CUL-TOURE BEYOND BORDERS CUL-TOUR ÁN LANDAMÆRA

KUL-TÚRA HATÁROK NÉLKÜL CUL-TOURE BEYOND BORDERS CUL-TOUR ÁN LANDAMÆRA

2016 – 2017

Tartalom • Content • Efnisyfirlit

3 7 11 15 19

Mi is az a „Kul-TÚRA” projekt? What is Cul-TOURe project? Um hvað snýst Cul-TOUR verkefnið? Mit kell tudni a Besenyszögért Alapítványról? What can we know about Besenyszögért Foundation? Hvað vitum við um Besenyszögert stofnunina? Érdekességek Izlandról Interest(h)ings about Iceland Allt sem þú vildir vita um Ísland Izlandi és a magyar népzene Music Tónlist A skandináv és a magyar néptánc Dance Dans

23 27 35 39 43

Iskolarendszer Education system Menntun Hiedelmek Beliefs Trú Remek receptek izlandról Some delicious recipes from Iceland Íslenskar uppskriftir Alföldi magyar recept - gulyásleves Goulash Soup Gúllassúpa Projekttevékenységek képekben Project activities in pictures Myndir af verkefninu

MI IS AZ A „KUL-TÚRA” PROJEKT? A Kul‑TÚRA projekt a Besenyszögért Alapítvány szellemi terméke, a pontos címe Kul‑TÚRA határok nélkül. Célja a kulturális sokszínűség bemutatása, a magyar, roma, skandináv nép‐ zene és tánc megismertetése, a kulturális területen történő nemzet‐ közi együműködés kialakítása, a helyi intézmények, szervezetek aktivizálása és együműködések generálása. A program több nemzetközi látogatást tartalmaz változatos pro‐ jekevékenységekkel: ■ Folklór tábor Besenyszögön ■ Zenei workshop Izlandon ■ Szakmai platform Izlandon ■ Fellépés a Reykjavíki Kulturális Esten (Menningarnó) ■ Táncos-zenés produkció a nagyközönség számára Besenyszögön, Tiszasülyön és Nagykörűben, valamint fotókiállítás Besenyszögön ■ Kul‑TÚRA marketing kiadvány készítése

A projekt közvetlen célcsoportját az Alöldön és Izlandon élő, a magyar és skandináv folklórban, főként a zenében, táncban és mitológiában gyökerező kulturális témák, előadások és kulturális termékek iránt érdeklődő lakosok alkotják, akik nézőként kapcso‐ lódnak a programhoz. Ezen belül kerül kiválasztásra a projekt aktív résztvevői szegmense. A projekt eredményeként két ország és három kultúrkör (magyar, izlandi és roma) kultúráját, tradícióit bemutató programsorozat valósul meg, melynek rendhagyósága abban rejlik, hogy a hagyo‐ mányteremtő programelemek melle speciális programokkal ké‐ szül a gesztor partnereivel együ. A pályázat prioritástengelyén a települések, civil szervezetek kulturális örökségeinek és folklór‐ hagyományainak prezentálása áll, melyhez párhuzamosan fűződ‐ nek fel azok a programelemek, amelyek erősítik a generációk közöi kommunikációt, támogatják az önkéntességet, megszólíta‐ nak olyan témákat, melyek erősítik a kultúrák közöi megértést és az európai identitást.

5

MI IS AZ A „KUL-TÚRA” PROJEKT?

A kezdeményezés olyan szempontból hiánypótló, hogy az Izlandon élő magyar származású emberek számára viszi el az anyaország kul‐ túráját, Észak-Európa számára bemutatja a magyar és roma hagyo‐ mányokat, aktívan bevonva a közönséget. Emelle Magyarország hátrányos helyzetű településein (Tiszasülyön és Nagykörűben), valamint Besenyszögön szintén a kulturális sokszínűséget népszerű‐ síti, bemutatva a skandináv folklórt, népzenét, ezáltal megvilágítva a kultúrák sokszínűségét, a kultúrák közöi különbségek megértését és a kölcsönös elfogadást, amely melle a kulturális termékekhez való hozzáférést is segíti.

What is Cul-TOURe project?

The „Cul‑TOURe” project is one of the intellectual products of the Besenyszögért Foundation. The purpose of the pro‐ ject is to show variegation, familiarize Hungarian, Roma and Scand‐ inavian folk music and dance, form an international co‑operation regarding cultural fields, involve local institutions and organizations and to generate collaborations. It contains more international visits with variable project activities: ■ Folklore cam in Besenyszög ■ Musical workshop in Iceland ■ Professional platform in Iceland ■ Performance at the Reykjavík Cultural Night (Menningarnó) ■ Dance-music production for the audience in Besenyszög, Tiszasüly and Nagykörű and photo exhibition in Besenyszög ■ Kul‑TÚRA marketing brochure

6

The target group of the project consists of those residents of the Great Hungarian Plain and Iceland who are interested in Hungarian and Scandinavian folklore – mainly in cultural topics rooted in music, dance and mythology –, and who join the program as an audience.

As the result of the project a series of programs have been brought to an effect which includes the introduction of the culture and tradi‐ tions of two countries and three milieus (Hungarian, Icelandic and Romani) – its unconventionality lies within the transactors prepar‐ ing with special programs beside tradition making program elements. Based on the ideas, the presentation of the cultural legacy and folk‐ lore tradition of the regions and civil organizations are the axis of priority, which is connected to those program elements that strengt‐ hen the communication between generations, support of voluntary work and address topics that strengthen the understanding between cultures and the European identity. The proposal surmounts deficiencies by the method of taking the parent state's culture to Icelandic people with Hungarian background, and by introducing Hungarian and Romani traditions to Northern Europe, interactively including its audience. It also endears the cultural variegation in underprivileged regions in Hungary, introdu‐ cing Scandinavian folklore and folk music, thus putting an emphasis on the variegation of cultures, the understanding of differences between cultures and the mutual acceptance, which angles improve the accessibility of cultural products.

Um hvað snýst Cul-TOUR verkefnið?

“Cul-Tour” verkefnið er eitt af menningar verkefnum Besenyszögért stofnunarinnar. Tilgangur verkefnisins er að sýna fram á mismun, kynnast ungverskri, roma og norrænni þjóðlagatónlist og dansi, að búa til aðþjóðlega samvinnu í menn‐ ingartengslum, með innlendum stofnunum og félögum og stuðla að samvinnu. Verkefnið felur í sér alþjóðlegar heimsóknir ásamt ýmsum verkefnum ■ Þjóðleg vinnustofa í Besenyszög ■ Tónlistar vinnustofa á Íslandi ■ Fagleg samvinna á Íslandi


■ ■ ■

Sýningar atriði á Menningarnó í Reykjavík Dans og tónlistar atriði fyrir framan áhorfendur í Besenyszög, Tiszasüly og Nagykörű ásamt ljósmyndasýningu í Besenyszög Kul-Túra markaðs bæklingur útgefin

Verkefninu var beint að íbúum Ungversku sléttunnar og Íslands sem eru áhugasamir um ungverska og norræna þjóðarfðleið – að‐ allega með menningarlegum viðfangsefnum í dansi, tónlist og goðafræði – ásamt þeim sem komu á viðburðina sem áhorfendur. Í framhaldi af verkefninu hafa fleiri plön með samvinnu þriggja menningarsvæða (Ungverska, Íslenska, og Roma fólksvæðis) litið dagsins ljós. Verkefnið er óvenjulegt að því leiti að það var byggt upp af mismunandi og ólíku fólki og menningarfélögum. Markmið

verkefnisins er sú að kynna mismunandi þjóðmenningu og frá mismunandi svæðum og styrkja samband á milli kynslóða, styrkja sjálfboðavinnu í menningarlegum skilningi og hjálpa til við að skilja hina ýmsu menningarheima og Evrópska sjálfsímynd. Hugmynd verkefnisins liggur í því að fara með menningu upp‐ runalandsins, ungverskan bakgrunn, til Íslensku þjóðarinnar og með því kynna ungverska og romani menningu og hefðir í norður Evrópu, með því að leyfa áhorfendum að vera með í verkefninu og sýningum. Verkefnið opnar líka á fjölmenningu á verr stöddum svæðum í Ungverjalandi, með því að kynna norræna menningu og þjóðlega tónlist. Með þessu eru mismunandi menningararfleiðir kynntar og samþykktar í þeirri von að hjálpa sem flestum að hafa aðgengi að menningarheimum.

7

8


MIT KELL TUDNI A BESENYSZÖGÉRT ALAPÍTVÁNYRÓL? Az alapítvány jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet, 1995‑ben alakult. Fő célja a tárgyi, szellemi, társadalmi és kulturális örökség ápolása, különös tekinteel az iúsági korosztályra. A kezelésében lévő néprajzi gyűjtemény több mint 1500 tárgyat számlál, melyek a 20. századot felölelve a Magyar Alöld paraszti életmódjának használati tárgyai. Ehhez kapcsolódóan több foglalkozássorozatot fejleszteünk ki, és számos rendezvényt bonyolítounk le a hagyományőrzés és az alöldi népi kultúra területén, ideértve a kézműves foglalkozások tartásától a népzenei koncerteken át a néptánc fellépések megva‐ lósítását. Kialakítouk Besenyszögön a „népi kismesterségek tájházát”, ahol néprajzi és kézműves foglalkozásokat tartunk. Az alapítvány munkájában igyekszik a szülőöld hagyományo‐ kon alapuló kulturális értékeit felkutatni, s interaktív programok által gondoskodni ezek átörökítéséről. Honlap: www.besenyszo‐ gert.hu, www.vehiculum.hu, Facebook profil: Besenyszögért Alapítvány, Vehiculum-Ház.

What can we know about Besenyszögért Foundation? The foundation is a legal person, established in 1995. Its most important purposes are to take care of and popularize the material, intellectual, social and cultural heritage, mainly for the youth. The ethnographic collection handled by the foundation includes more than 1500 tools, which were the peasants’ usage tools at Hungarian Plain in the twentieth century. Relating to this, we have developed series of activities and organized lots of events for the purpose of saving traditions and popularizing the folk culture of Hungarian Plain, including handicraft activities, folk music concerts or folk dance performances. We established the Country House of Folk Crafts, where ethnological, musicological and handicraft activities are hold. Beside these, the foundation tries to search for the cultural values of the homeland based on traditions, and saving them for future generations by organizing interactive programs, taking the young people into it.

9

MIT KELL TUDNI A BESENYSZÖGÉRT ALAPÍTVÁNYRÓL? 10

Hvað vitum við um Besenyszögert stofnunina?

Menningarstofnun Besenyzögért er opinber og skráð stofn‐ un, stofnuð árið 1995. Aðaltilgangur hennar er að gæta og kynna arfleið, menningar og félagslega arfleið, aðallega fyrir yngri kynslóðina. Þjóðmenningar safn sem stofnunin sér um á meira 1500 gripi sem notuð voru af bændum á Ungversku Sléttunni á 20. öldinni. Þessu tengdu hefur stofnunin skipulagt ýmsa starfsemi og verkefni til þess að bjarga menningarverðmætum og hefðum af Ungversku Sléttunum og gera þjóðlegu menninguna þekkta, meðal annars með handverki, þjóðlagatónleikum og þjóðdanssýningar. Við stofnuðum “Bændahús”, menningarhús þar sem þjóðháttafræði, þjóðlegt hand‐ verk og tónverk eru kynnt. Að auki við þetta reynir stofnunin að finna og halda í menninararf heimalandsins byggðan á hefðum og kynna þær fyrir komandi kynslóðum með því að halda ýmis gangvirk ver‐ kefni, og virkja þannig unga fólkið. Vefsíður: www.besenyszogert.hu, www..vehiculum.hu, Facebook síður: Vehiculum Ház

MIT KELL TUDNI A BESENYSZÖGÉRT ALAPÍTVÁNYRÓL? 11

12

MIT KELL TUDNI A BESENYSZÖGÉRT ALAPÍTVÁNYRÓL?

