Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága 6726 Szeged, Bal fasor 6. Telefon: +36 (62) 432 032 Telefax: +36 (62) 543 252 E-mail:
[email protected] Web: http://www.csmtegyesz.hu
S Z A K S Z O L G Á L A T S Z A K M A I
P R O G R A M
2012
1
A Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága (röviden: Szakszolgálat) Szakmai Programját alapvetően meghatározza: Az Alapító Okiratban rögzített feladat- és feltételrendszer, valamint az ott megfogalmazott szakmai és a költségvetési önállóság mértéke A jogszabályok előírásai és az azokhoz kapcsolódó szakmai feladatok A fenntartó távlati és középtávú szakmai koncepciója, a lehetőségek biztosítása az Európai Unió normáinak átvételére, a kiegészítő források pályázására, a civil segítőkészség felhasználására A vezetői munkakörben foglalkoztatottak előző években végzett munkássága, eredményei, lehetőségei Az érvényes vezetői és szakmai program fő elemei Az új szolgáltatások működési engedélyeztetésének előfeltételeként készült és készülő –az adott szolgáltatásra vonatkozó- szakmai programok és működési előírások, melyek az átfogó Szakmai Program részei Az egyes munkacsoportok és az azokat alkotó munkatársak szakértelme, véleménye és közreműködése A Szakmai Program tartalmazza a Szakszolgálat küldetését, bemutatja szolgáltatásait, rögzíti a tevékenységek alapelveit, a működési területek szerinti fő célokat, azok megvalósításának irányait, eszközeit. Küldetésünk: alkotó módon, minden érdekelt féllel együttműködésben szervezni és eredményesen működtetni mindazon intézményes gyermekvédelmi szakszolgáltatást, amelyeket Csongrád megye lakossága a rászoruló gyermekek és családjaik védelmére, segítésére az elmúlt évszázad tapasztalatai, szellemi és anyagi erőforrásai révén létrehoztak. Tevékenységeinkkel, szolgáltatásainkkal szolgáljuk a gyámhivatalok jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását. Alapelveink: A SZAKSZOLGÁLAT működésének középpontjában azok a gyermekek, fiatalok és fiatal felnőttek állnak, akik esetében intézményes segítés szükséges a veszélyeztetettségük megelőzésére és megszüntetésére, a hiányzó szülői gondoskodás pótlására, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének segítésére. A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését kell szolgálni a jogszabályi kötelezettségek betartásával, és az intézményi lehetőségek keretében. Minden tevékenységünkben és megnyilvánulásunkban figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét, törvényben elismert jogait. Fontos, hogy az időlegesen gondjainkra bízott gyermeket (fiatalt) segítsük abban, hogy meggyőződve saját értékeiről megtanulja elfogadni és becsülni önmagát és másokat. A sorrend: befogadni, elfogadni, együttműködést elérni, lehetőségeket biztosítani. Céltudatosan, körültekintően, módszeresen kell közelítenünk a gyermeket attól ami, ahhoz, ami lehetne, figyelemmel körülményeinek jobbá tételére, lehetőségeinek jobb kihasználására is. A tudatos állampolgárrá nevelés viszont nem csak ismeretek és technikák átadásának folyamatáról szól, hanem legelőbb arról, hogy emberi tulajdonságainkban, jellemünkben és szemléletünkben is alkalmasak legyünk megfelelni e kor kihívásainak nevelői-gondozói minőségben és példaként szolgáló felnőttként egyaránt. Az intézmény fegyelme, dolgozóinak együttműködése, közös eredményei, az intézmény szervezettsége és egységes arculatának kialakítása segíti a dolgozók, az együttműködő partnerek és a kliensek azonosulási képességét, a tevékenységünk társadalmi elismertségét, önbecsülésünk fenntartását.
