Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40. 495/2011.
CÍM: Tájékoztató az éves ellenőrzési jelentésről, valamint az éves összefoglaló ellenőrzési jelentésről.
Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester
Az előterjesztést megkapta: Pénzügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2010. április 1.
Meghívottak:
2
Előadó: Patzner László belső ellenőrzési vezető
Tisztelt Közgyűlés!
Az Önkormányzati Törvény belső ellenőrzésre vonatkozó előírása szerint az „Éves Ellenőrzési Jelentést” a polgármester köteles a közgyűlés elé terjeszteni a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg. Jelen előterjesztéssel ennek a kötelezettségemnek teszek eleget. Az önkormányzati gazdaság területén 2010. év során három funkcionálisan független belső ellenőrzési rendszer működött (Polgármesteri Hivatal, Intézmények Gazdasági Szolgálata, Sopron MJV Erzsébet Kórház a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza). Az általuk készített éves ellenőrzési jelentéseket tájékoztatásul, előterjesztésem részeként, mellékletben (1-3. számú mellékletek) terjesztem a tisztelt közgyűlés elé. A tájékoztatóval kapcsolatban az SZMSZ szerint határozathozatal nem szükséges.
Sopron, 2011. április 4.
Dr. Fodor Tamás polgármester
3
Ügyiratszám: 40. 495 /2011.
1. sz. melléklet
SOPRON MJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS ÉVES ÉRTÉKELÉS A BELSŐ ELLENŐRZÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
2010. ÉV
4
TARTALOMJEGYZÉK
A. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
I.
Bevezetés
II.
A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1. 2. 3.
2010. évi ellenőrzési lista A tervfeladatok teljesítésének értékelése Az ellenőrzések fontosabb megállapításai
II.
A belső kontrollrendszer javítása érdekében tett fontosabb javaslatok
III.
A belső ellenőrzés által javasolt intézkedések felsorolása 1. 2.
V.
Az ellenőrzések kapcsán tett javaslatok A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége
A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása
B. ÉVES ÉRTÉKELÉS A BELSŐ ELLENŐRZÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL
C. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
D. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK
5
A.
I.
ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
BEVEZETÉS Éves ellenőrzési jelentésünket a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott módszertan szerint állítottuk össze.
II.
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA
1.
2010. évi ellenőrzési lista
Szabályszerűségi ellenőrzés: 1.A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a Polgármesteri Hivatalban Pénzügyi ellenőrzés: 1. Az önkormányzat vagyonának összetétele, változása 2. Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések Rendszerellenőrzés: 1. Központi Gyermekkonyha 2. Sopron MJ Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága 3. Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium 4. Handler Nándor Szakképző Iskola 5. Az önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulása 6. Intézmények Gazdasági Szolgálata
6
2.
A tervfeladatok teljesítésének értékelése
Összességében 9 vizsgálatot tartottunk, melyre 101 revizori napot használtunk fel. Vizsgálatainkat az éves belső ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően szerveztük. További feladatként jelentkezett a „Stratégiai-” és az „Éves Ellenőrzési Tervben” foglaltak szerint a Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött „Együttműködési Megállapodásban” rögzített társulási ellenőrzési munka, melyről részletesen a jogszabályi előírások szerint valamennyi - 40 önkormányzatot külön-külön, továbbá a Társulási Tanácsot összefoglaló módon tájékoztatjuk (40. 496/2011. ügyiratszámon). A „Belső Ellenőrzési Kézikönyv” előírásai szerint a belső ellenőr köteles összesített értékelést és véleményt megfogalmazni az általa ellenőrzött területről, mely 2010. évben Sopron MJ Város Önkormányzatánál a vizsgált folyamatok, szervezetek, szervezeti egységek vonatkozásában: 50 %-ban megfelelő, 50 %-ban korlátozottan megfelelő volt. Az összesített értékelést összesen 18 megállapítás támasztja alá. Megállapításainkat rangsoroltuk, aszerint, hogy milyen hatással vannak az ellenőrzött tevékenységre, beleértve a belső irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságára és eredményességére vonatkozó befolyásukat: -
kiemelt jelentőségű 3, átlagos jelentőségű 8, csekély jelentőségű 7.
