni.

9.2.

A közlési illetve bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve késedelmes teljesítéséből adódó következményekért, károkért a Biztosító nem felel. A Biztosító mentesülése nem áll be akkor, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

9.1.

Lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a Biztosító az utolsó általa ismert lakcímre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

A biztosítás megszűnése, felmondása, a rendelkezési jog gyakorlása, részrendelkezés 10.1.

A biztosítási szerződés megszűnik, ha a)

b) c)

d)

az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondja; a Biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondja; a Biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak 10 éves kötelező várakozási idő letelte után mondhatja fel; a Biztosító a szerződést a 10 éves várakozási idő leteltét követően felmondhatja, ha a Biztosított a várakozási idő leteltét közvetlenül megelőzően 6 hónapon keresztül biztosítási díjat nem fizetett, illetőleg 6 hónapot meghaladó díjhátraléka van; a Biztosított a nyugdíjszolgáltatást egyösszegben felvette;

23

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya e) f) g)

a Biztosított meghal; a Biztosító jogutód nélküli megszűnik; a Biztosított a 11. fejezetben részletezettek szerinti díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.

10.2.

A 10.1. a) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő napon megszűnik. A Biztosított ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel.

10.3.

A 10.1. b)–d) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító a Biztosított részére díjtartaléka 100%-át fizeti meg, csökkentve azt az elszámolási és vagyonkivonási költségekkel és a hatályos jogszabályokban meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségek összegével. Az elszámolási és vagyonkivonási költség mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg.

10.4.

A Biztosítottnak a szolgáltatás megállapítása előtt bekövetkezett halála esetén a Biztosító haláleseti kifizetést teljesít a kedvezményezett részére, melyet a biztosítás felmondására érvényes szabályok szerint kell meghatározni.

10.5.

Ha a Biztosított a jogviszonyt a 10.1. b) pont szerint a 10 éves várakozási idő letelte után felmondja vagy a nyilvántartott összeg egészét vagy – legfeljebb háromévente egy alkalommal – egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, a Biztosító kifizetése a bejelentéstől számított 30 napon belül esedékes. A Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a Küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A Biztosított nem rendelkezhet számlaállományának részbeni kifizetéséről akkor, ha kötvénykölcsön felvételéből eredően tartozása áll fenn, vagy tagi lekötésről rendelkezett.

10.6.

Ha a Biztosító a jogviszonyt a 10.1. c) pont szerint felmondja, a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a Biztosító a Biztosított egyéni díjtartalékát a Küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A kifizetett összeg utáni költségvetési befizetési kötelezettség (adó és járulék) a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottat terheli.

10.7.

Ha a Biztosított a várakozási idő elteltét követően, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét, vagy annak egy részét felveszi, az eljárás a következő: −

− 10.8.

11.

A Biztosított a 10 éves várakozási idő letelte után bármikor rendelkezhet az egyéni számláján lévő összeg egészéről vagy annak egy részéről. A rendelkezést követően azonban újabb nyilatkozatot a biztosítási jogviszony fenntartása mellett csak az előző rendelkezés kifizetésétől számított három év elteltével tehet. A kifizetés a tag egyéni számláján nyilvántartott egyenlegből először a felhalmozott hozam, majd a legkorábbi befizetések és jóváírások terhére történik.

A biztosítási szerződés 10.1. d) és e) pontjai szerinti megszűnés esetén a jogosult részére teljesítendő kifizetést az esetleges kötvénykölcsönből vagy tagi lekötésből származó tartozás összege csökkenti.

A biztosítási jogviszony folytatása Ha a Biztosított a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt az egyéni számláján lévő összeg egészét felveszi, a biztosítási jogviszony tovább folytatódik, ha a díjfizetési kötelezettség folyamatosan és változatlanul teljesül. Ennek hiányában a biztosítási szerződés az utolsó kifizetést követő 60. napon a kifizetés napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik.

12.

A kötvénykölcsön 12.1.

A felhalmozási időszakban lévő biztosítottnak életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) terhére a biztosítási jogviszony 10. évét követően egy alkalommal kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtható. A Biztosító a kölcsönt a Biztosítottnak a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző év december 31-i egyéni számla egyenlege legfeljebb 30%-ának erejéig; legalább 100.000 forint összegben

24

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya és egy évet el nem érő időtartamra nyújthatja. A kölcsön olyan szolgáltatás, amelynek részletes feltételeiről a Biztosító és a Biztosított az erre vonatkozó szerződésben állapodnak meg.

13.

14.

12.2.

Kötvénykölcsön felvételének további feltétele, hogy a Biztosított rendelkezési jogával a kölcsön felvételét közvetlenül megelőző 2 (két) évben nem élt.

12.3.

A kölcsön után a kölcsön fennállásának tartama alatt a kölcsön folyósításától a kölcsön lejártáig terjedő időszakra a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékű jövedelmet nem keletkeztető kamatot és a folyósított kölcsön összege után a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű egyszeri kezelési költséget kell fizetni, amely folyósításkor a kölcsönből levonásra kerül.

12.4.

A Biztosított a kölcsön összegét, a kamatot és a kezelési költséget a Biztosítóval kötött szerződés szerinti feltételek mellett egy éven belül köteles visszafizetni. A Biztosított jogosult előteljesítésre. Amennyiben a biztosítási esemény a kölcsön visszafizetése (lejárta) előtt bekövetkezik, úgy a Biztosító a kölcsöntartozást és az esedékes kamatot a teljesítendő biztosítási összegből levonja.

12.5.