2
A minőségi munka biztosításának első lépcsőfoka a lelkiismeretes mindennapi tevékenység. További követelmény, hogy a működés átlátható, leírható, elemezhető és visszaellenőrizhető legyen. Az intézmény igazgatója, mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője feladatait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A szakszolgálati működtetéssel kapcsolatos feladatokat a szakszolgálati igazgatóhelyettes e tevékenységgel kapcsolatban teljes felelősséggel segíti. A SZAKSZOLGÁLAT PR és kommunikációs stratégiája biztosítja a közérdekű információk teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét, egyben ügyel a személyiségi jogok, az adatvédelmi előírások, a hivatali titoktartás betartására és betartatására is. A SZAKSZOLGÁLAT egészének szakmai programja intézményi szintű, átfogó SZAKMAI PROGRAM, amely tartalmazza az egyes szakmai szolgáltatásokra készített és elfogadott szolgáltatás-specifikus Szakmai Programokat is. 1. A SZAKSZOLGÁLAT MŰKÖDTETÉSE Nyilvántartási, Ügyfélszolgálati és Gyámi gondozói csoport Szakszolgálati tájékoztatás: ügyeleti szolgálatot működtet, gyermekvédelmi nyilvántartásokat vezet, adatokat kezel jogszabályi előírások alapján. A férőhelyek, a nyilvántartásba került gyermekek (és családjaik, kapcsolataik), a szakértői munka, a gyermekelhelyezések adatai, az ellátások számadatai, a szakmai statisztikai mérőszámok, a fontosabb események adatai tekintetében adatforgalmazásban és szakmai információk tekintetében megfelelni az országos adatszolgáltatási követelményeknek, a fenntartói elvárásoknak, a gyámhatóság felkéréseinek és igényeinek, a jogszabályokban rögzített, valamint a SZAKSZOLGÁLAT szervezetén belüli és a szakmai együttműködő partnerszervezetekkel fennálló egyéb kötelezettségeknek. Ennek érdekében NYILVÁNTARTÁSI, ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ÉS GYÁMI GONDOZÓI CSOPORT működik a szakszolgálat keretein belül, amelynek feladata az irat-és adatforgalom kezelése, nyilvántartása, archiválása, a szakszolgálati működéssel kapcsolatos naprakész információk forgalmazása, az ezzel kapcsolatos szakmai munkák végzése, a felelős adatkezelők segítése. Általános tájékoztatási kötelezettség: a szakszolgálat felelős a SZAKSZOLGÁLAT működtetése során létrejövő adatforgalom szabályszerűségéért, a levelezés, az elektronikus postaforgalom, a szakmai információáramlás területein. Az irattárazás és adatkezelés a Nyilvántartási, Ügyfélszolgálati és Gyámi gondozói csoport munkatársainak feladata. Az általuk feldolgozott adatok alapján az általános tájékoztatást a szakszolgálati igazgatóhelyettes, valamint a szakszolgálat egyes munkaterületeiért felelős munkatársak végzik az IGAZGATÓSÁG Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) foglaltak alapján. Tájékoztatási szolgáltatás: a szolgáltató tevékenységgel kapcsolatba került gyermekek, fiatalok, szülők, rokonok illetékességi szint szerinti tájékoztatása, az ellátásokból kikerült fiatal felnőttek részére nyújtott tanácsadás, továbbá a szociális, gyermekvédelmi, pedagógiai és más szakirányú közép-és felsőfokú képző intézmények hallgatóinak ellátása a szüksége szakmai információkkal, adatokkal, tapasztalatokkal. Az elhelyezési koordinátor és a csoportvezető közvetlenül helyettesítik egymást. Az elhelyezéssel kapcsolatban elhelyezési értekezletet tartanak, amelyen biztosítják mindazok részvételét, akiket a jogszabályok előírnak, ajánlanak, illetve akik meghallgatása az adott értekezleten fontos lehet. Az értekezlet lebonyolítása során figyelemmel kell lenniük a személyiségi és adatvédelmi jogszabályi előírásokra, az egyéni érzékenységre is. Az értekezletek főbb eljárási szabályait az intézményi SZMSZ-ben kell meghatározni. Az elhelyezésre kijelölés alkalmával előzetesen figyelembe kell venni a fenntartói véleményeket és felkéréseket.