ÉRDEKESSÉGEK IZLANDRÓL

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ Izland a legészak-európaibb szigetország az Atlantióceánon, Grönland előterében A norvégok (és sokak) szerint Izland nem skandináv ország. Izlandon mindössze kb. 328 ezren élnek. (A Hamburgerfabrikkan nevű éeremben, Reykjavíkban minden látogató információt kap arról, hogy aznap éppen mennyien élnek Izlandon – a táblát naponta frissítik). Az izlandiak többsége hisz a manók létezésében. Izland közel 39 000 négyzetméröldes, azaz 103 000 km² területével közel akkora, mint Ohio. Izlandon átlagosan négyévente tör ki egy vulkán. Izlandon nincsenek erdők. 1989‑ig a sör fogyasztása illegális volt Izlandon. Európában Izlandon a leghosszabb a munkahét: 43,5 óra hetente. Az izlandi nyelv változatlan maradt az ősi viking nyelvhez képest. Ez azt jelenti, hogy 1000 éves szövegek is könnyen olvashatóak.

■ ■

■ ■ ■

■

■ ■ ■

Az izlandi csecsemők gyakran vannak pelenka nélkül. Izlandon nincs vezetéknév, mert a hagyományos skandináv névrendszert használják, ami azt jelenti, hogy apjuk (vagy anyjuk) keresztnevét használják a -son (fia) vagy -dóir (lánya) végződés hozzáadásával. Az izlandi lakosság 60%‑a Reykjavíkban él. Izland bálnales bevétele meghaladja a bálnavadászat bevételét. Mérsékelt éghajlatú ország, nem túl meleg és nem túl hideg. A legmelegebb hőmérséklet amit Izlandon mértek 30,5° Celsius fok volt a keleti ordoknál 1939‑ben. Izlandnak volt az első demokratikusan megválaszto női és nyíltan meleg miniszterelnöke, aki kivezee az országot a 2009‑ben bekövetkeze gazdasági válságból. Izlandon a legmagasabb az egy főre jutó Coca‑Cola fogyasztás. 2010‑ben Izlandon betiltoák a sztriptíz klubokat. Izland energiaigényét megközelítőleg 85%‑ban megújuló energiákból fedezik, amelynek több mint a fele geotermikus energia.

13


■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■

■ ■ ■ ■

Az izlandi lovak a többi lófajtához képest további kétfajta mozgásra képesek. Az Izlandon korábban nem használt keresztneveket először jóvá kell hagyatni az Izlandi Névbizosággal. Izland az emberek által legkésőbb betelepíte helyek egyike a Földön. Az izlandi emberek több filmet néznek, mint bármely más nemzet. Izland a világ egyik legrégebbi demokratikus állama, 930‑ban alapítoák. Izlandon kígyó, gyík vagy teknős birtoklása törvénybe ütközik. Az ország nemzeti sportja a kézilabda. Izland nem rendelkezik hadsereggel, haditengerészeel vagy légierővel. Izlandon nincs szúnyog. Az izlandi rendőrség nem hord fegyvert. A bűnözési ráta Izlandon nagyon alacsony, erőszakos bűncselekmények gyakorlatilag nem léteznek. A könyvek és magazinok kiadása egy főre számítva Izlandon a legmagasabb: az izlandi lakosok 10%‑a jelentet meg élete során könyvet. Az izlandi telefonkönyv keresztnév szerint tartalmazza az előfizetőket ABC sorrendben. 2010‑ben az izlandi lakosság 97,6%‑a rendelkeze internet hozzáféréssel. A nyers puffin (lunda) szívet csemegének tartják. Izland fővárosa Reykjavík, ami 3105 kilométerre van Budapesől.

Interest(h)ings about Iceland 14

■ Iceland is a country in Northern-Europe in the northern part of the Atlantic-ocean. e Norwegian says

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

(and other people as well) that Iceland is not a Scandinavian country. In Iceland there are only apr. 328.000 habitants. (In the Hamburgerfabrikkan Restaurant every guest is informed about the freshest number of the inhabitants – the table is daily updated). A majority of Icelanders believe in elves. At about 39,000 square miles, Iceland is small – close to the size of Ohio. ere is a volcanic eruption every 4 years on average. ere are no forests in Iceland. Beer remained illegal in Iceland until 1989. At 43.5 hours per week, they have the longest work week in Europe. e Icelandic language remains unchanged from ancient Norse. at means 1,000-year-old texts are still easily read. Babies in Iceland are routinely le outside to nap. ere are no surnames or family names in Iceland – Icelanders use the traditional Nordic naming system, which includes

■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■

In 2010 Iceland banned strip clubs. Roughly 85 percent of Iceland’s energy is from renewable resources, and well over half of that is geothermal alone. Icelandic horses display two additional gaits as compared to all other breeds. First names not previously used in Iceland must be approved by the Icelandic Naming Commiee. Iceland was one of the last places on earth to be seled by humans. Icelanders watch more movies than any other nation. Iceland is home to one of the world’s oldest democracies; established in 930. In Iceland owning a pet snake, lizard or turtle is against the law. e country’s national sport is handball. Iceland does not have an army, navy or air force. Mosquitoes do not exist in Iceland. e Icelandic police don’t carry guns. Crime in Iceland is very low and violent crime is practically nonexistent. Per capita Iceland has the highest number of book and magazine publications and 10% of the country’s population will publish a book in their lifetimes. Icelandic telephone directories list Icelanders by first name alphabetically. In 2010, 97.6% of Icelandic population had Internet connection. Raw puffin heart is considered a delicacy. e capital city of Iceland is Reykjavík which is 3105 km far from Budapest.


■ ■

a last name that is comprised from their father’s (or mother’s) first name with the addition of -dóir (-daughter) or -son. 60% of the Icelandic population lives in Reykjavík. Iceland’s revenue from whale watching exceeds any income from whaling. Usually a temperate country, not too hot or cold, the highest temperature recorded was 30.5℃ (86.9℉) at the Eastern ords in 1939. Iceland had the first democratically elected female and openly gay Prime Ministers. Consumption of Coca-Cola per capita is higher than in any other country. But there aren’t any McDonald’s Restaurants anywhere in Iceland.

Áhugaverðar staðreyndir um Ísland ■ ■

■ Ísland er land í norður Evrópu en er ekki hluti af Skandinavíu. Íbúar á Íslandi eru bara 328.000. Stór hluti íslendinga trúir á álfa. Ísland er stórt, 103.000 ferkílómetrar, nærri jafn stórt og Ungverjaland.

15


■ ■ ■

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

16

Það eru eldgos á ögurra ára fresti að meðaltali á Íslandi. Á Íslandi eru mjög fáir skógar. Bjór var ólöglegur á Íslandi þar til 1989. Íslendingar eiga lengstu vinnuviku evrópubúa, 43.5 hours. Íslenska tungumálið hefur haldist nær óbrey frá forn norsku, sem þýðir að íslendingar geta enn lesið 1000 gamla texta. Ungabörn sofa o úti í vögnum. Það eru engin ölskyldu / eir nöfn á Íslandi. Til að búa til eirnafn er notast við eigin nafn öðurs (eða móðurs) og bæ við – dóir – son.

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

■ ■ ■ ■

60% íslendinga býr í Reykjavík. Tekjur hvalaskoðunar eru hærri en tekjur frá hvalveiðum. Á Íslandi er hitastigið frekar jafnt, ekki of kalt og ekki of hei. Heitasta mæling í landinu var 30,5C (86,9 F) á austörðum árið 1939. Á Íslandi var fyrsta lýðræðislega kjörna konan og samkyneigður forsætisráðherra. Neysla á kók drykk er hærri en í nokkur öðru landi. McDonald´s er ekki til á Íslandi. Ísland bannaði strip staði áriið 2010. Nærri 85% af orkunni á Íslandi er frá endurnýjanlegri orki, og meira en helmingur þess er úr jarðhita. Íslenskir hestar hafa tveimur gangtegundum fleiri en flestar aðrar hestategundir. Ný mannanöfn sem ekki hafa verið notuð áður þurfa að vera samþykkt af Mannanafnanefnd. Ísland var ei síðasta landsvæðið í heimi þar sem menn byggðu upp byggð. Íslandingar horfa á fleiri bíómyndir en nokkur önnur þjóð. Á Íslandi er ei elsta lýðræði í heimi, frá 930. Á Íslandi er ólöglegt að eiga snáka, eðlur eða skjaldbökur. Þjóðaríþró íslendinga er handbolti. Á Íslandi er enginn her, sjóher eða flugher. Á Íslandi eru engar moskítóflugur. Á Íslandi ganga lögreglumenn ekki með byssu. Glæpastarfsemi á Íslandi er mjög lítil og oeldis glæpir nærri því ekki til. Miðað við höfðatölu er hæsti öldi útgefinna bóka og tímarita á Íslandi, og 10% allra íslendinga gefa einhverntíman út bók. Í símaskránni á Íslandi er fólkið í stafrófstöð eir fornafni. Árið 2010 var 97.6% íslendinga með internet tengingu Lundahjarta er talin herra manns matur Höfuðborg Íslands, Reykjavik, er 3105 km frá Budapest

IZLANDI ÉS A MAGYAR NÉPZENE Izlandi népzene

A vikingek portyáik során eljutoak Amerikába is, így érthetően több hatás is érte a zenei kultúrát. Néhány ősi izlandi népdal őrizheti a kalandozások emlékeit, témájuk tükrözi az éghajlati-, életmódbeli- és hitvilágukat: szerelem, matrózok, fér‐ fiasság, kemény tél, tündék, trollok és egyéb mitológiai lények. Tradicionális zenei eszközeik, melyeket nemzeti hangszerként tar‐ tanak számon: a langspil és fiðla. Ezek leginkább a mi citeránkhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy ők vonóval szólaltatják meg a hangszereket.

Magyar népzene

Magyarországon már a 18. században indult a folklórgyűjtés, amit Kodály és Bartók a felgyűjtö anyagok rendszerezésében végze tudományos munkája te világszínvonalúvá. Ezen kívül a BartókKodály-Bárdos nevével fémjelze kórusmozgalom, és az immáron

UNESCO szellemi kulturális örökség listára kerülő Kodály‑módszer alapozzák meg a magyar zenei kultúrát.

„Közös népdalunk” – a Kis kece lányom

Az izlandiak középkori vándordallamként tartják számon, így megle‐ pődve értesülnek arról, hogy ez a sokszor, sokféleképpen feldolgozás‐ ra került dal nem saját nemzetük dala, hanem egy magyar népdal. Ihon ebből „Szellő zúg távol” címen cserkészdal is születe, majd később kó‐ rusmű Bárdos Lajos keze által, mely egy óvodásoknak íródo összeál‐ lításban került Izlandra. A népdalt Bartók Béla gyűjtöe 1907‑ben.

