CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM

CXV. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1365 Ft

4. SZÁM

AZ IGAZSÁGÜGYI

BUDAPEST,

ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

2 0 0 7. Á P R I L I S 3 0.

HIVATALOS LAPJA

TARTALOM Oldal

TÖRVÉNYEK 2007: VII. tv. a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl ..........................................................................................................................

667

2007: VIII. tv. a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kihirdetésérõl ..........................................

673

2007: XIII. tv. a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról (indokolással).........................................................................................................

673

A KORMÁNY RENDELETEI 32/2007. (III. 6.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ..................................................

704

56/2007. (III. 29.) Korm. r. a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................................................................................................

706

59/2007. (III. 31.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ................................................

706

A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI 6/2007. (III. 2.) IRM r. a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról ..............

707

7/2007. (III. 6.) IRM r. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól ................................................................................

707

8/2007. (III. 6.) IRM r. egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról................................................................................................................

727

9/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvi szakvizsgáról .................................................................................................................................................

730

10/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról ....

736

11/2007. (III. 7.) IRM r. a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról .............................................

754

12/2007. (III. 13.) IRM r. a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól ..................

755

13/2007. (III. 13.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról ............................................................................................................................................................................................

758

14/2007. (III. 13.) IRM r. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról .........................................................................................................................................................................................................

761

A tartalomjegyzék a 666. oldalon folytatódik.

666

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY

4. szám

15/2007. (III. 13.) IRM r. az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról ..............................................................................................................................

762

16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM e. r. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról ...................................................................

768

17/2007. (III. 13.) IRM r. a rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól ......................................................................................................

772

18/2007. (III. 19.) IRM r. az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseirõl ................................................................................................

772

19/2007. (III. 23.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról ...........................................................................................................................................................

773

7/2007. (III. 19.) MeHVM r. a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások körérõl, terjedelmérõl, valamint az igénybevétel rendjérõl............................................................................................................................................................................................

774

AZ ORSZÁGGYÛLÉS HATÁROZATA 23/2007. (III. 20.) OGY h. az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységérõl ...................

778

A KORMÁNY HATÁROZATAI 1011/2007. (III. 13.) Korm. h. a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl ...

778

1012/2007. (III. 13.) Korm. h. a cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról ...........................

779

1013/2007. (III. 13.) Korm. h. a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról ..................................................................................

780

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 9/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata.............................................................................................................................................

781

10/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata...........................................................................................................................................

797

11/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata...........................................................................................................................................

803

21/2007. (III. 29.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata.........................................................................................................................................

807

JOGEGYSÉGI HATÁROZAT 1/2007. PJE szám a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata .............................................................................................

810

UTASÍTÁS 5/2007. (IK 4.) IRM ut. az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról ..........................................................................................................

814

JOGSZABÁLYMUTATÓ A Magyar Közlönyben 2007. március 1. napjától 2007. március 31. napjáig közzétett jogszabályok jegyzéke ......................................................

816

SZERVEZETI HÍREK Kinevezések.................................................................................................................................................................................................................

825

Közszolgálati jogviszony megszûnések ......................................................................................................................................................................

825

Kitüntetések .................................................................................................................................................................................................................

825

Pályázati felhívások.....................................................................................................................................................................................................

830

Igazolvány érvénytelenítése ........................................................................................................................................................................................

831

4. szám


Törvények 2007. évi VII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatárjelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról A Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa (a továbbiakban: Felek) – tekintettel arra, hogy a Felek között eddig nem jött létre olyan háromoldalú megállapodás, amely meghatározná a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárai találkozási pontjának (hármashatár-pont) helyét, megjelölését és annak karbantartását,

667

– attól az óhajtól vezérelve, hogy – összhangban a Felek között hatályos, az államhatár vonalának megjelölését és a határjelek karbantartását szabályozó kétoldalú nemzetközi szerzõdésekkel – rendezzék a hármashatár-ponttal kapcsolatos kérdéseket, az alábbiak szerint állapodtak meg:

1. cikk A Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárai találkozási pontjának jelenlegi helyét a Felek hatályos kétoldalú határokmányai tartalmazzák, amelyek az alábbi nemzetközi szerzõdések alapján készültek: 1. a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak által Trianonban, 1920. évi június hó 4. napján aláírt Békeszerzõdés, 2. a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Lengyelország, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam és a Cseh–Szlovák Állam között Sevresben, 1920. évi augusztus 10. napján aláírt Békeszerzõdés, 3. a Román Királyság, valamint a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság közötti határ végleges kijelölésérõl szóló, Belgrádban, 1923. november 24-én aláírt Jegyzõkönyv, 4. a Román Királyság Kormánya és a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság Kormánya között Bukarestben, 1927. június 4-én aláírt Jegyzõkönyv. A hármashatár-pont Kübekháza (Magyar Köztársaság), Beba Veche (Románia) és Rabe (Szerbia és Montenegró) települések közigazgatási határának találkozási pontján található.

2. cikk A hármashatár-pont megjelölése olyan egyedi határjel (a továbbiakban: Triplex Confinium), amelynek anyaga beton, formája három oldalú piramis, oldalaival a három ország felé tájolva. A három oldalon az adott állam címere van, alattuk az ,,1920. VI. 4.” dátum szerepel. A Triplex Confinium homlokzatrajzát, méreteit, továbbá mindhárom oldalának fényképét a jelen Megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza.

3. cikk * A törvényt az Országgyûlés a 2007. február 26-i ülésnapján fogadta el.

A Triplex Confinium koordinátái:

668

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY ETRS89 földrajzikoordináták 2004. ETRS89 geocentrikuskoordináták 2004. UTM vetület 34. zóna 2004. Budapesti sztereografikus vetület 1920. HDR vetület 1983. Magyar EOV rendszer 2004. Román GK vetület 2000. Szerb és montenegrói GK vetület 2004.

4. szám

ĳ = 46o 07’ 34”.8713

Ȝ = 20 o 15’ 51”.3792

H (ellipsoidi) =125.66 m

X = 4 154 204.86 m

Y = 1 533 742.82 m

Z = 4 575 083.09 m

X = 4 443 160.75 m

Y = 5 108 349.43 m

H (ellipsoidi) = 125.66 m

Y = - 94 047.18 m

X = 150 532.08 m

H (Balti) = 82.46 m

Y = - 94 041.61 m

X = - 61 667.84 m

H (Balti) = 82.46 m

Y = 744 047.37 m

X = 87 593.04 m

H (Balti) = 82.46 m

X = 5 110 519.04 m

Y = 4 443 261.77 m

H (Balti) = 82.46 m

Y = 7 443 571.74 m

X = 5 109 372.73 m

H (Adriai) = 83.27 m

A vetületi rendszer neve alatt feltüntetett évszám azon okmány aláírásának évét jelöli, melybõl az adat származik.

A Triplex Confinium környezetének ortofotó térképét a jelen Megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza.

4. cikk Az államhatárok a Triplex Confiniumtól az alábbiak szerint haladnak: – a Magyar Köztársaság és Románia között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg északkeleti irányban halad az N1 számú határjel felé; – a Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg délnyugat felé halad az F169 számú határjel irányába; – Románia, valamint Szerbia és Montenegró között az államhatár egyenes vonalban, megközelítõleg délkeleti irányban halad az A1 számú határjel felé.

5. cikk

vonala megjelölésére és a határjelek karbantartására jogosult szervei (a továbbiakban: illetékes szervek) szükség szerint, de legalább 5 évenként, felváltva biztosítják. (2) Az illetékes szervek jogosultak a Triplex Confinium ellenõrzését korlátozás nélkül végrehajtani. (3) A Triplex Confinium karbantartása csak mindhárom illetékes szerv megállapodása alapján történhet.

6. cikk (1) A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. (2) A Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Megállapodás hatálybalépéshez szükséges belsõ jogszabályi elõírásaiknak, mely így az utolsó diplomáciai jegyzék kézhezvételét követõ 30. (harmincadik) napon lép hatályba. (3) A jelen Megállapodás mindhárom Fél egyetértésével írásban módosítható vagy kiegészíthetõ.

A Triplex Confinium ellenõrzése és karbantartása az alábbiak szerint történik:

Készült Újvidéken, 2006. április 19. napján, három eredeti példányban, magyar, román és szerb nyelven, mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles.

(1) A Triplex Confinium helyének és állapotának ellenõrzését, valamint karbantartását a Feleknek az államhatár

(Aláírások)


4. szám

669

1. számú melléklet A Magyar Köztársaság, Románia, valamint Szerbia és Montenegró hármashatár-jelének vázlatai és méretei

ELÖLNÉZET

1.17

0.34

1.38

0.37

0.40

0.71

1.59

0.97

0.05

0.40

1.87

670


FELÜLNÉZET

0.60 0.27 0.10

0.08

0.40

0.34

0.71

1.38 1.59

1.87

4. szám

4. szám


671


672

4. szám

2. számú melléklet A Magyar Köztársaság, Románia, valamint Szerbia és Montenegró hármashatár-pontja környezetének ortofotó térképe

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a határrendészetért felelõs miniszter gondoskodik.

4. szám


2007. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új redemarkációs okmányai kötelezõ hatályának elismerésére.

673

2007. évi XIII. törvény a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról* 1. § A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „E törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a Büntetõ Törvénykönyvet és a büntetõeljárásról szóló törvényt a nemzetközi bûnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelõen alkalmazni kell.” 2. § Az Nbjt. IV. Fejezetének címe és 46–60/D. §-a helyébe a következõ cím és rendelkezések lépnek, valamint a IV. Fejezet a következõ 60/E. §-sal egészül ki: „IV. Fejezet

2. § Az Országgyûlés a redemarkációs okmányokat e törvénnyel kihirdeti. A redemarkációs okmányokat e törvény melléklete tartalmazza.

A KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYE, ÉS A SZABADSÁGVESZTÉS BÜNTETÉS, A SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS, VALAMINT A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS ÁTADÁSA

3. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a kihirdetést követõ napon lép hatályba.

Általános szabályok

(2) E törvény 2. §-a és melléklete az 1998. évi LV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 6. pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A redemarkációs okmányok, illetve e törvény 2. §-a és melléklete hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a határrendészetért felelõs miniszter gondoskodik.

46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelõs miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fõvárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. (2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be.-nek a különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait értelemszerûen alkalmazni kell. 1. Cím KÜLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE 47. § (1) A külföldi bíróság jogerõs ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényû, ha az elkövetõvel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. február 26-i ülésnapján fogadta el. A törvény melléklettel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2007. évi 28. számának II. kötete CD-n tartalmazza.

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. március 12-i ülésnapján fogadta el.

674


(2) Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetõeljárás átadása folytán járt el, a büntetõeljárás megindításáról a legfõbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, elõzetes fogvatartást, valamint házi õrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. (3) Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerõsen elbírálta. (4) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelezõ határozatával létrehozott nemzetközi büntetõ bíróság jogerõs ítéletét is érteni kell. 48. § (1) A bíróságot határozatának meghozatalánál köti a külföldi bíróság által megállapított tényállás. (2) A bíróság eljárása során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen jogkövetkezmények fûzõdnek. Ha a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy intézkedés nem teljes mértékben egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a bíróság határozatában a magyar törvény szerint állapítja meg az alkalmazandó büntetést vagy intézkedést úgy, hogy az a lehetõ legnagyobb mértékben megfeleljen annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a külföldi bíróság kiszabott, és – a végrehajtásra vonatkozó kérelem esetén – ennek megfelelõen rendelkezik ezen büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról. (3) Az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításánál a bûncselekmény elkövetésekor hatályban lévõ törvény szerint kell eljárni; ha az alkalmazandó büntetés vagy intézkedés megállapításakor hatályban lévõ magyar törvény szerint a cselekmény már nem bûncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. (4) Ha a külföldi bíróság az ítéletében több bûncselekmény miatt halmazati büntetést szabott ki, és az ítélettel elbírált cselekmények valamelyike a magyar jog szerint nem bûncselekmény, vagy egyébként nem ismerhetõ el, a bíróság a határozatában e cselekmény mellõzésével, az ítélet alapjául szolgáló további tényállás(ok) figyelembevételével, a Btk.-nak a büntetés kiszabására vonatkozó szabályai szerint állapítja meg a büntetést. (5) Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtási módját vagy tartamát illetõen nem egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerinti bûncselekményre a magyar Btk. által elõírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg a büntetést, annak tartamát, ideértve a végrehajtási mód meghatározására, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályokat is. Ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama rövidebb, mint ami – a Btk.-nak a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályaira is figyelem-

4. szám

mel – a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor a bíróság által megállapított szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. A bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál. (6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkezõ külföldi bíróság felfüggesztette, a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésbõl az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadságra bocsátás idõpontjának meghatározásakor a Btk. 47. §-a (2) bekezdésének, valamint – ha a feltételes szabadságnak a Btk. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti tartama meghaladná a külföldi bíróság ítéletében meghatározott felfüggesztés tartamát – a Btk. 48. §-a (1) bekezdésének rendelkezésétõl el lehet tekinteni. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama megegyezik a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismerésérõl értesíti a bûnügyi nyilvántartást. 2. Cím KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE 49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelõs miniszterhez történõ érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendõ büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan idõre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár. (2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása elõtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azzal a magyar állampolgárral, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárral szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása elõtt Magyarországra visszatért.

4. szám


(4) A bíróság a végrehajtás átvételét megtagadó határozat jogerõre emelkedése után a 28. §-ban foglaltak szerint jár el. 50. § Nem vehetõ át a végrehajtás, ha a külföldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt magyar bíróság már jogerõsen elbírálta. 51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejûleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. Ha a külföldi ítélet érvényének elismerésérõl a bíróság korábban jogerõs határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételérõl indult eljárásban a bíróság kötve van. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. (2) A büntetés végrehajtásának átvételérõl az igazságügyért felelõs miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el. 52. § (1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés idõpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetõeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételérõl szóló döntés meghozataláig fel kell függeszteni. (2) Ha az igazságügyért felelõs miniszter a büntetés végrehajtását átveszi, a büntetõeljárást meg kell szüntetni. (3) A felfüggesztésrõl, illetõleg a megszüntetésrõl az az ügyész vagy az a bíróság dönt, amely elõtt a büntetõeljárás folyamatban van. 53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételérõl szóló megállapodásról az igazságügyért felelõs miniszter értesíti a Fõvárosi Bíróságot. Az elítélt átvételérõl az Interpol a rendõrség közremûködésével gondoskodik. (2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet az 51. §-ban szabályozott eljárás befejezéséig a büntetés végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetben kell fogva tartani. Az elítélt fogva tartására az elõzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) A büntetés végrehajtásának átvételét követõen az ügyész indítványára a bíróság tárgyaláson, a külföldi ítélet alapján megállapítja a Magyarországon végrehajtásra kerülõ büntetést. A tárgyaláson az elítélt, az ügyész és a védõ részvétele kötelezõ. Ha a bíróság ugyanabban az ügyben korábban már a külföldi ítélet érvényét elismerte, de erre vonatkozó kérelem hiányában a végrehajtás átvételérõl nem döntött, a Magyarországon végrehajtásra kerülõ büntetést megállapító határozata elleni fellebbezésben a külföldi ítélet érvényének elismerése miatt nem lehet fellebbezni.

675

54. § Az ügyben külföldön fogva tartásban töltött idõt, valamint az 53. § (2) bekezdése alapján történõ fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani. 55. § A külföldi ítéletnek a Fõvárosi Bíróság határozatával elrendelt végrehajtását haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszûnt, vagy azt felfüggesztették, illetve félbeszakították. 3. Cím MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 56. § Magyar bíróság által jogerõsen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam részére átadható. 57. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha a) a külföldi állam kötelezettséget vállal a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására, b) az elítélt a végrehajtás átengedéséhez hozzájárult, feltéve, hogy az átengedés az elítélt átadásával jár együtt. (2) Magyar állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása akkor adható át, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye külföldön van. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás nem vonható vissza. 58. § (1) A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelõs miniszter keresi meg a külföldi államot. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadásáról az Interpol a rendõrség közremûködésével gondoskodik. 59. § Ha a végrehajtást átvették, az elítélttel szemben a büntetés végrehajtását csak akkor lehet Magyarországon folytatni, ha a végrehajtást átvevõ államban az elítélt kivonta magát a végrehajtás alól. 60. § Ha a végrehajtás átengedését követõen az ítéletet perújítás vagy felülvizsgálat folytán megváltoztatják, vagy a végrehajtás közkegyelmi rendelkezés alapján nem folytatható, illetve a büntetés tartama csökken, az átvevõ államot errõl értesíteni kell. 4. Cím KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE ÉS MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT SZABADSÁGELVONÁSSAL JÁRÓ INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 60/A. § (1) Ha az e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi bíróság által elrendelt szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását át lehet venni, illetve a magyar bíróság által elrendelt ilyen intézkedés végrehajtását át lehet adni.

676


4. szám

(2) A külföldi bíróság által elrendelt intézkedés akkor vehetõ át, ha a magyar jog ismer azonos vagy hasonló intézkedést vagy büntetést. (3) Az intézkedés átvételére, illetve átadására az 1. és 2. Cím rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell.

„Ha az együttmûködés nemzetközi szerzõdésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát elismerte.”

5. Cím

4. § A Törvény 4. §-ának h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:] „h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bûncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bûncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.”

A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE 60/B. § Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtását nemzetközi szerzõdés alapján, erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni. 60/C. § (1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerzõdések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó külföldi ítélet elismerésérõl és végrehajtásának átvételérõl. (2) A bíróság a jogerõs határozatot a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelõs miniszter értesíti a megkeresõ külföldi államot. (3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszûnt. 6. Cím A VAGYONELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA 60/D. § (1) Magyar bíróság által jogerõsen elrendelt vagyonelkobzás, illetõleg elkobzás végrehajtása – ha azt nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi – azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a vagyonelkobzás alá tartozó vagyon vagy az elkobzás alá esõ dolog található. (2) A bíróság a jogerõs, vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást elrendelõ határozatának külföldön történõ végrehajtására irányuló, a vonatkozó nemzetközi szerzõdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ kérelmét a külföldi államhoz történõ továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelõs miniszter keresi meg a külföldi államot. 60/E. § Ha a végrehajtás átadását követõen a terheltet rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetõleg az ennek folytán hozott határozat vagyonelkobzást, illetõleg elkobzást nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz, az átvevõ államot errõl értesíteni kell.” 3. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következõ második mondattal egészül ki:

5. § A Törvény 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetõügyekben folytatott együttmûködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés elõterjesztésére a büntetõeljárás megindítását követõen a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak.” 6. § (1) A Törvény 37. §-ának bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § Az eljárási jogsegély formái különösen:” (2) A Törvény 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által elõterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.” 7. § A Törvény 67/C. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [67/C. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha] „g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvezõ személy birtokában lévõ bizonyítási eszközre, elkobzás alá esõ dologra vagy vagyonelkobzás alá esõ vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;” 8. § A Törvény a következõ V. Fejezettel egészül ki, és a jelenlegi V. Fejezet számozása VI. Fejezetre, a jelenlegi VI. Fejezet számozása VII. Fejezetre módosul:

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY „V. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN I. Cím AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA 67/L. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetõeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetõeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendõ jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tagállami határozat) jogerõre emelkedett, és azt e törvény 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (2) A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt. (3) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és errõl a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja. (4) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott bûncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettõs büntethetõségének mérlegelése nélkül intézkedni kell. (5) A 4. számú mellékletben fel nem sorolt bûncselekményfajták esetében a határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bûncselekménynek minõsül. (6) A tagállami határozatban megjelölt összeg elõírása és beszedése a megyei bíróság szervezetében mûködõ bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladata. 67/M. § (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethetõ (Btk. 23. §);

677

b) a 67/L. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bûncselekmény; c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült; d) egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetõeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetõleg a jogerõs határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerõs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetõleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerõsen felmentették; f) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik; g) a tagállami határozat alapjául szolgáló bûncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bûncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki; h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. §), vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel; i) a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat jogerõre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót. (2) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerûen kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tûzött határidõ eredménytelenül telt el, illetõleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. (3) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bûncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el. 67/N. § (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejûleg megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a

678


megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidõn belül a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. (4) A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezésérõl, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszûnésérõl szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni. 67/O. § (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a végrehajtás iránt. (2) A büntetõeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bûnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (3) A végrehajtás alá esõ vagyonon fennálló büntetõeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell. 67/P. § (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelõen határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a (2) bekezdés esetét kivéve, megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerõre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével. (2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntetõ joghatóság (Btk. 3–4. §) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt. (3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntetõ joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetõleg tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. és 52. §-ának megfelelõen határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 52. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható. (4) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át, 114. §-ának (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerûen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerõs határozat megküldésével tájékoztatja. (5) A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

4. szám

(6) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható. (7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el. 67/R. § (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetésérõl, illetõleg az eljárási költség megfizetésére kötelezést követõen a végrehajtási eljárás eredményérõl az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot. (2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetõleg ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges. (3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérõ rendelkezése hiányában, a magyar államra száll. II. Cím A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN 67/S. § (1) A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bûnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkezõ és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet. (2) A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplõ formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minõsített elektronikus aláírással kell ellátni. (3) Ha a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bûnügyi költség végrehajtása egyidejûleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejûleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. (4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni. 67/T. § (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetõleg a végrehajtás alá esõ összeg csökkentésére okot adó körülményrõl haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot. (2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, illetõleg a pénzmellékbüntetés végrehajthatatlan-

4. szám


sága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.” 9. § A Törvény 100. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „100. § Az igazságügyért felelõs miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetõleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért felelõs miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan hajtják végre az együttmûködés alapjául szolgáló egyezményt, illetõleg kerethatározatot.” 10. § A Törvény 102. §-a a következõ g) ponttal egészül ki, és a jelenlegi g)–i) pontok jelölése h)–j) pontra módosul: [102. § E törvény az Európai Unió következõ jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:] „g) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról,” 11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, e § a következõ e) ponttal egészül ki; és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra módosul: [10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következõk:] „d) a bíróság pénzbüntetésrõl, pénzmellékbüntetésrõl, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegrõl, valamint e) a bíróság bûnügyi költségrõl, elõvezetési és kísérési költségrõl szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bûnügyi költségrõl, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elõvezetési és kísérési költségrõl, valamint a pártfogó felügyelõi szolgálat által a közvetítõi eljárásban megállapított, az állam által elõlegezett és visszatérítendõ költségrõl szóló értesítése,” 12. § (1) A bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (Bnyt.) 10. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bûntettesek nyilvántartása tartalmazza] „m) a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság errõl szóló értesítését;” (2) A Bnyt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 10. § (1) bekezdésének f)–i), k)–n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely elõtt a határozat jogerõre emelkedett.”

679

13. § E törvény 2. §-a és 4–5. §-ai az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló 2000. május 29-én elfogadott egyezménynek való megfelelést, 3. §-a az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 3. cikk 1. pontjának való megfelelést, 6. §-a a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelõ határozatoknak az Európai Unióban történõ végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat 7. cikke 1. pontjának való megfelelést, 7. §-a a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat 1–16. cikkeinek való megfelelést biztosítja. 14. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény I. számú melléklete lép, és a Törvény az e törvény II. számú mellékletében foglalt 4. számú melléklettel, valamint III. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel egészül ki. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 6. §-a, b) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 579. §-a, a 190. § (1) bekezdésének h) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is” szövegrész, valamint a 267. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „ideértve a Btk. 6. § esetét is” szövegrész, c) a büntetõ jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 89. §-a, d) a büntetõ jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 53. §-ának (3) bekezdése, valamint 86. §-ának (2) bekezdése, e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdésében a „Btk. 6. §, Be. 579. §” szövegrész, valamint a törvény 89–92. §-ai, f) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése, g) az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CX. törvény 5. §-a. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelõs miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 13. §-ának (1)–(2) bekezdésében, 14. §-ában, 16. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-ában, 20. §-ának (4) bekezdésében, 38. §-ának (4) bekezdésében, 40. §-ának (2) bekezdésé-

680


ben, valamint 52. §-ának (4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 20. §-ának (6) bekezdésében, 35. §-ának (1) bekezdésében, valamint 100. §-ában az „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 27. §-ában, valamint 40. §-ának (2) bekezdésében az „az igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, 101. §-ában az „az igazságügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszter, hogy a rendészetért felelõs miniszterrel és az államháztartásért felelõs miniszterrel” szöveg, b) az Nbjt. 2. §-ának (2) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 4. §-ának (2) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében, 7–8. §-ában, 15. §-ában, 18. §-ának (1) bekezdésében, 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 23. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (1) bekezdésében, 28–29. §-ában, 33. §-ában, 34. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 38–39. §-ában, 45. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 57. §-ának (1) bekezdésé-

4. szám

ben, 60/A. §-ának (3) bekezdésében, 60/B. §-ának (4) bekezdésében, 60/C. §-ának (2) bekezdésében, 71. §-ában, 76. §-ának (4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrészek helyébe az „a miniszter” szöveg, 6. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 26. §-ának (2) bekezdésében, 68. §-ában, 76. §-ának (1) bekezdésében az „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében a „külügyminiszterrel” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelõs miniszterrel” szöveg, 20. §-ának (2) bekezdésében az „az igazságügyminisztert” szövegrész helyébe az „a minisztert” szöveg, 22. §-ának (3) bekezdésében, 46. §-ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszterhez” szövegrész helyébe az „a miniszterhez” szöveg, 23. §-ának (3) bekezdésében, 32. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében, 60/B. §-ának (4) bekezdésében, 60/C. §-ának (2) bekezdésében, 70. §-ának (2)–(3) bekezdésében, 73. §-ában az „az igazságügyminiszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg, 38. §-ában, 45. §-ának (1) bekezdésében az „az igazságügyminiszternél” szövegrész helyébe az „a miniszternél” szöveg lép.

I. számú melléklet a 2007. évi XIII. törvényhez [1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez] E törvény 3. §-ának (2) bekezdése és 67/B. §-ának (3) bekezdése értelmében a bûncselekményfajtákhoz a Btk. következõ bûncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták

bûnszervezetben való részvétel

Az egyes bûncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások

bûnszervezetben részvétel bûntette bûnszervezetben elkövetett bûncselekmények

terrorizmus

terrorcselekmény bûntette

emberkereskedelem

emberkereskedelem bûntette

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

263/C. § (1) bek. 137. § 8. pont 261. § a (6) bek. kivételével 175/B. §

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bûntette

218. § (2) bek. a) pont

üzletszerûen elkövetett embercsempészés bûntette

218. § (3) bek. c) pont

erõszakos közösülés bûntette 197. § szemérem elleni erõszak bûntette megrontás bûntette tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntette kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerû kéjelgés elõsegítésének bûntette

198. § 201–202/A. § 204. §

205. § (3) bek. a) pont

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták


tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bûntette kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

207. § (3) bek. a) pont

kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerûen vagy jelentõs mennyiségû kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószer elõállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette kábítószerrel visszaélés bûntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282. § (2) bek, a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont

282. § (3) bek. b) pont

282. § (4) bek.

282/A. § a (6) bek. a) pontja kivételével

kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/B. § (1)–(4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont

kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette

282/C. § (2)–(4) bek.

kábítószer elõállításához használt anyaggal visszaélés bûntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

681

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bûntette robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bûntette lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés bûntette nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés bûntette

283/A. § (1) bek.

261/A. § (3) bek. a) pont 263. § 263/A. § 264/C. § a (4) bek. kivételével

682


korrupció


vesztegetés bûntette

befolyással üzérkedés bûntette nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bûntette

nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bûntette csalással kapcsolatos bûncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalásokat is

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bûntette

bûncselekményekbõl származó jövedelmek tisztára mosása

bûnpártolás bûntette (amennyiben a bûncselekménybõl származó elõny biztosításában való közremûködéssel követik el) pénzmosás bûntette pénzmosás vétségének minõsített esetei orgazdaság bûntette

pénzhamisítás, ideértve az euró hami- pénzhamisítás bûntette sítását is hamis pénz kiadásának bûntette számítógépes bûncselekmények környezettel kapcsolatos bûncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

4. szám

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûntett környezetkárosítás bûntette helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége természetkárosítás bûntette hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bûntette

segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

embercsempészés bûntette

szándékos emberölés, súlyos testi sértés

emberölés bûntette erõs felindulásban elkövetett emberölés bûntette testi sértés bûntette foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bûntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve

250. §, 251. § az (1) bek. kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bek. kivételével, 255. § 256. § 258/B. § a (4) bek. kivételével, 258/C. § az (1) bek. kivételével, 258/D. § 258/E. § 314. § (1)–(3) bek.

244. § (2) bek. 303. § (1)–(4) bek. 303/A. § (2) bek. 326. § (3)–(6) bek. 304. § (1)–(3) bek. 306. § (2) bek. 300/C. § (3)–(4) bek. 280. § (1)–(2) bek. 280. § (3) bek. 3. fordulata 281. § (1)–(3) bek. 281/A. § (1)–(2) bek. 218. § (1)–(3) bek. 166. § a (4) bek. kivételével 167. § 170. § az (1) és (6) bek. kivételével

171. § (3) bek.

4. szám


683


közlekedés biztonsága elleni bûntett

184. § (2) bek.

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bûntette

185. § (2) bek.

közúti veszélyeztetés bûntette

186. § (2) bek.

ittas vagy bódult állapotban jármûvezetés bûntette

188. § (2)–(3) bek.

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

emberi test tiltott felhasználása bûntette

emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés

kényszerítés bûntette

174. §

személyi szabadság megsértése bûntette

175. §

emberrablás bûntette jogellenes fogvatartás bûntette rasszizmus és idegengyûlölet

nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak bûntette

174/B. §

rablás bûntette

kulturális javak – ideértve a régiséorgazdaság egyes esetei geket és mûtárgyakat is – tiltott kereskulturális javakkal visszaélés bûntette kedelme csalás bûntette adócsalás bûntette munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bûntette zsarolás és védelmi pénz szedése

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése

228. § 174/A. §

kifosztás bûntette

csalás

175/A. § a (6) bek. kivételével

lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bûntette

közösség elleni izgatás bûntette szervezett lopás vagy fegyveres rablás

173/I. § (1)–(3) bek.

269. § 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)–c) pont 322. § (2) bek. b) pont 326. § (3) bek. 216/B. § 318. § (1), (4)–(7) bek. 310. § (2)–(5) bek. 310/A. § (2)–(5) bek.

zsarolás bûntette

323. §


174. §

bitorlás bûntette

329. §

szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése bûntette szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása bûntette iparjogvédelmi jogok megsértése bûntette

329/A. § (2)–(3) bek.

329/B. § (3) bek. 329/D. § (2)–(3) bek.

684


hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés


közokirat-hamisítás bûntette hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bûntette egyedi azonosító jel meghamisításának bûntette jövedékkel visszaélés elõsegítésének bûntette (elõállít, forgalomba hoz)

fizetõeszközök hamisítása

4. szám

pénzhamisítás bûntette készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés bûntette

274. § (1) bek. 275. § 277/A. § 311/B. § (2) bek. 304. § (1)–(3) bek. 313/C. § a (2) és a (7) bek. kivételével

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentõk tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott radioaktív anyaggal visszaélés bûntette kereskedelme lopott gépjármûvek kereskedelme

erõszakos közösülés

gyújtogatás

264. § a (4) bek. kivételével

csempészet bûntette

312. § (2)–(4) bek.

orgazdaság bûntette


erõszakos közösülés bûntette

197. §

szemérem elleni erõszak bûntette

198. §

közveszélyokozás bûntette

259. §

robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bûntette

324. § (4) bek. c) pont

a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények

a Btk. XI. fejezetében felsorolt bûncselekmények

légi vagy vízi jármû jogellenes hatalomba kerítése

légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése bûntette

262. §

rombolás bûntette

142. §

szabotázs

154. § és a 165. § kivételével


259. § (1)–(3) bek.

közérdekû üzem mûködése megzavarásának bûntette

260. § (1)–(2) bek.

4. szám


685

II. számú melléklet a 2007. évi XIII. törvényhez [4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez] E törvény 67/L. §-a (3) bekezdése értelmében a bûncselekményfajtákhoz a Btk. következõ bûncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bûncselekményfajták

bûnszervezetben való részvétel


bûnszervezetben részvétel bûntette bûnszervezetben elkövetett bûncselekmények

terrorizmus

terrorcselekmény bûntette

emberkereskedelem

emberkereskedelem bûntette

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

137. § 8. pont 261. § a (6) bek. kivételével 175/B. §

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bûntette

218. § (2) bek. a) pont

üzletszerûen elkövetett embercsempészés bûntette

218. § (3) bek. c) pont


197. §


198. §

megrontás bûntette tiltott pornográf felvétellel visszaélés bûntette

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

263/C. § (1) bek.

201–202/A. § 204. §

kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerû kéjelgés elõsegítésének bûntette

205. § (3) bek. a) pont

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy üzletszerû kéjelgésre felhívásával elkövetett kerítés bûntette

207. § (3) bek. a) pont

kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerûen vagy jelentõs mennyiségû kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz) kábítószer elõállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette

282. § (2) bek, a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont

282. § (3) bek. b) pont

anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette

282. § (4) bek.

kábítószerrel visszaélés bûntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/A. §

686



kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/B. § az (5) bek. kivételével

kábítószerfüggõ személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette

282/C. §

kábítószer elõállításához használt anyaggal visszaélés bûntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) fegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

korrupció

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bûntette

283/A. § (1) bek.

261/A. § (3) bek. a) pont

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bûntette

263. §

lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélés bûntette

263/A. §

nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel visszaélés bûntette

264/C. §

vesztegetés vétsége és bûntette

250–255. §

befolyással üzérkedés bûntette

256. §

nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés vétsége és bûntette nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bûntette csalással kapcsolatos bûncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalásokat is

4. szám

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bûntette

258/B–258/D. § 258/E. § 314. §

4. szám


bûncselekményekbõl származó jövedelmek tisztára mosása


bûnpártolás bûntette (amennyiben a bûncselekménybõl származó elõny biztosításában való közremûködéssel követik el) pénzmosás vétsége és bûntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége orgazdaság vétsége és bûntette

pénzhamisítás, ideértve az euró hami- pénzhamisítás vétsége és bûntette sítását is pénzhamisítás elõsegítésének vétsége hamis pénz kiadásának vétsége és bûntette számítógépes bûncselekmények

244. § (2) bek. 303. §, 303/A. §

303/B. § 326. § bek. 304. § 304/A. § 306. §

számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bûntett

300/C. §

számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége

300/E. §

környezettel kapcsolatos bûncselek- környezetkárosítás vétsége és bûnmények, ideértve a veszélyeztetett tette állatfajok, a veszélyeztetett növényfatermészetkárosítás vétsége és bûntette jok és növényfajták tiltott kereskedelmét is hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vétsége és bûntette segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

687

embercsempészés vétsége és bûntette

szándékos emberölés, súlyos testi sér- emberölés bûntette tés erõs felindulásban elkövetett emberölés bûntette testi sértés bûntette

280. § 281. § 281/A. § 218. § 166. § a (4) bek. kivételével 167. § 170. § az (1) és (6) bek. kivételével

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bûntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve

171. § (3) bek.

közlekedés biztonsága elleni bûntett

184. § (2) bek.

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bûntette

185. § (2) bek.

közúti veszélyeztetés bûntette

186. § (2) bek.

ittas vagy bódult állapotban jármûvezetés bûntette

188. § (2)–(3) bek.

emberi szervek és szövetek tiltott ke- emberi test tiltott felhasználása vétséreskedelme ge és bûntette

173/I. §

688


emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés



174. §

személyi szabadság megsértése bûntette

175. §

emberrablás bûntette jogellenes fogvatartás bûntette rasszizmus és idegengyûlölet

nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erõszak bûntette

174/B. §

rablás bûntette

kulturális javak – ideértve a régisége- orgazdaság egyes esetei ket és mûtárgyakat is – tiltott kereskekulturális javakkal visszaélés bûntette delme

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése

269. § 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)–c) pont 322. § (2) bek. b) pont 326. § (3) bek. 216/B. §

csalás vétsége és bûntette

318. §

adócsalás vétsége és bûntette

310. §

munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége és bûntette zsarolás és védelmi pénz szedése

228. § 174/A. §

kifosztás bûntette

csalás

175/A. §

lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bûntette

közösség elleni izgatás bûntette szervezett lopás vagy fegyveres rablás

4. szám

310/A. §

zsarolás bûntette

323. §


174. §

bitorlás bûntette

329. §

szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bûntette

329/A. §

szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mûszaki intézkedés kijátszása vétsége és bûntette

329/B. §

jogkezelési adat meghamisítása vétsége

329/C. §

iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bûntette

329/D. §

4. szám


hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés

fizetõeszközök hamisítása

689


közokirat-hamisítás vétsége és bûntette

274. §

hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bûntette

275. §

visszaélés okirattal vétsége

277. §

egyedi azonosító jel meghamisításának bûntette

277/A. §

jövedékkel visszaélés elõsegítésének vétsége és bûntette (elõállít, forgalomba hoz)

311/B. §

pénzhamisítás bûntette és vétsége készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz hamisításának vétsége készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélés vétsége és bûntette

304. § 313/B. § 313/C. § a (7) bek. kivételével

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentõk tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott radioaktív anyaggal visszaélés bûnkereskedelme tette lopott gépjármûvek kereskedelme

erõszakos közösülés

gyújtogatás

264. §

csempészet bûntette

312. § (2)–(4) bek.

orgazdaság bûntette



197. §


198. §

közveszélyokozás vétsége és bûntette

259. §

robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bûntette

324. § (4) bek. c) pont

a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények

a Btk. XI. fejezetében felsorolt bûncselekmények

légi vagy vízi jármû jogellenes hatalomba kerítése

légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése bûntette

262. §

rombolás bûntette

142. §

szabotázs

154. § és a 165. § kivételével


259. § (1)–(3) bek.

közérdekû üzem mûködése megzavarásának bûntette

260. § (1)–(2) bek.

690


4. szám


olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedési bûncselekmények közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenõidõre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését

Btk. XIII. Fejezet

csempészet

csempészet vétsége és bûntette

312. §

szellemi tulajdonjogok megsértése

szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bûntette

329/A. §

személy elleni erõszakkal fenyegetés és személy elleni erõszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erõszakos cselekményeket

rendbontás vétsége és bûntette

271/A. §

bûncselekménnyel okozott kár

azon bûncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetõleg a bevétel-csökkenés szerepel

lopás

lopás vétsége és bûntette

az EK-Szerzõdés alapján vagy az EU-Szerzõdés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredõ kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bûncselekmények

jogellenes belföldi tartózkodás elõsegítése

214/A. §

nemzetközi bíróság elõtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bûncselekmény

249/B. §

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

261/A. §

haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetõleg kettõs felhasználású termékkel visszaélés

263/B. §

szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bûncselekmények

316. §

természetkárosítás

281. §

csempészet

312. §

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése

314. §

pénzmosás vétsége és bûntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia sorában felsorolt bûncselekmények

303. §, 303/A. §

303/B. §

4. szám


691

III. számú melléklet a 2007. évi XIII. törvényhez [5. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez] E törvény 67/T. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) – Kibocsátó állam: ..................................................................................................................................................... – Végrehajtó állam: .................................................................................................................................................... b) A pénzbüntetést megállapító határozatot kibocsátó hatóság: Hivatalos neve: ........................................................................................................................................................... Címe: ........................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Ügyiratszám (...) ......................................................................................................................................................... Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. E-mail (ha rendelkezésre áll): ..................................................................................................................................... A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: .................................................................. ...................................................................................................................................................................................... Azon személy(ek) elérhetõségei, aki(k)tõl a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történõ átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím): ................................ ...................................................................................................................................................................................... c) A kibocsátó államban a pénzbüntetést megállapító határozat végrehajtásáért felelõs hatóság [amennyiben eltér a b) pontban szereplõ hatóságtól]: Hivatalos neve: ........................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Címe: ........................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. E-mail (ha rendelkezésre áll): ..................................................................................................................................... A végrehajtásáért felelõs hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: .............................................. ...................................................................................................................................................................................... Azon személy(ek) elérhetõségei, aki(k)tõl a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történõ átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím): ......................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

692


4. szám

d) Amennyiben a pénzbüntetést megállapító határozatok továbbítása a kibocsátó államban valamely központi hatóság hatáskörébe tartozik: A központi hatóság neve: ............................................................................................................................................ ...................................................................................................................................................................................... Kapcsolattartó személy, szükség szerint (beosztás/rang és név): ............................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Címe: ........................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... Ügyiratszám: ............................................................................................................................................................... Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): .................................................................................................................. E-mail (ha rendelkezésre áll): ..................................................................................................................................... e) Azon hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni [amennyiben a c) és/vagy d) pontokat kitöltötték]: A b) pontban feltüntetett hatóságot a következõkkel kapcsolatban lehet megkeresni: .................................................................................................. A c) pontban feltüntetett hatóságot a következõkkel kapcsolatban lehet megkeresni: .................................................................................................. A d) pontban feltüntetett hatóságot a következõkkel kapcsolatban lehet megkeresni: .................................................................................................. f) A pénzbüntetést megállapító határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ: 1. Természetes személy esetén Név: ............................................................................................................................................................................. Utónév (utónevek): ..................................................................................................................................................... Leánykori név (szükség szerint): ................................................................................................................................ Felvett nevek (szükség szerint): .................................................................................................................................. Nem: ............................................................................................................................................................................ Állampolgárság: .......................................................................................................................................................... Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (amennyiben rendelkezésre áll):* ................. ...................................................................................................................................................................................... Születési idõ: ............................................................................................................................................................... Születési hely: ............................................................................................................................................................. Utolsó ismert lakcím: .................................................................................................................................................. A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll): .......................................... ......................................................................................................................................................................................

* A magyar hatóságok a személyi azonosító szám, társadalombiztosítási azonosító szám külföldre továbbítására a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján csak akkor jogosultak, ha az adatkezelés a cél megvalósulásához elengedhetetlen.

4. szám


693

a) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a személynek, akivel szemben a határozatot hozták, abban az államban van a szokásos tartózkodási helye, kérjük, adja meg a következõ kiegé szítõ információkat: A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely: ................................................................................. .................................................................................................................................................................................. b) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határo zatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következõ kiegészítõ informá ciókat: A személy vagyonának leírása: ............................................................................................................................... A személy vagyonának fellelhetõsége: ................................................................................................................... c) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határo zatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következõ kiegészítõ infor mációkat: A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása: .......................................................................................... A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetõsége: .............................................................................. 2. Jogi személy esetén Név: ............................................................................................................................................................................. Jogi személy formája: ................................................................................................................................................. Bejegyzési szám (amennyiben rendelkezésre áll) 1: .................................................................................................... Bejegyzett székhely (amennyiben rendelkezésre áll) 1: ............................................................................................... A jogi személy címe: .................................................................................................................................................. a) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következõ kiegészítõ információkat: A jogi személy vagyonának leírása: ........................................................................................................................ A jogi személy vagyonának fellelhetõsége: ............................................................................................................ b) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következõ kiegészítõ információkat: A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása: ................................................................................... A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetõsége: .......................................................................

1 Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a bejegyzett székhelye, amellyel szemben a határozatot hozták, ebben az államban található, a bejegyzési számot és a bejegyzett székhelyet fel kell tüntetni.

694


4. szám

g) A pénzbüntetést kiszabó határozat: 1. A pénzbüntetést kiszabó határozat jellege (a megfelelõ négyzetet jelölje be): (i) A kibocsátó állam bíróságának a kibocsátó állam joga szerinti bûncselekmény tárgyában hozott határozata. (ii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérõ hatóságának a kibocsátó állam joga szerinti bûncselekmény tárgyában hozott határozata. Megerõsítést nyert, hogy az érintett személynek lehetõsége nyílt arra, hogy valamely, külö nösen büntetõügyekben hatáskörrel rendelkezõ bíróság elbírálja az ügyét. (iii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérõ hatóságának olyan cselekmény tekintetében hozott határozata, amely a kibocsátó állam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendõ. Megerõsítést nyert, hogy az érintett sze mélynek lehetõsége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetõügyekben hatáskörrel rendelkezõ bíróság elbírálja az ügyét. (iv) Valamely, különösen büntetõügyekben hatáskörrel rendelkezõ bíróságnak a (iii) pontban említett határozatra vonatkozóan hozott határozata. A határozat kelte: .................................................................................................................................................... A határozat jogerõre emelkedésének idõpontja: ..................................................................................................... A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll): ........................................................................................... A pénzbüntetés a következõ fizetési kötelezettséggel jár (kérjük, jelölje meg a megfelelõ négyzetet(eket) és jelezze az összeget a pénznem megjelölésével): (i) Bûncselekmény elkövetése miatt történõ elítélés alapján határozatban kiszabott pénzösszeg. Összeg: ................................................................................................................................................................ (ii) Ugyanazon határozat által a sértett javára megállapított kártérítés, amennyiben a sértett az eljárásban nem lehet magánfél, és a bíróság büntetõügyi hatáskörében jár el. Összeg: ................................................................................................................................................................ (iii) A határozathoz vezetõ bírósági vagy közigazgatási eljárás költségeire vonatkozó pénzösszeg. Összeg: ................................................................................................................................................................ (iv) Ugyanazon határozat által megállapított, valamely állami alapnak vagy sértetteket segítõ szervezetnek fizetendõ pénzösszeg. Összeg: ................................................................................................................................................................ A pénzbüntetés teljes összege a pénznem megjelölésével: ..................................................................................... .................................................................................................................................................................................. 2. A bûncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve: .................................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... A bûncselekmény(ek) jellege és jogi minõsítése, valamint a határozat alapjául szolgáló törvényi rendelkezések/ törvénykönyv: ............................................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................

4. szám


695

3. Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bûncselekmény(ek) az alábbiak közül egy vagy több bûncselek ménynek felel(nek) meg, kérjük, jelezze ezt a megfelelõ négyzet(ek) megjelölésével: ............................................... bûnszervezetben részvétel; terrorizmus; emberkereskedelem; gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; lõfegyverek, lõszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; vesztegetés; csalás, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértõ csalást is; bûncselekménybõl származó jövedelem tisztára mosása; pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is; számítógépes bûncselekmények; környezettel kapcsolatos bûncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is; jogellenes beutazás és tartózkodás elõsegítése; szándékos emberölés, súlyos testi sértés; emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés; rasszizmus és idegengyûlölet; szervezett vagy fegyveres rablás; kulturális javak – köztük régiségek és mûtárgyak – tiltott kereskedelme; csalással kapcsolatos bûncselekmények; zsarolás; termékhamisítás és jogbitorlás; közokirat-hamisítás és hamisított közokirattal való kereskedés; fizetési eszközök hamisítása; hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentõk tiltott kereskedelme; nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme; lopott jármûvek kereskedelme; erõszakos közösülés; gyújtogatás; a Nemzetközi Büntetõbíróság joghatósága alá tartozó bûncselekmények; légi vagy vízi jármû hatalomba kerítése; szabotázs; a közúti közlekedés szabályait sértõ magatartás, beleértve a vezetési és pihenõidõre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését is; csempészet; szellemi tulajdonjogok megsértése; személy elleni erõszakkal fenyegetés és személy elleni erõszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erõszakos cselekményeket; bûncselekménnyel okozott kár; lopás;

696


4. szám

az EK-Szerzõdés alapján vagy az EU-Szerzõdés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredõ kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bûncselekmények. Amennyiben ezt a négyzetet megjelölte, kérjük, tüntesse fel az EK-Szerzõdés vagy az EU-Szerzõdés alapján elfogadott azon jogi aktus pontos rendelkezéseit, amellyel a bûncselekmény kapcsolatos: ................................. ................................................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................................. 4. Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bûncselekmény(ek) nem szerepelnek a 3. pontban, kérjük, adjon pontos leírást az érintett bûncselekményrõl(-ekrõl): ................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... h) A pénzbüntetést kiszabó határozat jogi státusza: 1. Erõsítse meg (a megfelelõ négyzetek megjelölésével) az alábbiakat: a) a határozat jogerõs határozat b) a tanúsítványt kiállító hatóság tudomása szerint ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személlyel szemben a végrehajtó államban nem hoztak határozatot, és a kibocsátó vagy a végrehajtó államtól eltérõ, bármely állam által kibocsátott ilyen határozat nem került végrehajtásra. 2. Kérjük, jelezze, hogy az ügy írásbeli eljárás tárgyát képezte-e: a) Nem, nem képezte írásbeli eljárás tárgyát. b) Igen. Megerõsítést nyert, hogy az érintett személy, a kibocsátó állam jogának megfelelõen, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselõje útján tájékoztatást kapott az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetõség határidejérõl. 3. Kérjük, jelezze, hogy az érintett személy személyesen járt-e el az eljárás során: a) Személyesen járt el. b) Nem járt el személyesen. Megerõsítést nyert: hogy a személyt, a kibocsátó állam jogával összhangban, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselõje útján értesítették az eljárásról, vagy hogy a személy jelezte, hogy nem vitatja az ügyet. 4. A pénzbüntetés részleges megfizetése Amennyiben a pénzbüntetés egy részét a kibocsátó államban – illetve a tanúsítványt kibocsátó hatóság tudomása szerint bármely másik államban – már megfizették, kérjük a megfizetett összeget feltüntetni: ................................. ...................................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................... i) Alternatív szankciók, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat 1. Kérjük, jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e a végrehajtó állam számára alternatív szankciók alkalmazását abban az esetben, ha a büntetést kiszabó határozat teljes vagy részleges végrehajtására nincsen lehetõség: Igen Nem

4. szám


697

2. Amennyiben igen, kérjük, jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege és a büntetés felsõ tétele): Szabadságelvonás. Maximális idõtartama: ............................................................................................................ Közérdekû munka (vagy annak megfelelõ büntetés). Maximális idõtartama: ...................................................... Egyéb szankciók. Megnevezés: ............................................................................................................................. j) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ): .................................................................................... .......................................................................................................................................................................................... k) A pénzbüntetést megállapító határozat szövege a tanúsítvány mellékletét képezi. A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselõjének a tanúsítvány valóságnak megfelelõ tartalmát igazoló aláírása: ....................................................................................................................................................................... Neve: ........................................................................................................................................................................... Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ............................................................................................................................. Dátum: ........................................................................................................................................................................ Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)

INDOKOLÁS a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról rendelkezõ törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

együttmûködés feltételeinek javításához szükséges feladatokat. Ezek között jelölték meg a pénzbüntetések kölcsönös elismerésére vonatkozó jogi aktus elfogadását. A tamperei program céljait követve az Európai Unió Tanácsa 2005. február 24-én fogadta el a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB számú kerethatározatát (a továbbiakban: kerethatározat). A kerethatározat a kölcsönös elismerés elvének részletes szabályait tartalmazza az igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kiszabott pénzbüntetésre, pénzbírságra, eljárási költségre, illetõleg a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételre vonatkozóan, ha a büntetés kiszabása szerinti tagállamtól eltérõ tagállamban van lehetõség a végrehajtásra. Ez az eset áll fenn, ha a pénzbüntetéssel, illetõleg pénzbírsággal sújtott személy lakóhelye, tartózkodási helye (jogi személy esetén a székhelye, telephelye) nem abban a tagállamban található, amelyben a joghátrány alkalmazására sor került, illetõleg a terhelt, vagy az érintett jogi személy más tagállamban rendelkezik vagyonnal, jövedelemmel. A kerethatározat alapján Magyarországnak e szabályokat át kell ültetnie. A kerethatározat büntetõeljárásban hozott határozatokra vonatkozó része az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény szabályozási körét érinti. A szabálysértési jogsegély és együttmûködés nem tartozik a 2003. évi CXXX. törvény hatálya alá, ezért ennek szabályait külön törvény tartalmazza.

1. A külföldi ítélet érvénye, illetve annak elismerése mind a szabadságvesztés büntetés, mind pedig a vagyonelkobzás, elkobzás végrehajtása átvételének az elõfeltétele. Az elszórt, néhány helyen túl általánosan fogalmazó szabályozás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást kezdte veszélyeztetni. Erre tekintettel a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: törvény) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) és a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) külföldi ítélet érvényére és annak elismerésére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével egyidejûleg újraszabályozza a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) különbözõ büntetõjogi szankciók végrehajtásának átvételét és átadását szabályozó IV. Fejezetét, 3. A törvény a büntetõeljárás tekintetében lehetõvé teszi kiegészítve azt a külföldi ítélet érvényének elismerését a Magyarországon kiszabott pénzbüntetés, pénzmellékszabályozó anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekkel. büntetés, jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, 2. Az 1999-ben elfogadott tamperei és 2004-ben elfoga- bûnügyi költség végrehajtását az Európai Unió tagállamaidott hágai program meghatározta az európai bûnügyi ban. Ugyanakkor Magyarország a jövõben képes lesz az

698


Európai Unió tagállamaiból érkezõ megkereséseket fogadni, amelyek a büntetõeljárás keretében kiszabott pénzbüntetés, pénzbírság, bûnügyi költség, jóvátétel végrehajtására irányulnak.

RÉSZLETES INDOKOLÁS I. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása 1. Az Nbjt. hatálybalépéséig a nemzetközi bûnügyi jogsegéllyel kapcsolatos rendelkezések a Btk.-ban és a Be.-ben voltak megtalálhatók. Az Nbjt. e szabályok nagymérvû kiszélesítésével és jelentõs tartalmi módosításával egy önálló törvényben foglalta össze a nemzetközi büntetõjogi együttmûködés során rendezést igénylõ kérdéseket. 2. Az Nbjt. hatályba lépésével egyidejûleg a Btk.-nak a büntetés végrehajtásának átvételérõl és átengedésérõl, a büntetõeljárás felajánlásáról, a kiadatásról és a menedékjogról, továbbá a büntetõeljárásról szóló, akkor hatályos 1973. évi I. törvény kiadatásra, bûnügyi jogsegélyre, a büntetõeljárás felajánlására vonatkozó szabályai hatályukat vesztették. A külföldi ítélet érvényére, illetve annak elismerésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályok azonban változatlanul a Btk.-ban, illetve a Be.-ben maradtak. Ezzel nem valósult meg teljes körûen a nemzetközi bûnügyi együttmûködéssel kapcsolatos szabályok átfogó, egy törvényben történõ, egységes szabályozása. A külföldi ítélet érvénye, illetve annak elismerése mindenképpen elõfeltétele mind a szabadságvesztés büntetés, mind a vagyonelkobzás, elkobzás végrehajtása átvételének. Az elszórt, néhány helyen túl általánosan fogalmazó szabályozás az egységes, koherens jogértelmezést és jogalkalmazást veszélyezteti. Erre tekintettel a törvény a Btk. és a Be. külföldi ítélet érvényére és annak elismerésére vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével egyidejûleg az Nbjt. különbözõ büntetõjogi szankciók végrehajtásának átvételérõl és átadásáról rendelkezõ IV. Fejezetét újraszabályozta, és kiegészítette azt a külföldi ítélet érvényének elismerését szabályozó anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezésekkel. A külföldi ítélet érvénye elismerésének feltételeirõl és az eljárás mikéntjérõl szóló újonnan beiktatott rendelkezések nem jelentenek koncepcionális változást, azonban a pontosabb, néhol részletesebb szabályok elõsegíthetik a egységesebb, könnyebb, és gyorsabb jogalkalmazást. A törvény azzal, hogy a külföldi ítélet érvényére vonatkozó szabályokat az Nbjt. IV. Fejezetében új 1. Címként helyezi el, egyértelmûvé teszi azt, hogy minden külföldi ítéletben megállapított büntetõjogi szankció hazai végrehajtásának elõfeltétele a külföldi ítélet érvényének elismerése, ami azonban egy eljárásban történhet, ha a végrehajtásra vo-

4. szám

natkozó kérelem a külföldi ítélet elismerésre vonatkozó eljárásban már ismert volt. 3. Általánosságban megjegyzendõ, hogy a közjogi mentességet, illetõleg a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezõ személyek esetében a végrehajtás átvételére vonatkozó eljárást meg kell elõznie a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásnak. Ennek az alapja az, hogy az Nbjt. háttérjogszabálya a büntetõeljárásról szóló törvény, amelynek rendelkezései e követelményt világosan kimondják. A közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség esetében tehát a bíróságoknak le kell folytatniuk a Be. 552. §-ban szabályozott eljárást, kezdeményezni kell a mentelmi jog felfüggesztését.

Az 1. §-hoz A nemzetközi bûnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések lex specialisként viszonyulnak a büntetõjog és a büntetõeljárás szabályaihoz. A büntetõeljárás szabályaira való utalást a törvény korábban is tartalmazta. Az Nbjt. 10. §-át szükséges kiegészíteni úgy, hogy az Nbjt.-bõl is kitûnjön, hogy a nemzetközi bûnügyi jogsegélyforgalomban a Be. mellett a Btk. is háttérjogszabályként alkalmazandó. A törvény ezzel orvosolja azt a gyakorlatban felmerült problémát, amely alapján a Btk. általános szabályai, így például a visszaható hatályról szóló rendelkezések alkalmazása a bûnügyi jogsegéllyel összefüggõ ügyekben vitatott volt.

A 2. §-hoz 1. A törvény a kizárólagos hatásköri és illetékességi szabályokat az egész fejezetre vonatkozóan a IV. Fejezet elején helyezi el, ezzel ezek késõbbi megismétlése feleslegessé válik. Így mivel az eddigi gyakorlat során jónak bizonyult, változatlan marad a Fõvárosi Bíróság kizárólagos hatásköre és illetékessége, illetve megmarad az igazságügyért felelõs miniszter mérlegelési joga a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételérõl történõ döntésben, amennyiben annak jogszabályi feltételei a bíróság döntése alapján adottak. A törvény elhagyja az Nbjt. 51. §-ában található egyes eljárási jogi rendelkezéseket, mivel az Nbjt. új 46. §-ának (2) bekezdése általános jelleggel utal a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályaira. E rendelkezések alapján egyértelmû, hogy a bíróság egyesbíróként jár el, valamint a Be. szabályai szerint van helye fellebbezésnek, azonban harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye. 2. A törvény egyértelmûvé teszi a külföldi ítélet érvényének feltételeinél azt – a gyakorlatban az egyértelmû indokolás és kommentárok ellenére több problémát okozó –

4. szám


rendelkezést, amely szerint a külföldi ítélet érvénye akkor ismerhetõ el, ha a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel, azaz a magyar jogállami alapelvekkel. A törvény a korábbi „összhangban van a magyar joggal” megfogalmazás helyett a „nem ellentétes a magyar jogrenddel” kifejezést iktatja az Nbjt. új 47. §-ába. A magyar joggal való összhang – a jogalkotó szándékai szerint – eddig is azt jelentette, hogy a külföldi ítélet nem lehetett ellentétes a magyar jogállami elvekkel, különösen nem sérthette a tisztességes eljárás követelményeit, és nem sérthette az emberi jogokat. Ennek ellenére a gyakorlatban több esetben is problémát jelentett, ha a magyar jogban kifejezetten nem nevesített, ugyanakkor a magyar joggal, annak jogelveivel összhangban álló büntetés érvényének elismerésérõl volt szó. Ilyen volt például a részben felfüggesztett szabadságvesztés, amely nem nevesített büntetési nem a magyar jogban, ennek ellenére ezen az alapon nem tagadható meg a külföldi ítélet érvényének elismerése. Azonban a magyar jogrenddel össze nem egyeztethetõ például az olyan eljárás vagy büntetés, amely a kínzás tilalmába ütközik. Erre tekintettel a törvény a korábbi szöveg tartalmával azonosan, azonban pontosabban fogalmazza meg a külföldi ítélet elismerésének feltételeit. A külföldi ítélet érvényének elismerésére vonatkozó, a Btk. 6. §-ában található rendelkezéseknek a törvény szerinti, az Nbjt. IV. fejezetében történõ elhelyezése egyben azzal jár, hogy az Nbjt. I. Fejezetében található általános szabályok a külföldi ítélet elismerésére is vonatkoznak. Erre tekintettel a törvény a Btk. 6. §-ának azokat a rendelkezéseit, amelyek ezen általános szabályok valamelyikét ismételnék meg, nem veszi át. Így felesleges lenne itt rendelkezni a kettõs büntethetõségrõl, mint az elismerés feltételérõl, illetve a politikai bûncselekményekkel kapcsolatos szabályokról, mivel azokat az Nbjt. 5. §-a tartalmazza. Az Nbjt. módosítása feleslegessé teszi a Be. 190. § (1) bekezdésének h) pontjában és 267. §-a (1) bekezdésének d) pontjában található, az eljárás megszüntetését alapozó okok között a külföldi ítélet érvényének elismerésére való utalást. Az a külföldi ítélet, amelynek érvényét a magyar bíróság elismerte, ugyanúgy megalapozza a res iudicata esetét, mint a magyar büntetõítéletek, így ezek az ítéletek ítélt dologként kifejezett rendelkezés hiányában is az eljárás megszüntetését alapozzák meg. A magyar jog szempontjából külföldi ítéletnek számít a nemzetközi bíróságok által meghozott ítélet is. 3. Az Nbjt. törvény szerinti új 48. §-a a korábbi szabályozást megismételve kimondja a magyar bíróság tényálláshoz való kötöttségét. E § tisztázza azt is, hogy ha a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés nemét vagy tartamát illetõen nem egyeztethetõ össze a magyar törvénnyel, a bíróság a magyar törvény szerint az ítélet alap-

699

jául szolgáló tényállás szerinti bûncselekményre elõírt büntetési tétel keretein belül, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályok figyelembe vételével állapítja meg a büntetést. Ez jelentheti adott esetben az enyhítõ szakasz alkalmazását is. Ha azonban még a büntetés enyhítésével sem állapítható meg olyan rövid tartamú szabadságvesztés a magyar jog szerint, mint ami az ítéletben szerepel, akkor a szabadságvesztés tartama megegyezik a külföldi bíróság által kiszabott tartammal. Ellenkezõ esetben az elismerés nem történhetne meg, mivel a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló – az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett – egyezmény 11. cikke 1. bekezdésének d) pontja szerint az ítélet átalakításakor az illetékes hatóság nem súlyosbíthatja az elítélt büntetõjogi helyzetét. Erre tekintettel a büntetés nem lehet hosszabb tartamú vagy súlyosabb mértékû a külföldi bíróság által kiszabott büntetés tartamánál, illetve mértékénél. A törvény egyértelmûvé teszi, hogy a Btk. egyes alapelvi rendelkezései, így a visszaható hatályról szóló szabályok a külföldi ítélet érvényének elismerésénél is alkalmazandóak. A jogalkotó szándéka szerint a külföldi ítélet érvényének elismerésénél, amennyiben a jogszabály az elkövetés idõpontjához képest megváltozott, a bûncselekmény elkövetésekor hatályos magyar törvényt kell alkalmazni. Ettõl akkor kell eltérni, ha a külföldi ítélet érvényének elismerése iránt folytatott eljárás idõpontjában hatályos magyar törvény az elkövetõ számára enyhébb elbírálást eredményez. A szigorúbb elbírálást elõíró új törvény alkalmazása ezen eljárásban is kizárt, összhangban az alkotmányos alapelvekkel. A törvény az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében pontosan meghatározza az egyes külföldi államokban ismert részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés magyar jog szerinti elismerését. A törvény értelmében a bíróság ezt úgy ismeri el, mintha a végrehajtandó szabadságvesztésbõl az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották volna. Ebben az esetben a feltételes szabadság tartama azonos a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a büntetést pedig a feltételes szabadság így megállapított utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. Annak érdekében, hogy az így átalakított hazai büntetés a lehetõ legnagyobb mértékben hasonlíthasson a külföldi bíróság által kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztéshez, azaz a magyar jogszabályoknak megfelelõ átalakítás során a feltételes szabadság tartama minél inkább megegyezhessen a külföldi bíróság ítéletében megállapított felfüggesztés tartamával, a törvény úgy rendelkezik, hogyha ennek érdekében az szükséges, akkor el lehet tekinteni a Btk. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott arányoktól, illetve a feltételes szabadság tartamát legalább egy évben meghatározó Btk. 48. §-a (1) bekezdésének e rendelkezésétõl. Példaként említhetõ az az eset, amikor a külföldi bíróság által három év részben felfüggesztett szabadságvesztés

700


büntetés végrehajtása esetén azt három év tartamú szabadságvesztésként ismeri el, amelybõl a felfüggesztéstõl számítva az elítéltet feltételes szabadságra bocsátják. A külföldi ítélet érvényének elismeréséhez kapcsolódó egyik legfontosabb jogkövetkezmény a büntetett elõélethez fûzõdõ joghátrány, amelyrõl a bûnügyi nyilvántartásból szerezhetõ adat. Ezért a törvény rendelkezik az ilyen ítélet adatainak a bûnügyi nyilvántartásba való felvételérõl. 4. Az Nbtv. IV. Fejezetének 2. Címe a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtása átvételének feltételeit és eljárásrendjét koncepcionálisan nem változtatja meg. Egyes, korábban itt elhelyezett szabályok, amelyeket a külföldi ítélet érvényének elismerésénél is alkalmazni kell, ahogy azt az Indokolás az elõzõekben kifejtette, a törvény a IV. Fejezet új 1. Címében helyezi el. A Magyarországra bevándorolt, valamint a menekültként elismert nem magyar állampolgárok mellett az Nbtv. nevesíti a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárokat is, amelyet elsõsorban a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása indokol. A Magyarországhoz kötõdõ, az országban letelepedett személyek esetében a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a Magyar Köztársaság ugyanúgy átveheti, mint saját állampolgárai esetében. Ennek megfelelõen a végrehajtás átvételéhez való hozzájárulást is vélelmezni kell, ha az ilyen terhelt Magyarországra visszatért a büntetés végrehajtása elõtt. E vélelem azonban értelemszerûen nem vonatkozhat azokra a személyekre, akikkel szemben külföldön az eljárást távollétükben folytatták, és azokra a személyekre sem, akik a büntetés végrehajtása elõtt tértek vissza Magyarországra, és a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását ennek következtében rendelte el a külföldi bíróság. Ha az elismerés és a végrehajtás elkülönül, akkor kizárt a fellebbezés az elismerõ határozat ellen a végrehajtás átvehetõségérõl döntõ eljárásban. A bíróság a korábbi elismerésrõl szóló döntéshez kötve van, azaz egy jogerõsen elismert ítéletrõl nem mondhatja ki azt, hogy azt nem kellett volna elismerni. A törvény szerint, ha az elismerés és végrehajtás átvétele iránti kérelem egyszerre érkezik, akkor azok egy eljárásban elbírálhatók, de a ténylegesen végrehajtandó szabadságvesztés megállapítása ekkor is elkülönül, mivel azt csak az igazságügyért felelõs miniszternek a szabadságvesztés végrehajtásának átvételérõl szóló döntését követõen lehet megállapítani. Ebben az eljárásban azonban az elismerés és a végrehajtás átvétele már nem támadható, legfeljebb annak idõtartama. 5. Az Nbjt. hatályos IV. fejezetének 2., 3., 4. és 5. Címe tartalmilag nem változik, csak az új 1. Cím beiktatására tekintettel a §-ok átszámozása, illetve ott a fejezet egészére vonatkozóan szabályozott rendelkezések technikai jellegû módosítása történik meg.