3
Családgondozás A szakszolgálat családgondozója a gyermekek és fiatalok családi és egyéb mikroközösségi kapcsolatait tárja fel, és segíti a klienseit a kapcsolattartásban, igyekszik a visszagondozás megvalósítására. Előkészítő szakmai munkát is végez; a gyermekek és fiatalok esetében a szülői-rokoni körrel és az addigi környezettel tart kapcsolatot a beilleszkedés, illetve a visszagondozás megkönnyítése érdekében; Kapcsolatot tart fenn az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, és segíti azok munkatársainak tevékenységét., valamint a Szakértői Bizottság szociális munkát végző családgondozási szakemberét. A Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése A Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Szakmai Program, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. A Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése a SZAKSZOLGÁLAT feladata, felelőssége, kompetenciája, a szakszolgálati igazgatóhelyettes közvetlen irányítása mellett. Az ellátásba érkező gyermekekről gondoskodás A Szakszolgálat feladata az e pontban foglalt feladatok elvégeztetése, koordinálása. A rendelkezésre álló férőhelyek folyamatos aktualizálása és alakítása érdekében szakmai észrevételek, javaslatok megtétele, a szükséges változások kezdeményezése Az ideiglenes férőhelyek és az egyéb engedélyezett férőhelyek nyilvántartása, a speciális és a különleges ellátási lehetőségek feltárása és nyilvántartása A gyermekek és fiatalok fogadásának előkészítése, erre vonatkozó szakmai eljárások kidolgozása és végrehajtása, együttműködésben a befogadásra alkalmas helyszínekkel. A gyermekek személyiségvizsgálata, a szakmai vizsgálatokra alapozott szakvélemény kiadása a Csongrád Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság feladata, felelőssége és kompetenciája. A gyermekek egyéni gondozási-nevelési tervének, elhelyezési-tervezési javaslatának elkészítése az elhelyezési koordinátor feladata a Szakértői Bizottság szakvéleményeinek figyelembe vételével, amelyhez beszerzik a további szakvéleményeket, a gyermek elhelyezésére vonatkozó alapellátási, nevelési intézményi, egyéb környezeti véleményeket és javaslatokat is. Gyámi és örökbefogadási csoport Feladata: az örökbefogadási tanácsadás korrekt megszervezése és biztosítása. A szolgáltatási feladatok közé tartozik a külső és belső kapcsolatokban megjelenő jogi, jogvédelmi, gyermekvédelmi szakmai és módszertani tanácsadás, a gyermeki érdekvédelemmel kapcsolatos általános tevékenység is. Ide tartoznak még azok a máshová nem sorolható külső kapcsolatok, amelyet az intézmény egésze, vagy egyes meghatározó egységei alakítanak és tartanak fenn az intézményhez valamilyen formában kapcsolódó lakóterületi, gazdasági, társadalmi és civil szervezetekkel, képviselőikkel. Az igazgatóság rendszeres tájékoztató kiadványokat jelentet meg és szakmai rendezvényeket is szervez. Az e pont alatt felsorolt feladatoknak megfelelő felelős vezetői tevékenységeket és a félfogadás rendjét az SZMSZ szabályozza.
4
Az örökbefogadás szakmai előkészítése és lebonyolítá sa A gyermek örökbe fogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése érdekében a szakszolgálat örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkatársat alkalmaz, akiknek munkáját a Nyilvántartási, Ügyfélszolgálati és Gyámi gondozói csoport munkatársai, szükség esetén más alkalmazottak, külső foglalkoztatottak is segíthetik. Az örökbe fogadni szándékozó szülők fogadását, a vállalt feladataikra történő előkészítését, alkalmasságuk vizsgálatát, illetve vizsgáltatását az örökbefogadási tanácsadó szervezi. Az örökbe fogadni kész szülők képzésének szervezése is az ő kompetenciája és felelőssége, a szakszolgálati igazgató helyettes kontrollja mellett. Az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően jár el. Nyilvántartást vezet az örökbefogadásra alkalmas gyermekekről, rendszeresen figyelemmel kíséri sorsukat, ismétlődően megpróbálkozik végleges elhelyezésük megtalálásával. Igyekszik feltárni