DEMO. Éghajlatok, tájak, élõlények. A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ

Éghajlatok, tájak, élõlények A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ

1. fejezet

Szervezés és irányítás ....................................................................................3 Sajátosságok ................................................................................................4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...........................................................5 A film megtekintése után...............................................................................5

O

Javasolt tevékenységek..................................................................................6 Szókincs .......................................................................................................7

D EM

Éghajlatok, tájak, élõlények

A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók

2. fejezet

Témák, áttekintések, célok ............................................................................8 Bevezetés a programba ................................................................................9 Javasolt tevékenységek................................................................................10 Szókincs .....................................................................................................13 A megértés tesztelése.............................................................................14-15 Melyik éghajlati zónáról van szó? ................................................................16 A közepes szélességek övének élõhelyei.......................................................17 Az evapotranszpiráció .................................................................................18 Igaz vagy hamis?........................................................................................19 Párosítsd! ...................................................................................................20 Teszt .....................................................................................................21-22 Helyes válaszok .....................................................................................23-32

STUDY Guard

1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) 410-9806 E-mail: [email protected] Honlap: www.studyguard.hu

1

Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához.

D EM

O

A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa.

2

Éghajlatok, tájak, élõlények A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók © Copyright STUDY Guard

SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról.

HARMADIK RÉSZ:

NEGYEDIK RÉSZ:

BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA:

ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ:

A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN:

Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni.

Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is.

D EM

Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti.

O

MÁSODIK RÉSZ:


3

SAJÁTOSSÁGOK MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza:

Témák

Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában.

O

Az oktatási modulok bemutatása

D EM

A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez.

Áttekintés

Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést.

4


HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat.

Bevezetés a programba

A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat.

A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN

NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését.

D EM

A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására.

Vitaötletek

O

ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT

Bevezetés a tananyag szókincsébe

A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat.

Fókusz

Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében.

Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását.


5

Egyéni igények kielégítése

Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján.

Kritikus gondolkodás

Írás

A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással.

Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amelynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is.

Kulturális sokszínûség

Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett.

6

Gyakorlatiasan

Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg.

D EM

A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak - párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az “óraüveg” megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók:

Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel

O

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK

Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik.

Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.


A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is.

Kapcsolódás a külvilághoz

SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal.

A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként.

D EM

Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben.

A tevékenység kiszélesítése

Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére.

Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák.

TESZT

O

A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE

A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE


Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor.

7

Éghajlatok, tájak, élõlények A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók

A tanulók ismereteket szerezhetnek a közepes szélességek övéhez, valamint a sarkköri és a sarkvidéki régiókhoz tartozó tájegységekrõl. Sok mindent megtudhatnak a tájak éghajlati és egyéb jellegzetességeirõl, például a természetes vegetációról, az élõhelyekrõl és az ember által átalakított természetrõl. A program különkülön foglalkozik a nyáron száraz szubtrópusokkal, a nedves szubtrópusokkal, a nedves kontinentális zónával, a nyugati parti óceáni éghajlatú területekkel, a középszélesség sztyeppéivel és sivatagaival, valamint a sarkköri és a sarkvidéki zónákkal. A film bemutatja a vadregényes hegyekkel övezett tengerpartokat, a termékeny parti síkságokat, a kiterjedt mocsaras területeket, az extenzív mezõgazdasági mûvelés alatt álló földeket, a Csendes óceán nyugati partjának mérsékelt

D EM

Az éghajlati régiók, a természetes növényzet, bolygónk élõhelyei és az ember természetátalakító tevékenysége a földrajz tantervek fontos témakörei. "Az éghajlatok, tájak, élõlények: A közepes szélességek öve és a sarki régiók" címû program segítségével a tanulók ellátogathatnak a Föld északi és déli sarkára, valamint a közepes szélességek övén fekvõ területekre. Ismereteket szerezhetnek azokról az éghajlati viszonyokról, amelyek meghatározzák az adott régiók gazdasági életét és történelmi fejlõdését.

lességi fok mellett e régiók idõjárását nagyban befolyásolja a tengerszint feletti magasság, valamint a csapadék mennyisége és évszakonkénti eloszlása.