4. szám II.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása

A 3. §-hoz A törvény kiegészíti a 2003. évi CXXX. törvény 1. §-át, amelyre azért van szükség, mert a hatályos törvény nem rendelkezik arról, hogy mikor, mely tagállammal szemben kell az alkalmazását mellõzni. Annak ellenére, hogy a tagállamoknak alá kell írniuk a 2000. május 29-i, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezményt, illetõleg el kell ismerniük annak kötelezõ hatályát, számos tagállam még nem tette meg azt. A kötelezõ hatály elismerése hiányában nincs jogalapja a tagállamok között a megkeresések közvetlen teljesítésének.

A 4. §-hoz A módosítás tartalmilag nem hoz újat, csak logikai okból cseréli meg a tagmondatok sorrendjét. „A bûncselekményre a magyar büntetõ törvényt kell alkalmazni” fordulat helyett a módosítás a „bûncselekmény magyar joghatóság alá tartozik” kifejezést használja, mert ez felel meg a jogi szaknyelv követelményeinek.

Az 5–6. §-hoz A 2003. évi CXXX. törvény korábbi 37. §-a taxatíve sorolja fel az eljárási jogsegélyfajtákat, e felsorolás azonban a gyakorlatban nem meríti ki a közvetlen együttmûködés összes lehetséges formáját. A módosítás következtében a felsorolás elé a „különösen” kifejezés kerül. Ugyanezen okból a törvény elhagyja a 2003. évi CXXX. törvény 36. §-ának (1) bekezdésébõl a 37. §-ra való utalást, mivel a módosítás következtében a felsorolás példálózóvá válik, és így nem sorolja fel valamennyi, a magyar jogrendszerben létezõ eljárási jogsegélyfajtát. A 38. § (1) bekezdésének módosítására ugyanezen okból, a következetes szabályozás megteremtése érdekében kerül sor. 2003. évi CXXX. törvény III. Fejezetében található rendelkezések gyakorlati alkalmazását elõsegítendõ fontos megemlíteni, hogy e területet szabályozza az 1959-ben kelt, a tagállamok közötti kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló Európa Tanácsi egyezmény, valamint a Schengeni Végrehajtási Egyezmény. Azon tagállamok esetében, amelyek nem részesei a 2000. évi bûnügyi jogsegély egyezménynek, a kapcsolattartást e két másik nemzetközi szerzõdés tartalmazza, amelyek azonban a közvetlen kapcsolattartást nem teszik lehetõvé. Közvetlen megkeresés

4. szám


elõterjesztésére tehát – az új 1. §-sal is összhangban – nincs lehetõség azon tagállam irányába, amelyik a 2000. évi jogsegély egyezménynek nem részese, mindaddig, amíg e tagállam a közvetlen megkeresések teljesítésének feltételeit a hazai jogrendjében nem teremti meg. Így például Bulgária, Görögország, Írország, Olaszország, Málta, Luxemburg és Románia igazságügyi hatóságai mindaddig a központi hatóságokon keresztül, igazságügyért felelõs miniszter közremûködésével kereshetõek meg, ameddig a kötelezõ hatály elismerésére ott nem kerül sor. E kérdésben kétség esetén az igazságügyért felelõs miniszter nyilatkozata irányadó, az adatok pedig nyilvánosan hozzáférhetõek az Európai Unió Tanácsának honlapján.

701

tett javára megállapított kártérítés”, és a büntetõügyben hozott határozatban kiszabott, „valamely állami alapnak vagy sértetteket segítõ szervezetnek fizetendõ pénzösszeg” is beletartozik. A törvény által beiktatott 67/L. § a Fejezet hatályát erre is kiterjeszti. Ezeken túlmenõen a törvénnyel beiktatott új V. Fejezet a kerethatározat 1. cikkének b) pontja iii) alpontjának megfelelõen a büntetõeljárásban felmerült eljárási költség tekintetében is lehetõvé teszi a külföldi megkeresés alapján való végrehajtást. A törvény szerinti eljárásban a külföldi ítélet érvényének külön eljárásban történõ elismerésére nem kerül sor. Ennek oka, hogy a kerethatározat 6. cikke elõírja: a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkezõ hatóságai minden további alaki követelmény nélkül ismerjék el a részükre továbbított határozatot.

A 7. §-hoz A 2003. évi CXXX. törvény 67/C. §-ának módosítása egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2006. évi LXXXVII. törvény módosítására tekintettel vált szükségessé, amely a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség esetén megszüntette az elõzetes hozzájárulás megadásának kezdeményezését.

A 8. §-hoz 1.1. A hatályos magyar jogszabályok alapján eddig nem volt lehetõség a külföldön kiszabott pénzbüntetés, pénzbírság Magyarországon történõ végrehajtására, illetõleg a magyar határozat külföldi végrehajtására. Ugyanakkor a kerethatározat alapján a kormány köteles lehetõvé tenni, hogy a Magyar Köztársaság területén mûködõ bíróságok az Európai Unió tagállamaiból érkezõ megkereséseket fõszabályként közvetlenül, vagy – szükség esetén – a központi hatóság segítségével közvetve fogadják és végrehajtsák. A törvény szerinti módosítás hatálya – a kerethatározatnak megfelelõen – kiterjed a bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg végrehajtására, amely több típusú fizetési kötelezettséget jelent. Magában foglalja a magyar büntetõjogi joghátrányok közül a természetes személyekkel szemben kiszabott pénzfõbüntetést és a pénzmellékbüntetést, valamint a jogi személyekkel szemben alkalmazott pénzbírságot. A kerethatározat rendelkezése alapján a törvény tartalmazza továbbá annak a lehetõségét, hogy az Európai Unió tagállamában büntetõeljárásban alkalmazott, a sértettnek vagy valamely közcélú szervezetnek fizetendõ jóvátétel esetén a megkeresést teljesítsék. Ennek szükségességét támasztja alá, hogy a kerethatározat az 1. cikk a) pontja alapján a bíróságon kívül más hatóság határozatának végrehajtására is vonatkozik, ha „az érintett személynek lehetõsége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetõügyben hatáskörrel rendelkezõ bíróság elbírálja az ügyét”, illetve az 1. cikk b) pontja alapján a pénzbüntetés fogalmába a „sér-

1.2. A hatáskör és az illetékesség szabályainak a törvény szerinti meghatározását célszerûségi szempontok támasztják alá. Ennek megfelelõen a végrehajtás érdekében az a megyei bíróság székhelyen mûködõ helyi bíróság jár el, amelynek területén a terhelt lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, jogi személy esetén annak székhelye, telephelye található. Ezek hiányában is elõfordulhat, hogy a terhelt, vagy az érintett jogi személy Magyarországon jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, ilyenkor a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság jár el. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja. A kerethatározat lehetõvé teszi, hogy a tagállamok központi hatóságot jelöljenek ki a jogsegély-kérelmek fogadására, illetve továbbítására. Magyarország esetében – a bizonyítási eszköz, valamint a lefoglalás alá esõ dolog, vagyon biztosítására szolgáló jogsegély-eljáráshoz hasonlóan – ilyen központi hatóság kijelölésére nem került sor. Ennek elsõsorban az oka, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumra mint központi hatóságra súlyos munkateher hárulna, amely elsõsorban az iratok továbbítására korlátozódna, anélkül azonban, hogy érdemi szerepet kapna az eljárásban. Az adminisztratív terhek ilyen típusú növelése nem célszerû. Különös tekintettel arra is, hogy Magyarországon a megkeresések fogadására magyar nyelven kerül sor, a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó iratokat a törvényben meghatározott illetékességi szabályok szerint, közvetlenül a végrehajtásra illetékes bíróságnak kell megküldeni. Ezek az Európai Unió erre hivatott szervezetei segítségével, illetõleg a kapcsolattartásra kijelölt nemzeti összekötõk révén megismerhetõk a tagállami bíróságok számára. A törvény a kerethatározat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban rendelkezik az áttétel szabályairól is. A tagállami határozat fogadására csak a bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, ám ha az ügyészséghez kézbesítik a külföldi megkeresést, visszaküldés helyett a hatáskörrel rendelkezõ illetékes bírósághoz való megküldésnek van helye.

702


1.3. A törvény által beiktatott 67/L. § a kerethatározat 5. cikkére támaszkodva rendelkezik arról is, hogy a mellékletben felsorolt bûncselekmények esetén a kettõs büntethetõség elvét nem lehet alkalmazni, hanem a cselekmény büntetendõ jellegétõl függetlenül a végrehajtás iránt kell intézkedni. A fel nem sorolt bûncselekményeknél azonban az eljáró bíróság köteles megvizsgálni, hogy a határozatban szereplõ tényállás a magyar jog szerint bûncselekménynek minõsül-e; ennek hiányában a megkeresés teljesítését meg kell tagadni. A 2005/214/EK kerethatározat szélesebb körben határozza meg a kettõs büntetendõség elve alól kivételt jelentõ bûncselekményeket az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB számú tanácsi kerethatározathoz, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelõ határozatoknak az Európai Unióban történõ végrehajtásáról szóló, 2003/577/IB számú tanácsi kerethatározathoz képest. Lényeges különbség, hogy a pénzbüntetések elismerésénél több bûncselekmény-fajtát nevesít a kerethatározat, illetõleg a kettõs büntethetõség alóli kivételek nem korlátozódnak a három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmények körére. Ezért az új 4. számú mellékletben vétségek is szerepelnek, a felsorolt bûntettek köre pedig tágabb. Ezért e bûncselekmények listájának elhelyezése külön mellékletben indokolt. A megfeleltetési táblázat a jogalkalmazás számára csupán irányadó. 2. A törvény által beiktatott 67/M. § a határozat végrehajtása megtagadásának okait a kerethatározat 7. cikkének megfelelõen határozza meg. A végrehajtás megtagadásának okai a vonatkozó kerethatározatok hasonlósága miatt részben megegyeznek az európai elfogatóparancs, illetõleg a bizonyítási eszköz, elkobzás alá esõ dolog, vagyonelkobzás alá esõ vagyon biztosítása iránti intézkedés végrehajtásával összefüggésben a törvényben felsorolt okokkal. Ha a végrehajtás e §-ban fel nem sorolt okból lehetetlen, az eljáró bíróságnak a megkeresés kiegészítése iránt kell intézkednie, amelynek részletes szabályait a 2003. évi CXXX. törvény 67/D. §-a tartalmazza. A törvény a kerethatározattal egybehangzóan gazdaságossági okokból rendelkezik úgy, hogy a 70 eurót meg nem haladó összeg végrehajtása iránti megkeresést Magyarország nem fogadja. A büntetés összege, illetõleg az egy napi tételnek megfelelõ összeg forintra való átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a külföldi határozat jogerõre emelkedésének napján alkalmazott hivatalos devizaárfolyam irányadó. Ha a határozatban, illetõleg a tanúsítványban az összeget nem euróban tüntették fel, az átszámításnál az MNB hivatalos árfolyamait kell figyelembe venni azzal, hogy az eredeti összeget elõször forintra, majd az így meghatározott összeget euróra kell átváltani. Ha tehát a jogerõs határozat szlovák koronában tartalmazza a pénzbüntetés összegét, akkor azt az MNB hivatalos árfolyama alapján át kell számítani elõször forintra, majd euróra, és meg kell vizsgálni, hogy az ilyen mó-

4. szám

don euróra átszámított összeg meghaladja-e a 70 eurós összeghatárt. Ha a határozatban és a tanúsítványban feltüntetett pénznem eltér, a határozatban megjelölt összeg (pénznem) figyelembe vételére van szükség. A törvény által beiktatott 67/M. §-ban fel nem sorolt ok alapján a megkeresés megtagadására nem kerülhet sor. 3. A megkeresés végrehajtása érdekében a magyar bíróság megvizsgálja, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállnak-e. Ha a 67/M. §-ban meghatározott okok valamelyike fennáll, az eljáró bíróság ezt végzésben állapítja meg, amelyet a megkeresést kibocsátó hatóságnak kézbesíteni kell. A kerethatározat 12. cikke alapján a 67/N. § rendelkezik az eljárás megszüntetésérõl, ha a végrehajtás oka a kibocsátó tagállamban megszûnt, és az eljáró bíróságot errõl értesítették. 4. A törvény által beiktatott 67/O. § nem határozza meg a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére, valamint a bûnügyi költség végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, hanem ehelyett az ilyen összeg végrehajtására vonatkozó külön jogszabályokra utal. 5. A 67/P. § alapján, ha a tagállami pénzbüntetésrõl rendelkezõ határozat vagy a tanúsítvány nem tartalmazza a napi tételek számát, illetve egy napi tétel összegét, ezt az eljáró magyar bíróság pótolja a Btk. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott szempontok mérlegelésével. E rendelkezés értelemszerûen nem vonatkozik a bûnügyi költségre, illetve a jóvátétel összegére, ahol összegszerû korlátozást a magyar jog nem ismer. A kerethatározat 8. cikke lehetõséget teremt Magyarország számára, hogy a Btk.-ban meghatározott, a pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés mértékére vonatkozó korlátozást alkalmazza, ha a bûncselekményt nem a megkeresést kibocsátó tagállamban követték el, és a cselekmény magyar joghatóság alá is tartozik. A kerethatározat 8. cikkére tekintettel a törvény különbséget tesz a magyar joghatóság alá tartozó bûncselekmények és a magyar joghatóság alá nem tartozó bûncselekmények között. Ez utóbbinál a büntetés összege meghaladhatja a Btk.-ban meghatározott maximumot, míg a magyar joghatóság alá tartozó bûncselekmények esetében a bíróság a megkeresésben meghatározott összeget a törvényben meghatározott legmagasabb összegre csökkenti. Ez a napi tételek száma és az egy napi tételnek megfelelõ összeg csökkentésével egyaránt történhet. A magyar bíróság határozza meg a Btk. vonatkozó rendelkezései szerint a napi tételnek megfelelõ összeget abban az esetben is, ha azt sem a határozat, sem a tanúsítvány nem tartalmazza. A pénzbüntetés összege akkor haladhatja meg a magyar Btk. alapján meghatározott maximumot, ha a bûncselekmény nem tartozik magyar joghatóság alá. Ilyenkor is korlátot jelent azonban, hogy átváltoztatás esetén a szabadságvesztés tartama nem haladhatja meg a Btk.-ban meghatározott leghosszabb tartamot, ezért a napi

4. szám


tételek száma sem lépheti túl a pénzbüntetésnél meghatározott maximumot. Ebbõl következõen egy napi tétel összege magasabb összegben is megállapítható, mint a Btk. alapján kiszabható összeg. A büntetés összege, illetõleg az egy napi tételnek megfelelõ összeg forintra való átszámításánál az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam irányadó. A pénzbüntetés végrehajtása a magyar jogszabályok szerint felnõttkorú elkövetõ esetén az önkéntességen alapul; ennek hiányában a pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásának van helye. Fiatalkorú elkövetõ esetén az átváltoztatásra csak a büntetés behajthatatlansága esetén, azaz a Vht. értelmében sikertelen végrehajtási eljárást követõen kerül sor, ekkor a pénzbüntetés végrehajtása iránt a bíróság a bírósági végrehajtót keresi meg. A Btk.-n alapuló ilyen különbséget a felnõttkorú és a fiatalkorú elkövetõ között a törvény is fenntartja azzal, hogy a magyar végrehajtási szabályok alkalmazásáról rendelkezik. A külföldrõl érkezõ megkeresések esetében az átváltoztatásra a fiatalkorú és a felnõtt terheltek esetében is csak akkor kerülhet sor, ha az ehhez való hozzájárulását a kibocsátó hatóság kifejezetten feltüntette. Az átváltoztatáshoz való hozzájárulás megtagadása esetén, önkéntes teljesítés hiányában, a határozatot nem lehet végrehajtani. Ha a tanúsítvány e hozzájárulást nem tartalmazza, a 67/R. § értelmében a végrehajtás akadályáról a kibocsátót értesíteni kell. A jogi személlyel szemben nem érvényesül az a korlátozás, amely a jogi személy által elért eredménnyel arányosan határozza meg a kiszabható pénzbírság maximumát. Ennek az az oka, hogy az Európai Unió tagállamában a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbüntetés, illetõleg pénzbírság mértékét – a természetes személy terheltekhez hasonlóan – a bûncselekményhez rendelt büntetési tételek határozzák meg. Ez alapvetõen más tényezõk mérlegelését kívánja meg az eljáró bíróságtól, mint a bûncselekménnyel elért eredményhez arányos joghátrány alkalmazása. A magyar jogban ismert korlátozás alkalmazása a tagállamban kiszabott pénzbírság felülmérlegelését jelentené, amelyet a kerethatározat nem tesz lehetõvé. A törvény biztosítja jogorvoslathoz való jog mint alkotmányos alapjog érvényesülését, amelyet a bûnügyi jogsegélyhez kapcsolódó eljárásokban is biztosítani kell. A Magyarországon folytatott eljárás eredményérõl a kibocsátó hatóságot értesíteni kell. 6. Ha a büntetõügyben eljáró bíróság Magyarországon kiszabott pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés végrehajtását külföldön célszerûnek látja, a külföldi végrehajtása iránti megkeresést az eljáró bíróság közvetlenül külföldre küldi meg. Arról, hogy a megkeresését hová kell küldenie, a bíróság az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóján keresztül tájékozódik. A megkereséshez mindig csatolni kell a tanúsítványt, amely a törvény mellékletében található. A megkeresést a kerethatározat 16. cikkére tekintettel a fogadó állam hiva-

703

talos nyelvén, illetve az általa megadott más nyelvre lefordítva kell elküldeni. A fordítás költségei az eljáró bíróságot terhelik. A kerethatározat 4. cikkének (4) bekezdése kizárja, hogy a megkeresést az eljáró magyar bíróság egyszerre több tagállamba is megküldje, ezért az eljáró bíróság mérlegelésén múlik, hogy mely tagállamba küldi meg a határozatát. Az Európai Unió valamely tagállamában sikeresen végrehajtott pénzbüntetés összege eltérõ megállapodás hiányában a kerethatározat 13. cikke alapján a végrehajtó tagállamban marad. A határozatot a kerethatározat rendelkezésének megfelelõen a 4. számú mellékletben szereplõ formanyomtatvánnyal együtt kell megküldeni a másik tagállam igazságügyi hatósága részére. A formanyomtatvány megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent tanúsítvánnyal.

A 9. §-hoz A törvény a 2003. évi CXXX. törvény 100. §-át kiegészíti azzal, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter nyilatkozata kérhetõ, ha a jogalkalmazás körében kétség merül fel aziránt, hogy a törvényben szabályozott eljárási jogsegélyformákat szabályozó kerethatározatokat, illetõleg egyezményeket egyes tagállamok alkalmazzák-e, a megfelelõ szabályok átültetésére sor került-e, illetõleg hogy a tagállami jogszabályok a megkeresés milyen fogadását teszik lehetõvé. Erre azért lehet szükség, mert egyes tagállamok a kerethatározatok egyes rendelkezéseinek alkalmazásától a kerethatározat által is deklaráltan eltérhetnek, így tett például az Egyesült Királyság és Írország a 2003/577/IB kerethatározat 4. cikkében. Ezen országok megkeresésére egyes büntetõeljárási kényszerintézkedések végrehajtása iránt csak központi hatóságon keresztül van lehetõség.

A 10. §-hoz A 2003. évi CXXX. törvény jogharmonizációs klauzulája kiegészül a Tanács 2005/214/IB kerethatározatára való hivatkozással, mivel a módosítást egyebek mellett Magyarországnak az Európai Unió e jogi aktusának való megfelelési kötelezettsége tette szükségessé.

III. Más törvények módosítása A 11. §-hoz A bírósági végrehajtásról szóló törvény végrehajtható okiratainak felsorolását a törvény kiegészíti „az Európai

704


Unió tagállamában büntetõeljárásban bûncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegrõl” fordulattal. A módosítást a kerethatározatban foglaltak teszik szükségessé. A 10. § d) pontjának felosztását az áttekinthetõ szabályozás igénye támasztja alá.

A 12. §-hoz Amennyiben a Fõvárosi Bíróság határozata alapján a külföldi ítélet szerinti szabadságvesztés átvehetõ, az átvételrõl hozott végsõ döntés az igazságügyi és rendészeti miniszter diszkrecionális hatáskörébe tartozik. Problémát okozott azonban a gyakorlatban, hogy a külföldi ítéletnek a végrehajtás átvétele nélküli elismerése esetére az Nbjt. nem tartalmazott olyan szabályokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy az igazságügyért felelõs miniszter a külföldi elítélés tényére vonatkozó, a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló egyezmény 22. cikke alapján kapott értesítésekkel mit tegyen. A Be. korábbi – a törvény által hatályon kívül helyezett és az Nbjt-be átültetett – 579. §-ából logikusan az következik, hogy a miniszter megküldi a Fõvárosi Bíróságnak, de ezt követõen, ha nincs szükség a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére, a miniszternek nincsen diszkrecionális döntési joga. Ezért teljesen indokolatlan és idõelhúzó volt a Bnyt.-nek az az elõírása, miszerint az elismerés tényérõl a miniszter értesítse a nyilvántartót. Erre tekintettel a törvény úgy módosítja a Bnyt.-t, hogy a bûntettesek nyilvántartása a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén nem a miniszter, hanem a bíróság errõl szóló értesítését tartalmazza.

4. szám

vánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. §-ában kimondott célhoz kötöttség elvével összhangban kell megállapítani a kezelendõ adatok körét is. Az érintettek személyes adatai közül csak azok továbbíthatók a külföldi hatóság részére, amelyek a kötelezett természetes személy azonosításához és a végrehajtás foganatosításához elengedhetetlenek. Erre tekintettel a magyar hatóságok az érintett személy személyi azonosító számát (korábbi személyi számát), TAJ számát azoktól az esetektõl eltekintve, amelyekben a terhelt azonosítása e számok ismerete nélkül nem lehetséges, a tagállami hatóságokkal nem közölhetik annak ellenére sem, hogy ilyen rovatot a formanyomtatvány tartalmaz.

A Kormány rendeletei A Kormány 32/2007. (III. 6.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában, valamint – a Vám- és Pénzügyõrség vonatkozásában – a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 1994. évi XIX. törvény 42/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. §

A 13–14. §-hoz A törvény jogharmonizációs klauzulája felsorolja mindazon európai uniós jogi aktusokat, amelyek végrehajtásának a törvény eleget tesz. A törvény pontosítja a 2003. évi CXXX. törvény mellékleteiben szereplõ táblázatokat, tekintettel az elmúlt idõszakban bekövetkezett, a Btk.-t érintõ törvénymódosításokra is. Ugyanakkor a pénzbüntetések átvételéhez a törvény az új 4. számú mellékletben külön felsorolja azokat a bûncselekményeket, amelyekkel összefüggésben nem vizsgálható a kettõs büntetendõség feltétele. A törvény kihirdetésétõl számított 15. napon belül való hatálybalépését az indokolja, hogy a kerethatározat átültetésére nyitva álló határidõ 2007. március 22-én jár le. A törvény a kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló törvénnyel összefüggõ módosításokat is tartalmazza. Az új 5. számú melléklet a vonatkozó kerethatározat mellékletében szereplõ formanyomtatványt veszi át szó szerint. E melléklettel kapcsolatban megjegyzendõ, hogy a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyil-

Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabálysértés országhatár átlépésekor történõ elkövetése esetén magyar állampolgárral szemben a fõvámhivatal, Pest megyében a Buda térségi Fõvámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, nem magyar állampolgárral szemben a Vám- és Pénzügyõrségnek az Európai Unió külsõ vámhatárán mûködõ vámhivatala jár el.”

2. § Az R. a következõ 31/A. §-sal egészül ki: „31/A. § (1) Aki a Közösség területére belépõ, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenõrzésérõl szóló 1889/2005/EK rendeletben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, vagy a valóságnak meg nem felelõ tartalmú nyilatkozatot tesz, százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

4. szám


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik. Magyar állampolgárral szemben a fõvámhivatal, Pest megyében a Buda térségi Fõvámhivatal, Budapesten a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Szabálysértési Hivatala, nem magyar állampolgárral szemben a Vám- és Pénzügyõrségnek az Európai Unió külsõ vámhatárán mûködõ vámhivatala jár el.”

3. § Az R. a 40. §-t követõen a következõ alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:

705

95. §-ának (2) bekezdésében, 98. §-ának (2) bekezdésében, 99. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-ának (3) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 130. §-ának (2) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (3) bekezdésében, 133. §-ának (2) bekezdésében, 135. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében, 136. §-ának (2) bekezdésében, 137. §-ának (4) bekezdésében, 138. §-ának (2) bekezdésében, 139. §-ának (3) bekezdésében, 140. §-ának (2) bekezdésében a „bányafelügyelet” szövegrész helyébe a „bányakapitányság” szöveg lép.

6. §

„Jogszerû intézkedéssel szembeni engedetlenség 40/A. § (1) Aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerû intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendõrség hatáskörébe tartozik.”

4. § Az R. a) 3. §-ának (3) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ)” szövegrész helyébe az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) regionális vagy kistérségi intézet”, b) 11. §-ának (2) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 74. §-ának (3) bekezdésében, 75. §-ának (2) bekezdésében, 77. §-ának (3) bekezdésében, 79. §-ának (3) bekezdésében, 81. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-ának (2) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 87. §-ának (2) bekezdésében, 88. §-ának (2) bekezdésében, 101. §-ának (3) bekezdésében, 102. §-ának (2) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 104. §-ának (2) bekezdésében, 105. §-ának (3) bekezdésében, 113. §-ának (2) bekezdésében az „ÁNTSZ” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete”, c) 31. §-ának (2) bekezdésében, 61. §-ának (3) bekezdésében az „ÁNTSZ városi, megyei, fõvárosi kerületi” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ regionális vagy kistérségi intézete” szöveg lép.

5. § Az R. 17. §-ának (2) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, 93. §-ának (2) bekezdésében, 94. §-ának (3) bekezdésében,

Az R. a) 93. §-ának (2) bekezdésében, 94. §-ának (3) bekezdésében, 95. §-ának (2) bekezdésében, 96. §-ának (2) bekezdésében, 96/A. §-ának (2) bekezdésében, 97. §-ának (2) bekezdésében, 98/A. §-ának (2) bekezdésében, 99. §-ának (2) bekezdésében, a „munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõ, illetõleg a munkaügyi felügyelõ”, b) 98. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-ának (3) bekezdésében, 103. §-ának (2) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (3) bekezdésében, 139. §-ának (2) bekezdésében a „munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõ” szövegrész helyébe az „Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség” szöveg lép.

7. § Az R. a) 67. §-ának (3) bekezdésében a „Hírközlési Fõfelügyelet területi szervei, a Hírközlési Fõfelügyelet” szövegrész helyébe, b) 70. §-ának (2) bekezdésében a „Hírközlési Felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Hírközlési Hatóság” szöveg lép.

8. § Az R. a) 84. §-ának (3) bekezdésében, 85. §-ának (2) bekezdésében, 113. §-ának (3) bekezdésében az „az állat-egészségügyi és élelmiszerellenõrzõ állomás”, b) 106. §-ának (2) bekezdésében az „a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás”

706


szövegrész helyébe „a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve” szöveg lép.

9. § Az R. 150. §-ának (4) bekezdésében az „a hatósági minõségellenõrzõ szerv” szövegrész helyébe „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szöveg lép.

4. szám 1. §

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, valamint mellékletének h) pontja nem lép hatályba.

2. § 10. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és a kihirdetését követõ 15. napon hatályát veszti.

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a 2007. június 15-én lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 31. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „gondatlanul” szövegrész „szándékosan” szövegre módosul. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 94. §-ának (4) bekezdése, 98. §-ának (2) bekezdésébõl az „ , az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az ÁNTSZ” szövegrész hatályát veszti. (5) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. II. fejezetének II. címében az „ÉS A POLGÁRI VÉDELMI” szövegrész helyébe az „ , A POLGÁRI VÉDELMI ÉS A RENDÉSZETI” szöveg lép.

A Kormány 59/2007. (III. 31.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. §

Az Európai Unió jogának megfelelés 11. § Ez a kormányrendelet a Közösség területére belépõ, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenõrzésérõl szóló 1889/2005/EK rendelet 3. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

A Kormány 56/2007. (III. 29.) Korm. rendelete a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 25/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 54. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „54. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51. §-ában meghatározott rendelkezés megsértése kivételével a közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42–51. § szerinti szabálysértés nem valósul meg, harmincezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség, közúti határátkelõhelyen a határõrség, továbbá a KRESZ 40–41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelõ helyszíni bírságot szabhat ki.”

2. § Az R. 63. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „63. § Aki a közúti forgalomban ömlesztett árut szállító gépjármûvel a külön jogszabályban meghatározott jármû tömegbizonylat vagy írásbeli nyilatkozat nélkül vesz részt, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.”

4. szám


707

3. §

1. §

(1) Ez a rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az R. 61. §-ának (1) bekezdésében szereplõ az „áru szállítási szabályait” szövegrész helyébe az „áru vasúti, belvízi, légi szállítási szabályait” szöveg lép.

A büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet 9. §-a és az azt megelõzõ alcím, valamint a 10. §-a és az azt megelõzõ alcím hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a „megszüntet,” szövegrész, b) az R. 47/A. §-a és az azt megelõzõ alcím, valamint 98/A. §-a és az azt megelõzõ alcím, c) az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 55/2001. (IV. 10.) Korm. rendelet, d) az ideiglenes határátkelõhelyek megnyitásának szabályairól, a határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés, tartózkodás, távozás rendjérõl, valamint a határterülethez tartozó településekrõl szóló 184/1997. (X. 28.) Korm. rendelet, az egyes veszélyes árukat szállító közúti jármûvek útvonalának kijelölésérõl szóló 122/1989. (XII. 5.) MT rendelet, valamint az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 211/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 13. §-a, e) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet, a közúti árutovábbítási szerzõdésekrõl szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet, valamint az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 269/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése.

A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 6/2007. (III. 2.) IRM rendelete* a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról

2. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 7/2007. (III. 6.) IRM rendelete a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvényben érintett miniszterekkel egyetértésben, az 1970. évi 12. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyûlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdésben, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzõkönyv (a továbbiakban: Biztosítéki Egyezmény), valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv kihirdetésérõl (a továbbiakban: Kiegészítõ Jegyzõkönyv) szóló 2006. évi LXXXII. törvényben a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. §

A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

* Igazságügyi Közlöny 1997. évi 8. száma.

(1) A rendelet hatálya kiterjed a) valamennyi természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely a Magyar Köztársaság területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenõrzése mellett nukleáris anyagot birtokol, illetve azzal kapcsolatos bármely békés célú tevékenységet foly-

708


tat (a továbbiakban: nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet); b) valamennyi természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely a Magyar Köztársaság területén, illetve joghatósága alatt vagy ellenõrzése mellett a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ bármilyen tevékenységet folytat (a továbbiakban: adatszolgáltatásra kötelezett szervezet); c) minden békés célú nukleáris tevékenységben alkalmazott nukleáris anyagra; d) minden, a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és exportimport tevékenységre, rendszerre, valamint telephelyre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre. (2) E rendelet szerinti helyi nyilvántartási kötelezettség hatálya nem terjed ki a) az ország területén átszállított, továbbá a magyar tulajdonban lévõ szállítóeszközön külföldi kiindulási és érkezési pontok között szállított nukleáris anyagra; b) a közúti, vasúti, vízi és légi fuvarozást végzõ egyéni vállalkozókra és gazdálkodó szervezetekre a nukleáris anyagok szállítása vonatkozásában.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Adag: az ömlesztett formában, vagy különálló tételekben megjelenõ nukleáris anyagnak az a mérési kulcspontokon nyilvántartási egységként kezelt mennyisége, amelyre az elõírás vagy a mérés szerint egyetlen összetételi és mennyiségi adat vonatkozik. 2. Adag adatai: a nukleáris anyag minden egyes alkotóelemének a teljes tömege, valamint a plutónium és az urán esetében az izotóp-összetétel is. A nyilvántartás egységei a következõk: a) a plutóniumtartalom grammban; b) a teljes uránmennyiség grammban, valamint az urán-235 és az urán-233 együttes mennyisége az ezen izotópokban dúsított urán esetében grammban; c) a tórium, a természetes urán vagy a szegényített urán mennyisége kilogrammban. 3. Anyagmérleg-körzet: egy létesítményen belüli vagy azon kívüli terület, ahol: a) a nukleáris anyag mennyisége minden egyes anyagmérleg-körzeti ki- vagy beszállítás esetében meghatározható, b) a nukleáris anyag tényleges leltárát az elõírt eljárások szerint, szükség esetén meg lehet határozni, annak érdekében, hogy az anyagmérleget meg lehessen állapítani a biztosítéki intézkedések céljára. 4. Biztosítéki rendszer: a nukleáris anyagok központi nyilvántartására kialakított nyilvántartásba vételi, felügye-

4. szám

leti (jelentéstételi és adatszolgáltatási), valamint helyszíni ellenõrzési rendszer. 5. Effektív kilogramm: a biztosítéki rendszerben alkalmazott mértékegység. Az effektív kilogrammot a következõképpen kell meghatározni: a) plutónium esetében – annak tömege kilogrammban; b) 0,01 (1%) és annál magasabb dúsítású urán esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva a dúsítás négyzetével; c) 0,01 (1%)-nál alacsonyabb, de 0,005 (0,5%)-nál magasabb dúsítású urán esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,0001-del; és d) 0,005 (0,5%) és annál alacsonyabb dúsítású szegényített (soványított) urán és tórium esetén – annak tömege kilogrammban, megszorozva 0,00005-del. 6. Forrásadatok: mérések vagy hitelesítések során feljegyzett vagy empirikus összefüggések származtatására használt adatok, amelyek a nukleáris anyagot meghatározzák és az adag adatait megadják. Forrásadatok például a vegyületsúlyok, az elemek mennyiségének meghatározására szolgáló átszámítási tényezõk, a fajsúly, az elemkoncentráció, az izotóparány, a térfogat- és nyomásmérési értékek közötti összefüggés, valamint a termelt plutónium és a fejlesztett energia közötti összefüggés. 7. Helyszín-specifikus környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyûjtése (pl. levegõ, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínen, illetve annak közvetlen környezetébõl gyûjtöttek, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint az adott helyszínen nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet. 8. Nagy területû környezeti mintavételezés: olyan környezeti minták gyûjtése (pl. levegõ, víz, növényzet, talaj, illetve dörzsminta), amelyeket meghatározott helyszínekrõl gyûjtöttek be, hogy alátámasszák a levont következtetéseket, amelyek szerint egy tágabb körzetben nincs be nem jelentett nukleáris anyag, illetve nem végeznek be nem jelentett nukleáris tevékenységet. 9. Létesítmény: a) atomreaktor, atomfûtõmû, kritikus rendszer, konvertáló üzem, üzemanyaggyártó üzem, újrafeldolgozó üzem (reprocesszáló), izotópszétválasztó üzem vagy elkülönített tároló létesítmény; b) bármely olyan telephely, ahol nukleáris anyagot rendszeresen egy effektív kilogrammnál nagyobb mennyiségben használnak fel. 10. Létesítményen kívüli helyszín: minden olyan létesítménynek nem minõsülõ üzem, helyszín ahol legfeljebb egy effektív kilogramm nukleáris anyagot használnak. 11. Leállított létesítmény vagy leállított létesítményen kívüli helyszín: olyan telepített rendszer vagy helyszín, ahol az eredeti funkció szerinti mûveleteket leállították, és ahonnan a nukleáris anyagot eltávolították, de amelyet még nem szereltek le.

4. szám


12. Leszerelt létesítmény vagy leszerelt létesítményen kívüli helyszín: olyan rendszer vagy helyszín, amelybõl a használatukhoz lényeges építményeket, illetve berendezéseket eltávolították, illetve ezeket mûködésre alkalmatlanná tették, úgy hogy az nem szolgálhat nukleáris anyag tárolására, és nem használható többé annak kezelésére, feldolgozására vagy alkalmazására. 13. Mentesítés: a nukleáris anyag mentesítése a biztosítéki intézkedések alkalmazása alól, annak felhasználási módja vagy mennyisége alapján. 14. Mérési kulcspont: ahol nukleáris anyag az anyagáramlás vagy a leltárkészlet meghatározása céljából mérhetõ formában található, ideértve az anyagmérleg-körzetek be- és kilépési, valamint tárolási pontjait is. 15. Nukleáris anyagok: a) a természetben elõforduló izotópkeveréket tartalmazó urán, a 235 tömegszámú izotópban szegényített urán, a tórium; az elõbbiek bármilyen fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában (a továbbiakban: alapüzemanyagok); minden más anyag, amely a fent nevezett anyagok közül egyet vagy többet az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) az Európai Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel meghatározott koncentrációban tartalmaz; b) a 233 tömegszámú urán, a 235 és 233 tömegszámú izotópban dúsított urán, a 239 tömegszámú plutónium, valamint az erõmûvi reaktor kiégett fûtõelemének plutóniumtartalma, az elõbbiekben említett anyagok közül egyet vagy többet tartalmazó bármilyen anyag (a továbbiakban: különleges hasadó anyagok), ahol: ba) a dúsítás jelenti az urán-233 és urán-235 izotóp összesített tömegének és az urán össztömegének arányát, bb) a dúsított urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás magasabb 0,72%-nál, bc) a szegényített urán olyan uránt jelent, amelyben a dúsítás alacsonyabb 0,71%-nál, bd) a természetes urán olyan uránt jelent, amelynek dúsítása megfelel a természetben található urán 0,71– 0,72%-os dúsításának, be) magas dúsítású urán az U-235 izotópban 20%-os vagy annál magasabb dúsítású urán; c) mindazon anyagok, amelyeket a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel egyéb hasadóanyagként határoz meg; d) minden olyan érc, amely átlagos koncentrációban olyan anyagot tartalmaz, amelybõl megfelelõ kémiai és fizikai eljárással a fent meghatározott alapüzemanyagok nyerhetõk ki; a fent említett átlagos koncentrációt az Európai Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg minõsített többséggel. 16. Nukleáris hulladék: olyan nukleáris anyag, amelynek mennyiségét jóváhagyott mérések vagy számítások alapján határozták meg, és amely gyakorlatilag vagy gazdaságilag visszanyerhetetlennek tekintett koncentrációkban vagy formában van.

709

17. Visszatartott hulladék: olyan, feldolgozásból vagy üzemi balesetbõl keletkezett nukleáris hulladék, amelyet az anyagmérleg-körzeten belül egy adott területen helyeztek el, ahonnan az visszahozható. 18. Kezelt hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet olyan módon kezeltek (például üvegbe, cementbe, betonba vagy bitumenbe való ágyazással), hogy az nem alkalmas további nukleáris hasznosításra. 19. Környezetbe eltávolított hulladék: olyan nukleáris hulladék, amelyet egy tervezett eltávolítás eredményeként véglegesen távolítottak el a környezetbe. 20. Nukleáris és radioaktív anyagok hatósága: az e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben eljáró, az Országos Atomenergia Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatában megnevezett szervezeti egység. 21. Nukleáris tevékenység: e rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyag birtoklása, elõállítása, termelése, tárolása, felhasználása, átalakítása, belföldi forgalmazása, exportja, importja, átmeneti, valamint végleges elhelyezése. 22. Nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenység: olyan tevékenységek, amelyek kifejezetten az alábbiakban felsorolt bármilyen eljárási vagy rendszerfejlesztési kérdésre vonatkoznak: a) nukleáris anyag konverziója, b) nukleáris anyag dúsítása, c) nukleáris üzemanyag gyártása, d) atomreaktorok fejlesztése, e) kritikus rendszerek fejlesztése, f) nukleáris üzemanyag újrafeldolgozása, g) közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, nagydúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok feldolgozása (kivéve a tárolást, vagy végsõ elhelyezést szolgáló átcsomagolást vagy elõkezelést, amely nem jár vegyi elemek szétválasztásával), nem terjednek ki azonban az elméleti vagy a tudományos alapkutatásra, illetve a radioizotópok ipari, orvosi, vízügyi és mezõgazdasági alkalmazásaival, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt hatásokkal és a továbbfejlesztett karbantartással foglalkozó kutatásra és fejlesztésre. 23. Stratégiai pont: a létesítményi adatok vizsgálata során kiválasztott hely, ahol normál üzemi feltételek mellett és az összes stratégiai pontból származó információkkal együtt a biztosítéki intézkedésekhez szükséges és elegendõ információk adottak és ellenõrzöttek; stratégiai pont lehet bármely hely, ahol az anyagmérleg-nyilvántartásra vonatkozó kulcsfontosságú méréseket végzik, és ahol a területi körülhatárolással kapcsolatos és megfigyelési intézkedéseket végrehajtják. 24. Telephely: az a terület, amelyet az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) és a Magyar Köztársaság meghatározott a) egy létesítmény, beleértve a leállított létesítményeket is vonatkozó létesítményi leírásában; b) az olyan létesítményen kívüli helyszínekrõl adott megfelelõ információkban, ahol rendszeresen használnak

710


nukleáris anyagokat, beleértve a leállított létesítményen kívüli helyszíneket, ahol rendszeresen használtak nukleáris anyagokat (ide csak olyan helyszínek tartoznak, ahol forrókamrák vannak, vagy olyan mûveleteket hajtottak végre, amelyek nukleáris anyagok konverziójához, dúsításához, üzemanyaggyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz kapcsolódtak); c) a telephely fogalmába beletartozik minden olyan rendszer is, amely együtt van telepítve a létesítménnyel vagy helyszínnel, és amelynek rendeltetése alapvetõ szolgáltatások biztosítása vagy felhasználása, beleértve az alábbiakat: forrókamrák nukleáris anyagot nem tartalmazó besugárzott anyagok feldolgozására; berendezések nukleáris hulladék kezelésére, tárolására és végsõ elhelyezésére; valamint mindazok az épületek, amelyek kapcsolatosak a Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. sz. melléklete szerinti tevékenységekkel. 25. Telephelyi képviselõ: az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 2005. február 8-i 302/2005/Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatásra a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által felelõsnek kijelölt személy, vállalkozás vagy szervezet.

3. § A 2. §-ban foglaltak mellett, az e rendelet alkalmazása során az 1957. március 25-én, Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés (a továbbiakban: Euratom Szerzõdés) 197. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 98. cikke, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 18. cikke, valamint az Euratom rendelet 2. cikke szerinti meghatározásokat kell alkalmazni.

II. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA Központi nyilvántartás 4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagokról, valamint a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységekrõl, telephelyekrõl központi nyilvántartást kell vezetni. (2) A központi nyilvántartás célja a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben vállalt, illetve a Magyar Köztársaság részére az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek teljesítése.

4. szám

(3) A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása és a nyilvántartás vezetése, valamint a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága feladata. (4) A központi nyilvántartásba bejegyzés az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti szervezetek adatközlõ jelentése alapján történik. (5) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az e rendelet alapján birtokába jutott adatokat kizárólag a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatainak ellátására, illetve az e rendelet szerinti célokra használhatja fel. (6) A központi nyilvántartástól valamennyi nukleáris anyaggal rendelkezõ és adatszolgáltatásra kötelezett szervezet a nyilvántartásban szereplõ saját adatairól információt kérhet. (7) A nukleáris anyagok központi nyilvántartási rendszere az Euratom rendelet alapján meghatározott anyagmérleg-körzetek hálózatán alapul. Azok a létesítmények, illetve létesítményen kívüli telephelyek, amelyek nem képeznek önálló anyagmérleg-körzetet, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által kijelölt anyagmérleg-körzetnek jelentenek. (8) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani. Az adagok elnevezését a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozza meg. (9) A nukleáris anyagok központi nyilvántartását olyan módon kell vezetni, hogy abból bármikor megállapítható legyen a) az egyes nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége és mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalma; b) az összes nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége és összesített mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint összesített hasadóanyag tartalma; c) a nukleáris anyagoknak a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek közötti forgalma; d) a nemzetközi jelentésekben és adatszolgáltatásokban szereplõ adatközlések helyessége.

Helyi nyilvántartás 5. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a rendelkezése alá esõ nukleáris anyagokról helyi nyilvántartást vezet. A helyi nyilvántartásnak meg kell felelnie a Biztosítéki Egyezményben foglalt követelményeknek.

4. szám


(2) Az a szervezet, amelyik helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettségével járó tevékenységbe kezd, vagy az a szervezet, amelyik a helyi nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól a Biztosítéki Egyezmény 36. vagy 37. cikke alapján fel volt mentve és a felmentésre alapot adó ok megszûnik, köteles leltárt felvenni, valamint a tevékenység megkezdését, illetve a felmentés alapjául szolgáló ok megszûnését követõ 15 napon belül helyi nyilvántartást kialakítani. (3) A helyi nyilvántartás megkezdése leltározási eljárás alapján történik (nyitójelentés) oly módon, hogy a nukleáris anyag adagokban kifejezett mennyiségét mért vagy levezetett értékek alapján tartalmazza (fizikai leltári készlet). A jelentések céljára az adagon belüli egyedi tételeket össze kell adni még a legközelebbi egységre történõ adatkerekítés elõtt. (4) A nyilvántartásokba adatot bejegyezni csak üzemeltetési feljegyzések és egyéb bizonylatok alapján szabad. (5) A helyi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból bármikor megállapítható legyen a szervezet rendelkezése alá tartozó nukleáris anyagok minõsége és mennyisége elemenként (urán, plutónium, tórium), valamint hasadóanyag tartalma. (6) A helyi nyilvántartásba haladéktalanul, legkésõbb 3 napon belül be kell vezetni minden készletváltozást. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a változás dátumát és indokát, valamint az átvevõ, illetve az átadó megnevezését is. (7) A nukleáris anyagokról évente, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által meghatározott idõpontban fizikai leltárt kell felvenni. A leltár felvétel dátumáról a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága 15 nappal a leltárfelvételt megelõzõen írásban értesíti a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetet. (8) A készletváltozásokról legkésõbb a változást követõ hónap 10. napjáig készletváltozási jelentést, a fizikai leltár eredményérõl a leltár felvételét követõ 20 munkanapon belül leltár, illetve anyagmérleg-jelentést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. a) A jelentésekhez csatoltan meg kell küldeni az azok elkészítéséhez használt dokumentumok másolatát; b) a készletváltozási jelentéshez a Biztosítéki Egyezmény szerinti magyarázó megjegyzést kell fûzni; c) amennyiben az anyagmérleg-jelentés leltárkülönbözetet mutat ki, meg kell határozni annak okát, és az eltérésrõl jelentést kell tenni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. (9) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága eseti, különleges jelentés megküldésére is kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetet.

711 6. §

(1) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága – szükség esetén – a jelentéstételi kötelezettség alá esõ adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezettõl. (2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a rendelkezése alá esõ nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységérõl üzemeltetési feljegyzéseket vezet. Az üzemeltetési feljegyzéseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük: a) a nukleáris anyagok tárolási helye és módja; b) a nukleáris anyagok alkalmazása, az alkalmazás helye és ideje; c) a nukleáris anyagok mennyiségére vonatkozó mérési eljárások és a mérések eredményei; d) a nukleáris anyag ellenõrizhetõségével és leltározásával kapcsolatos információk; e) a behatárolással és megfigyeléssel kapcsolatos eszközök – különösen a pecsétek, kamerák – azonosító adatai, továbbá állapotuk megváltozásával, illetve a megfigyelõ eszközök észleléseinek értelmezésével összefüggõ bármilyen tevékenység, illetve esemény; f) a 7. § (2) bekezdése alá tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek kivételével, az aktuális naptári évre vonatkozó tervezett üzemeltetési program. (3) A nyilvántartás vezetéséhez felhasznált dokumentumokat, valamint a 30–36. §-ok szerinti helyszíni ellenõrzések jegyzõkönyveit az üzemeltetési feljegyzések részének kell tekinteni. (4) A nyilvántartásokba és az üzemeltetési feljegyzésbe bevezetendõ adatok meghatározására szolgáló eljárásokat és méréseket a hatályban lévõ magyar, valamint az elfogadott nemzetközi szabványok, a mérõeszközökre vonatkozó mérésügyi jogszabályok, ezek hiányában a tudomány és technika legkorszerûbb eredményeinek figyelembevételével kell meghatározni. (5) Amennyiben az üzemeltetési feljegyzés vezetésére kötelezett szervezet nem rendelkezik a (4) bekezdés szerinti eljárások és mérések lefolytatásához szükséges technikai és tudományos feltételekkel, kérelmére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága segítséget nyújt azok kialakításában és bevezetésében. (6) A nukleáris nyilvántartást vezetõ szervezetnek gondoskodnia kell a nyilvántartás és az üzemeltetési feljegyzések biztonságáról, az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról. (7) A nukleáris nyilvántartást és az üzemeltetési feljegyzéseket a nukleáris anyagnak a szervezet rendelkezése alól való kikerülését követõ 5 évig meg kell õrizni. (8) E rendelet vonatkozásában a Magyar Honvédség egyetlen helyi nyilvántartási egységet alkot.

712


4. szám

7. §

9. §

(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az Euratom rendelet alapján önálló anyagmérlegkörzetet vagy anyagmérleg-körzeteket alkot, illetve az Euratom rendelet alapján önálló nukleáris anyag nyilvántartás vezetésére, illetve az Európai Bizottság részére nukleáris anyag jelentés küldésére kötelezett, a) az 5. § (1), (2), (3) és (6) bekezdései szerinti kötelezettségeknek az Euratom rendelet 7–9. cikke szerinti nyilvántartás, illetve üzemeltetési feljegyzések vezetésével kell, hogy eleget tegyen; b) az 5. § (7) bekezdés szerinti fizikai leltár felvételének gyakoriságát és idõpontját a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az Euratom rendelet 13. cikke szerinti leltározási kötelezettség figyelembevételével állapítja meg; c) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek az Euratom rendelet 10–14. cikke szerinti nukleárisanyag-jelentéseknek a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára történõ egyidejû megküldésével kell, hogy eleget tegyen; d) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot az Euratom rendelet 5. cikke szerint kell elkészítenie. Az üzemeltetési programot és annak minden változását az Európai Bizottsággal egy idõben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is meg kell küldeni.

(1) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyagnak a Magyar Köztársaságból történõ kiszállításáról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a) az 5. § (1), (2) és (3) bekezdései szerinti nyilvántartási kötelezettségének az e rendelet 1. mellékletében található 1., 2. és 3. sz. adatlapnak megfelelõ nyilvántartás vezetésével tehet eleget; b) az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségének az a) pont szerinti adatlapoknak a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére történõ megküldésével tehet eleget; c) a 6. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti üzemeltetési programot nem köteles elkészíteni. (3) Amennyiben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az 5. § (8) bekezdése szerinti jelentéseket a központi nyilvántartás adatai alapján hibásnak minõsíti, a hiba okát tisztázni kell. Amennyiben a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, kiigazítási, illetõleg helyesbítési jelentést készít három munkanapon belül.

(2) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való kiszállítása történik ugyanazon országba, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de a teljes mennyiség várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos idõtartamon belül, a szállításról az 1. melléklet 4. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. (3) Ha az összes nukleáris anyagot egyszerre készítik elõ kiszállításra, az értesítést 3 héttel a nukleáris anyag ilyen elõkészítése elõtt; egyébként legalább 3 héttel az egyes szállítmányok szállításra való elõkészítése elõtt kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

10. § (1) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó nukleáris anyag Magyar Köztársaságba történõ beszállításáról az 1. melléklet 5. sz. adatlapja szerinti elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának a nukleáris anyag kicsomagolása elõtt legalább 2 héttel. (2) Amennyiben a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való beszállítása történik ugyanazon országból, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, de összességük várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot három hónapos idõtartamon belül, a szállításról (az 1. melléklet 5. sz. adatlapja szerinti) elõzetes értesítést kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának legalább 2 héttel az elsõ ilyen szállítmány kicsomagolása elõtt. A további szállítmányokat vagy az elsõvel egy idõben kell jelezni, vagy mindegyiket külön legalább 2 héttel kicsomagolása elõtt. (3) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága legalább az elõzetes értesítésben megjelölt kicsomagolási idõt 24 órával megelõzõen írásban nyilatkozik a tervezett helyszíni ellenõrzésrõl.

8. § 11. § A 7. § (1) bekezdése alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetek vonatkozásában a nemzetközi nukleáris anyag jelentési kötelezettségeket a központi nukleáris anyag nyilvántartás alapján a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága teljesíti.

(1) Nukleáris anyagot a könyvelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések betartására közvetlenül elégséges adatszolgáltatás nélkül az országba nem szabad behozni.

4. szám


(2) Nukleáris anyag áruként vagy más címen történõ nemzetközi szállítására vonatkozó szerzõdésben utalni kell az (1) bekezdésben foglalt korlátozásra. (3) Az 1 effektív kilogrammot meghaladó szállítmányt fogadó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnek a szállítmányról szóló szerzõdésben ki kell kötni, hogy a szállító fél egy hónappal a szállítmánynak a rendelkezési helyre való beérkezése elõtt közölje a szállítmány fontosabb adatait és a beérkezés várható idõpontját. Ezen adatokat az anyagot feladó, illetve fogadó hazai nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet haladéktalanul közli a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságával.

12. § Amennyiben az utólagos mérések és ellenõrzések alapján a feladó által közölt specifikációk, illetõleg egyéb mûszaki dokumentációban szereplõ és jelentéstételi kötelezettség alá esõ adatok tekintetében eltérés mutatkozik, azt a helyesbítésre és a kiigazításra vonatkozó rendelkezések szerint haladéktalanul jelenteni kell a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának.

13. § (1) A rendelet elõírásainak betartásáért és a rendeletben a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezet részére elõírt feladatok végrehajtásáért a szervezet vezetõje felelõs. (2) A szervezet vezetõje a rendeletben elõírt feladatok végrehajtására biztosítéki felelõst jelölhet ki. A biztosítéki felelõs személyét a belsõ szabályozó dokumentumokban rögzíteni kell.

III. Fejezet

713

c) a nukleáris anyag fajtája, mennyiség, helye, mozgása, kezelése; d) a nukleáris anyag felügyeletére, nyilvántartására, ellenõrzésére vonatkozó információk; e) a létesítmény nukleáris célú épületeinek mûszaki adatai, az alkalmazott nukleáris célú berendezések mûszaki adatai és technológiai paraméterei. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokban beálló változásokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére haladéktalanul írásban be kell jelenteni.

15. § (1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a tevékenységet szolgáló nukleáris létesítményrõl elõzetesen adatot szolgáltat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére a) az építésrõl szóló döntés meghozatalakor vagy az építéshez szükséges felhatalmazás megadásakor, attól függõen, hogy melyik történik elõbb, illetve hatásvizsgálatköteles tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély jogerõre emelkedésekor; b) a létesítési engedély benyújtásakor; c) az építési engedély benyújtásakor; d) az üzembe helyezési engedély benyújtásakor; e) az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor; f) az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtásakor. (2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet adatot szolgáltat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére a tevékenységet szolgáló létesítményen kívüli olyan új helyszínekre vonatkozóan, ahova nukleáris anyag kerül szállításra. Az adatokat lehetõség szerint mielõbb, de legalább 7 hónappal az elsõ nukleáris anyagnak a helyszínre érkezése elõtt meg kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. A létesítményen kívüli helyszínekrõl korábban közölt adatok változásáról 15 napon belül információt kell szolgáltatni.

ADATSZOLGÁLTATÁS 14. §

16. §

(1) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a tevékenységével kapcsolatos alapvetõ mûszaki jellemzõkrõl – a Biztosítéki Egyezmény 42–44. cikkében, valamint az Euratom rendelet 3–4. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelõ – elõzetes adatszolgáltatást kell, hogy nyújtson a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. Az adatszolgáltatásnak a következõkre kell kiterjednie: a) a szervezet neve, címe; b) a tevékenység jellege, célja, az alkalmazott technológia, biztonsági és egészségügyi elõírások;

(1) Amennyiben a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Bizottság részére adatszolgáltatásra kötelezett, akkor a 14. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az Európai Bizottság részére az Euratom rendelet I. mellékletének megfelelõ adatszolgáltatást a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának egyidejûleg megküldi. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet a 14. § szerinti adatokat 30 nappal a nukleáris anyaggal kapcsolatos tevékenység megkez-

714


dése, illetve a nukleáris anyagnak a helyszínre történõ érkezése elõtt kell, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére bejelentse.

17. § (1) A Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iii. alpontjával kapcsolatos kötelezettség teljesítésére a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Közösséggel egyetértésben az Euratom rendelet 2. cikke (21) bekezdésének és 3. cikke (2) bekezdésének megfelelõen a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephelyeket jelöl ki. A telephelyek kijelölésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozatot hoz, melyet megküld az érintettek (tulajdonos, illetve üzemeltetõ) számára. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges információszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelõs – az Euratom rendelet 2. cikkének (22) bekezdése, illetve 3. cikkének (2) bekezdése szerinti – telephelyi képviselõi feladatokat a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága látja el. A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a telephelyi képviselõ feladatainak ellátására a telephelyhez tartozó szervezetektõl adatszolgáltatást kérhet. Az érintett szervezet a nukleáris és radioaktív anyagok hatóság részére minden, a jelen rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagokkal, valamint tevékenységgel kapcsolatos adatot köteles megadni. A vonatkozó adatok begyûjtéséért és a telephely általános ismertetésének az Európai Bizottság felé történõ benyújtásáért a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a felelõs; a bejelentések helyességéért és teljességéért a felelõsség a létesítményt építõ vagy üzemeltetõ személyt vagy vállalkozást, a telephelyen lévõ, nukleáris anyagot nem tartalmazó épületek tekintetében pedig a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát terheli.

4. szám

jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére minden év február 15-éig. (2) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetõleg anyagot a Magyar Köztársaság területérõl kiszállít, a kiszállított berendezésekrõl, illetve anyagokról negyedéves bontásban az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a negyedév utolsó napját követõ 30 napon belül. (3) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely a Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. mellékletében felsorolt berendezést, illetõleg nem nukleáris anyagot a Magyar Köztársaság területére beszállít, a beszállított berendezésekrõl, illetve anyagokról a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága írásbeli felszólítására az e rendelet 2. mellékletének 8. sz. adatlapján köteles jelentést küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére, a felszólítás kézhezvételét követõ 30 napon belül.

19. § Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely az Euratom rendelet 24–25. cikke (érctermelõk), illetve 30. cikke (nukleárishulladék-kezelõk és tárolók) alá esõ nukleáris anyaggal rendelkezik, illetve tevékenységet folytat, az Euratom rendelet 24–25. cikke, illetve 30–32. cikke alapján az Európai Bizottság részére küldött jelentéseinek másolatát egyidejûleg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére is köteles megküldeni.