Kitekintés

Tekintve a Kodály‑módszer iránt érdeklődő szigetországot, az Izlandon tanító zenepedagógusokat, valamint magyar orgonis‐ tá(ka)t, a jövőben talán több „közös” népdalunk is születik majd.

17

IZLANDI ÉS A MAGYAR NÉPZENE

Folk music in Iceland

Þjóðlagatónlist á Íslandi

Since the Viking reached North-America during their raids, new impacts affected the music culture. Some ancient Icelandic folk song can preserve the moments of the raids: their themes reflects the climate, style of living or beliefs: love, seamen, manhood, hard winters, fairies, elves, trolls and other mythological creatures. Traditional musical instruments: langspil and fiðla. These are similar to Hungarian jitter, the difference is the fact that in Iceland the musical instruments are sounded by bow.

Frá því Víkingarnir komu til Norður Ameríku þá hafa ver‐ ið ný áhrif á tónlistarmenningu. Einhver gömul þjóðlög geta geymt augnablik árásanna: þemu þessara tónlistar endurspegl‐ ar veðrið, lífstílinn eða trúnna: ást, sjómenn, karlmennsku, erfiða vetur, álfar, tröll og aðrar goðsögulegar skepnum. Hefðbundin íslensk hljóðfæri eru langspil og fiðla. Þessi hljóðfæri eru lík ungverska jitter, munurinn er sá að á íslensku hljóðfærin er spilað með boga.

Hungarian folk music

Ungversk þjóðlagatónlist

Our “common” folk song – Kis kece lányom

“Sameiginlega” þjóðlagið okkar – Kis kece Lányom

Forecast

Framtíðarspá

There are some things in which Hungary is very strong: the world's uniquely rich folk traditions (which was started in the late '80s with high-quality folk song collecting, its systematization and reservation), Bartók–Kodály–Bárdos choral movements and the Kodály method listed on UNESCO's intangible cultural heritage.

The people in Iceland think that this song is an original Icelandic medieval melody. They are very surprised to get to know that it is a Hungarian folk song collected b Béla Bartók in 1907. This song was the base of another song “Szellő zúg” which is a scout song and as a choir song written by Lajos Bárdos it was transferred to Iceland.

Taking notice of the interest for the Kodály method in Iceland, the music teachers in Iceland and the Hungarian organists, in the future maybe more "common" folk songs will be born. 18

Það eru nokkrir hlutir sem gerir Ungverjaland mjög sterkt land; einstaklega mikið ríkidæmi af þjóðlegum hefðum (sem hófst síðari hluta áttunda áratugarins með há gæðalegum þjóðlögum, söfnun þeirra og varðveislu), Bartók – Koálý – Bardos kór hreyfingar og Kodály aðferðin er skráð á lista UNESCO yfir menningararfðleið.

Íslendingar halda að þetta sé upprunaleg íslensk miðalda tónlist. Íslendingar verða. Mjög hissa þegar þeir fá að vita að þetta sé ungverskt þjóðlag safnað af Béla Bartók árið 1907. Þetta lag var undirstaða annars lags “Szellö zúg” sem er skátalag og var skrifað af Lajos Bárdos og svo flutt til Íslands.

Ef við íhugum áhugan á Kodály aðferðinni á Íslandi einnig hversu margir ungversku kennarar og organistar eru á Íslandi munum við kannski í framtíðinni sjá fleiri sameiginleg þjóðlög fæðast.

kotta

FANN ÉG Á FJALLI (Óskasteinar)


Kis kece lányom

19

20


A SKANDINÁV ÉS A MAGYAR NÉPTÁNC A skandináv néptánc A skandináv néptáncot általában párban táncolják, kivéve néhány szóló táncot. Tipikusan skandináv táncok a forgó elemekre épülő táncok és a csoportos páros táncok. A svéd és norvég táncok nagymértékben a forgásos elemekre építenek, melyek közül néhány a kontinentális európai táncokban gyökerezik. A dán nép‐ táncban négy páros tánc és a körtáncok dominálnak, melyek az 1700‑as és 1800‑as végéről eredeztethetőek. A közösségi eseményeken csupán egy‑két táncot szokás egy part‐ nerrel táncolni, majd váltani szoktak és másik személlyel táncolni to‐ vább. A tánctanfolyamokon a partnerek gyakran cserélődnek a tanulás gyorsítása érdekében. Nem elvárás, hogy minden táncot ugyanazzal a partnerrel kell végigtáncolni, általában több partner táncol együ. A férfi és a női lépések általában kiegészítik egymást, és néha tü‐ körképei egymásnak. Lényegtelen, hogy ki vezet és ki követ a tánc‐ ban, az a fontos, hogy összhangban legyen a zenével, a partnerével

és a terem többi táncosával. A tánc erősíti az egyén intellektuális készségeit, a testi és szociális készségeket – így tartják az északi népek. Vannak nemzeti sajátosságok, de sok a hasonlóság is, amelyek nem állnak meg a nemzeti határoknál. Több tucat táncot dokumen‐ táltak már, de ezek néhány főbb stílusból erednek. A 18. század környékén az Európából származó zenei stílusok las‐ san elkezdtek beszivárogni Izlandra és Dániába is. A tánczenék, mint a keringő (Ausztriából és Dél‑Németországból), a Shoische neveze‐ tű régi tánc (Csehországból), a skót és ír táncok, valamint a polka (Csehország, Közép‑Európa) egyre népszerűbbé váltak. Ezeknek az új táncoknak az elterjedése után a hagyományos izlandi nemzeti tán‐ cok kikoptak a gyakorlatból. A 20. század folyamán ezeket a régi nem‐ zeti táncokat megpróbálták újra népszerűsíteni és tanítani, így nem vesztek el végleg. Ilyen táncok például a körtáncok, és az egyszerű lépésekből álló páros táncok, melyet nők és férfiak közösen táncolnak. Fotó: Izlandi fiatalok izlandi népviseletben / Youths in Iceland in traditional costumes

21

A SKANDINÁV ÉS A MAGYAR NÉPTÁNC 22

A magyar néptánc

A magyar táncok két csoportra oszthatók. Egyes táncokat a közép‐ korban táncolták, más táncok a 18. és 19. században alakultak ki. ■ Ugrós táncok: régi stílusú táncok, melyek eredete a középkorra nyúlik vissza. Egyéni vagy páros táncok sorolhatók ide, melyet régi stílusú népdalokra/zenére táncolnak, mint a kanász- és más egyéni, eszközös férfitáncok. Fotó: Magyar gyerekek Izlandon ma‐ gyar népviseletben / Hungarian children in Iceland in traditional costumes. A középkorban Erdélyből terjedtek el a fegyveres táncok. ■ Karikázó: női- elsősorban leány körtánc Dunántúlról terjedt. Eredete: böjtidőben tilos volt a zene és a tánc, a lányok énekel‐ tek saját körtáncukhoz. ■ Csárdás: új stílusú magyar nemzeti tánc, amely a 19. században alakult ki. Ugyanebben az időben vált a magyar etnikai csopor‐ tok viselete színessé, melyek az energikus csárdás tánc öltözeté‐ vé is váltak. A férfiak bonyolult lépéseitől kezdve a körcsárdáson át, a magyar csárdás jeleníti meg a magyar néptánc gazdagságát, mely még mindig népszerű.

■ ■

Verbunkos: férfi szólótánc, amely az osztrák‑magyar hadsereg toborzó eseményeiből fejlődö ki. A Legényes: férfi szólótánc, Erdélyből, Kalotaszegről ered. Álta‐ lában fiatal férfiak táncolják, de idősebb férfiak tánca is lehet. Jellemzője az egy táncos által végze szólótánc a tánckar elő. A nők a tánccsoport szélén kapnak helyet, ahol énekelnek és rigmusokat kiabálnak be, míg a férfiak táncolnak. Tipikusan 4‑8 táncfázisból áll ismétlés nélkül, amelyek mindegyike 4 részt tar‐ talmaz. Az első rész általában mindenki számára ugyanaz (csak néhány variáció létezik).

Scandinavian folk dance

Scandinavian folk dances are generally done in couples, with the exception of a few virtuoso solo dances. They include turning dances as well as set dances for groups of couples. Swedish and Norwegian dance rely heavily on the turning forms, some of which are based on Continental European turning dances. Danish folk dancing is dominated by set dances for four couples and ring dances, which largely date from the late 1700's to late 1800's. For social occasions it is customary today to dance one or two dances with one partner and then dance with another person. In classes, partners are often rotated to speed learning. There is no expectation that one attend with a partner, as it is usual to dance with many different people during a session. The man's and woman's steps are usually complementary and are sometimes a mirror image of one another. Whether one is leading or following in a dance, it is always interesting to be in tune with the music, your partner, and the other dancers in the hall. The dances engage a person's intellect, body, and social skills. Some dance distinctions respect national boundaries, but there are many similarities which transcend national borders. There are dozens of dances now documented, but they can be organized into several major styles.

A SKANDINÁV ÉS A MAGYAR NÉPTÁNC

By the time the 18th century rolled around, other musical styles from the European mainland started slowly pouring into Iceland via Denmark. Dance music styles such as the waltz (from Austria and southern Germany), the schottische (from Bohemia), the reel (Scotland, Ireland), and the polka (Bohemia, central Europe) became increasingly popular. After these dances arrived in Iceland, their own native dances practically fell to disuse. However, there are dance groups the emerged during the 20th century to try to reteach these folk dances so they're not lost. Many of these dances are circle dances or partner dances, and the steps are simplistic, danced by both men and women. There are quicker dances as well.

Hungarian folk dance

Hungarian dances can be divided into two categories. The first refers to dances performed in the middle ages while the second relates to the 18th and 19th century. ■ Ugrós (Jumping dances): Old style dances dating back to the Middle Ages. ■ Solo or couple dances accompanied by old style music, shepherd and other solo man's dances from Transylvania, and marching dances along with remnants of medieval weapon dances belong in this group. ■ Karikázó: a circle dance performed by women only accompanied by singing of folksongs. ■ Csárdás: New style dances developed in the 18th and 19th centuries is the Hungarian name for the national dances, with Hungarian embroidered costumes and energetic music. From the men's intricate bootslapping dances to the ancient women's circle dances, Csárdás demonstrates the infectious exuberance of the Hungarian folk dancing still celebrated in the villages. ■ Verbunkos: a solo man's dance evolved from the recruiting performances of the Austro-Hungarian army.

■

e Legényes: is a men's solo dance done by the ethnic Hungarian people living in the Kalotaszeg region of Transylvania. Although usually danced by young men, it can be also danced by older men. e dance is performed freestyle usually by one dancer at a time in front of the band. Women participate in the dance by standing in lines to the side and sing/shout verses while the men dance. Each lad does a number of points (dance phrases) typically 4 to 8 without repetition. Each point consists of 4 parts, each lasting 4 counts. e first part is usually the same for everyone (there are only a few variations).

