Csabdi község környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Csabdi község környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE ...................................................................................................... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................... 8

2.

HELYZETFELTÁRÁS ................................................................................................. 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET..................................................................................................... 11 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.

Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2008) ................................................. 12 Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja 2003-06 ................................. 19 A Közép-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve ....................... 20

2.1.4. 2.1.5.

Fejér megyei Területfejlesztési Koncepció .................................................................. 23 Fejér megye területrendezési terve .............................................................................. 24

2.1.6. 2.1.7.

Fejér megye környezetvédelmi programja, Környezetvédelmi koncepció ............... 28 Fejér megyei kistérségek összehangolt környezetvédelmi programja ...................... 29

2.1.8. 2.1.9.

Fejér megyei hulladékgazdálkodási terv ..................................................................... 32 Fejér megye Turisztikai Koncepciója .......................................................................... 34

2.1.10. A Bicskei kistérség agrársturktúra és vidékfejlesztési programja (Stratégia) .... 35 2.1.11. A Vértesaljai Területfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója és középtávú turisztikai programja .................................................................................................................. 36 2.1.12. Csabdi község településfejlesztési koncepciója ....................................................... 37 2.1.13. Környezetvédelmi vonatkozású helyi rendeletek ................................................... 37

2.2. A TERÜLET BEMUTATÁSA .......................................................................................... 40 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3.

A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok .................................................. 40 A település múltja, története ......................................................................................... 41 A település statisztikai adatainak összesítése (2003. évi KSH adatok)...................... 43

2.2.4. 2.2.5.

Térségi kapcsolatok ....................................................................................................... 45 Lakosság, demográfia.................................................................................................... 46

2.2.6. Természetföldrajzi adottságok ..................................................................................... 46 2.2.6.1. Fekvés, domborzati viszonyok ...................................................................................... 46 2.2.6.2. Földtani viszonyok ....................................................................................................... 47 2.2.6.3. Talajtani áttekintés ....................................................................................................... 47 2.2.6.4. Éghajlat ........................................................................................................................ 49

2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS ........................................................................................... 50 2.3.1. 2.3.2.

Területhasználati megoszlás ......................................................................................... 50 Úthálózat ........................................................................................................................ 51

2.4. VÍZGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................... 54 2.4.1.

Vízrajz, felszíni vízhasználat ........................................................................................ 54

A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft.

1


2.4.1.1. Felszíni vizek, árvízvédelem ......................................................................................... 54 2.4.1.2. Felszíni vízhasználat .................................................................................................... 56 2.4.1.3. Csapadékcsatorna-hálózat ........................................................................................... 56 2.4.2. Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat ............................................................. 57 2.4.2.1. Talaj- és rétegvizek ...................................................................................................... 57 2.4.2.2. Ivóvízellátás ................................................................................................................. 59 2.4.2.3. Egyéb vízhasználatok ................................................................................................... 59 2.4.3. Potenciális szennyezőforrások ...................................................................................... 59 2.4.3.1. Állattartás..................................................................................................................... 60 2.4.3.2. A település mezőgazdaságának jellemzői napjainkban................................................ 61 2.4.3.3. Növénytermesztés ......................................................................................................... 61 2.4.3.4. Erdőgazdálkodás.......................................................................................................... 63 2.4.3.5. Maradandó talajszennyezések...................................................................................... 63

2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS......................................................................................... 64 2.5.1. 2.5.2.

Kommunális folyékony hulladékkezelés ...................................................................... 64 Kommunális szilárd hulladék ....................................................................................... 64

2.5.3. 2.5.4.

Veszélyes hulladékok, dögkút ....................................................................................... 67 Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák................................................................. 69

2.6. LEVEGŐMINŐSÉG ....................................................................................................... 69 2.6.1. 2.6.2.

Levegővédelmi besorolás ............................................................................................... 69 Szálló por okozta szennyezés ........................................................................................ 69

2.6.3. 2.6.4. 2.6.5.

Közlekedési forgalom légszennyezése .......................................................................... 70 Szagproblémák............................................................................................................... 70 Fűtési eredetű légszennyezés......................................................................................... 70

2.6.6. 2.6.7.

Ipari légszennyezés ........................................................................................................ 70 Allergén növények elterjedtsége ................................................................................... 71

2.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................ 71 2.8. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM .......................................................................................... 71 2.8.1. 2.8.2.

Közlekedési eredetű zajterhelés.................................................................................... 71 Üzemi és vendéglátóipari zajforrások.......................................................................... 72

2.9. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK ................................................. 72 2.9.1. Növény- és állatvilág ...................................................................................................... 72 2.9.2. Természetvédelmi szempontból értékes területek ...................................................... 72 2.9.2.1. Országos védelem alatt álló területek .......................................................................... 72 2.9.2.2. ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) .......................................................................... 73 2.9.2.3. Természeti területek ..................................................................................................... 73 2.9.2.4. Ökológiai hálózat ......................................................................................................... 73 2.9.2.5. NATURA 2000 területek............................................................................................... 73 2.9.2.6. Települési zöldfelületek ................................................................................................ 75 2.9.3. Tájsebek, kutatófúrások ............................................................................................... 76 2.9.4. 2.9.5.

Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek ........................................... 77 Egyéb települési értékek ................................................................................................ 79

2.10. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS .............................................................. 82


2


2.10.1. 2.10.2.

3.

Iskolai környezeti nevelés ......................................................................................... 82 Iskolán kívüli környezeti nevelés, civil szervezetek ................................................ 82

ÉRTÉKELÉS.................................................................................................................. 83 3.1. ERŐSSÉGEK ................................................................................................................ 84 3.2. GYENGESÉGEK ........................................................................................................... 85 3.3. LEHETŐSÉGEK ........................................................................................................... 85 3.4. VESZÉLYEK ................................................................................................................ 86

4.

PROGRAMOK............................................................................................................... 87 4.1. KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK ......................................................................... 88 4.2. LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELME ...................................................................................... 91 4.2.1. 4.2.2.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása ....................................... 91 Kerékpárút kiépítése ..................................................................................................... 93

4.2.3. 4.2.4.

Mezővédő erdősávok / fasorok létesítése ..................................................................... 95 Szilárd burkolatú utak karbantartása, járdaépítés .................................................... 97

4.3. A TALAJ, A FELSZÍN ALATTI ÉS A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME ................................... 99 4.3.1. A talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források felmérése és megszüntetése .............................................................................................................................. 99 4.3.2. Belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése.................................................................................................................................... 101

4.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS....................................................................................... 103 4.4.1. Települési folyékony hulladék kezelés kérdésének megoldása ................................ 103 4.4.1.1. A használaton kívüli közműpótlók rekultivációja.................................................. 103 4.4.1.2. A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozó háztartások számának növelése ........ 105

4.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS ....................................... 107 4.5.1.

Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása ......................................... 107

4.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS .......................................................................................... 109 4.6.1. 4.6.2.

Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése ........................................... 109 A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése ........................................... 112

4.6.3. 4.6.4.

Biomasszát hasznosító fűtőmű létesítése .................................................................... 114 Napenergia hasznosításának elősegítése .................................................................... 116

4.7. A BIOLÓGIAI ÉS TÁJI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE ..................................................... 119 4.7.1. 4.7.2.

A környezetbarát gazdálkodási rendszerek támogatása és elterjesztése ................ 119 A természet védelmét szolgáló települési intézkedések ............................................ 121

4.7.3.

A felhagyott Mányi bánya rekultivációja .................................................................. 123

4.8. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ..................................................................................... 125 4.8.1.

Pollenvédelmi terv készítése és végrehajtása ............................................................ 125

4.9. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE .................................................................. 127 4.9.1.

Környezettudatosság növelése .................................................................................... 127

4.10. HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS .................................................................................... 131 A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft.

3


4.10.1.

Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás) ..................... 131

4.11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA............. 132 4.11.1.

5.

A települési környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos tennivalók 132

MELLÉKLETEK......................................................................................................... 134 5.1.

HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ..................................................................................... 135

5.1.1. 5.1.2.

Vízgazdálkodás (72/1996. Kormány rendelet) .......................................................... 135 Természetvédelem (1996 évi. LIII. törvény).............................................................. 136

5.1.3. 5.1.4. 5.1.5.

Környezetvédelem (1995. évi LIII. törvény).............................................................. 136 Hulladékgazdálkodás (2000. évi XLIII. törvény)...................................................... 139 A települési jegyző környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai ............................. 139

5.1.6.

További fontos jogszabályok ...................................................................................... 139

5.2. A TELEPÜLÉS ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE ........................................................................ 144 5.3. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ADATSZOLGÁLTATÁSA ....... 145 5.4. A KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ADATSZOLGÁLTATÁSA ....................................................................................................... 146 5.5. SZÓSZEDET ............................................................................................................... 147 5.6. FOTÓK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ................................................................................... 150 5.6.1. 5.6.2.

6.

Fotók jegyzéke.............................................................................................................. 151 Ábrák jegyzéke ............................................................................................................ 151

JÓVÁHAGYÁS ............................................................................................................ 152 6.1. AZ ILLETÉKES KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZATA ..... 153 6.2. A KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZATA .................... 154


4

Csabdi község környezetvédelmi programja - BEVEZETÉS

1. fotó: Polgármesteri Hivatal

1. BEVEZETÉS


5


1.1. A MUNKA HÁTTERE A környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény 46.§-a kötelezően előírja. A tartalmi követelményeket ugyanezen törvény 47.§-a rögzíti. Jelen dokumentum a Központi Alap Célelőirányzat támogatásával készült el, amelynek odaítéléséről 2005. január 10-én döntött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A környezetvédelmi program célja, hogy felmérje a település környezeti állapotát, meghatározza a környezeti veszélyeztetettség csökkentésének, a környezetminőség javításának programjait. Az állapotfeltárás elkészítése során a legfontosabb információkat a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a körzeti földhivatal, Fejér Megye Önkormányzata, valamint a település önkormányzata szolgáltatta. A munka során hangsúlyt kapott az önkormányzat munkatársaival folytatott megbeszélés. A település környezetvédelmi programjának helyzetfeltáró részét 2005. május, június hónapjában készítettük el. Ebben feltártuk a település - regionális kapcsolatait, - általános természetföldrajzi adottságait, - területhasználati jellemzőit, - vízgazdálkodási adottságait, - hulladékgazdálkodási jellemzőit, - levegőminőségi jellemzőit, - zaj- és rezgésvédelmi jellemzőit - védett területeinek és zöldfelületeinek jellemzőit. A helyzetfeltárásból kapott eredményeket egy értékelésben összegeztük. A helyzetfeltáró munkarészről a település vezetőivel 2005. augusztusában tervezünk egyeztetést tartani, amelynek során kiegészítésre kerülnek a helyzetfeltáró rész egyes fejezetei. A módosított helyzetfeltáró és értékelő munkarészek eredményeképpen állítjuk össze a település környezetvédelmi akcióprogramjait, amelyek célja alapvetően kettős: - előkészítik a települési szintű környezetvédelmi célú projekteket, - megalapozzák a megvalósulást biztosító további pályázatokon való eredményes részvételt. A program és az egyes programelemek kidolgozásakor az elsődleges cél az lesz, hogy a helyzetfeltárás során feltárt problémákra valóban megoldást jelentő lehetőségeket mutassunk be, jól áttekinthető és - mindenekelőtt - használható formában. Felhívjuk a környezetvédelmi programot használók figyelmét, hogy az abban szereplő adatok és információk a 2005. májusi helyzetet, illetve az akkor fellelhető, rendelkezésre álló adatokat tükrözik.


6


A dokumentum hosszú távon csak az adatok rendszeres frissítésével, a megvalósult fejlesztések figyelembe vételével, illetve új beavatkozási igények feltárásával tartható karban. A helyzetfeltárás elkészítésében a DHV Magyarország Kft. munkatársai vettek részt. Az elkészült munka témavezetője: Deme Lóránt igazgató, MBA közgazdász A helyszíni bejárásokat végezte és a dokumentációt összeállította: Horváth Judit szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök


7


1.2. IRODALOMJEGYZÉK A környezetvédelmi program elkészítéséhez felhasznált adatok: A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai (KÖDU VIZIG - 2005): 1. Talajvízszint adatok 2. Vízhasználati adatok (vízkivételek, vízbevezetések) 3. Szennyvízkezelési és -elhelyezési adatok 4. Veszélyes hulladékokra vonatkozó adatok 5. Általános talaj- és felszíni víz adatok A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai (KÖDU KÖTEVIFE – 2005) 1. Adatok a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről Csabdi község területére vonatkozóan 2. Adatok a keletkező veszélyes hulladékokról 3. Ivó- és szennyvíz mennyiségi adatok A program elkészítéséhez felhasznált tervek: 1. A Közép-Dunántúli Régió területfejlesztési programja 2003-06 (kitekintéssel 2013ig), IV. kötet, vezetői összefoglaló, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Székesfehérvár, 2003 2. A Közép-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve, készítette: Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Székesfehérvár, a terv időtartama: 20032008, a tervezés báziséve: 2001 3. Fejér megye területfejlesztési koncepciója, MTA RKK NYUTI, Székesfehérvár, 1997 4. Fejér megye területrendezési terve – területrendezési terv, javaslattevő fázis, egyeztetési dokumentáció, VÁTI Kht., 2001.június hó 5. Fejér megye környezetvédelmi programja, Környezetvédelmi koncepció, TOTAL Környezetfejlesztési Tervező és Szolgáltató Kft., Pécs, 1998. szeptember hó 6. Fejér megyei kistérségek összehangolt környezetvédelmi programja, Béta-Plan Mérnöki Tanácsadó, Környezetvédelmi és Kereskedelmi Bt., 2004 7. Fejér megyei hulladékgazdálkodási terv, VarSoft Műszaki és Számítástechnikai Tanácsadó Szolgáltató Bt., Budapest, 2002, felülvizsgálva 2004-ben 8. Fejér megye Turisztikai Koncepciója, LT Consorg Kft, 2004 9. Bicskei kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja, 2004 10. A Vértesaljai Területfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója és középtávú turisztikai programja, Quintas 99 Kft, Budapest, 2003 11. Csabdi község településfejlesztési koncepciója, Csabdi Község Önkormányzat képviselő-testülete, 2005


8


Egyéb felhasznált irodalom: 1. Magyarország Kistájainak Katasztere, dr. Somogyi Sándor (szerk.), MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. 2. Fejér Megye Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, 2004 3. Agrotopográfiai adatbázis, M = 1:100 000 4. Corine felszínborítási adatbázis, M = 1:100 000 5. Földhivatali Információs Rendszer adatbázisa (http//www.takarnet.hu) - 2005. májusi lekérdezés 6. Jakab István László: Bicske története, Bicske, 1969 7. Csabdi község honlapja (www.csabdi.freeweb.hu) 8. Simon Kálmán: A magyar szénbányászat a 20. század második felében, in: Magyar Tudomány 2001/6


9

Csabdi község környezetvédelmi programja - HELYZETFELTÁRÁS

2-4. fotók: Csabdi képek

2. HELYZETFELTÁRÁS


10


2.1. TERVI KÖRNYEZET Csabdi község környezeti állapotának, a környezetvédelem szempontjából fontosabb jellemzőinek bemutatása és értékelése előtt a települési környezetvédelmi program készítését meghatározó felsőbb szintű környezetvédelmi, területfejlesztési, területrendezési tervek főbb célkitűzéseinek, prioritásainak és a bennük szereplő települési szintre, így Csabdira is vonatkozó megállapításainak bemutatására kerül sor. A vizsgálat alá vont tervek a következők: Nemzeti tervek: Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2008) Regionális tervek: Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja Megyei tervek: Fejér megye területfejlesztési koncepciója Fejér megye területrendezési terve - területrendezési terv, javaslattevő fázis, egyeztetési dokumentáció Fejér megye környezetvédelmi programja, Környezetvédelmi koncepció Fejér megyei hulladékgazdálkodási terv Fejér megyei kistérségek összehangolt környezetvédelmi programja Fejér megye Turisztikai Koncepciója Kistérségi tervek: A Bicskei kistérség vidékfejlesztési stratégiai és operatív programja A Vértesaljai Területfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója és középtávú turisztikai programja Települési tervek: Településfejlesztési Koncepció Önkormányzati rendeletek: 3/2003 (III.27.) rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról, a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról 4/2003 (III.29.) rendelet A közterületek használatáról 9/2003 (VIII.15.) rendelet A parlagfűirtásról 13/2004 (VII.29.) rendelet A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról 15/2004 (IX.24.) rendelet Csabdi község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2/2005 (II.10.) rendelet: Csabdi község hulladékgazdálkodási terve


11


2.1.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program II. (2003-2008) Az alábbiakban a 2003. decemberében elfogadott II. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 ajánlásait mutatjuk be.

Ajánlások a levegővédelem területén 3.2. Éghajlatváltozási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 56. old.) Ennek az akcióprogramnak az elsődleges célkitűzése a hazai gazdasági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. Az akcióprogram az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a globális légszennyezéshez való hozzájárulásnak a csökkentését, s egyúttal a lokális, regionális levegőminőség javítását célozza, emellett hozzájárul a környezetbarát fogyasztási szokások elterjesztéséhez, valamint a települési környezetminőség javításához is. Ajánlások a levegő minőségének védelme érdekében: 3.2.1. Az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása a) Az energia előállításának, átalakításának és szállításának korszerűsítése, b) Fogyasztó-oldali energiatakarékosság és energiahatékonyság javítása, 3.2.2. Megújuló energiahordozók hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése és elterjesztése (beruházási támogatással) a) Alternatív üzemanyag alkalmazása, c) Egyéb biomassza-hasznosítás, a helyi célokra jelenleg használt gáz tüzelőanyag kiváltása helyi biomassza felhasználással, valamint párhuzamos fűtési rendszerek kialakítása, d) Nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia alkalmazása, 3.2.4. Az üvegházhatású gázok mezőgazdasági és hulladék eredetű kibocsátásának mérséklése, valamint a szén-dioxid nyelő-kapacitások erősítésével a) Állattartásból és növénytermesztésből származó metánkibocsátás mérséklése b) Az energetikai célú és a megkötési potenciál növelésére irányuló növénytermesztés támogatása 3.2.6. Kutatásfejlesztés, horizontális intézkedések b) Szemléletformálás, tájékoztatás (technológiaváltási, fogyasztási szokásokkal kapcsolatos feladatok) tájékoztatási és információs rendszerek fejlesztésére irányuló oktatási, nevelési és szemléletformálási feladatok 3.3. Környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 57. old.) Az egészségre káros anyagok 20%-a levegővel, 10%-a vízzel, 70%-a élelmiszerrel jut a szervezetünkbe. Az elmúlt években az ipari termelés visszaszorulása, a háztartások fűtéskorszerűsítése eredményeként a fűtési eredetű ipari és lakossági kibocsátások jelentősen csökkentek, a közlekedési eredetű szennyezés mértékében viszont növekedés tapasztalható. A légzőszervi megbetegedések kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai allergének is. Az allergiás megbetegedések gyakorisága évről évre emelkedik, a legsúlyosabb problémát a parlagfű pollenje okozza. További ajánlások a levegő minőségének védelme érdekében: 3.3.1. A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése


12


a) A levegőszennyező anyagok emberre gyakorolt hatásainak elemzése és értékelése; a klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálata; a szmogriadó feltételeinek megteremtése; a biológiai allergének csökkentésének környezetbarát megoldása. 3.4. Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 61. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: - a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; - településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; - a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; - a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; - az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása.

Ajánlások a vizek védelme területén 3.7. Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 70. old.) Az akcióprogram átfogó céljai: - a Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak időarányos végrehajtása; - az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; - az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; - a települési szennyvíz kezelésének fejlesztése, figyelembe véve a település sajátosságait (pl. méret, gazdaságos csatornázhatóság); - a kommunális szennyvíziszapok hasznosítási arányának növelése; - a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; - diffúz (nem pontszerű) szennyezések csökkentése (átfogó tárcaközi és a környezeti elemeket átfogó programokkal). Ajánlások a települések vizeinek védelme érdekében: 3.7.2. Felszíni vizek vízgyűjtő szemléletű vízminőség-védelmének fejlesztése a)Települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztése, amely kiterjed a meglévő csatornahálózatra kapcsolt lakások számának növelésére, a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program ütemezett feladatainak végrehajtására, az iszapkezelési technikák és ártalommentes elhelyezés szabályozására és fejlesztésére, a szennyvizek természetközeli tisztításának és helyben tartásának fejlesztésére, valamint a környezetkímélő egyedi szennyvíztisztítási/elhelyezési kislétesítmények támogatására. 3.7.4. Felszín alatti vizek vízgyűjtő szemléletű minőségi védelmének fejlesztése b) Felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások (pl. üzemen kívüli, ellenőrizetlen kutak, kockázatos anyagok kibocsátásával járó ipari, mezőgazdasági, szolgáltatói tevékenységek, mezőgazdasági eredetű nitrát-terhelések) szennyező hatásának csökkentése. 3.7.5. Az ésszerű vízhasználat és szennyezés-csökkentő technológiák hazai gyakorlatának bővítése a) Racionalizált vízhasználat széles körű elterjesztése. 3.7.6. Horizontális intézkedések e) Tájékoztatás és szemléletformálás.


13


Ajánlások a föld védelme területén 3.6. Vidéki környezetminőség, terület- és Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 67. old.)

földhasználat

akcióprogramja

(Nemzeti

Kiemelt cél Magyarország egyik legfőbb természeti értékének, feltételesen megújuló természeti erőforrásának, a termőföldnek a védelme és termőképességének megőrzése. Fejleszteni szükséges az integrált (ökonómiai és ökológiai) területhasználati tervezést. Elő kell mozdítani a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban lévő földhasználati szerkezet és gyakorlat kialakítását. Össze kell hangolni az általános és a különböző ágazati programok, tervek földhasználatra vonatkozó koncepcióit és tervdokumentumait. Magyarország természeti adottságai, valamint az éghajlatváltozás előre jelzett következményei miatt kiemelt figyelmet kell szentelni az aszály elleni küzdelemnek, összhangban a hazánk által is ratifikált, „az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelemről” szóló ENSZ egyezményben foglaltakkal. A fenti célokhoz kapcsolódnak: - a földtani közeg védelmét szolgáló kutatások (átfogó földvédelmi stratégia kidolgozása, érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok a környezeti károk megelőzése érdekében, a talajok szennyezettségi állapotának értékelése, egy új, az EU követelményeknek megfelelő földértékelési rendszer bevezetése és alkalmazása), - a talaj és az ásványi nyersanyagok racionális használata, - a természetkímélő termelési módszerek újraélesztése, illetve kifejlesztése (pl. ökológiai gazdálkodás; védett területek és azok védőzónájának ésszerű, természetkímélő, mezőgazdasági hasznosítást elősegítő gazdálkodási formáinak kidolgozása és bevezetése). Az akcióprogram átfogó célja a területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelő összehangolásával elősegíteni a vidék természeti és kulturális értékeinek védelmét, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatát úgy, hogy az a vidéken élők számára egyúttal megfelelő megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson. A vidék megtartóerejének növelését szolgálja a falusi turizmus kibontakoztatása is. Ennek érdekében az intézményrendszer fejlesztése és a lehetőségek népszerűsítése a legsürgetőbb feladat. Ajánlások a föld minőségének védelme érdekében: 3.6.1. Talajvédelem a) Racionális területhasználat, c) A termőtalajok védelme és termőképességének fenntartása. 3.6.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program horizontális és zonális programjai, valamint a kapcsolódó intézkedések b) Természetközeli erdőgazdálkodás területi arányának növelése, d) Őshonos haszonállatok tartásának támogatása, e) A vidék megtartó erejét és a fenntartható fejlődést szolgáló vidékfejlesztési tervezés elterjesztése és támogatása.

Ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme területén 3.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 64. old.) Az akcióprogram egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Unió elfogadott szakmapolitikájával összhangban a táj- és természetvédelmi szempontrendszer beépüljön az egyes természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, illetve, hogy az erőforrások hasznosítását a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően szabályozza. A természetvédelem korai, „rezervátum”


14


szemléletét egy modern, dinamikus természetvédelmi megközelítésű természethasználatnak kell felváltania, miközben a különleges értékek körül kialakított védett területeket - rezervátumokat - meg kell őrizni. Ezt a célt - a védett természeti területek hálózatát, a védőövezeteket, a természeti területeket, a Natura 2000 területeket, az ökológiai (zöld) folyosókat és a természetközeli területeket is magába foglaló - nemzeti ökológiai hálózat, mint teljes körű rendszer átfogó védelmével szükséges biztosítani. Az említett területi védelmen túl nagy nemzeti programjaink, így pl. a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program, a Nemzeti Erdőstratégia, az EU Víz Keretirányelvének hazai megvalósítása együttesen biztosíthatja majd hazánk természeti értékeinek, tájainak hosszú távú megőrzését. Mind a területi védelem, mind az ágazati programok segítségével el kell érni, hogy a tervezési időszak alatt számottevően mérséklődjön, illetve megálljon a fajok, élőlényközösségek, élőhelyek és tájak sokféleségének csökkenése. Az Akcióprogram átfogó célja a természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása. Ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: 3.5.1. A biológiai sokféleség és az élettelen természeti értékek megőrzése b) Védett természeti területek állapotának megőrzése, javítása, kezelési tervek kidolgozása, természetvédelmi kezelés és fejlesztés, élőhely- és tájrehabilitáció, szolgalmi, vagyoni és vagyonkezelői jogi feladatok, c) A biodiverzitás megőrzése, átfogó programok működtetése, e) Veszélyeztetett fajok állományának megőrzése, h) Állatvédelem. 3.5.4. Horizontális intézkedés b) A természetvédelem társadalmi elismerésének növelése, d) Szemléletformálás. 3.1. Környezettudatosság növelése akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 20032008 - 51. old.) Az akcióprogram átfogó célja: - a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése, - az információhoz jutás javítása, - a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése, - a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a művelődés, a tömegtájékoztatás, valamint a kutatás. A társadalom környezettel kapcsolatos értékrendjét és szükségleteit nyomon kell követni, a környezettudatosság mérésének módszereit és eszközeit fejleszteni szükséges. Kiemelt feladat az együttműködésen alapuló közösségi részvételi formák, a demokrácia technika, a partnerség erősítése, mert a környezeti előnyök és hátrányok leggyakrabban eltérő társadalmi szinteken jelennek meg, és mert a környezeti erőforrások jó része oszthatatlan. A környezettudatos intézményműködtetést (munkahely, iskola, közművelődés, közhivatal stb.) bátorítani, a gyakorlati megvalósítást támogatni kell, mert a példamutató vezetés és működtetés erős szemléletformáló tényező. Ösztönözni kell a környezetbarát termékek és szolgáltatások megismertetését, elterjesztését. További ajánlások az élővilág és a természeti környezet védelme érdekében: 3.1.1. A környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése


15


a) A környezeti nevelési feladatok ellátásának elősegítése a közoktatás minden szintjén és valamennyi műveltségterületen, c) A felsőoktatásban a környezet- és természetvédelmi, valamint fenntarthatósági ismeretek közvetítése és a környezettudatos készségek fejlesztése, d) A felnőttoktatásban résztvevők környezeti műveltségének fejlesztése. 3.1.2. A társadalom környezeti értékrendjének javítása a) A fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szokások elterjedésének támogatása, b) A szabadidős tevékenységekben a környezettudatosság erősítése, a környezet- és természetbarát szabadidős tevékenységek elterjesztése, c) A fenntarthatósági ismeretek és készségek elterjesztése a különleges figyelmet igénylő társadalmi csoportokban (többek között hátrányos helyzetű rétegek támogatására irányuló állami és civil programok, valamint a családgondozói és falugondnoki hálózat révén). 3.1.3. Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése a) A munkahelyek, az oktatási és a közművelődési intézmények működésének környezettudatos fejlesztése, a látogatók tájékoztatása, c) A megelőzést elősegítő tisztább termelési módszerek és a környezetvédelmi vezetési rendszerek elterjesztése. 3.1.4. A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban (partnerség a környezetért) a) A társadalmi részvétel erősítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megőrzése, valamint a környezeti problémák megoldása terén, b) A közös környezeti célok megvalósításában való együttműködés erősítése az állami szereplők, a gazdálkodók és a civil szervezetek között (környezeti nevelési és oktatóközponti hálózat fejlesztése és fenntartása, szektorközi együttműködés, fogyasztóvédelem).

Ajánlások az épített környezet védelme területén 3.4. Városi környezetminőség akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 61. old.) A települési környezet az emberi civilizáció során létrehozott, a környezeti elemekkel, rendszerekkel, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatokkal és a kultúrával szoros kölcsönhatásban alakuló rendszer. A települések megfelelő környezeti minőségének biztosítása kiemelt célkitűzés. Ennek megvalósítását nehezíti, hogy számos helyi és regionális környezeti problémának maguk a települések az előidézői. A szerves fejlődésű, történeti településmaggal rendelkező, illetve az elmúlt 40-50 év fejlesztéspolitikájának következtében kialakuló települések, településrészek környezeti problémái számos esetben településszerkezeti problémákból fakadnak (pl. átszellőző csatornák beépítése, zöld gyűrű hiánya, zöldterületi ellátottság alacsony foka). Ehhez kapcsolódnak a kommunális ellátás és településfenntartás, -üzemeltetés hiányosságai, illetve az egyéb hatótényezők, pl. a közlekedés szennyezőanyag-kibocsátása, a zaj- és rezgésterhelés. Az akcióprogram átfogó céljai: - településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; - a belterületi vízrendezés helyzetének javítása; - a zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; - a közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése;


16


-

az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. Az akcióprogram minden esetben a települési környezet állapotjellemzőinek javítását helyezi a középpontba annak érdekében, hogy elérje az emberi életkörülmények javulását, az elfogadható életminőséget. Az akcióprogram intézkedései emellett hangsúlyt kívánnak adni a településekhez kapcsolódó környezeti értékek megőrzésének. Ajánlások az épített környezet védelme érdekében: 3.4.2. Zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása b) A belterületi zöldfelületek védelme, beépítésük megtiltása, a káros hatásokat csökkentő képességük fenntartása (belső kertek, tetőkertek, intézményi kertek fejlesztése és rekonstrukciója). 3.4.4. Épített környezeti elemek megfelelő állapotának biztosítása, az épített értékek védelme a) Meglévő épületek, építmények állapotának javítása, elsősorban a lakófunkciójú területeken (városrészek rehabilitációs programjainak, közterületek rehabilitációjának támogatása), b) Építészeti és műemléki értékek védelme, állagmegőrzése (történelmi településrészek rekonstrukciójának, helyi védelem alá helyezett épületek, utcaképek értékőrző felújításának támogatása). 3.4.5. Tiszta, jó közérzetet segítő városi környezet biztosítása a) Köztisztaság javítása, az eszközrendszer fejlesztése (pl. szelektív gyűjtés feltételeinek javítása). b) Az utcakép javítása. 3.4.6. Horizontális feladatok b) Szemléletformálás (a köztisztaság javítása, a közlekedési szokások alakítása). 3.6. Vidéki környezetminőség, terület- és Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 67. old.)

földhasználat

akcióprogramja

(Nemzeti

Az akcióprogram átfogó célja a területfejlesztés, az agrárpolitika és a környezetpolitika megfelelő összehangolásával elősegíteni a vidék természeti és kulturális értékeinek védelmét, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatát úgy, hogy az a vidéken élők számára egyúttal megfelelő megélhetési színvonalat és infrastrukturális ellátottságot biztosítson. Tekintettel a mezőgazdasági tevékenységek gazdasági, környezeti és társadalmi-szociális hatásaira és teljesítményeire, az agrárpolitika, a területfejlesztés, a környezet- és a természetvédelem, valamint a vízügy közötti együttműködés fejlesztésével Magyarországon is erősíteni kell a vidék népességmegtartó erejét, és meg kell teremteni fenntartható fejlődésének feltételeit. Ez összhangban áll az Európai Unió vidékfejlesztési politikájával is, amely a mező- és erdőgazdaság mellett az Unió közös agrárpolitikájának egyik alappillére. A vidékfejlesztés magába foglalja mindazon tevékenységeket, amelyek a vidéki térségeken élő lakosság életkörülményeinek javítását a helyi adottságokkal, a környezet-, a természet- és a tájvédelem érdekeivel összhangban szolgálják. A vidék megtartóerejének növelését szolgálja a falusi turizmus kibontakoztatása is. Ennek érdekében az intézményrendszer fejlesztése és a lehetőségek népszerűsítése a legsürgetőbb feladat. További ajánlások az épített környezet védelme érdekében: 3.6.3. A falusi turizmus feltételeinek javítása a) A falusi turizmus intézményrendszerének és programjainak fejlesztése, b) A hagyományos kézműves és háziipari technológiákon alapuló mesterségek megőrzésének és gyakorlásának támogatása.