mindazon gyermekeket, akik az ellátási hálózatban élnek, és alkalmasak lehetnek örökbeadásra. Az örökbefogadásokkal és a szakmai-módszertani kérdésekkel kapcsolatosan jogszabály szerint kell megoldani a felettes nyilvántartó szervezetek tájékoztatását. A gyámi és vagyonkezelési tevékenységek A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. Gyámi feladatokat lát el a nevelőszülő - feltéve, ha a gyámságot vállalja - továbbá a gyermekotthon vezetője. A gyámhivatal a gyermek számára – jogszabályban meghatározott esetekben - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendel ki. A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha – különleges szakértelmet igénylő ügyben – a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni, eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére, a Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat. A SZAKSZOLGÁLAT hivatásos gyámjai szakképzett dolgozók, aki a hivatásos gyámi, vagyonkezelő gondnoki és eseti gondnoki feladataikat a jogszabályokban előírtak szerint látják el, a szakszolgálat igazgató Gyámi tanácsadók A szakszolgálat gyámi tanácsadói a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segítik és ellenőrzik a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását. A gyámi tanácsadók a szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkoznak a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. A SZAKSZOLGÁLAT gyámi tanácsadók csoportjának tagjai a feladataikat területi beosztásban, a személyes kapcsolatok viszonylagos állandósága mellett, a jogszabályi előírások szerint végzik. A tevékenység felöleli a nevelőszülői hálózatban, a gyermekotthoni ellátásban élő gyermekek és fiatalok gondozásán túl mindazokét, akik vonatkozásában a SZAKSZOLGÁLAT ilyen feladat ellátási kötelezettségekkel rendelkezik. A gyámi tanácsadás szakmai munkájáért a szakszolgálat igazgatóhelyettese irányításával a gyámi tanácsadói csoport vezetője felelős. A csoport tevékenységének részleteit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza. 5
Szakszolgáltatás Feladatai: a törvényes szabályozás szerinti intézkedések megtétele
a.)
a Gyvt. 60-65. §-ai szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helye meghatározása és nevelésének-gondozásának szabályozása érdekében, az ideiglenes ellátást biztosító szakellátási helyekre történő javaslattétel, kijelölés érdekében, a gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyámja, gondozója, egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellenőrzése érdekében, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében, a szervezési és szaktanácsadási kötelezettségei végrehajtása érdekében.
b.) A Gyvt. 60-65. §-okban foglaltakon túl
eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi feladatkört lát el, ügyeleti szolgálatot működtet, működteti a gyermekvédelmi szakértői bizottságot.
Szervezeti felépítése: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, Örökbefogadási és gyámi csoport Nyilvántartási, Ügyfélszolgálati és Gyámi tanácsadói csoport. Az alábbi munkakörökben foglalkoztatottak irányítását és ellenőrzését a szakszolgálatot irányító igazgatóhelyettes látja el gyámi munkatársak köre (közvetlen ellenőrzés céljából gyámi tanácsadó felkérésével) a jogi, tanácsadói és képzési feladatokat ellátók köre (örökbefogadási tanácsadó, jogász, egyéb alkalmazott) a megyei szakértői bizottság (megbízott, vagy álláshelyre kinevezett feladatellátással) Nyilvántartási, Ügyfélszolgálati és Gyámi gondozói csoport A csoport tagjai: a gyermekvédelmi ügyintézők, az elhelyezési koordinátor és az ügyfélszolgálati csoport vezetője. Feladatait a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. és a végrehajtásáról szóló 149/1997(IX.10 Korm. rend., a 261/2002 (XII.18) Korm. rendelet a (A nevelőszülői , a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről) 235/1997(XII.17.) Korm. rend. a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, és a 15/ 1998 ( IV.30) NM. rendelet határozza meg.