Az elvégzett vizsgálatainkra az ellenőrzött szervezetek, illetve szervezeti egységek vezetői részéről észrevétel nem érkezett. Megjegyzés: 2010. évre tervezett – külső szakértői vizsgálatot igénylő – három ( IGSZ, Erzsébet Oktató Kórház, Polgármesteri Hivatal) informatikai rendszer- ellenőrzést a Hivatal Vezetése maradványkockázatként kezelte, így ezek a vizsgálatok a 2011. évi „Ellenőrzési Tervben” szerepelnek. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel.
7
3.
Az ellenőrzések fontosabb megállapításai
Az alábbiakban röviden összegezzük az egyes ellenőrzési jelentéseinknek az ellenőrzés típusa szerinti főbb megállapításait: Szabályszerűségi ellenőrzés
1.) A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a Polgármesteri Hivatalban A vizsgálat célja a Hivatal Közgazdasági Osztályán kiépített és működtetett belső kontrollrendszer megfelelőségének minősítése volt. A belső ellenőrzés a vizsgálat módszeréül kikérdezéses alaptesztet használt. A vizsgálat eredménye: A kontrollkörnyezet, az információ és kommunikáció kiépítése és működése megfelelő. A monitoring tevékenység kapcsán megállapítást nyert, hogy a szervezeti egységnél nem került sor évente a belső kontrollrendszer átfogó felülvizsgálatára, továbbá, hogy nem alkalmaztak rendszerszerű kockázatelemzést, kockázatkezelést. Pénzügyi ellenőrzés
1.) Az önkormányzat vagyonának összetétele, változása. A vizsgálat célja a vagyon összetételének és változásának elemzése volt, annak megállapítása céljából, hogy hogyan változott a törzsvagyon és az egyéb vagyon aránya, történt-e vagyonvesztés. Az önkormányzat céljainak megvalósítását szolgáló befektetett eszközök mérleg szerinti, nettó állományi értéke a 2007. január 1-jei nyitó adathoz viszonyítva 2009. december 31-ére + 9,5 %-kal növekedett. A befektetett eszközök 81,3 , illetve 74,1 %-át a tárgyi eszközök képviselik.
8 Tárgyi eszközök állománycsoporton belül az ingatlanok bruttó és nettó állományi értéke egyaránt növekedést mutat (+ 10, illetve + 6 %). Az ingatlanok átlagos használhatósági foka a végrehajtott beruházás, felújítás, egyéb eszköznövekedés hatására kedvező: 86,1 %, annak ellenére, hogy a bázis időszakhoz viszonyítva a mutató értéke 3,5 %-kal csökkent. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek csoportba tartozó eszközök elhasználódási szintje magas, 80, illetve 71 %. Az önkormányzat feladatainak ellátását biztosító gépek, berendezések állománya avul, ami a jövőbeni korszerűsítés igényét vetíti előre. 2009. évben az önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgáló ingatlanvagyon 48 %-a forgalomképtelen-, 41 %-a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, 11 %-a forgalomképes egyéb vagyon volt. Az ingatlanvagyon mennyisége (darabszáma) a vagyonkataszterből készített statisztika szerint a bázisidőszakhoz viszonyítva átlag 1 %-kal növekedett. A forgalomképesség szerinti besorolást tekintve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon mennyisége a bázisévhez viszonyítva 33 %-kal csökkent, elsősorban az értékesítésre kijelölt műemlék épületek „átminősítése” okán. A forgalomképes vagyon mennyiségi mutatója 19 %-kal növekedett, ebben a meghatározó tényező a telekmegosztások nyilvántartásba vétele volt. Az ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendje szabályozott volt. kialakult gyakorlat azonban a kiadott kontrolltól eltért.
A
2.) Az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztések.
