2015.10.05.
Sztv átfogó módosítása 2016
Címszavakban
Készítette:
2013/34/EU irányelv átültetése
Dr. Kardos Barbara főiskolai docens okleveles könyvvizsgáló
- adminisztrációs terhek csökkentése (EÉB 97-98%) - megemelt értékhatárok - megváltozott eredménykimutatás szerkezete - adózott eredmény levezetése - rendkívüli tételek törlése - pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak változása - új fogalmak (jelenős tulajdoni részesedés) - megváltozott mérleg szerkezete - osztalék elszámolás szabályai - üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályok
Előadó: Dr. Sisa Krisztina A Egyetemi adjunktus BGF PSZK Számvitel Intézeti Tanszék okleveles könyvvizsgáló 1
I. Megemelt értékhatárok
2
I. Egyszerűsített Éves Beszámoló (EÉB) Mutatók
•
Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló
•
Nincs változás: Mikrogazdálkodói EÉB
•
2015
2016
Árbevétel (mFt)
1000
2400
MFŐ (mFt)
500
1200
Létszám (fő)
50
50
3
I. Mikrogazdálkodói Egyszerűsített Éves Beszámoló (MEÉB)
Mikrogazdálkodói EÉB
9. § (6)82 Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: 2015
2016
Árbevétel (mFt)
Mutatók
200
200
MFŐ (mFt)
100
100
Létszám (fő)
10
10
4
Nem készíthet mikrogazdálkodói EÉB-t - Befektetési vállalkozás - Befektetési vállalkozás társult vállalkozása, ha annak célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények megszerzése - Pénzügyi holding társaság, melynek célja a részvények megszerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül, vagy közvetetten részt venne
5
6
1
2015.10.05.
Összevont (konszolidált) beszámoló
Összevont (konszolidált) beszámoló
117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
2015
2016
Árbevétel (mFt)
Mutatók
8 000
12 000
MFŐ (mFt)
5 400
6 000
Létszám (fő)
250
250
A 55%
B
7
55%
C
117. § (2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás 8 adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
Fogalmak 3. § (2)
II. Új fogalmak, fogalmi változások
4. pont törlésre került
7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-3. pont szerinti vállalkozások
• Jelentős tulajdoni részesedés • Kapcsolt vállalkozások
9
Fogalmak 3. § (2) 4. társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára 4a. mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok – 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított – 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik 11
2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; 3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak 10 közösen irányítják;
Fogalmak 3. § (2)
Irányelvben: „számottevő”
9. Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés jelentős tulajdoni részesedésnek tekintendő, ha a részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. 12
2
2015.10.05.
Fogalmak 3. § (2)
Fogalmak 3. § (2) ~ azaz
5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé; 13
Jelentős tulajdoni részesedés ~ Társult vállalkozás = nem kapcsolt vállalkozás + Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás AZAZ Anyavállalati nélküli cégcsoportokban is külön kiemelendő tétel!
Fogalmak 3. § (2) ~ azaz
Fogalmak 3. § ~ azaz
Anyavállalatoknál - Külön kapcsolt vállalkozások, - Külön jelentős tulajdoni részesedés - Külön egyéb részesedési viszony
+ Társult váll. már nem kapcsolt váll
15%
A
C 25%
B
Azaz beszámolóban külön kapcsolt és jelentős tul.rész.
40%
D
15
Vállalatcsoport
16
Vállalatcsoport
A 55%
A 55%
55%
B
C
55%
55%
B
14
C
7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-3. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);
55%
D
17
E
7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-3. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);
18
3
2015.10.05.
III. A mérleg szerkezetének változása
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben
A/III/4 „A” cégben
A/III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedésiF/II/7 viszonyban álló „B” cégben vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
• Jelentős tulajdoni részesedéshez kapcsolódó tételek elkülönített megjelenése • Saját tőke mérlegfőcsoport változása
19
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben B/II. 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
A 25% kölcsön
B 20
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben
Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
B/III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete
21
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben
22
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben
F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
F/II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
23
24
4
2015.10.05.
Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben
Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére
F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
„A” Kft 35%-os tulajdonosa „B” Kft-nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek. Főkönyvi számla
A
2016
17. Tartósan adott kölcsön „B”-nek
55 000
311. Vevő követelések
52 000
- ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján)
8 000
36. Rövid lejáratú kölcsön „B”-nek
5 000
Mérleg tétel
35%
B
2016
A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
55 000
25
Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére Főkönyvi számla
Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére 2. „A” Kft 35%-os tulajdonosa „B” Kft-nek, 25 %-os tulajdonosa „C” Kft-nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek.
2016
311. Vevő követelések
52 000
- ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján)
8 000
36. Rövid lejáratú kölcsön „B”-nek
5 000
26
Főkönyvi számla
Mérleg tétel
2016
B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
44 000
8 000 vevőkövetelés + 5 000 kölcsön = 13 000 Mérleg tétel
2016
B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
20 000
17. Tartósan adott kölcsön „C”-nek
10 000
311. Vevő követelések
65 000
- ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján)
8 000
- ebből: „C”-vel szemben (folyószámla alapján)
2 000
36. Rövid lejáratú kölcsön „C”-nek
5 000
Mérleg tétel A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére Főkönyvi számla
D. I.
65 000
- ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján)
8 000
- ebből: „C”-vel szemben (folyószámla alapján)
2 000
36. Rövid lejáratú kölcsön „C”-nek
5 000 Mérleg tétel
B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
Mérleg tétel
B
25%
C
2016
30 000
28
Saját tőke Jegyzett tőke Ebből:
55 000
II. III. IV. V. VI.
2016
VII.
2016
10 000 vevőkövetelés + 5 000 kölcsön = 15 000 B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
35%
Sémák változása - Mérleg
2016
311. Vevő követelések
2016
17. Tartósan adott kölcsön „B”-nek
13 000 27
A
visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka Adózott eredmény
15 000 29
30
5
2015.10.05.
VII. A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások
Össze nem hasonlítható adatok Jelentős tulajdoni részesedés elkülönített bemutatása a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek között Vagy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételek közül átsorolás Vagy „egyéb” sorokból átsorolás Rendkívüli bevételek és ráfordítások tartalom, jelleg szerinti besorolása egyéb tételek, illetve a pénzügyi műveletek megfelelő soraiba 31
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész „A” Kft 30%-os tulajdonosa „B” Kft-nek. Az üzletrész könyv szerinti értéke 1,5mFt Tétel
2015
Vevő követelések
ebből: „B”-vel szemben
42 000
3 000
2 000
Előző év Előző év 42 000 1 500 500 1 3 000
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész A
Tárgyév Tárgyév (2016) 40 000 (2015)
B
1 500 500 1 2 000
Vevő követelések
2015
2016
57 000
55 000
ebből: „B”-vel szemben
5 000
3 000
ebből: „C”-vel szemben
10 000
12 000
Mérleg sor (2015-ben) Tartós részesedés kapcsolt Mérleg sor (2016-ban) vállalkozásban Tartós részesedés kapcsolt
60%
30%
Előző év
Tárgyév
Előző 7év500
7 500 Tárgyév
6 000
6 000
1 500
1 500
B
C
vállalkozásban
2015
2016
57 000
55 000
ebből: „B”-vel szemben
5 000
3 000
ebből: „C”-vel szemben
10 000
Mérleg Mérleg sor sor (2015-ben) (2016-ban)
A
12 000 Előző Előző év év
30%
42 000
42 40 000 000
Követelések Követelések kapcsolt kapcsolt vállalkozással vállalkozással szemben szemben
10 000
15 12 000 000
5 000
60%
B
Tartós jelentős tulajdoni részesedés
C
„A” Kft apportba adta egyik irodai berendezését az általa alapított „B” Kft-nek. Az eszköz könyv szerinti értéke 1.500eFt volt, a létesítő okiratban meghatározott apportérték 1.700eFt volt. Előző év
1 700
Rendkívüli ráfordítások
1 500
EK sor (2016-ban)
Előző év
A 30%
Tárgyév
Rendkívüli bevételek
Egyéb bevételek
3 000
34
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: rendkívüli 1.