23

A SKANDINÁV ÉS A MAGYAR NÉPTÁNC 24

Norrænir þjóðdansar

Norrænir þjóðlagadansar eru venjulega dansaðir í pari, með nokkrum undantekningum þar í einsmanns döns‐ um. Þeir eru venjulega snúningsdansar ásamt því að vera hópdans‐ ar fyrir pör. Sænskir og norskir dansar eru sérstaklega miklir snúningsdansar, sem margir eru byggðir á snúningsdönsum frá meginlandi Evrópu. Danskir dansar eru mest fjögur pör og hring dansar, sem að mestu leyti er frá síðla 1700 þar til seint á 18. öld. Við félagsleg tilefni er vaninn í dag að dansa einn eða tvo dansa við maka þinn og svo dansa við annan. Í tímun er oft skipt um dansfélaga til að flýta fyrir því að læra. Það er ekki endilega ætlast til þess að fólk komi með dansfélaga þar sem það er mjög eðlilegt að dansa við marga mismunandi í hverjum tíma. Karl og kvensporin eru venjulega eins og oft spegilmynd af hvort öðru. Hvort sem einhver er að leiða eða fylgja þá er alltaf gott að vera í takti við tónlistina, við dansfélaga þinn og hina dansarana í salnum. Dansinn tekur til greind einstaklingsins, líkama hans og félagslega færni. Sumir dansar virða landamæri, en það eru líka oft mörg líkindi sem fara þvert á landamæri. Það eru til mjög margir skjalfestir dans‐ ar en þeir geta verið flokkaðir í nokkra helstu stíla. Við lok 18. aldar þá byrjuðu einnig aðrir tónlistar stílar frá megin‐ landi Evrópu að koma til Íslands í gegnum Danmörku. Danstónlist, eins og vals (frá Austurríki og suður Þýskalandi), skottís (frá Bohem‐ ia), reel (frá Skotlandi, Írlandi) og polka dans (Bohemia, mið Evrópa) jukust mikið í vinsældum. Eftir að þessir dansar komu til Íslands, þá féllu Íslenskir þjóðdansar mikið niður. En það eru þó danshópar sem stofnaðir voru á 20. öldinni sem vildu kenna fólki aftur þjóðdansana svo þeir töpuðust ekki. Margir þessara dansa eru hringdansar eða para dansar, með einöldum sporum, sem bæði menn og konur dansa. Það eru líka til hraðari dansar.

Ungverskir þjóðdansar

Ungverskum dönsum má skipta í tvo flokka. Með þeim fyrri er átt við dansa frá miðöldum og með þeim seinni eru dansar frá 18. og 19. öld. Ugros (hopp dansar): Dansar í gömlum stíl frá miðöldum. Solo eða paradansar þar sem tónlist með gömlum stíl er spiluð, fjárhirðar og aðrir dansar fyrir karlmenn sem dansa einir frá Tran‐ sylvaníu, og göngu dansar ásamt leifum af miðalda vopnum til‐ heyra þessum hópi. Karikázó: hringdans, dansaður af konum við gömul sungin þjóðlög. Csárdás: Nýr dansstíll sem þróaður var á 18. og 19. öld, Csárdás er ungverska nafnið fyrir þessa dansa, þar sem notaðir eru útsaum‐ aðir ungverskir þjóðbúningar og kröftug tónlist. Dansinn spannar frá flóknu stígvélaklappi mannanna í dansinum að þjóðlegu hring‐ dönsum kvennanna.. Csárdas sýnir gleði sem er mjög sýnileg í Ungverskum þjóðdönsum sem dansaðir eru í bæjunu. Verbunkos: eins manns dans sem þróast frá sýningum frá Austurísk-Ungverska hernum. Legénuyes: er eins manns dans sem dansaður er af ungverska þjóð‐ arbrotinu sem býr á Kalataszeg svæði Transilvaníu. Þó hann sé venju‐ lega dansaður af ungum mönnum þá getur þessi dans líka verið dansaður af eldri mönnum. Dansinn er freestyle, frjáls í hreyfingum, og dansaður af einum karlmanni í einu fyrir framan hljómsveit. Kon‐ ur taka þátt í dansinum með því að standa á hliðarlínunni og syngja/ kalla vísur á meðan mennirnir dansa. Hver maður nær sér í ákveðin fjölda stiga (dans setningar), venjulega 4 til 8 án endurtekninga. Hvert stig samanstendur af 4 hlutum, hver sem telur 4 talningar. Fyrsti hlutinn er venjulega sá sami fyrir alla (það eru aðeins til fá tilbrigði).

ISKOLARENDSZER Az izlandi iskolarendszer hasonló szerkezetű, mint a ma‐ gyar. A különbség, hogy a gyerekeknek több időt adnak a kezdő szakaszban a kompetenciák fejlesztéséhez szükséges alapo‐ záshoz. Izlandon is 6 évesen mennek a gyerekek iskolába. Az alapo‐ zó szakasz 10 éves, ami egy előkészítő évvel kezdődik. (Régen Magyarországon is volt előkészítő foglalkozás azoknak a gyerekek‐ nek, akik nem jártak óvodába.) Az alapfokú oktatás 3 éves szakaszokra bonto, egymásra épülő korcsoportra osztódik: 1-3. osztály, 4-6. osztály és 7-9. osztály. (Ezt úgy képzeljük el, mint Magyarországon az alsó és felső tagozatot.) Az iz‐ landi középiskolák mint nálunk, 4 évesek: vannak gimnáziumok, ipa‐ ri szakközépiskolák és szakiskolák. A diákok így Izlandon 20 éves korukba mehetnek a felsőoktatásba. Az iskolai tanulásban nagy figyelmet fordítanak a munkára nevelésre, melynek első lépése az önkéntes munkára nevelés. A diákok 14 éves korukban kivétel nélkül dolgozni kezdenek tanulás melle. Szinte bármilyen munkát vállalhat egy 15 éves

gyerek: lehet bolti pénztáros, parkgondozó, éjszakai hajóőr stb. A hidegebb éghajlat mia (több kalória szükséges) nagy figyelmet fordítanak a gyerekek táplálására. Minden gyerek/diák ebédel az iskolában. A munkára nevelésnek ez is egy gyakorlata: a nagyobb diákok az ebédeltetésben, kiszolgálásban segítenek. Az alsóbb évfolyamokon több pedagógus dolgozik az osztályok‐ ban egyszerre, csoportbontásban foglalkoznak a gyerekekkel. A tanu‐ lást projektekbe szervezik, melyek segítik az összeüggéslátás alakulását, a kooperációt, együműködés tanulását. Az iskola kezdő szakaszában nagy figyelmet fordítanak a finommozgások fejlesztésére, melyek fontosak az írás tanulásához, szép‐ íráshoz. Sok kézimunkaórájuk van a gyerekeknek, melyek az ala‐ csonyabb évfolyamokon még nagyobb hangsúlyt kapnak. Nem sürgős az írás tanulása. Első osztályban kéthetente tanulnak 1-1 újabb betűt írni. A felsőbb évfolyamokban is szépen írnak a gyere‐ kek. Az olvasás, az irodalom tananyag nagy részét az izlandi mesékre, mitológiára építi. Fontos a zenekultúra megismerése.

25

ISKOLARENDSZER

A klasszikus zeneirodalom nagy alkotásainak megismerésén túl – többnyire énekelve –, az északi/izlandi zeneszerzők műveivel történő ismerkedés kap hangsúlyt. A testnevelésben nincs teljesít‐ mény-mérés. A mozgás szeretete, közös játékok töltik ki az órát. Az iskolákban integrált pedagógiai nevelés folyik. (Integrált, azaz a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar‐ ral küzdő, fogyatékkal élő gyermekek együnevelése a többiekkel.) Természetességgel épül be a gyerekek mindennapi életébe a kör‐ nyezeudatosság. Természeudományos szaktantermeik is felsze‐ reltek. Szinte minden osztályteremben láunk a természetismeret fontosságára utaló dolgot: különleges állatot, növényszaporítást. Ami még feltűnt: az esélyegyenlőség fontossága! Az erre alkal‐ mazo séma a túloldalon található képen látható.

Educational system

26

The structure of the educational system in Iceland is similar to the Hungarian. The difference is that children get more time in the primary phase for the development of competencies. In Iceland children go to school at the age of 6. The primary phase lasts for 10 years which starts with a preparatory year. (Earlier in Hungary also had a-year-long preparatory session for the children who did not go to kindergarden.) There are 3-year-long periods in the primary education: classes 1‑3, classes 4-6 and classes 7-9. (It is similar to the elementary or senior classes in Hungarian schools). The Icelandic secondary education last for 4 years such as in Hungary: there are grammar schools, vocational schools and industrial vocational schools. Students in Iceland at the age of 20 can go into higher education. Iceland pays attention to the education for working in the schools. Students start working at the age of 14 without any exception besides studying. Because of the colder climate (more calories needed) more

attention is paid to children's nutrition. Each child / student has lunch at school. This task is a kind of practice of education: the elder students have tasks in the service. In the younger classes more teachers work at the same time and there are more study groups. Studying is operated in projects which help the vision in the context, the cooperation and learning cooperation. In the starting phase the school pays great attention to the development of fine motor skills which is very important for learning the writing and penmanship. There are a lot of handcraft activities at lower grades. Learning writing is not urgent. In every two weeks children learn 1-1 new letters to write. Children also write well in the senior classes. Reading is based on the folk tales and mythology of Iceland. Music culture is very important. Understanding the great works of classical music of the northern / Icelandic composers is emphasized. In the physical education there is no measurement. The classes are filled out by the love of movement and common play. There are integrated pedagogical education is in schools. (Integrated means that children with special educational needs or behavior and learning disorders are educated with the others). Protecting the environment is integrated into the daily lives of children. The classrooms are well equipped. Almost every classroom we saw things refering to the importance of natural sciences: an unique animal, plant growing, etc. The importance of equal opportunities is common. This scheme is used:

Menntakerfið Uppbygging menntakerfisins á Íslandi er lík þeirri Ung‐ versku. Munurinn er sá að börn fá meiri tíma til að þróast á fyrstu stigum kerfisins. Á Íslandi fara börn 6 ára í skóla. Aðal áfang‐ inn tekur 10 ár og byrjar með undirbúningsári. (Áður fyrr var að auki eins árs undirbúningur fyrir þau börn sem ekki fóru á leikskóla).

ISKOLARENDSZER

Það eru 3 ára löng tímabil í grunnmenntun: 1-3. bekkir, 4-6. bekkir og bekkir 7-9. (það er svipað og grunnskóli eða eldri bekkir í Ungversk‐ um skólum). Framhaldsskólar taka 4 ár á Íslandi eins og í Ungverjalandi; það eru til menntaskólar og iðnskólar. Nemendur á Íslandi geta byrjað í framhaldsskóla 20 ára. Á Íslandi má vinna með og hjálpa til í skólunum. Nemendurnir byrja að vinna

14 ára jafnframt því að læra. Vegna kaldara loftslags (þá þarf fleiri hitaeiningar) er meira hugað að næringu barna. Hvert barn / hver nemandi fær hádegismat í skólanum. Þetta er hluti af starfi í skólan‐ um, eldri nemendur taki þátt í þjónustunni. Á yngri stigum þá vinna fleiri en einn kennari saman á sama tíma ásamt því að hafa fleiri námshópa. Nám er sett fram sem verk‐ efni og það hjálpar að skoða hlutina í samhengi og með samvinnu.

27

ISKOLARENDSZER 28

Í byrjun skólans á yngri stigum er líka lögð áhersla á verklega vinnu. Það er unnið mikið með höndunum, í smíði, handavinnu oþh. Á tveggja vikna fresti bætast við stafir, og nemendur læra að skrifa nýja stafi. Börnin skrifa líka vel í eldri bekkjum. Lestur á Íslandi er byggður upp á þjóðsögum og goðsögum. Tónlistarmenning er mjög mikilvæg. Skilningur á miklum verkum norrænna / íslenskra tónskálda er talið mikilvægt. Í íþróttakennslu eru ekki próf. Í íþróttatímum er einbeitingin á hreyfingu og að njóta sín.