A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az önkormányzat európai uniós támogatással megvalósult fejlesztéseinek belső kontrollrendszere biztosított-e. A kontrollkörnyezet elemeként szabályozást elkészítették.
az
önkormányzati
pályázatokkal
kapcsolatos
A pályázatok nyilvántartási kötelezettségét előírták, azonban formája és adattartalma nem szabályozott. A pályázati csoport az önkormányzati pályázatok megfigyelése, a pályázatokra vonatkozó önkormányzati célok megvalósításának nyomon követése érdekében monitoring rendszert működtet. A nyilvántartások vezetése folyamatos, naprakész, adattartalma - a kiegészítő nyilvántartásokkal együtt - alkalmas az önkormányzati szintű pályázati lehetőségek, a benyújtott és elnyert pályázatok folyamatos figyelemmel kísérésére, a költségvetés tervezése és évközi módosítása megalapozására. Az egyes pályázatokra vonatkozó részletes információkat a projektfelelős teljes körű iratanyaga tartalmazza.
9
Rendszerellenőrzés A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési rendszerek keretében biztosított-e a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség.
1.) Központi Gyermekkonyha
A Központi Gyermekkonyha alapfeladata az alapfokú oktatási intézmények (óvodák és általános iskolák) ellátottjai és dolgozói, illetve az intézményi saját dolgozók élelmezésének biztosítása. Ez tanítási időszakban 4200-4400 fő, nyári időszakban 400-1000 fő napi élelmezését jelenti. Étkezői létszám megoszlása: 57 % iskolás, 31% óvodás, 12 % intézményi dolgozók. Az önkormányzati intézményeken kívül a Gyermekkonyha a város egyházi intézményei részére is nyújt élelmezést, melynek nagyságrendje az össz igénybevételen belül 14 %. Az intézmény 2009. évi költségvetési főösszege 389.047 E Ft volt. A működési bevétel 99,5 %-os részarányt, az önkormányzati támogatás 0,5 %-os részarányt képviselt. A kiadási előirányzaton belül meghatározó az élelmezési nyersanyag részaránya 46,6 %-kal, valamint a személyi juttatás és járulékai 25,8 %-kal. Az élelmezési feladatellátás teljes folyamata szabályozott. A szabályzatokban az időközi változások átvezetése nem dokumentált, csak un. ceruzás bejegyzésekkel rögzítették az időközi jogszabályi, illetve gyakorlatban bekövetkezett módosításokat. A szabályozás nem tartalmazza az élelmezési nyersanyagok elszámolásának változását, a WinMenza program vonatkozó moduljainak alkalmazását. Az élelmezési nyersanyagok tárolása szakszerű. A raktári készletek naprakész nyilvántartása biztosított. A szúrópróbaszerű készletellenőrzés során a raktári készlet tényleges mennyisége megegyezett a nyilvántartás szerinti készlet mennyiségével. Az élelmezés változatosságát a belső ellenőrzés a 2009. október havi étlapok alapján a főétkezés (ebéd) vonatkozásában minősítette. A változatossági mutató 100,0 % volt. Az intézményre megállapított normákat éves szinten betartották, a 2009. évet jelentős, 4.527 E Ft-os nyersanyag-megtakarítással zárták.