17


Ajánlások a hulladékgazdálkodás területén 3.8. Hulladékgazdálkodási akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 74. old.) Az 1990-es években az összes hulladék mennyisége és átlagos veszélyessége csökkent, mindenekelőtt a gazdasági szerkezetátalakulás és a termelés modernizációja következtében. A jövőben azonban a hulladék mennyiségi növekedésének elkerülése, a megelőzés is jelentős erőfeszítéseket és speciális intézkedéseket igényel. A képződő hulladékok jellemző kezelése a lerakás, a hasznosítási arány nem éri el a 30%-ot. A települési szilárd hulladéknak csak mintegy 2,5-3 százalékát hasznosítják anyagában, a szelektív gyűjtés alacsony aránya miatt. A több száz működő lerakó közül csak az utóbbi négy-öt évben létesült - mintegy 15%-nyi - lerakó felel meg a korszerű követelményeknek, összességében azonban - különösen az Európai Uniós követelményekhez képest - továbbra is elmaradások tapasztalhatók. Az elvárások teljesítéséhez a technológiai fejlesztések mellett szemléletbeli változásra, illetve új ösztönzők bevezetésére is szükség van. Az akcióprogram alapját az Országos Hulladékgazdálkodási Terv jelenti, különös tekintettel az EU-konformitásra, valamint a megelőzés - hasznosítás - ártalmatlanítás célhierarchiájára. Kiemelt hangsúlyt kap a tervezettség és a hatékonyság javítása. A specifikus célok egy része az NKP - I és az NKP - II közötti folytonosságot teremti meg, mások 2003-ban jelennek meg először. Az akcióprogram átfogó céljai: - a megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében; - az ártalmatlanítandó települési, illetve termelési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése; - a tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban. Ajánlások a hulladékok környezetbarát kezelésére és újrahasznosítására: 3.8.1. A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a települési hulladékok körében a) A települési hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése, b) A települési hulladékok elkülönített begyűjtésének jelentős növelése, c) Elkülönítetten gyűjtött települési hulladékok előkezelése és hasznosítása, d) Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése. 3.8.2. A megelőzés és a hasznosítás fejlesztése a termelő ágazatokban a) A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a veszélyes hulladékok körében, b) Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program, c) A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a nem-veszélyes hulladékok körében, e) Építőipar hulladékainak hasznosítása. 3.8.3. Az ártalmatlanítandó települési hulladékok alacsony környezeti kockázatú kezelése a) Komplex regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása, b) Régi, felhagyott lerakók környezeti vizsgálata és rekultiválása, d) Települési folyékonyhulladék-kezelés korszerűsítése. 3.8.5. A tervezettség és a hatékonyság javítása a hulladékgazdálkodásban a) A jogérvényesítés erősítése, b) A jogi és a gazdasági-ösztönző szabályozási rendszer teljessé tétele, c) Hulladékgazdálkodási tervek összehangolása és támogatása, d) Technikai és szakmai fejlesztés, oktatási-képzési programok. 3.8.6. Horizontális intézkedések b) Szemléletformálás.


18


Ajánlások a zaj- és rezgésterhelés csökkentése területén 3.3. Környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 - 57. old.) Ajánlások zaj- és rezgésterhelés csökkentésére: 3.3.5. A zaj elleni védelem javítása b) A zajjal kapcsolatos problémák feltérképezése, kezelése (zajtérkép, konfliktus térkép kidolgozása; akcióterv kimunkálása; zajcsökkentő beruházások támogatása), a zaj egészségkárosító kockázatának csökkentése.

2.1.2. Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Programja 2003-06 A program célrendszerét célfával ábrázolták a program készítői: A Közép-Dunántúli Régió váljék az innováció régiójává, mintegy magtérségként meghatározó szerepet betöltve a hazai modernizációban Innovatív, versenyképes Regionálisan EU-konform regionális és szociális és gazdasági kiegyensúlyozott, vonzó helyi intézmény-rendszer, struktúrák élettér erős regionális identitás-tudat Innováció-orientált, Az Európai Térbe Versenyképes, hozzáadott Minőségi élettér és versenyképes gazdasági integrált Régió és érték előállítására képes kapcsolatrendszer környezet EU-konform humán erőforrás-háttér intézményrendszer A régióban megtelepeFejlett oktatási, kutatási dett multinacionális és szociális vállalatok regionális intézménybázis beágyazása, a gazdaság hálózat-szerű fejlődése a gazdasági integrációk térhódítása révén

Vonzó lakossági életkörülmények a környezettudatosság jegyében

Versenyképes kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatokhoz való termelési, innovációs kapcsolódásuk erősítése.

Esélyegyenlőség megteremtése a régiós HEF versenyképesség növelése érdekében

A települési környezet minőségének javulása

A régió forrás abszorpciós képességének erősítése

A régió gazdasága a tömegtermeléstől és bérmunkától az innováció-vezérelt és tudásalapú gazda-sági hálózat kialakulásának irányába mozduljon el.

A gazdaság igényeihez igazodó és a foglalkoztatottság szintjét emelni képes képzési kínálat

Fejlett információs és kommunikációs kultúra, az “inforégió” megvalósulása

Az intézményrendszer elvárt felkészültségének elérése

Gazdaságilag hatékony és innovatív agrártermelés és fenntartható vidékfejlesztés

Versenyképes képességekkel és készségekkel jellemezhető humán erőforrás-potenciál

A régió külső és belső közlekedési kapcsolatrendszerének javítása

A régió identitástudatának növelése

A régióban rejlő turisztikai potenciál kiaknázása

Az egészségügy működési feltételeinek és diagnosztikai színvonalának jav.

Fejlett intézményi és kapcsolati infrastruktúra


19


A környezetvédelmi intézkedések a „Minőségi élet feltételeinek megteremtése” elnevezésű célhoz kapcsolódva jelennek meg markánsan: 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése 3.1. A lakosság életkörülményeinek javítása, környezettudatos fejlesztése 3.2. Települési környezet életminőségének javítása 3.3. Közép-Dunántúl közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 3.4. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése, „inforégió” Emellett a gazdasági környezet innováció-orientált fejlesztését szolgáló intézkedések között is találunk egy kifejezetten környezetvédelmi vonatkozásút, mégpedig a „Környezet-orientált agrár- és vidékfejlesztés” megvalósítását.

2.1.3. A Közép-Dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve A 2002-ben készült terv a Közép-Dunántúli Régió területére és az egyes hulladéktípusokra vonatkozóan az alábbi fontosabb célkitűzéseket tartalmazza: Nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: 2005. évre 10%-os (1.888.110 t) , míg 2008-as évre további 5%-os csökkenés (1.783.215 t). Hasznosítási célkitűzés a keletkező összes hulladékmennyiségre vetítve 2005-re 50%-os, 2008-ra további 10%-os hasznosítási arány növekedés elérése az alábbi hulladékok tekintetében: - erőművi és kohászati salakok - gépipari hulladékok - építőanyag célú bányászati kitermelésnél keletkező hulladékok - fafeldolgozó és bútorgyártási hulladékok - fém, papír, üveg, műanyag hulladékok - építési, bontási és egyéb inert hulladékok. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok A hígtrágya csökkentés célkitűzései teljesítésével az összes hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan 5%-kal csökkenjen, ami évi 1.006.639 t hulladékot jelent. Célkitűzés 2005-re a keletkező hulladék 75%-os, 2008-ra pedig a 90%-os hasznosítási arány elérése. Települési szilárd hulladékok Cél a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése az alábbiak szerint: - 2004. július 1. napjáig 75%-ra, - 2007. július 1. napjáig 50%-ra, - 2014. július 1. napjáig 35%-ra.


20


Hasznosítási célkitűzések: 1. Szelektíven gyűjtött hulladékok anyagában történő hasznosítása 2008-ig 15%, másodnyersanyagként történő (komposzt és termikus tüzelőanyag) hasznosítás 2008-ig 35%. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése. 2. Csökkenteni kell a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát az alábbiak szerint: 2004. július 1. napjáig 75%-ra 2007. július 1. napjáig 50%-ra 2014. július 1. napjáig 35%-ra. Növelni kell a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint a konyhai szerves hulladék elkülönített gyűjtését és komposztálását. 3. Energetikai célú hasznosítás: hulladékégető-mű tervezése a régióban. 4. A hulladékkezelő telepeken a vegyes hulladék komposztálása aerob körülmények között, a nem komposztálható hulladékok lerakása vagy energetikai célú hasznosítása. További célok: 1. A szelektív gyűjtés létesítményeinek fejlesztése és kiterjesztése lehetőleg a régió lakosságának teljes egészére. 2. Szállítási rendszerek fejlesztése szelektíven gyűjtött hulladékokra. 3. Előkezelt hulladékból égethető másodnyersanyag előállítása, technológiai fejlesztés évi 100.000 t kapacitásra. 4. Energetikai célú hasznosítás. A másodnyersanyagként előállított 100.000 t/év tüzelőanyag elégetésével villamos energia és hő előállítása. 5. A zöldhulladék komposztálására megfelelő kapacitások kiépítése. 6. A települési szilárd hulladék csomagolóanyag frakciójának anyagában történő hasznosítása. Települési folyékony hulladékok A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyiségének fokozatos csökkenése. A csatornahálózatok és a szennyvíztisztítótelepek tervezése, építése, bővítése során gondoskodni kell a folyékony települési hulladékokat fogadó pontok kialakításáról. Kommunális szennyvíziszapok A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. Cél a keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal. Hasznosítási célok: A szennyvíziszapok jelenlegi 40%-os hasznosítási arányát minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét a szennyvíz és az iszapok előkezelésével a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A régióban a (telepen kezelt vagy komposztált) kommunális szennyvíziszapok kezelésére mező- és erdőgazdasági hasznosítási területeket kell biztosítani. A kiépítendő komposztáló kapacitást a jelenlegi és a 2008-ban várhatóan keletkező mennyiség különbségére kell kiépíteni.


21


Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével az inert hulladék mennyiségének csökkentése. 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. Az elérendő hasznosítási célok megvalósítása érdekében a regionális hulladékkezelő központok (meglévő korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó és kezelő telepek) inert hulladék feldolgozói kapacitásának kiépítése és növelése - ún. inert hulladék kezelő művek kialakítása - a beszállított mennyiség újrahasznosíthatóvá tétele érdekében. Veszélyes hulladékok Ösztönözni kell a képződés megelőzését, a veszélyesség csökkentését, a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását, és egyes esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását. Csökkenést kell elérni a vegyipari termelésből származó hulladékok esetében. Hasznosítási célok: Növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%os hasznosítási arányt. A kohászati iparágon belül a hasznosított veszélyes hulladékok mennyiségét számottevően növelni kell. A vegyipari eredetű oldószer tartalmú hulladékok hasznosítását fokozni kell. A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékokra vonatkozóan a hasznosítási célok: - Hulladékolajok: Gyűjtőhálózat hatékonyságának javítása, a regenerálás arányának növelése. - Akkumulátorok, elemek: Gyűjtőhálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása. - Elektronikai hulladékok: Gyűjtőhálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása. - Kiselejtezett gépjárművek: Gyűjtőhálózat hatékonyságának javítása, hazai hasznosítás kialakítása. - Állati eredetű hulladékok: Hasznosítás arányának fokozása. - Növényvédő szer hulladékok és csomagoló eszközeik: Gyűjtőhálózat kialakítása, a hasznosítás mértékének fokozása. Az akkumulátorok feldolgozása jelenleg külföldön történik, a hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósításához meg kell oldani a visszagyűjtött akkumulátorok hazai feldolgozását és hasznosítását. A hasznosítás során a bontott termékekből arányaiban kis mennyiségű veszélyes hulladék keletkezése várható, ugyanakkor nagy mennyiségben fog keletkezni anyagában hasznosítható „melléktermék”. A bontás során keletkező hulladékok egy részét hulladék égetőműben energiatermelésre lehet felhasználni. A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszergazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés). Elérendő hasznosítási célok: 1. Az 50%-os hasznosítási arány elérése 2005-re. 2. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kell teljesíteni és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni. A csomagolási hulladékok esetében az acél, alumínium és papír kivételével valamennyi csomagolóanyag típusra 100%-os feldolgozói kapacitásnövekedés (kiépítés). A biomassza feldolgozói kapacitás külön fejlesztés nem indokolt. A kistermelői gyümölcs és szőlő kultúrákban, továbbá a parkfenntartásban keletkező biomassza komposztálással történő hasznosítását kell megoldani. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft.

22


A gumihasznosítási kapacitások országosan rendelkezésre állnak. Cél továbbá az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása, ami kizárólag állapotfelmeréssel, illetve felülvizsgálati eljárás után valósulhat meg. A terv cselekvési programjában szerepelnek módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok. A cselekvési programok legfontosabb összetevői az alábbiak: - Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a hasznosíthatóság, illetve ártalmatlanítás szempontjai alapján. - Ki kell dolgozni az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás-képzés megvalósításának eszközeit és tervét. - A gazdálkodási tevékenységek ellenőrzésére és a hulladékokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására, koordinálására intézménykorszerűsítés. - A gyártói felelősség elvének érvényesítése és folyamatos ellenőrzése. - Kutatási és fejlesztési tevékenységgel vizsgálni kell a termelési technológiák hulladék kibocsátás csökkentési, valamint a hulladékhasznosítási lehetőségeket. - A hulladékok hasznosításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési programokat, illetve azok eredményeit országosan át kell tekinteni és megvalósítani azok koordinációját. - A csomagolási hulladékok képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét. - Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat.

2.1.4. Fejér megyei Területfejlesztési Koncepció A koncepció a megye jövőképének leírásakor előrevetíti, hogy a főváros és annak agglomerációs városgyűrűje erős szívó hatást gyakorol a megye észak-keleti térségére, így az ottani települések kapcsolatai lazulnak a megye egészével. (26. o.) A közlekedési hálózat fejlesztésével a települések közötti összeköttetés minőségi és mennyiségi feltételei bővülnek. A környezeti érzékenység fokozódik, ami egyben anyagi forrásokkal is párosul. Az ökológiai állapot megóvása, az ahhoz kapcsolódó termelési feltételek is bővülnek, illetve érvényesül a kistérségi fejlesztési programokban a környezeti szemlélet, a fenntartható fejlődés követelményei. A megyében a regionális rendszerekhez kapcsolódó ökológiai folyosók alakulnak ki, s ezek sajátos fejlesztési igényei megjelennek az új jövőképben. A társadalmi - területi különbségek ugyan megmaradnak, de mérséklődnek. A vidéki lét lassan felértékelődik, ám a társadalmi egyenlőtlenségnek még számos eleme megtalálható. (27. o.) A koncepció programjai közül Csabdit is érintő, környezetvédelmi vonatkozásúak az alábbiak: 3.5. program: Környezetgazdálkodás és természetvédelem, településértékek megóvása (40. o.) A környezeti erőforrások közül a vizek és a termőtalajok védelme meghatározó.


23


A hulladékkezelés már rövidtávon is gondot jelent a megyében. A települési építészeti értékek védelme, azok megóvása, a települési karakterek megtartása gazdasági érdek. Kapjon támogatást a falumegújító mozgalom, annak terjesztése, akcióinak széleskörű bemutatása. A Bicskei térséghez rendelt fejlesztési célok (44. o.): 1.1. A gazdasági infrastruktúra és telephelyi kínálat fejlesztése 1.3. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése, megyei termékprogram 1.4. A turizmus adottságainak kiszélesítése 3.1. A települési infrastrukturális rendszerek kiépítésének támogatása 3.2. A megye és a térségek közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése 3.3. Kistérségi együttműködések és helyi gazdaságfejlesztés támogatása 3.5. Környezetgazdálkodás és természetvédelem, településértékek megóvása Fejlesztési irányok (48. o.): - a kisebb mezőgazdasági területeken ipari növények, gyógynövények termesztése, biotermékek termelésének megszervezése; - a legelő és gyepterületeken a hagyományos (rideg) állattartás feltámasztása, állati és növényi termékek helyben történő feldolgozásához a feltételek megteremtése, feldolgozási kooperációk kialakítása kistérségi szinten; - kistérségi idegenforgalmi szervezet létrehozása, megfelelő öko- és kerékpáros turizmus programok kínálatának növelése; - a térségszervező központok elérhetőségének javítása; - a telephelyi kínálat javítása az infrastrukturális feltételekkel.

2.1.5. Fejér megye területrendezési terve A 2001-ben készült terv az alábbi, a községet érintő infrastruktúra fejlesztési javaslatokat tartalmazza: A térség szennyvizeinek elvezetését és tisztítását csaknem teljes körűen 2015ig meg kell oldani (fejlesztési elhatározás) a további talaj- és a vízbázis szennyezések megakadályozása érdekében. - A települések belterületén (beépített területén) a vízrendezést mielőbb meg kell oldani. Ennek fejlesztési témakörbe tartozó feladata az elvezető hálózatok bővítése és karbantartása. Rendezési követelmény, hogy belterületen törekedni kell a nyíltárkos vízelvezető rendszerek zártrendszerűvé alakítására, ahol azt a műszaki adottságok és tájesztétikai, ill. ökológiai követelmények lehetővé teszik. - Településkép és tájvédelmi szempontból a közép- és kisfeszültségű, de a 120 kV-os légvezetékes hálózatok földkábelekkel való kiépítését célul kell kitűzni. Hálózati rekonstrukciónál új hálózatot már csak földkábelesen szabad kivitelezni. -


24


A térségi szerkezeti terv Csabdit érintő részlete:

1. ábra: A megyei szerkezeti terv Csabdit érintő részlete Forrás: Fejér megye területrendezési terve, Térségi szerkezeti terv, VÁTI Kht., 2001

Az ábrán látszik, hogy a község külterületét jellemzően extenzív hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába sorolták (halványzöld szín), csupán kisebb szántóterületeket javasol a terv intenzív hasznosításúaknak (világossárga szín ÉNY-on és DK-en). A terv intenzív hasznosítású mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályozási előírásai a következők: E kiváló minőségű, adottságú területek védelme (területrendezési eszközökkel történő védelme is) fontos feladat. El kell kerülni e területek beépítését, meg kell akadályozni nagy területet igénylő ipari beruházások e területeken történő


25


letelepedését, zöldmezős beruházását. Ki kell alakítani és fenn kell tartani ezeken a területeken a mezőgazdaságot szolgáló infrastruktúrát. A nem intenzív hasznosítású területekre vonatkozó előírások az alábbiak: A védelmi szempontok előtérbe kerülésével támogatandó a művelési ágak extenzív irányú változása, illetve az ökológiai gazdálkodásra való áttérés. Az extenzív gazdálkodás nem feltétlenül alacsony hatékonyságú, inkább több irányú haszonvételt lehetővé tevő gazdálkodás. Ennek megfelelően a településszerkezeti terv e térségben többféle, változatos funkciójú területeket jelölhet ki, az elsődleges védelmi szempontok figyelembe vétele mellett. A község beépített területe nem városias települési térség besorolást kapott, amit a jövőben is meg kell őrizni. A terv környezetvédelmi része a fentieken túl környezeti elemenként fogalmaz meg célkitűzéseket, az alábbiak szerint: Levegőminőség: A légszennyező források, tevékenységek új rendelet szerinti, a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezését az átmeneti időszak végéig, de legkésőbb 2007. október 30-ig meg kell szüntetni. Meglévő forrásokra a megállapított, új kibocsátási határértékeket 2002. január 1-jétől kell alkalmazni, és azok a hatóság vagy más jogszabály által megszabott határidő, de legkésőbb 2007. október 30-ig teljesíteni kell. Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot. A kedvező levegőminőségű településeken, térségekben ennek fenntartása, megőrzése a fejlesztéseknél, beruházásoknál; ezen belül - a földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése; - a fűtési energiaigény csökkentésének, korszerű tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásának támogatása, - az új beépítéseknél, a felújításoknál az energiatakarékos megoldások, korszerű tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok, megújuló energiahordozók (pl. napenergia) alkalmazásának elősegítése, támogatása, - az egyes tevékenységekből (állattartás, hígtrágya és szennyvíziszap elhelyezés) eredő, lakossági panaszokkal járó bűzterhelések megszüntetése műszaki, technológiai beavatkozásokkal. Vízvédelem: Figyelemmel a vízhasználatokkal, az ellátottsággal, a keletkező szennyvizek kezelésével, elhelyezésével, valamint a természeti környezeti adottságokkal, érzékenységgel összefüggő gondokra, a vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében szükséges beavatkozások a következőkben összegezhetők : A megyei szennyvízkezelési program ütemezés és prioritások szerinti megvalósítása, ezen belül - a már csatornázott településeken a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése; - a csatornával és szennyvíztisztítóval rendelkező települések számának növelése (a terv készítésekor Csabdin még nem volt kiépített szennyvíz elvezető hálózat). A felszíni vizek minőségének hosszabb távon történő javítása, ezen belül - a települési, ipari és mezőgazdasági szennyvizek, szennyvíziszapok megfelelő, környezetkímélő kezelésével, elhelyezésével a talaj, a talajvizek és - döntően a kisvízfolyásoknál megfigyelhető - növekvő só- és toxikus-anyag terhelések megállítása,


26


mérséklése (harmadfokú tisztítás, kistelepülések csatornázása és szennyvízkezelése, működő és új üzemeknél a határértékeknek eleget tevő kibocsátások). A felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, ezen belül - a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása és akcióprogramok indítása; - a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések...); - a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terhelések (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás...) csökkentése; - a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggésben a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása ...). Megjegyzendő, hogy a megyei rendezési tervben a megye északi része a Csór - Zámoly Csákvár - Alcsútdoboz - Etyek által alkotott déli vonalig regionális jelentőségű távlati vízbázisként szerepel, de a területnek Csabdi már nem része. Tájképvédelem: Csabdi teljes területe tájképvédelmi terület. Az övezetbe a változatosabb domborzati adottságú, a rálátás és kilátás szempontjából is érzékeny területek, szegélyzónák, és/vagy mozaikos területhasználatú térségek, valamint egyéb karakteres tájrészletek tartoznak. Az övezet területén biztosítani kell a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, művelési mód, művelési ág arány, építési szokások megőrzését, gondoskodni kell a létesítmények tájbaillesztéséről, ennek érdekében a tájképet jelentősen meghatározó, illetve azt jelentősen megváltoztató tervezett létesítmények terveihez látványtervet kell készíteni. Korlátozásokkal (az árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági területeken szántó- és gyepművelés esetén 10,0 ha-nál, szőlő- és gyümölcsös művelési ágnál 1,0 ha-nál kisebb telekre épület nem építhető, kertes mezőgazdasági területen csak gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással, a borturizmussal, borkereskedelemmel összefüggő épületek helyezhetők el, ezen a területen 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki) meg kell akadályozni a területek elaprózódását, beépülését. Bányanyitásokat, bányászati tevékenységet szabályozni kell. Hulladékgazdálkodás: Térségi és helyi hulladékgazdálkodási irányelvek: 1. A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése (pl. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása, a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása, a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása stb.). 2. A keletkező hulladékok hasznosítása, a hasznosított anyaghányad és energiaarány növelése (pl. az ismételt felhasználás növelése, másodnyersanyagok kinyerése és a nyersanyagoknak ezekkel történő helyettesítése, a hulladék energiahordozóként való felhasználása). 3. A hulladékok hasznosítási lehetőségeknek megfelelő, elkülönített gyűjtése (szelektív hulladékgyűjtés), a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételeinek biztosítása esetén. 4. Ártalmatlanítás, azaz a már nem hasznosítható hányad vagy a lerakáshoz képest aránytalanul magas hasznosítási költséggel kezelhető hulladékok környezetkímélő, biztonságos lerakása.


27


Zaj és rezgés: A zajterheléseknél a települési környezetben célkitűzés - középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése; - hosszabb távon a legfeljebb 65 dBA terhelési szintek elérése; - az új fejlesztéseknél (utak, megváltozott területi funkciójú területrészek, ipari parkok és vállalkozási övezetek, technológiák) a környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése.

2.1.6. Fejér megye környezetvédelmi programja, Környezetvédelmi koncepció Az 1998-ban készült koncepció javaslatai szerint a megyei önkormányzatnak rövidtávon (1-2 éven belül) - el kell készítenie és fogadnia a környezetvédelmi programot, meg kell kezdenie annak megvalósítását, a környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok érvényesítését a területfejlesztés terén, - meg kell kezdeni a hulladékgazdálkodási program, valamint a szennyvízkezelés és -elhelyezés programjának megvalósítását. Középtávon (3-6 éven belül) a megyei önkormányzatnak - ki kell alakítania egy környezetvédelmi információs és adatrendszert, biztosítva annak működését, - létre kell hoznia a települési önkormányzatok szakmai munkáját segítő szakmai és szervezeti rendszert, biztosítva annak megfelelő működését, - elő kell segítenie a hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési program végrehajtásának beindulását, - közreműködnie kell a hosszabb távú megyei terület- és könyezetfejlesztési programok (pl. úthálózat fejlesztés, bányaterületek rekultivációja stb.) előkészítésében, megvalósításuk előkészítésében. Hosszútávú feladatok: - a vízbázisok és a távlati vízbázisok védelmének megvalósítása, - a szennyvízközművek folyamatos kiépítése, - az illegális hulladéklerakók és dögkutak felszámolása, - a közlekedési eredetű légszennyezés és zaj csökkentése, - környezeti nevelés, környezettudatos gondolkodás fejlesztése a lakosság körében, - a települési önkormányzatok környezeti, környezet-egészségügyi vonzatú tevékenységének megalapozása és elősegítése. A fentiek mellett a koncepció az alábbi fő irányelveket fogalmazta meg: 1. A környezetterhelő kibocsátások csökkentése (települési hulladék, szennyvíz, légszennyezés, állati tetemek és hulladékok, vízminőség); 2. A területek védelme, a környezetminőség javítása (vízbázisvédelem, természetvédelmi területek).


28


2.1.7. Fejér megyei kistérségek összehangolt környezetvédelmi programja A 2002-2004-ben kidolgozott program bicskei kistérségre vonatkozó, Csabdi községet is érintő ajánlásai, megvalósítani javasolt célfeladatai a következők: - Légszennyezettség terén: • a települések fejlesztése és rendezése során a légszennyezés csökkentésében szerepet játszó környezeti tényezők - ki- és átszellőzési lehetőségek, települési zöldterületek és fasorok, településvédelmi rendeltetésű erdők, erdősávok - szigorú megőrzésére, valamint kialakítására kell törekedni, • pontforrások engedélyezési eljárásánál a védőtávolság és fásítás szigorú betartatása, • a szervestrágya és hígtrágya kezelése a 49/2001. Korm. rendeletnek megfelelően az ammónia kibocsátás csökkentése érdekében, • a környezetbarát közlekedés fejlesztése (kerékpárutak, kerékpártárolók építése) és népszerűsítése; • a gázvezeték hálózat kiépítettségének, rácsatlakozásoknak teljes körű biztosítására való törekvés, különösen a fűtési időszakokban jelentkező légszennyezettség mérséklése céljából; • emissziómentes alternatív energiahasznosító eszközök telepítésének, használatának elterjesztése (pl. napkollektorok); • mérsékelni kell a települési bűzszennyezést, szabályozni kell az avar-, szemét- stb. égetéseket, • a nem védett, ill. helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetésének engedélyezési kötelezettsége, • tarlóégetés engedélyezési kötelezettsége, • be kell tartani és tartatni a közterületeken és a magántulajdonú telkeken is a gyomok elterjedésének megakadályozására vonatkozó rendeleteket, meg kell szervezni az erősen allergén és tájidegen gyomnövények (parlagfű, kender) elleni környezetbarát védelmet a belterületeken és a külterületen, - vízvédelem terén: • a vízminőség folyamatos ellenőrzése, minőségének javítása, • egyedi szennyvíztisztító berendezések esetleges alkalmazása a település szerkezetének megfelelően, • a lakosság tájékoztatása a szennyvízelhelyezés lehetőségeiről, az illegális szennyvíz elhelyezés veszélyeiről, • az ásott kutak vízminőségének ellenőrzése az esetleges bakteriális fertőzés - coliform baktériumok, salmonellosis, staphilococcus-féleségek - miatt, • a csapadékcsatornákba a szennyvíz illegális bekötésének ellenőrzése, és a bekötések megszüntettetése, • a gazdálkodóktól permetezési napló vezetésének megkövetelése, • csapadékvíz elvezető árkok karbantartása és ellenőrzése, hogy hígtrágyalé, vagy egyéb kommunális szennyvíz ne kerüljön bekötésre, • környezetvédelmi beruházások ösztönzése; • a vízgyűjtőterületeken, vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül a környezetterheléssel vagy ennek kockázatával járó tevékenységek végzésének


29


korlátozása (környezetvédelmi rendeletben, településrendezési tervekben, építési engedélyek kiadásánál); • felszíni vizek (tavak, víztározók, holtágak, lápok, patakok és nagyobb vízhozamú vízfolyások) - mint természetes élőhelyek élővilágának védelme céljából - turisztikai (pl. sport-, horgász-, vadászturizmus) jellegű használatának megfelelő szabályozása; • a szennyezőanyagokkal terhelt felszíni vizek állapotának természetes illetve természetközeli összetételének elérésére való törekvés (szükséges a szennyezőforrások talajba, felszíni vízbe történő kibocsátásainak folyamatos csökkentése, az iszaprétegekben feldúsult, lassan bomló szennyezőanyagok folyamatos eltávolítása kotrással, iszapkezeléssel), • folyamatos tájékozódás és a lakosság tájékoztatása a felszíni, felszín alatti vízkészletek, ivóvíz minőségi, mennyiségi jellemzőinek alakulásáról, a vízszennyeződést megelőzését, csökkentését elősegítő feladatokról; • a település oktatási intézményeinek, civil szervezeteinek bevonása az önkormányzat egyes vízvédelmi célkitűzéseinek megvalósításába (pl. vízminőség védelmi mérésekben, szennyezőforrások felkutatásában (esetleg felszámolásában), vízi ökoszisztémák megismerésében, feltárásában való részvétel. - föld- és talajvédelem terén: • a talaj termőképességének megóvása, • biogazdálkodás bevezetése, • a szántóterületeken a megfelelő termesztéstechnológia kialakítása és a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Programba való bekapcsolódás, • zöld hulladék komposztálása és a kész komposzt talajba juttatása talajjavítás céljából, • kemikáliák mennyiségét csökkentő művelési módok elterjesztése, • a talaj termékenységét gátló tényezők kiküszöbölése (elsavanyosodás, szikesedés, erózió, elvizenyősödés), • a növényvédő szer és műtrágya környezetbe történő kijuttatásának csökkentése és a nehezen bomló, különösen veszélyes összetételű növényvédő szerek használatának mellőzése; • kerékpáros turizmus fejlesztésére program kidolgozása, • az iskolák szervezzék meg az Erdei Iskola programban való részvételt, • folyamatos tájékozódás és a lakosság tájékoztatása a település és tágabb környezete természeti értékeire, élővilágára vonatkozó adatokról, veszélyeztető tényezőkről; • a település oktatási intézményeinek, civil szervezeteinek bevonása az önkormányzat egyes természetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításába (természeti értékek, a helyi flóra és fauna, ritka és fajgazdag természeti élőhelyek, tájvédelmi területek feltárásában, megismerésében, védelmében való közreműködés); • természetvédelmi célú társadalmi akciók, kezdeményezések, kutatások támogatása; • a települések bel- és külterületén a természeti területek védetté nyilvánításának kezdeményezése, helyi védelem esetén a védelem biztosítása; • Önkormányzati Természetvédelmi Őrszolgálat felállítása,


30


- hulladékgazdálkodás terén: • a hulladék szerves anyag tartalmának komposztálásával csökkenteni kell a hulladék mennyiségét, • családi házas övezetben komposztáláshoz tároló edények kiajánlása, • pályázati úton komposztáló edények beszerzése, • a hulladék mennyiségének minimalizálása a településeken, • növelni kell az újrahasznosított hulladékok arányát, a szelektív hulladékgyűjtésbe további hulladékfajtákat kell bevonni, • települési komposztáló telep létrehozása, • a települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentése érdekében meg kell szervezni a rendszeres lakossági veszélyes hulladékgyűjtést, • az önkormányzat által kiadott telepengedélynél a termelési hulladékok nyomon követése, • a település oktatási intézményeinek, civil szervezeteinek bevonása a település egyes hulladékgazdálkodási célkitűzéseinek megvalósításába (illegális lerakóhelyek feltérképezése, szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, propagálása). - zaj- és rezgésvédelem terén: • zajvédelmi rendelet elkészítése és elfogadása, - környezetbiztonság terén: • a lakosság folyamatos tájékoztatása a települést érintő veszélyforrások köréről, jellemzőiről, a veszélyes üzemek havária terveinek a lakosságot is érintő rendelkezéseiről (védőeszközök, menekülési módok, útvonalak stb.), - energiaellátás terén: Feladat a közintézmények energiafelhasználásának racionalizálása: • közintézményekben megújuló energia hasznosítása, • épületek utólagos hőszigetelése. - környezeti nevelés, tudatformálás, társadalmi részvétel terén: • környezetbarát iroda kialakítása a közintézményeknél, szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, bevezetése, papír felhasználás csökkentése, energiatakarékos izzók használata stb. • civil szervezetek támogatása és bevonása a környezettudat és szemlélet alakításába a településeken, • a lakosság folyamatos tájékoztatása a településük, kistérségük környezeti állapotáról, természeti- és épített környezeti értékeiről, a környezetvédelmi célkitűzésekről, megvalósításuk módjairól, feltételeiről, teljesítéséről és a megvalósításhoz szükséges társadalmi részvétel lehetőségeiről; • szakemberek meghívása falunapokra, új korszerű technológiák ismertetése, kerekasztal beszélgetéseken, • Erdei iskola programban való részvétel, • az óvodai nevelés, iskolai oktatás során a környezetvédelmi oktatás, a környezettudatos életmódra való felkészítés folyamatos biztosítása (szakképzett oktatók, szakemberek segítségével, a környezet védelmét és a természet megismerését


31


•

•

elősegítő oktatási és kutatási eszközök biztosításával, szakkörök, szabadtéri környezetés természetvédelmi kutató-, mentesítő- és egyéb akcióprogramok szervezésével); A környezet állapotát érintő tevékenységek, beruházások engedélyezését megelőzően, illetve a működésük során is a lakosság és a társadalmi szervezetek megfelelő módon és időben történő tájékoztatása, véleményük, javaslataik figyelembe vétele a környezet állapotát érintő döntésekben, engedélyezéseknél, ez által megfelelő és folyamatos együttműködés fenntartása a környezetvédelmi ismeretekkel rendelkező civil szférával; A lakosság felkészítése előadásokkal, írott és elektronikus sajtón keresztül, hogy megalapozottan tudjanak véleményt nyilvánítani egy-egy beruházás engedélyezése előtt vagy egyéb döntéshozatalnál.