20. §

(3) A telephelyi adatokat (földrajzi fekvés, térkép, helyszínrajz, a telephelyhez tartozó épületek, azok fõbb mûszaki adatai és a bennük folyó tevékenység) a 2. melléklet 2. sz. adatlapján a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnek minden év február 15-éig meg kell küldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. A telephely térképét az adatlaphoz csatolni kell.

Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely uránbányát és uránérc dúsító üzemet, illetve tórium dúsítót üzemeltet, vagy lezárt uránbánya esetén az üzemeltetõ jogutódjaként tevékenykedik, a tevékenységét köteles az e rendelet 2. mellékletének 4. sz. adatlapján bejelenteni. A kitöltött adatlapokat minden év február 15-éig kell megküldeni a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére.

18. §

21. §

(1) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan alapüzemanyaggal rendelkezik, amelynek összetétele és tisztasági foka alapján még nem alkalmas üzemanyaggyártásra vagy izotópdúsításra, alapüzemanyag készletérõl, a Magyar Köztársaság területérõl kiszállított, valamint a Magyar Köztársaság területére beszállított alapüzemanyag mennyiségérõl a rendelet 2. mellékletének 5. sz. adatlapján köteles az elõzõ naptári évrõl szóló éves

Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely olyan közepes vagy nagy aktivitású radioaktív hulladékot tárol vagy annak további feldolgozását tervezi vagy végzi, amely plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmaz, amelyre a Biztosítéki Egyezmény 11. cikke szerint megszûnt a biztosítékok alkalmazása, az e rendelet 2. mellékletének 7. sz. adatlapja szerinti jelentést köteles küldeni a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága

4. szám


715

részére. A további feldolgozás megkezdését a tevékenységet megelõzõen 7 hónappal kell ugyanezen adatlap felhasználásával a nukleáris és a radioaktív anyagok hatósága részére bejelenteni.

ellenõrzése alól mentességet kapott, errõl, illetve a mentesség megszûnésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a mentességet, illetve a mentesség megszûnését igazoló dokumentumok másolatát.

22. §

(3) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti mentességet, illetve a (2) bekezdés szerinti mentességet a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet helyi nukleáris anyag nyilvántartásában és a nukleáris anyagok központi nyilvántartásában fel kell tüntetni.

(1) Az az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet, amely nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ, nukleáris anyagot nem alkalmazó kutatási és fejlesztési tevékenységet, illetve a Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. mellékletében részletezett tevékenységet folytat, tevékenységét e rendelet 2. mellékletének 1. sz., illetve 3. sz. adatlapján köteles a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága számára bejelenteni minden év február 15-éig. (2) A nukleáris üzemanyagciklus következõ tízéves fejlesztésére vonatkozó általános tervekrõl (beleértve a tervezett nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenységeket is) a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára évente szolgáltat adatokat. Az adatszolgáltatáshoz a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága más kormányzati és állami szervektõl is kérhet a 2. melléklet 9. sz. adatlap szerinti adatokat.

23. § Amennyiben a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben vállalt, illetve az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek maradéktalan teljesítése szükségessé teszi, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteket a 14–22. § szerinti jelentéseken túlmenõen eseti adat-, illetve információszolgáltatásra és jelentéstételre is kötelezheti.

24. § (1) Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely az Euratom rendelet 19. cikke alapján az Euratom rendelet 10–18. cikke bármelyike alól az Európai Bizottságtól átmeneti mentességet kapott, errõl, illetve az átmeneti mentesség megszûnésérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát haladéktalanul írásban kell, hogy tájékoztassa. A tájékoztatáshoz mellékelni kell az átmeneti mentességet, illetve annak megszûnését igazoló dokumentumok másolatát. (2) Az a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet, amely a Biztosítéki Egyezmény 36., illetve 37. cikke alapján a rendelkezése alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi

(4) A nemzetközi ellenõrzés alól mentesített nukleáris anyagról a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet az e rendelet 2. melléklet 6. sz. adatlapját állítja ki és küldi meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának minden év február 15-éig.

25. § A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet haladéktalanul írásban be kell, hogy jelentse a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának, amennyiben a) a nukleáris anyagok fizikai leltárában bármilyen hiány vagy többlet mutatkozik; b) nukleáris anyag rendkívüli vesztesége fordult vagy fordulhat elõ, vagy annak alapos gyanúja áll fenn; c) olyan rendkívüli esemény következik vagy következhet be, amelynek során a nukleáris anyag ellenõrizhetõségében változás történik.

26. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult az adatszolgáltatótól a tevékenységgel összefüggõ adatot kérni, függetlenül attól, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a tevékenység végzésérõl szóló információ birtokába a tevékenység végzõjének e rendelet szerinti bejelentése alapján vagy egyéb hitelt érdemlõ úton jutott. A megkeresett a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által kért adatot a megkeresésben foglalt határidõn belül köteles szolgáltatni.

IV. Fejezet NUKLEÁRIS ANYAGOK ELLENÕRZÉSE 27. § (1) A nemzetközi szerzõdésekben vállalt, a nukleáris anyagok ellenõrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése a nukleáris anyagok átfogó ellenõrzés alatt tartásával biztosított. Az átfogó ellenõrzés a hatékony biztosítéki

716


rendszer megvalósításával, a biztosítéki ellenõrzés teljes eszközrendszerének folyamatos alkalmazásával valósul meg. (2) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenõrzési rendszerének kialakításához és folyamatos mûködtetéséhez a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által alkalmazott hatósági eszközrendszer az alábbi elemeket tartalmazza: a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során elõzetesen gyõzõdik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenõrzések céljainak teljesülését; b) adatszolgáltatás elõírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és a nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében; c) helyszíni ellenõrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenõrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és mûködtetését, az elõírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.

Biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások 28. § (1) A nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának nyilvántartásba vételi eljárása szükséges a) a nukleáris anyag birtoklása és azzal való bármely tevékenység megkezdéséhez (elsõ biztosítéki nyilvántartásba vétel); b) a biztosítéki szempontból jelentõséggel bíró átalakítások megkezdéséhez (átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vétel); c) a külön jogszabály szerint nem export-import engedélyköteles nukleáris anyagok Magyar Köztársaságba való beszállításához, valamint Magyar Köztársaságból való kiszállításához (szállítási biztosítéki nyilvántartásba vétel); d) a nukleáris tevékenység megszüntetése után a rendelet szerinti követelmények alóli felmentéshez (felmentési biztosítéki nyilvántartásba vétel). (2) Az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia a) a telephely fõ adatait (szervezet, helyszínrajz, elrendezés, körülzárás, elérési útvonalak, üzemi paraméterek stb.), a tulajdonos, az üzemeltetõ, a biztosítékok végrehajtásáért felelõs vezetõ nevét és elérhetõségeit, a telephelyen végzendõ tevékenységet; b) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerét, a nyilvántartások és a nyilvántartott adatok biztonságát szavatoló intézkedéseket és a biztonsági másolatok készítésének rendjét;

4. szám

c) az anyagmérleg-körzetek megnevezését és azokat a stratégiai pontokat, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai; d) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszereket; e) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságát és eljárásait; f) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetõvé tevõ mûszaki jellemzõket; g) nukleáris anyagok biztosítéki szervezetének felépítését, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelõ(k) személyét és elérhetõségét, a létesítményi biztosítéki felügyelõk ügyeleti rendjét; h) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenõrzését lehetõvé tevõ megfigyelõ és körülhatárolási intézkedéseket; i) a nukleáris anyagok fizikai védelmének biztosítását; j) a hatósági és nemzetközi ellenõrök beléptetési rendjét, a vonatkozó egészségügyi és biztonsági elõírásokat. (3) Az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet legalább 3 hónappal, létesítmény esetén legalább 7 hónappal, az elsõ nukleáris anyag helyszínre való megérkezése elõtt kell benyújtani a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére. (4) Biztosítéki szempontból jelentõséggel bíró átalakítások közé tartozik a) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerének átalakítása; b) az anyagmérleg-körzetek megnevezésének módosítása és azoknak a stratégiai pontoknak az átalakítása, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai; c) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszerek átalakítása, új mérési, számítási és értékelési módszerek kifejlesztése; d) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságának és eljárásainak átalakítása; e) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetõvé tevõ mûszaki jellemzõk átalakítása; f) a nukleáris anyagok biztosítéki szervezete felépítésének, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelõ(k) személyének változtatása; g) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenõrzését lehetõvé tevõ megfigyelõ és körülhatárolási intézkedések átalakítása; h) nukleáris anyagoknak a jelen rendelet követelményei alóli mentesítése, valamint a mentesített anyagok mentesítésének megszüntetése; i) a nukleáris anyagok fizikai védelme biztosításának átalakítása; j) az ellenõrök beléptetési rendjének, a létesítményi biztosítéki felügyelõk ügyeleti rendjének megváltoztatása; k) a biztosítéki követelmények teljesítési módjának a biztosítéki nyilvántartásba vételt követõ megváltoztatása.

4. szám


(5) Az átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia, hogy az átalakítás utáni állapot teljesíti a biztosítéki követelményeket. (6) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatnia a) a szállítandó nukleáris anyag összes tömegét, hasadó izotópok szerinti bontását, kémiai összetételét, fizikai alakját, izotóp-összetételét; b) a szállítandó tárgyak számát; c) a szállító konténerek típusát (kiszállítás esetén a pecsételést lehetõvé tevõ jellemzõket is); d) kiszállítás esetén a szállítás rendeltetési országát és helyét, beszállítás esetén az anyagmérleg-körzetet és a helyszínt, ahol az anyagot kicsomagolják; e) a szállítás eszközét; f) kiszállítás esetén a szállításra elõkészítés helyét; g) kiszállítás esetén a szállítandó anyag azonosítását, a mennyiségének és összetételének ellenõrzését lehetõvé tevõ utolsó napot, beszállítás esetén az anyag kicsomagolásának napját, amikor annak mennyiségét és összetételét ellenõrizni lehet; h) a szállítás megkezdésének és a rendeltetési helyre való megérkezés várható idõpontját; i) a szállításért való felelõsség átadásának helyét. (7) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételkor a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága kiviteli vagy befogadói igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet részére. (8) A felmentési biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezõnek be kell mutatni a nukleáris anyagnak a szervezet felelõssége alól való kikerülés módját, a tevékenység végleges felszámolására tett lépéseket, valamint a nukleáris anyagokkal kapcsolatos dokumentációt 5 évre visszamenõleg.

Nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés 29. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek megfelelõen, a biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során, a szükséges mértékben egyeztetéseket folytat az érintett nemzetközi szervezetekkel, továbbá tájékoztatást ad részükre a nemzetközi helyszíni ellenõrzések lefolytatásához.

Helyszíni ellenõrzés 30. § Az e rendeletben foglalt kötelezettségek, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyv-

717

ben a Magyar Köztársaság által vállalt, illetve az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt kötelezettségek teljesítését a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén ellenõrizni.

31. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága által végzett helyszíni ellenõrzések célja annak megállapítása, hogy a jelentéstételi kötelezettség teljesítése során a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához benyújtott információk megfelelnek-e a valós helyzetnek (hitelesítés).

32. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult helyszíni ellenõrzést végezni bármely szervezetnél, amennyiben valószínûsíthetõ, hogy az a jelen rendelet hatálya alá tartozó anyaggal rendelkezik vagy tevékenységet folytat. A helyszíni ellenõrzésen részt vehetnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei. Az ilyen ellenõrzés célja kizárólag az lehet, hogy a kérdéses anyag, illetve tevékenység létét igazolja vagy kizárja.

Nemzetközi helyszíni ellenõrzés 33. § (1) A Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenõrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkezõ, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén helyszíni ellenõrzést tartani. (2) Az Euratom Szerzõdésben és az Euratom rendeletben elõírt, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítõ Jegyzõkönyvben a nukleáris anyagok vonatkozásában a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására az Európai Bizottság ellenõrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezetnél helyszíni ellenõrzést tartani. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenõrzések terjedelmét és szabályait az Euratom Szerzõdés 77–85. cikke, a Biztosítéki Egyezmény 48., valamint 70–84. cikke, továbbá a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 4–9. cikke tartalmazza.

718


(4) Kölcsönös és haladéktalan tájékoztatás valósul meg a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága és a nemzetközi ellenõrzés alá esõ szervezet között: a) amennyiben a nemzetközi ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához való bejelentéssel kezdeményezi, a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága az ellenõrzés idõpontjáról, helyszínérõl és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja az érintett szervezetet; b) amennyiben a nemzetközi ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illetve az Európai Bizottság közvetlenül az ellenõrzött szervezetnél jelenti be, az érintett szervezet az ellenõrzés idõpontjáról, helyszínérõl és tárgyáról haladéktalanul tájékoztatja nukleáris és radioaktív anyagok hatóságát. (5) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága jogosult minden az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenõrzésen részt venni. Amennyiben a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága a nemzetközi helyszíni ellenõrzésen való részvételi szándékát bejelenti, akkor a nemzetközi ellenõrzés a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának ellenõre megérkezéséig nem kezdhetõ meg. (6) A nemzetközi ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az ellenõrzés helyét és idõpontját, az ellenõrzésen részt vevõk nevét, az ellenõrzési tevékenység leírását és eredményét, az észlelt hiányosságokat és az azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Az ellenõrzési jegyzõkönyvet az ellenõrzött szervezet üzemeltetési feljegyzései részének kell tekinteni. Az ellenõrzési jegyzõkönyvek másolatát nukleáris és radioaktív anyagok hatósága részére haladéktalanul meg kell küldeni.

34. § (1) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az általa kijelölt és a Magyar Köztársaság által a Biztosítéki Egyezmény 9. és 85., valamint a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 11. cikkének megfelelõen elfogadott ellenõrök közremûködésével valósítja meg. (2) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést az Európai Bizottság által az Euratom Szerzõdés 81. cikke szerint – a Magyar Köztársasággal történõ konzultációt követõen – kijelölt ellenõrök közremûködésével valósítja meg. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi ellenõrök névsorát a Magyar Köztársaság részérõl a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága fogadja el. Az elfogadott ellenõrök névjegyzékét az ellenõrzött szervezet kérésére a nukleáris és radioaktív anyagok az ellenõrzött szervezet részére írásban megküldi. (4) A nemzetközi helyszíni ellenõrzést csak a (3) bekezdés szerint elfogadott nemzetközi ellenõrök jogosultak lefolytatni.

4. szám

Az ellenõrök jogai, az ellenõrzött szervezet kötelességei 35. § A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága vagy az illetékes nemzetközi szervezet helyszíni ellenõrzést végzõ munkatársa (a továbbiakban: ellenõr) a) az ellenõrzés céljainak elérése érdekében szóbeli és írásbeli felvilágosítást kérhet, megfigyeléseket végezhet, iratmásolatokat, hang- és képfelvételeket készíthet, önálló méréseket végezhet; b) az a) pont szerinti tevékenységekhez saját eszközeit használhatja; c) az ellenõrzések hatékonyságának növelése érdekében mérõ, megfigyelõ és képrögzítõ berendezéseket telepíthet, valamint a nukleáris anyagokhoz és a telepített eszközökhöz való illetéktelen hozzáférés megakadályozására körülhatárolási módszereket és eszközöket alkalmazhat.

36. § (1) Az ellenõrzött szervezet köteles gondoskodni arról, hogy a) az ellenõr az ellenõrzés céljából az ellenõrzés helyszínéhez akadálytalanul és késedelem nélkül hozzáférhessen; b) az ellenõr a helyszíni ellenõrzés során betartandó általánosan kötelezõ, valamint a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet jellegére tekintettel külön megállapított baleset-elhárítási és egészségvédõ óvó rendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerje; c) a helyszíni ellenõrzés biztosítása érdekében az ellenõrzésen legyen jelen a biztosítéki felelõs vagy helyettese, és szükség esetén elérhetõ legyen intézkedésre jogosult képviselõje. (2) Az ellenõr a helyszíni ellenõrzés során a) az (1) bekezdés b) pont szerinti rendszabályokat köteles megismerni és betartani; b) az ellenõrzött szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhet. (3) Ha a helyszíni ellenõrzés során – az ellenõrzés céljainak elérése érdekében – az ellenõrök úgy ítélik meg, hogy a létesítmény üzemeltetõjének különleges üzemviteli mûveletet kell a létesítményben elvégeznie, akkor erre javaslatot tesznek, amelyet – a létesítmény biztonságát figyelembe véve – a nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet vezetõje vagy intézkedésre jogosult képviselõje köteles elrendelni.

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 38. § figyelembevételével az ezt követõ eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszerérõl, nemzetközi ellenõrzésérõl és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökrõl szóló 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 38/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet és 19/2000. (VI. 15.) GM rendelet.

719

(2) A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet jelentésében javaslatot terjeszt elõ a nem vagy csak részben teljesülõ követelmények teljesítésének idõpontjára, és az egyes intézkedések teljesítésére javasolt idõpontokig felmentési kérelmet nyújt be a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságához. (3) A nukleáris és radioaktív anyagok hatósága határozatban dönt a felmentésrõl és annak idõtartamáról, valamint az elsõ biztosítéki nyilvántartásba vétel megerõsítésérõl. A felmentés idõtartamának meghatározása során a követelménytõl való eltérés súlyosságát, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási idõtartamát veszi figyelembe.

39. § 38. § (1) A rendelet hatálybalépésekor nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet – felülvizsgálat alapján – a rendelet hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül jelentést nyújt be a nukleáris és radioaktív anyagok hatóságának. A nukleáris anyaggal rendelkezõ szervezet e jelentésben bemutatja, hogy a jelen rendeletben szereplõ, rá irányadó – a korábbi jogszabálytól eltérõ, illetve új – követelmények közül melyek nem teljesülnek részben vagy egészben.

A rendelet a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az 1957. március 25-én Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerzõdés 78. és 81 cikke; b) az Európai Unió Bizottságának az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló 302/2005/ Euratom rendeletének 3. cikke (1)–(2) bekezdése, 4. cikke, 5. cikke, 6. cikke, 7. cikke, 16. cikke, 19–21. cikke, 24. cikke, 25. cikke, 30. és 32. cikke

720


4. szám

1. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez 1. sz. adatlap Készletváltozási jelentés

Izotóp jele

Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén) (g)

Elem tömege (g)

Elem

Anyag leírása

Tárgyak száma az adagban

Adag száma vagy jele

Készletváltozás fajtája

Feladó vagy címzett

Sorszám

Készletváltozás jele

Ország: ...................................................................................................... Jelentéstételi idõszak: .............................................................. Létesítmény: .............................................................................................. .................... sz. oldal, összesen: ............................................. Anyagmérleg-körzet: ................................................................................. .................... sz. jelentés. Aláírás: ............................................

2. sz. adatlap Leltár jelentés

Összesen

Megjegyzés

Izotóp jele

Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén) (g)

Elem tömege (g)

Elem

Anyag leírása

Tárgyak száma az adagban

Adag száma vagy jele

MKP jele

Sorszám

Ország: .............................................................. Kelt: .............................................................................................................................. Létesítmény: ...................................................... .................... sz. oldal, összesen: ..................................................................................... Anyagmérleg-körzet: ......................................... .................... sz. jelentés. Aláírás: ...................................................................................

P U Th


4. szám

721 3. sz. adatlap

Anyagmérleg-jelentés Jelentéstételi idõszak: Ország: ...................................................................... ............................................................................................................-tól Létesítmény: .............................................................. ............................................................................................................-ig Anyagmérleg-körzet: ................................................. .................... sz. oldal, összesen ..................................................... oldal .................... sz. jelentés Aláírás: .........................................................

sz. sort

sz. jelentést

Megjegyzés

Helyesbít

Izotóp jele

kg/g

Elem tömege

Elem

Folytatás

Sorszám

Bejegyzés neve

Hasadó izotópok tömege (csak urán esetén)

Könyvelési adatok

6

7 7 7 7 7

4. sz. adatlap Elõzetes értesítés nukleáris anyagnak a Magyar Köztársaságból történõ tervezett kiszállításáról Keltezés: Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyag nemzetközi kiszállítását tervezzük a Magyar Köztársaságból, az alábbiak szerint: a) Mennyiség g/kg az elem összsúlyban: g hasadó izotóp(ok), ha alkalmazható. b) Kémiai összetétel: Fizikai alak: Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerûen): c) Tárgyak száma: d) Konténerek leírása (típusa), beleértve azokat a jellemzõket, amelyek lehetõvé tennék a lepecsételést: A szállítás azonosító adatai: e) A rendeltetési ország, és ha ismeretes, a rendeltetési hely: f) A szállítás eszköze: g) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot elõkészítik a szállításra, és ahol azonosítani lehet, illetve mennyiségét és összetételét ellenõrizni lehet: h) Az utolsó nap, amikor az anyagot azonosítani és mennyiségét, valamint összetételét ellenõrizni lehet: i) Az elküldés közelítõ idõpontja: és a rendeltetési helyre való megérkezés várható idõpontja: j) Az a pont, ahol a fogadó ország a felelõsséget át fogja vállalni: k) Várható idõpont (közelítõleg), amikor a fogadó ország át fogja vállalni a felelõsséget:

.......................................................... aláírás Megjegyzés: Ha különálló szállítmányokat készítenek kiszállításra ugyanabba az országba (egyszerre vagy külön), a szállításokról egyetlen elõzetes értesítésben lehet jelentést adni.

722


4. szám 5. sz. adatlap

Elõzetes értesítés nukleáris anyagnak várható beszállításáról a Magyar Köztársaságba Keltezés: Értesítjük, hogy biztosítékok alá tartozó nukleáris anyagnak nemzetközi beszállítása várható a Magyar Köztársaságba, az alábbiak szerint: a) Mennyiség g/kg összsúlyban (elembõl), hasadó izotóp(ok)ból, ha alkalmazható. b) Kémiai összetétel: Fizikai alak: Dúsítás vagy izotópösszetétel (értelemszerûen): c) Tárgyak száma: d) Konténerek leírása (típusa): e) A szállító ország: f) A szállítás eszköze: g) A felelõsségnek a Magyar Köztársaság által történõ átvállalásának helye és ideje: h) A Magyar Köztársaságba való megérkezés várható idõpontja: i) Az anyagmérleg-körzet és helyszín, ahol az anyagot ki fogják csomagolni, és ahol mennyiségét és összetételét azonosítani lehet: j) Az idõpont(ok), amikor az anyagot ki fogják csomagolni, és amikor mennyiségét és összetételét azonosítani lehet. ................................................ aláírás Megjegyzés: Amennyiben ugyanabból az országból érkezõ különálló szállítmányokat (akár egyszerre érkeztek, akár nem) egyszerre akarnak kicsomagolni, a szállításokról egyetlen elõzetes értesítésben lehet jelentést adni.

2. melléklet a 7/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Adatszolgáltatás 1. sz. adatlap A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ, nukleáris anyagot nem alkalmazó K+F tevékenységek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának i. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Üzemanyagciklus szakasza

Helyszín

Általános leírás

2. sz. adatlap Telephely épületei [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Telephely létesítményei

Épület

Általános leírás, az épület rendeltetése és tartalma

4. szám


723 3. sz. adatlap

A Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. mellékletében szereplõ tevékenységek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának iv. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

A Kiegészítõ Jegyzõkönyv I. melléklete szerinti besorolás

Hivatkozás

A tevékenységek terjedelmének leírása

Helyszín

4. sz. adatlap Uránbányák és uránérc dúsító üzemek, valamint tórium dúsító üzemek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának v. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Tevékenység

Üzemi állapot

Helyszín

Becsült éves termelési kapacitás (urán és tórium mennyisége tonnában)

5. sz. adatlap 1/2 oldal Alapüzemanyagok készlete, amelyek összetétele és tisztasági foka még nem alkalmas üzemanyag gyártásra vagy izotóp dúsításra [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának vi. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ a) Készlet a nyilatkozat periódus utolsó napján Sorszám

Hivatkozás

Helyszín

Kémiai összetétel

Mennyiség (U és Th) tonnában

Tervezett felhasználás Kód

Felhasználás

5. sz. adatlap 2/2 oldal b) Alapüzemanyagok exportja Sorszám

Hivatkozás

Végsõ címzett (ország)

Közbensõ címzettek (országok)



Export dátuma

724


4. szám

c) Alapüzemanyagok importja Sorszám

Hivatkozás

Helyszín



Felhasználás (tervezett)

Exportáló ország

Import dátuma

6. sz. adatlap Az Egyezmény 36. cikkének b) és 37. cikke szerint mentesített anyagok [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának vii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Helyszín

Az Egyezmény mentesítési pontja

Anyag

Tervezett felhasználás

Az elemek mennyisége

Kód

Felhasználás

7. sz. adatlap A közepes vagy nagy aktivitású, plutóniumot, magas dúsítású uránt vagy U-233-at tartalmazó hulladékok, amelyeket az Egyezmény 11. cikke értelmében kivontak a biztosítékok alól [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának viii. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Helyszín (változás)

Sorszám

Hivatkozás

Hulladék fajtája a kon- Kondicionálás utáni állapot dicionálást megelõzõen

Mennyiség Tételek száma

Pu

HEU

U-233

Elõzõ helyszín

Új helyszín

További feldolgozás Hulladék Kondiciofajtája a Sorszám Hivatkozás kondicio- nálás utáni állapot nálást megelõzõen

Mennyiség Tételek száma

Helyszín Pu

HEU

U-233

Feldolgozás helye

Feldolgozás dátuma

Feldolgozás célja

4. szám


725 8. sz. adatlap

A Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. melléklete szerinti berendezések és nem nukleáris anyagok exportja vagy importja [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikke a) pontjának ix. pontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Kiegészítõ Jegyzõkönyv II. melléklete szerinti besorolás

A tétel megnevezése

Mennyiség (darab vagy súly)

Tervezett felhasználás helyszíne

Export vagy import dátuma

9. sz. adatlap A nukleáris üzemanyagciklusra vonatkozó tervek [a Kiegészítõ Jegyzõkönyv 2. cikkének a) pontjának x. alpontja szerint] Nyilatkozat száma:.............................................................................................................................................................. Nyilatkozat dátuma: ............................................................................................................................................................ Nyilatkozat periódusa: ........................................................................................................................................................ Sorszám

Hivatkozás

Üzemanyagciklus szakasza

Általános tervek a nukleáris üzemanyagciklus fejlesztésére

A nukleáris üzemanyagciklussal összefüggõ kutatási és fejlesztési tevékenységek általános tervei

Melléklet I. 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet

Megfelelési táblázat / Correlation Table:

EURATOM Szerzõdés 32005R0302

I. Közösségi vagy uniós jogi aktus/Community or Union Act:1 Szerzõdés az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról The Treaty establishing the European Atomic Energy Community A BIZOTTSÁG 302/2005/EURATOM RENDELETE (2005. február 28.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról COMMISSION REGULATION 302/2005/EURATOM of 28 February 2005 on the application of Euratom safeguards

1

A közösségi/uniós jogi aktus teljes címe.

726


4. szám

Magyar átültetõ/végrehajtó jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): 2 Röv./Acronym Jogszabály/Implementing measure – IRM 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet a nukleáris anyagok – nemzetközi szerzõdésekben rögzített elõírásokkal össz hangban lévõ – nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól 2 Az átültetést megvalósító magyar jogszabályok teljes címe felsorolásszerûen. [Ha az átültetõ jogszabály valamely más jogszabály módosításával valósítja meg az átültetést, úgy fel kell sorolni a módosuló magyar jogszabály(oka)t is.]

EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS

ÁTÜLTETÕ/VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS

Szerzõdés az Európai Atomenergia- IRM közösség létrehozásáról 78. cikk 14. § 16. § 81. cikk 33. § (2)–(6) bekezdés 34. § (2)–(4) bekezdés A Bizottság 302/2005/Euratom rende- IRM lete (2005. február 28.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról 3. cikk (1) 14. § (1) bekezdés 16. § (1) bekezdés 3. cikk (2) 17. § (1)–(3) bekezdés 2. mellékelt 2. sz. adatlap 3. cikk (3) 17. § (2) bekezdés 4. cikk 14. § (2) bekezdés 15. § (1)–(2) bekezdés 5. cikk 6. § (2) bekezdés 7. § (1) bekezdés d) pont 6. cikk 6. § (2) bekezdés 28. § (1)–(6) bekezdés 7. cikk 5. § (1)–(9) bekezdés 8. cikk 6. § (1)–(8) bekezdés 9. cikk 5. § (3), (5)–(6) bekezdés 10. cikk 7. § (1)–(2) bekezdés 8. § 11. cikk 5. § (3) bekezdés 12. cikk 5. § (8) bekezdés 6. § 7. § 13. cikk 5. § (8) bekezdés 6. § 7. § 14. cikk 5. § (9) bekezdés 15. cikk 5. § (9) bekezdés 6. § (1) bekezdés 25. § 26. § 16. cikk 28. § (2) bekezdés

MEGJEGYZÉSEK NOTES

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS

19. cikk 20. cikk

21. cikk

24. 25. 30. 31. 32.

cikk cikk cikk cikk cikk

727

ÁTÜLTETÕ/VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS

MEGJEGYZÉSEK NOTES

24. § (1) bekezdés 9. § 28. § (1) bekezdés c) pont, 28. § (6)–(7) bekezdés 10. § 11. § 28. § (1) bekezdés c) pont 28. § (6) bekezdés 19. § 18. § 19. § 21. § 19. §

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 8/2007. (III. 6.) IRM rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdésében, (2) bekezdés a) és l) pontjában, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés a), b), d), e) pontjában, (4) és (6) bekezdésében, a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 60. § (2) bekezdésében, a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 63. § c) pontjában, a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejû rendelet 21. §-ában, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 27. § (4) bekezdésében, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés a) pontjában, a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés l) pontjában, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § a) és c) pontjában, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés e) pontjában, a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 63. § b) pontjában, a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés d) pontjában, valamint a büntetések és az

intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján; a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdése, (2) bekezdés a) és l) pontja és a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. § (1) bekezdése tekintetében a legfõbb ügyésszel, a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontja tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben; az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b), c), e), g), h), j), m), n) és p) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 81. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalát” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt” szöveg lép. (2) A bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervrõl, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjérõl szóló 7/2000. (II. 16.) BM–IM együttes rendelet 1. § (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, 27. §-ában az „A Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe az „Az állampolgársági ügyekben eljárva a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg, 28. §-ában az „A Belügyminisztérium névváltozási ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvi és névváltozási

728


ügyekben eljárva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szöveg lép. (3) A menekültügy szervezeti rendszerérõl, valamint a befogadó állomás feladatairól szóló 24/2001. (XI. 21.) BM rendelet 1. §-ában a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg lép. (4) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg, 4. számú mellékletében a „BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál” szöveg lép. (5) Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt õrizet végrehajtásának szabályairól szóló 27/2001. (XI. 29.) BM–IM együttes rendelet 2. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg lép. (6) A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet a) 95. § (2) bekezdés e) pontjában a „Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a” szövegrész helyébe a „Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal” szöveg, 149. § (1) bekezdés b) pontjában az „Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának” szövegrész helyébe az „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak” szöveg, b) 93. § (1) bekezdésében az „igazságügy-miniszterhez” szövegrész helyébe az „igazságügyi és rendészeti miniszterhez (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „az igazságügy-miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 105. § (2) bekezdésében az „az igazságügyi és rendészeti miniszterhez” szövegrész helyébe az „a miniszterhez” szöveg, 106/A. § (1) bekezdésében az „az igazságügyi és rendészeti miniszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg és az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 106/A. § (2) bekezdésében az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 129. § (1) bekezdésében az „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium” szövegrész helyébe az „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelõs miniszter” szöveg lép.

2. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet 1. §

4. szám

(1) bekezdés a) pontjában a „Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (2) A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet 3. § c) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (3) A közúti közlekedési nyilvántartás mûködésérõl és az adatszolgáltatás rendjérõl szóló 56/1999. (XII. 28.) BM rendelet 1. §-ában a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (4) Az okmányirodák mûködésének személyi és technikai feltételeirõl szóló 58/1999. (XII. 30.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalt” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát” szöveg, 1. számú mellékletében a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg, 2. számú mellékletében a „BM KH Balázs B. utca irányban” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Balázs B. utca irányban” szöveg lép. (5) A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 6/2000. (II. 11.) BM rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe az „az igazságügyi és rendészeti miniszter” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, mellékletében az „a BM Központi Hivatalhoz benyújtott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „az államigazgatási eljárás általános szabályai” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései” szöveg, a „Belügyminisztérium 1476 Budapest, Postafiók 278” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 1476 Budapest Postafiók 278.” szöveg, a „Belügyminisztérium Központi Hivatalnál (Budapest IX. kerület, Vaskapu utca 30/A)” szövegrész helyébe a „Budapest IX. kerület Vaskapu utca 30/a. szám alatti címen” szöveg, az „a Belügyminisztérium Központi Hivatal a kérõlapon” szövegrész helyébe az „a kérõlapon” szöveg, a „címre postázza” szövegrész helyébe a „címre postázzuk” szöveg lép.

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY 3. §

(1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg, 11. számú melléklet II. pont I. alpont a) pontjában a „BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg lép. (2) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 25/2001. (XI. 21.) BM rendelet 41. § (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala” szöveg lép. (3) A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 72. § (3) bekezdésében a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervének (Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal)” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: KEKKH)” szöveg, 149. § (1) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartást vezetõ hivatalnak” szövegrész helyébe a „KEKKH-nak” szöveg lép. (4) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetõleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló 1/2003. (III. 7.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervet” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervnek” szöveg lép. (5) A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet feladatairól, mûködésérõl szóló 36/2003. (X. 3.) IM rendelet 6. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és

729

Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH)” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Központi Okmányiroda Útlevél Osztályának” szövegrész helyébe az „a KEKKH-nak” szöveg, 15. § (2) bekezdés c) pontjában a „Belügyminisztérium bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervét” szövegrész helyébe a „KEKKH-t” szöveg lép. (6) A közúti jármûvek elõzetes eredetiségvizsgálatában közremûködõk képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mûködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrõl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet 2. § c) pontjában a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához” szöveg, 1. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványminta szövegében, valamint 2. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványminta szövegében a „BELÜGYMINISZTÉRIUM KÖZPONTI ADATFELDOLGOZÓ, NYILVÁNTARTÓ ÉS VÁLASZTÁSI HIVATAL” szövegrész helyébe a „KÖZIGAZGATÁSI ÉS ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZPONTI HIVATALA” szöveg lép.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése, b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM–IM együttes rendelet 177. § (1) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium” szövegrész, c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet módosításáról szóló 64/2004. (X. 28.) BM rendelet, d) a közúti jármûvek elõzetes eredetiségvizsgálatában közremûködõk képzésének, továbbképzésének és a vizsgálóállomások mûködési feltételeinek részletes szabályairól, valamint az alkalmazható vizsgálati módszerekrõl szóló 20/2005. (IV. 12.) BM rendelet 1. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványmintában a „BM – V -” szövegrész, valamint 2. számú melléklet III. pont 3. alpontját követõ nyomtatványmintában a „BM – A -” szövegrész.

730

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY Az igazságügyi és rendészeti miniszter 9/2007. (III. 6.) IRM rendelete az anyakönyvi szakvizsgáról

Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet 42/A. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az anyakönyvvezetõi feladatok ellátásához jogszabályban elõírt anyakönyvi szakvizsgát (a továbbiakban: szakvizsga) a polgármester és a köztisztviselõ (a továbbiakban: jelölt) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tehet.

2. § A szakvizsgát a közigazgatási hivatal felnõttképzés keretében szervezi.

3. § (1) A szakvizsga részei a felkészítõ tanfolyam, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgarészbõl álló vizsga. (2) A szakvizsgán az a jelölt vehet részt, aki az 1. melléklet szerinti jelentkezési lapot legalább 15 nappal a felkészítõ tanfolyam megkezdése elõtt megküldte a szervezõnek. E rendelkezéstõl a szervezõ eltérhet.

4. § (1) A felkészítõ tanfolyam idõtartama 90 óra, ezen belül 40 óra a gyakorlati foglalkozások, 50 óra az elméleti felkészítés idõtartama. (2) Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a tanfolyami órák több mint 75%-án részt vett.

5. §

4. szám

(3) A szóbeli vizsga idõpontját a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a szóbeli vizsga napját az írásbeli vizsgarész napjától számított hetedik napot követõ idõpontra lehet kijelölni. (4) A kijelölt napokról szóló tájékoztatást a jelöltnek a felkészítõ tanfolyam megkezdésekor írásban át kell adni.

6. § (1) Az írásbeli és szóbeli vizsga témaköreit a 2. melléklet határozza meg. (2) Szóbeli vizsgát az a jelölt tehet, aki az írásbeli vizsgát sikeresen teljesítette. Az írásbeli vizsga eredményérõl a jelöltet és a munkáltatót is értesíteni kell. (3) A jelölt a vizsga napjától számított tizedik nap elteltével, de legfeljebb kilencven napon belül a sikertelen vizsgát megismételheti. Ha a megismételt vizsga is sikertelen, a jelölt további vizsgára nem bocsátható. Ez a rendelkezés nem akadálya újabb szakvizsgára történõ jelentkezésnek. (4) A vizsga eredményes, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgát is sikeresen teljesítette. (5) A vizsga szabályzatát a 3. melléklet tartalmazza. 7. § (1) A szóbeli vizsgát háromtagú bizottság elõtt kell letenni, amelynek elnökét az anyakönyvi ügyekért felelõs miniszter, tagjait a vizsgát szervezõ közigazgatási hivatal (a továbbiakban: szervezõ) vezetõje jelöli ki. (2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a) a jelölt házastársa vagy élettársa, leszármazottja vagy felmenõje, továbbá testvére, b) a jelölt felett munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ, valamint c) az, akitõl a jelölt elfogulatlan vizsgáztatása nem várható. (3) Az összeférhetetlenséget, illetve az elfogultságot a vizsgabizottság elnöke és tagja, továbbá a jelölt is bejelentheti. (4) Ha a közigazgatási hivatal vezetõje az összeférhetetlenséget vagy a bejelentett elfogultságot megállapítja, a jelölt vizsgáztatására másik vizsgabizottságot jelöl ki. (5) A vizsga eredményérõl a vizsgabizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján dönt.

(1) A vizsga írásbeli része gyakorlati feladatokat tartalmaz, szóbeli része elméleti kérdésekbõl áll.

8. §

(2) Írásbeli vizsga céljából legalább két napot kell kijelölni úgy, hogy a kijelölt vizsganapok a felkészítõ tanfolyam utolsó napjától számított tizennegyedik napot követõ munkanapra essenek.

Az eredményes vizsgát tett jelölt a 4. mellékletben meghatározott „Anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány”-t kap. A bizonyítvány sorszáma a vizsganyilvántartó-könyv sorszámával egyezik meg.

4. szám


(1) A szervezõ: a) összegyûjti és nyilvántartja a jelöltek jelentkezési lapjait, b) értesítést küld a felkészítõ tanfolyam és a vizsga helyérõl, valamint idõpontjáról, c) gondoskodik a felkészítõ tanfolyam és a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekrõl, d) biztosítja a felkészítõ tanfolyam és a vizsga lebonyolításához, valamint a vizsgára való felkészüléshez szükséges kellékeket és segédleteket, e) összeállítja a vizsgabizottságot, f) vezeti az 5. mellékletben meghatározott adattartalmú vizsganyilvántartó-könyvet, g) a szóbeli vizsga eredményes letételéig õrzi az írásbeli vizsgadolgozatot, és biztosítja a jelölt részére az értékelést követõ betekintést, h) gondoskodik a 6. mellékletben foglalt minta szerinti vizsgajegyzõkönyve vezetésérõl, valamint a vizsgabizonyítványok kitöltésérõl. (2) A vizsganyilvántartó-könyv és a jegyzõkönyv nem selejtezhetõ közokirat, megõrzésükrõl a szervezõ az iratkezelési szabályok szerint gondoskodik. (3) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a vizsganyilvántartó-könyv alapján a vizsgaszervezõ díjmentesen bizonyítvány másodlatot állít ki.

10. § (1) A szakvizsga díját – a munkáltató és a jelölt eltérõ megállapodása hiányában – a munkáltató viseli. A megismételt vizsga díja a jelöltet terheli.

731

(2) A jelölt felkészítõ tanfolyamon és a vizsgán való megjelenésével összefüggésben felmerült, számlával igazolt indokolt utazási és szállásköltséget a munkáltató megtéríti. Nem kell megtéríteni azt a költséget, amely a megismételt vizsgával kapcsolatban merült fel.

11. § (1) A szakvizsga díja a felkészítõ tanfolyam díja és a vizsgadíj együttes összege. (2) A szakvizsga díja a felkészítõ tanfolyam, valamint a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek bruttó összegének a jelöltre jutó része, amely nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselõi illetményalap háromszorosát. A vizsgadíj jelöltenként a mindenkori köztisztviselõi illetményalap 15%-a. (3) Az ismétlõ vizsga díját a szakvizsga díján felül kell megfizetni, mértéke a vizsgadíjjal megegyezik. (4) A szakvizsga díját – legkésõbb a jelentkezéssel egyidejûleg – a szervezõ részére kell megfizetni. Az ismétlõ vizsga díját a jelölt legkésõbb a vizsga napját megelõzõ napig fizeti meg a szervezõnek. (5) A vizsgabizottság elnökét jelöltenként a vizsgadíj, valamint az ismétlõ vizsga díjának 40%-a, tagjait 25-25%-a, a jegyzõkönyvvezetõt 10%-a illeti meg.

12. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. (2) Ezt a rendeletet a hatálybalépését követõen indított szakvizsgára kell alkalmazni.

732


4. szám

1. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez JELENTKEZÉSI LAP anyakönyvi szakvizsgára* 1. Közigazgatási szerv neve és címe: 2. A polgármester/köztisztviselõ neve: születési neve: születési helye és ideje: anyja születési neve: lakcíme: munkaköre: besorolása:

Kelt ..................., ...... év .............. hónap ...... nap

....................................... munkáltató

............................................. jelölt

* A jelentkezés a felkészítõ tanfolyamra és a vizsgára való jelentkezést is magában foglalja.

2. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Az anyakönyvi szakvizsga témakörei 1. Az írásbeli vizsgához A vizsga írásbeli részében a jelölt a) – a születés (ezen belül családi jogállás rendezése), – a házasságkötés, – a haláleset anyakönyvezésével, b) a különbözõ típusú anyakönyvi okiratok kiállításával, és c) az anyakönyvezést követõ adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati feladatokat old meg. 2. A szóbeli vizsgához 1. Az anyakönyvezés története, a hatályon kívül helyezett anyakönyvi jogszabályok 2. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya 3. Az anyakönyvek vezetése (hitelesítés, megnyitás, lezárás, szervezeti változások feljegyzése, a bejegyzések módja, rövidítések, helyesbítés, kijavítás, kiegészítés, üres lapok, rovatok, megkezdett bejegyzések, a folyószám, az anyakönyv pótlása) 4. Betûrendes névmutató vezetésének szabályai

5. Az anyakönyvvezetõ megbízása, feladatai, helyettesítése, kizárása 6. Az anyakönyvezés helye, ideje, az anyakönyvezés elhalasztása, az anyakönyvvezetõ hivatali felszerelése 7. Az alap- és utólagos bejegyzés, bejegyzésminták 8. Helységnevek, családi állapot anyakönyvezésének szabályai 9. Okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, külföldi okiratok elfogadhatósága 10. A felettes szerv feladatai az anyakönyvi igazgatás területén 11. Hatásköri és illetékességi szabályok 12. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban 13. Jogképesség, cselekvõképesség, törvényes képviselet, gyámság, gondnokság 14. Születés anyakönyvezése (apaság vélelme, apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartása, képzelt apa megállapítása) 15. Teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozat 16. Apaság, anyaság bírói megállapítása 17. Ismeretlen szülõktõl származó gyermek anyakönyvezése 18. Örökbefogadás (örökbefogadás tényének feljegyzése és a vér szerinti örökbefogadás)

4. szám


19. Házasságkötést megelõzõ eljárás, elhárítható és el nem hárítható házassági akadályok, a házasság érvénytelensége 20. Külföldiek házasságkötése Magyarországon 21. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön, a házassági tanúsítvány 22. Házasságkötés közeli halállal fenyegetõ állapot esetén 23. Haláleset anyakönyvezése, ismeretlen és talált holttest anyakönyvezésére vonatkozó szabályok 24. Holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása 25. A halottvizsgálati bizonyítvány 26. Utólagos és újbóli anyakönyvezés 27. Hazai anyakönyvezés 28. Névviselés, névváltoztatás (születési és házassági név, miniszteri névváltoztatás, házassági névviselési forma módosítása, nemzetiségi névviselés) 29. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok 30. Az anyakönyvi adatszolgáltatások (gyámhatóság, levéltár, más anyakönyvvezetõ, okmányiroda, idegenrendészeti és menekültügyi hatóság, külképviseletek) 31. Statisztikai adatszolgáltatás 32. Anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból 33. Külföldiek anyakönyvezésére vonatkozó speciális szabályok 34. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban 35. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése, megszûnése 36. Az állampolgárság vizsgálata az anyakönyvi eljárásban, az állampolgárság bejegyzése az anyakönyvbe, az állampolgárság igazolására alkalmas okiratok 37. Az állampolgársági eljárásban részt vevõ szervek és feladataik 38. Az anyakönyvvezetõ feladatai az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan 39. Névmódosítási kérelem honosítási eljárásban 40. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos anyakönyvvezetõi feladatok 41. Személyes adatok védelme, közérdekû adatok nyilvánossága, anyakönyvi iratok megtekintése 42. Az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer mûködése (jellemzõk, okirat-kiállítási funkciók, elõállítható okiratok stb.) 43. Illeték- és díjfizetési szabályok az anyakönyvi és házasságkötési eljárásokban 3. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Az anyakönyvi szakvizsga vizsgaszabályzata 1. Egy-egy tanfolyami csoportba legfeljebb 25 fõt lehet beosztani.

733

2. A vizsgabizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerûségérõl és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzõkönyvezni kell. 3. A vizsgabizottság mellett jegyzõkönyvvezetõ mûködik, aki vezeti a jegyzõkönyvet, és a vizsgával járó adminisztrációs feladatokat végzi. 4. Az írásbeli vizsgafeladatok kidolgozására 180 percet kell biztosítani, amelybe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele. Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság egy tagja felügyeli. 5. A szóbeli vizsgán a jelöltnek egy tételt kell húznia. Egy tétel három kérdésbõl áll. A jelölt részére a felkészüléshez legalább húsz percet kell biztosítani. A bizottság a kihúzott tételhez közvetlenül nem kapcsolódó, de a szakvizsga tételei között szereplõ további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségérõl. 6. A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a bizonyítvány minõsítését a két érdemjegy átlagával határozza meg. A bizonyítvány minõsítése: kiválóan megfelelt, ha az átlag jól megfelelt, ha az átlag közepesen megfelelt, ha az átlag megfelelt, ha az átlag

4,51–5,00 3,51–4,50 2,51–3,50 2,00–2,50

7. A jelölt azt a vizsgarészt ismételheti meg, amelybõl elégtelen osztályzatot kapott. 8. A vizsgát meg kell ismételni, ha a jelölt a vizsgáját megszakította, vagy szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsgán való részvételbõl kizárta. 9. A vizsga lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat a jegyzõkönyvben kell rögzíteni. A kifogásról a vizsgabizottság elnöke azonnal dönt. A döntést és a döntésnek a jelölt részérõl történõ tudomásul vételét a jegyzõkönyv tartalmazza. 10. A vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást az eredmény közlésétõl számított három napon belül a vizsgabizottság elnökénél lehet benyújtani, aki arról három munkanapon belül dönt, és errõl a jelöltet írásban tájékoztatja.


734

4. szám

4. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez

Sorszám:

Magyar Köztársaság címere

BIZONYÍTVÁNY

Név: Születési név: Születési helye, ideje: Anyja születési neve: ............... Közigazgatási Hivatalban mûködõ vizsgabizottság elõtt az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet alapján ............ minõsítéssel

ANYAKÖNYVI SZAKVIZSGÁT tett.

Kelt: ..................., ............... év .................. hónap ..... nap

P. H.

............................................ vizsgabizottság elnöke

............................................ vizsgabizottság tagja

.................................................. vizsgabizottság tagja

4. szám


735

5. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez VIZSGANYILVÁNTARTÓ-KÖNYV az anyakönyvi szakvizsgáról A vizsgázó Sorszám

Dátum

szül. helye, ideje, anyja születési neve

neve

munkáltatója

A szakvizsga eredménye

Megjegyzés

6. melléklet a 9/2007. (III. 6.) IRM rendelethez Iktatószám: JEGYZÕKÖNYV 1. Készült a .................... Közigazgatási Hivatalban 200... év ........... hó ..... napján a 9/2007. (III. 6.) IRM rendeletben szabályozott anyakönyvi szakvizsgáról. 2. A polgármester/köztisztviselõ neve: születési helye, ideje: anyja születési neve: lakcíme: munkáltatójának neve és címe: 3. A vizsgázó személyazonosságát ellenõriztem. 4. Bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése: 5. Az írásbeli vizsga osztályzata: 6. A szóbeli vizsga osztályzata: 7. A vizsga átlageredménye: 8. A köztisztviselõ/polgármester az anyakönyvi szakvizsgáról – ............ sorszám alatt .............. minõsítéssel bizonyítványt kapott. 9. Megjegyzések: Kelt: ..................., ..... év .................. hónap ..... nap P. H. .................................. vizsgabizottság elnöke ............................................ vizsgabizottság tagja

.................................................. vizsgabizottság tagja

736


4. szám

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 10/2007. (III. 6.) IRM rendelete az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról

kodik. A helyettesítés eseti vagy legfeljebb hat hónap idõtartamra szól, amely egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítõ anyakönyvvezetõ e minõségének feltüntetésével írja alá.”

Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: At.) 42/A. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el:

4. §

1. § (1) Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-át megelõzõ alcíme helyébe a következõ alcím lép: „Az anyakönyvezés” (2) Az R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hazai anyakönyvezést végzõ kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végzõ hatóság).”

2. § (1) Az R. a 2. §-t megelõzõ alcímmel egészül ki: „Az anyakönyv” (2) Az R. 2. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik: „(3) Külön-külön házassági anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fõvárosi kerületben, ahol több házasságkötõ terem is mûködik, továbbá, ha az anyakönyvvezetõ a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közremûködik házasságkötésnél.”

3. § Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezetõ akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyzõ kérésére a helyettesítésrõl a felügyeletet ellátó közigazgatási hivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak anyakönyvvezetõi közül történõ kijelöléssel gondos-

(1) Az R. 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvvezetõ hivatali felszerelése] „f) az anyakönyv vezetésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal) által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz;” (2) Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a Központi Hivatal által rendszeresített, központilag elõállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.”

5. § Az R. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezetõ illetékes, akinek a mûködési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye. (4) Ha a bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetõ anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.”

6. § (1) Az R. 14. § b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Engedély nélkül iratbetekintési joga van] „b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladata ellátásához szükséges adatszolgáltatással összefüggésben a jegyzõnek és a Központi Hivatal köztisztviselõjének; c) az anyakönyvi és névváltoztatási ügyekben eljáró Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv), valamint az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: állampolgársági ügyekben eljáró szerv) köztisztviselõjének;”

4. szám


(2) Az R. 14. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Engedély nélkül iratbetekintési joga van] „e) az adatvédelmi biztosnak, valamint az állampolgári jogok országgyûlési biztosának és általános helyettesének.”

7. § Az R. 18. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Ha az anyakönyvi eljárásban – ideértve a felettes szerv eljárását is – a kérelmezõ magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott – adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából az iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni. (3) Az a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhellyel rendelkezõ, magát magyar nemzetiségûnek valló, magyar állampolgársággal nem rendelkezõ személy, akinek bevándorlási, illetve letelepedési engedélye van, vagy aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, kérheti, hogy a magyar anyakönyvi bejegyzéseiben az utónevének megfelelõ magyar utónév szerepeljen. (4) A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülõk fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülõk Magyarországon született gyermekérõl az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.”

8. § Az R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezetõ a külföldi bírósági határozatot és a házassági bejegyzésrõl kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából az illetékes közigazgatási hivatalhoz, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõhöz.”

9. § Az R. 38. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

737

„(2) Az anyakönyvvezetõ az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülõi felelõsséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.” 10. § Az R. 41/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az At. 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanúsítvány kiadására a kérelem elõterjesztésének helye szerinti közigazgatási hivatal az illetékes.” 11. § Az R. 55. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az anyakönyvvezetõ, a központi anyakönyvi szerv vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerõs döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerõsen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.” 12. § Az R. 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvvezetõ a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be] „a) az állampolgársági eljárásban történt névmódosítást az anyakönyvvezetõ értesítése alapján, az anyakönyvi ügyekért felelõs miniszter által engedélyezett születési családi vagy utónév megváltoztatását a központi anyakönyvi szerv értesítése alapján;” 13. § Az R. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61. § (1) Az anyakönyvvezetõ a magyar állampolgárság megszerzését a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába más anyakönyvvezetõ – ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv – értesítése alapján jegyzi be. (2) A magyar állampolgárság megszûnését az anyakönyvvezetõ a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be.”

738


Az R. 67. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezetõ – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezetõ, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. (2) A magyar állampolgárság megszûnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.”

15. § Az R. 68. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A halotti anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az anyakönyvvezetõ] „c) a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv vagy más anyakönyvvezetõ értesítése alapján;”

16. § Az R. 81. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „A hazai anyakönyv 81. § (1) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ a születés, a házasságkötés és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat elõre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben (a továbbiakban: hazai anyakönyv) vezeti. (2) A hazai anyakönyv fedõtáblájának elsõ oldala tartalmazza a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság elnevezését, az anyakönyv típusát, azt az idõpontot, amelytõl kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik, az anyakönyv lezárása után az utolsó bejegyzés idõpontját. (3) A hazai anyakönyvet hitelesíteni kell. A hitelesítést a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje végzi el. A hitelesítési záradékot az anyakönyv elsõ, számozatlan oldala tartalmazza. A hitelesítéskor az anyakönyv lapjainak számát számmal és betûvel is fel kell tüntetni. A hitelesítés idõpontját a hitelesítõ feltünteti, a záradékot aláírja, és bélyegzõlenyomatával látja el. (4) A hazai anyakönyvet a 4. §-ban foglaltak szerint kell lezárni. (5) A hazai anyakönyvbe a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ jegyezhet be, helyettes anyakönyvvezetõ nem járhat el.

4. szám

(6) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali felszerelésére – a nemzeti színû vállszalag kivételével – a 10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A körbélyegzõ tartalmazza a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság elnevezését, az anyakönyvvezetõ megjelölést, továbbá a Magyar Köztársaság címerét. (7) A hazai anyakönyv pótlására a 90. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy felettes szervként a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje jár el.”

17. § Az R. a következõ alcímmel és 81/A. és 81/B. §-sal egészül ki: „A hazai anyakönyvezés általános szabályai 81/A. § (1) Hazai anyakönyvezésnek van helye, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van. (2) Ha a hivatalból történõ hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat késõbb feltételezhetõen pótolható, az anyakönyvvezetõ a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követõen azt – helyesbítés és kijavítás mellõzésével – bejegyzi, egyidejûleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi. (3) Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni. (4) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési bejegyzésekre, valamint az azokról vezetett nyilvántartásra, az újból való anyakönyvezésre, az örökbefogadás anyakönyvezésére, továbbá a hatálytalanná vált, megszûnt örökbefogadás anyakönyvezésére, a névmutató vezetésére, az iratnyilvántartásra, az anyakönyvi irattárra, az iratkiadásra és az iratselejtezésre, valamint az adatszolgáltatásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A vér szerinti, illetve a képzelt szülõk adatainak megváltozása esetén a 79–80. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 81/B. § (1) A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet az anyakönyvvezetõ a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, illetõleg az illetékes konzuli tisztviselõ az elsõ diplomáciai postával küldi meg a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõnek. (2) A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvû okiratokat – ha nem-

4. szám


zetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – hiteles magyar nyelvû fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs. (3) A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezõt, illetõleg a felterjesztõt hiánypótlásra felhívja. (4) Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ szerzi be, ha a kérelmezõ az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli. (5) A hazai anyakönyvezés és az utólagos hazai anyakönyvezés során a születés, a házasságkötés és a haláleset idõpontjának megfelelõ állapot szerint kell anyakönyvezni. (6) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplõ valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettõt kíván viselni, a nyilatkozat alapján az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatában a két utónevet kell szerepeltetni.”

18. §

739

során az érintett nyilatkozata – alapján kell a családi nevet feltüntetni. (2) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szereplõ nevet kell az anyakönyvben házassági névként feltüntetni. (3) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Amennyiben a nyilatkozata nem beszerezhetõ, a házassági név rovatot a hazai anyakönyvben és az abból kiállított anyakönyvi kivonaton ki kell húzni. Az érintett késõbb tett nyilatkozata alapján a választott házassági nevet az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell feljegyezni. (4) A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni, ennek hiányában a rovatot ki kell húzni.”

19. § Az R. 83. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni] „a) a község, város vagy megyei jogú város és a megye nevét, illetve a fõváros nevét a fõvárosi kerület számával, a hazai anyakönyvbõl kiállított anyakönyvi okiratok esetén a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság nevét;”

Az R. a következõ alcímmel és 81/C. és 81/D. §-sal egészül ki: „A hazai anyakönyvezésre vonatkozó különös szabályok 81/C. § (1) A hazai anyakönyvezési eljárásban az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintésére, valamint az állampolgárság anyakönyvezésére, az alapbejegyzésre, a helyesbítésre, az adatpótlásra és kiegészítésre, az anyakönyvezett adat kijavítására, az anyakönyvi folyószámra, a helységnév és a külföldi helységnév bejegyzésére, a lakóhely és a családi állapot anyakönyvezésére, az anyakönyvezett adatok összehasonlítására, az üres lapokra, rovatokra és megkezdett bejegyzésekre, valamint a családi állapot és a korábbi házasság megszûnésének igazolására az e rendeletben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülõk születési neve helyett a házassági nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülõk születési nevérõl személyes nyilatkozatot tehet. 81/D. § (1) Születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplõ családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a Csjt. szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplõ családi név nem felel meg a Csjt. szabályainak, a szülõk nyilatkozata – nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése

20. § Az R. 84. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthetõ ki.”

21. § Az R. a következõ 89/B. §-sal egészül ki: „89/B. § (1) Az anyakönyvvezetõk, a közigazgatási hivatalok, a Központi Hivatal, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkereséseket az ASZA rendszeren keresztül juttatják el egymásnak. (2) A jogsegély iránti megkeresés alapján kiállított anyakönyvi okiratot postai úton kell a megkeresõ szerv részére megküldeni. A jogsegélykérelemre adott nemleges választ az ASZA rendszeren keresztül kell továbbítani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplõ elektronikus okirat – amennyiben tartalmazza a küldõ szerv megjelölését,

740


4. szám

a kiadmányozásra jogosult nevét és a kiadmányozás idõpontját – közokiratnak minõsül, azt papír alapon nem kell megküldeni a megkeresett szervnek. Az okiratot a címzettnek – az iratok között történõ elhelyezés céljából – ki kell nyomtatnia. A kinyomtatott példányt el kell látni a fogadó szerv körbélyegzõjével, és az ügyintézõ aláírásával igazolni kell az irat hitelességét. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek naponta legalább egyszer az ASZA rendszer levelezõ alrendszerét megnyitni.”

„3.5. A Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv köztisztviselõje részére bejelenthetõ jogosultságok:”

22. §

(6) Az R. 7. számú melléklete 7.5. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „7.5. A jegyzõ, a közigazgatási hivatal vezetõje, a központi anyakönyvi szerv vezetõje, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje a helyi jogosultságokról nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell:”

Az R. 92. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezetõ, kivéve, ha a gyermek névviselésére a 48. § (1) bekezdése, továbbá a 49. § (2) bekezdése az irányadó.”

23. § (1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép. (3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

24. § (1) Az R. 7. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Hozzáférési jogosultság az illetékes anyakönyvvezetõ, a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ, továbbá a közigazgatási hivatal, a Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított köztisztviselõje (a továbbiakban együtt: jogosult vagy felhasználó) részére biztosítható.” (2) Az R. 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását írásban, az erre kialakított „ASZA jogosultság bejelentõlap”-on kell kérni, és azt a Központi Hivatal vezetõje engedélyezi.” (3) Az R. 7. számú melléklete 3.3. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: „3.3. A jegyzõ, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje részére igényelhetõ jogosultságok:” (4) Az R. 7. számú melléklete 3.5. pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

(5) Az R. 7. számú melléklete a következõ 5.5. ponttal egészül ki: „5.5. A hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ, továbbá a hazai anyakönyvezést végzõ hatóság vezetõje a jogosultság és felhasználói kártya bejelentõ lapját, valamint a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselõje a jogosultság bejelentõ lapját közvetlenül a Központi Hivatalnak küldi meg.”

25. § (1) Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 63. § (1) bekezdés a) pontjában a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv”, b) 64. § (2) bekezdésében a „fõvárosi fõjegyzõ” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ”, c) 72. § (1) bekezdésében a „fõvárosi fõjegyzõ” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ”, d) 87. § (2) bekezdésében a „Belügyminisztérium anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági ügyekben eljáró szerve” szövegrész helyébe a „központi anyakönyvi szerv és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv”, e) 89. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal)” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal”, f) 89/A. § (5) bekezdésében a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „Központi Hivatal” szöveg, az „a települési önkormányzatok” szövegrész helyébe „az anyakönyvvezetõk”, g) 102. § második mondatában a „szerint illetékes idegen állam” szövegrész helyébe a „szerinti idegen állam illetékes”, h) a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „budapesti V. kerületi anyakönyvvezetõnek” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõnek”,

4. szám


i) az IM rendelet 12. § (3) bekezdésében a „szükségesek” szövegrész helyébe a „szükségesek, és az adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban is ellenõrizheti” szöveg lép. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. a) 2. § (2) bekezdésének elsõ mondatában a „fõváros,” szövegrész, b) 7. § (2) bekezdésében a „fõvárosban” szövegrész, c) 22. §-a, d) 31. § (3) bekezdése, e) 61/A. § (2) bekezdése, f) 72. § (3) bekezdése, g) 78. § (3) bekezdése, h) 89. § (5) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész, i) az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (I. 13.) BM rendelet, a 37. § (1)–(4) bekezdése kivételével.

26. § (1) A fõvárosi fõjegyzõ által vezetett hazai anyakönyveket le kell zárni. (2) A fõvárosi fõjegyzõ az õrizetében lévõ anyakönyveket, anyakönyvi névmutatókat, anyakönyvi alapiratokat, egyéb anyakönyvi iratokat a hazai anyakönyvezést végzõ szerv részére a rendelet hatálybalépését követõ tizenötödik napig átadja.

1. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez

„3. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez

Budapesti Rendõr-fõkapitányság bíróság, -i bizonyítvány Budapest doktor egészségügyi engedély felmentés folyószám, -ú folyószám alatt Fõvárosi Fõpolgármesteri Hivatal fõváros, -i gyámhatóság gyámhivatal halotti határozat házassági helyettes hivatal, -i igazgatási Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

= BRFK = bír. = biz. = Bp. = dr. = eü. = eng. = felm. = fsz. = fsz.a. = Fõv.Fõpolg.Hiv. = fõv. = gyámhat. = gyámhiv. = hal. = hat. = ház. = h. = hiv. = ig.

jegyzõkönyv kerület, -i Kormány Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

= jkv. = ker. = Korm.

központi megyei minisztérium, -i osztály országos Országos Rendõr-fõkapitányság Pesti Központi Kerületi Bíróság polgármesteri hivatal ... Regionális Közigazgatási Hivatal

= közp. = m. = min. = oszt. = orsz. = ORFK = PKKB = polg.hiv.

rendõrkapitányság szám alatt számú szociális születési város, -i

= r.kap. = sz.a. = sz. = szoc. = szül. = vár.”

Az anyakönyvezésnél alkalmazható rövidítések alatt anyakönyv anyakönyvi anyakönyvvezetõ Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

= a. = akv. = akvi. = aktõ. = BÁH

741

= IRM

= KEKKH

= ... Reg.Közig. Hiv.

742


4. szám

2. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez „4. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez

Az anyakönyvezésnél alkalmazható feljegyzések, záradékok és egyes bejegyzések szövegmintái 1. Az anyakönyv fedõtáblájának szövegmintái: .......................................... község (város, megyei jogú város, fõváros, fõvárosi .......... kerület) születési (házassági, halotti) anyakönyve .................-tól .................-ig (év, hó, nap) 2. Azonos településen vezetett anyakönyvek megkülönböztetése: Debrecen Megyei Jogú Város „B” jelû házassági anyakönyve ..................-tól ................-ig. 3. Az anyakönyv hitelesítése: a) Ezt az anyakönyvet ................., azaz ....................................... számozott lappal/oldallal hitelesítem. b) Ezt az újrakötött anyakönyvet ............, azaz ............................. számozott lappal/oldallal hitelesítem. c) Az anyakönyv pótlásának hitelesítése: A ........................-i .......................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv megsemmisült (elveszett). Ezt az új anyakönyvet ....................., azaz ............................. számozott lappal/oldallal, ............................., azaz .......................................... alapbejegyzéssel lezárom és hitelesítem. Ezt az anyakönyvet helytelen hitelesítés miatt ......, azaz .............. számozott lappal/oldallal újra hitelesítem. 4. Az anyakönyv lezárása: a) A/Az ............... évi születési (házassági, halotti) anyakönyvet ..............., azaz ........................ alapbejegyzéssel lezárom. b) A/Az ................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv elsõ részét ................, azaz ...................................... alapbejegyzéssel lezárom. c) A/Az ............... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv második részét ............, azaz .................................., az egész évfolyamot .............., azaz ......................... alapbejegyzéssel lezárom. d) Az ....................... évi születési (házassági, halotti) anyakönyvet alapbejegyzés nélkül lezárom. e) A/Az ..... évi születési (házassági, halotti) anyakönyv elsõ részét – új típusú anyakönyv bevezetése miatt – ........, azaz ....................... alapbejegyzéssel lezárom.

4. szám


743

5. A szervezeti változások feljegyzése: Az anyakönyvek nem számozott elsõ oldalára feljegyzendõ szöveg: A/Az ............ évi .............................. anyakönyv ......... fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve. A változást megelõzõen teljesített utolsó anyakönyvi alapbejegyzés után feljegyzendõ szöveg: I. Településegyesítés esetén: A megszûnt település anyakönyvébe: .......................... települést .......... év .................. hó ...... napjával ............................... településhez csatolták. A ........................... évi .................. anyakönyvet ........., azaz .................................... alapbejegyzéssel lezárom. ..................... település .......... év ................. hó ..... napjával ......................... településsel »...............................« néven egyesült. A ....... évi ............ anyakönyvet ......, azaz ................................ alapbejegyzéssel lezárom. II. Új települési önkormányzat alakulása esetén: ...................... települési önkormányzathoz tartozott .................... elnevezésû településrészen .......... év ......................... hó ....... napján önálló önkormányzat alakult. III. Ha a település neve megváltozik: .......................................... település neve ...... évi ................. hó ....... napjával .......................-ra/re változott. 6. A bejegyzés ideje szerinti adatokkal való anyakönyvezés feltüntetése az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába: Az adatok a bejegyzés idõpontjának felelnek meg. 7. Szövegminták a helyesbítésre és kijavításra: a) Az alapbejegyzés helyesbítése: Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába: Helyesbítés: A gyermek születési ideje: 2002. november 18. Helyesbítés: A férj lakóhelye: Hernád. stb. b) Az alapbejegyzés kijavítása: Az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: Kijavítás: A férj és apjának születési családi neve: Kovách, a feleség házassági neve a házasságkötés után: Kovách Olga. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A férj brit állampolgár. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A feleség születési neve: Kiss-Kovács Ibolya, születési helye: Szabadszállás. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elsõ tanú: Tóth István. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt német állampolgár volt. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt lakóhelye: Tata volt. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt családi állapota: özvegy volt, a házastárs és a házasságkötés adatait törlöm. 2002. december 30. XY aktõ.

744


4. szám

c) Az utólagos bejegyzés kijavítása: Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest X. 2002. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest IX. 2002. december 31. XY aktõ. d) Az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzések és záradékok helyesbítése: A 2002. évi születési anyakönyv 205. fsz. bejegyzés után szervezeti változás van feljegyezve. Helyesbítés: A 2002. évi anyakönyv 204. fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve: Ezt a születési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem. Helyesbítés: Ezt az újrakötött szüle tési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem. A 2001. évi házassági anyakönyvet 740, azaz hétszáznegyven Helyesbítés: A 2001. évi házassági anyakönyvet 470, azaz négyszázhetven alapbejegyzéssel lezárom. 8. A külföldi helységnév anyakönyvezése: Beograd (Jugoszlávia) Wien (Ausztria) London (Nagy-Britannia) Oradea (Nagyvárad, Románia) Cluj-Napoca (Kolozsvár, Románia) Los Angeles (California, Amerikai Egyesült Államok) Calgary (Alberta, Kanada) 9. A tévedésbõl üresen maradt lapok és rovatok, valamint a tévedésbõl megkezdett bejegyzések törlése: a) Ezt a tévedésbõl üresen maradt (nyomdai hibás) lapot áthúztam. b) Ezt a tévedésbõl megkezdett alapbejegyzést törlöm. c) (A házasságot a Budai) A zárójel közé tett, tévedésbõl megkezdett utólagos bejegyzést törlöm. 10. A külföldön kötött házasságkötés alapján bekövetkezett névváltoztatás bejegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermek születési családi neve (a házasságkötés napjától): Straub-Kovács (BÁH ház.akv. 25/2007./B. fsz.a.) 2007. április 2. XY aktõ. 11. A tolmács közremûködésének feltüntetése: A feleség magyarul nem ért, tolmácsolás az általa értett lengyel nyelven történt. A férj és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt. 12. A közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodás bejegyzése: I. A házassági anyakönyv a) ,,Megjegyzések” vagy az „Utólagos bejegyzések” rovatába (attól függõen, hogy a házasságkötésnél vagy késõbb történt a megállapodás): A gyermekek születési családi neve: Mátyus b) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve a szülõk újabb megállapodása szerint: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ.

4. szám


745

c) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve a szülõk házassági névviselésének módosítása következtében: Mátyus-Kovács. 2004. szeptember 30. XY aktõ. (Az apa és/vagy az anya házassági névviselési formája megváltozott.) d) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába: A gyermekek születési családi neve az apa és/vagy az anya névváltoztatása következtében: Varga-Kovács. 2004. szeptember 30. XY aktõ. II. A házassági anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába: a) A gyermekek születési családi neve: Mátyus. b) A gyermekek születési családi neve: Kovács. c) A gyermekek születési családi neve: Mátyus-Kovács. d) A gyermekek születési családi neve: Varga-Kovács. 13. Többes szülés bejegyzése: Többes szülés: Ikertestvére a 33. fsz.a. Többes szülés: Ikertestvérei a 32. és 33. fsz.a. 14. Holtnak nyilvánítás vagy a halál tényének bejegyzése a „Megjegyzések” rovatába: a) A Budakörnyéki Bíróság 3.Pk.121/2002. 2002. december 16-án jogerõre emelkedett végzésével holtnak nyilvánította. b) A PKKB 3.Pk.145/2002. sz., 2002. december 16-án jogerõre emelkedett végzésével a halál tényét állapította meg. [A halotti anyakönyvi kivonat Megjegyzés rovatában is szerepeltetni kell.] 15. A haláleset feljegyzése: a) a születési anyakönyvbe: – ha a halálesetet és a születést ugyanott anyakönyvezték: Halálesete a 25/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a halálesetet és a születést különbözõ helyen anyakönyvezték: Halálesete a gyõri 25/2002. hal.fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a nem magyar állampolgár külföldön halt meg: Halálesete Wien (Ausztria) 2007. január 15. Észak-alföldi Reg. Közig. Hiv. 42-1122/2007. 2007. október 1. XY aktõ. b) a házassági anyakönyvbe: – ha a halálesetet és a házasságkötést ugyanott anyakönyvezték: A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a 25/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a halálesetet és a házasságkötést különbözõ helyen anyakönyvezték: A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a gyõri 25/2002. hal.fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. – ha a nem magyar állampolgár halálesete külföldön történt: A férj Oradeaban (Nagyvárad, Románia) 2007. január 1-jén meghalt. Észak-alföldi Reg. Közig. Hiv. 23-1565/2007. 2007. április 14. XY aktõ.

746


4. szám

16. A névváltoztatás: I. A születési anyakönyvben: a) Születési családi név: A gyermek (az apa és a gyermek) születési családi neve: Kiss (IRM/1552/2007.) 2007. április 1. XY aktõ. b) Születési családi és utónév: A gyermek születési családi neve: Tóth, születési utóneve: Mihály (IRM/1551/2007.) 2007. március 20. XY aktõ. Az anya születési családi neve: Szabó, születési utóneve: Csilla (IRM/1662/2007.) 2007. február 20. XY aktõ. c) Születési utónév: A gyermek születési utóneve: Lajos (IRM/1559/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. [A születési anyakönyvi kivonat születési név rovatába a megváltozott születési családi és utónevet kell bejegyezni.] II. A házassági anyakönyvben: a) Születési családi név: A férj születési családi neve: Nagy, házassági neve: Nagy Béla. (IRM/1536/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. [A házasságban a feleség születési nevét viseli.] b) Születési családi és utónév: A férj születési családi és utóneve, házassági neve: Kelemen Károly, a feleség házassági neve: Kelemen Károlyné (IRM/4152/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. c) Születési utónév: A férj születési utóneve: Iván, házassági neve: Balogh Iván. A feleség házassági neve: Balogh Ivánné Kucsera Vilma (IRM/3532/2007.) 2007. február 1. XY aktõ. d) Születési családi név (külföldi állampolgárságú férj esetén): A férj születési családi neve 2007. január 31-tõl Smidt. Dél-dunántúli Reg. Közigazgatási Hivatal 1-1660/3/2007. 2007. február 10. XY aktõ. [A házassági anyakönyvi kivonat születési (és házassági) név rovatába a megváltozott születési (és házassági) családi és utónevet kell bejegyezni.] 17. A házassági névviselési forma módosítása, eltiltás a házassági név viselésétõl: I. Az anyakönyvbe: a) A feleség házassági neve 2002. december 29-tõl Kocsisné Kiss Piroska. 2002. december 30. XY aktõ. A feleség házassági neve 2003. január 21-tõl Kiss Piroska. 2003. január 22. XY aktõ. b) A feleség házassági neve 2002. december 21-tõl Kovács Józsefné Kiss Katalin. 2002. december 22. XY aktõ. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerõre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. 2003. május 1. XY aktõ. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-tõl Kiss Katalin. 2003. szeptember 30. XY aktõ. c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerõre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a bíróság a volt feleséget a névviseléstõl eltiltotta, házassági neve ezentúl Szabó Margit. 2003. április 15. XY aktõ. d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétõl Kiss-Kovács József. 2004. július 1. XY aktõ. e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerõre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 2004. december 30. XY aktõ.

4. szám


747

II. Az anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába: a) A feleség házassági neve 2002. december 29-tõl Kocsisné Kiss Piroska. 2003. január 21-tõl Kiss Piroska. b) A feleség házassági neve 2002. december 21-tõl Kovács Józsefné Kiss Katalin. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerõre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-tõl Kiss Katalin. c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerõre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a volt feleség házassági neve ezentúl Szabó Margit. d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétõl Kiss-Kovács József. e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerõre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 18. A személyi azonosító változása: Kijavítás: A feleség személyi azonosítója: 2 361221 5446. 2007. január 30. (KEKKH 432-1552/2007.) XY aktõ. 19. A külföldi, az ismeretlen állampolgárság, hontalanság bejegyzése, a magyar állampolgárság megszerzésének és megszûnésének feljegyzése: a) A születési anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: Az apa lengyel, az anya brit állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az anya szlovák állampolgár. Az apa az Amerikai Egyesült Államok állampolgára. Az apa, az anya és a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa és az anya venezuelai állampolgárok, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa hontalan, az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa és az anya hontalan, a gyermek állampolgársága ismeretlen. Az apa belga, az anya francia, a gyermek magyar állampolgár (örökbefogadás esetén). Az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. (A gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték.) – Az „Utólagos bejegyzés” rovatba: Az apa, az anya és a gyermek a magyar állampolgárságot megszerezte (BÁH 106-Á-25/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. A gyermek magyar állampolgár. (BÁH 106-Á-122/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. (Hontalan szülõk gyermekérõl az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapította, hogy magyar állampolgár.) A gyermek román állampolgár. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 03-4512/2007. sz. 2007. január 20. XY aktõ. (Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságának feljegyzése, külföldi okirat alapján.) A gyermek magyar állampolgársága ........... év ........................... hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-111/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. A gyermek és az anya/apa magyar állampolgársága .......... év ...................... hó ...... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-211/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Az apa, az anya és a gyermek magyar állampolgársága ............ év ......................... hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-411/2006.) 2006. december 30. XY aktõ.

748


4. szám

Az apa/anya magyar állampolgársága ............ év ......................... hó ........ napján megszûnt. (BÁH 106-Á-511/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Az apa és az anya magyar állampolgársága ......... év ............................. hó ....... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-711/2006.) 2006. december 30. XY aktõ. Kijavítás: Az apa/anya külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi állampolgárként anyakönyvezett szülõrõl késõbb kiderül, hogy a gyermek születésekor magyar állampolgársággal is rendelkezett.] A gyermek ismeretlen/külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. 2005. május 30. XY aktõ. [Külföldi állampolgárságú anyától született gyermekre utólag teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot tett magyar állampolgárságú férfi, illetve apaságát bíróság állapította meg.] b) A házassági anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: A férj svéd állampolgár. A feleség norvég állampolgár. A férj tajvani lakos. (Tajvani állampolgárság nem jegyezhetõ be.) – Az „Utólagos bejegyzés” rovatba: A férj a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-1213/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. A feleség/férj magyar állampolgársága ......... év ............................ hó ........ napján megszûnt. (BÁH 106-Á-321/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. A férj és a feleség magyar állampolgársága ........ év ........................ hó ..... napján megszûnt. (BÁH 106-Á-621/2005.) 2005. december 30. XY aktõ. Kijavítás: A férj/feleség külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi állampolgárként anyakönyvezett félrõl késõbb kiderül, hogy a házasságkötéskor magyar állampolgársággal is rendelkezett.] c) A halotti anyakönyvbe: – A „Megjegyzés” rovatba: Az elhalt állampolgársága ismeretlen. Az elhalt hontalan volt. Az elhalt szerb állampolgár volt. – Az „Utólagos bejegyzések” rovatba: Kijavítás: Az elhalt francia állampolgár volt. 2002. december 16. XY aktõ. Az elhalt a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-5499/2005.) 2005. december 16. XY aktõ. Kijavítás: Az elhalt külföldi/ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. XY aktõ. [A külföldi/ismeretlen állampolgárként anyakönyvezett elhaltról késõbb kiderül, hogy a haláleset idõpontjában magyar állampolgársággal (is) rendelkezett, vagy igazolták az ismeretlen állampolgárságú elhalt külföldi állampolgárságát.]

4. szám


749

Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 31-907/2007. 2007. május 30. XY aktõ. [Az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett elhalt külföldi állampolgárságát késõbb igazolták. Az elrendelõ közigazgatási hivatal megnevezését, ügyszámát, a bejegyzés dátumát és a bejegyzést teljesítõ anyakönyvvezetõ nevét a kivonat Megjegyzések rovatában nem lehet feltüntetni.] 20. A házasság felbontásának anyakönyvezése: a) A házasságot a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2002. november 1-jén jogerõre emelkedett 2.P.21.515/2002/3. sz. ítéletével felbontotta. 2002. december 30. XY aktõ. b) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2002. november 1-jén jogerõre emelkedett BA-22-25/2002. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség neve 2002. december 30-tól Kissová Rita. Dél-dunántúli Reg. Közig. Hiv. 33-125/2002. sz. 2003. január 15. XY aktõ. [A volt feleség nem magyar állampolgár, névviselésérõl a külföldi bíróság rendelkezett.] c) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2006. november 1-jén jogerõre emelkedett BA-22-25/2006. sz. ítéletével felbontotta. 2006. december 22. XY aktõ. [A házasságfelbontás feljegyzésére a Brüsszel II. egyezményt kell alkalmazni.] 21. Utólagos bejegyzések a halotti anyakönyvbe: a) Az elhalt születési családi és utóneve: Varga Attila, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Debrecen II., személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Vác, a haláleset ideje: 2000. november 20., lakóhelye: Tura, apjának születési családi és utóneve: Varga Béla, anyjának születési családi és utóneve: Kiss Éva. Pest m. RFK 125/2002. 2002. december 30. XY aktõ. b) A holtnak nyilvánítást a Bicskei Városi Bíróság Pk.5478/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatálytalanította, a bejegyzést törlöm. A haláleset anyakönyvezése Mór hal.akv. 24/2001. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a bejegyzést törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. 22. A halotti anyakönyv utólagos bejegyzése alapján a születési (házassági) anyakönyv utólagos bejegyzésének kijavítása: Kijavítás: A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerõre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a gyermek (férj, feleség) halálesetét tartalmazó utólagos bejegyzést törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. 23. A születés újból való anyakönyvezése: a) „Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Érdi gyámhiv. 125/2002. sz.) törlöm. A születést 15/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varró. 2002. december 30. XY aktõ. Az anya adatait örökbefogadás miatt (Soproni Gyámhiv. 5478/2002. sz.) törlöm. A születést 6598/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ. Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi és utónevét örökbefogadás miatt (Budaörsi Gyámhiv. 235/2002. sz.) törlöm. A születést 777/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Szabó Máté. 2002. december 30. XY aktõ.

750


4. szám

Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi nevét örökbefogadás, valamint képzelt apa megállapítása miatt (Váci Gyámhiv. 999/2002. sz.) törlöm. A születést 333/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Fehér. 2002. december 30. XY aktõ. b) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apaság vélelmének megdöntése miatt (Szegedi Városi Bíróság P.1235/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Urbán. 2002. december 30. XY aktõ. c) A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Nyírbátori Gyámhiv. 852/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kecskés. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Hevesi Gyámhiv. 444/2002. sz.) törlöm. A születést 745/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Takács. 2002. december 30. XY aktõ. d) A képzelt apa adatait az apaság megállapítása miatt (Ceglédi Városi Bíróság P.321/2002. sz.) törlöm. A születést 555/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kelemen. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét az anya utólagos házasságkötése miatt (Paksi aktõ. 65/2002. fsz.) törlöm. A születést 951/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Papp. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülõk megállapítása miatt (Szeghalmi Városi Bíróság P.852/2002. sz.) törlöm. A születést 33/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Tóth. 2002. december 30. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (székesfehérvári aktõ. 23-65/2001. sz.) törlöm. A születést 385/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varga. 2002. december 2. XY aktõ. A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (telki aktõ. 23-65/2007. sz.) törlöm. A gyermek születési családi neve: Varga. Közép-magyarországi Reg. Közig. Hiv. 31-36/2007. A születést 25/2007. fsz.a. újból anyakönyveztem. 2007. január 22. XY aktõ. [Az alapbejegyzésben képzelt apa szerepel, és az elismerõ apa külföldi állampolgár.] Az apa, az anya adatait, a gyermek születési családi és utónevét az örökbefogadás megszûnése miatt (Ózdi Gyámhiv. 111/2002. sz.) törlöm. A születést 888/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Molnár János. 2002. december 30. XY aktõ. f) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apa halálesetének 1997. április 15. napjával megállapított ideje miatt (Szekszárdi Városi Bíróság Pk.11223/2002. sz.) törlöm. A születést 741/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Vértes. 2002. december 30. XY aktõ. g) Az anya adatait és a gyermek születési családi és utónevét az anyaság vélelmének megdöntése és az anya személyének megállapítása miatt (Egri Városi Bíróság Pk.55852/2002. sz.) törlöm. A születést 52/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve Kovács Éva. 2002. december 30. XY aktõ. h) A bejegyzés szabálytalan, kettõs anyakönyvezés miatt törlöm. A születés szabályszerûen anyakönyvezve 507/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ.

4. szám


751

24. A házasság és haláleset újból való anyakönyvezése: A bejegyzést teljes hatályú apai elismerés (az apaság vélelmének bírósági megdöntése stb.) miatt törlöm. A házasságkötést 45/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A férj születési családi és utóneve: Kormos István, a férj apjának születési családi és utóneve: Kormos Béla. 2002. december 30. XY aktõ. A bejegyzést az elhalt születési bejegyzésének újbóli anyakönyvezése miatt törlöm. A halálesetet újból anyakönyveztem 98/2002. fsz.a. Az elhalt születési családi és utóneve: Vámos Mihály, az elhalt apjának születési családi és utóneve: Vámos Péter. 2002. december 30. XY aktõ. 25. Az anyakönyvi bejegyzést nem az illetékes vagy nem anyakönyvvezetõ teljesítette, továbbá ha az alapbejegyzést kijavítással nem lehet helyrehozni: Az alapbejegyzést illetékesség hiánya miatt törlöm. A születést a kecskeméti aktõ. 548/2002. fsz.a. anyakönyvezte. 2002. december 30. XY aktõ. Az alapbejegyzést szabálytalan anyakönyvezés miatt törlöm, a szabályszerû anyakönyvezés 789/2002. fsz.a. megtörtént. 2002. december 30. XY aktõ. Az alapbejegyzést téves adatok miatt törlöm, és azt újból anyakönyveztem 756/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. A bejegyzést szabálytalan, kettõs anyakönyvezés miatt törlöm. A születés (haláleset) szabályszerûen anyakönyvezve: 586/2002. fsz.a. 2002. december 30. XY aktõ. 26. Az örökbefogadás anyakönyvezése: I. Az örökbefogadás tényének anyakönyvezése: A születési anyakönyv „utólagos bejegyzések” rovatába: a) ,,A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Makói Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. XY aktõ. b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Tamási Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. XY aktõ. c) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Szigetvári Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. Az örökbefogadást tartalmazó téves utólagos bejegyzést törlöm és újból bejegyzem: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél örökbe fogadta (Békési Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. XY aktõ. II. Örökbefogadás anyakönyvezése vér szerinti szülõkként: A születési anyakönyv „utólagos bejegyzések” rovatába: A szülõk adatait és a gyermek születési családi (és utó-) nevét örökbefogadás miatt (Tatai Gyámhiv. 578/2002. sz.) törlöm. A születést 95/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Lakatos (Éva). 2002. december 30. XY aktõ. 27. A hatálytalanná vált, megszûnt örökbefogadás anyakönyvezése: a) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Gyöngyösi Gyámhiv. 21/2002. sz.). Az .....-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás hatálytalanná válása miatt (Egri Városi Bíróság P.854/2002. sz.) törlöm, a születést 77/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. XY aktõ.

752


4. szám

b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Siófoki Gyámhiv. 546/2002. sz.) A gyermek születési családi neve: Kiss. Az ....................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás részbeni hatálytalanná válása miatt (Kaposvári Városi Bíróság P.12345/2002. sz.) törlöm. A születést 8/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. XY aktõ. Az újbóli anyakönyvezés megtörténte után az „Utólagos bejegyzések” rovatba feljegyzendõ: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél (vagy Kiss Pál) örökbe fogadta (Ibrányi Gyámhiv. 23/2002. sz.). 2002. december 31. XY aktõ. c) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Fehérgyarmati Gyámhiv. 58/2002. sz.). Az .........................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás megszûnése miatt [Nyíregyházi Városi Bíróság (Gyámhiv.) ............./2002. sz.] törlöm. 2002. december 30. XY aktõ. d) A szülõk adatait, valamint a gyermek születési családi (és utó-) nevét az örökbefogadás megszûnése miatt (Veszprémi Városi Bíróság P.12547/2002. sz.) törlöm. A születést 4/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Laczkó (Ferenc). 2002. december 30. XY aktõ. 28. A vér szerinti szülõk adatainak megváltozása: Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Debreceni Városi Bíróság P.22335/2002. sz.), valamint teljes hatályú apai elismerés miatt (gyõri aktõ. 87-2/2002. sz.) törlöm. A születést 54/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Lukács. 2002. december 30. XY aktõ. Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Tatabányai Városi Bíróság P.44889/2002. sz.), valamint az anya utólagos házasságkötése miatt (fóti aktõ. 2-15/2002. sz.) törlöm. A születést 17/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Pikler. 2002. december 30. XY aktõ. 29. Képzelt szülõ(k) adatainak törlése: A szülõk adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülõk megállapítása miatt (Salgótarjáni Városi Bíróság P.74569/2002. sz.) törlöm. A születést 98/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Ménesi. 2002. december 30. XY aktõ. 30. Megkülönböztetõ betûjel megerõsítése, illetve feljegyzése: a) A gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B. stb.). 2002. december 5. XY aktõ. b) Az apa és a gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B.). 2002. december 5. XY aktõ. 31. Kisebbségi nyelven történõ házasságkötés: A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt. [A házassági anyakönyvi kivonaton nem kell feltüntetni.] 32. Kisebbségi utónévre, valamint a családi név kisebbségi anyanyelvi szabályok szerinti módra történõ kijavítása: Kijavítás: A gyermek utóneve: Josef (Iosif, Josip, Jozef stb.). 2002. december 16. XY aktõ. Kijavítás: A gyermek családi neve: Tóthová (Papadimitrou, Popova, Sikorski stb.). 2002. december 16. XY aktõ. 33. A magyar állampolgárság megszerzésével egyidejûleg történt névmódosítás bejegyzése a születési és házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: a) A gyermek és az apa születési családi neve: Kis (BÁH 106-Á-4222/2004.). 2004. november 12. XY aktõ. b) A férj/feleség születési családi neve: Szabó (BÁH 106-Á-2241/2004.). 2004. november 22. XY aktõ. [Az anyakönyvi kivonatba a megváltozott születési nevet kell bejegyezni.]


4. szám

753

34. Az anyakönyvi bejegyzés idõpontjának feltüntetése a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatába, amennyiben a házasságkötés anyakönyvezésére a házasságkötést követõen kerül sor: A bejegyzés ideje: 2005. május 30. 35. A gyermek neme és ezzel összefüggésben utóneve megváltozásának feljegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába: Kijavítás: a gyermek neme fiú, utóneve Áron. 2005. május 30. XY aktõ. ” 3. melléklet a 10/2007. (III. 6.) IRM rendelethez „6. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez Az ASZA rendszeren keresztül igényelhetõ, központilag elõállított anyakönyvi nyomtatványok, valamint a biztonsági tintával töltött íróeszköz igénylése és kezelése

a) típus (anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok gyártási hibáinak legalább szúrópróba szerinti ellenõrzése), b) tartomány (elsõ és utolsó okmány azonosítójának ellenõrzése), c) darabszám (csomag leszámlálása) szerint. Az ellenõrzés alapján feltárt eltérésekrõl (hiány vagy többlet) jegyzõkönyvet kell készíteni három példányban. A jegyzõkönyv egy példánya a nyomdáé, egy a Központi Hivatalé, egy példányt pedig irattározni kell. Az eltérések rendezésére a nyomda intézkedik.

Nyomtatványtípusok Anyakönyvek: a) Születési anyakönyv b) Házassági anyakönyv c) Halotti anyakönyv Anyakönyvi kivonatok: a) Születési anyakönyvi kivonat b) Házassági anyakönyvi kivonat c) Halotti anyakönyvi kivonat d) Nemzetiségi születési anyakönyvi kivonat e) Nemzetiségi házassági anyakönyvi kivonat f) Nemzetiségi halotti anyakönyvi kivonat g) Nemzetközi születési anyakönyvi kivonat h) Nemzetközi házassági anyakönyvi kivonat i) Nemzetközi halotti anyakönyvi kivonat

Az anyakönyvi nyomtatványok igénylése Évi egyszeri rendes okmányigénylés Az anyakönyvi biankó okmányokat az anyakönyvvezetõ igényli az ASZA rendszeren keresztül az éves várható felhasználást figyelembe véve.

Bevételezés A megrendelt anyakönyvi biankó okmányok szállításáról az azokat kiállító nyomda gondoskodik. A nyomdától kiadási jegyzõkönyvvel érkezõ küldeményt, iktatókönyvben történõ érkeztetés után a küldeményhez mellékelt kísérõjegyzék, valamint az ASZA rendszer okmánynyilvántartása alapján ellenõrizni kell

Hibás, selejtes okmányok kezelése Biankó okmányok érvénytelenítése A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokat áthúzással, pecsételéssel vagy – az anyakönyveket kivéve – átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített okmányokról jegyzõkönyvet kell kiállítani. A jegyzõkönyvet és a típusonként, illetve nyomdai hibás/gyártási hibás bontásban szétválogatott okmányokat a nyomda részére tételes kísérõjegyzékkel ellátva, az ASZA rendszeren történõ átvezetést követõen az Állami Futárszolgálat útján kell továbbítani. A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokról kiállított jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: a) a polgármesteri hivatal (a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezetének) megnevezését és címét, b) az anyakönyvvezetõ nevét, c) az okmányok típusát és azonosítóját, d) az érvénytelenítés pontos idõpontját. A polgármesteri hivatalnál, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezeténél selejtezendõ okmányok kezelése A bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetõk. Amennyiben a hitelesítést és az elsõ bejegyzést követõen az anyakönyvvezetõ az anyakönyvben nyomdai/gyártási hibát észlel, a hibás oldalt/oldalakat áthúzással, pecsételéssel érvényteleníti, és a bejegyzéseket a hibátlan oldalon folytatja tovább. Ha az anyakönyvnek már nincs hibátlan oldala, az anyakönyvvezetõ azt lezárja. A polgármesteri hivatalban, valamint a hazai anyakönyvezést végzõ szervnél selejtezhetõ okmányok (hibás adattal kitöltött, továbbá a megszemélyesítés során megsérült

754


4. szám

anyakönyvi kivonatok) selejtezését a jegyzõ, illetve a hazai anyakönyvezést végzõ anyakönyvvezetõ hivatali szervezetének vezetõje engedélyével lehet megkezdeni. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A megsemmisítés megtörténtérõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni.

„2. § A fogvatartott az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérõen egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka engedélyezi, a fogvatartott a várható költségeket – ideértve a szállítás költségeit is – megelõlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja.”

Az anyakönyvi okmányok tárolása

2. §

Az okmányokat biztonságos körülmények között, típusonként elkülönítve, tûzvédelmi szempontokból is megfelelõ helyen kell tárolni.

(1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

A biztonsági tintával töltött íróeszközök igénylése A biztonsági tintával töltött íróeszközt az ASZA rendszeren keresztül lehet megrendelni. A rendelést az évi egyszeri rendes okmányigényléssel együtt kell továbbítani.”

„(1) A fogvatartottak részére biztosítani kell évente tüdõszûrésen (ernyõképszûrés), fogászati szûrésen, a nõknek nõgyógyászati szûrésen való részvétel lehetõségét.” (2) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A HIV szûrõvizsgálat a bv. orvos tájékoztatását követõen önkéntes alapon, a fogvatartott kérésére végezhetõ. Az eljárási rend betartásával lehetõség van anonim szûrõvizsgálatra is. A szûrõvizsgálatot a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumok végzik.” (3) Az R. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 11/2007. (III. 7.) IRM rendelete a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról*

„(4) Az egyéb szûrõvizsgálatokra a külön jogszabályok az irányadók.”

3. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában foglaltakra – az egészségügyi miniszterrel és a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. §

Az R. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fogvatartott részére a fogvatartás ideje alatt kérelmére, illetve szabaduláskor ki kell adni kórházi zárójelentésének egy példányát, valamint azokat az orvosi leleteket, illetve másolatukat, amelyek az egészségi állapotának megítélésében fontosak, vagy amelyekre a fogvatartott, illetve a szabaduló igényt tart. A fogvatartás ideje alatt kiadott dokumentumok elvesztéséért, megsemmisüléséért, eltûnéséért, megrongálódásáért a bv. intézetet felelõsség nem terheli.”

A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

4. §

* Az Igazságügyi Közlöny 1998. évi 4. száma.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 1. §-ának (5) bekezdése.

4. szám


Az igazságügyi és rendészeti miniszter 12/2007. (III. 13.) IRM rendelete a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól

A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

Alapvetõ rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztetõ fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztetõ jelzést adó készülék): a gépjármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztetõ jelzést adó készülék: a jármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekû feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása, nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme.

2. § (1) A gépjármûre megkülönböztetõ jelzést adó készüléket, valamint a jármûre figyelmeztetõ jelzést adó készüléket – a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzembentartott azon gépjármûvekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekû feladatokat ellátják.

755

A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentõszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgõsségi betegellátást végzõ gépjármûveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tûzoltóság, a Rendõrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határõrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjármûveire, c) a rendõrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjármûveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjármûvére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjármûveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérõ, zárt csoportban közlekedõ (közrefogott) gépjármûvekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjármûvekben a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható.

4. § (1) Megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgõsségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgõsségi betegellátást végzõ szervek, illetve a bányamentõ szolgálatok, b) a közmûvek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végzõ szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja alá nem tartozó, a Rendõrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóság, a tûzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfõbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végzõ Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjármûvekre adható.

756


4. szám

(2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármû mûszaki érvényességéig adható.

gépjármûveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)–f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévõ hivatali gépjármûveinél.

5. §

A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használata

(1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet elsõ fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)–c) pontjaiban felsorolt szervek gépjármûveire a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság, b) d)–j) pontjaiban meghatározott szervek gépjármûveire az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el.

7. §

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban elsõ fokon a) a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez – szakterületüknek megfelelõen – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság elõzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekû feladatnak.

A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével – csak olyan gépjármûre szerelhetõ fel, amelynek üzemeltetõjét, üzemeltetési célját a gépjármûvön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstõl számított tizenöt napon belül a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésével egyidejûleg a feliratot, jelzést a gépjármûvön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendõrség védett személyeket szállító, kísérõ, biztosító gépjármûveinél, a 3. § (1) bekezdés d)–e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjármûveinél, a 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott szervek bûnüldözési célból üzemeltetett

(1) A gépjármûre felszerelt megkülönböztetõ jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármû megkülönböztetõ jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak mûködtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelõs személy elrendeli, vagy b) a felvezetõ rendõrségi gépjármûvet követve közlekedik. (3) A megkülönböztetõ jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjármûvein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során – a jogszabályi feltételek betartása mellett – lehet mûködtetni. (4) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgõs betegszállítást végzõ szervek az Országos Mentõszolgálat regionális mentõszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendõrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztetõ jelzést adó készüléket használó gépjármû vezetõje a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a mûködtetést megelõzõen – ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszûnését követõen –, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelõ más okmányban rögzíteni. A szerv vezetõje gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenõrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjármûvezetõje a megkülönböztetõ jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történõ használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjármûvet a megkülönböztetõ jelzést adó készülék mûködtetésének idõtartama alatt – a 3. § (1) bekezdés d)–e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjármûvek kivételével – csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban elõírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

4. szám


(2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztetõ fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a gépjármûre felszerelni.

A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata

757

(2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenõrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A jármûre felszerelt figyelmeztetõ jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni.

9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmû építésére, ellenõrzésére, fenntartására (javítására), illetõleg tisztítására szolgáló jármûre, b) a kommunális szemétszállítást végzõ jármûre, c) a jogszabályban elõírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármûre, és jármûszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezõgazdasági erõgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító jármûre, ha annak használatát az engedélyben elõírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó jármûre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély elõírja. (2) Az (1) bekezdés e)–f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztetõ jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a jármûre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó jármûvet rendszeresen kísérõ, b) az elromlott jármû vontatását vagy a közúton elromlott jármû hibaelhárítását rendszeresen végzõ jármûre adható, ha a jármû üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármû üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelését elsõ fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendõrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendõrfõkapitányság engedélyezi.

A megkülönböztetõ jelzést adó és a figyelmeztetõ jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármû üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának idõpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyezõ, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytõl számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a jármûnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta idõpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történõ bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztetõ, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztetõ jelzésre vonatkozóan – a meghosszabbítás kivételével – a jármû mûszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidõvel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak, és a kérelmezõ az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idõ lejártának napja elõtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)–f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a jármûnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történõ bejegyzéséig a megkülönböztetõ és a figyelmeztetõ jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása

11. § 13. § (1) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármû mûszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság idõtartamát azzal megegyezõen kell megállapítani.

(1) A hatóság a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

758


a) a jármû, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, mûszaki elõírásokat megszegi, c) a jármû üzembentartási célja megváltozott, d) a jármûvet a forgalomból kivonták, e) a jármû üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármû üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétõl számított tizenöt napon belül az engedélyezõ hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztetõ jelzést adó készülék vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendõrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármûvek tekintetében az a rendõrkapitányság illetékes, ahol a jármû forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések

4. szám

szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztetõ jelzést, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a jármûnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 13/2007. (III. 13.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/K. §-ának (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának n) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Rendõrség, a Határõrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti oktatási intézmények (a továbbiakban együtt: vagyonkezelõ szerv) tárgyi eszközeit és készleteit a rendészetért, határrendészetért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilváníthatja feleslegessé. 2. § A tárgyi eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítására a vagyonkezelõ szerv az 1. mellékletben meghatározott adatlapon tesz javaslatot.

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendõr-fõkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról

3. § (1) A tárgyi eszközöket, készleteket a miniszter feleslegessé nyilváníthatja, ha: a) azok rendeltetésszerûen használhatóak, azonban a feladatellátás módja nem teszi szükségessé azok használatát, illetõleg a rendészeti feladatok magas színvonalú ellátása más tárgyi eszközökkel, készletekkel hatékonyabban megoldható és azok megvételére nincs piaci igény,

4. szám


b) korszerûtlensége, elhasználódása vagy nagymértékû károsodása következtében rendeltetésszerûen nem használható, vagy felújítása nem gazdaságos. (2) A miniszter döntését az 1. mellékletben meghatározott adatlapon rögzíti, majd ezt követõen arról tájékoztatja a vagyonkezelõ szervet. 4. § A vagyonkezelõ szerv a miniszter által feleslegesnek minõsített nyilvánított tárgyi eszközök és készletek listáját honlapján 30 napra közzéteszi, amely határidõn belül a központi költségvetési szervek bejelenthetik hasznosítási igényüket.

759 6. §

(1) A tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adásról szóló megállapodást az igények elbírálását követõen a vagyonkezelõ szerv a nyertes igénylõvel haladéktalanul megköti. (2) A megállapodás tartalmazza a térítésmentesen átadott vagyontárgyak pontos megnevezését, mennyiségét, bruttó és nettó nyilvántartási értékét, az átadás jogcímét, az átvevõ szervezet megnevezését, a felhasználás célját, valamint azt, hogy a térítésmentesen kapott vagyontárgyak a gazdasági tevékenységük keretében nem használhatóak.

5. §

7. §

(1) A központi költségvetési szervek által hasznosításra nem kerülõ feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek listáját a vagyonkezelõ szerv 30 napra a honlapján közzéteszi. A listán szereplõ eszközökre és készletekre az Áht. 109/K. §-a (12) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott szervek és intézmények (a továbbiakban: igénylõk) jelenthetik be hasznosítási igényt. (2) Az igénylõk hasznosítási igényüket a honlapon történõ közzétételtõl számított 30 napos határidõvel jelenthetik be a vagyonkezelõ szervnél. (3) A közzétételnek tartalmaznia kell az igény elbírálásának határidejét, szempontjait, valamint az átadás formáját (tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adás).

(1) A felesleges eszközök térítésmentes átadását követõ 30 napon belül a vagyonkezelõ szerv a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében az átadott vagyonelemekrõl részletesen tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelõs szerv, valamint a 2. melléklet szerinti adatlapon a rendészetért felelõs minisztériumot. (2) A megküldött tájékoztatáshoz csatolni kell az 1. melléklet szerint kitöltött adatlap másolatát is.

8. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám: Kérelem tárgyi eszköz, illetve készlet feleslegessé nyilvánítására A felesleges eszközzé nyilvánítást kezdeményezõ szerv megnevezése A tárgyi eszköz, illetve készlet – megnevezése – mennyisége – bruttó nyilvántartási érték – nettó nyilvántartási érték Indokolás a feleslegessé nyilvánításhoz Kérem a fent megnevezett eszközöknek, illetve készleteknek a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítását: ................................................................ a kérelmezõ vagyonkezelõ szerv Kelt: .........., év ............ hó ....... nap


760

4. szám

A fent megnevezett eszközöket, illetve készleteket a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítom:

A fent megnevezett eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítását elutasítom:

............................................................... igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, ..... év ........... hó ... nap

2. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám: Adatlap felesleges eszközök térítésmentes átadásáról

Az átadást kezdeményezõ szerv megnevezése A kedvezményezett szervezet neve Az átadott tárgyi eszközök, illetve készletek – megnevezése – mennyisége – bruttó nyilvántartási érték – nettó nyilvántartási érték Az átadás célja Az eszköz, illetve készlet átadásának tényleges idõpontja

Kelt: ........................, .............. év .............. hó .......... nap

..................................................... gazdasági vezetõ

4. szám


Az igazságügyi és rendészeti miniszter 14/2007. (III. 13.) IRM rendelete a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § (1) A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „d) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 10. § (5), (7) és (8) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a a (2) bekezdés kivételével, 15. § (1) bekezdése, 16. §-a az (5) és (7) bekezdés kivételével, 17. §-a, 18. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint 19. § (1) bekezdés b) pontja a Tanács a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós mûsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK irányelvének – a 97/36/EK irányelvvel módosított – 10–21. cikke vonatkozásában;” (2) Az IM rendelet 1. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „f) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 14. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, 15. és 17. §-a, valamint az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl

761

szóló 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet 3. §-a, 4. § (1) és (2) bekezdése, 5. § (1) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, 6. § (2)–(4), (7) és (8) bekezdése, 7. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdése, továbbá 11. §-a – a gyógyszerek reklámozását és ismertetését illetõen – az Európai Parlament és a Tanács az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérõl szóló 2001/83/EK irányelvének – a 2004/27/EK irányelvvel módosított – 86–100. cikke vonatkozásában;” (3) Az IM rendelet 1. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „i) a távollévõk között kötött szerzõdésekrõl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (9) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a távollevõk között kötött szerzõdések esetén a fogyasztók védelmérõl szóló – a 2002/65/EK irányelvvel módosított – 97/7/EK irányelve vonatkozásában;” (4) Az IM rendelet 1. § l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelve mellékletében meghatározott irányelvekkel az összeegyeztethetõséget a következõ jogszabályok teremtik meg:] „l) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzõdésekrõl szóló 2005. évi XXV. törvény, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (2) bekezdése, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. § (9) bekezdése az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történõ forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelve vonatkozásában.”

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról szóló 12/2005. (VI. 23.) IM rendelet.

762


Az igazságügyi és rendészeti miniszter 15/2007. (III. 13.) IRM rendelete az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 42. § b) és d) pontjában, valamint a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) és m) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva – a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel és az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól

4. szám

(a továbbiakban: R.2.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A díjat – ideértve a fellebbezés díját is – az adatszolgáltató által megjelölt elõirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni. A díjfizetési kötelezettség az eljárás megindításával egyidejûleg bankkártyával is teljesíthetõ, ha az adatszolgáltató hatóságnál az ehhez szükséges mûszaki feltételek rendelkezésre állnak.”

4. § Az R.2. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 5. § Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

1. § (1) A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A nem elektronikus úton kezdeményezett közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításával egyidejûleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthetõ, ha az ehhez szükséges mûszaki feltételek az okmányirodán rendelkezésre állnak.” (2) Az R.1. 4. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendeletben meghatározott díjak tekintetében] „d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában foglaltakat,” [kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni.] 2. § Az R.1. 1–3. mellékletei helyébe e rendelet 1–3. mellékletei lépnek. A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról 3. § A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet

Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról 6. § (1) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: R.3.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya kiterjed azokra a természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetekre, amelyek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából adatszolgáltatást igényelnek (a továbbiakban: adatigénylõ).” (2) Az R.3. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Nem kell díjat fizetni az adatigénylõ saját adatairól bármilyen formában történõ tájékoztatásáért.”

7. § Az R.3. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A díj összegét – az adatszolgáltatással érintett személyek számától függõen – a melléklet alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) állapítja meg.

4. szám


(2) Az adatszolgáltatási ügyben hozott elsõ fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 5000 Ft.”

763

d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában, e) a behajtásra az Itv. 88. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.”

8. § 11. § Az R.3. 4. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: [A díjat akkor is meg kell fizetni, ha] „c) az adatszolgáltatás során közölt adatok megegyeznek az adatigénylõ által ismert adatokkal.”

Az R.3. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

12. § 9. § Az R.3. 6. §-a a következõ új (1) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (1) és (2) bekezdés megjelölése (2) és (3) bekezdésre változik: „(1) E rendelet alkalmazásában elõzetes tájékoztatásnak minõsül a csoportképzõ ismérvek alapján megállapított tételszámövezetnek az adatigénylõvel történõ közlése.”

10. § Az R.3. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdésében, b) a külföldre történõ adatszolgáltatás díjának beszedésére – ideértve a külföldi adatigénylõ által közvetlenül a magyar nyilvántartó szervhez benyújtott kérelmeket is – a kézbesítési meghatalmazott útján történõ kézbesítés kivételével az Itv. 73. § (8) bekezdésében, az Itv. 73. § (9) bekezdés a) pontjában és (10) bekezdésében, c) a jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. § (1) bekezdésében,

(1) Ez a rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet módosításáról szóló 54/2003. (XII. 27.) BM rendelet, b) az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 15/2001. (VII. 5.) BM rendelet módosításáról szóló 55/2003. (XII. 27.) BM rendelet, c) a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet módosításáról szóló 46/2003. (XII. 2.) BM rendelet, d) a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 13. §-a. (2) Ezt a rendeletet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) A rendszeres adatszolgáltatási engedély alapján e rendelet hatálybalépését követõen teljesített adatszolgáltatás esetén a díj megállapítására e rendelet szabályait kell alkalmazni.


764

4. szám

1. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „1. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai Díj Ft/db

1. A közúti jármûvek vezetésére jogosító okmányokkal kapcsolatos eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak: a) tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga engedélyezése, vizsgánként

3 500

b) a külföldi vezetõi engedély honosítása

4 800

c) ideiglenes vezetõi engedély kiadása

1 800

d) nemzetközi vezetõi engedély kiadása

1 800

e) mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása

2 400

2. A közúti jármûvek forgalomba helyezésével és okmányokkal történõ ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak: a) külföldrõl származó és belföldön forgalomba helyezendõ használt jármûvek származásának ellenõrzése

8 400

b) a forgalomból történõ kivonás elrendelése esetén a jármû ismételt forgalomba helyezése

8 400

c) lassú jármû és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása

4 800

d) érvényesítõ címke kiadása, pótlása

450

e) jármûkísérõ lap kiadása

1 250

f) a forgalomból kérelemre történõ ideiglenes, átmeneti és végleges kivonás, az ideiglenes forgalomból történõ kivonás kérelemre történõ megszüntetése

1 800

g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani

1 800

h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem

1 800

i) indítási napló pótlása, hitelesítése

2 800

j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása

2 800

k) a jármû elõzetes eredetiség megállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása

2 400

3. Az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak: a) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 15 000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját b) az M betûjelû ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történõ bejegyzés díját c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett jármûvet érintõ változás indítási naplóba történõ bejegyzését, illetve törlését”


4. szám

765

2. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „2. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggõ igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjak Díj Ft

1. Általános rendszámtáblákért és a lassú jármûhöz kiadott különleges rendszámtábláért fizetendõ díj 1.1. 1 pár rendszámtábla 1.2. 1 db rendszámtábla 2. Ideiglenes rendszámtábláért és a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvekre, valamint az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont jármûvekhez kiadott szabványtól eltérõ színû rendszámtáblákért fizetendõ díj (V; Z; CD; E) 2.1. 1 pár rendszámtábla 2.2. 1 db rendszámtábla 3. Különleges rendszámtáblákért, kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges rendszámtáblákért fizetendõ díj: 3.1. 1 pár rendszámtábla 3.2. 1 db rendszámtábla

6 500 4 200

10 000 6 500

10 500 6 500

4. Egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történõ változásának engedélyezése

86 500

5. Egyedileg elõállított rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történõ változás engedélyezése

336 000

6. Kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása

29 000

7. Rendszámtábla utángyártásának és/vagy típusváltásának engedélyezése

9 500

8. Külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyénileg kiválasztott és egyedi elõállított rendszám európai uniós rendszámként való legyártása iránti kérelem engedélyezése, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ üzembentartónak (tulajdonosnak) kiadott, különleges jellegû egyénileg kiválasztott, illetve egyedileg elõállított rendszámtábla az MSZ 140 magyar szabványnak megfelelõ színben történõ utángyártása iránti kérelem engedélyezése

18 000

9. Külön jogszabályban meghatározottak szerint a sorozatban elõállított rendszám európai uniós rendszámként való legyártása iránti kérelem

43 000

10. Külön jogszabályban meghatározott regisztrációs matrica utángyártásának, valamint az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elõállított európai uniós rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica egyedi gyártásának, továbbá a H, az R és RR betûjelû európai uniós, különleges rendszámtáblához a regisztrációs matrica egyedi gyártásának engedélyezése

1 200

Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elõállított rendszámok, valamint a kísérlethez vagy kipróbáláshoz igényelt próbarendszámok, továbbá a rendszámtábla utángyártás és típusváltás engedélyezésének hatósági díja tartalmazza a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is. A közlekedési hatóság igazolásával engedélyezett rendszámtábla felszerelésekor a hatósági jelzés kiadásával kapcsolatos eljárási díj tartalmazza a regisztrációs matrica egyedi kiadásával kapcsolatos eljárási díjat is.”


766

4. szám

3. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „3. melléklet a 29/2004. (VI. 16.) BM rendelethez Az elõzetes eredetiségellenõrzés hatósági díjai Díj Ft/db

1. A személygépkocsik elõzetes eredetiségellenõrzésének elvégzéséért fizetendõ díjak: a) kis kategória (1400 ccm hengerûrtartalomig)

17 000

b) középkategória (1401–2000 ccm hengerûrtartalomig)

18 500

c) felsõ kategória (2001 ccm hengerûrtartalom felett)

20 000

2. Motorkerékpárok elõzetes eredetiségellenõrzéséért fizetendõ díjak: a) 500 ccm hengerûrtartalomig

15 500

b) 500 ccm hengerûrtartalom felett

17 000

3. Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) elõzetes eredetiségellenõrzéséért fizetendõ díjak:

20 000

4. Tehergépkocsik 4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5–7,5 t-ig

21 000

4.2. Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól

22 000

5. Autóbusz a) szállítható személyek száma 20 fõig

21 000

b) szállítható személyek száma 20 fõ felett

22 000

6. Mezõgazdasági vontató, lassú jármû

20 000

7. Pótkocsi 7.1. Könnyû pótkocsi (lakókocsi)

16 000

7.2. Nehéz pótkocsi

17 500

7.3. Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott)

19 000”

4. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet az 54/1999. (XII. 25.) BM rendelethez Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendõ díjak mértéke és megállapításának módja Az adatszolgáltatási eljárásért fizetendõ díjak megállapítása szempontjából egy tétel egy szolgáltatott adatnak felel meg. I. Egyedi azonosító alapján a) egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: b) kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresés, értesítés díja személyenként:

420 Ft/tétel, de legalább 1250 Ft, 530 Ft, de legalább 1350 Ft.

II. Csoportképzõ ismérvek alapján egy eljárásban történõ adatszolgáltatás esetén [5. § (3) bekezdés] az elõzetes tájékoztatás díja: 5200 Ft. a) A tudományos, közvélemény- és piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés céljára történõ adatszolgáltatás díja: Szolgáltatott tétel

Ft/tétel

1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl

42 30 26

A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 10 000 Ft.


4. szám

767

b) A csoportképzõ ismérvek alapján meghatározott személy vagy személyi kör kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresésének díja: Szolgáltatott tétel

Ft/tétel

1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl

145 135 125

A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 15 000 Ft. III. Az okmánytárból szolgáltatott másolat kiadásának díja oldalanként 100 Ft, de legalább 200 Ft. A másolat hitelesítésének díja oldalanként 22 Ft.”

5. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet a 15/2001. (VII. 5.) BM rendelethez 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, egy fõre vagy egy úti okmányra vonatkozó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás – díja: 1.1. Annak tényérõl, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal

1550 Ft/adattétel

1.2. Az úti okmány birtokosának családi és utónevérõl (leánykori családi és utónevérõl is)

1550 Ft/adattétel

1.3. Az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetõleg megkerülésének tényérõl

1550 Ft/adattétel

2. Az egy eljárásban kért legalább 20 fõre vagy úti okmányra vonatkozó adatot tartalmazó adatszolgáltatás díja az 1.1., 1.2., 1.3. pontok esetében

560 Ft/adattétel

3. Az érintett személy arcképmásáról vagy saját kezû aláírásáról szolgáltatott adat

2100 Ft/adattétel

4. Az úti okmányok nyilvántartásából korábbi úti okmány(ok) adatainak hivatalos igazolás formájában történõ kiadása.

2100 Ft/adattétel”

6. melléklet a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelethez „Melléklet az 28/2000. (X. 27.) BM rendelethez Az adatszolgáltatási díj megállapítása 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, egy fõ adatait tartalmazó adatszolgáltatás – díja: 1200 Ft. 2. Csoportképzõ ismérvek alapján egy eljárásban történõ adatszolgáltatás esetén a fizetendõ díj összegét az a) és b) pontban meghatározottak szerint kell megállapítani. a) az elõzetes tájékoztatás díja: 3500 Ft b) a konkrét szolgáltatás díja (a tételszám és a díjtétel szorzata, de legalább 8400 Ft) Tételszámövezet

Forint/tétel

1–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl

42 Ft 30 Ft 26 Ft ”

768


Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelete a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § p) pontjában, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. § f) pont fa) alpontjában meghatározott feladatkörben eljárva – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a következõket rendeljük el:

Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya az adatszolgáltatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezõ természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre (a továbbiakban: adatigénylõ) terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában hatósági adatszolgáltatási eljárás, ha az adatigénylõ a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (a továbbiakban: nyilvántartás) adatszolgáltatást igényel, b) a nyilvántartás illetékes szervét azért keresi meg, hogy az általa megjelölt személytõl, személyi körtõl kérje írásos hozzájárulását név- és lakcímadataiknak az adatigénylõ rendelkezésére bocsátásához (a továbbiakban: kapcsolatfelvétel), c) a nyilvántartás illetékes szervét azért keresi meg, hogy az általa megjelölt személyt, személyi kört arról értesítse, hogy az igénylõt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni (a továbbiakban: értesítés).

4. szám

(2) A fizetendõ díj összegét – az igényelt adatszolgáltatás keresési ismérveitõl, az adatszolgáltatással, továbbá a kapcsolatfelvétellel és az értesítéssel érintett személyek számától, valamint az adatszolgáltatás adathordozójától függõen – a melléklet alapján az adatszolgáltatásra illetékes szerv állapítja meg. (3) A kartonos helyi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatási eljárás esetén is a melléklet alapján kiszámított díjat kell alkalmazni. (4) Nem kell díjat fizetni, ha a nyilvántartás szerve az adatigénylõt saját vagy korábbi adatairól bármilyen formában tájékoztatja. (5) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, a közjegyzõ, továbbá az önálló bírósági végrehajtó.

3. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdésében, b) a külföldre történõ adatszolgáltatás díjának beszedésére – ideértve a külföldi adatigénylõ által közvetlenül az adatszolgáltatásra illetékes szervhez benyújtott kérelmeket is – a kézbesítési meghatalmazott útján történõ kézbesítés kivételével az Itv. 73. § (8) bekezdésében, az Itv. 73. § (9) bekezdés a) pontjában és (10) bekezdésében, c) a jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. § (1) bekezdésében, d) a mulasztási bírságra az Itv. 82. §-ában, e) a behajtásra az Itv. 88. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.

A díjfizetési szabályok 4. §

2. §

(1) A díjfizetési kötelezettség – adatszolgáltatási eljárás esetében ideértve a fellebbezés díját is – az adatszolgáltatásra illetékes szerv pénztárába készpénzben történõ befizetéssel vagy az általa megjelölt költségvetési elszámolási számla, elõirányzat-felhasználási keretszámla (a továbbiakban együtt: bankszámla) javára történõ átutalási megbízással, illetõleg készpénz-átutalási megbízással való megfizetéssel teljesíthetõ. A díjat a szolgáltatás teljesítésétõl számított 15 napon belül, illetõleg a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni.

(1) A nyilvántartás szerve által lefolytatott hatósági adatszolgáltatási eljárásért az adatigénylõnek – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a melléklet szerinti díjat kell megfizetnie.

(2) A nem elektronikus úton kezdeményezett eljárás megindításával egyidejûleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthetõ, amennyiben az ehhez szükséges mûszaki feltételek rendelkezésre állnak.

Díjfizetési kötelezettség

4. szám


(3) A díjat akkor is meg kell fizetni, ha a) a keresett személy a nyilvántartásban nem szerepel, vagy az adatigénylõ által megadott ismérvek alapján egyedileg nem azonosítható, b) kapcsolatfelvétel céljából történõ megkeresés esetén a keresett személy a hatóság felhívására nem nyilatkozik, az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá vagy a kiküldött értesítést nem veszi át, illetve az értesítés az adatszolgáltatásra illetékes szervhez a postai úton megkísérelt kézbesítést követõen „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, c) az elkészült szolgáltatást az adatigénylõ felhívás ellenére sem vette át, vagy d) az adatszolgáltatásban közölt személyi vagy lakcímadatok megegyeznek az adatigénylõ által ismert adatokkal. (4) A kérelem postai úton történõ elõterjesztése esetén az adatszolgáltatásra illetékes szerv a szolgáltatás teljesítésekor köteles írásban felhívni az adatigénylõt arra, hogy ha a díjat az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem fizeti meg, a díjon felül az Itv. 82. §-ában meghatározott mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. (5) A díjat az adatszolgáltatás teljesítésére illetékes szerv bevételként, a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ szervek részére elõírt könyvvezetési és beszámolási kötelezettségekrõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint számolja el. A kormányrendelet elõírásait

769

kell alkalmazni a díjak elszámolása, kezelése, nyilvántartása, illetve visszatérítése esetén is. (6) Az elektronikus ügyintézés keretében teljesített adatszolgáltatásért fizetendõ díj a díjtétel és a tételszám szorzata.

Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet 2007. május 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendszeres adatszolgáltatási engedély alapján e rendelet hatálybalépését követõen teljesített adatszolgáltatások esetén a díj megállapítására e rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetõleg értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 25/2000. (IX. 1.) BM rendelet, valamint a módosítására kiadott 17/2002. (V. 17.) BM rendelet és az 56/2003. (XII. 27.) BM rendelet.