6
Nyilvántartás a beutalt gyermekek nyilvántartásba vétele, státuszának naprakész kimutatása, irattározása a beérkezett iratok iktatása és kezelése elvégzi a gyermekvédelmi szakellátásba utaltak fogadásával/ távozásával, utógondozói, illetve utógondozói ellátásban részesülő gyermekek/ fiatal felnőttekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, gondoskodik a személyes anyagok naprakész állapotáról nyilvántartást vezet a Csongrád megyében gyermekvédelmi szakellátásba kerülő, illetve szakellátásban élők elhelyezési ügyeiről a szakellátás területén lévő férőhelyekről / üres férőhelyekről, rendszeres jelentést szolgáltat a megyei szociális és gyámhivatal, illetve a szakminisztérium részére a változásokról tájékoztatja az érintett csoportok vezetőit, illetve a vezetők havonta jelentik a saját területükön történt változásokat /intézkedéseik eredményeit az iratkezelési szabályzatban előírtak alapján az irattárat naprakészen kezeli nyilvántartást vezet az örökbe adható gyermekekről és az örökbefogadásra jelentkező/váró szülőkről a gondozási napok nyilvántartását naprakészen végzi, szükség esetén az érintetteknek hiteles adatokat szolgáltat diszpécser/ ügyeleti tevékenységet biztosít, melynek során ügyfélforgalmat segítő információs szolgáltatások biztosításában vesz részt, illetve az ellátási feladatokban szükség esetén közreműködik 24 órás készenléti / diszpécser szolgálatot biztosít a készenléti munkatárs, aki a felmerülő krízis helyzetekben szakszerű segítséget/ tanácsadást nyújt, illetve az ideiglenes hatállyal beutalásra váró / kerülő gyermekek számára üres férőhelyekről, ideiglenes elhelyezési feladatokat ellátó intézményekről / nevelőszülőkről tájékoztatást nyújt Elhelyezési koordinátor Alapvető feladata a jogszabályban előírtaknak megfelelően elhelyezési, illetve tervezési értekezletek tartása. Feladatait a gyámhivatal megkeresésére/ felkérésére végzi. Elhelyezési, illetve tervezési értekezlet szervezése, összehívása és levezetése, amelyen a gyermek egyéni elhelyezési javaslatának és tervének elkészítése, rögzítése történik a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatának és komplex szakértői véleményének, illetve az érintettek javaslatának / véleményének figyelembe vételével. Körültekintő szakmai előkészítő munka előzi meg az elhelyezési/tervezési értekezletet, amely az előbbieken túl adat / információgyűjtésből, egyeztetésből, elhelyezési lehetőségek feltérképezéséből áll és a meghívók elkészítésével, illetve az érintettek megkeresésével zárul. Az elhelyezési / tervezési értekezlet a gyermek egyik legfontosabb sorsrendezési fóruma a védelembe vételi eljárás után. Az értekezlet összehívásának alap esetei: -
védelembe vett (átmeneti nevelésbe vétel javaslatára váró) ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek ügyének felülvizsgálata átmeneti nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata/ gondozási helyének megváltozása tartós nevelésbe vételre váró / vett gyermek ügyei rendezetlen kapcsolattartási ügyek esetei
Az elhelyezési javaslatot és tervet, a gyermek ügyében érintettek bevonásával készíti el az elhelyezési értekezleten, melynek meghívott résztvevői a következők: -
gyermek szülők a gyermek gyámja /hivatásos gyámja a gyermek, illetve a szülők lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója 7
-
a leendő gondozási hely szakmai vezetője, illetve tanácsadói/ családgondozója a jelenlegi gondozási hely szakmai vezetője, illetve tanácsadói / családgondozója nevelőszülőnél történő elhelyezés esetén a nevelőszülő a gyermekjogi képviselő /speciális esetben kötelező! alap esetben ajánlott a gyermekek érdekében/ a gyermek pártfogója.