2.1.8. Fejér megyei hulladékgazdálkodási terv A 2002-ben készült, majd 2004-ben, a regionális hulladékgazdálkodási terv elkészülte után felülvizsgált terv konkrét célkitűzései Fejér megye területére: • Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a következő alkotóknál: papír, műanyag, fém, üveg, biológiailag lebontható és veszélyes hulladékok. A hulladék visszaforgatható és újrahasznosítható elemei értékesítésre kerülnének. • A szükséges lerakó-kapacitás, illetve területfelhasználás csökkentése, melynek következményeképpen a lerakók által okozott környezeti terhelés is csökken. • A lerakókban elhelyezett települési szilárdhulladék szervesanyagtartalmának csökkentése, - a hulladékgazdálkodási törvény 56. §-nak (7)-ben megfogalmazottak szerinti %-ra –(a lerakókba kerülő hulladékok összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását mérni kell. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat 2004 júniusig 75%-ra, 2007. júliusig 50%-ra, 2014, júliusig 35%-ra kell csökkenteni)- a szerves hulladék, visszaforgatásával és hasznosításával, valamint keletkezésének csökkentésével a létrehozandó komposztáló telepeken. • A hulladék veszélyes komponenseinek külön gyűjtése, és részben másodnyersanyagként történő felhasználása, illetve ártalmatlanítása. • Másodnyersanyagok (pl. komposzt, papír, műanyag, üveg), valamint energiahordozó (szilárd tüzelőanyag) előállítása. • A települési folyékony hulladék kezelést a Hgt. 56. §-nak (2) bekezdése szerint kellene megtenni. A szippantott folyékony hulladék szállítást és elhelyezést szigorított helyi rendeletekkel kell szabályozni. • Az ellenőrzési tevékenység jogszabályban rögzítettek szerinti kialakítása, a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályokhoz történő igazítása. • PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyűjtés serkentése, a környezettudatosság növelése érdekében, hulladék képződés csökkentése. • Illegális hulladéklerakók megelőzése, felszámolása A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program (2005-ig, illetve 2008-ig):


32


a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási, szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt kell szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhető el. Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, minden, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehetőséget biztosító szoftver kialakítása. b) A hulladék hasznosítók felülvizsgálatát soron kívül el kell végezni. c) Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. d) A lakosság révén keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményeket elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell. Ezek kidolgozása a helyi hulladékgazdálkodási tervek feladata. Hulladék keletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A termelési területen keletkező csomagolási hulladékok csökkentése elsősorban a Hgt. alapelveként megjelenő gyártói felelősség elvének érvényesítése mellett szükséges, ami azonban nem a területi hulladékgazdálkodási tervezés feladata. 1.) A csomagolási hulladék képződésének megelőzése érdekében ösztönözni kell az újrahasználati rendszerek alkalmazását, és biztosítani kell a visszavitelt támogató betétdíjas forgalmazás hatékony szabályrendszerét. 2.) 2003-ban ki kell építeni a kötelezetteket és a teljesítést nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló állami intézményrendszert. 3.) Ki kell dolgozni, illetve honosítani kell a csomagolásokra, illetve azok minőségére, újratölthetőségére és hasznosíthatóságára vonatkozó CEN-szabványokat. 4.) Fejleszteni szükséges elsősorban a hulladékhasznosításra történő előkészítését megvalósító kapacitásokat, valamint a tényleges feldolgozó kapacitásokat, különös tekintettel a műanyag és üveghulladékra. Hulladék hasznosítás eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A lakosság körében keletkező csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre. A hasznosítás elősegítése céljából a csomagolási hulladékok kezelése területén az alábbi intézkedések szükségesek: 1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgyűjtési tevékenységének fokozása, 3. a csomagolási hulladék tüzelőanyagként történő, másodnyersanyagként való előkészítése, 4. komposztálással történő hasznosítása. 5. A csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítmények (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól-házig begyűjtés) kiépítése. A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft.

33


A tervezési területen belül lehetőleg minden településen gyűjtőszigeteket, illetve megfelelő gyűjtési körzetek kialakításával hulladékudvarokat kell kialakítani, a meglévő három válogatómű további modernizációja mellett válogatómű megvalósítása szükséges. A hulladékudvarok, illetve a gyűjtőszigetek által nyújtott gyűjtési lehetőségből nem részesülő területeken ún. háztól házig begyűjtést kell megszervezni az igényeknek megfelelő időközönként. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a jelenleg még nem szelektíven gyűjtött hulladékokra is (téglacsomagolás, fa, textil). A gazdasági ágazatokban keletkező csomagolási hulladékok begyűjtését a rendszer gazdahálózat és az újonnan alakuló közhasznú társaságok részvételével bővíteni kell. A program megoldási javaslatai a kommunális szennyvíztisztítás és a szennyvíziszap elhelyezésének problémájára: e) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a szennyvíziszapok összetételét. f) Fel kell mérni a komposztálási lehetőségeket és komposztált szennyvíziszap felhasználási igényeket. g) Regionális és helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenység, adatszolgáltatások felügyeletére, valamint koordinálására intézménykorszerűsítést kell tervezni a regionális, illetve a helyi környezetvédelmi hatósághoz rendelten. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések •

kommunális szennyvíziszapok kezelése, a kezelési technológiák a szennyvíz tisztítótelep elválaszthatatlan részét képezi úgy a beruházást, mint az üzemeltetést illetően. A telepen keletkező iszapok megfelelő elhelyezésének vagy hasznosításának megoldása a telep tulajdonosának (önkormányzat, állam) és az üzemeltetést végző vállalkozónak közös vagy megosztott gondja, feladata.

2.1.9. Fejér megye Turisztikai Koncepciója A 2004-ben készült koncepció szerint a turizmus egyik létalapja a megyében a viszonylag ép természeti környezet, ezért a turizmus fejlesztésénél az ökológiai célok tiszteletben tartása, a természeti környezet teherbíróképességének meghatározása és folyamatos ellenőrzése prioritást érdemel. A koncepció a megye turisztikai célkitűzéseinek rendszerét az alábbiak szerint vázolta fel (in: Fejér megye turisztikai koncepciója, LT Consorg Kft, 2004):


34


Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS FEJÉR MEGYE VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE

r

é

s

z

c

é

l

o

k

TERMÉSZET 1. Romlatlan természeti környezet

TÁRSADALOM 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára

GAZDASÁG 1. Egyéni-, vállalatiés közjövedelmek létrehozása

2. A természeti értékek folyamatos védelme, övezetek kialakítása

2. A fiatalok megtartása a térségben

2. Forrás a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokra

3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre

3. A települések közösségi életének felélénkítése

3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (pl. termékek helyi értékesítése)

4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől

4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése

4. Kis- és középvállalkozások felélénkülése

5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások)

5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése

6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése

6. Korszerű oktatási és szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség

6. A térségi és interregionális együttműködés ösztönzése

TURIZMUS 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom

5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányza-tok körében

2.1.10. A Bicskei kistérség agrársturktúra és vidékfejlesztési programja (Stratégia) I. Prioritás: Ökológiai és ökonómiai egyensúly megteremtése „A” alprogram: A gazdasági fejlődés környezeti feltételeinek megteremtése „B” alprogram: Természetkímélő mező-, erdőgazdálkodás és a feldolgozás fejlesztése.


35


II. prioritás: Vidéki jövedelemszerzés fejlesztése „C” alprogram: A turizmus és az alternatív jövedelemszerzés fejlesztése III. Prioritás: Népesség megtartása, szolgáltatások fejlesztése „D” alprogram: Identitás erősítése, a szellemi élet fejlesztése, kulturális hagyományok védelme „E” alprogram: Települési és térségi szolgáltatások, intézmények fejlesztése

2.1.11. A Vértesaljai Területfejlesztési Társulás turisztikai koncepciója és középtávú turisztikai programja A KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE Fő cél: A TÉRSÉG VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE ÉS FENNTARTHATÓ TURIZMUSÁNAK KIALAKÍTÁSA TUDATOS FEJLESZTÉSSEL r

é

s

z

c

é

l

TERMÉSZETI 1. Romlatlan természeti környezet

TÁRSADALMI 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára

GAZDASÁGI 1. Egyén-, vállalatiés közjövedelmek létrehozása

2. A természeti értékek folyamatos védelme, övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre 4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől

2. A fiatalok megtartása a térségben

2. Forrás a környezet védelemmel kapcsolatos feladatokra

3. A települések közösségi életének felélénkítése

3. Multiplikátor hatás érvényesítése a többi szektorra (pl. termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkítése

6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése

4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. Az urbanizációs folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű oktatási és szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség kialakítása

5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése

6. A térségi és az interregionális együttműködés ösztönzése

o

k: TURISZTIKAI 1. Magas színvonalú szolgáltatások, jól működő turisztikai szektor kiépítése (megelégedett turisták) 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások szervezése 3. Új kép: sajátos és változatos programok szervezése szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom szervezése 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus kialakítása 6. A jó turisztikai szemlélet kialakítása a lakosság és az önkormányzatok körében


36


A koncepcióban meghatározott, Csabdi községet is érintő fejlesztési elképzelés: Kerékpárút kiépítése a községen belül, kapcsolódva a térségi kerékpárutakhoz.

2.1.12.Csabdi község településfejlesztési koncepciója A településfejlesztési koncepció (2005) a 2007-2013 közötti időszakra az alábbi fejlesztéseket irányozza elő: - Csabdi Község Településrendezési és Településszerkezeti tervének felülvizsgálata, - csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítése, - önkormányzati belterületi utak felújítása, - járdák építése, a meglévők felújítása, kerékpárút építése, - közintézmények felújítása, hőszigetelése, az iskolában a faház kiváltása, - közintézmények fűtés korszerűsítése, óvoda és polgármesteri hivatal világítás korszerűsítése, - a kultúrház bővítése, felújítása, - önkormányzati bérlakás építése, - községi játszótér kialakítása, - vízfolyások meder rendezése, kotrás, - Szabadság u. – Ady E. u. ivóvízhálózat körvezeték kiépítése, - önkormányzati tulajdonban lévő kisakácosnál közmű hálózat áthelyezése, - a sportcentrum bővítése.

2.1.13. Környezetvédelmi vonatkozású helyi rendeletek 3/2003 (III.27.) rendelet A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról, a települési folyékony hulladék kezeléséről, valamint a települési környezet fenntartásáról 4/2003 (III.29.) rendelet A közterületek használatáról (Mód.: 9/2004 (IV.29.) sz. rendelet) A rendelet rögzíti a közterületek felhasználásának, igénybevételének alapvető szabályait, a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját, illetve külön figyelmet szentel az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásának. 9/2003 (VIII.15.) rendelet A parlagfű irtásról A rendelet célja a parlagfű által okozott allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a község közigazgatási területén elszaporodott parlagfű irtása. A rendelet értelmében a község területén az ingatlantulajdonosok, -bérlők és -kezelők kötelesek az ingatlanjukat a virágzó parlagfűtől mentesen tartani, ennek érdekében a növény virágzása előtt a lehetséges eszközökkel, az időjárástól függő gyakorisággal meg kell akadályozni a gyom virágzását. A parlagfű felismeréséhez és sikeres irtásához szükséges tudnivalókról az önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A rendeletben foglaltak be nem tartása esetén a szabálysértő 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.


37


13/2004 (VII.29.) rendelet A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról A rendelet hatálya kiterjed Csabdi község közigazgatási területére, talajterhelési díj vonatkozásában azon belterületre, amelyen a szennyvízhálózat, közcsatorna kiépítésre került. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt terheli, aki ingatlanával a közcsatornára nem csatlakozik. A rendelet meghatározza a talajterhelési díj összegét (120 Ft/m3), amelyet progresszív módon, először 2004-ben kellett megfizetni (2004-ben és 2005-ben a díj 20%-át, 2006-ban 50%-át, 2007-ben 75%-át, 2008-ban 90%-át, és 2009. évtől 100%-át). A fizetendő díj alapja csökken azzal a számlával igazolt mennyiséggel, amelyet a szennyvízkibocsátó a szennyvízaknából az arra jogosult által megbízott vállalkozóval szállíttat el. A rendelet II. fejezete a települési környezetvédelmi alapról rendelkezik, amelynek bevételei: az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság, a területi környezetvédelmi hatóság által a község területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 30%-a, a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön tv.-ben meghatározott része, az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege és egyéb bevételek. Az alap összegét környezetvédelmi célokra kell felhasználni, kiemelt figyelemmel a felszíni talajvíz (?) elvezetésére. 15/2004 (IX.24.) rendelet Csabdi község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Az OTÉK-alapú rendelet rögzíti a település teljes területére vonatkozó építési engedélyezési eljárás rendjét, meghatározza az egyes területfelhasználási egységekre érvényes beépítési és használati szabályokat, valamint a rendeletben foglaltak megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények körét. A kerékpáros közlekedés számára külön kerékpárút kiépítését tartja szükségesnek az alábbi útvonalakon: - 1117. sz. Bicske-Csabdi-Vasztély-Gyermely összekötő út, - Csabdi-Tarján összekötő út, - Csabdi-Nagyegyháza összekötő út. A jogszabály rögzít egyes, a községben betartandó környezet- és természetvédelmi szabályokat is. A felszín alatti vízbázisok és a felszíni vizek védelme érdekében a legfontosabb intézkedése, hogy a település teljes területén megtiltja a szikkasztásos szennyvíztárolást, a szennyvíz és a trágyalé árokba, patakba, vízmosásba vagy kútba engedését. Zárt csapadékvíz elvezető árokrendszer kiépítését irányozza elő útépítéssel vagy útfelújítással egyidejűleg a lakóterület egyes részein. A művi értékvédelmi intézkedéseket részletesen a Helyi értékvédelmi rendeletben szabályozták. A régészeti lelőhelyek védelme érdekében minden ilyen területet érintő, 30 cmnél mélyebb talajbolygatással járó munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes engedélye szükséges. Természeti értékvédelem címszó alatt a rendelet rögzíti, hogy a Szent László-patak és a Vasztélyi-patak mentén kialakult erdősávokat, mint ökológiai folyosót, meg kell védeni, sőt, a 15§-ban ezek továbbfejlesztéséről is ír. Az alábbi vizes területeket természetes állapotukban fenn kell tartani: - Kígyós ér és mocsár, - Újkúti ér - Bitangvölgyi ér, - Sötétvölgyi ér és mocsár, - Kútvölgyi ér és mocsár,


38


- Télizöldes ér. A külterületek használata és fejlesztése során csak természetkímélő gazdálkodási módok engedhetők meg, amelyek biztosítják a táj jellegének, természeti értékeinek megóvását. A település területén élő fát kivágni - a gyümölcsfák kivételével - csak fakivágási engedély alapján szabad, és a kivágott egyedet pótolni kell. A Szerkezeti tervben jelölt 14 db kilátásvédelemre jelölt magaslati pontok védelme érdekében e helyekre csak a kilátás célját szolgáló vagy különleges létesítmények kerülhetnek. Általános környezetvédelmi intézkedése a rendeletnek, hogy a település környezeti állapotának figyelemmel kísérése érdekében évente be kell szerezni a községre vonatkozó környezetterhelési adatokat, és ezek alapján kell megtenni a szükséges intézkedéseket. A földvédelem érdekében a község területén környezetkímélő, talajvédő gazdálkodást kell folytatni. Új bányaterület a településen nem nyitható. Vízvédelem terén fontosabb előírások: A Szent László-patak vízminőség védelme érdekében a felszíni vizek elvezetéséről, megfelelő tisztításáról és az elvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. El kell készíteni a település vízelvezetési tervét. A levegőtisztaság védelme érdekében levegőtisztaság védelmi határértékek túllépését okozó tevékenység a község területén nem telepíthető, ilyen tevékenység nem folytatható. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében véderdősávok létesítését mondja ki a rendelet. Hulladékgazdálkodás terén a jogszabály egyik fontos intézkedése, hogy a település területén megtiltja veszélyes hulladék lerakását, kezelését és átmeneti tárolását (ez ellentmond a KÖDU KÖTEVIFE veszélyes hulladékokról szolgáltatott adatainak, l. a Hulladékgazdálkodás c. fejezetet – a szerk.). Kimondja, hogy a felhagyott vagy engedély nélküli hulladéklerakókat rekultiválni kell. 2/2005 (II.10.) rendelet: Csabdi község hulladékgazdálkodási terve Az Önkormányzat rendeletben rögzítette a hulladékgazdálkodási feladatokat, abból a célból, hogy a település területén keletkező települési szilárd és folyékony hulladékok káros hatásaitól védje az épített és természeti környezetet, és biztosítsa a település tisztaságát. A terv prioritásként határozza meg az egészségkárosító hatások megszüntetését, a vízbázisok védelmét, valamint a természeti értékek megtartását. A cselekvési programban 2006. évre 1 db szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítását tervezték, üveg, műanyag és papír frakciókra. Emellett ismeretterjesztő anyagok készítését, tájékoztató lakossági fórumok és akcióprogramok szervezését tervezik.


39


2.2. A TERÜLET BEMUTATÁSA 2.2.1. A település elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatok Csabdi Fejér megye északi részén, a Keleti-Gerecse kistáj déli peremén, Székesfehérvártól, a megyeszékhelytől, közúton 49 kilométerre, Budapesttől 40kilométerre fekszik:

2. ábra: Fejér megye közlekedési hálózata

Zsáktelepülés jellege ellenére közlekedési kapcsolatai mind a megyeszékhely, mind a főváros felé kiválóak. Budapest felől az M1-es autópályát a bicskei lehajtónál kell elhagyni, onnan pedig az 1. sz. főúton Budapest felé kell visszafordulni, majd a bicskei körforgalomnál a 11117 j. úton balra, Csabdi felé fordulva érhető el a település. Székesfehérvár felől Csabdi a 8123. és az ahhoz kapcsolódó 8126. jelű utakon Felcsútig, majd onnan a 811-es és az 1-es úton érhető el a legegyszerűbben. A település vasúti megállóhellyel nem rendelkezik.

3. ábra: Csabdi közlekedési kapcsolatai


40


2.2.2. A település múltja, története1 A község első okleveles említése 1274-ből származik, akkor még Chapol néven ismerték. Az oklevél szerint Chapoli Johahinus feleségének, Botond comes nővérének hitbére és nászajándéka fejében Chapolban bírt földjéből 25 márkát érő részt a nejének ajándékozott. Ezt a földet a felesége Botond comes fiainak adományozta tovább. Egy 1344-ben kelt oklevél bizonyítja Csabdinak Bicskével való összefüggését. Bicskét és Csabdit ugyanazon Botond család leszármazottai birtokolták. 1426-ban már a tatai vár tartozéka, majd, mint Vitány - vár kiegészítő részét említik. 1662-ben I. Lipót okleveléből az tűnik ki, hogy a település elzálogosítás okán elszakadt Bicskétől. A török időkben teljesen elpusztult, csak 1724-ben kezdték romjaiból felépíteni. 1739-40-ben pestisjárvány sújtotta a község lassan gyarapodó lakosságát. A község részét képezi Vasztélypuszta, amelynek eredetileg Básztély volt a neve, és tulajdonosa a Básztéj (?) család volt. Az Árpád-kori oklevelek Boztyh-nak, Boztech-nek, Bochtuch-nak írták. 1240-ből ismerjük először a Boztyh falubeli Renold-ot, a történetileg kimutatható családi őst. Származása ismeretlen, ismeretlen a község nevének eredete is. Egyes feltételezések szerint a Boztyh-Boztech-Boctuch név összefüggésben van Renold származásával, tevékenységével. Ezek szerint Renold francia származású volt, és lakótornyáról (franciául Bastille) nevezhették el a települést, mivel ő valószínűleg hajlékot építtetett magának, s mivel jobbágyai még a Renold nevet sem igen tudták, annál inkább megjegyezhették a Bastille-Básztij-Básztély nevet, az épülő toronyerőd francia nevét. Innen nyerhette később a falu is nevét, majd a faluról maga a család a családi nevét. Feltételezések szerint Básztij, a mai ún. toronyház a 220 méter magas várdomb oldalában épült. Ma füves, bokros a környéke, a még megmaradt alapfalat a föld teljesen befedte. Méretei: hossza 11 méter, szélessége 7 méter. Az alap vastagsága 75 cm. Hogy a toronyháznak hány szintje volt, már nem állapítható meg, de az igen, hogy a környék vízhordta köveiből (mészkő, homokkő stb.) épült. A mai Vasztélyt 1271. augusztus 20-án a lovászok comese, szolgagyõri ispán II. Istvántól kapta jutalmul. Az 1450-es évektől a leányági Rozgonyi család a birtokos. A Vasztéllyal kapcsolatosan említett nevek hosszabb időn át más vidékeken lévő birtokügyekkel kapcsolatosan is említtetnek. Csabdi és Vasztély katolikus hívei 1723 után a bicskei plébániához tartoztak. Abban az időben elég élesen választotta el Csabdit és Vasztélyt egymástól az, hogy Csabdi lakossága és birtokossága protestáns, a vasztélyiak pedig katolikusok voltak. A Dobogó-hegy oldalában ma is áll annak a középkori bazilikának egyik düledező tornya, amely nagyon hasonlít a zsámbéki bazilikára:

1

Forrás: Jakab István László: Bicske története, Bicske, 1969 és Csabdi község honlapja


41


5. fotó: Csabdi középkori templomromja

1945-ig Berk Mórnénak, Domokos Gézának, gr. Pálffy Daun Máriának, Pongrácz Jánosnénak, Czirovatka Károlynak és Válkay Bertalannak voltak nagyobb birtokai a községben. A falu területe később az „Összetartás” Tsz kezelésébe került. A szövetkezet a szántóföldi növénytermesztés mellett sertés- és tyúktartással foglalkozott. A település 1990-ben vált külön Bicskétől.


42


2.2.3. A település statisztikai adatainak összesítése (2003. évi KSH adatok) Megnevezés

2003

Kistérség (2003)

Megye

Terület (km2)

16,87

619

4359

Lakónépesség az év végén (fő)

1174

37244

428579

Élveszületés / halálozás

20/15

10,5/12,8

3933/5127

5

1,92

-1194

Természetes szaporodás / fogyás (fő)

3

Belföldi vándorlási különbözet

6

8

Lakásállomány az év végén (db)

406

13004

163000

610

Épített lakás / megszűnt lakás

5/2

116/12,14

1097/164

456

Villamos energiát fogyasztó háztartás (db) Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (kWh)

1560 (MWh) 211

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás (db) 3

441 millió 68,4

Háztartásoknak értékesített vezetékes gáz (1000 m )

475

211049

Közüzemi vízvezeték hálózat (km)

5,8

2901

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db)

386

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat (km)

9,3

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (db)

291

97,1%

155776 1526

60,9%

94304

3

Közterületi kifolyó (db) 3

Lakosságnak szolgáltatott víz (1000 m )

46

Rendszeres szociális segélyben részesült

1

Háziorvos és házi gyermekorvos

-

Óvoda (férőhely/óvodás/pedagógus)

50/38/4

Általános iskola (terem/tanuló/pedagógus)

8/113/11

1214 34,7 2400 1693 90

5

6

265 14962/13847/1339 1889/40517/3694

8 (5)

423 (127)

5912 (1331)

Gyógyszertár (Fiókgyógyszertár)

-

8

79

Vendéglátóhely

5

131

Kiskereskedelmi üzlet (élelmiszerüzlet)

Személygépkocsi Vállalkozás (kft./szöv./bt./egyéni)

301 74 (9/-/17/46)

Vasútállomás

-

Postahivatal

-

Benzinkút

-

Piac

-

261

7

11192 116860

32644 (5271/206/7142/ n.a/n.a/n.a/1483 20025)

2

változás a 2001. év végéhez képest, % 1000 lakosra 4 100 lakásra 5 egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 6 100 óvoda férőhelyre jutó beírt gyermek 7 1000 lakosra 3


43


További információk, egyéb infrastrukturális jellemzők: Az önkormányzat tulajdonában álló közintézmények: Községháza A Szabadság u. 44. szám alatt áll a polgármesteri hivatal épülete.

6. fotó: A Polgármesteri Hivatal

Általános Művelődési Központ, amelyen belül napköziotthonos óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár működik. Az intézmény-együttes a község központjában áll:

7. fotó: Általános iskola


44


Orvosi rendelő: A faluházban működik. A háziorvosi ellátást hetente három napon, a házi gyermekorvosi ellátást hetente két napon biztosítják a Bicskéről kijáró orvosok. A szakorvosi ellátást Bicskén vehetik igénybe a település lakói. A legközelebbi gyógyszertár szintén Bicskén található. A legközelebbi kórházak Budapesten, Tatabányán és Csákváron működnek. Foglalkoztatottság A munkaképes korú lakosság nagyobb része Bicskére, Budapestre és a megyeszékhelyre, illetve Tatabányára ingázik.

2.2.4.

Térségi kapcsolatok

A település a Bicskei kistérség része. A kistérség települései: Bicske, Mány, Csabdi, Etyek, Óbarok, Újbarok, Szár, Gánt, Csákvár, Bodmér, Vértesboglár, Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál és Vértesacsa. A kistérség központja Bicske város, a másik két meghatározó település Csákvár nagyközség, illetve a déli részen Vál.

4. ábra: Fejér megye kistérségei

Bicskét az 1-es számú fő közlekedési út szeli keresztül, emellett a város határában halad az M1-es autópálya. A település a Budapest-Győr vasútvonal mellett fekszik. Az M0-ás út viszonylagos közelsége (kb. 25 km) az ország keleti felével való összeköttetést biztosítja.


45


A kistérség állandó lakóinak száma 2001-ben 36.702 fő, népsűrűsége 59 fő/km2 volt, ami kevéssel haladta meg az országos átlag felét. A kistérség állandó népessége öt év alatt több mint 1.100 fővel csökkent, annak ellenére, hogy 1996 eleje és 2001 vége között a beköltözők száma jelentősen meghaladta az elvándorlókét. Az 1.138 fős vándorlási nyereség az 1995. évi állandó népesség 3%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján 30,1. Ezzel az értékkel Fejér megyében a 2., a kistérségek között pedig a 22. helyen végzett. Az öregedési index értéke 1,11, ami a 2000. évhez képest minimálisan romlott, de az 1,34-os országos átlagnál kedvezőbb. A mutató alapján a kistérség az országos rangsorban a 34., míg a megyeiben a 3. helyen áll.

2.2.5. Lakosság, demográfia A község lakóinak száma az elmúlt két évszázadban az alábbiak szerint alakult: 1856 1110

1869 983

1880 1100

1890 1194

1900 1139

1930 1227

1941 1182

1949 1141

1960 1035

A népességfogyás tendenciája a XX. század végére megfordult, 2001-ben 1164 főt számláltak a népességszámlálók, 2005. január 1-jén pedig már 1185 főt tartott nyilván az önkormányzat. Nemzetiségi kötődés A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a községben német és román nemzetiségű kisebbség él, akik azonban nem alkotnak nagyobb közösséget: Lakosságszám (2001) 1164

Nemzetiséghez tartozik összesen (fő) 4

Román

Német

1

3

Forrás: 2001. évi népszámlálási adatok (KSH)

Vallás A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Csabdin az alábbi felekezeti megoszlás jellemzi a lakosságot: Lakosságszám (2001) 1164

Egyházhoz, felekezethez tartozik összesen (fő) 1038

Ebből Katolikus

Református Evangélikus római görög katolikus katolikus

556

549

7

419

50

Forrás: 2001. évi népszámlálási adatok (KSH)

2.2.6.