Az évenként nyújtható kölcsön – ideértve a korábbi évek kölcsöntartozásait is – nem haladhatja meg a termék felhalmozási időszakban lévő biztosítottjai életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) megelőző év december 31-i állományának 5 (öt) %-át. Az évenként nyújtható kölcsön összegét az Igazgatóság határozza meg.

12.6.

A kamat késedelmes megfizetése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetnie a Biztosítottnak. A kölcsön lejártakor a meg nem fizetett tőke, illetve kamatai (ideértve a késedelmi kamatokat is) összegével a Biztosító jogosult megterhelni a Biztosított egyéni számláját.

A tagi lekötés 13.1.

A Biztosított – a 10 éves várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után – egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a Biztosító az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel.

13.2.

A tagi lekötés a Biztosító által kiadott, a tagi lekötésnek a Biztosított egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre.

13.3.

A tagi lekötés törlését a Biztosítónál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a Biztosított az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna.

13.4.

A Biztosított a lekötés iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy erre irányuló írásbeli kérelemben nyújthatja be a Biztosítóhoz.

13.5.

A biztosított számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a tagnak tagi kölcsönből eredő tartozása vagy fennálló kötvénykölcsön tartozása van.

Értelmező és egyéb rendelkezések 14.1.

A Biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének a biztosításból eredő és már esedékessé vált biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 5 éven belül nem érvényesíti, elévül. Az elévülés nem érinti a jövőben esedékessé váló szolgáltatásokra vonatkozó igényt.

14.2.

A biztosítási titokra vonatkozó szabályok 14.2.1.

A Biztosító köteles a Bit.-ben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani.

14.2.2.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

25

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya a) b) c)

d) e) f) g) h)

i) j) k) l)

m) n) o) p)

a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel; az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerveivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői vagy szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörben eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; az egészségügyről szóló törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben. 14.2.3.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.2.2. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. További szabályokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmaznak.

14.2.4.

A Biztosító képviselője a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a)

a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvben (az 1978. évi IV. törvényben) foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b)

a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) szerinti kábítószerkereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben. 14.2.5.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

26


14.2.6.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

14.2.7.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a)

b)

14.2.8.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, a) b)

14.2.9.

a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

14.2.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) b)

c)

az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

14.2.11. A Biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek számára az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák, amennyiben a biztosított ehhez az ajánlati űrlapon hozzájárul. 14.2.12. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. 14.2.13. A Biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 14.2.14. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

27


14.3.

A személyes adatok kezelése 14.3.1.

A Biztosító, illetve képviselője a biztosított különleges és személyes adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A Biztosító azon személyes adatokat kezeli, amelyeket a Biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt.

14.3.2.

A Biztosító az 14.3.1. pontban meghatározott adatokat mindaddig kezeli, amíg a létrejött, illetőleg létre nem jött szerződésből igény érvényesíthető.

14.3.3.

Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet.

14.3.4.

A személyes és különleges adatokat a Biztosító a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni, valamint ezen adatokat feldolgozás és az ügymenet szakszerűbbé tétele érdekében adatkezelő, adatfeldolgozó, illetőleg kiszervezett tevékenységet végző személy részére átadni.

14.3.5.

A biztosítási ajánlat aláírásával a biztosított megadja a különleges és személyes adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást.

14.3.6.

A Biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait – a megfelelő igazolások alapján – a Biztosító a nyilvántartásában módosíthatja.

14.3.7.

A személyes és különleges adatokat a Biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem magyar jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek.

14.3.8.

A Biztosító a telefonon vagy interneten történő, az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a különleges és személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről.

14.4.

Az ügyfélszolgálati iroda címe: HU-1013 Budapest, Krisztina körút 55.

14.5.

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank HU-1013 Budapest, Krisztina körút 39.

14.6.

A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, a Bit. és az Öpt. megfelelő rendelkezései, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

14.7.

A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási jogviszonyból eredő jogvita esetén rendes bírósághoz fordulnak.

14.8.

Jelen biztosítási szerződés magyar nyelven íródott, a felek közötti vita esetén a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

Függelék I. A „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításnál” a befizetések utáni adókedvezmények kezelése Amennyiben a tag biztosítása megszűnt, és a banki értéknap valamint a kifizetés közötti időtartam nem haladja meg a 15 napot, az Egyesület az adóhatóságtól érkező adókedvezmények után nem fizet sem hozamot, sem kamatot. A 16. naptól kezdődően a kifizetéskor késedelmi kamat jár, amelynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabály rögzíti.

28

A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabálya II. Válaszható nyugdíjszolgáltatások körének bővülése a 2011. május 28-a előtt megkötött Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításoknál Biztosítási esemény bekövetkezésekor (biztosított nyugdíjba vonulása) a 2011. május 28-a előtt kezdődő „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítások” vonatkozásában a szerződés megkötésekor érvényes feltételek szerinti nyugdíjszolgáltatási lehetőségek változatlan megtartása mellett bővül a biztosított által választható nyugdíjszolgáltatások köre. A biztosított nyugdíjba vonulás esetén a 2011. május 28-tól hatályos biztosítási feltételekben rögzített szolgáltatások járadékszolgáltatás, valamint az egyösszegű szolgáltatás és a járadékfolyósítás kombinációja szerinti vegyes nyugdíjszolgáltatás - is választhatóak. (Részletes szabályozás: biztosítási feltételek 8. fejezet) A DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület „Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás” korábbi időszakra vonatkozó feltételeit az egyesület tagjai a DIMENZÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület székhelyén (1119 Budapest, Fehérvári út 84., A épület, III. emelet), illetőleg a DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület honlapján www.dimenziocsoport.hu elérhetik.

29

DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület

Recommend Documents