ÁTTEKINTÉS

A Föld közepes szélességeken fekvõ régióiban mérsékelt éghajlat uralkodik. A hõmérséklet valamint a nappalok és az éjszakák hossza évszakról évszakra változik. A közepes szélességek övéhez tartozó országok többsége az északi félgömbön található, bár a déli félgömbön is találunk mérsékelt éghajlatú területeket. A szé-

8

égövi esõerdõit, valamint a sarkvidéki régiót, ahol a nappal és az éjszaka félévente váltja egymást. Az említett éghajlati övek képét formáló emberi tevékenységrõl, így a földmûvelésrõl, az építészetrõl és az egyes tájak kulturális hagyományairól is szót ejt a program.

O

TÉMÁK

CÉLOK: • bemutatni a közepes szélességek övéhez, valamint a sarkköri és sarkvidéki régiókhoz tartozó tájegységek földrajzi jellemzõit, • áttekintést adni a régiók természetes vegetációjáról, állatvilágáról, az ember természetátalakító tevékenységérõl, • elmagyarázni, hogy a mérsékelt éghajlatú területeken a hõmérséklet, valamint a nappalok és az éjszakák hossza évszakonként váltakozik, • bemutatni a közepes szélességek övében és a sarkvidéki régiókban élõ emberek életét, különös tekintettel a mezõgazdasági tevékenységükre.


BEVEZETÉS A PROGRAMBA

BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE

A programba való bevezetésként mondja el a diákoknak, hogy a közepes szélességek övén mérsékelt éghajlat uralkodik. Kérdezze meg a tanulókat, mi jut eszükbe, amikor a közepes szélességek övérõl hallanak. Mire gondolnak, amikor meghallják a "sarkvidék" szót? Írja föl a táblára az osztály által megemlített ötleteket, gondolatokat! A következõ kifejezések nagy valószínûséggel elhangzanak majd.

Írja föl a következõ szavakat a táblára és mondja el, hogy a film valamennyi kifejezés jelentését elmagyarázza. Ha bármely fogalom ismeretlen a csoport egyes tagjai számára, akkor kérjen fel önkénteseket arra, hogy megbízható forrásokból derítsék ki a jelentésüket és számoljanak be a kutatási eredményeikrõl a csoportnak

Beszélgessenek a listáról az osztállyal! Mondja el nekik, hogy olyan filmet fognak látni, amely az említett fogalmakat részletesen is kifejti, s emellett egy sor teljesen új információval is szolgál majd.

FÓKUSZ

O

D EM

mezõgazdaság, Sarkkör, Antarktisz, tûlevelû erdõk, hûvös vagy hideg hõmérséklet, lombhullató erdõ, négy évszak, Magyarország is a mérsékelt égövhöz tartozik, jéghegyek, eszkimók, Déli sark, Északi sark, pingvinek, jegesmedvék, hó és jég, tundra

A tanulók jegyezzék meg, milyen szövegkörnyezetben fordultak elõ az egyes szavak és készüljenek föl a megvitatásukra.

Közép-Chile-ben élõ organizmusok? Hogyan alkalmazkodnak a zord körülményekhez a sarkköri régiókban, például Izlandon, valamint ÉszakAmerika és Oroszország északi részén élõ növények és állatok? Miképpen változna meg az említett területek organizmusainak az élete, ha hirtelen a megszokottól gyökeresen eltérõ klímájú vidékre vinnék õket?

boreális erdõ, éghajlat, tûlevelû erdõ, lombhullató erdõ, szárazságtûrõ, evapotranszpiráció, szélesség, csapadék, sarkkör, sarkvidék, túlfolyás, sztyepp, tajga, mellékfolyó, tundra.

VITATIPPEK

A tanulók gondolkodjanak el arról, milyen éghajlat jellemzi a hazájukat. Milyen az ott lakók viszonya a természethez? Hogyan alakította át a környezetüket az emberi tevékenység? Milyen összefüggés van a régió éghajlata, földmûvelési módszerei és földrajzi elhelyezkedése között? A tanulók tartsák szem elõtt ezeket a kérdéseket a program figyelése közben. Mondja meg a diákoknak, hogy a filmnézés után meg fogják beszélni ezeket a kérdéseket.

