BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
TÁJÉKOZTATÓ
A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL
BUDAPEST, 2013
Előszó A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara az évtizedek alatt felhalmozott és a meglévő szellemi tudományos, műszaki és kutatási infrastruktúrája alapján a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola irányításával ”Műszaki tudományterületen” a "Gépészeti tudományok PhD program”-ban hirdeti meg az alábbi négy doktori alprogramot: I. Anyag- és Gyártástechnológia alprogram a. Gyártástechnológia részprogram – Dr. Horváth Mátyás alprogram elnök b. Anyagtechnológia részprogram – Dr. Artinger István társelnök c. Polimertechnika részprogram – Dr. Czvikovszky Tibor társelnök II. Gépszerkezetek tervezése és analízise alprogram a. Mechanika részprogram – Dr. Béda Gyula alprogram elnök b. Gép- és terméktervezés részprogram – Dr. Váradi Károly társelnök III. Mechatronikai alprogram a. Optika részprogram – Dr. Ábrahám György alprogram elnök b. Gépészeti informatika részprogram – Dr. Monostori László társelnök c. Mechatronika és irányítástechnika részprogram – Dr. Korondi Péter társelnök IV. Gépészeti és energetikai eljárások és folyamatok alprogram a. Energetikai részprogram – Dr. Penninger Antal alprogram elnök b. Áramlástechnika részprogram – Dr. Lajos Tamás társelnök c. Épületgépészet és eljárástechnika részprogram – Dr. Bánhidi László társelnök A fenti alprogramokban való részvétel segítséget nyújt a doktori fokozat megszerzésére. Az Iskola törzstagjainak száma 11, a témavezetők száma 46, az oktatók száma 108. Az Iskola törzstagjai közül 4 fő az MTA tagja, 7 fő az MTA doktora címmel rendelkezik, 9 fő törzstag emeritus. A Doktori Iskola vezetője Dr. Stépán Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A nappali teljes idejű szervezett doktori képzés időtartama 3 év. A képzés tanulmányi munkából, kutatómunkából, valamint oktatási tevékenységből áll. Ezeken kívül a doktoranduszok lehetőséget kapnak második idegen nyelv szervezett keretek közötti tanulására is. A képzés jellemzője, hogy a legnagyobb kredit értéke a kutatómunkának van, a tanulmányok a képzés első két szemeszterére koncentrálódnak, az oktatási tevékenység pedig − fontos készségfejlesztő szerepe miatt − irányított oktatás formában történik. Budapest, 2013. augusztus 26.
2
Bevezetés A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, mint legmagasabb egyetemi végzettség, 1994 óta a doktori (PhD) tudományos fokozat szerezhető meg. Ez azonos szintű és egyenértékű a világszerte széles körben használt, illetve elérhető ugyanezen elnevezésű tudományos fokozattal. A BME ezen fokozat elérésének feltételeit, követelményeit az 1998-ban megjelent ”A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori Szabályzata” c. dokumentumban (a továbbiakban Szabályzat) rögzítette, melyet azóta többször átdolgoztak. A BME Gépészmérnöki Kar jelen kiadványa a BME 2009. január 1.-től életbelépett és legutóbb 2013. június 24-én módosított Doktori és Habilitációs Szabályzatán alapul, és ahhoz szorosan kapcsolódik. Figyelembe veszi az ebben, valamint ”A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: BME TVSZ) című, 2007-ben kiadott és legutóbb 2013. június 24-én módosított dokumentumban foglalt legfontosabb részeket. Célja, hogy a Karon e fokozatot szervezett képzésben megszerezni kívánók részére a Szabályzaton túli, szükséges felvilágosításokkal szolgáljon és segítséget nyújtson egyéni munkatervük kialakításához. E kiadvány a következő főbb fejezeteket tartalmazza: I. A szervezett doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos általános tudnivalók
4
II. A Gépészmérnöki Kar szervezett doktori (PhD) képzése
14
III. A Gépészmérnöki Kar képzési tanterve
14
IV. Beszámoltatások
15
V. Tájékoztató a PhD munkatervekről és beszámolókról
16
VI. A doktorandusz képzésben résztvevő oktatók feladatai
18
VII. A doktoranduszok adminisztratív feladatai
19
3
I. A szervezett doktori képzéssel kapcsolatos általános tudnivalók A) A BME Doktori és Habilitációs Szabályzat főbb fejezetei (kivonat) A doktori képzésről és fokozatszerzésről általában 1. § (1) A többciklusú képzési rendszerben a doktori képzés a legmagasabb egyetemi fokozat megszerzésére történő felkészülést biztosító 3. képzési ciklus 19 . Az Egyetem az 1. mellékletben felsorolt tudományterületeken és művészeti területeken jogosult a ”Philosophiæ Doctor” (Doctor of Philosophy) tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor Liberalium Artium” (Doctor of Liberal Arts) művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (továbbiakban egységesen: doktori képzés). (2) Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható 20 . Az Egyetemen akkreditált doktori iskolák a 2. mellékletben vannak felsorolva. Doktori iskola létesítéséről, illetve megszüntetéséről a Szenátus dönt a jelen szabályzat 5. fejezetében meghatározott eljárás szerint. (3) A doktori iskolák karonként szerveződnek. Több kart érintő karközi doktori képzésnél gesztor kar kerül kijelölésre. (4) Tudományos kérdésekben a döntéshozatalban csak tudományos fokozattal rendelkező személy vehet rész. (5) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testület a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban DIT). A DIT feladata a doktori képzés színvonalának biztosítása, valamint a képzés közbeni teljesítményértékelés (monitorozás). (6) A doktori fokozat megszerzése a doktori képzéstől független cselekmény. A doktori fokozatot odaítélő testület az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (továbbiakban EHBDT). Csak olyan tudományterületen és művészeti ágban adható ki fokozat, amelyben doktori képzés folyik. Az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács felügyeli, hogy az Egyetem valamennyi karán (szakán) a képzés és a fokozatszerzés színvonala egységes legyen. (7) A fokozatszerzési eljárást lefolytató testület a – tudomány-, illetve művészeti ág szerint szervezett – Tudományági Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (továbbiakban HBDT), amely az EHBDT részére javaslatot tesz a fokozat odaítélésére. 21 (8) A (4)-(6) bekezdésekben nevesített bizottságok akkor határozatképesek, ha a bizottsági ülésen a szavazati jogú tagjainak többsége jelen van.1 A bizottság döntéseit általában nyílt vagy titkos többségi szavazatával hozza meg, kivéve a szabályzatban nevesített pontozásos szavazásokat. Egyszerű többségi szavazásnál az előterjesztést támogató döntéshez a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének támogatása szükséges. A pontozásos szavazás mindig titkos, 1-2-3-4-5 pontokkal történik, és a pozitív döntéshez a jelenlevő szavazati jogú tagoktól elérhető maximális pontszám több mint 70%-a szükséges. (9) A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, mely során legalább 180 kreditet kell szerezni4. Egyetemünk a doktori képzést teljes idejű képzésként szervezi5, a költségviselés formája szerint államilag támogatott vagy önköltséges6 formában. A hallgatói jogállást és a képzési követelményeket a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a Térítési és Juttatási Szabályzata tárgyalja. (10) A PhD, illetve DLA fokozat (továbbiakban: doktori fokozat) odaítéléséhez a tudományág, illetve művészeti ág magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutató/alkotó munkára való alkalmasságot a jelen szabályzat 3. részében ismertetett módon kell bizonyítani.