EK sor (2015-ben)
Tárgyév Tárgyév
Követelések Követelések áruszállításból áruszállításból és és szolgáltatásból szolgáltatásból (vevők) (vevők)
Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
Tétel 30%
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész Tétel
2016
33
Vevő követelések
2015-ben induló üzleti évben még a régi szabályok szerinti beszámoló 2016-ban induló üzleti évben már a változások figyelembevételével Az előző üzleti év adatát is az új szerkezet és tartalom szerint kell bemutatni Részesedéshez, üzletrészhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke a kapcsolódó részesedés, üzletrész 2016.évi nyitó értékét módosítja Az elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a módosításnak megfelelő tartalom szerinti kategóriában kell feloldani 32
„A” Kft 30%-os tulajdonosa „B” Kft-nek, az üzletrész könyv szerinti értéke 1,5mFt. 60%-os tulajdonosa „C” Kft-nek az üzletrész könyv szerinti értéke 6mFt.
A
45 000
Mérleg sor (2016-ban) Mérleg sor (2015-ben) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Tartós tartós jelentős tulajdoni Egyéb részesedés részesedés Követelések jelentős tulajdoni részesedési Egyéb tartós részesedés viszonyban lévő vállalkozással szemben
B
Tárgyév
200
Egyéb ráfordítások 35
36
6
2015.10.05.
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: rendkívüli 2. „A” Kft TN átad egy irodai berendezést „B” Kft-nek. Az eszköz könyv szerinti értéke megegyezik annak piaci értékével, ami 1.000eFt. EK sor (2015-ben)
Előző év
Rendkívüli ráfordítások EK sor (2016-ban)
„A” Kft apportba adja „B” Kft-nek „C” Kft-ben lévő 30%-os részesedését. A „C” Kft-ben lévő részesedés könyv szerinti értéke 3.000eFt, a létesítő okiratban meghatározott értéke 5.000eFt.
A
Tárgyév
30%
1 000 Előző év
Egyéb ráfordítások
Tárgyév
1 000
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: rendkívüli 3.
EK sor (2015-ben)
Előző év
Tárgyév
Rendkívüli bevételek
5 000
Rendkívüli ráfordítások
3 000
B
EK sor (2016-ban) Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
A
Előző év
Tárgyév
B
2 000
37
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: rendkívüli 4. „A” Kft térítés nélkül átvett egy irodai berendezést 2013-ban. A berendezés bekerülési értéke 5.000eFt volt, a 2015. évi fordulónapi könyv szerinti értéke 4.000eFt. 2015-ben a terv szerinti értékcsökkenéssel arányosan 400eFt halasztott bevétel került feloldásra. EK sor (2015-ben)
Előző év
Rendkívüli bevételek
38
Példa – jóváhagyott osztalék 2015 A vállalkozás 2015. évi beszámolóadataiból az alábbi tételek ismertek: Adózott eredmény: 3 500 Jóváhagyott osztalék: 3 000 Eredménytartalék: 15 000 MSZE: 500 Egészítse ki a 2016. beszámoló „Előző év” adatát!
A
Tárgyév
400
EK EK sor (2016-ban)
Előző év
Egyéb bevétel
Adózott eredmény
Tárgyév
400
Előző év
Tárgyév
3 500
4 000 (adott)
Előző év
Tárgyév
Eredménytartalék
15 000
15 500
Adózott eredmény
3 500
4 000
Mérleg
39
A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – megoldási lehetőségek
Példa – jóváhagyott osztalék 2015 A vállalkozás 2015. évi beszámolóadataiból az alábbi tételek ismertek: Adózott eredmény: 3 500 413. ET Jóváhagyott osztalék: 3 000 Eredménytartalék: 15 000 E: 15.000 MSZE: 500 2016.01.01 Egészítse ki a 2016. beszámoló „Előző év” adatát! 500 Elszámolás 2015. december 31-én: T 493 – K 476 3000 T 493 – K 419 500 Elszámolás 2016. január 1-jén: T 419 – K 413 500
40
E: 15.500
41
Rendkívüli tételek között megjelenő gazdasági események tételes vizsgálata és besorolása az Sztv módosításának megfelelően Ahol van részesedési viszony: Részesedések, kölcsönök, vevő követelések megfelelő besorolása analitika alapján
42
7
2015.10.05.