10
2.) Sopron MJ Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága A vizsgált időszakban az intézménynél az épületingatlannal kapcsolatban négy felújítási feladat került megvalósításra, egyrészt külső-, másrészt pedig „saját kivitelezésben”. A vállalkozói szerződések megkötését árajánlatok kérésével alapozták meg, azonban az ezzel kapcsolatos vezetői döntést nem dokumentálták. A külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket úgy kötötték meg, hogy a vállalt feladat minőségi végrehajtásának biztosítékait kikötötték. A szerződésekben foglaltakat azonban nem minden esetben érvényesítették. Pénzügyi teljesítésre egy eseten úgy került sor, hogy a vállalt felújítási feladat teljesítése hiányos volt. A „saját kivitelezésnél” kockázatot jelentett, hogy a felhasznált anyagok a raktárgazdálkodás rendszerében nem jelentek meg, a szakipari munkákra vonatkozóan pedig analitikus nyilvántartást nem vezettek, mely a tevékenység értékének megállapítását alapozta volna meg. A gépjárművek üzemanyag-elszámolásának rendje az intézményi belső kontrollnak megfelelt, kockázatot a belső ellenőrzés a személygépjárművek igénybevételének igazolása kapcsán állapított meg. Az intézménynél a raktárgazdálkodás jelenlegi rendje nem szabályozott, a helyszíni ellenőrzés időpontjában a nyilvántartási rendszer nem volt naprakész. A selejtezés rendje szabályozott volt, melyet alapvetően betartottak. Kockázatot a belső ellenőrzés a selejtezési javaslatok és az értékesítésre szánt eszközök számlázása kapcsán azonosított. A kockázatkezelési tevékenységre vonatkozó szabályozás intézményre vonatkozó adaptációja hiányzik. Az intézménynél nem került sor a kockázatok azonosítására, kezelésére, dokumentálására.
3.) Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium
A gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó termelés, szolgáltatás folyamatát, feltétel és követelményrendszerét szabályozták, az önköltség megállapítás, árképzés szabályait kialakították. A tanműhelyekben folyó termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó konkrét feladatokat, jogköröket, hatáskört az ellenőrzött minta 72 %-a tekintetében munkaköri leírásban határozták meg. A gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan az autószerelő műhelyekben folyó szolgáltató tevékenység igénybevétele írásbeli megrendelésekkel alátámasztott. A megrendelés elfogadására vonatkozó jogkört a kiadott kontroll szerint gyakorolták. A megrendelő rovatainak kitöltése - az ellenőrzésre választott minta alapján – nem volt teljes körű. A „szervizszolgáltatási munkák” folyamatára előírt bizonylati rend – munkalap kivételével - érvényesült. A tanműhelyben vezetett analitikus nyilvántartás adattartalma az ellenőrzött alapokmányokkal egyező volt.
11 A raktárgazdálkodás teljes folyamatára egységes szabályozót nem készítettek. A raktári forgalomhoz kapcsolódó szabályokat a tanműhely termelő-szolgáltató tevékenységére vonatkozó szabályzatban, munkaköri leírásban határozták meg. A raktár készleteinek szúrópróbaszerű ellenőrzésekor készleteltérés nem volt. A raktározás alapkövetelményét a tárgyi feltételek nehézségei ellenére biztosították. A raktári és analitikus nyilvántartást számítógépre szervezték. Információ tartalmuk megfelelő, vezetésük naprakész volt.
4.) Handler Nándor Szakképző Iskola
A gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó termelés, szolgáltatás folyamatát, feltétel és követelményrendszerét szabályozták, az önköltség megállapítás, árképzés szabályait kialakították. A tanműhely termelő- szolgáltató tevékenységéhez kapcsolódó munkakörben foglalkoztatottak érvényes munkaköri leírással rendelkeznek. A szabálytalanság kezelésére munkaköri leírásban nem utaltak. A szabálytalanság kezelésének eljárásrendjét általános jelleggel, és FEUVE kézikönyvben szabályozták. A 2009. évben realizált pénzforgalmi bevétel volumenét 53,4 %-ban az építőipari, 43,7 %ban a faipari tanműhely termelő és szolgáltató tevékenysége határozta meg. A gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó termelő, szolgáltató tevékenységre beérkezett megrendelések írásbelisége biztosított volt. A megrendelés elfogadására vonatkozó jogkört a kiadott kontroll szerint gyakorolták. Az ellenőrzésre választott okmányok szerint a vállalást határidőre, a megrendelőben elfogadott áron teljesítették. A termelés, szolgáltatás folyamatának megfigyelésére előírt bizonylatokat (gyűjtőtasak, munkakísérő lap) alkalmazták, azonban eltérő adattartalommal. A raktárgazdálkodás teljes folyamatát átfogó szabályozó nem készült. A raktári forgalomhoz kapcsolódó szabályokat a tanműhelyek termelő-szolgáltató tevékenységére vonatkozó szabályzatban, munkaköri leírásban határozták meg. A raktárak készleteinek szúrópróbaszerű ellenőrzésekor készleteltérés nem volt. A raktári rend két helyiség kivételével a tulajdon védelem szempontjainak megfelelt. A raktári és analitikus nyilvántartást számítógépre szervezték. Információ tartalmuk megfelelő, vezetésük naprakész volt.
5.) Az önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulása Az ellenőrzés célja az időszakra – 2006 – 2008. évek – vonatkozó Állami Számvevőszéki megállapítások összegzése, a témához kapcsolódó belső ellenőri javaslatok – 2011. évre történő - megfogalmazása a pénzügyi helyzet javítására vonatkozóan. A 2006. és 2008. évi költségvetések végrehajtása során a teljesített költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A pénzügyi
12 hiányt a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben teljesített felhalmozási célú kiadások okozták. A hiány forrása hosszú lejáratú hitelek és kötvénykibocsátások bevétele volt. Az önkormányzat a 2006 – 2008. években folyamatosan az időszak minden napján fennálló folyószámlahitelt vett igénybe a számlavezető pénzintézetnél. Az igénybe vett folyószámlahitelek év közben nem kerültek visszafizetésre. A belső ellenőrzés a takarékossági intézkedések monitoringozása mellett, a „Gazdasági Program” Önkormányzati Törvényben foglalt felülvizsgálatát, vagy új program készítését javasolja.
6.) Intézmények Gazdasági Szolgálata
Az ellenőrzés módszeréül használt teszt két témában fogalmazott meg kérdéseket. Egyrészt az IGSZ létrehozásának céljaként megfogalmazottak érvényesülésére, az átszervezés hatékonyságára, másrészt az IGSZ és a hozzá kapcsolt önállóan működő intézmények munkamegosztásának szabályozottságára, szabályszerűségére. Az intézmény megbízott vezetője által aláírt, hitelesítési záradékkal ellátott, az ellenőrzési jelentéshez mellékelt adatlapon közölt információ összességében a közgyűlési szándék szerint működő, szabályozott rendszert mutat be. A közgyűlési döntésnek megfelelő új rendszer kiépítése, az elvárás szerinti folyamatok kialakítása, működtetése nem volt kockázatmentes. Az intézmény kockázati kitettségét növelte a jelentős létszámmozgás, ami 2008. és 2009. évet egyaránt jellemezte, valamint az a tény, hogy a számviteli adatok feldolgozására új informatikai rendszert vezettek be. Az IGSZ és a kapcsolt intézmények működését, feladatmegosztás, felelősségvállalás rendjét szabályozó megállapodást megkötötték, azonban az abban előírt „külön megállapodások” megkötésére nem került sor. Ennek okán a számviteli politika kialakítására vonatkozó alapvető kérdésekben, az intézmények speciális feladataihoz kapcsolódó folyamatok ellátásában nem született megállapodás, ami kockázat. Az együttműködési megállapodás munkaerő- és bérgazdálkodásra vonatkozó feladatmegosztása a gyakorlatban többlet adminisztrációt eredményezett. A FEUVE rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó feladatmegosztás, felelősség elhatárolás nem egyértelmű. Az alapítás és az ellenőrzés időszakában hatályos mód. 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 14. § (7) bekezdés b) pontjában előírt feladatokról: működtetés, tárgyi eszköz felújítás, beruházás kérdéséről nem rendelkeztek, a vagyonkezelés kérdésében az intézményi feladatokat nem részletezték.
13 III. A BELSŐ KONTROLLRENDSZER JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TETT FONTOSABB JAVASLATOK
Az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Rendszer (ÁBPE) fejlesztésében fontos állomás volt, hogy 2009. január 1-től az ún. FEUVE (folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés) beépült a kontrolltevékenységbe, továbbá megalkották az ún. belső kontrollrendszer fogalmát. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, melyért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő -
kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, monitoringrendszert
kialakítani és működtetni. Vizsgálati tapasztalataink alapján javasoltuk a Polgármesteri Hivatalban: -
kockázatkezelési belső kontroll kialakítását a pénzügyi-gazdasági és a szakmai területekre vonatkozóan, a kockázatok azonosítását, folyamatos kezelését és dokumentálását, a belső kontrollrendszer évenkénti átfogó felülvizsgálatát.
IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK FELSOROLÁSA
Az Ellenőrzési Csoport minden jelentését javaslatokkal és ajánlásokkal zárta, megjelölve a feladatot, felelőst és a határidőt. 2010. évben összesen 42 javaslatot tettünk. Főbb javaslataink a következők voltak: -
a „Gazdasági Program” felülvizsgálata, vagy új program készítése, a 2011. évi önkormányzati költségvetési rendeletben szerepeltetett takarékossági intézkedések évközi monitoringozása, kockázatkezelési belső kontroll kialakítása, rendszerszerű kockázatelemzés, kockázatkezelési tevékenység folytatása,
14 -
a pályázati nyilvántartás adattartalmának pontosítása, az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kontroll maradéktalan érvényesítése, az IGSZ és az önállóan működő intézmények között létrejött „Együttműködési Megállapodásban” előírt „Külön Megállapodások” megkötése.
A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége: A helyszíni vizsgálatok kapcsán – de telefonos megkeresés esetében is – számos kérdésben fogalmaztuk meg szakmai véleményünket. A belső ellenőrzési vezető, mint a Megyei Jogú Városok Szövetsége Gazdasági Albizottságának tagja, belső ellenőrzési kérdések kapcsán szakmai véleményt nyilvánít. Az éves ellenőrzési terv készítésekor és az év során tanácsadói felkérés a belső ellenőrzéshez nem érkezett.
V.
A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása.
A belső ellenőrzés „Ellenőrzési Jelentései” a hiányosságok feltárása mellett, azok kijavítására irányuló javaslatokat – feladat, felelős, határidő megjelölésével – is tartalmaztak. Ezzel az ellenőrzés jelentősen segítette az ellenőrzött szervezetek, szervezeti egységek vezetőit intézkedési terv készítési feladataik ellátásában. Minden lezárt vizsgálatra készült „Intézkedési Terv”. A Polgármesteri Hivatal Vezetője belső szabályozó jellegű dokumentumban írta elő az ellenőrzésekről – külső, belső – és az intézkedési tervek végrehajtásáról vezetendő nyilvántartás formáját és a szükséges jelentési kötelezettséget. A nyilvántartás vezetése az év során biztosított volt, a belső ellenőrzés rendszeresen kapott másolatot a vezetett adatokról. A belső ellenőrzés jogszabályban előírt módon maga is figyelemmel kísérte az intézkedési tervek kiadását, előtte a szükséges véleményezést írásban megtette. A belső ellenőrzés javasolja, hogy a szükséges jelentéseket a felelősök mindig időben tegyék meg, indokolt esetekben kérjenek határidő módosítást, továbbá, hogy a tárgyévet követő január hó végéig készüljön összefoglaló értékelés a végrehajtott és a végre nem hajtott feladatokról.
B.
ÉVES ÉRTÉKELÉS A BELSŐ ELLENŐRZÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL
Az Ellenőrzési Csoportban 4 fő státusz állt rendelkezésre a belső ellenőri feladatok ellátására az alábbiak szerint: -
belső ellenőrzési vezető,
15 -
belső ellenőrzési munkatárs I., belső ellenőrzési munkatárs II., belső ellenőrzési munkatárs III.
Ügykezelővel nem rendelkezünk, mivel az iroda munkatársainak számítógép alkalmazói ismerete ezt a státuszt feleslegessé teszi. Valamennyi belső ellenőr rendelkezik szakirányú felsőfokú állami iskolai képesítéssel és szakirányú középfokú képesítéssel is. A belső ellenőrök regisztráltak a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nemzetgazdasági minisztériumi nyilvántartásában. A belső ellenőröket nagy szakmai tapasztalat jellemzi, hiszen ebben a munkakörben eltöltött idejük 12-32 év közötti. A Csoport az „Éves Képzési Tervében” (41. 390-3/2008.üi.sz.) foglaltakat az alábbiak szerint hajtotta végre: -
havonta megtartottuk a jogszabály ismertetéseket, az ún. „Költségvetési Levelek”,”Számvitel – Adó – Könyvvizsgálat Szak –Ma”, „Közoktatás”, „Közbeszerzés” szakfolyóiratok fontosabb kérdéseit szintén havonta átbeszéltük, rendszeresen tanulmányoztuk a Nemzetgazdasági Minisztérium Ellenőrzési Rendszerek, valamint az Állami Számvevőszék honlapját, figyelemmel kísértük a kistérségi ellenőrzés sajátosságait, valamennyien levizsgáztunk az ABPE I. követelményeiből „kiválóan megfelelt” minősítéssel. A minőségirányítási rendszer előírásai szerint a következő belső oktatásokat tartottuk meg:
-
a Pénzügyminisztérium irányelve az államháztartási belső ellenőrzési standardokról, az államháztartás működési rendjéről szóló új kormányrendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet módosítása, 2009. évi minőségcélok teljesítése, 2010. évi minőségcélok meghatározása, valamint a megújító audit tapasztalatai, „Belső Kontroll Kézikönyv” és mellékletei, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról, a 2010. évi minőségirányítási oktatási tervben meghatározott tárgykörök, az új, egységes „Belső Ellenőrzési Kézikönyv”.
16 A fenti adatokból is jól látható, hogy az Ellenőrzési Csoport költségtakarékos módon, elsősorban a belső oktatásra helyezve a hangsúlyt, hajtotta végre képzési tervét. C.
ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Ebben a fejezetben azon önkormányzati költségvetési intézmények „Éves Ellenőrzési Jelentését” összegezzük, ahol 2010. évben funkcionálisan független belső ellenőrzés működött. Tekintve, hogy mindössze két intézményről - Intézmények Gazdasági Szolgálata, Sopron MJ Város Erzsébet Kórház a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza - van szó, ezért az összegzés helyett a jelentéseket mellékletként – 2. és 3. számú - eredetben csatoljuk. D.
A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ JAVASLATOK
Az „Ellenőrzési Csoport” 40 önkormányzat belső ellenőrzését végzi, ezért nincs olyan év, hogy valamelyik önkormányzat átfogó vizsgálata kapcsán az Állami Számvevőszék ne minősítené a belső ellenőrzés munkáját is. 2010. évben Petőháza Község Önkormányzata átfogó számvevőszéki vizsgálata kapcsán kaptunk pozitív minősítést. 2010. évben nem volt olyan „Ellenőrzési Jelentésünk”, melyre az ellenőrzött szervezetek, szervezeti egységek vezetői és akikkel az ellenőrzés anyagát megismertették, észrevételt fogalmaztak volna meg. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait, a hazai és nemzetközi standardok változásait figyelembe véve elkészítettük az új, egységes „Belső Ellenőrzési Kézikönyvet”, melynek gyakorlati alkalmazása az ellenőrzési tevékenység továbbfejlesztésének alapját adja. A fejlesztés garanciális elemének tartjuk, hogy a belső ellenőrzési vezető tagja annak a fórumnak, mely a Nemzetgazdasági Minisztériumban működik és így első kézből kap értesítést, illetve kérik ki a véleményét a jogszabály-módosításokról, kifejtheti véleményét az egyes módszertani segédletekről, ismertetheti a legjobb gyakorlatokat, meghívást kap személyes találkozókra, egy-egy aktuális téma kapcsán workshopokra. Sopron, 2011. március 31. Patzner László okl. közgazda belső ellenőrzési vezető NGM r. sz. : 511.32.09