19
Nftv. 16. § 387/2012 (XII. 19.)Korm. rendelet. 1. § (1) bek. 21 387/2012 (XII. 19.)Korm. rendelet. 9. § (2) bek. 20
4
Felvétel doktori iskolába 13. § (1) A doktori iskola évente meghirdeti a felvételi lehetőségeket honlapján, valamint a hagyományos hirdetési módokon. A honlapon részletes tájékoztatást kell adni a felvétel követelményeiről, különösen az iskola specifikus elvárásairól. Egyéni tanterv szerinti felkészítés a témavezető kérésére, a DIT engedélyével lehetséges 22 . (2) A doktori képzésre való felvétel általános feltételei: a) sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító, legalább jó minősítésű egyetemi oklevél (az oklevél minősítését a megszerzéstől számított 2 évig kell figyelembe venni); b) a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvnek legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvánnyal igazolt ismerete; c) a szakmai terület átfogó ismerete; d) kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat, publikáció, építészeti tervpályázati munka, konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel). (3) Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni (és erre vonatkozó kérés esetén honosíttatni). Záróvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük másolatát csatolják. Az oklevél minősítése bemutatásának határidejét a doktori iskola saját szabályzatban rögzíti, mindaddig a hallgatók csak feltételes felvételt nyerhetnek. (4) Felvételre jelentkezni a doktori iskolát gondozó kar dékáni hivatalában, felvételi eljárási díj befizetése mellett lehet. (5) A felvételre jelentkezőkkel a DIT által felkért legalább 3 tagú felvételi bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi szakmai tevékenységéről, nyelvismeretéről. A bizottság 0-100 pontig terjedő pontszámmal értékeli a jelentkezők teljesítményét, ezek alapján rangsorolja őket. A felvételhez minimum 60 pont szükséges. A 60 pont csak szükséges feltétel a felvételhez, de nem jelenti annak biztosítékát, és nem jelenti bármilyen ösztöndíj garantálását. (6) A DIT a felvételi bizottság jelentése alapján, további szempontok (elsősorban a kutatási téma prioritása, a témavezető szakmai potenciálja), az EHBDT-től kapott ösztöndíj-keretszámok, valamint a kar (szak) egyéb lehetőségeinek figyelembevételével tesz felvételi javaslatot a dékánnak. A felvételi döntés a felvételi eljárást lefolytató tudományágra szól. (7) A doktori képzésre felvettek a DIT javaslata alapján hozott dékáni döntés szerint részesülnek állami ösztöndíjban. (8) A felvételi határozatban közölni kell a részvétel részletes feltételeit, a hallgatói jogviszonyhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket is (ösztöndíj, önköltség, kedvezmények, esetleges visszatérítési kötelezettség stb.). 14. § (1) A doktorandusz hallgatói jogviszonyra és a doktori képzésre vonatkozó szabályokat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. (2) A doktori képzésben tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben a doktori téma területén folytatott kutatási/alkotási tevékenységre 22
Nftv. 53. § (1) bek.
5
fordított idő is. Olyan tudományterületeken, ahol a kutatás/alkotás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz, terepmunkához, vagy külső adatgyűjtéshez kötött, a tevékenységet pontosan leíró – a témavezető és a doktori iskola vezető által aláírt – engedély alapján végzett munkával, a teljesítés témavezetői igazolásával lehet ettől eltérő módon kutatási/alkotási munkaidőt teljesíteni. (3) A doktori képzéshez kapcsolódóan megállapodás köthető a felsőoktatási intézmény, a doktorandusz, doktorjelölt és a témavezető között. 23 a) A doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézményben folyó kutatómunka esetén a képzési önköltséget a doktori iskola tanácsa javaslatára a gesztor kar dékánja mérsékelheti, illetve elengedheti. b) A megállapodás rögzítheti a kutatómunka kreditpontokkal történő értékelésének feltételeit olyan tudományterületeken, ahol a kutatás/alkotás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz, terepmunkához, vagy külső adatgyűjtéshez kötött. c) A megállapodás kiterjedhet konkrét oktatási és kutatási feladatok, valamint az azokhoz tartozó határidők megfogalmazására. (4) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. 24
A doktori fokozat követelményei 15. § (1) Előkövetelmény a sikeres záróvizsgával, diplomavédéssel befejezett MSc vagy MA szintű, vagy azzal egyenértékű egyetemi tanulmányokat tanúsító egyetemi oklevél. Külföldön szerzett egyetemi oklevelet a kérelem benyújtása előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni, illetve honosíttatni. (2) Doktori szigorlat eredményes letétele. A szigorlat egy fő- és két melléktárgyból álló összefoglaló, áttekintő szóbeli vizsga, melyet a szigorlati bizottság előtt kell letenni. A doktori szigorlati tárgyakat a HBDT határozza meg és a doktori iskola honlapján is nyilvánosságra hozza. (3) Két idegen nyelv – a tudományterület műveléséhez szükséges – ismeretének igazolása. a) az első idegen nyelv kizárólag angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvány szükséges. b) A második idegen nyelv az illetékes HBDT által megjelölt nyelvek egyike lehet, mely ismeretét a doktori iskola működési szabályzata által előírt módon kell igazolni. A BME idegen nyelvű doktori képzésében részt vevő hallgatók számára nem magyar állampolgárok esetén második idegen nyelvként elfogadható a magyar nyelvtudás HBDT által előírt módon történő igazolása. Ha egy külföldi állampolgárságú személy anyanyelve, vagy az állampolgársága szerinti hivatalos államnyelve a HBDT által második idegen nyelvként elfogadottnak van megjelölve, akkor ez a nyelv a HBDT javaslata alapján hozott EHBDT döntéssel elfogadható első idegen nyelvként. Ebben az esetben a második idegen nyelv kizárólag az angol lehet. 23 24
387/2012 (XII. 19.) Korm. rendelet. 11. § (1) bek. Nftv. 53. § (3) és (4) bek.