VIII. A kiegészítő melléklet tartalmának változása
VIII. Kiegészítő melléklet - ÉB 88. § (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és költségek összegét, azok jellegét. 88. § (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot (amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal). 88. § (10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.
• Éves beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló
43
Kiegészítő melléklet - ÉB
Legalább „szellemi és fizikai” bontás
44
Kiegészítő melléklet - ÉB
91. § a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait mindegyiket állománycsoportonként megbontva 91. § b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat; 45
Kiegészítő melléklet - ÉB
91. § c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés
következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; 91. § d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek, 91. § e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, 46 egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.
Kiegészítő melléklet - ÉB
92. § (3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.
93. § (5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként
részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit.
47
48
8
2015.10.05.
Kiegészítő melléklet - EÉB
Kiegészítő melléklet - EÉB (4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.
96. § (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során
összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.
49
50
Kiegészítő melléklet - EÉB
Kiegészítő melléklet - EÉB
88. § (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
88. § (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és költségek összegét, azok jellegét. 88. § (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő hatását, évenkénti megbontásban. 51
52
Kiegészítő melléklet - EÉB
Kiegészítő melléklet - EÉB
89. § (4) b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;.
89. § (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.
53
54
9
2015.10.05.
Kiegészítő melléklet - EÉB
Kiegészítő melléklet - EÉB
90. § (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség.
90. § (3) a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből
azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
(Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) 55
56
Kiegészítő melléklet - EÉB
Kiegészítő melléklet - EÉB
90. § (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos - előzőekben részletezett - adatokat.
90. § (9) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A-59/F. §ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl: a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását, 58
57
IX. Egyéb módosítások a Számviteli törvényben
Kiegészítő melléklet - EÉB 91. § a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva;
• IFRS egyedi beszámolókra • Üzleti vagy cégérték keletkezési szabályainak változása • Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés
59
60
10
2015.10.05.
IFRS – tervekben
IFRS – tervekben
A Kormány 1639/2014. (XI. 14.) Korm. határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról 1387/2015. (VI. 12.) Korm. Határozata érintett jogszabályok módosításai 2015.09.30-ig IFRS-ek és azok kiegészítései teljes körű magyar nyelvű fordítás…Magyarországon bárki számára hozzáférhetővé tételéről és a felmerülő költségek fedezetéről gondoskodjon 61
Vállalkozás típusa
2016
2018
Kötelező
Kötelező
Szövetkezeti hitelintézetek
Választható
Kötelező
Biztosítók és egyéb pénzügyi felügyelet alá tartozó társaságok
Választható
Választható
Tőzsdén jegyzett vállalkozások
Választható*
Kötelező
Kötelező
IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont vállalkozások anyavállalati döntés alapján
Választható*
Választható
Választható
Választható
Választható
Egyéb (az előzőekbe nem tartozó) vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött (könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások)
62
Nyitómérleg az áttérés
IFRS – áttérés lépései
2017
Hitelintézetek, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások
IFRS – áttérés lépései – IFRSnapjára, 1.10azaz 2015.01.01
Első IFRS szerinti beszámoló 2016?? az áttérő vállalkozásoknak az áttérés évét megelőző teljes üzleti évről már az IFRS-ek szerint kell a pénzügyi kimutatásokat készíteni. az a vállalkozás, amely 2016. január 1-től tér át az IFRS-ek szerinti beszámolásra, már 2015. január 1-re vonatkozóan is képes kell, hogy legyen az IFRS-ek szerinti adatok bemutatására. AZAZ, aki eddig is készített IFRS szerinti „jelentést”, „beszámolót”, „adatszolgáltatást” annak rendelkezésére állnak az adatok és képes lehet már 2016-ban IFRS szerinti beszámolót készíteni.