A korrekt, az aktuális adott helyzettel releváns, körülményeket / lehetőségeket figyelembe vevő eljárás érdekében egyéb, a gyermekek előző/további életében, illetve sorsában érintettek meghívása előtérbe kerülhet: - gyermekorvos - védőnő - pszichiáter - pszichológus - tanár - óvodapedagógus - iskolai/óvodai gyermek és ifjúságvédelmi felelős - egyéb eseti szakember - mindazon személyek, akik az elhelyezési javaslat és terv elkészítésében a gyermek mindenkori érdekeit elsődlegesen figyelembe vevő, fontos információkkal/véleménnyel rendelkeznek a gyermek elhelyezési /tervezési ügyében. Meghívásuk minden esetben egyéni elbírálás tárgyát képezi, melynek felelőse a mindenkori elhelyezési csoport vezetője. A szakszerűség érdekében elengedhetetlenül fontos tényező : - az első kézből történő tájékoztatás - illetve az információk korrekt áramlása az értekezleten Az egyéb meghívottak számára lehetőségként áll minden esetben, hogy személyes jelenlétüktől eltekintve, írásbelibeli nyilatkozatot tehessenek az adott ügyben. Az írásbeli jellemzés/ vélemény/ szakvélemény szóban ismertetésre kerül az értekezleten, illetve mellékelten csatoljuk az elhelyezési javaslathoz és elhelyezési tervhez a gyámhivatal részére. Gyámi csoport I. Jogszabályi háttér, a gyámi tanácsadás életre hívása: A gyámi tanácsadói feladatokat az 1997.évi XXXI. törvény /Gyvt. / hívta életre és tette a szakszolgálat kötelező feladatává. A gyámi tanácsadás a szakszolgálat által működtetetett kötelező szakmai szolgáltatás; a gyámi tanácsadó beépül a gyámhivatalok és gyámok közé, és mint a gyámhivatal meghosszabbított karja szakmai segítséget nyújt a gyámoknak és ellenőrzi munkájukat. A gyermekvédő intézetek – és ennek következtében az intézeti gyámság – megszüntetésével keletkezett vákuumot a jogalkotó a szakszolgáltatás feladatainak meghatározásával kívánta betölteni. Az átmeneti és tartós nevelés felülvizsgálatával kapcsolatban fontos feladatokat telepít a gyermekvédelmi szakszolgálathoz a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet. A felülvizsgálatokat a szakszolgálatnál foglalkoztatott szakember végzi el. A gyámi tanácsadásra vonatkozó szabályokat a jogalkotó a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben részletezte. Ezt a szabályozást- a jogintézmény vonatkozásában lényegesen módosította a 46/2003. (VIII.8) ESZCSM rendelet. 8
Az 1997 és 1998-ban életbe lépő jogszabályok nagyon általánosan fogalmaznak. A 46/2003 (VIII.8.) ESZCSM rendelet módosította a 15/1998as Nm rendeletet, amely a szakszolgálati feladatok között már gyámi tanácsadásról szól. II. Gyámi tanácsadás mint szakmai szolgáltatás elindítása Csongrád Megyében: Megyénkben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága 2000. október 1. napon indította el a gyámi tanácsadást, mint kötelezően biztosítandó szolgáltatást. A gyámi tanácsadás folyamatos kiterjesztése következtében 2005-re minden Csongrád Megyében gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket látogat gyámi tanácsadó és segíti, és egyben ellenőrzi is a gyermekek gyámjának szakmai munkáját. A tevékenység felöleli a nevelőszülői hálózatban, a lakásotthoni, gyermekotthoni ellátásban élő gyermekek és fiatalok gondozásán túl mindazokét, akik vonatkozásában a Szakszolgálat ilyen feladat ellátási kötelezettséggel bír. III. Gyámi tanácsadói csoport szervezeti felépítése: Csongrád Megyében, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának munkatársaként 6 fő gyámi tanácsadó dolgozik. A csoport irányításával megbízott szakember a szakszolgálati igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete mellett felelős vezetője a gyámi tanácsadói szakmai csoportnak. IV. Gyámi tanácsadó csoport működése: A csoport tagjai havi rendszerességgel tartanak csoportértekezleteket, valamint szükség szerinti gyakorisággal esetmegbeszéléseket, szupervíziókat. Fontosnak tartjuk a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egyéb szakmai egységeivel /nevelőszülői tanácsadás, elhelyezési csoport – az elhelyezési értekezleten való részvétel/, továbbá a gyermekek mindenek felett álló érdekében, a gyermekvédelmi rendszer további szereplőivel való jó együttműködést /gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok/. A jó kapcsolat szakmai látogatások, szupervíziók erősítik. A gyámhivatalokkal valamint Csongrád Megye hivatásos gyámjaival közösen megtartott értekezletek szintén segítik a szakmai együttműködést. V. Gyámi