Kezdeményezzen beszélgetést a diákokkal arról, hogy milyen hatással bír a mérsékelt égövi és a sarkvidéki éghajlat az adott területen élõ organizmusokra? A tanulók gondolkodjanak el a következõ kérdéseken: Milyen alkalmazkodási módok segítségével maradhatnak életben a nyáron száraz szubtrópusokon, például a Kaliforniában és


9

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK

Ennél a tevékenységnél a tanulók egyénileg vagy kis csoportokban dolgozzanak. Tanulmányozzák az észak-amerikai, közepes szélességek övéhez tartozó sztyeppék és sivatagok történetét az elsõ európai felfedezõk érkezésétõl egészen a huszadik század kezdetéig. Keressenek adatokat a régió élõlényeirõl - az emberekrõl, az állatokról és a növényekrõl -, valamint az élettelen összetevõkrõl. Hogyan változtak meg a tájak földrajzi jellemzõi az emberek tömeges megjelenése következtében? Milyen folyományokkal járt az ember megjelenése az állatvilágra? Hogyan változott meg az emberek élete? A diákok gyûjtsenek konkrét példákat arra, hogy miként alakította át az emberi tevékenység az élõ- és az élettelen környezetet. Hogyan hatott a tömeges bevándorlás a területen korábban élt emberi populációkra? A diákok írjanak beszámolót a kutatásuk eredményérõl és mutassák be az osztálynak a munkájukat.

D EM

Ennél a tevékenységnél a tanulók egyénileg vagy kis csoportokban dolgozzanak. Keressék ki enciklopédiákból vagy egyéb megbízható forrásokból a következõ szavak jelentését: aszály, evapotranszpiráció, sztyepp. Mi a fogalmak pontos definíciója? Példákat is említsenek rájuk! (Az aszály olyan huzamos ideig tartó idõszak, amelynek során semmilyen csapadék sem esik; leginkább a sivatagi területekre jellemzõ; az evapotranszpiráció a növényekben és a talajban végbemenõ párolgás összetett folyamata, amelyre olyan tényezõk hatnak, mint a szél, a relatív páratartalom, a hõmérséklet és a napsugárzás; a sztyepp száraz, fák nélküli síkság, a leggyakrabban a kontinensek belsejében és a magashegységekhez közeli esõárnyékos területeken fordul elõ.

Kapcsolódás a környezettudományokhoz és a történelemhez 120 perc

10

Kapcsolódás az irodalom tantárgyhoz Számos olyan novella, regény és vers született, amely konkrét földrajzi helyszíneket jelenít meg. A különbözõ tájegységek gyakran fontos szerepet játszanak az irodalmi mûvekben, például valamilyen különleges hangulatállapot fejeznek ki, esetleg jelentõs próbatét elé állítják a fõhõsöket. Kérje meg az iskola könyvtárosát, hogy állítson össze egy olyan könyvekbõl álló listát, amelyek a közepes szélességek övében, illetve a sarkköri és sarkvidéki régiókban játszódnak. Ön és a diákok egészítsék ki a listát a saját javaslataikkal. Minden tanuló válasszon ki egy mûvet a listáról, olvassa el és gondolkodjon el a következõ kérdéseken: Az író a saját szülõföldjét mutatja be, vagy távoli, számára idegen helyszínt választott? Az író azonosul az adott földrajzi régió lakóinak érték- és szokásvilágával, vagy inkább egyfajta távolságtartás jellemzi? Milyen kapcsolatban vannak a mû szereplõi a környezetükkel? A diákok írjanak rövid összegzést és folytassanak vitát arról, milyen szerepet játszanak a földrajzi helyszínek az irodalmi mûvekben.

O

Egyéni szükségletek 35 perc


A közepes szélességek övéhez tartozó területek és a sarki régiók országai mozgalmas történelmi múltra tekinthetnek vissza. A tanulók képezzenek hat csoportot. Minden csoport válasszon ki magának egyet a következõ éghajlati területekbõl: nyáron száraz szubtrópusok, nedves szubtrópusok, nedves kontinentális éghajlatú régiók, nyugati parti óceáni éghajlatú területek, a közepes szélességek övén fekvõ sztyeppek és sivatagok, sarkköri és sarkvidéki régiók. Valamennyi csoport készítsen kronológiai táblázatot az általuk választott éghajlati terület legfontosabb történelmi eseményeirõl. Egy-egy önkéntes mutassa be a csoportok által végzett munkát.