A gazdálkodó egységnek az IFRS nyitómérlegében: 1. meg kell jelenítenie minden olyan eszközt és kötelezettséget, amelyek megjelenítését az IFRS-ek előírják 2. ki kell vezetni minden olyan eszközt vagy kötelezettséget, amelyek megjelenítését az IFRSek nem engedélyezik 3. Minden eszközt és kötelezettségek az IFRSeknek megfelelően kell besorolni 4. A megjelenített eszközöket és kötelezettségeket az IFRSesek szerint kell értékelni
63
IFRS – áttérés lépései
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
A két számviteli szabályrend közötti eltéréseket az eredménytartalékkal szemben kell megjeleníteni, illetve ha kézenfekvő a saját tőke egy másik elemével szemben.
1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;
Visszamenőleges alkalmazás tilalma Különleges szabályok
64
Egyszerűsítések Könnyítések Felmentések
65
66
11
2015.10.05.
Negatív üzleti vagy cégérték
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;
49. § (3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).
Nem változott: 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt oldható fel (45. § (4))
67
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
68
Üzleti vagy cégérték - Goodwill 53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapításátszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
52. § (4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. 69
70
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
53. § (3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére – legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére – vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható. 71
(46) Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi …….törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania. 72
12
2015.10.05.
Üzleti vagy cégérték - Goodwill
Üzleti vagy cégérték – Bad will Mérlegtétel
Mérlegtétel
2015
A/I/ 5. Üzleti vagy cégérték
50 000
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
10 000
2016
2015
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2016
30 000
G/III/3. Halasztott bevételek
25 000
5 000
60 000
Nyitás utáni rendezőtétel: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K 115. Üzleti vagy cégérték 50 000
Nyitás utáni rendezőtétel: T 483. Halasztott bevételek K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 5 000
73
Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés
Üzleti vagy cégérték – értékelés – példa Mérlegtétel
2015
A/I/ 5. Üzleti vagy cégérték
50 000
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
10 000
2016 60 000 30
Részvénycsomag piaci értéke 2016-os MK-kor: 30 000 e Ft
A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy határérték alapján. Mutatók
54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
T 877. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése K 1791. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban év 30 000
74
Árbevétel (mFt)
12 000
MFŐ (mFt)
6 000
Létszám (fő)
250
2/3 szabály
Mentesül a vállalkozás ha az anyavállalata - készít összevont jelentést, és - EU tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik 75
Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés
76
Kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés
41. Cikk 5. pont: „fizetett ellenérték” - termelési jogosultság - a társasági bevételt, termelést és nyereséget terhelő adók, kivéve a fogyasztást terhelő adókat, mint például a hozzáadottérték-adó, a személyi jövedelemadó és a forgalmi adók - jogdíjak - osztalékok - termelésmegindítási, felfedezési és termelési bónuszok - licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték; valamint - infrastruktúrafejlesztési célú összegek 77
- Anyavállalat, ha bármely leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik. - Azonos mentesítési értékhatár, DE vállalat csoportra vonatkozóan (konszolidálás előtti összesítés), - ha valamely konszolidálásba bevont vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, akkor nem mentesül - Mentesül, ha van EU-n belül fölérendelt anyavállalat - Leányvállalatok bevonására az összevont jelentésbe vannak mentesítések: - Lényeges és tartós jogi korlátozás, aránytalanul magas költségek, forgatási célú részesedés
78
13
2015.10.05.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó
2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.
97. Közérdeklődésre számot tartó biztosító: a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot; (2003. évi LX. törvény 3. § (1))
62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot; (2013. évi CCXXXVII.)
62. § (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.((2001. évi CXX. törvény)) 79
80
Könyvvizsgálói jelentés tartalmának változása Bővülő tartalom i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű; j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)-d), és g) pontjában említett információkat; 81
14