Skóli án aðgreiningar er notuð í Íslenskum skólum (Án aðgreining‐ ar þýðir að börn með sér þarfir við nám eða hegðunarvanda fá kennslu með öðrum börnum). Umhverfisvernd er samþætt daglegu lífi barnanna. Kennslustof‐ urnar eru vel búnar fyrir þetta. Í næstum hverri skólastofu sem við sáum var vísun í náttúruna og náttúruvísindi: einstakt dýr, pottaplanta oþh. Jöfn tækifæri fyrir alla eru mikilvæg. Þetta kerfi er notað við það:

HIEDELMEK Hiedelmek Izlandon

Manók, trollok és a „rejte emberek” – az izlandi népme‐ sék telis‑tele vannak káprázatos lényekkel, mivel a közel 300 ezres lakosság nagy része valóban hisz ezek létezésében. Bár‐ hová is megyünk Izlandon, legalább egy történetet hallani fogunk manókról vagy trollokról. Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a legtöbb dolog tudo‐ mányosan magyarázható (elvégre Izland egy olyan hely, ahol gyakran előfordulnak öldrengések és vulkánkitörések), a legtöbb népmese lenyűgöző. A troll történetek ugyanazon a történeten alapulnak – az éj‐ szakai trollok (akik csak éjjel merészkednek ki) túl elfoglaltak a vadászaal, vagy egyszerűen túlságosan messze kóborolnak el barlangjuktól és napkelte elő nem érnek vissza a sötétben, ezért a napfény első sugarai kővé változtatják őket. Ezek a troll törté‐ netek onnan erednek, hogy Izlandon rengeteg nagy szikla talál‐ ható. De valójában a „rejte népek” története az, ami igazán

figyelemreméltó. Ezeket néha manóként, tündérként említik, néha nem, ez a mesélőtől ügg. A rejte emberek lehetnek kisgyermekek, vagy magas, gyönyö‐ rű emberek, akik valójában nem emberek. Az nem teljesen világos, hogy mikor manók, mikor tündérek és mikor emberek. A rejte emberek eredetét az alábbi történet meséli el: A történet Ádám és Éva idejébe nyúlik vissza. Ebben a törté‐ netben Isten meg akarta látogatni Ádámot és Évát, hogy ellen‐ őrizze őket és számos gyermeküket. Évának azonban nem volt elég ideje, hogy minden gyermekét rendbe tegye, ezért többen közülük piszkosak voltak és nem éppen szalonképesek, mikor az Isten megérkeze. Éva ezért arra kérte őket, hogy rejtőzzenek el, az Istennek biztosan nem fog feltűnni a sok gyerek közül néhány hiánya. Persze az Isten rögtön észrevee a hiányt és többször kérdezte Évát, hogy „Ez az összes gyereked, Éva?” Éva minden alkalommal

29

HIEDELMEK

azt válaszolta, hogy igen. Az Isten erre nagyon mérges le és az mondta Évának: „Akit elrejteél előlem, az most már rejtve marad előled!”. Így jö létre a rejte emberek legendája. Isten megadta nekik a képességet, hogy megmutassák magukat néha – de csak azoknak, akit kiválasztanak. Ez megmagyarázza az izlandi történeteket azzal kapcsolatban, hogy egyesek manókat látnak, míg mások rejte embereket. Számunkra ez mesének tűnhet, de Izlandon az emberek hosszú évszázadok óta hisznek ezeknek a misztikus teremtmé‐ nyeknek a létezésében. Vannak dokumentált esetek is: 2016‑ban egy útépítés során a dolgozóknak egy elvarázsolt sziklát kelle volna kiásniuk a

öldből, ezért a projektet elhalasztoák, mert aól féltek, hogy a terület a rejte emberek öldje. Ilyen esetekben gyakran manó szakértőt hívnak, hogy elnyerje a manók hozzájárulását és kikérje engedélyüket a terület használatára. Ha ezt a sorsdöntő lépést ki‐ hagyják, általában rossz dolgok történnek az építési projektekben. A hiedelmek bizonyítékaként egész Izlandon vásárolhatunk ma‐ nókkal, elfekkel, trollokkal kapcsolatos csecsebecséket, valamint a házak kertjében kis manó házakat láthatunk, amelyeket a manók‐ nak helyeznek ki az emberek, hogy o éljenek.

Hiedelmek Magyarországon

A magyar mitológiában a világ három részre oszlik: az első a felső világ (Felső világ) az istenek lakhelye, a második a középső világ, amit az emberek laknak, és végül az alvilág (Alsó világ). A központban áll a Világfa/Életfa. A lombozat a Felső Világ, amely tetején él a turul madár. A középső világban található a fa törzse és az alvilágot körül‐ ölelik gyökerei. Egyes történetekben a fa gyümölcsöt terem: ez az aranyalma. (Túloldalon kép: magyar életfa).

30

A Felső világ Az istenek és a jó lelkek a Felső világban élnek. Az istenek egyen‐ rangúak, de legjelentősebb közülük az Isten (Atyaisten, Öregisten). Ő irányítja a világot, formálja a sorsokat, az embereket és néha villám (ménnykő) formájában küld figyelmeztetést. Isten megte‐ remtee a világot az Ördög segítségével (az ördög a gonosz képvi‐ selője). Az egyéb istenek közé tartozik: Istenanya („Anya Isten”) más néven Boldogasszony (a kereszténység „Szűz Máriával” azo‐ nosítoa) és a Hadúr. A fő égitestek (a Nap és a Hold) is a Felső világban találhatóak. Úgy gondolták, hogy az ég egy nagy sátor, amelyet az életfa tart az égen, és a lyukak rajta a csillagok. A Nap, a Hold és egyéb kozmikus szimbólumok a honfoglalás kora óta ismertek a magyar sírleletek bizonyítékai szerint.

HIEDELMEK

A Középső Világ A középső világot az emberek számos mitológiai teremtménnyel osztják meg, akik többsége természetfelei lény. I élnek az erdők és vizek szellemei, akik az embereket ijesztgetik és különböző helye‐ ken különböző nevekkel illetik őket. A szelet a Szélanya vagy Szél‐ király irányítja. A Sárkány egy ijesztő szörnyeteg, a tündérmesék hőseinek ellensége, a hős belső vívódását jelképezi. A sárkánynak általában 1-7 feje van, de a magyar népmesékben a 14, 21 fejű sárkánnyal való küzdelem sem ritka. A Lidérc egy kísérteties, titokzatos lény számos különféle megjelenéssel és mindig rosszindu‐ latú. Törpék, manók élnek az erdőben vagy a öld ala. Az Óriások a hegyekben élnek. Ezeknek jó és rossz tulajdonságaik is vannak. Népszerűek a tündérek, akik szép, fiatal szüzek, a tisztaságot és ártatlanságot testesítik meg, de egyúal gonoszságra is képes, kiszá‐ míthatatlan lények. Néha segítenek az embereknek, akiknek három kívánságuk lehet feléjük. A magyar népmesék jellemző alakjai a banyák/vasorrú bábák, akik öreg, gonosz boszorkányok.

Az Alsó Világ Az Alsó Világban élnek a rossz lelkek, gonosz szellemek (halo emberek lelke, aki egész életükben kegyetlenek és gonoszok vol‐ tak), valamint az ördög és mindenféle undorító, bosszantó állatok, mint a bolhák, tetvek, legyek, csúszómászók. (Kép fent: Yggdrasil – az izlandi életfa). Az összehasonlító módszeres kutatás kiderítee, hogy a népme‐ sék, daltöredékek és mondókák motívumai a régi hitrendszer maradványai lehetnek. Ezek egy része a régi, sámánisztikus világ‐ képre utal. A sámánisztikus világkép maradványait Diószegi Vilmos néprajzkutató az összehasonlító kutatás segítségével tanul‐ mányozta a magyar és a szibériai népek folklórjának összehasonlí‐ tásával. A szintén néprajzkutató Hoppál Mihály folytaa munkáját, aki a magyar sámániszikus hit maradványait az uráli nyelvcsaládot beszélő, valamint egyéb nem-uráli szibériai népek hitvilágával vetee össze. 31

HIEDELMEK Beliefs in Iceland

32

Full of elves, trolls, and “hidden people,” the folk tales of Iceland are made all the more fascinating because a majority of the population of 300,000 actually believes in them. Go on just about any tour in Iceland, and you’ll likely hear at least one story that involves elves or trolls. Ignoring the fact that most of these things can be explained scientifically (after all, this is a land where earthquakes and erupting volcanoes abound), most of the folk stories are actually quite fascinating. The troll stories all follow the same basic plot — night trolls (who can only be out in darkness) are too busy stalking prey to notice the sunrise (or simply stray too far from their caves to get back before sunrise), and are turned to stone in the first rays of daylight. These troll stories are plentiful — probably because there are a LOT of big rocks in Iceland. But it was actually the story of the “hidden

people” or Huldufólk — sometimes also called elves, sometimes not, depending on who you ask — that really caught my interest. The hidden people are either said to look like small children, or like tall, beautiful humans-that-aren’t-quite-humans. I couldn’t quite figure out why they are sometimes synonymous with elves and sometimes not — but I think the belief just depends on which Icelander you ask. Either way, I was told the same story about the origin of the hidden people on more than one occasion, so that’s the one I’m going to share with you here. The story dates back to the days of Adam and Eve. Yes, that Adam and Eve. In this version of the story, God would come visit Adam and Eve every once in a while to check up on them and their many children. Before one particular visit, however, Eve wasn’t able to find enough time to tidy up all of her children — a couple of them were still dirty and unpresentable when God arrived. So Eve told the children to hide, figuring God wouldn’t notice their absence among so many other children. But of course God did take notice, and asked Eve multiple times “Are these all your children, Eve?” She told him yes each time, but her lies did not fool God. God got very angry with Eve and told her, “What you have hidden from me, I shall now keep hidden from you.” And so the hidden people were born. God gave them the ability to show themselves occasionally — but only to those who they chose. Which explains why many Icelanders tell stories of seeing elves and other hidden folk all over Iceland. To you and I, this may sound like just another folk tale. But in Iceland, dating back for centuries, people have believed in such mythical creatures very seriously. There have been quite a few noticeable instances — even as recent as in 2016, when road workers had to dig up an enchanted rock that was accidentally buried — of construction projects being postponed for fear of building on land occupied by hidden people. An “expert” of some sort often has to be called in to parlay with the elves to ask

Upper World The gods and the good souls live in the Upper World. Gods have the same rank, although the most important figure of them is Isten (Hungarian for "God"). He controls the world, shapes the fate of humans, observes the Middle World from the sky, and sometimes gives warning by lightning (mennykő). Isten created the world with the help of Ördög ("the devil" representing Evil). Other gods include: Istenanya ("Mother God"), also known as Boldogasszony ("Blessed Lady", literally meaning "happy/merry woman"; later identified with Catholicism's Virgin Mary)[attribution needed], and Hadúr[dubious – discuss] ("warlord" or "commander"). The major celestial bodies, (the Sun and the Moon), are also located in the Upper World. The sky was thought to be a big tent held up by the Tree of Life. The several holes in it are the stars. The Sun, Moon, and symbols of the cosmic word, are known from Hungarian grave findings from the period of Hungarian conquest.