Természetföldrajzi adottságok

2.2.6.1. Fekvés, domborzati viszonyok A település Fejér megye északi peremén, a 300 km2 kiterjedésű Keleti-Gerecse elnevezésű kistájon fekszik. Táji beosztás

Megnevezés


46


Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj

Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidék Gerecsevidék Keleti-Gerecse

A kistáj átlagos magassága 300-350 m a tszf. A harmadidőszakban létrejött széntelepes tengeri üledékeken, a negyedidőszak során medencedombság formálódott, amelynek legmagasabb pontja a Nagy-Gete (487 m). A kistájat teraszos eróziós völgyek tagolják. Az erősen tagolt medence-dombságok közé tartozik, átlagos völgysűrűsége 3,1-3,2 km/km2, az átlagos relatív relief 60-70 m/ km2. A sűrű völgyhálózat nagymértékű eróziós kitakarás következménye. A völgyek oldalán és a teraszokon édesvízi mészkőpadok jelzik az egykori erózióbázis helyzetét. A kistáj sasbérceit erdőtakaró borítja, a medence-dombságot a mezőgazdaság hasznosítja. A laza kőzetű domblejtőkön erős a felületi erózió, a völgytalpakon pedig a feliszapolódás. 2.2.6.2. Földtani viszonyok A kistáj elsősorban építési anyagokban bővelkedik (falazó dolomit, agyag, mészkő, homok, kavics, dolomitmurva), de a differenciált medencealjzat középső eocén és alsó oligocén széntelepeket tartalmaz. (A mányi bányában is szenet bányásztak.) Csabdi területén az 1920-as, ’30-as években több kutatófúrást is végeztek, pl. 1923-ban, ’25ben és ’26-ban a Salgótarjáni Szénbánya Rt., majd a Budapest Vidéki Kőszénbánya is érdeklődött a terület szénvagyona iránt. 2.2.6.3. Talajtani áttekintés A kistáj 87%-át löszös üledéken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek borítják. Termékenységi besorolásuk az V. talajminőségi kategória. A szántók a legkiterjedtebbek, de erdők, rétek és szőlők is előfordulnak rajtuk. Erodálódásuk eredményeként helyenként földes kopárok képződtek. A kistáj déli szegélyén jelentéktelen kiterjedésben (~1%) mészlepedékes csernozjom talajok is megjelennek. A község területére jellemző főbb talajtípusokat az alábbi térképek mutatják:


47


5. ábra: Csabdi és környéke főbb talajtípusai

6. ábra: Csabdi és környéke talajainak fizikai félesége


48


2.2.6.4. Éghajlat A terület alapvetően mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú vidék. A napsütéses órák száma 1970-1980 körül alakul évente, amiből a nyári évszakban 770 órát süt a nap, télen hozzávetőleg 190 órát. A fagymentes időszak 182 nap, április 15. és október 18. közé esik. Az ariditási index értéke 1,08 – 1,15, ami jól mutatja a terület szárazságát. A főbb éghajlati jellemzők: Napfénytartam 1950 790 195 Nincs (a legközelebbi állomás Csákvár)

átlagos évi [h/év] nyári időszak [h] téli időszak [h] mérőállomás

Hőmérsékleti jellemzők o

átlagos évi ( C) legmagasabb évi (oC) legalacsonyabb évi (oC) átlagos havi (oC) január február március április május június mérőhelyek

10 33,5 16 -1,7 0,3 5,2 10,1 15,3 18,9

július 21,1 augusztus 20,2 szeptember 15,9 október 10,3 november 4,4 december 0,3 Nincs (legközelebbi állomás: Alcsút)

Csapadék adatok átlagos évi legnagyobb évi átlagos havi)

január február március április május június hótakarós napok száma hótakaró átlagos vastagsága mérőhelyek

622 mm 794 mm (Szár, 1966) 39 mm július 64 mm 47 mm augusztus 50 mm 35 mm szeptember 40 mm 46 mm október 47 mm 55 mm november 75 mm 69 mm december 55 mm átlag 33 6 cm Nincs (legközelebbi állomások: Szár, Csákvár)

Széljellemzők iránya átlagos sebessége (m/s) mérőhely

keleti, nyugati 3 a legközelebbi állomás: Csákvár


49


Párolgási jellemzők a térségben 500-525 mm/év

potenciális

a legközelebbi állomás: Csákvár

mérőhely

A táblázatokban szereplő adatok forrása: Magyarország kistájainak katasztere, Magyarország agrotopográfiai térképe

2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2.3.1. Területhasználati megoszlás Csabdi közigazgatási területe 1686,7961 hektár, ebből 1491,3993 hektár külterület, 174,2160 hektár belterület, 21,1818 ha zártkert. A település áttekintő környezeti térképét a mellékletben közöljük. A fontosabb területhasználatok arányát mutatja az alábbi táblázat: Települési alapvető adatok Lakosságszám Háztartások száma

1185 420

1686,7961 ha 174,2160 ha 1491,3993 ha 21,1818 ha

Összterület Belterület Külterület Zártkert

Forrás: Önkormányzati adatlap és TAKARNET Földhivatali Információs Rendszer, 2005


50


7. ábra: Csabdi és környéke felszínborítása

A területhasználatra vonatkozó részletesebb adatok az alábbi táblázatban láthatók: Terület Összterülethez viszonyított Külterületi területhasználat arány (%) (ha) Szántó Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Kert Művelés alól kivett terület Összesen:

824,6103 3,5821 2,3608 428,9296 145,4499 10,6678 9,3033 261,8923

48,89 0,21 0,14 25,43 8,62 0,63

1686,7961

100

0,55 15,53

Forrás: TAKARNET Földhivatali Információs Rendszer, 2005

Csabdi területhasználati megoszlására a szántó- és a gyepterületek dominanciája (összesen a település területének majd’ 75%-a), valamint a kivett területek nagyobb aránya a jellemző.

2.3.2. Úthálózat Csabdi közigazgatási területére eső teljes úthálózat hossza kb. 16 km. A közútkezelő Kht. ebből kb. 7 km szilárd burkolatú utat kezel a településen (Bicske-Csabdi 11117 j. összekötő út községre eső része).


51


A település területén található közúthálózat megoszlása: Tulajdonos kezelő

/

Szilárd burkolatú km

Összes úthossz Önkormányzati kezelésben Közútkezelő Kht. kezelésében Tsz, egyéb (pl.: magán) kezelésben Belterületen

16

-

4,757

-

7

-

-

-

4,334

-

Megjegyzés: Milyen a burkolat állapota belterületen? - külterületen? Van-e kerékpárút a településen? Biztonságos-e a gyalogosközlekedés? Van-e tömegközlekedés? Mekkora az átmenő forgalom?

Burkolatlan

jó / elfogadható / rossz jó / elfogadható / rossz nincs / van……...…….. km igen / részben / nem (több utcában hiányzik a járda) nincs / van: helyi – helyközi (13 buszjárat) jelentős / átlagos / nem jellemző (a külterületi lovardák miatt) jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző van / nincs van / nincs jelentős / átlagos / nem jellemző jelentős / átlagos / nem jellemző

Mekkora a teherforgalom? Mekkora az éjszakai forgalom? Van-e mezőgazdasági forgalom? Van-e ipari forgalom? Mekkora a forgalmi zajterhelés? Milyen a forgalmi levegőszennyezettség? Van-e külön elkerülő út? (hossza) Van-e tervezett elkerülő út? Milyen a vasúti személyforgalom? Milyen a vasúti teherforgalom? Milyen a vasúti forgalomból eredő jelentős / átlagos / nem jellemző zajterhelés? Vasztély-pusztára napi 3 busz jár. Budapest és Tatabánya felé nagyon jó a közlekedés (Bicskéről vonattal is). Székesfehérvár felé nagyon hosszú a várakozási idő. Forrás: Önkormányzati adatlap

Az utak minősége belterületen közepes, külterületen helyenként nagyon jó. A Vasztély-pusztára kivezető út újonnan aszfaltozott, jó minőségű út, de a vasztélyi főutca nagyon kátyús, járda pedig nincs (l. a fotót).


52


8. fotó: Vasztélyi út

A busz tömegközlekedés helyközi, a járatsűrűség megfelelő: Bicskére napi 13, Tatabányára és Budapestre, valamint Székesfehérvárra és a közbeeső településekre egész nap több mint 12 alkalommal, bicskei átszállással, utazhatnak a község lakói. A megyei területrendezési tervben Csabdi kapcsolathiányos településként szerepel. Mind a megyei területfejlesztési koncepció, mind a megyei rendezési terv új összekötő út megépítését javasolja Csabdiról Vasztélypuszta érintésével Tarján és Gyermely felé. Tarján

Gyermely

8. ábra: Csabdit érintő tervezett összekötő utak Forrás: Fejér megye területrendezési terve, VÁTI Kht., 2001


53


2.4. VÍZGAZDÁLKODÁS 2.4.1. Vízrajz, felszíni vízhasználat 2.4.1.1. Felszíni vizek, árvízvédelem A település felszíni vizekben nem kifejezetten gazdag. A közigazgatási határokon belül az alábbi vízfelületek találhatók: Közigazgatási határon belüli tavak, vízfolyások Név

Típus

Állapota, használata

1.

Szent László vízfolyás

patak

sekély, növényzettel sűrűn benőtt

2.

Vasztélypusztai árok

patak

időszakosan kiszárad, sekély, növényzettel sűrűn benőtt

Tulajdonos, kezelő Tulajdonos: Magyar Állam Kezelő: KÖDU KÖVIZIG Tulajdonos: Magyar Állam Kezelő: Vértesaljai Vízitársulat, Mór

Megjegyzések: Forrás: KÖDU KÖVIZIG

9. fotó: A Szent László-vízfolyás részlete a belterület déli részén

A legjelentősebb állandó vízfolyás a Szent László-vízfolyás. A patak medre a települést érintő szakaszon részben természetes kialakítású, részben burkolt.


54


Vízjárási és vízminőségi adatok nem állnak rendelkezésre. Szent László - vízfolyás Hossz Vízgyűjtő terület Illetékes vízügyi igazgatóság Vízszállító képesség Kezelő

Műtárgyak

Mederállapotok Partbiztosítások Elöntések Elöntött és veszélyeztetett terület Helyi/települési vízkárok

7,79 km Csabdi közigazgatási területén n.a. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

NQ 10% = 46+150-49+615 kmsz között: 13,1 49+615-53+940 kmsz között: 11,8 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Fejér megyei szakaszmérnöksége

46+150 kmsz: 12,0 m ny. acéltartós gyaloghíd 46+388 kmsz: 0,55 m-es felhagyott vízmérő bukó 46+770 kmsz: 7,0 m ny. közúti vb. híd 46+798 kmsz: 7,0 m ny. vb. gyalogátjáró 47+586 kmsz: 7,0 m ny. fa gyaloghíd 48+000 kmsz: 8,0 m ny. dűlőúti vb. híd 48+600 kmsz: 7,5 m nyílású 49+615 kmsz 3,5 m ny. dűlőúti vb híd 50+380 kmsz bp: Ø 1,2 m-es csőáteresz 50+794 kmsz: 5,0 m ny. vb híd 52+369 kmsz 3,2 m-es dűlőúti vb híd a meder 7,14 km hosszú községi szakaszán burkolatlan, csak 15 m burkolt szakasza van rézsűhajlás: 1:2 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: KÖDU KÖVIZIG


55


Vasztélypusztai árok Hossz Vízgyűjtő terület Illetékes vízügyi igazgatóság Vízszállító képesség Kezelő

Műtárgyak

Mederállapotok Partbiztosítások Elöntések Elöntött és veszélyeztetett terület Helyi/települési vízkárok

1,7 km Csabdi közigazgatási területén 3,4 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

NQ 10% = 46+150-49+615 kmsz között: 13,1 49+615-53+940 kmsz között: 11,8 Vértesaljai Vízitársulat, Mór

0+005 kmsz: Ø 1,6 m-es ROCLA áteresz 0+205 kmsz: Ø 1,0 m-es csőáteresz 1+100 kmsz: 5,0 m ny.vb. híd 1+670 kmsz: Ø 1,0 m-es csőáteresz a meder a teljes községi szakaszán burkolatlan rézsűhajlás: 1:1,5 n.a. n.a. n.a. n.a.

2.4.1.2. Felszíni vízhasználat A község közigazgatási területén a felszíni vízhasználatra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. 2.4.1.3. Csapadékcsatorna-hálózat A csapadékvíz gyűjtése burkolat nélküli nyílt csatornahálózatban történik. A községi önkormányzat Bicskével, Bodmérral, Szárral, Újbarokkal, Vértesacsával és Vértesboglárral közösen 2005-ben adott be pályázatot a csapadékcsatorna-hálózat felújítására, és siker esetén Csabdi község 16,467 km kiépített csapadékelvezető árokrendszerrel rendelkezik majd. A csatornahálózat állapota közepes. Az esővizet a Szent László-vízfolyásba vezetik.


56


10. fotó: A főút melletti esővíz elvezető árok

2.4.2. Felszín alatti vizek, felszín alatti vízhasználat 2.4.2.1. Talaj- és rétegvizek A Keleti-Gerecse kistájnak jelentéktelen talajvízkincse van. A talajvíz csak a völgyekben alkot összefüggő szintet, ott 2-4 méter mélységben található, a lejtőkön 4-6 méteren van. Kémiai összetétele túlnyomórészt kalcium - magnézium - hidrogénkarbonátos jellegű, keménysége jellemzően 25nk° alatti, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van. Közepes jelentőségű a rétegvízkészlet, amelynek mennyisége 1 l/s.km2 körül van. A bányavíz-kiemelések miatt korábban a vízszint süllyedése tetemes volt, mára - a bányabezárásoknak köszönhetően - már javult a helyzet. Az artézi kutak száma kevés, mélységük többnyire igen nagy, de vízhozamuk mérsékelt. Rétegvízszint figyelő kutak Csabdin találhatók, törzsszámuk 765, 766 és 768. A kutakat 1979-ben létesítették. Az állomásokon 1980 és 2005 között regisztrált rétegvízállási adatokból készült grafikonokon látszik, hogy a rétegvízszint 1980 és 1990 között gyorsan csökkent, majd azt követően lassan, de folyamatosan emelkedett:


57


A Csabdi 765 sz. rétegvízkútban mért relatív vízszint (m)

Vízmélység (m)

2004.11.06

2002.11.06

2000.11.06

1998.11.06

1996.11.06

1994.11.06

1992.11.06

1990.11.06

1988.11.06

1986.11.06

1984.11.06

-20

1982.11.06

-10

1980.11.06

0

-30 Relatív vízszint (m)

-40 -50 -60 -70 -80 Mérés időpontja

9. ábra: A rétegvíz mennyiségének változása 1980-2005 között, a Csabdi 765 sz. rétegvíz-figyelő kút adatai alapján

A Csabdi 766 jelű rétegvíz kútban mért relatív vízszint (m)

2003.09.01

2001.09.01

1999.09.01

1997.09.01

1995.09.01

1993.09.01

1991.09.01

1989.09.01

1987.09.01

1985.09.01

1983.09.01

-20

1981.09.01

0

-40 Relatív vízszint (m)

-60 -80 -100 -120 Mérés időpontja

10. ábra: A rétegvíz mennyiségének változása 1980-2005 között, a Csabdi 766 sz. rétegvíz-figyelő kút adatai alapján Forrás: KÖDU KÖVIZIG, 2005


58


2.4.2.2. Ivóvízellátás A község ivóvízellátása a székesfehérvári székhelyű Fejérvíz Rt. által üzemeltetett, BicskeCsabdi vízmű K-21, K-22, K-23 (jelenleg nem üzemel) és K-24 jelű mélyfúrású kútjairól történik. A kiemelt víz típusa: karsztvíz, a víz fertőtlenítésre szorul. A 2004. évi települési vízigények: Települési vízigények 38 e m3/év 2 e m3/év

lakossági intézményi

Forrás: Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2005

További ivóvíz-ellátási adatok: Ivóvízellátás adatok A vízellátó rendszer üzemeltetője: Az ivóvízkutak

Fejérvíz Rt. helye

Kitermelt vízmennyiség (e m3/év) Átlagos és maximális kapacitás (m3/nap) Víztisztító berendezések, műtárgyak Bekötési arány Települési vízigények

K-22 sz. kút: 0217 hrsz-ú ingatlanon, K-21, K-23, K-24 sz. kutak a 0212 hrsz-ú ingatlanon 385 + (205 e m3/év átvett vízmennyiség az ÉDV Rt-től) 1000 (1500)

fertőtlenítő berendezések lakások: 378 db, üdülő: 21 db, közület: 18 db, összes ingatlan: 417 db lakossági 38 e m3/év intézményi 2e m3/év mezőgazdasági nincs ipari nincs Forrás: Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2005

A község belterületén 4 db közkút található. 2.4.2.3. Egyéb vízhasználatok A településen az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása szerint jelentősebb felszín alatti vízkivételt nem folytatnak.

2.4.3. Potenciális szennyezőforrások


59


A település területe a 33/2000-es - a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló - kormányrendelet szerint „B”, azaz érzékeny a felszíni szennyeződésekre. A jelenleg érvényben lévő szennyeződés-érzékenységi besorolás 2005. január 1-ig volt érvényes. Ezt követően részben módosításra került, ugyanis a 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet 7.§. (5) bekezdése értelmében – egy adott területen a 2. számú melléklet szempontjai szerint – végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat nyújt lehetőséget egyedi szennyeződés érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására. A 219/2004 (VII.21.) Kormányrendelet 5.§. (8) bekezdése értelmében „a városok települési önkormányzata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LVIII. Törvény 46.§ (1) bekezdése b. pontja szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi XXIX. Törvény szerinti forrásokra támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen levő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyező-forrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.” A település a felszíni vizekre vonatkozó vízminőségvédelmi területi kategóriákról szóló (240/2000. (XII.23.) kormányrendelet 2. mellékletében nem szerepel, nem fekszik érzékeny felszíni víz vízgyűjtő területén. 2.4.3.1. Állattartás A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai szerint Csabdi községben az alábbi állatfajokat tartották:

Szarvasmarha-

tartó gazdaságok száma 9

állomány összesen 16

Sertés-

Ló-

tartó gazdaságok száma

állomány összesen


96

2381

12

Juh-


tartó gazdaságok száma 5

Tyúkféle-



állomány összesen

108

2055

Forrás: ÁMÖ, KSH, 2000


60


2.4.3.2. A település mezőgazdaságának jellemzői napjainkban A jelenlegi állattartás jellemzőit mutatja be a következő két táblázat: Állattartó gazdaságok Elhelyezkedés

Méret (állatok száma)

Méhes-tanya

kb. 80 ló

volt Tsz tanya

a tanyán kb. 12 ló

Vasztélypuszta

n.a.

belterületen

350 db tyúk, 80 db kacsa, 40 db liba

mélyalmos

szántóföldre

Alsó-tanya

350 db juh

legeltetéses

-

Név és típus (állatfaj) 1. 2. 3. 4. 5.

Vasztély Lovas Kft. (ló) Bicskei Lovasudvar Kft. (ló) KG Home Art (ló) Pósfai keltető (tyúk, kacsa, liba, eőnevelt korig) Radovics Károly (juh)

Tartás (almozás) istállózott + legelő istállózott + legelő istállózott + legelő

Trágyakezelés/kihelyezés módja, lehetőségei szántóföldre szántóföldre szántóföldre

Megjegyzés: Állattartás a községben 1. Ló 2. Szarvasmarha 3. Sertés 4. Baromfi 5. Juh 6. Kecske 7. Egyéb Megjegyzés: becsült adatok

Egyedszám összesen, fajonként (db) ~110 6 n.a. 500 350 4 gazdálkodónál 230 méhcsalád Forrás: önkormányzati adatlap

Az állattartó gazdaságokban keletkező trágya mennyiségéről, illetve kezeléséről nem áll rendelkezésre hivatalos információ. 2.4.3.3. Növénytermesztés A II. világháború után, a földosztás eredményeként a szétosztott földek egy része – a tárgyi feltételek hiánya okán – műveletlenül maradt, s ezek hasznosítására 1952-ben termelőszövetkezetet szerveztek, amelynek 22 tagja azonban nem tervszerűen gazdálkodott, ezért 1955-ben a Járási Tanács VB megvonta a működési engedélyét. 1957 tavaszán megalakult a vasztélyi Haladás tsz. 1959. márciusában Csabdi községbe is megérkeztek a szövetkezet-szervezők, és a községben 15 családdal, 157 kh. földdel megalakult az „Új barázda” termelőszövetkezet. 1960 tavaszán a tagosítási bizottság a földrendezési törvény alapján Csabdin és Vasztélyon is kialakította a gazdálkodáshoz szükséges táblákat.


61


Egyéves gazdálkodás után, 1962-ben a csabdi és a vasztélyi termelőszövetkezetek egyesültek, majd csatlakozott hozzájuk a közigazgatásilag Bicskéhez tartozó Tükrös - pusztán lévő bicskei Aranykalász tsz. üzemegységének parasztsága is. Így, a három tsz. egyesüléséből létrejött „Összetartás” termelőszövetkezetben 207 család, 216 taggal, 2733 kh. földet művelt, amelyből 1874 kh. szántóföld volt. A gazdálkodási területek elhanyagoltak voltak, a meredek domboldalakat nehéz volt megművelni, emiatt gyenge volt a terméseredmény is. A meredek szántóterületekről a csapadékvíz lemosta a tápanyagot, a feneketlen sártenger az utakon a szállítást nehezítette. A termelés tehát drága volt. A szövetkezet felbomlása után a mezőgazdaság újból új alapokra helyeződött: több, kisebb méretű gazdálkodó szervezet alakult, és magángazdaságok sokasága jött létre. Tíz évvel a rendszerváltozás után, a korábbi évtizedekhez képest országszerte megsokszorozódott a gazdaságok száma. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000. évi adatai szerint Csabdin a mezőgazdaság jellemző mutatói az alábbiak szerint alakultak:

Település Gazdaságok neve száma összesen

Csabdi

Ebből egyéni gazdaság

217

Használt terület összesen (ha)

215

Ebből más településen lévő (ha)

Gazdasági méretet el nem érők termőterülete (ha)

152,58

10,23

1178,88


Település neve

Csabdi

Közigazgatáshatáros terület, (ha) 1687

A szántóterület

A gyümölcsösterület

A szőlőterület

100 hektárra jutó lakónépesség,

átlagos AK-értéke / hektár 17,28 31,30 26,76

fő 68


Jelenleg a szántóterületeken elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót, zabot, kisebb mennyiségben árpát termesztenek. A szőlő- és gyümölcstermesztés a zártkertekre és a belterületi kertekre koncentrálódik, bár a település az Etyek-Budai borvidék etyeki körzetének része. A mezőgazdaságilag művelt területek átlagos aranykorona értéke jó közepesnek mondható.


62


A településen az alábbi jelentősebb mezőgazdasági vállalkozások működnek: Cég, magánszemély neve, elérhetősége

Tevékenység

Trágyázás módja

1. Radovics Károly

gyepgazdálkodás + szántóföldi növ. term.

2. Tiborcz Sándor

szántóföldi növ. term.

3. Tóth István

szántóföldi növ. term.

műtrágya, gépi kihordás műtrágya, gépi kihordás + istállótrágya műtrágya, gépi kihordás műtrágya, gépi kihordás műtrágya, gépi kihordás + istállótrágya

4. Debreczeni Kálmán 5. Szántó János

szántóföldi növ. term. + szőlészet gyepgazdálkodás + szántóföldi növ. term.

Forrás: Önkormányzati kérdőív

A trágyázás a leggyakrabban műtrágyázást jelent. Néhány gazdálkodó azonban - jellemzően a lótartók - szerves trágyát is kijuttat a földjére. A műtrágyahasználat kultúrától függően 40-110 kg/ha N, 16-44 kg/ha P és 14-35 kg/ha K hatóanyag felhasználást jelent éves szinten, ami megfelel az EU nitrát-direktívának és a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatról és a Jó Környezeti Állapotról szóló, többször módosított FVM rendelet előírásainak. Az agrár-környezetvédelmi programokról a gazdálkodók többsége hallott, de a támogatások kifizetésének bizonytalansága többnyire visszatartja őket a programban történő részvételtől. Az FVM nyilvántartása alapján sem 2002-ben (az agrár környezetvédelmi programok indulásának éve), sem 2003-ban nem volt a község területéről pályázó gazdálkodó. 2004. évi adatok még nem állnak rendelkezésre. 2.4.3.4. Erdőgazdálkodás A községben a kis területet elfoglaló erdők többnyire magántulajdonban vannak. Az állomány vegyes korú és összetételű, jellemző az akác túlsúlya, de a település észak-keleti határában cseres-tölgyeseket, a belterülettől dél-nyugatra erdei fenyővel elegyes tölgyeseket, a Szent László-patak és a Vasztélypusztai-árok mellett pedig füzeseket, égereseket találunk. 2.4.3.5. Maradandó talajszennyezések Csabdi területén maradandó talajszennyezés hivatalosan nem ismert. Települési szemétlerakó nincs. A talajvíz minőségét károsan befolyásoló, nem megfelelően működő közműpótlókról jellemzést a szennyvízzel foglalkozó bekezdésben, az illegális vagy nem megfelelően működő hulladéklerakókról a hulladékgazdálkodás bekezdésben adunk.


63


2.5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 2.5.1. Kommunális folyékony hulladékkezelés A község a 25/2002. (II. 27.) Kormány rendelet agglomerációs besorolásában B16/2 kóddal szerepel. Az agglomeráció központja Bicske, csatlakozó további település Mány. Az agglomeráció kalkulált napi lakosegyenérték terhelése 20.038. A felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződés érzékenysége alapján a terület az „A” kategóriába tartozik, azaz fokozottan érzékeny a felszíni- és felszín közeli szennyeződésekre. A Csabdi községben keletkező, szippantott és csatornán keresztül áramoltatott kommunális szennyvíz (kb. 137 m3/d8) elhelyezése a bicskei szennyvíztisztítóban történik. A tisztító műszakilag megfelelő, a tisztítás pedig korszerű biológiai tisztítást jelent. A keletkező szennyvíziszapot víztelenítés után a bicskei szennyvíztisztítóban helyezik el. A csatornahálózat adatai Lakosszám (fő)

1162

Csatornahálózat típusa

Csatorna hálózat hossza (km)

nyomás alatti és gravitációs

1,3 7,7

Csatornázottság Rákötési arány mértéke % % (Bekötött (Bekötött lakás/ellátott lakás/összes területen lévő lakás) lakás) 71 (90*)

71

Kommunális szennyvíztisztítás A településről rávezetett A szennyvíz szennyvízmennyiség telep helye (e m3/év)

35,8

A szennyvíztelep kapacitása m3/d

A telep technológiája

Tisztított szennyvíz mennyisége (e m3/év)

Tisztított szennyvíz befogadó, szelvényszám

eleveniszapos Szent-László teljes oxidációs patak Bicske 2400 rendszerű, 524,8 42+260 biológiai N és P sz.szelvénye eltávolítással Forrás: Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (2003. évi adatok) *2005. évi önkorm. adat

2.5.2. Kommunális szilárd hulladék A település a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. A Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2004. június 29-én alakult meg. Alapító tagjai a Társulási megállapodást és Alapító Okiratot aláíró 83 település önkormányzata. A tagok regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében kötöttek szerződést, amelynek finanszírozása érdekében az Európai Unió Kohéziós Alapjára kívánnak

8

szolgáltatói adat


64


pályázatot benyújtani. A tagönkormányzatok a Társulási megállapodás aláírásával vállalták a projekt 10%-os önrészének biztosítását. A Társulás fő célja, hogy létrejöjjön egy olyan komplex hulladékgyűjtési-kezelésihasznosítási/ ártalmatlanítási rendszer, amely az EU direktíváknak megfelelően biztosítja a 83 társult településen képződő szilárd hulladék korszerű, környezetbarát kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását. A térségben a tagok kiemelt szerepet szánnak a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetésének, a hulladék maximális mértékű újrahasznosításának (zöldhulladék, fém, műanyag, üveg, szerves stb.), a régi felhagyott szilárd hulladéklerakók rekultivációjának, valamint a lakosság körében megfelelő PR és tájékoztatás biztosításának. A megoldandó feladatok felmérését követően dolgozták ki az alulról építkező rendszer tartalmi elemeit, amelyek a következők: • szelektív hulladékgyűjtés teljessé tétele, gyűjtőszigetek, hulladékudvarok telepítése a szükséges edényzetekkel felszerelve, s ezek üzembe helyezése, • az EU szabványnak megfelelő edényzet beszerzése és üzembe helyezése a rendszer teljes területén, • korszerű hulladékgyűjtést és szállítást biztosító célgépek és eszközök beszerzése és üzemeltetése, • átrakó állomások létesítése, üzemeltetése, • komposztáló telepek létesítése, üzembe helyezése, • építési törmelék feldolgozása, újrahasznosítás létesítményeinek telepítése, • hulladékválogató létesítmények telepítése, • hulladékhasznosító berendezések, feldolgozók létesítése, telepítése, • hulladéklerakók bővítése, korszerűsítése, • illegális lerakók felszámolása, • régi lerakók rekultivációja, • szennyvíziszap kezelésének megoldása, • a rendszer üzemeltetéséhez szükséges monitoring kiépítése, üzemeltetése. A Társulás által megvalósítani kívánt projekt két működő regionális hulladéklerakó bővítését tartalmazza. A beruházások helyszíneit a megvalósíthatósági tanulmány készítése során jelölik ki. A rendszer kiépítését célzó projekt 5 fő projektelemre bontható: 1. építési beruházás 2. gép-és eszközbeszerzés 3. rekultiváció 4. mérnöki tevékenység 5. PR tevékenység A Csabdin keletkező települési szilárd hulladék becsült mennyisége: 315 t/év. (Forrás: Fejér megyei kistérségek összehangolt környezetvédelmi programja, 2004) 2005-ben már évi 626 t-ra becsülték a keletkező hulladék mennyiségét. (Forrás: Önk. adatlap.) A háztartási hulladék gyűjtő edények, illetve zsákok (nincs egységes előírás, változó típusú és méretű gyűjtők) a lakosság tulajdonában vannak. A község területén 20 db 20 l-es, 8 db 200 l-es hulladékgyűjtő edény és 2 db konténer van elhelyezve, amelyeket szükség szerinti gyakoriságban ürítenek. Szelektív hulladékgyűjtő sziget az iskolában működik, ahol az üveg, a papír és a műanyag frakciót lehet elhelyezni.