tanácsadói munka módszerei: A családlátogatásoknak, a gyámokkal és a gyermekekkel történő négyszemközti beszélgetéseknek a bizalom, a segítőszándék és az őszinteség jegyében kell megtörténnie. Mind a gyermekeket, mind a gyámokat fel kell világosítani jogaikról, kötelességeikről, lehetőségeikről. Családlátogatások alkalmával minimális kötelezettség a legfontosabb gyámi teendők végrehajtásáról való tájékozódás /zsebpénzpapír vezetése, hivatalos iratok megléte – TAJ kártya, közgyógyigazolvány, személyi igazolvány vagy lakcímbejelentő, sőt indokolt esetben az utazást biztosító bérletszelvény/. A gyámi tanácsadónak legalább a heti fogadóóráján elérhetőnek kell lenni a gyermekek és a gyámok számára. Törekedni kell az objektív, befolyásoltságtól mentes információgyűjtésre. VI. Gyámi tanácsadók feladatai 1. A gyámi tanácsadó látogatáshoz, ellenőrző és szakmai segítő és tájékoztató tevékenységéhez kapcsolódó feladatai. A gyámi tanácsadó feladatának ellátását- látogatásait- a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét követően kezdheti meg. Előfeltétele a kiskorú részére történő gyámrendelés. A gyámi tanácsadó hivatalból, vagy a gyámhivatal felkérésére készít – ellenőrzése alapján – jelentést és abban megfogalmazza esetleges javaslatait. 9
A gyámhivatal döntésbe hozása, segítése a célja az ellenőrző tevékenységnek. A gyámi tanácsadónak legalább kéthavonta, illetve szükség szerint találkoznia kell a gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal a kijelölt gondozási helyen és tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a feltárt problémákról. A valós információk megszerzése érdekében törekedni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel történő négyszemközti találkozásokra. A látogatások alkalmával szerzett tapasztalatokat dokumentálni kell. A gyámi tanácsadó a gyám felkérésére segítséget nyújt a szükséges jognyilatkozatok megtételében. A gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik a gyermeki jogok érvényesítésének biztosításáról a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról az egyéni elhelyezési valamint – az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok megvalósulásáról tájékozódni kell a gyermekkel kapcsolatos gondozási-nevelési feladatok ellátásáról valamint a gyermek családi kapcsolatainak alakulásáról. 2. A gyámi tanácsadó feladatai az átmeneti és a tartós nevelés felülvizsgálatával összefüggésben a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 109§-113§ és a 15/1998.(IV.30.) NM. rendelet 150.§ alapján. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel és a tartós nevelésbe vétel éves – 3 éven aluli gyermekek esetében féléves – felülvizsgálata során a gyermekvédelmi szakszolgálattól tájékoztatást kér /149/1997. (IX.10) Korm. rendelet/. A szakszolgálat részéről a gyámi tanácsadó készíti el a felülvizsgálati javaslatot. A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet megerősíti, hogy a szakszolgálatnak a gyámhivatal megkeresésére ennek hiányában félévente írásban tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a) b) c) d) e) f) g)
a gyám tevékenységéről a gyermek és szülő kapcsolatának alakulásáról a szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel történő együttműködéséről a nevelésbe vételkor fennálló körülmények megváltozásáról javaslat a nevelésbe vétel megszüntetésére vagy fenntartására az elhelyezési terv fenntartására vagy módosítására a gondozási hely megváltoztatására, új gyám kirendelésére, amennyiben ez szükséges.
A gyámi tanácsadó a felülvizsgálati javaslatait köteles a „TESZ-3” adatlapon vezetni a 251/2006 (XII.06.) Korm. rendelet alapján. 3.
Gyámi tanácsadónak a kapcsolattartással összefüggő feladatai:
A kapcsolattartás biztosítása a gyám kiemelt feladata. Történhet különböző helyszíneken: szakszolgálat hivatalos helyiségében, gondozási helyen vagy a szülő lakóhelyén. Az egyéni elhelyezési tervek és a gyámhivatali határozatok pontosan meghatározzák a kapcsolattartás formáit, helyszínét és időtartamát. Erősíteni kell a szülő és a gyermek kapcsolatát, érzelmi kötődését a hazagondozás elősegítése érdekében. A gyámi tanácsadó figyelemmel kíséri a szülő és a gyermek valamint a gyermek más hozzátartozójával való kapcsolat alakulását és azt értékeli, továbbá szükség szerint segítséget nyújt a kapcsolattartásoknak a határozatban foglaltak szerinti lebonyolításához a gyermek hazagondozása reményében.
10
4.