6
(4) Önálló tudományos munkásság tézisszerű bemutatása (PhD), műszaki alkotás és az alapjául szolgáló tudományos eredmények tézisszerű bemutatása (PhD), illetve önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek összefoglaló bemutatása (DLA). Az eredményeket egységes, önmagában érthető rendszerben kell bemutatni, az új megállapításokat tételesen, a pályázó szakmai publikációira és/vagy műszaki, illetve művészeti alkotásaira építve [tudományos munkánál a tézispontokhoz saját publikáció(ka)t rendelve]. (5) Tudományos és műszaki alkotásoknál minimum feltétel legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelvű megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk. Értekezéssel történő pályázat esetén ebből legalább 1 „Web of Science” vagy Scopus adatbázisban szereplő folyóiratban megjelent cikk. Művészeti doktorátusnál feltétel legalább egy megvalósult művészeti alkotás. (6) Az (5) pontban rögzített általános követelményeken túl az illetékes HBDT által kidolgozott, a szakterület sajátosságait is figyelembe vevő, részletes doktori követelményrendszernek is eleget kell tenni. (7) A publikációs követelmények teljesítésének elbírálása a BME Publikációs Adatbázisba (vagy a Magyar Tudományos Művek Tárába) bevitt adatok alapján történik. (8) A fokozat követelményeihez mért tudományos, műszaki illetve művészeti feladat önálló megoldása; a doktori értekezés bemutatása és megvédése nyilvános vitában. a ) Az értekezésben a jelöltnek célkitűzéseit, új tudományos/műszaki/művészeti eredményeit, szakmai alkotásának leírását, szakirodalmi ismereteit, kutatási/alkotó módszereit kell bemutatnia. b) Az értekezés összefoglaló jellegű munka, amely magyarul, angolul, vagy kérelemre – a HBDT jóváhagyásával – az Egyetem más oktatási nyelvén is beadható. c) Az értekezés maximum 250 ezer (építőművészeti értekezésnél 125 ezer) karakter terjedelmű lehet, amibe az ábrák által elfoglalt sorok is beleértendők (az esetleges "Függeléket", illetve "Mellékletet" ebbe nem kell beszámítani). d) Értekezés esetén az összefoglaló fejezetnek tartalmaznia kell a tézisfüzetben szereplő tézispontokat, valamint a tézispontokban megfogalmazott állításokhoz egyértelműen hozzárendelt saját publikációra való hivatkozást. e) Művészeti értekezés (DLA) esetén a jelölt az értekezés mellett alkotásait és munkásságát portfólióban nyújtja be és a védésen kiállítás formájában teszi közszemlére.
A doktori eljárás indítása 16. § (1) Doktori fokozat az Egyetem szakmailag illetékes HBDT-jéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott fokozatszerzési eljárás eredményeként nyerhető el. A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő – aki nem vett részt a doktori képzésben – csak akkor indíthat fokozatszerzési eljárást, ha mesterfokozatot szerzett, valamint a szigorlat és a nyilvános védés kivételével teljesítette a fokozatszerzés követelményeit 25 . (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi szakmai anyagokat (2 példányban): a) az önálló tudományos munkásság (PhD), műszaki alkotás, illetve önálló művészeti alkotótevékenység (DLA) eredményeinek összefoglaló bemutatása, az értekezés tartalmi vázlata; b) a 15. § (5) bekezdésben rögzített publikációk, illetve művészeti alkotások listája. Az értekezéshez kapcsolódó publikációk másolata. c) szakmai életrajz.
25
Nftv. 53. § (5)
7
(3) A kérelemhez az eljárás indításakor másolatban csatolni kell az alábbi mellékleteket: a) egyetemi oklevél [15. § (1) bek.]; b) 15. § (3a) pontban megjelölt idegen nyelvtudást igazoló dokumentum; c) a második idegen nyelv ismeretének igazolása, vagy kérelem az igazolás módjára [15. § (3b)] (a második idegen nyelvtudást elegendő az értekezés benyújtásakor igazolni); d) nyilatkozat arról, hogy a jelölt nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt, illetve 5 éven belül nem vontak vissza tőle korábban odaítélt doktori fokozatot. e) az eljárási díj befizetésének igazolása. Hiteles másolatnak minősül a kibocsátó által az eredeti okiratról készített és pecséttel és aláírással hitelesített másolat. Az Egyetem által kiadott dokumentumok esetén az eredeti bemutatása mellett a dékáni hivatal ügyintézője is hitelesítheti a másolatot. (4) A kérelemhez csatolható a témavezető és a szakmailag illetékes oktatási egység vezetőjének támogató nyilatkozata. (5) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani a 21. §-ban ismertetett módon. (6) Az értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy a) a disszertáció önálló munkája, az irodalmi hivatkozások egyértelműek és teljesek; b) nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve fokozatszerzési eljárásra való jelentkezését két éven belül nem utasították el, illetve két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése. 26 17. § (1) A fokozatszerzési eljárás díja megegyezik a kérelem benyújtásakor érvényes államilag finanszírozott doktorandusz ösztöndíj 1 havi összegével. 27 (2) A fokozatszerzési eljárás magyar vagy angol nyelven, illetve kérelemre – a HBDT jóváhagyásával – az Egyetem más oktatási nyelvén folytatható le. Idegen nyelvű eljárás esetén az eljárásra vonatkozó kérelem és mellékletei idegen nyelven is benyújthatók.