Melléklet a 16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM együttes rendelethez Díjalkalmazási szabályok 1. Egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, a) maximum 100 fõ adatait érintõ adatszolgáltatás szóban, írásban (normál papíron) vagy on-line módon történõ teljesítése esetében, b) maximum 100 személyazonosító igazolvány adatait érintõ – érvényességrõl, elvesztésrõl, ellopásról, megkerülésrõl, megsemmisülésrõl és találásról való – adatszolgáltatás szóban, írásban (normál papíron) vagy on-line módon történõ teljesítése esetében, c) maximum 100, az igénylõ által megjelölt személy vagy személyi kör a nyilvántartó által – kapcsolatfelvétel és/vagy értesítés céljából – történõ megkeresése esetén a fizetendõ díj a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek vagy személyazonosító igazolványok számának (a továbbiakban: tételszám) szorzata, de legalább 2800 Ft. A díjtétel mértéke: 560 Ft/tétel. 2.* Az Nytv. 17. § (6) bekezdésében meghatározott, a személyazonosító igazolvány adattartalma alapján a személyazonosítás céljára bemutatott okmányba felvett adatok összehasonlítása, ellenõrzése vagy megadott adatok alapján a személy(ek) azonosítása céljából történõ egyedi adatszolgáltatás (egy eljárásban kért maximum 100 fõig) esetén a fizetendõ díj – az 1. pontban meghatározott díjtól eltérõen – a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek számának a szorzata, de legalább 3600 Ft. A díjtétel mértéke: 720 Ft/tétel. 3. Csoportos adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, 100 fõnél több személy vagy 100-nál több személyazonosító igazolvány adatait érintõ adatszolgáltatás – esetén, amennyiben az egyedi keresési ismérveket az adatigénylõ mágneses

770


4. szám

adathordozón vagy (a személyazonosító igazolványok esetében) tételes jegyzéken adja át az adatszolgáltatásra illetékes szervnek, a fizetendõ díj összegét a tételszám és az a)–b) pont szerinti díjtétel szorzatának eredményeként kell megállapítani. a) Díjtételek a természetes személyazonosító vagy lakcímadatok alapján történõ adatszolgáltatás esetén (Ft/tétel): Mágneses adathordozón Tételszámövezet

1 példányos elõnyomás nélküli leporellón (legalább 16 fõ/lap)

Öntapadós címkén (etiketten)

teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)

101– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl

12,00 11,00 9,50 8,50 7,00 6,00

13,00 12,00 11,00 9,50 8,50 7,00

14,50 13,00 12,00 11,00 9,50 8,50

A fizetendõ díj legkisebb mértéke: mágneses adathordozón leporellón vagy etiketten

26 000 Ft 39 000 Ft

b) 100-nál több személyazonosító igazolvány száma alapján történõ adatszolgáltatás esetében a díj mértéke: 1–100 tételig: 560 Ft/tétel, 101 tételtõl: 420 Ft/tétel. c) Díjtételek az adatigénylõ által megjelölt személy vagy személyi kör az adatszolgáltatásra illetékes szerv által – kapcsolatfelvétel céljából – történõ megkeresése esetén: Tételszámövezet

101–10 000 10 001–50 000 50 001-tõl

Forint/megkeresés

210 150 120

A fizetendõ díj legkisebb mértéke: 25 800 Ft. 4.* Az Nytv. 17. § (6) bekezdésében meghatározott, a személyazonosító igazolvány adattartalma alapján a személyazonosítás céljára bemutatott okmányba felvett adatok összehasonlítása, ellenõrzése vagy a megadott adatok alapján a személy(ek) azonosítása céljából történõ csoportos adatszolgáltatás (egy eljárásban kért 100-nál több személy) esetén a fizetendõ díj – a 3. pontban meghatározott díjtól eltérõen – a díjtétel és az adatszolgáltatásban érintett személyek számának szorzata. A díjtétel mértéke: a) papír alapú vagy mágneses adathordozón történõ adatszolgáltatás esetén: 560 Ft/tétel, b) számítógépes kapcsolat útján (on-line) történõ adatszolgáltatás esetén: 101–500 000 tételig 500 001 tételtõl

210 Ft/tétel 100 Ft/tétel

4. szám


771

5. Név- és lakcímadatok egyeztetése, illetõleg csoportképzõ ismérvek alapján történõ szolgáltatása esetén a fizetendõ díjat az a)–b) pontokban meghatározottak alapján kell megállapítani. A fizetendõ díj a díjtétel és a tételszám szorzata, de legalább annak az a)–b) pontban meghatározott legkisebb összege. a) Díjtételek a név- és lakcímadatoknak az 1995. évi CXIX. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetése esetén, ha az egyedi keresési ismérveket az adatigénylõ mágneses adathordozón, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétõl kapott formában adja át, és az adatszolgáltatást ugyanilyen formában igényli: Mágneses adathordozón Tételszámövezet

1– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl

Öntapadós címkén (etiketten) teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)

13,00 9,50 8,00 6,00 5,00 3,50

15,50 14,00 9,50 7,00 6,00 5,00

A fizetendõ díj legkisebb mértéke: mágneses adathordozón öntapadós címkén (etiketten)

26 000 Ft 39 000 Ft

b) Díjtételek a csoportképzõ ismérvek (nem, életkor, családi állapot, lakcím, településnév) meghatározásával igényelt név- és lakcímadatok (címlista) szolgáltatása esetén: Mágneses adathordozón Tételszámövezet

1– 10 000 10 001– 100 000 100 001– 200 000 200 001– 500 000 500 001–1 000 000 1 000 001-tõl

Öntapadós címkén (etiketten) teljesített adatszolgáltatás (Ft/tétel)

26,00 20,00 16,00 11,00 8,50 6,00

31,00 26,00 20,00 16,00 11,00 8,50

A fizetendõ díj legkisebb összege: mágneses adathordozón öntapadós címkén (etiketten)

26 000 Ft 39 000 Ft

772

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY Az igazságügyi és rendészeti miniszter 17/2007. (III. 13.) IRM rendelete a rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól

A bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 46. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. § A rendõrség és a határõrség minden sértettnek – akkor, amikor az adott ügyben a rendõrséggel, illetve a határõrséggel elõször kerülnek kapcsolatba – átadja a területi igazságügyi hivatal áldozatsegítõ szolgálata által a rendõrségre és a határõrségre eljutatott tájékoztatót, egyúttal szóban felhívja figyelmüket az áldozatsegítés lehetõségére és arra, hogy az Ást. szerinti áldozatsegítõ támogatások igénybevételéhez szükséges igazolást a rendõrség vagy a határõrség kérelmükre kiállítja. A tájékoztató átadásáról és a szóbeli figyelemfelhívásról feljegyzést kell készíteni, amit az ügyirathoz csatolni kell.

4. szám

zetei és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek áldozatvédelmi feladataira tárgyában kiadott 4/1999. (BK 6.) BM utasítás a hatályát veszti.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 18/2007. (III. 19.) IRM rendelete az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseirõl Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 133. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 89/A. §-ának (1) bekezdése szerinti európai közösségi jogászok a Magyar Köztársaság területén ügyvédi tevékenység folytatására a mellékletben meghatározott szakmai megnevezések alatt jogosultak.

2. § Ha adott ügyben igazolást állítottak ki, az igazolás másolati példányát az igazolás kiállításának napján az ügyirathoz kell csatolni.

3. § (1) A rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladataik ellátása során együttmûködik a központi és a területi áldozatsegítõ szolgálatokkal, az áldozatsegítést végzõ civil szervezetekkel, valamint a Magyarországon mûködõ diplomáciai és konzuli képviseletekkel. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásához az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Határõrség Országos Parancsnoksága módszertani segítséget nyújt. (2) Az országos rendõrfõkapitány, a határõrség országos parancsnoka és a megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitány az áldozati jogok érvényesülésérõl évente jelentést készít. A jelentéseket minden év március 1. napjáig kell a központi, illetve a területi áldozatsegítõ szolgálatnak megküldeni.

4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a minisztérium szerve-

2. § (1) Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseirõl szóló 1/2004. (I. 8.) IM rendelet a hatályát veszti.

Melléklet a 18/2007. (III. 19.) IRM rendelethez Országok és szakmai megnevezések 1. Ausztria 2. Belgium 3. Bulgária 4. Ciprus 5. Csehország 6. Dánia 7. Egyesült Királyság 8. Észtország 9. Finnország 10. Franciaország 11. Görögország 12. Hollandia

Rechtsanwalt Avocat/Advocaat/Rechtsanwalt !*&@8"H ∆ικηγóρoς Advokát Advokat Advocate/Barrister/Solicitor Vandeadvokaat Asianajaja/Advokat Avocat ∆ικηγóρoς Advocaat

4. szám 13. Írország 14. Izland 15. Lengyelország 16. Lettország 17. Liechtenstein 18. Litvánia 19. Luxemburg 20. Málta 21. Németország 22. Norvégia 23. Olaszország 24. Portugália 25. Románia 26. Spanyolország 27. Svájc

28. Svédország 29. Szlovákia 30. Szlovénia

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY Barrister/Solicitor Lögmadur Adwokat/Radca prawny Zverinats advokats Rechtsanwalt Advokatas Avocat/Avocat-avoué Avukat/Prokuratur Legali Rechtsanwalt Advokat Avvocato Advogado Avocat Abogado/Advocat/Avogado/ Abokatu Avocat/Advocat/Rechtsanwalt/Anwalt/Fürsprecher/ Fürsprecher Avvocato Advokat Advokát/Komercny právnik Odvetnik/Odvetnica

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 19/2007. (III. 23.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokra terjed ki.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot tevékenységéért munkadíj (várakozási díj, készenléti díj) és utazási költségtérítés illeti meg.

773

(2) Ha a tolmács, jelnyelvi tolmács a tevékenységét valamely szervezet tagjaként vagy munkaviszonyban (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) végzi, a munkadíj (várakozási díj, készenléti díj) és utazási költségtérítés az õt foglalkoztató szervezetet illeti meg. (3) A munkadíj (várakozási díj, készenléti díj) e rendeletben meghatározott összege a tolmácsolási és jelnyelvi tolmácsolási tevékenység ellenértékét terhelõ általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken, mint adóalapon felül kell felszámítani, ha a tolmács, jelnyelvi tolmács vagy szervezet az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján általános forgalmi adó felszámításra kötelezett. Ha a tolmács, jelnyelvi tolmács vagy szervezet az Áfa tv. szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot. (4) Ha a tolmács, jelnyelvi tolmács tevékenysége az Áfa tv. 5. §-a szerinti gazdasági tevékenységnek minõsül, a tolmácsnak, jelnyelvi tolmácsnak vagy szervezetnek külön jogszabály rendelkezései szerint számlát kell kiállítania, illetve az igénybe vevõ hatóságnak a számla ellenében kell díjat fizetnie.

3. § (1) A tolmácsolási tevékenységért a mellékletben meghatározott munkadíjat a díjsávok figyelembevételével, a helyi piaci viszonyokhoz igazodóan kell megállapítani. (2) A jelnyelvi tolmácsolási tevékenységért 6000 Ft/óra (nettó) munkadíjat kell megállapítani. (3) A tolmács, jelnyelvi tolmács (a továbbiakban együtt: tolmács) tevékenységéért járó munkadíj megállapításánál minden megkezdett órát fél óraként, fél óra leteltét követõen egy óraként kell figyelembe venni.

4. § Ha a tolmács a tolmácsolási tevékenység megkezdésére kitûzött idõpontban megjelent, a tényleges tolmácsolás megkezdéséig várakozási díj jár, amely minden megkezdett félórára nettó 500 Ft.

5. § (1) A tolmácsolásra okot adó tevékenység elmaradása esetén készenléti díjként két óra munkadíjat kell megállapítani. (2) Ha az eljárási cselekményt a hatóság félbeszakítja – amennyiben az eljárási cselekmény még ugyanazon a napon folytatódik –, ezt az idõtartamot a várakozási idõbe

774


be kell számítani. Ha az eljárási cselekmény folytatására ugyanazon a napon nem kerül sor, a cselekmény meghiúsulásának a tolmáccsal történõ közléséig terjedõ idõtartamot a várakozási idõbe szintén be kell számítani.

6. § (1) Az igazolt utazási költséget a tolmács számára a következõk szerint kell megtéríteni: a) vasúti 2. osztályú menettérti díj teljes összegét (rendkívül indokolt vagy sürgõs igénybevétel esetében a pótjegy árát is), b) helyi, illetve helyközi autóbusz menettérti díj teljes összegét, c) személygépkocsi igénybevétele esetén – ha a tolmácsolás helyszíne tömegközlekedési eszközzel nem, vagy aránytalanul hosszú utazási idõvel közelíthetõ meg – a külön jogszabályban a gépjármûre vonatkozóan meghatározott üzemanyagnorma figyelembevételével a ténylegesen megtett oda-vissza útra a távolság kilométerben kifejezett mennyisége és az APEH által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatának összegét. (2) A tolmács számára – utazási költségtérítésre vonatkozó igénye esetén – az utazási költséget a 4. §-ban és az 5. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is meg kell téríteni. (3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az utazási idõ akkor tekinthetõ aránytalanul hosszúnak, ha a tolmácsolás helyszínére történõ utazás és visszautazás együttes idõtartama a négy órát meghaladja.

7. § Ez a rendelet 2007. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.

Melléklet a 19/2007. (III. 23.) IRM rendelethez A tolmácsot megilletõ munkadíj Nyelv

1. Az Európai Unió tagállamai és az Európai Gazdasági Térséghez (a továbbiakban: EGT) tartozó más országok hivatalos nyelvei, továbbá az orosz, szerb, horvát, ukrán és török nyelv

4. szám Nyelv

Nettó Ft/óra

2. Az EGT-n kívüli országok 4 000-tõl 10 000-ig hivatalos nyelvei, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvek azok kivételével, amelyek az EGT hivatalos nyelvei közé tartoznak

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 7/2007. (III. 19.) MeHVM rendelete a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások körérõl, terjedelmérõl, valamint az igénybevétel rendjérõl A Központi Szolgáltatási Fõigazgatóságról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 9. §-a (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság (a továbbiakban: Fõigazgatóság) a Kr. 2. §-ának a) pontjában meghatározott, az ellátási körébe tartozó, továbbá megállapodás alapján a Kr. 2. §-ának b) pontja szerinti szervek részére a gazdasági, informatikai, mûszaki és irodai ellátási szolgáltatásokat – általános követelményként – a mellékletben meghatározott körben és terjedelemben biztosítja. 2. § A Fõigazgatóság a mellékletben foglaltak szerinti ellátási szolgáltatások nyújtásának módjára és szintjére, valamint a szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozóan – ideértve a szolgáltatás-nyújtásának kezdeményezését, a szerzõdõ felek jogait és kötelezettségeit és a teljesítést is – az egyes megrendelõkkel megállapodást köt, mely tartalmazza a Fõigazgatóság által nyújtott szolgáltatások részletezését a megrendelõvel egyeztetett egyedi igények figyelembevételével.

Nettó Ft/óra

2 500-tól 8 000-ig

3. § Az ellátási tevékenysége körébe tartozó szolgáltatásokat a Fõigazgatóság a Kr. 2. §-ának a) pontjában említett, az ellátási körébe tartozó szervek részére, azok 2006. december 31. napján érvényben lévõ, az egyes szolgáltatások tekintetében irányadó szabályzatai és vonatkozó egyéb elõírásai érvényesítése mellett nyújtja.

4. szám


Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § szerinti szolgáltatásokat a Fõigazgatóság 2007. január 1-jétõl teljesíti.

Melléklet a 7/2007. (III. 19.) MeHVM rendelethez A Fõigazgatóság által nyújtott gazdasági, informatikai és mûszaki szolgáltatások köre és terjedelme I. NEM ÜDÜLÉSI CÉLÚ (IRODA, LAKÁS) INGATLANOK MÛSZAKI ÜZEMELTETÉSE 1. Iroda- és tárgyalóterület, dohányzóhely biztosítása 1.1. Elhelyezés, szerzõdéskötés, elszámolás 2. Lakásüzemeltetés 2.1. Állami vezetõk részére szolgálati lakás biztosítása 2.2. Lakás biztosításával összefüggõ egyéb szolgáltatások 3. Közmûszolgáltatások

9. Irodatechnikai szolgáltatások 9.1. Fax biztosítása, berendezés karbantartása 9.2. Fénymásoló biztosítása, berendezés karbantartása 9.3. TV mûsor-szolgáltatás biztosítása és a belsõ hálózat karbantartása 9.4. Iratmegsemmisítés 10. Rendezvények technikai biztosítása 10.1. Hangosítás biztosítás 10.2. Hangfelvétel készítés 11. Parkolóhely biztosítás 12. Információs táblák, névtáblák biztosítása 13. TMK karbantartó és hibaelhárító tevékenység 13.1. Épület építészeti, épületgépészeti karbantartása, hibaelhárítás 13.2. Híradás-, és irodatechnikai eszközök karbantartása 13.3. Konyhatechnikai eszközök karbantartása 14. Épületekkel kapcsolatos tûz- és munkavédelmi feladatok ellátása

II. MÛSZAKI ÉS IRODAI ELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

4. Fûtésbiztosítás

1. Költöztetés

5. Épületüzemeltetés, karbantartás 5.1. Beruházás elõkészítés, közbeszerzési eljárás lefolytatása, kivitelezõ ellenõrzése 5.2. Külsõ kivitelezõvel történõ speciális szaktudást igénylõ, nagy eszköz-, anyag- vagy létszámigényû munkák 5.3. Saját munkatársakkal történõ kis eszköz-, anyag- vagy létszámigényû és komfortérzetet növelõ munkák

2. Irodaszer ellátás

6. Higiénés szolgáltatások 6.1. Takarítás 6.2. Higiénés tisztálkodó szerek biztosítása 6.3. Szelektív hulladékgyûjtés 6.4. Szemétszállítás 6.5. Rovarirtás 7. Biztonságtechnikai szolgáltatások 7.1. Épület élõerõs õrzése (a védett épületek kivételéve) 7.2. Tûzoltó rendszerek karbantartása 7.3. Tûzjelzõ rendszerek karbantartása 7.4. Riasztórendszerek karbantartása 8. Gépészeti szolgáltatások 8.1. Felvonók karbantartása 8.2. Klímaberendezések karbantartása

775

3. Nyomtatvány ellátás 3.1. Nyomdai termékek biztosítása (levélpapír, névjegy, boríték stb.) 3.2. Újság, folyóirat biztosítása 3.3. Szakkönyv, szakkiadvány biztosítása könyvtáron keresztül 4. Iroda berendezés biztosítása 4.1. Irodabútor biztosítása 4.2. Egyéni bútorozási igények teljesítése 4.3. Bútor felújítás 4.4. Szobadíszítés (függöny, kép, szobanövény stb.) 5. Mûszaki eszközök biztosítása 5.1. Irodatechnikai eszközök 5.2. Híradástechnikai eszközök 5.3. Konyhatechnikai eszközök 5.4. Egyéb, speciális, munkakörfüggõ eszközök 6. Anyagbeszerzés 6.1. Normál üzemeltetéshez szükséges anyagok és eszközök beszerzése 6.2. Anyagszállítás 6.3. Rendezvényekhez felszerelés szállítása 6.4. Igényelt anyagok és eszközök felhasználóhoz történõ kiszállítása

776


7. Sokszorosítás 7.1. Fénymásolás, sokszorosítás 7.2. Tûzés, spirálozás, laminálás, egyéb kötészeti feladatok 8. Jóléti, szociális szolgáltatások 8.1. Kávé-, üdítõital automata biztosítása 8.2. Kondicionálóterem, szauna stb. üzemeltetése 9. Tisztítószerek 9.1. Konyhai feladatokhoz 9.2. TMK feladatokhoz 10. Konyhafelszerelés biztosítása 10.1. Porcelán- és üvegáru 10.2. Konyhai textíliák 10.3. Egyéb konyhai felszerelések 11. Speciális, egyedi igények teljesítése

III. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK A) Alapvetõ igények ellátása 1. Alap informatikai és telekommunikációs ellátás 1.1. Asztali munkaállomás biztosítása 1.2. Alap irodai alkalmazások biztosítása 1.3. Belsõ információs portál biztosítása (Intranet) 1.4. Felhasználó – munkával kapcsolatos – anyagainak tárolásához központi tárterület biztosítása 1.5. Nyomtatási lehetõség biztosítása 2. Alap informatikai és telekommunikációs eszközök munkaidõben való használatának a biztosítása, üzemeltetése, karbantartása 2.1. Faxvonal biztosítása 2.2. Helyszíni informatikai támogatás 2.3. Informatikai hálózat üzemeltetése, karbantartása 2.4. Internet-hozzáférés 2.5. Irodai munkaállomások üzemeltetése 2.6. Kellékanyag (festékkazetta, -toner) csere 2.7. Levelek elérése távolról 2.8. Levelezõ rendszer használata 2.9. Mobil telefonkészülék 2.10. Mobiltelefon elõfizetés (standard) igénylése 2.11. Nyomtatók, multifunkcionális eszközök üzemeltetése 2.12. Reklámlevelek (SPAM) szûrése 2.13. Telekommunikációs berendezések üzemeltetése 2.14. Vezetékes telefonvonal/készülék biztosítása 3. Az Intraneten nyújtott szolgáltatások 3.1. Adatmódosítás az Intraneten 3.2. Elektronikus formanyomtatványok tervezése, publikáltatása 3.3. Felhasználói segítségnyújtás az Intraneten

4. szám

3.4. Nem rendszeresen megjelenõ információ feltöltése 3.5. Rendszeresen megjelenõ információ feltöltése 4. Informatikai problémák, igények, bejelentések regisztrálása (Helpdesk szolgáltatás) 4.1. Állományok visszaállítása mentésbõl 4.2. Általános informatikai segítségnyújtás 4.3. Elfelejtett jelszó incidens megoldása 4.4. Felhasználó felvétele, törlése 4.5. Felhasználó informatikai jogosultságainak adminisztrálása 4.6. Felhasználói, munkacsoport adatok archiválása optikai lemezre 4.7. Informatikai ügyelet 4.8. Költözések bonyolítása 5. Felhasználói bejelentés kezelése 5.1. Alap informatikai és telekommunikációs eszközök technológiai cseréje 5.2. Alap irodai alkalmazásokkal kapcsolatos hiba kezelése 5.3. Asztali számítógépekkel kapcsolatos hiba kezelése 5.4. Az aktív címtárral kapcsolatos felhasználói incidens kezelése 5.5. Informatikai és telekommunikációs hálózat igények szerinti fejlesztése, bõvítése 5.6. Kliens perifériákkal (nyomtató, lapolvasó) kapcsolatos hiba kezelése 5.7. Mobil eszközökkel kapcsolatos hiba kezelése 5.8. Vonalas telefonnal kapcsolatos hiba kezelése

B) Speciális igények ellátása 1. Alaptól eltérõ monitor 2. IT eszköz kölcsönzése 3. Központi tárterület használata felhasználó egyéni munkájával kapcsolatos anyagainak tárolásához, emelt kvóta 4. Mobiltelefon speciális szolgáltatások igénylése 5. Magáncélú hirdetések közzététele az Intraneten 6. Mobil számítástechnikai eszköz (laptop, PDA) 7. Mobil számítástechnikai eszköz illesztése a hálózathoz 8. Speciális alkalmazások biztosítása 9. Speciális internet-használat biztosítása 10. Speciális perifériák (DVD olvasó, pen drive stb.) 11. Szkennelési lehetõség

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY C) Informatikai háttér tevékenységek

1. Aktív címtár üzemeltetés 2. Alkalmazások karbantartása 3. Alkalmazások támogatása 4. Alkalmazások újonnan telepítése 5. Eszköz- és anyaggazdálkodási szolgáltatások 5.1. Eszközök beszerzése 5.2. Eszközök javítása, selejtezés 5.3. Informatikai raktár üzemeltetése 5.4. Kellékanyagok beszerzésének bonyolítása 5.5. Térítésmentes átadás-átvétel 6. Informatikai és telekommunikációs beszerzések véleményezése 7. Informatikai és telekommunikációs eszközök újonnani telepítése 8. Informatikai és telekommunikációs eszközök üzemeltetése 9. Informatikai és telekommunikációs rendszer monitorozása

777 D) Egyéb igények ellátása

29. Beléptetõ karbantartás 30. Beléptetõ kártyakezelés 31. Beléptetõ hibabejelentés 32. Elõadások, bemutatók – elõre egyeztetett – digitális rögzítése 33. Hivatali rendezvények informatikai támogatása 34. Informatikai oktatóterem használata 35. Kamerás figyelõ rendszer 36. Levelezések iktatása 37. Objektumvédelmi rendszer használata 38. Informatikai oktatás szervezése, lebonyolítása 39. On-line könyvtári rendszer biztosítása 40. Informatikai témájú szakmai továbbképzés

10. Informatikai projektek vezetése 11. Informatikai rendszer integráció az új eszközök és alkalmazások telepítéséhez 12. Intranet karbantartása 13. IT alkalmazások beszerzése, illetve licencek biztosítása 14. IT beszerzések nyilvántartása az eszköz- és anyag nyilvántartási rendszerben 15. IT beszerzések számláinak igazolása 16. IT beszerzések tervezése 17. IT eszközök garanciális és garancián túli javítása és javíttatása 18. IT szolgáltatás beszerzések, támogatási szerzõdések bonyolítása 19. Jogosultságok kezelése, adminisztrálása 20. Központi vírusvédelem biztosítása 21. Monitorozás 22. Rendszeroptimalizálás, normalizálás 23. Szerverek és hálózat rendelkezésre állása 24. Szoftver licencek nyilvántartása 25. Szoftver licencek tárolása 26. Telefonközpont kezelés 27. Telekommunikációs számlák feldolgozása 28. Telekommunikációs számlák feldolgozás

IV. GÉPJÁRMÛVEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZÖK, SZOLGÁLTATÁSOK 1. Gépkocsi használat biztosítása 2. Diszpécser szolgálat 2.1. Gépkocsi átvétele és átadása munkaidõben 3. Garázsmesteri szolgálat 3.1. Menetlevél kiadás, visszavétel 3.2. Gépkocsi átvétele és átadása munkaidõben 3.3. 24 órás szolgálat 4. Ügyfélszolgálat 4.1. Gépkocsi idõszakos karbantartása, javítása, karambolos javítása (kárfelvétel és kárszámítás is) 4.2. Gépkocsi garanciális javítása 4.3. Mûszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi vizsgálata 5. Gépkocsi elõadó 5.1. Gépkocsivezetési jogosultságok nyilvántartása 5.2. Hivatali vezetõi engedélyek kiadása, visszavétele 5.3. Gépkocsi mûszaki vizsga, környezetvédelmi vizsgálat érvényességének figyelése, ügyintézése 5.4. Káresemények dokumentálása 5.5. Biztosítási ügyintézés (teljes körû kárügyintézés)

778


6. Menetlevél feldolgozás 6.1. Menetlevelek adatainak feldolgozása 6.2. Adatszolgáltatás 6.3. Üzemanyag elszámolás 7. Gépkocsi ápolás 7.1. Gépkocsi mosás, takarítás, ápolás 8. Autómentés lehetõségének biztosítása 8.1. Üzemképtelen gépkocsi szállítása igénybevételi lehetõségének biztosítása 9. Csere gépkocsi biztosítása 9.1. Az állandó használatra kiadott gépkocsi helyett, annak javítása idejére, cseregépkocsi biztosítása a rendelkezésre álló készlet erejéig 10. Mûholdas gépjármûvédelem 10.1. Mûholdas nyomkövetésen alapuló, riasztóberendezéssel egybeépített gépjármû védelmi rendszer biztosítása 11. Téli gumiabroncs biztosítása 11.1. Keréktárcsára szerelt téli mintázatú gumiabroncs biztosítása az adott gépkocsihoz a megfelelõ méretben

4. szám

Az Országgyûlés határozata Az Országgyûlés 23/2007. (III. 20.) OGY határozata az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységérõl* 1. Az Országgyûlés fontosnak tartja, hogy figyelemmel kísérje az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek nemzeti hatóságok általi foganatosítását. 2. Az Országgyûlés felkéri az igazságügyért felelõs minisztert, hogy évente egyszer – elsõ alkalommal 2007. június 30-ig – tájékoztassa az Országgyûlés alkotmányossággal, illetve emberi jogi ügyekkel foglalkozó bizottságait az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek nemzeti hatóságok általi foganatosításáról és a Kormányképviselet tevékenységérõl.

12. Autópálya matrica biztosítása 13. Parkolási költségek megtérítése 13.1. A hivatali ügyek intézésekor felmerülõ parkolási költségek megtérítése a parkolást igazoló parkolójegy leadása mellett 14. Behajtási engedélyek biztosítása 14.1. Kizárólag fizetés ellenében megközelíthetõ területekre (pl. Budai vár) szóló behajtási engedélyek biztosítása adott alkalomra

A Kormány határozatai A Kormány 1011/2007. (III. 13.) Korm. határozata a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl

15. Gépkocsivezetõ biztosítása 16. Külföldön használható üzemanyagkártya biztosítása 17. Taxi szolgáltatás

V. ÜDÜLÉS-, OKTATÁS- ÉS RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA 1. Rendezvényekhez szükséges infrastruktúra biztosítása 2. Rendezvényekhez szükséges eszközök biztosítása és beszerzése

A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján a következõ határozatot hozza: 1. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy a 2007. évben a közszolgálati ellenõrzéseket az alábbi tárgykörökben hajtsa végre: a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésének munkáltatói gyakorlata, b) a köztisztviselõi tartalékállományba helyezés gyakorlata.

3. Rendezvényhangosítás biztosítása 4. Üdülési, illetve nem üdülési célú ingatlanok kihasználtságának biztosítása

* A határozatot az Országgyûlés a 2007. március 19-i ülésnapján fogadta el.

4. szám


2. Az ellenõrzések a 2006. január 1-jétõl 2006. december 31-ig tartó idõszak munkáltatói intézkedéseire terjedjenek ki. 3. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a) az 1. a) és b) alpontokban meghatározott tárgykörök ellenõrzését a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál önállóan, b) az 1. a) alpontban meghatározott tárgykör ellenõrzését a megyei közgyûlések hivatalai, a fõvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzatok képviselõ-testülete hivatalánál a közigazgatási hivatalvezetõk bevonásával hajtsa végre. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter közigazgatási hivatalok vezetõi Határidõ: 2007. szeptember 30.

4. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter az ellenõrzések tapasztalatairól adjon tájékoztatást a Kormánynak, és tegyen javaslatot a 2008. évi közszolgálati ellenõrzések tárgyköreire és a vizsgálandó közigazgatási szervek körére. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. november 30. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. E határozat közzétételével egyidejûleg a közszolgálati ellenõrzések 2006. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl szóló 1001/2006. (I. 13.) Korm. határozat hatályát veszti.

A Kormány 1012/2007. (III. 13.) Korm. határozata a cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról A Kormány 1. a cégalapítás költsége további csökkentésének megvalósítása érdekében egyetért azzal, hogy az elektronikus úton történõ, egyszerûsített cégeljárással megvalósított társaságalapítás közzétételi költségtérítés-mentes legyen. Egyetért továbbá azzal, hogy ha a cég a saját magára vonatkozó cégjegyzék adatokat elektronikus úton azért kéri, hogy azt hatósági, közbeszerzési támogatás odaítélési eljárásban használja fel, úgy az minden díj és költségtérí-

779

tés alól mentes legyen, feltéve, hogy a cég képviselõjének elektronikus címpéldányának tanúsítványa a cégjegyzékbe bejegyzésre került; Felelõs:

igazságügyi és rendészeti miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2008. június 30. 2. felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, tekintse át, hogy az elektronikus cégeljárás megvalósítása érdekében milyen szabályozási és fejlesztési teendõk elvégzése szükséges a cégbíróságok tekintetében; 3. indokoltnak tartja meghatározni azt a személyi kört, ahol biztosítani szükséges, hogy a pályázatot, versenyeztetési eljárást kiíró állami szerv köteles legyen elfogadni a jogszabályi feltételeknek megfelelõ elektronikus okiratokat, mint a papíralapú változattal egyenértékû dokumentumot; továbbá, hogy ahol jogszabály elõírja az aláírási címpéldány becsatolását valamely pályázat során, ott a cégjegyzékbe bejegyzett elektronikus tanúsítvány is elfogadásra kerülhessen; Felelõs:

igazságügyi és rendészeti miniszter gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2007. június 30. 4. felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, gondoskodjon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény angol, német, francia és orosz nyelvû hiteles fordításának beszerzésérõl. A fordításokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a céginformációs szolgálat honlapjain, valamint a kormányzati portálon megismerhetõvé kell tenni; Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. június 30. 5. szükségesnek tartja annak vizsgálatát, hogy milyen jogszabályi elõfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a hivatalos és az üzleti életben az elektronikus kommunikáció a papír alapú kommunikációval azonos elbírálás alá essen, és a papír alapú iratok kézbesítéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények az elektronikus kommunikációban is megteremthetõek legyenek – különös figyelemmel a cégeljárásban kötelezõen bevezetésre kerülõ elektronikus eljárásra. Felelõs:

Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. június 30.

780


A Kormány 1013/2007. (III. 13.) Korm. határozata a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról A Kormány az 1105/2006. (XI. 6.) Korm. határozatával a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos események elemzésére szakértõi bizottságot hozott létre, amely elkészítette a Kormány számára ajánlásokat megfogalmazó vizsgálati jelentését. Mindezek alapján a Kormány a következõ határozatot hozza:

4. szám

3. Át kell tekinteni – a miniszterelnök által felkért alkotmányjogi szakértõk véleményére, valamint a vizsgálati jelentésben tett ajánlásokra is tekintettel – a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) eljárási szabályait. El kell készíteni a Gytv. módosítására vonatkozó kormány-elõterjesztés tervezetét. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. március 28. 4. Ki kell dolgozni a Kormány átfogó rendészeti stratégiáját. A stratégiának kiemelten kell foglalkoznia hazánk nemzetközi jogból és az európai uniós tagságból eredõ kötelezettségeivel, különös tekintettel a Hágai Programból adódó feladatokra. Felelõs:

1. Meg kell vizsgálni az európai uniós tagállamok alkotmányai elfogadásának és módosításának eljárási szabályait abból a szempontból, hogy azok miként biztosítják az alaptörvény stabilitását. Ennek alapján javaslatot kell tenni a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítására vonatkozó szabályok megváltoztatására. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. szeptember 15. 2. Át kell tekinteni az Európai Unió tagállamaiban hatályos rendõrségi törvényeknek az alapvetõ jogok korlátozásával összefüggõ rendelkezéseit. Ennek alapján – a 2/2007. (I. 24.) AB határozatból fakadó jogalkotási feladat teljesítésének elõkészítésével együtt – ki kell dolgozni a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény olyan módosítását, amely az elmúlt tizenhárom év tapasztalataira is figyelemmel a hatékony bûnüldözést és a közrend fenntartását az alapvetõ jogok lehetõ legenyhébb korlátozásával segíti elõ. Az elõkészítés során hasznosítani kell a vizsgálati jelentésben megfogalmazott javaslatokat is, így különösen a) felül kell vizsgálni a csapaterõ alkalmazására vonatkozó szabályokat, b) felül kell vizsgálni a kényszerítõ eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat, c) meg kell vizsgálni, hogy kellõ mélységben és megfelelõ tartalommal szabályozza-e a hatályos rendõrségi törvény és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának tevékenységét, d) át kell tekinteni a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesülését esetlegesen gátló körülményeket. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. július 31.

igazságügyi és rendészeti miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. augusztus 31.

5. A közfeladatok felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kell fordítani a rendvédelmi szervek feladataira, ennek eredményeként – a rendõrség anyagi forrásainak szûkítése nélkül – azok költséghatékonyabb ellátására kell javaslatot tenni. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. december 31. 6. A rendvédelmi képzésben a tananyag integrált részévé kell tenni a nemzetközi jogrendbe és az euroatlanti integrációba illeszkedés normáit. Az ENSZ Közgyûlésének a rendõrségi munkával kapcsolatban megfogalmazott etikai követelményeivel ki kell egészíteni a Rendõrség Szolgálati Szabályzatát. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. augusztus 31. 7. Át kell tekinteni, hogy a közrend fenntartásában közremûködõ, illetve a nagyobb tömeget megmozgató rendezvényekkel összefüggésben feladatkörrel rendelkezõ szervek megfelelõen mûködnek-e együtt. A vizsgálat eredményétõl függõen javaslatot kell tenni az egyes szervek közötti együttmûködés hatékonyságát növelõ intézkedésekre. Felelõs:

igazságügyi és rendészeti miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, önkormányzati és területfejlesztési miniszter egészségügyi miniszter Határidõ: 2007. július 31.

4. szám


8. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának bevonásával elõ kell készíteni a Kormány 2007–2008-as átfogó ifjúsági politikai akciótervét. Felelõs: szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: 2007. április 15. 9. Át kell tekinteni, hogy az iskolák történelemoktatásának és az állampolgári közéleti ismeretek tanításának módszertani modernizációja igényel-e kormányzati intézkedést; az errõl szóló jelentést a Kormány elé kell terjeszteni. Felelõs: oktatási és kulturális miniszter Határidõ: 2007. szeptember 30. 10. Elõ kell készíteni a Kormány 2007. évre szóló kommunikációs tervét, amely kiemelt figyelmet fordít a közvetlen lakossági tájékoztatásra. Felelõs: Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: 2007. április 15. 11. Az államreformmal összefüggõ jogszabály-tervezetek elõkészítése során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a társadalmi párbeszédre. Felelõs: érintett miniszterek Határidõ: folyamatos 12. A Kormány felhívja az országos rendõr-fõkapitányt, hogy a vizsgálati jelentésben foglaltak alapján készítsen intézkedési tervet, amely kiterjed különösen a) a csapaterõ és a tömegoszlatás során alkalmazott kényszerítõ eszközök alkalmazásának hatékony, de az alapvetõ jogok lehetõ legenyhébb korlátozásával járó alkalmazásának biztosítására, b) az intézkedõ rendõrök azonosíthatóságának biztosítására, c) a csapaterõ alkalmazásában közremûködõ egységek kiképzésére és felkészítésére, d) a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga hatékony gyakorlati érvényesülésének elõsegítésére. Az intézkedési tervet jóváhagyás céljából az igazságügyi és rendészeti miniszterhez kell felterjeszteni. Felelõs:

igazságügyi és rendészeti miniszter országos rendõrfõkapitány Határidõ: 2007. március 31. 13. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba; egyidejûleg a 2006. szeptember–októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményeket elemzõ szakértõi munkacsoport létrehozásáról szóló 1105/2006. (XI. 6.) Korm. határozat a hatályát veszti.

781

Alkotmánybírósági határozatok Az Alkotmánybíróság 9/2007. (III. 7.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok, továbbá alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Holló András, dr. Kovács Péter és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 53. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt hatálybalépésének idõpontjával, 2004. szeptember 3. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdése, valamint a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetve különösen az 1. § (1) bekezdés 11. pontjának „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver”, a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja, a 4. § (1) bekezdés „flóbert töltény”, a 27. § (1) bekezdése, a 32. § (2) bekezdésének „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és” szövegrészei, az 52. § (1) bekezdése, továbbá az 54. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely szerint mulasztásban megnyilvánuló – a szerzett jogok sérelmét megvalósító – alkotmányellenességet okozott az, hogy a jogalkotó a már megszerzett fegyverek megtartására irányuló eljárás díj- és költségmentességét nem biztosította, illetve a fegyver állami szervnek történõ átadása esetén a kártalanítást nem szabályozta. 5. Az Alkotmánybíróság a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõ-

782


leg különösen a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjai nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. 6. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely annak megállapítására irányul, hogy a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõleg különösen a bûnügyi nyilvántartásra utaló rendelkezései a jogegyenlõség megvalósulását gátolják, visszautasítja. 7. Az Alkotmánybíróság azokat az indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki, nem alkalmazható a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõleg a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon megindult perekben, visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az Alkotmánybírósághoz számos indítványt nyújtottak be a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) egésze, illetve egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Két indítványozó kérte folyamatban lévõ ügyben az alkalmazási tilalom kimondását is. Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjára alapított alkotmányjogi panasz is érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az egyik indítványozó az R.-hez kapcsolódóan – az utólagos normakontroll kérelem elutasítása esetére – kérte mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Két további indítványozó elsõdlegesen a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 2004. évi XXIV. törvénynek (a továbbiakban: Lft.) az R. megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezését, másodlagosan az R. egyik rendelkezését támadta. Az R.-t érintõ indítványokban közös elem az, hogy a fegyverek [ideértve a 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyvert (a továbbiakban: flóbert fegyver), illetve sörétes lõfegyvert is] és lõszerek engedélyezésével kapcsolatos elõírások egy részét kifogásolják különbözõ aspektusokból, más-más alkotmányi rendelkezésre hivatkozással. Az indítványokat – a támadott jogszabály azonosságára tekintettel – az Alkotmánybíróság egyesítette, és azokat egy eljárásban bírálta el. Az Alkotmánybíróság eljárása során beszerezte a belügyminiszter véleményét.

4. szám

1. A támadott rendelkezéseket az alábbiak miatt tartják alkotmányellenesnek az indítványozók: 1.1. Az R. 1. § (1) bekezdés 11. pontjának „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver” szövegrészét azért kifogásolta az egyik indítványozó, mert szerinte a jogalkotó ezzel szerzett jogot vont el, ami ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl következõ jogbiztonság követelményével. Az a tény ugyanis – érvel az indítványozó –, hogy a támadott rendelkezés az R. hatálya alá vonja a flóbert fegyvereket is, az ilyen fegyverek engedély nélküli tarthatóságától fosztja meg az érintetteket. Az indítványozó ugyanezen indokból tartja alkotmányellenesnek az R. 4. § (1) bekezdés „flóbert-töltény”, illetve a 32. § (2) bekezdésének „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és” szövegrészeit is. A 27. § (1) bekezdésével kapcsolatban az indítványozó azt tartja alkotmányellenesnek, hogy a flóbert fegyver megszerzése és tartása csak a bizonyos feltételeknek megfelelõ személy számára engedélyezhetõ. Szerinte ez a rendelkezés is szerzett jogot sért, ezért ellentétes a jogbiztonsággal. Az indítványozó általánosságban hivatkozott az Európai Unió normáira, mert szerinte azok alapján nem lett volna kötelezõ a flóbert fegyverek engedélyeztetése, a magyar jogalkotó részérõl elegendõnek mutatkozott volna a bejelentési kötelezettség elõírása. Végezetül külön kitért arra is, hogy az R. 54. §-a a flóbert fegyverek engedélyezésére 2005. június 30-ai határidõt írt elõ [az indítvány benyújtását követõen az R.-t módosító 118/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet 1. §-a ezt a határidõt 2006. június 30. napjára változtatta] azzal, hogy az ügyintézési határidõ 180 nap. 1.2. Egy másik indítványozó szerint az R. 3. § (1) bekezdése c) pontjának a bûnügyi nyilvántartásra utaló szövegrészei alkotmányellenesek. Indítványát arra alapozta, hogy az R. mindaddig kizárja a lõfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadását, amíg az engedély iránti kérelmet elõterjesztõ a bûnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezzel – érvel az indítványozó – a jogalkotó kiterjesztette a büntetett elõélethez fûzõdõ joghátrányok idõtartamát, mert hiába következik be a törvényi vagy a kegyelmi mentesítés, az érintettet a kérelem elutasításával joghátrány éri. Mindez – szerinte – ellentétes a mentesítésre vonatkozó büntetõjogi szabályokkal [felhívja a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 100–102. §-ait], továbbá sérti az Alkotmány 19. § (3) bekezdés m) pontját (az Országgyûlésnek a közkegyelem gyakorlásával kapcsolatos hatásköre), illetve a 30/A. § (1) bekezdés k) pontját (a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési joga). 1.3. Egy további indítványozó vagylagosan elõterjesztett indítványában elsõdlegesen az R. egésze, másodlagosan és különösen az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítását kérte.

4. szám


Az R. egészére vonatkozó indítvány arra alapult, hogy egyrészt nem megfelelõ a formája, másrészt, hogy folyamatban lévõ ügyekre is elõírta az alkalmazást. A formai kifogás alatt az indítványozó azt értette, hogy alapjogokról (tulajdonhoz, munkához való jog) szóló szabályozást rendelet nem tartalmazhat. Az R. 2004. augusztus 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hatályba pedig 2004. szeptember 3-án lépett. Az indítványozó ügyében 2004. augusztus 19-én indult az eljárás, és a kérelmét elutasító döntést az R. alapján hozták meg, szerinte ezzel megsértették a visszaható hatály tilalmát. Mindezek miatt – vonta le a konklúziót az indítványozó – az R. egésze ellentétes a jogbiztonság alkotmányi követelményével. Indítványában külön kérte, hogy az Alkotmánybíróság tiltsa meg az alkotmányellenes jogszabály alkalmazását a folyamatban levõ perében. A konkrét rendelkezés [az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja, vagyis az engedélyezés feltételeinek a bûnügyi nyilvántartáshoz való kötése] alkotmányellenességét négy tényezõre alapította. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés lehetõvé teszi, hogy büntetést államigazgatási eljárás keretében szabjanak ki, ez ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, amely szerint mindenkinek joga van bírósághoz fordulni. Sérti továbbá az Alkotmány 57. § (4) bekezdését is, mert az indítványozó szerint olyan cselekmény büntetendõvé tételét írja elõ, amely az elkövetéskor nem minõsült bûncselekménynek. További sérelmet okoz a rendelkezés azáltal is, hogy már elbírált bûncselekmény miatt teszi lehetõvé újabb joghátrány alkalmazását, mert a jogkövetkezmény beálltát (az engedélykérelem elutasítását) egy korábbi elítéléshez köti. Végezetül ellentétes a támadott rendelkezés a tulajdonhoz való joggal [Alkotmány 13. § (1) bekezdés] és a munkához való joggal [Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés], mert az indítványozót megfosztja a munkája végzéséhez, foglalkozása gyakorlásához szükséges munkaeszköz (sörétes vadászfegyver) tulajdonától és birtoklásától. 1.4. Egy másik indítványozó éppen azért kifogásolja az R. 3. § (1) bekezdés c) pontját, mert lehetõvé teszi, hogy korábban (az R. hatálybalépése elõtt) jogszerûen megszerzett fegyvertartási engedélyeket is visszavonjanak. Szerinte a jogalkotó ezáltal megsértette a nulla poena sine lege elvét, vagyis a támadott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 57. § (4) bekezdésével. 1.5. Érkezett olyan indítvány az Alkotmánybíróságra a lõfegyvertartás megváltozott szabályaival kapcsolatban, amely többnyire általános megfogalmazásban az R. egészét támadta, majd az indítvány kiegészítésében konkretizáltan az R. 54. § (1) bekezdését kifogásolta annak visszamenõleges hatálya miatt. Arra hivatkozott, hogy ez az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl folyó jogbiztonság követelményével ellentétes. 1.6. Az egyik indítványozó az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjaival kapcsolatban az Alkotmány három rendelke-

783

zésének sérelmét állítja: a 2. § (1) bekezdését, a 35. § (2) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését. Az elsõvel kapcsolatban hivatkozik arra, hogy az R. hatálybalépését megelõzõen hatályban volt szabályozás csak azokat a személyeket zárta ki az engedélyezés körébõl, akiket szándékos bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesültek a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól. A legfõbb alkotmányossági problémát az új szabályozással kapcsolatban az indítványozó abban látja, hogy a fegyvertartási engedély meghosszabbítása iránt benyújtott kérelem elbírálását a bûnügyi nyilvántartásban való szerepléshez köti. Az R. rendelkezései tehát – állítja – visszamenõlegesen teszik terhesebbé a kötelezettség teljesítését, így ellentétesek a jogbiztonság követelményével. Az R.-nek törvénnyel (konkrétan: a Btk.-val) való ellentétét az 1.2. pont alatti indítványozóval azonosan alapozza meg. Az indítványozó szerint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét az R. azért okozza, mert a bûntettesek nyilvántartásának céljai között nem szerepel a fegyvertartási engedélyezési eljárás, így az R. alkalmazása során az adatkezelés célhoz kötöttsége nem biztosítható. Az indítványozó az R. alkotmányellenes rendelkezései tekintetében kérte az alkalmazási tilalom kimondását folyamatban lévõ perében. Egyúttal csatolta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 11.K.20.949/2005/8. számú végzését, amelyben a bíróság a per tárgyalását a felperes által kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás befejezéséig – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 152. § (2) bekezdésére hivatkozással – felfüggesztette. 1.7. Egy másik indítványozó – az 1.2. pont alatti kérelmezõhöz hasonlóan – azt kifogásolja, hogy az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja azokkal szemben is korlátozást vezet be, akik már mentesültek a büntetett elõélethez fûzõdõ joghátrányok alól. A törvényi és a bírói mentesítésben részesültek esetében ez a Btk.-val való összeütközést eredményezi. A kegyelmi mentesítés esetkörében az R. már közvetlenül alkotmányellenes, mert korlátozza egyrészt az Országgyûlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés m) pontjában, illetve a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontjában biztosított kegyelmezési jogkörét. 1.8. A lõfegyvertartás engedélyezésének új szabályait az egyik indítványozó az emberi méltóságot sértõnek tartja. Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinte ellentétes az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével, mert megfosztja õt a korábban biztosított és gyakorolt jogaitól (fegyvertartás és vadászat). 1.9. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott egyik további indítvány szerint az R. egyik – közelebbrõl meg nem nevezett – rendelkezése sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdését, a 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjait, továbbá ellentétes az Alkotmány alapelveivel. Az alkotmányellenesség meg-

784


állapítását arra alapozza, hogy az R. a bûnügyi nyilvántartásban való szerepléshez köti a lõfegyver megszerzésére és tartására irányuló kérelem elutasítását, ezért kérte az R. érintett rendelkezésének megsemmisítését. 1.10. Az egyik indítványozó saját ügyével példálózva mutatja be azt, hogy az R. szabályozása olyan ügyekre is kihatással van – visszamenõlegesen érvényesülõ hátrányos jogkövetkezményekkel – amelyekben korábbi elítéléshez kötik a lõfegyvertartás engedélyének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasítását. Adott bûncselekmény elkövetése és az ennek alapján hozott jogerõs ítélet ellenére ugyanis az indítványozó 2003-ban kapott lõfegyvertartási engedélyt, de az R. idõközbeni hatálybalépése miatt – tekintettel az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjára – az engedély 2006-ban már nem hosszabbítható meg. A jelenlegi helyzet – az indítványozó megítélése szerint – sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl levezethetõ jogbiztonság követelményét. Indítvány-kiegészítésében mindehhez hozzátette: a támadott rendelkezés ellentétes az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével, mert nem az Európai Unió jogának megfelelõ rendelkezést tartalmaz. A jogalkotás rendjének sérelme körében nevesíti az Alkotmány 7. § (2) bekezdését, de ténylegesen a Btk. mentesítésre vonatkozó szabályozásával kapcsolatos ellentétére utal. Kifogásolja továbbá, hogy az R. tervezetét a Magyar Vadászkamarával nem véleményeztették. Véleménye szerint az R. megakadályozza a vadászkamarai tagságot, így sérti az Alkotmány 63. § (1) bekezdését. Az indítványozó álláspontja szerint a fegyvertartás alapvetõ jog, amelyet az R. az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe ütközõen korlátoz és tilt. Hivatkozik még az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdésére is, mert szerinte az R.-rel kapcsolatban a jogegyenlõség hiánya mutatkozik. Az indítvány arra vonatkozóan tartalmaz határozott kérelmet, hogy az Alkotmánybíróság az R. „bûnügyi nyilvántartásban szereplõ és a jogerõs döntés meghozatalát követõ idõtartam feltételeinek alkotmányellenességét” állapítsa meg. 1.11. Két indítványozó (az egyik a másik indítványához csatlakozva) az Lft. 22. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezést támadta elsõdlegesen. Indítványukban azzal érveltek, hogy a törvényhozó a felhatalmazással indokolatlanul széles mozgásteret biztosított a Kormánynak. Ezzel kapcsolatban annak a meggyõzõdésüknek adtak hangot, hogy a lõfegyver-engedélyek kiadásának és visszavonásának szabályozása kizárólag törvényben lehetséges. Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjának „a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig” szövegrészére vonatkozóan elõterjesztett másodlagos indítványukban a Btk. 100. §-ával való ellentétére hivatkoztak. Úgy látják, hogy ez az ellentét veszélyezteti a jogrend stabilitását, ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik. Indítványukban határozott kérelmet terjesztettek elõ az R. kifogásolt szövegrészének, illetve az Lft. felhatalmazó

4. szám

rendelkezésének a kihirdetésre visszamenõleges hatályú megsemmisítésére. 2. Az R.-t alkotmányjogi panasszal is támadták. Az alkotmányjogi panaszt elõterjesztõ megjelölte az alkotmányellenesnek vélt rendelkezést [3. § (1) bekezdés c) pont], javasolta ezen jogszabályhely megsemmisítését is, de a konkrét ügyben való alkalmazás megtiltását nem kérte. Az indítványozó alkotmánybírósági kérelmét azzal indokolta, hogy a támadott rendelkezés nem veszi figyelembe a Btk. 104. § (1) bekezdését, amely az elõzetes mentesítés intézményét szabályozza. Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja – érvel a panaszos – figyelmen kívül hagy mindenféle kedvezményt és mentesítést akkor, amikor a fegyver tartásához szükséges körülményeket vizsgálja. Nem veszi figyelembe például azt, hogy a szabadságvesztés felfüggesztésének idõtartama eredményesen eltelt-e, illetve azt sem, hogy az elítélt elõzetes mentesítésben részesült-e. A panaszos álláspontja szerint az R., mint alacsonyabb szintû jogszabály ellentmond egy magasabb szintû jogszabálynak – a Btk.-nak –, ezáltal megsérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését. 3. Az R.-rel összefüggésben – utólagos normakontrollra irányuló kérelem mellett, azzal vagylagosan – olyan indítvány is érkezett az Alkotmánybíróságra, amely szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okozott az, hogy a jogalkotó a már megszerzett fegyverek megtartására irányuló eljárás díj- és költségmentességét nem biztosította, illetve a fegyver állami szervnek történõ átadása esetén a kártalanítást nem szabályozta.

II. Az alkotmánybírósági eljárásban figyelembe vett jogszabályi rendelkezések a következõk: 1. Az Alkotmány indítványokkal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja

4. szám


meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” „19. § (3) E jogkörében az Országgyûlés [...] m) közkegyelmet gyakorol;” „30/A. § (1) A köztársasági elnök [...] k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,” „35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. [...] (4) Senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni.” „70/A. § (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” „70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” 2. Az Lft. támadott rendelkezése: „22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a lõfegyverek és lõszerek gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lõfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit.” 3. Az R. támadott rendelkezései: „1. § (1) E rendelet alkalmazásában [...] 11. lõfegyver jellege: sörétes lõfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lõfegyver (huzagolt hosszú), maroklõ-

785

fegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csõtorkolati energia feletti teljesítményû légfegyver;” „3. § (1) E rendelet eltérõ rendelkezése hiányában a 2. §-ban, valamint az Ftv. 3. §-ában említett engedély nem adható annak, [...] c) akit állam elleni bûncselekmény [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X. fejezet], emberiség elleni bûncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bûncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(5) bekezdés, 171. §, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bûncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekû üzem mûködésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 26l/A. §), légi jármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott – a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel bûncselekményhez hasonló – bûncselekmény, bûnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószer elõállításához használt anyaggal (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bûncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316–324. § és 326–327. §) elkövetése miatt elítéltek, illetõleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább a jogerõs döntés meghozatalát követõ három évig; d) akit bûncselekmény bûnszervezetben történt elkövetése miatt elítéltek, illetve, ha vele szemben bûncselekmény bûnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább a jogerõs döntés meghozatalát követõ három évig;” „4. § (1) A lõfegyver, a lõfegyverdarab, a lõszer (lõszerelem), a flóbert töltény, a festéklövõ fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyar Köztársaság területén történõ forgalmazását, a lõfegyver, a lõszer (lõszerelem) kereskedelmi célú, kivitelét, a tevékenység helye, az ország területén történõ átszállítását, behozatalát a Magyar Köztársaság területére történõ határátlépés helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság engedélyezi.” „27. § (1) E rendelet eltérõ rendelkezése hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver megszerzése és

786


tartása céllövészetre a 20. számú melléklet szerint, a 28. § (1) bekezdésének b)–g) pontjában említett szervezetnek és az 1. számú melléklet szerint annak a személynek engedélyezhetõ, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és nem áll a 3. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt.” „32. § (2) A kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és a színházi fegyver tartására, a gáz- és riasztófegyver viselésére, a muzeális fegyver sportlövészet célú használatára kiadott engedély visszavonásig érvényes.” „52. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.” „53. § (2) Ezt a rendeletet az elsõ fokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.” „54. § (1) A rendelet hatálybalépése elõtt engedély nélkül tartott, kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú tûzfegyver tartására legkésõbb 2006. június 30-ig engedélyt kell kérni.”

III. Az Lft. 22. § (1) bekezdésének, valamint az R. egészének, illetve az R. egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét állító indítványok az alábbiak miatt részben megalapozottak. A. Az Alkotmánybíróság elsõként az R. egyes rendelkezéseivel kapcsolatos indítványok vizsgálatát végezte el a következõk szerint. 1. Az egyik indítványozó az R. 1. § (1) bekezdés 11. pontjának „75 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver”, a 4. § (1) bekezdés „flóbert töltény”, a 32. § (2) bekezdésének „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és” szövegrészekkel, valamint a 27. § (1) bekezdésével kapcsolatban a szerzett jog sérelmét állította, vagyis szerinte a támadott rendelkezések az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköznek. A kifogásolt szabályozás lényegi tartalma az, hogy engedélykötelessé tesz korábban engedély nélkül tartható fegyvereket, így a flóbert fegyvert is. Egy másik indítványozó ehhez kapcsolódóan támadta az R. 54. § (1) bekezdését, amely határidõ megjelölésével elõírja az engedély beszerzését. Szerinte ez az elõírás a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába, így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések tartalmi vizsgálatának lefolytatását megelõzõen áttekintette az Lft. és az R. fogalommeghatározásait, valamint ezzel összefüggésben a jogalkotás egyes körülményeit, különös tekintettel az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenõrzésérõl szóló 91/477/EGK irányelvére (a továbbiakban: Irányelv).

4. szám

Ennek során vizsgálta egy további indítványozónak a tárgykörhöz kapcsolódó két indítványát is, amelyek közül az egyik az R. nemzetközi szerzõdésbe ütközését állította [Alkotmány 7. § (1) bekezdés], a másik pedig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényre hivatkozással sérelmezte az R. tervezete véleményezési kötelezettségének elmaradását [Alkotmány 7. § (2) bekezdés]. A 2004. május 1-jén hatályba lépett Lft., és a mintegy négy hónappal késõbb megjelent R. rendelkezései – az Irányelv elõírásaira tekintettel – a korábbi szabályozáshoz képest több vonatkozásban megváltoztatták a lõfegyver, lõfegyver fõdarab és lõszer megszerzésére, tartására és használatára vonatkozó rendelkezéseket. Az egyik változás éppen az volt, hogy a jogalkotó kiterjesztette az engedélyhez kötöttségi kört, így a flóbert fegyverek megszerzése és tartása – már az Lft. 3. § (1) bekezdése alapján is – engedélykötelessé vált. Az Lft. 3. § (2) bekezdése ugyanakkor deklarálta, hogy a flóbert fegyverek tekintetében egyszerûsített hatósági szabályokat fog a Kormány megállapítani. Az R. 27. §-a értelmében ez úgy valósult meg, hogy – szemben más fegyverfajtákkal – a flóbert fegyver megszerzését kérelmezõ személynek mindössze két feltételnek kell megfelelnie: nagykorúnak kell lennie és nem állhat az R. 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjaiban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alatt. A fentiekben ismertetett jogalkotási folyamathoz kapcsolódóan az Alkotmánybíróság vizsgálta a jogalkotás rendjének sérelmét állító indítványt, vagyis azt, hogy alkotmányellenességet eredményezett-e az R. tervezete véleményeztetésének elmaradása. Az Alkotmánybíróság gyakorlata töretlen abban, hogy nem állapítja meg a jogszabály alkotmányellenességét önmagában azért, mert a jogszabály-elõkészítés során az elõterjesztõ valamely egyeztetési vagy véleményeztetési kötelezettségének nem tett eleget. A törvényben foglaltak be nem tartása kétségkívül törvénysértés, de önmagában – szûk kivételtõl eltekintve – nem valósít meg alkotmányellenességet. A jogszabály elõkészítésre vonatkozó törvényi elõírások megsértése az illetékes szervek államigazgatási jogi, esetleg politikai felelõsségét alapozhatja meg csupán. [Lásd 7/2004. (III. 24.) AB határozat, ABH 2004, 98, 105.; továbbá: 496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, 495–496.] Sem az indítvány alapján, sem más körülményre tekintettel az Alkotmánybíróság nem látta indokát annak, hogy kialakult gyakorlatától a jelen ügyben eltérjen. Megállapította, hogy a jogszabály-tervezet véleményeztetésének elmaradása miatt az R. nem ütközik az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe, ezért az indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság az Lft. és az R. fogalommeghatározásai közül az alábbiakat emeli ki: az R. 1. § (1) bekezdés 1. pontja úgy rendelkezik, hogy fegyvernek minõsül a lõfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, festéklövõ fegyver, muzeális fegyver, színházi fegyver. Az Lft. 2. § 16. pontja szerint lõfegyver a tûzfegyver, valamint az a légfegyver, amelybõl 7,5 joule-nál nagyobb csõtorkolati

4. szám


energiájú, szilárd anyagú lövedék lõhetõ ki. Az Lft. 2. § 29. pontja értelmében a tûzfegyver olyan, a törvény mellékletének „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriájában meghatározott eszköz, amelybõl a kiterjedõ forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lõhetõ ki. [A „B” kategóriába tartoznak – többek között – a peremgyújtású egylövetû rövid tûzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.] Az Lft. 2. § 7. pontja szerint a flóbert rövid lõfegyver olyan peremgyújtású egylövetû rövid tûzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény mûködtetésére alkalmas és az Irányelv szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik. A lõfegyverekre vonatkozó szabályozás megváltoztatásában meghatározó szerepet játszott az Irányelv, amelynek értelmében a csõtorkolati energia nagyságára tekintet nélkül valamennyi tûzfegyver (az ismertetett értelmezõ rendelkezések szerint a flóbert fegyver is ilyennek minõsül) tartását engedélyhez kell kötni. Az Irányelv 7. cikke szerint senki sem szerezhet, illetve birtokolhat a tagállam engedélye nélkül „B” kategóriába (,,engedélyhez kötött lõfegyverek”) sorolt lõfegyvert. Az Irányelv I. melléklete alapján ide tartoznak – többek között – a peremgyújtású egylövetû rövid lõfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb. Az R. egyes rendelkezéseit kifogásoló indítványozó az Európai Unió normáira általánosságban hivatkozva vitatta, hogy azok alapján kötelezõ lett volna a flóbert fegyverek birtoklásának engedélyhez kötése. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban leszögezi: annak vizsgálata, hogy mi minõsül flóbert fegyvernek, és ehhez képest engedélyköteles fegyvernek a közösségi jog körében, nem tartozik hatáskörébe. Ebbõl fakadóan azt sem vizsgálja, hogy a közösségi jog egyes elõírásait – így különösen az Irányelv I. Melléklet II. „B kategória – Engedélyhez kötött lõfegyverek” címû részét – a tagállami jogalkotó megfelelõen ültette-e át saját jogrendjébe. Az Alkotmánybíróság – eddigi gyakorlatának megfelelõen – a jelen ügyben elõterjesztett indítvány folytán is az Irányelven alapuló magyar jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát végezte el anélkül, hogy a vizsgálat az Irányelv érvényességét vagy az implementálás megfelelõségét érintette volna. [Lásd 744/B/2004. AB határozat, ABH 2005, 1281, 1283.; lásd továbbá: 17/2004. (V. 25.) AB határozat, ABH 2004, 291, 297.; legutóbb: 66/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABK 2006. november, 915, 921.] A nemzetközi jog általánosan elismert szabályaira hivatkozással érkezett másik indítványt, amelyik az R.-rel összefüggésben az Alkotmány 7. § (1) bekezdésének sérelmét állította, az Alkotmánybíróság az alábbiak miatt visszautasította. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 44. §-a szerint valamely jogszabály nemzetközi szerzõdésbe ütközését kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott szervek, illetve személyek indítványozhatják: az Országgyûlés, annak állandó bizottsága, bármely országgyûlési képviselõ, a

787

köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevõszék elnöke, a Legfelsõbb Bíróság elnöke és a legfõbb ügyész. Mivel az indítványozó nem tartozik e jogosultak körébe, így ennek az eljárásnak a megindítására nincs jogosultsága. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság ezt az indítványt – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 29. § c) pontja alapján – visszautasította. 1.1. Az R. támadott rendelkezései tartalmi vizsgálatának elsõ eleme az volt, hogy a lõfegyver megszerzése engedélyhez kötöttségének kiterjesztése sérti-e a szerzett jogok védelmének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl levezetett követelményét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint: „[a] jogbiztonság – többek között – megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását.” [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 81.] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság rámutatott az Alkotmányból levezetett követelmény értelmezési határaira is: „[a] szerzett jogok védelmének alkotmányos jogállamban szabályként kell érvényesülnie, az azonban nem abszolút érvényû és kivételt nem tûrõ követelmény. [...] A szerzett jogokkal azonban a pusztán elvont jogi lehetõségek, amelyek még fennálló konkrét jogviszonyokkal összefüggésben nincsenek, csak távoli, közvetett kapcsolatban vannak. Az alkotmányos védelmet élvezõ »szerzett jogok« a már konkrét jogviszonyokban alanyi jogként megjelenõ jogosultságok, illetõleg azok a jogszabályi »igérvények« és várományok, amelyeket a jogalkotó a konkrét jogviszonyok keletkezésének lehetõségével kapcsol össze. A jogszabályok hátrányos megváltoztatása így csak akkor ellentétes a »szerzett jogok« alkotmányos oltalmával, ha a módosítás a jog által már védett jogviszonyok lefolyásában idéz elõ a jogalanyokra nézve kedvezõtlen változtatást. [...] A jog stabilitására, elõreláthatóságára vonatkozó alkotmányos szempont nem jelenti a jogszabályok megváltoztathatatlanságát.” (731/B/1995. AB határozat, ABH 1995, 801, 805–806.) A flóbert fegyverek engedély nélküli tartása az Lft. és az R. hatálybalépését megelõzõen nem egy másik – korábban hatályos – jogszabály rendelkezésein alapult, hanem pusztán azon a tényen, hogy ez a fegyverfajta nem volt engedélyköteles. Ezen túlmenõen viszont olyan jogszabály sem volt, amely az engedély-mentességet a jövõre nézve – minden késõbbi flóbert fegyver-megszerzés esetére – megállapította volna. Ebbõl a helyzetbõl értelemszerûen következik, hogy egyedi engedélyek tartalmát az R. nem érinthette, azt kedvezõtlenül meg nem változtathatta. Az R. támadott rendelkezései tehát nem vonnak el szerzett jogot, illetõleg nem hiúsítják meg jogszabályi igérvény avagy váromány bekövetkezését.