D EM

Az általunk fogyasztott gabonafélék és gyümölcsök nagy része hazai termék, tehát mérsékelt égövi területeken termesztették. Ilyen például a búza, a kukorica, a burgonya, a spenót, a káposzta, az alma, a cseresznye, a körte, a mandula és a mogyoró. Folytassanak beszélgetést arról, hogy mennyire határozzák meg az étkezési szokásainkat ezek a termények. Mennyire egészségesek és táplálóak a felsorolt növények? Mennyiben különböznek a más éghajlati övekben élõ emberek táplálkozási szokásai a miénktõl? A tanulók kutassák fel távoli tájak jellegzetes ételreceptjeit!

Kapcsolódás a történelem tantárgyhoz 60 perc

Szerkesztõségi szoba 120 perc A közepes szélességek övéhez tartozó sztyeppeken, sivatagokban és egyéb területeken egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás, amely károsítja a természetet és súlyosan veszélyezteti az emberek megélhetését. Az elsivatogosodás következményeként a talaj terméketlenné válik, s így nem lehet rajta mezõgazdasági tevékenységet folytatni. Egy sor tényezõ vezethet ehhez a kártékony folyamathoz, például: a szárazság, az erdõk kiirtása, a talaj kizsákmányolása, a talajerózió és az öntözés hiánya. A tanulók alakítsanak kis csoportokat. Derítsék ki, hogy milyen mértékû az elsivatogosodás a tárgyalt régiókban. Fogalmazzanak meg javaslatokat a folyamat megállítására és visszafordítására. A csoportok készítsenek riportmûsort az elvégzett kutatómunka alapján. Osszák meg egymás között a feladatokat: döntsék el, ki legyen a szerkesztõ, a rendezõ, a riporter és a riportalany. Ha rendelkezésre áll egy videokamera, akkor vegyék föl a programot, és egy késõbbi idõpontban nézzék meg újra.

O

Kapcsolódás a biológia tantárgyhoz


11

A tanulók alakítsanak csoportokat és végezzenek kutatást az alábbi témákról, majd írjanak rövid beszámolót róluk:

Minden csoport mutassa be a munkája eredményét az osztálynak.

A tevékenységi kör kibõvítése A tanulók alakítsanak csoportokat és készítsenek multimédiás bemutatót azokról a földrajzi ismeretekrõl, amelyeket elsajátítottak a programból. Az egész osztály közremûködésével válasszák ki azokat a témákat, amelyeket érdemes szerepeltetni a bemutatóban. Azt is közösen döntsék el, milyen típusú média a legmegfelelõbb a témakör feldolgozásához. Ha a feltételek adottak, tartsanak bemutatót az egész iskolának.

D EM

• A tél folyamán a mérsékelt égövi zónákban élõ emberek közül számosan olyan egészségi problémákkal küszködnek, amelyek a napfényes órák számának csökkenésével függenek össze. A jelenség neve évszakfüggõ depresszió. A tünetei: fásultság, közömbösség, érdektelenség. A diákok derítsék ki, hogy a közepes szélességek övében és a sarkköri területeken élõ emberek hány százalékát érinti ez a rendellenesség. Milyen gyógymódok alkalmazhatóak a betegség leküzdésére? • A sarkköri és a sarkvidéki területeken nagyon rövidek a növénytermesztésre alkalmas idõszakok. A tanulók derítsék ki, milyen ételeket fogyasztanak a régió lakói. Milyen egészségi problémákkal jár együtt a növényekben és gyümölcsökben szegény étrend? Milyen következménye van a régió országainak gazdasági életére az a tény, hogy az étkezéshez szükséges javak többségét importálniuk kell?

• A közepes szélességek övében fekvõ sztyeppek és sivatagok többségében, valamint a sarkköri és sarkvidéki régiókban hosszúak és hidegek a telek. Milyen hatása lehet a kemény teleknek az ott élõ emberek egészségére?