26 27
387/2012 (XII. 19.) Korm. rendelet. 14. § (3). BME TJT 15. § (2) bek.
8
B) A doktori képzésben résztvevők Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: BME TVSZ 27. §-a) a Gépészmérnöki Kar kiegészítéseivel (dőlt betűkkel szedve) 27. § Doktori képzés
(1) A beiratkozás minden félévre egyéni munkaterv alapján történik, amelyet a melléklet szerint kell összeállítani. Az első aktív félévben a témavezetővel egyeztetett munkatervet a hallgatónak a félév 3. hete végéig, a következő félévekben a regisztrációs hét végéig kell benyújtani a dékáni hivatalba. . A Gépészmérnöki Karon az első félév elején - a féléves Munkaterv mellett - 3 éves Munkatervet kell készíteni és leadni, amely a táblázatos formájú 3 féléves tanulmányi tervből és a 6 félévre szóló kutatási tervből áll. A további félévek elején Féléves Munkatervet kell leadni, ennek részei a tanulmányi terv, amely a 3 éves tanulmányi tervtől való esetleges eltéréseket tartalmazza és az adott félévre vonatkozó részletes kutatási terv.
Minden félév végén Féléves Beszámolót kell leadni, amely tartalmazza a tanulmányi, a kutatási, a publikációs, az oktatási és a nyelvtanulási tevékenységek beszámolóját. A Beszámoló leadásának határideje az őszi félévek végén január 15., a tavaszi szemeszterek végén pedig június 15 1 . (A tavaszi félév beszámolójának tartalmaznia kell a július-augusztus hónapra előirányzott kutatást, valamint publikációkat is. Amennyiben a tervekhez képest változás történik, úgy a megváltozott beszámolót a regisztrációs héten ismételten le kell adni.) A hallgatók tanulmányi és kutatási előmenetelének értékelése a leadott beszámolók alapján történik. (2) Ha a hallgató a munkatervét az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem adja le, úgy azt – rektori utasításban meghatározott díj befizetése mellett – a félév ötödik hetének végéig pótolhatja. Ha munkaterv leadása ez időpontig sem történik meg, akkor a hallgató féléve passzív félévvé válik. A hallgató a passzív félévre vonatkozó kérelmét a témavezetővel és a tanszékvezetővel jóváhagyatva nyújthatja be. (3) A kutatási tevékenység és a publikációs tevékenység félévközi jeggyel (f) végződő tantárgyak, amelyeknek tantárgyfelelőse a témavezető (konzulens). A teljesítést a témavezető, illetve külső témavezető esetén (a témavezető írásos véleménye alapján) a konzulens igazolja. A tudományos tevékenység értékelési szempontjai a Gépészmérnöki Karon (a maximális teljesítmény százalékában): 81-100%: kreditpont és jeles osztályzat adható, ha a hallgató a félévre tervezet kutatómunkát színvonalasan elvégezte, önállósága, kezdeményező-készsége megfelelő volt, 21-80%: kreditpont és elégséges-jó osztályzat adható, ha a kutatómunka lényegi feladatait valamilyen színvonalon elvégezte, 0-20%: kreditpont nem adható és elégtelen osztályzat. A tudományos tevékenységben való előrehaladás elvárt mértéke, amely a tudományos tevékenységre adandó kreditpontok viszonyítási alapját képezi: az I. év végéig a kutatási téma szakirodalmának feldolgozása, a II. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 20-40%-ának elvégzése, az időarányos publikációs tevékenység (ld. III. fejzet e)-f) pontok). Ezekről és a további célkitűzésekről tanszéki, kutatóhelyi szakmai vitán történő beszámolás, 1
A megadott időpontok tájékoztató jellegűek.
9
a III. év végéig az értekezés tárgyát képező kutatómunka 60-100%-nak elvégzése, a publikációs tevékenység (ld. III. fejzet f) pontok). Erről és a tervezett tudományos tézisekről kari szakmai vitán történő beszámolás. (4) A képzés része lehet az Irányított oktatás választható tantárgy, mely során a hallgató - a vele kötött, ezzel összefüggő doktorandusz-szerződésben leírtak szerint - előadói és kommunikációs képességeit egy kijelölt oktató irányítása alatt, előre kidolgozott és jól dokumentált oktatási anyag alapján, egyetemi kontakt-óra tartásával fejleszti. A tantárgyat és a hozzárendelt kreditet – a témavezetővel egyeztetve – a témavezető/konzulens tanszékének vezetője jelöli ki, teljesítését a kijelölt oktató javaslata alapján a tanszékvezető igazolja. A képzés idejére összesítve 30 pontot meg nem haladó kredit adható. Az irányított oktatási tevékenység (min. 4 kontakt óra vagy azzal egyenértékű oktatási tevékenység) is félévközi jeggyel zárul, teljesítését a hallgató kutatóhelyének (a szervezeti egységnek) a vezetője igazolja. Amennyiben a hallgató nem tud, vagy nem kíván oktatási tevékenységben részt venni, nem kötelezhető erre. (5) A doktori képzésben 180 kreditet kell megszerezni az alábbiak szerint: a.) 30-50 kredit – előírt tananyag elsajátítása, b.) 130-150 kredit – tudományos kutatómunka vagy alkotó művészeti tevékenység, irányított oktatási tevékenység A Gépészmérnöki Karon a kreditpontok megoszlása tanterv szerint az alábbi: max. 30 kreditpont: a tananyag elsajátítására 120 kreditpont: a tudományos tevékenységre max. 30 kreditpont: a publikációs tevékenységre max. 18 kreditpont: az oktatási tevékenységre (6) Egy félévben legfeljebb 45 kredit szerezhető. (7) A képzés időtartama alatt készített doktori értekezés készítésére fordított munka, legfeljebb 30 kredit értékben – a témavezető döntése alapján – tudományos kutatómunkaként elismertethető. (8) A hallgatók tanulmányi teljesítményét és előrehaladását tanévenként a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban: DIT) értékeli a hallgató témavezetőjének javaslata és a leadott féléves beszámolók alapján. (9) Az értékelés eredményeképpen a dékán a DIT javaslatára a tanulmányaikban nem megfelelően haladó hallgatókat, de legfeljebb az adott képzésben tanuló államilag támogatott hallgatók 15%-át átsorolhatja költségtérítéses képzésbe. (10) Az így megüresedett államilag támogatott helyekre a dékán a DIT javaslatára költségtérítéses képzésen tanuló hallgatót vehet át. (11) Az átsorolási döntést a dékán minden tanév végén, a következő tanév kezdete előtt legalább 30 nappal meghozza, és erről az érintett hallgatókat írásban értesíti. (12) Az államilag támogatott képzésbe átvett hallgató az átsorolást követő tanév első hónapjától jogosult a doktorandusz ösztöndíjra. 10
(13) Folyamatos lehet a hallgatói jogviszonya annak a doktorandusz hallgatónak, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz: a.) félévenként legalább 20, b.) az első két aktív félévben legalább 50, c.) az első négy aktív félévben legalább 105 kreditet ér el. (14) A hallgatói jogviszony folyamatos akkor is, ha a hallgató, aki 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldi részképzésben vesz részt, kutatómunkáját − a témavezetővel egyeztetett részfeladatokban − külföldi egyetemen, vagy kutatóintézetben végzi. (15) A képzés lezárásának (az abszolutórium megszerzésének) feltétele az (5) szerint 180 kredit és a PhD eljárás indítási (publikációs) minimum követelményeinek teljesítése. A hallgató – kérésére – az abszolutórium megszerzését tanúsító, a DIT elnöke és a dékán által aláírt igazolást kap. (16) A doktori képzésben a KTB egyetértésével a TVSZ alább felsorolt pontjaiban leírtaktól el lehet térni. Az ezen pontokban szereplő szabályok adott képzésre érvényes megfogalmazását a képzésre felvett hallgatóval kötendő hallgatói szerződésnek tartalmaznia kell. a.) 10. § (5) b.) 13. §. és 14. § összes pontja. Párhuzamos képzés (1) A hallgató a témavezető és a Doktori Iskola Tanácsának engedélyével párhuzamos képzésben vehet részt. A párhuzamos képzésben való részvételt a tanszékvezetőnek be kell jelenteni. (2) A párhuzamos képzésben hallgatott tantárgyak, illetve kutatási tevékenység elismeréséről a témavezető és a Doktori Iskola Tanácsának javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. Tantárgybefogadás (1) A doktori képzésben részt vevő hallgató kérheti a más karon vagy intézményben felvett, vagy korábban hallgatott tantárgy befogadását, amelyről a témavezető javaslatára a Kari Tantárgybefogadó Bizottság dönt. (2) Valamely tantárgy abban az esetben fogadható be, ha a tematikája legalább 75%-ban eltér a korábban teljesített összes többi tantárgy tematikáinak összességétől. Csak olyan tantárgy fogadható be, amelyet más képzés tanulmányi követelményeinek teljesítéséhez nem vettek figyelembe.
11
PhD minimumkövetelmények a BME Gépészmérnöki Karon A feltételek formális teljesítése nem garantálja sem az eljárás elindítását, sem pedig annak sikeres befejezését. A döntéshozatalnál az HBDT érdemben megvizsgálja az új tudományos eredmények publikálásának szintjét, továbbá a jelölt hozzájárulását a publikált eredményekhez. Publikációs követelmények eljárás indításánál: Legalább 4 publikáció, melyből legalább 2 idegen nyelven megjelent (vagy közlésre elfogadott) lektorált folyóiratcikk, ebből legalább 1 Web of Science adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban megjelent cikk. A PhD értekezés opponensekhez történő kiküldésének feltétele: A tézispontokhoz kapcsolódó összes publikációk minimális darabszáma: 4, ebből: • legalább 1 cikk * idegen nyelvű lektorált Web of Science adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban, a jelölt legalább 50 %-os részével, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető, • legalább 2 lektorált idegen nyelvű folyóiratcikk, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető, • legalább 1 publikáció magyar nyelven (magyar állampolgárok esetén), amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető, • az idegen nyelvű publikációk közül legalább 1 nemzetközi konferencia kiadványban vagy külföldön megjelenő folyóiratban közölt legyen. Társszerzőkkel készült publikációk esetén a szerzők számával elosztva kerül meghatározásra a saját munka aránya. Többszerzős cikkeknél a szerzők számából a témavezetők minden esetben levonandók, így pl. egy témavezetővel közös kétszerzős cikkeknél a cikk teljes egészében a jelölt publikációjának tekintendő a minimumkövetelmények szempontjából. Beadott, de még el nem bírált publikáció lektorálatlan cikknek tekintendő. Ez a helyzet akkor is, ha a szerkesztő a cikk átdolgozását kéri. Ha szerkesztő írásban nyilatkozik a változatlan megjelentetésről, akkor lektorált teljes cikknek kell tekinteni a minimum-követelmények szempontjából. Semmilyen más publikáció a minimumkövetelményekbe nem számítható be (TDK vagy diplomaterv dolgozat, abstract, extended abstract, írásban meg nem jelent konferencia előadások), azonban a szakmai bírálat során értékelhető. Nyelvi követelmények: Az első idegen nyelv PhD fokozat megszerzésére irányuló eljárásnál kizárólag az angol lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább középfokú „B2 komplex” (korábban középfokú "C") típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány (71/1998 Korm. rendelet; 26/2000 OM rendelet szerint). A Magyarországon akkreditált vagy honosított, valamennyi középfokúnak megfelelő angol, egy- illetve kétnyelvű nyelvvizsga megszerzésével teljesíthető ez a követelmény (például TOEFL, Pittmann, stb). A második idegen nyelv valamely élő nyelv lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább alapfokú „B1 komplex” (korábban alapfokú "C") típusú államilag elismert nyelvvizsga, illetve vele egyenértékű bizonyítvány, vagy az adott nyelven megszerzett érettségiről, diplomáról vagy tudományos fokozatról bemutatott dokumentum szükséges. A nyelvismeret igazolásaként elfogadható, ha a jelölt az egyik *
Ezek önálló cikkek, tehát correspondence, short paper, discussion stb. itt nem megfelelő
12
szigorlati tárgyból az adott nyelven teljesíti a vizsgát, illetve, ha kizárólag az adott nyelven legalább 1 éves külföldi tanulmányutat tud igazolni. A Szakmai Doktori Tanács a fokozatszerzési eljárás indításakor megvizsgálja: -
Van-e a jelöltnek 4 publikációja? Van-e a jelöltnek 2 idegen nyelven megjelent (vagy elfogadott), lektorált folyóiratcikke? Van-e a jelöltnek 1 Web of Science adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban megjelent publikációja? Van-e a jelöltnek legalább középfokú "B2 komplex" típusú államilag elismert angol nyelvvizsgája? Van-e a jelöltnek alapfokú "B1 komplex" típusú államilag elismert nyelvvizsgája vagy annak megfelelő nyelvismerete egy további, élő idegen nyelvből?
A Szakmai Doktori Tanács a disszertáció opponensek számára történő kiküldése előtt megvizsgálja: Van-e a jelöltnek a tézispontokhoz kapcsolódó legalább 4 publikációja? Ezek között: - Van-e a jelöltnek legalább 1 cikke idegen nyelvű, lektorált, Web of Science adatbázisban szereplő, impakt faktorral rendelkező folyóiratban, a jelölt legalább 50 %-os részével, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető? - Van-e a jelöltnek legalább 2 lektorált idegen nyelvű folyóiratcikke, amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető? - Van-e a jelöltnek legalább 1 magyar nyelvű publikációja (csak magyar állampolgárok esetén), amely társszerzőkkel készült publikációk esetében %-os részteljesítésekből is összegyűjthető? - Van-e a jelöltnek az idegen nyelvű publikációk közül legalább 1, amely nemzetközi konferencia kiadványban vagy külföldön megjelenő folyóiratban közölt? -
Átmeneti rendelkezések: A 2011. december 31. előtt indított fokozatszerzési eljárások esetén a doktorjelölt választása szerint kell alkalmazni a Doktori Tanács 2009. január 1 és 2010. április 2. közötti vagy jelenlegi követelményeit a publikációs követelmények elbírálására.
13
II. A Gépészmérnöki Kar szervezett doktori (PhD) képzése A Gépészmérnöki Karon a képzés szervezését a Doktori Iskola Tanácsa (a továbbiakban DIT) felügyelete mellett a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, illetve munkatársai végzik. A munkát segíti egy 5-8 fős Doktori Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban DTB), melyben tagként legalább egy doktorandusz is van. A BME Gépészmérnöki Karán szervezett doktori képzés a Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolán belül az Előszóban felsorolt al- ill. részprogramok keretei között folyik.
III. A Gépészmérnöki Kar képzési tanterve 1 2
3
4 5
6 7 8
Alapozó tárgy Szigorlati tárgyak Főtárgy Melléktárgy I. Melléktárgy II. Választandó tárgyak Választandó tárgy I. Választandó tárgy II. Választandó tárgy III. Önálló tudományos Kutatómunka (max. kp.) Publikációs tevékenység Publikáció I. Publikáció II. Publikáció III. Irányított oktatás Idegen nyelv Összesen
1. f.év. 2v, 3kp
2. f.év.
2v, 3kp 2v, 3kp 2v, 3kp
2v, 3kp 2v, 3kp 2v, 3kp
6 kp 6 kp 6 kp
2v, 3kp
3 kp 3 kp 3 kp 120kp
16kp
3. f.év.
2v, 3kp 2v, 3kp 20kp
16kp
4. f.év.
20kp
5. f.év.
24kp
6.f.év.
Össz. 3 kp
24kp
10kp 10kp 3kp 4f 31kp
3kp 4f 31kp
3kp 4f 29kp
3kp 4f 33kp
3kp 4f 37kp
10kp 3kp 4f 37kp
30kp 18kp min.180kp
Az 1-3. csoportba tartozó tárgyak rövid leírása megtaláálható a doktori iskola honlapján (http://www.gpk.bme.hu/PhD/). A doktoranduszok képzési tantervének alapelve a következő: a) A tananyag elsajátítás - alapvetően a szigorlati tárgyakra koncentrál, - lehetőséget nyújt, hogy a doktoranduszok a 3. félévtől több időt fordítsanak a kutatásra. b) A kutatómunka esetében - az 1. és 2. félév követelménye mérsékelt, de ezen belül az irodalomkutatás, illetve annak feldolgozása kötelező, - a 3. és 4. félév már kutatás központú, melynek végén el kell dönteni, várható-e a kutatómunka befejezése. c) A "Kutatási módszertan" tárgyat - amely a kutatómunka jobb megszervezését segíti - "Választandó I." tárgyként kötelező felvenni. Választandó tárgyként a 3. és 4. szemeszterben bármelyik szigorlati tárgy felvehető a meghirdetett tárgyak közül, ha azt a hallgató korábban nem teljesítette. 14
d) Az „Irányított oktatás” (táblázat 6. sora) célja, hogy a doktorandusz hallgató elsajátítsa tapasztalt idősebb oktató segítségével a tananyagfejlesztés, szóbeli ismeretátadás, korszerű oktatástechnika, számonkérés, mérési gyakorlatok előkészítésének módszereit. Ebbe a gyakorlatba csak az oktatással közvetlenül összefüggő, személyiségfejlesztő tevékenységek tartoznak. A 3 kp-os gyakorlatot a tanszékvezető – a doktorandusszal foglalkozó munkatársaival konzultálva – osztályozza. e) A képzési tantervnek és a BME TVSZ-nek megfelelően - 1. és 2. félévben a kutatási kredit pontszám nem növelhető, - a tanulmányi pontok kutatási pontokkal nem válthatók ki, - a 2. félév végéig a TVSZ-ben rögzített 50 kp-ot teljesíteni kell, - a 4. félév végén legalább 1 angol nyelvű megjelent vagy közlésre elfogadott szakcikkel kell rendelkezni. f) A publikációs tevékenységre csak abban az esetben adható kreditpont, ha a következő kritériumokat teljesíti a hallgató: - a Publikáció I. kreditpontja akkor jár, ha a 2. év végi kutatási beszámoló idején a hallgató arányosan teljesíti a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelményeket. - a Publikáció II. kreditpontja akkor jár, ha az 5. szemeszter végéig a hallgató a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelménynek legalább megfelelő publikációs teljesítéssel rendelkezik - a Publikáció III. kreditpontja akkor jár, ha a hallgató addig szerzett publikációs kreditpontjai nem érik el a 20 kreditpontot, és a fokozatszerzési eljárás indításához szükséges publikációs követelménynek legalább megfelelő publikációs teljesítéssel rendelkezik, vagy a hallgató addig szerzett publikációs kreditpontjai száma 20, és a publikációival teljesíti a fokozatszerzéshez szükséges minimum feltételeket.
IV. Beszámoltatások a) A hallgatók tanszéki beszámoltatása az ottani szokásoknak megfelelően történik, erről a témavezető időben tájékoztatást ad. Kötelező szóbeli kutatási beszámolás van a 4. félév végén, melynek részleteit (helyszín, időpont, meghívottak köre, stb.) is a tanszéki szokások és lehetőségek határozzák meg. Ezen a beszámolón részt vevők értékelik az eredményeket, véleményt mondanak róla, és tanácsokat adnak. A beszámolóra meghívást kap az alprogram vezető és a tudományos és nemzetközi dékánhelyettes is. A beszámoló után az alprogramvezető tájékoztatja a DTB-on keresztül a kari DIT-ot, hogy milyen az értekezés készültségi foka. A szóbeli beszámoltatás és értékelés határideje minden év július 1. (keresztfélév esetén január 31.) b) Azon doktoranduszok esetében, akiknél a "Munkaterv" és "Beszámoló" alapján egyértelműen komoly hiányosságok, elmaradások mutatkoznak, az alprogramvezető egy részletesebb, 2-3 oldalas írásbeli beszámoló elkészítésére kötelezi a doktoranduszt, melyben rögzíteni kell - az eredeti célt, illetve annak várható új tudományos eredményeit, - az eddig végzett tudományos munkát, - megvalósul-e a cél és várhatóan mikorra tudja a doktorandusz a követelményeket – beleértve a publikációs elvárásokat is – teljesíteni. A beszámolót az alprogramvezető a DIT szakmailag illetékes tagjával véleményezteti. Ezt követően kitűzi a beszámoló időpontját, dönt a meghívandók (témavezető, tanszékvezető, esetlegesen külsők is) névsoráról. A beszámoló alapján az alprogramvezető javaslatot tesz, hogy: 15
-
a doktorandusz folytathatja-e a tanulmányait, esetleges módosításokra, átütemezésre, a doktorandusz elbocsátására.
A megfelelő pontokra tett javaslatokról - a DTB véleményét is figyelembe véve - a kari DIT dönt. c) A II/2. és a III/2. éves doktoranduszok a szervezett doktorandusz képzés befejezése előtt, májusjúnius hónapban „konferencia” jellegű beszámolót tartanak.
V. Tájékoztató a PhD munkatervekről és beszámolókról A BME TVSZ szerint kötelező a doktoranduszok részéről Munkaterv készítése. Ennek tartalmi, formai követelményére vonatkozóan azonban egységes előírás a hivatkozott szabályzatban nem található. A DIT szükségesnek látta az egységes munkatervekre vonatkozó alapelvek, követelmények rögzítését. A doktoranduszi feladatok lényegét a „képzési tanterv” határozza meg. Ebből megállapítható, hogy a feladatok négy fő részre oszthatók (lásd a fenti táblázatot): -
tanulmányok (és ezzel kapcsolatos vizsgák az 1., 2. és 3. pontokban), önálló tudományos kutatómunka és annak publikálása (4. és 5. pont), oktatási tevékenység (6. pont), nyelvi ismeretek elsajátítására vonatkozó (7. pont) tevékenységek.
Mindezekkel kapcsolatos feladatoknak a Munkatervekben meg kell jelenniük. A Munkatervek űrlapjai a honlapról letölthetők. Az előírások értelmében a doktoranduszoknak kétféle Munkatervet és félévenként Beszámolót kell készíteniük és a Dékáni Hivatalba eljuttatniuk: - a felvételük után, doktoranduszi tevékenységük kezdetén három éves Munkatervet a képzés egész időtartamára, - minden félév megkezdésekor féléves Munkatervet (újonnan felvett elsőéveseknek is), - minden félév végén féléves Beszámolót az előző félévben végzett munkáról. A Munkatervek és Beszámolók készítésének fő szempontjai a következők: 3 éves Munkaterv A Munkaterv a tanulmányi idő alatt végzendő tevékenységek leírása, ezen belül a következő három alkotóelemmel kapcsolatos célok és javaslatok. a) Tanulmányi terv. Ennek kidolgozásakor a vizsgaszabályzatban rögzítetteket kell figyelembe venni, különös tekintettel az alapozó, a szigorlati (alapozó és mellék-) és a választható tárgyak megfelelő összetételére. A terv összeállításakor feltétlenül ki kell kérni a témavezető véleményét. b) Tudományos tevékenység. A kutatási terv átfogó ismertetése mellett, ebben rögzíteni kell, hogy a választott kutatási téma kidolgozását milyen ütemben kívánja megvalósítani, valamint melyek a várható tudományos eredmények. c) Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos fontos tudnivaló, hogy az nem csak a doktorandusz által önállóan megtartott tanórák számát jelenti, hanem ebbe beleszámít az önálló órákra való felkészülés vagy más tanszéki órák előkészítésében való közreműködés, konzultáció. A tudományos tevékenység kidolgozásának bemutatását segíti a következő minta táblázat: 16
Félév
Téma
Cél
Eredmény
1.
Irodalomkutatás (szakkönyvek, folyóiratok, internet stb). Létező módszerek, eljárások és eredmények felkutatása.
Hazai és nemzetközi kutatási eredmények megismerése, kapcsolatfelvétel a téma szakértőivel.
Cikk és forrásgyűjtemény. Címlista és levelezés, személyes találkozók.
2.
Irodalomkutatás folytatása. Vizsgálati, kutatási eljárások tanulmányozása, megismerése.
További forrásgyűjtés, irodalmi adatok kibővítése. Kísérleti kutatási módszerek kidolgozása, megvalósítása.
Cikk és forrásgyűjtemény kiegészítése, mérések előkészítése.
3.
Új vizsgálati, kutatási eljárás kifejlesztése, annak elméleti vizsgálata, részvétel a gyakorlati megvalósításban.
Vizsgálat az új eljárással.
Technológiai vizsgálati módszer megvalósítása.
4.
Modellező program kidolgozása. Összefüggések matematikai és statisztikai elemzése.
Az elemzés eredményeinek rendszerezése és kiértékelése.
Elért részeredmények tudományos fórumokon való közzététele.
5.
Modell viselkedésének szimulációs elemzése.
Optimális modell meghatározása.
Cikk nemzetközi folyóiratban.
6.
Kiegészítő, pontosító mérések elvégzése. PhD értekezés elkészítése.
Végleges eredmények Az eredmények tudományos összeállítása. Kutatási fórumon való közzététele, cikkek eredmények színvonalas, tartalmi hazai és nemzetközi és formai követelményeknek folyóiratokban. Értekezés. megfelelő összefoglalása.
Féléves Beszámoló Az adminisztrációs munka megkönnyítése céljából: a) Amennyiben a 3 éves Munkatervben rögzített tanulmányi és fakultatív feladatok teljesültek, úgy elegendő hivatkozni erre. Kiemelt fontosságú a publikációs tevékenység, amelyet részletezni kell (szerzők neve, cikk címe, megjelenés helye, kötet száma, oldalszámok, stb.) b) A kutatási munkára vonatkozóan az előző szemeszterről részletesebb beszámolót kell készíteni, mivel a 3 éves Munkaterv elkészítésekor általában csak az elvégezni kívánt feladatok, és nem azok eredménye kerül rögzítésre. A továbbiakban, amennyiben az előző félévben benyújtott féléves Munkatervben megadott tanulmányi-, ill. fakultatív feladatok teljesültek, ugyancsak elegendő hivatkozni erre. Féléves Munkaterv a) A következő szemeszterre vonatkozó Munkaterv esetében, ha a tanulmányi, fakultatív tevékenységben nincs eltérés a 3 éves Munkatervtől, csak ezt a tényt kell rögzíteni. b) A kutatási tevékenységre vonatkozóan kötelező részletes Munkatervet megadni. Ennek teljesülése esetén egyszerűbb a következő szemeszterre vonatkozó beszámoló elkészítése is. A Beszámolót és Munkatervet elektronikus és nyomtatott formában is be kell nyújtani, utóbbit a hallgatónak, a téma-, a tanszék- az al- vagy részprogram-vezetőnek is alá kell írnia. 17
VI. A doktorandusz képzésben részt vevő oktatók feladatai A doktorandusz képzés során − a Dékáni Hivatal adminisztratív és összefoglaló feladatkörétől eltekintve − három személy összehangolt munkájára van szükség a téma sikeres befejezése érdekében. Hierarchikus sorrendben a következők: - al- vagy részprogramvezető, - tanszékvezető, - témavezető. Feladataik időrendi sorrendben a következők: Al- vagy részprogramvezető a) Megszervezi a doktorandusz témák kiírását a következő 3 éves képzési periódusra és a kiírási anyagot a Dékáni Hivatalnak megküldi a határidős feladatokban megszabott határidőig. b) Megszervezi a doktoranduszok felvételi vizsgáit (bizottság, helyszín), azon lehetőleg részt vesz elnökként. c) A felvételi vizsgák alprogramra vonatkoztatott összegezett jelentését megküldi a Dékáni Hivatalnak. d) Engedélyezi és aláírja a 3 éves és féléves Munkaterveket. e) Ellenőrzi a doktorandusz tevékenységét az aláírt Beszámoló alapján. f) Részt vesz a doktorandusz 4. és 6. félév utáni beszámolóján (ld. IV. fejezet). Tanszékvezető a) Engedélyezi és aláírja a 3 éves és féléves "Munkaterv"-eket. b) Ellenőrzi a doktoranduszok tevékenységét az aláírt "Beszámoló" alapján. c) Biztosítja, illetve engedélyezi a "Munkaterv"-ekben rögzített feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket (munkahely, műszerhasználat stb.). d) Megszervezi, biztosítja és ellenőrzi a doktorandusz(ok) oktatási tevékenységét. e) Részt vesz a doktorandusz 4. és 6. félév utáni beszámolóján (ld. IV. fejezet). Témavezető Egy személyben felelős kezdettől a doktorandusz tevékenységéért, különös tekintettel kutatómunkájára. Ennek értelmében: a) Elkészíti a doktorandusz témák kiírási anyagát. b) A felvételi vizsgák előtt konzultálási lehetőséget nyújt az általa kiírt témára jelentkezőknek. c) Részt vesz a doktorandusz felvételi vizsgáján. d) Segít a doktorandusz 3 éves és féléves "Munkaterv"-ének összeállításában és aláírásával igazolja. e) Félévi beszámolóban véleményezi a doktorandusz tevékenységét. f) Irányítja és ellenőrzi a doktorandusz tanulmányi, oktatási és tudományos tevékenységét. g) Félévenként a hallgató beszámolójában értékeli a doktorandusz munkáját, előrehaladását (tanulmányi, tudományos és oktatási tevékenységét). h) Részt vesz a doktorandusz 4. és 6. félév utáni beszámolóján (ld. IV. fejezet).
18
VII. A doktoranduszok adminisztratív feladatai a) Első alkalommal 3 éves, majd félévenkénti Munkaterv készítése, a témavezető útmutatásait figyelembe véve. b) Félévenkénti Beszámoló készítése, illetve a 6. aktív félév végén összefoglaló írásbeli és szóbeli beszámoló készítése ill. tartása. c) A 4. félév végén szóbeli beszámoló, ill. a DTB ilyen jellegű döntése esetén külön írásbeli beszámoló készítése a IV. fejezetben leírtak szerint. d) Esetleges tantárgymódosításokra vonatkozó, a témavezető által támogatott írásbeli kérvény benyújtása a Dékáni Hivatalba. e) Téma és/vagy témavezető változtatásokra vonatkozó írásbeli kérvény benyújtása a Dékáni Hivatalon keresztül a Kar Dékánjához, aki a DIT hozzájárulását kikérve hozza meg döntését. A kérelmet a téma- és a tanszékvezetőnek alá kell írnia. f) Egyéb jellegű változást - passzív félév, külföldi tanulmányút - a szemeszter megkezdése előtt a Kar Dékánja engedélyezhet. A bejelentés elmulasztása, illetve engedély nélküli ilyen jellegű változás az ösztöndíj elvonását vonja maga után Budapest, 2013. augusztus 30.
19