65


Az építési - bontási hulladékot, amelynek mennyisége mintegy évi 10 tonna, igény szerint szállítja el a Rumpold Bicske Kft. Lomtalanítást évente két alkalommal szervez az önkormányzat. A háztartásoktól hetente egy alkalommal, hétfőnként gyűjtik be a hulladékot. Vasztélypusztáról, a Méhes-tanyáról és a Tiborc-tanyáról 2, illetve 1-1 konténerrel szállítják el a lakók által kihelyezett hulladékot. A község teljes területe példásan hulladékmentesnek mondható, a terepbejárás során nagyobb méretű illegális hulladéklerakásra nem derült fény. A település 2004-ben részt vett a HUMUSZ Tájsebészet elnevezésű kampányában, amelynek keretében Csabdi-Vasztélypuszta összekötő út mellett tártak fel illegális hulladéklerakót, amely azóta felszámolásra került. A kommunális szilárd hulladék összetételére vonatkozóan csupán az alábbi, becsült átlagadatok állnak rendelkezésre: Vegyes szerves (kommunális, amely fele arányban szerves anyagot tartalmaz): Papír: Műanyag: Fém: Fa: Textil: Üveg: Veszélyes hulladék: Építési hulladék: Egyéb hulladék:

kb. 60% 17% 5% 3% 1% 3% 1% 1% 7% 2%

A hulladékgyűjtést a Rumpold Bicske Kft. végzi, és a hulladékot a Bicskei Önkormányzat tulajdonában lévő, Bicskén található térségi hulladéklerakóba szállítja. A Bicskétől Ny-ra (015 hrsz.) létesült lerakó 1998 óta üzemel, és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A kijelölt 13 ha nagyságú területből 2005-ig 2,77 ha lett igénybe véve. A műszaki védelemmel (kerítés, csurgalékvíz elvezető árok, szigetelés) és észlelő kutakkal (5 db) ellátott lerakón vegyes típusú (gödörfeltöltéses és dombépítéses) feltöltést folytatnak; eddig mintegy 18,2 M m3 lerakása történt meg a lerakótérben (2001. évi adat, forrás: Fejér megye területrendezési terve, 2001). Az üzemeltető biztosítja a papír (360 m3/év), az üveg és a műanyag hulladékok hasznosítását; ez utóbbiakét csak minimális mennyiségben. A lerakott hulladékok tömörítési aránya 1:4 - 1:5. A lerakót a Rumpold Bicske Kft. üzemelteti, és tíz Fejér megyei (Bicske, Alcsút, Bodmér, Csabdi, Etyek, Felcsút, Kajászó, Mány, Vál, Vértesboglár), valamint több Pest megyei település (Bajna, Biatorbágy, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Epöl, Nagykovácsi, Nagysáp, Páty, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Solymár, Szentendre, Tök, Törökbálint, Üröm) hulladékai kerülnek itt lerakásra.


66


2.5.3. Veszélyes hulladékok, dögkút A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a község területét érintő veszélyes hulladék elhelyezésre vonatkozóan az alábbi adatokat bocsátotta rendelkezésre:

Ügyfél neve

Vértesi Erőmű Rt.


Sulyok Ilona

Ügyfél település neve

Ügyfél címe

2841 Oroszlány

I. akna hordós Külterület fáradt olaj és 0718/5 Hrsz. olajos rongy tároló

2841 Csabdi

091/7

2841 Oroszlány

I. akna Kontaermix Külterület olajos 0718/5 Hrsz. iszaptároló felszín alatt

2841 Csabdi

091/7

Csabdi

015/6

8089 Ady Endre u. Vértesacsa 1.

Objektum neve

lóistálló hígtrágyatároló, kút

Objektum Objektum Elhelyezés főbb település HRSZ típusai neve

Elhelyezés és a Védelem bevezetés főbb jellemzői kapcsolata Jelenlegi ismeretek hordó, tartály, ipari szennyvíziszap szerint kizárható a Betonozott vezeték elhelyezés elhelyezés felszín alatti vízbe aljzat, fedett, földtani közegben történő közvetett elkerített. /tárolás/lerakás bevezetés. Jelenlegi ismeretek Vízálló ipari szennyvíziszap szerint kizárható a hordó, tartály, betonból vezeték elhelyezés elhelyezés felszín alatti vízbe készült /tárolás/lerakás földtani közegben történő közvetett medencében. bevezetés. A hígtrágya folyékony, ill. tárolására iszapállagú szolgáló Jelenlegi ismeretek anyagok, medence kétkockázatos szerint kizárható a hígtrágya elhelyezés rétegű bitumeanyagok ömlesztett felszín alatti vízbe /tárolás/lerakás nes vastagtörténő közvetett elhelyezése földtani lemezzel közeg burkolt, bevezetés. szigetelt szigetelt vasbetonból mélyedésben készült.


Elhelyezés tevékenységének főbb típusai

67


Ügyfél neve

Sulyok Ilona


Ügyfél település neve

Ügyfél címe

Objektum neve

8089 Ady Endre u. lóistálló almos trágyatároló Vértesacsa 1.

2841 Oroszlány

I. akna selejt Külterület akkumulátor 0718/5 Hrsz. és szárazelem tároló

Elhelyezés és a Objektum Elhelyezés Objektum Elhelyezés főbb település tevékenységének bevezetés főbb Védelem jellemzői HRSZ típusai neve főbb típusai kapcsolata A trágya tárolására szolgáló műtárgy két rétegű bitumenes szilárd anyagok, Jelenlegi vastaglemezzel kockázatos szervestrágya ismeretek szerint szigetelt, vas2841 anyagok ömlesztett kizárható a felszín betonból készült. elhelyezés 015/6 Csabdi elhelyezése földtani /tárolás/lerakás/ alatti vízbe történő Három oldalról 1 közeg burkolt közvetett deponálás m-es kiemelt felszínén bevezetés. szegély határolja. A tároló végében zsomp található, amely összegyűjti a csurgalékvizet. szilárd anyagok, kockázatos anyagok ömlesztett Jelenlegi elhelyezése tárolást ismeretek szerint szolgáló 2841 kizárható a felszín Zárt építmény, építményben, úgy, 091/7 egyéb Csabdi alatti vízbe történő saválló bevonattal. hogy az anyag a közvetett földtani közeggel bevezetés. közvetlen kapcsolatba kerül vagy kerülhet


68


A fenti veszélyes hulladék tárolók elhelyezkedése a települési áttekintő térképen látható. A településen dögkút nem működik. Az elhullott állatok tetemét - bejelentett igény esetén - az ATEV Rt. szállítja el.

2.5.4. Hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák A település közigazgatási területén a fenti veszélyes hulladék elhelyezés ellentmond a 15/2004 (IX.24.) rendelet Csabdi község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről c. rendeletben foglaltaknak (l. a tervi előzmények c. fejezet megfelelő részét). A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által rendelkezésre bocsátott információk szerint a településen működő vagy bezárt kommunális hulladéklerakó nem található.

2.6. LEVEGŐMINŐSÉG 2.6.1. Levegővédelmi besorolás A 4/2002-es - a légszennyezettségi zónák kijelöléséről szóló - KvVM rendelet szerint Csabdi község területe a PM10 érték (a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a a 10 mikrométeres, vagy annál kisebb mérettartományba esik a szelektív szűrőn történő leválasztáskor) szempontjából a 10. légszennyezettségi zónába esik. Az ehhez kapcsolódó 14/2001-es KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint így a szilárd szennyezőanyagok (pl.: por vagy korom) átlagos éves koncentrációja az alsó és a felső vizsgálati küszöb között ingadozik. A koromterhelés a korszerűtlen tüzelési technikákból származik; míg a porszennyezés a burkolatlan utakról, és a túlságosan nagy összefüggően művelt szántótáblák deflációjából származik. Ezek csökkentésére a fűtéskorszerűsítés, és a teherforgalom korlátozása; valamint a burkolt utak arányának növelése, és a szántótáblák nagyobb mértékű felosztása, illetve védőerdősávval való ellátása ad módot. A többi légszennyező anyag koncentrációja nem éri el az alsó vizsgálati küszöböt.

2.6.2. Szálló por okozta szennyezés A település területén alapvetően a közlekedési eredetű, kisebb mértékű szálló por szennyezés jellemző. Erre vonatkozó levegőminőségi mérések mindezidáig nem történtek. Szálló por okozta szennyezés Jelentős porszennyezést okozó mezőgazdasági munkák időszaka A szélnek kitett földterület átlagos nagysága Burkolatlan utak hossza a település belterületén Kellően átszellőzött a település? Megjegyzés:

nem jellemző, kis mértékű - km igen / nem Forrás: Önkormányzati kérdőív


69


2.6.3. Közlekedési forgalom légszennyezése A közlekedésből származó levegőszennyezés nem számottevő, de mérés nem készült rá. A községet fő közlekedési útvonal nem érinti, átmenő forgalom nem jellemző, indokolt tehát az a feltételezés, hogy a főút forgalmi légszennyezése nem haladja meg az egészségügyi határértékeket. A település kellően átszellőzött.

2.6.4. Szagproblémák A településen szagproblémák a csatornahálózattal, valamint a belterületi baromfineveldével kapcsolatosan jelentkeznek. A Vasztély - pusztáról bejövő, átemelő egység előtti csatornaszakasz okoz kellemetlen szaghatást. A baromfinevelde a viszonylag nagy létszámú állatállomány magas fehérjetartalmú trágyája okán bűzös.

2.6.5. Fűtési eredetű légszennyezés A háztartások mintegy 55%-a, az intézmények pedig teljes egészében gázfűtésre tértek át. Ezzel a környezetterhelés, az egészségre káros kommunális eredetű levegőszennyeződés csökkent, de nem szűnt meg, mivel magas a kiegészítésképpen vegyes, illetve széntüzelést alkalmazó háztartások száma. Fűtés Fűtési módok aránya (háztartások %-ában) Lakossági gázellátottság háztartások száma)

gáz/szén/fa (bekötött

Gáz: 55 % - Vegyes: 45% 230

Megjegyzés: A téli hónapokban a gázzal fűtött lakásokban is alkalmaznak kiegészítésképpen vegyes fűtést. Forrás: Önkormányzati kérdőív

További emissziócsökkentést napkollektorok, illetve szélerőmű építésével lehetne elérni, amihez a település önkormányzata céltámogatásokat vehetne igénybe, illetve kedvezményes hiteleket, de legalábbis a pályázati lehetőségek ismertetését nyújthatja a lakosság számára.

2.6.6. Ipari légszennyezés Csabdin jelen dokumentum készítésekor működő, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatbázisában bejelentés köteles pontforrással rendelkező cég, illetve telephely nem található. Korábban a község területén működött a Mányi Bánya, amely már a ’80-as években beszüntette működését, és 2004. márciusában be is zárták, jelenleg eladás alatt áll. Onnan jelentősebb zaj- és északi szél esetén porszennyezés érte a települést.


70


2.6.7. Allergén növények elterjedtsége A külterület példásan művelt, rendezett, a terepbejáráskor allergén gyomokat (parlagfű, kender) nagyobb kiterjedésű területen nem találtunk. Mindkét növény a szántókon a kultúrnövények közé keveredve jelenik meg, nem számottevő arányban. Parlagterületek Parlagterületek mérete, aránya Gondozatlan belterületi árokpartok területe, aránya Gondozatlan közterületek területe, aránya Megjegyzés:

3-4 ha, < 1% Forrás: Önkormányzati kérdőív, terepbejárás

2.7. ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az elektromos energia szolgáltatója a településen a győri székhelyű EON Rt. A településen energiatakarékosság keretében a 2004-es év során közvilágítás korszerűsítés történt. Általános Elektromos energia szolgáltató cég neve, elérhetősége Gázszolgáltató cég neve, elérhetősége Alternatív energiaforrások hasznosítása (pl. napkollektor, geotermikus energia, szél, biogáz, biomassza), nem/igen esetén típus, termelt mennyiség Van (volt) -e energiatakarékossági illetve korszerűsítési program a településen? Van-e a program(ok)ról kiadványuk, köztájékoztatás történt-e?

E-ON Rt., Győr TIGÁZ Rt. nem közvilágosítás korszerűsítés - 2004 ablakok cseréje az óvodában - 2004 ablakok cseréje az iskolában - 2005 Külön tájékoztatás nem történt, de a testületi ülések jegyzőkönyveiben benne vannak a határozatok a beruházásokról, a jegyzőkönyvek pedig nyilvánosak.

Megjegyzés: Forrás: Önkormányzati adatlap

2.8. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 2.8.1. Közlekedési eredetű zajterhelés A közlekedés nem okoz jelentős zajterhelést a településen. A községet vasúti forgalom sem érinti. A falut érő zajterhelésre vonatkozó mérések korábban a bánya miatt készültek. Néhány alkalommal regisztráltak is határérték túllépést, de 2004-ben a bánya bezárt, ily módon ez a probléma megszűnt.


71


2.8.2. Üzemi és vendéglátóipari zajforrások Jelenleg a községben mérésköteles üzemi tevékenységek az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján nincsenek.

2.9. TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK 2.9.1. Növény- és állatvilág A település területe a Pilis-Gerecsei flórajárásba (Pilisense) tartozik. Ennek megfelelően fontosabb potenciális erdőtársulásai a cseres tölgyesek (Quercetum-petraeae-cerris), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae – carpinetum), a bükkösök (MelicoFagetum, Fago-Ornetum), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum) és a karsztbokorerdők (Cotino-Quercetum). A község területén jellemzően vegyes korú, telepített akácerdőket találunk, nitrogénkedvelő cserje- és aljnövényzettel (fekete bodza, nagy csalán, vadrózsa), helyenként mezei juharos (Acer campestre) erdőrészletekkel. A település észak-keleti határában cseres-tölgyeseket, a belterülettől dél-nyugatra erdei fenyővel (Pinus sylvestris) elegyes kocsánytalan tölgyeseket (Quercus petraea), a Szent László-patak és a Vasztélypusztai-árok mellett pedig füzeseket, égereseket (Alnus glutinosa) találunk.

2.9.2. Természetvédelmi szempontból értékes területek 2.9.2.1. Országos védelem alatt álló területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva továbbá védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Területükre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek.

Csabdi közigazgatási területén kataszterezett kunhalom, földvár, szikes tó és láp nem található. A község flórája és faunája a Keleti-Gerecse élővilágával rokon. A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. A számos védett denevérfajból fokozottan védett a kereknyergű patkósdenevér, csonkafülű denevér, nagyfülű denevér és a pisze denevér. Előfordulnak még egyéb jellemző emlősfajok is, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz. A hegység madárvilágának fészkelő fajai közül a fokozottan védett barna kánya, békászó sas, hamvas rétihéja, fekete gólya, gyöngybagoly, gyurgyalag, kerecsensólyom, kígyászölyv, kuvik, parlagi sas és a bajszos sármány a legfontosabbak. További védett értékek a szürke küllő és az örvös légykapó. A kétéltűek és hüllők közül a zöld levelibéka, a barna varangy, az erdei béka, valamint az erdei- és rézsikló, az elevenszülő gyík, a zöld gyík és a törékeny gyík fordulnak elő a területen.


72


2.9.2.2. ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) Csabdi községhatára - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet mellékletében nem szerepel, a területét sem működő, sem tervezett ÉTT nem érinti. 2.9.2.3. Természeti területek Természeti területek, azaz természetszerű élőhelyek, természetvédelmi szempontból jelentős területek a község észak-nyugati és középső részén találhatók (gyurgyalag- és parti fecske – telep, erdők, gyepek, részletesebben l. a 15/2004 (IX.24.) rendelet Csabdi község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről írt ismertetőt a Tervi előzmények c. fejezetben). 2.9.2.4. Ökológiai hálózat A települést a megyei területrendezési terv szerint az alábbi ökológiai hálózati övezetek érintik:

11. ábra: Ökológiai hálózati övezetek a község területén Forrás: Fejér megye területrendezési terv, egyeztetési dokumentáció, VÁTI Kht., Bp., 2001

2.9.2.5. NATURA 2000 területek A községet a 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet szerint a HUDI 20015 azonosítószámú (DéliGerecse), valamint a HUDI 20030 számú (Központi-Gerecse) „különleges természetmegőrzési terület”, továbbá a HUDI 10003 azonosítószámú (Gerecse) „különleges madárvédelmi terület” érinti. A 2005. június 13-án kihirdetett helyrajzi szám-lista alapján ez az alábbi hrsz.-ú földrészleteket jelenti:


73


HUDI 20015 (Déli-Gerecse): 02/4a, 02/4b, 02/5, 02/6, 02/7, 02/9, 02/10, 02/ 11, 02/12, 02/13, 02/14, 02/15, 02/16, 02/18, 02/19, 02/20, 02/21, 02/22, 02/23a, 02/23b, 02/23c, 02/23d, 03, 04/4a, 04/4b, 04/5, 04/6, 015/5, 015/10, 015/11, 016, 017, 018, 019, 020, 023/3, 023/4, 023/6, 023/7, 023/8, 023/9, 023/11, 023/12, 023/13, 023/14, 024, 025/3, 025/5, 025/7, 025/8, 029, 066/6, 066/7, 068/1a, 068/1b, 068/1f, 068/1g, 068/3, 069, 070/1a, 070/1b, 070/2, 070/5a, 070/5b, 070/5c, 075, 077/4, 077/5a, 077/5b, 077/5c, 077/5d, 077/5f, 080, 085/1, 085/4, 085/5, 086, 087/10, 087/11a, 087/11g, 087/11h, 087/11k, 087/12a, 087/12b, 087/12c, 087/12d, 087/12f, 087/12g, 089/4, 089/5, 089/8, 089/9, 089/10, 090, 091/1a, 091/1b, 091/1c, 091/1d, 091/1f, 091/1g, 091/1h, 091/6, 0100/7, 0100/29a, 0100/29b, 0100/30, 0100/34, 0100/35, 0100/38, 0100/39, 0100/40, 0100/42, 0100/43, 0107/5a, 0107/5b, 0107/6a, 0107/6b, 0107/6c, 190, 417, 426, 427 HUDI 20030 (Központi-Gerecse): 038/13a, 038/13b, 038/14a, 038/14b, 038/14c, 039, 040/4, 041, 042/10, 042/11, 042/12, 042/13, 042/19, 044/2 HUDI 10003 (Gerecse): 013/2, 013/3, 013/4, 014, 015/2, 015/3, 015/5, 015/6, 015/7, 015/8, 015/10, 015/11, 015/12, 016, 017, 018, 019, 020, 023/1, 023/2, 023/3, 023/4, 023/6, 023/7, 023/8, 023/9, 023/11, 023/12, 023/13, 023/14, 024, 025/1, 025/3, 025/5, 025/7, 025/8, 026, 027/1, 027/2, 027/3, 027/4, 027/5, 027/6, 028/1, 028/2, 029, 030/2, 030/3, 030/5, 030/6, 030/8, 030/9, 030/10, 030/11, 030/12, 030/13, 031, 032/2, 032/3, 032/4, 033, 034/2, 034/10, 034/14, 034/16, 035, 036/1, 036/2, 036/3, 036/4, 036/5, 036/7, 036/8, 036/9, 038/3, 038/6, 038/7, 038/9, 038/10, 038/11, 038/12, 038/13, 038/14, 038/15, 038/16, 039, 040/2, 040/3, 040/4, 041, 042/2, 042/4, 042/5, 042/7, 042/8, 042/10, 042/11, 042/12, 042/13, 042/15, 042/16, 042/17, 042/18, 042/19, 042/ 20, 042/21, 042/22, 042/24, 042/25, 042/26, 042/27, 042/28, 042/29, 042/30, 042/32, 044/2, 045, 046/5, 046/6, 046/8, 046/9, 046/10, 046/12, 046/13, 046/14, 046/15, 046/16, 046/17, 046/18, 046/19, 046/19, 046/20, 046/21, 046/22, 046/23, 046/24, 046/26, 046/27, 046/28, 047, 048/1, 048/1, 048/4, 048/5, 048/6, 048/7, 048/9, 048/10, 048/11, 049, 050/2, 050/3, 050/4, 050/5, 050/6, 050/8, 050/9, 051, 052, 053/1, 053/3, 053/3, 053/4, 054, 055/2, 056/4, 056/5, 056/6, 056/7, 057, 058/5, 058/6, 058/7, 058/8, 058/9, 059, 062, 065, 066/1


74


12. ábra: A községet érintő NATURA 2000 területek (a 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet alapján).

Amennyiben a földterületek tulajdonosainak kifogásaik vannak a kijelölt területtel kapcsolatban, azt a helyrajzi számok kihirdetésétől számított 90 napon belül tehetik meg. A helyrajzi számok alapján lehatárolt területek kezelői a rendelet értelmében a kijelölt Natura 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírások teljesítéséért járó területalapú kifizetéseket 2007-től vehetik majd igénybe. A kifizetések összege a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben és végrehajtását szolgáló jogszabályokban kerül majd meghatározásra. 2.9.2.6. Települési zöldfelületek A Csabdin található jelentősebb zöldfelületek a következők: Települési zöldfelületek

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Templomkert (kat.) Templomkert (ref.) Templomkert (ev.) Templomkert (Vasztély) Temetőkert (Csabdi) Temetőkert (Vasztélypuszta)

2.800 8.300 3.400 1.040 14.364 3.252

Növényzet és köztéri bútorok állapota gondozott gondozott gondozott gondozott részben gondozott részben gondozott

7.

Műemlék templomrom környezete

6.241

gondozott

Zöldfelület neve

Területe (m2)

Védettség nem védett nem védett nem védett nem védett nem védett nem védett országos védettségű műemlékhez tartozik


75


2.9.3. Tájsebek, kutatófúrások Csabdi területén az alábbi bányaterület ismert: Bányák, fúrások Név

Méret

Elhelyezkedés

A település középső részén. Megjegyzés: a bányatelek eladás alatt áll. 1.

Mányi bánya

9Mt

Nyersanyag lignit

Üzemel (+) / Rekultiváció bezárt (-) -

-

Forrás: terepbejárás, önkormányzat

A Mányi bánya az eocén-program keretében létesült, 1985. november 4-én nyílt meg. A program bányái közül ma is működik a Márkushegyi, a Lencsehegyi, a Mány I/a és a Balinkai Bánya. Az új bányák közül azonban a legnagyobb kapacitásúra tervezett (4 millió tonna/év) Mányi bánya az erőműi igények, továbbá a vízkiemelés mennyiségének a környezetvédelem követelte csökkentése miatt csak a karsztvízszint feletti bányamezőben valósult meg és lakossági szenet termelt, Mány I/a néven.9 1985-2004 között 9 millió tonna szenet termeltek ki, 2000-ben érték el a legjobb éves eredményt: 694 ezer tonna lignitet küldtek a felszínre. 2004-ben a szénvagyon kimerülése okán zárták be.

11. fotó: A Mányi bánya látképe, jobbra a háttérben a meddőhányóval

9

Forrás: Simon Kálmán: A magyar szénbányászat a 20. század második felében, in: Magyar Tudomány 2001/6


76


2.9.4. Településszerkezet, kultúrtörténeti és építészeti értékek Műemlékek, műemlék jellegű létesítmények Név 1.

Középkori templomrom

Keletkezés, építés éve

Elhelyezkedés

Tulajdonos/kezelő

13. sz.

Szabadság u. 68., 144 hrsz.

Önkormányzat

A templomrom román stílusú, a 12. században épült. Országos védelem alatt álló műemlék. A környező földrészletek, hrsz szerint az alábbiak szintén műemléki védelem alatt állnak: 139, 140, 141, 142, 143, 145, 146/1, 146/2

12. fotó: Csabdi középkori templomának maradványai


77


1.

Név


Elhelyezkedés

Református templom

1791

Szabadság u. 112. 169 hrsz.

Tulajdonos/kezelő Református Egyház

A templom barokk kori épületét a 2004. év őszén készült szabályozási terv javasolja helyi védelem alá vonni.

13. fotó: A református templom tornya


78


2.9.5. Egyéb települési értékek Egyéb települési értékek Név 1.

Evangélikus templom


Elhelyezkedés

1840-58

Petőfi S. u. 29. 1. hrsz.

Tulajdonos/kezelő Evangélikus Egyház

A klasszicista stílusban épült templomot a 2004. év őszén készült szabályozási terv javasolja helyi védelem alá vonni.

14. fotó: Az evangélikus templom


79


Egyéb települési értékek

1.

Név


Elhelyezkedés

Tulajdonos/kezelő

Katolikus templom

1935

Szabadság u. 37. 297 hrsz.

Katolikus Egyház

Az eklektikus stílusú épületet a 2004. év őszén készült szabályozási terv javasolja helyi védelem alá vonni.

15. fotó: A katolikus templom


80


Egyéb települési értékek Név 1.

Vasztélyi templom

Keletkezés, építés éve n.a.

Elhelyezkedés Vasztélypuszta

Tulajdonos/kezelő Katolikus Egyház

A 2004. év őszén készült szabályozási terv javasolja az épületet helyi védelem alá vonni.

16. fotó: A vasztélyi templom

Kultúrtörténeti értékek A település területén számos régészeti lelet került elő. Védett régészeti lelőhely a vasztélypusztai Télizöldes területe. Emellett a községi szabályozási terv javasolja az alábbi - még nem védett – hrsz.-ú régészeti lelőhelyek és környezetük védelmét: 048/3-9, 061/5, 063, 089/5 középső része, 085/3 nyugati oldala, 085/1 középső része, 077/5 keleti oldala, 07/3, 07/4, 07/7, 07/13, 07/14, 139-146


81


2.10. KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS A környezeti nevelés a hosszú távú, hatékony és sikeres környezetvédelem kulcsfontosságú eszköze, és mint ilyen, a települési környezetvédelmi programok egyik, ha nem a legfontosabb része. A környezetvédelem fontosságának a fenntartható fejlődés alapeszméjének és gyakorlati megvalósíthatóságának megismertetése nem korlátozódik a közoktatásra. Az óvodától kezdve az általános-, közép-, és felsőoktatáson túl kiterjed a felnőtt képzésre, a tanórákon kívüli tevékenységekre, az iskolai kereteken kívüli nevelési színterekre is.

2.10.1.Iskolai környezeti nevelés Csabdin óvoda és általános iskola működik. A gyermekek az általános iskolai oktatási rendjéhez kapcsolódóan részesülhetnek környezeti nevelésben. Akár iskolai keretek között, akár azon kívül történő környezeti nevelésről beszélünk, mindenképpen szervezeti összefogásra van szükség. Az önkormányzatok, a civil szervezetek, a térségben illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi- és vízügyi hatóság (KÖTEVIFE), illetve kutató intézmények mind hatékonyan támogathatják az iskolák, a nevelők környezeti nevelési munkáit.

2.10.2.Iskolán kívüli környezeti nevelés, civil szervezetek A településen több civil szervezetet tartanak nyilván, amelyek között környezet- vagy természetvédelemmel foglalkozó nincs. Csabdi lakosai, az iskolások és a felnőttek számára jelenleg az alábbi környezeti neveléssel kapcsolatos szolgáltatások, lehetőségek állnak rendelkezésre: Szervezet Cím, elérhetőség Tevékenység Petőfi Diák Sport Kör, Csabdi 2064 Csabdi, Béke u. 83. természetjárás, túraszervezés 22 / 704-055 Keresztesi Erzsébet Forrás: Fejér Megyei Természetbarát Szövetség


82

Csabdi község környezetvédelmi programja - ÉRTÉKELÉS

17. fotó: A Szent László-patak környezete a község külterületén

3. ÉRTÉKELÉS


83


Csabdi környezeti jellemzőinek összefoglaló értékelését szöveges SWOT-analízis segítségével végezzük el. A SWOT-analízis lényege, hogy röviden felvázolja a település gyenge és erős pontjait (a települési környezet szempontjából pozitív jellemzőket, értékeket, illetve a negatív jellemzőket, hiányosságokat), valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Fontos ismérve a SWOT-elemzéseknek, hogy míg az első két terület - tehát az erősségek és a gyengeségek – az adott település belső tulajdonságaira kérdez rá, addig a második kettő - azaz a lehetőségek és a veszélyek - a települést körülvevő környezet vizsgálatát célozza. Az analízissel elvégzett állapotértékelés során a környezeti elemek tárgyalásánál ugyanaz a probléma többször is előkerülhet, mivel a rendszer egészét tekintve magas a kapcsolódási pontok száma (pl. a mezővédő fasorok hiánya más-más szempontból, de minden környezeti elem esetében probléma). Az alábbi szöveges értékelésben bemutatjuk a település belső, adottságaiból következő erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezeti potenciálokon, fejlesztési elképzeléseken alapuló lehetőségeket és veszélyeket. Az értékelést összefoglaló jelleggel készítettük, a természeti adottságok, a környezeti állapot, a fejlesztési elképzelések, valamint a regionális kapcsolatok összevetésével. Az egyes tényezők mellett háromfokozatú skálán jelöltük, hogy az adott tényező milyen mértékben érezhető a településen. A csekély mértékben érezhető tényező + jelet, a közepes erősségű ++ jelet, a legmarkánsabban megjelenő pedig +++ jelet kapott.

3.1. ERŐSSÉGEK • • • • • • • • •

•

Csabdi területe fontos természeti értékekkel rendelkezik, a település nagy része NATURA 2000-es terület, európai jelentőségű természetvédelmi értékekkel. +++ Több, bemutatásra érdemes történeti érték, építészeti emlék található a község területén. +++ Csabdi közúton jól megközelíthető. A kistérség központjában, a szomszédos Bicskén szinte minden hiányzó szolgáltatás elérhető. +++ Csabdi települési környezete csendes, békés. A közeli Gerecse hegyvonulatai szemet gyönyörködtető, vonzó tájképet nyújtanak. ++ A község tiszta levegőjű, rendezett. +++ A gazdasági élet jellegéből adódóan az ipari eredetű környezetterhelés (különösen a zajterhelés) – a bánya bezárása után – jelentősen csökkent. +++ A község adottságai a legeltetéses állattartáshoz kedvezők, s ezt számos lovas vállalkozás ki is használja. ++ A természeti értékek, a táj szépsége és a jó minőségű utak jó alapot teremtenek a környezeti nevelés, ökoturizmus, a kerékpáros és a lovas turizmus fejlesztéséhez. +++ A településről a kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elszállítása megoldott. +++


84


Aktív civil szerveződések működnek a községben, amelyek ugyan nem kimondottan környezet- és természetvédelemmel foglalkoznak, mégis egy-két akció erejéig ilyen tevékenységeik is vannak (pl. köztéri hulladékgyűjtő edények kihelyezése). ++ A természeti és épített értékek, a rendezett, ápolt, tiszta lakókörnyezet, a múlt emlékei gazdaságilag is értéket képviselnek, és hozzájárulhatnak a település további fejlődésének megalapozásához. •

3.2. GYENGESÉGEK •

• • • • •

A település biztonságos csapadékvíz elvezetése nem teljesen megoldott, a csapadékcsatorna hálózat mind bel-, mind külterületi szakaszai felújításra szorulnak. (Pályázat a probléma megoldására társtelepülésekkel beadásra került.) ++ Alternatív energiák hasznosítására konkrét cselekvés még nem irányult, és egyelőre tervek sincsenek ilyen jellegű beruházások megvalósítására. + A mányi bánya rekultivációja tulajdonosváltás miatt késik. ++ Veszélyes hulladékok kerültek elhelyezésre a község területén. ++ A gazdálkodók körében a környezettudatosság nem jelenik meg markánsan. ++ A helyi természeti értékek ismerete a lakosság körében gyenge. ++

3.3. LEHETŐSÉGEK •

• •

•

•

• •

A természeti értékek bemutatását szolgáló turistaút, tanösvény, bemutatóhelyek kialakítása fokozhatja a település természeti értékeinek ismertségét és elismertségét, hozzájárulhat a település lakosainak és az odalátogató turisták környezettudatosságának növeléséhez. +++ Erdősítés növelése, lehetőleg őshonos fafajtákkal. ++ Az ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése és a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés megvalósítása, terjesztése. A gazdák minél nagyobb arányú csatlakozása az agrár környezetvédelmi célprogramokhoz. ++ Az energiatakarékos lakások kialakításának lehetőségét be kell vinni a köztudatba, akár lakossági fórumokon vagy tájékoztató kiadványokon keresztül. Korszerű technikai berendezésekkel, hőszigeteléssel, izzókkal, napkollektorokkal stb. a lakások energiafelhasználása akár a jelenlegi felére is csökkenthető. A gyorsan emelkedő fűtési és áramszolgáltatási díjakból tekintélyes hányadok spórolhatók meg energiatakarékos izzók és berendezések, nyílászáró cserék vagy utólagos külső hőszigetelés beiktatásával. +++ A turizmus fejlődésével ismertebbé válhatna a település és környéke, s ezzel megjelenhetnek további igények, amelyekkel elindulhat a térség gazdasági fellendülése a szolgáltatóiparon keresztül, illetve erősödhet a lakossági környezettudatosság. ++ Csabdi sikerrel fejleszthetné a természetjáró, bakancsos, kerékpáros és lovas turizmus infrastrukturális feltételeit. +++ A jó adottságokra építve a környezettudatos nevelést, gondolkodást fejleszteni lehet, pl. tanösvények létesítésével. +++


85


•

•

A környezettudatos gondolkodás kialakításában a helyi önkormányzatnak is jelentős szerepe van, bár a rendeletalkotás mellett a komolyabb ellenőrzés és szankcionálás is szerepet kaphatna. ++ A megfelelően gondozott természetes élőhelyek a település igen fontos értékeit jelenthetik. A jelenleg turisztikai szempontból feltáratlan külterületi részeket szervezett túraútvonalak céljává lehetne tenni. ++

3.4. VESZÉLYEK •

• •

•

A gazdasági fejlődés a helyivel ellentétes érdekeket érvényesíthet. Az anyagi érdek sokszor rövidtávú haszonnal kecsegtető, de hosszú távon kétes értékű intézkedéseket okozhat az önkormányzati és magánszférában egyaránt. Ennek elkerülése fokozott figyelmet követel meg a helyi társadalom minden tagjától és szervezetétől. +++ Az idegenforgalom nem fenntartható léptékű fejlesztése a természeti és környezeti értékek túlzott terhelésével és károkozással járhat. ++ A nem megfelelő talajművelés sok helyen a talajok minőségét rontja. Ez a folyamat csak hosszú távon kerül felszínre, mértéke nehezen ellenőrizhető, ezért a környezetre nézve inkább veszélynek minősíthető. + Az infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló hitelek, támogatások beszűkülése, a pénzhiány miatt a településen a környezetvédelmi beruházások a jövőben háttérbe szorulhatnak. +


86

Csabdi község környezetvédelmi programja - PROGRAMOK

4. PROGRAMOK


87


4.1. KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK Az alábbi táblázat a helyzetfeltárás során megállapított problémák megoldásával elérhető célállapotokat, a szükséges és az önkormányzat által megvalósítható intézkedéseket és azok fontossági sorrendjét, valamint a települési környezetvédelmi programban szereplő vonatkozó programok sorszámát nevezi meg. A táblázatban szereplő egyes célállapotok elérése természetesen más és más nagyságrendű, összetettségű, költség- és időigényű feladatok teljesítésével lehetséges. Ezért el kell dönteni, hogy milyen az egyes célok és a vonatkozó feladatok fontossági sorrendje. A környezetvédelmi prioritási sorrend meghatározásával az önkormányzat képes előre tervezni, hogy az anyagi és humán erőforrásai ismeretében melyik környezetvédelmi célt körülbelül milyen időintervallumon belül képes teljesíteni. A kitűzött prioritási sorrend egyúttal számon kérhetőséget is jelent, azaz a település vezetésének felelős döntéseket kell hoznia, hogy az ígért beruházásokat, fejlesztéseket meg is valósítsa. A prioritások között előnyt kell élvezni azoknak a céloknak, amelyek valamely egészségkárosító hatás megszüntetését, csökkentését, vízbázisok veszélyeztetésének csökkentését, alapvető természeti érték védelmét szolgálják. Másrészről gyakorta még ezek is nagyobb feladatot jelentenek, mint amit az önkormányzat fel tud vállalni, ezért a prioritás meghatározásakor elsőbbséget kell biztosítani azon céloknak, amelyek kis költségigénnyel, hatékonyan képesek megoldást kínálni, vagy képesek a későbbi nagyobb programokhoz szükséges háttér megteremtésére. Helyzetértékelés, probléma meghatározás A mányi bánya bezárást követő rekultivációja nem történt meg. A szennyvízcsatorna hálózatra kötött ingatlanok aránya nem éri el a 100%-ot, még mindig vannak szennyvízszikkasztók, amelyekből a szennyvíz a talajba szivárog és szennyezi azt. Helyenként zavaró bűzzel jár a szennyvízelvezetés.