O

Kapcsolódás az egészség és a multikulturalitás témaköreihez 120 perc

12


____________________________________________ Név

SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek "A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók " címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. Ezután foglald valamennyi kifejezést mondatba. A, boreális

D, öntözés

H, sztyepp

B, éghajlat

E, szélesség

I, mellékfolyó

C, evapotranszpi-

F, mediterrán

J, tundra

G, sarkkör

O

ráció

1. ______ száraz, fák nélküli síkságok Közép-Ázsiában és Délkelet-Európában.

D EM

2. ______ A Földközi- tenger partvidékein és egyéb szubtrópusi vidékein uralkodó éghajlat. 3. ______ Egy földrajzi területen huzamosabb idõn át megfigyelt idõjárási jelenségek (hõmérséklet, széljárás, csapadék) együttese, amely függ a szélességtõl, a domborzati viszonyoktól, valamint a régió nagy víztömegektõl és hegységektõl mért távolságától. 4. ______ a sarkvidéki régiókban található, nedves felsõ- és állandóan fagyott altalajú síkság; a jellemzõ növényzete a törpecserjék, a mohák és a zuzmók 5. ______ a vízkör része, melyben víz hull a Földre esõ, hó, jég vagy havas esõ formájában 6. ______ a növényekben és a talajban végbemenõ párolgás összetett folyamata, amelyre olyan tényezõk hatnak, mint a szél, a relatív páratartalom, a hõmérséklet és a napsugárzás 7. ______ északi erdõtípus, amely olyan mérsékelt égövi zónákban fordul elõ, ahol a telek hidegek ; általában örökzöld tûlevelû fák alkotják 8. ______ a száraz területek ellátása vízzel, amely mesterséges úton, a talaj termõképességének javítása érdekében történik 9. ______ az Egyenlítõtõl déli vagy északi irányban mért, fokokban kifejezett távolság 10. ____ olyan vízfolyás, amely egy nagyobb folyóba ömlik


13

Helyes válaszok a 13. oldalhoz SZÓKINCS A következõ fogalmak szerepelnek "A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók " címû filmben. Írd a meghatározások elé annak a fogalomnak a sorszámát, amelyre vonatkoznak. Ezután foglald valamennyi kifejezést mondatba. A, boreális

D, öntözés

H, sztyepp

B, éghajlat

E, szélesség

I, mellékfolyó

C, evapotranszpi-

F, mediterrán

J, tundra

ráció

G, sarkkör

O

1. ______ száraz, fák nélküli síkságok Közép-Ázsiában és Délkelet-Európában. H 2. ______ A Földközi- tenger partvidékein és egyéb szubtrópusi vidékein uralkodó éghajlat. F

D EM

3. ______ Egy földrajzi területen huzamosabb idõn át megfigyelt idõjárási jelenségek (hõmérséklet, B széljárás, csapadék) együttese, amely függ a szélességtõl, a domborzati viszonyoktól, valamint a régió nagy víztömegektõl és hegységektõl mért távolságától. 4. ______ a sarkvidéki régiókban található, nedves felsõ- és állandóan fagyott altalajú síkság; a J jellemzõ növényzete a törpecserjék, a mohák és a zuzmók 5. ______ a vízkör része, melyben víz hull a Földre esõ, hó, jég vagy havas esõ formájában G 6. ______ a növényekben és a talajban végbemenõ párolgás összetett folyamata, amelyre olyan C tényezõk hatnak, mint a szél, a relatív páratartalom, a hõmérséklet és a napsugárzás 7. ______ északi erdõtípus, amely olyan mérsékelt égövi zónákban fordul elõ, ahol a telek hidegek ; A általában örökzöld tûlevelû fák alkotják 8. ______ a száraz területek ellátása vízzel, amely mesterséges úton, a talaj termõképességének D javítása érdekében történik 9. ______ az Egyenlítõtõl déli vagy északi irányban mért, fokokban kifejezett távolság E 10. ____ I olyan vízfolyás, amely egy nagyobb folyóba ömlik


23

DEMO. Éghajlatok, tájak, élõlények. A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ

Recommend Documents