Underworld The Underworld is the place of bad souls (this includes evil spirits and the souls of dead people who were cruel and evil in their lives) and the home of Ördög, creator of everything bad for humans: for example, annoying animals such as fleas, lice, and flies or reptiles. (Picture: Yggdrasil – The Icelandic Life Tree). Comparative methods can reveal that some motifs of folktales, fragments of songs or rhymes of folk customs preserved pieces of the old belief system. Some records tell about shaman-like figures directly. Shamanic remnants in Hungarian folklore was researched among others by Vilmos Diószegi, based on ethnographic records in Hungary and comparative works with various shamans of some Siberian peoples. Ethnographer Mihály Hoppál continued his work of studying Hungarian shamanistic belief remnants, comparing shamanistic beliefs of Uralic language relatives of Hungarians with those of several non‑Uralic Siberian peoples as well.

Beliefs in Hungary

HIEDELMEK

In Hungarian myth, the world is divided into three spheres: the first is the Upper World (Felső világ), the home of the gods; the second is the Middle World (Középső világ) or world we know, and finally the underworld (Alsó világ). In the center of the world stands a tall tree: the World Tree / Tree of Life (Világfa/Életfa). Its foliage is the Upper World, and the Turul bird dwells on top of it. The Middle World is located at its trunk and the underworld is around its roots. In some stories, the tree has fruit: the golden apples. (Picture: Life Tree in Hungary).

Middle World The Middle World is shared among humans and many mythological creatures; the latter are often supernatural. There are ghosts of the forests and waters, who are ordered to scare humans. They have different names in different places. The wind is controlled by an old lady called Szélanya (Wind Mother) or Szélkirály (Wind King). The Sárkány (dragon) is a frightening beast: he is the enemy of many heroes in fairy tales, symbolising the psychical inner struggle of the hero.The Sárkány usually has 1-7 heads. The lidérc is a ghostly, mysterious creature with several different appearances, its works are always malicious. The manók (elves / goblins) and the törpék (dwarfs) are foxy beings living in woods or under the ground. Óriások (giants) live in the mountains. They have both good and bad qualities. Favourite creatures are the tündérek (fairies), who are beautiful young virgins or female creatures (often depicted either as personified purity and innocence, or as playful and foxy). They sometimes aid humans, who sometimes can ask three wishes from them. Typical figure of the folk tales are “Banyák” who are catty old witches.

their permission to build on the land. If this crucial step isn’t taken, “bad things” tend to happen in conjunction with the projects. All over Iceland, you can see signs of these beliefs — from trinkets in shops to little houses in gardens meant for the elves to live in.

33

HIEDELMEK Trú á Íslandi

34

Það er full af álfum, huldufólki og tröllum á Íslandi, íslenskar þjóð‐ sögur eru þeim mun betri og trúverðugri þar sem meirihluti þjóð‐ arinnar, sem telur 300.000 manns, virkilega trúir þeim. Prófaðu að fara í hvaða skipulagða ferð sem er á Íslandi og það er mjög líklegt að þú munir heyra amk eina sögu sem fjallar um álfa eða tröll. Sú staðreynd að flestir þessa hluta geta verið vísindalega útskýrð‐ ir (þetta er nú land þar sem jarðskjálftar og eldfjöll ráða ríkjum), flestar þjóðsagnanna eru í raun mjög heillandi. Tröllasögurnar fylgja oft sama söguþræði, nætur tröll (sem mega bara vera úti á nóttinni) eru of upptekin að þau taka ekki eftir sólar‐ upprásinni (eða einfaldlega fara of langt frá hellinum sínum að þau ná ekki til baka fyrir sólarupprás), og breytast í stein þegar fyrstu geislar dagsins líta dagsins ljós.

Það er mikið til af þessum tröllasögum – væntanlega vegna þess það eru MARGIR stórir steinar og klettar á Íslandi. En það var í raun sagan af álfunum, eða huldufólkinu, eftir því hvern þú spyrð – sem virkilega vakti áhuga minn. Huldufólkið er sagt líkjast litlum börnum, eða háar fallegar mann‐ verur sem eru ekki alveg mannlegar. Ég náði ekki að skilja hvers vegna huldufólkið er talið vera það sama og álfar og stundum ekki – en ég held að þessi trú fari bara eftir því hvaða íslending þú spyrð. Hvort sem er, þá var mér sagður uppruni huldifólks oftar en einu sinni og langar mig að deila þeirri sögu hér. Sagan nær aftur til daga Adams og Evu. Já þeirra einu sönnu Adam og Evu. Í þessari útgáfu af sögunni kemur Guð öðru hvoru að heimsækja Adam og Evu til að hitta þau og börnin þeirra öll.

HIEDELMEK

Einu sinni þó, fyrir ákveðna heimsókn, þá náði Eva ekki að þvo öll‐ um börnum sínum – nokkur þeirra voru enn skítug og ekki Guði boðleg. Svo Eva sagði þeim börnum að fara og fela sig, taldi Guð myndi ekki uppgötva fjarveru þeirra þar sem börnin voru svo mörg. En auðvitað tók Guð eftir að nokkur börn vantaði og spurði Evu mörgum sinnum “Eru þetta öll börnin þín Eva?” Í hvert skipti svaraði Eva játandi, en Guð vissi að hún var að ljúga. Guð varð mjög reiður við Evu og sagði við hana “það sem þú hefur falið frá mér, það mun ég nú fela frá þér”. Og þannig varð huldufólk til. Guð gaf þeim möguleikan á því að sýna sig öðru hvoru - en bara til þeirra sem þau velja. Sem útskýrir hvers vegna margir íslendingar segja sögur af því þegar þau sáu huld‐ ufólk á Íslandi.

Fyrir þig, þá hljómar þetta örugglega eins og hver önnur þjóðsaga. En á Íslandi, aftur um aldir, þá hefur fólk trúað á þessar kynjaverur. Það hafa verið nokkuð áhugaverð tilvik – jafnvel nýleg frá 2016, þegar vegavinnumenn þurftu að grafa upp heilan klett, sem óvart hafði verið grafinn – þar sem fresta hefur þurft byggingar‐ verkefnum af ótta við að trufla álfana. “Sérfræðingur”, álfa sér‐ fræðingur, af einhverju taki hefur verið kallaður inn til að tala við álfana og biðja þá um leyfi fyrir byggingu á landinu. Ef þetta mikilvæga skref í að tala við álfana er ekki tekið þá hafa “slæmir hlutir” gerst með verkefnunum Allsstaðar á Íslandi er hægt að sjá merki um þessa trú – frá grip‐ um í verslunum til lítilla húsa í görðunum ætluð fyrir álfa. 35

HIEDELMEK

Trú í Ungverjalandi

Í ungverskri goðafræði er heiminum skipt í þrjú svið; fyrsta er Efri Heimur (Felsö világ), heimili guðanna; annað er Mið Heimur (Közepsö Világ) eða heimurinn sem við þekkjum, og að lokum Undir Heimur (Alsó világ). Í miðju heimanna stend‐ ur stórt tré; Heims Tréð / Lífstréð (Világfa/Életfa). Laufin eru Efri Heimur, þar sem Turul fuglinn dvelur. Mið Heimur er stofninn og Undirheimur eru ræturnar. Í sumum sögum ber tréð ávexti, gull eplin (Mynd: Lífstréð í Ungverjalandi). Efri Heimur Guðirnir og góðar sálir búa í Efri Heimi. Guðirnir hafa allir sömu stöðu, þó er einn mikilvægastur, það er Isten (ung‐ verska orðið fyrir “Guð”). Hann stjórnar heiminum og ákvarðar örlög mannana, fylgist með Mið Heiminum að ofan og gefur stundum aðvaranir með eldingu (mennykö). Isten bjó til heimin með hjálp Ördög (“djöflinum” sem sem er full‐ trúi þess illa). Aðrir guðir eru: Istenanya (“Móður Guð”), einnig þekkt sem Boldogasszony (“Blessaða Konan”, sem þýðir bókstaflega “glöð kona”; síðar þekkt í Kaþólskri trú sem María Mey og kannski líka sem Hadúr, sem þýðir “hertogi”. Aðal pláneturnar /stjörnurnar (sólin og tunglið), eru einnig staðsett í Efti Heimi. Himininn var talin vera stórt tjald sem haldið var uppi af Lífstrénu. Tjaldið er götótt og það eru stjörnurnar. Sólin, Tunglið og önnur tákn eru þekkt frá ung‐ verskum gröfum frá tímum landvinninga. Mið Heimur Manneskjur og margar goðsögulegar verur deila saman Mið Heiminum; þessar verur eru oft yfirnáttúrulegar. Þetta eru

36

draugar skóganna og vatnanna, þeir sem eiga að hræða mannverur. Þau eru kölluð með mismunandi nöfnum á mismunandi stöðum. Vindinum er stjórnað af gamalli konu sem kölluð er Szélanya (Vind Móðir) eða Szélkirály (Vind Konungur). Sárkány (drekinn) er hræðileg skepna, hann er óvinur margra hetja í ævintýrum, sem táknar innri bardaga hetjunnar. Sárkány hefur venjulega 1-7 höfuð. Lidérc er draugaleg og dularfull skepna með mismunandi útlit, verk hans eru alltaf illgjörn. Manók (álfar) og törpék (dvergar) eru tælandi verur sem búa í skóginum eða undir jörðinni. Oriások (risar) búa í fjöllunum, þeir hafa bæði góða og slæma eiginleika. Uppáhalds verurnar eru tundérek (álfadísir), sem eru ungar fallegar óspjallaðar meyjar (oft lýst sem persónum hreinleika og sakleysis eða eins og fjörugar og tæl‐ andi). Þær hjálpa stundum mannverum, sem stundum geta beðið þær um þrjár óskir. Dæmigerð mynd af þjóðsögunum eru “Banyák” sem eru gamlar nornir. Undirheimur Undirheimur er heimur þar sem slæmar sálir koma saman (þar er verið að tala um illa anda og sálir dauðra manna sem voru vondir í sínu lífi) og þetta er heimur Ördög, sá sem orsakar allt slæmt fyrir mennina; t.d. dýr sem talin eru leiðinleg eins og flær, lýs, flugur og skriðdýr. (Mynd: Yggdrasil – Íslenska Lífstréð). Samanburðar aðferðir geta sýnt forn trúar menning er geymd í ein‐ hverjum mótífum í þjóðsögum, rímur, lagabrot eða í gömlum hefðum. Sumar heimildir segja beint frá andatrú og öðru því tengt. Andatrú hefur verið rannsökuð í Ungverskri þjóðmenningu meðal annars af Vilmos Diószegi, sem skoðaðið ungverska menningo í samanburði við andatrú hjá ýmsum þjóðum í Síberíu. Þjóðfræðingurinn Mihály Hoppál rannsakaði efnið áfram með því að bera saman Ungverska andatrú við svipaða trúarmenningu í þjóðum í Síberíu sem eru ekki Uralískar.

REMEK RECEPTEK IZLANDRÓL 37

REMEK RECEPTEK IZLANDRÓL

Bárányleves – Kjötsúpa

Plokkfiskur Hozzávalók ■ 500 gramm fő foltos tőkehal vagy tőkehal megtisztítva (ha sós halat használunk, először ki kell áztatni) ■ 200 ml meleg tej ■ 30 gramm vaj ■ 1 hagyma apróra vágva ■ 30 gramm liszt ■ 500 gramm kockára vágo fő burgonya ■ frissen őrölt fehér bors; só Elkészítés

38

A vöröshagymát a vajon közepes lángon megpároljuk. Folyamatos keverés mellett beledolgozzuk a lisztet, amíg rántás sűrűségű tésztát kapunk. Lassan hozzáadjuk a meleg tejet és felforraljuk, lassú tűzön körülbelül 5 percig főzzük. Hozzáadjuk a halat és a burgonyát, amit fakanállal szétnyomkodunk, így egy durva, pasztaszerű anyagot kapunk. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Vajas kenyérrel tálaljuk.

Hozzávalók ■ 1 nagy vöröshagyma ■ 1 káposzta (fehér) ■ 3 nagy burgonya ■ 6 nagy sárgarépa ■ 2 nagy édesrépa Megjegyzés: A karórépa egyfajta szegényétel (Brassica napobrassica vagy Brassica campestris) az első világháború idején fogyasztották Európában ■ 1 nagy póréhagyma ■ 2 db bárány lábszár ■ 2 marék friss fűszernövény (használjunk rozmaringot és kakukküvet, de más száraz és durvára vágo fűszernövény is használható) ■ 1 evőkanál vaj ■ 3 liter víz Elkészítés Egy nagy edényben megpirítjuk a báránylábszárat, hozzáadjuk az apróra vá‐ gott hagymát és a vajat, addig pirítjuk, míg a hagyma megpuhul, de nem kezd el barnulni. Hozzáadjuk a felkockázott póréhagymát és az egészet felöntjük 3 liter vízzel. Meghámozzuk és felaprítjuk az édesrépát és a burgonyát, beletes‐ szük az edénybe. Felaprítjuk a sárgarépát és az edénybe helyezzük. Végül az összevágott káposzta kerül az edénybe. Megkeverjük, hozzáadjuk a friss fű‐ szernövényeket és körülbelül egy órán át főzzük.

Plokkfiskur Ingredients ■ 500 gram cooked haddock or cod, (if using salted then soak the fish first) cleaned of bones and skin and flaked ■ 200 ml warm milk ■ 30 gram buer ■ 1 onion, finely chopped ■ 30 gram flour ■ 500 gram cooked cubed potatoes ■ freshly ground white pepper; salt Preparation Soften onion in butter over medium heat. Work the flour into the butter and onion mix while stirring continuously until you have a roux or dough like mixture. Slowly add the warm milk to the roux while stirring and bring to a boil. Let simmer for about 5 min. Add the fish and potatoes to the milk and mash them up with a wooden spoon or a potato masher. The idea is to get a very coarse paste like substance. Salt and pepper to taste. Spoon onto a plate and eat with buttered rye bread.

Ingredients ■ 1 Large Yellow Onion ■ 1 Green Cabbage ■ 3 Large Potatoes ■ 6 Large Carrots ■ 2 Large Rutabagas ■ 1 Large Leek ■ 2 Lamb Shanks (You can use shoulder if you are making your own stock) ■ 2 Handfuls of fresh herbs (We use rosemary and thyme, but you can use dry herbs to really rough it like it was done traditionally.) ■ 1 Tablespoon of buer and enough lamb bouillon to handle three litres of water.


Kjötsúpa

Preparation In a large pot, sear the bottom of the lamb shanks. Chop the large yellow onion, add butter to the pot, and toss in the chopped onion. Dice the leek. Add 3 litres of water to the pot and toss in the leeks. Peel and chop the rutabagas and potatoes and toss them in the pot. Chop the carrots and add them to the pot. Finally chop the cabbage and add it to the pot. Mix in the bouillon. Chop your fresh herbs and add them to the pot. Let simmer for about an hour. Use a large fork to shred the lamb off the bone into the soup. Serve with a garnish of fresh herbs and sour milk (lactic acid is a traditional flavouring in Iceland).

39


Kjötsúpa

Plokkfiskur Innihald ■ 500 gr elduð ýsa eða þorskur (ef notuð er nætursaltaður fiskur þarf fyrst að útvatna), hreinsið roð og bein ■ 200 ml volg mjólk ■ 30 gr smjör ■ 1 laukur smá skorin ■ 30 gr hveiti ■ 500 gr kartöflur skornar í tenginga ■ pipar, salt Undirbúningur

40

Svissið laukin í smjörinu. Vinnið hveitið inn í smjörið og laukinn og búið til bollu. Hægt og rólega bætið volgri mjólkinni við, sjóðið í uþb 5 mínútur. Bætið við fisk og kartöflum og brjótið upp eða stappið með sleif eða kartöflustappara. Salt og pipar. Setjið á disk og borðið með rúgbrauði með smjöri.

Innihald ■ 1 Stór gulur laukur ■ 1 Hvítkál ■ 3 Stórar kartöflur ■ 6 Stórar gulrætur ■ 2 Stór rófa ■ 1 Stór púrrulaukur ■ 2 Lambaskankar ■ 2 Ferskar kryddjurtir (við mælum með rósmarím og timian, en líka hægt að nota þurrar kryddjurtir eins og var gert fyrr á tíðum ■ 1 Matskeið af smjöri og nóg 3 lítrar vatn eða lambasoð Undirbúningur Setjið lambaskankana í stóran pott, skerið laukinn og setjið í pottinn með smjörinu. Skerið púrrulaukinn. Bætið 3 lítrum við potinn. Afhýðið rófuna og kartöflurnar og skerið í teninga og setjið í pott. Skerið gulræturnar og setjið í pott. Skerið hvítkálið og setjð í pott. Skerið kryddjurtirnar og setjið í pott. Látið sjóða í uþb klukkutíma. Setjið súpuna á diska. Berið fram með ferskum kryddjurtum og sýrðum rjóma (sýrður rjómi er hefðbundið að nota á Íslandi)

ALFÖLDI MAGYAR RECEPT GULYÁSLEVES

ALFÖLDI MAGYAR RECEPT – GULYÁSLEVES 42

■ ■ ■ ■ ■

1 evőkanál pirospaprika por (édes) 1 teáskanál őrölt köménymag 1 babérlevél őrölt fekete bors és só ízlés szerint víz

Elkészítés

Alföldi gulyásleves Hozzávalók (4 fő részére): ■ 600 g marha lábszár vagy marhanyak 2×2 cm‑es kockákra vágva ■ 2 evőkanál olaj vagy zsír ■ 2 közepes apróra vágo hagyma ■ 2-6 gerezd fokhagyma ■ 1-2 kockára vágo sárgarépa ■ 1 kockára vágo paszternák ■ 1-2 zellerlevél ■ 2 paradicsom apróra vágva, vagy 1 evőkanál paradicsomszósz ■ 2 friss zöldpaprika ■ 2-3 közepes burgonya, szeletelve

A zsiradékot egy edényben felhevítjük, és a hagymát aranybarnára pároljuk. Hozzáadjuk a kockára vágott marhahúst és addig pirítjuk, míg kifehéredés után kap egy kis barnás színt is. A tűzről levéve keverés közben megszórjuk őrölt pirospaprikával. Nehogy megégjen a paprika! A húst hagyjuk megpárolódni a saját levében, miközben hozzáadjuk a reszelt vagy zúzott, apróra vágott fokhagymát (a reszelt fokhagymának erősebb az íze), a köménymagot, kevés sót és őrölt fekete borsot, babérlevelet és öntsük fel annyi vízzel, hogy éppen ellepje az edény tartalmát, majd alacsony lángon főzzük egy darabig. Amikor a hús már félig főtt (kb. 1,5 óra, de tovább is eltarthat a marhahús minőségétől és típusától üggően) hozzáadjuk a kockára vágott sárgarépát, paszternákot és a burgonyát, a zeller levelet és némi sót, ha szükséges (zöldségek általában felveszik a sót). Valószínűleg kell hozzá még egy kevés (2-3 csésze) víz is. Amikor a zöldségek és a hús már majdnem kész hozzáadjuk a friss, kockára vágott paradicsomot vagy pürét, és a szeletekre vágott zöldpaprikát. Alacsony lángon néhány percig tovább főzzük, amíg a leves besűrűsödik. Forrás után hozzáadjuk a csipetke tésztát és kb. 3-5 percig főzzük. Ha szükséges vizet és sót adunk hozzá.

A csipetke készítése A gulyást csipetkével tálalják. A csipetke szó a csípni igéből származik, amely a tészta elkészítésének módjára utal. A gulyás csipetke nélkül is kiadós étel, főleg ha kenyérrel fogyasztják, ezért a csipetke el is hagyható. Egy kisebb tojást felverünk. Adjunk hozzá egy csipet sót, és annyi lisztet, hogy kemény tésztát kapjunk (ha szükséges, kevés vizet teszünk hozzá). A tésztát két tenyerünk között hosszúkásra lapítjuk (kb. 1 cm vastagságúra) és csipetnyi, bab nagyságú darabokat szaggatunk belőle a forrásban lévő levesbe. Körülbelül 5 perc szükséges hozzá, hogy megfőjön.

Gulyás variációk Az évek során számos gulyásvariáció vált népszerűvé a magyar gasztronómiában: – A klasszikus változat az alöldi gulyásleves – Babbal babgulyás – Savanyú káposztával székelygulyás – Zöldbabbal palócgulyás

Ingredients (for 4 people) ■ 600 g beef shin or shoulder or any tender part of the beef cut into 2×2 cm cubes ■ 2 tablespoons oil or lard ■ 2 medium onions, chopped ■ 2-6 cloves of garlic ■ 1-2 carrots, diced ■ 1 parsnip, diced ■ 1-2 celery leaves ■ 2 medium tomatoes, peeled and chopped, or 1 tbs. tomato paste ■ 2-3 medium potatoes, sliced ■ 1 tablespoon Hungarian paprika powder (sweet) ■ 1 teaspoon ground caraway seed ■ 1 bay leaf ■ ground black pepper and salt according to taste ■ water Instructions Heat up the oil or lard in a pot and braise the chopped onions in it until they get a nice golden brown colour. Add the beef cubes and sauté them till they turn white and get a bit of brownish colour as well. Sprinkle the braised

For csipetke (Pinched noodles added to goulash or bean soup in Hungary. Csipetke comes from the word csípni, meaning pinch in English, referring to the way of making this noodle): – 1 small egg – flour – a pinch of salt, cc. – 1 teaspoon water Goulash is hearty enough without csipetke, especially if you eat it with bread, so you can leave csipetke out.

How to Make the Csipetke Beat up a small egg. Add a pinch of salt and as much flour as you need to knead a stiff dough (you can add some water if necessary). Flatten the dough between your palms (to about 1 cm thick) and pinch small, bean-sized pieces from it and add them to the boiling soup. They need about 5 minutes to get cooked.

ALFÖLDI MAGYAR RECEPT – GULYÁSLEVES

Hungarian Goulash Soup

onions and meat with paprika powder while stirring them to avoid getting the red spice burnt. The meat will probably let out its own juice, let the beef-cubes simmer in it while adding the grated or crushed and chopped garlic (grated garlic has stronger flavour), the ground caraway seeds, some salt and ground black pepper, the bay leaf, pour enough water to cover the content of the pan and let it simmer on low heat for a while. When the meat is half-cooked (approx. in 1,5 hour, but it can take longer depending on the type and quality of the bee) add the diced carrots, parsnip and the potatoes, the celery leaf and some more salt if necessary (vegetables tend to call for more salt). You’ll probably have to add some more (2‑3 cups) water too. When the vegetables and the meat are almost done add the fresh tomato cubes or paste and the sliced green peppers. Let it cook on low heat for another few minutes. You can remove the lid of the pan if you want the soup to thicken. Bring the soup to the boil and add the csipetke noodles, it needs about 3-5 minutes to get cooked. Add some more water and salt if necessary.