A csapadékcsatorna hálózat felújításra, kiegészítésre szorul.

Elérendő környezeti célállapot Rekultivált bányaterület. A községben keletkező szennyvíz néhány éven belül 100%ban tisztításra kerül, a bűzterhelés megszűnik.

Jól működő települési csapadékcsatorna hálózat, biztonságos vízelvezetés.

Intézkedések A bánya környezeti felülvizsgálata, rekultiválása, lezárása. A csatornára történő rákötés rendeletben történő előírása és szigorú ellenőrzése, a nem csatlakoztatható ingatlanokon zárt tárolók kialakítása, azok rendszeres ellenőrzése. Esetleg saját alternatív szennyvíztisztítók, komposzt envécék beüzemelése. A csatornahálózat működéséből eredő szagterhelés megszüntetése. Csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztési terv készítése, megvalósítása, a csatornák rendszeres karbantartása.

Prioritás fontossági sorrend

Program

B

4.7.3

A

4.4.1.

A

4.3.2.


88


Az utak, járdák állapota helyenként rossz vagy a járda hiányzik is (különösen Vasztélyon), a gyalogos és a kerékpáros közlekedés nem biztonságos. A község külterületén – a 15/2004 sz. helyi rendelettel ellentétben – nagy mennyiségű veszélyes hulladék került elhelyezésre. A község területén csak egy helyen, az iskolában lehet a szelektíven gyűjtött hulladékot elhelyezni, és az ott elhelyezett hulladék aránya a településen keletkező hulladék mennyiségéhez képest kicsi. Csak üveg, papír és műanyag adható le.

A településen nem alkalmaznak megújuló szélés napenergiát az ingatlanok energiaellátására.

A településen gazdálkodók közül senki sem vesz részt az agrár környezetgazdálkodási programokban (2002-2003. évi adat).

A helyi természeti értékek és az azok létével kapcsolatos lehetőségek és kötelezettségek ismertsége a község lakói körében alacsony.

Jó állapotú, biztonságos közlekedésre alkalmas utak, járdák, kerékpárút.

Útfelújítás, járda- és kerékpárút építés.

A község területén lévő veszélyes hulladéklerakatok felszámolásra kerülnek. A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége nő, a lerakásra kerülő vegyes kommunális hulladék mennyisége és szerves anyag tartalma csökken.

A veszélyes hulladékok elszállítása, lehetőség szerinti megsemmisítése, a tárolók rekultiválása.

Szél- és napenergiával is működő (pl. fűtés, melegvíz ellátás) lakóházak, közintézmények. A mg.-i tevékenységből eredő környezetterhelés csökkenése.

A természeti értékek és az azokhoz kapcsolódó programok (pl. NATURA területekhez kapcsolódó jövőbeni támogatási lehetőségek) a község minden lakója számára ismertté válnak, fontosságuk beépül a köztudatba, és a helyi szintű döntések során is figyelemmel vannak rájuk.

A község méretének, szerkezetének és a lakosságszámnak megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása, a lehető legtöbb frakcióval (kétféle üveg, papír, műanyag, szárazelem, fém, textil). Évente egyszer veszélyes hulladék gyűjtés szervezése. A házi komposztálás terjesztése. Szemléletformálás, információterjesztés, napkollektor-összeszerelő tanfolyam szervezése, energetikai korszerűsítési program elindítása. Tájékoztató előadások szervezése a gazdálkodók részére. A csatlakozó gazdálkodóknak a célprogramokban foglalt intézkedések betartása (pl. mezővédő erdősávok telepítése, csökkentett vegyszerfelhasználás, okszerű talajművelés stb.) A természeti értékek alapos feltárása, megismertetése, védelmük fontosságának tudatosítása, a védelem lehetséges módjainak megismertetése. Környezetés természetvédelmi önkormányzati intézkedések, helyi civil szervezet létrehozása. Esetleg tanösvények kialakítása.

B

4.2.1 4.2.2 4.2.4

A

4.3.1

A

4.9.1 4.10.1

C

4.6.1 4.6.2 4.6.3 4.6.4 4.9.1

A

4.2.3 4.7.1 4.7.2 4.8.1 4.9.1

B

4.7.1 4.7.2


89


A település területén meglévő építészeti értékek és kultúrtörténeti emlékek állagmegóvására, illetve feltárására és bemutatására, valamint védelmére nem minden esetben került sor.

Felújított épületek, feltárt régészeti területek, helyi védelem alá helyezett értékek.

Az építészeti értékek felújítása, a nem védett épületek helyi védelem alá helyezése, a régészeti emlékek feltárása és bemutatása.

C

4.5.1 4.10.1

*A táblázatot egy javasolt prioritási sorrenddel töltöttük ki, de ezt az önkormányzat felülbírálhatja a saját elképzelései és erőforrásai ismeretében!

A táblázatban szereplő prioritások (fontossági sorrend) részletezése: A - elsődleges prioritás: A település környezeti állapotának megőrzéséhez, a lakókörnyezet javításához elengedhetetlenül szükséges, rövid időintervallumon belül - a KVP időtartama alatt (3 év) - végrehajtandó program. A végrehajtáshoz szükséges eszközök, anyagi és intézményi háttérkapacitások rendelkezésre állnak, vagy rövid időn belül biztosíthatók. Adott esetben előfeltételét jelenti más beavatkozásoknak. Továbbá ide tartoznak azon önkormányzati feladatokat érintő programok, amely feladatok elvégzése jogszabályban rögzítettek, de eddig az önkormányzat elmulasztotta teljesíteni. B - másodlagos prioritás: A település környezeti állapotának megőrzése szempontjából fontos program, melynek megvalósítását a környezeti veszélyeztetés, illetve egyéb sürgető tényezők szerint kell minél korábbi időpontra kitűzni. A szükséges eszköz, anyagi vagy intézményi háttér hiányos. A településnek e programok esetében rövid távon elsősorban a beindításához szükséges feltételrendszer megteremtésére kell időt fordítania (háttérkapacitás szervezése, pályázati forráslehetőségek felkutatása, egyéb lépések). Ebben az esetben az adott feladat végrehajtása a jelen KVP időtartama alatt kezdődik el, de a befejezés áthúzódik a következő KVP végrehajtási időszakára. C - harmadlagos prioritás: A feladat végrehajtása az anyagi / technikai eszközök és humán háttérkapacitás hiánya, egyéb adminisztratív akadályok miatt kevésbé élvez prioritást. Ide tartoznak a jelenben nem elengedhetetlenül fontos, inkább hosszú távú elképzelések, amelyek megvalósítása már a következő KVP időtartama alatt (3-6 év) kezdődhet el. A megvalósítás időpontját a vonatkozó jogszabályok és az egyéb befolyásoló tényezők szerint (pl.: a terület környezeti érzékenysége) 3-10 éven belülre kell kitűzni.


90


4.2. LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELME 4.2.1. A gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Cél A program célja a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, ami által elérhető az egyéni gépjárműhasználat visszaszorítása, a közúti forgalom és a közlekedés általi környezeti terhelés és a balesetveszély csökkentése. Leírás A kerékpáros és gyalogos közlekedés meghatározó a település belterületén, ezért lehetőségeinek javítása a géperejű járművekkel szemben szociális, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos. Részletes helyzetfeltárásra van szükség a jelenlegi közlekedési helyzet megismerése érdekében. Ez alapján határozhatók meg a konkrét feladatok. A lehetséges megoldások igen sokfélék: • A kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése: védett kerékpártárolók kialakítása, kerékpársáv vagy kerékpárút létesítése. • Közlekedésszervezési intézkedések: forgalomkorlátozás, útburkolat átépítés, lassítók, „fekvő rendőrök” kialakítása. • Gyalogosvédelmi intézkedések: gyalogátkelő kialakítása, korlát a forgalmasabb útszakaszok mellett, sebességkorlátozás. Vonatkozó jogszabályok 2000. évi XLII. tv., 19/2004. (III. 26.) OGY h., 1023/2004. (III. 26.) Korm. h., 2194/1997. (VII. 9.) Korm. h. Operatív lépések • helyzetfeltárás • a munkák pénzügyi-műszaki előkészítése, területbiztosítás • pénzügyi források előteremtése • építési munkák megpályáztatása, megvalósítás Monitoring o a közlekedésfejlesztési tanulmány elkészül, műszaki és pénzügyi alternatívák vannak o az adott megoldás kiviteli tervei elkészülnek, az építési-szakhatósági engedélyek, hozzájárulások megléte o a területviszonyok rendezettek, a munkák megalapozó pénzügyi számításai rendelkezésre állnak o a kiválasztott kivitelező végrehajtotta az építési feladatokat, a munka elkészült és megtörtént a műszaki átadás-átvétel Felelős szervezet A megvalósításért felelős szervezet az önkormányzat.


91


Ütemterv Ütemezés 2. év

1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Tanulmány Egyeztetések

folyamatos

Tervezés

Előkészítés / Engedélyezés

Pályázás

Építés A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0.5-2

0,1-0,3

A feladatoktól függ, nem kalkulálható

GKM, BM, MeH pályázatok


92


4.2.2. Kerékpárút kiépítése Cél A kerékpárút kiépítése, az egészséges és kis felületigényű, mindennapi ún. hivatásforgalmú közlekedési mód térhódításának segítése, az idegenforgalmi célú kerékpározási igény kielégítése. A biztonságos kerékpározás feltételeinek megteremtésén túl (kerékpársáv, forgalomszabályozás), figyelmet kell fordítani a kistérségi turizmusfejlesztési koncepcióban és a községi településfejlesztési koncepcióban is szereplő, a regionális kerékpárúthoz kapcsolódó települési szakasz kiépítésére és a kerékpározásra alkalmas útszakaszok kijelölésére. Leírás A községben a kerékpáros forgalom jelenleg részben biztonságosnak tekinthető: a keskeny utakon, utcákban a kerékpározás főképp a gyerekekre és az idősebbekre nézve jelent veszélyt. Az igen elterjedt kerékpáros közlekedés miatt lehetőség szerint biztosítani kell a biztonságos kerékpározás feltételeit (pl. kerékpártárolók, rámpák, útbaigazító táblák kiépítése, kerékpársáv kijelölése). A kerékpáros közlekedés fejlesztését az idegenforgalom fejlesztésének kistérségi szintű igénye is indokolja. A programban az elsődleges szerep az önkormányzaté, de a finanszírozás kapcsán a megyei közútkezelő Kht. is partner. A kerékpárút megvalósításának tanulmánytervét el kell készíttetni, az alapján az egyes érintett önkormányzatoknak kell a szóba jöhető műszaki és gazdasági elemzéseket végiggondolva kiválasztaniuk az optimális megoldást. Saját források ritkán állnak teljes mértékben rendelkezésre, így a szükséges feltételek és engedélyek meglétét bizonyítva a kiviteli terv benyújtásával pályázni lehet a különböző állami, regionális pénzforrásokra. Kedvező elbírálás esetén a kivitelezési munkák elvégzését pályáztatás útján ki lehet adni vállalkozónak, és meg lehet kezdeni az építést. Az építés végét szakhatósági bejárás, műszaki átadás-átvétel és engedélyezés jelenti. A munka nagysága miatt lehetséges a térbeli és időbeli szakaszolás. Egyszerűbb intézkedések (kerékpártároló építése, tájékoztató táblák kihelyezése, információs pontok felállítása) forrásigénye töredéke a megjelöltnek, és ezeket a település önerőből is képes lehet finanszírozni. Operatív lépések • tanulmányterv, engedélyezési / kiviteli tervek elkészítése • a munkák pénzügyi-műszaki előkészítése, területbiztosítás • pénzügyi források előteremtése (amennyiben saját forrásokból a kivitelezés nem finanszírozható) • építési munkák megpályáztatása, az építés vállalkozásba adása, építés Monitoring o a tanulmányterv alapján műszaki és pénzügyi alternatívák állnak rendelkezésre o a kiválasztott változat kiviteli tervei elkészülnek, az építési-szakhatósági engedélyek, hozzájárulások megléte o a területviszonyok rendezettek, a munkák megalapozó pénzügyi számításai rendelkezésre állnak o a kiválasztott kivitelező végrehajtotta az építési feladatokat, a szakasz elkészült és megtörtént a műszaki átadás-átvétel


93


Felelős szervezetek Települési önkormányzat, kistérségi társulás, esetleg erre a célra létrehozott kerékpárút építési önkormányzati társulás. Ütemterv Ütemezés 2. év

1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Tanulmányterv

Tervezés és engedélyezés

Előkészítés

Pályázás

Építés A megvalósítás forrásigénye Forráslehetőség

0,4 - 0,5 MFt/km 0,1-0,3 MFt BM, GKM, KvVM, régiós pályázatok

20-22 MFt/km


94


4.2.3. Mezővédő erdősávok / fasorok létesítése Cél A program célja a település lakóterületére érkező por és egyéb szennyeződések mennyiségének csökkentése, külterületen a termőtalaj védelme (ezáltal ez a program kapcsolódik az 1.3. programcsoporthoz is), valamint - összhangban a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletben foglaltakkal - a zöldhálózati elemek fejlesztése. Leírás Csabdin az erdőterület 145,45 ha, gyakorlatilag csak a még meglevő mezővédő erdősávokra és néhány erdőmaradványra korlátozódik. Az erdők kiterjedésének növelése mind mezőgazdasági, mind ökológiai és tájképi szempontból szükséges volna. A program megvalósítása során kiemelt cél kell, hogy legyen a természetközeli erdőgazdálkodás területi arányának növelése, és a Nemzeti Erdőprogram kapcsolódó feladatainak végrehajtása. A telepítéseknél őshonos, hazai fafajokat javasolt felhasználni. A szakemberek által telepítésre javasolt őshonos fajok listáját az alábbiakban adjuk közre: Őshonos fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus pannonica), simalevelű mezei szil (Ulmus minor), vénic szil (Ulmus laevis), szürke és fehér nyár (Populus canescens, Populus alba), vadalma (Malus sp.), vadkörte (Pyrus pyraster), zselnicemeggy (Padus avium), mezei juhar (Acer campestre), kislevelű hárs (Tylia cordata). Cserjefajok: vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea), mogyoró (Corylus avellana), kányabangita (Viburnum opulus), kutyabenge (Frangula alnus), varjútövisbenge (Rhammus catharticus), csíkos kecskerágó (Euomynus eurpoaeus), hamvas szeder (Rubus caesius), tatárjuhar (Acer tataricum), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), vörös ribizke (Ribes rubrum), borostyán (Hedera helix), fagyal (Ligustrum vulgare), vadrózsa (Rosa canina), kökény (Prunus spinosa). A telepítések nem történhetnek a gyepterületek rovására, mivel azok önmagukban már értékes természetközeli területek. Az erdősítést a mezőgazdasági területek extenzívebb hasznosításával kell megoldani. Ahol nincs hely és lehetőség erdősáv kialakítására, ökológiailag is működőképes erdő létrehozására, ott is törekedni kell a fás növényzet terjesztésére, különösen a közúti forgalom vagy egyéb zaj- légszennyező forrás által érintett településrészeken (főutca mellett). Ennek hagyományos és a tájba is jól illeszkedő módja a fasorok kialakítása, mind kül-, mind belterületen. A mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével, illetve rehabilitációjával a biológiai és a tájképi diverzitás növelése mellett jelentősen csökkenthető a külterületeken, elsősorban a szántóföldeken keletkező por mennyisége, a deflációs és eróziós talajpusztulás mértéke, valamint az út menti hófogó erdősávok telepítése által a hóátfúvások veszélye. Az erdősávok és fasorok adott esetben egy átfogó zöldhálózati rendszer részét is képezhetik. Vonatkozó jogszabályok 1257/1999 EK rendelete, 1996. évi LIII. tv., 1996. évi LIV. tv., 29/1997. (IV. 30.) FM r., 88/2000. (XI. 10.) FVM r.


95


Operatív lépések • a lehetséges területek felmérése • egyeztetések a helyi gazdákkal • tervezés • területbiztosítás • erdőtelepítés Monitoring Indikátorok: o új telepítésű mezővédő erdősávok területének nagysága (ha, %) o egyéb fásítás alá vont területek növekedése (ha, %) o a mezővédő erdősávok éves növekedésének százalékos aránya (%) Felelős szervezetek Települési önkormányzat, erdőbirtokosság, földművelésben érdekelt gazdálkodók.

a

mezőgazdasági

árutermelésben

és


1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

A szóba jöhető területek felmérése Egyeztetések a helyi gazdákkal

Tervezés/területbiztosítás Erdőtelepítés

folyamatos

A megvalósítás forrásigénye

8-10 eFt/ha

Forráslehetőség

FVM, KvVM

Egyedi fásításnál 100-500 Ft/db, erdősítésnél 200-500 eFt/ha


96


4.2.4. Szilárd burkolatú utak karbantartása, járdaépítés Cél A program célja - összhangban a község fejlesztési koncepciójával - burkolat-karbantartás, a jelenleg általánosságban jó állapotú burkolat minőség-romlásának megakadályozása, valamint járdaépítés. Csabdi belterületén több utcában hiányzik a járda, ami a gyalogos közlekedők biztonságát veszélyezteti. Leírás Az országos közúthálózat útfenntartási munkáinak ütemezését, rangsorolását az országosan működő PMS rendszerrel (Pavement Management System) végzik. A megyei közútkezelő éves fenntartási, burkolat-felújítási tervet készít a PMS rendszer támogatásával, figyelve a rendelkezésre álló forrásokat és a folyamatosan figyelt burkolati állapotot. Az így elkészített tervet az UKIG hagyja jóvá és megbízza a közútkezelőt a munkálatok végrehajtásának bonyolítására. Önkormányzati utak esetében hasonló a módszer. Fel kell mérni a meglévő utak és járdák állapotát, majd a tervezett burkolat-felújítási és járdaépítési munkákat ki kell dolgozni engedélyezési / kiviteli terv szinten, részletes műszaki paraméterekkel, méret-, mennyiség- és költségszámításokkal. Saját források ritkán állnak teljes mértékben rendelkezésre, így a szükséges feltételek és engedélyek meglétét bizonyítva a kiviteli terv benyújtásával pályázni lehet a különböző állami, regionális pénzforrásokhoz. Operatív lépések • az utak állapotának felmérése • engedélyezési / kiviteli tervek elkészítése • pénzügyi források előteremtése (amennyiben saját forrásokból a kivitelezés nem finanszírozható) • építési munkák megpályáztatása, az építés vállalkozásba adása, építés Monitoring o a felmérés elkészül, akcióterv elkészült a felújítások sorrendjére o a kiviteli tervek elkészülnek, az építési-szakhatósági engedélyek, hozzájárulások rendelkezésre állnak o a kiválasztott kivitelező végrehajtotta az építési feladatokat, a szakasz elkészült és megtörtént a műszaki átadás-átvétel Felelős szervezetek Települési önkormányzat, megyei Közútkezelő Kht.


97



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Felmérés

Tervezés / Engedélyezés

Pályázás

Építés A megvalósítás forrásigénye Forráslehetőség

1-1,5 MFt/km 0,1-0,2 MFt BM, GKM, régiós pályázatok

60-70 MFt/km


98


4.3. A TALAJ, A FELSZÍN ALATTI ÉS A FELSZÍNI VIZEK VÉDELME 4.3.1. A talajt és a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források felmérése és megszüntetése Cél Az önkormányzati hatáskörbe tartozó potenciális szennyező források felmérése, valamint a felszámolási lehetőségek tervezése. A talajt és felszín alatti vizeket, vízbázisokat veszélyeztető potenciális szennyezőforrások felmérése, a veszélyeztetés megszüntetése. Leírás A felszín alatti vizek minőségét elsősorban a mezőgazdasági tevékenység (trágyázás, növényvédelem) és a kommunális folyékony hulladék nem megfelelő elhelyezése (szikkasztás, illegális külterületi leeresztés) veszélyeztetheti. A Helyzetfeltárásban a KÖDU KÖTEVIFE adatszolgáltatása alapján leírásra kerültek a község külterületén elhelyezett, lehetséges veszélyforrásként megjelenő veszélyes hulladékok. Javasoljuk pontos tényfeltáró, kármentesítési, talajvizsgálati, vízminőség védelmi tanulmányok, felmérések készítését, majd a kapott eredmények kiértékelésével a kárfelszámolási tervek készítését. A tanulmányban/tervekben ki kell térni a lehetséges gazdasági és jogi szabályozó eszközökre, lehetőségekre is. Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2000/60/EK irányelve, Tanács 80/68/EGK irányelve, 2205/1996 (VII.24.) Korm. h., 2304/1997 (X.8.) Korm. h., 16/2000. (K.Ért.9.) KöM u., 49/2001. (IV.3.) Korm. r.; 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM egy. r., 219/2004. (VII.21.) Korm. r., 132/1997 (VII.24.) Korm. r., 123/1997 (VII.18.) Korm. r., 33/2000 (III.17.) Korm. r., 27/2004 (XII.25.) KvVM r., 30/2004. (XII.30.) KvVM r., 6/2002. (XI.5.) KvVM r., 2/1999. (K.H.V. Ért. 7.) KHVM utasítás. Operatív lépések • a szennyezések felmérése (kiterjedés, minőség, veszélyeztetettség) • kiviteli tervek elkészítése • a szennyezések felszámolása (kármentesítés) Monitoring o az állapotfelvétel elkészült o a hasznosítási lehetőségeket bemutató program elkészült o a kivitelezési terv elkészült o a kármentesítés megtörtént Indikátorok: o a felszíni és a felszín alatti vizek állapotában bekövetkező minőségi javulás (vízminőségi osztály) A teljes dokumentum környezetbarát, újrahasznosított papírra van nyomtatva - DHV Magyarország Kft.

99


o a talajban jelenlévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkenése (ppm) o felszámolt veszélyes hulladék lerakók (elszállított m3 hulladék) Felelős szervezetek • Települési önkormányzat (kezdeményező) • KÖVIZIG (adatszolgáltatás, egyeztetések) • KÖTEVIFE (adatszolgáltatás, egyeztetések, tervek engedélyezése), • NPI (adatszolgáltatás, egyeztetés) • Az érintett területek tulajdonosa, kezelője Ütemterv Ütemezés 2. év

1. év

0,5 -2

0,5 -2

Nem kalkulálható, az adott problémától függ.

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

1. negyedév

3. negyedév

4. negyedév

2. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

A szennyezések felmérése

Javaslatok a kárelhárításra

Kiviteli tervek

Kivitelezés (kármentesítés) A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0,5-2* KvVM

*Adott problémától függően több vagy kevesebb.


100


4.3.2. Belterületi csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása és a rendszer elemeinek fejlesztése Cél A település csapadékvíz-elvezetési problémáinak hosszú távú és fenntartható megoldása, a csapadékvíz-elvezető rendszer elemeinek fejlesztése, rekonstrukciója, az erózió és a feliszapolódások csökkentése. Leírás Csabdin a vízelvezető rendszer elemei, a meglévő csatornák és létesítmények közepes állapotban vannak, felújításuk indokolt, illetve Vasztélypusztán ki is kell építeni. A községi önkormányzat Bicskével, Bodmérral, Szárral, Újbarokkal, Vértesacsával és Vértesboglárral közösen 2005-ben adott be pályázatot a csapadékcsatorna-hálózat felújítására, és siker esetén Csabdi község 16,467 km kiépített csapadékelvezető árokrendszerrel rendelkezik majd. A munka nagysága miatt lehetséges egy térbeli és időbeli szakaszolás. Ehhez mindenképpen szükséges az önkormányzat, a helyi gazdálkodó szervezetek, a területi hatóságok (KÖVIZIG, KÖTEVIFE) együttműködése. Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2000/60/EK irányelve, 120/1999. (VIII.6.) Korm. r., 232/1996. (XII.26.) Korm. r., 203/2001. (X.26.) Korm. r.; 204/2001. (X.26.) Korm. r.; 193/2001. (X.19.) Korm. r.; 220/2004. (VII.21.) Korm. r., 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM egy. r., 25/2003 (XII.30.) KvVM r. Operatív lépések • a csapadékvíz-elvezető hálózat elemeinek állapotfelvétele • csapadékvíz-elvezetési koncepció kidolgozása • engedélyezési és kiviteli tervek készítése • engedélyezési eljárás lefolytatása • forrásszerzés • kivitelezés Monitoring o a tervek elkészültek o sikeres engedélyeztetési eljárást lefolytatták o a kivitelezés megtörtént Indikátor: o az erózióval érintett területek kiterjedésének csökkenése a községben (ha/év) Felelős szervezetek • Önkormányzat • Helyi gazdálkodó szervezetek • KÖVIZIG (adatszolgáltatás, egyeztetések)


101


• • •

KÖTEVIFE (adatszolgáltatás, egyeztetések, tervek engedélyezése), FVM (adatszolgáltatás, egyeztetés) NPI

Ütemezés Ütemezés 2. év

1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

A csapadékhálózat elemeinek állapotfelvétele Koncepció készítése

Engedélyezési és kivitelei tervek készítése

Kivitelezés A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0,3- 0,31-5 3 1,5 KvVM, FVM

A tervezett munkától függően


102


4.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 4.4.1. Települési folyékony hulladék kezelés kérdésének megoldása 4.4.1.1.

A használaton kívüli közműpótlók rekultivációja

Cél A közműpótlók felszámolása illetve újfajta hasznosítási módok megvalósítása, az alternatív (csatornázás melletti) szennyvízszikkasztás elkerülése céljából. Leírás A településen részben, 71%-ban épült ki a szennyvízelvezető hálózat. A csatornára nem kötött, és a csatornára kötött háztartásoknál is a régi közműpótlók többnyire funkció nélkül, vagy a régi funkciójuknak megfelelően állnak. Ennek elkerülése érdekében a szolgáltató rendszerint ellenőrizni szokta a szakszerű bekötést és a szikkasztók lezárását, ám ez nem minden estben történik meg. A szennyvízszikkasztók rekultiválására több megoldás létezik. Az egyik lehetőség a közműpótló teljes felszámolása, a másik (általában ez a célszerűbb) az új funkcióval való ellátás. Egy megfelelő állapotú közműpótlónál az önkormányzat egyiket sem írhatja elő az ingatlantulajdonosoknak, de lakossági fórumokon tájékoztatni lehet a közösséget a veszélytelen funkcióváltás módjairól. (A tapasztalatok szerint azonban a közműpótlók ritkán vannak megfelelő állapotban, így az önkormányzat előírhatja a veszélyforrás megszüntetését az ingatlantulajdonosoknak.) Fontos, hogy minden szennyvízcsatorna-használó megértse: a közműpótlók szennyvízhez kötődő használatának megszüntetése fontos lépés a környezet megóvása érdekében. Általánosan jellemző, hogy egy higiéniai felújítás (mosás, meszezés, klórozás) szükséges a régi szikkasztógödrökön, s csak ez után lehet elvégezni az új szerepkörhöz szükséges beavatkozásokat. A közműpótlók új funkciója számos lehetőség közül választható ki, melyet a helyi adottságok is befolyásolhatnak. Itt csak néhány jellemző példát említünk arra, hogy mivé alakítható egy közműpótló biztonságosan: • esővíz tározóként - vízzáró szigeteléssel - kerti öntözővíz biztosítására használható; • komposztálóként való továbbhasznosítás esetén a higiéniai felújítás sem feltétel minden esetben, és egy fontos környezetvédelmi-gazdaságossági beruházás költségei minimalizálhatóak. Operatív lépések • a közműpótlók ellenőrzése (hogy nem történik-e talajba szikkasztás) • a csatornázott házak ellenőrzése (a rákötés és a régi szennyvíztároló gödör ellenőrzése) • lakossági fórumok szervezése a szikkasztás felszámolásáért • a közműpótlók folyamatos átalakítása


103


Monitoring Indikátorok: o a szakszerűen csatornára kötött házak száma (db) o az átépített közműpótlók száma (db) o a komposztálók száma (db) Felelős szervezet A program koordinátora és felelőse az önkormányzat.


104


4.4.1.2.

A szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozó háztartások számának növelése

Cél 2010. december 31-ig a településen a már kiépült csatornahálózatra (gerincvezetékre), a rákötött háztartások arányának 100%-ra történő növelése. Leírás A településen 71%-ban kiépült a szennyvízelvezető-csatorna hálózat, de várhatóan a rákötések száma még nem érte el a 100%-ot. A hálózatra nem rákötött háztartásoknál a szennyvíz elhelyezése a továbbiakban is közműpótlókban történik. Ezeknek a műtárgyaknak a többsége nem vízzáró kivitelben készült, tehát a háztartásokban keletkező szennyvíz nagy része megfelelő tisztítás nélkül a talajba szivárog, ezzel közvetlenül szennyezve a talajt, illetve közvetetten a talajvizet. A felszín alatti víz minősége javításának - és a befogadó szennyvíztisztító telep kihasználtságának növelése érdekében - szükséges a hálózatra való rákötések számának növelése, és ezzel párhuzamosan a szikkasztóként működő szennyvíztárolók felszámolása. A cél elérése érdekében a lakosság rákötési hajlandóságát kell növelni. Ehhez jó alapot szolgáltathatna a 2004. július 1-től tv. szerint fizetendő talajterhelési díj, amely kiszámításának módját a törvény 3. melléklete írja elő. (Az önkormányzat rendeletben rászorultsági alapon - mentesített lakosokat a díjfizetési kötelezettség alól, ill. csökkentette a díjfizetés mértékét.) Vonatkozó jogszabályok 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet, 25/2002 (II. 17.) kormányrendelet, 2003. évi LXXXIX. törvény A motiválás eszközei lehetnek: • a rákötések költségeihez pénzügyi-szakmai hozzájárulások • a bekötési terv ingyenes elkészítése • a bekötési munkálatok ingyenes szakfelügyeletének biztosítása a szolgáltató által • kedvezményes hitelfelvétel • önkormányzati rendeletek, amelyek kötelezővé teszik az ingatlan közelében húzódó gerincvezetékre történő rácsatlakozást • a rendeletben előírtak ellenőrzése és szükség esetén szankcionálása Operatív lépések • a lakosság számára részletes tájékoztató és fórumok szervezése • forráslehetőségek felmérése • hálózati rákötések kivitelezése Monitoring Indikátorok: o a közművesített területen élők számának növekedése (fő), a közműolló szűkülése


105


o o o

az újonnan épült bekötőcsatorna hálózat hossza (km) az összes keletkezett szennyvízből a tisztított szennyvíz arányának javulása (%) környezeti állapot további romlásának megakadályozása: főként a talaj és talajvizek illetve a felszíni vizek minőségének változásán keresztül mérhető, amennyiben az egyéb szennyező hatások kiszűrése megoldható (vízminőségi besorolás, paraméterek)

Felelős szervezetek A program felelőse és koordinátora a települési önkormányzat, a megvalósítást alvállalkozók végzik. A műszaki átadás átvételt a Vízügyi Felügyelőség végzi, a finanszírozást pedig a pályázati források és pénzintézetek mellett a tulajdonosok bevonásával kell végezni. Ütemterv Ütemezés 1. év

3. év

4. év 4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív feladatok

2. év

Motivációs tanulmány Forráslehetőségek feltárása Rákötés (85%) Rákötés (90%) Rákötés (100%) A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0,5

0,2

A konkrét feladatok alapján számítandó.

-

-

KvVM Nemzeti Fejlesztési Terv KIOP: Szennyvízelvezetés és tisztítás, fejlesztését célzó beruházások


106


4.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ZÖLDTERÜLETGAZDÁLKODÁS 4.5.1. Építészeti értékek megőrzése, állagmegóvása, felújítása Cél A településen található építészeti értékek további állapotromlásának megakadályozása, a hivatalos védelem biztosítása, az épületek felújítása, rekonstrukciója. Leírás A településen számos építészeti érték található, amelyeket a helyi szabályozási terv javasol helyi védelem alá vonni. Ezek: barokk kori református templom, evangélikus és református templom, vasztélyi templom, valamint a régészeti lelőhelyek. Országos védelem alatt álló műemlék a középkori templomrom. Ezek megőrzése az önkormányzat kiemelt fontosságú feladata. Az épületek tulajdonosainak, kezelőinek (egyházak, kivéve a templomromot) sok esetben nincsen anyagi lehetőségük a felújítási munkák elvégzésére, ezért az építészeti örökség részét képező értékek állaga a jövőben romolhat. Az önkormányzat települési (térségi) program kezdeményezésével, a programban való részvételével biztosíthatja a védelemhez, állagmegőrzéshez szükséges forrásokat. Vonatkozó jogszabályok: 66/1999. (VIII. 13.) az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló FVM rendelet, 2001. évi LXIV. tv., 1997. évi LXXVIII. tv., 1985. évi 21. tvr Operatív lépések • Értékvédelmi program kidolgozása • A szükséges adminisztratív lépések (pl. helyi védelem alá helyezés, funkcióváltás) megtétele • Pályázati és egyéb források felkutatása • Kivitelezés Monitoring o az értékvédelmi program elkészült o a pénzügyi háttér biztosított o a szükséges beavatkozások megtörténnek Felelős szervezetek Települési önkormányzat ingatlantulajdonosok.

(kezdeményező,

felelős);

további

résztvevők


az

107



3. év

4. év 4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

2. év

1. Értékvédelmi program elkészítése 2. Forrás feltárás, pályázási folyamat 3. Adminisztratív lépések és konkrét kivitelezési munkák A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0,6-3

nem kalkulálható

BM, Meh, NKÖM


108


4.6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS 4.6.1. Közintézmények energiafelhasználásának csökkentése Cél Az önkormányzat tulajdonú és egyéb közintézmények (pl. oktatási, kulturális és szociális célra hasznosított létesítmények) energiafelhasználásának csökkentése. Leírás Csabdin az önkormányzati adatszolgáltatás szerint 2004. évben történt meg energetikai korszerűsítési program keretében a közvilágítás korszerűsítése. hagyományos, nagy fogyasztású izzókat korszerű, energiatakarékos izzókra cserélték. higanylámpák helyett felszerelt kompakt fényforrások kevesebb, mint felére csökkentik energiafelhasználást.

az A A az

A közintézmények energiafelhasználása tovább csökkenthető a fűtéskorszerűsítési, utólagos hőszigetelési programok tervszerű végrehajtásával. Ezt is megkezdték, az óvoda és az iskola nyílászáróinak cseréje 2004-2005-ben történt. A további hasonló beruházásokkal fajlagosan sok energia takarítható meg (a megtérülési idő rövidebb), mivel egy-egy közintézmény energiafel-használása nagy, illetve a szükséges berendezések beszerzése fajlagosan olcsóbb több közintézmény együttes korszerűsítése esetén. Az intézmények világítástechnikai korszerűsítése esetén az áramszolgáltató is bevonható a programba a megfelelő finanszírozási konstrukció kialakításával (a korszerűsítést az áramszolgáltató térítésmentesen elvégzi a további üzemeltetés fejében). A program keretein belül az alábbi korszerűsítések javasoltak: Hőszigetelés terén: - Thermoplán-üvegek beépítése - Nyílászáró tömítés - Külső hőszigetelő vakolat alkalmazása - Tetőszigetelés elvégzése Fűtéstechnika terén: - Cirkókazán alkalmazása - Csőszigetelés elvégzése - Biogáz hasznosító létesítése - Fűtőelem-korszerűsítés Vízmelegítés/vízgazdálkodás terén: - Napkollektorok használata - Kombicirkó alkalmazása - Korszerű vízmelegítők használata - Víztakarékos csaptelepek beépítése - Esővíz hasznosítás


109


Elektromos áram: - Világítótestek korszerűsítése (pl.: energiatakarékos izzók) - Időkapcsolók alkalmazása - Mozgásérzékelők alkalmazása - Nagyfogyasztók cseréi - Vízkőtelenítés (kazánok, bojlerek és általában minden vízmelegítő esetében) Operatív lépések • Közintézmények energiatakarékossági lehetőségeinek felmérése • A felmérés alapján megállapított korszerűsítési munkálatokhoz szükséges berendezések (izzók, nyílászárók stb.) gyártóinak, ill. az áramszolgáltató megkeresése • A korszerűsítési munkálatok elvégzése Monitoring • Elkészül az egyes közintézmények korszerűsítési igényeit tartalmazó dokumentum. • A korszerűsítési munkálatokhoz szükséges berendezések (izzók, nyílászárók, stb.) gyártóinak és az áramszolgáltató megkeresése megtörtént. Indikátorok: • megvalósult energiahatékonyságot javító intézményi beruházások száma (db) • a településen energiahatékonysági feladatokra felhasználható, elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év) • közintézmények éves energia-megtakarításának mértéke (MJ/év) Felelős szervezetek A program koordinátora és felelőse a települési önkormányzat. Az önkormányzat a közintézmények vezetőivel szorosan együttműködve végzi a program monitorozását.


110



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Energiatakarékossági lehetőségek felmérése Gyártók, áramszolgáltatók megkeresése A korszerűsítési munkálatok elvégzése A megvalósítás forrásigénye

Az igényektől függ, a megvalósítás több milliós nagyságrendű

Forráslehetőség

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP 2004-5: A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése önkormányzatok és magánszemélyek részére (ideiglenesen felfüggesztve), Az önkormányzati, költésvetési és egyéb intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése támogatására az EHJ Célelőirányzatból


111


4.6.2. A lakosság tudatos energiatakarékosságának erősítése Cél A lakosság energiatakarékossággal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a fogyasztó oldali energiatakarékosság hatékonyságának javítása. Leírás A fenti cél elérése érdekében a legfontosabb a lakossági környezettudatosság fejlesztése, az energiatakarékos fogyasztói szokások erősítése. Ennek előnye, hogy új energiatakarékos eszközök beszerzését a lakosság részéről nem igényli, de betartásával viszonylag nagy energiamennyiség takarítható meg. A lakossági környezettudatosság fejlesztése kiadványokon, tájékoztató előadásokon keresztül történhet. A kiadvány/előadás tartalma lehet például: - fűtési szokások változtatása (csak azt a részt fűtjük intenzíven, ahol sokat tartózkodunk, egészséges hőmérséklet- és páratartomány bemutatása); - háztartási gépek takarékos használata (mosógép elindítása csak telerakva, a mosógép gyártója által előírtak betartása, takarékos mosó- és mosogatógép használata, hűtőgép elhelyezése megfelelő légréssel, mikrohullámú sütő vs. gázsütő energiafelhasználása); - lakóházak körül megfelelő növényzet ültetése (északi oldalra örökzöldek, amik felfogják a szelet, a déli oldalra lombhullató fák, amelyek nyáron árnyékot adnak, télen pedig átengedik a napfényt), stb. Vonatkozó jogszabályok Az EP és Tanács 2002/91/EK irányelve; a Tanács 78/170/EK irányelve, 21/2001. (II. 14.) Korm. rend.; 20/2002. (XI. 7.) GKM rend., 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM rend. és a 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat. Operatív lépések • Energiatakarékossági ismereteket tartalmazó tájékoztató kiadványok beszerzése vagy összeállítása a közüzemi szolgáltatók bevonásával; • Az energiatakarékossági ismereteket tartalmazó szórólapok elkészíttetése és terjesztése; • A megpályázható támogatásokról szóló ismeretanyag összeállítása, hozzáférhetővé tétele a lakosság számára; • A megpályázható támogatásokról szóló ismeretanyag folyamatos frissítése. Monitoring Indikátorok: • elkészült kiadványok és kiosztásra került szórólapok száma (db) • energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztató rendezvények száma (db) • megvalósult energiahatékonyságot javító lakossági beruházások száma (db) • fogyasztó oldali energiamegtakarítás éves mértéke (KJ/év) • a településen energiahatékonysági feladatokra felhasználható, elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év)


112


Felelős szervezetek A program koordinátora és felelőse az önkormányzat. A tapasztalatok, kiadványok szélesebb körben történő elterjesztésével a kistérségi területfejlesztési társulást is javasolt megbízni. További javasolt partnerek: a település földgáz- és áramszolgáltató társasága, a helyi civil szervezetek és oktatási intézmények. Ütemterv Ütemezés 2. év

1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Energiatakarékossági ismereteket tartalmazó kiadványok összeállítása Szórólapok elkészítése és terjesztése (folyamatos) Energiahatékonysággal kapcsolatos tájékoztató rendezvények szervezése A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

0,3-0,8

0,4-1

0,5-1,5

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Nemzeti Energiatakarékossági Program 2004-1: Lakossági Energiamegtakarítás Támogatása (ideiglenesen felfüggesztve)


113


4.6.3. Biomasszát hasznosító fűtőmű létesítése Cél A településen keletkezett biomassza hulladék korszerű kezelésével és feldolgozásával hozzájárulni a megújuló energiaforrások használati arányának növeléséhez (országosan ez jelenleg csupán 3,6%). A hasznosítás révén csökkenteni lehet a lerakott hulladék mennyiségét, mely illeszkedik a 2000. évi XLIII. Tv. 56. §-hoz, valamint II. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz (2003-2008.). Kiemelt cél az olcsó, helyben termelődő biomassza (pl. szalma, energiafű) hasznosítása, a jelenleg használt fosszilis szén és gáz tüzelőanyag kiváltása helyi biomassza felhasználással, valamint párhuzamos fűtési rendszerek kialakítása. Leírás A biomassza energetikai hasznosításának perspektívájában a legnagyobb lehetőséget a biomassza tüzelésre alapuló távhőellátás jelenti. Az ilyen nagyteljesítményű rendszerek, nevezetesen az ún. „falufűtés” vagy a vidéki településeken nagyobb fogyasztók központi fűtései, illetve kisgazdaságokban a majorok hőellátása, kertészetek, állattartó telepek, stb. olcsó és kényelmes hőellátást jelentenek a felhasználónak. A kisebb teljesítményű fűtési és melegvíz-termelési rendszerek esetén a sorrendet a tüzelőanyag előállításának energiaigénye határozza meg, ami jelentős tényezője a tüzelőanyag árának. Ennek azért van jelentősége, mert a fosszilis energiahordozó árak növekedése az egyes biomassza alapanyagok közötti árkülönbségek jelentős változását eredményezi, és a biomassza relatív egyre olcsóbb lesz az egyéb energiahordozókhoz (földgáz, szén, olaj) képest. Ezen szempontok szerint a biomassza felhasználás lehetséges területei: Tüzelőanyag bármilyen mező- és erdőgazdasági melléktermék illetve hulladék szalmabála, fahulladék, tűzifa

Javasolt fűtési rendszer távfűtés

Szükséges tüzelőberendezés nagyteljesítményű kazán

kazán

növényi olaj pellet

egyedi, központi és távfűtés egyedi, központi és távfűtés egyedi és központi fűtés egyedi és központi fűtés

brikett

egyedi fűtés

faapríték

kályha, kandalló, tűzhely, kazán olajkályha és kazán kályha, kandalló, tűzhely, kazán kandalló, kályha, tűzhely

Vonatkozó jogszabályok Az 1997/4. Nemzetközi Szerződés, 10/2003. (VII. 11.) KvVM rend., 1107/1999. (X. 8.) Korm. hat., 2000. évi XLIII. tv. és 2345/2004. (XII. 26.) Korm. hat. (2.2.3. operatív célkitűzés). Operatív lépések • A község éves biomassza kibocsátásának felmérése (faapríték, szalmabála, kukoricaszár, stb.);


114


• • • •

Szerves hulladék (biomassza) komposztáló telep és fűtőmű megvalósíthatóságának komplex társadalmi-gazdasági vizsgálata; Forráslehetőségek felkutatása és források biztosítása; Pályázatkiírás a kivitelezésre; Biomassza fűtőmű és energetikai hálózat kivitelezése;

Monitoring Indikátorok: • működő biomassza hasznosító rendszerek/kazánok száma (db) • termelt energiamennyiség (MJ/év) Felelős szervezet A program koordinátora és felelőse az önkormányzat. Partnerek a helyi gazdálkodók, illetve gazdasági társaságok, akik gazdasági tevékenységük során biomasszát állítanak elő. Ütemezés Ütemezés 2. év

1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Az éves biomassza-kibocsátás felmérése A megvalósíthatóság komplex társadalmi-gazdasági vizsgálata Forráslehetőségek felkutatása, a pályázati önerő biztosítása Pályázatok összeállítása és benyújtása Pályázatok kiírása a kivitelezésre

Kivitelezés megkezdése A megvalósítás forrásigénye Forráslehetőség

Kb. 80 MFt (a beruházás pontos költségvetését a megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv fogja tartalmazni) GKM, KvVM, MEH, FVM, valamint helyi gazdasági társaságok forrásai (lásd 2345/2004. (XII. 26.) Korm. hat.)


115


4.6.4. Napenergia hasznosításának elősegítése Cél Konkrét cél az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú helyi intézmények (pl. oktatási, kulturális és szociális, stb. létesítmények), valamint a lakóépületek energiafelhasználásának megújuló napenergia felhasználásával történő csökkentése. Tágabb célkitűzés a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése és támogatása, valamint a Nemzeti Energiatakarékossági Program megújuló energiaforrások hasznosítását célzó intézkedéseinek támogatása. Az energetikai célú szélenergia hasznosítás fejlesztése, illetve a megújuló energiaforrások elterjesztése Magyarország uniós kötelezettségeivel szorosan összefügg. Magyarország a teljes energiatermelésen belül az alternatív energiaforrások jelenlegi 3,6 százalékos arányát 2010-ig 6 százalék fölé szeretné emelni. Leírás Az épületek energiaköltségei között a legnagyobb tételt a fűtés jelenti. Ezért joggal merülhet fel annak az igénye, hogy ezt is minél nagyobb részarányban napkollektorokkal lehessen fedezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m2 napkollektorral 4-5 m2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen arányban megvalósított rendszerek márciusáprilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják a fűtés hőszükségletét. Természetesen a kollektorok a hideg, de derült téli napokon is számottevő hőenergiát adnak, de ebben az időszakban döntően a hagyományos fűtési rendszerrel kell biztosítani komfortos belső hőmérsékletet. Kisebb rendszereknél, főleg padló- vagy falfűtés esetén puffertároló nélküli rendszerek is megvalósíthatók. Ekkor a kollektorok a napsütés időtartama alatt közvetlenül a fűtési rendszerre dolgoznak, a hőtárolást az épület szerkezetei, a padló vagy a falak biztosítják. A napkollektoros fűtés a hagyományos fűtési rendszerrel párhuzamosan üzemel, erre a célra ún. szoláris fűtési egység szolgál. Nagyobb rendszereknél célszerű puffertárolót alkalmazni. Ez egy nagyobb méretű, jól hőszigetelt víztartály, amelyben a napsütés időszakában hasznosított napenergia eltárolható a napsütésmentes időszakra. A puffertárolók a napkollektorok mellett jól illeszthetők a korszerű fatüzelésű kazánokhoz, cserépkályhákhoz, kandallókhoz is. A vízmelegítés Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia-hasznosítás legegyszerűbben megvalósítható módja, ami bátran ajánlható mindenkinek. Egy személy naponta megközelítőleg 50-60 liter melegvizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kWh hőenergia szükséges. 1 m2 napkollektorral a nyári félévben napi 2-2,5 kWh, télen 0,51,5 kWh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5 m2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz mennyiséget. Éves átlagban 60-70 százalékos megtakarítás érhető el, ami a nyári félévben közel 100 %, a téli félévben 30-40 %. Családi házak esetében melegvíz készítés céljára 2-3 db, nagyobb vízfogyasztás esetén 4-5 db 2 m2-es napkollektort célszerű felszerelni. Szükség van egy viszonylag nagy méretű, általában 200500 literes melegvíztárolóra is. A napkollektoros melegvíz készítés különösen gazdaságosan alkalmazható nagyobb létesítmények, pl. iskolák, kollégiumok, éttermek, panziók esetében. A nagyobb rendszer fajlagos beruházási költsége alacsonyabb, az egyenletes vízfogyasztás miatt pedig a kollektorok kihasználtsága jobb, éves hatásfokuk magasabb. Gondos tervezés és kivitelezés esetén az ilyen nagyobb rendszerek akár 40-50 százalékkal is hatékonyabban működnek, mint a hasonló célú kisebb, családi házakon megvalósított rendszerek. A közintézmények (pl. óvoda, általános iskola, önkormányzat, orvosi rendelő stb.)


116


energiafelhasználása (fűtés és melegvíz) jelentősen csökkenthető a korszerűsítési programok tervszerű végrehajtásával. Vonatkozó jogszabályok 1998. évi XVIII. tv., 2001. évi CX tv., 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet, 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat, 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozat (2.2.4. operatív célkitűzés). Operatív lépések • A közintézmények és lakosság energiafogyasztási szokásainak, lehetőségeinek felmérése, részletes hatástanulmány készítése; • A hatástanulmány alapján javasolt korszerűsítési munkákhoz szükséges berendezések gyártóinak megkeresése; • Pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása; • A korszerűsítési munkálatok elvégzése; Monitoring • elkészül a település közintézményeinek és lakóépületeinek napenergiát hasznosító korszerűsítési lehetőségeit tartalmazó fejlesztési dokumentum Indikátorok: • a településen megvalósult energiahatékonyságot javító beruházások száma (db) • energiahatékonysági feladatokra felhasználható, pályázatokon elnyert fejlesztési támogatások összege (eFt/év) • közintézmények és lakosság éves energiamegtakarításának mértéke (MJ/év) Felelős szervezet A program koordinátora a települési önkormányzat. Az önkormányzat a közintézmények vezetőivel és a lakossággal szorosan együttműködve végzi a program végrehajtását és monitorozását.


117



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Energiatakarékossági lehetőségek felmérése Gyártók, áramszolgáltatók megkeresése Pályázati lehetőségek feltárása, pályázatok benyújtása A korszerűsítési munkálatok elvégzése A megvalósítás forrásigénye (MFt)

Forráslehetőség

Az igényektől és lehetőségektől függ. A megvalósítás több millió Ft-os nagyságrendű is lehet Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP 2004-5: A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése önkormányzatok és magánszemélyek részére (ideiglenesen felfüggesztve), Az önkormányzati, költésvetési és egyéb intézmények energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklése támogatására az EHJ Célelőirányzatból


118


4.7. A BIOLÓGIAI ÉS TÁJI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSE 4.7.1. A környezetbarát gazdálkodási rendszerek támogatása és elterjesztése Cél A környezetbarát gazdálkodási módszerek (környezetkímélő erdőgazdálkodás, mérsékelt vegyszerfelhasználás, legeltető állattartás, extenzív gyephasznosítás) előnyben részesítése az intenzív vegyszerfelhasználással járó gazdálkodási módszerekkel szemben. Leírás Az NVT agrár környezetgazdálkodási intézkedéseinek (korábban Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program, NAKP) alapeszméje, hogy az ökológiai adottságokon alapuló mezőgazdasági földhasználatnak, az EU-ban is megcélzott agrár-vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek támogatási prioritást kell biztosítani. Az intézkedések céljai közt a különböző térségek adottságainak megfelelő fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása fogalmazódik meg. Az intézkedéseken belül a környezetbarát mezőgazdasági földhasználatot támogató célprogramok két fő típusba sorolhatók. Az első fő típust az úgynevezett horizontális (vagy országos) célprogramok alkotják, amelyek a hazai mezőgazdasági földhasználat teljes területére kiterjednek. A programok célja, hogy támogatást nyújtsanak a különféle földhasználati ágakban a környezetbarát termelési, gazdálkodási eljárásoknak; ezzel elősegítsék a magyar agrárgazdaság új - hosszú távon is fenntartható - de versenyképes fejlődési modelljének kialakulását. A horizontális intézkedések közé így az integrált gazdálkodási célprogram10(27.000 km2), az ökológiai gazdálkodási célprogram (3000 km2), a gyephasznosítási célprogram (4000 km2) és a vizes élőhelyek célprogram (800 km2) tartozik. A célprogramok másik fő típusát az úgynevezett zonális (vagy térségi) célprogramok képezik, amelyek az adott térség környezet- és természetvédelmi szempontú mezőgazdasági földhasználatát segítik, hozzájárulva az egyes térségek adottságaikhoz illeszkedő gazdálkodási formáinak elterjedéséhez, a tájgazdálkodási rendszerek kialakulásához, a terület környezeti, természeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Ezen programok célterületei közé olyan térségek, tájak tartozhatnak, amelyek természetvédelmi, talajvédelmi vagy vízvédelmi szempontok miatt valamilyen speciális hasznosítást igényelnek. Az ÉTT-k területén igénybe vehető célprogramokon (19.800 km2) belül pl. madár élőhely védelmi, élőhely fejlesztési intézkedések találhatók. Csabdi területe a vonatkozó jogszabály szerint ÉTT-be nem tartozik, de a horizontális agrár környezetgazdálkodási intézkedéseket így is igénybe vehetik a község területén gazdálkodók. A településen kívánatos volna mielőbb meghonosítani a plusz jövedelmet is jelentő környezetkímélő gazdálkodási formákat, valamint tájékoztatni a gazdálkodókat az őket érintő jogszabályi követelményekről és lehetőségekről. Sajnos, az eddigi években a program finanszírozása nem volt éppen mintaszerűnek mondható, de a kidolgozott rendszer mégis motiválhatja a gazdákat a programhoz történő csatlakozásra.

10

A zárójelbe írt számok az adott program célterületének 2006-ra előírt méretét mutatják


119


Az önkormányzat a pályázati lehetőségek ismertetése mellett, a vonatkozó szakirodalom hozzáférhetőségének biztosításával (könyvtárban és a falugazdásznál, illetve meghívott előadó révén), és a különféle civil természetvédő szervezetek (pl. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért) által készített tájékoztató anyagok beszerzésével segítheti a gazdálkodókat. Fontos a rendszeres (legalább évenkénti) kommunikáció a gazdálkodók és természetvédelem (NPI) között. Az ilyen fórumok a tapasztalatcsere és a jobb megértés mellett a hatékony információáramlást is elősegítik. Vonatkozó jogszabályok 2078/92 EK tanácsi rendelet, 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet, 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozat Operatív lépések • ismeretterjesztő anyagok beszerzése és közzététele • a környezetkímélő gazdálkodási módszerek oktatása • pályázatok környezetkímélő gazdálkodáshoz rendszeres agrártámogatásokra Monitoring Indikátorok: o A biodiverzitás növekménye (újonnan észlelt fajok, illetve a védett fajok gyakoriságának növekedése) o Az évente igényelt (és elnyert) támogatások száma és összege o A környezetkímélő módon művelt területek aránya a településen Forrás FVM, KvVM


120


4.7.2. A természet védelmét szolgáló települési intézkedések Cél A program célja a település védelem alatt álló vagy védelemre érdemes értékes természeti területeinek megóvása önkormányzati intézkedések révén. Leírás Magyarországon az állam mellett az önkormányzatokra is igen jelentős természetvédelmi feladat hárul. A helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak a természeti értékek bemutatásában, megóvásában, társadalmi elismertségének növelésében, valamint a szemléletformálásban. Igen fontos feladat az önkormányzatok minél szélesebb körű bevonása a természetvédelmi tevékenységbe a helyi értékek hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel egyrészt a lokálpatriotizmus is a természetvédelmi célok szolgálatába állítható, másrészt a helyi lakosság aktívan részt tud venni saját értékeinek megőrzésében. Fontos feladat az önkormányzatok által létesített helyi jelentőségű védett természeti területek hálózatát bővíteni. A nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítésében az önkormányzatok is sok támogatást nyújthatnak. Egy világörökségi helyszín vagy egy Natura 2000-terület kijelölése az adott helység szomszédságában nem kis büszkeséggel töltheti el az ott lakókat. Az önkormányzati szinten megnyilvánuló természetvédelem hatékonysága csak úgy képzelhető el, ha a jelenleginél szorosabb kapcsolat alakul ki az önkormányzat, a 2005. január 1-től a természetvédelmi hatósági feladatkört is betöltő Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek és a Nemzeti Park Igazgatóságok között. A kapcsolat kialakítása közös feladat, az állami szervezetek többek között irányelvek megfogalmazásával, szakmai képzésekkel segíthetik az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét. Az önkormányzatok kezében a természet védelme gyakorlati megvalósítását is megalapozó egyik legfontosabb eszköz a településfejlesztési és - rendezési tervek felülvizsgálata és aktualizálása. E települési tervek biztosíthatják a települések természeti értékeinek, hagyományos tájszerkezetének fennmaradását, megőrzését is. Ennek érdekében a tervek kidolgozásánál külön ügyelni kell arra, hogy a beépítésre szánt területek és a belterület bővítése nem károsíthatja az élővilágot, a település természeti és tájképi értékeit. Csabdi esetében a község 2004-ben készült helyi építési szabályzata és szabályozási terve kellő mértékben figyelembe vette a természetvédelmi szempontokat, de az értékes területek megóvása csak hatékony önkormányzati intézkedésekkel lehetséges. Operatív lépések • A települési önkormányzatok és a Nemzeti Park Igazgatóságok közötti kapcsolat erősítése, rendszeres kommunikáció. • A természetvédelem társadalmi elismertségének növelése, szemléletformálás. o a védett területek bemutatása, ismeretterjesztés, természeti értéktérkép elkészítése o természetvédelmi jeles napok megrendezése, rendezésének támogatása o részvétel a környezeti nevelésben, szemléletformálásban, PR


121


o •

térségi ökoturisztikai, természetvédelmi honlapok készítésének kezdeményezése, részvétel a folyamatos működtetésében Helyi védett területekké való nyilvánítás a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok közös munkája révén, a természetvédelmi hatóságok segítségével.

Monitoring o természeti értéktérkép elkészítése o honlap elkészítése o környezeti szemléletformáló rendezvények száma Felelős szervezet A települési önkormányzat együttműködésben a természetvédelmi hatósággal és a nemzeti park igazgatósággal. A megvalósítás forrásigénye Forráslehetőség: (%)

átlagosan 0,8-1 MFt KvVM, GKM - NFT KIOP 1.6. (a Környezetvédelmi Felügyelőségeknek)


122


4.7.3. A felhagyott Mányi bánya rekultivációja Cél A felhagyott bánya rekultivációja, a táji adottságokhoz illeszkedő arculat, új élőhelyek kialakítása, esetleg geológiai, műszaki bemutató, tanösvény kialakítása. Leírás A településen egy bezárt lignitbánya található. A bánya jelenlegi állapotában nem jelent környezeti kockázatot. Tájképvédelmi szempontokból mégis javasoljuk az önkormányzat által koordinált program segítségével a felhagyott, jelenleg eladás alatt álló bánya rekultivációját, valamint új hasznosítási lehetőségek kidolgozását. Célszerű emellett még a térség többi kisméretű tájsebét is feltérképezni, és egyidejűleg ezekre is rekultivációs programot kidolgozni. Kapcsolódó jogszabályok EP és Tanács 2001/42/EK irányelve, 1993. évi XLVIII. tv., 1994. évi LV. tv., 1995. évi LIII. tv., 1996. évi XXI. tv., 1996. évi LIII. tv., 2003. évi XXVI. tv., 203/1998. (XII. 19.) Korm. r., 6/2004. (I. 22.) Korm. r., 35/1998. (III. 20.) OGy h. Operatív lépések • a bánya állapotfelvételének elkészítése • hasznosítási lehetőségek felmérése • tájrendezési kivitelezési tervek elkészítése • a bánya rekultivációjának elvégzése a kivitelezési terv alapján Monitoring o állapotfelvétel elkészül o a hasznosítási lehetőségeket bemutató program elkészül o a kivitelezési terv elkészül o a rekultiváció elkészül Az önkormányzat végzi a program monitorozását. Felelős szervezetek Helyi önkormányzat, új tulajdonos, a bánya jellegétől és kijelölt hasznosításától függően az illetékes NPI, KÖVIZIG, ÁNTSZ, KÖTEVIFE, bányakapitányság.