788


Az Alkotmánybíróság ennek megfelelõen megállapította, hogy az R. 1. § (1) bekezdés 11. pontjának „75 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver”, a 4. § (1) bekezdés „flóbert töltény”, a 32. § (2) bekezdésének „7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és” szövegrészei, valamint a 27. § (1) bekezdése – a szerzett jogok védelmével összefüggésben – nem sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, ezért az indítványt elutasította. 1.2. A tartalmi vizsgálat másik eleme az volt, hogy az R. 54. § (1) bekezdésében határidõ megjelölésével elõírt engedély-beszerzési kötelezettség az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl levezetett visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik-e. A jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság értelmezésében a jogalkotó kötelezettségévé teszi azt, hogy a jogszabályok világosak, egyértelmûek és mûködésüket tekintve kiszámíthatóak, elõreláthatóak legyenek a jogszabályok címzettjei számára. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65–66.; 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 81–82.; 28/1993. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1993, 220, 225.]. Az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az elõreláthatóság követelményébõl vezette le a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 173.; 11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 81–82.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 158.; 4/1992. (I. 28.) AB határozat, ABH 1992, 332, 333.]. A 25/1992. (IV. 30.) AB határozatban megállapította: „[a] jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy – az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhetõ jogszabályok szabályozzák, – meglegyen a tényleges lehetõség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog elõírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelõzõ idõre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetõleg valamely jogszerû magatartást visszamenõleges érvénnyel ne minõsítsenek jogellenesnek. A jogbiztonság e két alapvetõ követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül hagyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, s így alkotmányellenes. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy egy jogállamban senkit sem lehet felelõsségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt vagy egyáltalán nem hirdették ki, vagy utólag hirdették ki és visszamenõleges érvénnyel léptették hatályba. Ugyanez értelemszerûen irányadó a kötelezettségek utólagos megállapítására is.” (ABH 1992, 131, 132.) Ebben az értelemben fogalmazza meg a visszamenõleges jogalkotás tilalmát a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése is, amely szerint „[a] jogszabály a kihirdetését megelõzõ idõre nem állapíthat meg

4. szám

kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. Mindezt figyelembe véve a jelen ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 54. § (1) bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a jogszabály hatálybalépését megelõzõ idõszakra vonatkozna, vagy annak alapján lezárt (teljesedésbe ment) jogviszonyokat kellene felülvizsgálni. Az alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban, hogy indokolt esetben a vizsgálatot kiterjeszti a tilalom közvetlen megsértésén túlmenõen arra az esetre is, ha a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése elõtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.; legutóbb: 68/2006. (XII. 6.) AB határozat, ABK 2006. december, 1021, 1028.] A jelen esetben azonban az Alkotmánybíróság fentebb (az 1.1. pont alatt) már megállapította, hogy az R. hatálybalépését megelõzõen – éppen a jogi szabályozatlanságból fakadóan – konkrét engedélyezési jogviszonyok a flóbert fegyverek tekintetében nem léteztek, ezért fogalmilag kizárt a létre sem jött engedélyezési jogviszonyokat érintõ visszamenõleges szabályozás lehetõsége. Az Alkotmánybíróság a kifejtettek alapján megállapította, hogy az R. 54. § (1) bekezdése – a visszamenõleges hatályú jogalkotási tilalommal összefüggésben – nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, ezért az indítványt elutasította. 2. A legtöbb indítványozó az R. 3. § (1) bekezdés c) pontját támadta, közülük ketten egyúttal a d) pontot is kifogásolták. Az indítványok egyikét alkotmányjogi panaszként terjesztették elõ, egy másiknak pedig csak a tartalmából következtethetõ ki, hogy ugyanezt a szabályozási elemet támadja. Az egyik indítványozó konkrét ügyben való alkalmazási tilalom kimondását is kérelmezte. Egy további indítványozó a jogegyenlõség megvalósulásának sérelmét állította az R. egészével, de különösen az itt vizsgált rendelkezéseivel összefüggésben. Az egyes indítványozók a vizsgált szabályozással kapcsolatban számos alkotmányi rendelkezés sérelmére hivatkoztak, így konkrétan: a 2. § (1) bekezdésére, a 7. § (2) bekezdésére, a 8. § (1) és (2) bekezdésére, a 13. § (1) bekezdésére, a 19. § (3) bekezdés m) pontjára, a 30/A. § (1) bekezdés k) pontjára, a 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjaira, (2) bekezdésére, az 54. § (1) bekezdésére, az 57. § (1) és (4) bekezdéseire, az 59. § (1) bekezdésére, a 63. § (1) bekezdésére, a 70/A. § (2) bekezdésére, valamint a 70/B. § (1) bekezdésére. Mielõtt az egyes alkotmányi rendelkezésekkel összefüggõ vizsgálatra rátérne, az Alkotmánybíróság megjegyzi: a fegyvertartás engedélyezési eljárásában nem csak az változott, hogy bõvült a tárgyi kör (lásd az elõzõ pontban kifejtetteket), hanem az engedély megszerzése iránt kérelmet elõterjesztõvel szemben is szigorúbb elõéleti feltételeket ír elõ a vizsgált szabályozás. Az R. 3. § (1) bekezdés

4. szám


c) pontja alapján ugyanis nem kaphat fegyvertartási engedélyt az, akit bizonyos bûncselekmények miatt elítéltek, illetõleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább a jogerõs döntés meghozatalát követõ három évig. Ugyanez a kizáró feltétel érvényesül a d) pont szerint azokkal a személyekkel szemben, akik bûnszervezetben követettek el bûncselekményt. A bûnügyi nyilvántartás büntetõjogi funkciója abban ragadható meg, hogy részben segíti a bûncselekmények felderítését, részben pedig lehetõvé teszi bizonyos jogkövetkezmények (a visszaesés Btk.-ban meghatározott különbözõ formái) alkalmazását. A jogalkotó a szigorítást egyrészt az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségével, másrészt azzal indokolta, hogy számos más területen (fontos és bizalmas munkakör betöltése, ügyvédi kamarai tagfelvétel, közjegyzõi kinevezés) is figyelembe veszik a bûnügyi nyilvántartásban szereplés tényét. 2.1. Az Alkotmánybíróság az indítványokban foglaltakra tekintettel elsõként az alapjogi kérdéseket vizsgálta, vagyis a tulajdonhoz való jog [Alkotmány 13. § (1) bekezdés], az emberi méltósághoz való jog [54. § (1) bekezdés], a bírósághoz való jog és a nullum crimen, nulla poena sine lege elve [57. § (1), (4) bekezdések], a személyes adatok védelméhez való jog [59. § (1) bekezdés], az egyesülési jog [63. § (1) bekezdés], valamint a munkához és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog [70/B. § (1) bekezdés] sérelmét, illetve az alapjogok tiszteletben tartásának és védelmének elõírásáról, illetõleg az alapjogi korlátozásról szóló alkotmányi rendelkezések [8. § (1) és (2) bekezdés] érvényesülését. Az Alkotmánybíróság a lõfegyvertartás korábban hatályos szabályait több alkalommal vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a lõfegyvertartás joga nem tartozik az alapvetõ emberi jogok körébe. A különbözõ fegyverfajták megszerzésének, tartásának módozatai, birtoklásuk feltételei nincsenek az Alkotmányban szabályozva. [14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 340.] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgykör jogi szabályozásához fontos társadalmi érdek fûzõdik. [Lásd 14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 341.] Több határozat is tartalmazza azt, hogy a lõfegyverek sajátos jellege miért követeli meg – más dolgok birtoklásához képest – a lényegesen nagyobb állami beavatkozást: „A legálisan forgalomban tartható kézi lõfegyverek számának jogszabályi korlátozása ésszerû indokra vezethetõ vissza: a közbiztonság védelme érdekében a mindenkori közhatalomnak egyenesen alkotmányos kötelessége, hogy egyes alapvetõ jogok védelme érdekében az azok érvényesülésére veszélyt jelentõ tulajdoni tárgyak tekintetében korlátozásokat alkalmazzon. Az Alkotmánybíróság az 58/1994. (XII. 14.) AB határozatában már kifejtette, hogy az emberi élet tevõleges állami védelmét szolgáló olyan büntetõ, polgári, közigazgatási jogszabályokat kell hozni

789

és végrehajtani, amelyek »az emberi életet mások tevékenységétõl vagy tevékenységének eredményétõl óvják.«” (720/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1005, 1007.) „A közrendet lõfegyverek használatával súlyosan lehet veszélyeztetni, ezért a lõfegyver forgalmának, használatának esetenként szûkebb vagy tágabb körû korlátozása vagy tiltása, s az erre feljogosító miniszteri végrehajtási rendelet éppen az alkotmányos rend védelmét segíti elõ.” [22/1991. (IV. 26.) AB határozat, ABH 1991, 408, 410.] „A mûszaki hiba vagy a lõfegyver használatát befolyásoló egészségkárosodás emberi életet veszélyeztethet. Az élethez és egészséghez való alapjog védelme pedig a végzetes lõfegyver- használati hibák megelõzése céljából – olyan fontos alkotmányos érdek, hogy az a szigorú szabályozást mindenképpen szükségessé teszi.” [14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 341.] „[...] az állam élet- és egészségvédelmi kötelezettségébõl is következik, hogy adminisztrációs korlátokat állít fel olyan területeken, amelyek az élet- és egészséghez való jog érvényesülésére fokozott veszélyt jelentenek (lásd: pl. lõfegyvertartás).” (677/B/1995. AB határozat, ABH 2000, 590, 597.) Az Alkotmánybíróság gyakorlata – foglalja össze a 744/B/2004. AB határozat – azt mutatja, hogy a lõfegyvertartás kérdéskörét mindig összekapcsolta a közbiztonság védelmével, és általában azzal a veszélyhelyzettel, amit a lõfegyverek birtoklása szükségképpen eredményez. (ABH 2005, 1281, 1284.) A jelen ügyben az Alkotmánybíróság – eddigi gyakorlatát is figyelembe véve – azt állapította meg, hogy az R. vizsgált rendelkezései nem sértik az Alkotmány 8. § (1), illetõleg (2) bekezdését, és egyik felhívott alapjogot sem korlátozzák alkotmányellenesen, ezért valamennyi idevonatkozó indítványt elutasította. Az alapjogok védelmével és korlátozhatóságukkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság mindenekelõtt leszögezi: a lõfegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos szabályozás és az ennek részeként megjelenõ korlátozások az államot terhelõ alapjogvédelmi kötelezettségbõl fakadnak. Az állam kötelessége ugyanis nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell az alapvetõ jogok megsértésétõl, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételek kialakításáról. Az emberi élet védelmének biztosítása az egyik ilyen kiemelkedõen fontos – az Alkotmány 8. § (1) bekezdésébõl fakadó – állami kötelesség, amelynek teljesítése megalapozza az életre, testi épségre és egészségre veszélyes tárgyak körében a szigorú jogszabályi korlátozásokat. Az R. vizsgált rendelkezései ennek megfelelõen bizonyos személyeket idõlegesen elzárnak attól, hogy veszélyes tárgyat jogszerûen birtokoljanak. Az egyes alapjogok tekintetében az alábbi részletezõ megállapításokkal indokolja döntését az Alkotmánybíróság:

790


2.1.1. A 720/B/1997. AB határozatban elvi éllel leszögezte: „[a] fegyver megszerzésének és tartásának joga még tulajdonszerzés esetén sem alapjog.” (ABH 1998, 1005, 1007.) Ebbõl következõen az R. vizsgált rendelkezéseinek a lõfegyverek tulajdonlásával kapcsolatba hozható szabályozási tartalma a tulajdonhoz való alapjogot nem érinti, ezért nem sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltakat. 2.1.2. A 201/B/1995. AB határozat kifejezetten megállapította, hogy a szabad lõfegyvertartás joga az alapvetõ jogokból, így pl. az élethez és az emberi méltósághoz való jogból vagy akár a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogból sem vezethetõ le (ABH 1995, 774, 775.). Az R. vizsgált rendelkezéseinek a szabad lõfegyvertartást korlátozó tartalma ennek megfelelõen az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében deklarált emberi méltósághoz való jogot nem sértheti. 2.1.3. Az egyik indítványozó úgy véli, hogy a lõfegyver megszerzésére irányuló kérelmének elutasítása büntetés, s ez azért alkotmányellenes, mert egyrészt államigazgatási eljárás keretében szabták ki, másrészt olyan cselekmény miatt, amelyet elkövetésekor nem rendeltek büntetni. Mindezek miatt szerinte sérül a bírósághoz való jog és a nullum crimen, nulla poena sine lege elve [Alkotmány 57. § (1) és (4) bekezdés]. Az Alkotmány 50. § (2) bekezdése szerint a bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Ezt a rendelkezést az 57. § (1) bekezdésére tekintettel úgy kell értelmezni, hogy az eljárásnak ahhoz kell vezetnie, hogy a bíróság a perbe vitt jogokat és kötelességeket az ott írt módon valóban elbírálja. [Lásd 39/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 263, 272.] Ez viszont értelemszerûen nem jelenti azt, hogy az ügyfél szempontjából hátrányt okozó döntést (jelen esetben: az engedélykérelem elutasítását) mindenkor és elsõdlegesen bírósági eljárásban kellene meghozni. A bírósághoz való jog releváns eleme itt az, hogy az ügyfél – a közigazgatási határozat jogszerûségével kapcsolatban – bírósághoz fordulhat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. § (1) bekezdése szerint az ügyfél a hatóság jogerõs határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétõl számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. Mindebbõl következõen nem sérül a bírósághoz fordulás joga, az R. vizsgált rendelkezései tehát nem eredményezik az Alkotmány 57. § (1) bekezdés sérelmét. A nullum crimen, nulla poena sine lege elve az Alkotmány legfontosabb büntetõjogi alapelve. Értelmezése és érvényesülése a büntetõjog körében lehetséges, mert fogalmának tárgyi határait a bûncselekménnyé nyilvánítás és a büntetéssel fenyegetés jelenti. Közigazgatási hatósági eljárás során valamely jogosultság megszerzésének meghiúsulása (lõfegyver-engedély megszerzésére irányuló kérelem elutasítása) ezen a fogalmi körön kívül esik. Ebbõl

4. szám

fakadóan az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjai, valamint az Alkotmány 57. § (4) bekezdése között nincs összefüggés, így alkotmányjogilag sem értékelhetõ. 2.1.4. A személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a lõfegyverek engedélyezésével kapcsolatos adatkezelési és adatvédelmi szabályokat az R. nem tartalmaz. Ezeket – a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelõen – törvény, konkrétan az Lft. egyik külön fejezete szabályozza. Ez a törvényi elõírás teszi lehetõvé, hogy az engedélyekrõl és az engedéllyel rendelkezõkrõl az Országos Rendõr-fõkapitányság nyilvántartást vezessen és adatot továbbítson. Az indítványozó konkrét érvelése szerint a vizsgált szabályozás azért alkotmányellenes, mert a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) az adatkezelés céljai között nem szerepelteti a fegyvertartási engedélyezési eljárást. Az adatkezelés céljait a Bnytv. 9. §-a határozza meg: „[a] bûntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen elõélet tényének megállapítása bûnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekbõl, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetõleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.” Az idézett elõírás nevesített formában valóban nem tartalmaz a lõfegyverekkel kapcsolatos rendelkezést, de amiatt, hogy a lõfegyver természeténél fogva veszélyes, a biztonsági szempontú célmeghatározás relevánsnak tekintendõ. A „mások biztonságának védelme” fordulat tehát magában foglalja az állam életvédelmi kötelezettsége teljesítésébõl fakadó és az Alkotmány 8. § (1) bekezdésén alapuló korlátozást, ami a lõfegyverek engedélyezési eljárásában – a jogszerû feltétel megléte esetén – a kérelem elutasításában manifesztálódik. Ennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjai nem sértik az Alkotmány 59. § (1) bekezdését. 2.1.5. Az egyik indítványozó munkaviszonyának rendezetlenségére tekintettel (a lõfegyver-engedély hiánya miatt nem folytathat mezõõri és vadõri tevékenységet) hívta fel a munkához való jogot az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a munkához (foglalkozáshoz, vállalkozáshoz) való alapjog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen. E korlátozások alkotmányossága azonban más-más mérce alapján minõsítendõ aszerint, hogy a foglalkozás gyakorlását vagy annak szabad megválasztását korlátozza-e az állam, s az utóbbin belül is különbözik a megítélés az adott foglalkozásba kerülés szubjektív, illetve az objektív korlátokhoz kötésének megfelelõen. [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 121.] Az adott foglalkozásba kerülés vagy abban maradás feltételéül szabott szubjektív korlátnak minõsül minden

4. szám


olyan elõírás megállapítása, ami a foglalkozást választó személyéhez kötõdik. Értelemszerûen ebbe a kategóriába tartoznak a képesítési elõírások, továbbá azok a szabályok, amelyek az adott foglalkozás gyakorlásának megfelelõ folytatását hivatottak biztosítani. Vagyis: a foglalkozás szabad megválasztását deklaráló alkotmányi rendelkezés nem zárja ki azt, hogy egyes foglalkozások tekintetében a jogszabályok speciális követelményeket támasszanak. Az R. viszont sem általában, sem pedig valamelyik konkrét rendelkezésében, így a vizsgált rendelkezésében sem mond ki foglalkozás megválasztásához vagy gyakorlásához köthetõ rendelkezést. Az indítványozó által felhívott foglalkoztatási helyzet jogszabályi háttere nem az R., hanem a fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény, amely az adott foglalkozás létesítésének feltételeit meghatározza. Mindebbõl következõen az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésével való alkotmányjogi összefüggés a vizsgált rendelkezéssel kapcsolatban nem állapítható meg. 2.1.6. Az alapjogok sérelmét állító indítványok közül végezetül az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az R. 3. § (1) bekezdésének a bûnügyi nyilvántartásra utaló szövegrészei ellentétesek-e az egyesülési joggal. Az Alkotmánybíróság – hasonlóan az elõzõ pontban kifejtettekhez – megállapította, hogy a vizsgált szabályozás nem tartalmaz az egyesülési joggal kapcsolatos rendelkezést, ezért az Alkotmány 63. § (1) bekezdésével való alkotmányjogi összefüggés nem állapítható meg. 2.2. Az indítványozók az alapjogok sérelmén túl az Alkotmány más rendelkezéseivel való ellentétet is állítottak. Közülük kettõ szerint az R. vizsgált szabályozása közvetlenül ütközik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés m) pontjába és a 30/A. § (1) bekezdés k) pontjába. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései az Országgyûlésnek a közkegyelem gyakorlásával, illetve a köztársasági elnöknek az egyéni kegyelmezési joggal kapcsolatos hatáskörét állapítják meg. A kegyelmi jogkör gyakorlásának, és ezen belül a büntetett elõélethez fûzõdõ joghátrányok alóli mentesítésnek nincs köze a bûnügyi nyilvántartáshoz. Az Országgyûlés, illetve a köztársasági elnök aktusa nem foglalja magában az érintett személy bûnügyi nyilvántartásból való törlését. A kegyelemben részesítés révén az érintett ugyanis bizonyos büntetõjogi jogkövetkezmények alól mentesül, de ez a bûnügyi nyilvántartásra nem terjed ki. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelõen az alkotmányjogi összefüggés hiányát állapította meg a vizsgált rendelkezések és az Alkotmány 19. § (3) bekezdés m) pontja, illetõleg a 30/A. § (1) bekezdés k) pontja tekintetében, ezért az indítványt elutasította. 2.3. Több indítványozó azért támadta az R.-t, mert szerintük a kormányrendeleti elõírások ellentétesek a Btk.-val, azaz sértik a jogforrási hierarchiába ütközés alkotmányi tilalmát. A Btk. szabályozási körében legtöbbjük a 100. §-ra hivatkozott, de egyikõjük ezen túlmenõen

791

utalt még a 101. és a 102. §-ra is. Az Indokolás III/A/2.5.1. pontja szerinti alkotmányjogi panasz elõterjesztõje pedig a Btk. 104. § (1) bekezdését hívta fel. Kifogásaik tartalmi lényege az, hogy a jogalkotó a fegyvertartási engedélyt nem a büntetlen elõélethez, hanem a bûnügyi nyilvántartásban szerepléshez köti. A Btk. indítványok által érintett rendelkezései a büntetett elõélethez fûzõdõ joghátrányok alóli – törvényi, illetõleg elõzetes bírósági – mentesítésrõl szólnak. Az indítványozók közül többen nem jelöltek meg alkotmányi rendelkezést, illetve az Alkotmány olyan szabályára [35. § (1) bekezdés a) és b) pont] hivatkoztak, amely nem a jogforrási hierarchiára, hanem a Kormány feladatkörére vonatkozik. Az egyik indítványozó felhívta az Alkotmány 7. § (2) bekezdését is, amely a jogalkotás rendjének törvényi szabályozását írja elõ. Egy másik indítványozó az Alkotmány jogállami klauzulájának sérelmét (konkrétan: a jogrendszer stabilitásának veszélyét) látta abban, hogy az R. a Btk.-val ellentétes szabályozást foglal magában. Az indítványok tartalma alapján az alkotmánybírósági vizsgálat az Alkotmány 35. § (2) bekezdésén alapult (a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes). Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogforrási hierarchia alkotmányellenességet eredményezõ sérelme – a tilalom megszegése – a következõket jelenti: „[a]z Országgyûlés és a Kormány normaalkotási viszonyában a rendezõ elvet az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében írt – a jogforrási hierarchiából következõ – azon tilalom jelenti, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A törvénnyel való ütközést jelenti az is, ha az azonos szabályozási tárgyban a Kormány rendelete túlterjeszkedik a törvény által adott felhatalmazáson.” [19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 341.] Mivel az R. nem a Btk. végrehajtási jogszabálya, a felhatalmazás, illetve az annak keretein való túlterjeszkedés nem lehet a jelen vizsgálat tárgya. A szabályozás tartalmi összefüggése körében az Alkotmánybíróság rámutat: a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli menetesítésnek a büntetõjogon kívüli következményei is lehetnek: így pl. választójogi, családjogi és közigazgatási jogi jellegûek. Az R. hatálybalépését megelõzõen a büntetõjogi mentesítés egyik ilyen jogkövetkezménye volt az, hogy aki a mentesítés hatály alá került, kaphatott engedélyt lõfegyver megszerzésére. Ezt a hatósági anyagi jogi szabályt az R. megváltoztatta, és egy másik törvény, az indítványokkal nem érintett, és ezért a jelen eljárásban nem vizsgált Bnytv. rendelkezéseihez kapcsolta – utaló szabályként – a lõfegyver engedélyezésének egyes feltételeit. Ez a változás – új utaló szabály beiktatása – viszont nem eredményezte azt, hogy ezáltal az R. ellentétbe került volna a Btk. szabályozásával. A szabályozásbeli ellentét hiánya pedig ebbõl következõen azt jelenti, hogy az R. vizsgált rendelkezései – a Btk. vonatkozásában – a jogforrási hierarchia sérelmét nem valósítják meg. Tekintettel arra, hogy a szabályozás nem ütközik az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

792


2.4. Az utólagos normakontrollra irányuló indítványok sorában végezetül a jogbiztonság sérelmét vizsgálta az Alkotmánybíróság. Két indítványozó szerint az R.-nek a bûnügyi nyilvántartásra utaló rendelkezései azért ellentétesek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, mert a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek. Az R. hatálybalépését megelõzõen hatályos rendelkezések alapján lõfegyvertartási engedélyt kaptak, az engedély lejártát követõen viszont a fegyvertartási engedély meghosszabbítása iránt benyújtott kérelmeiket – már az R. 3. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel – a hatóság elutasította. Az R. 54. § (1) bekezdésének vizsgálatát ugyanezen alkotmányi rendelkezés alapján az Indokolás III/A/1.2. pont alatt kifejtettek szerint az Alkotmánybíróság elvégezte. Utalva az ott írtakra, az Alkotmánybíróság az alábbi kiegészítõ megállapításokat teszi: Az R. itt vizsgált szabályozása sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a jogszabály hatálybalépését megelõzõ idõszakra vonatkozna, vagy annak alapján lezárt (teljesedésbe ment) jogviszonyokat kellene felülvizsgálni. Éppen ellenkezõleg: az R. 53. § (1) bekezdése szerint „[a] rendelet a hatálya elõtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti”. Vagyis a jogalkotó nem rendelte el a korábban kiadott engedélyek felülvizsgálatát, így azok is jogszerûen megtarthatták – az engedély érvényessége idõtartamára – lõfegyverüket, akik egyébként már az R. új korlátozó szabályának hatálya alá esnének. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a jogbiztonság a jog viszonylagos stabilitását jelenti, de nem abszolút követelmény. A jog stabilitása nem vonhatja maga után a jogszabályok megváltoztathatatlanságát. [Lásd 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 158.; 731/B/1995. AB határozat, ABH 1995, 801, 806.; 255/B/1995. AB határozat, ABH 2002, 717, 723.] Az R. hatálybalépését megelõzõen a lõfegyverek megszerzésének, tartásának engedélyezésével kapcsolatos szabályokat a kézilõfegyverekrõl és lõszerekrõl, a gáz- és riasztófegyverekrõl, valamint a légfegyverekrõl és a lõterekrõl szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: régi R.) tartalmazta. A régi R. 20. § (1) bekezdése szerint „[a] lõfegyver, lõszer, gáz- és riasztófegyver tartására kiadott engedély öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek – azok ismételt vizsgálata alapján – biztosítottak.” Ennek alapján megállapítható, hogy a korábbi engedélyeket nem határozatlan idõre, még csak nem is visszavonásig, hanem kifejezetten határozott idõre adták. Ebbõl következõen senkinek nem származhatott a kiadott engedély révén „örök idõre szóló” fegyverviselési jogosultsága. Sõt: a jogszabály alapján minden érintett tudhatta, hogy idõrõl-idõre felülvizsgálják az engedély kiadására vonatkozó feltételek meglétét. Az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlatára is figyelemmel – a fentiekben kifejtettek alapján a visszamenõleges hatályú jogalkotási tilalomnak sem a közvetlen

4. szám

megsértését, sem pedig a hatálybalépés elõtt létrejött jogviszonyokkal kapcsolatos sérelmét az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjával összefüggésben nem állapította meg, ezért az indítványt elutasította. 2.5. A 2.1–2.4. pont alatti – utólagos normakontrollra irányuló – indítványokon túlmenõen egyéb indítványok is érintették az R. 3. § (1) bekezdésének a bûnügyi nyilvántartásra utaló rendelkezéseit. 2.5.1. Az alkotmányjogi panasz elõterjesztõje indítványát a Btk.-val való ellentétre, konkrétan a 104. § (1) bekezdésére alapozta. A 2.3. pontban foglaltak szerint az idevonatkozó indítványok alaptalanok, ezért az Alkotmánybíróság a tartalmában egyezõ alkotmányjogi panaszt is elutasította. 2.5.2. Az R. 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjait támadó egyik indítványozó az alkotmányellenesség megállapítása és megsemmisítése mellett kérelmet terjesztett elõ arra vonatkozóan, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezések alkalmazási tilalmát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elõtt folyamatban levõ perében. Az eljárásban a bíró felfügesztette ugyan a per tárgyalását, de a végzés indokolásában külön hangsúlyozta, hogy a felfüggesztés nem az Abtv. 38. §-án alapul, és azt is, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz nem fordult. Az Abtv. 38. § (1) bekezdése értelmében ilyen kérelmet csak bíró terjeszthet elõ. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérelem nem jogosulttól érkezett, ezért az Ügyrend 29. § c) pontja alapján az indítványt visszautasította. 2.5.3. Egy másik indítványozó szerint az R. egésze, de különösen a bûnügyi nyilvántartásra utaló rendelkezései a jogegyenlõség megvalósulását gátolják, s így ellentétesek az Alkotmány 70/A. § (2) bekezdésével (a törvény szigorúan bünteti a hátrányos megkülönböztetést). Indítványában kifejtette, hogy a vadászattal szemben a társadalom bizonyos rétegei, a média és esetenként kormánytagok nem kellõen megértõek. Ezen túlmenõen arra is hivatkozott, hogy a vadászat és a vadászfegyvertartás semmivel sem veszélyesebb mint a közúti vagy légi közlekedés. Mindebbõl azt a következtetést vonta le, hogy a fegyverengedélyek megszerzésének szigorítása indokolatlan. Az Alkotmánybíróság az indítványról megállapította, hogy az nem felel meg az indítvány tartalmára meghatározott követelményeknek, mert az alkotmányellenesség alapjául szolgáló rendelkezés, az erre vonatkozóan elõterjesztett indítványi érvelés, és az Alkotmány felhívott rendelkezése között nincs összefüggés. Az Abtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló okot tartalmaznia kell. Az indítvány tartalmára meghatározott követelménynek eleget nem tevõ indítvány érdemben nem bírálható el. (668/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1413, 1417.; 1109/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1924, 1927–1928.) Ezért az indítványt – figyelemmel az Ügy-

4. szám


rend 29. § d) pontjára is – az Alkotmánybíróság visszautasította. B. 1. Az Alkotmánybíróság az Lft. felhatalmazó rendelkezésére [22. § (1) bekezdés], valamint az R. egészére vonatkozó indítványok körében elsõként azt vizsgálta, hogy alkotmányellenes-e a rendeleti szintû szabályozás. 1.1. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozat szerint: „[...] nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintû szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentõs korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendõ a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent törvényben kellene szabályozni. Ebbõl az következik, hogy mindig csak a konkrét szabályozásról állapítható meg, hogy – az alapjoggal való kapcsolata intenzitásától függõen – törvénybe kell-e foglalni vagy sem.” (ABH 1991, 297, 300.) Amint arra az Alkotmánybíróság az Indokolás III/A/2.1. pontjában már utalt: a lõfegyvertartás joga nem tartozik az alapvetõ emberi jogok körébe. A jogállamiság érdekei az alkotmányi, de még a törvényi szintû szabályozást sem követelik meg. [14/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 338, 340–341.; lásd még 201/B/1995 AB határozat, ABH 1995, 774, 775.] A jelen ügyben vizsgált esetben is hasonló tárgykör szabályozására (mindenekelõtt ideértve: lõfegyverek megszerzése, tartása) adott felhatalmazást a törvényhozó a Kormány számára. Az Alkotmánybíróság így – korábbi állásfoglalásainak megfelelõen – az Lft. felhatalmazó rendelkezésével kapcsolatban nem állapította meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét. 1.2. Az egyik indítványozó a szabályozás nem megfelelõ szintjével kapcsolatos formai kifogását alapjogokra (tulajdonhoz, illetve munkához való jog) hivatkozással is alátámasztotta. Ezekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az Indokolás III/A/2.1.1. és 2.1.5. pontjaiban álláspontját kifejtette, az ott írtakat az R. egészére vonatkozóan is fenntartja. Ebbõl következõen az R.-nek a lõfegyverek tulajdonlásával kapcsolatba hozható szabályozása a tulajdonhoz való alapjogot nem érinti, ezért nem sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltakat. Ugyanígy nem állapítható meg az R. egésze tekintetében az összefüggés az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésével sem. 1.3. Az indítványozók a rendeleti szintû szabályozás kifogásolása körében hivatkoztak még az R.-nek a Btk.-val való ellentétére, a jogforrási hierarchia rendjének sérelmére. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. egésze ugyanúgy nincs összefüggésben a Btk. szabályozási tartalmával, mint az R. indítványokkal támadott

793

egyes rendelkezései [konkrétan: 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja]. Ezek vizsgálatát az Alkotmánybíróság az érintett rendelkezésekkel összefüggésben elvégezte, és alkotmányellenességet nem állapított meg (lásd Indokolás III/A/2.3. pont). 1.4. A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Lft. 22. § (1) bekezdése és az R. egésze nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, a 13. § (1) bekezdését, a 35. § (2) bekezdését, valamint a 70/B. § (1) bekezdését, ezért az indítványokat e tekintetben elutasította. 2. A továbbiakban az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az R. egésze – tartalmilag különösen a hatályba léptetõ rendelkezés [R. 52. § (1) bekezdés] és az egyik átmeneti rendelkezés [R. 53. § (2) bekezdés] – a jogbiztonság részét képezõ két elemnek, nevezetesen a „kellõ idõ” követelményének és a visszamenõleges hatályú jogalkotási tilalom elõírásának megfelel-e. 2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában számos határozatot hozott, amelyekben a jogszabály hatálybalépése kapcsán az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési idõt alkotmányos követelményként határozta meg. [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 156–159.; 57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 322, 324.; 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 196.] A 28/1992. (IV. 30.) AB határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogbiztonság követelménye a jogszabály hatálybalépése idõpontjának megállapítására vonatkozóan azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy kellõ idõt biztosítson – a jogszabály szövegének megismerésére; – a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; – a jogszabállyal érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez. (ABH 1992, 155, 157.) A 7/1992. (I. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges „kellõ idõ” megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelõsséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló idõtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztetõ vagy sértõ elmaradása, illetõleg hiánya miatt állapítható meg. (ABH 1992, 45, 47.) Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a felkészülési idõ hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét, ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított meg hátrányosabb rendelkezést, illetõleg oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy a megismerés és a fel-

794


készülés lehetõségének hiánya sérelmet okozott az érintettek számára, akadályozta a jogalkalmazót a jogszabály alkalmazásában. [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 196.; 44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 207.; 723/B/1998. AB határozat, ABH 1999, 795, 799–800.; 1025/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1456, 1459–1460.; 797/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1437, 1441–1442.] Ennek megfelelõen a jelen eljárásban is azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy az R. hatályba léptetése valóban a felkészülési idõ hiányát eredményezte-e, és e miatt a jogbiztonság súlyos sérelme, illetõleg veszélyeztetése megállapítható-e. Az R. 2004. augusztus 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben, hatályba pedig – az 52. § (1) bekezdése értelmében – 2004. szeptember 3-án lépett, vagyis a kihirdetés és a hatálybalépés között két nap telt el. Azt, hogy ezen meglehetõsen rövid idõ alatt a tényleges megismerhetõségre volt-e lehetõség, az Alkotmánybíróság külön nem vizsgálta. Mivel önmagában a rövid felkészülési idõ (illetve a tényleges megismerhetõség bizonytalansága) alkotmányellenességet nem eredményez, az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát követve azt vizsgálta, hogy az R. esetében mindez a jogbiztonság sérelmével együtt járt-e. Ennek során megállapította, hogy az R. nem tartalmaz olyan magatartási szabályt, amelynek kizárólag a hatálybalépés napján vagy közvetlenül azt követõen lehetett volna eleget tenni, illetve amelynek azonnali nem teljesítése szankciót vont volna maga után. A felkészülési idõ rövidsége az indítványozók által támadott konkrét rendelkezések alkalmazása tekintetében a jogbiztonság kirívóan súlyos sérelméhez vagy veszélyeztetéséhez nem vezetett. [Lásd 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 130.; legutóbb: 69/2006. (XII. 6.) AB határozat, ABK 2006. december, 1035, 1041–1042.] Az R. egyik leginkább vitatott szabályozása, vagyis a lõfegyvertartás engedélyhez kötöttségének kiterjesztése éppenséggel hosszú – eredetileg tíz hónapos, majd további egy évvel meghosszabbított – határidõt írt elõ [lásd R. 54. § (1) bekezdése]. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a felkészülési idõ hiánya miatt az R.-nek, illetõleg különösen az R. 52. § (1) bekezdésének alkotmányellenessége az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján nem állapítható meg, ezért az indítványt elutasította. 2.2. A visszamenõleges hatályú jogalkotási tilalom körében a folyamatos ügyekben való alkalmazhatóság tekintetében az Alkotmánybíróság a következõképpen összegezte álláspontját: „Valamely jogszabály hatálybaléptetésével kapcsolatos alkotmányossági vizsgálat ugyanakkor nem pusztán az idõpontok formális vizsgálatát jelenti, hanem annál szélesebb. [...] az alkotmányossági vizsgálat külön tárgya, hogy a folyamatos ügyekben történõ alkalmazhatóság szempontjából a jogszabály miként rendelke-

4. szám

zett. Hiába lép ugyanis egy jogszabály hatályba a jövõre nézve (formálisan nem sértve a felkészüléshez szükséges kellõ idõ alkotmányos követelményét), ha a folyamatos ügyekre is irányadó alkalmazhatóság miatt – tartalmában – az érintetteknek visszamenõleg állapít meg kötelezettséget, nyilvánít valamely magatartást jogellenessé. Ilyenkor a jogbiztonság sérelme ugyanúgy megállapítható, mint a formálisan is visszamenõleges hatályú kötelezettséget megállapító hatálybaléptetés esetén vagy a »kellõ idõ« hiánya miatt.” [365/B/1998. AB határozat, ABH 1998, 850, 852.] A jelen ügyben megállapítható, hogy az R. 53. § (2) bekezdése írja elõ a folyamatban lévõ ügyekben való alkalmazást. E szerint, ha az R. hatálybalépése napján (2004. szeptember 3-án) elsõ fokú határozattal a folyamatban lévõ ügyet nem bírálták el, már az újonnan hatályba lépett szabályt kellett alkalmazni. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelõen mindenekelõtt azt vizsgálta, hogy az R. 53. § (2) bekezdésének lehetett-e kedvezõtlen – az érintettek bizonyos részére nézve joghátrányt okozó – hatása. A régi R. 17. § (2) bekezdése elõírta, hogy lõfegyver megszerzésére, tartására jogosító engedély a természetes személy részére – többek között – csak akkor adható, ha a kérelmezõ nem esik a 4. §-ban meghatározott valamely kizáró rendelkezés hatálya alá. Az egyik ilyen kizáró ok az volt, ha valakit szándékos bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek, és még nem mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól. Az R. 3. §-a – mint ahogy erre az Alkotmánybíróság az Indokolás III/A/2. pontjában több helyütt utalt már – ezt a kizáró feltételt szigorítja azzal, hogy olyan személy nem kaphat engedélyt, akit meghatározott bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek, illetõleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, és a bûnügyi nyilvántartásban még szerepel. A két szabályozás összevetésébõl az következik, hogy az R.-nek a folyamatban volt ügyekben elõírt alkalmazási kötelezettsége bizonyos személyekre nézve az engedély-kérelem elutasításában manifesztálódó joghátrányt eredményezhetett. Az Alkotmánybíróság a visszamenõleges jogalkotás tilalmába ütközés, és az erre tekintettel megállapított alkotmányellenesség esetében figyelembe veszi a jogszabályváltozás (új feltételekhez kötött engedélyezés) egyéb körülményeit is. Az Alkotmánybíróság gyakorlata világosan mutatja, hogy a különbözõ, folyamatban lévõ ügyekben – ideértve szabályozásukban egymáshoz közel esõ közigazgatási hatósági eljárásokat is – nem lehet mechanikusan és egységesen megítélni az új jogszabály alkalmazási kötelezettsége kimondásáról szóló hatályba léptetõ rendelkezés alkotmányosságát. Így például építési hatósági ügyekre vonatkozó jogszabályok körében az Alkotmánybíróság elõbb kiterjesztõen [20/2001. (VI. 11.) AB határozat, ABH 2001, 612.], majd megszorítóan, azaz a létrejött anyagi jogi jogviszonyok megváltoztatásának tilalmaként értelmezte a visszamenõleges jogalkotás tilalmát. Ez utóbbi esetben – szemben a korábbi döntéssel – hangsúlyozottan vette figyelembe a

4. szám


hatálybaléptetési szabály indokait, mindenekelõtt azt, hogy a szigorítás (az azonnali alkalmazási kötelezettség kimondásának) célja az egészséges környezethez való jog fokozott érvényesítése volt. (349/B/2001. AB határozat, ABH 2002, 1241, 1247, 1252.) Egy késõbbi határozatában az Alkotmánybíróság ismét kiterjesztõen és tisztán a jogbiztonság sérelmére alapozva állapította meg miniszteri rendeletet módosító rendelet egyik hatályba léptetõ rendelkezésérõl azt, hogy a visszamenõleges hatályú jogi szabályozás tilalmába ütközik. A rendelkezés azért minõsült alkotmányellenesnek, mert a módosító jogszabály hatálybalépésekor jogerõs határozattal még el nem bírált ügyekben építésügyi bírság kiszabását kötelezõvé tevõ új szabályozás alkalmazását rendelte el. [31/2005. (VII. 14. AB határozat, ABH 2005, 675, 680.] A felhívott határozatok azt mutatják, hogy a jogszabályok tartalmi különbözõsége, létrejöttük eltérõ körülményei, valamint az alapjogokhoz való viszonyuk alkotmányossági szempontból releváns tényezõknek minõsülnek. Önmagában tehát az ügyféli joghátrány okozása nem minden esetben valósítja meg a jogbiztonság alkotmányi szintû sérelmét. A 10/2004. (IV. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság azért utasította el az indítványt, mert a jogalkotó nemcsak a folyamatban lévõ ügyekben (szexuális árut értékesítõ üzlet mûködtetése) rendelte el bizonyos esetekben a hozzájárulás megtagadását, hanem a megállapított általános tiltás keretében valamennyi korábban kiadott hozzájárulás felülvizsgálatát is kötelezõvé tette (ABH 2004, 846, 852.). Ezzel szemben a jelen ügyben a jogalkotó kifejezetten rendelkezett arról, hogy az R. „a hatálya elõtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti” [53. § (1) bekezdés]. Ez annyit jelent, hogy az R. nem mondta ki a korábban kiadott engedélyek általános, kötelezõ és azonnali felülvizsgálatát. A jogalkotó tehát hosszabb átmeneti idõre fenntartotta a korábbi szabályozás szerinti fegyvertartás jogszerû lehetõségét (egészen addig, amíg az R. hatálybalépése elõtt utolsóként kiadott engedély érvényességi ideje le nem jár). Az R. által a folyamatban lévõ ügyekre elõírt alkalmazási kötelezettség indokolatlanságát támasztja alá továbbá az a körülmény, hogy az érintettek meghatározott csoportjának (a már korábban is engedéllyel rendelkezõ olyan személyek, akiknek az R. hatálybalépését közvetlenül megelõzõ idõszakban járt le az engedély érvényessége, vagyis „üzemszerûen” nyújtották be a meghosszabbítás iránti kérelmüket) nem is volt más választása, mint az, hogy az adott idõpontban forduljon a hatósághoz az engedély újbóli kiadása iránt. Ezen objektív körülmény kizárttá teszi annak megállapítását, hogy az érintettek visszaélésszerûen, vagy legalábbis elõnyszerzés céljából akarták volna gyakorolni jogaikat. Végezetül: az Alkotmánybíróság az állam életvédelmi kötelezettségéhez kapcsolódóan sem állapított meg semmilyen olyan sürgetõ körülményt, amely indokolta volna az új szabályozás – az R. – azonnali alkalmazásának elren-

795

delését. Az átmeneti idõszak biztosítása, vagyis a folyamatban lévõ ügyekben a korábbi szabályozás alkalmazásának megengedése – az élethez való joggal összefüggésben – nem eredményezte volna az intézményvédelmi kötelezettség megszegését. Az Alkotmánybíróság a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy az R. 53. § (2) bekezdése a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, s ezáltal sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság hatálybalépésének idõpontjával, 2004. szeptember 3. napjával – ex tunc – hatállyal semmisítette meg. Az Abtv. 42. § (1) bekezdése értelmében a határozat közzétételének napján veszti hatályát az alkotmányellenes jogszabály vagy annak rendelkezése. E fõszabálytól eltérõ lehetõséget biztosít az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott idõponttól eltérõen is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történõ alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. A jelen ügyben a jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében rendelte el az Alkotmánybíróság az ex tunc hatályú megsemmisítést. Az R. 53. § (2) bekezdésének visszamenõleges hatályú megsemmisítésére figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapítja: az, aki az R. hatálybalépését megelõzõen nyújtotta be lõfegyver megszerzésére (ideértve: további megtartására) irányuló kérelmét, és ezt a hatóság az R.-re tekintettel utasította el, jogosulttá válik az R. hatálybalépését megelõzõen hatályban volt szabályozás szerint az engedély megszerzésére. 2.3. A folyamatban lévõ ügyekre elõírt szabályozást támadó indítványozó az R. egésze alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése mellett kérelmet terjesztett elõ arra vonatkozóan, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki az alkotmányellenes jogszabály alkalmazási tilalmát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elõtt folyamatban levõ perében. Az Abtv. 38. § (1) bekezdése értelmében ilyen kérelmet kizárólag bíró terjeszthet elõ, ha az elõtte folyamatban levõ ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli. A kérelem tehát nem jogosulttól érkezett, ezért az Ügyrend 29. § c) pontja alapján az indítvány visszautasításának volt helye.

IV. Az egyik indítványozó arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság nem állapítaná meg az R. általa támadott rendelkezéseinek alkotmányellenességét, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt terjesztett elõ indítványt. Az alkotmányellenes mulasztást szerinte az okozta, hogy a jogalkotó a már megszerzett fegyverek megtartására

796


irányuló eljárás díj- és költségmentességét nem biztosította, illetve a fegyver állami szervnek történõ átadása esetén a kártalanítást nem szabályozta. Az indítványozó szerint ezáltal a jogállamiság elvét sértõ helyzet jött létre. Az indítvány megalapozatlan. 1. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapít meg alkotmányellenes mulasztást, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, hanem akkor is, ha az adott kérdésben van ugyan szabályozás, de alapvetõ jogok érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, illetve, ha a hiányos szabályozás alapvetõ jogok érvényesítését veszélyezteti. [A gyakorlat összegezése pl. 17/2005. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2005, 175, 194.; 40/2005. (X. 19.) AB határozat, ABH 2005, 427, 443–444.; 12/2006. (IV. 24.) AB határozat, ABK 2006. április, 274, 281.] A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításához tehát két feltételnek kell együttesen megvalósulnia: a jogalkotó mulasztásának és az ennek folytán elõidézett alkotmányellenes helyzetnek. [Lásd legutóbb: 62/2006. (XI. 23.) AB határozat, ABK 2006. november, 902, 905–906.]

4. szám

ségmentességre vonatkozó elõírást. Az Alkotmánybíróság az ilyen elõírás hiányáról – az alábbi hivatkozásokra tekintettel – megállapította, hogy az nem eredményez mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet. Az Indokolás III/A/1.1. pontjában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R.-nek a flóbert fegyverek engedély-kötelezettségét elõíró rendelkezései a jogbiztonság követelményének megfelelnek: nem vonnak el szerzett jogot, illetõleg nem hiúsítják meg jogszabályi igérvény avagy váromány bekövetkezését. Ebbõl következõen a flóbert fegyverek engedélyezéséhez kapcsolódó díjak és költségek fizetési kötelezettsége sem eredményezheti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét. Az Alkotmánybíróság megjegyzi: amint arra az Indokolás III/A/1. pont felvezetõjében már utalt, az R. 27. §-a értelmében a flóbert fegyver megszerzésének engedélyezése – szemben más fegyverfajtákkal kapcsolatos elõírásokkal – egyszerûsített eljárásban történik. Vagyis: a flóbert fegyver tulajdonosának nem kell egészségi alkalmasságot igazolni, és a lõfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát sem kell tennie. Az engedélyezési eljárásban mindez jelentékeny költségmegtakarítást eredményez. 2.3. Az Alkotmánybíróság a 2.1. és a 2.2. pontokban foglalt megállapításokra tekintettel az indítványt elutasította.

2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. kétségkívül nem tartalmaz kártalanításra, illetõleg díjmentességre vonatkozó szabályokat. Ezért a továbbiakban azt vizsgálta, hogy ezek a szabályok teljességgel hiányoznak-e, és ha igen, akkor ez a helyzet alkotmányellenességet eredményezõ mulasztásnak számít-e.

A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

2.1. A fegyver állami szervnek történõ átadása esetén a kártalanítás hiányát, ebbõl következõen a jogalkotói mulasztást az Alkotmánybíróság az alábbiak alapján nem állapította meg. A lõterekrõl, a lõfegyverek, lõszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekrõl szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 14. §-a szerint a tulajdonos kérheti a lõfegyver, lõszer (töltény) lõfegyver-kereskedõnél történõ értékesítését, vagy megszerzési engedéllyel rendelkezõ személynek, szervezetnek történõ elidegenítését, továbbá kezdeményezheti annak hatástalanítását, megsemmisítését vagy érték nélküli leadását. A Bmr. azt is lehetõvé teszi, hogy a rendõrség a tárolt lõfegyvert, lõszert (töltényt) kereskedelmi szakértõi értékbecslést követõen lõfegyverkereskedõnek átadja értékesítésre. A fegyver, lõszer (töltény) értékesítésébõl származó összeget – a felmerült költségek levonása után – a tulajdonos részére ki kell fizetni. A Bmr. garanciális elõírása, hogy a lõfegyver, lõszer (töltény) értékesítését határozatban kell elrendelni.

A határozat rendelkezõ részének 1. pontjával és az ahhoz fûzött indokolással nem értek egyet. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvének részét képezõ jogbiztonság követelményébõl vezette le. Következetesen érvényesített álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból folyó jogbiztonság – többek között – megköveteli, hogy meglegyen a tényleges lehetõség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog elõírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelõzõ idõre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetõleg valamely jogszerû magatartást visszamenõleges érvénnyel ne minõsítsenek jogellenesnek [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.]. Erre tekintettel az alkotmánybírósági gyakorlat alkotmányos jellegû szabálynak tekinti a jogalkotásról szóló 1987.

2.2. A flóbert fegyverek engedélyezésével kapcsolatban sem az R., sem más jogszabály nem tartalmaz díj- és költ-

* A különvéleményhez csatlakozott dr. Kovács Péter és dr. Paczolay Péter alkotmánybíró.

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye*

4. szám


évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezést – miszerint a jogszabály akihirdetését megelõzõ idõre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 172.]. Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban a kérdésben is, hogy a visszamenõleges hatályú jogalkotás tilalmát sérti, ha a hatálybaléptetés nem visszamenõlegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése elõtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.; 64/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 348, 353.] Az Alkotmánybíróság – gyakorlatában – a „létrejött jogviszonyok” alatt az anyagi jog alapján létrejött, anyagi jogi jogviszonyokat értette és e jogviszonyok védelme érdekében állapított meg alkotmányellenességet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme miatt. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt állapította meg az Alkotmánybíróság a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelésérõl szóló [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131.], a szerzõdés idõpontjában fennállónál hátrányosabb illetékfizetési kötelezettséget elõíró [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45.], az éves költségvetési rendelet elfogadását követõen, költségvetési év közben a helyi önkormányzat egyes bevételeinek célhoz kötöttségét elrendelõ [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316.], jogszabályban biztosított adókedvezmény, illetõleg adómentesség megvonásáról rendelkezõ [16/1996. (V. 3.) AB határozat, ABH 1996, 61.], a már megnyílt nyugdíjjogosultság esetén is a hátrányosabb számítási mód alkalmazását elrendelõ [64/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 348.] jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság gyakorlata e tekintetben töretlennek tekinthetõ. Ettõl az álláspontjától az Alkotmánybíróság egyetlen alkalommal, 20/2001. (VI. 11.) AB határozatában (ABH 2001, 612, 616–619.) tért el. A 349/B/2001. AB határozatában az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a kialakult korábbi gyakorlatának megfelelõen – eltérõen a 20/2001. (VI. 11.) AB határozattól – megszorítóan, azaz a létrejött anyagi jogi jogviszonyok megváltoztatásának tilalmaként értelmezte a visszamenõleges jogalkotás tilalmát. (ABH 2002, 1241, 1248.) A határozat arra alapítja a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt az alkotmányellenesség megállapítását, hogy az engedélyezés feltételeinek szigorúbbá tétele következtében az R. elsõfokú eljárásokban való alkalmazási kötelezettségének elõírása az érintettek meghatározott csoportjára (akiknek az engedélye az R. hatálybalépését közvetlenül megelõzõ idõszakban járt le, és engedélyük érvényességi idejének meghosszabbítását kezdeményezték) az engedély megtagadásában megnyilvánuló joghátrányt okozott. Az Alkotmánybíróságnak – kialakult gyakorlatára tekintettel – azt kellett vizsgálnia, hogy a szigorúbb engedé-

797

lyezési feltételek elsõfokú engedélyezési eljárásokban való alkalmazásának vannak-e az R. kihirdetését megelõzõ idõre visszaható jogkövetkezményei. A fegyvertartáshoz való jog nem alanyi jog, az engedélyes fegyvertartáshoz való joga az engedélybõl származik. Az R. hatálybalépését megelõzõen hatályban volt a kézilõfegyverekrõl és lõszerekrõl, a gáz- és riasztófegyverekrõl, valamint a légfegyverekrõl és a lõterekrõl szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet – hasonlóan az R.-hez – érvényességi idõhöz kötötte a fegyvertartási engedélyt. A fegyvertartási engedély érvényességének határidõhöz kötésével egyrészt azt kívánta lehetõvé tenni a jogalkotó, hogy a hatóság rendszeres idõközönként ellenõrizze az engedély feltételeinek meglétét, másrészt ezzel a jogalkotó fenntartotta magának azt a jogot is, hogy idõrõl idõre felülvizsgálja, és ha szükséges újraszabályozza az engedély megadásának feltételeit. Az R. 53. § (2) bekezdése által érintett alanyi körbe tartozók korábban vagy nem rendelkeztek fegyvertartási engedéllyel, s így fegyvertartási joggal sem, vagy engedélyük érvényességi ideje lejárt, s ezzel fegyvertartási joguk megszûnt. Ennek következtében az, hogy az R. szabályait az elsõ fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kellett, egy új fegyvertartási engedély megadása, új jogszerzés feltételeinek szigorítását jelentette, meglévõ jogosultság korlátozásához, megvonásához nem vezetett. Az R. 53. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az R. a hatálybalépése elõtt kiadott engedélyek érvényességét, az engedély alapján fennálló jogosultságot nem érinti. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az R. 53. § (2) bekezdése létrejött, lezárult jogviszonyokat nem változtatott meg. Ezért álláspontom szerint az R. 53. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat is el kellett volna utasítani.

Az Alkotmánybíróság 10/2007. (III. 7.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 281. § (6) bekezdése második mondatának „[...], vagy az elõzetes letartóztatását lehet elrendelni” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti.

798


A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 281. § (6) bekezdése ezt követõen a következõ szöveggel marad hatályban: „(6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetõleg meghallgatását követõen a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következõ tárgyalási határnapra történõ elõvezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elõvezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani. Ha a vádlottnak nincs védõje, számára védõt kell kirendelni.” 2. Az Alkotmánybíróság a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 281. § (6) bekezdése második mondatának „Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elõvezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az iratismertetés elmaradásának következményeként történõ vádelejtési kötelezettségre irányuló intézkedés megtételére vonatkozó indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 281. § (6) bekezdése második mondata alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése tárgyában. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 2. §-át, a 8. §-át, az 54. §-át és az 57–59. §-ait. Indokolásában kifejtette, hogy az érintett meghallgatása nélkül elrendelt elõzetes letartóztatás lehetõsége – túl azon, hogy a Be. további szabályaival sincs összhangban – ellentétben áll a jogbiztonság követelményével, az emberi méltóság, a jóhírnév és a személyi szabadság garantálására vonatkozó alkotmányi rendelkezésekkel. Utólagosan benyújtott észreveteleiben az indítványozó kitért arra is, hogy a Be. – a támadott rendelkezés tekintetében – nem tartalmaz garanciális elemeket az Alkotmány 55. § (1) bekezdésében szabályozott azon rendelkezéssel összefüggésben, hogy a személyi szabadságtól való megfosztásra csak törvényes indokok és eljárás alapján kerülhessen sor. Hiányzik továbbá az Alkotmány 57. § (4) be-

4. szám

kezdésébõl következõ hatékony jogorvoslathoz való jog is arra az esetre, ha a Be. 281. § (6) bekezdésének második mondatában foglalt eszközöket a bíróság alaptalanul alkalmazza. Az indítványozó – konkrét alkotmányi rendelkezés felhívása nélkül – „intézkedések megtételét” kérte az Alkotmánybíróságtól abban a tekintetben is, hogy a nyomozási iratok ismertetésének hiányában emelt vádat az ügyésznek „kötelezõ legyen [...] ejteni.” 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során beszerezte az igazságügy-miniszter véleményét.

II. Az Alkotmánybíróság a következõ jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta: 1. Az Alkotmány rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetõ jogok gyakorlása – az 54–56. §-ban, az 57. § (2)–(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66–69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetõ jogok kivételével – felfüggeszthetõ vagy korlátozható.” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” „55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (...)”

4. szám


„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem állapította meg. (3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bûncselekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” „58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelmérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” 2. A Be. vizsgált rendelkezése: „281. § (...) (6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetõleg meghallgatását követõen a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következõ tárgyalási határnapra történõ elõvezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elõvezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani, vagy az elõzetes letartóztatását lehet elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védõje, számára védõt kell kirendelni. (...)”

799 III.

Az indítvány részben megalapozott. 1.1. Az Alkotmánybíróság az elõzetes letartóztatásra vonatkozó büntetõeljárási rendelkezéseket már több ízben, számos szempontból vizsgálta. A 26/1999. (IX. 8.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) rámutatott, hogy az elõzetes letartóztatás elrendelésének, mint a büntetõeljárás során alkalmazható kényszerintézkedésnek a lehetõsége önmagában nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl következõ jogbiztonság követelményét. Az 1406/B/1991. (ABH 1992, 497, 502.), valamint a 3/1998. (II. 11.) AB határozat (ABH 1998, 61, 67.) tartalmát is összegezve kiemelte, hogy az elõzetes letartóztatás jogintézménye nem ellentétes az Alkotmány 57. § (2) bekezdésében szabályozott ártatlanság vélelmével (ABH 1999, 265, 270–272.). A korábbi határozataiban kifejtett álláspontját összefoglalva hangsúlyozta, hogy az állami büntetõ hatalom gyakorlására jogosult és egyben köteles szerveknek hatékony eszközöket kell kapniuk feladataik teljesítéséhez. „Ez pedig szükségképpen együtt jár a büntetõjogi felelõsségre vonás törvényben meghatározott rendjében, a büntetõeljárásban olyan eljárási cselekmények, ezen belül kényszercselekmények alkalmazásának megengedésével, amelyek lényegüket tekintve súlyosan jogkorlátozóak, érintik a büntetõeljárás alá vont személy alkotmányos jogait is” [részletesen pl. 42/1993. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1993, 300, 302, 304–305.]. Az Abh. hivatkozott arra, hogy az Alkotmány nem csupán a terhelt személyi szabadsága korlátozásának lehetõségérõl [55. § (1) bekezdés], de annak módjáról [55. § (2) bekezdés] is rendelkezik. Rámutatott, hogy az elõzetes letartóztatás – mint a legsúlyosabb, a személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedés – törvényi szabályozásakor, illetve alkalmazásakor az Alkotmány 55. § (2) bekezdésébõl levezetett követelmény a szükségesség és arányosság megtartása, amelynek a jogalkotásban is tükrözõdnie kell. Ezen alkotmányi rendelkezés tartalmazza ugyanis, hogy a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani, aki az elé állított személy meghallgatását követõen írásbeli indokolással ellátott határozatot hoz a szabadon bocsátásról vagy az elõzetes letartóztatás elrendelésérõl (részletesen: ABH 1999, 265, 270–272.). 1.2. Az Abh. rámutatott, hogy az elõzetes letartóztatás törvényi szabályozásakor az Alkotmány 55. § (2) bekezdésébõl és a 8. § (1)–(2) bekezdésébõl következõen a jogalkotó nem hagyhatja figyelmen kívül az 1976. évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (a továbbiakban: Egyezségokmány) és az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950.

800


november 4-én kelt Egyezményben (a továbbiakban: Egyezmény) foglalt rendelkezéseket. Utalt továbbá arra is, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (65) 11, illetve R (80) 11. számú Ajánlásainak az ítélethozatalt megelõzõ elõzetes fogvatartásról szóló követelményei – a szükségesség-arányosság megítélése körében – olyan szempontokat tartalmaznak, amelyek a jogintézménynek a büntetõeljárási törvényben való szabályozásakor az Alkotmány 55. § (2) bekezdésének tartalmi értelemben vett kiteljesedését szolgálják. A hivatkozott nemzetközi dokumentumokban is – az Alkotmány 55. § (1)–(2) és 8. § (1)–(2) bekezdéseinek összevetésébõl levezethetõ – azon elv tükrözõdik, hogy az elõzetes letartóztatás kivételes eszköz, amely csak akkor alkalmazható, ha azt a körülmények feltétlenül szükségessé teszik. Nem rendelhetõ el akkor, ha a szabadságelvonás nem áll arányban az elrendelésének alapjául szolgáló bûncselekmény jellegével és az alkalmazható büntetéssel. Az R (65) 11 Ajánlás rögzíti, hogy az elõzetes fogvatartás alkalmazása nem lehet automatikusan kötelezõ, nem szolgálhat büntetési célokat, a bíróságoknak errõl mindig a konkrét eset tényei és körülményei alapján kell dönteniük. Az R (80) 11 Ajánlás hangsúlyozza, hogy a bûncselekmény elkövetésével vádolt személy is csak akkor vethetõ alá e kényszerintézkedésnek, ha azt a körülmények feltétlenül szükségessé teszik. A letartóztatásnak mindig valós okon kell alapulnia, s arányban kell állnia az állított bûncselekmény jellegével és az alkalmazható büntetéssel. Az Egyezségokmány 9. cikk 1. pontja szerint a terhelt szabadlábon történõ védekezése az általános követelmény és az elõzetes fogvatartása a kivételes állapot. Garanciális követelmény, hogy a kényszerintézkedésrõl bírónak (bírói hatáskörrel felruházott személynek) kell döntenie, mégpedig az õrizetbe vett személy elõállítását követõen (5. cikk 3. pont) (részletesen: ABH 1999, 265, 272–276.). A jelzett ügyekben az alkotmányossági vizsgálatra – részben – a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: régi Be.) rendelkezései alapján került sor, a vizsgált normák tartalma azonban lényegileg megegyezik a Be. szabályaival. Így az Alkotmánybíróság a korábbi határozatokban kifejtetteket a jelen ügyben is irányadónak tekinti. 1.3. A fentebb részletezett okfejtéseken túl, az Egyezmény 5. Cikk 3. bekezdése és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) ehhez kapcsolódó gyakorlata világosan leszögezi, hogy az elõzetes fogvatartásról szóló döntéssel összefüggésben a „törvényben meghatározott eljárás” egyik lényeges eleme az érintett személynek – haladéktalan – bíró elé állítása. Ez kiterjed azokra az esetekre is, amikor a kényszerintézkedés alkalmazására az 5. Cikk 1. bekezdés b) pontja szerint a terheltnek a törvényben megállapított kötelezettsége teljesítése céljából kerül sor. A Bíróság gyakorlata nem hagy kétséget aziránt, hogy a „bíró elé állítás” egyik fontos célja az érintett meghallgatá-

4. szám

sa, a körülmények vizsgálata és ezek alapján annak mérlegelése, hogy az elõzetes fogvatartás elrendelésén (fenntartásán) kívül a konkrét ügyben vannak-e más, a személyi szabadságot kevésbé vagy egyáltalán nem korlátozó alternatívák, amelyek segítségével a terhelt részvétele az eljárásban biztosítható (pl. I³owiecki v. Poland judgment of 4 October 2001, no. 27504/95.). A közvetlenség elvében rejlõ garanciákat, amelyek a tisztességes eljárás érvényesülését is biztosítják, a Bíróság a kényszerintézkedések alkalmazásakor is – éppen a „kockán forgó tét” miatt – olyan kiemelt értéknek tekinti, amelybõl következõen az elv érvényre jutása nem lehet esetleges. Az elõzetes fogvatartás elszenvedõje által elõadottakat a bíróságnak kötelessége ugyanis oly mértékig érdemben vizsgálni, ami – tág értelemben vett – „tárgyalást” (a bíróság és az érintett közötti közvetlen szóbeli érintkezést) feltételez (pl. Frommelt v. Liechtenstein judgment of 24 June 2004, no, 49158/99; Kampanis v. Greece judgment of 13 July 1995, Series A no. 324.; Yankov v. Bulgaria judgment of 11 December 2003, no. 39084/97.). Az Ajánlások, az Egyezségokmány és az Egyezmény hivatkozott rendelkezései, illetve a Bíróság által megformált követelmények jelen vannak az Alkotmány 55. § (2) bekezdésében és a – vizsgált esetet kivéve – tükrözõdnek a Be.-nek az elõzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására vonatkozó egyes, általános rendelkezéseiben (VIII. Fejezet II. Cím, IX. Fejezet VI. Cím). 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványban foglalt esetben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl levezetett, a jogintézmények kiszámítható mûködéséhez fûzõdõ jog érvényesülésének, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdésébõl következõ, az alapjogok korlátozásának arányosságára vonatkozó, illetve az 57. § (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljárás követelménynek a sérelmét eredményezi a döntéshozatali eljárás szabályozási módja: az, hogy a személyi szabadság jogerõs ítélet nélkül történõ elvonására bírói meghallgatás nélkül és megfelelõ mérlegelési szempontok hiányában kerül sor. 2.1. Az elõzetes fogvatartásról szóló döntés meghozatalának kizárólagosan bírói hatáskörbe történõ utalása nem csupán formális garanciát jelent. A bírói döntéshozatal mechanizmusa feltételezi a terhelt meghallgatását, lehetõséget biztosítva ezzel neki arra, hogy a nemleges döntés alátámasztására szolgáló érveit a kényszerintézkedés indítványozójával (ügyész, pótmagánvádló) azonos körülmények között és azonos súllyal fejtse ki. Ezek az érvek mindenekelõtt vonatkozhatnak arra, hogy az eljárás alá vont személy milyen garanciákat képes adni arra, hogy szabadlábon történõ védekezése esetén eleget tesz a megjelenési, közremûködési kötelezettségének, illetve tartózkodik mindazon magatartásoktól, amelyeket az elõzetes letartóztatás különös okaiként határoz meg a törvény. Az elõzetes letartóztatás általános és különös feltételeirõl a Be. 129. § (2) bekezdése rendelkezik. A törvény ezen szabályai a büntetõeljárás egésze során, így a tárgyalási

4. szám


szakaszban is irányadóak, közöttük – a támadott rendelkezésben szereplõ – az eljárási cselekmény elmulasztása azonban, mint a kényszerintézkedés lehetséges oka, nem szerepel. Ilyen okból elõzetes letartóztatás elrendelésére csak más, már foganatosított, kevésbé súlyos kényszerintézkedések: a házi õrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszegése miatt van mód [139. § (1) bekezdés]. A tárgyalás elmulasztásának következményeit a kódex más rendelkezései szabályozzák (69. §). A szabályszerû idézés ellenére meg nem jelenés szankciója lehet a terhelt esetében az elõvezetés és az okozott költségek megtérítésére való kötelezés. Ugyanakkor a törvény a mulasztás következményeinek elhárítására biztosítja az igazolás lehetõségét (65–66. §-ok), melynek határideje az elmulasztott határidõ utolsó napjától vagy az akadály megszûnésétõl számított 8 nap. Az igazolási kérelem elfogadása egyúttal ki is zárja a jelzett eljárási szankciók alkalmazását. 2.2. A fentiekbõl következõen a Be. rendszerében a támadott rendelkezésben szereplõ, az elõzetes letartóztatás alapjául szolgáló ismételt terhelti mulasztás, az elõzetes letartóztatás új, különös indokaként került szabályozásra, amely csak a tárgyalási szakaszban lehet az elrendelés alapja. Ez a megoldás önmagában véve nem szükségképpen alkotmányellenes (s nem áll ellentétben azzal sem, hogy a mulasztáshoz – fõszabályként – a jogalkotó nem kényszerintézkedések alkalmazását fûzi). Az elõzetes letartóztatás fõ funkciója, hogy a terhelt akarata ellenében is biztosítsa a büntetõeljárás lefolytathatóságát, végsõ soron az állam büntetõ igényének érvényesítését. „Az állami büntetõ igény érvényesítése érdekében a társadalom védelme, a közérdek szempontjából alkotmányosan is szükséges és indokolt annak lehetõvé tétele, hogy az állam a bûncselekmény alapos gyanújával terhelt személyt szabadságától idõlegesen megfossza a büntetõjogi felelõsségre vonás meghiúsításának megakadályozása érdekében” (Abh., ABH 1999, 265, 276.). A kényszerintézkedések szabályozásakor a jogalkotónak számolnia kell azzal is, hogy a tisztességes eljárás alkotmányi követelményébõl eredõen a büntetõ ügyekben eljáró hatóságok kötelesek eleget tenni az idõszerûség követelményének. Ebbõl a szempontból – figyelemmel a kontradiktórius eljárás alapelvének megfelelõen szabályozott bizonyítás rendjére és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezésekre – a büntetõeljárás legsérülékenyebb szakasza az elsõ fokú bírósági eljárás, ahol a terhelt mulasztása az esetek döntõ részében szükségképpen az ügy ismételt kitûzését eredményezi. Ez az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl levezetett idõszerûség követelményének érvényre jutását gátolja. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban e kényszerintézkedés alkalmazásával kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy annak súlyosan jogkorlátozó jellege miatt igénybevételére csak végsõ esetben, kivételesen kerülhet sor. Az arányosság alkotmányi követelményét a Be. 60. § (2) bekezdése tételes rendelkezésében is kimondja, a kényszerintézkedésekre vonatkozó általános szabályok (VIII. Fejezet I–VI. Cím) pedig az arányosság elvont igényét az

801

egyes jogintézményekre vonatkozó rendelkezéseikben juttatják érvényre. A differenciált szabályozás különösen arra az esetre vonatkozik, amikor a kényszerintézkedés alkalmazásának célja kizárólag a terhelt eljárási cselekményeken történõ részvételének biztosítása. 2.3. Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó gyakorlatát összefoglaló 14/2004. (V. 7.) AB határozatában megállapította, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog olyan abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhetõ más alapvetõ jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. Kimutatta továbbá, hogy a tisztességes eljárásnak számos eleme van, s a büntetõeljárás szabályrendszerének megalkotásakor egyik vagy másik a továbbiak rovására nem abszolutizálható (ABH 2004, 241, 266.). Az ide vonatkozó gyakorlatát legutóbb összegzõ 20/2005. (V. 26.) AB határozatban elvi éllel szögezte le, hogy az egyes jogintézmények és döntési eljárások szabályozásakor „gazdaságossági és célszerûségi okokból az eljárási, s fõként a közvetlen alkotmányi garanciák érvényesítésérõl” a jogalkotó nem mondhat le. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és a tisztességes eljárás követelményének összevetésébõl az is következik, hogy az egyes jogintézmények, a bírósági eljárás kiszámítható és következetes mûködésének az alapja „a döntést befolyásoló processzuális szabályoknak félreérthetetlen, a gyakorlatban érvényesülõ mérlegelési szempontok határait kijelölõ megfogalmazás[a]” (ABH 2005, 202, 218–219.). Ebbõl következõen az eljárás idõszerûségére és a kényszerintézkedés alkalmazására vonatkozó szükségesség-arányosság követelménye sem versenghet egymással. Ezek – a kényszerintézkedésekre vonatkozó döntéshozatali eljárás kialakításakor – nem szembenálló, hanem differenciált szabályozással biztosítandó, egyidejûleg érvényesülõ igények. 3.1. A 19/1999. (VI. 25.) AB határozatban „az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében normatív tartalommal rögzített jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményébe ütközik”, ha a jogalkotó nem határozza meg az elõzetes fogvatartás alapjául szolgáló mérlegelési szempontokat. Ez éppen a kényszerintézkedésre vonatkozó döntési eljárás lényegét üresíti ki, s végsõ soron szintén az arányosság követelményének sérelméhez vezet (ABH 1999, 150, 152–155.). A támadott rendelkezésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének a jogbiztonságra vonatkozó és az arányosságnak a 8. § (1)–(2) bekezdésébõl levezetett, a Be. 60. § (2) bekezdésében is nevesített absztrakt követelménye nem jut megfelelõen érvényre. Ez pedig az 57. § (1) bekezdésében szabályozott tisztességes eljárás elvének sérelmét eredményezi. A törvény – az általános szabályokhoz hasonlóan – azt a 281. § (6) bekezdésében is kimondja, hogy az elõzetes letartóztatás elrendelésének csak szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén van helye. További feltétel-

802


ként megállapítja, hogy erre csak a terhelt ismételt mulasztásakor és csupán abban az esetben van lehetõség, ha az elsõ „jogszerûtlen” távolmaradásakor a bíróság a mulasztás következményeként elõvezetést rendelt el, ám az sikertelen maradt. A támadott szabályozás semmilyen lehetõséget nem biztosít arra, hogy – az arányosság követelményének – megtartásával a bíróság az elõzetes letartóztatást valóban csak a végsõ esetben rendelje el. Nem tartalmaz ugyanis arra vonatkozó mérlegelési szempontokat, hogy az ismételt mulasztás két lehetséges – ám súlyában és következményeiben rendkívüli mértékben eltérõ – „szankciója” között milyen alapon kell a bíróságnak választania. Mindennek végsõ oka pedig éppen az, hogy a 281. § (6) bekezdésében szereplõ esetekre a jogalkotó nem terjesztette ki az elõzetes letartóztatásra vonatkozó általános szabályok szerinti, a döntéshozatali eljárásra vonatkozó garanciális rendelkezéseket. A bíróság a döntést a terhelt meghallgatása nélkül, távollétében és csupán az ismételt „vétkes” mulasztás indokára alapítva hozza meg. A bíróság döntésének meghozatalakor azonban sem a vétkesség, sem a mulasztás nem feltétlenül tény, számos esetben csupán az elõvezetõ parancs puszta kibocsátására alapozott vélelem. A kényszerintézkedés alapjául szolgáló, a tárgyalás elmulasztásának következményeként elrendelt elõvezetés végrehajtása nem a bíróság, hanem a rendõrség (kivételes esetben a Vám- és Pénzügyõrség, illetve az illetékes katonai elöljáró) kompetenciája. Ennek keretében a végrehajtó szervnek a foganatosításra vonatkozó, az elrendelés szabályszerûségével és a végrehajthatóság törvényességével összefüggõ, a végrehajtás megtagadásához is elvezetõ vizsgálati kötelezettsége van, továbbá a végrehajtás tényleges szükségességére, illetve lehetségességére irányuló önálló mérlegelési jog is megilleti. Következésképpen annak elmaradásához nem csupán a terhelt magatartása, hanem az elõvezetést elrendelõ bíróság hibája (pl. pontatlan, hiányos kitöltés) vagy a végrehajtó szerv mérlegelési jogkörében hozott döntése, és számos más körülmény vezethet. A támadott rendelkezés mindezzel nem számol. Az elõzetes letartóztatásról szóló döntéshozatalkor tényként csak az elõvezetés elmaradását kívánja meg. Erre viszont automatikusan azt a vélelmet alapítja, hogy mindez a terhelt hibájából ered. Ez szükségképpen azzal is jár, hogy a bíróság az elõzetes letartóztatás alapjául szolgáló, a terhelt terhére esõ körülményekre valójában semmiféle vizsgálatot nem folytat. Úgyszintén nem vizsgálja azt sem, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik-e, noha ebben az esetben a kényszerintézkedés elrendelését a Be. XXV. Fejezetének (a távollévõ terhelttel, illetve külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás) szabályai kizárják. (Megkövetelik azonban más intézkedések megtételét.) 3.2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „az alapjog korlátozásának alkotmányosságához önmagában nem elegendõ, ha az alkotmányosan elismert cél érdekében történik, hanem szükségesnek és arányos-

4. szám

nak kell lennie: a korlátozással elérni kívánt cél fontosságának és az ennek érdekében okozott alapjogsérelemnek egymással arányban kell állnia. (...) az arányosság elvont, a törvényi szabályozás szintjén történõ megteremtése egyrészt az elõzetes letartóztatás általános és különös feltételeinek, másrészt a döntési eljárás garanciális szabályainak meghatározásával biztosítható” (ABH 1999, 265, 276.). A konkrét ügyekben az elõzetes letartóztatás feltételeinek vizsgálatánál csak az elrendelés (fenntartás) idõpontjában ténylegesen fennálló állapotot és körülményeket figyelembe véve, tényeken alapuló következtetés útján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a kényszerintézkedés általános és különös okai fennállnak-e. Az Alkotmány 55. § (2) bekezdése éppen ezért írja elõ a döntési eljárás garanciális szabályaként, hogy a bíróságnak a terheltet elõzetesen meg kell hallgatnia. A meghallgatás része az 57. § (1) bekezdésébõl levezetett, az eljárás egésze során irányadó tisztességes eljárás követelményének. Az elõzetes letartóztatásról szóló, a személyes szabadság elvonásával járó bírói döntés a terhelt szempontjából az eljárás során hozható legsúlyosabb „közbensõ” határozat. Alapvetõen érinti a terhelt személyes szabadsághoz, a mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alkotmányos jogát, befolyásolja védekezésének kereteit, s közvetlen kihatással van személyes sorsának alakulására. Minderre figyelemmel nincs olyan felismerhetõ alkotmányos érdek vagy cél, amelybõl következõen a terheltnek az Alkotmány 55. § (2) bekezdésében körülírt – a bírói meghallgatásra vonatkozó – jogai, az eljárás tisztességének sérelme nélkül korlátozhatók lennének. 4.1. A fentebb kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Be. 286. § (6) bekezdése második mondatának az elõzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szövegrésze alkotmányellenes, mert sérti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményét. Ezért azt – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. 4.2. Mivel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe ütközõnek minõsítette, s azt megsemmisítette – állandó gyakorlatának megfelelõen – az Alkotmány további, az indítványban felhívott rendelkezéseinek sérelmét nem vizsgálta [összefoglalóan legutóbb: 65/2006. (XI. 24.) AB határozat, ABK 2006, november 927, 929.]. 5. Elutasította viszont az Alkotmánybíróság az indítványnak azt a részét, amely a 281. § (6) bekezdés második mondatában szereplõ, a terhelt ismételt mulasztása és az elõvezetés elrendelésének elmaradása esetére elfogatóparancs kibocsátását teszi kötelezõvé a bíróság számára. A határozat III. 1.1–1.3. és 2.2–2.3. pontjaiban kifejtettek szerint az államnak a büntetõ hatalom gyakorlásával

4. szám


felruházott szervei a büntetõ igény érvényesítésére kötelesek. Ennek során nem maradhatnak eszköztelenek a terheltek azon csoportjával szemben, akik engedetlenségükkel a büntetõeljárás sikerének meghiúsítására, vagy annak elhúzására törekszenek. Kézrekerítésük érdekében az elfogatóparancs kibocsátása velük szemben megfelelõ – már az enyhébb büntetõeljárási intézkedés (elõvezetés) foganatosítását követõen igénybe vett – arányos eszköz, amely azt is szolgálja, hogy a terhelt elõállítását követõen a bíróság érdemben megvizsgálhassa azokat a körülményeket, amelyek az esetleges kényszerintézkedés elrendelését indokolják. A Be. általános rendelkezései (73. §) az elfogatóparancs kibocsátásának szabályait részletesen körülírják. Az ennek során tehetõ intézkedésekre pedig a személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény, illetve a körözési nyilvántartásból történõ adatigénylésrõl és adatszolgáltatásról, valamint a nyilvános tárgykörözési adatok hozzáférhetõvé tételérõl szóló 21/2001. (X. 11.) BM rendelet tartalmaz részletes szabályokat. Tény, hogy a terhelt személyi szabadságát az elfogatóparancs folytán történõ kézrekerülését követõ intézkedések is szükségképpen érintik. A terheltnek az ez alapján való õrizetbe vétele azonban – a törvényben meghatározottak szerint – csupán 24 vagy legfeljebb 72 óráig tarthat, mely idõtartamok meghosszabbítására nincs mód. Ezen idõtartam alatt minden esetben kötelezõ az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság elé állítása, majd pedig szóbeli meghallgatása, amelyet követõen pedig nyomban dönteni kell szabadlábra helyezésérõl vagy annak szükségessége esetén a törvényben szereplõ valamely kényszerintézkedés elrendelésérõl. A meghallgatással biztosítható az arányosság követelményének megtartása is. A kifejtettekre figyelemmel a vizsgált rendelkezés nem sérti sem az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, sem pedig a 8. § (1)–(2) bekezdésében foglalt arányosság követelményét, és nem áll ellentétben sem az 55. § (1) bekezdése, sem az 57. § (1) bekezdése szerinti követelményekkel. Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság azt is, hogy a Be. 276. § (6) bekezdésének ezen szövegrésze és az Alkotmány 2. § (2)–(3) bekezdése, a 8. § (4) bekezdése, az 54. §-a, illetve az 57. § (2)–(5) bekezdései, valamint az 58–59. §-ai között nincs alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés.

803

dosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontján (ABH 2003, 2065.) alapszik. 7. Az Alkotmánybíróság a határozatnak a Magyar Közlönyben történõ közzétételérõl az Abtv. 41. §-a alapján rendelkezett.

Az Alkotmánybíróság 11/2007. (III. 7.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 255. § (2) bekezdésében két ízben elõforduló „és ügyész” szövegrészei alkotmányellenesek, ezért azokat a határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 255. § (2) bekezdése ezt követõen az alábbi szöveggel marad hatályban: „255. § (...) (2) A tanácskozási jegyzõkönyvet és a 256. § (5) bekezdése szerinti mellékleteit az iratok között lezárt borítékban kell elhelyezni, és azt csak a fellebbezés során eljáró bíróság, illetõleg a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság, valamint fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíróság, valamint ha büntetõeljárás indult, a büntetõügyben eljáró bíróság tekintheti meg.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS 6. Az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítvány azon részét, amely a nyomozási iratok ismertetésének elmaradása esetére az ügyészt a vádelejtésre kötelezõ intézkedések megtételére vonatkozott. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. §-a taxatíve meghatározza. Ebben a felsorolásban pedig a jogalkalmazó szervek intézkedésre történõ felhívása nem szerepel. A határozat ezen rendelkezése az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, mó-

I. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 255. § (2) bekezdésének a zárt iratként kezelendõ tanácskozási jegyzõkönyvbe történõ, az ügyészt betekintésre feljogosító szövegrészei alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában. Az indítványozó álláspontja szerint a szabályozás sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében védett jogállamiság-

804


ból levezetett jogbiztonság intézményét, a 8. § (2) bekezdésének az alapvetõ jogok lényeges tartalmának korlátozhatatlanságára vonatkozó rendelkezését, az 57. § (1) bekezdésébõl következõ tisztességes eljárás követelményét és az 57. § (3) bekezdése szerinti védelemhez való jogot. Részletes indokolásában rámutatott, hogy a büntetõeljárás során keletkezett egyes iratokhoz való hozzáférés az Alkotmánybíróság korábbi határozataiból következõen is – különbözõ mértékben – korlátozás alá eshet. Ez azonban nem eredményezheti a védelemhez való jog csorbulását és nem sértheti a tisztességes eljárás követelményeit. A támadott rendelkezésben elõírt korlátozás az ügyészt a rendkívüli perorvoslatok során, illetve az alapügyet követõen indult büntetõeljárásban a védelemmel szemben indokolatlanul elõnyös helyzetbe hozza. A szabályozás eredményeképpen elõáll az a helyzet, hogy az ügyész megismerheti és felhasználhatja mindazon ténybeli és jogi érveket, amelyeket a tanácskozás során kisebbségben maradt bíró különvéleménye és a tanácskozási jegyzõkönyv tartalmaz, míg a védelem ezekhez semmiképpen nem fér hozzá.

II. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal kapcsolatban a következõ jogszabályokat vizsgálta. 1. Az Alkotmány rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (...)” „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (...) (3) A büntetõeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.” 2. A Be. rendelkezése: „255. § (...) (2) A tanácskozási jegyzõkönyvet és a 256. § (5) bekezdése szerinti mellékleteit az iratok között lezárt borítékban kell elhelyezni, és azt csak a fellebbezés során eljáró bíróság, illetõleg a rendkívüli jogorvoslat során eljáró bíróság és ügyész, valamint fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíró-

4. szám

ság, valamint ha büntetõeljárás indult, a büntetõügyben eljáró bíróság és ügyész tekintheti meg. (...)”

III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az eljárás tisztességes volta és a védelemhez való jog érvényesülése a jogállami büntetõeljárás lényeges ismérve. Mindkét ismérv több elembõl tevõdik össze, melyeket a különbözõ határozatok már számos szempontból és egymásra vonatkoztatva is vizsgáltak. A büntetõeljárás garanciarendszeréhez, az eljárás tisztességéhez alapvetõen tartozik hozzá a világos és kiszámítható normatartalom, az eljárás kiszámítható mûködése. 1.1. A 6/1998. (III. 11.) AB határozat rámutatott, hogy „a »tisztességes eljárás« (fair trial) követelménye nem egyszerûen egy a bíróságnak és az eljárásnak itt megkövetelt tulajdonságai közül (ti. mint »igazságos tárgyalás«), hanem az (...) Egyezségokmánynak [az 1976. évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya] és az Emberi Jogok Európai Egyezményének [az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben] – az Alkotmány alkotmányi rendelkezésben foglalt követelményeken túl – különösen a büntetõjogra és – eljárásra vonatkozóan – az 57. § többi garanciájának teljesedését is átfogja. Sõt az 57. §-a tartalmához és szerkezetéhez mintát adó – eljárási garanciákat tartalmazó cikkei általában elfogadott értelmezése szerint a fair trial olyan minõség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes«” (ABH 1998, 91, 95.). A tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot összegzõ 14/2004. (V. 7.) AB határozat megállapította, hogy „a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhetõ más alapvetõ jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye. A büntetõeljárás szempontjából ezek a tételek a büntetõ igazságszolgáltatás történeti rendszereinek felhalmozódott tapasztalatán alapulnak. Eszerint: az igazság feltárásának az a legmegfelelõbb módja, ha az ítélkezésben független és pártatlan bíróság nyilvános tárgyaláson, a bizonyítás tekintetében egyenlõ jogokkal résztvevõ felek aktív közremûködésével lefolytatott eljárás eredményeként, közvetlen észlelése útján szerzett bizonyítékok szabad mérlegelésével állapítja

4. szám


meg a büntetõ felelõsségre vonás eldöntéséhez szükséges tényeket” (ABH 2004, 241, 266.). Az Alkotmánybíróság több ízben kifejtette azt is, hogy a tisztességes eljárásnak „(...) általánosan és nem vitatottan elismert eleme a »fegyverek egyenlõsége«, amely a büntetõeljárásban azt biztosítja, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlõ esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlõsége nem minden esetben jelenti a vád és védelem jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethetõ súlyú jogosítványokkal rendelkezzen” [6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95, 96.]. 1.2. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a védelemhez való jog az alkotmányos büntetõeljárás azon alapelve, amely számtalan részletszabályban ölt testet. A konkrét ügyekben a terhelt „azon jogaiban, illetve a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy [a terhelt] a vele szemben érvényesített büntetõjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait elõterjeszthesse, továbbá védõ segítségét vehesse igénybe” [részletesen: 25/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 414, 415.]. A védelemhez való jogra vonatkozó határozatok hangsúlyozták, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek csak a „mûködésében eredményes védelemhez való jog” felel meg, mely csak az elkerülhetetlenül szükséges és arányos mértékben, a lényeges tartalmat illetõen pedig nem korlátozható [részletesen pl. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44.; 22/1994. (IX. 8.) AB határozat, ABH 1994, 127, 130.; 6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91.]. A védelemhez való jog egyik fontos részjogosítványának, az iratokhoz való hozzáférésnek az alkotmányossági vizsgálata kapcsán az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy az ügyben releváns adatok és körülmények megismerése a védelem számára nem korlátozható. Ebben a tekintetben nem lehetnek különbségek az ügyész és a védelem jogosítványai között. Ezen a ponton érintkezik a védelemhez való jog a fegyverek egyenlõségének elvével. Mindkettõnek eleme ugyanis, hogy a védelem hatékony ellátása érdekében a védõnek, illetve a terheltnek kellõ felkészülési idõvel és megfelelõ eszközökkel kell rendelkezniük [6/1998. (III. 1.) AB határozat, ABH 1998, 91, 96.]. Az Alkotmánybíróság a bíró kizárására vonatkozó 33/2001. (VII. 11.) AB határozatban – többek között – az Alkotmány 57. § (1) és (3) bekezdésébe ütközõnek minõsítette azt is, ha a védelem az ügyészhez képest „csupán” lépéshátrányban van az indítványozási, észrevételezési jogának gyakorlásakor. Nem ismerte el egyenlõ súlyúnak a vád és a védelem jogosítványait még abban az esetben sem, ha a védelemnek elvileg módja van ugyan releváns kérdésekben az álláspontja kifejtésére, de erre csak esetle-

805

gesen és mindenképpen a bíróság és az ügyész „külön” érintkezését követõen kerülhet sor. Az ilyen különbségtétel ugyanis azt eredményezheti, hogy az ügyész nyilatkozata már azt megelõzõen meghatározó befolyást szerez a bíróság álláspontja felett, hogy a védelem szempontjai megismerhetõk lennének (ABH 2001, 297, 300.). Ezen álláspontját a 14/2002. (III. 20.) AB határozatában is megerõsítette (ABH 2002, 101, 111.). 1.3. A jogbiztonságra vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot legutóbb összegzõ 2/2007. (I. 24.) AB határozat hangsúlyozta, hogy „a jogállam értékrendjének meghatározó pillére a jogállami garanciák tényleges érvényre jutása a jogintézmények mûködése során. Ellenkezõ esetben sérül a jogbiztonság, a jogszabályok következményeinek kiszámíthatósága és esetlegessé válik az alapvetõ alkotmányos jogok érvényre jutása.” Az állam büntetõ hatalmának gyakorlásával szemben alkotmányi követelmény, hogy az eljárási szabályok megfelelõ egyensúlyt biztosítsanak a terhelt alkotmányos jogainak védelme és a büntetõ igazságszolgáltatással szemben támasztott társadalmi elvárások között. Mindezek nem teljesülnek akkor, ha a jogszabályok megfogalmazása olyan parttalan értelmezést tesz lehetõvé, amelynek következtében a jogintézmények kiszámítható mûködése nem biztosítható. Az alapvetõ jogok érvényesülése az egyes jogintézmények alkalmazásakor nem válhat esetlegessé, korlátozásukra ugyanis csak az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdése alapján kialakított szükségesség-arányosság keretei között van mód (részletesen: ABK 2007. január 12, 21, 23.). 1.4. A Bíróságnak az Egyezményhez kapcsolódó gyakorlata ugyancsak hangsúlyozza, hogy a konkrét ügyekben az anyagi- vagy eljárásjogi szempontból fontos kérdések tekintetében az információk visszatartása vagy elhallgatása a védelem elõtt, sérti a tisztességes eljárás követelményét. Így például a Kremzow v. Austria ügyben (judgment of 21 September 1993, Series A no. 268-B) azt is a 6. Cikk megsértésének tekintette, hogy a vád a védelemtõl eltérõen elõre értesült a bíróság összetételérõl. A Bulut v. Austria ügyben (judgment of 22 February 1996, Reports 1996 – II, p. 346.) hasonló kifogás alá esett az a körülmény, hogy a vád képviselõje olyan módon intézhetett beadványt a bírósághoz, hogy arról a védelem nem szerezhetett tudomást. A vizsgált szabályozáshoz jelentõs hasonlóságot mutató esetekben a Bíróság az eljárás tisztessége szempontjából „veszedelmesnek” és ezért elfogadhatatlannak ítélte azokat a jogintézményeket, amelyek lehetõséget biztosítottak arra, hogy az ügyész és a bíróság a védelem elõtt az ügyre tartozó körülményekre „eltitkolt levelezést” folytasson (pl. Josef Fischer v. Austria judgment of 17 January 2002, no 33382/1996.; Lancz v. Austria judgment of 31 January 2002, no 24430/94.).

806


2. A Be. a bírói tanácskozásról szóló jegyzõkönyv készítését kivételesnek tekinti. Erre csak akkor kerül sor, ha a határozat nem egyhangú [255. § (1) bekezdés]. A jegyzõkönyv készítését a tanács elnökének kell elrendelnie. Amennyiben tanácskozási jegyzõkönyv készül, ennek tényét a tárgyalási jegyzõkönyvben fel kell tüntetni, és – ha van – a kisebbségben maradt bíró különvéleményével együtt a bírósági iratokhoz kell csatolni. 2.1.1. A tanácskozási jegyzõkönyv és a különvélemény nem nyilvános, tartalmukat az eljárás alanyai általában nem ismerhetik meg, ezeket zárt iratként kell kezelni. A fellebbezési eljárásban vagy rendkívüli perorvoslat esetén, illetve az utóbb indult fegyelmi vagy büntetõ ügyben a fegyelmi bíróság vagy büntetõeljárás során eljáró bíróság azonban jogosult megismerni a zárt iratok tartalmát. A rendkívüli perorvoslati eljárásban, illetve az újabb büntetõeljárásban a törvény iratmegismerési jogot enged – az eljárás bírósági szakaszában egyébként már ügyféli pozícióban lévõ – ügyésznek is. A terheltnek és a védõnek viszont nincs joga a zárt iratok megismerésére. Azok létezésérõl (minthogy az alapiratban a zárt boríték fellelhetõ) értesülhetnek, tartalmukról azonban nem szerezhetnek tudomást. A fegyelmi bíróságra és az újabb büntetõ ügyben eljáró bíróságra – személyi értelemben – a törvény nem tartalmaz szûkítõ értelmezést. 2.1.2. A döntéshozatalkor a kisebbségben maradt bíró számára különvélemény készítése nem kötelezõ. Amennyiben ilyen készül, az a 256. § (5) bekezdése szerint a tanácskozási jegyzõkönyv melléklete. Különvélemény hiányában az eltérõ álláspontot képviselõ bíró szempontjai, felfogása, az ügyrõl kialakult elgondolásai, a többségi határozattal szemben megfogalmazott fenntartásai csak a jegyzõkönyvbõl ismerhetõk meg. 2.2. Mind a tanácskozási jegyzõkönyv, mind a kisebbségben maradt bíró véleménye anyagi- és eljárásjogi szempontból az ügyben releváns körülményeket tartalmazhat. A tanácskozási jegyzõkönyvbõl – minthogy arra a jegyzõkönyvre vonatkozó általános szabályok (250–252. §-ok) irányadók – ki kell tûnnie a tanácskozás idõpontjának, idõtartamának, helyének, az ott jelen lévõ személyeknek, s azon indok(ok)nak, amelyek elkészítésére okot adtak. Tartalmaznia kell továbbá a tanácskozásnak a 256. §-ban elõírt menetét, a bíróság tagjai részérõl ott elhangzottak lényegét, tekintettel arra, hogy a 250. § (3) bekezdése a jegyzõkönyvvel szembeni követelményként fogalmazza meg az eljárás lefolytatásának áttekintõ, az alakiságok megtartását és az eljárási szabályok betartását is ellenõrizhetõvé tévõ leírását. A különvélemény tartalmával szemben a törvény nem határoz meg sem formai, sem tartalmi követelményeket. A szavazás során kisebbségben maradt bíró a Be. szerint semmilyen indokkal nem akadályozhatja meg a döntéshozatalt, és a többségi határozatot is köteles aláírni. Erre figyelemmel a különvélemény tartalmával szemben nem ál-

4. szám

lapíthatók meg szigorú szabályok. Annak része lehet a kisebbségben maradt bíró tény- vagy jogkérdésekben elfoglalt jogi álláspontja, a bizonyítékok eltérõ szempontú mérlegelésének leírása. Tartalmazhat a bizonyítás menetével, annak hiányos voltával összefüggõ körülményeket, a tárgyalás során a bíróság tagjai, az ügyész vagy akár a védelem részérõl elkövetett vagy vélelmezett hibákat. Lényegében alaki kötöttségek nélkül kiterjeszkedhet minden olyan körülményre, amelyet annak írója bármilyen szempontból fontosnak tart. A fentiekbõl megállapíthatóan a tanácskozási jegyzõkönyv és a különvélemény olyan, az ügy lényeges kérdéseire – adott esetben a büntetõjogi fõkérdésekre vagy akár az abszolút eljárási hibákra – vonatkozó, illetve a döntéshozatali eljárás garanciális szabályaival összefüggõ elemeket tartalmaz(hat), amelyeknek a rendkívüli perorvoslat vagy az alapügytõl különbözõ másik büntetõeljárás során meghatározó jelentõsége lehet. 3.1. A Be. szabályai szerint az ügyész a rendkívüli perorvoslatok során a terhelt terhére is eljárhat. Ha más büntetõeljárás indult, abban az állam büntetõ igényét érvényesíti. Ennek során a különvéleménybõl vagy a kisebbségben maradt bíró tanácskozási jegyzõkönyvbe foglalt érvelésébõl, valamint a tanácskozási jegyzõkönyv további részleteibõl olyan jogi és ténybeli körülményekrõl, adatokról lehet tudomása, amelyek más forrásból nem szerezhetõk be. Ennél fogva ezek a védelem számára nem elérhetõk, következésképpen mind létezésüket, mind tartalmukat illetõen ellenõrizhetetlenek. Így kialakul az a helyzet, hogy akár döntõ jelentõségû kérdésekben is, lényegében bármely büntetõ ügyben eljáró bíróság és az ügyész azonos mértékben, azonos forrásból tájékozódhat, míg a védelem más eszközökkel sem orvosolható mértékben kerül lépéshátrányba. Azon ügyeket, amelyekben a más ügyben keletkezett zárt iratok tartalma felhasználásra kerül, az ügyész szabadon választja ki. A védelem ezen tény miatt észrevételt sem tehet. A fentiek következtében az ügyek – esetlegesen kiválasztott – meghatározhatatlan csoportjában a védelemhez való jognak olyan fontos, az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban is kiemelt részjogosítványai sérülnek, mint a tájékoztatáshoz, az iratok megismeréséhez, birtoklásához való jog, amelynek következtében nem élhet további jogaival sem. Nincs módja, hogy az érvényesített büntetõ igény alapját megismerje, arról álláspontját kifejtse, azzal szemben érveit a bíróság elé tárja. Más esetekben (pl. eljárási hiba) pedig nem kerül abba a helyzetbe, hogy a hatóságok – jelesül az alapügyben eljárt bíróság – mûködésével, tevékenységével kapcsolatban észrevételeket, indítványokat tegyen [vö: 25/1991. (V. 18.) AB határozat, ABH 1991, 414, 415.]. Végsõ soron az eljárásban a védekezés keretei sem tisztázottak, s az ügyben olyan (okirati) bizonyíték kerül felhasználásra, amely a terhelt és védõje elõtt mindvégig rejtve marad.

4. szám


Az Alkotmánybíróság a védelemhez való jog korlátozhatóságát minden esetben a szükségesség és arányosság követelményeire figyelemmel vizsgálja. Alkotmányellenes a korlátozás, ha az azzal elérni kívánt cél vagy a korlátozás módja nem felel meg az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdéseire alapozott szükségességi – arányossági teszt követelményeinek. Az állam csak akkor élhet az alapjog korlátozásának eszközével, ha az másik alapvetõ jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, más alkotmányos cél vagy értékek védelme, illetve valamilyen alkotmányos cél indokolja [összefoglalóan pl. 65/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 357, 361–362.]. A támadott szabályozás kapcsán nem ismerhetõ fel más olyan alapjog, olyan kényszerítõ ok, amely az ügyek meghatározott csoportjában a védelemhez való jog korlátozását elkerülhetetlenül szükségessé tenné. Alkotmányosan elfogadhatatlan, hogy a terhelt el legyen zárva az ügyben bizonyítékként is felhasználható olyan okiratok, az azokban foglalt adatok, tények megismerésétõl, amelyek a bíróság és az elõtte a védelemhez hasonlóan ugyancsak ügyféli pozícióban lévõ ügyész által is hozzáférhetõk. Ez a fegyverek egyenlõségének alkotmányi követelménye szempontjából is a minimálisan szükséges egyensúly megbomlásával jár. A védelemnek az 1.2. pontban felsorolt jogosítványai el nem választható kapcsolatban állnak az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl levezetett – korlátozhatatlan minõséget jelentõ – tisztességes eljárás követelményével. Az iratokhoz való hozzáférés tilalma – a 6/1998. (III. 11.) AB határozat (ABH 1998, 91, 95.) szerint – a védelemhez való jognak olyan részjogosítványát sérti, amely már önmagában is negatívan hat ki az eljárás tisztességes voltára. Jelen esetben pedig az ügy és az abban hozott ügydöntõ határozat releváns körülményeire és elemeire vonatkozó különvélemény, illetve a tanácskozási jegyzõkönyv megismerhetõségének hiánya a hatékony védelemre való felkészülést is korlátozhatja és egyoldalú elõnyt biztosít az ügyész számára. Ezáltal viszont – mivel a kérdéses iratok megismerhetõségének hiánya másképpen nem kompenzálható – közvetlenül sérül a fegyverek egyenlõségének követelménye, s így a tisztességes eljárás elve. A kifejtettekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Be. 255. § (2) bekezdésének támadott szövegrészei sértik az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébõl levezetett tisztességes eljárás követelményét, ezért alkotmányellenesek. Az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében ezeket az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen, a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. 3.2. Az Alkotmánybíróság a határozatnak a Magyar Közlönyben történõ közzétételérõl az Abtv. 41. §-a alapján rendelkezett.

807 Az Alkotmánybíróság 21/2007. (III. 29.) AB határozata

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 134. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenes, ezért e rendelkezést határozatának kihirdetése napjával megsemmisíti. A megsemmisítés következtében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 134. § (3) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban: „A feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat és a szakértõket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki.” 2. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 134. § (6) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 36. § (4) bekezdésének „a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I. 1. Az indítványozó kérelmet nyújtott be az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 36. § (4) bekezdésének „a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.” szövegrésze, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 134. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. A Pp. 134. § (3) bekezdés vizsgálni kért szabálya értelmé-

808


ben: „A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni.” Az indítványozó szerint a fenti rendelkezések az Alkotmány 70/A. §-a által tiltott diszkriminációt valósítanak meg. Az indítványozó kifejtette, hogy a fegyveres erõk, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai ezen tárgyalásokon általában magánszemélyként vesznek részt, ezért nincs ésszerû indoka, hogy a tárgyalás rendjének fenntartása körében rájuk eltérõ szabályok vonatkozzanak. Ez a megkülönböztetés önkényes, sérti az emberi méltóságot. 2. Másik indítványozó a Pp. 134. § (3) bekezdése utolsó mondatának vizsgálatát az Alkotmány 57. § (1) bekezdésébe foglalt bíróság elõtti egyenlõség sérelme alapján kezdeményezte, illetve kérte vizsgálni a Pp. 134. § (6) bekezdésének utolsó mondatát is. E szabály kimondja, hogy „[a] fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagjának elõzetes letartóztatását csak elöljárója útján lehet foganatosítani.” Az indítványozó kifejtette, hogy „ha egy egyszerû állampolgárral szemben, aki megjelenik a bíróság elõtt és ott nem megfelelõ magatartást tanúsít, ki lehet szabni pénzbírságot, õt elõzetes letartóztatásba lehet helyezni, akkor nincs ésszerû indoka annak, hogy az eljáró bíró ezt ne tehesse meg a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjaival szemben.” Az indítványozó kérte a jelölt rendelkezések megsemmisítését. 3. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el. Az Alkotmánybíróság álláspontjának megismerése végett megkereste az illetékes minisztert.

II. 1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései szerint: „57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. A Pp. érintett rendelkezései szerint: „134. § (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik.

4. szám

(2) Az elnök a hallgatóság körébõl a tizennyolc éven aluli személyeket eltávolíthatja. (3) A feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat és a szakértõket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni. (4) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejûleg, akár anélkül vagy azt követõen – a bíróság a feleket és képviselõiket, a tanúkat és a szakértõket, valamint a hallgatókat a terembõl kiutasíthatja, illetõleg kivezettetheti. (5) A bíróság a felet – kiutasítása esetében – felhívja, hogy képviseletérõl a kitûzött határidõ alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselõjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselõrõl gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértõ kiutasítása esetében a 185. § rendelkezései megfelelõen irányadók. (6) Büntetõ vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig elõzetes letartóztatásnak is helye van, az elkövetõt õrizetbe vétetheti, és ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az ügyésznek való átadása iránt. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagjának elõzetes letartóztatását csak elöljárója útján lehet foganatosítani.” 3. Az Áe. vizsgálni kért – már nem hatályos – szabálya szerint: „36. § (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetõje rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedõ bírsággal sújtja, a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.”

III. Az indítványok az alábbiak szerint részben megalapozottak. 1. Az egyik indítványozó a vizsgálni kért Pp. 134. § (3) bekezdés utolsó mondatával kapcsolatban az Alkotmány 70/A. §-ába foglaltak sérelmére hivatkozott, míg a másik indítványozó a Pp. 134. § (6) bekezdés utolsó mondatával összefüggésben az ún. „ésszerû indok” hiányát vetette fel. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp.-beli rendelkezéseket elsõként a diszkriminációtilalom szempontjából vizsgálta meg.

4. szám


809

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ában foglaltakat több határozatában és több szempontból értelmezte. A 21/1990. (X. 4.) AB határozat szerint az a kérdés, hogy a megkülönböztetés az alkotmányos határok között maradt-e, csakis a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében vizsgálható ... Az egyenlõségnek az adott tényállás lényeges elemére nézve kell fennállnia. Ha azonban adott szabályozási koncepción belül eltérõ szabályozás vonatkozik valamely csoportra, ez a megkülönböztetés tilalmába ütközik, kivéve, ha az eltérésnek kellõ súlyú alkotmányos indoka van (ABH 1990, 73, 77–78.). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az azonos helyzetben lévõk között nem alapjogok tekintetében tett megkülönböztetés csak akkor tekinthetõ alkotmányellenesnek, ha nincs ésszerû indoka, tehát önkényes [16/1991. (V. 20.) AB határozat, ABH 1991, 62.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–282.]. A bemutatottak alapján töretlen az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy amikor az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme a kérdés – és a megkülönböztetés nem alapjogra vonatkozik –, egyrészt azt vizsgálja, hogy a jogalkotó összehasonlítható helyzetben lévõ jogalanyok között tett-e megkülönböztetést, másrészt azt, hogy az összehasonlítható helyzetben lévõ jogalanyok közötti különbségtételnek van-e tárgyilagos megítélés szerint ésszerû indoka.

veres erõk, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjával szemben rendbírság nem alkalmazható; ehelyett fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróját kell megkeresni.” E rendelkezést – még a régi Be. hatálya alatt – hatályon kívül helyezte a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXXVIII. törvény 17. §-a. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (új Be.) ilyen szabályt nem tartalmaz. A közigazgatási eljárások tekintetében – a jelen ügyben vizsgálni kért – Áe. 36. § (4) bekezdése foglalt magába hasonló elõírást, amelyet közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyezett hatályon kívül azzal, hogy az új törvény már nem tartalmazza e rendelkezést. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nincs ésszerû indoka annak, hogy polgári eljárás során a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjaival szemben a bíróság nem szabhat ki pénzbírságot, hanem fegyelmi eljárás lefolytatása végett az elöljárójukhoz kell fordulni. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Pp. 134. § (3) bekezdés utolsó mondata ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével, ezért e rendelkezést megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Pp. hatálya alá tartozó eljárásokban a rendfenntartás körében – az Alkotmány 70/A. § alapján – nincs alkotmányosan indokolható jelentõsége, hogy a feleknek, képviselõiknek, tanuknak, szakértõknek vagy a hallgatóság tagjainak (akikkel szemben a rendfenntartás során intézkedések foganatosíthatók) mi a foglalkozása. A tárgyalás rendjének fenntartása ugyanolyan érdek minden esetben, így annak fenntartására igénybe vehetõ eszközök se mutathatnak különbséget pusztán annak alapján, hogy az eljárásban részt vevõ személyek civil állásúak-e vagy sem. A Pp. 134. § (3) bekezdése a tárgyalás rendjének megzavarása esetén rendreutasítást, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig pénzbírság kiszabását teszi lehetõvé. A vizsgálni kért szabály a pénzbírság kiszabása alól kiveszi a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjait azzal, hogy velük szemben fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni. Megállapítható, hogy a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjait, mint személyi kört a szabályozás eltérõen kezeli. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint azonban a Pp.-nek a tárgyalás rendjének fenntartásra irányadó szabályai alkalmazásakor a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjai nem képeznek külön csoportot, a rájuk vonatkozó – fentebb bemutatott – megkülönböztetésnek pedig nincs ésszerû indoka. A különbözõ eljárási kódexek szabályozástörténetét tekintve is látható, hogy a Pp. 134. § (3) bekezdés utolsó mondatában foglalt szabályhoz hasonló rendelkezések fokozatosan kikerültek a jogrendszerbõl. A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: régi Be.) eredeti 108. § (2) bekezdése ugyanezt a szabályt tartalmazta, kimondta, hogy „A fegy-

2. Az egyik indítványozó a Pp. 134. § (3) bekezdés utolsó mondatának vizsgálatát az Alkotmány 57. § (1) bekezdése sérelme szempontjából is kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, ha az adott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány valamely tétele alapján már megállapította az indítványokban felhívott további alkotmányi rendelkezésekkel fennálló ellentétet már nem vizsgálja [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.]. 3. Indítvány érkezett a Pp. 134. § (6) bekezdése utolsó mondatának vizsgálatára és megsemmisítésére is. A Pp. 134. § (6) bekezdése – szintén a rendfenntartás körében – arról szól, amikor a rendzavarás súlya megalapozza a büntetõ vagy fegyelmi eljárást. A Pp. ebben az esetben lehetõvé teszi, hogy a bíróság – az illetékes hatóság értesítése mellett – az elkövetõt õrizetbe vétethesse (ha az elõzetes letartóztatásnak is helye van). A Pp. 134. § (6) bekezdése a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjai tekintetében e rendelkezés alól is kivételt teremt: kimondja, hogy elõzetes letartóztatásukat csak elöljárójuk útján lehet foganatosítani. Az Alkotmánybíróság a Pp. 134. § (6) bekezdésének alkalmazását tekintve elsõként azt állapította meg, hogy a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjai – csakúgy mint a pénzbírság fentebb elbírált szabályának alkalmazá-

810


sa kapcsán – azonos csoportba tartoznak a más foglalkozásúakkal. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szerint ebben az esetben szolgálati érdek fûzõdik ahhoz, hogy a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjainak õrizetbe vételérõl az elöljáró értesüljön, illetve hogy ezen kényszerintézkedés meghozatalában az elöljáró részt vegyen. Tárgyilagos megítélés szerint ezért ésszerû az indoka annak, hogy a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjainak elõzetes letartóztatását a bíróság csak az elöljáró útján foganatosíthatja. Az eljárásban részt vevõ más személyekkel szemben alkalmazható intézkedésekhez képest a Pp. 134. § (6) bekezdésének utolsó mondatába foglalt kivétel tehát alkotmányosan elfogadható indokokon nyugszik, ezért az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme e tekintetben nem állapítható meg. Az indítványozó – a Pp. 134. § (6) bekezdésének utolsó mondatával összefüggésben – az Alkotmány 57. § (1) bekezdésbe foglalt bíróság elõtti egyenlõség sérelmét is felvetette. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerinti bíróság elõtti egyenlõség elve jogot biztosít mindenkinek a „független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyalás[ához]”. A Pp. 134. § (6) bekezdésének utolsó mondata – az Alkotmánybíróság szerint – a pártatlan bírósághoz való jogot nem sérti, a bíróság elõtti egyenlõség további követelménye pedig a diszkrimináció – az alkotmányellenes megkülönböztetés – tilalmához kapcsolódik, amely kérdést az Alkotmánybíróság fentebb már elbírálta. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. 134. § (6) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 4. Az egyik indítványozó az Áe. 36. § (4) bekezdésének meghatározott szövegrésze alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését is kérte. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány benyújtását követõen az Áe.-t hatályon kívül helyezte a Ket. A Ket. az Áe. 36. § (4) bekezdése vizsgálni kért szabályával azonos vagy hasonló tartalmú rendelkezést nem foglal magában. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált (ABH 2003, 2065, 2076.). Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 31. § a) pontja alapján az Áe. 36. § (4) bekezdésének „a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást ezért megszüntette. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.

4. szám

Jogegységi határozat A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 1/2007. PJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsõbb Bíróság Gf.IX. tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ jogegységi határozatot:

1. A mögöttes felelõsség olyan járulékos jellegû, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely alapulhat szerzõdésen (pl. szerzõdéses egyszerû kezesség) vagy törvény rendelkezésén (törvényi kezesség, valamint a mögöttes felelõsség egyéb törvényi esetei). 2. A mögöttesen felelõs ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a fõkötelezett. Ebbõl következõen a követelés elévülése mind a fõkötelezettel, mind a mögöttesen felelõssel szemben ugyanabban az idõpontban – a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdés szerinti esedékessé válásának idõpontjában – kezdõdik. 3. Az elévülést a fõkötelezettel szemben megszakító jogcselekmények nem szakítják meg az elévülést a mögöttesen felelõs személlyel szemben. 4. A mögöttesen felelõs személlyel szembeni követelés elévülése a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságáig nyugszik. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A fõkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszûntétõl (vagyis a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthetõ a mögöttesen felelõs személlyel szemben.

INDOKOLÁS I. A Legfelsõbb Bíróság Gf.IX. tanácsa a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-ának (1) bekezdés b) pontja és 29. §-ának (2) bekezdése alapján – miután jogkérdésben el kíván térni

4. szám


a Legfelsõbb Bíróság másik ítélkezõ tanácsának határozatától – jogegységi eljárást kezdeményezett és a jogegységi határozat meghozataláig a Gfv.IX.30.279/2006. szám alatt folyamatban levõ felülvizsgálati eljárást felfüggesztette. A jogegységi eljárást indítványozó tanácsnál elbírálásra váró ügyben a felperes a fõkötelezett elleni felszámolási eljárásban meg nem térült hitelezõi igényét érvényesítette az 1992. évi LIV. törvény 53. §-a alapján egyszerû kezesként felelõs alperessel szemben. Keresetét a felszámolási eljárás jogerõs befejezõdésétõl, tehát a követelés fõkötelezettõl való behajthatatlansága megállapíthatóságától számított egy éven túl, de öt éven belül terjesztette elõ. Az elsõfokú bíróság az alperes elévülési kifogása ellenére helyt adott a keresetnek, mert álláspontja szerint a fõkötelezettel szembeni felszámolási eljárás a kezessel szemben is megszakította az elévülést, amely így a fõkötelezett megszüntetésének idõpontjában újra kezdõdött, ettõl számítva pedig a keresetindításig öt év még nem telt el. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsõ fokú ítéletet és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság – hivatkozva a Legfelsõbb Bíróság több eseti döntésben, valamint tanácselnöki értekezleti állásfoglalásban is kifejtett álláspontjára – úgy foglalt állást, hogy a fõkötelezett ellen indult felszámolási eljárás az elévülést a mögöttes felelõssel szemben nem szakította meg, mert a Ptk. 327. §-ának (1) bekezdésében írt jogcselekmények mind személyhez kötöttek. Az egyszerû kezessel szemben a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolásáig az elévülés nyugszik, azt követõen pedig a Ptk. 326. § (2) bekezdés értelmében a követelést vele szemben egy éven belül kellett volna érvényesíteni. Miután ez nem történt meg, a követelés a kezessel szemben elévült. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Legfelsõbb Bíróság eljáró tanácsa azért kezdeményezett jogegységi eljárást, mert el kíván térni a jogerõs ítéletben hivatkozott Legfelsõbb Bírósági gyakorlattól. Az eljáró tanács álláspontja szerint a Ptk. 324. § (2) bekezdés alapján a fõköveteléstõl függõ mellékkövetelések csak a fõköveteléssel együtt évülhetnek el. Mellékkövetelés alatt a mellékkötelezettségbõl származó követelést is érteni kell. A mellékkötelezettek, mint járulékos kötelezettek (idetartoznak az egyszerû kezes és más mögöttes felelõsök) helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a fõkövetelés meg nem szûnik, illetve amíg a fõkövetelés a fõkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthetõ. A fõkövetelés elévülésének megszakadása kihat a mellékkövetelésre is. A fõkötelezettségtõl függõ mellékkövetelések fõköveteléstõl független elévülésének elismerése a mellékkövetelések járulékos jellegének a tagadását jelentené. A fõkötelezettõl való behajthatatlanság megállapíthatóságáig a sortartó kezes megtagadhatja ugyan a teljesítést, ez azonban nem jelenti vele szemben az elévülés nyugvását, mert az ilyen kezes az adóssal együtt is perelhetõ; maga a perlési lehetõség mond ellent tehát az elévülés nyugvásának.

811 II.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje a következõket fejtette ki. Mögöttes felelõsi helyzetben a járulékosság folytán a fõkötelezettség érvényesíthetõsége határozza meg a mellékkötelezettel szembeni követelés érvényesíthetõségét is. A fõkövetelés elévülésének megszakadása akkor is kihat a mellékkötelezettségbõl eredõ követelésre, ha az elévülést megszakító jogcselekmények nem kerültek alkalmazásra a mellékkötelezettel szemben. A mellékkötelezettségbõl eredõ követelések mindaddig nem évülnek el, amíg a követelés elévülése nem következett be a fõkötelezettel szemben.

III. (ad.1.) a) A mögöttes felelõsség egy másik személy (a fõkötelezett) valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség. A mögöttes felelõsség mindig feltételez egy elsõdlegesen felelõs személyt is. Ilyen esetben két különbözõ jogállású kötelezettrõl: a fõkötelezettrõl és a járulékos kötelezettrõl van szó. A mögöttes felelõsség alapulhat szerzõdésen, vagyis a helytállási kötelezettség elvállalásán (pl. szerzõdéses sortartó kezesség) és alapulhat törvény rendelkezésén is. Idetartoznak a törvényi kezesség egyes esetei [pl. 1992. évi LIV. törvény 53. § (1) bekezdés; 1997. évi Gt. 106. § (1) bekezdés], de amikor a jogalkotó mögöttes felelõsséget kíván megállapítani, ezt nem csak a kezesség jogintézményének az alkalmazásával teheti, hanem „sui generis” módon is. Erre példa a társasági jogban a közkereseti és betéti társaság tagjainak, valamint az egyesülés tagjainak a mögöttes felelõssége, és mögöttes felelõsségként értékelte a bírói gyakorlat az 1988. évi Gt. 328. § (2) bekezdés szerinti konszernjogi felelõsséget is (pl. BH 2005/9/327.). A jelen jogegységi határozat a mögöttes felelõsség egyszerû kezességen kívüli többi törvényi esetei közül csak az említett felelõsségi alakzatokra irányadó, mert a konkrét perekben eddig csak ezekkel kapcsolatban merült fel a joggyakorlat egysége biztosításának szükségessége. b) A mögöttes felelõsség mindig járulékos jellegû. Hogy ez a járulékosság mit jelent, miben nyilvánul meg, azt legkifejezõbben a kezesség Ptk.-ban foglalt szabályai (leginkább a Ptk. 273. § rendelkezései) szemléltetik, hiszen a kezesség legjellemzõbb tulajdonsága éppen a járulékosság. A járulékos kötelezettség mindig fõkötelezettséget tételez fel, és a járulékos kötelezettség mindig ehhez a fõkötelezettséghez igazodik. A járulékos kötelezett érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a fõkötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A járulékos kötelezett helyzete nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt, kiterjed azonban az elvállalás

812


után esedékessé vált mellékszolgáltatásokra. A járulékosságból következik az is, hogy a fõkötelezett oldalán bekövetkezett – akár objektív, akár szubjektív – jogi tények mindig kihatnak a járulékos kötelezettre, vagyis a mögöttes felelõs helyzete a fõkötelezett helyzetéhez igazodik. Ha tehát a fõkötelezett teljesít, a járulékos kötelezett szabadul a kötelezettség alól, vagy ha a követelés a fõkötelezettel szemben elévült, akkor az elévült a járulékos kötelezettel szemben is, miután a járulékos kötelezett hivatkozhat a fõkötelezettet megilletõ elévülési kifogásra. Ugyanígy, ha a fõkötelezettel szemben jogvesztés következik be, ez kihat a mögöttes felelõsre is. (Pl. Ha a hitelezõ a fõkötelezettel szembeni felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétõl számított egy éven belül nem jelenti be az igényét, e határidõ elmulasztása a fõkötelezettel szemben jogvesztéssel jár, ami pedig a járulékos kötelezettel szemben is jogvesztést eredményez.) A fõkövetelés megszûnése vagy elévülése esetén tehát már a járulékos kötelezettek sem vonhatók felelõsségre. A járulékosság azonban „egyirányú” abban az értelemben, hogy csak a járulékos kötelezett helyzete igazodik a fõkötelezett helyzetéhez, fordítva azonban ez nincs így. A járulékos kötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények csak annyiban hatnak ki a fõkötelezettre, amennyiben azok a jogosult kielégítésére vezettek. Arra tehát hivatkozhat a fõkötelezett, hogy a járulékos kötelezett teljesítése folytán õ már nem tartozik a jogosultnak, arra azonban nem hivatkozhat, hogy a követelés a járulékos kötelezettel szemben elévült. A járulékos kötelezettel szemben ugyanis a követelés külön is elévülhet, vagyis úgy, hogy a fõkötelezettel szemben fennmarad (pl. úgy, hogy az elévülés csak a fõkötelezettel szemben szakad meg, a járulékos kötelezettel szemben viszont bekövetkezik). c) A kifejtettek a kezességre, mint a mögöttes felelõsség egyik esetére is igazak, mert önmagában a kezesség járulékos jellegébõl nem következik, hogy a kezes helytállási kötelezettsége mindaddig fennállna, amíg a követelés meg nem szûnik, vagy amíg a fõkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthetõ. A Ptk. 324. § (2) bekezdés rendelkezésére hivatkozással sem lehet azt állítani, hogy a kezes felelõsségének elévülése csak a fõkövetelés elévülésével együtt következhet be. A Ptk. 324. § (2) bekezdés értelmében: „A fõkövetelés elévülésével az attól függõ mellékkövetelések is elévülnek”. Fõköveteléstõl függõ mellékkövetelésnek tekinthetõ a kamat, a foglaló, a bánatpénz, a kötbér. A kezesség jogintézménye azonban nem vonható ebbe a körbe. A Ptk. a kezességet szerzõdést biztosító mellékkötelezettségként szabályozza, a mellékkötelezettség és a fõköveteléstõl függõ mellékkövetelés, azonban nem azonos jogi fogalmak. A kezesség személyi biztosíték, a kezes a fõkötelezett mellett „mellékkötelezett”, aki azonban nem valamiféle fõköveteléstõl függõ mellékkövetelésért köteles helytállni, hanem ugyanazért a fõkövetelésért (és annak mellékköveteléseiért), amit a jogosult a fõkötelezettõl is követelhet. A kezesség esetében sem lehet tehát

4. szám

sem a járulékos jelleg, sem a Ptk. 324. § (2) bekezdés alapján olyan elvi következtetésre jutni, hogy mindaddig, amíg a fõkötelezett felelõssége fennáll, addig a járulékos kötelezett felelõssége sem évülhet el. Más kérdés, hogy éppen a mögöttes felelõsség esetén a követelésnek a mögöttes felelõssel szembeni külön elévülésére gyakorlatilag csak egészen kivételes esetben kerülhet sor. Ha ugyanis elfogadjuk azt a továbbiakban az elévüléssel kapcsolatban kifejtendõ álláspontot, hogy a fõkötelezettõl való behajthatatlanság megállapíthatóságáig a mögöttes felelõssel szemben az elévülés nyugszik, a nyugvás idején pedig az elévülés megszakítása fogalmilag kizárt, akkor ez csak úgy képzelhetõ el, hogy a mögöttes felelõssel szemben az elévülés nyugvása egyszer már véget ért (mert a követelés a fõkötelezettõl behajthatatlan volt), a jogosult azonban a mögöttes felelõssel szemben nem érvényesített igényt (így az elévült), miközben a fõkötelezettel szembeni végrehajtási eljárásban a Ptk. 327. § (3) bekezdése szerint újra és újra megszakította az elévülést. d) A fõkötelezett és a mögöttes felelõs együttes perlése fõszabályként – vagyis azt kizáró rendelkezés hiányában – megengedett, de a legtöbb esetben a törvény kifejezetten rendelkezik is az együttes perlés megengedésérõl. Így a Ptk. 274. § (1) bekezdés szerint az a körülmény, hogy az egyszerû (sortartó) kezes a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a követelés a kötelezettõl behajtható, nem gátolja a kötelezett és a kezes együttes perlését. Ugyanígy mindhárom társasági törvény szerint a közkereseti társaság tagjai – mögöttes felelõsségük érintése nélkül – a társasággal együtt is perelhetõek. A közös vállalat tagjainak mögöttes kezesi felelõsségénél vagy az 1988. évi Gt. szerinti konszernjogi mögöttes felelõsségnél az együttes perlést kifejezetten megengedõ törvényi szabály nincs, a bírói gyakorlat azonban a Ptk. 274. § (1) bekezdés, illetve a közkereseti társaság tagjának mögöttes felelõssége analógiájára ezekben az esetekben is megengedettnek tekinti az együttes perlést, miután nincs ezt kifejezetten tiltó szabály (BH 2005/9/327). A fõkötelezett és a mögöttes felelõs együttes perlését pergazdaságossági szempontok indokolják. A mögöttes felelõssel szemben csak feltételes hatályú marasztalásra kerülhet sor, vagyis az ítélet csak olyan rendelkezést tartalmazhat, amely szerint a tagtól teljesítés csak akkor követelhetõ (vele szemben végrehajtás csak akkor vezethetõ), amikor már megállapítható, hogy a követelés a fõkötelezettõl behajthatatlan.

(ad.2.) A mögöttes felelõs helytállási kötelezettsége nem önálló felelõsség, a mögöttes felelõs nem a saját, hanem a fõkötelezett kötelezettségéért köteles helytállni. A mögöttes felelõséggel a törvény nem a követelést „többszörözi meg”, hanem a követelésért helytállni tartozók körét. A mögöttes felelõs tehát ugyanazért a követelésért felel, mint a fõkötelezett, vele szemben a követelés jogcíme is

4. szám


ugyanaz, mint a fõkötelezettel szemben. Mivel ugyanazon követelésrõl van szó, a követelés esedékessé válásának az idõpontja, és így a Ptk. 326. § (1) bekezdés értelmében az elévülés kezdõ idõpontja is azonos mind a fõkötelezett, mind a mögöttes felelõs vonatkozásában. Az elévülés tehát a mögöttes felelõssel szemben is akkor kezdõdik, amikor a követelés teljesítési határideje a fõkötelezettel szemben lejár. Ez következik abból is, hogy a törvény a mögöttes felelõssel szembeni igényérvényesítéshez külön határidõt nem állapít meg. A mögöttes felelõs lényegében annak a személynek a jogi pozíciójába kerül, akinek a kötelezettségéért helytállási kötelezettséggel tartozik. A fõkötelezett és a mögöttesen felelõs helyzetében mégis van egy alapvetõ különbség: a fõkötelezettel szemben a követelés az esedékessé válástól kezdve a teljesítés követelésére is kiterjedõen azonnal érvényesíthetõ, míg a mögöttes felelõs teljesítésre csak akkor lesz kötelezett, ha a követelés a fõkötelezettõl igazoltan behajthatatlan (a mögöttes felelõs ekkor lép a fõkötelezett helyébe). A behajthatatlanság megállapíthatóságához nem a mögöttes felelõssel szembeni elévülés kezdõ idõpontja kapcsolódik, hanem annak más szempontból, az elévülés nyugvása szempontjából van jelentõsége.

(ad.3.) A tapasztalatok szerint a perekben a legtipikusabb tényhelyzet az – ami a jelen jogegységi eljárás alapjául szolgáló perben is –, hogy a fõkötelezett felszámolási eljárás alatt áll, az eldöntendõ jogkérdés pedig az, hogy a felszámolási eljárás, illetve a követelés felszámolási eljárásban való érvényesítése hogyan hat ki a mögöttes felelõs helyzetére: megszakítja-e ez vele szemben is az elévülést, amely így a felszámolás befejezõdésekor újrakezdõdik, avagy a felszámolási eljárás ideje alatt az elévülés a mögöttes felelõssel szemben nyugszik? A Legfelsõbb Bíróság jelen jogegységi eljárást kezdeményezõ eljáró tanácsának a mögöttes felelõsség járulékos jellegébõl kiinduló álláspontja szerint a fõadóssal szemben foganatosított elévülést megszakító cselekmények megszakítják az elévülést a mögöttes felelõssel szemben is. A Legfelsõbb Bíróság jogegységi tanácsa nem fogadja el ezt az álláspontot. A Ptk. 327. § (1) bekezdésben írt jogcselekmények ugyanis mind személyhez kötött, címzett jognyilatkozatok, azokkal kapcsolatban járulékos hatás nem érvényesülhet. A fõkötelezettel szembeni felszámolási eljárás tehát önmagában nem szakítja meg az elévülést a mögöttes felelõssel szemben, hanem ilyen hatása csak a kifejezetten a mögöttes felelõshöz intézett, Ptk. 327. § (1) bekezdés szerinti jogcselekményeknek lehetne. Az elévülés fõkötelezettel szembeni megszakításának a mögöttes felelõssel szemben csak az az áttételes joghatása van, hogy miután a követelés nem évült el a fõkötelezettel szemben, az elvileg a mögöttesen felelõssel szemben is érvényesíthetõ (leszámítva azt a nagyon kivételes esetet,

813

amikor vele szemben az külön elévült). Ha ugyanis – az elévülés megszakításának a hiányában – a követelés a fõkötelezettel szemben elévült, akkor az elévülés – a járulékosságból következõen – a mögöttes felelõssel szemben is bekövetkezett.

(ad.4.) A Ptk. 326. § (2) bekezdése értelmében az elévülés nyugvását eredményezi minden olyan körülmény, amely miatt a jogosult a követelést menthetõ okból nem tudja érvényesíteni. Miután a mögöttes felelõs mindaddig megtagadhatja a teljesítést (vagyis a sortartás kifogásával élhet), amíg a követelés a fõkötelezettõl behajtható (vagyis helytállási kötelezettsége csak akkor nyílik meg, amikor bizonyossá válik, hogy a fõkötelezett vagyona a követelést nem fedezi), logikusan adódik a következtetés, hogy a mögöttes felelõssel szemben mindeddig az elévülés nyugszik és a mögöttes felelõssel szemben a jogosult a fõkötelezettõl való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától számított egy éven belül érvényesítheti igényét a Ptk. 326. § (2) bekezdés értelmében. Ezzel az állásponttal szemben felvethetõ, hogy vajon nyugodhat-e az elévülés egy olyan idõszak alatt, amikor a jogosultnak módja van perelni a mögöttes felelõst is? Fennáll-e a perlési lehetõség ellenére a követelés érvényesítésének a Ptk. 326. § (2) bekezdés szerinti akadálya? A jogegységi tanács álláspontja szerint a követelés Ptk. 326. § (2) bekezdés szerinti „érvényesíthetõsége” nemcsak a perlési lehetõséget jelenti, hanem a bírói úton való kikényszeríthetõséget, vagyis a teljesítés követelhetõségét. Akkor beszélhetünk csak a jogosult és a mögöttes felelõs viszonylatában „igényrõl”, vagyis az érvényesíthetõség, a bírói úton való kikényszeríthetõség állapotában lévõ alanyi jogról, amikor a jogosult már teljesítést is követelhet a mögöttes felelõstõl. Amíg a jogosult nincs ebben a helyzetben, addig az elévülés nyugszik. (Így volt ez régi magánjogunkban is: a Mtjav. 1292. §-a értelmében az elévülés nyugszik, amíg az adós megtagadhatja a teljesítést.) Ezt az álláspontot erõsítõ érv az is, hogy a Ptk. 327. § (1) bekezdése is csak a követelés „teljesítésére” irányuló írásbeli felszólításhoz kapcsolja az elévülés megszakadásának a jogkövetkezményét. Márpedig amíg a fõkötelezettõl való behajthatatlanság akár felszámolási, akár végrehajtási eljárás során nem lesz megállapítható, addig a mögöttes felelõs a sortartás kifogásával elháríthatja a teljesítést, perlése esetén pedig vele szemben csak feltételesen végrehajtható marasztaló ítéleti rendelkezés hozható. Ilyen esetben idõbelileg elválik egymástól az elévülési határidõ kezdõ idõpontja és a mögöttes felelõs „helytállási kötelezettségének a megnyílta” (amely utóbbi a behajthatatlanság megállapíthatóságának idõpontja). A két idõpont közötti idõszak az elévülés nyugvásának az ideje. Ha a követelés fõkötelezettõl való behajthatatlanságának a megállapíthatóságáig az elévülés a mögöttes felelõs-

814


sel szemben nyugszik, akkor ez azt is jelenti, hogy addig sem szükség, sem lehetõség nincs az elévülés mögöttes felelõssel szembeni megszakítására, hiszen az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. Amíg ugyanis a jogosult az elévülés nyugvása idején nincs abban a helyzetben, hogy igényét a mögöttesen felelõssel szemben – a teljesítés követelésére is kiterjedõen – érvényesítse, addig fogalmilag nem tud élni az elévülés megszakadására vezetõ Ptk. 327. § (1) bekezdés szerinti jogcselekményekkel, igényérvényesítési lépésekkel oly módon, hogy azokhoz az elévülés megszakadásának a joghatálya fûzõdjön. Nem arról van tehát szó, hogy az elévülés nyugvásának ideje alatt a jogosult ne szólíthatná fel írásban a mögöttes felelõst a teljesítésre, vagy ne perelhetné õt feltételes marasztalás iránt, ezeknek a jogcselekményeknek azonban nem lesz az elévülés megszakadását eredményezõ hatásuk.

4. szám 1. §

Az Igazságügyi Hivatal alapító okiratát az utasítás mellékletében meghatározottak szerint kiadom.

2. §

(1) Ez az utasítás 2007. május 15-én lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 5/2005. (IK 2006/1.) IM utasítás. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

IV.

Melléklet az 5/2007. (IK 4.) IRM utasításhoz

A kifejtettek összhangban vannak a Legfelsõbb Bíróság által már több eseti ügyben (így pl. a BH.2005/9/327. és EBH.2005/1/1217. számon közzétett ügyben) kifejtett álláspontjával, az ettõl való eltérésre a jogegységi tanács a jelen jogegységi eljárás alapjául szolgáló perben sem talált jogi indokot. Ugyanakkor a bírósági jogalkalmazási gyakorlat egységének biztosítása érdekében a jogegységi tanács indokoltnak találta a Legfelsõbb Bíróság kialakult álláspontját jogegységi határozat szintjére emelni, ezért a Bszi. 27. §-a alapján a rendelkezõ rész szerint határozott és e határozatát a Bszi. 32. § (4) bekezdés alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Alapító okirat amelyet a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere az Igazságügyi Hivatal mint költségvetési szerv alapításáról, az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ára – a következõk szerint ad ki: 1. A költségvetési szerv neve: Igazságügyi Hivatal. 2. Az Igazságügyi Hivatal az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése, valamint (2) bekezdésének a) pontja szerint központi költségvetési szerv, jogi személy.

Utasítás 5/2007. (IK 4.) IRM utasítás az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról Az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésére és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, (10) bekezdésében, valamint (11) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõ utasítást adom ki:

3. Az Igazságügyi Hivatal székhelye: 1145 Budapest XIV., Róna utca 135. 4. Az Igazságügyi Hivatal létesítésének éve 2003. Az Igazságügyi Hivatal 2006. január 1-jén hatályba lépett névváltozását megelõzõ neve Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala. 5. Az Igazságügyi Hivatal állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, rendeltetése: a) A Központi Igazságügyi Hivatal útján aa) ellátja a pártfogó felügyelõi, a jogi segítségnyújtó hatósági és az áldozatsegítési tevékenységgel, valamint a kárpótlási feladatokkal kapcsolatos szakmai irányítást és felügyeletet, ab) biztosítja a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok mûködéséhez szükséges személyi, dologi és egyéb feltételeket; kezeli a jogi segítõi és a külön törvényben meghatá-

4. szám


rozott, egyéb költségek kifizetésére szolgáló, valamint a bûncselekmények áldozatainak kárenyhítésére szolgáló célelõirányzatokat, azok terhére gondoskodik a támogatások kifizetésérõl, ac) kialakítja és fejleszti a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok, valamint a bíróságok, az ügyészségek, a büntetés-végrehajtási szervek és más hatóságok, a társadalmi és egyéb szervezetek közötti együttmûködést, továbbá az igazságügyi hivatalok nemzetközi kapcsolatait, ad) szervezi a pártfogó felügyelõi, a büntetõügyben közvetítõi tevékenységet folytató közvetítõi, a jogi segítségnyújtó, az áldozatsegítési, a kárpótlási feladatokat, továbbá a lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását végzõk képzését és továbbképzését, ae) elbírálja a jogi segítségnyújtás igénybevételével kapcsolatos és az áldozatsegítõ támogatások engedélyezése iránti kérelmek tárgyában, valamint a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott elsõ fokú határozatokkal szemben elõterjesztett jogorvoslati kérelmeket; a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítõ támogatások engedélyezése tárgyában méltányossági eljárást folytat le, af) a jogi szolgáltatások nyújtására az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nevében szolgáltatási szerzõdéseket köt a jogi segítõkkel, akikrõl névjegyzéket vezet, ag) tájékoztató tevékenységet végez a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés igénybevételével kapcsolatosan, a személyi és a vagyoni kárpótlásra való jogosultság vonatkozásában, valamint a lobbihatósági tevékenységgel összefüggésben; együttmûködik az ügyvédi és közjegyzõi kamarákkal, a jogi segítségnyújtásban, az áldozatsegítésben és a kárpótlási hatósági feladatokban részt vevõ társadalmi és egyéb szervezetekkel, ah) az áldozatsegítõ feladatokkal kapcsolatban éves beszámolót készít a Kormány számára az elemzõ jelentések, a statisztikai kimutatás, valamint a jogi segítségnyújtó szolgálat értesítése alapján, továbbá javaslatot tesz az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülésének elõsegítése céljából, ai) végzi a személyi kárpótlási eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat, eljár a nemzeti gondozással és a kárpótlási jegyek visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket, továbbá ellátja a kárpótlási hatósági ügyekben keletkezett határozatok bírósági felülvizsgálata során a perképviseleti tevékenységet, aj) ellátja a megszûnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint a megszûnt Központi Kárrendezési Iroda iratanyagának irattározását és archiválását, ak) vezeti a lobbisták, illetõleg a lobbiszervezetek nyilvántartását, ellátja a nyilvántartással összefüggõ, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat. b) A megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatal ba) a pártfogó felügyelõi tevékenységet ellátó szervezeti egysége útján végzi a pártfogó felügyelõi feladatokat

815

(környezettanulmány és pártfogó felügyelõi vélemény elkészítése, büntetõügyben közvetítõi eljárás lefolytatása, a közérdekû munka végrehajtásának szervezése és ellenõrzése, a pártfogó felügyelet végrehajtása, utógondozás végzése), valamint mûködteti a közösségi foglalkoztatókat és irodákat, bb) az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységei útján végzi a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló jogszabályokban meghatározott engedélyezõ, nyilvántartó, ellenõrzõ és egyéb hatósági feladatokat, bc) a jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egysége útján végzi a jogi segítségnyújtásról szóló jogszabályokban meghatározott engedélyezõ, nyilvántartó, ellenõrzõ és egyéb hatósági feladatokat, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén közvetlen segítséget nyújt az ügyfelek részére, bd) a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi a vagyoni kárpótlási eljárásokkal, illetve a termõföldárverésekkel összefüggõ hatósági feladatokat, továbbá gyakorolja a Központi Igazságügyi Hivatal által átadott személyi kárpótlás ügyekben a hatósági feladatokat és hatásköröket. 6. Az Igazságügyi Hivatal tevékenységi köre: a) a Központi Statisztikai Hivatal szakágazatai besorolása alapján 7523 Igazságügy b) költségvetési szakágazati rend alapján 752310 Igazságügy szakigazgatása. 7. Az Igazságügyi Hivatal felügyeletét az igazságügyi és rendészeti miniszter látja el. 8. Az Igazságügyi Hivatal alapítója: a Magyar Köztársaság Kormánya. 9. Az Igazságügyi Hivatalt az igazságügyi és rendészeti miniszter által kinevezett fõigazgató vezeti és képviseli. 10. Az Igazságügyi Hivatal szervezeti és mûködési rendjét, a belsõ és külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az igazságügyi és rendészeti miniszter által normatív utasításban kiadott Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg. 11. Az Igazságügyi Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12. Az Igazságügyi Hivatal a részére jóváhagyott elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Központi Igazságügyi Hivatal és a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok az Igazságügyi Hivatal szervezeti egységeiként mûködnek, költségvetésüket az Igazságügyi Hivatal költségvetése tartalmazza.

816


4. szám

Jogszabálymutató

9/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvi szakvizsgáról ...............................................................

26

A Magyar Közlönyben 2007. március 1. napjától 2007. március 31. napjáig közzétett jogszabályok jegyzéke

10/2007. (III. 6.) IRM r. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról................................................................

26

21/2007. (III. 6.) ME h. szakállamtitkár kinevezésérõl ............................................................

26

1/2007. PJE sz. a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata .............

26

33/2007. (III. 7.) Korm. r. doktori iskola létesítésének eljárási rendjérõl és a doktori fokozat megszerzésének feltételeirõl ..........................

27

34/2007. (III. 7.) Korm. r. a helyi önkormányzatok által 2002–2005. években jogtalanul igénybe vett közmûfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezésérõl......................

27

35/2007. (III. 7.) Korm. r. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról ........................

27

36/2007. (III. 7.) Korm. r. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról ...................................................................

27

37/2007. (III. 7.) Korm. r. a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról ...................................

27

38/2007. (III. 7.) Korm. r. az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról ........................

27

13/2007. (III. 7.) EüM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról............................

27

28/2007. (III. 7.) GKM r. az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeirõl ..

27

11/2007. (III. 7.) IRM r. a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról ...................................

27

13/2007. (III. 1.) FVM r. a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról 14/2007. (III. 1.) FVM r. a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosításáról.............................................................

24

24

26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM e. r. a magyar légtér légiközlekedés céljára történõ kijelölésérõl.......................................................

24

31/2007. (III. 1.) KE h. a Magyar Nemzeti Bank elnökének kinevezésérõl ................................

24

A Magyar Reprográfiai Szövetség közleménye a fénymásolással vagy más hasonló módon reprográfiára szolgáló eszközökkel történõ többszörözés után járó (reprográfiai) jogdíjakról ..............................................................

24

27/2007. (III. 2.) GKM r. a földgáz árakkal, díjakkal kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról ...........................................

25

6/2007. (III. 2.) IRM r. a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról

25

32/2007. (III. 6.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ........................................ 11/2007. (III. 6.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésérõl................................................................

26

26

12/2007. (III. 6.) EüM r. a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet módosításáról .....

26

7/2007. (III. 6.) IRM r. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenõrzésének szabályairól

26

8/2007. (III. 6.) IRM r. egyes miniszteri rendeleteknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megjelölésére vonatkozó módosításáról ..................

26

4. szám


5/2007. (III. 7.) ÖTM r. a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 6/2006. (II. 8.) BM rendelet módosításáról................................................................

27

11/2007. (III. 7.) SzMM–EüM e. r. a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 4/2001. (IX. 26.) SzCsM–EüM együttes rendelet módosításáról ...................................

27

12/2007. (III. 7.) SZMM r. a kollektív szerzõdések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról ...................................

27

11/2007. (III. 7.) OGY h. a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról ............................................

27

12/2007. (III. 7.) OGY h. „Fogyasztóvédelmi eseti bizottság” létrehozásáról .......................

27

13/2007. (III. 7.) OGY h. a Kábítószerügyi eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról...................................................

27

14/2007. (III. 7.) OGY h. „Kábítószerügyi eseti bizottság” létrehozásáról ................................

27

15/2007. (III. 7.) OGY h. a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetérõl szóló jelentés elfogadásáról.....................................................

27

16/2007. (III. 7.) OGY h. a Magyar Köztársaság területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetérõl (2003. február–2005. február) szóló beszámoló elfogadásáról ......................

27

9/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata...........................................................

27

10/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata ....................................................... 11/2007. (III. 7.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata .......................................................

27 27

1009/2007. (III. 7.) Korm. h. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési Programjainak elõzetes akcióterveirõl és elsõ körben indítandó támogatási konstrukcióiról.

27

Az Országos Választási Bizottság 81/2007. (III. 5.) OVB határozata .................................

27

817

Tárgymutató a 2007. február hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl ...........................

27

2007: VII. tv. a Magyar Köztársaság Kormánya, Románia Kormánya és Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között a Magyar Köztársaság, Románia és Szerbia és Montenegró államhatárainak találkozási pontjáról, az azt jelölõ hármashatár-jelrõl és annak karbantartásáról szóló, Újvidéken, 2006. április 19-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl .................

28

2007: VIII. tv. a Magyar Köztárság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjérõl, a határkérdésekben való együttmûködésrõl és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerzõdés 2. cikk 3. pontja alapján elkészített, és Budapesten, 2003. június 20-án aláírt, a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár új rendemarkációs okmányai kihirdetésérõl.......

28

2007: IX. tv. az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezmény és az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi egyezményhez elfogadott 2003. évi jegyzõkönyv, valamint az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló 1992. évi egyezmény kihirdetésérõl ..............................

28

2007: X. tv. a Nemzetközi Polgári Repülésrõl szóló, Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírt Egyezményt módosító, 1980. október 6-án, 1984. május 10-én, 1990. október 26-án, 1995. szeptember 29-én, valamint 1998. október 1-jén kelt Jegyzõkönyvek, illetve a Nemzetközi Polgári Repülésrõl szóló Egyezmény hiteles öt- és hatnyelvû szövegérõl szóló Jegyzõkönyvek kihirdetésérõl .........

28

2007: XI. tv. a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról ......................

28

29/2007. (III. 9.) GKM r. a felügyeleti díj mértékrõl és a felügyeleti díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról és hatósági feladatokról szóló 15/2004. (IV. 24.) IHM rendelet módosításáról ...................................................................

28

3/2007. (III. 9.) PM r. a Rendkívüli beruházási tartalék elõirányzat átcsoportosításának rendjérõl szóló 9/2006. (III. 23.) PM rendelet módosításáról ......................................................

28

818


12/2007. (III. 9.) AB h. az Alkotmánybíróság határozata .......................................................

28


28


28


28


28


28


28


28

39/2007. (III. 13.) Korm. r. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról ................................................. 40/2007. (III. 13.) Korm. r. az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról ............ 41/2007. (III. 13.) Korm. r. az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes finanszírozási, szerzõdéskötési és eljárási kérdésekrõl ........................................ 42/2007. (III. 13.) Korm. r. a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érõ, gyümölcsfával betelepített területek 2007. évi összeírásának végrehajtásáról................................................................ 30/2007. (III. 13.) GKM r. a szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékének megállapításáról............................................................. 31/2007. (III. 13.) GKM r. a belföldi menetrend szerinti személyszállítás ingyenes utazásai után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításáról............................................................. 8/2007. (III. 13.) HM r. a Honvédelmi Minisztérium fejezet felügyeletét ellátó szerv egyes belsõ ellenõrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 23/2004. (IX. 3.) HM rendelet módosításáról ......................................................

29

29

29

29

29

29

29

4. szám

12/2007. (III. 13.) IRM r. a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól ........

29

13/2007. (III. 13.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról .................

29

14/2007. (III. 13.) IRM r. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetõséget teremtõ jogszabályok felsorolásáról szóló 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet módosításáról ..............

29

15/2007. (III. 13.) IRM r. az egyes igazgatási hatósági eljárások díjairól, valamint az adatszolgáltatásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról rendelkezõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról .........................

29

16/2007. (III. 13.) IRM–MeHVM e. r. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, valamint értesítésért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról ..........................................

29

17/2007. (III. 13.) IRM r. a rendõrség és a határõrség áldozatsegítõ feladatairól .....................

29

6/2007. (III. 13.) ÖTM r. a tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól ...............................

29

4/2007. (III. 13.) PM r. a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról ............

29

1010/2007. (III. 13.) Korm. h. a sportlétesítmények fejlesztési és mûködtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004. (VI. 8.) Korm. határozat 1. b) és c) pontjai végrehajtását szolgáló kormányhatározatok módosításáról ...................................................................

29

1011/2007. (III. 13.) Korm. h. a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl ...................................................................

29

1012/2007. (III. 13.) Korm. h. a cégeljárással, a cégek adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggõ egyes feladatokról .................

29

1013/2007. (III. 13.) Korm. h. a 2006. szeptember-októberi fõvárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intéz-

4. szám


kedésekkel kapcsolatos eseményekrõl készült vizsgálati jelentés alapján végrehajtandó feladatokról ............................................... 1014/2007. (III. 13.) Korm. h. a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól ..................................................... 43/2007. (III. 14.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttmûködésrõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl .........................................................

29

29

30

44/2007. (III. 14.) Korm. r. a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról........

30

1/2007. (III. 14.) ME r. a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ államtitkár kijelölésérõl .......

30

14/2007. (III. 14.) EüM r. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl................................................ 11/2007. (III. 14.) OKM r. a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról ........................................ 12/2007. (III. 14.) OKM r. az esélyegyenlõséget, felzárkóztatást segítõ támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl ......................................................... 13/2007. (III. 14.) OKM r. a szakmai vizsgák lebonyolítására nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjérõl ................................................................ 14/2007. (III. 14.) OKM r. az alapfokú mûvészetoktatási intézmények támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól............................................ 15/2007. (III. 14.) OKM r. az egyes pedagógiai szakszolgálatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól ............................................................. 16/2007. (III. 14.) OKM r. a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylé-

30

30

sének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól ....................................................

30

17/2007. (III. 14.) OKM r. a minõségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenõrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályairól............................................

30

17/2007. (III. 14.) OGY h. a Magyar–Lengyel Barátság Napjáról ..........................................

30

18/2007. (III. 14.) OGY h. a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége tisztségviselõinek és tagjainak választásáról ........

30

19/2007. (III. 14.) OGY h. az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról................................................................

30

20/2007. (III. 14.) OGY h. dr. Lázár János országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében ......

30

21/2007. (III. 14.) OGY h. Tóth József országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében .............

30

4/2007. (MK 30.) PM ut. a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 6/2006. (MK 94.) PM utasítás módosításáról.............................................................

30

8001/2007. (MK. 30.) GKM táj. a nyári idõszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet végrehajtásáról ......................

30

2007: XII. tv. a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes elõírásai alkalmazásának kizárásáról ...................................

31

4/2007. (III. 19.) MNB r. a Római Szerzõdés aláírásának 50. évfordulója alkalmából 50 forintos címletû érme kibocsátásáról.................

31

7/2007. (III. 19.) MeHVM r. a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság által nyújtott ellátási szolgáltatások körérõl, terjedelmérõl, valamint az igénybevétel rendjérõl.......................

31

8/2007. (III. 19.) MeHVM r. a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról ...................................................................

31

30

30

30

30

819

820


32/2007. (III. 19.) GKM r. a haditechnikai termékek jelölésérõl, valamint a haditechnikai termékek és szolgáltatások nyilvántartásáról . 33/2007. (III. 19.) GKM r. az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 58/2006. (VIII. 11.) GKM rendelet módosításáról ........................................

31

31

34/2007. (III. 19.) GKM r. a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól .................

31

18/2007. (III. 19.) IRM r. az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseirõl ...............

31

18/2007. (III. 19.) OKM r. az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról ............................................

31

32/2007. (III. 19.) KE h. rektori megbízásról ....

31

33/2007. (III. 19.) KE h. dandártábornoki kinevezésrõl ..........................................................

31

34/2007. (III. 19.) KE h. büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl ........................

31

35/2007. (III. 19.) KE h. rendõr dandártábornoki kinevezésrõl ...................................................

31

36/2007. (III. 19.) KE h. rendõr dandártábornoki kinevezésrõl ..................................................

31

37/2007. (III. 19.) KE h. rendõr dandártábornoki kinevezésrõl ...................................................

31

38/2007. (III. 19.) KE h. határõr dandártábornoki kinevezésrõl ...............................................

31


31


31

41/2007. (III. 19.) KE h. határõr dandártábornoki kinevezésrõl ............................................... 42/2007. (III. 19.) KE h. dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és szolgálati nyugállományba helyezésérõl .................. 45/2007. (III. 20.) Korm. r. az egészségügyben dolgozók alap- és mûködési nyilvántartásának vezetésérõl...............................................

4. szám

46/2007. (III. 20.) Korm. r. a magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról................................................................

32

47/2007. (III. 20.) Korm. r. az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól szóló 109/2006. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról................................................................

32

48/2007. (III. 20.) Korm. r. a temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról ........................

32

15/2007. (III. 20.) FVM r. a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl, valamint a növényvédõ szerek csomagolásáról, jelölésérõl, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról..........................

32

22/2007. (III. 20.) OGY h. az Alkotmánybíróság két tagjának megválasztásáról........................

32

23/2007. (III. 20.) OGY h. az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a Kormányképviselet tevékenységérõl ......

32

24/2007. (III. 20.) OGY h. a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002–2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról ..

32

25/2007. (III. 20.) OGY h. az Országgyûlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópályává fejleszthetõ autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthetõ autóút Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez .....................

32

43/2007. (III. 20.) KE h. kitüntetés adományozásáról ............................................................

32


32


32


32

31

31

32

4. szám



32


32


32


32


32

52/2007. (III. 20.) KE h. kitüntetetés adományozásáról ............................................................

32


32


32


32


32


32


32


32


32


32

1015/2007. (III. 20.) Korm. h. a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram és a Lakossági energiamegtakarítás és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés címû pályázat együttes meghirdetésérõl ........................................ 1016/2007. (III. 20.) Korm. h. a társadalmi bûnmegelõzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2007-ben megvalósítandó feladatokról .......................................... 1017/2007. (III. 20.) Korm. h. a Magyar Köztársaság Kiváló Mûvésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Mûvésze és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjak 2007. évi adományozásáról ......................................................

32

32

32

821

10/2007. (III. 20.) KüM h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi fejlesztési együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl szóló 205/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 2–3. §-ainak hatálybalépésérõl................................................................

32

3/2007. (MK 32.) MSZH közl. az „IFE FOODAPEST” Nemzetközi élelmiszer, ital és vendéglátó-ipari szakkiállításon bemutatásra kerülõ találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményérõl, illetve kiállítási elsõbbségérõl .

32

9/2007. (III. 22.) MeHVM r. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete alá, a XIX. EU Integráció fejezetbe tartozó egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok 2007. évi felhasználásának rendjérõl ..................................................

33/I

16/2007. (III. 22.) FVM r. a szõlõtermelési potenciálra, a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról .................................................

33/I

7/2007. (III. 22.) KvVM r. a magyarországi bioszféra-rezervátumokról ..................................

33/I–II

62/2007. (III. 22.) KE h. határõr dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl és nyugállományba helyezésérõl ........................

33/I

22/2007. (III. 22.) ME h. a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elnökének és tagjainak megbízásáról ...........................................

33/I

Az Országos Választási Bizottság 1/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalása egyes állásfoglalásainak hatályon kívül helyezésérõl ..........

33/I

Az Országos Választási Bizottság 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalása a kampánycsend egyes kérdéseirõl............................................

33/I

Az Országos Választási Bizottság 96/2007. (III. 19.) OVB határozata ...............................

33/I


33/I


33/I

10/2007. (III. 23.) MeHVM r. a Magyar Közigazgatási Minõség Díjról ..............................

34

17/2007. (III. 23.) FVM r. a birtokfejlesztési hitel kamattámogatásáról ..................................

34

822


18/2007. (III. 23.) FVM r. a cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseirõl szóló 80/2006. (XI. 23.) FVM rendelet módosításáról .......................................................... 35/2007. (III. 23.) GKM–ÖTM e. r. a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról szóló 10/2006. (II. 28.) GKM–BM együttes rendelet módosításáról ................................... 9/2007. (III. 23.) HM r. a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet módosításáról ........................................ 19/2007. (III. 23.) IRM r. az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról ......................................................... 8/2007. (III. 23.) KvVM r. a környezet- és természetvédelem, a vízügy, továbbá a meteorológia területén adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 6/2003. (IV. 28.) KvVM rendelet módosításáról ................................... 19/2007. (III. 23.) OKM r. a 2007/2008. tanév rendjérõl ......................................................... 20/2007. (III. 23.) OKM r. az Országos szakértõi, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértõi és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrõl, valamint a szakértõi tevékenységrõl szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról .......................................................... 63/2007. (III. 23.) KE h. bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl ........................................ 49/2007. (III. 26.) Korm. r. a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Elõcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttmûködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeirõl .............. 50/2007. (III. 26.) Korm. r. az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról .................................................

4. szám

51/2007. (III. 26.) Korm. r. a felsõoktatásban részt vevõ hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendõ egyes térítésekrõl ...........................

35

52/2007. (III. 26.) Korm. r. a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott 2007. évi egyedi termelési támogatásokról, költségtérítésekrõl .........

35

36/2007. (III. 26.) GKM r. az autópályák, autóutak és fõutak használatának díjáról ..............

35

34

37/2007. (III. 26.) GKM r. a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és fõutakról ............................................................

35

34

21/2007. (III. 26.) OKM r. a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról ...................................

35

34

7/2007. (III. 26.) ÖTM–IRM e. r. a belügyi ágazatba tartozó közigazgatási hatósági eljárásban közremûködõ tolmácsok, jeltolmácsok díjazásáról szóló 12/2006. (III. 14.) BM rendelet hatályon kívül helyezésérõl ...................

35

8/2007. (III. 26.) ÖTM r. az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremûködõ tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról .........................................

35

1018/2007. (III. 26.) Korm. h. a munkavédelem országos programja 2007. évi intézkedési és ütemtervérõl ...................................................

35

2007: XIII. tv. a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról.......................

36

2007: XIV. tv. a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról .................................................

36

53/2007. (III. 28.) Korm. r. az egyes foglakoztatási és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról .................................................

36

54/2007. (III. 28.) Korm. r. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról ...................................

36

34

34

34

34 34

35

35

4. szám


55/2007. (III. 28.) Korm. r. a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvánnyal kapcsolatos kormányrendeletek hatályon kívül helyezésérõl ............... 11/2007. (III. 28.) MeHVM–ÖTM e. r. az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program végrehajtásában közremûködõ szervezet kijelölésérõl 12/2007. (III. 28.) MeHVM–SZMM e. r. a 2002–2006. évi Humánerõforrás Operatív Program 1.1 intézkedése: a munkanélküliség megelõzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM–SZMM együttes rendelet módosításáról............................................................. 15/2007. (III. 28.) EüM r. az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról............................ 38/2007. (III. 28.) GKM r. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet módosításáról ............................................ 39/2007. (III. 28.) GKM r. a közúti jármûvezetõi vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggõ vizsgák díjairól szóló 34/1998. (XII. 23.) KHVM rendelet módosításáról .......................................................... 22/2007. (III. 28.) OKM r. egyes régészeti lelõhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetésérõl ...................

36

36

36

36

36

36

36

5/2007. (III. 28.) PM r. a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonásáról és nyilvántartásáról.........................................................

36

13/2007. (III. 28.) SZMM r. a regionális munkaügyi központok illetékességérõl.....................

36

26/2007. (III. 28.) OGY h. a 125 éves MTI – Éves jelentés 2005. címû beszámolójáról ......

36

27/2007. (III. 28.) OGY h. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat módosításáról................................................................ 28/2007. (III. 28.) OGY h. az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységérõl szóló beszámoló elfogadásáról ......................

36

36

823

1019/2007. (III. 28.) Korm. h. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Programja keretében megindítandó kiemelt projektrõl........................................................

36

1020/2007. (III. 28.) Korm. h. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány létrehozásáról .................................................

36

Az Országgyûlés elnökének közleménye az állampolgári jogok országgyûlési biztosának lemondásáról ..................................................

36

2007: XV. tv. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról.........

37

56/2007. (III. 29.) Korm. r. a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosításáról................................................................

37

19/2007. (III. 29.) FVM r. a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi elõírások átvételét megvalósító kötelezõ elõírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról...........

37

1/2007. (III. 29.) KüM r. a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának, ellenõrzésének szabályairól .........................................................

37


37


37

64/2007. (III. 29.) KE h. a Magyar Nemzeti Bank alelnökének kinevezésérõl ....................

37


37

11/2007. (III. 29.) KüM h. a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttmûködés kialakításáról szóló, Havannában, 2006. május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl és kötelezõ hatályának elismerésérõl szóló 128/2006. (VI. 1.) Korm. rendelet 2–3. §-a hatálybalépésérõl ...........................................

37

2/2007. KPJE sz. a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata .............

37


37


37

824


4. szám


37

15/2007. (III. 30.) KvVM r. a Bölcskei-nõszirmos természetvédelmi terület létesítésérõl ....

38


37

23/2007. (III. 30.) ME h. közigazgatási hivatalok vezetõinek megbízásáról..........................

38


37

2007: XIX. tv. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról .............

39

2007: XVI. tv. egyes agrár tárgyú törvények módosításáról ......................................................

38

57/2007. (III. 31.) Korm. r. a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl .........................

39

58/2007. (III. 31.) Korm. r. a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról .....................

39

59/2007. (III. 31.) Korm. r. az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról ...................................

39

60/2007. (III. 31.) Korm. r. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról ........................

39

61/2007. (III. 31.) Korm. r. a katonai szabványosítás sajátos szabályairól ................................

39

62/2007. (III. 31.) Korm. r. az állami közlekedésbiztonsági szerv kijelölésérõl ...................

39

63/2007. (III. 31.) Korm. r. egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról és az álláskeresési támogatásban részesülõk vizitdíj-kompenzációjáról .................................

39

1021/2007. (III. 31.) Korm. h. a Prümi szerzõdéshez való magyar csatlakozás elõkészítésérõl ...................................................................

39

38

1022/2007. (III. 31.) Korm. h. a tizenharmadik havi illetmény kifizetésérõl............................

39

38

24/2007. (III. 31.) ME h. az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága tagjának megbízásáról....................................

39

12/2007. (III. 31.) KüM h. a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti, a szociális biztonságról szóló Egyezmény végrehajtására szolgáló, 2007. február 16-án aláírt Igazgatási Megállapodás kihirdetésérõl szóló 21/2007. (II. 21.) Korm. rendelet 2–3. §-ának hatálybalépésérõl ...........................................

39

2007: XVII. tv. a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl ................................... 2007: XVIII. tv. a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egymás nevében a vízumok kiadásában diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl . 20/2007. (III. 30.) FVM r. az egyes állati eredetû melléktermékek ártalmatlanításának támogatásáról.............................................................

38

38

38

21/2007. (III. 30.) FVM r. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezõgazdasági területek erdõsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról................................................................

38

9/2007. (III. 30.) KvVM r. az Érdi Kakukk-hegy természetvédelmi terület létesítésérõl ............

38

10/2007. (III. 30.) KvVM r. a Mura-menti Tájvédelmi Körzet létesítésérõl...........................

38

11/2007. (III. 30.) KvVM r. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítésérõl és erdõrezervátummá nyilvánításáról ................................ 12/2007. (III. 30.) KvVM r. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítésérõl és erdõrezervátummá nyilvánításáról ................. 13/2007. (III. 30.) KvVM r. a Dénesmajori Csigás-erdõ Természetvédelmi Terület létesítésérõl szóló 27/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról .................................................

38

14/2007. (III. 30.) KvVM r. a Belsõbárándi-tátorjános természetvédelmi terület létesítésérõl ...................................................................

38

4. szám


Szervezeti hírek

825

Közszolgálati jogviszony megszûnések Közszolgálati jogviszonya megszûnt

Kinevezések Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kabinetfõnöke Jóna Tibor budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Miniszteri Kabinet Ügykezelési Osztályára határozott idõre elõadónak kinevezte; a civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkár Nyárádi Gabriella érdi lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Fõosztály Igazságügyi Igazgatási Osztályára határozott idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak

végleges közigazgatási áthelyezéssel dr. Hasznos Erika igazságügyi és rendészeti minisztériumi fogalmazónak, Horváth Tiborné igazságügyi és rendészeti minisztériumi tanácsosnak; közös megegyezéssel dr. Bátyi Csaba igazságügyi és rendészeti minisztériumi tanácsosnak, Cziszter Zsuzsanna Laura igazságügyi és rendészeti minisztériumi fogalmazónak, Fintáné dr. Vásárhelyi Julianna igazságügyi és rendészeti minisztériumi vezetõ-tanácsosnak.

kinevezte, Kitüntetések Rusznyák Andrea Katalin igazságügyi és rendészeti minisztériumi elõadót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Fõosztályán vezetõ-tanácsosnak

A Magyar Köztársaság elnöke – az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére – nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából

átsorolta;

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozat)

az európai uniós és büntetõjogi szakállamtitkár dr. Jókuti András budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre tanácsosnak, dr. Virág Edit budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály Jogharmonizációs Osztályára határozatlan idõre tanácsosnak kinevezte;

a közjogi szakállamtitkár dr. Ács Viktória Éva budapesti lakost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Migrációs Fõosztály Migrációs Kodifikációs Osztályára határozatlan idõre próbaidõ kikötésével fogalmazónak, Fedák Angéla Éva budapesti lakost az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Közjogi szakállamtitkár titkárságára határozatlan idõre fõmunkatársnak kinevezte.

kitüntetést adományozott dr. Univ Csonka Istvánnak, az Országos Rendõr-fõkapitányság GIF EU-Integrációs és Minõségfejlesztési Osztály stratégiai fõreferensének, dr. Gondos Miklósnak, a Központi Kórház és Intézményei orvosigazgatójának, dr. Juhász Editnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettesének, Sáriné dr. Simkó Ágnesnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fõosztályvezetõjének;

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (katonai tagozat) kitüntetést adományozott dr. Ambrus Vence r. ezredesnek, a Hajdú-Bihar megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Szervek rendõrségi fõtanácsos, rendõrfõkapitány-helyettesének, Dávid Gyula r. ezredesnek, a Nógrád Megyei Rendõrfõkapitányság rendõrségi fõtanácsos, fõkapitány-helyettes, bûnügyi igazgatójának,

826


Dakos József hõr. dandártábornoknak, a Pécsi Határõr Igazgatóság igazgatójának, dr. Farkas István r. alezredesnek, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgató-helyettesének, Frank Tibor bv. dandártábornoknak, a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának, dr. Soós László hadbíró alezredesnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály fõosztályvezetõjének, Tamás György Lajos r. ezredesnek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság Közbiztonsági Szervek közbiztonsági igazgató, fõkapitány-helyettesnek;

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést adományozott Fichtinger Gyulának, az Országos Atomenergia Hivatal fõosztályvezetõjének, dr. Egyed Zoltánnak, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóság igazgatójának, Ullrich Edének, a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézet nyugalmazott szakértõjének;

4. szám

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést adományozott Koller László r. alezredesnek, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata osztályvezetõjének, Kónya Tamás hõr. törzszászlósnak, a Kiskunhalasi Határõr Igazgatóság Szegedi Határrendészeti Kirendeltség szolgálati részlegvezetõjének, Vass Ferencné r. alezredesnek, a Vas Megyei Rendõrfõkapitányság osztályvezetõjének;

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI BRONZ ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést adományozott dr. Besenyei Gábor r. alezredesnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály kiemelt fõmunkatársának.

A Magyar Köztársaság elnöke – az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére – büntetés-végrehajtási dandártábornokká kinevezte

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (katonai tagozat) kitüntetést adományozott Koós András r. ezredesnek, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, Szabó László hõr. ezredesnek, az Oktatási Fõigazgatóság határõrségi fõtanácsos, fõigazgatójának, Zsombok György r. ezredesnek, a Nemzeti Nyomozó Iroda fõosztályvezetõjének;

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozat) kitüntetést adományozott Bódis Zoltánnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyugalmazott fõmunkatársának, Németh Lajosnak, a Központi Kórház és Intézményei Hévízi Rehabilitációs Intézet gazdasági vezetõ, megbízott igazgatójának, dr. Pamzsav Horolmának, az Igazságügyi Szakértõi és Kutatóintézetek Hivatala Budapesti Orvosszakértõi Intézet DNS laborvezetõjének;

dr. Pantali Zoltán bv. ezredest, a Sopronkõhidai Fegyház és Börtön parancsnokát,

határõr dandártábornokká kinevezte Árvai Ferenc hõr. ezredest, a Kiskunhalasi Határõr Igazgatóság igazgatóját, dr. Szilvásy István hõr. orvos ezredest, a Központi Kórház és Intézményei fõigazgatóját,

rendõr dandártábornokká kinevezte Nemes Sándor r. ezredest, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat rendõrségi fõtanácsost, közbiztonsági igazgatót, dr. Soczó László r. ezredest, a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság rendõrségi fõtanácsos, fõkapitányt, Szik László r. ezredest, a Budapesti Rendõr-fõkapitányság rendõrségi fõtanácsos, fõkapitány-helyettest,

nyugállományú rendõr dandártábornokká kinevezte Ali Attilát, a Heves Megyei Rendõr-fõkapitányság nyugalmazott r. ezredesét,

4. szám

IGAZSÁGÜGYI KÖZLÖNY nyugállományú határõr dandártábornokká kinevezte

Fülep Imre ny. hõr. ezredest, a Határõrség Gazdasági Fõigazgatóság volt gazdasági fõigazgató-helyettest, Sebõk Sándor ny. hõr. ezredest, a Határõrség volt törzsfõnökét.

A Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül Deák Ferenc-díjat adományozott dr. Kara Ákosnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettesének, dr. Tordai Csabának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály fõosztályvezetõjének, dr. Tóth Krisztiánnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Együttmûködési Fõosztály kormányzati fõtisztviselõjének, dr. Unyi Istvánnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Fõosztály szakmai tanácsadójának;

Gyimesi Zoltán-díjat adományozott Szatmáry Zoltán professzornak, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárának,

Szent László-érdemjelet adományozott Szõke István hõr. ezredesnek, a Határõrség Rendészeti Fõigazgatósága fõosztályvezetõjének,

Bátorsági érdemjelet adományozott Ambrus Ernõ hõr. fõtörzsõrmesternek, a Gyõri Határõr Igazgatóság hajóvezetõjének, Bari György hõr. fõtörzsõrmesternek, a Pécsi Határõr Igazgatóság határrendészének, Bartók László hõr. törzszászlósnak, a Kiskunhalasi Határõr Igazgatóság szolgálati részlegvezetõjének,

827

Miniszteri Elismerõ Oklevelet adományozott Bandi Emese Ibolyának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztály fõelõadójának, Göröghné Kárpát Izabellának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Schengen Alap terhére foglalkoztatott fõmunkatársának, dr. Csengery Juditnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály tanácsosának, dr. Davidovics Krisztinának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály fogalmazójának, Fancsaliné Tarsoly Andreának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztály fizikai alkalmazottjának, Fricska Andornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Kontrolling Osztály tanácsosának, Gelencsér Györgynek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztály fõmunkatársának, dr. Horváth Gyöngyinek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Fõosztály vezetõ-tanácsosának, Horváth Lászlónak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztály szakmai tanácsadójának, dr. Lefkánits Györgynek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Fõosztály fõtanácsosának, Molnár Péternek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Humánpolitikai Osztály fõtanácsosának, Nagy Juditnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Schengen Alap terhére foglalkoztatott tanácsosnak, Oláh Csillának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Igazságügyi Együttmûködési Fõosztály tanácsosának, Serdült Sándornénak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Állampolgársági, Kegyelmi és Hatósági Fõosztály fõmunkatársának, dr. Simon Ákosnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály tanácsosának, dr. Stauber Péternek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Igazságügyi Együttmûködési Fõosztály osztályvezetõjének, Szabó Orsolyának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós és büntetõjogi szakállamtitkár titkársága tanácsosának, dr. Szabó Péternek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály tanácsosának, Szeidovitz Györgynének, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály fõmunkatársának, dr. Szigeti Szabolcsnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Alkotmányjogi Fõosztály tanácsosának,

828


dr. Tisza Juditnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály tanácsosának, Torda Péternek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bel- és Igazságügyi Együttmûködési Fõosztály tanácsosának, dr. Tóth Ágnesnek, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Civilisztikai és Gazdasági Kodifikációs Fõosztály fogalmazójának, Tóthné Rátóti Piroskának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai Osztály vezetõ-fõtanácsosának, dr. Vitvindics Máriának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Fõosztály beosztott bírájának, András Tibor bv. századosnak, a Fõvárosi Büntetésvégrehajtási Intézet dolgozójának, Ragó Ferenc bv. ezredesnek, a Duna Papír Termelõ, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetõ igazgatójának, Bardóczky Tibornénak, a Kecskeméti Intézet tisztviselõjének, dr. Debreczeni Lajosnak, a Szolnoki Intézet orvosszakértõjének, Feketéné Gucsma Juditnak, a Miskolci Intézet tisztviselõjének, Fónyi Jánosnénak, az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetek osztályvezetõjének, Gaál Csengének, az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetek fizikai alkalmazottjának, dr. Perneczky Sándornak, a Toxikológiai Intézet toxikológus szakértõjének, Szabó Gábornak, a Budapesti Mûszaki, Könyv- és Adószakértõi Intézet könyv- és adószakértõjének, Szegedi Andrásnénak, a Debreceni Intézet tisztviselõjének, Vas László Zoltánnénak, a Kaposvári Intézet tisztviselõjének, Antal Gábornak, a Hajdú-Bihar Megyei Igazságügyi Hivatal igazgatójának, dr. Kern Andreának, a Központi Igazságügyi Hivatal osztályvezetõjének, Kóta Tündének, a Központi Igazságügyi Hivatal mb. igazgatójának, dr. Schirger Györgynek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal igazgató-helyettesének, Szatmári Sándornénak, a Központi Igazságügyi Hivatal osztályvezetõjének, dr. Zséger Barbarának, az Áldozatsegítõi Szolgálat igazgatójának;

Miniszteri Köszöntõ Levelet adományozott 10 éves igazságügyi szolgálati jogviszonya alapján dr. Bártfai Juditnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Fõosztály vezetõ-tanácsosának,

4. szám

dr. Bognár Miklós bv. õrnagynak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetés-végrehajtási Osztály kiemelt fõmunkatársának, dr. Imre Sándornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Parlamenti Osztály szakmai tanácsadójának, Gergelyné Laczkó Ritának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Külügyi Osztály vezetõ-tanácsosának, dr. Tóth Anna Rékának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Fõosztály vezetõ-tanácsosának, dr. Somssich Rékának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós és Jogi Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettesének, Szeidovitz Györgynének, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály fõmunkatársának, dr. Weller Mónikának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetõjogi Fõosztály szakmai tanácsadójának, dr. Czimmerman Mártonnak, a Budapesti Orvosszakértõi Intézet igazságügyi elmeorvos szakértõjének, Dobos Kálmánnénak, a Budapesti Orvosszakértõi Intézet tisztviselõjének, Eklics Juliannának, a Gyõri Intézet fizikai alkalmazottjának, Hideg Franciskának, a Kaposvári Intézet tisztviselõjének, Kovács Anikónak, a Toxikológiai Intézet igazságügyi toxikológus szakértõjének, Kovács Ferencnek, a Debreceni Intézet igazságügyi könyv- és adószakértõjének, Kovács Tímeának, a Veszprémi Intézet tisztviselõjének, Mihácziné dr. Herbszt Saroltának, a Szolnoki Intézet igazságügyi elmeorvos szakértõjének;

20 éves igazságügyi szolgálati jogviszonya alapján dr. Gadó Gábornak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és igazságügyi szakállamtitkárának, Hídvégi Gábornénak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Költségvetési és Gazdasági Fõosztály fõelõadójának, dr. Kiss Katalinnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetés-végrehajtási Osztály vezetõ-fõtanácsosának, Pásztorné dr. Bilik Saroltának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetõjogi és Rendészeti Kodifikációs Fõosztály beosztott bírájának, Zbórayné dr. Gál Évának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Osztálya vezetõfõtanácsosának, Baltererné Vígh Erzsébetnek, az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetek belsõ ellenõrének, Hiba Mártának, a Toxikológiai Intézet fizikai alkalmazottjának,

4. szám


829 határõr õrnaggyá

dr. Kerner Ágnesnek, a Toxikológiai Intézet igazságügyi toxikológus szakértõjének, Laurinyercz Jánosnénak, a Kecskeméti Intézet tisztviselõjének, Tunner Jánosnénak, a Veszprémi Intézet tisztviselõjének, Sass Jenõnének, a Budapesti Mûszaki, Könyv- és Adószakértõi Intézet igazságügyi építész szakértõjének, Stekler Sándornénak, a Budapesti Orvosszakértõi Intézet tisztviselõjének;

Heitter Károly hõr. fõhadnagyot, a Gyõri Határõr Igazgatóság központvezetõjét, Opra Katalin hõr. fõhadnagyot, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kiemelt fõmunkatársát,

30 éves igazságügyi szolgálati jogviszonya alapján

határõr fõhadnaggyá

Budaházy Lajosnénak, a Budapesti Mûszaki, Könyv- és Adószakértõi Intézet igazságügyi építész szakértõjének, Pálné Szadai Saroltának, a Budapesti Orvosszakértõi Intézet tisztviselõjének;

Farkas Tibor hõr. hadnagyot, az Orosházi Határõr Igazgatóság munkatársát,

40 éves igazságügyi szolgálati jogviszonya alapján Kudari Lászlónak, az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelõjének, Péli Jenõnének, az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelõ osztályvezetõjének;

soron kívül elõléptette rendõr ezredessé dr. Herke Tamás r. alezredest, a Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság fõkapitány-helyettesét, Hollósi Gábor r. alezredest, a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság kapitányságvezetõjét, dr. Vereckei Csaba r. alezredest, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság fõkapitány-helyettesét, határõr ezredessé Ladányi Sándor hõr. alezredest, a Budapesti Határõr Igazgatóság igazgató-helyettesét, Markos Zoltán hõr. alezredest, az Oktatási Fõigazgatóság fõosztályvezetõjét, rendõr alezredessé Ferencsik Raymond r. õrnagyot, a Nógrád Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjét, határõr alezredessé Rácz Róbert hõr. õrnagyot, a Kiskunhalasi Határõr Igazgatóság osztályvezetõjét,

Gáli József hõr. századost, a Nyírbátori Határõr Igazgatóság munkatársát, határõr századossá

rendõr törzszászlóssá Vaszari Attila r. zászlóst, a Veszprém Megyei Rendõr-fõkapitányság munkatársát, rendõr zászlóssá Juhász Tibor r. fõtörzsõrmestert, a Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság munkatársát, Molnár Csaba r. fõtörzsõrmestert, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendõr-fõkapitányság munkatársát, Reményi Zsolt r. fõtörzsõrmestert, az Országos Rendõr-fõkapitányság munkatársát, Török Pál r. fõtörzsõrmestert, a Pest Megyei Rendõrfõkapitányság munkatársát, rendõrségi fõtanácsosi címet adományozott Bálint Lajos Viktor r. alezredesnek, az Országos Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, Cseszlai Csaba r. alezredesnek, a Köztársasági Õrezred csoportvezetõjének, Faa József r. alezredesnek, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat szolgálatparancsnokának, dr. Karádi Sándor r. alezredesnek, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola szakcsoportvezetõjének, Kerepesi Zoltán r. alezredesnek, az Országos Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, dr. Kozma János r. alezredesnek, a Hajdú-Bihar Megyei Rendõr-fõkapitányság kapitányságvezetõjének, Mayer Zoltán r. alezredesnek, a Nemzeti Nyomozó Iroda mb. fõosztályvezetõ-helyettesének, dr. Palkó Andrea r. alezredesnek, a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének,

rendõr õrnaggyá

határõrségi fõtanácsosi címet adományozott

Hegedûsné dr. Margita Ágnes r. századost, az Országos Rendõr-fõkapitányság munkatársát,

dr. Bajtai Csaba hõr. ezredesnek, a Miskolci Határõr Igazgatóság rendészeti igazgató-helyettesének,

830


Zámó Péter István hõr. alezredesnek, a Határõrség Rendészeti Fõigazgatóság osztályvezetõjének, rendõrségi tanácsosi címet adományozott Bárándiné Kertész Rita r. alezredesnek, a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõ-helyettesének, Fekete László r. alezredesnek, a Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság õrsparancsnokának, Gelle Ferenc r. alezredesnek, a Pest Megyei Rendõrfõkapitányság õrsparancsnokának, Gergó Gábor r. alezredesnek, a Gyõr-Moson–Sopron Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, Herman Endre r. alezredesnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, Keszthelyi József r. alezredesnek, a Budapesti Rendõrfõkapitányság osztályvezetõjének, Kósa András r. alezredesnek, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, dr. Sike Veronika r. századosnak, a Rendõrtiszti Fõiskola fõelõadójának, Szabó András r. alezredesnek, Békés Megyei Rendõrfõkapitányság osztályvezetõjének, dr. Szecsei Zsolt r. alezredesnek, a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, dr. Tóth Illés r. alezredesnek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendõr-fõkapitányság osztályvezetõjének, határõrségi tanácsosi címet adományozott Ilonkáné Bacsó Rita hõr. fõtörzszászlósnak, a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola munkatársának, Németh Jenõ hõr. alezredesnek, a Pécsi Határõr Igazgatóság osztályvezetõjének, Surányi Béla hõr. alezredesnek, az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola mb. osztályvezetõjének, Székely Attila hõr. mérnök alezredesnek, a Nagykanizsai Határõr Igazgatóság osztályvezetõjének, Velky Gyula hõr. alezredesnek, a Szombathelyi Határõr Igazgatóság osztályvezetõjének,

Pályázati felhívások A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 88. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet (betöltött létszámhelyen) a Rendõrtiszti Fõiskola, Idegennyelvi Intézet állományában fõiskolai docensi munkakör elnyerésére. A kinevezés határozatlan idõre szól.

4. szám

A pályázóval szemben támasztott követelmények: – francia nyelv és irodalom szakon szerzett egyetemi végzettség; – doktori fokozat; – a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább 8 éves oktatói gyakorlat; – lehetõség szerint gyakorlati tapasztalatok a rendvédelmi oktatásban; – az 1996. évi XLV. tv. 3. § (2) bekezdésében írt feltételek megléte, illetve az ott írtak tudomásul vétele; – annak vállalása, hogy munkáját fõmunkaidõben látja el. A fõiskolai docens általános feladatai: – a tanszéken oktatott tantárgyak ismerete, azok magas szintû oktatása és tudományterületük mûvelése; – kutatások folytatása; – a tanszéken oktatott tantárgyakhoz tananyagok, tankönyvek, jegyzetek írása; – rendszeres publikációs tevékenység; – alkalmasság a hallgatók, illetve a tanársegédek tanulmányi, illetve tudományos tevékenységének vezetésére; – a tanszék által oktatott tudományterületek nemzetközi összehasonlításra képes ismerete. A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását, valamint munkaköri besorolását; – doktori fokozatát; – eddigi szakmai munkájának részletes leírását; ezen belül: = oktatási és tudományos munkájának részletes ismertetését; = tudományos, illetõleg szakmai szervezetekben végzett tevékenységét; = fontosabb tanulmányútjait; – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát; – az egyetemi végzettséget, doktori fokozatot és idegennyelv-ismeretet tanúsító okiratok hiteles másolatait; – fontosabb tudományos publikációk jegyzékét; – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy pályázati anyagát a Rendõrtiszti Fõiskola bizottságai és testületei megismerhetik. A pályázat benyújtásának határideje: megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1525 Budapest, Rb. 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola Szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosí-

4. szám


tott jog gyakorlása érdekében – a fõiskola Szenátusa elõtt ismertetnie kell programját. A pályázat megjelenésének a helye: – Igazságügyi Közlöny – Zsaru Magazin A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat megjelenésétõl számított 60 nap. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán Kenyeres András rendõrségi fõtanácsos, osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (bm) telefonszámon.

A Rendõrtiszti Fõiskola rektora, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 96. § (6) bekezdése alapján pályázatot hirdet (betöltött létszámhelyen) a Rendõrtiszti Fõiskola fõtitkári beosztásának betöltésére. A vezetõi megbízás határozott idõre – 2007. július 1-jétõl, 5 évre – létesül, amely több alkalommal újabb 5 évre meghosszabbítható. A pályázóval szemben támasztott követelmények: – magyar állampolgárság, – állam- és jogtudományi karon szerzett diploma, valamint jogi szakvizsga, – a szakképesítés megszerzésétõl számított legalább 10 éves szakmai gyakorlat, – annak vállalása, hogy munkáját fõállásban látja el. A fõtitkár feladatai: – a rektor által hatáskörébe utalt ügyintézõi feladatok elvégzése, – jogi koordináció, – irányítja a jogi normák elõkészítésével kapcsolatos feladatokat, felügyeli a Rendõrtiszti Fõiskola mûködési körében a hatályos jogi normák érvényesülését, – gondoskodik a szenátus üléseinek elõkészítésérõl, az üléseken hozott döntések és a rektori utasítások végrehajtásáról, – felelõs a fõiskola szabályzatainak elõkészítéséért.

831

A pályázatnak tartalmaznia kell: – a pályázó nevét, munkahelyét és beosztását, – eddigi szakmai munkájának részletes leírását, szakmai szervezetekben végzett tevékenységét, – eddigi vezetõi munkájának részletes leírását, – nyilatkozatát fennálló foglalkoztatási jogviszonyairól, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyairól, azok tartalmáról és idõbeni behatároltságáról. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát, – az egyetemi végzettséget és jogi szakvizsgát tanúsító okiratok hiteles másolatait, – hozzájáruló nyilatkozatot arról, hogy pályázati anyagát a Rendõrtiszti Fõiskola bizottságai és testületei megismerjék.

A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstõl számított 30. nap. A pályázatot a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán (1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12.; postacím: 1525 Budapest, Rb. 27.) egy példányban kell benyújtani. A pályázónak a véleményezést megelõzõen – a fõiskola Szenátusa részére a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés j) pontjában biztosított jog gyakorlása érdekében – a fõiskola Szenátusa elõtt ismertetnie kell programját. A pályázat megjelenésének a helye: – Igazságügyi Közlöny – Zsaru Magazin A pályázattal kapcsolatos egyéb információk megismerhetõk a Rendõrtiszti Fõiskola Személyügyi Osztályán Kenyeres András rendõrségi fõtanácsos, osztályvezetõnél, a 392-3517 vagy a 19-105 (bm) telefonszámon.

Igazolvány érvénytelenítése Dr. Gáspár Edina Budapest IX. kerület 5. számú székhelyre kinevezett közjegyzõ 1. sorszámú körbélyegzõje elveszett. Az 1. sorszámú körbélyegzõ 2007. március 26. napjától érvénytelen.


9 770133 764056

07004

832

4. szám

Szerkesztésért felelõs: dr. Oros Paulina Kiadja: Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2007. évi éves elõfizetési díj: 15 876 Ft áfával. Egy példány ára: 1365 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0133–7645 07.1399 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM

Recommend Documents