Goulash variations Many gulyás variations have been created throughout the years and became popular in Hungarian gastronomy: – Alöldi goulash is the name of the classic version we given the recipe above – Babgulyás is cooked with beans – Sauerkraut is added to the székelygulyás – French beans to the palócgulyás.

43

ALFÖLDI MAGYAR RECEPT – GULYÁSLEVES 44

For csipetke/Klemmdar núðlur (Klemmdar núðlur sem bætt er við gúllassúpu eða baunasúpu í Ungverjalandi). Csipetke kemur frá orðinu csipni, sem þýðir að klípa í ensku, sem vísar í aðferðina sem er notuð við að gera núðlurnar: – 1 egg – hveiti – salt á hnífsoddi – teskeið vatn Gúllassúpa er nógu saðsöm jafnvel án þess að hafa klemmdar núðlur með, sérstaklega ef hún er borðuð með brauði, svo þú getur sleppt klemmdu núðlunum.

Aðferð

Ungversk gúllassúpa Innihald (fyrir fjóra): ■ 600 gr nautagúllas (2×2 cm bita) ■ 2 teskauðar olía eða fita ■ 2 meðalstórir laukar, skornir niður ■ 2-6 hvítlauksrif ■ 1-2 rifnar gulrætur ■ 1 steinselja, þurkuð ■ 1-2 sellerí lauf ■ 2 meðalstórir tómatar, aýddir eða 1 tsk tómatpúrra ■ 2-3 meðalstórar kartöflur ■ 1 tsk ungverskt paprikukrydd (sæ) ■ 1 tsk kúmen fræ ■ 1 lárviðarlauf ■ pipar og salt ■ vatn

Svissa lauk í olíunni í potti Bætið við kjötinu og lokið því í olíunni Bætið við paprikuduftinu og hrærið í á meðan svo kryddið brenni ekki Kjötið mun væntanlega láta frá sér vökva, setjið nauta teningana út í ásamt hvítlauk, kúmen fræum, lárviðarlaufinu, salt og pipar. Bætið við svo miklum vökva til að fara yfir kjötið og látið sjóða. Þegar kjötið er hálf eldað (circa 1,5 tími, en það getur tekið lengri tíma, fer eftir kjötinu), bætið niðursornum gulrótum við, steinselju, kartöflur, sellerí og meira salt ef þarf (grænmeti virðis alltaf þurfa meira salt). Þú þarft væntanlega að bæta við vatni (2-3 bollum). Þegar grænmetið og kjötið eru næstum tilbúið bætið við ferskum niðurskornum tómötum eða púrru og niðurskornu papriku. Sjóðið í nokkrar mínútur í viðbót. Þú getur tekið lokið af ef þú vilt þykkja súpuna. Bætið klemmdu núðlunum við sjóðandi súpuna og sjóðið í 3-5 mínútur, bætið við vatni ef þarf.

Hvernig á að gera Csipetke – Klemmdar núðlur Sláið upp egg. Bætið við salti og eins mikið hveiti og þarf til að búa til deig (bætið við vatni ef þar). Fletjið deigið út á milli handa þinna (sirka 1 cm þykk) og klípið litla hluta úr því (jafn stórt baunum), bætið út í sjóðandi súpuna. Þarf uþb 5 mín að sjóða.

Tilbrigði við gúllassúpu Mörg tilbrigði hafa verið gerð við ungversku gúllassúpuna í gegnum árin – alöldi goullas er nafnið sem við gefum klassísku súpunni sem er hér að ofan – babgulyás er elduð með baunum – sauerkraut er bætt við gúllassúpuna székelygulyás – frönskum baunum er bætt við gúllassúpuna palócgulyás

PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK KÉPEKBEN


Folklór tábor Besenyszögön 2016. július 14. – 2016. július 20. Cél a magas színvonalú művészeti, közösségfejlesztő ese‐ mények, kézműves foglalkozások megvalósítása (magyar és roma folklór) úgy, hogy több szakmai terület is kapcsolódik egymás‐ hoz. A tábor hátrányos helyzetű gyerekek, jeles magyar művészek, iz‐ landiak bevonásával valósult meg, a projekt első szakmai platformja.

Folklore camp in Besenyszög 14th July 2016 – 20th July 2016 The aim is to create high-level artistic and community developing events and handcraft trainings in a way that the professional aspects have connections to one another (Hungarian and Roma folklore). With the participation of disadvantageous children, qualified Hungarian artists, traditions reservers from Iceland, the first professional platform of the project.

Þjóðlegar búðir í Besenyszög 14. júlí 2016 – 20. júlí 2016 Markmið búðanna er að búa til góða listrænt samfélag með atburðum og handverks æfingum þannig að fagleg sjónarmið hafi tengsl sín á milli (Ungversk og Roma þjóðleg verk). Með þáttöku barna sem minna mega sín í samfélaginu, faglegum ungverskum listamönnum, með íslenskum hefðum sem var fyrsta skref í verkefninu

46

PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK KÉPEKBEN 47


Zenei és kézműves workshop Izlandon 2016. augusztus 17. – 2016. augusztus 23. Célja a magyar és izlandi résztvevők együtt tanulása. Jeles zenészek részvételével valósult meg. Éjszakánként örömzene és táncház.

Musical and handicraft workshop in Iceland 17th August 2016 – 23rd August 2016 The aim is to learn together with the participation of qualified musicians. At night there will be joy music and dance.

Tónlistar og handverks vinnustofa á Íslandi 17 ágúst 2016 – 23 ágúst 2016 Markmiðið er að læra saman í gegnum menntaðra tónlistarmenn. Um kvöldið var tónlist og dans.

48

2016. augusztus 17. – 2016. augusztus 23. Célja a magyar, roma és skandináv archaikus vonások és hiedelemvilág kölcsönös megismerése, ezáltal az inter‐ kulturális párbeszéd erősítése, szakmai egyeztetések a Magyaror‐ szágon előadásra kerülő színpadi darabbal kapcsolatban.

Professional platform in Iceland 17th August 2016 – 23rd August 2016 The aim is to familiarize Hungarian, Romani and Scandinavian strains of archaism and the belief system of said cultures, thus strengthen the intercultural dialogue, professional discussions concerning to staging performed in Hungary.


Szakmai platform Izlandon

Sýning á Íslandi 17. ágúst – 23. ágúst 2016 Tilgangurinn er að kynna ungverja, roma fólk og skandínava fyrir fornmenningu og forntrú af þessum þjóðflokkum, og með því styrkja samvinnu og miðla þekkingu á milli menningarstofnanna í Ungverjalandi og á Íslandi

49


Fellépés a Reykjavíki Kulturális Esten, a Menningarnótt-on

Performance at the Reykjavík Cultural Night (Menningarnótt)

2016. augusztus 20.

20th August 2016

2016. augusztus 20‑án fellépési lehetőséget kaptunk a 20. Reykjavíki Kulturális Fesztiválon. Cél a magyar alöldi és roma kultúra, népzene és néptánc népszerűsítése Magyarország nemzeti ünnepén, kapcsolatépítés. „Őseink útján” produkció: ■ Honfoglalás témát feldolgozó táncprodukció sámándobbal ■ Reneszánsz tánc és zene ■ Eszközös férfitáncok a közönség bevonásával ■ Az alöldi cigányság népzenéje és néptánca ■ Gyermekfolklór és Kodály művek előadása

We gave the opportunity to perform at the 20th Reykjavík Cultural Festival, on the 20th of August, 2016. The aim is to popularize the Hungarian and Romani culture, folk music and folk dance of the Great Hungarian Plain, and to establish relations. "On the road of our ancestors" dance performance adapting the topic of the Hungarian conquest, Renaissance dance and music, Tooled male dances with involving the audience, Folk music and folk dance of the Romani, Children's folklore and performing Kodály's works, craft activities.

20. ágúst 2016 Við fengum tækifæri til að sýna við tuttugustu Menningar‐ nótt Reykjavíkur þann 20. ágúst 2016. Tilgangurinn er að kynna menningu ungverja og Roma fólks, þeirra tónlist og dans frá ungversku sléttunni og til að koma á fót sambandi á milli þjóðanna. “Á vegum forferðra okkar” (“On the road of our ancestors”) er dans og tónlistarsýning sem fer í gegnum ungverska sögu frá upp‐ hafi til dagsins í dag þar sem sviðið er nýtt í dansinn og tónlistarfólk‐ ið ásamt því að leyfa áhorfendum að taka þátt. Dansarnir og tónlistin var valin til að gefa fulla mynd af fjölbreyttri menningu ungverja og Roma fólks, með sérstaka áherslu á barna þema og verk eftir Kodály.


Sýning á Menningarnótt í Reykjavik

51


Táncos-zenés produkció a nagyközönség számára, valamint fotókiállítás

Dance-music production for the audience and photo exhibition

2017. január és 2017. február

January and February 2017

A projekt keretében egy közös témára építve – amely a szokásvilág –, több alkotást hoztunk létre izlandi és ma‐ gyar partnerünkkel közösen, amely három alöldi településen került bemutatásra a projekt végén. Az új produkció két témára épít, amely közül az első az alöldi magyar és roma lakodalmas szokásokat be‐ mutató zenés-táncos darab, a „Besenyszögi lakodalmas” címmel, amely egy – a közönséget bevonó – táncházzal zárult. A műsor má‐ sik pillére az izlandi történelemre és mitológiára építő zenei alkotás.

■

■

As part of the project, based on the topic of the world of tradition, we are going to create two productions. Dance-music production introducing the Hungarian and Romani nuptial traditions, named "Besenyszög nuptials" + interactive dance performance which involves the audience. Musical production based on Icelandic history and mythology. When creating the productions, both the needs of the children and the adult audience is taken to account.

janúar og febrúar 2017 Sem hluti af verkefninu, byggðu á efninu heimur hefða, ætlum við að setja tvö verkefni í framleiðslu 1) Dans og tónlistar verkefni þar sem brúðkaups menning ungverska og roma fólks verður tekið fyrir, það verður kallað "Brúðkaup í Besenyszög" ásamt danssýningu þar sem áhorfendur taka þátt. 2) Tónlistar verkefni byggt á sögu og goðafræði Íslands. Í báðum þessum verkefnum munu þarfir bæði barna og fullorðinna áhorfenda verða tekin til greina.


Dans-tónlistaratriði fyrir framan áhorfendur og ljósmyndasýning

53

Kul-TÚRA határok nélkül projekt HU07-0206-B1-2016

Cul-TOURe beyond borders project HU07-0206-B1-2016

Projektgazda / Project Promoter Besenyszögért Alapítvány www.besenyszogert.hu E-mail: [email protected] Telefon: +36 20 230 5650 Projekt megvalósítás időtartama / Project duration 1st June 2016 – 28th February 2017 Megítélt támogatás / Grant awarded 60 214 941 HUF Támogatást nyújtó alap / Supporting Fund EGT alap / EEA grants: www.norvegalap.hu EGT Alapok / Norvég Alapok nemzeti honlapjai: www.eeagrants.org, www.norwaygrants.org Program Operátor / Program Operator Miniszterelnökség, Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyees Államtitkárság Végrehajtó szervezet / Implementing Organization NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zártkörűen Működő

CUL-TOURE BEYOND BORDERS CUL-TOUR ÁN LANDAMÆRA

Recommend Documents