Gyámi tanácsadónak az örökbefogadással kapcsolatos feladatai:
15/1998. (IV.30.) NM. rendelet alapján: 151. § (2) bekezdés szerint a szakszolgálat, a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952 évi IV. törvény 486/A §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását javasolhatja a gyámhivatalnak. VII. Gyámi tanácsadói munka kiemelt szempontrendszere, alapelvei 1. A gyámi tanácsadó segít és ellenőriz, másrészt együttműködik a gyermekvédelem más résztvevőivel, hiszen feladatait csak úgy tudja ellátni, ha megfelelő együttműködést épít ki mindazokkal, akiket segít, ellenőriz. 2. Gyámi tanácsadás a gyermeki jogok védelmének fontos jogintézménye. Ezt a munkavégzés során szem előtt kell tartani és a gyermeki jogok védelme érdekében szükség szerint más jogintézményekkel is össze kell hangolni a munkavégzést pl. gyermekjogi képviselő. Hazánk az 1991.évi LXIV. Törvénnyel hirdette ki a gyermekek jogairól szóló New–Yorkban elfogadott nemzetközi Egyezményt, amely a gyermekek jogaival és érdekeivel foglalkozik. 3. A gyermeknek joga van saját vér szerint családjában felnőni vagy megfelelő helyettesítő családot pótló gondozásban, családias helyettesítő védelemben részesülni /örökbefogadás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés/. A családban nevelkedés kiemelt fontosságát a Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti /1949.évi XX. törvény /, amennyiben kimondja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmány védi a család intézményét. Magyarországon a külföldi tapasztalatok hatására a Gyvt. 1997–es elfogadása hozott gyökeres szemléletváltást a gyermekvédelem terén és a gyermeki jogok valamint a szülői jogok és kötelezettségek érvényre juttatását az Alkotmánnyal, a New–Yorki Egyezménnyel valamint a Csjt.ben foglalt előírásokkal összhangban fogalmazta meg. A gyámi tanácsadónak elő kell segítenie a gyermekeknek a vér szerint családba történő hazagondozását vagy azt, hogy a fiatal lehetőleg családban és ne intézményi keretek között nevelkedjen. Alapelvünk a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. Örökbefogadási és gyámi csoport örökbefogadási tanácsadók pszichológus (örökbefogadásra jelentkező szülők vizsgálata) hivatásos gyámok A csoport szakembereinek feladata a gyermek örökbe fogadásának, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának és örökbe adásának szakmai előkészítése Az örökbe fogadni szándékozó szülők fogadását, a vállalt feladataikra történő előkészítését, alkalmasságuk vizsgálatát, ill. vizsgáltatását az örökbefogadási tanácsadók szervezik. Az örökbe fogadni kész szülők képzésének szervezése is az ő kompetenciája és felelőssége, a szakszolgálati igazgató helyettes kontrollja mellett. Az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően jár el. Nyilvántartást vezet az örökbefogadásra alkalmas gyermekekről, rendszeresen figyelemmel kíséri sorsukat, ismétlődően megpróbálkozik végleges elhelyezésük megtalálásával. Igyekszik feltárni mindazon gyermekeket, akik az ellátási hálózatban élnek, és alkalmasak lehetnek örökbeadásra.
11
Az örökbefogadásokkal és a szakmai-módszertani kérdésekkel kapcsolatosan jogszabály szerint kell megoldani a felettes nyilvántartó szervezetek tájékoztatását. Mindemellett a törvényben nevesített hivatásos gyámi– és vagyonkezelői, eseti gondnoki feladatot látnak el a csoport szakemberei. Azon nevelőszülők helyett, akik nem vállalják az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámságát, látnak el teljes körű szülői jogokat és törvényes képviseletet, szükség esetén vagyonkezelést. A hivatásos gyámi- és vagyonkezelői, eseti gondnoki feladatot ellátó munkatársak a szakszolgálati igazgató helyettes közvetlen irányítása alatt állnak. Gyámi vagyon kezelői feladataikat a gyámi tanácsadók segítik, ellenőrzik, valamint a szakszolgálati igazgató helyettes szakmai ellenőrzést tart az éves ellenőrzési ütemezés alapján a szakmai és a FEUVE szabályoknak megfelelően, melyek az SZMSZ-ben vannak nevesítve. Szeged, 2012. január 1.
Szügyi János igazgató A jelen szakmai programot a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ Vezetője jóváhagyta.
Tápai Péter a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ Vezetője
12