123



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

1. A bánya állapotfelvételének elkészítése 2. Hasznosítási lehetőségek megállapítása 3. Tájrendezési kivitelezési terv elkészítése 4. Rekultivációs munkák elvégzése A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség

Átl.: 0,44 KvVM

Átl.: 0,21,8

Átl.: 0,25

A munkától függően több milliós nagyságrendű


124


4.8. KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY 4.8.1. Pollenvédelmi terv készítése és végrehajtása Cél Az egészségkárosodást, alapvetően allergiás megbetegedést okozó növények előfordulásának és terjedésének korlátozása, ezáltal az allergiás panaszok incidenciája gyakoriságának illetve kialakulásuk veszélyének csökkentése. Leírás Csabdi kül- és belterületén ugyan a terepbejáráskor sem parlagfű, sem a kender nem volt látható számottevő mennyiségben, de a várható megjelenésük megelőzése érdekében előzetes intézkedésekre van szükség. A parlagfű okozta megbetegedések visszaszorításának megoldása alapvetően a megelőzésben rejlik. Amennyiben a település lakosai kellőképpen gondoskodnak a saját tulajdonban lévő földjeikről, a hozzájuk tartozó közterületekről, nem csupán esztétikusabbá, szebbé tehetik lakókörnyezetüket, de jelentősen hozzájárulhatnak az allergiás megbetegedések csökkenéséhez. Az önkormányzat mind támogató, mind szankcionáló eszközök segítségével erősítheti a lakosság ez irányú tevékenységét. Az önkormányzat pollentermelés megakadályozása érdekében való aktív közreműködésének egyik hatékony és környezetbarát módja a település környezetében a művelés alatt nem álló, felhagyott területek rendszeres parlagfű-mentesítése kézi gyomlálással (ez hatásosabb, mint a kaszálás), rendszeres kaszálással a virágzás megkezdése előtti időszakban, majd a virágzás idején többször is, a megfelelő egészségvédelmi lépések megtételével (kesztyű, maszk viselése). Ugyanakkor fontos annak ismerete, hogy a gyermek- illetve fiatalkorú lakosságot nem szabad az ilyen akciókba aktívan bevonni. Ennél a korosztálynál ugyanis fokozottan fennáll az allergiás panaszok kialakulásának veszélye, ha közvetlen fizikai érintkezésbe lépnek az allergén pollent termelő növénnyel. A gyűjtés megszervezését megelőzően be kell azonosítani, és fel kell mérni a potenciális parlagfű-termőhelyeket, majd célszerű az akció időpontjáról, helyszínéről tájékoztató szórólapot készíttetni, amely fontos információkat is tartalmazhat a parlagfűről, illetve útmutatást adhat a növény felismeréséhez, és a terjedése elleni lehetséges lépések megtételéhez. További fontos parlagvédelmi intézkedés az aratás utáni tarlóhántás elvégzése, amit gyakran hanyagolnak el a gazdálkodók, így teret engedve a gyomok burjánzásának az agrártermelés éves üteme szerint elméletileg „pihenő” szántókon. Operatív lépések • a vonatkozó önkormányzati rendelet betartatása • parlagfű-termőhelyek felmérése (minden évben; potenciális termőhelyek is) • gyűjtőakció(k) megszervezése • lakossági tájékoztató anyag (szórólap) készíttetése • gyűjtés


125


•

tarlóhántás, tarlóápolás rendszeres elvégzése, ennek ellenőrzése

Vonatkozó jogszabályok EU Tanács 96/62/EK irányelve, a 21/2001. (II.14.) Tanács 96/62/EK irányelve, a 21/2001. (II. 14.) Korm. r., a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes r., a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes r., a 126/2003. (XI. 21.) OGy h., a 46/2003. (IV. 16.) OGy határozat. (forrás 2345/2004. (XII.26.) Korm. hat. 3.1. alprogramhoz tartozó operatív célkitűzések) Monitoring o Éves parlagfüves terület-kataszter elkészülte Indikátorok: o Elkészített és kiosztásra került szórólapok mennyisége (db) o A felmért parlagfüves területek nagyságának változása (ha, %) o Pollenallergiás, szénanáthás panaszok számának csökkenése (fő) Szervezet A program felelőse a települési önkormányzat. A munkába be lehet vonni a helyi civil szervezeteket és az agrárgazdálkodással foglalkozó vállalkozásokat. Ütemterv (évenként ismétlődő) Ütemezés Augusztus

Július

Június

Operatív lépések

Parlagfű termőhelyek felmérése

Gyűjtőakció szervezése

Szórólapok készítése

Gyűjtés

Tarlóhántás A megvalósítás forrásigénye* (MFt) Forráslehetőség

0,2-1 0,2-0,8 Megyei, regionális források, EüM, FMM, GKM, PM

*A forrásigény elsősorban az adott terület nagyságától függ. Ezek a költségek kb. 5-10 ha parlagterületre lettek kalkulálva.


126


4.9. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NÖVELÉSE 4.9.1. Környezettudatosság növelése Cél A településen élők környezettudatosságának növelése, a fenntartható fejlődés alapeszméjének terjesztése. Továbbá mindezeknek megfelelő magatartásformák kialakítása révén a környezeti értékek hosszú távú védelmének megalapozása, közös identitástudaton, hatékony együttműködésen alapuló közösség kialakítása. Leírás A környezet védelme, a meglévő környezeti értékek megóvása és a fenntartható (az erőforrásainkat fel nem élő) gazdálkodás alapfeltétele a társadalom minden rétegére kiterjedő környezeti nevelés, tudatformálás révén történő környezettudatosság kialakítása. A helyi környezet a helyi közösség állapotától is függ, a közösség tudatossága előfeltétele a regionális és nemzeti szintű kezdeményezések sikerének. A helyi környezeti nevelés legfontosabb kívánalma az együttműködés, a lakosok részvétele a települési környezetgazdálkodásban, a település részvétele az iskola pedagógiai tevékenységében. A helyi társadalomban élők környezetének, természeti értékeinek védelméért jóllehet minden érintett felelőséggel bír, de intézményi szinten elsősorban az önkormányzatnak kell felelőséget vállalnia. Az önkormányzat legitimációval, helyismerettel és legtöbb esetben eszközökkel is rendelkezik így szükségszerű, hogy a környezeti nevelésben és ennek révén a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játsszon. (Többek között a jelen környezetvédelmi program elkészítése is fontos lépés lehet ezen a téren, hisz mintegy kiindulási pontként sor kerül az értékek és a problémák, a fenntartható fejlődésre vonatkozó helyi képesség számbavételére.) A környezettudatos életvitelt azonban nem lehet kizárólag hatósági eszközökkel kialakítani. A helyi társadalom környezeti nevelésében természetesen kiemelkedően fontos, hogy az önkormányzat törvényben előírt feladatai összekapcsolódjanak a helyi közösség kezdeményezéseivel. A helyi környezeti nevelés sarokköve lehet a környezetgazdálkodással kapcsolatos a generációkon és társadalmi pozíciókon túl nyúló (összefogó) helyi konszenzus kialakítása. Végső soron az önkormányzat és a helyi társadalom kölcsönös belátáson alapuló, környezettudatos együttműködése alapozza meg a helyi fenntarthatóságot garantáló gondolkodást. A környezettudatosság növelésének főbb részterületeit a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. az alábbiak szerint csoportosítja: 1. Lakossági ismeretterjesztés a környezettel, és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, információhoz való jutás biztosítása 2. Társadalmi részvétel erősítése a környezetpolitikai döntéshozatalban, a környezetvédelmi program végrehajtásában


127


3. Iskolán kívüli környezeti nevelés, oktatóközpont kialakítása, fenntarthatósági alapismeretek és készségek fejlesztése 4. Települési vagy kistérségi környezeti információs rendszer kialakítása, csatlakozás az országos hálózathoz Mindezek, valamint a 2003-ban átdogozott Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapvetésben rögzítettek alapján az alábbi önkormányzati feladatok, cselekvési lehetőségek, javaslatok fogalmazhatóak meg. Javasolt cselekvési lehetőségek • Fő- vagy részmunkaidős környezetvédelmi ügyintéző foglalkoztatásával (akár körjegyzőségi, vagy kistérségi összefogással), intézményesített összekötő kapocs biztosítása a helyi társadalom életében, betöltve az együttműködés szervezője, felelőse szerepkörét. • A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó részt vehet az intézmény programjának kialakításában és betartatásában, a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésében. Katalizátorként funkcionálhatnak (akár önállóan, akár társulási szinten) a fenntarthatóság elveinek helyi tantervekbe történő beépítésének folyamatában. • A felnőttnevelést célzó előadások, tréningek, népfőiskolák, körök és klubok szervezésében való aktív közreműködés. • A helyi környezetvédelmi program megvalósításában való széleskörű társadalmi részvétel biztosítása, serkentése, beleértve a helyi gazdasági élet szereplőit. • Az organikus gazdálkodási formák, biológiai gazdálkodás népszerűsítése. • A lakosság települési identitástudatának erősítése, pozitív példamutatással. • A helyi környezeti nevelési programok, környezetvédelmi napok/akciók szervezésének támogatása eszköz, szolgáltatás, terem vagy egyéb önkormányzati vagyontárgy kedvezményes rendelkezésre bocsátása révén. Amennyiben a település költségvetése megengedi, a költséges erdei iskolák társfinanszírozása is elképzelhető, akár egy-egy kifejezetten erre a célra létesített (az éves költségvetés egy bizonyos részéből) környezeti nevelési alapból. • Aktív közreműködés a települési civil, gazdasági és önkormányzati szféra közötti együttműködés fejlesztésében az iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelés, a fenntarthatóság alapeszméjének és gyakorlati megvalósítási lehetőségeinek széleskörű ismertetése érdekében. • Az önkormányzat regionális összefogásban történő szerepvállalásával megteremtheti mindazon környezetvédelmi célú szolgáltatásokat (pl. szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladék gyűjtés stb.), amelyek használatának népszerűsítése, a lakosság általi elismertségének és megfelelő használatának elsajátíttatása révén egyúttal a családok fenntartható fejlődésre való képzését is szolgálja. Vonatkozó jogszabályok Az 1995. évi LIII. tv., az 1996. évi LIII. tv., az 1996. évi LIV. tv., a 2001. évi LXXXI. tv., a 2001. évi XLIV. tv., a 2003. évi CXXIX. tv., valamint az EP és Tanács 2003/4/EK és 2003/35/EK irányelve (forrás 2345/2004. (XII. 26.) Kormány hat. 1. akcióprogramhoz tartozó operatív célkitűzések).


128


Operatív lépések • pályázati lehetőségek feltárása, források felkutatása • környezet- és természetvédelmi civil szervezet (pl. közalapítvány) létrehozása • települési (kistérségi) környezetvédelmi ügyintézői státusz kialakítása • környezeti nevelési alap létrehozása • tájékoztató füzetek, szóróanyagok elkészítése • rendezvények / helyi környezetvédelmi célú akciók (pl. vetélkedők és szelektív hulladékgyűjtési akciók) szervezése • iskola / erdei iskola támogatása (anyagi / eszköz / egyéb) • tanfolyamok szervezése Monitoring o az iskola (óvoda) pedagógiai tervében a környezeti neveléssel foglalkozó fejezet kidolgozásra került o környezetvédelmi adatbázis / iroda felállítása o közalapítvány létrejötte o környezetvédelmi ügyintézői státusz megalakítása o környezeti nevelési alap létrejötte Indikátorok: o az egyes programokon, rendezvényeken, tanfolyamokon részt vettek száma (fő) o a kiadott füzetek, szóróanyagok száma / példányszáma (db/év, db) o vetélkedők és szelektív hulladékgyűjtési akciók száma (esemény/év) o környezeti nevelési célú programok száma (db/év) Felelősök Települési önkormányzat (koordináló szerep) A résztvevők köre a környezeti nevelés esetén igen bő. A programban való részvétel, kezdeményezés egyszerre morális és adott esetekben konkrét feladata a települési / térségi szereplőknek, a felsőbb szintű hatóságtól az egyszerű állampolgárig.


129



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Környezet- és természetvédelmi közalapítvány létrehozása Pályázati lehetőségek felkutatása Települési környezetvédelmi ügyintézői státusz kialakítása Környezeti nevelési alap létrehozása Környezeti nevelési koncepció / programok kidolgozása Tájékoztató füzetek, szórólapok kiadása

Erdei iskola létrehozása / fejlesztésének támogatása

Rendezvények, akciók szervezése

folyamatos

Környezetvédelmi iroda / adatbázis létrehozása A megvalósítás forrásigénye (MFt) Forráslehetőség (%)

A tevékenységtől függően 10 eFt-tól több millióig OM, KvVM, IcsSzEM, MeH, FVM,


130


4.10. HELYI JOGI SZABÁLYOZÁS 4.10.1.Hiányzó helyi rendeletek, szabályzatok megalkotása (jogalkotás) Cél A hiányzó helyi rendelkezések és szabályzatok megalkotása települési szinten. Leírás A program során a jelenleg hatályos jogszabályok felülvizsgálata, módosítások és új, hiányzó jogszabályok megalkotása történik. Települési szinten rendelkezési csomagot javasolt összeállítani. Javaslatok, ötletek: • Kiskerti komposztálás támogatása (pl. eszközökkel, képzéssel). • Lombhullató, árnyat adó fafajok telepítésének támogatása, arányosítása az örökzöldekhez. • Építési (inert) hulladék szervezett külön gyűjtése (és amennyiben van rá mód: helyi hasznosítása). • Teljes körű veszélyes hulladék begyűjtés megszervezése. • Adókedvezmények előírása lakossági környezetvédelmi beruházásokra. • Egyszer használatos csomagolóanyagok rendezvényeken való megtiltása. • Beszerzési eljárásoknál (önkormányzatoknál) a környezetvédelem, mint szempont hangsúlyos megjelenítése. • A helyi védett épületek használatával, védelmével kapcsolatos szabályok megalkotása. Operatív lépések • a létező jogszabályok felülvizsgálata • jogszabály módosítás elvégzése • hiányzó rendeletek megalkotása, rendelkezési csomag összeállítása Monitoring Indikátor: A helyi jogszabály-módosítások és új jogszabályok száma (db) Felelős szervezet A program felelőse a települési önkormányzat.


131


4.11. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA 4.11.1. A települési környezetvédelmi program végrehajtásával kapcsolatos tennivalók Cél Az elfogadott települési környezetvédelmi program végrehajtásának felügyelete, szükség szerinti módosítása. Leírás A település önkormányzata által elfogadott, így számára kötelezően teljesítendő feladatot jelentő környezetvédelmi program gyakorlati megvalósítása számos adminisztratív teendőt is jelent. E teendők közé tartozik a program tartalmának a lakosság széles körével történő megismertetése, a végrehajtáshoz szükséges felelősök – résztvevők aktivizálása. Továbbá ugyancsak a program megvalósításához szükséges a megfelelő intézményi, anyagi és eszköz háttér megteremtése, valamint a folyamat rendszeres felügyelete, a megfelelő felülvizsgálatok megtartása. Operatív lépések • A települési környezetvédelmi program megismertetése a község lakosaival, a megvalósításhoz szükséges aktív támogatás megszervezése. • A települési környezetvédelmi program gyakorlati megvalósítást előkészítő, illetve az elmúlt évet értékelő, évente tartandó felülvizsgálat. • Amennyiben a település önkormányzata úgy dönt, települési Környezetvédelmi Bizottság és Környezetvédelmi Alap létrehozása. • Kétévenkénti teljes körű felülvizsgálat, szükség szerinti módosítás. Monitoring o Környezetvédelmi Bizottság megalakítása o Környezetvédelmi Alap elkülönítése o felülvizsgálatok, módosítások elvégzése Felelős szervezet A program felelőse a települési önkormányzat.


132



1. év

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Operatív lépések

3. év

Évenkénti felülvizsgálat

A környezetvédelmi program népszerűsítése Környezetvédelmi Alap létrehozása Környezetvédelmi Bizottság felállítása


133

Csabdi község környezetvédelmi programja - MELLÉKLETEK

18. fotó: A Szent László - patak a község déli részén

5. MELLÉKLETEK


134


5.1. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK Az alábbi alfejezetekben felsoroljuk az önkormányzat - jogszabályokban előírt környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.

5.1.1. Vízgazdálkodás (72/1996. Kormány rendelet) 1. Hatósági engedélyek kiadása • 500 m3/nap mennyiséget nem meghaladó szennyvíz szikkasztó építéséhez, használatához stb., • kút létesítéséhez, • települések belterületén a természetes vízáramlások, lefolyások stb. önkényes megváltoztatása során kialakult lakossági vitákban, • közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, 2. Eljárások indítása: • káros, jogellenes állapot megszüntetése céljából 3. Folyók, vízfolyások medrében végzett kotrások 4. Védőidom, védőterület, védősáv, szükséghatározót kijelölő határozatok 5. Felügyeletek: Kiemelkedően fontos: a.) regionális közüzemi vízellátók, szennyvízelvezető és tisztító rendszerek b.) ipari vízigényt kiszolgáló vízilétesítmények c.) fürdők vízilétesítményei d.) állami tulajdonban lévő vízilétesítmények e.) I. rendű árvízvédelmi létesítmények Jelentős: a.) lásd a) más paraméterekkel b.) lásd b.) más paraméterekkel c.) lásd c.) más paraméterekkel d.) lásd d.) más paraméterekkel e.) II. rendű árvízvédelmi létesítmények Helyi jelentőségű: a.) lásd a.) más paraméterekkel b.) lásd b.)más paraméterekkel c.) II. rendű árvédelmi vonalak, melyek a település területét érintik d.) önkormányzatok helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetését szolgáló létesítmények


135


Települési önkormányzatok további feladata: • helyi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása (országos. koncepcióval, nemzeti programokkal összehangolva) • Helyi vízközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a szerződés megkötése • Gondoskodás a vízfogyasztás rendjéről, közműves vízszolgáltatás korlátorzásáról • országos koncepció, nemzeti programok végrehajtásának megszervezése • vizek fürdésre alkalmas szakaszainak kijelölése • helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, árvíz, belvíz elvezetés A települési önkormányzat köteles gondoskodni: • települések ivóvíz minőségéről • a nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről

5.1.2. Természetvédelem (1996 évi. LIII. törvény) A települési önkormányzat: • gondoskodik helyi jelentőségű védett természeti területekről; • javaslatot tehet védett területté nyilvánításra; • őrszolgálatot működtet;

5.1.3. Környezetvédelem (1995. évi LIII. törvény) A tv. IV. fejezete rendelkezik a települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól, a települési környezetvédelmi programok kötelező tartalmi elemeiről, a települési önkormányzat képviselő-testületének környezetvédelmi hatásköréről, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatairól. Eszerint: 46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban11 foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

11

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban (a szerk.)


136


47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja. (3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani. (4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. (2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bek. b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak [65. § (1) bek. a) pont] megküldi. A területi környezetvédelmi hatóság szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. (3) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv, b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, valamint c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott füstködriadó terv rendelettel történő megállapítása Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. (5) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik: a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása; b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése.


137


64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat - e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. (2) A környezetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá a területi környezetvédelmi hatóságok, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látják el. 65. § (1) A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon a) a helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség), b) a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben - külön jogszabályok rendelkezései szerint - a polgármester (főpolgármester), illetve a jegyző (fővárosi főjegyző) (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság), c) az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség látja el. (2) A felügyelőség - e törvényben nem szabályozott - feladat- és hatáskörét a Kormány, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A felügyelőség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő környezetvédelmi ügyekben együttműködik az illetékességi területén működő önkormányzati környezetvédelmi hatóságokkal, és segíti őket környezetvédelmi feladataik ellátásában. A települési önkormányzat: • biztosítja a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és ellátja a hatósági feladatokat; • környezetvédelmi programot vezet be; • rendeletet bocsát ki és határozatokat hoz; • együttműködik más önkormányzatokkal, hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel; • elemzi, értékeli a környezet állapotát területén és arról szükség szerint , de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; • fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezeti követeléseit, elősegíti a környezeti állapot javítását; • gondoskodik a környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint –de legalább kétévente- felülvizsgálja. • a Programot végre kell hajtania • környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, de ezek kritériumai csak szigorúbbak lehetnek, mint a jogszabályok


138


•

háztartási tevékenységgel kapcsolatos légszennyezésre (pl. avarégetés) vonatkozó rendelet hozása

5.1.4. Hulladékgazdálkodás (2000. évi XLIII. törvény) A települési önkormányzat: • települési hulladék kezelésére szolgáltatást szervez • a közszolgáltatás kiterjed: - szilárd hulladék rendszeres elszállítása - települési folyékony hulladék tárolására szolgáló tároló ürítése és szállítása - a hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére • együttműködés más önkormányzatokkal • szerződést köthet települési hulladékokból történő szelektív begyűjtésre vagy válogatásra • kijelöli a települési hulladékkezelési létesítmények helyét • meghatározza a közszolgáltatásban résztvevő szolgáltatót, a szolgáltatás rendjét és módját • meghatározza a lakosság kötelezettségeit (díjfizetés stb.)

5.1.5. A települési jegyző környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai A település jegyzőjének számos környezetvédelemmel kapcsolatos feladata van, amelyet különböző jogszabályok határoznak meg: A jegyző - környezet-és természetvédelmi feladat- és hatásköréről a 24/1992 (I. 28.) Korm. rendelet, - hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről a 241/2001 (XII.10.) Korm. rendelet, - a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletből adódó feladatok finanszírozásáról a 2355/2001 (XII.10.) Korm. határozat rendelkezik.

5.1.6. További fontos jogszabályok Önkormányzat feladatkörét érintő jogszabályok 1990 évi LXV. törvény 1995. évi LIII. törvény 1996. évi XXI. törvény Módosítva a 2004. évi LXXV. törvénnyel

1997. évi LXXVIII. törvény 1999. évi XLI. törvény 2001. évi LXIV. törvény 2002. évi XXXVIII. törvény 2003. évi CXX törvény

ÁLTALÁNOS A helyi önkormányzatokról II. fejezet A környezet védelmének általános szabályairól A területfejlesztésről és területrendezésről Az épített környezet alakításáról és védelméről A területszervezési eljárásról A kulturális örökség védelméről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról Egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról


139


Önkormányzat feladatkörét érintő jogszabályok 2003. évi LXXXIX törvény 2003. évi XXVI. törvény

A környezetterhelési díjról Az Országos Területrendezési Tervről

Módosítva a 2004. LIX. törvénnyel

Egyes természet- és környezetvédelmi jogszabályok módosításáról, valamint a jegyző feladatairól A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának 93/1996. (VII. 4.) Kormány rendelet feltételéhez kötött környezethasználatok 253/1997 (XII. 20.) Kormány Az országos településrendezési és építési rendelet követelményekről 218/1999 (XII. 28) Kormány Egyes szabálysértésekről rendelet 20/2001. (II. 14.) Kormány rendelet A környezeti hatásvizsgálatról Az egységes környezethasználati engedélyezési 193/2001. (X. 19.) Kormány rendelet eljárás részletes szabályairól A környezetvédelmi megbízott alkalmazási és 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet képesítési feltételeiről 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet A területfejlesztési koncepciók, programok és a Módosítva az 1/2003. (IX. 9.) TNM területrendezési tervek tartalmi követelményeiről 24/1992. (I. 28.) Kormány rendelet

rendelettel

3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet

A környezetvédelmi és a vízügyi célelőirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól VÍZGAZDÁLKODÁS

1995. évi LVII. törvény

A vízgazdálkodásról A településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról A közműves ivóvíz ellátásról és a közműves 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet szennyvízkezelésről Vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges 18/1996 (VI. 13) KHVM rendelet kérelemről és mellékletekről A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- Felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi KHVM rendelet védelméhez szükséges határértékekről A felszín alatti vizek minőségét érintő 33/2000. (III. 7.) Kormány rendelet tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet kijelöléséről A mosó-és tisztítószerek felületaktív hatóanyagainak 6/2001. (II. 28.) KöM rendelet biológiai bonthatóságának szabályairól A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet szembeni védelméről


140


50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet

A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági

Módosítva a 208/2003. (XII. 10.) Korm. felhasználásának és határértékeinek szabályairól rendelettel

204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet

Módosítva a 220/2004. (VII. 21.) A csatornabírságról Kormány rendelettel

7/2002. (III. 1.) KöM rendelet 9/2002. (III. 22.) együttes rendelet

A használt- és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól

KöM-KöViM

A használtés szennyvizek kibocsátási Módosítva a 25/2003. (XII. 30.) KvVM határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól rendelettel

Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról A közműves szennyvízelvezető- és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó 174/2003. (X. 28.) Kormány rendelet Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet feladatés hatásköröket megállapító kormányrendeletek módosításáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 25/2002. (II. 27.) Kormány rendelet

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 1995. évi XLII. törvény 2000. évi XLIII. törvény 2000. évi XXV. törvény 110/2002 (XII. 12.) OGY határozat 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet 5/2001.(II. 23.) KöM rendelet 9/2001 (IV. 9.) KöM rendelet 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

Az egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről A hulladékgazdálkodásról A kémiai biztonságról Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről A veszélyes hulladékokról A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárásokról Hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól A poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól Elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól A hulladékok jegyzékéről A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről


141


A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet hatásköréről A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet kiszabásának és megállapításának módjáról A települési szilárd és folyékony hulladékkal 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet kapcsolatos közegészségügyi követelményekről A csomagolásról és a csomagolási hulladék 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet kezelésének részletes szabályairól 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet A területi hulladékgazdálkodási tervekről A biohulladék kezeléséről és a komposztálás 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet műszaki követelményeiről Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet hozatalának állat-egészségügyi szabályairól A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet követelményeiről A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet adatszolgáltatási kötelezettségekről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes együttes rendelet szabályairól 224/2004. (VII. 22.) A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és Kormányrendelet a közszolgáltatási szerződésről 213/2001. (XI. 15.) Korm. rendelet

LEVEGŐMINŐSÉG A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM kötött légszennyező pontforrások kibocsátási rendelet határértékeiről A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásainak 17/2001. (VII. 3.) KöM rendelet vizsgálatával, értékelésével kapcsolatos szabályokról 21/2001 (II. 14.) Kormányrendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes Módosítva 47/2004. (III. 18.) Kormány szabályokról (jegyző feladatai) rendelettel

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 7/2003. (V. 16.) együttes rendelet

A 140 kW és 50 MW névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről

KvVM-GKM Egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről


142


ZAJ-, REZGÉS- ÉS SUGÁRZÁSVÉDELEM 12/1983 (V. 12.) MT. Sz. rendelet

A zaj és rezgésvédelemről A zaj és rezgésterhelési 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM rendelet megállapításáról ÁLLATTARTÁS 2001. évi XXII. törvény Állategészségügyről TALAJ 1994. évi LV. törvény

határértékek

A termőföldről TERMÉSZETVÉDELEM

1996. évi LIII. törvény 2003. évi LI. törvény 2003. évi XXXII. törvény

2003. évi XXXIII. törvény

A természet védelméről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről Az afrikai- eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló nemzetközi megállapodás kihirdetéséről


143


5.2. A TELEPÜLÉS ÁTTEKINTŐ TÉRKÉPE


144


5.3. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ADATSZOLGÁLTATÁSA


145


5.4. A KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ADATSZOLGÁLTATÁSA


146


5.5. SZÓSZEDET


147


Allúvium: a folyók lerakott törmelékes anyaga. Az alluviális síkságok alacsonyan fekvő tökéletes síkságok, kitűnő mezőgazdasági termőterületek. Ariditási index: szárazsági index: az aszályt okozó száraz időszak, ill. helyzet számszerűsítésére használt mutató. Biológiai sokféleség / biodiverzitás: az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. Deráziós völgy: felületi rétegerózió, a lejtőn lejátszódó tömegmozgásos folyamatok eredményként létrejött kis esésű száraz völgy. Hossza néhány száz métertől néhány km-ig terjedhet. Életközösség: az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolat-rendszerben élnek együtt. Élőhely / habitat: az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció) vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak. Eutrofizáció, eutrofizálódás: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció, a felszíni vizekben a vízinövények elszaporodása (algásodás, hínárosodás), azaz a víz trofitásfokának növekedése, ami természetes és mesterséges hatásra is bekövetkezhet. Fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékei számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességükét, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. Gyógyvíz: olyan magas ásványi tartalmú termálvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint megtörtént. Környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.


148


Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia környezetbe bocsátása. Ökoszisztéma: rendszerként értelmezett ökológiai objektum. Élő egységi (növények, állatok mikroorganizmusok populációi) között lévő kapcsolat révén önszabályozott működést valósítanak meg. A rendszerjellemző állapotait külső tényezők (fény, hő, víz, tápanyagok) is befolyásolják. Reliktum (maradvány): a korábbi geológiai idők élővilágából a megfelelő környezetben a mai napig életben maradt ősi fajok. Természeti (ökológiai) rendszer: az élő szervezetek, életközösségek, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége. Természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői. Természeti érték: a természeti erőforrás az élővilág és a fennmaradáshoz szükséges élettelen környezet, valamint más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. Természeti terület: valamennyi olyan földterület, amelyet elsősorban természet-közeli állapotok jellemeznek. Természetkímélő megoldás: olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. Természetközeli állapot: olyan élőhely, táj és életközösség, amelynek kialakulására az emberi tevékenység csekély mértékben hatott, a benne lejátszódó folyamatokat többségükben a természetes önszabályozás jellemzi. Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település területén az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdőművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. Termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének és minőségének védelme. Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire (régió, megye, kistérség) kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése. A szükséges tervszerű beavatkozási irányok kijelölése, a rövid-, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók, intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, és érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.


149


5.6. FOTÓK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE


150


5.6.1. Fotók jegyzéke 1. fotó: Polgármesteri Hivatal

5

2-4. fotók: Csabdi képek

10

5. fotó: Csabdi középkori templomromja

42

6. fotó: A Polgármesteri Hivatal

44

7. fotó: Általános iskola

44

8. fotó: Vasztélyi út

53

9. fotó: A Szent László-vízfolyás részlete a belterület déli részén

54

10. fotó: A főút melletti esővíz elvezető árok

57

11. fotó: A Mányi bánya látképe, jobbra a háttérben a meddőhányóval

76

12. fotó: Csabdi középkori templomának maradványai

77

13. fotó: A református templom tornya

78

14. fotó: Az evangélikus templom

79

15. fotó: A katolikus templom

80

16. fotó: A vasztélyi templom

81

17. fotó: A Szent László-patak környezete a község külterületén

83

18. fotó: A Szent László - patak a község déli részén

134

5.6.2. Ábrák jegyzéke 1. ábra: A megyei szerkezeti terv Csabdit érintő részlete

25

2. ábra: Fejér megye közlekedési hálózata

40

3. ábra: Csabdi közlekedési kapcsolatai

40

4. ábra: Fejér megye kistérségei

45

5. ábra: Csabdi és környéke főbb talajtípusai

48

6. ábra: Csabdi és környéke talajainak fizikai félesége

48

7. ábra: Csabdi és környéke felszínborítása

51

8. ábra: Csabdit érintő tervezett összekötő utak

53

9. ábra: A rétegvíz mennyiségének változása 1980-2005 között, a Csabdi 765 sz. rétegvízfigyelő kút adatai alapján 58 10. ábra: A rétegvíz mennyiségének változása 1980-2005 között, a Csabdi 766 sz. rétegvízfigyelő kút adatai alapján 58 11. ábra: Ökológiai hálózati övezetek a község területén

73

12. ábra: A községet érintő NATURA 2000 területek

75


151

Csabdi község környezetvédelmi programja – A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JÓVÁHAGYÁSA

6 . J ÓVÁHAGYÁS


152


6.1. AZ ILLETÉKES KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZATA


153


6.2. A KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK JÓVÁHAGYÓ NYILATKOZATA


154

Csabdi község környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents